BEVEZETÉS /4 INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA Jelek és adatok /6 A számítógép mûködése és használata /11 Állományok és mappák /15 Műveletek mappákkal és fájlokkal /19 Véletlen jelenségek modellezése /25 Tömörítés, kicsomagolás /28 Ellenőrző kérdések, feladatok /31 Ellenőrizd tudásod! /33 INFOKOMMUNIKÁCIÓ Oktatóanyagok az interneten /36 Keresés a weben /38 Információfeldolgozás /42 Elektronikus könyvtár /48 Hasznos webhelyek /54 Mobilkommunikáció /58 ladatok /62 Ellenőrző kérdések, feladatok Ellenőrizd tudásod!! /65 Ó PREZENTÁCIÓ Számítógépess elõadás /68 szítése /72 Bemutató készítése épek használata használa a bemuRajzok, képek tatóban /76 életes ábrázo Szemléletes ábrázolás /82 gok és mozgó Hangok mozgóképek a bemuban /86 tatóban őrző kérdé Ellenőrző kérdések, feladatok /89 Ellenőrizd tud tudásod! /91
ALGORITMUSOK sok /94 Paraméteres eljárások k /99 Elöltesztelős ciklusok ok /103 Összetett adatok at /107 Feltételvizsgálat ználata //111 Több teknőc használata fel Ellenőrző kérdések, feladatok /114 udásod! /115 Ellenőrizd tudásod! YVTÁRHAS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT ári há Könyvtári hálózat Magyarországon /118 A kézikönyv kézikönyvtár /122 Ellenőrizd tudásod! /125 galo Fogalomtár /126
3
Véletlen jelenségek modellezése
Véletlen jelenségek modellezése
LD AL AK
Robi 100-szor egymás után feldob egy pénzérmét. Ha fejet dob dob, 5 Ft-ot, ha írást, akkor 10 Ft-ot nyer. Szerinted nyereséges lenne-e eséges lenne Robi számára ez a játék, ha a részvételi díj 700 Ft lenne? Mi van akkor, ha 800 Ft? Az olyan jelenségeket, melyek kimenetelét nem lehet ehet teljes p pontossággal előre megjósolni, véletlen jelenségeknek nevezzük. k.
Játék pénzérmével
Mit javasolnál Robinak a következő ző párbeszéd lefolytatása után?
IN
TA
O
Tamás: Mennyi az esélye annak, hogyy egy szabá szabályos pénzérmét feldobva írást kapjunk? Robi: 50% Tamás: Mit jelent ez? Robi: Ez azt jelenti, hogy a dobások fele fej, f a másik fele pedig írás. Tamás: Akkor játsszuk el egyy pénzérmével a következő játékot! A kezdő pénzérmé pénzed legyen 3000 Ft. Először ennek az 1/3-a, azaz 1000 forint a tét, ezt mindketten feltesszük. Ha írást dobsz, akkor megkapod etten feltesszü a felajánlott tétet, et, így 4000 Ft-od lesz, és abbahagyod a játékot. Ha viszont fejj lesz a dobá dobás eredménye, akkor elveszted az 1000 forintod, és az újabb té tét a megmaradó 2000 forintod lesz. Én is felteszek 2000 Ft-ot. Ha H írást dobsz, megnyered a tétet. Mivel azt mondtad, fele fej, fele pedig írás lesz, ezért mind, hogy a dobások dob dig megnyered kezdő pénzed 1/3-át. Azért, mert vagy az első gnyered a ke dobásra, ásra, vagy ha elsőre veszítesz, akkor a második dobásra megmaradt újabb 2000 Ft-ot nyersz. Gyere, játsszunk! radt dtt 2000 Ft-hoz Ft Ft-
25
INFOR M ATIK AI ESZKÖZÖK HASZNÁL ATA
Robi elhatározza, hogy 20 játékot játszik.
AK
Nézzük meg, vajon Robinak tett tanácsod mennyire állja meg a helyét! Kövesd végig a feladatokat, és kiderül, hogy jól gondoltad-e állításod! áso
TA
O
Egy 15 fős csoport lejátszott zott 20-20 ját játékot. Megvizsgáltuk, hogy az egyes tanulók a játékok hány százalékát ny nyerték meg. Azt kaptuk, hogy a legkisebb és legnagyobb érték akár 30%-nál is nagyobb elk között nagy, na térés is található. Hasonlítsátok össze, hogy a csoportotok tagjai a 20 k ti is össz játék hány százalékát nyerték erték meg! Mit M gondolsz? Megmaradna ez a nagy eltérés, ha nem 20, hanem vagy 10 000 játékot játszanánk? em 100, 1000 1 Mekkora lenne szerinted az eltérések átlagértéke az egyes ted a csoportodban csop esetekben (100, 1000, dobás esetén)? 00, 10 000 do
IN
Ennek kipróbálása sa hosszú ideig ide tartana (100, 1000, illetve 10 000 pénzdobást igényelne). Elgondolásunk helyességéről csak úgy tudunk meggyőe). Elgondolá ződni, ha modellezzük dellezzük ezt a jelenséget. A pénzfeldobás eredménye kétféle lehet. Ez kétt számnak, például a 0-nak (fej) és az 1-nek (írás) megfeleltetpé hető. Így többször egymás után, véletlenszerűen kell kiválasztani ezen két öbbször egym szám közül valamelyiket, majd össze kell számolni az 1-esek számát. Ezt özül valamely egy számítógépes programmal meg lehet oldani, ezért a feltett kérdésekre mítógépes p adottt válaszunk h helyességét gyorsan le tudjuk ellenőrizni.
M
26
LD AL
a) Jegyezd fel a füzetedbe, hogy szerinted Robi hányszor or fog nyerni! b) Játszd le a 20 játékot egy pénzérmével, és számold meg, eg, hányszor hánysz nyertél! A játékok hány százalékában nyertél? Játszanál-e nál-e ilyen jjátékot? c) Miután a csoport összes tagja elvégezte az előző feladatot, írjátok fel, őző feladatot hogy a 20-20 játékból ki hányat nyert! Majd számoljátok zámoljáto ki, hogy az összes játék hány százalékát nyertétek meg!! Egyezik ez az a eredmény az elgondolásoddal? d) Ha figyelembe veszed a csoport által lejátszott eredményeit, aktt játékok játé kor vajon érdemes-e Robinak ezt a 20 játékot lejáts lejátszania? Mennyit nyert vagy vesztett volna, ha a nyereményeinek yeinek száma a kerekített csoportátlag lenne?
Indítsd ts el az info7\véletlen mappában lévő pénzérme programot, és modellezd a játékot a megfelelő értékek beállításával! Miután végeztetek a feladattal, hasonlítsátok össze a kapott eredményeket!
Véletlen jelenségek modellezése
Játék dobókockával
LD AL
AK
Társasjátékokban gyakran használunk dobókockát, melynek oldalai olda 1-től 6-ig vannak megszámozva. Ha megállapodunk abban, hogy a k kockával úgy kell dobni, hogy az többször forduljon meg, akkor kkor elég valószínű, val hogy véletlenszerűen fog valamelyik lapjára fordulni. Tippeld meg a választ az alábbi kérdésekre, és jegyezd fel a füzetedbe! a) A dobások hány százalékában dobsz 6-ost? b) Vajon függ-e ez a dobások számától? A kérdésekre adott válaszunkat kipróbálhatjuk egy dobókockával.
TA
O
Dobj 10-szer, 20-szor, illetve 50-szer egymás egym után a dobókockával, és számold meg, hogy hányszor dobtál obtál 6-ost! a) Számold ki, hogy hány százalékban ékban dobtál 6-ost a 10, 20, 50 dobás esetén! Hasonlítsd össze ezt az eredményt a az elgondolásoddal! b) Miután a csoport összes tagja gja elvégezte elvégez a dobásokat, írjátok fel közösen az eredményeket, és számoljátok oljátok ki az összes dobásra vonatkoztatva, hogy hány százalékban Mit tapasztalsz? n lett 6-os! M Azt látjuk, hogy minél többször dob dobunk, annál jobban közelítenek az eredmények egy adott értékhez. rtékh
M
IN
Annak a kérdésnek hogy két kockával dobva a dobások nek a megválaszolása, megvála hány százalékában mindkettő hatos, már több időt venne igénybe. Enban lesz min nek az az oka, a, hogy előző tapasztalatunk alapján sok dobást kellene elvégezni. De ezz a véletlensz véletlenszerű jelenség is jól modellezhető. A két kockával ával történő dobás eredménye egy számpár lesz, amelynek mindkét tagja a az 1, 2, 3, 4, 4 5, 6 számok egyike lehet. Így többször egymás után, véletlenszerűen szerűen ki kell k választani egy ilyen számpárt, majd meg kell számolni, hogy között hány olyan van, melynek mindkét tagja hatos. ogy ezek köz
Indítsd ts el az info7\véletlen mappában lévő dobókocka programot, és modellezd a játékot a megfelelő értékek beállításával! Hasonlítsátok össze a kapott eredményeket!
27
INFOKOMMUNIK ÁCIÓ
Oktatóanyagok az interneten
AK
Használtál már oktatóprogramot? Ha igen, milyen n tantárgyhoz tantárgyho kapcsolódott? Milyen számítógépes oktatóanyaggal gal dolgoztál dolgozt már? Hallottál már a Sulinet Digitális Tudásbázisról? Használtátok ról? Használt már valamelyik tanórán?
TA
Nézd meg a www.pedellusinfo.hu/7/hangszerek erek címen található, A hangszerek k vava rázslatos világa című internetess oktatóprogramot! Hogyan tudsz belépni?
IN
Az interneten egyre re több olyan oly weblappal találkozunk, egy zunk, ahol e szolgáltatást csak k akkor vehetünk vehe igénybe, ha előbb bb regisztráljuk regisztrálj magunkat. A fentt említett pro programnak a használata a előtt is ezt kell tenni. A regisztrációnál először meg kell ációnál elősz adnunk az e-mail cím címünket és egy jelszót. A program egy levelet küld a címünkre. Ebben talá található egy hivatkozás, melyre rákattintva véglegesíthetjük a regisztrációnkat. gisztrációnkat Ezután már használhatjuk a programot. Minden belépésnél a regisztráció során megadott e-mail címet és a jelszót kell használni!
M
36
O LD AL
Az interneten sok olyan weblap található, melyen n a szöveg me mellett képek, mozgóképek, animációk, hanganyagok is vannak. ak. Ezeket összefoglaló néven multimédia elemeknek nevezzük. Ma már az inter internet elég nagy sebességű ahhoz, hogy ezek az elemek gyorsan megjelenjenek egy websan megjele lapon. Sok olyan multimédiás oldalt találunk a weben, eben, amely egy-egy tudományterület megismertetésével foglalkozik. Ezek inkább átveszik a k az oldalak egyre e korábban CD-n, DVD-n forgalmazott oktatóprogramok szerepét. ktatóprogra
Lépj be a programba és állapítsd meg, hogy milyen fő funkciókat tartalmaz!
Oktatóanyagok az interneten
Mint általában az oktatóprogramok többsége, így ez a program is rendelkezik az alábbi négy funkcióval: 1. 2. 3.
ismeretek közlése, ellenőrző kérdések, feladatok, a megoldott feladatok értékelése, 4. a program leírását tartalmazó súgó.
TA O LD
A
A hangszerek varázslatos világa című internetes oktatóprogramban a képernyő alján található gombok segítségével választhatunk a műveletek közül. Az első három gomb segítségével elsajátíthatjuk ajátíthatjuk a hangszerekkel kapcsolatos ismereteket. A következő két gomb tudás ellenőrzésére omb a megszerzett megsz szolgál. Az első teszt, a második pedig formában ellenőriz. Itt tudjuk dig játékos fo lemérni, hogy mennyire sikerült elsajátítani sajátítani az ismereteket. Az utolsó előtti gombbal megtekinthetjük megoldásaink eredményét. Az utolsó gomb kiváoldásaink ered lasztásával a program használatáról olvashatunk. atáról olva Olvasd végig a program ogram által tartalmazott ismeretanyagot! Majd ellenőrizd le tudásod egyy teszttel, illetve illet egy memóriajátékkal!
IN
Nézd meg eg a www.pedellusinfo.hu/7/hangszerek ww.pe címen található, A hangszerek varázslatos világa című dokumentumot! Milyen hasonlóságorázslatos vilá kat és különbségeket tudsz megfogalmazni az oktatóprogram és a dokubségeket tuds mentum között? zött?
M
KÉRDÉSEK, FELADATOK
1.. Mit gondolsz? gondolsz A regisztrációnak miért ez a gyakori formája? Miért kell megerősítenünk? megerősí 2. Miértt fontos, hogy a regisztráció első lépésekor a saját e-mail címünfon ket adjuk meg? 3. Miért van „elfelejtett jelszó” funkció? Mi ennek a lényege?
37
PREZENTÁCIÓ
Bemutató készítése
AL AK
Szoktál-e vázlatot készíteni az órai tananyagból? Véleményed leményed szesze rint mi a szerepe a vázlatnak? Neked segít-e a tanulásban? sban?
Olvasd el az alábbi szöveget, és készíts hozzá zá bemutatót! bemutatót Állatok az ember életében ében
LD
O
TA
IN
M
72
A vizsgálatok bebizonyították, hogy az állatok jelenléte ssegíti a betegeket a felépülésben. Enyhítik a magány és az üresség resség érzését, érzés egyben kedves és megbízható társak. Képesek mosolyt csalni érzelmileg labilis, magatartálni az érzelmil si zavarokkal küzdő, kapcsolatot csak nehezen teremtő emberek szemébe. tere Angliában például több mint tízezer macska és kutya van, amely zer olyan mac gazdáival rendszeresen látogatja a kórházakat kórházakat, valamint a fogyatékosok és idősek otthonait. A hatás döbbenetes. betegek és az idősek életébbenetes. A b be vidámságot, boldogságot, de egészségi javulást is hoznak. Segíthetik a szellemi fogyatékosokat érzelmeik A cukorbetegeknek is zelmeik kifejezésében. kife könnyebb a vércukorszintet beállítani, ha h állat van a családban. A magas vérnyomást akár 20 higanymillimét higanymilliméterrel is csökkentheti a beteg ölében fekvő kiskutya vagy doromboló omboló kismacska. kism Ilyen terápiás kutyafajta afajta például példáu a német juhászkutya és a golden retriever [retríver]. A német juhászkutya szkutya igen intelligens és felettébb csodálatra méltó kutyafajta. Gyakran mentő- és vakvezető kutyaként. A kan kran alkalmazzák alkalma kutya marmagassága: assága: 62,5 cm, a szukáé: 57,5 cm. Törzsének hossza a marmagasságnak mintegy 110–117 %-a. Feje a testnagysággal arányos, ágnak minteg a marmagasságnak asságnak kb. 40 %-a. Füle közepesen nagy, álló. Szeme középnagy, ferde de metszésű, mandula formájú. Értelmet sugárzó, elevenséget, magabiztosságot fejez ki. Nyaka erősen izmos, a törzzsel nyugalmi állaiztosságot feje potban mintegy 45 fokos szöget zár be. Testsúlya: 35–43 kg. retriever az egész család számára ideális kutyafajta. Vakvezető, A golden retrie azaz zaz „látószem” kutyaként is népszerű. A kan kutya marmagassága: 58 cm, a szukáé: ukáé: 54 cm. Törzse hossza a mellcsonttól a farig enyhén nagyobb, mint a marmagasság 109 %-a. Feje, koponyája arányos, széles, a marmagasság agas 35 %-a. Füle közepesen nagy. Szeme közepes nagyságú, sötétbarna, mandulavágású. Nyaka izmos, közepesen hosszú. Testsúlya: 29–36 kg.
Bemutató készítése
LD AL AK
A bemutató elkészítésének elsõ lépése a tervezés lesz. z. Ehhez el kell dönteni, hogy hány diát tartalmazzon a bemutaemut tó, és mi szerepeljen az egyes diákon.
A tervezés első lépése a szöveg vázlatának elkészítése lesz, majd annak an az eldöntése, hogy mi kerüljön az egyes diákra. Figyelembe be kell venni ven azt is, hogy egy-egy diára általában az összetartozó ismeretek kerül kerüljenek. A megvalósításnak egy lehetséges esete az, hogy elõször egy olyan diát kéo szítünk, amely tartalmazza a bemutató címét és a készítõ nevét. A következõ észítõ nevé dia felsorolja az állatoknak az emberek életére ére gyakorolt, jótékony hatásait. Majd a harmadik dia táblázatban hasonlítja onlítja össze a két kutyafajta különbözõ tulajdonságait. A prezentáció-készítõ programok alkalmasak számítógépes bemutatók készítésére. A bemutató különbözõ multimédiás ató különb elemeket (képet, mozgóképet, hangot) tart tartalmazhat.
IN
O
A Microsoft PowerPoint program is egy prezen prezentáció-készítõ program, melyet a Microsoft Office almenübõl indíthatunk ndíthatunk el.
M
DIA ABLAKTÁ ABLAKTÁBLA Itt szerkeszthetők szerkesz diák. az egyes d
DIÁK LAP A diák miniatűrjeit tartalmazza a bemutatás sorrendjében.
MUNKAABLAK Egy adott művelet végrehajtását teszi lehetővé.
FELJEGYZÉSEK ABLAKTÁBLA Az egyes diák t a r t a l m á h oz jegyzet fűzhető.
73
PREZENTÁCIÓ
LD AL AK
Egy dia szaggatott vonallal körülvett mezõit helyõrzõknek kn nevezzük. A helyõrzõkbe szöveget, képet, táblázatot,, grafi gra kont stb. tudunk elhelyezni.
A program indítása után olyan diából álló bemutatót kapunk, amib amiben két helyõrzõ található. Ezt az elrendezést címdiának nevezzük. ük. A felsõbe felsõ írjuk a bemutató címét, az alsóba pedig a nevünket. A következõ dia elkészítéséhez egy újabb diát kell beszúrnunk a bemutatóba. Ezt a Beszúrás menü Új dia… parancsával tudjuk elvég elvégezni. Ebben az esetben egy másik, Cím és szöveg típusú diát kapunk. A fe felsõ helyõrzõbe a dia címét írjuk be, azaz a dián szereplõ információkat össze egyációkat foglaljuk fo két szóban. Az alsó helyõrzõ alapértelmezésben egészíti ki ezésben felsorolásjellel felso a szöveget. Ezt a jelet egy bekezdés elõtt tt a gombbal jeleníthetjük meg, gomb illetve tüntethetjük el.
IN TA O
A harmadik dia beszúrása után meg kell változtatnunk annak válto elrendezését táblázatos formára. Ezt a Dia elrendezése munkae ablakban tudjuk elérni. Elõszörr kiválasztjuk a Cím és tartalom elrendezést, majd a Táblázat beillesztése gombra kattintunk. Az oszlopok és sorok számának megadása után létrejön egy táblázat, u melyet adatokkal tölthetünk ki. A sorok és oszlopok metszetében találhatók. Az egyes cellák kitöltszetében cellák ce téséhez először a cellába kattintunk az egérrel, majd beírjuk a táblázat a kattintun adatait. Az elõre elkészített szített diaelr diaelrendezésekkel a dián lévõ elemek elhelyezését tudjuk megváltoztatni. A helyõrzõk lehetõséget meg biztosítanak szövegek, táblázatok, képek stb. különbözõképpen ak szövegek történõ elrendezé elrendezésére. A szöveg g betû- és b bekezdésformázását az eddig tanult módon is elvégezhetjük. Azonban a az elõre elkészített tervezõsablonokkal és színsémákkal sokkal kal gyorsabban gyorsabba tudjuk ezeket elvégezni. Az eszköztár gombjával meg tudjuk jeleníteni a Diatervezés munkaablakot. Ezáltal kiválaszthattud juk a Tervezõsablonok vagy a Színsémák elemet. rvezõs Ha a munkaablakban található lehetõségek közül bármelyikre rákattink tunk, akkor az összes diára egyszerre, egységesen tudjuk alkalmazni az adott formátumokat.
M
74
Bemutató készítése
IN TA O LD AL AK
Az elkészített munkánkat diavetítéssel tudjuk megtekintekin ni, leellenõrizni. Ezt a Diavetítés menü Diavetítés parancsával tudjuk megvalósítani. ítani.
Az egyes diákat kattintással tudjuk megnézni. A kurzormozgató ozgató billentyűket bill használva nem csak a következő diákat tudjuk megjeleníteni, gjeleníteni, hanem akár vissza is léphetünk az előző diára. Az internetről gyűjtött adatok felhasználásával álásával készíts kés egy bemutatót, amely egy magyarországi védett növényt mutat utat be! A bemutatóhoz szükséges információkatt a keresõpro keresõprogramok segítségével tudjuk megszerezni. Ügyeljünk arra, hogy forrásból is ellenõrizzük a ogy több forr megszerzett ismereteket, hogy azok valóban legyenek! Ezután a óban hitelesek hite tanult módon készítsük el a prezentációt! táció A különbözõ kiadványok, illetve az interneten in talált anyagok felhasználásával készült mindig fel kell zült bemutatókban bemu tüntetni a forrásokat.
Ezért a bemutatót egy utolsó diával szoktuk kiegészíteni, melyen felsoroljuk a felhasznált forrásokat kat (például (példáu a mű címét, szerzőjét, kiadóját, a kiadás évét vagy a mű internetcímét). ernetcímét).
KÉRDÉSEK, EK, FELADA FELADATOK
M
1. A tervezősablon zősablon kivá kiválasztásánál figyelembe szoktuk venni azt is, hogy annak k megjelenése illeszkedjen a tartalomhoz. Milyen témáknál használnád ád az alábbi sablonokat?
2. Nyisd meg az info7\bemutató mappában lévő, földrészek nevű állományt! Olvasd el, majd készíts hozzá egy bemutatót!
75
ALGORITMUSOK
Paraméteres eljárások
LD AL AK
Milyen paranccsal tudod ugyanazt az utasítást többször bször egymá egymás után végrehajtani? Mi a célja az ilyen eljárások készítésének? Hozítésének? H gyan tudod létrehozni ezeket?
Ciklusok
Milyen hasonlóságokat és különbségeket et veszel észre észr az alábbi ábrákon? Hogyan lehet ezeket létrehozni?
TA
O
94
IN
Az ábrák egyik közöss tulajdonsá tulajdonsága az, hogy egy elem ismétlődéséből állnak. A különbség abban meg, hogy az alapelem ismétléseinek bban mutatkozik mutatk száma, továbbá azok formája, színe és mérete eltérő. zok formája Az ilyen típusú ábrákat lehet létrehozni, hogy elkészítjük az alapelemet, brákat úgy le és azt többszörr egymás ut után megismételjük.
M
Ciklusnak ak nevezzük nevezzü azt a szerkezetet, amikor egy vagy több utasítást többször is végre kell hajtani. Az ismétlődő töb utasítások a ciklusmagot, a ciklusfeltétel pedig meghaások alkotják alkotj tározza, ozza, hogy hányszor kell ezeket végrehajtani.
Ilyen ciklusutasítással klusuta már az előző tanévben is találkoztunk. Például négyzetet rajzoltunk az ism 4 [e 100 j 90] utasítással. A [ ]-ben lévő utasítások t alkotják a ciklusmagot. A ciklusfeltétel pedig az lesz, hogy ezen utasítások végrehajtását 4-szer kell megismételni.
Paraméteres eljárások
TA O LD AL AK
Írd le az első ábra elkészítésének algoritmusát! Hozd d létre l azt a programot, amely ezt megrajzolja! Az ábra az alapelemet 15-ször ismétli meg. Az alapelem elkészíszítéséhez szükséges utasításokat a kép alapján könnyen meg tudjuk adni. Az ábrát a következő algoritmussal lehet létrehozni: hozni: Ciklus 15-ször Menj előre 4 egységet! Fordulj jobbra 90°-ot! Menj előre 4 egységet! Fordulj jobbra 90°-ot! Menj előre 2 egységet! Fordulj jobbra 90°-ot! Menj előre 2 egységet! Fordulj balra 90°-ot! Menj előre 2 egységet! Fordulj balra 90°-ot! Menj előre 3 egységet! Vedd fel a tollat! Menj előre 1 egységet! Fordulj balra 90°-ot! Rakd le a tollat! Ciklus vége
IN
Az ábrát rajzoló program eljá eljárását elkészíthetjük úgy, hogy az ismétlés utasítás ciklusmagjába felsoroljuk az alapelemet rajzoló utasításokat. Megvaába felsorolj lósíthatjuk azonban onban úgy iis, hogy létrehozunk először egy, az alapelemet rajzoló eljárást, egy olyat, amely ezt felhaszrást, majd eg nálva készíti ábrát. Ebben az esetben egy átzíti el az ábrá tekinthetőbb lesz. tőbb programunk program
M
eljárás minta ism 90] sm 2 [e 4 j 90 e 2 j 90 ism 2 [e 2 b 90] e3 tf e 1 b 90 tl vége
eljárás görögminta törölképernyő ism 15 [minta] vége
95
ALGORITMUSOK
LA K
A program elkészítéséhez helyezzünk el egy gombot a tavalyi évben tanultak alapján, és ennek a haLenyom eseményéhez rendeljük hozzá zzá a görögminta eljárást! Utolsó lépésként már csak a programot kell létrehoznunk. reho A Fájl menü Mentés Exe fájlként... paranccsal futtatható ató állományt, azaz programot tudunk készíteni.
A programot az Intéző segítségével elindíthatjuk, és letesztelh letesztelhetjük a működését.
IN TA O LD A
Paraméteres eljárás
Ha azt szeretnénk, hogy a program 6, 8, 10, 12, 14 stb. elem ismétlődéséből 4 stb álló ábrát is elő tudjon állítani, akkor újabb b eljárásokat kellene írnunk. Ezekhez újabb gombokat kellene készítenünk. típusú feladatok megolnk. Az ilyen tí dását hatékonyabbá tehetjük, ha paraméteres hozunk létre. éteres eljárásokat eljá Paraméteres eljárásnak nevezzük vezzük azt az eljárást, melynek alkalmazásakor meg lehet adni egy vagy több adatot, e amely befolyásolja az utasítások sítások végrehajtását. vé Az eltérő darabszámú (6,, 8, 10 stb.) alapelemet rajzoló program elkészítéséhez a görögminta eljárást Az ebben lévő ismétlés utasítás st kell módosítani. mód ciklusváltozóját módosítva kaphatjuk meg a különböző mintákat. osítva kaph A ciklusváltozó helyére konkrét számot, hanem egy tetszőleges értéket ére nem konk felvehető változót kell írnunk. A változó neve elé kettőspontot ket kell tennünk.
Így például ául a darabszám darabszá kifejezésére használandó, darab nevű változó értékét a :darab adja meg. Ezt viszont nem csak az ismétlés utasításban kell használnunk, unk, hanem hane az eljárás első sorában is fel kell sorolnunk. Így a feladat a következő eljárás adja meg: adat megoldását megoldá
M
96
eljárás görögminta :darab görög törölképernyő pe ism :darab [minta] vége
Paraméteres eljárások
LA K
A paraméteres eljárások alkalmazásánál az eljárás nevéne nek megadása után szóközzel kell felsorolnunk a paraméaram tereket.
Például a görögminta 6 utasítás 6 db, a görögminta 8 utasítás asítás 8 db stb. st alapelemből felépülő ábrát készít.
IN TA O LD A
A paraméteres eljárás gombbal történő meghívásához szövegdobozt kell elhelyeznünk a lapon, melybe a felhasználó beírhatja a paraméter értékét. A szövegdoboz elhelyezéséhez válasszuk ki az eszköztár gombját, és jelöljük ki a helyét a lapon! Ennek a tulajdonságait a helyi menüvel tudjuk megváltoztatni. Ahhoz, hogy a gomb megnyomá-sakor az eljárás paramétere a szözö vegdobozba írt érték legyen, módosítanunk kell a gomb eseményéhez yé rendelt műveletet.
Az szd nevű szövegdoboz gdoboz eseté esetén az szd'érték utasítás értéke a szövegdobozba adat lesz. zba írt ad
Módosítsd d a görög görögminta nevű eljárást úgy, hogy az ismétlődő elemek darabszámán ámán túl meg lehessen adni a színüket is!
M
Ebben az esetben két paramétere lesz az eljárásnak, például ldáu :darab és :szín. Ahhoz, hogy az elemek színe változtatható legyen, ki kell egészítene is változt nünk k az eljárást a tollszínt változtató utasítással: eljárás görögminta :darab :szín görög tsz! :szín n ism :darab [minta] vége
97
ALGORITMUSOK
AL AK
Ahhoz, hogy a program így is működjön, egy újabb szövegdobozt kell elhelyeznünk a szín megadására. Ebben az esetben érdemes a szövegdobozok ve elé egy feliratot is elhelyezni, hogy a felhasználó tudja, mit kell az egyes dobozokba írni. Ezenkívül a gomb eseményéhez rendelt műveletet is módosítani hogy ítani kell, h az két paraméteres legyen.
Robi az előző feladatot az alábbiak szerint oldotta meg. Szerinted jó ez az eljárás? Miben különbözik ez az előző megoldástól? ldástól?
LD
eljárás görögminta nta :darab :szín :sz törölképernyő ism :darab [minta :szín] :sz vége
TA O
Ez a megoldás is jó. Az előző ő megoldásba megoldásban először beállítottuk a színt, utána megrajzoltuk az elemeket, egyes alapelem megrajzoet, míg itt minden m lásakor megadjuk annak a színét nét is.
KÉRDÉSEK, FELADATOK ELADATOK
IN
1. Hozz létre egy minta nevű p paraméteres eljárást, amely a mellékelt ábrát meg! A szürke vonalakat az elrát rajzolja m készítés megkönnyítéséhez jelöltük be, ezeket nem kell gkönnyítéséh megrajzolnia eljárásnak. Az egyik paraméter az ábra nia az eljárá szélességét, gét, a másik pedig a színét határozza meg! 2. Készíts egy sor nevű paraméteres eljárást, amely az előző feladatban orr nev lévő elem egymás mellé helyezéséből készít egy ábrát! Az eljárás paramétere ere az elemek eleme számát, színét és az ábra szélességét határozza meg! 3. Készíts programot, amely lehetőséget ad a felhasználónak az előíts egy pr feladatban leírt paraméterek megadására! A paramétereket a lapző feladatba ra szövegdobozokba lehessen beírni! A szövegdobozokhoz a elhelyezett elhelye tartozzon zzon felirat is, amely tájékoztatást ad arról, hogy a szövegdobozba milyen tulajdonságot kell írni! A program a rajzot egy gomb megnyomására hozza létre!
M
98
eljárás minta :szín tsz! :szín ism 2 [e 4 j 90] e 2 j 90 ism 2 [e 2 b 90] e3 tf e 1 b 90 tl vége
