5 t e P K E S z r , : La j t a a h d o
n . ÉVFOLYAM = 4 .S Z Á M .= 1929. ÁPR. L
ÁGOTÁI BÉLA, a Székesfőv. Paedagogiai Filmgyár R. T. vezérigazgató) a, a hazai oktatófilmügy legrégibb harcosa és egyik megteremtője
ÁRA
1
PENGŐ
OLVASSUNK SZAKKONYVEKET! A „Filmkultúra** elismerve annak szükségességét, hogy a szakmában dolgozók megismerjék e l m é l e t i l e g saját szakmájukat, magyar és külföldi szakkönyvek közve títését vállalta el. A külföld gazdag szakirodalma áll rendelkezésére, de egyelőre a következő magyar- és németny*lvü műveket szerezhetik be olvasóink a „ F ilm k u lt ú r a * * kiadóhivatala utján, a pénz előzetes beküldése mellett. Megjegyezni kívánjuk, hogy ezek az árak e r e d e t i á r a k , amelyekhez csak a portót és a forgalmi adót számítjuk hozzá. (A márka átszámítási kulcsa: 137). 1.
Á lt a lá n o s s z a k k ö n y v e k , é le t r a jz o k és szó ra k o zta tó m ü v ek :
LENKEI ZSIGMOND: Ez A m erika!— — P 8— Lajta Andor: Filmművészeti É vkönyv 1929 P 5— STEFAN LÓRÁNT: W ir. vöm Film. (Élet rajzok.) Fűzve — — — — — — M 4— RICHARD OTT: W ie íiihre icb mein Kinő M 2.ö0 Die Organisation im Film - u. Theaterbetrieb — — — — — — — M 3. _ _ R cichs-Kino-Adrcssbuch 1928 — — M 30— mit Monopolkarten M 50.— Jahrbuch dér Film-Industrie 1928 — M 30— _ L. B. B. Kalender 1929 _ _ — — M 2— Dér kleine Aufnalímcleiter, 1929 — M 3.— Das Filmmanuskript— — — — — M 5— _ Kinematograpliisclies Jahrbucli — S 6— PÁNCZÉL LAJOS: Az én mozim — — P 2— L. F A W C E T T: Die W elt des Films. Kötve M 10— F R ITZ W ILM S: Lichtspieltheaterbautcn M -----CURT W ESSE: Grossmaclit Film — — M ---_ 133 F.lmstars (film képek, cim ek) — M 2.50 CHARLIE CHAPLIN: Halló Európa! _ M 4.50 E. M. MUNGENAST: Ásta Nielsen, ihr Leben, ilire Kunst, ihre Bedcutung. kötve — — — 3.80 félvászonkötésben M 4.80 egész vászonkötésben 51 4.50 FRED. HILDENBRANDT: Die Tánxerin V aleska Gert. kötve — 51 4.50 félvászonkötésben 51 5.80 egész vászonkötésben 51 6.50 W OLFGANG PFLEIDERER: Liclitbild und Filmfülirer 1928 GUIDO BAGIER: Dér kommende Film — 51 20— Dr. RUDOLF HARMS: Kulturbedeutung und Ivulturgefahren des Filmes — 51 1.80 RASCHAUER és FUCHSIG: Dér Film ais Lehrmittel — — — P 3.- Praklischer W egw eiser für Filmregisseure, Architekten und Requisiteuro — — — — — — — M 2— Ervin Ackerknecht: Liehtspielfragen — M 6— Rudolf Kurlz: Expressionismus und Film 51 16— Dr. K. Mühsam u. E. Jacobson: Lexikon des Film s: 5Vio ich zum Film kam — 51 4.— Max Öten: Dér W og zum Film — — — 51 2.5.1 Ásta Nielsen, Biographie — 51 1— — Henny Portén, Biographie — 51 1— Kino-N ovellcn — — — — 51 1___ Colin Ross: 51 it dem Kurbclkasten um die W elt — — — — — — — — 51 1___ Béla Balázs: Dér sichtbare 5íensch — — 51 3.50 kötve 51 4.80 Ernst Lubilsch u. E. A. Duponi: H olly wood. das Filmparadies — — — — 51 1___
2.
F ílm te c h n ík a :
Zombory László: A m ozgófénykép és üzeme — — — — — — — — Andor Kraszna-Krausz: Kurble! —
P 12. 51------
Reinhold Dahlgreen: Handbtich für Lichtspielvorfiihrer— — — — — — — M Reinhold Dahlgreen:
Mein Vorführungs-
n r. MENDEL u. F. F É LIX : Dér praktisehe Vorfiilirer — — — — — GUIDO SEEBER: Dér praktische Kameramann — — Dér Trickfilm — — — — — — Dr. W ALTE R FR IED EL : Elektr. Ferns ebe n und Biidübertragung, Fcrnkinematographie — — — — — — Taschenbucli des Kamcramannes — F. P. LIESEGANG und G. SEEBÉR: Handbuch dér praktischen Kinetnatographie — — — — — — —
6.60
51
1__
51
ó. -
51 51
5— 5.. -
M 51
5—
u
— -i.
M
12.80
MIHÁLY DÉNES: D cr spreclicnde Film Kötve
M M
10. 12—
JO ENGEL: Dér tönende film — — —
51
6.50
Dr. JOACHIM: Die
Projektion —
A. P LA N K L: Dér R atgcber des T.iclitspielvorführcrs — — — — — — 51 Dr. W ALTE R M EINEL: Hilfsbuch für die Prüfung des Ivinovorfiilirers — — — 51 kötve 51 Dr. R. RICH TER: Hilfsbuch für den Kameramann — — — — — __ 51 E. G. Lutz und Dr. K. W olter: Dér gezeiclinete Film kötve Ing. A. Lassally: Betriebskinematographie kötve — Priif-Vorsehriften fiir Licbtsplelvor__ fiihrer — — —
4.80 4 __
5.— 1.50
51 12 — 51 13.80 6__ M 0.70 M
M 2.50 O. P. HERRNKIND: Die Schm aifilm -Ki__ 51 6.50 nematographie. Fűzve Kötve 51 7.50 Vorschriften über die A nlagc und Einriclitung von Lichtspieltheatern — — M —.00 Hans Pander: Kinematographisclie Unterrichts-ICurse für Anfiinger — — — M 4__ Kari W eiss: Lielites Photographieren — 51 1__
3.
F ilm jo g :
Dr. BAIK MIHÁLY és Dr. VÁRI REZSŐ: A m agyar kinem atografia jogszabályai P 8— Dr. BINGERT JÁNOS és Dr. BAIK M : A mozgófényképiizemek és filmügyek rendészete — — — — — — .— _ P 2.89 Dr. E. Seeger: Das Reichslicliíspielgcstez M 2— Dr. E cks ein: Film- und Kinorccht __ 51 lő __ Dr. W ENCEL GERBAUM: Bcrner ÜberM 5— Drv JOHN A. FAGG: Urhcherschaft und tlrlieherrecht am Film — — — 51 2 _ Dr. RÓBERT BRUNNER: Das Őst. Film und Kinorccht _ _ M
F ILM M Ű V ÉSZE TI- ÉS TUDOM ÁNYOS F O L Y Ó IR A T II. É V F O L Y A M .
=
4. S Z Á M .
=
1929. Á P R I L I S
1.
TASNÁDY-SZÜTS ANDOR államtitkár, a Magyar M ozgóképüzemengedélyesek Orsz. Egyesületének elnöke
A PÁRISI KONGRESSZUS napokban érkezett hoz* zám, mint a M M O E el* nőkéhez egy nemcsak udvarias, de egyenesen meleghangú meghívódé* vél, am ely hírül adja, h ogy a m ozgóképszínházak tulajdonos sainak (igazgatóinak) nem zetközi kon* gresszusa (C on g res International des D irecteurs des T h éatres C inem atogra* phiques) ez év május 27— 30. napjain tartja ülését Parisban. A kongresszus* nak külön is jelentőséget k ölcsön öz az a körülm ény, hogy az ó'si Sorbonne aulájában tartandó ü n n epélyes m eg* n yitó ülés a francia n em zet köztársa* sági eln ökén ek d íszeln öklete és a fram cia kultuszm iniszter eln ök lete alatt fog lefolyn i. Ez a tény pedig nem keveseb* bet jelent, mint azt, h ogy a film esz* m éje harm incéves, aránylag tehát rö* vid pályafutása alatt a vándorkomé# diás és m utatványos b ód ék b ól bevo* nult a francia nem zet kultúrájának tem plom ába, a Sorbonne*ra, ahol a francia kultusz legfőb b irányítói és képviselői fog já k dem onstrálni a mozU szakmának országhatárokon túlnövő jelen tő ség ét.
bán tartottak, azzal szerettek elintézni, h ogy az nem egyéb üres parádénál, am elyért kár a drága pénzt kivinni külföldre. E bből az általánosan elter# jed t nézetből ma már csak két szónak az igazsága maradt meg, h ogy a pénz drága, de reánk m agyarokra nézve ez a kongresszus nem üres parádé, az azon való részvétel nem pénzpocséko# lás — legfők éppen azért nem, mert ez a kongresszus az idén Párisban lesz, annak a> nem zetnek a fővárosában, am elynek a szive az utolsó tizenöt év leforgása alatt bezárult előttünk.
A
A világért sem célom ezzel a ki# m ondottan szakkongresszussal kap# csolatban világpolitikai kérdésekkel előhozakodni, de mint m agyar em ber nem rejthetem véka alá azt a hitemet és szent m eggyőződésem et, h ogy bár a párisi kongresszuson, mint mozi# szakmánk képviselői leszünk jelen, eg y pillanatra sem fogju k szem elől tév eszten i magyar m ivoltunkat. Ez a nem zetközi szakkongresszus, amely a szakkérdések megvitatásán, a m ozik jö v ő jé n e k kiépítésén belül az emberi szolidaritás és a kulturális és gazdasági érdekközösség eszméinek ápolására, valamint a nem zetek k özötti harmónia erősítésére is fog szolgálni, alkalmas lesz egyúttal arra is, hogy
V o lt időszak nemzetünk életében, am ikor minden nem zetközi kongresz# szust, am elyet idegen ország városai#
1
ságért m inden más n em zetn él több vért áldozott. A magyar nem zet jö v ő boldogulásá* nak egyik kulcsa a francia nem zet ke* zében van — igyekezzünk magyar m ozitulajdon osok mi is közrem űködni azon, h ogy az a kéz m ielőbb a régi tradicionális barátsággal és megértés* sel nyúljon felénk.
párisi szereplésünkkel a magyarság ügyének szimpátiát szerezzünk. Min* den m ódon igyekeznünk kell arra, h ogy a francia nem zet szívét, am elyet valam ikor az emberi szabadság eszméi oly hatalmasan m egdobogtattak, újra m egnyerjük annak a nem zetnek a szá* mára, amely az em beriség legszentebb ideáljaiért és ezek k özött a szabad* G E S Z T E S I-B A L O G H GÁBOR d r . :
HOLLYWOODBÓL LONDONBA világ minden tehetségét. És ellenállha* tatlan, legendás varázsának kevesen tudtak ellentállni. Ha valahol — akár Japán földjjén. akár messze északon, a Skandináv félszigeten, vagy éppen Bér* lin és Páris stúdióiban — felbukkant egy új név, új izm os tehetség A m erika rögtön kin yú jtotta feléje hatalmas po* lipkarjait. És magához ragadta. A k ár rendező, scenikus, dramaturg, akár alakítóm űvész volt az. Különösen a film csillagokra vetette ki hálóját. És ki tudott volna a dolláreső özönének ellentállni. M ég a virágzó német film* gyártás leg jo b b ja it is szinte megtize* delte a kivándorlás láza. H íres rendé* zők és sztárok tucatszám keltek útra a film M ekkája felé. Pedig az ottani siker nem mindig jelentett babért oda* kint is számukra. Igaz, h ogy egyesek még növelték hírnevüket, dicsőségű* két. De sokan sehogyan sem bírtak az idegen művészeti és gazdasági légkörbe beleilleszkedni. E gyesek pedig teljesen felőrlőd tek a kíméletlen k ön yök lés Iá* zában. A legutolsó években — hogy csak néhány nevet említsünk — a ren* dezők közül Lubitsch, Murnau, Berger, D upont, Paul Leni, K ertész és Korda h ajóztak át a nagy vizen; a sztárok közül pedig Jannings, Conrad V eid t, Pola N egri, Pu tty Lya, lm ogen e R o* bertson, Korda Mária, Lucie Dóráin (K ertész volt felesége) jutnak hirtelen eszem be. Dita Parlo nagy európai kéz* dősikere után szintén kezébe vette a
a figyelmesen, szem léljük a Film világesem ényeit le* hetetlen észre nem ven* nünk azokat a roppant átcsop ortosítá sokat, ame* lyek m indenfelé szemünk elé tárulnak. A M etró és a First Natio* nal a Fox*szal, illetve a W arner*rel ke* rül k özvetlen kapcsolatba. Régi világ* márkák kerülnek egym ástól függő vf* szon yb a ; am ott pedig új, hatalmas vb lágkon cern ek vannak alakulóban, h ogy minél jobban kihasználhassák az Uj* világ nagy divatját, a hangfilm et. A hang* és beszélőfilm ek konjunktúrája nagy változások lavináját indította meg. A z új elnök rezsim jében sok állás* foglalás történt az idegen — európai származású — film em berck ellen. N em csak nyelvi szem pon tok nehezítik meg már kivültartózkodásukat, de szó* ciális és gazdasági hangok is hallatsza* nak ellenük innen*onnan. H olly w ood nem a régi töb bé! N em az az arany* bánya, nem az a paradicsom , ami volt éveken keresztül. A m ásodik nagy kaliforniai aranyláz napjai leáldozóban vannak. A dollár már nem áramlik úgy, mint akárcsak hónapokkal ezelőtt. A nagy cégek és vállalatok nem olyan bőkezűek többé! N agym érvű takaré* kosság, sőt néhol határozott leépítési tendencia észlelhető náluk. Éveken keresztül roppant mágnes* ként szívta m agához H olly w ood az Ó*
H
2
rá magát hallatlan lendülettel és rop# pánt áldozatokkal, óriási vállalatok alapításával a hazatérőkre, h ogy magá# h oz édesgesse őket. A z E lstreen stu# diók m odern és gazdag felszerelése ma már sem m ivel sem marad a neubabels# bergi vagy joinvillei#ek m ögött. És nem csak rendezők, operatőrök, színé# szék kopogtatnak a m egnyílt nagy an# goi ateliék ajtaján, de az írói és szer# zői gárda legnevesebb reprezentánsai is. C ikkem nem íród ott száraz adatokra meg statisztikára épült beszám olónak. N em fogom tehát m ost felsorolni az összesek nevét csak egy#kettőét, ahogy éppen beszélnek róluk, ahogy az eszem be jutnak: Olga T sch ech ova , Dina Grállá, Lilian H arvey, Fern Andra, M ay W on g, H eim rich G eorg, G ustav Fröhlich, már rész# ben ott dolgoznak, a rendezők közül meg D upont, Eichberg, Jakobi és a mi B olvárynk neveivel találkozunk. Lón# donba gravitálnak C onrad V eid t, Paul Leni és Murnau is, h ogy csak a legki# válobbakat említsük. És már London# bán van P u tty Lia, N ita N aldi! Tipi? kus eset Reinhardt esete is, akinek egy Lillian G/sc/i#film et kellett volna rendeznie odakinnt. A tárgyalások nem vezettek eredm ényre és Rein# hardt is visszajött Európába. M ig V eid t M axw elh h ez szerződött, addig Pola N egri C harles W h itta ter válla# latával k ötött m egállapodást. Első film jét Paul C zinner fo g ja rendezni. A z ősz folyam án pedig a nagy Jam nings is hazatér. A kom binációk foly* nak tovább, a szaklapok tele vannak új hírekkel, új szerződések lansziro# zásával. És a hangfilmek terén is felvette London a versenyt. A Britisch Inter national Pictures hangfilm ek részére beállított új stúdiójában nagyban foLy# nak a vocalfilm ek felvételei. A német filmszakma már aggódva figyeli, h ogy K alifornia aranym ezői helyett egy új veszélyes vetélytárs
vá n dorbotot. De őneki nem jutott már egyetlen szerep sem. A magyar rendes zők ön és sztárokon kívül a magyar sccnárium írok is roppant sikert arat? tak odakünn. D e ez csak egyik oldala az éremnek. A másik oldala sokkal szom orúbb és ez, h ogy az európai film gyártás éve# ken át csak árnyéka volt annak. Szinte félve figyeltük, ha itt#ott feltűnt egy új, izm os tehetség és nevét felkapta a hírnév. Tudtuk, nem sokáig lesz kö# zöttünk: A m erika őt is magához édes# geti. Em lékezzünk csak a skandináv filmgyártás néhány üstökösszerűleg feltűnt csillagára: M auritz Stiller, Lars és Einar H am son, G reta G arbó, G reta N issen és társaik nevére. Egy szép na# pon ők is útrakeltek. A z északi népek üvegházaira pedig ráborult a csend és sötétség. Ez volt az a másik oldala az éremnek. B izonyos, h ogy A m erika sok kis európai n em zet film gyártását de# rékban tö rte akkor k e tté ! Es a szoros értelem ben vett film em# béréihez varieté#csillagok, táncosnők, artisták, később pedig a vocal#film haj# nalán énekesek és a hang művészei csatlakoztak. És ragyogó szép nők mindenhonnan. H olly w ood valóságos kultuszt űzött a női szépség kumulatív felsorakoztatásából. És így tartott ez sokáig. D e a fák nem nőnek az égig. Meg# állt immár a lázas vándorlás és meg# indult lassan az európaiak visszaáram# lása. D e az irány nem Berlin fe lé mu tat. Berlin vezető p o zíció ja súlyos ve# szélyben forog. A gátló körülm ények egész sorozata okozza, h ogy nem a vi# lághírű neubabelsbergi meg staakeni ateliék csábítják m agukhoz a visszaté# rőket. Itt is kezd idegenkedni a magán# és nagytőke a prod u kciótól, itt is na# gyón alul maradt az üzleti szem pont mellett a művészi cél: átlagfilm ek és sablonscenárium ok kátyúja fenyeget. És nagyon magas a sokféle adóteher. És nem is a fellendülő francia mű# term ek jelzik az útat. Anglia vetette
3
ostrom olja eddigi európai vezető pos zicióját. M indenütt különféle tervek merülnek fel, h ogy a m agasbalendülő angol produkcióval sikeresen f elvei hessék a versenyt. Miránk m agyarokra k étszeresen ta* nulságos gon d olkozn i ezen a nem es vetélk ed ésen . M ennyi kitűnő honfitárs sunk keresi kenyerét m essze Hollys w oodban. Igaz, sok dicsőséget szes rezve hazánknak. M égis m ennyivel eredm ényesebb lenne munkásságuk, ha itthon tudnák érvényesíteni tehets ségüket, m űvészetüket.
SIKLÓS
A készü lő film ren d eletet aggódva várjuk hosszú eszten d ők óta. Rcméls jük, egyszer tán mégis napvilágot lát. Talán a közel jöv őb en . Sürgős, é le tb e; vágóan sürgős, h ogy végül m egszüless sék. D e m ég fon tosa b b, h ogy olyan legyen ez a rendelet, h ogy az örö k ta* vasz birodalm ából visszaszállingozó id egen ek et, elsősorban pedig visszás térő honfitársainkat is szolgálatába tudja állítani. R oppant nagy nem zeti, külpolitikai, szociális és gazdasági ered m én y ek eg ész sorozatát vívná ki vele.
FERENC
Berlin :
EN GARDE AVANT-GARDE! korai védelm i állását az új generáció, a roham ozó avantsgarde ellen.
Filmkultúra múlt hónapi számában dr. Lázár Las jó s úr tollából indítvány jelent meg. A magyar film gyártás egyelőre még délibáb, aminek keressük a föld ön valódi képét, valami távoli rés ménysugár, am elyhez k özelebb jutunk, nagyon lassan ugyan, de mégis. A kis indulási pontot, a fogantyút, am ely a gépezetet elindítaná, nem találják, amis nek az örök, átkos magyar rövidlátás az o k o z ó ja : csak Bécsig látunk, ebben is, m indenben . . . D e e cím alatt nem ezzel kívánunk foglalkozni, hanem a cikkíró egyes kitételeivel, amit külös nősen ilyen előzetesen, a produkciónak ebben a kezdetleges stádiumában, báns tónak talál az érzékeny ifjúság érzés kény szószólója. „N oviciu sra aligha fogja valaki a játék film h ez szü kséges nagy tő k e sorsát bízni, mégha az illető a film gyártáshoz szü kséges k ép esség ek jeleit a legn agyobb m érték ben is sejti-, t e t i . . A „n oviciu s“ ugyan tág fogas lom, még sem tudjuk ezt máskép érs teni, mint a régi, munkátlanságra ítélt budapesti rendezők egyik tagjának
M indenekelőtt öröm m el ragadjuk m eg az alkalmat, h ogy egy konferens ciákon, napilapokban, folyóiratok ban hallható és olvasható téves fogalm at cáfoljuk. A magyar film gyártás nem k en y érk érd és! Jóval több ennél: orszás gos ügy, hiszen az állam ad m ó d o t a produkálásra és n em zeti ügy, mert els sőranguan fon tos kérdés, h og y a más gyár film ek a világpiacon a lehető legs előn yöseb ben m utatkozzanak és dicsős séget hozzanak hazánk m űvészi nevére. Ezek magasabb szem pontok, ezek szes rint kell, h ogy az illetékesek, a „tő k é k fö lö tt ren delkezők14 révén, a megmozs dulásnak m inden fázisa szigorúan megs bírált és lelkiism eretes legyen. M ost indul meg tehát egy fiatal produ kció, a film nek egészen más értek m ezősi korában, mint, am ikor az Mai gyarországon m egszűnt. A mai film nem szám ítható ki matematikával, am ely szerint a régi x v o lt; x + y a mai, am iből y pótolható. V alahogyan így képzelik az yst, a haladást, az els mulasztottat helyrehozni. A mai film
4
n em gya ra p od ott a régivel szem ben, bizon yos többletet legfeljeb b techni# kában állapíthatnánk meg. A zon b a n a technikának jelentősége a mai film ben kisebb, hiszen esupán az atelier#mun# kára (a rendező művészi tevékenysé gének cgyharm adára) vonatkozik, eh lentétben azzal a tízévelőtti korral, am időn a film még semmi más, csupán technikai produktum volt. M égcsak azt sem állítjuk, h ogy a film fejlőd ött, hu .szeri a m űvészet nem tová bb f ejlesz? tés e a giccsnek. M űvészet lett a film és ezt nem azzal érte el, hogy a tech# nikája tökéletesedett. M egtalálták pár év előtt a célját, a lén yeg ét, egy más, a reálistól, színháztól, minden művé* szettől eltérő új világot, a feladatait, egy új n yom ot, amit k övetve a lé* nyegrc és ezzel egy új m űvészetre ta# láltak. M ég ma is kevesen látják ezt, kevesen az aktiv munkásai közül, akik# nek kilencven százaléka máig is csak iparos maradt. A ném eteknek könyv# tárakra m enő elméleteik vannak, még# sem tudják felhasználni, mégsem tud# nak a művészetig eljutni. A z amerikai# akban nem él tudatosan ez a „lén yeg", m égis öntudatlanul rátapintanak olykor. Egyedül az oroszok tudják mind a k ettőt. M űvészetet is produkálni, meg is okolni, ön tudatosak , minden kriti# kát megállnak. A m agyarok, pestiek, nem tudhatják egyiket sem. Honnan is tudnák, ha holt vágányon kénytele# nek hosszú évek óta vesztegelni?! (K ön y v et szánok ennek a „lén yeg‘‘#nek fejtegetésére!) Lázár dr. úr az idézett sorokat 7929# ben írta, am időn az amerikai szellő felrázta, m egifjította öreg Európánkat. A m erik a ma mind a kettő. 1929#ben a sebesség, az acélos izm ok, a találékony agyak, törtetés, keresés és lelkesült# ség: a fiatalság korában! E gy olyan m űvészetről szólva, am ely forrongásé# nak éveiben az erők cserélését, a pró# bálkozást, az újat kívánja! Egy frissen küzdelem re induló pro# dukciónak, ahhoz, h ogy kivívja a világ
elismerését, h ogy produktum ai ne vesszenek cl a szürkeségben, a lég# újabbat, a legtökéletesebbet kell nyúj# tania. Éppúgy ostrom m al kell hevem nünk a külföld bástyáit, mint az o ro # szokn ak pár év előtt. A z ő offenzivá# juk először a „P o tem k in “ ?nal lett ered# m ényes. A „P otem k in " m erőben újat nyújtott, átütő m eglepetést keltett. M űvészet volt a szó legnem esebb ér# telm ében. Ezt nem látta annak előtte a világ, erre fölfigyelt, ez előtt mégha# joltunk m indnyájan, akiktől a politika tendenciája olyan távol volt is, mint Budapest M oszkvától. B om baként ha# tott és ez a bom ba m egrepesztette negyven állam kapuját. M egn yílt az orosz film m ű vészet elő tt n eg yven őrt szag, k öztü k az E gyesült?Á llam ok is. N em csak befogadták, kívánták, vár# ták az újabb m űveiket. És ez t a film et E isenstein, eg y huszonhárom év es fia# talem ber csinálta! És harminc év kö# rül, va gy innen vanak: Pudoxvkin, O zep , Roxvland L ee, J osef von Stern# berg, King V idor, Em o, F ejő s Pál, akik# hoz, ha az idősebb Murnaut is hozzá# szám ítjuk, alig hagytunk ki valakit a film m űvészek listájából. A régi gárdá# ból az egyetlen Lubitsch számít csu# pán igazi művésznek. D e őt hatalmas kultúrája, egyedülálló filmretermett# sége és az állandó munka m űvészi e v ő # luciója m entette át az új korba. M it jelen t m űvészi film et csinálni? A technikai tudás, a „ m ű h elytitk ok “ megtanulása csupán idő k érd ése, ezek to v á b b fe jles z té se az inven cióé. D e a ren d ezés nem foglalkozás, nem pálya, amire ma úgy lehet m enni, mint min? den eg y éb re. A m ű vészet minden ága elh ivatottságot, teh etség et igényét. A film is. A z optikus látást a film ben és a film ért élést. És erre itt van az új generáció, az avant?garde, a roham cso? port, ennek a századnak szü lötte, ide g y ö k er ez ett, itt küzd m űvészi álmai m egvalósításáért. Kevesen vannak ezek közt is, akik rátermettek, de elegen az •e ljöven d ő
■*kicsiny magyar produ kcióh oz. Berlini ben va gy H ollyw ood b a n tanultak és itták magukba a film szellemét. Ma is kint vannak. Csak ki kell válogatni őket, okosan, kritikával, ők fogjá k az ,,újat nyújtani*1, ők fogjá k elismertetni a tiszta, magyar film m űvészetet, azt, h ogy él itt egy kicsiny ország, amely* nek százalékban több művésztchet* sége van, mint bárm elyiknek a világon. Ezekre van szüksége az új produkció* nak, ha nem is voltak nagy sikereik, mert későn jöttek a világra és mert a sikert elsősorban a hazájukban kell el* érniök. És ezek k ö v etelik is jogaikat, h ogy a hazájukért szolgálhassanak. N em a K ordákra gondolunk, a biztos középnivóra. A k i mer, az nyer és a magyaroknak győzn iök kell a harcban! A z avant*garde felveszi az elédobott keztyűt. Bandázs nélkül állunk ki a párbajra, mert m egszoktuk a szúráso* kát. D e a rostélyt leengedjük, h ogy a szem ünket védjük. M ert a szem ünkkel alkotunk. En garde!
irányítója. Hinni kell a tehetség át*^ öröklésében. L aborfalvy M árkos L u jza nem lett a színpad ünnepelt művész* n ője, de e helyett a divat, ruhák és selym ek m űvésze lett. D ebrecenben nem csak szépségéről híres, hanem arról is, h ogy divatsza* Ionjában készülnek a legszebb toalet* tek és m indig van ok rá, h ogy beszél* jenek nagyszerű kreációiról. M űvészi ízlése, kiváló tehetsége,, végtelenül bájos, k edves közvetlen egyénisége h ajdú böszörm én yi mozijá* nak is csak a legnagyobb sikereket biz* tosítják. Elegáns, fényes berendezésű m ozija egyik nevezetessége lesz Haj* duböszörm énynek, am ely a legrövi* debb időn belül m eghódítja az egész publikumot.
(| MEGJELENT |§
Filmművészeti
JÓKAINÉ UNOKAHUGA MOZI ENGEDÉLYT KAPOTT HAJDÚ BÖSZÖRMÉNY SZÉ KH ELLYEL
Évkönyv
A „Debrecen** c. lapban olvassuk: L aborfalvy M árkos Lujza, debreceni divatszalóntulajdonos, — a legendás szépségű színésznő, Jókainé, Labor* falvv Róza unokahuga, aki élethű mása az egykori legszebb G ertrudis király* nőnek, — belügym inisztertől mozgó* fényképüzem folytatására kapott en* gedélyt H ajd úböszörm én yre. A mai idők képe ra jzolód ott ki e szép asszony élete történetében. Kis székely falujából Brassóba került s már m ajdnem a színpadra lépett, ahol szintén tehetségének és szépségének m egfelelő karrier várta, m ikor egy újabb véletlen Brassóban a legdivato* sabb divatszalon tulajdonosává tette, ahonnan azonban kisodorta a végzet. N em rég D ebrecenben telepedett le s azóta ő a debreceni toalettek művészi
. évfolyama | | Szerkeszti: LAJTA A N D O R Á ra 5 -— p e n g ő
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
BUDAPEST, VII., | E rzsébet-krí. 3 0 . 1 = T e lefon : József 363—76. szám’
6
A z o k t a t ó f il m V ■; í
r
f
■ ••
MAGYAR KULTURFILM A NÜRNBERGI „MAGYAR HÉTEN“ 7. rész: A m agyar sport. 8. rész: Ma* gyár munka, magyar ünnep. A film bem utatója, mint ez a nürn* bergi sajtó lelkes és ünnepi hangú mél* tatásaiból m egállapítható, nagy siker* rel járt. A film 8 napon keresztül volt m űsoron és m integy tízezernyi n ézője akadt. A m eghívott előkelőségek ré* szére tartott díszbem utató után ném et pedagógusok és közéleti férfiak kije* íentették, h og y a film ek erőteljes pro* pagálását és minél szélesebb körben — különösen az iskolák ifjúsága előtt — való bemutatását kívánatosnak tartják. Ú g y látszik, h ogy a M agyar*Holland Kultúrgazdasági R. T., amely a magyar k ötelező iskolai film oktatás sikeres és eredm ényes ellátása mellett, újabban mind n agyobb részt kér az idegenfor* galmi és nem zeti propaganda munkájú* ból is, e film készítésénél a propaganda szem pontok m ellett a pedagógiai szem* pontokat sem tévesztette cl szem elől, mert a kép bemutatásának éppen a ném et pedagógusok k örében támadt a legélénkebb visszhangja. E gyébként közlünk néhány részletet a német lapok beszám olóiból is. Ezek* bői kitűnik, h ogy technikai szempont* ból is megállotta helyét a ,,m agyar“ film. A R eichsfilm blatt így ír: „ A be* m utatott film nagyszerű fogadtatásban részesült. A film technikai kivitele mesteri, a falu és a nagyváros, a puszta és a ragyogó Budapest szembeállítása pedig különösen szerencsés gondolata a film szerzőjének. A nürnbergi sajtó egyöntetűen állapította meg ez alka* lommal, h ogy a film milyen kiváló ér*
A nürnbergi magyar hétnek egyik igen érdekes és bennünket, magyar fii* m esékét igen közelről érintő, nemzeti szem pon tból is nagy jelentőségű ese* m énye volt a „B ilder aus U ngarri‘ című, nagy m agyar kultúrfilm bemus tatója. A M agyar A ló li and Kultúr gazdasági K. T. 8 felvonásos, nagy propaganda* értékű film jét a német államvasutak nürnbergi „V crkehrsm useum “ című in* tézm énve mutatta be népszerű kultúr* film színpadán, a közönség és a sajtó n a g y érdeklődése mellett. A „Ver* kehrsm useum “ , am ely idegenforgalm i vonatkozásban magyar intézm ényekkel és magyar film esekkel már korábban is összeköttetésben állott, néhány héttel ezelőtt azzal a kéréssel fordult a Ma* gyar*Hollandihoz, h ogy a nürnbergi m agyar hét tartamára e g y m egfelelő m agyarországi propaganda, vagy kul* túrfilm et bocsásson rendelkezésére. Éppen ebben az időben készült el a M agyar*H ollandi a filmmel és bár a képnek sem m agyarországi bemuta* tója, sem külföldi terjesztése iránt még nem intézkedtek, az idegenforgalm i és nemzeti propaganda fon tos célját te* kintve, a film egy k ópiáját teljesen ön* zetlenül a „V erkehrsm useum “ rendel* kezésére bocsátották. A film, am ely — mint ez a kezeink k ö z ö tt lévő ném etnyelvű prológusból kitűnik, — a k övetk ező részekre oszlik: 1. rész: A délibáb hazája. 2. rész: A m agyar falu. 3. rész: A magyar tenger. 4. rész: H egyek*völgyek. — Szüret T ok ajban . 5— 6. rész: Budapest.
7
tékű eszköze a népek és nem zetek kö* zötti m egértés kiépítésének és h ogy ez a film különösképpen alkalmas arra, h ogy hidat verjen az eg y éb k é n t is ba; rátságos jó viszon yban élő k ét n em zet k ö z é .“ A cikk még néhány sorban részletesen is foglalkozik a „M agyar; országi k ép ek “ értékeivel.
„B a yerisch e V olk szeitu n g “ , a „ N ürn*• berger Z eitu n g“ , a „N o rd b a y erisch e ZeU tung“ és még szám os más nürnbergi és ném etországi napilap, de elism erő éstartalmas cikkben em lékezik meg a m ozgók ép sikeres bem utatójáról a né* met film szakm a két nagy újságja: a „Film Journalu és a „D é r Film“ is. K özelebbi felvilágosításért fordul* tünk a M agyar*Holland Kultúrgazda* sá£i R észvénytársasághoz e csöndben előkészített, de nagy hullámokat fel* verő film bem utató tárgyában, ahol megtudtuk, h ogy azóta már m agyar hatóságok részéről is elism erésben ré* szesiilt a társaság önzetlen és az or* szág propagandája szem pon tjából is nagy értékű munkálkodásáért. A film* nek további példányai gyártás alatt áll* nak, az eddigi példányok egyelőre Né* m etországban futnak. M inden jel arra mutat, h ogy a film a legszélcsehh körben kerül N ém etor* szágban terjesztésre, sőt ez más orszá* gokban is teljes m értékben sikerülni fog. A magunk részéről ehhez a Ma* gyar*Hollandinak, de a kü lföldi propa* gandára, sajnos, nagyon rászoruló ma* gyár idegen forgalom ügyének is sok szerencsét kívánunk. (— )
A „Fránkischer Kurir“ az im pozáns sorrendben részletesen foly ó, életteljes képekről ír és m egállapítja, h ogy a dunamenti országról szóló film kétség* kívül nagy von zó hatást fog a termé* szét és a történelm i h agyom ányok ba* rátáira gyak oroln i.“ A z „ A c h t Uhr A b en d b la tt“ szerint a film érdekes ism eretséget közvetít azzal a néppel, am ely hosszú id eje ro* konszenves barátja a ném et népnek és h ogy a m ozgók ép alapján kénytelen a néző revidiálni azt a M agyarországról alk otott vélem ényét, am ely főként ope* rettek egzotikus benyom ásai után ala* kult ki. A „N ü rn b erg er B ürgerzeitung“ alkal* inasnak tartja a film et a gazdasági, m űvészeti és irodalm i k apcsolatok el* m élyítésére. H asonló
vélem ényeket
k özöln ek
a
FILM A PÁRISI DIÁKNEGYEDRŐL K ülönös dolog, h og y a világ egyik legpoétikusabb városrészéről a párizsi Q uartier Latinról még nem csináltak filmet. A M urger óta olyan világhírű bohém negyed sokszor szolgált háttérül a legkülönösebb színpadi és filmmű* veknek, de igazi zajosan poétikus és forron g ó életét őszintén feltáró filmet, am ely csak Quartier életét vigye vá* szonra, még nem csináltak. M ost aztán p ótolta ezt a hiányt egy francia társa* ság, a Sofar, amely film et csinált a la* tin kvártélyról. D ek ob ra a híres fran* cia regényíró írta a film szüzséjét és a férfifőszerepét m agyar színész ját* sza, P etrovich Szvetiszláv, aki az utóbbi évek során egyre keresettebb
stárja lesz a francia és német film eké nek. A minap készítették el a „Q uartier Latin“ utolsó felvételeit Párizsban a G are de Lyon on. Kísértetiesen szép volt a kihalt pályaudvar az éjszaka csön djében , amint lassan megelevene* dett, statiszták százaival népesedett be, befű tött vonatokkal és káprázatos fénnyel kigyult egymásután az ötven hatalmas reflektor tüze, am elyeket külön erre az alkalomra szereltek fel a pályaudvaron . . . A napokban m utatják be a film et a sajtónak, a főszereplők Petrovich és a kedves Carmen B on i jelenlétében Pá* rizsban. (Párizs.) a. I.
8
KULTURFILM ÉS KÜLÜGYI HIVATAL ném et R eichstag bízott* ságai a legutóbbi tárgya* lások során kim erítően foglalkoztak a Külügyi H ivatal hatáskörének fon tos, új ágazataival. A felszólalások során Schreiber pro* fesszor élesen rámutatott a Külügyi H ivatal kultúrosztály áriak eminens fontosságára, am elyhez tudvalevőleg a film is tartozik, am ennyiben kultúra* lis vagy államérdekű vonatkozású. A ném et szaksajtó élénk helyesléssel k om m entálja a professzorn ak azt a kijelentését, h ogy a kultúrosztály te* k intetében nem szabad kicsin yes ta* karékossági szem pon tok n a k ér v é n y e * sülni. A z a vélem ény alakult ki, h ogy ezt az osztályt önállósággal kell fel* ruházni egy külön igazgató vezetése alatt. N agyon fontosnak tartja ezt a szakvélem ény, mert a film kulturpoli* tikai fontosságát igen gyakran nem veszik eléggé figyelem be. Pedig a belső kultúrális jelentőséget m indig szoros
összhangba kell hozni a külföldön eb éren d ő hatással. Ha m indkét szem* pont kellően érvényesül, a Külügyi Hivatal nem csak a német filmiparnak és film m űvészetnek, hanem a nemzet* közi kultúrkapesolatoknak és gazda* sági vonatkozásoknak is roppant szol* gálatot teljesít. íg y a ném etek. V együ k mi is fon* tolóra k öveten d ő példájukat. A mi külügyminisztériumunk eddig két ilyen típusú film et kezdem én yezett: a Hun* gária*t és a Szent K orona Legendája*t. És sok pom pás és hálás téma kinálko* zik a feldolgozásra. R agadjuk meg őket. Nálunk kétszeresen fon tos misz* sziót teljesítenének, hiszen még ma is olyan kevéssé ism ernek odakint. N agy feladat vár reánk. Hisszük és valljuk, h ogy Trianon pokla sohasem szakadt volna m ostani arányaiban Hazánkra, ha job ba n ismernek. Legyünk rajta, h ogy minél előbb, minél többen ismer* jék meg igaznak, nem esnek és ma* gyárnak a magyart.
A magyar oktatófilmgyártás és Amerika. A washingtoni külkereskedelmi iroda (Departement. of Commercei nemrégiben kör levelet bocsájtott ki. amely természetesen eljutott Magyarországra is. A körlevélben 17 kérdésre kíván választ a kereskedelmi iroda és pedig az illető állam területén gyártott oktatófilmekről. A budapesti ame rikai kereskedelmi kirendeltség a körleve let bekül dötte a Magyar Mozgóképüzemengedélyesek Országos Egyesületéhez, amelynek megbízásából Gyárfás Gyula ügyvezető alelnök állította össze a vonat kozó válaszokat, és terjedelmes beadvány ban írta körül a hazai oktatófilmgyártás je lenlegi helyzetét és vázolta az oktatófilm gyárak produkcióját. A filmoktatás a hadsereg szolgálatában. Svédországban ujabb időben rendkívül ér dekes módon állították be a filmet a had sereg szolgálatába. Külön társadalmi egye sület alakult' „Társaság hadsereg és tenge részeti-filmek barátai” elmen, amely társa ság a filmet a *katonai oktatás céljaira ál lítja be. A svéd haderő két vezető egyéni sége, a lovassági és tüzérségi felügyelők, elismerték a katonai filmoktatás nagy je
lentőségét és maguk is meggyőződtek arról, hogy a katonák kioktatása főleg igen ne héz technikai kérdésekben sokkal könynyebben megy végbe filmképek vetítése se gítségével. Katholikus íilmkongresszus Münchenben. A második nemzetközi filmkongresszust Münchenben fogják megtartani ezidén má jusban vagy júniusban. A vezető német katholikus folyóiratok, mint a „Dér Gral“ , vagy „Stimmen dér Zeit” hosszú oldalakat szentelnek a filmnek és valamennyien igen szimpatikusán és kedvezően emlékeznek meg a filmről. A müncheni kongresszus napirendjét és végleges határidejét most állapítják meg1. Film a padovai mintavásáron. Junius 8— 24 között tartják meg az ezidéi nemzet közi mintavásárt Padovában. Az olasz, film gyártás, amely tavaly már uj lendületet vett. külön pavillonban vesz részt ezen a kiállításon, amelyet az olasz kormány is támogat. Résztvesz a kiállításon a L. U. C. E. is, azonkívül egy színházépület lesz a kiál lítás területén, amelyben az olasz gazdasági életről felvett propagandafilmeket1 fogják bemutatni. Külön felvonul a kiállításon az
A
9
■f*
+■ olasz gépgyártás is, amely az utóbbi idő ben, főleg felvevőgépek terén, produkált értékeset. A film- és mozgóképszínház a barcelonai kiállításon. Tudvalevő dolog, hogy Barce lonában május 1-től december 31-ig világ kiállítást rendeznek, amelynek keretén be lül külön részt tartottak fenn a film- és mozgóképkultúra részére is. A világ majd nem valamennyi kulturálíamából jelentkez tek erre a kiállításra, amely a spanyol k i rály fővédnöksége alatt áll. A németek nagy mértékben vesznek részt ezen a ki állításon és a német kormány már ki is nevezte a kiállítás kormánybiztosát, Georg von Schnitzler személyében, aki egyébként az Agfa egyik végrehajtó-bizottsági tagja. Nemzetközi filmkönyvtár. Brüsszelben „Le Service d‘Etudes Cinématograpbiques de lTri'stitut Interantional de Cóopérátion Int'ellectuelle*4 címmel tudományos társaság alakult, amely nemzetközi könyvtárt akar berendezni. Ez a könyvtár felölelné a kinematográfia teljes anyagát, főleg azonban az oktatófilmre fektetne nagy súlyt. Külön feldolgozás alá kerül az az anyag, amely a film és különböző művészetek között fenn áll és ezeket a kérdéseket tárgyalja. A tár saság kérdőívekét bocsájtott ki, amelyek nek a kitöltése most van folvamatban. A
m t-% 0
kérdőív többek között a következő kérdé seket tartalmazza: 1. Az oktatófilm: Meny nyiben képezték ki Önöknél technikailag azokat a személyeket, akik az oktatófilm előadásokkal, illetőleg az iskolai vetítőgé pek kezelésével foglalkoznak? Van-e jegy zék az Önöknél gyártott filmekről? 2. Mi lyen a viszony a. kinematografia és a többi művészeti ág között az Önök országában? 3. A kinematografia szociális hatásai, kine matografia és gyermeknevelés, háborús fil mek, filmcenzura. munkabeosztás stb.? Aki ezekre a kérdésekre válaszolni akar, a francia nyelvű választ, beküldheti a fenti egyesület, titkárságához Brüsszel 28, Rué de la Limité cím alá.
V^W VW VVW VVVVW W VVVW VW
A FILMCENZURA ÜLÉSNAPJAI ÁPRILISBAN A Cenzura*Bizottság április hónap* bán 17 ülést tart és pedig április 2'ától 304g minden hétfőn, kedden, szerdán és csü törtökön délután fél n égy órai k ezd ettel. P én tek és szom bati napokon a B izottság nem ülésezik.
s *
$
N YERSFILM
P O Z IT ÍV , N E G A T ÍV
eredeti g yár i ár o n
K I N E C H R O M , P A N K IN E , S U P E R P A N (é jje li
SZÍN E S POZITÍV, ANILINFESTÉKEK.
I % % % % *
§
fe l v é t e le k r e ).
V ezérképviselő
M agyarország
La j t a %
A
részére:
ndor
B u d a p e s t , V I I ., E r z s é b e f = k ö r u í 3 0 . T e l e f o n : J. 3 6 3 = 7 6 .
10
£ % % t
s
%
ház játszik hetenként 6-szor, 88 kétszer és 50 filmszínház négyszer. A beléptidijak mindenütt meglehetősen magasak, amenynyiben ezek P 1.20-tőI 4 pengőig terjed nek. Vigalmi adót csak a két shillingnél drágább helyek után kell fizetni. Kölcsöndijak nincsenek, a mozgóképszínházak a bruttobevétel 20%,-át fizetik kölcsöndij gya nánt. Az Uj-Zeelandi mozgóképsziiiháztulajdonosok szövetsége egyetemlegesen biz tosította az ország valamennyi színházát tűz ellen, úgy hogy minden tűzkár azonnal megtérül.
SZÁMOK A FILM VILÁGÁBÓL Japán: A 90-es évek végén vetítették Ja pánban az első külföldi Ilimet. A nagy be lépődíj ellenére is a terem, ahol az első fil met vetítették zsúfolásig megtelt. Tizenöt évig külföldi filmekkel dolgoztak Japánban és csak 15 év múlva gondoltak arra, hogy filmeket a felkelő nap országában is lehet forgatni. 1910-ben 309.000 yen értékben im portáltak külföldi filmeket Japánba, mig 1921-ben az import meghaladta a kétmillió yent. A hazai filmgyártás fellendítése folytán ez az import 1926-ban 994.000 yenre, 1927ben 653.000 yenre esett vissza, K égy igen nevezetes filmgyár működik Ja pánban, amelyek közül kettőnek 3 millió yen, egynek kétmillió, a negyediknek hét millió yen az alaptőkéje. 1928 végén 1180 mozgóképszínház volt Japánban, amelyek közül 580 kizárólag japán gyártmányú fil met vett műsorra. Hozzávetőleges becslések szerint a japán filmgyártásba invesztált tő kék meghaladják a 120 millió yent, Az el múlt esztendőben kerek 1000 filmet állítot tak elő Japánban, amelyek egy része ter mészetesen oktató- és ismeretterjesztő film. Kyolcszáz játékfilm átlagosan 2000 méter hosszúságban készült. Érdekes, hogy Ja pánban 122 filmujság szolgálja a film kultúrát. Ciprus: Annak ellenére, hogy Ciprus szi gete angol uralom alatt áll, kereskedelmi téren mégis a görögök befolyása érvényesül, így természetesen az egész sziget filmüzle^ tét is a görögök uralják. Ciprus legfonto sabb városaiban körülbelül tiz mozgókép■szinház működik, amelyek műsorait a Pathé-film, a Papadoboulo-film és az athéni ■Ciné örient-film szállítja, A Ciné-Oriehtnek 2 nagy filmszínháza van Ciprusban, az egyik 1200 személyes, a másik 1000 személyes nyári színház. Larlaca városban a Sálon Kouge-nak télen 800, nyáron 860 befogadóképessége van. Leikossában a Ciné-Papadoboulo télen 1000, nyáron 1300 befogadóképességű színház. IA többi városban is a mozgóképszínházak befogadóképessége nyá ron nagyobb, mint télen. Hétköznap 2 elő adást, vasárnap 3 előadást tartanak. Be léptidijak 50 fillér és 1.60 fillér közötti nagyságban váltakoznak. A filmszínházak főleg amerikai filmeket játszanak, de itt-ofct francia és német filmek is kerülnek műsorra. A kis szigetországban igen szimpatikus •szórakozóhely a mozgóképszínház és ezért nagyobb fejlődésnek néz elébe. Uj-Zeeland: Az ausztráliai Uj-Zeelandnak másfélmillió lakosa van és ez az aránylag csekély számú lakosság 527 mozgószinházat látogathat. Ezek közül 254 csak egyszer játszik hetenként, vagy pedig a gyér la kosságú farmokat látogatja. Csak 120 szín
M A G Y A R O R S Z Á G FILMBEHO ZA T A L A ÉS KIVITELE 1928-BAN M ost jelent meg a statisztikai ki* mutatás M agyarország 1928. évi kész* és nyersfilm behozataláról és kivitelé? ről. A statisztika a teljes 1929?es fór? galmat tünteti fel és így már tiszta képet kapunk a múlt évi forgalom ról. M egvilágítatlan film 486.000 pengő ér? tékben jö tt be az országba, míg a ki? vitel értéke csak 3000 pengő volt. ősz? szesen im portáltunk 180 q nyersfilm et, am elyből 137 q jö tt N ém etországból, 23 q egyéb országokból. A ‘ kivitelre került 2 q nyersfilm Lengyelországba irányult, amit tudvalevőén tavaly a C ontinentabnyersfilm gyár b on y olított le. M egvilágított p ozitivfilm 535.000 pengő értékben jö tt be és 64.000 pengő értékben vittünk ki készfilmet. Súlyra a behozatal 92 q?t tett ki, am iből 9 q esik Ausztriára, 60 q N ém etországra, 12 q Franciaországra és 11 q egyéb or? szágokra. K ivitelre került súly szerint összesen 16 q, am iből 4 q jutott Ausz? triába, 4 q Jugoszláviába, 5 q Német# országba, 1 q Franciaországba és 2 q egyéb országokba. M egvilágított nega? tivfilm 3 q súlyban ju tott exportra és pedig az egész m ennyiség N ém etor? szágba került. Ennek a 3 q?nak az ér? téke 8000 pengő. Elhasznált film és filmhulladék címén 92 q hagyta el az ország határát, összesen 182.000 pengő értékben, am iből A usztriába ment 46 q, N ém etországba pedig 136 q.
11
FILMZENE KENESSEY SÁ N D O R :
AKTUÁLIS PROBLÉMÁK ív. A zenész munkája. film egészen speciális feladatokat term elt ki a film et aláfestő zenes karok részére. Ez tér# (r r m észetes is, mert aho# gyan a film mindenre rányom ta a maga bélyegét, amire csak rányomhatta, a színész, rendező, író, kom ponista, karm ester m unkájától kezde a díszlettervező ecsetvonásáig, vagy bármi másig, ami a film stúdiók munkájának bevégzéséig vagy már a kész előadásig csak elgondolható, ép? pen olyan külön m egoldásra váró fel# adatok elé állítja a film et kísérő zenes kart is az a sok speciális k övetelm ény, m ely egy film stílusos előadásával együtt jár. A m ozilátogató k özönség legnas gy ob b része, de merem állítani, h ogy sokan azok közül is, akik hivatásuks nál fogva állandóan a film légkörében élnek, nem ism erik eléggé a zenész m unkáját a maga teljességében, nem tudják azt, h ogy az a zenész, aki órák hosszat, megállás nélkül m űködik a zenekarban, milyen m egerőltető szels lemi és fizikai munkát végez és h ogy m ilyen szellemi és fizikai munka árán ju tott odáig, h ogy a mai zenei, illetős lég zenekari k övetelm ényeknek megs feleljen. N em maga a zenélés, hanem a zen ei hivatás egy aránylag csekély társadalmi rétegre határolódik el és így nem csoda, ha a zenét hallgató közönségnek legn agyobb része még
A
m egközelítőleg sem tud magának igazi képet alkotni arról az egész em bert k övetelő m unkáról, m ely a zenei hi# vatással együtt jár. Legyen szabad tehát néhány vo? nással, vázlatosan egy képet felrajzol# nőm, m ely némi bepillantást enged a zenészi hivatással já ró munka tit# kaiba. Ez a munka fizikai és szellem i. Va# lóban két elengedhetetlen tényezőnek a legszorosabb együttm űködésén, a gyakorlatnak és elm életnek kom binál d ó in épül fel. Ez a zenésszel szem ben súlyos k övetelm ényeket támaszt, mert a vágány, m elyen haladnia kell, hár# m ás: technikai k észség, a zenei anya# gon való spirituális uralkodni tudás és rutin. Első és legfon tosabb előfeltétel a legteljesebb technikai tudás, hangsze# rének kezelése szem pon tjából. Ennek az előfeltételnek ismét m egvan a maga előfeltétele: veleszületett zenei tehet# ség, m elynek összetevői úgy fűződnek egym ásba, mint a láncszem ek: egész# séges zenei ösztön, zenei hallás, erős ritmikai érzék és elkerülhetetlenül szükséges m agasfokú intelligencia. A technikai érettség legmagasabb foka el sem képzelhető a szellemi rugé# konyság egy b izon yos mértéke nélkül. Ehhez járul még az, h ogy egy bizo# nyos hangszer iránt való hajlandóság és nem utolsó sorban való testialkab másság d ön tő m ódon b efolyá soljá k a technikai készültség m egkövetelt fo# kának elérését. A technikai készültsé# •get még a legn agyobb m értékben te# hetséges muzsikus is csak hosszas, fá#
12
rasztó, év ek en át tartó beható tanulás és gyakorlás utján érheti el. Ha a ze# nész a technikai készültség m egfelelő magas fokát, va gy más szóval a kellő érettséget, mint előfeltételt megsze# rezte, akkor egy másik, talán még az előbbinél is n agyobb akadály tornyo# sül eléje, m ely aztán igazi prób ak öve a zenei ráterm ettségének: meg kell küzdenie a technikai tudásának a gyakorlatba való átültetésével és an# nak érvényesítésével. Ehhez azonban szükséges, h ogy olyan vértezettel le# gyen felszerelve, olyan képességgel le# gyen felruházva, am elyek egy zenész életében annyira fon tos szerepet ját# szanak és am elyeket gyűjtőn éven a gyakorlati élet rutin?nak nevez. H ány fiatal nagykészültségű muzsikus, hány koneertáló virtuóz ül le a zenekari pulpitus mellé és m ikor arra kerül a sor, h ogy beleilleszkedjék az együt# tesbe, legalábbis az első időben úgy# szólván meg sem tud m occanni, mert a zenekari játék ú tvesztőjében való mozgásra nincs még meg a kellő egyensúlyérzéke, nincs még meg a kellő figvelem m cgosztása, nincsen elég alkalm azkodó képessége, egyszóval nincsen elég rutinja. A z alkalm azkodóképesség, a végte# lenül sok és foly ton vá ltozó szituáció# h oz való hozzásimulás jelenti a zené# ben a rutint. Ha valaki m egértő figyc# lem m el kiséri egy játszó zenekari együttes szinte hihetetlenül mozgé# k on y elaszticitását, a ritmusnak, har# moniának, dinamikának, hangszínnek stb. kaleidoszkopszerű változását, egy# m ásbaolvadását, az valószínűleg kellő fogalm at képes magának alkotni ar# ról, h ogy a zenekarban játszó muzsi#
Hébel
kusnak m ilyen m agasfokú alkalmaz? kodási képességre van szüksége. A rutin is m egköveteli a maga elő? feltételeit. M inden jó muzsikusnak a vérében kell, h og y legyenek a követ# k ező tulajdon ságok: könnyű felfogás,, gyors clhatározóképesség, erős akarat, nagymértékű önbizalom , igen nagy? fokú felelősségérzet, m inuciózus lelki? ism eretesség még a látszólag cseké? lycb b jelentőségű d olgok kivitelénél is. A technikai tudás, mint fentebb is szó volt róla, egy b izon yos fokú szel? lemi képességet kiván, a rutin felett való uralom az ő százféle elágazásával pedig feltétlenül m egköveteli a zenész magas n ívójú intelligenciáját. D e nem csak a technika, hanem a rutin m egszerzése is hosszú és fárasz? tó gyakorlatot kiván. A tapasztalat is lényeges alkatrésze azoknak a kiváló tulajdonságoknak, m elyek a jó muzsi# kust a kellő rutinhoz segítik. A ta? pasztalat magával hozza egyúttal azt is, h ogy a zenész lassankint egy hatal# más literatura ism eretéhez jut, m ely literatura hosszú századok alkotásait foglalja magában. N em csak a saját nem zeti, hanem a világ m inden kul? túrnem zetének legkiválóbb zenei tér# m ékeit kell ismernie, mert az ő zenei értelem ben vett m űködése nem ism er geográfiái határokat. A zenekar szó? cső, m ely minden nem zet zenéjének nyelvén egyform a készséggel kell, h ogy beszélni tudjon, ez aztán szinte parancsoló m ód on m egköveteli a ze? nésztől a m ennél túgabb szellem i látó# kört. A bel# és külföld zenei alkotá# sok m ondanivalóinak kellő megisme# réséhez nem elegendő a zenei művelt? ség, a tudás és szakism eret, hanem
nemzetközi szállítmányozó és elvámolási vállalata
V I ., V á c í = u f 1. ( W e s f e n d = p a l o f a )
13
—
T e l e f o n : A u í . 1 59= 47.
szükséges, h ogy a zenésznek megfe? le lő világtörténeti és világirodalmi is? meretei is legyenek, mert a halhatat? lan m esterek igen gyakran m erítettek ezek ből a forrásokból. Ilyen ismere? tek nélkül nem is volna hű egy?egy zenekari darab reprodukciója. H ogy nyelvek tudása is m ennyire fontos, azt ma már minden téren érezzük, annál inkább nyilvánvaló ez a muzsikus hi? vatásánál, mert a zene diplom áciai nyelve újabban (szinte iskolapéldája ennek a film zeneliteratura) az olasz m ellett a német, de főképen az angol nyelv. Maga a zenélés, különösen a zene? kari játék a zenész lényének legtelje? sebb k on cen trációját követeli, teljes odaadást igényel. M inden egyes ze? nész a reábízott részt hibátlanul, mű? vészi szem pontból kifogástalanul kell, h o g y bekapcsolja az egész műbe. Ez a legszigorúbb m értékkel mért prcci? ziós?munka, mert a zenélésnél a pillá? natnak lemérhetetlenül apró töredé? keivel is kell számolni, összjáték n ál, va gy a szólammal való „b elépésnél11 előfordu lha tó legparányibb eltérés ka? tasztrófális zavarnak lehet o k o z ó ja és ú g y lehet, h ogy az egész darab elő? adása is „fe lb o r u l/4
tenciójára azonnal reagálni kell. Emel? lett az egész zenekari együttesre is ki kell terjednie figyelm ének és saját hangszerének p on tos m űködésére is figyelnie kell. A szellemi és fizikai erő legtelje? sebb összpontosítása, m elyet a zene? mű előadása követel, term észetesen a leg erőseb b idegmunkában jut kifeje? zésre. Ha a zenész munkája egy bizo? n yos mértéket túllép, ez az egészségi állapotban nagyon kedvezőtlen nyo? m okat hagy. Idcgzavarokkal fellépő testi fájdalm ak a túlsókat m űködő, va gy pedig a már öreg ed ő zenésznél igen gyakoriak. A zenész munkája a testi erőket csakúgy, mint a szellemi erőket a lég? teljesebb m értékben igénybe veszi. D e szükség van még másvalamire is, ami úgyszintén minden hivatásnak, minden foglalkozásnak lelki alapja: egész lényét át kell, h ogy hassa a hi? vatása iránt érzett nagy szeretet. így válik a zenész m unkája hatalmas kuU túrális érték k el bíró ideális érték ké.
VIDÉKI FILMKULTÚRA
A zenekari muzsikusnak egyszerre három d olgot is kell szem előtt tarta? ni: figyelem m el kell lenni szólamára, hangszerére és a vezén ylő minden m ozdulatára. Pillantása állandóan h angjegyein és a karm ester vezénylő? pálcáján jár, a karm ester minden in?
— UJ F IL M S Z ÍN H Á Z A K —
H a jd ú b öszörm én y: A polló?m ozgókép? színház (1929). E. Laborfalvy M árkos Lujza, D ebrecen, Rákóczi?utca 41. lg. dr. A sztalos István, D ebrecen, Boldogfalva?utca 3. Tel. 6— 58 vagy 3— 66. Ü gyvédi iroda: Széchenyi?utca 19. Üzem v. gsz. G illányi László. Bk. 400, km. sz. Szp. v. Mk. Dr. A sztalos István. V ili. Ht. K övér Elek, Hajdú? böszörm ény. G. H ahn?Görz. tűk. G sz. G illányi László 61/925. Z o . és Cig. ze. Posta: L aborfalvy M árkos Lujza úrnőhöz, esetleg dr. A sztalos István ügyvéd úrhoz D ebrecenbe.
MAGYAR M O Z G Ó F É N Y K É P K E Z E LŐ K ORSZ. SZÖVETSÉGE M IÉ N K K Á V É H Á Z B U D A P E S T , V III., JÓ ZSE F KÖ RÚ T 2 9 . S Z Á M .
Telefon: J. 311-38.
Munkaközvetítő: BOGNER GYULA, a munkaközvetítés d i j f a l a n .
14
A BESZELŐ- ES HANGFILM C O N R A D V E ID T :
A NEMZETKÖZI BESZÉLŐFILM FELÉ világ film központjában e pillanatban csak egy problém a áll az érdek* lődés középpontjában és ez a beszélőfilm kérdése. Igen jó l emlékszem arra, hogy N ém etországban máT sok évvel ezelőtt kísérleteztek a beszélő* film kérdésével. Filmre vitték pl. a ta* nyai életet rö ffö g ő disznókkal és ku* k orik oló kakasokkal. D e abban az időbeni az egész kérdést senki sem vette kom olyan. A m erikában a W arner Bros*gyár két' évvel ezelőtt próbálkozik először a Vitaphon*rendszerrel éppen akkor, am ikor H ollyw ood ba érkeztem. Né* hány jelentéktelen kísérlet után War* nerék elkészültek a Jazz Singer (A szom batok szom batja) c. beszélőfilm* mel, am elyben A l Jolson játszott és énekelt. Bár ez a film mint olyanl nem jelentett semmi különös haladást, még is nagy sikere volt, mert A l Jól* som nem csak nagy színész, de kivá* lóan alkalmas színész a beszélőfilmre.
A
A filmnek mégis nagy sikere volt A m erikábon. E zt követte a „T h e sin,* ging fo o l“ c. film ugyancsak A l Jól* sonnal a főszerepben. Ennek a beszé* lőfilmnek volt a legnagyobb sikere Am erikában. A m erik a minden váró* sálban reggeltőbestig em berek töm egei állnak sorban, hogy jeg yh ez jussanak és h ogy végül A l Jolsont filmen hall* hassák. A film teli van szentimentálizi* mussal, művészi értéke nem nagy, de AJ Jolson miatt óriási sikert ért el. Két év óta tart xAmerikában a „tál* king“ *periódus, a beszélőfilm korszaka. Ez alatt az idő alatt rengeteg film ké* szült, rövid ebb és hosszabb, de valami
különleges lelkesedést a beszélőfilm minidezideig nem váltott ki. Fölmerül tehát a kérdés vá jjo n nem volt*e az egész ügy blöff, balul sikerült kísérletek korszaka. Aligha. D e mégis úgy tűnik föl, mintha a némafilm, am ely m ost érkezett el m űvészi kifej* lődéséhez, nem jutott*e már válságba és nem vetette*ei vissza fejlődésében! a beszélőfilm ? Ép m ost készült el a százszázalékos Param ountsbeszélöfilm : az „Interfe* rence“ , amelyet mint színdarabot sok* száz amerikai szinpado.n adtak elő. Ez a film határkő a beszélőfilm történeté* ben,. A z egész filmen csak b eszél* nek. N in cs zenei kísérete és mégis végig lebilincselő. N em csak az embe* rek beszélnek, de minden esem énynek hangját is halljuk, de meglátszik rajta, h og y film esíteti színdarab, egyébként azonban az összbenyom ás nagyszerű. A z Intorferenee tehát a jó l m egfib m esített színház. D e hány beszélőfii* met lehetne a rosszul sikerült megfil* m esített beszélőfilm k özé sorolni. D e el fog jönni az igazi beszélőfilm , amely független lesz a színpadtól és a szir? padi tradíciótól, am ely eg yen esen b>* szélőfilm nek íródott. A filmnek meg kell adni, ami a filmé. Külön beszélő* és hangfilmeket fognak írni,- függetle* nűl a színpadtól. A b b ó l, ami ma még k eresztezés, önálló művészet lesz. Magam is egy beszélő filmen dolgo* zom m ost, az Eric th e Grea/*en. Egy kóklert játszom és németül, franciául és angolul beszélek benne. Ezzel a há;rom nyelvüséggel akarjuk — legalább egyelőre — a beszélő film n em zetk ör ziségét elérni, legalább is addig, amig m eg nem születik a n em zetk özi nyelv.
Budapesti filmpiac. 5ST2ESÍÍ&*™. JELM AGYARÁZAT: Megj = M egjelenési hely. — H = Hossza — F = Felírás. — M — Műfaj Fősz. = Főszereplők. — C. == Cenzúra. — a. — aluli — f = felüli.
ANTAL JÓZSEF filmvállalata, Budapest, VII., Akácfa-ucca 4. — Telefon: József 353-17.
II1/28
II1/7 CITO-CINEMA Budapest, Vili., Rock Szilárd-u. 11. — Tel. J. 412-71.
28 28
DANUBIUS M OZGÓ KÉPIPARI R. T. Budapest, VIII., Józsefkörút 31/b. — Telefon J. 431-95.
111/21
II1/7 ECO FILM R. T. Budapest, VII., Rákócziút 14. — Telef.: Köles. József 429—84., Igazg. 429—76.
7
21
28 FIRST NATIONAL FILM INC. Budapest, VII., Erzsébet-körút 9. — Telefon J. 325-90, 325-91. FOX FILM R. T. Budapest, VIII., Rock Szilárd-u. 20. — Tel. J. 394-37, 316-58.
111/14
111/14
28
11/14 IRIS FILM R. T. Budapest, VIII., Népszinház-u. 14. — Tel. J. 363-17, 374-14.
21
21
Cárevics. — Megj.: Corvin, Roval Apolló, Corso. — H.: 2700 m. — F.: Siklóssy. — Mül.: Dráma. Fősz,.: Petro vich Szvetiszláv, Marietta Miller. — C.: a. Ossendovsky: Majmok, pálmák, feketék. — Megj.: Ufa, Corso. — H.: 2000 m. — F.: Garami Andor. — Műf.: Fxpediciós. — C.: a. Párosán szép az élet. — Megj. Ufa, Corso. — H.: 2500 m. —• F. Garami Andor. — Müf.: Vígjáték. — Fősz.: Harry Liedtke, Dolly Gey. — C.: a. Ázsia titka. — Megj.: Ufa, Corso. — H.: 1300 m. — F.: Garami Andor —* M űf: Vígj. — C.: a. ördögi játszma. — Megj.: Rádius. EL: 2110 m. — F.: Lakiien Arthur. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Brigitta Eleim, Jack Trevor. — C.: felül. Rasputin. — Fórum, Palace, C a p ito l.— EL: 2393 m. — F.: Várnai István. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Nieolaj Malikoíf. — C.: felül. Felfordult világ. — Megj.: Fórum, Palace. — F.: Vár nai István. — Műf.: Történet. — Fősz.: Carlo ALdini. C.: a. Az orleánsi szűz. — Megj. Fórum, Palace. — EL: 4090 m. — F.: Lándór Tivadar. — Müf.: Dráma. — Fősz:. Simoné Gerrevis. — C.: a. Ezer örömök városa. — Megj. Fórum, Palace. — EL: 2421 m. — F.: Dr. Bródy István. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Paul Richter. — C.: a. Görög ember nem vén ember. — Megj.: Décsi, Palace. Corso. — II.: 1950 m. — F.: Fodor Sándor. — Műf.: Vígjáték. — Fősz.: Charles Murray, Louise Fazenda, Thelma Todd. — C.: felüli. Max és Móric az idegenlégióban. — Megj.: Corvin, Ka mara, Capitol. — H.: 1750 m. —■ F.: Szántó Á. — Müf.: Vígjáték. — Fősz.: Sammy Cohen. Csak egy éjszakára . . . (Igazi menyország). — Megj.: Corvin, Kamara. — EL: 2000 m. — F.: Szántó A. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Georg 0 ‘Brien. Lois Moran. Gyilkos arany. — Megj.: Uránia. — EL: 1702 m. EL: Kálmán Jenő. — Müf.: Dráma. — Fősz,.: Rintintin. — C.: a. Razzia, — Megj.: Corvin. — El.: 2020. — F.: Kálmán Jenő. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Conrad Nagel, Myrna Loy. — C.: a. A kis nagyzoló. — Megj. Uránia. — EL: 1727. — F.: Kálmán Jenő. — Müf.: Vígjáték. — E'ősz.: May Mc. Aory. — C.: a.
16
LEÓN GAUMONT Budapest, VIII., Rock Szilárd-u. 20. — Tel. J. 301-01, 335-01. METRO-GOLDWYNMAYER DISTR. Budapest, VIII., Főh. Sándor-tér 3. — Tel. J. 444-24, 444-25. MŰVÉSZFILM KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT Budapest, VII., Rákócsiút 40. — Telefon J. 403-97.
III/7
28
II1/7
7
111/28
28
III/7
14 PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T. Budapest, VIII., Rákócziút 59. — Telefon J. 344-37.
21
21
28 28 PROJECTOGRAPH Budapest, VIII., Rákóczitér 17. — Telefon: J. 322-01. és J. 322-02. RÁDIUS FILM IPARI R. T. Budapest, VII., Rákóczi-út 36. — Telefon J. 418-28.
UFA-FILM R. T. Budapest, VIII., Kölcseyucca 4. — Telefon J. 351-36, 336-21.
UNIVERSAL-FILM R. T. Budapest ,VIII., Népszinház-ucca 21. — Tel. J. 391-76.
111/14
III/7
28
111/14
21
111/7
14
Boldogság kalóza. — Megj.: Capitol. - H.: 2932 m. — F.:Siklósi. — Műt.: Társ. dráma. — Fősz.: Claude Francé. — C.: f. Sabin nők elrablása. — Megj.: Fórum. — H.: 1800 m. F.: Kálmán. — Műt'.: Vígjáték. — Fősz.: Maria Paudler. Mecseri Ha. — C.: a. Rang és Szerelem. — Megj.: Décsi, Orion, Uránia. — H.: 1627. — F.: Szántó. — Müf.: Történet. — Fősz.: Hámon No varró. Renee Adoree. — (J.: a. A sátán legényei — Megj.: Décsi, Orion, Uránia. — II.: 1370. — F.: Szántó. — Müf.: Wildwest tört. — Fősz.: Tini Mc. Lov, Dorothy Sebastian. — C.: a. Dunakeringő. — Megj. Palace. — H.: 2100 m. — F.: Radó István. — M űfaj: Dráma. — Fősz.: Leatriee Joy, Nils Asther. Joseph Schildkr&ut. —• C.: a. A nagy tűzpróba. — Megj.: Décsi, Palace. — H.: cca 2000 m. —i F.: Pacséry László. — Müf.: Dráma. — Fősz.: William Boyd, Jacqueline Logan. — C.: a. Az ezüst táltos. — Megj.: Corso. — H.: 1720 m. — F.: Siklóssy Iván. — Müf.: Színmű. —■ Fősz.: Thom son. — C.: a. A kísértetek órája. — Megj.: Radius, Omnia, Corso. — II.: — F.: Siklóssy Iván. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Thomas Meigham, Marietta Millner. — C.: — A budai leány. — Megj.: Décsi. Omnia, Corso. — H.: 2306 m. — F.: Siklóssy Iván. — Müf.: Szinmü. — Fősz.: Adolphe Menjou, Kathryn Carrer. — C.: a. A nőrabló. — Megj.: Décsi. — H.: 1840 m. — F.: Sik lóssy Iván. — Müf.: Szinnuí. — Fősz.: Betty Bronson, Lane Chandler. — €.: a. A tavaszi szív — Megj. Radius, Omnia, Corso. — H.: 1968 m. — F.: Siklóssy Iván. — Müf.: Dráma. • —< Fősz.: Louis Moran, Donald Kéith. — C.: a. Az arizonai leány. Megj.: — H.: — F.: Siklóssy Iván. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Richard Arién, Mary Brian. A pénz. — Megj.: Royal Apolló, Fórum, Capitol. — II.: 3934 m. — F.: Szántó Lajos. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Alcover, Brigetto Beim, Mary Glory, Alfréd Ahal. —- C.: a. Piccadilly. Megj.: Rádius, Omnia, Orion. — II.: 3380 m. F.: Pacséry László. — Müf.: Dráma. —■ Fősz.: Anna May Wong. — C.: f. A mámor. Megj.: Radius, Orion, Capitol. — H.: 2700 m. F.: Pacséry László. — ' Müf.: Dráma. — Fősz.: Betty Balfour, Jack Trevor. — C.: a. Édesanyajegy. Megj.: Ufa, Uránia. — H.: 2654 m. — V.: Kiss Jenő. — Müf.: Vígjáték. — Fősz.: Lilian Harvey, W illy Fritsch, Warwich Ward. — C.: a. Asphalt. — Megj.: Ufa, Omnia. Rádius, Orion. — H.: 2729 m. — F.: ;Kiss Jenő. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Betty Aman, Gustav Fröhlich, A. Steinrück, H. A. Schle’ttow. — C.: f. Hogy kell a nőkkel bánni. Megj. Omnia. — II.: 1900 in. F.: Váczi D. — Müf.: Vígjáték. — Fősz.: Glenn Tryon. — C.: a. Denny és gyámleánya. — Megj.: Ufa. — H.: 2000 m. F.: Kálmán J. — Müf.: Vígjáték. —• Fősz.: Reginaid Denny. — C.: a.
17 |
AZ „IKEROFON" A z Ik erofon nem egyéb, mint két* tős vagy többes gram ofon, amelynek segítségével a közism ert hanglemezek? ről foly ton os és a kivánalmaknak m eg felelő, változtatható zenét vagyunk képesek leadni. Ez a körülm ény alkal? mássá teszi a gépet arra, h ogy szinhá? zakban m ozgóképszínházakban, vagy bárm ily nyilvános helyen is helyette? sítse a zenekarokat, A találmány, — am ely bejelentett szabadalom , — Capt. K en ed y A . Ist? ván okleveles tengerészkapitány, ké? pesítctt hajógépész, pécsi mozitulaj? donos tulajdona — villam os hangerő? sítésű berendezéssel kapcsolatosan m űködik, ahol a hanglemez baráz? dáiba nyúló tű, úgynevezett „pick? up“ ?ba van b efogva és a hang tetszés szerinti felerősítésére rádió lámpás be? rendezés, hangszóró szolgál. A találmány lényege abban áll, hogy a hanglemezt h ord ó szokásos egyetlen lem eztányér helyett két vagy több le? m eztányért alkalmazunk, amelyek m indegyikén egy?egy hanglemezt he? lyezünk el. M ivel a hangfelszedés a hanglemezekről nem hangdobozzal, ha? nem villam os hangfelszcdővcl, vagyis „pick?up“ ?el történik, az egyes lemez? tányérokhoz tartozó hangfelszedők elektrom os vezetékeit felváltva, át? váltó kapcsolóval a közös, egy vagy bárm inő m ennyiségű h angszórók áram? körébe kapcsolhatjuk be, úgy h ogy ezekben csak annak a lem eznek a já? tékát halljuk, am elynek „pick?up“ ?jc épen be van kapcsolva, míg a másik lem eztányéron futó lem ez játéka ak? k or sem hallható, ha a hozzátartozó hangfelszedő tűje a hangbarázdába van sülyesztve. Miután az átkapcsolás pillanatnyi idő alatt történik, a zene folytonosságában sem m iféle m egsza? kítás nem áll be. A z átkapcsolás után a kikapcsolt lem eztányér m egállítható és a rajta levő lemez kicserélhető. A gépet villam os m otor hajija s az
egész szerkezetből a fogaskerék telje* sen ki van küszöbölve. Maga a gép egy asztalból áll, amely* nek lapjára vannak erősítve a „pick? up“ ?öket kardánikus függesztésben ve* zérlő karok m egfelelő állványaikban,, valamint a hanglemez tányérok, ame? lyek egy nyom ásra be és kikapcsolha* tók. A lem eztányérokat hajtó szerke* zet az asztal alsó lapjára van erősítve. Ez annyi öntöttvaskeretet foglal ma gában, mint ahány lem eztányér van az asztallapon elhelyezve s egyenként egy?egy cirka 5 kgr?os esztergályozott Öntöttvas súly k oron got tartalmaz. Ezek a k oron gok a lcm eztányérokkal egy>egy k özös függőleges tengelyre vannak erősítve és súlyuknál fogva a vízszintesen és villanyos m otorral haj? tott főtengelyen beállított és gummi? val b evon t surlótárcsákra n eh ezedve, teljesen zajtalan forgást biztosítanak. A végtelenül egyszerű kezelés elle? nére és a lem ezek helyes összeváloga? tása, elrendezése, a hangerősség fo k o zása, gyengítése, valamint egyéb zene? technikai körülm ény, am ely a maga* sabb igényű zenei k övetelm ények ki? elégítését célozza, a karm esterek sziik? ségességét von ják maguk után, de ter? m észetesen zen ekar nélkül. A z „Ik e ro fo n “ lehetővé 'teszi a m oz? gószínháznak, h ogy a vásznon p ergő esem ényeket ideális pontossággal kö? vesse a m egfelelően kiválasztott le m ezekkel és a legerősebb cselekm ény töréseknél pillanat alatt törje folyto? nos zenéjét. Ela kell, a tem plom i or* gona hangjait jazz?cel váltjuk fel, vagy cigány és katona zenével, va gy har* m onikával, okarinával, szakszofonna!^ tamburával, szóval tekintet nélkül a hangszerre, nem zetek zenéjére, éne kekre és az összes lehetőségeket meg* adja, amit a gram ofon hanglem ezek végtelen sorozata magában foglal. A kereskedelm i árát illetőleg az Ikerofon ára egy jófa jta zongora árá? nak felel meg.
18
MffiODALOM SZAKSAJTÓ Kurble! Eln Lehrbuch des Filmsports. Bearbeitet von Curt Emmermann, Uuido Seeber, Dr. Oonrad Wolter. Herausgegeben von Andor Kraszna-Krausz. Verlag YVilhelm Knapp, Halle (Saale). Ára fűzve M 6.60, kötve M 7.80. Egy Berlinben élő magyar hirlajpirótársunk* Kraszna-Krausz Andor, a Filmtechnik című nagyszerű szaklap szerkesztője, évek óta igen értékes és széles körökben elis mert szakirodalmi tevékenységet fejt ki. Most megjelent könyve, amely 2300 oldalra terjed, vadósággal enciklopédiája a filmnek, főleg a filmtechnikának. A Kurble! t ulajdonképen az amatőrnek készült, a filmamar tőrnek, akit a könyv igen lendületes öt dús ban vezet be az amatőrkinematográfia tit kaiba. Tizennyolc fejezetben történik ez a szakszerű bevezetés és pedig akként, hogy megismertetik a szerzők a kinenmtogi aíia lényegét, majd részletesen leírják magát a fűmet, a különböző gépeket, a kidolgozást, a. vetítést, a trükkfllmet, a rajzolt filmet, végül pedig képekben közli az Európában használt amatőrfelvevő gépek leírását és képeit. Kraszna Andor könyvét a magyar olvasóközönség is nagy haszonnal forgat hatja. Reinhold Dahlgreen: Mein Vorführungsraum. Die Bücher des Lichtspielvorführer első kötete. Verlag WiHhelm Knapp. Halié (Saale). Ára M 1. Németországban kellő gondoskodás tör ténik arról, hogy a néhány ezer főt szám láló vetitőgépész állandó és megfelelő szel lemi oktatásban részesüljön és gondosko dás történik arról is, hogy a mozigépészek, akiknek fontos és veszedelmes foglalkozá sát, mindenki nagyrabecsüli és értékeli, lé pést tarthassanak a technikai haladással. Tucatszámra jelennek meg könyvek, ame lyek hasznára válnak a gépészeknek. Dahl green kis könyvecskéje a gépházról szól. Milyen legyen a gépház, hogy legyen az berendezve, milyen felszerelés legyen benne stb. stb. ezer és egy kérdés, amelyre min
denki tud fellelni* a gyakorlatban azonban a gépház még sem olyan, amilyennek lenni kellene. Ha Dahlgreen leírását. tekintetbe vennék a mozitulajdonosök és gépészek, az úgynevezett mozi tüzeket teljesen lehetne eliminálni. Richard Dahlgreen: Handbueh für Licht spielvorführer1. Verlag: Union deutsche Verlagsgesellschaft. Berlin. Dahigreenek ez a második uj könyve messze-messze kimagaslik azok között a könyvek között, - amelyek filmteehnikávai foglalkoznak, mert német alapossággal és körültekintéssel íródott. Már maga a kiál lítás is bizalomgerjesztő és arra enged kö vetkeztetni, hogy komoly ■szakember, ko moly szakmunkája. Nem fordítás idegenből, hanem egy tapasztalatokban gazdag is mert szakember egyéni gondolatait irja meg és adja közzé, hogy abból más -is okuljon. Ezért értékes és megbecsülésre méltó Dahlgreennek ez az igen szép könyve. Társadalmi szempontból is jelentős Dahl green könyve, mert mindjárt a bevezeté sében méltatja a vetitőgépész nemcsak fog lalkozási. hanem társadalmi szerepét és igy moraliter bizonyos súlyt és erőt ad a yér titőgépésjzek társadalmának. Nagy súlyt he lyez a szerző a vetitőgépész szellemi nívó jának az emelésére, oktatására és ezért a könyv végén többek között a frankfurti mozgófénykép gépkezelői tanfolyam teljes tananyagát is közli. A könyv magva ter mészetesen az elektrotechnikával, a géppel, a leadással, szóval mindazokkal a tudni valókkal foglalkozik, amelyre minden gé pésznek szüksége van. Magyar gépész, ha egy keveset is tud németül, nem nélkülöz heti ezt a gazdag tartalmú könyvet-. Hans Pander: Kinematografische Unterrichtskurse für Anfanger. Verlag Union Deutsche Verlagsgesellschaft, Berlin. Nyolc előadást tartott Hans Pander, egy ismert német filmszakiró ée ezalatt a nyolc óra alatt végigvezeti a kezdőt a filmezés egész labirintusában. Aki a könyvet el
19
olvassa, valóban úgy érzi. hogy egy 8 órás tanfolyamot hallgatott, mert a könyv min den oldala és minden sora tanulságos és végig élvezetes. Kari Weiss: Leichtes Photografieren. Verlag: Union Deutsche Verlagsgesellschaft, Berlin. Kari Weiss ezidei kiadása ugyanolyan köntösben és ugyanolyan keretek között je lent meg, mint az eddigi füzetek. A husza dik kiadás 15.000 példányban jelent meg és kimerítően ismerteti a fényképezés és az amatőrkinematografia minden csinyjátbinyját. Ismerteti a szerző a felvevőgépeket, a filmeket és lemezeket, ezek feldolgozását, a felvétel technikáját, de külön fejezeteket szentel a szerző úgy a negatív, mint a po zitív feldolgozására. Ervin Ackerknecht: Lichtspielfragen. Verlag: Weidmannsche Buchhandlung, Berlin. Ára fűzve M 5.— Ebben a filmesztétikai könyvben néhány figyelemreméltó fejezetet találunk a film exakt világából. Mély átgondolása filozófiai könyv Ackerknecht műve, amely a filmet pszichológiai és bölcseleti szempontból tárja elénk. Az a fejezet, amelynek címe: Psychoh-gie und Pádagogik des Lichtspiels,. tudo mányos felkészültséggel megírt essav. Hosszabb fejezetet szentel a szerző az is kolai filmoktatás kérdésének, amelynek so rán természetesen erősen kikel az úgyne vezett Schundfilm ellen. Hosszú fejezet el mélkedik a művészi film fejlődésének a le hetőségéről, végül párhuzamot von a szerző a filmművészet és az oktatás egyéb intéz ményei között. Vorschriften über die Anlage und Einrichtungs von Lichtspieltheatern, sovvie t'ür die Sicherheit bei Lichtspielvorführungen. Verlag Wilhelm Ernst & Sohn Berlin Ára: M. 0.60. Egy porosz miniszteri rendeletet tartal maz ez a füzet és szószerint felolvassa azokat az intézkedéseket, amelyeket Né metországban foganatosítanak a vetitőgépházak tűzbiztonsága érdekében. Ez a rendelet azonban nemcsak a mozgókép színházak teljes berendezését és felszere lését irja elő, hanem foglalkozik a vándor és egyesületi mozgóképszínházak, valamint az iskolai gépháztermek tűzbiztonsági in tézkedéseivel is. A ..The Spotlight" londoni művészeti lap márciusi 7-ik száma, ugyanolyan gazdag és értékes 'tartalommal jelent meg, mint az eddigi számok és ez is élénk bepillantást, enged az újjáéledt: angol filmgyártás vi lágába. Ez a füzet tartalmazza az angol filmszínészek: pontos címjegyzékét is.
20
UJ SZAKLAP Tonfilmzeitung. Ez, a címe a Film-,Jour nal kiadásában és Albert Schneider főszer kesztésében megjelenő szaklapnak, amely, mint a címe is mutatja, a beszélő- és hangfilmnek szenteli összes hasábjait. Az eddigi számok igen tartalmas kiállításban jelentek meg és felölelik a beszélő- és hangfilmproblémák teljes anyagát. A Tonfilmzeitungnak nagy jövőt jósolnak. Szerkesztősége és kiadóhivatala: Berlin, Friedrichstrasse .19. alatt van.
TANULMÁNYI
TÁRSAS-UTAZÁS B erlin be, K op en h á g á b a é s Síokh olm ba. TARTAMA: 14 nap. RÉSZVÉTELI DÍJ: Wientől— Wienig az összes költségeket beszámítva (a vizűm kivételével) Schilling 750—800. INDULÁS: junius elején. RENDEZI: az Österreichische Filmzeitung, Wien. Jelentkezéseket Magyarországból előjegyez a „Filmkultúra" szerkesztősége: VII., Erzsébet körút 30. Tel. J. 363—76.
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT Felelős szerkesztő: LAJTA ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRÚT 30. Tel. József 363—76. ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. ♦ 34 évre 5 pengő. Bécsi szerkesztőség: IV., Schönburgstr. 36. (Benczel Béla) Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
A szerkesztésért és kiadásért felelős: Lajta Andor — Otthon-nyomda (Kis Iván) Budapest, V III., Mária-u. 42.
