5.9. EGYÉB KÜLTERÜLETI FEJLESZTÉSEK STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA INGATLAN GAZDÁLODÁSI TERV

TARTALOM 1. KISTELEK SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ...................................5 1.1. KISTELEK A MAGYAR ÉS A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS VÁROSHÁLÓZATBAN.......................5 1.2. KISTELEK ÉS VONZÁSKÖRZETE, A KISTELEKI KISTÉRSÉG .................................................5 1.2.1. TÉRSÉGI SZEMLÉLET ÉS SZEREPKÖR .........................................................................7 1.2.2. A TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS FELADATELLÁTÁSA .............................................................8 1.2.3. KISTELEKI KISTÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT. ............................................9 1.2.4. A VÁROS DINAMIKÁJA ............................................................................................ 10 1.2.4.1. A NÉPESSÉG VÁLTOZÁSA ................................................................................ 10 1.2.4.2. A GAZDASÁG ÉS FOGLALKOZTATÁS VÁLTOZÁSAI ............................................. 11 1.2.4.3. A FUNKCIÓGAZDAG VÁROS .............................................................................. 12 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉS ........................................................... 13 2.1.KISTELEK GAZDASÁGÁNAK JELLEMZŐI.......................................................................... 13 2.1.1. MEZŐGAZDASÁG ................................................................................................... 13 2.1.2.MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ................................................................ 15 2.1.3. KISKERESKEDELMI ÜZLETEK, VENDÉGLÁTÓHELYEK.............................................. 17 2.1.4. IDEGENFORGALOM ÉS TURIZMUS ........................................................................... 18 2.1.5. INNOVÁCIÓ, K+F ................................................................................................. 21 2.1.6. IPARI PARK............................................................................................................ 21 2.2. KISTELEK VÁROS TÁRSADALMI JELLEMZŐI .................................................................... 24 2.2.1. DEMOGRÁFIA ....................................................................................................... 24 2.2.2. KÉPZETTSÉG-MŰVELTSÉG ..................................................................................... 24 2.2.3. FOGLALKOZTATÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG ................................................................ 25 2.2.4. - JÓLÉTI, JÖVEDELMI VISZONYOK........................................................................... 26 2.3. KISTELEK VÁROSÁNAK TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐI ............................. 27 2.3.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET ...................................................................................... 28 2.3.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ............................................................................................ 28 2.3.2.1.Műemlékek és helyi építészeti értékek, emlékek .......................................................... 28 2.3.2.2. Lakásviszonyok................................................................................................. 30 2.3.3. KISTELEK VÁROS KÖZMŰSZOLGÁLTATÁSAINAK BEMUTATÁSA ................................. 30 2.4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE A VÁROSBAN ............................................................ 34 2.4.1. KÖZIGAZGATÁS, ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ................................... 34 2.4.2. OKTATÁS-NEVELÉS: ÓVODA, KÖZOKTATÁS ............................................................ 36 2.4.3. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ....................................................................................... 37 2.4.4. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS ............................................................................................... 38 2.4.4.1. GONDOZÁSI KÖZPONT SZEREPE ÉS FELADATELLÁTÁSA ................................... 38 2.4.4.2. SZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT SZEREPE ÉS FELADATELLÁTÁSA ................................................................................................... 41 2.4.4.3. NAPSUGÁR IDŐSEK OTTHONA........................................................................... 43 2.4.4.4. KISTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BŐLCSÖDÉJE ....................................... 43 2.4.4.5. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................. 44 2.5. KISTELEK VÁROS KÖZLEKEDÉSI HELYZETE .................................................................. 44 2.5.1. KISTELEK KÖZLEKEDÉSÉNEK KAPCSOLATAI .......................................................... 44 2.5.2. KÖZLEKEDÉS A VÁROSBAN .................................................................................... 45 3. KISTELEK VÁROSRÉSZEINEK BEMUTATÁSA .......................................................................... 48 3.1. VÁROSRÉSZEK JELLEMZŐI ............................................................................................ 55 3.1.1. CSALÁDOK HELYZETE ........................................................................................... 55 1

3.1.2. GAZDASÁGI AKTIVITÁS, ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS FOGLALKOZTATÁS ...................... 56 3.1.3. LAKÁSHELYZET..................................................................................................... 58 3.1.4. A VÁROSRÉSZEK FUNKCIONÁLIS ÉS INTÉZMÉNYI JELLEMZŐI ................................... 59 3.1.5. VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ SWOT ANALÍZIS .................................................. 62 3.1.6. VÁROSRÉSZEK SWOT ANALÍZISE............................................................................. 68 3.1.7. KÜLTERÜLET VÁROSRÉSZ. A TELEPÜLÉS KÜLTERÜLETE, MINT A FEJLŐDÉS KITÖRÉSI PONTJA…………………………………………………………………………………..68 4. STRATÉGIAI FEJEZET .......................................................................................................... 71 4.1. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE................................................................................ 71 4.1.1. VÁROS AZ EMBERÉRT ............................................................................................ 71 4.1.2. SZILÁRD GAZDASÁGI ALAPOKON NYUGVÓ KISVÁROS .............................................. 72 4.1.3. KISTÉRSÉGI IRÁNYÍTÓ SZEREP ÉS KOORDINÁCIÓ .................................................... 72 4.1.4.TRADÍCIÓKRA ALAPOZOTT VÁROSFEJLESZTÉS ......................................................... 72 4.2. A JÖVŐKÉPET MEGHATÁROZÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA........................ 73 4.2.1. ÁTFOGÓ CÉL ......................................................................................................... 73 4.2.2. KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK…………………………………………………...73 4.2.2.1. GAZDASÁGI DIVERZIFIKÁCIÓ, VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS, LAKOSSÁGI JÖVEDELEMSZERZÉS ELŐSEGÍTÉSE ............................................................................. 73 4.2.2.2. KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGOK JAVÍTÁSA: A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER ÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE .................................................................................. 78 4.2.2.3. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA: EURÓPAI SZÍNVONALÚ KISVÁROS FELÉPÍTÉSE ................................................................................................ 79 4.2.2.4. A TERMÉSZETI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, A KÖRNYEZETVÉDELMET SZOLGÁLÓ INFRASTRUKTÚRA ÉS A ZÖLDTERÜLETEK FEJLESZTÉSE................................ 84 4.2.2.5.A KULTURÁLIS, SPORT ÉS SZABADIDŐS SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÍTÉSE ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ HUMÁNINFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, CIVIL TÁRSADALOM ERŐSÍTÉSE ........ 85 4.2.2.6.AZ OKTATÁS ÁTSZERVEZÉSÉVEL ÉLETKÉPES OKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER KIALAKÍTÁSA, HUMÁN-ERŐFORRÁSFEJLESZTÉS ............................................................ 88 4.2.2.7.AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÉS SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS ERŐSÍTÉSE................ 90 4.2.2.8.TÉRSÉGI GONDOLKODÁS, INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE: A KOOPERÁCIÓK FOKOZÁSA, KÖZÖS, TÉRSÉGET ERŐSÍTŐ PROGRAMOK INDÍTÁSA ....................................................... 91 4.2.3 VÁROSRÉSZEKHEZ KAPCSOLÓDÓ CÉLOK................................................................. 92 4.3. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA ......................................................... 95 4.3.1. ILLESZKEDÉS, ÖSSZHANG A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL, TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVVEL...................................................................................................... 96 4.3.2 A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA ............................................................................ 96 4.3.3 KÖRNYEZETI ÁLLAPOTBAN VALÓ VESZTESÉG ÉS ENNEK KOMPENZÁLÁSA……………….96 5. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE ................................ 98 5.1. VÁROSKÖZPONT.......................................................................................................... 99 5.2. LAKÓÖVEZET I. ......................................................................................................... 109 5.3. LAKÓÖVEZET II. ....................................................................................................... 113 5.4. LAKÓÖVEZET III. ...................................................................................................... 115 5.5. PAPFENYVES ............................................................................................................. 117 5.6. AGRÁR-LOGISZTIKAI AKCIÓTERÜLET ......................................................................... 119 5.7. IPARI PARK ................................................................................................................ 122 5.8. AZ EGÉSZ VÁROST ÉRINTŐ AKCIÓK (AKCIÓTERÜLETRE NEM LESZŰKÍTHETŐ FEJLESZTÉSEK) ................................................................................................................ 126 5.9. EGYÉB KÜLTERÜLETI FEJLESZTÉSEK .......................................................................... 128 6. STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA.................................................................................. 130 6.1.INGATLAN GAZDÁLODÁSI TERV .................................................................................. 129 2

6.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM INGATLANFEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEI……………………………......143 6.3. PARTNERSÉG, KOMMUNIKÁCIÓ, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS NYÍLVÁNOSSÁG…….144 6.3.1. PARTNERSÉG ÉS KOMMUNIKÁCIÓ……………………………………………...144 6.3.1.1. ÖNKORMÁNYZATON BELÜLI KOMMUNIKÁCIÓ……………………….144 6.3.1.2. ÖNKORMÁNYZATOK KÖZÖTTI PARTNERSÉ……………………....…....145 6.3.1.3 EGYÜTTMŰKÖDÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL…….…………...…....145 6.3.1.4. PARTNERSÉG A CIVIL SZFÉRÁVAL………….……………………...……...145 6.3.1.5. A LAKOSSÁG BEVONÁSA A VÁROS ÉLETÉBE…………………………....147 6.3.2 EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A STRATÉGIA TERVEZÉSÉBEN ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN…………………………………………………………...……….147 6.3.2.1. A STARTÉGIA EGYEZTETÉSÉBEN RÉSZT VEVŐ SZERVEZETEK, CSOPORTOK, SZEMÉLYEK……………………………………………………...…. 148 6.3.2.2. A KOMMUNIKÁCIÓ ESZKÖZEI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETEI...…149 6.4. AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA ÉS AZ INTEGRÁLT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK……………...…….149 6.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSA……………………………….153 6.6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA……………………...……153

7. A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA .ANTISZEGREGÁCIÓS TERV 155

7.1.HELYZETELEMZÉS AZ ALACSONY STÁTUSZÚ NÉPESSÉG TERÜLETI KONCENTRÁCIÓJÁRÓL A VÁROS EGÉSZÉNEK TEKINTETÉBEN……………………155 7.2. A ROMA NÉPESSÉGET MAGAS ARÁNYBAN KONCENTRÁLÓ VÁROSI SZEGREGÁTUMOK, TELEPEK, TELEPSZERŰ KÉPZŐDMÉNYEK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE………………………………………………………………………………… …159 7.3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM……………………………………………………....160 7.3.1. A SZEGREGÁCIÓS PROGRAMOK ESZKÖZRENDSZERE……………………160 7.3.2. JELENLEG MEGVALÓSÍTÁS ALATT LÉVŐ PROGRAM(OK)…………………167 7.3.3. A VÁROSFEJLESZTÉSI PROGRAMOK SZEGREGÁCIÓS VONATKOZÁSA...167 7.4. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA ÉS PARTNERSÉG……………………….…..168

8. MELLÉKLETEK................................................................................................................. 169

3

Kistelek 2004-ben készítette el azt a települési fejlesztési koncepcióját, amelynek a „Kistelek Város Térségi Szemléletű Fejlesztési Koncepciója” címet adta. Az azóta eltelt időben bebizonyosodott, hogy a címben megfogalmazott törekvésnek, azaz a térségi szemléletű gondolkodásnak nem csupán létjogosultsága van, hanem egyre inkább „kötelező” jellegűvé válik. A települések – különösen érvényes ez a leghátrányosabb helyzetű Kisteleki kistérségben jellemző kistelepülésekre – önállóan egyre kevésbé képesek fejlesztési források megszerzésére, ezért hasznos kényszerűség a térségben való gondolkodás, térségi szintű projektek, fejlesztési elképzelések kidolgozása és ezek megvalósítása. Éppen ezért Kistelek Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája is ebben a térségi szemléletben íródott. Habár a fent említett koncepció csak röviden határozta meg a legfőbb stratégiai elképzeléseket, mégis szemléletbeli kiindulópontja volt az integrált városfejlesztési koncepciónak. Kistelek életében talán a legfontosabb, a fejlesztések alapját jelentő kulcsfontosságú terület a gazdaság fejlesztése. Helyi gazdaságfejlesztésünk három fő pillére:   

az infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése, azaz költségvetési forrásokból ágazati, avagy önkormányzati beruházások indítása az egyedi profitorientált vállalatok működésének és stratégiájának javítása, azaz helyi vállalkozásfejlesztés a helyi üzleti környezet minőségének megerősítése, a vállalatok csoportjaira ható helyi gazdaságfejlesztés koordinálása.

A helyi gazdaságfejlesztés célja a térségben, a város vonzáskörzetében és a városban élők életszínvonalának javítása, a hosszú távú és stabil jövedelemnövelés. Eszköze a város és a kistérség versenyképességének javítása, amely nem más, mint a gazdasági életben résztvevők képessége relatíve magas jövedelem és magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, ezáltal tartós gazdasági növekedés elérésére. A helyi gazdaságfejlesztés feladata tehát az adott városhoz és térségéhez igazodó olyan versenystratégia kidolgozása, amelyet helyben kell létrehozni. Egyik fő feladat, hogy a Kisteleki Kistérségben is meg kell szilárdítani a gazdaságfejlesztést irányító, szervező és folyamatosan menedzselő szereplői kört. A gazdasági élet fejlődése mellett nem hanyagolhatóak el az ember életét közvetlenül érintő egyéb kérdések sem. A város integrált városfejlesztési stratégiája elképzeléseinek középpontjába magát az embert kívánja állítani. A feladat tehát kettős: mennyiségi és minőségi fejlesztésre is szükség van, de hangsúlyozni kívánjuk azt a prioritást élvező szempontot, mely szerint a kisteleki emberek életkörülményeinek jobbá tétele a fő cél. Természetesen ezen célok gyakorlatban történő megvalósításához Kisteleken és a térségben is erős gazdasági hátteret kell biztosítani. A városnak és a térségnek megvannak a következő évekre szóló fejlesztési lehetőségei, hiszen adottságai kedvezőek ehhez. A feladat ezek megvalósítása révén a városban előállított jövedelem tartós növelése, annak a város mind szélesebb rétegeihez való eljuttatása, amely során bővülhet a városi termékek és szolgáltatások piaca, növekedhet a helyi adóalap, fejlődhet az infrastruktúra és a közszolgáltatások egyaránt. A sikeres településeken az ún. „tudás alapú” társadalom megteremtésével és fejlesztésével érik el a szükséges gazdasági szerkezeti és technológiai változásokat. Ezek révén válik képessé a város és a Kisteleki Kistérség is az újítások, az innovációk befogadására.

4

1.

KISTELEK

SZEREPÉNEK

MEGHATÁROZÁSA

A

TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

1.1. KISTELEK A MAGYAR ÉS A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS VÁROSHÁLÓZATBAN Kistelek Közép-Európában, Magyarország déli részén, a Dél-alföldön, a Kiskunság délkeleti felében, a Dél-alföldi Régió központjában, Csongrád megye észak-nyugati részén, Szeged vonzáskörzetében helyezkedik el. Szegedtől és Kiskunfélegyházától egyenlő, kb. 30 km-es távolságra, a Tiszától kb. 15 km-re fekszik. Az E75-ös nemzetközi főutat Kistelek központjában keresztezi a Kiskunhalas-Kiskunmajsa felől Csongrádra és a Tiszán át Mindszentre vezető út. Kistelek kedvező földrajzi helyzeténél fogva megfelelő városfejlesztési akciók megvalósításával a „megye főkapuja” lehet.

1.2. KISTELEK ÉS VONZÁSKÖRZETE, A KISTELEKI KISTÉRSÉG Kistelek a kistérség névadójaként, a körülötte lévő településekkel (Balástya, Baks, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer) karöltve alkotja a Kisteleki kistérséget. A kistérségben egyetlen város Kistelek, amely központi fekvésénél, funkciókban való ellátottságánál fogva a kistérség központja is. A település mellett halad el az M5-s autópálya, amelynek lejárója van Kisteleknél és Balástyánál. A kistérséget délen a szegedi, keleten a hódmezővásárhelyi, északon a szentesi, a csongrádi és a kiskunfélegyházi, nyugaton pedig a kiskunmajsai kistérség határolja.

A kistérség elhelyezkedése

A Kisteleki Kistérség

5

A kistérséget Kistelek és a körülötte lévő 5 település alkotja: Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer és Pusztaszer. Baks mezőgazdaságában a szántóföldi zöldségtermesztés játszik kiemelkedő szerepet. A falu a szeged-csongrádi út mentén települt, közúti kapcsolatait a tiszai komp a Tiszántúl felé is kiszélesíti. A vízvezeték hálózat kiépítettsége teljes, az infrastruktúra többi eleme fejlesztésre szorul. A faluban panzió található. A község jelentős területe a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, amely a természetvédelem mellett az idegenforgalom fejlődéséhez nyújt alapot. Balástya Szegedtől 23 km-re fekszik. Az E75-ös főút, az M5-s autópálya és a Szeged-Budapest vasútvonal révén közúton és vasúton egyaránt könnyen elérhető. Infrastrukturális ellátottsága közepes színvonalú. Gazdasága a mezőgazdaságra épül, melyben az intenzív kultúrák: a zöldségés gyümölcstermesztés, a fólia alatti dísznövénytermesztés és zöldséghajtatás dominál. Balástyán van a Virágtermesztők Országos Egyesületének székhelye. A látványosan gyarapodó községben panziók és kemping található. A tanyavilág a tanyai-falusi turizmus fejlesztéséhez nyújt kedvező feltételeket. Az Őszeszéki-tó a horgászat lehetőségét kínálja, madárvonulásban betöltött szerepe miatt természetvédelmi érték is. Csengele az E75-ös út közelében helyezkedik el. Infrastruktúrája közepesen fejlett. Gazdasága a mezőgazdaságra, elsősorban a zöldségtermesztésre épül, de hagyománya van az extenzív állattenyésztésnek is. A mezőgazdasági termékek egy része közvetlenül exportra kerül. A faluban húsüzem működik és baromfitelep is található. Idegenforgalmi vonzerejét a homoki erdők, a homoki gazdálkodás, a tanyavilág jelentik. Kistelek 1989 óta város, fejlődését rendkívül kedvező fekvése alapozza meg: a nagy forgalmú E75-ös nemzetközi főút, illetve az M5-s autópálya mentén helyezkedik el. A környező településekhez kelet-nyugat irányú úthálózat kapcsolja. A Szeged-Budapest vasútvonal vasúti kapcsolatait is biztosítja. A kisváros Szegedtől 29, Kecskeméttől 58 km-re helyezkedik el. Infrastruktúrája kistérségi viszonylatban fejlett. Iparát több jelentősebb üzem: a kábelgyár, a sajtüzem és a tejüzem alkotja, mellettük magánvállalkozásban lakatosüzem és gépalkatrész-gyártás működik. Mezőgazdaságában az intenzív kultúrák, elsősorban a gyümölcs- és szőlőtermesztés játszik domináns szerepet. Gimnáziuma és szakközépiskolája van. Idegenforgalma az átmenő forgalom és a természeti értékek kínálta lehetőségekre épül. Ópusztaszer a szeged-csongrádi út mentén helyezkedik el, az E75-ös útról is gyorsan elérhető, Balástyával kerékpárút is összeköti. Gazdaságában a mezőgazdaság a meghatározó. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - amelyben a világhírű, a magyar honfoglalást megörökítő Feszty-körkép található - nemzetközi idegenforgalmat bonyolít le. Az emlékpark mellett kemping és fogadó működik. A község erdői, a homoki táj, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe tartozó puszták sajátos természeti értékek. Pusztaszer jellegzetes tanyás település. Infrastruktúrája közepesen fejlett. Gazdasága a mezőgazdaságra épül, homoki gazdálkodását a szőlő- és gyümölcstermesztés, a szántóföldi kultúrák, a zöldségtermesztés jellemzi. A faluban paprika- és zöldségfeldolgozó működik. Idegenforgalmát tanyavilága, védett természeti értékei (Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet), a vadászat lehetőségét is kínáló erdői, és kulturális értékei (a magyar honfoglalás emlékműve, képzőművészeti alkotóház, Makovecz-féle ravatalozó) alapozza meg. A Kisteleki Kistérség területe összesen 410,2 km2. A kiterjedt tanyavilágnak köszönhetően a 410,2 km2-ből csak 15,98 km2 a belterület, és 364,11 km2 a külterület. Ez kistérségi átlagban 4 % belterületet és 96 % külterületet jelent.

6

Település

Összes terület Ha Km2

Külterület Ha

Belterület Km2

Külterület aránya %

Baks

6185

61,85

59,6

2,25

96,4

Balástya

10995

109,95

107,65

2,3

97,9

Csengele

6066

60,66

58,90

1,76

97,1

Kistelek

6919

69,19

64,97

4,22

93,9

Ópusztaszer

5951

59,51

58,28

1,23

97,9

Pusztaszer

4893

48,93

43,83

5,1

89,6

Kistérség összesen

41009

410,09

393,23

16,86

95,8

1. táblázat - A kistérség területi adatai /KSH/

1.2.1. TÉRSÉGI SZEMLÉLET ÉS SZEREPKÖR A települések – különösen érvényes ez Kisteleki kistérségben jellemző kistelepülésekre – önállóan egyre kevésbé képesek fejlesztési források megszerzésére, ezért hasznos kényszerűség a térségben való gondolkodás, térségi szintű projektek, fejlesztési elképzelések kidolgozása és ezek megvalósítása. A kistérség önkormányzatai ennek szükségességét már a rendszerváltás utáni években felismerték, s létrehozták a települési önkormányzatok társulási szövetségét. Az egyesülés 1996-ra vezethető vissza. Az akkor már városi ranggal rendelkező Kistelek és a körülötte fekvő 5 település (Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer) a kistérség kiegyensúlyozott fejlődése és a térség társadalmi-gazdasági helyzetének javítása érdekében megalakította a Kistelek Környéki Települések Területfejlesztési Társulását. A szándékot társulási megállapodásban rögzítették a polgármesterek, miután erre a képviselő-testületüktől megkapták a felhatalmazást. A társulás elsődlegesen területfejlesztési célú feladatokat látott el: tanulmányokat, koncepciókat készített, valamit koordinálta a kistérségi vidékfejlesztési feladatokat.. Rendszeres pályázati tanácsadást végzett és vállalkozói fórumokat szervezett. Segítséget nyújtott az intézményi, önkormányzati, társulási és egyéb egyéni pályázatokban. A társulás pályázati támogatásokat felhasználva fokozatosan alakította ki a működéséhez szükséges feltételeket, 2001-től folyamatosan foglalkoztatott vidékfejlesztési menedzsert, ezzel is segítve a kistérségi fejlesztési munkát. Az elkészített programok és tanulmányok feltárták a kistérség adottságait, helyzetét és ezt alapul véve rövid,- közép- és hosszú távra meghatározták a stratégiát. Változást a közigazgatási reform keretében alkotott és az Országgyűlés által elfogadott 2004. évi CVII. Törvény hozott: a települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására többcélú kistérségi társulást alakíthattak. A törvény lehetővé tette, hogy már nem csak terület- és településfejlesztési feladatok ellátását biztosíthatták a társulások, hanem vállalhatták közszolgáltatási feladatok megszervezését, fejlesztését valamint intézmények fenntartását is. A törvénnyel összhangban mind a 6 település 2004. júniusában társulási megállapodást kötött a: közoktatás és nevelés; szociális intézményi és alapszolgáltatási feladat; egészségügyi ellátás; család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátás és gyermekjóléti alapellátás; közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; 7

helyi közlekedés, helyi közútfenntartás; ingatlan- és vagyongazdálkodás; ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés; kommunális szolgáltatások és energiaellátás; környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés; szennyvíztisztítás és -elvezetés; területrendezés; esélyegyenlőségi program megvalósítása; foglalkoztatás; gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom; állat- és növényegészségügy; belső ellenőrzés; területfejlesztés; kistérségi ügyintézés, munkaszervezet feladatok ellátására, működtetésére, a működés megszervezésére és egyben megalapította a Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulását. 2005. júniusában a Kistelek Környéki Települések Területfejlesztési Társulása megszűntetésre került, mert annak feladatait az akkor már egy éve működő többcélú társulás hatékonyabban el tudta látni, ennek megfelelően folyamatosan átvállalta és jogutódként biztosítani tudja azóta is.

1.2.2. A TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS FELADATELLÁTÁSA A Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása 2004-es megalakulásakor - az önkormányzati társulás ily módon történő szerveződésének újdonsága és ezzel együtt számos bizonytalansága miatt - csak a területfejlesztési feladatot vállalta. Már akkor jelentek meg olyan pályázati felhívások, melyeken csak többcélú társulások indulhattak. A Belügyminisztérium 14,2 millió Ft-os támogatásával a társulás 3 koncepciót készített: - A Kisteleki Kistérség integrált gazdaságfejlesztési programja - A Kisteleki Kistérség fenntartható fejlődést biztosító környezetvédelmi és infrastruktúrafejlesztési programja - Kistérségi egészségügyi ellátás fejlesztése. Közben társulási üléseken a Polgármesterek Tanácsában egyre többször fogalmazódott meg az igény egyes feladatok kistérségi szintű összehangolására, közös ellátására. Ezen a területen az első jelentős lépés a 36/2005. (III.1.) Korm. Rendelet (a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzéséről és modellkísérletek támogatásáról) megjelenése után történt: pályázatban vállaltuk a már meglévő területfejlesztési feladat mellé közoktatási, egészségügyi, szociális, belső ellenőrzési és kistérségi ügyintézés korszerűsítési feladatok ellátását. A közel 46 millió Ft-os ösztönző támogatás egy részét dologi- és működési kiadásokra lehetett felhasználni, nagyobb részéből a fent említett feladatok kistérségi szintű ellátásának feltételeit kellett megteremteni. A közoktatási feladatellátáson belül társulásunk a pedagógiai szakszolgálat kistérségi szintű beindítását vállalta. Az erre a feladatra jutó majdnem 14 millió Ft ösztönző támogatást felhasználva 3 településen (Baks, Balástya, Kistelek) fejlesztő-foglalkoztató termek kerültek kialakításra, emellett 8 személyes iskolabusz és fejlesztő eszközök beszerzésével javultak a feladatellátás feltételeit. A társulás a feladatot (gyógypedagógiai tanácsadás, logopédiai ellátás, korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés) Kistelek Város önkormányzat Rózsaliget Kollégiumával kötött feladat-ellátási szerződés útján látja el. Az egészségügyi feladat – jelen esetben a központi ügyeleti feladatok - kistérségi szintű ellátása már nem új keletű. Az ösztönző támogatás segítségével megtörtént az ügyelet eszközök felújítása: beszerzésre került egy terepjáró autó és orvosi-egészségügyi eszközök, 8,5 millió Ft értékben. Így a 2007. év elején a társulás rendelkezik a feladat ellátásához szükséges ÁNTSZ8

engedéllyel, így közvetlen szolgáltatóként - az Országos Mentőszolgálat közreműködésével nagyobb normatív támogatás igénybe vételére jogosult. A többletforrás az ügyeleti feladatot ellátó orvosok és egészségügyi dolgozók bérfejlesztését szolgálta. A szociális feladat-ellátás területén - a közoktatáshoz hasonlóan - 2005-ben még nem vállaltunk intézmény-fenntartói, csak szociális alapszolgáltatási feladatokat. A több, mint 14 millió Ft pályázati támogatást 8 személyes szállítóeszköz beszerzésére, eszközbeszerzésre és épületfelújításra fordítottuk. A társulás Kistelek Város önkormányzat Gondozási Központjával kötött feladat-ellátási szerződés alapján látja el a támogató szolgálat, családsegítés és gyermekjóléti szolgálat, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatokat a kistérség összes településén. A Társulási Tanács 2007-ben döntött egy új szociális intézmény létrehozásáról, így intézményfenntartóként további normatív támogatás lehívását kezdeményezheti, fejlesztve ezáltal is az ellátás színvonalát. A belső ellenőrzés feladatának ellátására a költségvetési szervek (önkormányzatok és intézményeik) kötelezettek. A rendszeres ellenőrzés (pénzügyi-gazdálkodási és egyéb hatósági – pl. építésügy, gyámhivatal, szociális csoport, stb.) biztosítja a költségvetési szervek törvényes, jogszerű működését. Az ösztönző támogatás által nyert 2 millió Ft-ot a munkavégzéséhez szükséges eszközök beszerzésére és a belső ellenőr munkabérére fordítottuk. A társulás által alkalmazott szakember minden település összes költségvetési szervénél el tudja végezni a feladatot. A kistérségi ügyintézés fontossága a vállalt feladatok folyamatos bővülésével egyre nagyobb. 2005 előtt a jellemzően csak területfejlesztési feladatokat az akkori társulás az általa alkalmazott vidékfejlesztési menedzserrel el tudta látni. 2005 után az említett feladatok magas színvonalú ellátásához a létszám bővítésére volt szükség. 2007 elején a munkaszervezet levált Kistelek Város Önkormányzat Polgármesteri Hivataláról és a Kistérségi Irodába költözött. Az irodavezetőből, gazdasági vezetőből, vidékfejlesztési menedzserből, pályázati referensből és belső ellenőrből álló munkaszervezet vezetője a gesztor település jegyzője. A Kistérségi Iroda a pályázatok, pályázati tanácsadás mellett megteremti a közszolgáltatási feladatok ellátásához szükséges forrásokat, szervező munkájával elősegíti azok zavartalan működését. Fő célja az, hogy segítséget nyújtson a kistérséget alkotó települések önkormányzatainak, civil szervezeteinek, végső soron a teljes társadalomnak. Keresi lehetőségét a közszolgáltatási feladatok további fejlesztésének, igyekszik kihasználni a kistérségi együttműködés keretében zajló feladat-ellátás többlet normatív támogatása és magasabb színvonala nyújtotta lehetőségeket.

1.2.3. KISTELEKI KISTÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT. A Kistérség vezetése már korábban felismerték, hogy a helyi gazdaságot és annak fejlődését biztosító vállalkozókat segíteni kell, hiszen azok sikeressége, gyarapodása végső soron a térség életszínvonalának emelkedését, a helyi társadalom jólétének fokozódását jelentheti. A területfejlesztési társulás idejében is voltak kezdeményezések, melyek ezt a célt szolgálták. Vállalkozói fórumok, rendszeres pályázati tanácsadások megtartására került sor és nem utolsó sorban számos sikeres pályázat született, kihasználva az akkori Vidékfejlesztési Célelőirányzat és Széchenyi-terv támogatás-rendszerét, melyen keresztül száz millió forintot meghaladó nagyságrendben fejleszthették vállalkozásaikat azok, akik új ötlettel, elegendő saját tőkével és rátermettséggel rendelkeztek. Jó kezdeményezésnek bizonyult a TGA azaz a Térségi Gazdasági Adatbázis kialakítása. Pályázati forrás szerzésével lehetővé vált, hogy a kistérségben székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozások ingyen regisztrálhattak egy internetes oldalon és igény szerint közölhették a cégük legfontosabb adatait. A honlap ma is aktív, az adatok frissítése és ellenőrzése után megkezdődött a bővítés folyamata, melynek eredményeképpen 2007-ben már közel 500 kistérségi vállalkozó regisztrálására került sor. A társulás átalakulásával, a közszolgáltatási feladatok fejlesztésével sem szorult háttérbe a gazdaságfejlesztési tevékenység. A kistérséget alkotó 6 település egyenlő tulajdoni részesedéssel 2005-ben megalapította a Kisteleki Kistérség- és Gazdaságfejlesztő Kht-t. A cég megalapításakor 9

a fő cél az volt, hogy legyen egy új pályázó és lebonyolító szervezet, mely közhasznú tevékenységével közreműködik a térségi fejlesztési elképzelések és programok megvalósításában és amely 2007-re - amikor megnyíltak a 2007-13 közötti uniós költségvetési ciklus pályázatai - már rendelkezzen 2 éves pályázati tapasztalattal. További fontos feladata a gazdaságfejlesztéssel összefüggő projektek tervezése, koordinálása (pl. befektetés-ösztönzés, Ipari Park menedzselése). A szervezet irodája a Térségi Gazdaságfejlesztő Centrum (közkeletűbb nevén piaccsarnok) emeleti részén, a Vállalkozás és Vidék Fejlesztési Irodában kapott helyet. Az volt a cél, hogy mindennemű, gazdasági és vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos feladat egy helyen, de a Kisteleki Polgármesteri Hivataltól leválasztva integrálódjon. Erre alkalmas helyszínnek a 2006-ban elkészült, Kistelek belvárosában álló Térségi Gazdaságfejlesztő Centrum épülete bizonyult.

1.2.4. A VÁROS DINAMIKÁJA Kistelek a dél-alföldi homokhátság és az alföldi szikes tavak találkozásánál kedvező természeti adottságok következtében régi időktől lakott település. A változatos termőtalaj, az alacsony földrajzi fekvés, a magas napsütéses órák száma mind kedvezett a mezőgazdasági művelésnek. A kora középkortól kezdődően fontos közlekedési útvonalak haladtak keresztül rajta. A Budapest-Szeged vasútvonal majd a fokozatosan korszerűsödő közút, később az autópálya mind kedvezően hatott Kistelek fejlődésére. A közel 7500 főt számláló település nevét először 1420-ban említi egy oklevél, de a helyén már jóval korábban (tatárjárás előtt) – bizonyíthatóan - lakott település volt. Kis Telek néven 1774-ben kerül bejegyzésre, a falut fontos utak védelmére (Buda-Szeged és Majsa-Csongrád utak kereszteződése) alapították. Tovább növekedett jelentősége a vasútvonal 1854-es átadásával. Az itt élők jelentős része állattenyésztéssel, homoki szőlőtermeléssel és szántóföldi fölműveléssel foglalkozott. Az utóbbi évtizedekben a kertészeti és dísznövénykultúra mellett egyre jelentősebb szerephez jut a gyümölcstermesztés is. Városi rangját 1989-ben kapta meg.

1.2.4.1. A NÉPESSÉG VÁLTOZÁSA Kistelek város lakosságát tekintve a térség legnépesebb települése. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakónépesség száma 7491 fő, míg az állandó népesség száma 7405 fő volt. A település népességszáma azonban a 10 éves időintervallumot tekintve jelentős csökkenést mutat, 1997-ben még 7758 fő, míg 2006-ban már csak 7374 fő. A legfrissebb önkormányzati adatok szerint 2008-ban a népesség száma 7483 fő.

1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

Lakónépesség száma az év népszámlálás végleges továbbvezetett adat) (fő) 7 758 7 709 7 643 7 621 7 573 7 607 7 596 7 615 7 505 7 374 Forrás: KSH T-START

10

végén (a adataiból

A lakosság korszerkezet szerinti megoszlását a Népszámlálási adatok és a 2006-os KSH adatok megoszlásán mutatjuk be. A 2001-es adatok szerint a 7491 fős lakosság 15,6 %-a 0 és 14 éves korosztályba tartozott, az aktív korú 15 és 59 éves korcsoport 59,9 %-ot, míg az ennél öregebb kisteleki lakosok korcsoportja a lakosság 24,5%-át tette ki. Mindez 2007-ben: a lakosság száma 7415 fő, 15,2 %-a 0 és 14 éves korosztályba tartozott, az aktív korú 15 és 59 éves korcsoport 61,8 %-ot, míg az ennél öregebb kisteleki lakosok korcsoportja a lakosság 23%-át tette ki. Jelentősebb változás a korösszetételben nem történt. Kistelek 2001

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma 7 491 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15,6 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 59,9 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 24,5 Állandó népesség száma 7 405 Forrás KSH 2001 és KSH T-START

Kistelek 2007 7415 15 61,8 23 7387

1.2.4.2. A GAZDASÁG ÉS FOGLALKOZTATÁS VÁLTOZÁSAI A gazdasági szerkezetváltásnak, az állami támogatások csökkenésének alapvetően két következménye lett az elmúlt 15 éves távlatot tekintve. Egyrészt megnövekedett a munkanélküliek száma, másrészt fokozódott a vállalkozási aktivitás. A korábban mezőgazdaságban és vállalatoknál dolgozók döntően a kereskedelemben, a szolgáltatóiparban s a feldolgozóiparban helyezkednek el. A vállalkozások jelentős része azonban kényszervállalkozás lett és a vállalkozási aktivitás is viszonylag alacsony maradt. A vállalkozások többsége a kereskedelemben és az iparban tevékenykedik, de jelentős a mezőgazdasági szolgáltató, vendéglátó és közlekedési vállalkozók száma is. Kistelek 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) 552 569 565 580 600 604 629 646 646 627 Forrás: KSH T-START

Az ország dél-keleti részén elhelyezkedő kistérségi központot a foglalkoztatás szempontjából a rendszerváltás következményeként az ország egészét sújtó munkanélküliségi hullám nagymértékben sújtotta. A rendszerváltás során és következményeként megszűnt az akkor még falu mindkét mezőgazdasági szövetkezete, a költségvetési üzem, a kenyérgyár, melyek a lakosság jelentős részét foglalkoztatták. A helyükbe lépő vállalkozások kisebb létszámot foglalkoztatva, de a termelés intenzitását nem csökkentve kezdtek működni. A 2 mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozóknak csak kis százaléka volt képes önállóan, saját tulajdonú területeken mezőgazdasági termelésbe kezdeni. Ezek az emberek hiába rendelkeztek megfelelő szaktudással és tapasztalattal, tőke és infrastruktúra nélkül nem tudtak olyan vállalkozásba és termelésbe kezdeni, amely biztosította volna családjaik számára a megélhetést. A foglalkoztatás és 11

a munkahelyek megfelelő számú kialakítása Kisteleken kedvezőtlenül alakult, még napjainkra sem sikerült pótolni a rendszerváltás következményeként kiesett munkahelyeket. A városban számottevően csak a Kábelgyár, a Sajtüzem, az oktatási és egészségügyi, önkormányzati intézmények foglalkoztatnak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők pedig csak kizárólag az önkormányzat intézményeiben tudnak elhelyezkedni. Ennek is köszönhetően az értelmiségi fiatal korosztály a lehetetlen munkavállalásból kifolyólag gyakran költözik el először csak ideiglenesen, majd hagyja itt véglegesen a települést. A munkahelyek hiányának köszönhetően a regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalói korú népességen belül 2000-től vizsgálva minden évben 5% feletti, sőt 2000-ben, 2004-ben és 2007-ben a 8 %-ot is meghaladja. A településnek a munkanélküliség problémájával és annak orvoslásával szembe kell néznie, fejlesztési stratégiáinak kialakításakor nagy hangsúlyt kell fektetnie a munkanélküliség mértékének csökkentésére.

2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007.év

A regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség %-ában 8,21 6,8 7,9 6,4 8,2 7,7 7,7 8,14 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

1.2.4.3. A FUNKCIÓGAZDAG VÁROS A kistérségi központként funkcionáló település számos közigazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális szolgáltatást lát el térségi szinten, amelyek a kistérségi fejezetben már részletesen kifejtésre kerültek. A városban ma is meghatározó jelentősége van a mezőgazdasági termelésnek a látványosan fejlődő, egyre inkább városiasodó településközpont mellett a peremváros ma is inkább falusias benyomást kelt. Ipari üzemei közül legjelentősebb a 300 főt foglalkoztató korszerű üzem a kábelgyár, továbbá a tejüzem és sajtgyár. Egyre fontosabb jelentősége van a gyarapodó kisvállalkozásoknak. Remélhetőleg az új ipari park is újabb befektetőket vonz, ugyanakkor egyre több család remél megélhetést a növekvő idegenforgalomból. Sajnos nem elhanyagolható a munkanélküliek magas aránya, amely kisebb-nagyobb ingadozásokkal a kistérséghez hasonlóan 10% körül ingadozik. A lakónépesség létszámának csökkenése, a gazdasági szerkezetváltás és fellendülés lassú üteme indokolttá teszi a város fejlesztési irányainak alapos és körültekintő átgondolását. Kistelek városa olyan erőforrásokkal és adottságokkal rendelkezik, amelyeket kihasználva mind a lakosság, mind a gazdaság és a város egésze lendületbe hozható.

12

2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉS 2.1.KISTELEK GAZDASÁGÁNAK JELLEMZŐI A természetföldrajzi adottságok következtében a változó minőségű homok és kötött talajokon szántóföldi művelés, zöldség és gyümölcstermesztés folyik. A valamikor jelentős szőlőművelés és borgazdálkodás visszahanyatlott, ugyanakkor továbbra is meghatározó ágazat a fólia alatti zöldség és virágtermelés. Feljövőben van az ipari termelés és az idegenforgalom. Jellemző a kisvállalkozások túlsúlya. Meghatározó ipari létesítményekkel a térségben csak Kistelek rendelkezik, ezzel kiemelkedik a térségből (sajtüzem, kábel gyár, ipari park, logisztikai központ), de a város jelentős munkanélküliségét ma még nem tudja megszüntetni. A munkaerőpiaci helyzetkép szerint Csongrád megyében csupán a Szeged közelségét élvező kistérségek tudták gyarapítani álláshelyeik számát. A távolabb lévők mint: Makó, Szentes, Kistelek térsége egy év viszonylatában is 50-60 fővel kevesebb munkaképes korút tudott foglalkoztatni.

2.1.1. MEZŐGAZDASÁG A város meghatározó és legfontosabb gazdasági ága a mezőgazdaság. A város és hozzátartozó külterületek adottságai – a természeti és társadalmi, gazdasági erőforrások szerint is – elsősorban a mezőgazdaságnak kedveznek. Egyes belterületeken és a külterületeken hagyományosan a szántóföldi művelés és a zöldség- gyümölcstermelés dominál. Kistérségi összesítésben a földterület 75 %-át hasznosítja a mezőgazdaság. A művelési ágak eloszlása és a termelési szerkezet egyrészt a talajadottságok függvénye, de alapvetően a gazdasági kényszer határozza meg. Település

Szántó Kert Gyüm. Szőlő Gyep

Kistelek

3371,5

16,2 130,9

Mezőgazd. Erdő

274,3 1036,3 4829,2

Nádas Halastó Kivett

1048,5 21,7

0,0

Össz.

1019,5 6918,9

Kistelek területének művelési ágak szerinti megoszlása ha-ban KSH T-START 2006

A mezőgazdasági vállalkozások több, mint 97 %-a egyéni termelő, a társas vállalkozások csak 3 %-os arányt képviselnek. Az általuk művelt földterület azonban ennél az aránynál lényegesen magasabb. Az egyéni vállalkozókon kívül nagy termőföldterületekkel a termelőszövetkezetek rendelkeznek, de önkormányzati és állami tulajdonban is vannak jelentős területek. Megnevezés

Működő vállalkozások száma 1000 lakosra

Mezőgazdasági vállalkozók száma 1000 lakosra

Mezőgazdasági egyéni gazdálkodók száma 1000 lakosra

Kistelek

61

8

296

A vállalkozások ágazati megoszlása KSH T-START 2006

A termelést a kisbirtokok túlsúlya jellemzi. Az elaprózottság mellett a jelenlegi birtokszerkezet másik hátránya a térbeli széttagoltság, azaz sok esetben a birtoktestek nem egy tagban, hanem több helyen, gyakran egymástól távoli határrészeken helyezkednek el. A birtokméret azonban csak részben jelent tényleges elaprózottságot. A kertészeti kultúrák esetében ugyanis a kis területen folytatott intenzív termesztés hozamban és árbevételben megfelel,

13

esetenként felülmúlja az eredményesen valóban csak nagyobb üzemméretben folytatható szántóföldi gazdálkodást. Az őstermelők, egyéni termelők, gazdasági társaságok és szövetkezetek gazdálkodási színvonala rendkívül heterogén. Legtöbb esetben a birtokok elaprózottsága és széttagoltsága, az eszköz- és tőkehiány, a korszerű termelési ismeretek, szaktudás hiánya, ezekkel összefüggésben a technológiai elmaradás hatékony termelést nem tesz lehetővé. Kevés a jól felszerelt, magas színvonalon és jövedelmezően termelő gazdaság. A KISTÉR-TÉSZ Kistelek és Térsége Termelői Értékesítő Szövetkezet 2003. március 14én, 121 fő részvételével alakult meg Kisteleken. Az alakuláskori összetétele 106 magántermelőből, 3 mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdasági társaságból és 12 mezőgazdasági vállalkozóból állt. Jelenleg a tagi termelés 845,5 hektáron folyik, ebből zöldség-gyümölcs 208,6 hektár, ebből zöldség 185,1 hektár, gyümölcs 23,5 hektár. A TÉSZ 2006-ban elkészült logisztikai csarnoka a helyi termelők felvásárlás és értékesítési feladatait koordinálja. Mezőgazdasági gépekkel szinte valamennyi termelő rendelkezik, ezek kora és műszaki állapota azonban a korszerű termelés feltételeinek a legtöbb esetben nem felel meg. Az önálló – a teljes technológiát megvalósító – géppark nem jellemző, a nagy értékű gépeket igénylő munkákat (szántás, betakarítás, talajmunkák) rendszerint bérben oldják meg. Az öntözés feltételei a belterjes kertészeti kultúrákban és fóliás termesztés esetében megoldottak. A gazdaságok jelenleg fúrt kutakkal öntöznek. A szántóföldi termelés esetében a vízellátás nem biztosított. További nehézségeket okoz a mezőgazdasági termelésben a tőkeszegénység, amely megakadályozza a nagyobb beruházásokat, gátja a műszaki, technológiai fejlesztéseknek. Településünkön jellemzőek a családi vegyes gazdaságok, ahol a birtokok kis mérete miatt elsősorban a kertészeti kultúrák (szőlő, gyümölcs, fűszerpaprika, szabadföldi zöldségnövények, virág) termeszthetők. E gazdaságokban terjedt el a fóliás és üvegházas termelés. A gyümölcs- és szőlőtermesztés az 1980-1990-es években tovább csökkent, melynek oka nem az adottságok hiánya, hanem a kertészeti kultúrák magasabb jövedelemképző ereje. A barack és almatermesztés kiemelkedő volt térségünkben, de a fent említett ok, valamint az utóbbi évek belvizei következtében jelentős részük tönkrement. A szántóföldek jelentős részén szabadföldi zöldségtermelés folyik. Ezek közül legfontosabbak a paprika, paradicsom, fűszerpaprika, káposzta, karaláb, zeller, eper, vöröshagyma, fokhagyma, saláta. Fóliás zöldségtermesztés jellemző a településen. A virágtermelés is nagy kultúrával rendelkezik (szegfű, liliom, gerbera, tulipán). Legfontosabb szántóföldi kapás növények a burgonya és a kukorica. A területek nagyságát tekintve a gabonatermesztés dominál – őszi búza, őszi árpa, rozs, tritikále. A gyepterületek aránya a mezőgazdasági összterület negyed részét adja, amelyek jelentős részét ma is az állattartásban hasznosítják. Az állattenyésztés is átalakuláson ment át az 1990-es években, a termelőszövetkezetek nagy állatállománya megszűnt vagy magánkézre jutott. Ennek következtében csökkent az állatállomány és visszaesett a génállomány színvonala. Jellemző ma a sertéstenyésztés, amely a jelenlegi felvásárló-rendszer következtében a viszonylagosan kis állomány is túltermelést mutat. Kisebb mértékű a szarvasmarha-, ló- és juhtartás. A lovakat általában saját használatra tartják, de van néhány, az idegenforgalmat is

14

szolgáló lovas tanya is. Erőteljes a baromfi szerződéses alapon történő nevelése. A haltenyésztést mesterséges halastavakban folytatnak. A vadgazdálkodás és a szezonális jellegű vadászat térségünkben kisebb mértékű. A zöldség– és gyümölcstermékeket a budapesti, szegedi-dorozsmai nagybani piacokon értékesítik. Felvásároló telep működik Kisteleken, amelyet a Kistelek és Térsége Termelő és Értékesítő Szövetkezet működtet és tart fenn. A virág értékesítése fő színhelyei a budapesti nagybani virágpiacok. A szőlő egy részét a kistermelők saját fogyasztásra termelik, másik részét a régióban található pincegazdaságok vásárolják fel, a megmaradó részt pedig Pilisvörösváron értékesítik. Vágósertést szerződéses alapon a Szegedi Pick Rt. hasznosítja, illetve felvásárlást folytat az Ópusztaszeri Gazdák Szövetkezete is. Az országszerte nehézségeket okozó tejfelvásárlás és –feldolgozás a térségben megoldott a Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft. révén, aki a tejtermékeket országszerte értékesíti és exportálja. A termékcsoportjukból kiemelkedik a feta sajt. Településünkön helyi piac is található, amely elsősorban a háztartási igényeket elégíti ki. Kisteleken országos szintű kirakodó és állatvásár van minden hónap első vasárnapján. A mezőgazdasági termékek értékesítésének arányai: nagybani értékesítés 70,0%, helyi és közvetlen értékesítés 30,0%. A termékek értékesítése mellett a jövőben fontos szerepet fog kapni a tárolásuk is, amelyeket hűtőházak, raktárak, illetve tárolók építésével lesznek megoldottak. Jelenleg Kisteleken működik hűtőház, de ennek kapacitása alacsony az igényekhez mérten.

2.1.2.MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK A gazdasági szerkezetváltásnak, az állami támogatások csökkenésének alapvetően két következménye lett. Egyrészt megnövekedett a munkanélküliek száma, másrészt fokozódott a vállalkozási aktivitás. A korábban mezőgazdaságban és vállalatoknál dolgozók döntően a kereskedelemben, a szolgáltatóiparban s a feldolgozóiparban helyezkednek el. A vállalkozások jelentős része azonban kényszervállalkozás lett és a vállalkozási aktivitás is viszonylag alacsony maradt. A vállalkozások többsége a kereskedelemben és az iparban tevékenykedik, de jelentős a mezőgazdasági szolgáltató, vendéglátó és közlekedési vállalkozók száma is. Vállalkozások száma gazdasági ágankénti bontásban Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) Működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalk. száma a mezőgazd. , vadgazdálk., erdőgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az év során, a vállalk.demográfia szerint) (db)

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

552

569

565

580

600

604

629

646

646

627

365

388

407

433

442

437

429

46

42

45

47

46

43

39

44

44

41

38

39

35

34

15

Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalk.száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalko.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db)

31

38

38

50

49

52

52

108

113

110

113

109

11

108

18

18

22

22

26

25

23

18

19

22

23

26

22

20

7

9

11

16

17

15

22

50

56

67

66

68

65

64

3

6

8

7

7

13

13

14

16

15

12

20

21

19

26

27

28

39

35

35

35

KSH T-START

A legfrissebb KSH 2007-es adatok szerint a városban működő vállalkozások között legnagyobb számmal (108 db, 27 %) a kereskedelmi szektorban tevékenykednek. Jelentős még a gazdasági szolgáltatási, egyéb szolgáltatási, építőipari és mezőgazdasági szektorban működő vállalkozások száma. Vállalkozások száma gazdasági ágankénti bontásban

2007 db szám

2007 %-ban

Működő vállalk. száma a mezőgazd. , vadgazdálk., erdőgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db)

39

10

Működő vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az év során, a vállalk.demográfia szerint) (db)

34

8

Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db)

52

13

Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db)

108

27

Működő vállalk.száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db)

23

6

Működő vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db)

20

5

16

Működő vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db)

22

5

Működő vállalko.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db)

64

16

Működő vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db)

43

11

A kisvállalkozók túlsúlyát jelzi, hogy a legtöbb esetben a nettó árbevétel nem haladja meg az 1-5 millió forintot. A településen a jelentősebb külföldi érdekeltségű vállalkozások száma alacsony. A közelmúlt egyik legjelentősebb befektetője Kisteleken a Prysmian volt, amely megvásárolta a Kisteleki Kábelgyárat. Ez azonban nem jelentett új beruházást, és a foglalkoztatottak létszáma is csökkent. A település 5 legnagyobb foglalkoztató vállalkozását ha vizsgáljuk, látjuk, hogy összességében 461 főt foglalkoztatnak, amely a település összes foglalkoztatottjának 19%-át teszi ki. Az alábbi táblázatban feltüntetésre került az az 5 legnagyobb foglalkoztató, amelyek jelenléte a városban meghatározó és nélkülözhetetlen. Gazdasági szervezet Foglalkoztatottak száma (fő) Prysmian MKM Kft. Kézmű Kht. Janette Ruházati Gyáregység C Univerzál Kft. Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft. Probart Kft. Önkormányzati felmérés

168 96 84 75 38

A város gazdaságát - adottságait és a hagyományokat tekintve - a mezőgazdaság határozza meg. Ez a jövőben is meghatározó marad, de törekedni kell egyrészt a mezőgazdaságra épülő iparágak (élelmiszeripar, könnyűipar), másrészt a gazdaság más területeinek fejlesztésére. Figyelmet érdemel a gazdasági fejlődés hátterét nyújtó infrastrukturális ellátottság fejlesztése is.

2.1.3. KISKERESKEDELMI ÜZLETEK, VENDÉGLÁTÓHELYEK A kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertárak kivételével) az 1997-es évtől kezdődően 10 éven át nőtt, igaz, hogy a növekedési ütemben egyfajta visszaesés megfigyelhető a 2000-2003 közötti időszakban. Az 1997-es induló 113 db-ról 2006-ra majdnem másfélszeresre nőtt a számuk, így lett 153 db. Az élelmiszerüzletek és ruházati szaküzletek tekintetében elmondhatjuk, hogy számuk kisebb változásokkal, de stagnálónak tekinthető. Az évek során látható némi változás (növekedés, csökkenés), de a kiinduló adatokhoz képest mindkét üzletágban csökkenés realizálható. Mindez a lakosság számának csökkenésével illetve a rendelkezésre álló reáljövedelmek csökkenésével magyarázható. Jelentős növekedés a vendéglátóhelyek számában mutatható ki, amely a város turisztikai fejlesztéseinek és a város iránti turisztikai érdeklődés növekedésének köszönhető.

1997. év

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak Élelmiszerüzletek nélkül) (db) és áruházak száma (db) 113

17

Ruházati szaküzletek száma (db)

Vendéglátóhelyek száma (db) 31

1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

125 130 133 133 137 138 143 152 153

24 23 24 25 25 24 22 21 23

19 18 18 17 18 16 17 18 17 Forrás: KSH T-START

36 41 44 42 44 43 44 44 43

2.1.4. IDEGENFORGALOM ÉS TURIZMUS Kistelek város idegenforgalmi és turisztikai adottságainak önmagukban való feltérképezése nem elegendő. Ebben a kérdésben a Kisteleki Kistérség egészét kell vizsgálnunk mindahhoz, hogy a város lehetőségeit feltérképezzük és átfogó képet kapjunk adottságairól. A Kistelek Kistérség országos szempontból is kiemelkedő idegenforgalmi – kultúrtörténeti központtal rendelkezik: az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal, az idegenforgalom így alapvetően ma ide koncentrálódik. Ugyanakkor a turizmus mint iparág több más területén is jelentős vonzerővel rendelkezik Kisteleken és környékén. Közlekedés-földrajzi helyzetéből adódóan Kistelek kedvező idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik. Keresztülszeli a Hegyeshalom – Budapest – Kecskemét – Szeged – Makó – Nagylak nemzetközileg is jelentős E75-ös főútvonal és idegenforgalmi folyosó. A rekreáció és aktív turizmus lehetőségei közé tartozik a vízi turizmus és sportok, természetjárás és megfigyelés, kerékpározás, horgászat, vadászat, lovaglás, egyéb szabadidős és sporttevékenységek. A természetjárás és megfigyelés (ökoturizmus) terén Kistelek és környéke kiváló adottságokkal rendelkezik. Ide tartozik több országos és helyi védettségű természeti érték (csengelei Péter-tavi madárrezervátum és kocsányos tölgyfa-csoport, pusztaszeri Fülöpszék és Büdösszék, kisteleki Bíbic – tó, Balástya és Kistelek közötti Müllerszék). Ezek mellett a legnagyobb védett terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, amelynek területén – a Duna–Tisza közi homokvidék és a Tisza–völgy réti és szikes talajú zónájának érintkezésénél – országosan védett jellegzetes élővilág alakult ki, s amelynek területéhez az 55 ha-s Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark is tartozik. Részben a természeti, részben a kulturális adottságokhoz sorolható a Pusztaszeri Hétvezér emlékmű Természetvédelmi Terület. E területek mellett a Tisza melletti ártéri területek, a kistérséghez tartozó erdők is lehetőséget nyújtanak a túrázáshoz. Kerékpározási lehetőségek turisztikai szempontból csak részben adottak. A Szeged– Ópusztaszer közti út az országos kerékpáros turistaútvonal része. Nincs viszont a kistérség települései, illetve az egyes turisztikai célpontok között kiépítve kerékpárút. Így, egyenlőre potenciális lehetőségként és szükségként merül fel a Kistelek–Ópusztaszer, Pusztaszer– Ópusztaszer, a baksi Tisza töltés kerékpárutak megépítése. Előre lépést jelent ezen a területen, hogy a Kistelek-Ópusztaszer kerékpár út kivitelezése napjainkra élessé vált, a beruházás megvalósítása folyamatban van, mely elkészültével Kistelek turisztikai potenciálja jelentősen nő. Horgászási alkalmat Kistelekhez közel lévő Tisza és néhány kisebb természetes tó mellett egyre több mesterségesen kialakított tó is biztosít. Vadászat szempontjából jelentősebb erdőterületekkel Ópusztaszer rendelkezik, de Kistelek területén is vannak apróvad vadászatra alkalmas erdők. Lovaglási, lovas túrázási lehetőség több helyen van Kistelek külterületein, elsősorban a tanyasi turizmus fejlődéséhez kapcsolódóan. Felmerült hosszabb útvonalak kiépítésének, megvalósításának igénye és módja. Kisteleken a 2000. év végén kezdődött el a sportcsarnok építése. A csarnoképület kapcsolódik a volt Skála áruházból átalakított Rendezvényház épületéhez, együtt alkotják a Térségi Multifunkcionális Rendezvényházat és Sportcsarnokot. A Sportcsarnok és a 18

Rendezvényház rendezvényterei alkalmasak – de mára már nem kielégítően - közösségi programok megvalósítására, melyek közé tartoznak sportversenyek és sportbemutatók, színházi előadások, koncertek. Ezek egy-egy programlehetőséget nyújtanak a helyi lakosság és az idelátogató turisták számára is. A Térségi Multifunkcionális Rendezvényház és Sportcsarnokban található a város kisfürdője, mely kismedencével és 2 élménymedencével, 2 szaunával és gyógyászati illetve masszás szolgáltatással várja vendégeit. A kulturális turizmus lehetőségei azok a kultúrtörténeti értékek, hagyományok és ezeket felelevenítő rendezvények, amelyek a történelmi múltat, építészeti emlékeket, a magyar néprajzi és folklór hagyományokat, zenekultúrát, a népi iparművészeti értékeket mutatják be. A kistérségben kiemelkedik, és önálló vonzerővel rendelkezik Ópusztaszeren a Nemzeti Történeti Emlékpark, mely nemzeti emlékhelyünk, régészeti, történeti, művelődés – történeti, képzőművészeti, természettudományos és néprajzi emlékekkel a Feszty – körképpel, a romkerttel, a skanzennel. Emellett az emlékpark egész évben programokkal, rendezvényekkel, lovas produkciókkal várja a látogatókat. Építészeti emlékek közé tartoznak még az egykori tanyai iskolák, a népi építészetet őrző házak (napsugaras házak), emlékművek (pusztaszeri Hétvezér emlékmű), útmentén állított kőkeresztek. Az emlékpark mellett az építészeti örökség részei az ópusztaszeri volt Pallavicini kastély, a pusztaszeri ravatalozó, csengelei Árpád – kori templommaradvány, a műemlék jellegű templomok Kisteleken, Ópusztaszeren és Balástyán. Jelenleg nem áll védelem alatt a Kisteleken a XX. század elején épült Kócsó kápolna és az előtte lévő kálvária. A kulturális turizmus más lehetőségeit nyújtják azok a rendezvények, programok, amelyek a helyi szellemi és tárgyi, néprajzi emlékeket, kézműves hagyományokat, iparművészeti tárgyakat mutatják be. A tanyai turizmus is nagy lehetőségeket rejt magában a város és tanyái számára, hiszen a kereslet adott az óriási tranzitforgalom, az Ópusztaszerre illetve Kiskunmajsára (termálfürdő) érkező vendégek révén. Magába foglalja a falusi és tanyai vendéglátást, az aktív turizmust, az agroturizmust (helyi és mezőgazdasági termékek eladása és bemutatása), a helyi szellemi és tárgyi emlékeket, kézműves termékeket bemutató programokat, a népi kultúrára, hagyományokra (pl. népzene – citerazenekar) épülő rendezvényeket, a gasztronómiai- és borturizmust. A falusi, tanyai turizmus – azzal, hogy erősíti a helyi identitástudatot, kiegészítő tevékenységet, pótlólagos jövedelemforrást jelent – a fejlődés ösztönzőjévé válhat. Segíti a város népesség megtartását, a kedvezőtlen helyzetű területek, gazdasági erősödését, felzárkózását, a gazdasági szerkezetváltást. A tanyasi vendégfogadás fejlesztése a város és adottságainak felújítását, a kulturális és természeti örökség feltárását, védelmét, megőrzését igényli. Szükséges a több helyen még hiányzó infrastrukturális és anyagi feltételek (közlekedésfejlesztés, közműellátás, kezdő tőke, stb.) megteremtése, valamint a vendégfogadás jelenlegi tartalmának (szállásnyújtás, esetleg étkezés biztosítása) különböző szolgáltatásokkal, aktív programokkal való komplex termékké bővítése, és a fogadókészség emberi feltételeinek (vendégszeretet, a vendégfogadás alapismereteinek elsajátítása, nyelvismeret, stb.) további fejlesztése. Városunkban kereskedelmi szálláshelyadóként van jelen a 2004-ben átadásra került szálloda (Aqua Hotel), a helyi kollégium (Rózsaliget Kollégium) és egy nagyobb camping (Vándormarasztaló Camping). A KSH adatai szerint nyilvántartott magánszállásadó hely nincs a településen.

19

Magánszállásadás

Kistelek Kisteleki kistérség

Vendégéjszaka, ezer

Egy szállásadóra jutó vendégéjszaka

–

–

–

72

1,0

140,7

Férőhely

Forrás: KSH 2006. évi adatbázis

Összehasonlításunk a szálláshelyek tekintetében kereskedelmi viszonylatban értelmezhető, mivel a KSH adatai alapján elmondható, hogy Kistelek városa nem rendelkezik magán szálláshellyel, azonban a Kisteleki kistérségben már található 72 darab ilyen jellegű szálláshely. Ezek nagy valószínűséggel főként a manapság egyre népszerűbb „falusi turizmus” keretei között működnek, ahol az éves szinten eltöltött vendégéjszaka száma eléri az 1000-t, mely 140,7 vendégéjszakát jelent átlagosan egy szállásadóra vetítve, ami az egész év egyharmadát jelenti. A kereskedelmi szálláshelyeket megvizsgálva megfigyelhető, hogy Kisteleken található a kistérség férőhelyeinek több mint a fele, ahol ellenben az eltöltött vendégéjszakák száma nem éri el a kistérségben eltöltött éjszakák számának az 50%-át. Ez szintén a falusi turizmus növekvő népszerűségére vezethető vissza, mely turisztikai szempontból szinte egyedüli kitörési pontnak bizonyulhat a Kisteleki kistérség számára. A fentebb már említettek szerint Kistelek esetében a KSH adatok alapján csak kereskedelmi szálláshelyekről beszélhetünk, Kistelek városa nyilvántartásba vett magánszálláshelyekkel nem rendelkezik. Szállodák szállásférőhelyeinek Összes kereskedelmi szálláshely száma (db) szállásférőhelyeinek száma (db) 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

54 54 54

68 68 68 112 176 127 230 230 230 Forrás: KSH T-START

A statisztikából jól látható, hogy kereskedelmi szálláshelyeink szállásférőhelyeinek száma 1998-tól folyamatos növekvő tendenciát mutat, 2004-től pedig 230 főn stagnál.

1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év

Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)

1 312 1 291 1 924 2 311 1 274 1 972

1 500 1 337 1 929 2 311 1 615 2 519

20

2004. év 2005. év 2006. év

4 643 6 615 3 999

6 013 15 880 6 442 Forrás: KSH T-START

A szálláshelyek férőhelyeinek növekedésével mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentős növekedést mutat. A 2005-ös év kiugróan magas kihasználtsága az M5-ös autópálya építésének munkálataival magyarázható, amikor a kisteleki szálláshelyek teljes körűleg kihasználásra kerültek. Reményeink szerint a város turisztikai fejlesztéseinek köszönhetően szálláshelyek kihasználtsága az elkövetkezendő években is növekvő tendenciát fog mutatni.

2.1.5. INNOVÁCIÓ, K+F Kistelek, mint a kistérség központja olyan térségi központ, amely a térség versenyképességét is meghatározó innovációs potenciál hordozója. A város tömöríti azokat az intézményeket és szereplőket, gazdasági és humánerőforrásokat, amelyek képesek és alkalmasak az innovációra, valamint a folyamatos megújítás képességét hordozzák magukban. Ide tartoznak többek között a középfokú, szakirányú képzés, a vállalkozói kapcsolatok fejlesztései. A város gazdasági növekedésének mozgatórugói a versenyképes ágazatok jelenléte és a szolgáltatási szféra növekedése illetve az önkormányzati fejlesztési stratégiák bővülése. A város méretéből adódóan a kutatás egyes ágazatai megfelelő intézmények és humánerőforrás hiányában számottevően illetőleg szinte egyáltalán nincsenek jelen.

2.1.6. IPARI PARK Kistelek Város Önkormányzata 2005. decemberében nyert „Ipari Park” címet, amely elnyerésének feltételei a következők:  Az ipari park céljára kialakított terület legalább 20 hektár, amelyből a törzsterület legalább 10 hektár  Legalább 5 vállalkozás működik a park területén és a vállalkozások által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 100 fő  A kiadott cím viselője vállalja, hogy az elnyeréstől számított 5. év végére a betelepült vállalkozások száma legalább 10 illetve a meglévő és a létesítendő munkahelyen a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma legalább 500 fő lesz. A 33,66 hektáros Kistelek és Térsége Ipari Park 2007. évre vonatkozó beszámolója alapján a zöldmezős beruházásra hasznosítható szabad terület közel 13 hektár, ahol a fennmaradó csaknem 20 hektáron 9 mikro – kis - és középvállalkozás működik, 241 fős teljes munkaidőben foglalkoztatott munkaerő állománnyal. A teljes Ipari Park alap-infrastruktúra és kommunikációs hálózat kiépítettség szintje 30 %-os.

21

Az M5 autópályától 2 km távolságra kialakított Kistelek és Térsége Ipari Park a fekvése alapján belterületi és külterületi zónára bontható. Bármilyen jellegű fejlesztést ez a két területi egység határoz meg. A zöldmezős belterület a ’város’ közelsége miatt a közművek tekintetében jobban ellátott, mint a külterületi barnamezős szakasz. Kétütemű fejlesztés lett Kistelek város Településrendezési Tervében meghatározva, ahol az első ütem a belterület, míg a második ütem a külterületi Ipari Park fejlesztését célozza. ZÖLDMEZŐS IPARI PARK Az Ipari Park közel 13 hektáros területe az, amely a zöldmezős beruházások számára kiajánlható (bérlés, lízing, adásvétel). A fogadóképesség növelése érdekében, a következő területrendezési kezdeményezések vannak folyamatban:  Kamionos terhelésű Ipari Park bejáró út terveinek elkészítése, amely a tervezett, városközpont elkerülő-tehermentesítő út szakaszát képezi egyben  A befektetői igényekhez alakított parcellázási műveletek  A bejáró út mentén az alapközmű vonalak elvezetése, bővítése (víz, szennyvíz, elektromos áram, gáz); amelyek kiviteli tervei elkészültek  Gáznyomás-szabályzó és transzformátor állomás kivitelezése  Az alacsonyabb területek feltöltése, rendezése BARNAMEZŐS IPARI PARK A második ütemben szereplő barnamezős külterületi zóna a 80-as években kiépült ipartelepből áll, ahol a csarnokok és telephelyek korszerűsítése, bővítése és teljes közművesítése indokolttá vált az idők során. A fent említett egység a belterülettől az autópálya felé terjedő területen helyezkedik 22

el, amely maga után vonja az infrastruktúrák többségének teljes hiányát (víz, gáz, szennyvíz, telefon, …). Jelen szakasz fejlesztési koncepciója víz, gáz és szennyvíz közmű tekintetében kiviteli tervek szintjén elkészült, amelyek egyben felfűzik a szomszédos fejlesztési terület, az Agrár – Logisztikai Park közmű hiányosságának megoldásait is. Az ipari területek, elsősorban Ipari Park címmel felruházott település elemek nagy vonzerőt gyakorolnak a külföldi és belföldi cégekre, vállalkozásokra és befektetőkre, ezért Kistelek Város Önkormányzata, mint az „Ipari Park” címet viselő szervezet, célul tűzte ki a 2007-2013. közötti időszak uniós forrásainak minél hatékonyabb és eredményesebb gazdasági célú felhasználását.

23

2.2. KISTELEK VÁROS TÁRSADALMI JELLEMZŐI 2.2.1. DEMOGRÁFIA Kistelek város lakosságát tekintve a térség legnépesebb települése. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakónépesség száma 7491 fő, míg az állandó népesség száma 7405 fő volt. A település népességszáma azonban a 10 éves időintervallumot tekintve jelentős csökkenést mutat, 1997-ben még 7758 fő, míg 2006-ban már csak 7374 fő. A legfrissebb önkormányzati adatok szerint 2008-ban a népesség száma 7483 fő.

1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

Lakónépesség száma az év népszámlálás végleges továbbvezetett adat) (fő) 7 758 7 709 7 643 7 621 7 573 7 607 7 596 7 615 7 505 7 374 Forrás: KSH T-START

végén (a adataiból

A lakosság korszerkezet szerinti megoszlását a Népszámlálási adatok lakónépességi megoszlásán mutatjuk be. A 2001-es adatok szerint a 7491 fős lakosság 15,6 %-a 0 és 14 éves korosztályba tartozott, az aktív korú 15 és 59 éves korcsoport 59,9 %-ot, míg az ennél öregebb kisteleki lakosok korcsoportja a lakosság 24,5%-át tette ki.

Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Állandó népesség száma Forrás KSH 2001

Kistelek összesen 7 491 15,6 59,9 24,5 7 405

2.2.2. KÉPZETTSÉG-MŰVELTSÉG A városban a lakónépesség 85 %-a esik a 15 éves és annál idősebb lakosok csoportjába. A 15-59 éveseken belül 34 % a legfeljebb 8. általánost végzettek aránya, ami igen jelentősnek és magasnak tekinthető. A 25 éves és idősebb népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya 6 %.

24

Kistelek összesen

Mutató megnevezése

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 34,3 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 6,0 népesség arányában Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 22,0 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Forrás KSH 2001

2.2.3. FOGLALKOZTATÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG Az ország dél-keleti részén elhelyezkedő kistérségi központot a foglalkoztatás szempontjából a rendszerváltás következményeként az ország egészét sújtó munkanélküliségi hullám nagymértékben érintette. A rendszerváltás során és következményeként megszűnt az akkor még falu mindkét mezőgazdasági szövetkezete, a költségvetési üzem, a kenyérgyár, melyek a lakosság jelentős részét foglalkoztatták. A helyükbe lépő vállalkozások kisebb létszámot foglalkoztatva, de a termelés intenzitását nem csökkentve kezdtek működni. A 2 mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozóknak csak kis százaléka volt képes önállóan, saját tulajdonú területeken mezőgazdasági termelésbe kezdeni. Ezek az emberek hiába rendelkeztek megfelelő szaktudással és tapasztalattal, tőke és infrastruktúra nélkül nem tudtak olyan vállalkozásba és termelésbe kezdeni, amely biztosította volna családjaik számára a megélhetést. Foglalkoztatás és munkahelyek számában Kistelek nagyon elmaradott település, még napjainkra sem sikerült pótolni a rendszerváltás következményeként kiesett munkahelyeket. A városban számottevően csak a Kábelgyár, a Sajtüzem, az oktatási és egészségügyi, önkormányzati intézmények foglalkoztatnak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők pedig csak kizárólag az önkormányzat intézményeiben tudnak elhelyezkedni. Ennek is köszönhetően az értelmiségi fiatal korosztály a lehetetlen munkavállalásból kifolyólag gyakran költözik el először csak ideiglenes, majd hagyja itt véglegesen a települést. A munkahelyek hiányának köszönhetően a regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalói korú népességen belül 2000-től vizsgálva minden évben 5% feletti, sőt 2000-ben, 2004-ben és 2007-ben a 8 %-ot is meghaladja. A településnek a munkanélküliség problémájával és annak orvoslásával szembe kell néznie, fejlesztési stratégiáinak kialakításakor nagy hangsúlyt kell fektetnie a munkanélküliség mértékének csökkentésére.

2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007.év

A regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség %-ában 8,21 6,8 7,9 6,4 8,2 7,7 7,7 8,14 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

A statisztikai hivatal adatai szerint a regisztrált munkanélküliek számának növekedésével (állandó magas szinten való stagnálása) ellentétben a regisztrált álláskeresők száma 1997-től

25

vizsgálva jelentős csökkenést mutat. Míg 1997-ben 421 főt, 2006-ban már csak 374 főt tartott nyilván a helyi munkanélküli központ.

1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 421 380 371 363 321 370 303 390 377 374 Forrás: KSH T-START

A 2001-es népszámlálás statisztikai adatai kedvezőtlen tendenciát jeleznek. 2001-ben az aktív korúakon belül rendszeres munkajövedelemmel csak a lakosság 53%-a rendelkezett, és ezen belül 22% csak legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett. A 2001-es évben a 15-64 éves népességen belül mindösszesen a lakosság 49 %-a rendelkezett munkahellyel, volt foglalkoztatva. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

47,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

22,0

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Forrás: KSH 2001-es népszámlálás

48,9 46,5

A fenti statisztikák szerint és a települést súlytó munkanélküliség tényének köszönhetően a városnak jelen problémaforrással szembe kell néznie és középtávon megoldásokat, alternatívákat kell keresnie.

2.2.4. - JÓLÉTI, JÖVEDELMI VISZONYOK A mezőgazdaságban az átlagnál alacsonyabb jövedelmek jellemzőek, amelyet tovább nehezít az értékesítés nehézsége és az abból következő bizonytalanság. A vállalkozások megerősödése, a beruházások elősegítése érdekében az önkormányzat kedvezményeket tartalmazó helyi adó-politikára törekszik. A lakosság döntő része állandó megélhetési nehézségekkel küzd, az elszegényedésnek látható jelei vannak. E téren különbség van a belterületi és külterületi lakosság helyzete között is. Elsősorban a tanyai lakosságot fenyegeti, illetve érte el az elszegényedés. A jövedelmet a háztartások többsége létfenntartásra, így az alapvető fontosságú élelmiszerekre, valamint a ház, illetve lakás közműköltségeinek fedezésére fordítja. Több háztartásban a megélhetést részben, vagy teljes egészében a társadalmi juttatások fedezik. Ez elsősorban az állami rendszerű munkanélküli segély, gyermekgondozási díj és segély, családi pótlék, és az önkormányzatok által nyújtott jövedelempótló támogatás, valamint egyéb segélyek.

26

Az élet minden területén érvényesül a tanyán élők hátrányos helyzete. A tanyák teljes körű infrastrukturális ellátása nehezen megoldható. A tanyai gyerekek iskolába csak nagy távolságok megtételével járhatnak, ugyanígy nehéz a gyermekvédelmi, az egészségügyi és a szociális feladatok ellátása is. A munkába járás is nagyon nehéz. Legnagyobb probléma még ma is a szegénység és az iskolázatlanság. A tanyán élők körében fokozottan jelentkeznek a pszichológiai problémák, a depresszió, öngyilkosság, valamint a másodrendű állampolgárság, az elzártság, a kirekesztettség érzése. Az egykori tanyai közösségek nem éledtek újjá. A tanyák részben másodlagos otthonként is szolgálnak pihenési vagy gazdasági célokat. Ilyenkor a tulajdonos a tanyára csak kijár.

2.3. KISTELEK

VÁROSÁNAK ÉPÍTÉSZETI ÉS TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTURÁLIS

JELLEMZŐI

Az 1989-ben városi rangot kapott Kistelek valójában még mindig inkább falu, ahol a falusias és tanyás jellemzők dominálnak. Ugyanakkor városias létének megteremtésében egyrészt előnyben van a nagyvárosokhoz képest, hiszen a településszerkezet egyszerű könnyen „átlátható”, a kisvárosi építészeti, térrendezési formák egységben alakíthatóak, szervezhetőek, és ami nagyon fontos, hogy könnyebb a kisváros társadalmát a város fejlesztésében is aktív közösséggé formálni. Kistelek településfejlesztésének kulcsa a múltban gyökerezik, a kialakult alapfeltételek ma is aktuálisak, a fejlődés a múlt örökségére alapozva valósulhat meg. Kistelek tudatos tervezés, mérnöki kimérés eredményeként sakktábla alaprajzú, teleklábas településként született meg, amelynek lényege, hogy a párhuzamos és derékszögű utcák által körülzárt, téglalap alakú telektömbök két-két egymással érintkező teleksorból állnak. Már Kistelek létrejöttében is döntő szerepet játszott az a tény, hogy a Szeged-Budai és a Csongrád-Majsa útvonalak a későbbi település központjában keresztezték egymást. Ez a kedvező közlekedés-földrajzi adottság Kistelek történetének alakulásában mindvégig meghatározó jelentőséggel bírt, egyben megrajzolta a település szerkezeti alaprajzát. A telepítéskor közvetlenül a kereszteződés mellé építették fel a templomot, ezzel meghatározva Kistelek központi terének a „magját”, mai napig tartó érvénnyel. A későbbiek folyamán a falu főbb épületei e köré csoportosultak, valamint a négy fő utcára. A 18. század második felétől a tiszta népi építészeti formákat képviselő vályogházak épültek. A főutcák néhány szakasza a fordított szárazkapu bejáratú házakkal és az üzletek zárt sorával a 20. század közepéig kis mezővárosi jelleget kölcsönzött a település központjának. Napjainkban ilyen parasztpolgári jellegű házsor, csak nyomokban maradt meg a Petőfi és a Rákóczi utcán. Megfogyatkoztak a szegedi tájra jellemző, korábban Kisteleken is elterjedt, napsugaras oromdíszű parasztházak is. Ma már csupán néhány hirdeti az egykori kisteleki népi építészet emlékét. Az 1970-es évektől a szocialista-realista gondolkodás jegyében felépültek az első betonszerkezetes, lapos tetős „kocka” társasházak, illetve a hasonló stílusú középületek is. Újonnan szépek voltak, elhanyagolt teret töltöttek fel és javítottak a lakásellátás pillanatnyi problémáján, de egyáltalán nem illeszkedtek a falukép formálódásának természetes folyamatába. Meggyőződésünk továbbá, hogy építésük módjából adódóan ma is oda nem illő elemként magasodnak a város különböző pontjain. Az 1990-es évek végétől új gondolkodás jellemzi Kisteleket. Tudatosabbá vált a településszerkezet alakítása, a terek beépítése. Megerősödött az egységes építészeti arculatra való törekvés a modern formák és az esztétikus megjelenés jegyében. Ezt igazolják az ezredforduló éveiben a város egészében történt új építések és átalakítások is. Nem hagyható figyelmen kívül a terek ésszerű formálása sem, mely ugyancsak megkezdődött.

27

A fejlődés, átalakulás lassú. Ahhoz, hogy Kistelek „igazi” kisvárossá nője ki magát, elengedhetetlen a tudatos tervezés, az akarat. Megköveteli ezt a szorító pénzhiány és az igényességre törekvés is. Ha ma valaki átutazik Kisteleken, még mindig megtapasztalhatja a beton- és aszfaltrengeteg ellenére a homok és a szél erejét, akár a város kellős közepén is. A várossá kinevezett „falu” továbbra is keresi városi létének elemeit, melyben meghatározó szerepet kapnak a település központi részei. Építészeti szempontból elsődleges cél, hogy a városiasodás településképi elemeit itt kell először létrehozni. Az átgondolt, összefogott tervezést ki kell terjeszteni Kistelek teljes területére, sőt belterületi határain kívülre is. A város határai soha nem azonosak a városi társadalom határaival. A városnak szüksége van a környező térségre, akár mint földterületre bizonyos létesítményekhez, akár mint pihenőhelyre vagy kikapcsolódási lehetőségre a városlakók számára. Fordítva, pedig a környező térségnek van szüksége a város nyújtotta (kulturális, egészségügyi, kereskedelmi, stb.) szolgáltatásokra és munkalehetőségekre.

2.3.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET Kistelek az Alföldön, ezen belül a Duna-Tisza közi síkvidék és az Alsó-Tisza vidék középtáján fekszik. A település bel- és külterülete homogén, összetartozó egységet képez, jellegzetesen síksági adottságokkal, száraz, vízhiányos terület. Uralkodó talajtípusa a homok, kisebb részben réti talaj és szikes talaj. E talajadottságok alakították ki a település és térsége sajátos mezőgazdasági kultúráját. A település éghajlatát a határozott szárazföldi éghajlat jellemzi, az ország éghajlati tájkörzetein belül az alföldi I.c. körzetbe tartozik. A hőmérsékleti értékek, és a csapadékeloszlás nagy kilengést mutat. Az évi kilengés 22,5-23 0C között van. Éghajlatát nagy napi és évi hőmérsékletingadozás jellemzi. Sajátossága a korai tavasz, a meleg nyár, a hosszantartó ősz és az enyhe tél. Az éves csapadék kevés. A település tengerszint feletti magassága 80-98 m. A város a Tisza vízgyűjtőmedencéjéhez tartozik. Egészében száraz, vízhiányos terület, de a mély fekvésű területeken a csapadékos időszakokban a belvíz is problémát jelent. A belvizet a településről a Kisteleki főcsatorna vezeti le a Fehér tóba, mint átmeneti tározóba, valamint a Tiszába. A település állandó vizű a Müllerszéktó és az Őszeszék-tó. Mellettük időszakos vízborítású tavak, nádasok, zsombékos területek is kialakulnak. A talajvíz magas, általában 50-300 cm között váltakozik, de süllyedése megfigyelhető. Erősen csapadékos időben akár a felszínt is elérheti. Példa erre az 1999. tavaszi, nyári esőzések és a téli csapadékos időjárás után kialakult súlyos belvízhelyzet. A nyári félévben a talajvíz mennyisége az erős párolgás miatt csökken. Kistelek – Balástya Müllerszék

83,7 Ha

Kistelek Bíbic-tó

56,3 Ha

Helyi jelentőségű védett természeti értékek

2.3.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 2.3.2.1.Műemlékek és helyi építészeti értékek, emlékek A Kisteleken megtalálható látnivalók közül ki kell emelni a klasszicizáló késő barokk stílusban (1825-1831) épített Szent István nevét viselő római katolikus templomot, amelynek helyén az első templomot 1782-ben szentelték fel. A templom 2000 fő befogadására alkalmas, belseje eredetileg fehére meszelt volt. 1912 és 1915 között mennyezetére bibliai jeleneteket ábrázoló freskókat festettek. A később 1938-1940 között készült Szent István életének jeleneteit 28

ábrázoló mennyezeti freskók és a falakat díszítő ornamentika Bicskei Karle János festőművész munkája. Főoltárának képén István király Szűz Mária tiszteletére oktatja fiát, Imre herceget. A templomot az Országos Műemlékvédelmi hivatal műemlékké nyilvánította. Kistelek legrégebbi építészeti emlékei közé tartozik az 1899-ben épült Kocsó-kápolna és az előtte levő Kálvária stációi, melynek felújítása 2001-ben fejeződött be. A város ÉK-i szélén az Ópusztaszer felé vezető út mentén lévő régi temető helyén kialakított Kegyeleti Park a rajta lévő sétányokkal, pihenő helyekkel, kápolnával és stációkkal minden betérőnek kikapcsolódási, elmélkedési helyként szolgál. A Petőfi és a Rákóczi utcán még néhány „fordított” szárazkapu bejáratú ház őrzi az 192030-as évek parasztpolgári építészetének jellegét. A szegedi tájra jellemző napsugaras oromdíszítés több szép darabját is felfedezhetjük a város utcáin sétálva. Kisteleki Helytörténeti Gyűjtemény a város központjában a Kiskunmajsa felé vezető mellékút jobb oldalán, egy régi polgári kúria épületében kapott helyet. Elsősorban a várossal és a Dél-Alfölddel kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat gyűjti, egy részüket állandó kiállításon mutatja be. Kisteleken még az 1980-as évek elején történt kezdeményezés helyi tárgyakból kiállítás szervezésére, de ez csak „tiszavirág” életű volt, 1 év után helyhiány miatt megszűnt. A település paraszti hagyományait és iparos múltját bemutató illetve megőrző múzeumi gyűjtemény kialakítására akkor adódott a legjobb lehetőség, amikor 1999-ben a Rákóczi u. 18. sz. alatti önkormányzati tulajdonban levő ház az azt használó rendőrség új épületbe költözésével üressé vált. A ház a 20. század elején épült falusi, polgári kúriaként. A Bertók család tulajdonából átkerült a Belányi családéba, tőlük az 1950-es évek elején elvették (mint kulákoktól) és tanácsi tulajdon lett. Az 1970-es évektől bölcsőde, majd óvoda működött itt, az 1990-es években a Városi Rendőrkapitányság bérelte az épületet. Az épületben rejlő lehetőségeket a Kisteleki Városvédő és Szépítő Egyesület ismerte föl, majd kérte az Önkormányzat együttműködését. Az épület felújításával és átalakításával párhuzamosan megkezdődött a tárgyak gyűjtése, melynek köszönhetően 2002 augusztusában megnyithatta kapuit az intézmény. A gyűjtemény anyagát, mely elsősorban néprajzi jellegű Kistelekről és a környező településekről (Balástya, Ópusztaszer, Csengele) gyűjtötték össze. Az anyag nagyobb részben tárgyakat, kisebb részben iratokat és fotókat foglal magába. A gyűjtemény értékes része Tápai Antal szobrászművész hagyatéka, amit a művész leányai ajánlottak fel a Múzeum számára. 2002 augusztusában két állandó kiállítás nyílt, az egyik a „Tápai Antal Emlékkiállítás”, a másik a „Pillanatképek Kistelek Múltjából” címet viselő helytörténeti kiállítás. A Tápai szobrok két helyiségben, a helytörténeti- néprajzi anyag négy helyiségben van elhelyezve. A jelenlegi állandó kiállítás 1776-tól 1945-ig mutatja be Kistelek történetét. 2003 tavaszától két újabb kiállítást rendeztünk, az egyik egy régészeti kiállítás, mely a Kisteleken és környékén feltárt illetve terepbejárás során gyűjtött leleteket mutatja be. Ehhez a szegedi Móra Ferenc Múzeum segítségére is szükség volt. Tervezés alatt van továbbá Kistelek 1945-1989 közötti történetének bemutatása. A 2007-es évben ünnepelte a kisteleki Szent István Római Katolikus templom fennállásának 175 éves évfordulóját. A megemlékezéshez kapcsolódott az az egyháztörténeti kiállítás is, melynek a kisteleki múzeum adott otthont. Hosszú távú tervek között szerepel, hogy a múzeum úgynevezett. „élő múzeummá” legyen kialakítva a népi mesterségek felelevenítésével. Az ehhez szükséges feltételek lényegében adottak, mivel a településen van rongyszőnyegszövő, csuhé- és szalmafonó, mézeskalács készítő, fazekas, szíjgyártó.

29

A városi vezetés hosszú évek óta fontos feladatának tartja a település arculatának formálást, a város épített és természetes környezetének megóvását és gyarapítását. Egy remek ötlet alapján a város épített környezetét az Árpádházi Szentek szobraival kívánja a település gazdagítani. E projekt keretében került sor 2006. év során Szent László királyunk, majd 2007. év során Szent Erzsébet szobrának átadására. A Szent László szobor a templommal szembeni teret, míg Szent Erzsébet a templomkertet díszíti.

2.3.2.2. Lakásviszonyok Kisteleken a lakások száma 1997-1999 és 2001-2006 között növekedett, a 1999-2000-ben bekövetkezett csökkenés az 1999-es nagy belvíznek köszönhető, mely városunkat sújtotta. A településen a belvíz a régebbi építésű, gyenge alapozású házakat oly mértékben megrongálta, hogy azok nagy számban összeomlottak. A fentieket támasztják alá az alábbi táblázatok is. Lakásállomány (db) 3 422 3 434 3 424

1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 3 323 2002. év 3 334 2003. év 3 351 2004. év 3 361 2005. év 3 373 2006. év 3 375 Forrás: KSH T-START

1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

Épített lakások száma (db) Az év folyamán megszűnt lakások száma (db) 9 4 13 1 7 17 16 7 12 1 14 3 18 1 10 14 2 12 10 Forrás: KSH T-START

2.3.3. KISTELEK VÁROS KÖZMŰSZOLGÁLTATÁSAINAK BEMUTATÁSA Az alábbiakban a legjelentősebb közműszolgáltatókat mutatjuk be, eltekintünk a Kistelek területén működő olyan kis szolgáltatóktól, melyek tevékenysége az ellátási terület illetve lakosságszám szempontjából jelentéktelen. Kistelek város közigazgatási területének belterületi részei közművel jellemzően ellátottak. Mind az energiaközművek (elektromos ellátó hálózat, gázellátó hálózat, részlegesen távhő ellátás), mind a hírközlő hálózat (telefon-, kábeltelevíziós hálózat), illetőleg víziközművek (ivó- és iparivíz ellátás, kivéve a szenny- és csapadékvíz elvezetés) jellemzően kiépültek. Általános kapacitás-, illetve ellátási hiányosságról nem beszélhetünk, ugyanakkor egyes részterületeken (mind földrajzi, mind közmű szakági területet értve ezalatt) tapasztalhatók speciális, közműellátást érintő hiányosságok, illetőleg megoldandó ellátási feladatok, melyet az alábbiakban mutatunk be.

30

Kistelek közmű ellátásának fejlesztése extenzív illetve intenzív módon kell, hogy történjen. Intenzív fejlesztés alatt értjük a már ellátott területek közmű ellátási színvonalának (korszerűsítés), illetve az üzemelő gerinchálózatra történő rácsatlakozás arányának a növekedését. Ezen fejlesztési igényeket, lehetőségeket értelemszerűen a jelen állapot hiányosságai, illetve a technológiai fejlesztések révén kiaknázható új lehetőségek, nem utolsó sorban pedig az utóbbi évek, évtizedek környezet állapota miatti módosult peremfeltételek határozzák meg. Extenzív fejlesztés alatt pedig a jelenleg ellátatlan területek ellátásba történő bekapcsolását, illetőleg a jövőben jelentkező fejlesztések (területfejlesztések, új beruházások, új beépítések) közmű ellátásának kiépítését, a meglévő hálózatok esetleges kapacitásbővítési igényét értjük (hálózat bővítés). Tekintettel arra, hogy Kistelek közmű ellátása területi lefedettség szempontjából (kivéve a szenny- és csapadékvíz elvezetést) előrehaladott állapotban van, az extenzív fejlesztés számára inkább az újonnan keletkező igények, semmint a meglévő igényeknek való megfelelés indukál célokat. Ugyanakkor az intenzív fejlesztésben számos feladat előtt áll a város, amelynek kisebb része adódik a rákötési arányok növeléséből (ez gyakorta nem műszaki, hanem a fogyasztók elérhető igényszint-növekedésének kérdése), sokkal inkább a fejlettebb technológiák, anyagok, alkalmazása, a meglévő hálózatok rekonstrukciója, az üzemeltetés fejlesztése, a környezetvédelmi szempontok súlyának növekedése, általában véve a magasabb, fejlettebb ellátási színvonal elérése állít feladatokat.        

Ivó-és iparivíz ellátás: Magmaplusz Kft. Villamosenergia: DÉMÁSZ Rt. Gáz: DÉGÁZ Rt. Távközlés: Invitel Rt. Kábel TV: T-Kábel Szennyvíz elvezetés: Magmaplusz Kft. Csapadékvíz elvezetés: Útkezelő: Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Csongrád Megyei Igazgatósága

A város vízellátását közüzemi vízellátó rendszer biztosítja, melyet a sándorfalvi MAGMAPLUS Kft. üzemeltet. A vízmű mértékadó kapacitása 4500 m3/nap, átlagos vízigény 1430 m3/nap. A város belterületi lakossága vezetékes vízzel 100%-ban ellátott. A hálózat hossza 68,7 km, egy része már 40 éves, elavult, cserére szorul. A vízellátó rendszer vízbázisa rétegvíz, amelyet 270-500 m közötti rétegekből termelnek ki 4 db mélyfúrású kút segítségével, amelyekből az I.-es és a III.-as üzemel csak egész évben, a másik kettő a tavaszi és nyári csúcsok idején kapcsolódik be a termelésbe. A kutakból kitermelt víz, kezelés nélkül, folyamatosan kerül a vízhálózatba, illetve a hidroglóbuszba. A kutak vizsgálatát évente egy alkalommal végzik.

1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év

Közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza (km) 46,4 46,4 46,4 46,4 68,7 68,7

31

Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 2 822 2 830 2 840 2 853 2 855 2 862

2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

68,7 68,7 68,7 68,7

2 872 2 883 2 883 2 883 Forrás: KSH T-START

Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz

Minden utcában van Önkormányzati nyilvántartás

A város energiahálózata kiépített. Kistelek és környéke villamos energiaellátását a város déli szélén, az E75 sz. főút mellett épült 120/25/20 kV-os alállomás, 20 kV-os rendszere biztosítja. A város belterületének energiaellátását két 20 kV-os vezeték, a Kistelek-észak és a Kistelek-dél légvezetékek biztosítják. A fő áram elosztó trafó az 5. számú főút mellett található. A hálózati gondok elsősorban a külterületi lakosságot, ill. tanyasi lakásokat ellátó kis feszültségű hálózatban jelentkeznek, ahhoz kapcsolódnak. A villamosított vasút pálya ellátását a MÁV Rt. saját rendszeréről biztosítja.

Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak

Áram

Minden utcában van

Önkormányzati nyilvántartás

Kistelek város gázellátása a pusztaszeri gázátadóról történik. A közüzemi gázszolgáltatást 500 m /ha teljesítményig a Rákóczi utcai DN 110 PE gázvezeték sajtgyár előtti elágazási pontján tudja biztosítani a Dégáz Rt. A vezetékes gázzal ellátott lakások aránya 88,3 %, amely helyi viszonylatban is kimagasló. A város minden utcájában kiépült a vezetékes gázellátás. 3

Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak

Gáz

Minden utcában van

Önkormányzati nyilvántartás

A vezetékes telefonellátottság 2002-es adatok szerint kistérségi szinten 38,61%. A telefonvonalak száma 1000 lakosra 451. Mindhárom mobil szolgáltató adó tornyokkal jelen van a térségben. Az előfizetőik számát azonban üzleti titokként kezelik. Kisteleken a T-kábel által üzemeltetett kábeltévé működik. Az Internet használat során több szolgáltató is képes magas színvonalú szolgáltatást biztosítani (Invitel, T- Kábel). A város távbeszélő ellátása megoldott, a felmerülő igények folyamatosan kielégíthetők. A város szennyvíztisztító telepe 1000 m3/nap kapacitású. A város önálló szennyvíztisztító művel rendelkezik. A főátemelőből érkező kommunális szennyvíz a szennyvízülepítőn keresztül az eleveniszapos berendezésbe kerül, ahol a szennyvizet recirkuláltatják. A sajtüzem szennyvizét

32

az üzemen belüli előtisztítás után fakultatív tavakba vezetik és csak ezután, a kommunális szennyvízzel keveredve kerül a BIOMODUL berendezés műtárgysorára. A tavak természetes tisztítását enzim és lebontó-baktérium koncentrátum-adagolással intenzifikálják. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadója a Müllerszék-csatorna, majd a Kisteleki főcsatorna. A szennyvíziszapot az A.S.A hódmezővásárhelyi telepe fogadja. A csatornahálózat fejlesztésére elkészültek a szükséges tervdokumentációk. Ezzel a cél a belterületi csatornázottság jelenlegi 12 %-os szintjének 100 %-ra történő emelése. Az Ipari Park vasúttól Kre levő része gravitációs csatornával közvetlenül kapcsolható a meglévő rendszerhez.

1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

Közüzemi szennyvízcsatorna- Közcsatornahálózatba hálózat hossza (km) bekapcsolt lakások száma (db) 8,9 225 8,9 225 9 229 9 235 9 305 9 306 9 310 9 313 9 317 9 323 Forrás: KSH T-START

Azon utcák, ahol részben, vagy egészben találhatóak

Szennyvíz-csatorna

Ahol van: Kossuth, Petőfi, Árpád, Rákóczi, József Attila, Liget, Erzsébet, Vásártér vége, Gőzmalom egy része Önkormányzati nyilvántartás

A város belterületén viszonylag jól kiépített (kb. 70 %-os lefedést adó) csapadékvízelvezető rendszer működik, főleg a 2000. évi belvízveszélyes időszak utáni fejlesztés következtében. Az elvezető csatornák állapota általában kielégítő. Fontos a rendszeres karbantartás, amelyhez a lakosság segítő hozzáállására is szükség van. Kisteleken a csapadékvíz elvezetés nyílt felszínű árkokkal történik. A városból kivezetett csapadék vizek befogadója a Bíbictó, a Müllerszéki csatorna és a Gajgonyai csatorna. A tavakban célszerű minél tovább visszatartani a vizet, hogy a bennük kialakult vízi élővilág fenn tudjon maradni. A kommunális hulladékok gyűjtése és elhelyezése az országos és megyei gyakorlathoz hasonlóan ma még Kistelek térségében sem a kívánt színvonalon történik. A környezet általános állapota feltétlenül igényli a korszerű, környezetvédelmi követelményeket teljes mértékig kielégítő, szelektív hulladékgyűjtést is megvalósító hulladéklerakók létesítését, illetve a meglévők felülvizsgálatát, a szükséges intézkedések (pl. megfelelő védelem kialakítása, stb.) megtételét. Intézményes szemétszállítás révén a szilárd hulladék jelenleg a Bíbic-tó közelében fekvő városi hulladéklerakóra kerül. A lerakó kialakítása nem szakszerű. Mindezen követelmények teljesülését a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási rendszerhez való csatlakozás biztosítja. A Szegedi Hulladéklerakó megvalósulását követően a városi lerakóhely megszűnik, rekultivációjára sor kerül. A regionális lerakóhoz való csatlakozással egyidejűleg bevezetésre kerül a szelektív hulladék gyűjtés is. A kommunális hulladék összegyűjtése és elszállítása szervezetten folyik, amelyet a Puszta-szem Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. végez. A szelektálás majd az e célra megépített hulladékgyűjtő 33

udvarban lehetséges. A településen gyűjtött folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a szennyvíztisztító telepen kialakított fogadóban történik.

2.4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE A VÁROSBAN 2.4.1. KÖZIGAZGATÁS, ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

34

Döntéshozó szerv: Kistelek Város Képviselő-testülete Döntés előkészítést koordináló, végrehajtás szakaszairól beszámol: Polgármester

Gazdasági Bizottság

Konkrét projekt végrehajtó team

Polgármesteri Kabinet Kabinetvezető

Költségvetési Osztály Osztályvezető

Projektmenedzsment

Jegyző

Pénzügyi lebonyolítás

Polgármesteri Titkárság

Jogi tanácsadás

Külső kapcsolatok kezelése

Szakigazgatási szervek Közigazgatási szakértés

Kivitelezés koordinálása

Intézmények Műszaki felügyelet

Civil szervezetek

Vállalkozások

35

2.4.2. OKTATÁS-NEVELÉS: ÓVODA, KÖZOKTATÁS Településünkön az oktatási feladatokat a Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény tagintézményeiként 2 óvoda, 1 általános iskola, egy gimnázium és szakközépiskola látja el, valamint szállásadóként a Rózsaliget Kollégium funkcionál, amely egyben a pedagógiai szakszolgálatnak is helyet ad. Míg a rendszerváltáskor 3 óvoda üzemelt a településen, a 2006-os évben már csak 2 működik. Az óvodák számának csökkentését a gyermekszületések számának csökkenése, a településről történő elvándorlás, illetve a lakosság számának csökkenése indokolta. Az óvodába beíratott gyermekek száma 2001-2006 között bár csökkent és nőtt, megjegyezhetjük, hogy a 2001es és 2006-os évben közel azonos számot mutat. (255 fő, 253 fő) A település 2 óvodájának együttes kapacitása teljes körűleg kihasználásra kerül, sőt helyhiány mutatkozik, ezért szükséges a további óvodafejlesztés. Távlati célként az óvodák egy intézményként egy épületben történő elhelyezése a cél.. Óvodai feladatellátási Óvodai férőhelyek száma Óvodába beírt gyermekek helyek száma (gyógypedagógiai (gyógypedagógiai neveléssel száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) együtt) (fő) neveléssel együtt) (fő) 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

2 2 2 2 2 2 Forrás: KSH T-START

234 234 234 234 234 200

255 261 236 250 245 253

A településen a 2003/2004-es tanévet bezárólag 2 általános iskola működött, az alapfokú oktatást a Petőfi Sándor Általános Iskola és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola együttesen látta el. Mint a táblázat is mutatja az elmúlt 7 év a gyermekek számának radikális csökkenése figyelhető meg, míg 2001-ben még 744 tanuló vett részt alapfokú oktatásban, 2006-ban már csak 671. ennek megfelelően. Az előzetes felmérések, a településen született gyermekek számának csökkenése indokolttá tette a 2 iskola összevonását, melyre 2004. év során került sor. Az összevonásra szervezetileg 2004-ben került sor, amikortól egységesített iskola keretében Kisteleki Általános Iskola név alatt 2 tagintézmény kezdte meg működését a 2 iskola 2 régi épületében. A 2005-ös évben megkezdődött iskola felújításnak és bővítésnek köszönhetően a 2007/2008-as tanévtől kezdve azonban az oktatás már egy épületkomplexumba tömörül, így az integráció szervezetileg és térbelileg is megtörtént. Napjainkban településünkön 1 általános iskolában folyik alapfokú oktatás. Általános iskolai Általános iskolai tanulók feladatellátási helyek száma száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással) (db) (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) 1997. év 1998. év

36

1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

2 2 2 1 1 1 Forrás: KSH T-START

744 743 724 715 693 671

Településünkön a középfokú oktatást a Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény tagintézményeként az Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola látja el. Az intézményben nappali tagozaton 4 éves intervallumú 1 gimnáziumi és 1 gazdasági szakközépiskolai, valamint 1 éves postai ügyintéző és 2 éves szoftverüzemeltetői képzés folyik. A nappali képzések mellett esti tagozaton 4 éves érettségire felkészítő képzés is történik.

2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

Gimnáziumi feladatellátási helyek száma (db) 1 1 1 1 1 1

Szakközépiskolai Gimnáziumi tanulók száma a nappali feladatellátási oktatásban (a hat-, nyolcévfolyamos helyek száma gimnáziumok megfelelő évfolyamaival (db) együtt) (fő) 1 123 1 126 1 152 1 143 1 134 1 130 Forrás: KSH T-START

Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (szakmai képzéssel együtt) (fő) 157 169 171 155 135 120

A kistérségi és települési adatokat összehasonlítva annyit megállapíthatunk, hogy a kisteleki általános iskolások a kistérségi kisiskolások 44%-át jelentik, míg a középiskolások tekintetében ez az arány már másként alakul. A kistérségi középiskolás tanulók számadatai valószínűsíthetően azért mutatnak alacsonyabb értéket, mert a kistérségből több fiatal a kistérségen kívül választ magának továbbtanulási lehetőséget, és így bejárósként más településen, a kistérségen kívül folytatja középiskolai tanulmányait. 2.4.3. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A kistérségben kialakult és jelenleg átalakulás alatt álló egészségügyi ellátórendszere alapvetően három szintre tagolódik: alapellátás, járóbeteg szakellátás, fekvőbeteg ellátás. Az alapellátás keretein belül minden településen helyben működik háziorvos védőnői szolgálat, fogorvos, illetve gyógyszertár. A háziorvosok napi betegforgalma 40-50 fő, ebből 2-10 főt utalnak szakrendelésre. Kizárólag Kisteleken működnek házi gyermekorvosok (2 fő), foglalkozás-egészségügyi szolgálat. Kisteleken közvetlenül a járóbeteg szakellátást biztosító Szakorvosi rendelőintézet épülete mellett található az Országos Mentőszolgálat telephelye, itt valósul meg az ügyeleti ellátás is az alapellátás és az OMSZ együttműködésével (szervezője az OMSZ Szegedi Kirendeltsége). A sürgősségi esetek ellátásához rohamkocsi biztosított. 2008-tól a mentés mellett betegszállítást végző vállalkozás is működik (Ekitep Kft.). Sportorvosi vizsgálatra csak Szegeden van lehetőség.

37

Kistelek elérése a térség településeiről 5-15 perc. A járóbeteg szakellátás központi intézménye a Kisteleki Térségi Egészségügyi Intézmény, itt 22 féle szakrendelés működik, összesen heti 315 szakorvosi és 70 nem szakorvosi rendelési órában (beutalóval, vagy szabadon látogathatók) Azon szakellátási formák, melyek gazdaságos üzemeltetéséhez nem elegendő a kisteleki intézmény térségének lakosságszáma/betegszáma, Szegeden vehetők igénybe (pl. pathológia, endokrinológia, drogambulancia, CT, MRI diagnosztika, pszichiátriai ellátás, onkológiai kúra+gondozás. Elegendő lenne a betegszám a gasztroenterológiai szakrendelés lebonyolítására – ennek kialakítását tervezzük. A betegszám alapján szükséges lenne több szűrővizsgálat lehetőségének biztosítása az intézményben (mammográfia!) A jövőben cél a sportorvosi ellátás biztosítása is – a térségben az igazolt versenyzők száma 1000 fő körül mozog. Kistelek tervezi egy otthoni szakápolási központ létrehozását a központi intézményben – s a háziorvosokkal való együttműködést megszervezve hatékony rendszer feltételeinek a megteremtését. Magyarországon a fekvőbeteg (kórházi) ellátás területi elven működik, Kistelek és térsége Szeged városához tartozik – önkormányzati kórházak és szakkórházak, egyetemi klinikák (kizárólag beutalóval) – tüdőkórházba Deszkre kerülnek a térségi betegek. A kisteleki Térségi Egészségügyi Intézmény jelenleg két telephelyen működik: A főépület (Kossuth utca 19.) a 22 féle szakrendelés és az onkológiai gondozás helyszíne, a főút túloldalán található a Tüdőgondozó épülete. A jelenlegi kapacitás jobb, hatékonyabb kihasználása, a betegek gyorsabb, alaposabb kivizsgálása, gyógyítása korszerűbb orvosi műszerekkel lehetséges. Az általános röntgen diagnosztika esetében a gép elavult, a felvételezés és értékelés időigénye, valamint a betegeket ért sugárterhelés magas – korszerű gép beszerzése gyorsabbá, hatékonyabbá, eredményesebbé teszi a diagnosztikát.

2.4.4. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Kisteleken a szociális ellátásért Kistelek Város Önkormányzat Gondozási Központja, Családsegítő Szolgálata és a Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása fenntartása alá tartozó Szociális Központ és Családsegítő Szolgálat felelős. Az előbbi intézmény az önkormányzat, míg utóbbi a Többcélú Társulás fenntartása alá tartozik, alaptevékenysége mindkettőnek a szociális ellátás. Időseket gondozó, önköltséges alapú szociális intézményként működik a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő Napsugár Idősek Otthona. 2.4.4.1. GONDOZÁSI KÖZPONT SZEREPE ÉS FELADATELLÁTÁSA A szociális szolgáltatások lehetséges igénylői elsősorban a kedvezőtlen szociális körülmények között élők közül kerülnek ki (egyedül élő idősek, betegek, fogyatékosok, hajléktalanok). A szociális szolgáltatások iránti igények kielégítésére szolgáló ellátásokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg, megjegyzendő, hogy a szolgáltatások megszervezésére kötelezett önkormányzatok kötelező feladata jelentősen bővült. Az önkormányzat kötelező feladata a lakosság részére a szociális alapszolgáltatás biztosítása, ezek formái Kisteleken: 1. étkeztetés,

38

2. házi segítségnyújtás 3. nappali ellátás. Az átmeneti elhelyezés önként vállalt szakellátás. 1. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt koruk, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A településen élő fogyatékos és hajléktalan személyek, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek részére is lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére. Az étkeztetést a SULI HOST KFT biztosítja, de egyéb főzőhely is igénybe vehető. Orvosi javaslat alapján a diétás étkeztetés a Napsugár Otthon konyhájáról biztosított (átlagban 6 fő igényelte). Akinek egészségi állapota megengedi, maga viszi el az ebédet, más esetben a házi gondozók szállítják lakásra, a tanyaiak részére gépkocsival történik a szállítás. Az étkeztetésben részesülők száma 2007. évben 87 fő, a kor szerinti összetétel a következő: 18-39 év között: 2 %, 40-59 év között 15%, 60-69 év között 21%, 70-79 év között 32%, 80. évtől 24%, 90 év fölötti: 6 %. 2. A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorúakról, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai vagy szenvedély betegekről, fogyatékosokról, akik állapotukból adódóan segítséget igényelnek, az egészségi állapotuk miatt rászorulókról, akik a rehabilitációt követően támogatást igényelnek. Amennyiben szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, kezdeményezni kell az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Célja, hogy az ellátott a lehető leghosszabb ideig képes legyen otthonában, önállóan élni. A külterületen a gondozó a gépkocsival az alapvető szükségletek kielégítését, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutást segíti elő, a rászorult személyeket szállítja és a lakosságot érintő információkat gyűjti és továbbítja. A 2oo7-es évben 20 fő igényelte az ellátásba vételt, december 31.-én a házi segítségnyújtásban részesülők száma 36 fő (volt, akihez naponta többször is kell, hogy menjen a gondozónő). A kor szerinti összetétel a következő: 60-69 év között 17%, 70-79 év között 36%, 80. évtől 33%, 90 év fölött: 14%. 3. A nappali ellátás a saját otthonukban élők részére napi életritmust (napközbeni tartózkodás, étkezés, társas kapcsolatok, az alapvető higiéniai szükségletek) biztosít úgy, hogy bejárnak, illetve gépkocsi szállítja őket. Ezen felül az igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez. Az Idősek Klubjának előnye, hogy tagja nem szakad el otthonától, a családnak pedig megnyugtató, ha napközben a hozzátartozóját biztonságban tudja. 20 férőhely biztosított, 2007-ben 12 fő került ki, közülük 2 fő átkerült az átmeneti részlegbe egészségi állapotának romlása miatt, 2 fő végleges elhelyezést kapott a Napsugár Otthonban, illetve a szentesi pszichiátriai otthonban, 1 fő nem kért további gondozást, 3 fő más ellátási formát kívánt igénybe venni (támogató szolgáltatás, étkeztetés, házi gondozás) és 4 fő elhunyt. Helyükre 13 új gondozott került, közülük 2 fő korábban étkeztetésben részesült, de ez az ellátási forma már nem felelt meg az igényeiknek. 10 fő még nem részesült más személyes gondoskodásban, 1 fő pedig a támogató szolgáltatást vette igénybe. A tagok átlagéletkora 61 év, nem és kor szerint az összetétel: férfi 7, közülük 4o-59 év közötti 1 fő, 60-64 év közötti 4 fő, 65-69 év közötti 1 fő, 70-74 év közötti 1 fő, nő 11 közülük 40-59 év közötti 5 fő, 60-64 év közötti 4 fő, 65-69 év közötti 1 fő, 70-74 év közötti 1 fő. A tagok közül, 1 fő vaksági járadékban részesül, 1 fő szenvedélybeteg, 2 fő értelmi fogyatékos, 4 fő pszichiátriai kezelésben részesül. A klubtagok összetétele azt igazolja, hogy a klub nyitott nemcsak az idősek részére, hanem a szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, fogyatékkal élők és hajléktalanok számára is. Intézményünkben az egyes szolgáltatások között az átjárhatóság biztosított.

39

4. Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerinti ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, foglalkoztatásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben (szakosított ellátás keretében) kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény ideiglenes jelleggel legfeljebb egy évi időtartamra biztosít teljes körű ellátást a rászoruló idősek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek és hajléktalan személyek részére (sürgős megoldást igénylő élethelyzetben). Az elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. A múlt évben igazán érvényesült az átmeneti jelleg, ami ezelőtt nem volt jellemző az intézményre. Olyan nagy volt a fluktuáció, hogy gyakorlatilag a teljes ellátotti létszám kicserélődött. Az intézmény 20 férőhelyes, december 31.-én 22 ellátott volt. Az átlagéletkor 74 év, de van 92 éves ellátott is.

1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

Idősek nappali intézményeinek Idősek nappali intézményeiben engedélyezett férőhelyei (db) ellátottak száma (fő)

Kihasználtság %

15 15 15 15 15 15 20 20 20 20

80 73 133 106 113 100 95 95 95 85

12 11 20 16 17 15 19 19 19 17

Forrás: KSH T-START

Idősek nappali intézményeinek kihasználtsága 140 120 100 80 60 40 20 0

Idősek nappali intézményeinek engedélyezett férőhelyei (db) Idősek nappali intézményeiben ellátottak száma (fő)

91 9 .7 1 é v 899 . 1 vé 99 .9 2 é v 000 . 2 é v 100 . 2 v é 00 .2 2 é v 300 . 2 é v 400 . 2 v é 00 .5 2 é v 600 . é v

Idősek nappali intézményeiben Kihasználtság %

40

2.4.4.2. SZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT SZEREPE ÉS FELADATELLÁTÁSA A szociális szolgáltatások lehetséges igénylői elsősorban a kedvezőtlen szociális körülmények között élők közül kerülnek ki (hátrányos helyzetű családok, munkanélküliek, egyedül élő idősek, betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, hajléktalanok).

A szociális szolgáltatások iránti igények kielégítésére szolgáló ellátásokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok határozzák meg, megjegyzendő, hogy a szolgáltatások megszervezésére kötelezett önkormányzatok kötelező feladata jelentősen bővült. A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodik az alább felsorolt a szociális ellátások biztosításáról: 4. gyermekjóléti szolgálat, 5. családsegítő szolgálat, 6. támogató szolgáltatás, 7. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. 1. Kistelek: A gyermekjóléti szolgálat 2007-ban gondozási tevékenysége során 82 különböző esetben végzett ellátást, ebből korcsoport szerint 0 -5 éves korig 26 fő, 6 - 13 éves korig 29 fő, 14 -17 éves korig 27 fő. Alapellátás keretében történő gondozás nemek szerinti százalékos megoszlása: 60 % fiú és 40 % lány volt. Szakellátásból 2 gyermek került ki, az ő esetükben történt utógondozás. Védelembe vétel a 2007-es évben, 33 esetben történt – ezekben, az esetekben a védelembe vétel oka elsősorban a szülők életviteléből adódott. A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenysége során - gyermekellátással kapcsolatos információt nyújtott 120 esetben, 136 alkalommal történt tanácsadás, 78 esetben volt szükségsegítő beszélgetésre; illetve családlátogatás 98 alkalommal történt. Ezen túl nagy számban (113 eset) volt szükség a szolgálat közreműködésére hivatalos ügyek intézésében (támogatások igénylése, adományok eljuttatása, támogatások felhasználásának segítése). Az esetek 13 %-ában a kapcsolat felvétel önkéntes, 12 %ában a kapcsolatfelvétel együttműködésre (hatóság – mint gyámhatóság illetve jegyző) kötelezetten történt, 19 %-ában a szülő volt az, aki jelezte gyermeke problémáját és 56 %-ban a jelzőrendszer volt a kezdeményező. A jelzőrendszer által küldött jelzések 70 % - az önkormányzat jegyzőjétől – érkezett, mely főként a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás célszerűtlen felhasználása miatt történt. A Szolgálat által kezelt legtöbb probléma, az esetek 30 %-a, magatartászavar (pl.: iskolai hiányzás) vagy teljesítményzavar volt – ezért rendszeresen felzárkóztató foglalkozások kerültek megrendezésre az azt igénylők számára. Az előző évhez képest magasabb arányban, 18 %-ban gyermeknevelési problémákkal fordultak a szolgálathoz. Jelentősen megnőtt a családok anyagi, megélhetési illetve lakhatással összefüggő problémái - az esetek 23 %-a - tették ki. Családi konfliktus főként szülők egymás közti konfliktusából adódott, mely a gyermekeket is több esetben veszélyeztette. 7 alkalommal szakmaközi megbeszélést; egy alkalommal pedig Gyermek és Ifjúságvédelmi konferencia került megredendezésre, melyen a jelzőrendszer valamennyi tagja képviseltette magát. 2. A családsegítő szolgáltatás célja, hogy a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízis helyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzését, az ilyen helyzetekhez vezető okok megelőzését, valamint a krízis helyzetek megszüntetését elősegítse. Biztosítani kell tanácsadást, családgondozást, a jelzőrendszer működtetését a megelőzés érdekében, egyéni és csoportos terápiás programok szervezését. A Családsegítő Szolgálat gondozási tevékenysége során 821 esetben végzett ellátást, ebből 136 új kliens volt. Ebből korcsoport szerint 7-13 éves korig 25 lánygyermekkel és 14-17 éves korig fiú gyermek köréből 4 fővel, 18-61 éves férfiak köréből 213 fővel és 524 nővel került kapcsolatba a szolgálat, 62 éves és idősebb korosztályból 18 férfi és 37 nő vette igénybe segítségünket. A hozott problémákból a legtöbb anyagi eredetű, de segítséget igényeltek kérelmek előterjesztésében,

41

támogatás megállapításában, foglalkoztatással kapcsolatos problémákkal, különböző ellátások igénybevételének előterjesztésében az illetékes hatóságnál. Kistelek Város Önkormányzatának helyi rendelete szerint a Szolgálathoz kerültek a rendszeres szociális segélyezettek, akik 228 fővel növelték a kliensek számát. A velük végzett munka során a beilleszkedést elősegítő program kitöltésén, és a három havonta való kapcsolattartáson kívül „Munkaerő-piaci ismeretek” elnevezésű csoportfoglalkozások kerültek megrendezésre, 44 személy esetében. Meghirdetett ruhaadományok ebben az évben is tavasztól őszig voltak ingyenesen elvihetők, heti két alkalommal. 3. A Támogató Szolgálat megalakulása óta elsődleges feladatának tekinti a Kistelek és környékén lévő települések értelmi, mozgás, látás, hallás, autista és halmozottan fogyatékos személyeknek segítését. Az elmúlt évben a szolgálat érzékelte annak szükségességét, hogy tevékenységét kiterjessze. Ez indokolta, hogy először Kisteleken és Balástyán, majd 2007. május 1-től, társulási forma keretében a többi településeken is a támogató szolgálat létrehozását. Az ellátottak köre kiterjed Kistelek, Balástya, Baks, Csengele, Ópusztaszer és Pusztaszer közigazgatási területén élő valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személyre. Támogató Szolgálat 2007-ben, 51 esetben végzett szociális gondozást, ebből: Korcsoport szerint:  0-18 év között 3 fő  19-60 év között 27 fő  60 évnél idősebb 21 fő Nemek szerint:  Férfi: 19 fő (37%)  Nő: 32 fő (63%) A klienseinknek a legtöbb esetben az ügyintézés és az információk hiánya jelentett problémát és ezekben az esetekben kérték a segítséget. Ezen felül még természetesen a szállító szolgálatot, illetve a személyi segítést is igénybe vették. 2007-ben legfőbb feladat a Támogató Szolgálat bemutatása volt, elsősorban azokon a településeken, ahol előzőleg nem működött a szolgáltatás. Az esetek többségében a kapcsolatfelvétel jelzőrendszer által történt. 4. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja a saját otthonukban élő, állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek esetében az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízis helyzetek elhárítása. Cél, hogy a beteg, mozgásában korlátozott, egyedül élő időskorú, vagy időskorú házaspár szükség esetén éjjel nappal segítséget kérhessenek. A hat településen (Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer) 80 jelzőkészülék lett felszerelve. Kistelek: 26 jelzőkészülék. Korcsoport szerint:  40-59 év között 2 fő.  60-64 év között 1 fő.  65-69 év között 1 fő.  70-74 év között 8 fő.  75-79 év között 7 fő.  80-89 év között 6 fő.  90 év felett 1 fő. Nemek szerint:

42

 Férfi: 8 fő. (31%)  Nő: 18 fő. (69%) Az ellátottak köre nagyobb %-ban 65 év feletti időskorú, de a fogyatékkal élők és a pszichiátriai betegek is igénybe veszik a szolgáltatást. 2.4.4.3. NAPSUGÁR IDŐSEK OTTHONA Időseket gondozó, önköltséges alapú szociális intézményként működik a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő Napsugár Idősek Otthona. Az igények jelzik, hogy a városnak fel kell készülnie megfelelő terület biztosítására hasonló funkciót betöltő intézmény létesítésére.

1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma (db) 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Forrás: KSH T-START

1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db) 115 115 115 115 115 115 120 120 120 124

Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben a gondozottak száma (fő) 96 123 122 121 123 121 126 121 125 124

Forrás: KSH T-START

2.4.4.4. KISTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BŐLCSÖDÉJE Kistelek Város Önkormányzata felmérve a helyi és térségi igényeket 2004-ben nyújtott be pályázatot a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (4.2) keretében bölcsőde kialakítására „Kistelek Kistérségi Integrált Bölcsődéjének létrehozása” címmel. A sikeres pályázat alapján véghezvitt beruházás eredményeként a bölcsőde 2006 szeptembertől kezdte meg működését, az alábbi táblázatban jelzett mutatók szerint.

43

Mutató Létrehozott vagy fejlesztett férőhely kapacitás A létrehozott vagy fejlesztett szociális szolgáltatásokkal kiszolgált háztartások száma

Típus

Kiinduló érték

2004

2005

2006

2007

2008

Kimenet

0

0

0

24

24

24

Eredmén y

0

0

0

84

84

84

2.4.4.5. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK Az átmeneti segély és a lakásfenntartási támogatás is lehet természetben nyújtott ellátás is. Az ellátások elbírálást az Egészségügyi és Szociális Bizottság végzi. Az aktív korúak rendszeres szociális segélyben részesültek száma évről évre nő, a munkanélküliség miatt, elhelyezkedni nem tudnak, s már nem csak a középkorúak, hanem a fiatalok sem. A munkanélküliség emelkedése miatt a rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénylők száma is emelkedik, sőt minden más egyéb támogatás iránti kérelem száma minden évben egyre több. Az önkormányzat 2002-től 10.000 forintos születési támogatást vezetett be. A nyugdíjasok az alacsony jövedelmük és a magas kiadásaik (gyógyszerköltségek) miatt kerülnek nehéz helyzetbe, a gyermekes családok viszont az iskoláztatások és más egyéb költségek (lakásvásárlás, banki törlesztés) miatt kényszerülnek az önkormányzat segítségére.

2.5. KISTELEK VÁROS KÖZLEKEDÉSI HELYZETE 2.5.1. KISTELEK KÖZLEKEDÉSÉNEK KAPCSOLATAI A város egyik erőssége a jó megközelíthetőség. A közlekedési adottságok kistérségre vonatkozóan szintén jók. Előnyös fekvése miatt megközelíthető vasúton (Budapest-Szeged fővonal), közúton (E75-ös, valamint a megépült M5-ös autópálya), és vízi úton (Tisza) is elérhető a közeli Bakson keresztül. A fő közlekedési utak mellett kitüntetett szerepe van a KistelekKiskunmajsa felé vezető negyed rendű útnak, amely az autópálya csomópontról vezeti le a forgalmat. A település jelenleg az E75-ös számú kétsávos országos főútvonalon meg Szeged illetve Budapest felől. A Kiskunfélegyháza-Röszke közötti autópálya szakasz elkészültével a település már autópályán is elérhető. Az M5-ös autópálya Kistelek külterületét szeli át. Az autópálya elkészülte tovább erősíti az É-D-i tranzitforgalmat. Ez a vonzó közlekedési folyosó jelentős mértékben javítja Kistelek térségi kapcsolatait. A Dél-alföldi Régió 2002-ben készült területfejlesztési koncepciójában, majd Csongrád Megye készülő Területrendezési Tervében (MTT) is előirányzott térségi jelentőségű Kiskunmajsa-Kistelek-Ópusztaszer – Mindszenti Tisza-híd – Orosháza útvonal fejlesztése a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl közötti kapcsolat javításával új lehetőségeket nyithat meg Kistelek számára is. A tömegközlekedési személyszállítást a Tisza Volán Rt. végzi. A helyközi és távolsági autóbuszjáratok továbbra is az országos utak átkelési szakaszán közlekednek. Kistelek a nagy forgalmú (Szeged-Budapest) vasútvonal mellett fekszik. Fontos teher- és, személyszállítási vonalnak számít. A kisteleki állomáson a napi 12 pár személyszállító vonaton felül – amelyből 8 pár megáll – 15 pár teher, szolgálati, munkavonat stb. halad át. Ezt a szállítási

44

lehetőséget várakozásaink szerint az ipari parkba betelepülő vállalkozások közelsége miatt nagymértékben kihasználják majd. Az ipari parkot átszelő vasútvonal és a rakodást, szállítmányozást kiszolgáló létesítményeinek közelsége még inkább jelentőssé válhat egy jövőbeni ipari parkon belüli agrár raktározási alközpont kialakításával, melyet egy fejlesztő beruházás kapcsán rácsatlakoztathatják a Szeged-Budapest vasútvonalra. A személyszállítással szemben támasztott elvárásoknak megfelelő vasútállomással rendelkezik Kistelek. A távolsága az ipari parktól mindössze 500 m.

Kistelek megközelíthetősége

Kisteleket és a környező településeket egyenlőre kiépített kerékpárút nem köti össze. A Kistelek-Ópusztaszert összekötő kerékpárút kivitelezése már folyamatban van, valamint rendelkezésre állnak a Kisteleket Balástyával és Pusztaszerrel összekötő kerékpárutak kivitelezési tervei. A jövőben ezek megvalósítása és az összekötő kerékpárutak hálózatának bővítése nagyon fontos városi és térségi feladat.

2.5.2. KÖZLEKEDÉS A VÁROSBAN A városon keresztül haladó E75-ös főút állapota az utóbbi évek kamionforgalmának köszönhetően jelentős mértékben leromlott. A városközpontban található körforgalomban az úton található gödrök és lyukak miatt már csak nagyon óvatosan lehet közlekedni, az út egyéb szakaszain pedig a kialakult nyomvályúk miatt kell különös figyelemmel vezetni. A főút nem önkormányzati tulajdon, de felújítása fontos feladat lenne. A város területén belül az egyéb utak szilárd burkolattal való ellátottsága majdnem 100%os. Az alábbi táblázatban feltüntettük azon utcákat, amelyekben még részben vagy egészben hiányzik a szilárd burkolat.

45

Kistelek

Pormentes út

Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem található -

Kordás, Pacsirta, Levél, Kenderföldsor Gőzmalom legvége, Molnár J., Orgona, Diófa kis szakasza (200m)

A városban a négy főutcán található kiépített kerékpárút, a Kossuth és Petőfi utcán, az E75-ös főúttal párhuzamosan, a Plus Élelmiszer Diszkonttól a Petőfi és Csillag utca kereszteződéséig. Az Árpád és Rákóczi utcákon a Kábelgyártól a Vasútállomásig. A kerékpárutak állapota mára már nagyon leromlott, felújításuk illetve bővítésük fontos feladat.

46

A település járda hálózata elég szegényes illetve a meglévőek is leromlott állapotúak. A biztonságos és kényelmes gyalogos közlekedés feltételeinek megteremtése a közeljövőben elkerülhetetlen feladat. A városközpont járdái felújításra illetve bővítésre szorulnak. Városunkban a közlekedés terén a legnagyobb hiányosságok a megfelelő számú parkolók terén van. A városközpontban viszonylag kevés parkoló található a nagyobb intézmények és kereskedelmi üzletek előtt. Piaci (kedd, péntek) illetve vásárnapokon, nagyobb ünnepeken és rendezvényeken a központban szinte lehetetlen parkolni. A fejlesztéshez szükséges tervek, tervdokumentációk elkészültek. Templom Kisteleki Általános Iskola Polgármesteri Hivatal CBA, Kék Láng ABC Posta Piac Sportcsarnok Orvosi Rendelők

Kiépített, rendelkezésre álló Van, de minimális számú Van, de minimális számú Nincs Van, de minimális számú Nincs Van, de minimális számú Van, de minimális számú Nincs Önkormányzati felmérések

-

47

Bővítésre szorul IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN

3. KISTELEK VÁROSRÉSZEINEK BEMUTATÁSA Kistelek város területileg, funkcionálisan és a lakónépesség összetétele alapján is egységes képet mutat, ennek megfelelően a város városrészekre való osztása nem indokolt. Kistelek városának lakossága a legfrissebb önkormányzati adatok szerint 2008-ban 7483 fő, területének nagysága külterület nélkül 64,97 ha, külterülettel együtt 6919 ha. A közigazgatási szolgáltatásokat nyújtó intézmények összessége, valamint az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények többsége a városközpontban koncentrálódik. A város területileg és funkcionálisan is egységet alkot. Az IVS szempontrendszerének és útmutatásnak megfelelően azonban a várost történetileg kialakult adottságai – az azt 4 részre osztó főutcák - alapján 4 városrészre osztottuk. A Településrendezési Tervben is jelzettek alapján már a település létrejöttét is meghatározta kedvező közlekedés földrajzi helyzete, mely szerint a Pest –Szeged országút postaállomásaként már korábban is fontos megállóhely volt, ahol Majsa és a mindszenti Tiszai átkelőhely felé keresztirányú utak indultak. A történelmi múlt által kijelölt adottságok alapján a városrészek a következők: Déli városrész: Rákóczi és Petőfi utcák által határolt városnegyed Keleti városrész: Petőfi és Árpád utcák által határolt városnegyed Északi városrész: Árpád és Kossuth utcák által határolt városnegyed Nyugati városrész: Kossuth és Rákóczi utcák által határolt városnegyed

48

49

50

51

52

53

Külterületi városrész

N

Belterület határ

W

Külterületi városrész 3

E S

0

3

6 Kilometers

Mint a KSH 2001-es adatai is jól mutatják, jelentősebb eltérés a városrészek között sem gazdasági, sem lakónépesség összetétele, sem egyéb szociális adottságok alapján nincs. Megjegyzendő azonban, hogy a 4 negyed közül a északi városrész bizonyos szempontból

54

kiemelkedik. A statisztikái alapján ebben a városrészben legmagasabb a felsőfokú képzettséggel, rendszeres jövedelemmel rendelkezők aránya, valamint itt a legkisebb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Mindez azzal magyarázható, hogy a 4 városrész közül csak ebben a városrészben van lehetőség a város határainak kitolására, (a déli és nyugati városrészt nádas határolja, a keleti városrészt pedig termőföldek) az elmúlt 10 év során legtöbben ebben a városrészben építkeztek illetve a kedvezőbb anyagi helyzettel rendelkezők ebben a városrészben fejlesztettek. Kiemelkedő eltérés azonban a északi városrészben sem mutatható ki a másik 3 városrésszel szemben, a város összességében homogénnek mondható. Kistelek fejlesztési irányai és tervezett fejlesztései, kitörési pontjai nem határolhatóak be 1-1 városrészbe. Kistelek fejlesztési stratégiájának és irányainak kijelölésében az akcióterületekben történő gondolkodás lehet majd segítségünkre.

3.1. VÁROSRÉSZEK JELLEMZŐI 3.1.1. CSALÁDOK HELYZETE A nyugati városrész 2001-es statisztikai adatai kiugróan nagy különbségeket nem mutatnak a lakónépesség összetétele és száma tekintetében. A 2001-es adatok szerint a legnépesebb városrész a nyugati városrész, ahol szinte kétszer annyian éltek 2001-ben, mint a déli városrészben. 2008-ra ez az egyenlőtlenség kiegyenlítődött és a városrészek lakosságszámában jelentős átrendeződés történt. Déli Keleti Északi Kistelek Nyugati város- városvárosKülterület összesen város-rész rész rész rész Lakónépesség száma 7 491 1 072 1 770 1 856 2 068 725 Lakónépesség száma 2008-ban 7483 1485 1943 2320 1735 Forrás: KSH 2001-es népszámlálás és Önkormányzati nyilvántartás 2008. Mutató megnevezése

Amint a lentebbi diagramm is jól szemlélteti, az elmúlt 7 év során a déli., keleti és északi városrész lakosságának száma növekedett, míg a nyugati városrész lakosságának száma jelentősen lecsökkent. Mindez valószínűleg annak köszönhető, hogy a 2001-es adatok szerint a nyugati városrészben volt a legnagyobb a 60 év felettiek aránya (29%). A legnagyobb növekedés az északi városrészben mutatható ki, ami az északi városrész területi határainak kitolásával magyarázható. Ez a város egyetlen része, ahol a város határa még kitolható. Városrészek lakosságának változása 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

Lakónépesség száma 2001-ben

.1 áv r so ér .2 s z árv so ér .3 s z árv so ér .4 s z áv r o rs é zs

Lakónépesség száma 2008-ban

1. városrész = déli városrész, 2. városrész = keleti városrész, 3. városrész = északi városrész, 4. városrész = nyugati városrész

A lakosság korosztályok szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nyugati városrész szintén hasonlóságokat mutat. Említésre méltó azonban a tény, miszerint az északi

55

városrészben volt szinte a legmagasabb a 0-14 éves korosztály száma, valamint legalacsonyobb a 60 éven feletti korosztályé. A lakosság korosztály szerinti megoszlása 2001-ben Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

.2 v á r rso .3 é zs áv r so 4 r é . zs áv r so ér s z

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

rá sro

1 v.

80,0 60,0 40,0 20,0 0,0

é zs

1. városrész = déli városrész, 2. városrész = keleti városrész, 3. városrész = északi városrész, 4. városrész = nyugati városrész

Déli Keleti Északi Nyugati város- város- városváros-rész rész rész rész 15,6 17,4 13,8 17,1 13,3 59,9 59,6 59,6 64,1 57,6 24,5 23,0 26,6 18,8 29,1

Kistelek összesen

Mutató megnevezése Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

Forrás: KSH 2001-es népszámlálás

3.1.2. GAZDASÁGI AKTIVITÁS, ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS FOGLALKOZTATÁS A gazdasági aktivitás, az iskolai végzettség és a foglalkoztatás tekintetében az északi városrész kimagaslóan a legjobb eredményeket mutatja. A többi városrész közel hasonló mutatókat produkál, azokban jelentősebb eltérés nem látható. Az északi. városrészben a legalacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők (26,6%) és legmagasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. (9,2%) Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Kistelek összesen 34,3

Déli városrész 33,0

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 6,0 5,5 népesség arányában Forrás: KSH 2001-es népszámlálás

56

Keleti városrész

Északi városrész

Nyugati városrész

35,4

26,6

35,5

5,7

9,2

5,1

A lakosság iskolázottsági adatai 33,0

35,5

35,4 26,6

5,5

5,7

9,2

5,1

.1 v rá s o .2 r é zs r áv rso .3 é zs r áv so é r v .4 s z rá rso é zs

40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

1. városrész = déli városrész, 2. városrész = keleti városrész, 3. városrész = északi városrész, 4. városrész = nyugati városrész

A foglalkoztatás tekintetében is az északi városrész lakossága van a legjobb helyzetben. Ebben a városrészben a legalacsonyabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező legfeljebb általános iskolai végzettségűk és a foglalkoztatott nélküli háztartások száma. Az északi városrész a településen belül a legjobb foglalkoztatottsági mutatókat adja. Az sem elhanyagolandó tény, hogy itt a legmagasabb a 15-64 éves lakosság foglalkoztatottsága. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

Foglalkoztatatás 2001-ben 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 1. 2. 3. 4. városrész városrész városrész városrész

1. városrész = déli városrész, 2. városrész = keleti városrész, 3. városrész = északi városrész, 4. városrész = nyugati városrész

Kistelek összesen

Mutató megnevezése

Déli városrész

Keleti Északi Nyugati város- városváros-rész rész rész

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

47,0

48,4

47,6

41,4

50,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

22,0

22,2

21,6

16,7

23,6

48,9

47,6

47,4

55,5

45,9

46,5

44,3

49,9

40,7

48,4

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

Forrás: KSH 2001

57

3.1.3. LAKÁSHELYZET A település lakás állományának statisztikái érdekes képet festenek. A 2001-es adatok szerint a nyugati városrészben található a legtöbb lakás (2001-es évben ennek a városrésznek a területe volt a legnagyobb is), míg a déli városrész lakásállománya a legkisebb, kevesebb, mint fele a nyugati városrészben találhatóknak (a városrész területe is a legkisebb). Lakásállomány (db) 1 000 800 600 400 200 0

798

797

874 Lakásállomány (db)

1 v. á r so r é zs áv .2 r so r é zs áv .3 r so r é zs áv .4 r so r é zs

408

1. városrész = déli városrész, 2. városrész = keleti városrész, 3. városrész = északi városrész, 4. városrész = nyugati városrész

Komfort fokozat szempontjából a északi. városrész mutatja a legjobb statisztikát, itt a legalacsonyabb (17,8 %) az alacsony komfort fokozatú lakások aránya illetve a nyugati városrészben a legmagasabb. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0

26,2

31,6

29,8

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

1 v. á r so 2 r é . zs áv r so 3 ér s v. z á r so 4 r é . zs áv r so r é zs

17,8

1. városrész = déli városrész, 2. városrész = keleti városrész, 3. városrész = északi városrész, 4. városrész = nyugati városrész

Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

Kistelek összesen (külterülettel együtt) 3 313 33,4

Déli városrész

Északi Nyugati városvárosrész rész

408

798

797

874

26,2

29,8

17,8

31,6

Forrás: KSH 2001

58

Keletivárosrész

3.1.4. A VÁROSRÉSZEK FUNKCIONÁLIS ÉS INTÉZMÉNYI JELLEMZŐI A település intézményi és funkcionális ellátottságának feltérképezéséhez egy táblázatba gyűjtöttük össze a város belterületén található fontosabb intézményeket, szolgáltatókat és gazdasági szervezeteket. Mindezeket az előzőleg kijelölt városrészek területi lehatárolása és kijelölése alapján soroltuk be. A táblázatból jól látható, hogy az északi és a nyugati városrész a legfunkciógazdagabb, míg a legkevesebb intézmény és szolgáltató a keleti városrészben található. Szolgáltatási szektor szerint az intézmények nem koncentrálódnak tipikusan egy városrészbe, jó példa erre, hogy oktatási intézmény található mind a nyugati városrészben, közigazgatási pedig az északi negyedben. (A városközponti intézmények nem dőlt betűvel kerültek jelölésre) Déli város-rész Közigazgatás

Rendőrség DÉMÁSZ Ügyfélfogadás

Oktatás, nevelés

Petőfi utcai Óvoda Művészeti Iskola

Keletiváros-rész

Kisteleki Általános Iskola

Kultúra, művészet Egészségügy, szociális

Szabadidő, sport

Térségi Gazdaságfejlesztő Kht. Vidékfejlesztési Iroda Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola Rózsaliget Kollégium Ifjúság téri Óvoda

Sportpálya

Fittforma Mozgás és Egészségstúdió Római Katolikus Plébániahivatal Volán Autóbusz Információs Iroda

Média, sajtó Gazdaság

Nyugati város-rész

Polgármesteri Hivatal Magyar Posta Zrt. Munkaügyi Központ Kárpátia Kincsesház Kistelek Térségi Humán Innovációs, Oktatási és Közszolgáltató Közhasznú Társaság Tüdőgondozó

Egyház, felekezet Érdekképviselet

Északi város-rész

Kézmű Kht. Janette Ruházati Gyáregység Belányi

Kiss Üzletház

59

Templom Temető KIOSZ Kisiparosok Országos Szervezete Kisteleki Hírmondó Prysmian MKM Kft. Probart Kft. Gyimesi Nyomda

Könyvtár Kistelek Város Önkormányzatának Bölcsődéje Csongrád Megyei Önkormányzat Napsugár Otthona Kisteleki Egészségügyi Kht. Szent György Patika Szent Imre Patika Napsugár Idősek Otthona Öregek Napközi Otthona Szakorvosi Rendelőintézet Mentőállomás Sportcsarnok és Rendezvényház Tourinformiroda Teleház

MÁV Információ

Kisteleki Városi Televízió Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft. Darabos Pékség

Kereskedelem

Vendéglátás

Czékus Vállalkozás

Autószervíz Belányi Autóalkatrész kereskedés Kék Láng ABC Hegedűs ABC Mol Benzinkút

Zefír Cukrászda

Boda Vendéglő Térerő Hamm-bár

Déli városrész intézményei

60

C-Univerzál Mezőgazdasági és Iparcikk Áruház CBA Áruház K&H Bank Rt. Papír-írószer Bolt Viktória Optika Zozi Cukrászda Zefír Cukrászda

OTP Bank Rt. Takarékszövetkezet Plus Diszkont Shell Benzinkút Házépítők Áruháza Aqua Hotel

Keleti városrész intézményei

Északi városrész intézményei

61

Nyugati városrész intézményei

3.1.5 KISTELEK VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK Környezet - A kistérség a Dél-alföldi régió központi helyén található - Az éghajlat napfényben gazdag (2120 óra) - Korai a tavasz és késői a tél - A Tiszai ártéri erdőktől az ősgyepig változatos az alföldi táj - Jelentős természeti értékek vannak, pl. Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (22151 ha), kisteleki Bíbic-tó (56,3 ha) - Jelentős és kiaknázatlan termálvíz-kincs - Gazdag az apróvad-állomány - Kihasználatlan turisztikai adottságok, melyek nem csak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra épülnek: tanyai, rekreációs, és kézműves turizmus - A környezetkímélő gazdálkodás lehetőségei - Viszonylag csekély környezetszennyezés - Az erdősültség térségi szinten 13,16%-os - Az éghajlat kedvez a mezőgazdaságnak és a turizmusnak (az évi középhőmérséklet 11 C) Társadalom - Munkabíró, ingázásban kipróbált munkavállalók - Jelentős építészeti értékek és műemlékek (Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Pusztaszeri Millenniumi Emlékmű, Makovecz-féle ravatalozó)

62

-

Tanyák mint a kulturális örökség részei, szerepük a tájszerkezetben, ökológiában, gazdálkodásban, turizmusban, rekreációban ( a térség 96%-a külterület!) Szorgalmas és vendégszerető emberek Helyi sajtó működik a településeken Jó példák vannak a szép, rendezett településkép kialakítására (a Kisteleki Városvédő és Szépítő Egyesület kezdeményezései) Térség iskolái között intézményesített együttműködés van, mely a térség határait is átlépi Nemzetközi oktatási kapcsolatok vannak (Írországgal és Angliában Coventry-vel) A Kisteleken rendőrkapitányság és rendőrőrs is működik

Gazdaság - A gazdálkodásban, a tájban, a kulturális örökségben vannak olyan specialitások, amire a marketing és a turizmus építhető (pl. hagyományos tanyás gazdálkodás, kézműves tevékenységek) - Jellegzetes helyi termékek vannak, ezeket termesztik is (spárga, paprika) - Fejlett, nagy múltú kertészeti kultúra (zöldség-, gyümölcs, szőlőtermesztés) - Nyilvántartott bortermőtáj, hagyományos szőlészeti és borászati kultúra, speciális homoki borok vannak - Nagy mennyiségű apróvadállomány van Infrastruktúra - Kistérségi informatikai rendszer, teleház, információs irodák vannak a térségben - Viszonylag jó telefonellátottság - A kistérség megközelíthetősége kiváló GYENGESÉGEK Környezet - Rendkívül alacsony aranykorona értékű talajok (13,44 AK) - Szikesek, belvízveszélyes területek - Ökológiai problémák: belvíz, talajvízszint csökkenése, defláció - Környezeti szemlélet hiánya a lakosság és a gazdálkodók körében (pl. nincs szelektív hulladéklerakó), rendezetlen hulladékgazdálkodási viszonyok - Helyi védettségű területek ellenőrzése, fenntartása szabályozatlan - az erdőkben a táji adottságoknak megfelelő fafaj kevés: sok a nyár (1721 ha), kevés az őshonos tölgy (384 ha) Társadalom folyamatosan elöregedő népesség (az öregedési index 1,53) - magas munkanélküliségi ráta, a tartós munkanélküliek és a jövedelempótló támogatásban részesülők aránya - Alacsony iskolai végzettségi szint - Az idegen nyelvet beszélő szakemberek csekély száma - A társadalmi aktivitás kicsi - A szociális problémák áttevődnek a tanyára (munkanélküliség, alkoholizmus) - Tanyák elszigeteltségének hatásai: bűnözés, szociális problémák, információhiány - szociális ellátórendszer hiányosságai (pl. tanyagondnok-rendszer fejlesztésre szorul) - rossz mentálhigiéniás állapot, gyakori depresszió, öngyilkosságok, alkoholizmus és a térségben is megjelenő drog - kedvezőtlen demográfiai viszonyok - iskolai végzettség és szakképzettség alacsony

63

-

kevés új munkahely vállalkozói aktivitás kicsi, vállalkozói merészség gyenge a tartós munkanélküliek aránya magas helyi szakember hiány, értelmiség elvándorlása rendezvények térségi szinten nincsenek összehangolva, többnyire csak a helyi közösségnek szólnak, marketingjük nincs (kivéve az Emlékparkét) a kézműves hagyományoknak, mesterségek nincs gyökere a lakosság körében csökkenő érdeklődés a helyi hagyományok iránt; helyi identitástudat alig van a civil és a települési rendezvények között nincs együttműködés

Gazdaság - Elaprózódott birtokstruktúra (2 ha alatti) - Alacsony eszköz-ellátottsági szint - A kistermelők piaci kiszolgáltatottsága - Az új magángazdaságok műszaki felszereltségének hiányos volta - Többségében alacsony feldolgozottsági szintű termékek gyártása, a termelési integráció alacsony foka - Csekély szövetkezési hajlandóság - Egyoldalú termelési hagyományok, a munkaigényes kultúrák hiánya - Nehéz az átállás más termékekre még akkor is, ha biztosabb piaccal rendelkezik a termék - Alacsony számú innovatív vállalkozás, csekély külföldi befektetői érdeklődés - tőkehiány, nehézkes hitelezési rendszer (különösen az élelmiszergazdaságban) - A piaci, gazdasági információk hiánya, általános tájékozatlanság az EU-s követelményeket illetően - Tőkeszegény, forráshiányos önkormányzatok - földtulajdon viszonyok rendezetlensége, elaprózott és széttagolt birtokszerkezet - mezőgazdasági termelés mennyiség, minőség, technológia szempontjából igen sokszínű, korszerű minőségbiztosítás így még nem építhető rá - a szaktanácsadói rendszer még csak kezdetleges - a termelők kiszolgáltatottsága a felvásárlókkal szemben nagy - a termelői és a kereskedelmi ár között nagy a különbség - mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása csak részben valósul meg, igen kevés a feldolgozóüzem, csak néhány termékre van feldolgozási kapacitás - a hűtő-, tároló-, csomagoló kapacitás kicsi - sokszor nem piacképes fajtákat termesztenek - értékesítésre termelt bor mennyisége kevés, nem megfelelő a csomagolás és a marketing - borfogyasztási kultúra érték- és szerepvesztése - a turizmusnak igazából hagyománya a térségben nincs, a meglévő csak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra támaszkodik - kevés a kereskedelmi és a minősített falusi szálláshely - vendéglátó- és szórakozó helyek hiánya, a meglévők gyengesége - a lakosság és a turisták tájékoztatása hiányos - a térségmarketing hiánya Infrastruktúra - rossz állapotú, hiányos mellékúthálózat - A szilárd burkolatú, portalanított belterületi utak általában alacsony aránya, fejletlen kerékpárút-hálózat, nem megfelelő mezőgazdasági utak - Alacsony szintű közcsatornázottság 64

-

A kommunális szilárd-hulladék térségi elhelyezésének megoldatlansága infrastrukturális hiányok vannak (pl. csatornázás, úthálózat) térségen belüli tömegközlekedés gyenge tanyák infrastruktúra ellátottságának hiányai, a megoldás nehézsége, infrastrukturális létesítmények tulajdonviszonyának rendezetlensége üres és pusztuló tanyák a külterületre vonatkozó rendezési/fejlesztési stratégia hiánya a településeken információs csatornák hiányoznak, vagy nem ismertek; térségi információs rendszer kihasználatlan, kevés a számítógéphez értő szakember

LEHETŐSÉGEK Környezet: - Mezőgazdasági többcélú hasznosítás (intenzív kertészettől a külterjes állattartásig) lehetősége - Meglévő termálvíz kincs hasznosításának lehetőségei - Természeti értékek ökoturisztikai célú hasznosítása - Biogazdálkodás feltételei adottak Társadalom - a civil szervezetek tevékenységének és szerepének a növelése - a közösségi tevékenységek fejlesztése és a vidékfejlesztés felé terelése - Nyelvoktatás, élethosszig tartó tanulás- EU elvárás, belső igény és külső kényszer, politikailag támogatott - Globalizálódó világban a helyi értékek és identitástudat erősödése tendencia - Regionalizmus erősödése, decentralizáció- a politikai gondolkodásban, döntéshozatalban és forráselosztásban - Együttműködésben rejlő hatás felismerése - Dél-alföldi régió megerősödése, viszonylagos szervezetfejlesztési és szakmai előnyei - Helyi demokrácia erősítésének támogatása - Az esztétika, szép környezet iránti igény növekedése - Rekreáció, szabadidő hasznos eltöltésének igénye, tanyai turizmus fellendülése - Külföldiek tanyavásárlásainak növekedése - Igény növekedése az EU-s ismeretek iránt, a figyelem egyre inkább az EU lehetőségei felé - fordul - Szomszédos kistérségek közötti együttműködés erősödik (Kiskunmajsa, Mórahalom) - Szeged, mint régióközpont, iskolaváros, kutatási és kulturális központ közelsége Gazdaság - Agroturizmus politikai és szakmai támogatottsága - Falusi-tanyai turizmus politikai és szakmai támogatottsága - Foglalkoztatáspolitika beruházásösztönző hatása - Foglalkoztatáspolitika egyes speciális eszközeinek jótékony hatása- pl. távmunka - Vidékfejlesztés előtérbe kerül az EU-ban és Magyarországon is - Információ felértékelődése, az iránta való igény növekedése - Megújuló energiaforrások kihasználásának lehetősége előtérbe került - Termelői csoportok, integrációk gazdasági szükségszerűsége, országos politikai támogatottsága, EU-s prioritása - "Fenntartható fejlődés" filozófiájának előtérbe kerülése - A biotechnológia rohamos fejlődése, stratégiai ágazattá válása - Csongrád-megyében ennek komoly bázisai, intézményei vannak 65

-

Zöldség-gyümölcs termékekre az EU-ban nincs kvóta- ezek a térség jellegzetes termékei

Infrastruktúra - Hulladékgazdálkodás szabályozásában és fejlesztésében az EU kényszerítő hatása - Informatika fejlesztése, erősödése világtendencia - Európai 4 korridor támogatása - autópálya gazdaságfejlesztő hatása (M5-ös autópálya) - Közműellátottság százalékos arányának növelése - Tömegközlekedés fejlesztése VESZÉLYEK Környezet - Az Alföld vízháztartási problémái „elsivatagosodást” okozhatnak - az erdősítés túlzott nagyléptékű fejlesztése, EU-s követelmények szerint hosszú távon a terület eltartó képességét csökkentheti Társadalom - hagyományos tanyai életforma és értékrend eltűnése az elöregedéssel és az új funkciók előtérbe kerülésével - a kultúra globalizációjával eltűnnek a helyi értékek - anyagias és individualista szemlélet eluralkodása - oktatás elszíntelenedése a pénz-, időhiány és szemlélet miatt - Információhoz jutás korlátozottsága erősödik, az információ-hatalom jegyében - szociálpolitikai szabályozás normatív jellege erősödik - az önkormányzatok forráshiánya hosszan tartó - az alulfizetett szakemberek elmennek más szektorokba, illetve településekre - bürokratikus intézményrendszer és ügyintézés - hosszú távon stabil jogi szabályozás hiánya - egységes statisztikai adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer nem készül el Gazdaság - az intenzív gazdálkodás veszélyezteti a természeti értékeket - földnyilvántartás problémái a mezőgazdaságban - magas közterhek - Földbirtokszerzés nem valósul meg - A magyar mezőgazdaság nem készül fel az EU-ra - mezőgazdasági szabályozás bizonytalanságai megmaradnak - forráskoordináció névleges marad - az EU-csatlakozás a térség mezőgazdaságát felkészületlenül éri - mezőgazdálkodás folyamatos leértékelődése (megítélése romlik) - felvásárlók piaci uralma megmarad - rossz fizetési morál - nem ellenőrzött minőségű borok piacra jutása rontja a minőségi borok megítélését is - globalizáció káros hatásai felerősödnek (pl. multinacionális társaságok hatalma) Infrastruktúra - Hulladékgazdálkodási rendszer változásainak problémái - Autópálya környezetterhelő hatásai - Fejlesztések elmaradása elegendő források hiányában

66

3.1.6. VÁROSRÉSZEK SWOT ANALÍZISE Déli városrész: Rákóczi és Petőfi utcák által határolt városnegyed DÉLI VÁROSRÉSZ

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

- A természet, természetvédelmi területek - A zöld felületek alacsony közelsége kiépítettsége - Fejleszthető gazdasági területtel és - Szennyvízhálózat kiépítetlensége épületállománnyal rendelkezik - A lakossági tőke hiánya LEHETŐSÉGEK

fokú

VESZÉLYEK

- A zöld és szabadidős területek növelése - Ipari park fejlődése, logisztikai lehetőségek

- Parkolási problémák további növekedése - A megfelelő humánerőforrás és pénztőke hiánya miatt az infrastrukturális fejlesztések megvalósításának elmaradása

Keleti városrész: Petőfi és Árpád utcák által határolt városnegyed KELETI VÁROS-

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

RÉSZ

-

A természet, természetvédelmi területek - A zöld felületek alacsony fokú közelsége kiépítettsége Családias, nyugodt lakókörnyezet - Szennyvízhálózat kiépítettlensége LEHETŐSÉGEK

-

VESZÉLYEK

A zöld és szabadidős területek növelése A központi részben található összefüggő terület fejlesztési lehetőségei A jövő iskolájának megteremtése - Kulturális és művelődési központ megteremtésének lehetősége

Parkolási problémák további növekedése - A megfelelő humánerőforrás és pénztőke hiánya miatt az infrastrukturális fejlesztések megvalósításának elmaradása

Északi városrész: Árpád és Kossuth utcák által határolt városnegyed ÉSZAKI VÁROS-

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

RÉSZ

-

-

Térségi funkciójú közigazgatási, - A zöld felületek alacsony fokú egészségügyi, szociális intézmények kiépítettsége magas száma - Szennyvízhálózat kiépítettlensége A terület, mint lakóterület vonzerejének növekedés Szabadidős és sporttevékenységek elérhetősége A természet, természetvédelmi területek közelsége Növekvő lakosságszám, fiatalos korszerkezet A lakossági tőke koncentrálódása A lakosság kedvező végzettségi

67

adottságai LEHETŐSÉGEK

-

VESZÉLYEK

A zöld és szabadidős területek növelése A szabad területek közelsége, amelyek lehetővé teszik a további bővítést - Sport és rekreációs fejlesztések lehetősége

Parkolási problémák további növekedése - A megfelelő humánerőforrás és pénztőke hiánya miatt az infrastrukturális fejlesztések megvalósításának elmaradása

Nyugati városrész: Kossuth és Rákóczi utcák által határolt városnegyed NYUGATI VÁROS-

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

RÉSZ

-

-

-

Térségi funkciójú közigazgatási, egészségügyi, szociális intézmények magas száma A piac és a vásár területe itt található, kereskedelmi kisüzletek nagy számban vannak jelen Szabadidős és sporttevékenységek elérhetősége A természet, természetvédelmi területek közelsége - Turisztikai szálláshelyek jelenléte

-

A lakosság elöregedése A lakások nagytömegű elavulása A zöld felületek alacsony fokú kiépítettsége Kedvezőtlen foglalkoztatottsági mutatók Szennyvízhálózat kiépítetlensége - A lakossági tőke hiánya

LEHETŐSÉGEK

-

VESZÉLYEK

Az idegenforgalom szerepének és a turisták számának növekedése A zöld és szabadidős területek növelése Sport és rekreációs fejlesztések lehetősége

Parkolási problémák további növekedése - A megfelelő humánerőforrás és pénztőke hiánya miatt az infrastrukturális fejlesztések megvalósításának elmaradása

3.1.7. KÜLTERÜLET VÁROSRÉSZ. A TELEPÜLÉS KÜLTERÜLETE, MINT A FEJLŐDÉS KITÖRÉSI PONTJA

Amint az alábbi táblázat is jól mutatja, Kistelek város területének csupán 6 %-a belterület, a település területének 96%-a külterület. Település

Összes terület Ha Km2

Külterület Ha

Belterület Km2

Külterület aránya %

Kistelek

6919

64,97

4,22

93,9

69,19

Forrás: A kistérség területi adatai /önkormányzati adatbázis/

A külterület vizsgálata és feltérképezése nem a lakosság létszámával indokolható – hiszen csupán a lakosság 5 %-a él külterületen – ,hanem a város határain kívül található jelentős méretű fejlesztési területekkel, ezért a teljes külterületet egy egységként kezelve határoztuk meg a Külterület városrészt. A külterületen található a település legnagyobb természeti értéke a Papfenyves, a város ipari parkjának jelentős része, valamint az agrár-logisztikai fejlesztési terület is. A lakosság termőföldjeinek, mezőgazdasági gazdaságainak legnagyobb hányada is a település külterületein

68

található. Külterületen fekszenek a település azon természeti értékei is, amelyek védelme és fejlesztése környezetvédelmi és turisztikai szempontból nélkülözhetetlen. FEJLESZTÉSEK

KÜLTERÜLET VÁROSRÉSZ

Papfenyves – turisztika, idegenforgalom, termálprojekt Ipari park – ipar, kereskedelem, vállalkozásfejlesztés Agrár-logisztikai terület – mezőgazdaság, kereskedelem, vállalkozásfejlesztés Termőföldek, gazdaságok – mezőgazdaság, kereskedelem Természeti értékek – környezetvédelem, turizmus, idegenforgalom

Míg a város belterületein többnyire meglévő infrastrukturális adottságok (humán, gazdasági, intézményi, környezeti) fejlesztése és bővítése a legfőbb cél, addig a külterületi fejlesztési területeken kimondottan a gazdasági (ipari, mezőgazdasági, turisztikai) fejlesztés a központi cél. (természetesen a későbbiekben maga után von egyéb infrastrukturális fejlesztések szükségességeit is). Településünk külterülete olyan adottságokkal és még kihasználatlan kapacitásokkal rendelkezik, amelyek jövőben történő fejlesztése és mozgásba hozatala a település kitörési pontjait jelenthetik. A külterületi fejlesztési területek olyan lehetőségeket rejtenek

69

magukban, amelyeket kihasználva a város fejlődési üteme éveken belül felgyorsulhat, a munkanélküliség csökkenhet, s mind a város, mind a lakosság bevételei növekedhetnek. Külterület városrész SWOT analízise KÜLTERÜLET VÁROSRÉSZ

ERŐSSÉGEK

-

GYENGESÉGEK

A tanyavilág egy részének gyors ütemű - A tanyavilág egy részének fejlődése infrastrukturális elmaradottsága Fejlesztési és befektetési területek - Infrastruktúra nem megfelelő megléte színvonala, kiépítetlensége Nagyméretű, egybefüggő zöld terület - Meglévő ipari park gyenge megléte infrastrukturális ellátottsága Rendelkezésre álló termálvíz - Családi gazdaságok alacsony és korszerűtlen eszköz és infrastruktúra Ipari park megléte és jó közlekedési állománya megközelíthetősége Családi gazdaságok, megfelelő termőföldek megléte Mezőgazdasági termelésnek kedvező éghajlat LEHETŐSÉGEK

-

VESZÉLYEK

A falusi turizmus fejlesztésének lehetősége Idegenforgalmi és turisztikai fejlesztések lehetősége Termál Park kialakításának lehetősége Külföldi tőke betelepülésének lehetősége Munkahelyteremtése, a foglalkoztatottság növelése Ipari park fejlesztése - Agrár-logisztikai park fejlesztése, bővítése - Családi gazdaságok termelésének növelése, biogazdálkodás - Zöld felületek növelése, erdősítés

70

Fiatalok elvándorlása a tanyasi környezetből Megfelelő humánerőforrás és pénztőke hiányában a fejlesztési lehetőségek megvalósítása elmarad Vetélytársak magasabb színvonalú kínálata - Időjárás viszontagságai

3.2. A KEDVEZŐTLEN (ANTISZEGREGÁCIÓ)

ADOTTSÁGÚ

71

VÁROSRÉSZEK

BEAZONOSÍTÁSA

4. STRATÉGIAI FEJEZET Kistelek Város Önkormányzata a 32/2004. (III.12) KT.h-val elfogadta Kistelek Város Térségi Szemléletű Városfejlesztési Koncepcióját, amely alapját jelenti az Integrált Városfejlesztési Stratégiának. A városfejlesztési koncepció – az 1997. évi LXXVIII. Törvény szerint – átfogó, 10-15 éves időtávra szóló, az önkormányzati döntéseket átgondolt fejlesztési gondolatmenetbe illesztő alapdokumentum. A koncepció egyrészt alapul szolgál az új városrendezési terv elkészítéséhez, másrészt - mint hosszú távú városfejlesztési stratégia - ténylegesen meghatározza azokat a célokat, amelyek az elkövetkező években Kistelek fő fejlesztési irányait tartalmazzák. A koncepció alapján a városrendezési terv feladata azon szabályok megalkotása, amelyek jogi keretet biztosítanak a koncepcióban meghatározott városfejlesztési célok eléréséhez. Az integrált városfejlesztési stratégia egy középtávú fejlesztési dokumentum, melynek célja a városokban a fejlesztések területi alapon történő összehangolása, előkészítése. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Az IVS-t az önkormányzati képviselő testület hagyja jóvá. Az IVS fontos feladata a piaci és az állami beruházások megfelelő egyensúlyi arányának a kialakítása, azon beruházások feltárásával, amelyeket pusztán a piac nem képes létrehozni. További fontos feladata, a helyzetfeltáráson keresztül megfogalmazott probléma meghatározás révén, a területi tervezés szemléletét szem előtt tartva olyan célok kijelölése, amelyek középtávon határozzák meg a város fejlődési irányát. Az IVS-ben kiemelt hangsúlyt kap a fejlesztések tervezése és megvalósítása során kialakítandó partnerség és kommunikáció, valamint a projektek pénzügyi és szervezeti hátterének megalapozását szolgáló körülmények és tényezők feltárása, ezzel alátámasztva azok megvalósíthatóságát. Célunk, hogy Kistelek Város Önkormányzata által megfogalmazott hosszú távú városfejlesztési elképzeléseket megfelelően körbejárjuk és középtávú fejlesztési programokat alakítsunk ki segítségükkel. Ezáltal a programokat a megvalósíthatóság irányába tereljük.

4.1. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE Kistelek hosszú távú jövőképe, hogy felvállalva kistérségi központi szerepét, erős gazdasági hátteret teremtve, megvalósítsa a lakói számára minden szempontból élhető várost és a tradíciókra alapozott városfejlesztést. 4.1.1. VÁROS AZ EMBERÉRT Kistelek hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek középpontjába magát az embert kívánja állítani, ezáltal a város, mint társadalmi szervezet kerül előtérbe. „Az európai városok chartája” szerint az az ideális város, amelynek sikerül összebékítenie egymással a városi élet különböző területeit és tevékenységeit (a közlekedéssel, az otthoni élettel, a munkával és a szabadidős tevékenységgel kapcsolatos igényekkel), amely védelmezi a polgári jogokat, amely tükrözi lakóinak különféle életstílusát és magatartásmódját, és fogékony ezek iránt. Amely teljes mértékben tekintettel van mindazokra, akik a városban élnek, ott dolgoznak, kereskedelmi tevékenységet folytatnak, vagy odalátogatnak, akik szórakozás végett, kulturális céllal, információvagy tudásszerzés érdekében tartózkodnak ott, vagy ott tanulnak. Kisteleken a feladat kettős: mennyiségi és minőségi fejlesztésre is szükség van, de hangsúlyozni kívánjuk azt a prioritást élvező szempontot, mely szerint nem az ember van a városért, hanem a város van az emberért. 72

4.1.2. SZILÁRD GAZDASÁGI ALAPOKON NYUGVÓ KISVÁROS Természetesen ezen célok gyakorlatban történő megvalósításához Kisteleken és a térségben is erős gazdasági hátteret kell biztosítani. Kisteleknek megvannak a következő évekre szóló fejlesztési lehetőségei, hiszen adottságai kedvezőek ehhez. A feladat ezek megvalósítása révén a városban előállított jövedelem tartós növelése, annak a város mind szélesebb rétegeihez való eljuttatása, amely során bővülhet a városi termékek és szolgáltatások piaca, növekedhet a helyi adóalap, fejlődhet az infrastruktúra és a közszolgáltatások egyaránt. A sikeres városokban az ún. „tudás alapú” társadalom megteremtésével és fejlesztésével érik el a szükséges gazdasági szerkezeti és technológiai változásokat. Ezek révén válik képessé a város az újítások, az innovációk befogadására. Egyre fontosabbá válik a helyi életkörülmények minősége, felértékelődnek a környezeti és nem anyagi értékek. A gazdasági élet fejlődése mellett nem hanyagolhatóak el az ember életét közvetlenül érintő egyéb kérdések sem. Kistelek szempontjából alapvető fontosságú, hogy várossá (kisvárossá) fejlődésének kezdeti szakaszában van. Rengeteg még a teendő az építészeti, műszaki, infrastrukturális feladatok terén is.

4.1.3. KISTÉRSÉGI IRÁNYÍTÓ SZEREP ÉS KOORDINÁCIÓ Kisteleknek, mint térségközpontnak az elkövetkező időszakban tudatosan fel kell készülnie a térségi irányítószerepre, a térségi feladatok koordinálására, hiszen csak erősödni fog az a folyamat, amelynek eredményeként a térségben számos, kibontakozni vágyó gazdasági, társadalmi, kulturális, környezetvédelmi, non-profit kezdeményezés kel életre, melyek intenzív és hosszú távú fejlődés motorjává válhatnak. A policentrikus, sokközpontú városfejlesztés európai ajánlásai szerint minden városnak meg kell találnia a településhálózatban pontos, hierarchikusan is meghatározható helyét, ahhoz hogy megfelelően hozzá tudjon járulni a térségek és régiók kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődéséhez. A városok és a környező vidékük között kialakuló funkcionális egymásrautaltság a közigazgatási határokon átnyúló önkéntes együttműködést tesz szükségessé a helyi önkormányzatok között, s ezek jelentősen hozzájárulhatnak a régiók versenyképességének erősítéséhez. 4.1.4.TRADÍCIÓKRA ALAPOZOTT VÁROSFEJLESZTÉS A várossá kinevezett „falu” továbbra is keresi városi létének elemeit, melyben meghatározó szerepet kapnak a település központi részei. Építészeti szempontból elsődleges cél, hogy a városiasodás településképi elemeit itt kell először létrehozni. Az átgondolt, összefogott tervezést ki kell terjeszteni Kistelek teljes területére, sőt belterületi határain kívülre is. Az is nagyon fontos, hogy Kistelek ebben az új fejlődési szakaszában keressen magának saját arculatot, amely egyrészt új elemeket tartalmaz és alkalmazkodik a kor igényeihez, elvárásaihoz, másrészt továbbviszi a múltban rejlő értékeket. A városnak egyensúlyt kell teremtenie a modern fejlődés és a történelmi örökség megóvása között; integrálnia kell az újat anélkül, hogy elpusztítaná a régit; támogatnia kell a fenntartható fejlődés elvét. Az emberek rajta hagyják életük, munkájuk és saját személyes történetük nyomait a városon: erről tanúskodnak az épületek, a fák, a templom, a házak, az utcák. Ezek alkotják a múlt kollektív örökségét, és elősegítik azt, hogy az emberek mindenkor a folyamatosság érzetének birtokában éljék életüket, és készüljenek a jövőre. Kisteleken az utóbbi években egyre erőteljesebb a város lakosságának bekapcsolódása a társadalmi élet különböző területeibe. Ezt a folyamatot - az embert középpontba helyező szempont alapján - egyre tudatosabbá kell tenni, hiszen a város fejlesztésének alapja a közvetlen polgári részvétel kell hogy legyen, mégpedig – a demokrácia elvét követve – egy olyan helyi 73

önkormányzaton belül, amely maga is a lehető legnagyobb autonómiát és pénzügyi függetlenséget élvezi. Jelen koncepció már ezen elvet követve igyekszik Kistelek hosszú távú stratégiai fejlesztési céljait meghatározni.

4.2. A JÖVŐKÉPET MEGHATÁROZÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA 4.2.1. ÁTFOGÓ CÉL Kistelek hosszú távú, átfogó célja, hogy kihasználva jó közlekedés földrajzi helyzetét, természeti, gazdasági és humán erőforrásait a jelenlegi leghátrányosabb helyzetű kistérségi státuszból felemelkedve a régió meghatározó kisvárosává és kistérségévé erősödjék és biztosítani tudja az itt élők számára a minőségi élet feltételeit. 4.2.2. KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK A város jövőképét a következő főbb stratégiai célkitűzésekkel kívánja biztosítani: - Kistelek növelje a térségben betöltött szerepét - Kistelek folyamatosan újítsa gazdaságát a versenyképességének növelése érdekében - Kistelek biztosítsa az itt élők számára a kimagasló életkörülményeket - Kistelek biztosítsa a minden szektorra kiterjedő lehető legmagasabb szintű városfejlesztést A 2004-ben elfogadott és 2008-ban aktualizált Kistelek Térségi Szemléletű Városfejlesztési Koncepciójában a következő stratégiai irányokat és célokat jelölte ki a település:

4.2.2.1.

GAZDASÁGI DIVERZIFIKÁCIÓ, JÖVEDELEMSZERZÉS ELŐSEGÍTÉSE -

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS,

LAKOSSÁGI

Versenyképes és diverzifikált gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása Vonzó gazdasági környezet és infrastruktúra kiépítésével hazai és külföldi tőkeberuházások ösztönzése A gazdasági ágazatok piacképességének és hatékonyságának fejlesztése Az idegenforgalmi kínálat, mint kiemelt gazdaságfejlesztési prioritás térségi összehangolt fejlesztése A termékek versenyképességének EU-s szintnek is megfelelő javítása Szakmai ismeretek és új technológiák továbbadása, a technológiai transzfer elősegítése, valamint az együttműködések és a beszállítói kapcsolatok fejlesztése A vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése A munkaerő-piaci viszonyok javítása, foglalkoztatás bővítése

AKCIÓK 1. Cserekereskedelmi terek kialakítása a) A város biztosítani kívánja egy mezőgazdasági „nagybani” piac, országos vásár előírásoknak megfelelő kialakításának lehetőségét, amelynek helyszíne lehet a jelenlegi vásártér. Ennek megfelelően pályázati támogatásból megtörtént a terület és rajta található épület EU-s szabványok szerinti kialakítása. b) Mivel a térség az ország egyik legjelentősebb dísznövény és vágott virág termelő területe, ezért termelői oldalról igény mutatkozik egy Dísznövény Árverési Csarnok kialakítására, amely a 74

nagybani értékesítést a legmodernebb technikával bonyolítja le. A programhoz tervek és engedélyek állnak rendelkezésre. c) A helyi termelők együttműködése (TÉSZ) keretében a 2007-ben átadott Térségi Agrárlogisztikai Központ továbbfejlesztése, amelynek segítségével a termelők értékesítési gondjai, problémái a hozzáadott érték növelésével (hűtő, tároló, feldolgozó, csomagoló) csökkennek. 2. Kistelek és Térsége Ipari Park fejlesztései Működő ipari park létrehozása Az objektív körülmények: az ország határ és Szeged közelsége, az épülő M5-s autópálya, az autópálya leágazó szakaszának Kistelekre történő érkezése kedvező gazdasági környezetet biztosít a Kistelek és Térsége Ipari Park fejlesztéséhez. A város egyik fő feladata ezen lehetőség kiaknázása, hiszen ezáltal válik lehetségessé a nem helyi, de belföldi vállalkozások és esetlegesen a külföldi tőke idevonzása, és letelepedésének ösztönzése. Ez a fejlesztés a lokális és regionális beszállítói hálózatok bővítésével állandó felvevő piacot biztosíthat a helyi vállalkozóknak, és megbízható beszállítókat a nagyobb vállalatoknak. A vállalkozások által befizetett iparűzési adó növeli a városban előállított jövedelmeket, ezáltal pozitív kihatással van a helyi életkörülmények minőségére. a). A helyi vállalkozások versenyképességének biztosítása. Ennek egyik formája a vállalkozások részére biztosítani a pályázatokról történő tájékoztatást. b). Az Ipari Park területén lévő magántulajdonú, ki nem használt területek hasznosítására befektetők keresése önkormányzati érdek is, így ezen ingatlanok hasznosítását szorgalmazni kell. c). Az Ipari Park bővítési tartalék területének (M5 autópályáig történő bővítés) infrastrukturális fejlesztése d). Az Ipari Park további terület bővítését kezdeményezni kell, a rendezési tervben kijelölt területeken. Az autópálya megépülésével számítani lehet az ipari parkban jelentősebb érdeklődésre, ezért a terület folyamatos bővítését vizsgálni kell. e). Inkubátorház kialakítása, az ipari park szélén lévő volt iskola épületből. f). Az Ipari Park területén önkormányzati finanszírozásban raktárbázis pályázati támogatás melletti megvalósítása indokolt. A fejlesztések szükséges tervezése önerőből valósul meg (jelenleg 3 csarnok épület tervei állnak készen), a fejlesztésre vonatkozóan pedig pályázati források, elsősorban Európai Uniós összegek megpályázása szükséges. g). Az Ipari Park szomszédságában lévő megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyek működési feltételeinek megmaradását fokozottan figyelemmel kell kísérni. h). Az Ipari Parkba betelepülni szándékozók részére vállalkozásbarát környezet és feltétel rendszert kell biztosítani. A projekt managment munkát erősíteni kell. i). Az Ipari Parkba jelentkező betelepülők befektetésének ösztönzése. Biztosítani kell számukra a szükséges szakmai tanácsadást az egyablakos ügyintézést. Törekedni kell a folyamatos kapcsolattartásra, széleskörű szolgáltatás nyújtásra. j). A betelepülő vállalkozásokkal szemben elvárás, hogy elsősorban helyi munkaerőt alkalmazzanak. A feladatok végrehajtásának egyik legfontosabb célja új munkahelyek létrehozása, a helyi és térségi foglalkoztatás elősegítése, az életminőség javítása. k). A munkaerő-piaci támogatások kihasználása érdelében figyelemmel kell kísérni a pályázati lehetőségeket és összefogással közmunka, közhasznú, közcélú munkákat kell szervezni. l). A munkahely teremtés feltételeinek javítása érdekében kerülni kell azoknak a helyi adóknak a bevezetését, amely a foglalkoztatotti létszám szerint növelné a vállalkozások közterheit.

75

3. Kis és középvállalkozások hatékonyságának javítása A város és a vállalkozók között szoros kölcsönhatás van gazdasági szempontból, hiszen a vállalkozók fejlődése nélkül a város sem tud előre lépni, ezért a város kötelessége, hogy a vállalkozókat koordinálja és számukra naprakész információkat biztosítson. Szükség esetén segítse a forrásokhoz való hozzájutásokat, és gazdasági tevékenységük összehangolását. A 2006-ben átadott Térségi Gazdaság Fejlesztési Centrum Vállalkozás Fejlesztő Irodája a térségben működő vállalkozások segítését, erősítését tűzte ki célul, széleskörű együttműködést hirdetve a vállalkozásokkal. A térségi vállalkozások gazdasági előretörésében fontos segítséget jelent az iroda által nyújtott pályázatírás, ill. a vállalkozások működésével kapcsolatos információk biztosítása. Ezen tevékenység további fejlesztése, és a vállalkozásokkal kialakított jó kapcsolat elmélyítése a cél. 4.Mezőgazdasági beruházások, Agrár-logisztikai központ fejlesztés Az agrár-logisztikai központ a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges alapfeltételeket teremti meg, biztosítja a termelők közötti együttműködést olyan szinten, hogy az egész térség haszonélvezője legyen a mezőgazdaság fejlődésének. A mezőgazdasági vállalkozók és őstermelők „életben maradása” a továbbiakban nagy mértékben függ együttműködési hajlandóságuktól. Csak együttesen képesek olyan infrastruktúrát, gépeket, berendezéseket, szállítói kapacitást kialakítani, amely elengedhetetlen feltétele a versenyképes, minőségi termelésnek. Ezek alapján egy agrárlogisztikai központ főbb funkciói: beszállítás feltételeinek kialakítása, raktározás, a hűtő és csomagolókapacitás létrehozása, komplex marketingrendszer kialakítása az értékesítés növelése érdekében, szállítási és szállítmányozási feltételek biztosítása. Cél a 2007-ben átadott Térségi Agrárlogisztikai Központ tovább fejlesztése, a mezőgazdasági termelők szövetkezésének, integrációjának erősítése (Kistelek és Térsége Termelési és Értékesítési Szövetkezet- KISTÉR TÉSZ). 5. Mezőgazdasági termékfeldolgozás lehetőségeinek megteremtése A helyi mezőgazdasági termelés volumene illetve az értékesítési nehézségek jelentik az alapját annak a törekvésnek, hogy a mezőgazdaságra épülő élelmiszeripari kapacitás kialakuljon. 6. Mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők fejlesztési lehetőségeinek elősegítése, támogatása. A Vállalkozás Fejlesztő Iroda egyben mint Helyi Vidékfejlesztési Iroda tevékenységének a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztéseinek elősegítésére történő kibővítése. 7. Erdősítés A gazdálkodás – legeltetés, szántóföldi-művelés, zöldség-, gyümölcstermesztés – következtében az erdőterület jelentősen csökkent. A jó termőképességű erdőtalajokon az erdők helyett szántókat alakítottak ki, míg a jelenlegi erdők mind mesterségesen telepített erdők. A térség jellemző talajtípusa a homok, amelynek megkötésére egyrészt eszközként használhatók az erdők, erdősávok, facsoportok, másrészt az egyéb mezőgazdasági kultúrák számára gyenge minőségű homok kiválóan alkalmas az erdőtelepítésre. Kistelek Önkormányzata az utóbbi időben vásárolt földterületeinek jelentős részét erdőtelepítésre kívánja felhasználni. Ezek jelentős része kapcsolódik a Thermal- és Aquapark projekthez. Az erdők gazdasági és turisztikai hasznosítása mellett fontos szempontként kezelendő a környezetvédelmi, egészségügyi és esztétikai hatása is. 8. Turisztika a) Turisztikai vonzerők feltérképezése, termékké formálása

76

A turisztikai vonzerők feltérképezése elkezdődött, amikor 2001-ben elkészült a Kisteleki Kistérség Idegenforgalmi Koncepciója. Ezt a munkát tovább folytatva, és a lehető legtöbb adottságot összegyűjtve – kihasználva azt, hogy Ópusztaszer az ország egyik leglátogatottabb pontja – komplex programcsomagokat kell kialakítani (falusi, agro-, bor-, gasztronómiai-, öko-, lovas, kerékpáros, vízi, egészségügyi kulturális és konferencia-turizmus), valamint a marketing eszközeit felhasználva termékként értékesíteni az ide látogató turisták számára. b) A vendégfogadás feltételeinek javítása, a szálláshelyek színvonalának emelése és szolgáltatásaik bővítése, valamint új szálláshelyek létrehozása A jövőben tervezett fejlesztésekkel, a város nyújtotta szolgáltatási körök bővítésével Kistelek turisztikai vonzereje nagy mértékben nőhet. A komplex turisztikai szolgáltatásokat nyújtó városnak fel kell készülnie az ide érkező turistaforgalom fogadására is. Ezért szükséges a szálláshelyek további bővítése, újak kialakítása (pl. a 2003-ban átadott Aqua Hotel melletti épület átalakításával a Hotel bővítése, vállalkozók szálláshelyeinek bővítése, a falusi, és tanyai turizmus erősítése). A Rózsaliget Kollégium szálláshely-kapacitását az iskolaidőben ott lakó diákok nem használják ki. Így már több év óta ifjúsági szálláshelyként is működik a kollégium, de szükséges felújítása, korszerűsítése, minőségi kereskedelmi szálláshelyek kialakítása a növekvő vendégszám miatt. c) A turizmus infrastrukturális hátterének megteremtése és fejlesztése Az ide érkező turistaforgalom igényeinek tökéletes kielégítésének elengedhetetlen feltétele a turisztikai infrastruktúra (turisztikai utak, útvonalak, kerékpárutak, parkolók, tájékoztató táblák, közvilágítása, közbiztonság) magas színvonalon történő kiépítése, kialakítása. d) Papfenyves Thermál Pihenőpark megvalósítása Megvalósítását az 53 ha-os Papfenyves erdőbe és a körülötte elhelyezkedő – a Település Rendezési Tervben külön szabályozott- körülbelül 250 ha-os területre tervezzük. Cél a kor igényeinek megfelelő minőségi turisztikai szolgáltatás megteremtése, amely biztosítja a pihenést, az aktív rekreációt, wellness lehetőségeit, a Kistelekre illetve szűkebb és tágabb környékére vonatkozó komplex programcsomag keretei között, mindezt a dél-alföldi népi, építészeti és kulturális hagyományok felhasználásával, felelevenítésével. A park körül elhelyezkedő tanyák, tanyasorok népi építészeti stílusban történő felújításával a szálláshelyek bővítése a környezetbe illeszkedően valósítható meg, amely egyben kulturális örökségünk védelmét is jelenti. A park műszaki-, technikai megvalósítása során fontos cél a környezetbarát technológia, megújuló energiaforrások felhasználása (pl. termálvíz, napkollektorok), és a környezetvédelmi szempontok alkalmazása. (pl. szelektív hulladékgyűjtés, termálvíz visszasajtolás). A környezet harmonikus kialakítását elősegítendő a városrendezési terv a szabadidőpark körüli mezőgazdasági tevékenységeket ezeknek megfelelően szabályozza. A park létrejöttével az egész kistérségre kiható új munkalehetőségek teremtődnek, illetve az idegenforgalom tartós fellendülése várható, amely megsokszorozza Kistelek turisztikai forgalmát. A park megvalósításához az önkormányzat a helyszínt, valamint a projekt előkészítést és koordinálást tudja biztosítani. A megvalósításhoz pályázati források elnyerése mellett befektetőkre van szükség. 9. Munkanélküliség csökkentése, foglalkoztatás bővítése A fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésének, a munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorult népesség munkaerőpiacra történő visszatérésének elősegítése új munkahelyek teremtésével valósítható meg. A város feladata az új munkahelyek teremtésével a foglalkoztatás bővítésének elősegítése. A meglévő humán adottságok - összehangolva a foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztésekkel - kihasználhatóvá válnak, és csökkenthető a munkanélküliség. Társadalmi beilleszkedést elősegítő programok és szolgáltatások támogatásával javítható a lakosság életminősége. E célt szolgálják a fentiekben ismertetett gazdaság fejlesztési elképzelések: Ipari Park fejlesztés, Agrár Logisztikai Központ bővítés, vállalkozások támogatása stb.

77

Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővíthetik a foglalkoztatottak körét, ezek lehetnek olyan népi mesterségeket űző kézművesek, akiknek jelenleg nincs munkájuk. Hasonlóan a jövedelemszerzési lehetőségek körét bővíti a házi és kézműipari, valamint helyi, tájspecifikus termékek előállítása, fejlesztése, értékesítése. A város igyekszik bővíteni a szociális foglalkoztatási lehetőségeket, hiszen bérmentesen épületet (Rákóczi utca 51.) biztosított 2003-ban 25 főt foglalkoztató rehabilitációs munkahely elindításához. Ennek közeljövőben tervezett bővítését is támogatja, valamint az önkormányzat részéről rendszeres a közcélú és közhasznú foglalkoztatás is.

4.2.2.2.

KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGOK INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE -

JAVÍTÁSA:

A

KÖZLEKEDÉSI

RENDSZER

ÉS

A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a gazdasági, és turisztikai fogadóképesség erősítése Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése A városi környezet tudatos és igényes fejlesztése Az életminőség javítása Akadálymentes közlekedés lehetőséginek kialakítása Nagyobb térségi közlekedési mobilitás

Akciók: 1.A szilárd burkolattal ellátott utak bővítése Cél a város minden utcájának szilárd burkolattal történő ellátása, hogy a városon átmenő és a helyi forgalom is zavartalan és biztonságos legyen. 2.A meglévő utak minőségének javítása, terelőszigetek bővítése a főutcán A korábban már szilárd burkolattal ellátott utak felújítása szükséges, mivel a téli időszakban, nyári esőzések alkalmával a város helyi közlekedése nem biztonságos. Szintén a biztonságos közlekedést szolgálja az E75-ös főút városon áthaladó szakaszán új terelőszigetek kialakítása. 3. A járdarendszer megújítása, bővítése A járdákkal el nem látott utcákban legalább az egyik oldal szilárd burkolattal történő ellátása, a meglévő burkolatok felújítása. 4. A kerékpár-úthálózat bővítése: Kistelek kerékpárútjainak tovább bővítése, és a településeket összekötő kerékpárutak megépítése. 5. A főutcák járdáinak és a városközpont tereinek díszburkolattal történő kiépítése: A kor elvárásainak megfelelő esztétikus tér- és járdaburkolatok készítése, amelyek hozzájárulnak a biztonságos közlekedés és a vonzó városkép megteremtéséhez. 6. Parkolási lehetőségek bővítése: A bővülő helyi piac, az utóbbi évek új fejlesztései (sportcsarnok, szálloda), a város vendéglátóhelyeinek száma, a növekvő turisztikai kínálat az utóbbi években maga után vonta a helyiek és az idelátogatók parkolási nehézségeit. Ezért szükség van új parkolók kijelölésére, építésére (különös tekintettel a városközpontra). 7. A várost elkerülő úthálózat fejlesztése: Az épülő M5-ös autópálya leágazó szakaszának városon kívüli elhelyezése. A leágazó szakasz - a település szempontjából - optimális nyomvonala: a majsai út kisteleki vasúti átjáróján áthaladva, a jelenlegi vásártéren keresztül a MOL Benzinkút mellett éri el az E75-ös főutat.

78

8. A mezőgazdasági feltáró úthálózat fejlesztése: A térség települései között kevés a burkolt utak aránya, a települések egymás közötti megközelíthetősége csak a fő közlekedési útvonalakon lehetséges. A mezőgazdaság fejlesztése érdekében szükség van a mezőgazdasági területek megközelítését megkönnyítő utak szilárdburkolattal történő kiépítésére. 9. A tömbfeltárás következményeként új utcák kialakítása: Amennyiben a tömbfeltárások megvalósulnak, a következő helyeken alakulnak ki új utcák: a Jókai utca és a Keresztes Nagy Antal utca sarkán található társasházak mellett elhaladva a Jókai utca és Rákóczi utca között, a Keresztes Nagy Antal utcától a Zrínyi utcáig vagy a Gőzmalom utcáig, illetve a Kossuth utca és a Bocskai utca között a Széchenyi utcától a Szakorvosi rendelőig.

4.2.2.3. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA: EURÓPAI SZÍNVONALÚ KISVÁROS FELÉPÍTÉSE

-

-

A jelentős építészeti értékkel rendelkező régi épületek városképbe illeszkedő átalakítása, a tradicionális építészeti emlékek megőrzése A tanyák turisztikai célú felújítása A helyileg védett építészeti értékek számának növelése, és védettségük tényleges megvalósítása Kistelek romló állapotú településközpontjának rekonstrukciójával vonzó, európai színvonalú településközpont kialakítása A városközpont új építészeti arculata hangsúlyozza a területek nyitását, a zöld felületek növelését a beépítettel szemben A meglévő lakóterületi zöld felületek funkciója szerinti kihasználása, megfelelő térelemekkel történő felszerelése: játszóterek építése, ivó kutak, szökőkutak, térszobrok, utcabútorok, egyéb díszítő elemek elhelyezése Új beruházások által a település népességmegtartó-képességének javítása, a fiatalok, idősek életkörülményeinek javítása Rekreációt és az idegenforgalmat szolgáló városi környezet fejlesztése Az épített környezet minőségének javítása: európai színvonalú kisváros felépítése, a városközpont átalakításával, a közterületek fejlesztésével, a zöldfelületek növelésével, a lakáshelyzet javításával, új beruházásokkal

AKCIÓK Rákóczi utca-Kossuth utca által határolt terület 1. A Kistérségi Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycentrum Mind városképi szempontok, mind a megnőtt lakossági igények is szükségessé teszik a jelenlegi Rendezvényház további rekonstrukcióját (a korábbi áruház jelleg megszűntetését), felső szintjének és tetőterének átalakítását. Ezzel párhuzamosan sor kerül az épület homlokzatának teljes rekonstrukciójára. Nyert pályázati támogatás alapján került 2004-ben kialakításra az épület Széchenyi utca felőli részén az úgynevezett „Kisfürdő”. A tervek szerint az épület Széchenyi és Kossuth utcai sarkához egy újabb épületegység építésére kerülne sor a fürdő bővítéseként, amelynek következményeként a jelenlegi Széchenyi utca eleje a Bocskai utcáig húzódóan szűkebbé válna. Ezáltal célszerű lenne ezt a szakaszt és a Bocskai utca Rákóczi utcára kivezető szakaszát egyirányúsítani. A Sportcsarnok Bocskai utca felőli oldalán található üzlethelységek és a hozzájuk tartozó közművek kialakításra kerülnek. A jelenlegi Rendezvényház kialakítására 2000-ben került sor a volt áruház alsó szintjén átmeneti megoldásként. A hely azonban sem méretileg, sem funkciójában nem tudja teljes mértékben biztosítani a Művelődési Központ betöltéséhez szükséges funkciókat. Ezért a tervekben a Kistérségi Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycentrum és a hozzá kapcsolódó

79

Kisfürdő együttese egy komplex sport- , wellness-, és egészségközponttá történő átalakítása szerepel. 2. A Kistérségi Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycentrum környékén elhelyezkedő terek és parkolók kialakítása A következő helyeken kerülnek kialakításra parkolók, parkok és járdák:  A Széchenyi utcán a jelenlegi piactér területén parkolók kialakítása  Az épület komplexum melletti Széchenyi utcai és Bocskai utcai szakasz egyirányúsítása 3. A területen várható egyéb rehabilitációk A rehabilitációk szorosan összefüggnek Kistelek új építészeti arculatának kialakításával, amelyek tartalmazzák a városképi szempontból nem illeszkedő épületek átalakítását. Ilyen például: Rákóczi utca 2. sz. alatti társasház tetőtér ráépítése. Funkcióváltás következtében várható a Körzeti Orvosi Rendelő átalakítása, és a szomszédos Aqua Hotelhez történő kapcsolása. Az Aqua Hotel másik irányba történő Városi Kisfürdővel való összekapcsolása is adekvát feladattá vált. A Rákóczi és Kossuth utca sarkán található plébánia hivatal épülete szintén új funkciót kapott azáltal, hogy a Plébánia Hivatal új helyszínre költözött. A régi épületbe a Városi Könyvtár és a Teleház kezdte meg működését. További felújításra vár az épület külső homlokzata. Az akcióterületen lévő házsorok (például Kossuth utca Mentőállomásig tartó szakasza) homlokzatának restaurálásával az egységes városkép megjelenésének erősítése. A Piaccsarnok melletti téren társasház megvalósítására kerül sor. A Piaccsarnok Rákóczi utca felöli oldalán új parkolók kialakítása szükséges. Petőfi utca – Rákóczi utca által határolt terület A városközponti akcióterületen található (korábbi OTP) önkormányzati tulajdonú ház (Rákóczi u. 3.) Kistelek egyik régi típusú házaként a hagyományos épület homlokzatot képviseli, így felújítása is ennek jegyében tervezett. Mellette a Keresztes Nagy Antal utca és Rákóczi utca sarkán elhelyezkedő épületegyüttes (önkormányzati bérlakás illetve üzlethelyiségek) szintén az önkormányzat tulajdona. A két épület a későbbiekben többféle funkciót is betölthet, de teresedés számára is helyet adhat. A Keresztes Nagy Antal utca és Rákóczi utca átellenes sarkán található épületek jelenleg a Református Egyház tulajdonában vannak. Kistelek Város Önkormányzata már több ízben tárgyalásokat folytatott az Egyházzal, amelynek során felmerült a terület elcserélése, vagy pedig a terület kinyitásával, teresítésével párhuzamosan egy kisebb méretű református templom építésének kérdése. Petőfi utca – Árpád utca által határolt terület A Petőfi utca- Árpád utca- Bercsényi utca és a Petőfi Sándor Általános Iskola által bezárt központi területen Kistelek Város Önkormányzata megvásárolta az ingatlanokat. A tervezett cél, hogy a felújítandó és kibővítendő iskolaépület mellett egy nagyobb tér kerüljön kialakításra, amely elemeiben őrzi a helyi, múltbeli építészeti hagyományokat, és kisebb városi rendezvények megtartására is alkalmas. Így a területen található leromlott állapotú és funkcióikat vesztő épületek lebontásra kerülnek, esetleg felújításra várnak. A Bercsényi utcában (volt mentőállomás) 20042005-ben felépült az új Plébánia Hivatal épülete. A tervek alapján a Bercsényi utca útjának nyomvonala megváltozik és közvetlen a Plébánia hivatal előtt valamint a Kiss Üzletház mellett 80

elhaladva csatlakozik az Árpád utcához. Az út melletti területen buszpályaudvar kialakítására kerül sor, amely mentesíti a korábbi városközponti buszmegállókat és biztosítja az autóbuszok minden irányba történő továbbhaladási lehetőségét és várakozását is. A buszpályaudvar Árpád utcai homlokzata alkalmas vállalkozói üzletek, irodák kialakítására. Mivel a korábbi épületek lebontásra kerülnek, ezért a kialakuló tér meghatározó arculati elemévé az iskola épületegyüttese válik. Az iskolához kapcsolódóan további fejlesztések tervei készültek el, melyek multifunkciós jelleggel iskolai és városi feladatokat is ellátnak. Az iskola fejlesztéshez kapcsolódóan szükséges a fő épület homlokzatának rekonstrukciója, az épület teljes akadálymentesítése, ill. figyelembe véve térségi funkcióját, további tantermekkel történő bővítése. A megnövekedett tanuló létszám is ösztönzi az új alsós tornaterem, valamint a hozzákapcsolódó sportudvar kialakítását. Az iskola bővítés városi funkciókat is ellátó része az a jelenlegi aulához kapcsolódó épület egység, amely a komplex művelődési központ funkciókat látja el (művelődési ház, rendezvények, civil központ, stb.) A térhez kapcsolódó parkoló fejlesztések egyrészt a Petőfi utca iskola előtti szakaszára vonatkoznak, másrészt a Bercsényi utca felöl az iskolatérbe nyúló körforgalomszerűen kialakított parkolókat jelenti. A Szent István tér jelenlegi mérete az épületek lebontása után több mint kétszeresére növekszik, amely kisebb városi rendezvényeknek fog helyet biztosítani. A téren díszburkolatos sétányok, kerékpárút, növényszigetek, dísztó kerülnek kialakításra, elhelyezésre kerülnek különböző térbútorok, valamint szerepel a tervekben a tér névadójának Szent István lovas szobrának elhelyezése. A terület Árpád utcai szakaszán az utóbbi időben növekvő számban nyitottak új üzleteket. Ezek egyrészt új épületek, másfelől leromlott állapotú épületek, melyek felújítása szükséges (például Kiss Üzletház). Kossuth utca és az Árpád utca által határolt terület A Templom és Polgármesteri Hivatal környékének rehabilitációja A városközponti akcióterület ezen része a templomot, a templomkertet, a polgármesteri hivatalt és a körülötte elhelyezkedő területeket, valamint a terület Kossuth utcai szakaszát foglalja magába. A terület az épületek funkciójából és korából adódóan is a város egyik leginkább „szem előtt lévő” pontjai, ugyanakkor jelenlegi állapotuk ezt nem tükrözi. Tervezett feladatok:   

  

A templom csaknem száz éves tetőszerkezetének rekonstrukciója (faszerkezet csere és tetőfedés) A templomkert egységes parkká történő kialakítása díszburkolatos sétányokkal, utcabútorokkal, növényzettel Az akcióterület Kossuth utcai szakaszán a Czékus Áruház és a mellette található társasház előtti tér átalakítása, növényszigetek és parkolók kialakítása, a parkolók további szerviz úttal egybekötött kiépítése a Kossuth utcán a Posta utáni telkekig. A Polgármesteri Hivatal udvari melléképületeinek lebontása, és a helyén park kialakítása a Kálvária utca és Ede utca sarkán A Polgármesteri Hivatal homlokzati felújítása, és teljes akadálymentesítése A terület Árpád utcai szakaszán az utóbbi időben növekvő számban nyitottak új üzleteket. Ezek egyrészt új épületek, másfelől leromlott állapotú épületek, melyek felújítása szükséges (például Gyimesi Nyomda).

Zöld területek kialakítása (parkok, játszóterek) Központképző jellegű zöldterületek

81

Az 1994-es Rendezési terv négy területre jelölt ilyen területet: templomkert, a Petőfi iskola melletti tér, jelenleg Szent István Tér, a város Szeged felőli bejövő szakaszán a Munkácsy utca és a Kossuth utca találkozásánál található tér (Boda Vendéglő előtti tér), valamint az E75-ös főút Szeged felőli bejövő szakaszának jobb oldalán elhelyezkedő terület Új, és kialakításra váró központképző jellegű zöld területek A Rendezvényház és a szálloda közötti tér, a Kegyeleti Park és az ópusztaszeri út túloldalán vele szemben elhelyezkedő tér, a lebontandó Polgármesteri Hivatal helyén kialakítandó tér, az új piactér. Egyéb virágos és zöld területek A város célja, hogy az épített környezet és a zöld területek harmonikus kapcsolatban álljanak. Ezért fontos a városközpont esetében is a megfelelő arányok kialakítása, a zöld felületek arányának növelése a beépítettel szemben. Így tovább folytatódik az E75-ös út terelőszigeteinek növényesítése, valamint új programként az út melletti zöld területek kialakítása. Fontos a város teljes területén található közterületi és magántulajdonú zöld felületek rendezése, és együttes tervezésük a fejlesztésre váró utakkal ás járdákkal. Pihenő – játszó jellegű zöldterületek, játszóterek Jelenleg az Erzsébet utcában, a József Attila utcában, a Móra utca végén, a Damjanich utca és a Tömörkény utca sarkán találhatók játszóterek. A központi tér jellegéből adódóan a város játszóteret tervez a Sportcsarnok Bocskai utca felőli oldalához, illetve a Polgármesteri Hivatal átalakításával nyert területre. A város tereinek kibővítésére való törekvés több, más helyen is lehetőséget biztosíthat pihenő – játszó jellegű zöldterületek kialakítására. Pihenő jellegű területként funkcionál a strand is. A strand mögött elterülő nádas, mocsaras terület feltöltésével lehetőség adódik egy nagyobb méretű, a strandhoz kapcsolódó szabadidőpark kialakítására. A szabadidőpark terve már az 1980-as évek végétől létezik, de gyakorlati kivitelezésére nem került sor. A terület és a strand átalakítása azonban késznyerítő körülmény is, hiszen a strand jelenlegi állapotában már nem felel meg az előírt követelményeknek. Elkezdődött a város északi-nyugati határában lévő Papfenyves szabadidőparkként történő kialakítása. Cél e funkció tovább erősítése és kibővítése. Temető A temető állapota leromlott. Fel kell újítani a ravatalozó tetőszerkezetét, újra parkosítani kell a területet. A tervek szerint a temető és a mellette kialakított Kegyeleti Park köré egységesen megépített kerítés épül, így a temető magába foglalja a Kegyeleti Parkot is. A főbejárat a Kegyeleti Park bejárata lesz, míg a temető Tömörkény utca felőli bejáratánál parkoló épül. A temető bővítése tőle nyugatra elhelyezkedő földterületek megvásárlásával hosszú távon megoldódott. INTÉZMÉNYEK Az intézményterületek esetében továbbra is lényeges szempont, hogy rendeltetésük a mindenkori igények és gazdasági lehetőségek szerint változtatható legyen. Az intézményterületeken a fásításra, a zöld területek kialakítására törekedni kell. 82

Az oktatási nevelési intézmények 2007-os térségi szintű átalakítása után cél az egységes iskolarendszer minőségi felépítése, a „21. század iskolájának” kialakítása. Ennek alapján az óvodák, általános iskola további bővítése, átalakítása szükséges. Fontos feladat a gimnázium épületének restaurálása illetve a kollégium felújítása, átalakítása. Mivel a kollégium épületének szálláshely kapacitása nincs kihasználva, ezért a gazdaságos fenntartás érdekében elkezdődött a kollégium turisztikai célú hasznosítása is. Ahhoz azonban, hogy ez ténylegesen fenntartható legyen minőségi átalakításra van szükség. A tervek között szerepel a Polgármesteri Hivatal épületének átalakítása is, amely egyrészt külső megjelenésében kap új arculatot az udvari melléképületek elbontásával (park kialakítása), másrészt belső funkcionális megosztás is változik az akadálymentesítés szabályainak betartásával, belső terek átépítésével. A város egyik legjelentősebb intézmény átalakítása a Kossuth utca 5-7. szám alatt található Kistérségi Multifunkcionális Sport és Rendezvénycentrum, amelynek átalakítása, bővítése folyamatos. (lásd részletesen az Akciók/1. számú akcióterület) Az egészségügyi intézmények esetében a Körzeti Orvosi Rendelő átköltöztetésével a Szakorvosi Rendelő épületébe, egy helyszínen valósul meg az orvosi ellátás, amelynek színvonalát emeli a 2007-ben átadott egy napos sebészeti rendelő is. Ugyancsak 2007-ben befejeződött az épület külső homlokzatának felújítása. További feladat a járóbeteg ellátáshoz szükséges legkorszerűbb műszerek és berendezések beszerzése, a tüdőgondozó épületének áthelyezése a Szakorvosi Rendelőhöz kapcsolva, amelynek emeletén további pihenő kortermek alakíthatók ki az egynapos sebészethez kapcsolódva. Jelenleg alapvetően Kistelek költségvetését terheli (a központi költségvetési támogatások mellett) az egészségügyi intézmények fenntartása és működtetése. Ebben a közeljövőben nagyobb szerepet kell vállalnia a térség többi településének is, hiszen a Szakorvosi Rendelő és a Mentőállomás térségi szinten lát el feladatokat. Szociális feladatokat ellátó Gondozási Központ, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat feladat ellátásának minőségi javítása érdekében tervezett az intézmény további felújítása, bővítése. LAKÓTERÜLETEK FEJLESZTÉSE A lakóterületek fejlesztésénél Kistelek város törekvése az, hogy a fiatalok és idősek érdekeit és igényeit egyaránt figyelembe véve határozza meg a feladatokat. Kistelek népességszáma csökkenő tendenciát mutat. Ez a tény is jelzi, hogy az utóbbi években csökkent a lakás- és házépítési hajlandóság. Ugyanakkor megfigyelhető az a tendencia is, hogy a fiatalok igyekeznek különálló egzisztenciát teremteni, és ennek keretében önálló lakhatási lehetőséget biztosítani maguknak. Ezért Kisteleken kettősség figyelhető meg: egyrészt növekszik – bár lassú ütemben - a település beépített területe, elsősorban az építésre kijelölt területeken, másrészt növekszik az elöregedett vagy lakatlanná váló házak száma is. Az anyagi és megélhetési nehézségeket szem előtt tartva Kistelek Város Önkormányzata igyekszik megkönnyíteni a fiatalok lakáshoz jutását. E célt szolgálja a 7 és 10 lakásos fecskeház. Napjainkban is aktuális feladat újabb fecskeházak építése, tovább bővítve a Jókai utca végén kialakuló lakóparkot.

83

Szintén a lakáshoz jutás megkönnyítését – illetve városképbe történő illeszkedését - szolgálja az a terv, amely a Rákóczi utca 2. és a Kossuth utca 9-11. szám alatt található társasházak tetőtér beépítését célozza meg. Új igényként jelentkezik elsősorban egyedül élő, nyugdíjasok részéről, hogy önálló életvitelüket megtartva, olcsóbb és biztonságosabb lakhatási körülményeket alakíthassanak ki maguknak. Ebben a város olyan projektek kialakításával tud segíteni, amelyek célja nyugdíjas házak építése. Ezek építése az igénylők saját pénzének illetve vállalkozói tőke bevonásával képzelhető el, meghatározott időre szóló bérleti jogú, vagy öröklakások formájában. Ilyen nyugdíjasházak létesültek a Szakorvosi Rendelő és a Bocskai utca által határolt területen. Érdeklődésre való tekintettel további nyugdíjas házak építését tervezzük később kijelölendő helyeken. Lényeges, hogy az önkormányzat elegendő önkormányzati tulajdonú lakással bírjon, amely cserelakásra, szociális bérlakás céljára, stb. hasznosítható. Gondoskodni kell ezek felújításáról, korszerűsítéséről, szükség esetén eladásáról. A Papfenyvesbe és környékére tervezett Termál Aqua Park projekt egyik eleme az erdőben elhelyezett magas igényeknek is megfelelő apartmanházak (üdülőfalu). A projekt megvalósulása esetén ezek a park részeivé válnak. Lakóterületeket érintenek a lehetséges tömbfeltárások, amelyek a következők: a Jókai utca és a Keresztes Nagy Antal utca sarkán található társasházak mellett elhaladva a Jókai utca és Rákóczi utca között, a Keresztes Nagy Antal utcától a Zrínyi utcáig vagy a Gőzmalom utcáig, illetve a Kossuth utca és a Bocskai utca között a Széchenyi utcától a Szakorvosi rendelőig. Lakóterület bővítésre a város továbbra is a József Attila utcától észak-keletre fekvő területeket jelöli ki. A József Attila utcától a Hársfa utcáig terjedő utcák (Diófa, Orgona, Molnár János) már nagy százalékban beépítettek, így a további bővítési lehetőség a Hársfa utcától észak-keletre fekvő területek. IPARI ÉS RAKTÁRTERÜLETEK A város fejlesztése megköveteli a gazdaság fellendítését, így a közeljövőben több olyan projekt kerül kidolgozásra, amely az ipari és raktárterületek bővítését szorgalmazza. A város azokat a fejlesztéseket fogadja el és támogatja, melyek a város és a lakosság érdekeit egyaránt szolgálják. Ezek közül kiemelendők: Térségi Agrár–Logisztikai Központ, Ipari Park, Dísznövény Árverési Csarnok (lásd részletesen Gazdasági diverzifikáció). Az Ipari Park esetében a jelenlegi Ipari Park terület bővítése szükséges az autópályáig terjedően. Fontos ezen terület infrastruktúrával való ellátása is. A fenti feladatok megvalósítása szükségessé teszi a Rendezési Terv folyamatos és igényeknek megfelelő módosítását. Közlekedési területek A közlekedési területek fejlesztése a következő főbb elemeket tartalmazza: a szilárd burkolattal ellátott utak bővítése, a meglévő utak minőségének javítása, terelőszigetek bővítése az E75-ös főúton, a járdarendszer megújítása, a kerékpár-úthálózat bővítése, a főutcák járdáinak és a városközpont tereinek díszburkolattal történő kiépítése, parkolási lehetőségek bővítése, a várost elkerülő úthálózat és a mezőgazdasági feltáró úthálózat fejlesztése, a tömbfeltárás következményeként új utcák kialakítása.

BELTERÜLET KÖRNYÉKI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK 84

       

Papfenyves (lásd részletesen A gazdaság fejlesztése) Szeméttelep (lásd A természeti környezet) Építési telkek (lásd Az épített környezet Ipari park (lásd A gazdaság fejlesztése) Mezőgazdasági feltáró utak építése, felújítása (lásd A közlekedési adottságok) Dísznövény Árverési Csarnok (lásd A gazdaság fejlesztése) Szennyvíztisztító telep (lásd A természeti környezet) Térségi Agrár Logisztikai Központ

4.2.2.4. A TERMÉSZETI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, A KÖRNYEZETVÉDELMET SZOLGÁLÓ INFRASTRUKTÚRA ÉS A ZÖLDTERÜLETEK FEJLESZTÉSE

-

-

-

A környezetszennyezés forrásainak feltárása, a szennyeződések mértékének csökkentése, ezáltal a környezeti terhelések mérséklése, illetve a környezeti értékek hosszú távú megőrzése. Az ivóvízellátás minőségének javítása. A vízellátás és a vízigény közötti egyensúly javítása. Gazdasági vízgazdálkodási eszközök kifejlesztése és alkalmazása, beleértve a víztakarékos mezőgazdasági módszerek és öntözési technológiák elősegítését. Az infrastruktúra és közműellátottság környezetvédelmi szempontú továbbfejlesztése. Megújuló energiaforrások felhasználásának növelése. Ökológiai fenntartható fejlődés hosszú távú biztosítása. A területi aránytalanságok megszüntetése, a város egész területén az épített és zöld területek harmóniája. A zöld területek növelése, a már meglévők rendezése Közterületek fenntartható tisztaságának biztosítása A térség természeti vonzerőinek fejlesztése és kihasználása. A helyileg védett növénytársulások, természeti értékek számának növelése, és védettségük tényleges megvalósítása.

AKCIÓK A természeti környezet védelme, megújítása: zöldterületek, parkok, játszóterek rendezése, bővítése: Ivóvízhálózat korszerűsítése  kapcsolódás a regionális ivóvízminőség javító programhoz, vagy az ivóvízminőség javítás helyi szintű megoldása  vízhálózati csőrendszer cseréje, vízhálózat rekonstrukció  ivóvíz-szolgáltatás és kezelés minőségi szintre emelése, korszerű technikai ellátottság biztosítása  a vízműtelepen lévő épületek felújítása, korszerűsítése, új technikai felszerelése Villamoshálózat, gáz A közvilágítás korszerűsítése folytatódik a város teljes területén, a városközponti terek kiemelt villamosításával és dísz-kandeláberrel történő felszerelésével. Kijelölt külterületi önkormányzati

85

villamos- és gázhálózati fejlesztés helyszíne a Thermál- Aquapark a Papfenyvesben és környékén, valamint a tervezett beruházások helyszínein (Ipari Park és kapcsolódó fejlesztési területei) Csatornahálózat - Csapadékelvezetés Cél a mederburkolatok továbbfejlesztése, teljes utcaszakaszokon történő megépítése, a városközpontban zárt rendszerű (csővezetékes) burkolt, árokrendszer kialakítása. Csatornahálózat - Szennyvízcsatorna A Kisteleki Kistérségben a szennyvíz elvezetés nem vagy csak részben megoldott. Kistelek városban 1975-1980 között kiépült elválasztó rendszerű csatornahálózat az ingatlanok 12 %ának bekötését teszi lehetővé, jelenleg azonban mindössze 7 %-os a csatornázottság,, igen alacsony érték a 100%-os vízellátottság mellett. A megtermelt szennyvíz elhelyezésére a térség települései közösen próbálnak megoldást találni, ennek érdekében 2006-ban megalakult a Kistelek és Térsége Víziközmű Társulat. A települések önállóan pályáznak minden egyes település szennyvíztisztítójának megépítésére ill. a csatornahálózat hosszának növelésére, kiépítésére. Cél a településeken termelt lakossági szennyvíz megfelelő és teljes körű elvezetése, valamint elhelyezése, tisztítása, melyekhez szükséges tervek rendelkezésre állnak. Szennyvíztelep  a szennyvíz-csatornahálózat bővítésével párhuzamosan a jelenlegi szennyvíztelep helyett a mai előírásoknak megfelelő szennyvíztisztító telep kialakítása  a környezetvédelmi szempontokat figyelembevevő szennyvíztisztító megépítése, kialakítása  Kistelekre a jelenlegi technikai lehetőségeket figyelembe véve SEMI SBR típusú szennyvíztisztító építését tervezzük, amelyhez jogerős elvi engedélyes tervvel rendelkezik Kistelek Város Önkormányzata. Szeméttelep – hulladékudvar  A szeméttelep rekultivációja  A hulladékudvarban szelektíven összegyűjtött hulladék regionális gyűjtőhelyre történő szállításának biztosítása Termálvíz – vezeték rendszer az intézményekhez és a fürdőhöz Megújuló energiák- elsősorban a meglévő termálvíz – hasznosítása

4.2.2.5.A

KULTURÁLIS, SPORT ÉS SZABADIDŐS SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÍTÉSE ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ HUMÁNINFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, CIVIL TÁRSADALOM ERŐSÍTÉSE

-

-

A kulturális, sport és szabadidős infrastruktúra és találkozási pontok fejlesztése, bővítése, minőségi javítása. A város térségi kulturális, sport és szabadidő központ szerepének növelése. A kulturális, sport és szabadidős tevékenységek bővítésével, értékes programok szervezésével, és a közösségi kezdeményezések támogatásával fokozni a közösségteremtő erőt minden korosztály számára. A sport, a mozgás révén az egészséges életmódra való nevelés előmozdítása: „Egészséges város” program A kultúra, sport és szabadidő gazdasági, turisztikai szempontú fejlesztése.

86

-

A civil társadalom erősítése, az önkormányzat, a közösségek és a magánszektor közötti együttműködés elmélyítése.

AKCIÓK Városi kulturális és sport koncepció kidolgozása Kistérségi Multifunkcionális Sport és Rendezvénycentrum eddig átalakítatlan (korábban áruház) részeinek felújítása. A jelenlegi Rendezvényház kialakítására 2000-ben került sor a volt áruház alsó szintjén átmeneti megoldásként. A hely azonban sem méretileg, sem funkciójában nem tudja teljes mértékben biztosítani a Művelődési Központ betöltéséhez szükséges funkciókat. Ezért a tervekben a Kistérségi Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycentrum és a hozzá kapcsolódó Kisfürdő együttese egy komplex sport- , wellness-, és egészségközponttá történő átalakítása szerepel. Új találkozási pontok megteremtése Az új találkozási pontok azok a létrehozandó helyszínek, amelyek a meglévőkön túl további színtereket, és azok új funkciókkal történő ellátásával új találkozási lehetőségeket biztosítanak a lakosság szerveződései, kapcsolatai számára. Ezeken keresztül erősíthető tovább Kistelek civil társadalma. Hiányoznak a fiatalok kikapcsolódását és igényes szórakozását biztosító további helyszínek, amelyek megvalósítási formái lehetnek az Ifjúsági és Civilközpont, Ifjúsági Klub és egy Kulturális „kocsma” kialakítása. Club Expresszó kialakításával elkezdődött ezen hiányosság pótlása. Kültéri helyszínek, találkozási pontok alakíthatók ki a Sportcsarnok és a szálloda közötti téren, az új piactéren (agóra), illetve a Szent István tér kibővítésével. Új találkozási pontok lehetnek a tervezett szabadidőparkok és új játszóterek. A Művészeti Iskolát befogadó épület felújítása, kialakítása Új könyvtár A könyvtár a korábbi leromlott állapotú épületből átköltözött a felújított és önkormányzati tulajdonba került egykori plébánia hivatal épületébe. Kistelek második legöregebb épületének belső átalakítása megtörtént, szükséges a külső homlokzati átalakítása is a városközpont egységes, hagyományőrző arculatához igazodva. Hosszabb távon igényként merül föl az iskolabővítéshez (új Művelődési Központ) kapcsolva egy új könyvtár kialakítása, mely az új kor kihívásainak megfelelően un. „intelligens könyvtár”-ként kell hogy funkcionáljon. Kistelek múltbeli értékeinek megóvása Kistelek város törekvése, hogy mind külső megjelenésében, mind a gondolkodásban és identitástudatában megjelenjenek a múltból örökölt tradíciók. Ez jelenti a meglévő örökségünk védelmét, ápolását, illetve a múlt értékeinek újbóli megjelenítését, felelevenítését. Mindez magába foglalja a hagyományos, népi építészeti emlékeink védelmét, régi épületek, alkotások

87

felújítását, helyi kulturális tradíciók és emlékek megőrzését (pl. napsugaras házak, főutcai polgári házak, a templom és tárgyai), valamint a szellemi és folklorisztikus örökség megóvását a Helytörténeti Gyűjtemény keretei között. A sport és szabadidős terek és tevékenységek bővítése A tömeg-, és szabadidősport helyszínek (játszóterek, kispályák, szabadidőparkok) és programok bővítése és a meglévő terek (tornatermek, focipálya, sportcsarnok, erdő) felszereltségének növelése. A diák- és szabadidősport rendezvények számának gyarapítása. Kistelek Fürdőváros projekt megvalósítása mint a szabadidő eltöltésének komplex helyszíne A tervezett Thermál- Aquapark helyszíne Kistelek város észak-keleti határában lévő Papfenyves (55ha) erdő, valamint a mellette elterülő területek, amelyek mind közlekedési, mind turisztikai szempontból kiválóan alkalmasak a beruházás megvalósítására. A Papfenyvest körül vevő – egy része az önkormányzat tulajdonában van – körülbelül 250 ha-os terület (jelenleg szántó) szintén erdősíthető. A különböző fákból álló vegyes erdő és környéke a legalkalmasabb terület egy szabadidőpark létesítésére. A civil társadalom erősítése A városfejlesztés akkor válik hatékonnyá, ha a felvázolt célok és törekvések társadalmi támogatást kapnak. Ezért cél a Kisteleken széles tevékenységi kört folytató egyesületek, szervezetek támogatásának fokozása, munkájuk segítése, új szerveződések megalakulásának motiválása.

4.2.2.6.AZ

OKTATÁS ÁTSZERVEZÉSÉVEL ÉLETKÉPES OKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER KIALAKÍTÁSA, HUMÁN-ERŐFORRÁSFEJLESZTÉS

-

Az intézmények fenntartásának ésszerűsítése, szükség esetén az intézmények átszervezésével A jelenlegi kínálat megőrzése, a helyi oktatás skálájának bővítése. A „kötelező” és „nem kötelező” feladat ellátás keretében működtetett oktatás minőségi javítása Piacképes tudás megszerzésének biztosítása Az oktatás tárgyi infrastruktúrájának fejlesztése Az oktatás humán infrastruktúrájának fejlesztése Intézményhálózat működtetés szerkezetének, módszereinek kidolgozása Kistérségi szerepet felvállaló, minőségi oktatást biztosító általános iskola létrehozása IT technológia és infrastruktúra fejlesztése

AKCIÓK A „feladat ellátás” mennyiségi és minőségi javítása Az általános iskolán belül feladat az oktatás színvonalának további emelése, a képzési kínálat bővítése a helyi igényeknek megfelelően:  A matematika, az angol nyelv és a testnevelés emelt szintű oktatásának hosszú távú működtetése. (tehetséggondozás)  Az eltérő tantervű osztályba járók képzési feltételeinek javítása.  A gyenge képességű tanulók fejlesztéséhez szükséges humán és tárgyi infrastruktúra megteremtése. (integrált nevelés keretében). 88





Integrációs Pedagógiai Program bevezetése (sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását, fejlesztését képzett pedagógusok, gyógypedagógusok, és az egységes pedagógiai szakszolgálat munkatársai végzik. Teljes körű kompetencia alapú oktatás bevezetése

Pedagógiai szakmai szolgálat jött létre intézményi társulás keretében 2006-ban, mely pszichológiai, logopédiai, és fejlesztőpedagógiai foglalkozást nyújt a rászorulóknak, helyi és kistérségi viszonylatban. Az általános tantervű gimnáziumi képzés és a postaforgalmi szakképzés mellett, más a helyi, térségi, regionális igényekhez igazodó szakközépiskolai képzés bevezetésére van szükség. Az érettségire épülő szakképzések skálájának bővítése, valamint a jelenleg működő számítástechnikai szoftverüzemeltetői, és a postaforgalom ellátó OKJ-s szakma mellett, más a helyi, térségi, regionális igényekhez igazodó szakképzés bevezetése is a célok között szerepel. A felnőttképzés elindítása elkezdődött a Kárpátia Kincsesház Kht. révén. További bővítése szükséges a térség gazdasági arculatához illeszkedő területeken (pl. mezőgazdasági képzés, alternatív jövedelemszerző tevékenységek oktatása iskolarendszerű képzés, illetve tanfolyami keretek között). Az oktató-nevelő munka személyi hátterének biztosítása intézmények közötti együttműködéssel és átjárhatósággal (értsd: egy pedagógus több intézményben is tanít). Az oktatás tárgyi infrastruktúrájának javítása, fejlesztése: tárgyi eszközök és ingatlan beruházások  Intézmény átszervezésből adódó beruházások: oktatási épületek bővítése.  Az átszervezés következtében megüresedő épületek új funkcióval való megtöltése.  Épületek állagmegóvása. Energia megtakarítást célzó beruházások, fejlesztések.  Az oktatási-nevelési intézmények eszköz ellátottságának javítása, eszközfejlesztés.  A kollégium belső lakóterének korszerűsítése, az ifjúsági szálláshely funkció tárgyi hátterének fejlesztése.  Az oktatási-nevelési intézmények épületeinek akadálymentesítésére irányuló beruházások megkezdése. Az oktatási-nevelési intézmények információs technológiai hátterének fejlesztése A humán-erőforrás fejlesztése  Szakmai képzés, továbbképzés támogatása. (kooperatív tanulási technikák, kompetencia alapú oktatás)  Képzési programok szervezése helyben.  A képzett munkaerő elvándorlását megakadályozó közvetett intézkedések. Intézményhálózat működtetés szerkezetének felépítése, az intézményhálózat működtetés eszközeinek, módszereinek alkalmazása A helyi oktatásért, oktatásszervezésért felelős fórumok feladatának, illetékességi területének összehangolása. Az oktatással kapcsolatos fenntartói feladatok számontartása, tervezése, ütemezése. IKT Stratégialkotás A fejlődéshez az informatika területén is előrelátás, célkitűzés, tervezés és megvalósítás, vagyis stratégiaalkotás szükséges. Ez az első és legfontosabb feladat, hisz jelenleg a város nem 89

rendelkezik írásban foglalt koncepciózus informatikai stratégiával. Az informatikai stratégia nem más, mint az önkormányzati feladatok hatékony elvégzéséhez nyújtható számítógépes támogatás tervezése, az erőforrások megteremtése és elosztása, majd működtetése, tehát a fejlődés irányainak kijelölése, a lehetőségek kihasználása. Az informatikát a települési infrastruktúra részének, közműnek indokolt tekinteni, amely nélkül a nagyobb településeken már egyáltalán nem végezhetők el a közigazgatási feladatok. Az alábbi akciók mindegyikének konkrét kifejtése, az informatikai stratégiában kell, hogy megjelenjen. IKT Infrastruktúra fejlesztése - Hogy legyen gép, legyen vonal, legyen hozzáférés  Publikus információs pontok kialakítása, hogy a hátrányos helyzetű lakosok is részesei legyenek a technológiának  Teleház  Közösségi színtereken terminálok felállítása  Oktatási, kulturális intézmények felszerelése  Közigazgatási intézmények eszközellátottságának növelése, folyamatos megújítása  Városi hálózat (MAN – Metropolitan Area Network) kialakítása, hogy az intézmények közötti kommunikáció, információcsere gyorsabb és hatékonyabb legyen  Kistérségi hálózat (WAN – Wide Area Network) – A kistérségi együttműködés elősegítése érdekében. Informatikai képzés - Hogy az itt élők használni is tudják a technológiákat  A Teleház, mint közösségi pont segítse a lakosokat a felmerülő problémáikban, szervezzen tanfolyamokat  Az iskolai oktatás megreformálása, az információs technológiákra felkészítés előtérbe helyezése  Felnőttképzés, hogy a lemaradás, az elszigetelődést megakadályozzuk Informatikai tartalomkialakítás - Hogy érdemes legyen a technológiát használni  A kistelek.hu (kistérségi és városi) portál folyamatos aktualizálása, ehhez az információforrások kialakítása  Intézmények, szervezetek honlapjának kialakítása  Marketing és PR eszközeinek felhasználása, a kommunikáció erősítése a tartalmon keresztül

E-közigazgatás - Hogy az ügyek intézése civilizáltabban történjen  A kistelek.hu portál e-közigazgatásra (e-önkormányzat) való felkészítése, majd megvalósítása 3 lépésben  A közigazgatási feladatokat ellátók továbbképzése, felkészítése az új technológiákra Folyamatos áttérés az elektronikus ügyintézésre

4.2.2.7.AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÉS SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS ERŐSÍTÉSE - Az egészségügyi és szociális intézmények és az infrastruktúra fejlesztése - A népesség életminőségének javítása - A tartós eredményeket biztosító javulás feltételeinek megteremtése

90

-

A lakosság állapotát befolyásoló szociális, gazdasági, földrajzi, nemi, etnikai, iskolázottsági egyenlőtlenségek csökkentése A támogatási rendszer korszerűsítése és hatékonyabbá tétele, nem csupán feladatokra, hanem programokra koncentráló pénzalapok létrehozása A jobb egészségi és szociális állapotot és azok fejlesztését segítő közösségi szintű kezdeményezések ösztönzése, támogatása Közösségi gondoskodás erősítése Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre Az idősekre való fokozott odafigyelés Gondoskodó város: az élet minden területére kiterjedő biztonságot nyújtó város megteremtése

AKCIÓK Városi egészségügyi és szociális koncepció kidolgozása A specifikus egészségügyi intézmények és szolgáltatásaik fejlesztése, bővítése Az egészségügyi intézmények esetében a Körzeti Orvosi Rendelő átköltöztetésével a Szakorvosi Rendelő épületébe, egy helyszínen valósul meg az orvosi ellátás, amelynek színvonalát emeli a 2007-ben átadott egy napos sebészeti rendelő is. Ugyancsak 2007-ben befejeződött az épület külső homlokzatának felújítása. További feladat a járóbeteg ellátáshoz szükséges legkorszerűbb műszerek és berendezések beszerzése, a tüdőgondozó épületének áthelyezése a Szakorvosi Rendelőhöz kapcsolva, amelynek emeletén további pihenő kortermek alakíthatók ki az egynapos sebészethez kapcsolódva. A betegségmegelőzést célul kitűző intézmények, szolgáltatások, programok fejlesztése Fontos feladat a környezet-egészségügy területén tapasztalható mutatók pozitív javítása. A levegőszennyeződés, zajterhelés mérséklése elérhető elsősorban az E75-s főút káros hatásainak csökkentésével (növényesítés), illetve az út forgalmának városon kívül helyezésével. (autópálya és autópálya levezető szakasz) Szintén fokozott odafigyeléssel, tudatos növénytelepítéssel és gondozással csökkenteni kell az allergének koncentrációját. Kiemelten fontos a mozgás és sportolás lehetőségeinek további javítása, amely magába foglalja a tárgyi feltételek bővítését (Sportcsarnok, tornatermek, edzőpályák felszereltségének növelése), az iskolai és diák sporttevékenységet (testnevelési órák, versenyek, délutáni foglalkozások), az egyesületi és szabadidős sporttevékenységet. A betegségek megelőzése céljából bővíteni kell a lakossági szűrések és vizsgálatok körét és gyakoriságát. Az egészséges táplálkozást népszerűsítő programok folytatása Az egészségvédelmet célul kitűző egyesületek, szervezetek támogatása, programjainak szélesítése A lakosság minél szélesebb körére kiterjedően szakmai és felvilágosító előadásokat, programokat kell szervezni, kiadványokat készíteni az egészséges életmódról, betegségek megelőzéséről. (pl. mentálhigiénés programok, tanácsadások, személyiségfejlesztő tréningek) A preventív és felvilágosító tevékenység erősítése az iskolában

91

Az oktatás, a szaktudás átadása mellett az iskolák elengedhetetlen feladata a nevelés. A felgyorsult világban a fiatalok olyan veszélyekkel (a különféle drogok, az alkohol, a prostitúció, az AIDS, az alvilág) kerülnek szembe, melyekről nincs tudomásuk, elegendő, a valóságot hűen tükröző információjuk. A felnőttek, s különösen a tanárok feladata, hogy a fiataloknak támpontokat, segítséget nyújtsanak, felhívják a figyelmet minden egészségre és lélekre veszélyes tényezőre. (pl. DADA program, védőnők, biológiaórák) Ezért fontos megragadni és kihasználni minden fórumot, iskolai tanórát, óvodai foglalkozást a fiatalok megfelelő tájékoztatására. „Gondoskodó város” a lakosokért, szociális gondolkodás erősítése Szociális ellátórendszer és intézmények erőforrásainak fejlesztése. A biztonság javítása az önkormányzat, egyházak, lakosság és a civil szervezetek összefogásával. Tartós és az élet minden területére kiterjedő biztonság csak szoros összefogással és együttműködéssel valósítható meg. A globalizált világ káros tényezőivel szemben csak egy globalizált, kiépített szociális hálóval lehet eredményesen szembenézni. A problémák súlyossága, és nehézsége megköveteli, hogy együtt nézzünk szembe velük. A különböző intézmények, a civil szerveződések, az egyházak felelős vezetői együtt hatékonyan mérhetik fel a problémákat, s kereshetnek lehetséges alternatívákat kezelésükre. Közbiztonság javítása: a lakosság bevonásával, önkéntesekkel, működő helyi polgárőrség megszervezésével, biztonságot szolgáló infrastruktúrával (közvilágítás, kiemelt helyeken térfigyelő rendszer, stb.) Gyermekek védelme: tanárok, nevelők, hitoktatók, az egyházak civilei, szülők összefogásával a nehéz sorsú, rossz körülmények között élő gyermekek összegyűjtése, lelki és anyagi gondozásuk megszervezése Lecsúszottak, perifériára szorultak, ellátórendszerből kiesők felkarolása: az élet értelmének visszaadása, odafigyeléssel, személyes terápiákkal Idősek gondozása: látogatással, programokkal az idősebb korosztályra való odafigyelés

4.2.2.8.TÉRSÉGI GONDOLKODÁS, INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE: A KOOPERÁCIÓK FOKOZÁSA, KÖZÖS, TÉRSÉGET ERŐSÍTŐ PROGRAMOK INDÍTÁSA - A lakosság térségi identitástudatának erősítése - A különböző társadalmi szférák (önkormányzatok, intézmények, civilek, vállalatok, vállalkozások, szövetkezetek) közötti együttműködés erősítése - Összehangolt térségfejlesztési politika és tevékenység kidolgozása és megvalósítása - Térségi információs rendszer létrehozása - A térségi szintű feladatellátás erősítése AKCIÓK Egységes térségfejlesztési koncepció kidolgozása: A koncepció alapjául szolgál a Kisteleki Kistérség Vidékfejlesztési Programja (Helyzetfeltárás, Stratégiai Program) és annak módosítása.

92

Térségi Fejlesztési és Információs Iroda kialakítása: Az iroda szerepe a tájékoztatás mellett, hogy a térség életében résztvevő egyének és csoportok tevékenységét koordinálja, nyújtson segítséget a tevékenységek megszervezésében, végrehajtásában. Közvetítse a legfrissebb EU-s aktualitásokat és segítse a térség szereplőinek forrásokhoz való jutását és a projektek lebonyolítását. Térségi információs háló kialakítása: A térség szereplőinek, adatainak, tevékenységeinek teljes körű feltérképezésével, információs hálózat kiépítésével lehetővé tenni azt, hogy a térség különböző pontjain történő eseményekről, akciókról, programokról a térség szereplői aktuális információkkal rendelkezzenek. Ez létrehozza a térségi integráció gyakorlatban történő megvalósításának alapját is. Térségi feladatellátást biztosító humánerőforrás és infrastruktúra fejlesztése. 4.2.3 VÁROSRÉSZEKHEZ KAPCSOLÓDÓ CÉLOK A koncepció megvalósításakor teljes mértékben alkalmazkodtunk a kiírás által megfogalmazott szabályokhoz, előírásokhoz, ennek megfelelőn Kistelek városának városrészekre történő bontását elvégeztük, és a négy városrészre vonatkozó KSH adatokat feldolgoztuk. Ugyanakkor, mint ahogyan azt a Városrehabilitációs Kézikönyv is tartalmazza a városrészenkénti szintű elemzés azon városok esetében releváns, melyek több vegyes funkciójú központi, vagy alközponti résszel rendelkeznek. Ez teljes mértékben igazolódik Kistelek esetében is, hiszen a város (kisvárosi) adottságainak köszönhetően a négy meghatározott városrész sem funkcionalitásában, sem környezeti fejlettségében, sem demográfiai helyzetét tekintve nem tér el oly jelentős mértékben egymástól, így a városrészekben szükséges és végrehajtandó rekultivációs, fejlesztési feladatok sem térnek el jelentősen. Kistelek nagyságú települések esetében ezért nem a városrészenkénti, hanem az akcióterületenkénti bontás a releváns. Így a városrészekhez kapcsolódó célok kijelölésekor elmondhatjuk, hogy mind a négy városrészhez kapcsolható intézmény fejlesztés, gazdaságfejlesztés-vállalkozásfejlesztés, ingatlan és infrastruktúra fejlesztések, környezeti fejlesztések, szociális és humánerőforrás fejlesztések. A négy városrész nagyfokú hasonlósága ellenére a tervezett fejlesztésekhez kapcsolódóan a következő, egy egy városrész fejlődését meghatározó cél került kijelölésre: Déli városrész: A városrész gazdasági szerepkörének erősítése, a lakás viszonyok javítása, minőségi lakókörnyezet kialakításával. A helyzetelemzés részben leírtaknak megfelelően ebben a városrészben található a Kistelek és Térsége Ipari Park belterületi része, amely a város gazdasági fejlődése szempontjából az első számú prioritást élvezi. A terület az M5-s autópálya közelségét kihasználva alkalmas a befektetői tőke ide vonzására. Ehhez azonban a fiatal, 2005-ben ipari park címet nyert területen jelentős infrastruktúrális és közműfejlesztésekre, valamint az ipari park szolgáltatásainak, és menedzsmentjének megerősítésére van szükség. Az Ipari Park közvetlen szomszédságában található úgynevezett „Fecskeházak” (17 lakás) egyrészt a fiatal diplomásoknak, másrészt a szociálisan rászoruló fiataloknak, pályakezdőknek biztosít lakáshoz jutási lehetőséget bérlakás formájában. A program folytatásában helyi viszonylatban az egyik legjelentősebb lakásbővítési cél fogalmazódik meg, bérlakások és értékesítendő magánlakások formájában. Ezáltal javulnak a kisteleki fiatalok lakáshoz jutásának és helyben maradásának feltételei. Keleti városrész: A városrész oktatási és művelődési központ szerepének erősítése. 93

A városrészben a következő időszakban a Kisteleki Általános Iskola további bővítésével és rekonstrukciójával erősödik az oktatási funkció. Az iskolát fel kell készíteni a térségi szerepkör betöltésére és a tanuló létszám várható növekedésére. Az iskolát is magában foglaló Szt. István tér teljes rehabilitációja lehetőséget biztosít, hogy az iskola bővítményeként felépülő Közösségi Művelődési Központ megfelelő teret biztosítson a közművelődési, közösségi és kulturális programoknak és rendezvényeknek. Északi városrész: Fejlesztések a közszolgáltatások esélyegyenlőség biztosítása érdekében.

minőségi

javítása

és

az

A városrész városközponthoz tartozó legmeghatározóbb épület együttese a Polgármesteri Hivatal és a mellette elhelyezkedő Szt István Római Katolikus Templom épületei. A Polgármesteri Hivatal felújításával, akadálymentesítésével cél a lakossági ügyintézés magasabb szintre emelése a közszolgáltatások színvonalának javítása. A templom Kistelek legöregebb épületeként országos műemléki védettséget élvez. Mind az épület állapota, mind a településkép minőségi javítása megköveteli a templom rekonstrukcióját. A város lakásállományának szempontjából meghatározóak a városrész É-i részén építési telkekként kijelölt területek, az ezekhez kapcsolódó utca nyitások és a közmű ellátás kiépítése. Nyugati városrész: A város idegenforgalmának növelése, közintézményeinek fejlesztése és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások javítása. A városrész városközponthoz tartozó területén elhelyezkedő Aqua Hotel, a szomszédos Kistérségi Multifunkcionális Sport és Rendezvénycentrum, amely magába foglalja a Városi Kisfürdőt egyre világosabban jelzi azt a tendenciát, hogy ezek az épületek funkcionálisan szerves egységet képeznek és meghatározói a helyi idegenforgalomnak. A turista forgalomból származó bevételek növelése érdekében szükséges a minőségi szálláshely kapacitás bővítése és széleskörű szolgáltatások biztosítása. A városrészhez tartozó közintézmények: Városi Könyvtár, Kistérségi Multifunkcionális Sport és Rendezvénycentrum, Helytörténeti Gyűjtemény, Körzeti és Szakorvosi Rendelőintézet, Ifjúságtéri Óvoda, Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Rózsaliget Kollégium, Gondozási Központ és Családsegítő Szolgálat. Minden intézmény esetében a város a lakosság igényeinek magas színvonalú kielégítése érdekében fejlesztéseket tervez.

94

Kistelek Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere

Jövőkép

Átfogó cél

Kistelek hosszú távú jövőképe, hogy felvállalva kistérségi központi szerepét, erős gazdasági hátteret teremtve, megvalósítsa a lakói számára minden szempontból élhető várost és a tradíciókra alapozott városfejlesztést. Kistelek hosszú távú célja, hogy kihasználva jó közlekedés földrajzi helyzetét, természeti, gazdasági és humán erőforrásait a jelenlegi leghátrányosabb helyzetű kistérségi státuszból felemelkedve a régió meghatározó kisvárosává és kistérségévé erősödjék és biztosítani tudja az itt élők számára a minőségi élet feltételeit. GAZDASÁGI DIVERZIFIKÁCIÓ, VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS,

KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGOK JAVÍTÁSA: A KÖZLEKEDÉSI

LAKOSSÁGI JÖVEDELEMSZERZÉS ELŐSEGÍTÉSE

RENDSZER ÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

KULTURÁLIS, SPORT ÉS SZABADIDŐS SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÍTÉSE ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ HUMÁNINFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, CIVIL TÁRSADALOM ERŐSÍTÉSE

AZ OKTATÁS ÁTSZERVEZÉSÉVEL ÉLETKÉPES OKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER KIALAKÍTÁSA, HUMÁNERŐFORRÁSFEJLESZTÉS

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA: EURÓPAI SZÍNVONALÚ KISVÁROS FELÉPÍTÉSE

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, A KÖRNYEZETVÉDELMET SZOLGÁLÓ INFRASTRUKTÚRA ÉS A ZÖLDTERÜLETEK FEJLESZTÉSE

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

TÉRSÉGI GONDOLKODÁS, INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE: A KOOPERÁCIÓK FOKOZÁSA, KÖZÖS, TÉRSÉGET ERŐSÍTŐ PROGRAMOK INDÍTÁSA

Középtávú célok

Városrészekhez kapcsolódó célok

ÉS SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS ERŐSÍTÉSE

Déli városrész: A városrész gazdasági szerepkörének erősítése, a lakás viszonyok javítása, minőségi lakókörnyezet kialakításával. Keleti városrész: A városrész oktatási és művelődési központ szerepének erősítése. Északi városrész: Fejlesztések a közszolgáltatások minőségi javítása és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Nyugati városrész: A város idegenforgalmának növelése, közintézményeinek fejlesztése és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások javítása. 95

4.3. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA 4.3.1. ILLESZKEDÉS, ÖSSZHANG A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL, TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVVEL

Az IVS alapdokumentuma Kistelek Térségi Szemléletű Városfejlesztési Koncepciója, így teljes mértékben összhangban van azzal. A Városfejlesztési Koncepcióban meghatározott stratégiaifejlesztési célok az IVS-ben középtávú városrészenkénti és akcióterületi lebontásra kerültek. Kistelek Város Képviselő-testülete a 32/2005 (IX.28.) Kt. számú rendeletben fogadta el a Kistelek Építési Szabályzatát (HÉSZ) és fejlesztési területei szabályozási tervét. A rendezési tervben különkülön szabályozott területek a Thermál-Pihenő Park, az Agár-logisztikai Park illetve a városközpont. A rendelet megszületésétől eltelt 3 év alatt jelentkező változások, megvalósított és tervezett fejlesztések, a város fejlesztési stratégiájának aktualizálása, bővítése azonban indokolttá és szükségessé teszi a városközpont szabályozási tervének módosítását. A 2008-ban módosított Városfejlesztési Koncepció igyekezett összegyűjteni a legújabb fejlesztési elképzeléseket. Ennek ellenére ha a szabályozási tervbe, illetve a Helyi Építési Szabályzatba olyan fejlesztési elképzelést szeretne a település módosítani, melyet a Városfejlesztési Koncepció nem tartalmaz, úgy szükséges előbb a városfejlesztési koncepció további módosítása, majd ezt követően a rendezési terv módosítása. A Városfejlesztési Koncepcióban, valamint a Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazottak alapján jelenleg rendezési terv módosítás van folyamatban a városközpontra, és az Ipari Parkhoz kapcsolódó Agrár Logisztikai Parkra vonatkozóan. A módosításra vonatkozó eljárás rendet az Épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény tartalmazza. Az IVS tervezése során nem egy teljesen új alapokon nyugvó fejlesztési stratégia kidolgozása volt a cél, hanem a meglévő dokumentumokra épülő Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése figyelembe véve a változásokat, új igényeket. 4.3.2 A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA A városrészekre meghatározott célok illeszkednek egymáshoz, egymással szoros kapcsolatban állva átgondolt fejlesztési stratégiát alkotnak Kistelekre vonatkozóan, összhangban az IVS átfogó céljával és a középtávú tematikus célokkal. Kistelek esetében elmondhatjuk, hogy bár meg lehet határozni egy egy városrészt jobban jellemző funkciót vagy funkciókat, ugyanakkor a város (kisvárosi) adottságainak köszönhetően a négy meghatározott városrész sem funkcionalitásában, sem környezeti fejlettségében, sem demográfiai helyzetét tekintve nem tér el oly jelentős mértékben egymástól, így a városrészekben szükséges és végrehajtandó rekultivációs, fejlesztési feladatok sem térnek el jelentősen. Így a városrészekhez kapcsolódó célok kijelölésekor elmondhatjuk, hogy mind a négy városrészhez kapcsolható intézmény fejlesztés, gazdaságfejlesztés-vállalkozásfejlesztés, ingatlan és infrastruktúra fejlesztések, környezeti fejlesztések, szociális és humánerőforrás fejlesztések.  A fentebb leírtaknak megfelelően a Déli városrész területén az Ipari Park jelenlétének köszönhetően elsősorban a gazdaságfejlesztés funkciójának erősítése a cél. A területhez kapcsolódó lakásállomány bővítés célja egyfelől a fiatalok helyben tartásának és esélyeinek növelése, másfelől az Ipari Park fejlesztéséhez kapcsolódó humánerőforrás biztosítása. Jelentősek az Ipari Park és a lehetséges bővítési területeihez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztési tervek, amelyek megvalósulása minden városrész infrastruktúrális és közműellátottságát pozitívan befolyásolja. 96







A Keleti városrész területén a tervezett fejlesztések eredményeként a települési igényeken túlmutatóan, komplex térségi feladatokat kielégítő oktatási, művelődési központ kialakítását tűzte ki célul a város. A közösségi funkciókat betöltő Nyugati városrészben elhelyezkedő Rendezvényházat a város korábbi örökségből kapott volt áruház épületéből alakította ki ideiglenes megoldásként, amely nem alkalmas a klasszikus, minden igényt kielégítő művelődési, kulturális szerepkör betöltésére. Az igények és a gyakorlat is azt igazolja, hogy az Aqua Hotel mellett elhelyezkedő és a Városi Kisfürdővel egybe épített épület komplexum egyre inkább gazdasági funkciót tölt be, elsősorban turisztikai és egészségügyi szolgáltatásokat lát el. Az Északi városrészben a Polgármesteri Hivatal felújításával, akadálymentesítésével cél a lakossági ügyintézés magasabb szintre emelése a közszolgáltatások színvonalának javítása. A fejlesztések minden városrészre hatással vannak, eredményeit a város teljes lakossága mellett a kistérségből érkezők egyaránt élvezik. Az akadálymentesítés, ill. az esélyegyenlőség biztosítása minden városrészre vonatkozó fejlesztés prioritást élvező eleme. A Nyugati városrész esetében a domináns az itt legnagyobb számban megjelenő közintézmények fejlesztése, melyek közvetve az egész város lakosságát érintik. A tematikus célokban megfogalmazott oktatás fejlesztés színterei a múltból örökölt adottságoknak megfelelően több városrészben is helyet kapnak. Míg a Keleti városrészben tervezett oktatási és művelődési központ fejlesztés helyszínén elsősorban az általános iskolások kapnak helyet, addig a Nyugati városrészben az Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola, és a Rózsaliget Kollégium fejlesztésével a középiskolás korúak elsősorban a fejlesztésben érintettek. A Gondozási Központ és Családsegítő Szolgálat tervezett fejlesztései szintén a tudatos városfejlesztés tényét mutatja, hiszen a korábbi Déli városrész romos állapotú épületéből átköltöztetett intézmény megújult helyszíne egy egységet alkot a mellette elhelyezkedő Napsugár Idősek Otthonával. Az új helyszín lehetőséget biztosít a városban már működő geotermális energiával működő fűtési rendszerre történő rácsatlakozásra.

4.3.3 KÖRNYEZETI ÁLLAPOTBAN VALÓ VESZTESÉG ÉS ENNEK KOMPENZÁLÁSA A Városfejlesztési Koncepcióban és a Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott fejlesztések esetében elmondható, hogy cél a vonzó természeti és épített környezet kialakítása, a környezet állapotának javítása. A fejlesztések illeszkednek a település elfogadott „Településszerkezeti Tervében” leírt, a táj és természetvédelemmel, a művi értékek védelmével illetve a környezetalakítás és környezetvédelemmel összefüggő elvárásokhoz. A településszerkezet és terület felhasználás meghatározásában döntő tényező az a célkitűzés, hogy a művi környezeti elemek, s a település lakói (emberek, állatok, növények) lehetőleg egymás zavarása nélkül létezhessenek a jövőben is. Közvetve ez a cél mutatkozik meg például a erdősítendő területek kijelölésében, a közlekedéshálózati és közműellátási javaslatokban, a zöldfelületek alakításában és a beépítésre szánt területek elrendezésében is. Az egyes városrészekre meghatározott fejlesztések nem okoznak környezetkárosítást, éppen ellenkezőleg, zöldfelületek rehabilitációjával járnak, illetve az épített környezet esetében az építészeti értékek megőrzését, a történelmi múlt újraélesztését, a kulturális emlékek ápolását is jelentik. A közlekedési fejlesztések esetében a tervek fokozottan figyelnek a zöld felületek megtartására, illetve növelésére, valamint a várost terhelő levegőszennyezés és zaj ártalom csökkentésére. A parkosítás, faültetés, zöld területek növelése is a környezeti állapot javulását vonja maga után. Az építési beruházások nem járnak lényeges zöldfelület vesztéssel, az építési engedély pedig feltételként tűzi ki a zöldfelület fejlesztést. Az építkezéseket minden esetben kompenzálja faültetés, virágosítás. A fejlesztések megvalósítása során a környezeti fenntarthatóság szempontjai maradéktalanul érvényesülnek. A gazdaság és a környezet egyensúlyának megtartása miatt létfontosságú kérdés a feltételesen megújuló környezeti elemek terhelésének minimálisra csökkentése vagy megszüntetése. A tervezett fejlesztések környezeti hatásai ezen célok megvalósulását segítik, mivel a környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelnek. 97

A tervezés szakaszában az egyes fejlesztésekre vonatkozó tervek kitérnek a beruházás során megvalósítandó környezetvédelmi szempontok és a kötelező jogszabályok betartására. A megvalósítás során csökkenteni szükséges a természetbe visszakerülő hulladék anyagok mennyiségét, illetve gondoskodni kell azok megfelelő helyre szállításáról. Külön figyelmet kell fordítani a fejlesztéssel érintett területeken meglévő növényzet (egészséges fák) védelmére, a por és zajvédelem szabályainak betartására, majd a fejlesztés befejezését követően a parkosításra, növényzet telepítésére. Városrészekre bontva az adott városrészre kitűzött célok hatása a környezeti állapotra: Déli városrész kitűzött cél: A városrész gazdasági szerepkörének erősítése, a lakás viszonyok javítása, minőségi lakókörnyezet kialakításával. Hatás: A gazdaságfejlesztési és lakás célú beruházások esetében is érvényesülnek Kistelek Város Képviselőtestületének 32/2005 (IX. 28) Ktr. Számú Kistelek Építési Szabályzatáról és fejlesztési területei szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló rendeletében megfogalmazott környezetvédelmi, környezetterhelési előírások. Keleti városrész kitűzött cél: A városrész oktatási és művelődési központ szerepének erősítése. Hatás: A tervezett cél Kistelek városközpontjában lévő Szt. István Park területének háromszorosára növelésével valósul meg, a tervezett építészeti beruházások jogszabályokban megfogalmazott környezetvédelmi előírásainak betartása mellett. Északi városrész kitűzött cél: Fejlesztések a közszolgáltatások minőségi javítása és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Hatás: A tervezett cél az épített környezet minőségének javulását szolgálja, hiszen a városrész városközponthoz tartozó épületei (templom, polgármesteri hivatal) a város legöregebb, egyben városképi szempontból legmeghatározóbb épületei a körülöttük elhelyezkedő terekkel együtt. Az épített környezet minőségének javulását az esélyegyenlőségi szempontokat szem előtt tartó tervezés és fejlesztés is elősegíti. Nyugati városrész kitűzött cél: A város idegenforgalmának növelése, közintézményeinek fejlesztése és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások Hatás: A város idegenforgalmának növelése érdekében tervezett fejlesztések átmeneti – az építési beruházással összefüggő- környezeti terhelése a HÉSZ-ben megfogalmazott szabályok betartásával csökkenthető, és a beruházás végeredményeként új, minőségi környezetet biztosítanak.

98

5. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A 2007-2013-as fejlesztési időszakra vonatkozóan Kistelek Város Önkormányzata a következő akcióterületeket jelölte ki: Belterületi akcióterületek: 1.

Városközpont (térképen sötétkék)

2.

Lakóövezet I. (térképen sárga)

3.

Lakóövezet II. (térképen halvány rózsaszín)

4.

Lakóövezet III. (térképen halványzöld)

Külterületi akcióterületek: 5.

Papfenyves akcióterület (térképen sötétzöld)

6.

Északi Agrár-logisztikai akcióterület (térképen lila)

7.

Déli Agrár-logisztikai akcióterület (térképen lila)

Részben kül-, részben belterületi akcióterület: 8.

Ipari park akcióterület (térképen sötét rózsaszín)

99

5.1. VÁROSKÖZPONT Tápai, Bezdán János (Mező Imre), Damjanich, Vásártér, Gőzmalom, Kenderföldsor, Csillag, Munkácsy Mihály utcák által lehatárolt terület. Tekintettel arra, hogy fejlesztési szempontból prioritást élvező terület a Városközpont akcióterület, így külön szerepeltetjük a rövid távon és a középtávon megvalósítani tervezett projekteket. Projektek 2007-2010 Projekt rövid leírása

Becsült

Városrész

Fejlesztési cél

ktg. 1.

2.

Az Aqua Hotelt és a 25 millió Nyugati városrész Városi Kisfürdő Ft épületének összekötő zárt közlekedőjének kialakítása

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Az idegenforgalmi kínálat, mint kiemelt gazdaságfejlesztési prioritás térségi összehangolt fejlesztése

Kistelek 74 millió Nyugati városrész Közlekedési adottságok javítása: a városközponti Ft Déli városrész közlekedési rendszer és infrastruktúra parkolók Keleti városrész fejlesztése kialakítása Északi városrész - A városi környezet (Kossuth Lajos biztonságos, tudatos és utcai, Széchenyi igényes fejlesztése István utcai, - Környezetkímélő Petőfi Sándor közlekedési infrastruktúra utcai parkolók fejlesztése baloldal, Petőfi - Az életminőség javítása Sándor utcai parkolók jobb oldal, Kálvária utcai, Önkormányzat melletti, Bercsényi utcai )

100

3.

Kossuth u. 1. alatti 12 millió Nyugati városrész Városi Könyvtár Ft épületének közterület felöli homlokzati felújítása

A kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások bővítése és a hozzá tartozó humáninfrastruktúra fejlesztése, civil társadalom erősítése - A kulturális, sport és szabadidős infrastruktúra és találkozási pontok fejlesztése, bővítése, minőségi javítása. Az épített környezet minőségének javítása: európai színvonalú kisváros felépítése - A jelentős építészeti értékkel rendelkező régi épületek városképbe illeszkedő átalakítása, a tradicionális építészeti emlékek megőrzése

4.

Kossuth utca 11, 13, 15 16 millió Nyugati városrész sz. alatti Ft üzlethelyiségek utcai homlokzatának felújítása

Az épített környezet minőségének javítása: európai színvonalú kisváros felépítése - A jelentős építészeti értékkel rendelkező régi épületek városképbe illeszkedő átalakítása, a tradicionális építészeti emlékek megőrzése Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Versenyképes és diverzifikált gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása

5.

KKV Irodaházak (I.- 60 millió Keleti városrész II.) kialakítása a Ft tervezett buszmegálló melletti területen

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Versenyképes és diverzifikált gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása

101

6.

A Kisteleki Általános 260 Iskola épületének millió Ft Közösségi Művelődési Központtal történő bővítése

Keleti városrész

A kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások bővítése és a hozzá tartozó humáninfrastruktúra fejlesztése, civil társadalom erősítése - A kulturális, sport és szabadidős infrastruktúra és találkozási pontok fejlesztése, bővítése, minőségi javítása. Térségi gondolkodás, integráció bővítése: a kooperációk fokozása, közös, térséget erősítő programok indítása - A lakosság térségi identitástudatának erősítése

7.

Szent István téri 80 millió Keleti városrész közpark és közterület Ft rehabilitáció

A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztése - A zöld területek növelése, a már meglévők rendezése - Közterületek fenntartható tisztaságának biztosítása

8.

A Gyimesi Nyomda 16 millió és a Kiss Üzletház Ft homlokzati rekonstrukciója

9.

A Szent István Római 80 millió Északi városrész Katolikus Templom Ft homlokzat és tetőfelújítása

Az épített környezet minőségének javítása: európai színvonalú kisváros felépítése - A jelentős építészeti értékkel rendelkező régi épületek városképbe illeszkedő átalakítása, a tradicionális építészeti emlékek megőrzése

10.

Polgármesteri Hivatal 50 millió Északi városrész homlokzati felújítása, Ft bejárati előtetők és kapuzat készítése

Az épített környezet minőségének javítása: európai színvonalú kisváros felépítése - A jelentős építészeti értékkel rendelkező régi épületek városképbe illeszkedő átalakítása, a tradicionális építészeti emlékek megőrzése

Keleti városrész

102

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Versenyképes és diverzifikált gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása

11.

A Szt István Római 8 millió Északi városrész Katolikus Templom Ft és a Polgármesteri Hivatal körül elhelyezkedő közpark és közterületek rehabilitációja

Az épített környezet minőségének javítása: európai színvonalú kisváros felépítése - Az épített környezet minőségének javítása: európai színvonalú kisváros felépítése, a városközpont átalakításával, a közterületek fejlesztésével, a zöldfelületek növelésével, a lakáshelyzet javításával, új beruházásokkal

Projektek 2010-2013 Projekt rövid leírása

Becsült

Városrész

Fejlesztési cél

ktg. 1.

Vállalkozásfejlesztés 20 millió hatékonyságának Ft növelése. A Vállalkozásfejlesztő Iroda infrastruktúrális és eszközfejlesztése

Nyugati városrész

2.

Aqua Hotel bővítése (a 100 millió Nyugati városrész volt körzeti orvosi Ft rendelő helyén)

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Az idegenforgalmi kínálat, mint kiemelt gazdaságfejlesztési prioritás térségi összehangolt fejlesztése

3.

Kisteleki Helytörténeti 15 millió Nyugati városrész Gyűjtemény (múzeum) Ft infrastrukturális és eszközfejlesztése, az alternatív jövedelemszerzés feltételeinek kialakítása

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - A munkaerő-piaci viszonyok javítása, foglalkoztatás bővítése A kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások bővítése és a hozzá tartozó humáninfrastruktúra

103

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Versenyképes és diverzifikált gazdaságés vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása - A vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése - A munkaerő-piaci viszonyok javítása, foglalkoztatás bővítése

fejlesztése, civil társadalom erősítése - A kulturális, sport és szabadidős infrastruktúra és találkozási pontok fejlesztése, bővítése, minőségi javítása.

4.

Szilárd burkolattal 25 millió Déli városrész ellátott utak bővítése: Ft - Vágóhíd utca vége - Kenderföldsor

5.

Terelőszigetek kialakítása: - Csillag utca és az E75ös főút kereszteződésében - Vásártér utca és az E75-ös főút kereszteződésében Belterületi kerékpárutak megújítása: - Kossuth utca - Petőfi utca - Árpád utca - Rákóczi utca

6.

Közlekedési adottságok javítása: a közlekedési rendszer és infrastruktúra fejlesztése - A városi környezet tudatos és igényes fejlesztése - Az életminőség javítása

30 millió Nyugati városrész Közlekedési adottságok javítása: a Ft Déli városrész közlekedési rendszer és infrastruktúra fejlesztése - A városi környezet biztonságos, tudatos és igényes fejlesztése

30 millió Nyugati városrész Közlekedési adottságok javítása: a Ft Déli városrész közlekedési rendszer és infrastruktúra Keleti városrész fejlesztése Északi városrész - A városi környezet biztonságos, tudatos és igényes fejlesztése - Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Az életminőség javítása

7.

A főutcák járdáinak és a 28 millió Nyugati városrész Az épített környezet minőségének városközpont tereinek Ft Déli városrész javítása: európai színvonalú kisváros díszburkolattal történő Keleti városrész felépítése kiépítése Északi városrész - Az épített környezet minőségének javítása: európai színvonalú kisváros felépítése, a városközpont átalakításával, a közterületek fejlesztésével, a zöldfelületek növelésével, a lakáshelyzet javításával, új beruházásokkal Közlekedési adottságok javítása: a közlekedési rendszer és infrastruktúra fejlesztése - Az életminőség javítása

8.

Kistérségi 250 Multifunkcionális Sport- millió Ft és Rendezvénycentrum funkcionális átalakítása,

Nyugati városrész

104

5. A kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások bővítése és a hozzá tartozó humáninfrastruktúra fejlesztése, civil társadalom erősítése

bővítése infrastrukturális fejlesztése

és

-

A kulturális, sport és szabadidős infrastruktúra és találkozási pontok fejlesztése, bővítése, minőségi javítása. Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Az idegenforgalmi kínálat, mint kiemelt gazdaságfejlesztési prioritás térségi összehangolt fejlesztése

9.

A Városi bővítése

Kisfürdő 350 millió Ft

Nyugati városrész

10.

Szent László tér 8 millió Nyugati városrész infrastrukturális Ft fejlesztése és parkosítása

A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztése - A zöld területek növelése, a már meglévők rendezése - Közterületek fenntartható tisztaságának biztosítása

11.

Bercsényi nyomvonalának megváltoztatása

utca 9 millió Keleti városrész Ft

Közlekedési adottságok javítása: a közlekedési rendszer és infrastruktúra fejlesztése - A városi környezet biztonságos, tudatos és igényes fejlesztése

12.

Buszpályaudvar kialakítása

84 millió Keleti városrész Ft

Közlekedési adottságok javítása: a közlekedési rendszer és infrastruktúra fejlesztése - A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a gazdasági, és turisztikai fogadóképesség erősítése

105

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Az idegenforgalmi kínálat, mint kiemelt gazdaságfejlesztési prioritás térségi összehangolt fejlesztése

13.

14.

15.

A Kisteleki Általános Iskola rekonstrukciója és bővítése II: A Kisteleki Általános Iskola főépület homlokzati rekonstrukciója és teljes körű akadálymentesítése A Kisteleki Általános Iskola rekonstrukciója és bővítése III: A Kisteleki Általános Iskola új tornateremmel történő bővítése és sportudvar kialakítása A Kisteleki Általános Iskola rekonstrukciója és bővítése IV: Kisteleki Általános Iskola eszköz ellátottságának bővítése, humánerőforrás fejlesztés

70 millió Keleti városrész Ft

Az oktatás átszervezésével életképes oktatási intézményrendszer kialakítása, humán-erőforrásfejlesztés - Az oktatás tárgyi infrastruktúrájának fejlesztése

120 millió Keleti városrész Ft

Az oktatás átszervezésével életképes oktatási intézményrendszer kialakítása, humán-erőforrásfejlesztés Az oktatás tárgyi infrastruktúrájának fejlesztése

25 millió Keleti városrész Ft

Az oktatás átszervezésével életképes oktatási intézményrendszer kialakítása, humán-erőforrásfejlesztés - Az oktatás tárgyi infrastruktúrájának fejlesztése - Az oktatás humán infrastruktúrájának fejlesztése

16.

Játszótér kialakítása Szent István téren

17.

A városközpont 15 millió Nyugati városrész parkjaihoz és zöld Ft Déli városrész felületeihez kapcsolódó Keleti városrész öntözőrendszerek Északi városrész kiépítése

A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztése - A vízellátás és a vízigény közötti egyensúly javítása.

18.

Belterületi csapadékelvezetés nyílt és zárt burkolt mederburkolat kialakításával - Kossuth - Árpád - Petőfi - Rákóczi utcák mindkét oldalán A Szakorvosi Rendelő bővítése

150 millió Nyugati városrész Ft Déli városrész Keleti városrész Északi városrész

A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztése Az infrastruktúra és közműellátottság környezetvédelmi szempontú továbbfejlesztése.

350 millió Ft

Az egészségügyi ellátás és szociális gondoskodás erősítése - Az egészségügyi és szociális intézmények és az infrastruktúra

19.

a 10 millió Keleti városrész Ft

Nyugati városrész

106

A kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások bővítése és a hozzá tartozó humáninfrastruktúra fejlesztése, civil társadalom erősítése - A kulturális, sport és szabadidős infrastruktúra és találkozási pontok fejlesztése, bővítése, minőségi javítása.

-

fejlesztése A népesség életminőségének javítása

20. Egészséges életmód 12 millió Nyugati városrész népszerűsítéséhez Ft Déli városrész kapcsolódó Keleti városrész infrastrukturális Északi városrész fejlesztések, komplex szolgáltatási csomag kifejlesztése

Az egészségügyi ellátás és szociális gondoskodás erősítése - A népesség életminőségének javítása A kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások bővítése és a hozzá tartozó humáninfrastruktúra fejlesztése, civil társadalom erősítése - A kulturális, sport és szabadidős infrastruktúra és találkozási pontok fejlesztése, bővítése, minőségi javítása.

21.

Az oktatás átszervezésével életképes oktatási intézményrendszer kialakítása, humán-erőforrásfejlesztés - Piacképes tudás megszerzésének biztosítása - Az oktatás tárgyi infrastruktúrájának fejlesztése - Az oktatás humán infrastruktúrájának fejlesztése

Kárpátia Kincsesház Kht. 25 millió Északi városrész felnőttképzési Ft tevékenységeinek bővítése

107

108

5.2. LAKÓÖVEZET I. Vásártér, Kossuth, Kiss, Tóalj, Pacsirta, Gőzmalom, Kordás János, Erzsébet, Vaspálya, Rákóczi, Gőzmalom utcák által lehatárolt terület. Projektek 2007-2013 Projekt rövid leírása

Becsült

Városrész

Fejlesztési cél

ktg. 1.

Rózsaliget Kollégium 150 Nyugati városrész felújítása és millió Ft szálláshely kapacitásának bővítése

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Az idegenforgalmi kínálat, mint kiemelt gazdaságfejlesztési prioritás térségi összehangolt fejlesztése Az oktatás átszervezésével életképes oktatási intézményrendszer kialakítása, humán-erőforrásfejlesztés - Az oktatás tárgyi infrastruktúrájának fejlesztése - Az oktatás humán infrastruktúrájának fejlesztése

2.

Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola fejlesztése I: Az Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola épületének rekonstrukciója és bővítése Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola fejlesztése II: Az Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola eszközellátottságának bővítése és

200 Nyugati városrész millió Ft

Az oktatás átszervezésével életképes oktatási intézményrendszer kialakítása, humán-erőforrásfejlesztés - Az oktatás tárgyi infrastruktúrájának fejlesztése

100 Nyugati városrész millió Ft

Az oktatás átszervezésével életképes oktatási intézményrendszer kialakítása, humán-erőforrásfejlesztés - Az oktatás tárgyi infrastruktúrájának fejlesztése - Az oktatás humán infrastruktúrájának fejlesztése

3.

109

4.

humánerőforrás fejlesztése Árpád Fejedelem 15 millió Nyugati városrész Gimnázium, Ft Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola fejlesztése III: Az Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola szakmai képzéseinek bővítése

5.

Szilárd burkolattal 200 ellátott utak bővítése: millió Ft - Csillag utca vége a szennyvíztisztí tó telepig - Kordás János utca - Gőzmalom utca vége - Gőzmalom és Kordás János utca közti köz - Pacsirta utca - Sörház utca - Erzsébet utca déli ága

Nyugati városrész Déli városrész Keleti városrész Északi városrész

6.

Belterületi kerékpárutak megújítása: - Kossuth utca - Rákóczi utca

7.

Belterületi 35 millió Nyugati városrész csapadékelvezetés Ft Déli városrész nyílt és zárt burkolt mederburkolat kialakításával - Rákóczi utca

8.

Erzsébet utcai 5 millió Nyugati városrész játszótér felújítása Ft

Az oktatás átszervezésével életképes oktatási intézményrendszer kialakítása, humánerőforrásfejlesztés - A jelenlegi kínálat megőrzése, a helyi oktatás skálájának bővítése. A „kötelező” és „nem kötelező” feladat ellátás keretében működtetett oktatás minőségi javítása - Piacképes tudás megszerzésének biztosítása Közlekedési adottságok javítása: a közlekedési rendszer és infrastruktúra fejlesztése - A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a gazdasági, és turisztikai fogadóképesség erősítése - Az életminőség javítása

24 millió Nyugati városrész Közlekedési adottságok javítása: a Ft Déli városrész közlekedési rendszer és infrastruktúra Keleti városrész fejlesztése Északi városrész - A városi környezet biztonságos, tudatos és igényes fejlesztése - Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Az életminőség javítása

110

A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztése Az infrastruktúra és közműellátottság környezetvédelmi szempontú továbbfejlesztése. A kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások bővítése és a hozzá

tartozó humáninfrastruktúra fejlesztése, civil társadalom erősítése - A kulturális, sport és szabadidős infrastruktúra és találkozási pontok fejlesztése, bővítése, minőségi javítása. 9.

Strand szabadidőpark 130 Nyugati városrész fejlesztése millió Ft

A kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások bővítése és a hozzá tartozó humáninfrastruktúra fejlesztése, civil társadalom erősítése - A kulturális, sport és szabadidős infrastruktúra és találkozási pontok fejlesztése, bővítése, minőségi javítása.

10.

Fiatalok lakáshoz 100 Déli városrész jutásának segítése, a millió Ft fecskeház program folytatása

Az épített környezet minőségének javítása: európai színvonalú kisváros felépítése - Új beruházások által a település népességmegtartóképességének javítása, a fiatalok, idősek életkörülményeinek javítása

11.

Az Ifjúság Téri Óvoda 250 Nyugati városrész infrastrukturális és millió Ft eszköz fejlesztése

Az oktatás átszervezésével életképes oktatási intézményrendszer kialakítása, humán-erőforrásfejlesztés - Az oktatás tárgyi infrastruktúrájának fejlesztése - Az oktatás humán infrastruktúrájának fejlesztése

12. A

szociális 45 millió Nyugati városrész feladatellátás Ft infrastrukturális és eszközállományának bővítése a Gondozási Központ fejlesztésével

111

Az egészségügyi ellátás és szociális gondoskodás erősítése - Az egészségügyi és szociális intézmények és az infrastruktúra fejlesztése -

112

5.3. LAKÓÖVEZET II. Árpád, Bezdán János (régen Mező Imre), Damjanich, Kossuth utcák által lehatárolt belterületi rész Projektek 2007-2013 Projekt rövid leírása 1.

Becsült ktg.

Városrész

Fejlesztési cél

Szilárd burkolattal 24 millió Ft ellátott utak bővítése: Molnár János utca vége Diófa utca vége

Északi városrész

2.

Belterületi 35 millió Ft csapadékelvezetés nyílt és zárt burkolt mederburkolat kialakításával - Kossuth utca

Nyugati

3.

A temető és 80 millió Ft Kegyeleti Park fejlesztése. Kegyeleti Park Temetőskanzen kialakítása (a magyarság temetkezési szokásai)

Északi városrész 3

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Az idegenforgalmi kínálat, mint kiemelt gazdaságfejlesztési prioritás térségi összehangolt fejlesztése

4.

József Attila és 10 millió Ft Damjanich utcai játszóterek felújítása

Északi városrész

A kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások bővítése és a hozzá tartozó humáninfrastruktúra fejlesztése, civil társadalom erősítése - A kulturális, sport és szabadidős infrastruktúra és találkozási pontok fejlesztése, bővítése, minőségi javítása.

5.

Sporttelep rehabilitációja

Északi városrész

A kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások bővítése és a hozzá tartozó humáninfrastruktúra fejlesztése, civil társadalom erősítése - A kulturális, sport és szabadidős infrastruktúra és találkozási pontok fejlesztése, bővítése, minőségi javítása.

6 millió Ft

Közlekedési adottságok javítása: a közlekedési rendszer és infrastruktúra fejlesztése -

A városi környezet tudatos és igényes fejlesztése Az életminőség javítása

városrész A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló Északi városrész infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztése Az infrastruktúra és közműellátottság környezetvédelmi szempontú továbbfejlesztése.

113

114

5.4. LAKÓÖVEZET III. Arany János, Árpád, Tápai, Munkácsy, Petőfi utcák által lehatárolt belterületi rész Projektek 2007-2013 Projekt rövid leírása

Becsült

Városrész

Fejlesztési cél

ktg. 1.

Szilárd burkolattal ellátott utak 37 millió Keleti városrész bővítése: Ft - Béke utca - Csendes utca - Levél utca - Radnóti utca egy szakasza - Petőfi utcai szervízút -

Közlekedési adottságok javítása: a közlekedési rendszer és infrastruktúra fejlesztése - A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a gazdasági, és turisztikai fogadóképesség erősítése - Az életminőség javítása

2.

Belterületi kerékpárutak 18 millió Északi városrész megújítása: Ft - Árpád utca

Közlekedési adottságok javítása: a közlekedési rendszer és infrastruktúra fejlesztése - A városi környezet biztonságos, tudatos és igényes fejlesztése - Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Az életminőség javítása

3.

Belterületi csapadékelvezetés 35 nyílt és zárt burkolt millió mederburkolat kialakításával - Petőfi Ft - Árpád utcák

4.

Móra utcai játszótér felújítása

Déli

városrész A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló Keleti városrész infrastruktúra és a zöldterületek Északi városrész fejlesztése Az infrastruktúra és közműellátottság környezetvédelmi szempontú továbbfejlesztése.

5 millió Keleti városrész Ft

115

A kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások bővítése és a hozzá tartozó humáninfrastruktúra fejlesztése, civil társadalom erősítése - A kulturális, sport és szabadidős infrastruktúra és találkozási pontok fejlesztése, bővítése, minőségi javítása.

116

5.5. PAPFENYVES 862, 3045, 3115/1, 3123, 0308/1, 0312/11, 0281//3, 0277, 0271, 0278/14, 0257/1 hrsz-ú utak által lehatárolt terület Projektek 2007-2013 Projekt leírása 1.

rövid Becsült

Városrész

Fejlesztési cél

ktg.

Papfenyves 18 környéki területek Ft erdősítése

millió Külterületi

akcióterület

A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztése - A zöld területek növelése, a már meglévők rendezése - A térség természeti vonzerőinek fejlesztése és kihasználása. Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Az idegenforgalmi kínálat, mint kiemelt gazdaságfejlesztési prioritás térségi összehangolt fejlesztése

2.

Papfenyves Thermál Pihenőpark kialakítása

1000 millió Külterületi Ft akcióterület

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Versenyképes és diverzifikált gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása - Vonzó gazdasági környezet és infrastruktúra kiépítésével hazai és külföldi tőkeberuházások ösztönzése - A gazdasági ágazatok piacképességének és hatékonyságának fejlesztése - Az idegenforgalmi kínálat, mint kiemelt gazdaságfejlesztési prioritás térségi összehangolt fejlesztése - A munkaerő-piaci viszonyok javítása, foglalkoztatás bővítése

3.

A Termálvíz 1000 millió Külterületi megújuló Ft akcióterület energiájának hasznosítása a Papfenyves Thermál Pihenőpark projektben

A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztése - Megújuló energiaforrások felhasználásának növelése.

117

118

5.6. AGRÁR-LOGISZTIKAI AKCIÓTERÜLET -

0308/1,0315/2, 0321, 0329/81, 0334/4, 3174, 4034, 0307/3, 3123 számú utak által lehatárolt terület

-

5411, 0511, 0512 és a vasútvonal által lehatárolt terület Projektek 2007-2013 Projekt rövid leírása

Becsült ktg.

Városrész

Fejlesztési cél

Külterületi akcióterület

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - - Versenyképes és diverzifikált gazdaságés vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása - A gazdasági ágazatok piacképességének és hatékonyságának fejlesztése - A munkaerő-piaci viszonyok javítása, foglalkoztatás bővítése

(Ft-

ban) 1.

Dísznövény 1500 Árverési Csarnok millió kialakítása

2.

Térségi Agrárlogisztikai Központ továbbfejlesztése

500 millió Külterületi Ft akcióterület

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - - Versenyképes és diverzifikált gazdaságés vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása - A gazdasági ágazatok piacképességének és hatékonyságának fejlesztése - A munkaerő-piaci viszonyok javítása, foglalkoztatás bővítése

3.

Élelmiszeripari

600 millió Külterületi

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági

119

fejlesztés

Ft

akcióterület

120

jövedelemszerzés elősegítése - - Versenyképes és diverzifikált gazdaságés vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása - A gazdasági ágazatok piacképességének és hatékonyságának fejlesztése - A termékek versenyképességének EU-s szintnek is megfelelő javítása - A munkaerő-piaci viszonyok javítása, foglalkoztatás bővítése

121

5.7. IPARI PARK -

alapterület: 2650/1, 2650/5, 2650/9, 2650/13, 2650/26, 2656, 2662, 2735/2, 2735/3, 318, 036/25, 036/32, 080/51, 080/53, 080/109, 080/110, 080/111, 080/112, 080/113, 2650/7, 2650/8, 2651, 2657/1, 2657/2, 2658/2, 2659, 2660/1, 2660/2, 2660/3, 2919, 2920, 2650/33, 2650/34, 2650/32, 2650/35, 2650/36, 2650/31 hrsz-ú területek

-

fejlesztési terület: 036/22, 036/30

Projektek 2007-2013 Projekt rövid leírása

Becsült

Városrész

Fejlesztési cél

ktg. 1.

Az ipari park teljes 140 millió Déli városrész körű infrastrukturális Ft kiépítése (villamosenergia, gázellátás, szennyvíz és csapadék elvezető rendszer, vízellátás, úthálózat, csarnoképületek)

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Vonzó gazdasági környezet és infrastruktúra kiépítésével hazai és külföldi tőkeberuházások ösztönzése

2.

Az

Gazdasági

ipari

park 25 millió Déli városrész

122

diverzifikáció,

szolgáltatásainak fejlesztése

Ft

vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Versenyképes és diverzifikált gazdaságés vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása - Vonzó gazdasági környezet és infrastruktúra kiépítésével hazai és külföldi tőkeberuházások ösztönzése - A munkaerő-piaci viszonyok javítása, foglalkoztatás bővítése

3.

Az ipari park 35 millió Déli városrész területének bővítése Ft és a hozzá tartozó infrastruktúrák kiépítése

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Vonzó gazdasági környezet és infrastruktúra kiépítésével hazai és külföldi tőkeberuházások ösztönzése

4.

Ipari park 120 millió Déli városrész inkubátorház és Ft innovációs központ kialakítása

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Versenyképes és diverzifikált gazdaságés vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása - A gazdasági ágazatok piacképességének és hatékonyságának fejlesztése - A munkaerő-piaci viszonyok javítása, foglalkoztatás bővítése

5.

Ipari park 45 millió Déli városrész menedzsment Ft humánifrastrukturális és eszköz fejlesztése

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Vonzó gazdasági környezet és infrastruktúra

123

kiépítésével hazai és külföldi tőkeberuházások ösztönzése 6.

Munkahelyteremtés 20 millió Déli városrész és a hazai, külföldi Ft befektetői tőke betelepüléséhez szükséges feltételek megteremtése

7.

Az ipari park 40 millió Déli városrész gazdaságfejlesztési Ft célú együttműködésének erősítése (klaszterek és innováció)

124

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Versenyképes és diverzifikált gazdaságés vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása - A gazdasági ágazatok piacképességének és hatékonyságának fejlesztése - A munkaerő-piaci viszonyok javítása, foglalkoztatás bővítése Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Versenyképes és diverzifikált gazdaságés vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása - A gazdasági ágazatok piacképességének és hatékonyságának fejlesztése - A munkaerő-piaci viszonyok javítása, foglalkoztatás bővítése

125

5.8. AZ EGÉSZ VÁROST ÉRINTŐ AKCIÓK (AKCIÓTERÜLETRE NEM LESZŰKÍTHETŐ FEJLESZTÉSEK) Projektek 2007-2013 Projekt rövid leírása

Fejlesztési cél Becsült ktg.

1.

Komplex turisztikai 6 millió Ft termék, szolgáltatás, programcsomag kifejlesztése

Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Versenyképes és diverzifikált gazdaságés vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása - Az idegenforgalmi kínálat, mint kiemelt gazdaságfejlesztési prioritás térségi összehangolt fejlesztése - A munkaerő-piaci viszonyok javítása, foglalkoztatás bővítése

2.

Járdarendszer 300 millió Ft megújítása, bővítése az egész város területén

Közlekedési adottságok javítása: a közlekedési rendszer és infrastruktúra fejlesztése - A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a gazdasági, és turisztikai fogadóképesség erősítése - Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése - A városi környezet tudatos és igényes fejlesztése

3.

A város zöld 60 millió Ft felületeinek rendezése és bővítése

A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztése - A területi aránytalanságok megszüntetése, a város egész területén az épített és zöld területek harmóniája. - A zöld területek növelése, a már meglévők rendezése - Közterületek fenntartható tisztaságának biztosítása

4.

A nyugdíjasház 300 milló Ft program továbbfejlesztése a város egészében

Az egészségügyi ellátás és szociális gondoskodás erősítése - Az idősekre való fokozott odafigyelés - Gondoskodó város: az élet minden területére kiterjedő biztonságot nyújtó város

126

megteremtése 5.

Az önkormányzati 50 millió Ft tulajdonú bérlakások korszerűsítése

Az épített környezet minőségének javítása: európai színvonalú kisváros felépítése - A jelentős építészeti értékkel rendelkező régi épületek városképbe illeszkedő átalakítása, a tradicionális építészeti emlékek megőrzése - Az épített környezet minőségének javítása: európai színvonalú kisváros felépítése, a városközpont átalakításával, a közterületek fejlesztésével, a zöldfelületek növelésével, a lakáshelyzet javításával, új beruházásokkal

6.

Ivóvízhálózat korszerűsítése, ivóvízminőség program

A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztése - Az ivóvízellátás minőségének javítása. A vízellátás és a vízigény közötti egyensúly javítása. Gazdasági vízgazdálkodási eszközök kifejlesztése és alkalmazása, beleértve a víztakarékos mezőgazdasági módszerek és öntözési technológiák elősegítését. - Az infrastruktúra és közműellátottság környezetvédelmi szempontú továbbfejlesztése.

120 millió Ft javító

7.

Villamos energia 30 millió Ft közműhálózat energiatakarékos szempontú korszerűsítése

A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztése - Az infrastruktúra és közműellátottság környezetvédelmi szempontú továbbfejlesztése.

8.

Belterületi 400 millió Ft csapadékelvezetés nyílt és zárt burkolt mederburkolat kialakításával

A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztése Az infrastruktúra és közműellátottság környezetvédelmi szempontú továbbfejlesztése.

9.

A szennyvízcsatorna 4000 millió Ft hálózat teljes településen történő

A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek

127

kiépítése és szennyvíztelep korszerűsítése

a

fejlesztése - Az infrastruktúra és közműellátottság környezetvédelmi szempontú továbbfejlesztése.

11.

IT technológia 20 millió Ft fejlesztése a város intézményeiben

Az oktatás átszervezésével életképes oktatási intézményrendszer kialakítása, humán-erőforrásfejlesztés - IT technológia és infrastruktúra fejlesztése

12.

A közbiztonság 10 millió Ft feltételeinek javítása a város egészében

Az egészségügyi ellátás és szociális gondoskodás erősítése - Gondoskodó város: az élet minden területére kiterjedő biztonságot nyújtó város megteremtése

13.

Térségi információs 10 millió Ft hálózat kialakítása

Térségi gondolkodás, integráció bővítése: a kooperációk fokozása, közös, térséget erősítő programok indítása - A lakosság térségi identitástudatának erősítése - A különböző társadalmi szférák (önkormányzatok, intézmények, civilek, vállalatok, vállalkozások, szövetkezetek) közötti együttműködés erősítése - Összehangolt térségfejlesztési politika és tevékenység kidolgozása és megvalósítása - Térségi információs rendszer létrehozása

5.9. EGYÉB KÜLTERÜLETI FEJLESZTÉSEK Projektek 2007-2013 Projekt rövid leírása

Fejlesztési cél Becsült ktg.

1.

Kerékpár-úthálózat 250 millió Ft bővítése (környező településekkel összekötő szakaszok)

Közlekedési adottságok javítása: a közlekedési rendszer és infrastruktúra fejlesztése - A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a gazdasági, és turisztikai fogadóképesség erősítése - Nagyobb térségi közlekedési mobilitás

2.

Várost elkerülő 180 millió Ft úthálózat fejlesztése

Közlekedési adottságok javítása: a közlekedési rendszer és infrastruktúra

128

fejlesztése - A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a gazdasági, és turisztikai fogadóképesség erősítése - Nagyobb térségi közlekedési mobilitás 3.

Mezőgazdasági feltáró 350 millió Ft úthálózat fejlesztése

Közlekedési adottságok javítása: a közlekedési rendszer és infrastruktúra fejlesztése - A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a gazdasági, és turisztikai fogadóképesség erősítése - Nagyobb térségi közlekedési mobilitás Gazdasági diverzifikáció, vállalkozásfejlesztés, lakossági jövedelemszerzés elősegítése - Versenyképes és diverzifikált gazdaságés vállalkozásfejlesztés, a lakosság jövedelemszerző képességének és életminőségének javítása - A gazdasági ágazatok piacképességének és hatékonyságának fejlesztése

4.

A volt hulladéklerakó 50 millió Ft rekultivációja és a szelektív hulladékszállítás feltételeinek kialakítása

A természeti környezet minőségének javítása, a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és a zöldterületek fejlesztése - Az infrastruktúra és közműellátottság környezetvédelmi szempontú továbbfejlesztése.

129

6. STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 6.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV A fejlesztések fenntarthatóságát nagymértékben segítik a fejlesztési célokkal összehangolt ingatlangazdálkodási intézkedések. Kistelek város vezetése felismerte, hogy az önkormányzat fejlesztéseinek átláthatónak és kiszámíthatónak kell lennie, hiszen így a tőke a városmegújító folyamatokban szívesebben részt vállal. Kistelek Város Önkormányzata ingatlan vagyon gazdálkodásának három területét kiemelten kezeli: -

Külterületi fejlesztési területek, ipari és turisztikai célú fejlesztésének előkészítése

-

bérlakás állomány kialakítást, megtartást

-

forgalomképtelen (önkormányzati feladatkörben működő intézmények) ingatlanok fejlesztése

1. Kistelek DNY-i határában működik a Kistelek és Térsége Ipari Park, melynek ingatlanjainak alakítása, infrastrukturális tovább fejlesztése elengedhetetlen az eredményes működéshez, a befektető csalogató környezet kialakításához. A jelenlegi Ipari Park területe 33,6 ha, melyből beépített 20,3 ha kis és középvállalkozási tulajdonban lévő terület, hasznosítható szabad terület 13,3 ha, korábban vásártérként használt ingatlan (2650/32, 2650/31, 2650/35, 2650/36, 2650/34), amely önkormányzati tulajdonban van. Az önkormányzati tulajdonú területek hasznosításának lehetséges módjai, saját hasznosítás, bérbeadás, eladás, a befektetői igényektől függően. Az Ipari Park területének lehetséges bővítéseként jelölte meg a város az Ipari Parktól az M5-s autópályáig terjedő a Majsai út jobb és bal oldalán elhelyezkedő területeket, melyek legnagyobb részét agrár-logisztikai fejlesztési területként szabályozta a HÉSZ-ben. Ezek hasznosításának módjai is befektetői igények függvénye. A rendezési tervben külön szabályozott területként szerepel a Papfenyves és környéke, mint Termál Pihenőpark kialakítási terület. A Papfenyves környékén található földek nagy részét az önkormányzat megvásárolta (kb. 50 ha). A projekt során cél a saját fejlesztések mellett vállalkozói tőke bevonása is, amelynek során a területek egy része várhatóan eladásra vagy bérbe adásra kerül. Az így értékesített területek jelentősen hozzájárulhatnak a projekt előrehaladásához. 2. Kistelek Város Önkormányzata viszonylag nagy számú bérlakás állománnyal rendelkezik (23 db), amelynek jelentős része szociális bérlakásnak minősül. A bérlakások számának csökkentését nem tervezi a város, inkább a növekvő szociális igényeket figyelembe véve új ingatlanok vásárlása, vagy építése szerepel a tervekben. Az utóbbi években is a bérlakások száma növekedett, csak néhány esetben történt értékesítés az önkormányzat részéről azoknak, akik több évtizede az adott ingatlanban laktak és jelezték vételi szándékukat. Több esetben egyes fejlesztési területekhez köthető lakóházként funkcionáló ingatlanok megvétele a középtávú célok között szerepel. Ilyen a városközpontban a Szt. István tér mellett elhelyezkedő, Bercsényi utcáig, a Kisteleki Általános Iskoláig, valamint a Petőfi utcáig húzódó ingatlanok, melyeket az önkormányzat már megvásárolt és a városközpont rehabilitációs terveknek megfelelően megkezdte a lebontásukat. Korábban hasonlóan önkormányzati tulajdonba került a Bocskai és Rákóczi utca sarkán található Piaccsarnok melletti ingatlan, melyet a mellette elhelyezkedő önkormányzati tulajdonú területtel (korábbi mozi) együtt a város társasház kialakítására kívánja hasznosítani. Ebben az esetben az önkormányzat a területet értékesíteni kívánja a lakások építést és értékesítését végző beruházónak.

130

3. Kistelek Város Önkormányzata által felvállalt feladatkörbe tartozó szociális, oktatási, egészségügyi, kulturális célokat megvalósító intézmények a város szempontjából forgalomképtelennek tekinthetők, hiszen ezek elengedhetetlenek a különböző ellátási igények kielégítéséhez. A cél, hogy ezen ingatlanok hosszú távon is önkormányzati tulajdonba maradjanak, mindemellett természetesen szükséges az intézmények fejlesztése, a szolgáltatások feltételrendszerének javítása. Egyes intézmények esetében funkcióváltás következett be, vagy a fenntartás megköveteli a jelenlegi tevékenység átalakítását, bővítését. Ilyen funkcióváltás elé néz a jelenlegi Körzeti Orvosi Rendelő, amely a jelenlegi helyéről a tervek szerint átkerül a Szakorvosi Rendelő Intézetbe annak érdekében, hogy az orvosi ellátás teljes spektruma egy helyszínen koncentrálódjon. A felszabaduló ingatlan együttest Kistelek Város Önkormányzatának meglátása szerint, - a turisztikai fejlesztéseket elősegítendően – a szomszédos Aqua Hotel bővítésével, ill. a Városi Kisfürdővel történő egybe építésével kiválóan lehet hasznosítani. A manapság tapasztalható gyermeklétszám csökkenésnek ill. a Rózsaliget Kollégium alacsony kihasználtságának köszönhetően prognosztizálható a kollégium egy részének funkcióváltása is. Így a kollégium kélt épület szárnyából az egyiket gazdasági hasznosításra kívánja bérbe adni a város. A jelenlegi Rendezvényház kialakítására 2000-ben került sor a volt áruház alsó szintjén átmeneti megoldásként. A hely azonban sem méretileg, sem funkciójában nem tudja teljes mértékben biztosítani a Művelődési Központ betöltéséhez szükséges funkciókat. Ezért a tervekben a Kistérségi Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycentrum és a hozzá kapcsolódó Kisfürdő együttese egy komplex sport- , wellness-, és egészségközponttá történő átalakítása szerepel, ami középtávon a vállalkozói tőke bevonását idézi elő a fejlesztések véghez vitele során. Az ingatlangazdálkodási terv keretében Kistelek város felmérte a forgalomképes és a forgalomképtelen ingatlanjait: Forgalomképes ingatlanok: 2648 hrsz, 2661 hrsz, 31 hrsz, 10/1 hrsz, 2178/1 hrsz, 2663 hrsz, 2442 hrsz, 2441 hrsz, 2720/1 hrsz, 25 hrsz, 2732 hrsz, 483 hrsz, 383 hrsz, 791 hrsz, 952/4 hrsz, 1505 hrsz, 1521 hrsz, 1147 hrsz, 830 hrsz, 2650/20 hrsz, 2650/21 hrsz, 2650/22 hrsz, 1149/1 hrsz, 13/4 hrsz, 13/5 hrsz, 2667/1 hrsz, 1501 hrsz, 1486 hrsz, 1500 hrsz, 1488 hrsz, 1487 hrsz, 1489 hrsz, 13/1 hrsz, 13/3 hrsz, 1142 hrsz, 1491 hrsz, 1493 hrsz, 1495 hrsz, 6/3 hrsz Kistelek Város Önkormányzatának tulajdonában lévő bérlakás állomány szűkítése és bővítése sincs napirenden, azonban ezek azok az ingatlanok, amelyek egyéb beruházások által nem terheltek és valóban forgalomképesnek tekinthetők. Forgalomképtelen ingatlanok: 8 hrsz, 5/1 hrsz, 507/7 hrsz A városközpont rekonstrukcióval és fejlesztési célokkal felruházott ill. az önkormányzati feladatellátásban résztvevő ingatlanok tartoznak a forgalomképtelen ingatlanok sorába, hiszen ezek egy részéhez épületbontás, felújítás és bővítés van hozzárendelve, amely olykor funkcióváltással is párosul. (A tervezett fejlesztéseket lásd a táblázatban) Korlátozottan forgalomképes ingatlanok: 1434/1 hrsz, 1479 hrsz, 508 hrsz, 574/1 hrsz, 575 hrsz, 1074 hrsz, 2423 hrsz, 2650/9 hrsz, 314 hrsz

131

132

Srsz.

1

2

3

4

5

6

Helyralyziszám 2648

2661

1495

31

10/1

8

Cím

6760, Kenderföld sor 4.

6760, Rákóczi u. 45.

6760, Petőfi utca 7-9.

6760, Rákóczi u. 18.

6760, Széchényi u.

6760, Kossuth Lajos u. 5

Megjegyzes

Városrész Akcióterület

lakóház

Déli Városközpont városrész

bérlakás

Déli városrész

Lakóövezet I.

Tervezett projekt

Hasznosítási mód

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

A Kisteleki Ált. Iskola rekonstrukciója és bővítése

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

iskola

Keleti Városközpont városrész

bérlakás

Nyugati Városközpont városrész

lakóház

Nyugati Városközpont városrész

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

Nyugati Városközpont városrész

Kistérségi Multifunkcionális Sport és Rendezvény Centrum funkcionális átalakítása, bővítése és infrastrukturális fejlesztése

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció (funkcióváltás és bővítés)

rendezvényház és sportcsarnok, Városi Kisfürdő

133

7

8

9

10

11

12

6/3

1434/1

1479

507/7

508

574/1

6760, Kossuth Lajos u. 2

6760, Tömörkény u.

6760, Árpád u. 1.

6760, Kossuth u.

6760, Bocskai u.39.

6760, Bocskai u.

orvosi remdelők

temető

Önkormányzat hivatali épülete

óvoda, bölcsőde

gimnázium és középiskola

kollégium

Nyugati Városközpont városrész

Északi városrész

Lakóövezet II.

Aqua Hotel bővítése a volt körzeti orvosi rendelők helyén

Középtávon értékesítés és funkcióváltás

A temető és Kegyeleti Park fejlesztése

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

A Polgármesteri Hivatal homlokzat Északi Városközpont felújítása és teljes városrész körű akadálymentesítése

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

Lakóövezet I.

Az Ifjúság Téri Óvoda infrastruktúrális és eszköz fejlesztése

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

Nyugati városrész

Lakóövezet I.

Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola fejlesztése

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

Nyugati városrész

A Rózsaliget Kollégium felújítása Lakóövezet I. és szálláshely kapacitásának bővítése

Nyugati városrész

134

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

13

14

15

16

17

18

19

575

1074

2178/1

2650/9

2663

2664

2423

6760, Tisza u 1.

6760, Kossuth u.

6760, Remény u. 10.

6760, Rákóczi u.

6760, Rákóczi u. 43.

6760, Rákóczi u. 43.

6760, Petőfi u. 28.

A szociális feladatellátás infrastruktúrális és eszköz Lakóövezet I. állományának bővítése a Gondozási Központ fejlesztésével

gondozási központ

Nyugati városrész

sporttelep

Nyugati városrész

Lakóövezet II.

lakóház

Keleti városrész

Lakóövezet III.

szivattyúház

Déli városrész

lakóház

Déli városrész

lakóház

Déli városrész

Petőfi utcai óvoda

Ipari Park

Lakóövezet I

Lakóövezet I

Déli Városközpont városrész

135

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

Sporttelep rehabilitációja

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

20

21

22

23

24

25

26

27

2442

2441

2720/1

25

2732

1491

483

383

bérlakás

Déli Városközpont városrész

bérlakás

Déli Városközpont városrész

irodaház

Déli Városközpont városrész

bérlakás

Nyugati Városközpont városrész

6760, Rákóczi u. 1.

lakoház

Déli Városközpont városrész

6760, Petőfi u. 7.

lakóház (bontás alatt)

Keleti Városközpont városrész

6760, Petőfi u. 8.

6760, Petőfi u. 10.

6760, Rákóczi u. 7.

6760, Rákóczi u. 14

6760, Batthyány u. 19.

6760, Pacsirta sor 26.

bérlakás

Nyugati városrész

bérlakás

Nyugati városrész

136

Lakóövezet I.

Lakóövezet I.

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és bérbeadás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

Változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

28

791

6760, Kossuth Lajos u. 115.

bérlakás

Nyugati városrész

Lakóövezet I.

Északi városrész

Lakóövezet II.

______

29

952/4

6760, Klapka Gy. u. 20.

bérlakás

30

1493

6760, Bercsényi u. 8.

lakoház (bontás alatt)

Keleti Városközpont városrész

Szt. István tér bővítése és rekonstrukciója

31

1501

6760, Bercsényi u. 1.

beépítetlen terület

Keleti Városközpont városrész

Szt. István tér bővítése és rekonstrukciója

32

1505

6760, Árpád u. 16.

bérlakás

Keleti Városközpont városrész

______

33

34

35

36

314

5/1

1500

1486

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás változatlan önkormányzati tulajdon és bontás változatlan önkormányzati tulajdon és bontás változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

Strand Szabaidőpark fejlesztése

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

régi strandfürdő

Nyugati városrész

könyvtár épület

Nyugati Városközpont városrész

Könyvtár (volt plébánia épülete) homlokzat felújítása

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

6760, Bercsényi u. 3.

beépítetlen terület

Keleti Városközpont városrész

Buszpályaudvar kialakítása

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

6760, Árpád u. 7.

lakóház (Makai, Ham bár)

Keleti Városközpont városrész

Buszpályaudvar kialakítása

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

6760, Rákóczi u.

6760, Kossuth Lajos tér 1.

137

Lakóövezet I.

37

38

39

40

41

42

1488

1487

6/3

6760, Bercsényi u. 6.

lakóház (bontás alatt)

Keleti Városközpont városrész

Szt. István tér bővítése és rekonstrukciója

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

6760, Bercsényi u. 4.

lakóház (bontás alatt)

Keleti Városközpont városrész

Szt. István tér bővítése és rekonstrukciója

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

6760, Kossuth Lajos u. 2.

Szálloda és környéke

Nyugati Városközpont városrész

Aqua Hotel és a Városi Kisfürdő összekötése

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

bérlakás

Keleti Városközpont városrész

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és bérbeadás

1521

6760, Fekete J. u.19.

1147

6760, Kossuth Lajos u. 10.

szociális bérlakás

Északi Városközpont városrész

6760, Rákóczi u.

Rehabit kft. (iroda és üzem)

Déli városrész

Nyugati városrész

2650/13

43

830

6760, Tóalj u. 20.

lakóház

44

1489

6760, Petőfi u. 3.

Szt. István tér melletti épület

Ipari Park

Lakóövezet I.

Keleti Városközpont városrész

138

______

Szt. István tér bővítése és rekonstrukciója

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás változatlan önkormányzati tulajdon és bontás

45

46

47

48

49

50

51

52

2650/20

2650/21

2650/22

13/1

13/3

13/4

13/5

1142

6760, Jókai u. 54.

Fecskeház (bérlakás)

Déli városrész

6760, Jókai u. 56.

Fecskeház (bérlakás)

Déli városrész

6760, Jókai u. 58.

Fecskeház (bérlakás)

Déli városrész

6760, Rákóczi u. 2.

Piaccsarnok, Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása

Nyugati Városközpont városrész

beépítetlen terület

Nyugati Városközpont városrész

beépítetlen terület

Nyugati Városközpont városrész

6760, Rákóczi u. 6.

beépítetlen terület

Nyugati Városközpont városrész

6760, Kossuth u. 18.

ipartestületi székház

Északi Városközpont városrész

6760, Rákóczi u. 4.

6760, Rákóczi u.

139

Lakóövezet I.

Lakóövezet I.

Lakóövezet I.

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

53

54

2667/1

1149/1

6760, Rákóczi u. 37.

6760, Kossuth u. 6-8.

Egykori szociális otthon

bérlakás

Déli városrész

Lakóövezet I.

Északi Városközpont városrész

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

______

változatlan önkormányzati tulajdon és hasznosítás

Közterek

55

56

57

58

59

1

7/4

1484

1577

283

Kossuth tér

Szt. László tér

Szt. István tér

Móra utcai játszótér

Erzsébet utcai játszótér

Közterület

A templom és a Polgármesteri Északi Hivatal körül Városközpont városrész elhelyezkedő terek rendezése és rekonstrukciója

Közterület

Nyugati Városközpont városrész

Szt. László tér infrastruktúrális fejlesztése és parkosítása

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

Közterület

Keleti Városközpont városrész

Szt. István tér bővítése és rekonstrukciója. Játszótér kialakítása a Szt. István téren.

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

Közterület

Keleti városrész

Lakóövezet III.

Móra utcai játszótér felújítása

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

Közterület

Nyugati városrész

Lakóövezet I.

Erzsébet utcai játszótér felújítása

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

140

változatlan önkormányzati tulajdon és rehabilitáció

60

2650/31

Vásártér

Közterület

Déli városrész

Ipari Park

Ipari Park fejlesztései

részben önkormányzati tulajdon és rehabilitáció, értékesítendő és bérbeadandó területek

Külterületi fejlesztési területek Különleges fejlesztési területként szabályozott területek

61

külterület

Papfenyves

Papfenyves és környéke

Különleges fejlesztési területként szabályozott területek

62

külterület

Agárlogisztika

Agrár-Logisztikai területek Különleges fejlesztési területként szabályozott területek

63

külterület

Ipari Park

141

Ipari Park

részben önkormányzati Papfenyves Termál tulajdon és Pihenőpark rehabilitáció, kialakítása értékesítendő és bérbeadandó területek Térségi Agrárlogisztikai Központ továbbfejlesztése, Dísznövény Árverési Csarnok, Agrár-Logisztikai területek fejlesztései

Ipari Park fejlesztései

részben önkormányzati tulajdon és rehabilitáció, értékesítendő és bérbeadandó területek részben önkormányzati tulajdon és rehabilitáció, értékesítendő és bérbeadandó területek

VI.2. A VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ, NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Tanulmányok, javaslatok elkészítése Beépítési javaslatok, tanulmányok és tervek elkészítése annak érdekében, hogy pontos képet kapjanak a városlakók, az Önkormányzat és a projektekbe később bevont tervezők, befektetők. Előre tervezhetők és paraméterezhetők legyenek az adott projekt elemei, adott esetben a teljes átfogó fejlesztés kulcsprojektjei. Összefüggéseiben vizsgálható legyen az egyes projektek megvalósításának hatása a városra, és időben fel lehessen készülni az esetleges kedvezőtlen változások ellensúlyozására. Közigazgatás szabályozása Az Önkormányzat működésének tervszerű szabályozása elsődleges cél, és fontos, hogy ez a mechanizmus a célrendszerre legyen szabva. Az Önkormányzatnak a helyi gazdaság és közigazgatás szabályozásában, valamint az adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított átlátható magatartása biztonságot jelent és csökkenti a befektetések kockázatát. Műszaki támogatás A városrendezési tervek időbeni módosítása és a fejlesztési irányokra alakítása, a fejlesztések kulcsprojektjeinek műszaki támogatása fontos tényező lehet, amikor egy befektető hirtelen döntéshelyzetben cselekszik. Ilyen szituációkban az Önkormányzatnak kooperatívnak és segítőkésznek kell lennie, ugyanakkor szem előtt kell tartania a város és lakosságának érdekeit is. Városmarketing A hatékony és következetes városmarketing-tevékenység, a pozitív arculat- és identitáserősítés csak kedvező hatással lehet a város gazdasági életére. A fejleszteni kívánt ágazathoz és célcsoporthoz kell alakítani a marketingstratégiát, valamint meg kell teremteni a kommunikáció megfelelő felületeit (például Kistelek városának honlapja – már elérhető, helyi tájékoztatás a fejlesztésekről). Tudatos ingatlangazdálkodás A funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítását, bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kell kötni, amelyek az Önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják. Pilot projektek Egyes projektek esetében egy ideiglenes próbaprojektet lehet indítani, mely a lakók, illetve a célcsoport felé bevezeti a végleges fejlesztést. Ennek monitoringja és az ebből levont következtetések felérnek egy komoly piackutatással, aminek az eszközei építési, településfejlesztési területen azonban végesek. A pilot-projekt alkalmazása segít meghatározni a végleges fejlesztés pontos irányvonalát. Piackutatás Mindenféle befektetés tervezésénél, pl. kiskereskedelmi egységek betelepítésénél és gazdaságosságuk fenntartásának vizsgálatánál elengedhetetlen a piackutatás a lakosság, azon belül a meghatározott célcsoportok bevonásával.

Tervalku Az önkormányzati partnerségen alapuló, magánkezdeményezésű fejlesztői projektek és az Önkormányzat közötti viszonyt meghatározó településrendezési szerződési eljárása. Az Önkormányzat mindig az egyes fejlesztőkkel egyedileg kíván településrendezési szerződésben rögzített tervalkut kötni. Az egyes fejlesztésekkel kapcsolatos elvárások megfogalmazása egyedileg, az adott fejlesztésre szabva történik. Helyi adó- és, illetékkedvezmények Különböző anyagi jellegű kedvezmények biztosításával funkcióbővítés céljából ösztönözheti a város a profitszegény kulturális és művészeti funkciók letelepedését.

142

A lakosság tevékeny bevonása A lakókörnyezet építését, szépítését szolgáló megmozdulások szervezése, a civil szervezetek ösztönzése, támogatása fontos hajtóerő lehet a lakóközösség számára az adott fejlesztés és pl. egy összefüggő rendszert jelentő akcióterv elfogadásában. (köztisztasági program szervezése, városszépítő egyesületek támogatása, stb.)

6.3. PARTNERSÉG, KOMMUNIKÁCIÓ, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS NYILVÁNOSSÁG 6.3.1. PARTNERSÉG ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A települések működése sok módon kerül szabályozásra, törvényekkel, helyi rendeletekkel, helyi építési szabályzattal, településrendezési tervvel. Ezek egy része magasabb szintű jogszabályokon, míg másik részük közmegegyezésen, testületi döntéseken alapul. A legmeghatározóbb a városi létben a közösségi tudat, a partnerség, az együttműködés és a döntések megfelelő kommunikációja. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában a város meghatározta a jövőbeli fejlesztési irányait. Egy város fejlesztése olyan feladat, ahol hagyomány és korszerűség, egyéni és közösségi érdek. Szakértelem és közösségi akarat, következetesség és rugalmasság fogalom párok mentén kell a megoldásokat keresni. Ennek érdekében különösen fontos a döntések szakszerű, magas színvonalú előkészítése, a problémák és megoldások pontos meghatározása. Mindez széleskörű partnerséget kíván meg a településfejlesztés területén, lakosság, magánszféra és a közszféra között. 6.3.1.1 ÖNKORMÁNYZATON BELÜLI KOMMUNIKÁCIÓ Az önkormányzat szabadon vállalt feladatai körében gondoskodik a településfejlesztésről, a településrendezésről, valamint az épített környezet védelméről. A városfejlesztési irányok meghatározása Kistelek Város Önkormányzata képviselő testületének feladata. Döntéseiket a Gazdasági Bizottság előkészít tevékenysége segíti. A településfejlesztésben különösen fontos szerepe van a Képviselőtestület, a Gazdasági Bizottság, a Polgármesteri Kabinetiroda közti együttműködésnek. Bizottsági üléseken kerül sor a tervezésre, a települést érintő fejlesztésekre vonatkozó előterjesztések előkészítésére, az egyeztetést és tanácskozást követően a képviselőtestület, testületi ülésen dönt az előterjesztések jövőjéről. A megvalósításban és végrehajtásban fontos szerepe van a Polgármesteri Kabinetirodának, a Polgármesteri Hivatal szervezetének illetve bevonásra kerülnek az önkormányzati illetve térségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek is (Kárpátia Kincsesház Kht., Kistérségi Gazdaságfejlesztő Kht.). A bizottság és a hivatali egységek között az együttműködés szoros, heti kapcsolatot jelent. A kapcsolattartás formája a különféle tárgyalások és bizottsági ülések, lakossági összejövetelek. A településfejlesztés kapcsán az önkormányzat kapcsolatot tart a megyei Főépítésszel. Jelentős szereppel bír a településfejlesztés területén, jóváhagyó véleménye szükséges a településrendezési terv elfogadásához. A város jövőbeni fejlesztési elképzeléseinek maghatározása, a városfejlesztésben érintett bizottság egyeztetését követően a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre, majd elfogadásra került. A dokumentum fejlesztési elképzelései alapján kidolgozott integrált városfejlesztési stratégia önkormányzati szinten folyamatos egyeztetés alatt áll az érintett szervek, szervezetek részéről. 6.3.1.2. ÖNKORMÁNYZATOK KÖZÖTTI PARTNERSÉG A külső partnerségi kapcsolatokat tekintve az önkormányzat számos együttműködő partnerrel rendelkezik. A kistérség önkormányzatai számos projekt és beruházás kapcsán működtek már együtt, valamint a térségi fejlesztési stratégia meghatározását is együtt végezték. A kistérségi önkormányzatok polgármesterei két hetente üléseznek és egyeztetnek a térség 143

fejlesztései kapcsán. A térségi fejlesztések koordinálásáért és lebonyolításáért a Térségi Gazdaságfejlesztési Kht. és a Kisteleki Kistérség Többcélú Társulása felel. A kistérség települései közti kommunikációt bizonyítják az elmúlt évek térségi szintű projektjeinek megvalósítása. 6.3.1.3. EGYÜTTMŰKÖDÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL Az önkormányzat és a helyi vállalkozások együttműködése számos területen tapasztalható. Az ipari vállalkozások fellendítésére a város határán és külterületén ipari park került kialakításra. Az ipari park elsősorban kis- és középvállalkozások, külföldi tőke számára olyan infratruktúrát kíván kialakítani, melyen ezen szektor vállalkozásainak letelepedését, piacra jutási esélyeit és fejlődési feltételeit javítja. A település mezőgazdasági vállalkozásainak fejlődését kívánta elősegíteni a 2007-ben átadásra került TÉSZ csarnok, amely a város agrár-logisztikai akcióterületén található, s melynek megvalósítása önkormányzati és helyi vállalkozói tőke befektetésével valósulhatott meg. A városközpontban megépítésre került C-Univerzál Áruház teljes körűleg vállalkozói tőkéből valósult meg, mely melletti teret a vállalkozó a település arculatának megfelelően alakította ki, valamint az áruház megközelítését segítő infrastruktúrákat is megteremtette. A városban megvalósítani kívánt fejlesztések szervesen érintik a vállalkozásokat is, amennyiben infrastruktúrafejlesztésre, a városi funkciók bővítésére, városrehabilitációra kerül sor. Mindez hozzájárul a vállalkozások fejlődéséhez, piaci helyzetének erősödéséhez. Az önkormányzati fejlesztések és beruházások megvalósításához pedig szükséges a magántőke bevonása a projektekbe, tehát a fejlesztés a város és a vállalkozói szféra együttes érdeke. A jó kapcsolatok kialakítása, a vállalkozói szféra különböző várost érintő fejlesztésekbe történő bevonása érdekében, az önkormányzat vállalkozói fórumokat szervez, amelyeknek keretében felmérhetőek a vállalkozások igényei, beruházási hajlandóságuk, együttműködési szándékuk. Az elmúlt évek során kialakításra került a térségi internetes webfelület is, amelyen megtalálható a Térségi Gazdasági Adatbázis, TGA, amelyen a térség vállalkozói kerültek nyilvántartásba vételre. A személyes és internetes kapcsolattartás a vállalkozói szféra és a közszféra között mindennapos. (a Térségi Gazdaságfejlesztő Centrum munkatársai által, akik a beszerzett információkat továbbítják az önkormányzat Kabinetirodája felé) Általánosságban elmondható, hogy a partnerség és a jó kommunikáció jellemző a közszféra és a magánszféra viszonyára. A stratégiáról, valamint a stratégiában foglalt fejlesztési elképzelésekről folyamatos tájékoztatást nyújt az önkormányzat a település honlapján, nyomtatott és elektronikus sajtó útján. (Kisteleki Hírmondó, Városi Televízió) A városfejlesztési stratégia előkészítésébe a fenti mechanizmusoknak megfelelően, kérdőíves felmérések és vállalkozói fórumok által bevonásra kerültek az érintett gazdasági szervezetek és vállalkozók. (Lásd melléklet) 6.3.1.4. PARTNERSÉG A CIVIL SZFÉRÁVAL Kistelek városában számos jól működő civil szervezet van, amelyek olyan tevékenységet látnak el, amellyel jelentős mértékben hozzájárulnak a város életének fellendítéséhez, a város környezetének szépítéséhez. A város a civil szervezeteket minden évben anyagilag is támogatja illetve segítséget nyújt számukra hazai és uniós források eléréséhez. Az önkormányzat minden évben kétszer „Civil Fórum” keretében tájékoztatja a város civil szervezeteit a városfejlesztés aktuális kérdéseiről, változásairól, lehetőségeiről, amelyekre a civil szervezetek reflektálnak. Ezen fórum a köz- és civilszféra kapcsolatának és együttműködésének erősítését szolgálja. A nyílt képviselő-testületi ülésekre is meghívást kapnak a civil szervezetek képviselői, ahol értesülhetnek a város aktuális fejlesztéseiről és fejlesztési irányairól. A kisteleki civil szféra nagyon sokrétű, színes képet mutat, a városban működik civil szervezet a sport, az egészség, a vallási élet, az oktatás, a mezőgazdaság, az idősebb korosztály, a

144

környezetvédelem, a művészet és kultúra területén is. A város életében konkrét akciókkal, tevékenységekkel a legerősebbek és a legtöbb taggal rendelkezők vesznek részt, ezek az alábbiak: Egyesület, civil szervezet, alapítvány neve

Város életében betöltött szerepe

Ifjú Keresztények Egyesülete Ifjú Kistelekiek Szövetsége

Kistelek és Térsége Gazdakör Kistelek és Vonzáskörzete Lelki Segítőinek Egyesülete Kistelek Város Művelődéséért és Sportéletéért Közalapítvány Kisteleki Hagyományőrző Kör

Kisteleki Nagycsaládosok Egyesülete

Kisteleki Városvédő és Szépítő Egyesület Kollázs Művészetoktatási Alapítvány

Pro-Art "Swit" Táncstúdió, Kulturális és Sportegyesület Kisteleki Testedző Egyesület Kisteleki Sportegylet Kisteleki Kézlabda Klub Fitt Forma Kistelek Egészségvédő, Életmód- és Sportegyesület

A helyi keresztény fiatalokat fogja össze, összekötő kapocs az önkormányzat és az egyház között. A város életében számos közéleti és kulturális rendezvény szervezője és bonyolítója. Helyi fiatalok a tagjai, a város életében jótékonysági és egyéb rendezvények, akciók szervezői. A mezőgazdaságból élő lakosság képviselőit tömöríti magába, a minden ősszel megrendezésre kerülő Gasztronómiai és Sajtfesztivál legfőbb támogatója és szervezője. A város „lelki életéért” felelős civil szervezet. Számos uniós projektben az önkormányzat támogatásban is részesült partnere. A városi televízió működtetője. A városi média egyik legfőbb szereplője. A térség és a település hagyományainak őrzője és ápolója. A múzeum épületében és kertjében számos városi rendezvény szervezője. A település családjait gyűjti össze. A családok havonta találkoznak, évente kétszer együtt kirándulnak, és a legfőbb ünnepekkor együtt ünnepelnek. A település környezeti arculatának szépítői. Számos akció keretében gazdagítják a város zöld felületeinek nagyságát. (faültetés, virágosítás, szemétgyűjtés, városrendezés) A helyi művészeti oktatás művelői. Hangszeres, tánc, kézművesség oktatást folytat. A település táncegyesülete, akik évente több nemzetközi és országos táncrendezvény szervezői. Világbajnok táncpárost maga köz tudhat. A város aktív sportegyesületei jelentős taglétszámmal. A város minden korosztálya számára biztosítanak mozgás lehetőséget verseny illetve szabadidős sportban egyaránt. A település idősebb korosztályát gyűjti össze, hetente találkoznak és együtt kapcsolódnak ki.

Városi Nyugdíjas Klub Kistelek

A város vezetése jelen projekt megvalósítása során is számít a helyi civil szféra aktív részvételére és támogatására. A város önkormányzata szoros kapcsolatot ápol a helyi katolikus egyházközséggel is. A város és az egyház évente több programot, rendezvényt és jótékonysági akciót szervez. A város és az egyház közös szervezésében kerül megrendezésre minden év augusztus 20-n a Szent István búcsú, mely a város egyik legkiemeltebb egyházi és városi ünnepe. A város polgármestere és a helyi plébános a várost érintő fontosabb kérdésekben folyamatosan egyeztet. Az elmúlt év önkormányzati beruházásai közül számos a helyi vallásos és kulturális élet és infrastruktúra fejlesztését szolgálta, melyek megvalósítását az önkormányzat az egyházközséggel karöltve bonyolította. (temetőinfrastruktúra, templom előtti park rendezése) Az egyház és az önkormányzat hatékony együttműködését bizonyítja, hogy jelen projekt tervezésében és 145

megalkotásában is eredményesen dolgoztak együtt a két szféra munkatársai és a városközponti rehabilitációs fejlesztések között lesz egyházi projekt is. (templom rekonstrukciója) 6.3.1.5. A LAKOSSÁG BEVONÁSA A VÁROS ÉLETÉBE A lakosság széles köreinek életviszonyait érintő döntések meghozatala során a város különböző formában biztosítja a lakosság vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlását, és megteremti az együttműködési lehetőséget a várost érintő fejlesztések, beruházások megvalósítása során. A közösségi szükségletek határozzák meg a fejlődés fő irányvonalait is. A kommunikáció kétirányú. Egyrészről a város a helyi médián (Kisteleki Hírmondó, Városházi Krónika, Városi Televízió, helyi rádió) keresztül tájékoztatja a lakosságot a várost érintő fontos döntésekről, fejlesztésekről. A település honlapján szintén elérhetőek a legfrissebb hírek, a várost érintő események, valamint az önkormányzati döntések. Másrészről az önkormányzat lehetőséget biztosít a lakosság közvetlen vélemény nyilvánításának is, lakossági fórumok, közmeghallgatások, valamint hivatali ügyfélfogadás formájában. A város képviselőtestülete évente kétszer az egész város számára nyitott ülést tart, ahol beszámol az elmúlt fél év legfontosabb tevékenységeiről és a következő félév terveiről, lehetőségeiről. Itt a lakosság számára lehetőség nyílik kérdések, ötletek és igények felvetésére, amelyeket a városvezetés figyelembe vesz a későbbi tervezések során. Mindezeken kívül Kistelek Város Polgármestere minden hét egy napján lehetőséget biztosít a lakosság számára a személyes találkozásra és egyeztetésre. A lakosság a stratégia tervezésébe lakossági kérdőívezés valamint lakossági fórumok útján került bevonásra. A stratégiáról az önkormányzat folyamatos tájékoztatást nyújt a közvélemény irányába. (lásd melléklet) 6.3.2.

EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

ÉS

KOMMUNIKÁCIÓ

A

STRATÉGIA

TERVEZÉSÉBEN

ÉS

A köz-, magán-, civil-, vállalkozói szféra, a lakosság és az egyház kapcsolatában fontos szerepet játszik a többirányú kommunikáció. Összefoglalva elmondható, az együttműködés különböző formái jelen vannak a város életében, mind önkormányzati, mind külső kapcsolatokat tekintve. A fenti folyamatokat alapul véve látható, hogy a várost érintő stratégiai tervezésbe és döntésbe bevonásra kerülnek az érintett szervezetek illetve a lakosság is, így felerősödik a társadalmi felelősség- és szerepvállalás. A várost érintő fő fejlesztési irányokat meghatározó városfejlesztési stratégia előkészítésében és megvalósításában is fontos szerep jut a lakosságnak, a vállalkozói szférának, valamint a civil szervezeteknek a fent leírt együttműködési mechanizmusok keretei között. Az integrált városfejlesztési stratégia partnerségi egyeztetése lakossági, civil és vállalkozói fórumokon keresztül zajlik. (állandó folyamatban van). Különösen fontos az akcióterületek által érintett gazdasági bizottság kommunikációja, vélemény nyilvánítása, javaslattétele. A tervezést és egyeztetést követően a megvalósítás is szükségelteti az együttműködést. A megvalósításban fontos szerepük az akcióterület által érintett vállalkozásoknak, hiszen finanszírozási forrást képesek biztosítani a fejlesztésekhez. A civil szervezeteknek elsősorban a tájékoztatás, a nyilvánosság biztosítása szempontjából van fontos szerepe, a lakosság pedig a fejlesztések úgynevezett „soft” elemeinek megvalósítsa során kerül bevonásra az együttműködésbe, településfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók keretében.

146

6.3.2.1.

A STRATÉGIA SZEMÉLYEK

EGYEZTETÉSÉBEN

Az integrált városfejlesztési stratégia tervezésében és megvalósításában részt vevő szervezetek, csoportok, személyek 1. Kistelek Város Önkormányzata és szervezetei (Képviselőtestület, Bizottságok, polgármesteri kabinet, hivatali osztályok)

RÉSZT

1. 2. 3. 4.

6. 7. 8. 1.

Cigány Kisebbségi Önkormányzat Kistelek

2. 3. 4. 3.

Vállalkozói szféra

1. 2.

4.

3. 1. 2.

Civil szféra

3. 4. 5.

Egyház

1. 2. 3. 4.

6.

SZERVEZETEK,

CSOPORTOK,

Részvételi lehetőségük, betöltött együttműködési lehetőségük

5.

2.

VEVŐ

Lakosság

1. 2.

7. Külső kapcsolatok (Kisteleki Kistérség Többcélú Társulása, Egészségügyi Kht. , Térségi Intézményi Társulás, környező települések vezetői)

7. Önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek (Térségi Gazdaságfejlesztő Kht., Kárpátia Kincsesház

147

1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2.

szerepük,

Jövőbeni fejlődési, fejlesztési irányok meghatározása akcióterületek kijelölése Döntés előkészítése Egyeztetés, javaslatok megfogalmazása, közvetítése a lakosság, vállalkozók, civil szervezetek, egyház felé Tájékoztatás, társadalmi felelősség erősítése, együttműködő partnerek bevonása Döntéshozatal Megvalósítás Monitoring, utánkövetés Egyeztetés, javaslatok megfogalmazása, közvetítése a cigány lakosság felé Tájékoztatás, társadalmi felelősség erősítése, együttműködő partnerek bevonása Döntéshozatal Megvalósítás Javaslattétel, vélemény-nyilvánítás, tervezés a stratégiára vonatkozóan A stratégia által meghatározott célok megvalósításában való részvétel, forrásbiztosítás, későbbi fejlesztések Magánerős fejlesztési kezdeményezések Vélemény-nyilvánítás Közösségformáló, helyi kötődést és identitást erősítő akciók, rendezvények, programok szervezése Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása Társadalmi közösségépítő, településfejlesztéshez kapcsolódó társadalmi akciók szervezése, lebonyolítása Vélemény-nyilvánítás Közösségformáló, helyi kötődést és identitást erősítő akciók, rendezvények, programok szervezése Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása Társadalmi közösségépítő, településfejlesztéshez kapcsolódó társadalmi akciók szervezése, lebonyolítása Vélemény-nyilvánítás, nyilvánosság biztosítása Soft elemek megvalósítása, társadalmi, közösségépítő, településfejlesztéshez kapcsolódó társadalmi akciók megvalósítása Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása Adatszolgáltatás, információgyűjtés Javaslatok, lehetőségek, veszélyek átfogó áttekintése Kapcsolódó programok közvetítése Fejlesztési irányok térségi összehangolása Stratégiai partnerség Tervezés, javaslattétel Támogatottság biztosítása

Kht.)

3.

Együttműködés a megvalósításban

6.3.2.2. A KOMMUNIKÁCIÓ ESZKÖZEI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETEI Kommunikációs eszközök Bizottsági ülések, képviselő testületi ülés, polgármesteri kabinetiroda Helyi média(sajtócikkek, televízió, rádió) Honlap

Vállalkozói egyeztetések

fórumok,

Civil fórumok Lakossági tájékoztatás

Társulási ülés Szociológiai felmérés

Egyház

személyes

polgármesteri

Konkrét megvalósulás helye Szakágazati egyeztetés, stratégiai tervezés Kisteleki Hírmondó, Városházi Krónika, Kiseleki Városi Televízió, Rádió 7 kisteleki adása www.kistelek.hu www.kistelek.hu/terseg www.kistelek.hu/tga Kérdőíves felmérések keretében igényfelmérés, együttműködési hajlandóság vizsgálata, fejlesztési elképzelések feltérképezése, partnerek megnyerése Civil szervezetek támogató segítségének megnyerése Lakossági fórum Közmeghallgatás Kérdőíves felmérés keretében településfejlesztési támogatottság vizsgálata Térségi támogatottság biztosítása, kapcsolódó programok kidolgozása, összehangoltság Kérdőíves felmérés keretében településfejlesztési támogatottság vizsgálata, a település társadalmi, gazdasági, szociális állapotáról átfogó helyzetfelmérés nyújtása Mint partner megnyerése a projektben

6.4.

AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA ÉS AZ INTEGRÁLT MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK

FEJLESZTÉSEK

Az önkormányzat szabadon vállalt feladatai körében gondoskodik a településfejlesztésről, a településrendezésről, valamint az épített környezet védelméről. A városfejlesztési irányok meghatározása Kistelek Város Önkormányzata képviselő testületének feladata. Településfejlesztéssel – a képviselőt testület felhatalmazása alapján – közvetlenül a Gazdasági-, Pénzügyi-, Közbeszerzési-, Ügyrendi-, és Közrendvédelmi Bizottság foglalkozik, de közvetetten minden bizottság érintett a kérdésben a maga szakterületén. (Oktatási-, és Közművelődési Bizottság, Ifjúsági-, Sport-, Szabadidő- és Kulturális Bizottság, Egészségügyi-, és Szociálpolitikai Bizottság). A településfejlesztést érintően bizottságok koordinált munkája valósul meg, közreműködnek a települést érintő, rövid-, közép- és hosszútávú elképzelések tervezésében, megvalósításában. A bizottsági üléseken kerül sor a tervezésre, a települést érintő fejlesztésekre vonatkozó előterjesztések előkészítésére, az érintett bizottságok egyeztetését követően pedig a képviselő testület, testületi ülésen dönt az előterjesztések tekintetében. A Gazdasági-, Pénzügyi-, Közbeszerzési-, Ügyrendi-, és Közrendvédelmi Bizottság rendszerbe foglalja a fejlesztés irányait és folyamatosan felügyeli a végrehajtás ütemét. Tevékenysége során az alábbi feladatokat látja el: - A településfejlesztés terén az érvényes településfejlesztési koncepciókat átvizsgálja, véleményezi, és javaslatot tesz az esetleges változtatásra. - Megvizsgálja, hogy az éves – infrastruktúrára és építészetre vonatkozó – költségvetéstervezet elemei összhangban állnak-e az érvényes koncepcióval. - Elbírálja a védett és védelem alatt álló épületek felújítására, építési támogatására benyújtott kérelmeket.

148

-

-

A műszaki létesítmények és a kereskedelem terén javaslatot tesz az infrastrukturális létesítmények, közművek állapotának felmérésére, különös tekintettel a szűk keresztmetszetekre. Elvi állásfoglalást alakít ki a közszolgáltatások tekintetében azok fejlesztési, üzemeltetési és pénzügyi vonatkozásában. Elvi javaslatokat dolgoz ki a hiányok megszüntetésének módjára Gondoskodik a rendezési tervek előkésztéséről

A Gazdasági-, Pénzügyi-, Közbeszerzési-, Ügyrendi-, és Közrendvédelmi Bizottság a képviselőtestület által jóváhagyott keretek között gondoskodik a szükséges anyagi források meglétéről, valamint évente felülvizsgálja és véleményezi az önkormányzat vagyonhasznosítási gyakorlatát, véleményezi a település-fejlesztési koncepciókat. A stratégia és a stratégiában megfogalmazott fejlesztések megvalósításában fontos szerepe van az önkormányzati döntések végrehajtását végző Polgármesteri Hivatalnak. A Polgármesteri Hivatal településfejlesztéssel foglalkozó csoportja a Polgármesteri Kabinet. Az ő munkájukat kiegészítve segíti a műszaki, a szociális, az adó és a pénzügyi osztály. A műszaki osztály a fejlesztésekhez szükséges, jogszabályok alapján meghatározott dokumentumok, tervek, engedélyek rendelkezésre állásáról gondoskodik, míg a gazdasági osztály segíti a fejlesztések, projektek pénzügyi menedzselését. A Polgármesteri Kabinet fejlesztési és pályázatíró csoportja 6 fő pályázati referens foglalkoztatásával működik, elsődleges feladatuk az önkormányzat fejlesztéseinek előkészítése, koncepciók és stratégiák készítése, a fejlesztésekhez szükséges források felkutatása, pályázatok figyelése, készítése, valamint a későbbi nyertes projektek teljes körű menedzsmentje és megvalósítása. A 6 fő végzettségének megfelelően különböző szakterületen tevékenykedik., minden részegységnek megvan a kijelölt felelőse. (Oktatás, művelődés, sport, gazdaság, infrastruktúra, civil szféra) Nagyobb projektek esetén összehangolt és több fős munkacsoport alakul egy-egy fejlesztés megvalósítására. Jelen projekt kezelésére négyfős csapat áll fel, és látja el teljes egészében a projekt menedzselését, együttműködve az önkormányzati szervezet többi osztályával: - Polgármesteri Kabinet: műszaki, kivitelezési feladatok, projektmenedzsment - Költségvetési osztály: pénzügyek kezelése, számlák, kifizetések, lehívások intézése - Jogi és szervezési Osztály: hatósági feladatok, engedélyezési lépések, az önkormányzat külső kapcsolatainak kezelése - Szociális Osztály: települési, statisztikai adatok kezelése - Építéshatósági osztály: kivitelezési, műszaki feladatok hatósági szempontú támogatása A projekt menedzselését az önkormányzati kabinetiroda látja el, élén a kabinetvezetővel, aki a polgármesternek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A menedzsment felépítése: - projektmenedzser: Horváth Petra. Az önkormányzat alkalmazásában áll 2003 óta. Végzettsége okleveles közgazdász. 2003-2008 között számos hazai és uniós beruházás projekt- és pénzügyi menedzsmentjét látta már el. Jelenleg is pénzügyes szakemberként hazai és európai uniós projektek megvalósításának előkészítésével, továbbá a megvalósítás koordinálásával foglalkozik. Az önkormányzat és intézményei által benyújtott, illetve végrehajtott valamennyi projektben közreműködik. - pénzügyi menedzser: Darabos Orsolya – okleveles közgazdász, EU szakértő, közbeszerzési referens. 2000. óta áll az önkormányzat alkalmazásában pénzügyi és pályázati referensként. 20002008. között számos hazai és uniós pályázat menedzsmentjét bonyolította le. - műszaki menedzser: Márkus Rudolf – okleveles építőmérnök, illetve egyes kérdésekben Tóth Sándor építésügyi vezető lesz segítségére. Mindketten jól ismerik a várost, és szakmájuk kiváló képviselői.

149

A projekt során fontos szerepet tölt még be a közigazgatási-jogi szakértő: dr. Somodi Lilla jegyző. Több mint 10 éves közigazgatási tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezik. Kistelek város jegyzői feladatait 2005 óta látja el, azóta ő is aktív részt vevője a település pályázatainak. Az ő munkáját támogatja a polgármesteri titkárság Gilicze Edina vezetésével, aki az önkormányzat külső kapcsolatainak (civil szervezetek, intézmények, szakigazgatási szervek, vállalkozások) kezelésével segíti a projekt végrehajtását. A projekt pénzügyi tanácsadója Szentgyörgyi Julianna pénzügyi osztályvezető, aki évtizedek óta irányítja az Önkormányzat Költségvetési Osztályát, így a pályázatok előkészítésének és lebonyolításának minden lépését jól ismeri. A projektmenedzsment tevékenyégének segítésére az önkormányzat további szakemberei állnak rendelkezésre.

150

Döntéshozó szerv: Kistelek Város Képviselő-testülete Döntés előkészítést koordináló, végrehajtás szakaszairól beszámol: Polgármester

Gazdasági Bizottság

Konkrét projekt végrehajtó team

Polgármesteri Kabinet Kabinetvezető

Költségvetési Osztály Osztályvezető

Projektmenedzsment

Jegyző

Pénzügyi lebonyolítás

Polgármesteri Titkárság

Jogi tanácsadás

Külső kapcsolatok kezelése

Szakigazgatási szervek Közigazgatási szakértés

Kivitelezés koordinálása

Intézmények Műszaki felügyelet

Civil szervezetek

Vállalkozások

A projektet végrehajtó szervezet felépítése

151

6.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI A városon belül, különböző gazdálkodó szervezetekkel és a településen kívül a szomszédos települések önkormányzataival is élénk a kapcsolata a városnak. 2005-ben elékészültek a Kisteleki Kistérség Gazdaságfejlesztési, Egészségfejlesztés és Környezetvédelmi koncepciói. A koncepciókban megfogalmazott prioritások és megvalósítandó célok, valamint a város környezetében tervezett fejlesztések számos ponton kapcsolódnak az integrált stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez. 6.5.1. Kapcsolódás a kistérségben megvalósuló fejlesztésekhez Általánosságban elmondható, hogy a kisteleki kistérségben található települések fejlesztési elképzeléseiket egy közös irányvonal mentén alakítják ki. A kistérség szerfejlesztési programja az alábbi, az integrált városfejlesztési stratégiában is meghatározott célokhoz illeszkedő területeken határoz meg stratégiai és operatív programokat: 1. MEZŐGAZDASÁG- ÉS KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Kistelek és Térsége Ipari Park Program 3. Turizmusfejlesztési- és termálprogram 4. Energiatakarékossági program 5. Akcióterületek infrastrukturális fejlesztése 6. Humánerőforrás fejlesztés, oktatás 7. Vállalkozás- és szolgáltatásfejlesztési program

A kistérség települései közötti együttműködés egy kiemelt példája a térségi szennyvíz projekt, amely előkészítése folyamatban van. A települések együttműködve kívánják a térség településének csatornahálózatát kiépíteni illetve korszerűsíteni. Ennek intézményi kereteit a Kistérségi Víziközmű Társulás foglalja magába a települési önkormányzatok részvételével. 6.5.2. Magánerős kezdeményezések Kistelek városában Kistelek városában az elmúlt években is megvalósultak magánerős fejlesztési kezdeményezések, amelyek az integrált városfejlesztési stratégiában foglalt fejlesztési irányok megvalósulását szolgálták, amennyiben hozzájárultak a szolgáltatási színvonal fejlesztéséhez, városi területek rehabilitációjához az épített és természeti értékek fejlesztése útján. Az elmúlt években a városban a K&H Bank nyitott fiókot, új plébániahivatal került átadásra, megépült a város központjában a C-Univerzál Áruház és Szórakoztató Központ,melynek régi épülete akadálymentesítve lett, felújításra és bővítésre került a Kék-Láng ABC, megkezdte működését az Aqua Hotel, új cukrászdát nyitott a Zefír és új péktár is nyílt a városközpontban. Kistelek Város Önkormányzata adókedvezményekkel, kedvezményes területvásárlás lehetőségének biztosításával, a szükséges infrastruktúra megteremtésével támogatja a vállalkozók megtelepedését és erősödését a városban és fejlesztési elképzeléseik megvalósítását. 6.6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA A monitoring folyamatos adatgyűjtésen alapszik, amely alapján a menedzsment, a döntéshozók, a bevont partnerek vizsgálhatják a tevékenység előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában, valamint alapot biztosít a célok felülvizsgálatához. Három fő területe a 152

műszaki, a humán és a pénzügyi monitoring. A monitoring-tevékenységet a műszaki és pénzügyi osztály, a projektmenedzsmenttel együtt végzi az alábbiak szerint: - Összegyűjti és negyedéves rendszerességgel összesíti a megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos időbeli, fizikai és pénzügyi adatokat és ezek alapján gyorsjelentést készít a stratégiai célok érdekében történő konkrét fejlesztések előrehaladásáról, az elhárítandó akadályokról és szükséges tennivalókról a város vezetése számára. A gyorsjelentést a város képviselőtestülete áttekinti és az önkormányzat a város honlapján elérhetővé teszi. - Figyelemmel kíséri a külső környezeti feltételek változásait, a végrehajtás eredményeit és a stratégia kialakításában részt vevő partnerek szükségleteit és ezek alapján évente aktualizálja a városfejlesztési stratégiát. 





A környezeti feltételek változásainak körében különös figyelemmel áttekinti:  A stratégiai célok érvényességét  A város társadalmi és gazdasági környezetében történő változások folyamatát és hatását  A stratégia helyzetértékelésébe foglalt megállapítások érvényességét A végrehajtás eredményeinek áttekintése körében különösen értékeli:  Az egyes projektek eredményességét (eredményindikátorok alapján)  A megvalósítás hatékonyságát  A nem megvalósult tevékenységek elmaradásának okát A partnerek szükségleteinek felmérése körében különös figyelmet fordít:  A partnerek széles körű, aktív és érdemi bevonására, konstruktív párbeszéd kialakítására, ennek érdekében kiterjedt kommunikációs eszköztár alkalmazására  A partnerek körének áttekintésére, szükség szerint újak bevonására

Az aktualizált stratégiát a város vezetése és képviselőtestülete elfogadja, azt a város honlapján elérhetővé teszi.

153

7. A kedvezőtlen adottságú városrészek beazonosítása Anti-szegregációs terv Kistelek Város által elkészített Anti-szegregációs terv az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV törvény 35. §-a értelmében elkészített Települési Esélyegyenlőségi Programhoz kapcsolódva, s annak szellemében megfogalmazza azokat az alapelveket és intézkedéseket, melyek megakadályozzák, hogy a településen szegregált lakókörnyezet alakuljon ki. (Jelenleg a városban nincsen olyan lakótömb, melyben az adott mutatókkal rendelkező aktív korú népesség 50%-nál nagyobb arányban fordul elő és az 50 főt meghaladja – nem folyik az egyenlőbánásmód törvényt sértő gyakorlat) Cél tehát, hogy városi szinten, s a különböző városrészekben és lakótömbökben a lakhatás, a szociális szolgáltatásokhoz, infrastruktúrához való hozzáférés terén megvalósuljanak az esélyegyenlőség alapelvei, annak megvalósulását ne nehezítsék az egyes városrészek között érvényesülő szegregációs és szelekciós mechanizmusok, ne mélyüljenek a településen meglévő társadalmi különbségek, s nőjenek az ebből adódó feszültségek, ne veszélyeztesse mindez a település versenyképességét. Kistelek Város Anti-szegregációs terve területi dimenzióban vizsgálja az esélyegyenlőségi problémákat, felméri azokat a városrészeket és lakótömböket, ahol az alacsony státuszú lakosság térbeli koncentrációjának növekedése várható, s a lehető legösszetettebb eszközrendszerrel tervezi meg azokat a beavatkozásokat, melyekkel e folyamatok kezelhetők, megelőzhetők.

7.1.Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében Kistelek Város szegregátumainak behatárolása a Központi Statisztikai Hivatal 2001. évi népszámlálási adatai alapján történt, valamint a Városfejlesztési Kézikönyvben megadott adattáblák kitöltése alapján, mely segített az egyes városrészek szegregációs helyzetelemzésében. Az Anti-szegregációs terv elkészítésében az Önkormányzat legfrissebb, egész évre vonatkozó adatai segítettek aktualizálni az esetleges évekkel ezelőtti állapotokra vonatkozó adatokat. ( A részletes KSH adatkérésre vonatkozó adatok és a kísérő levél mellékletként megtalálható.) A KSH adatok mellett figyelembe vettük a helyi segélyezési adatokat, az infrastrukturális ellátás kiépítettségének adatait, s jelenleg jellemző lakhatási tendenciákat (betelepülés, új építések, tulajdonviszonyok…) A KSH Népességstatisztikai főosztálya által 2008 áprilisában megküldött adatszolgáltatás szerint Kisteleken szegregátumnak jelölt területek (ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot):  Az Akácfa utca, Szegfű utca, Sporttelep által határolt lakótömb  A Kordás János utca, Batthyány utca, Gőzmalom utca és a Nagy Sándor utca által határolt lakótömb  A Zsidótemető és az Árpád utca (Ópusztaszerre vezető út) közötti „lakótömb”, melyben 2001-ben egy lakóház volt található (temető gondnoki ház), egy fő idős lakóval, aki azóta elhunyt, a ház lebontásra került – jelenleg tehát a jelölt lakótömbben sem lakóház, sem bejelentett lakó nincs 

A Gőzmalom utca, Kordás János utca, Pacsirta utca, Kis köz által határolt lakótömb

154

A fenti térkép a KSH által megküldött szegregációs szempontból kiemelt területeket, valamint a megjelölt szegregátumot mutatja

A KSH adatszolgáltatása szerint 2001-ben csak a Gőzmalom utca, Kordás János utca, Pacsirta utca, Kis köz által határolt lakótömb állandó lakosságának száma érte el az 50 főt (51 fő volt). Önkormányzatunk aktuális népesség-nyilvántartása szerint a lakótömb területén jelenleg az állandó lakosok száma 36 fő, az alábbi megoszlás szerint: Kordás János utca 10. – 0 fő Gőzmalom utca 51. – 0 fő Kordás János utca 12. – 3 fő Gőzmalom utca 53. – 2 fő Kordás János utca 14. – 6 fő Gőzmalom utca 55. – 0 fő Kordás János utca 14/B – 5 fő Gőzmalom utca 57A. – 1 fő Kordás János utca 16. – 2 fő Gőzmalom utca 57B – 0 fő Kordás János utca 16/B – 5 fő Gőzmalom utca 59. – 3 fő Kordás János utca 18. – 1 fő Gőzmalom utca 61 – 4 fő Kordás János utca 18/B – 4 fő Gőzmalom utca 61/B – 0 fő Az önkormányzati nyilvántartásban állandó lakcímmel bejelentett lakók közül 1 fő szociális otthonba került Derekegyházára (végleges elhelyezés), 3 fő tartózkodási helye más településen van. A lakótömbben állandó bejelentett lakcímmel rendelkezők kormegoszlása: 0 - 17 éves: 9 fő 18 - 57 éves: 21 fő 58 - … éves: 6 fő A lakótömbben élő 40 fő között nincs olyan személy, aki rendszeres szociális ellátásban/juttatásban részesül az Önkormányzattól. A Pacsirta utcára és a Kis közre számozott ház nem nyílik. A lakótömbben tehát 16 (számozott) lakóingatlan (családi ház) van, ebből egy teljesen összedőlt 5 lakatlan ingatlan található (valójában sem lakik senki). Jellemző, hogy a tömbben lakók az utca másik oldalán lévő földeken gazdálkodnak (vagy munkásként dolgoznak). Azon területek, ahol a szegregációs mutató a 2001-es adatok alapján 40% feletti:  A Kossuth utca, Damjanich utca, Kisteleki Ede utca és Liget utca által határolt lakótömb - 2001  Liget utca, Klapka utca és a Mező Imre utca által határolt lakótömb 155

 

Kordás J. utca, Nagy Sándor utca, Gőzmalom utca, Bem utca által határolt lakótömb Kordás János utca, Bem utca, Gőzmalom utca és a Tisza István utca által határolt lakótömb.

Összességében elmondható, hogy a felmért lakótömbökben 2001 óta jelentős változás következett be – minden tömbben jellemzőek az új építésű, vagy felújított ingatlanok. Az infrastrukturális ellátás megfelelő és arányos – csak a település legszélső utcáiban nem található szilárd burkolat – az ott lakóknak legfeljebb 100 métert kell megtenni földúton (a járda mindenhol kiépítve). A Városfejlesztési kézikönyvben és annak mellékletében található táblák az alábbi adatokat adják a város szociális és infrastrukturális ellátottságáról: 1. tábla (2001-es Népszámlálás adataiból előállítandó mutatók) Adat

Város egésze

Déli városrész

Kelet városrész

Észak városrész

Nyugat városrész

Külterület

Az antiszegregációs tervben azonosított szegregátum

1. Lakónépesség száma (fő) 2. Lakónépességen belül 014 évesek aránya 3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 4. Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 7. Lakásállomány (db) 8. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) 9. Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 10. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül

7.491 15,6

1.072 17,4

1.770 13,8

1.856 17,1

2.068 13,3

725 20,1

51 19,6

59,9,

59,6

59,6

57,6

57,6

57,2

56,9

24,5

23

26,6

29,1

22,6

22,6

23,5

34,3

33

35,4

35,5

51,6

51,6

75,9

6,0

5,5

5,7

9,2

5,1

2,4

-

3313 33,4

408 26,2

798 29,8

797 17,8

874 31,6

436 79,1

19 52,6

47

48,4

47,6

41,4

50

50,8

58,6

22

-

-

-

-

33,3

51,7

156

2. tábla Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (forrás: önkormányzati nyilvántartások) Lakónépesség száma

Lakások száma

LFT2 –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres gyermekvédel mi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

HHH gyerekek aránya a településrész en

Romák aránya a lakónépességen belül

Déli városrész

1.072

406

1.781

804

Északi városrész

1.914

811

Nyugati városrész

2.054

875

Szegregációs terület

36

16

(32fő) 7,9% (17fő) 2,1% (12fő) 1,5% (25fő) 2,9% 0

97fő 24,5% 96fő 12% 76fő 9,4% 85fő 9,7% 5 fő 31,25%

40fő 10% 23fő 2,9% 8fő 10% 31fő 3,5% 2fő 12,5%

9%

Keleti városrész

(17fő) 4,25% (11fő) 1,4% (8fő) 1% (14fő) 1,6% 0

Város egészére vetített mutató

6821 fő

2896 db

50fő / 2896 lakás

86fő / 2896 lakás

IVS-ben azonosított városrészek,szegregátu m neve

9% 5% 6% 8,3%

3. tábla Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése OM azonosít ó

200905

200905

intézmény neve

Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Térségi Közös Igazgatású Intézmény – Kisteleki Általános Iskola

gyermek-, tanulólétszám az intézményben

Össz.

HH / HHH

SN I

1133

265/7 4

55

657

138/5 0

49

tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv

Össz .

HH / HH H

SN I

458

74/2 8

49

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Össz HH / SN . HH I H

163

36/2

Gyógypedagógia i tagozat

0

Összese n

HH / HH H

36

28/2 0

4. tábla A település infrastruktúrája Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvíz-csatorna

Gáz Pormentes út

Kordás János utca, Pacsirta utca, Kis köz, Gőzmalom utca Kordás János utca, Pacsirta utca, Kis köz érintett szakaszai

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az el nem látott településrészen, utcában (9 főből 2 fő) – 22%

IV. városrész

(9 főből 2 fő) – 22%

IV. városrész

Járda

157

A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

-

A VÁROSFEJLESZTÉSI KÉZIKÖNYVBEN MEGHATÁROZOTT MUTATÓK SZERINT A JELENLEGI, FRISÍTETT ADATOK ALAPJÁN 2008-BAN A VÁROSBAN ÉS A LEHATÁROLT VÁROSRÉSZEKBEN SZEGREGÁTUM NEM TALÁLHATÓ. Szociális ellátás Kisteleken: A város kötelező szociális szolgáltatásai és gyermekjóléti alapellátási és szakellátási feladatai közül a legtöbb biztosított. A Gondozási Központ és Családsegítő Szolgálat önkormányzati fenntartásban működik, ellátott kötelező feladatai:  Étkeztetés – a 2007. év során havonta 87 fő részesült étkeztetésben  Házi segítségnyújtás – 2007. december végén 36 fő részesült házi segítségnyújtásban  Nappali ellátás (Idősek otthona) – 20 fő férőhely biztosított – a jelenlegi igényeket kielégíti Önként vállalt szakellátásként átmeneti elhelyezés is biztosítható – a végleges intézményi elhelyezés biztosításáig. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény 20 férőhelyes, tavalyi év decemberének végén 22 ellátott volt. A Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása fenntartása alá tartozik a Szociális Központ és Családsegítő Szolgálat, mely a következő szociális ellátásokat biztosítja:  Gyermekjóléti Szolgálat – 2007-ben 87 esetben végeztek ellátást Kisteleken  Családsegítő Szolgálat – gondozási tevékenysége során 2007-ben 821 esetben végzett ellátást (228 fővel növelte a kliensek számát az a helyi, önkormányzat rendelet, amely a rendszeres szociális segélyezetteket a Szolgálathoz rendelte)  Támogató Szolgáltatás – 2007-ben 51 esetben végzett szociális gondozást a támogató szolgálat a fogyatékkal élők körében  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – 6 településen 80 felszerelt jelzőkészülék

7.2. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése A városban élő roma népesség száma a Cigány Kisebbségi Önkormányzat közlése szerint 400 fő. A városban roma népességet koncentráló szegregált lakóterület, telep, telepszerű képződmény nem található. A Kisteleken élő romák elszórtan helyezkednek el a városszerkezetben, többségük a városközpontban, vagy annak közvetlen környékén, belterületen él. A Nyugati városrész szélső utcája volt egykor jellegzetes roma telep (Kenderföldsor), az itt található rossz állapotú házakban élők számára (az elköltözés segítése, a lakhatás megoldása érdekében) az önkormányzat folyamatosan biztosított önkormányzati bérlakást, egyéb lakhatási támogatást. Az utolsó, vályogból, alap nélkül készült „épületek” a 2000-es belvíz következtében kerültek olyan rossz állapotba, hogy az önkormányzat építési hatósága lebontásukat rendelte el, s a bennük élőknek önkormányzati bérlakást, építési telket biztosított.

158

7.3.

Anti-szegregációs program

Kistelek város az Anti-szegregációs terv elkészítésekor a hangsúlyt a PROGRAMOK BEINDÍTÁSÁRA, VALAMINT A KISTÉRSÉGI KÖZPONTI HELYZETBŐL ADÓDÓ TÉRSÉGI SZEMLÉLETRE, ÉS A KULTURÁLIS IDENTITÁS ERŐSÍTÉSÉRE helyezte. A városvezetés számára kiemelkedő fontosságú, hogy a már eddig elért eredmények a szociális szolgáltatások folyamatos fejlesztésével tarthatóak legyenek, valamint kiegészüljenek. KISTÉRSÉGI SZEREPBŐL ADODÓ KULTURÁLIS IDENTITÁS ERŐSÍTÉSE:     

kistérségi kapcsolatok fokozott erősítése jelenlévő kisebbségi kultúrák támogatása a kistérséghez tartozó Ópusztaszer és kapcsolódó kulturális identitást erősítő programokhoz kistérségi központi szerepkör felvállalása Közoktatási Intézmények fejlesztése és kistérségi központi szerepük erősítése a helyben megtalálható táji értékek védelme és kulturális integrálása

MEGELŐZÉS:       

betelepülések szempontjából veszélyeztetett területek folyamatos kiszűrése a rendezetlen területek kiszabályozása a Szabályozás Tervben meghatározott irányelvek betartása Szabályozási Terv módosításainak fokozott figyelme, lakhatási szempontok érvényesítése (védőzónás fásítások, területrendezések, terület bevonások) alacsony státuszú lakosok szociális támogatása és azok fokozott és folyamatos ellenőrzése közvetlen kapcsolat biztosítása a veszélyeztetett lakosok és a szociális intézmények között megkezdett intézményi akadálymentesítések folytatása

7.3.1. A szegregációs programok eszközrendszere I. Lakhatási feltétel, lakhatási integráció 1. Önkormányzati (piaci alapú és szociális) bérlakások számának növelés 2. Az önkormányzati bérlakás állomány műszaki állapotának javítása 3. Fecskeház program 4. Nyugdíjasház program Alapdokumentum: Kistelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2001. (05.07.) számú rendelete a lakások és helységek bérletéről. Helyzetkép: Az önálló, saját tulajdonú lakáshoz jutás a város hátrányos helyzetű lakosságának egyik legnagyobb szociális problémája. A Város Képviselő-testülete számára évtizedekig fontos volt, hogy az önkormányzat tulajdonában álló ház-, és lakásállományt gyarapítsa, ezzel segítve a rászoruló családokat. 2007-ben 86 db lakóingatlannal, lakással rendelkezett, melyet lakás céljára adott bérbe olyan embereknek, családoknak, akik lakhatásukat önállóan megoldani nem tudták. Ebben az évben a 86 lakóingatlanból 44 db piaci alapon működő bérlakás, 42 db szociális alapon bérbe adott, egy lakás megvétel alatt állt. A házak, lakások közül 27 összkomfortos, 45 komfortos, 27 komfort nélküli – megoszlásuk a város területén nagyjából egyenletes. A bérlakások közül 17 db ún. Fecskeházként funkcionál – fiatal, szakképzettséggel, főleg diplomával rendelkező fiatalok településen maradását, elhelyezkedését szolgálják. 5 évig

159

vehetők igénybe – pályázat útján – kedvezményes lakbérrel és lakás-előtakarékossági kötelezettséggel. A bérleti díjak alapterület szerint (Ft/m2) vannak meghatározva – komfortfokozat és a város központjától mért távolság szerint. Az önkormányzati bérlakás igénybevétele a családok nagyobb részénél nem ideiglenes megoldást jelentett, többen évtizedekig is éltek ugyanabban a bérleményben. Ezek a lakók a tavalyi év folyamán többen felkeresték a város vezetését, kérték, hogy az általuk lakott házat, illetve lakást megvásárolhassák, erre a város képviselőtestülete lehetőséget adott, s valamivel a piaci ár alatt lehetővé tette 10 ingatlan megvásárlását (többnyire összkomfortos lakások). Így az önkormányzati bérlakás állomány jelenleg 76 ingatlant jelent. Az önkormányzat igyekszik a legszükségesebb állagmegóvási munkákat elvégezni, de a jelen állapot fenntartása is komoly terhet jelent a költségvetés számára. Beavatkozások:  A bérlakások számának növelése további ingatlanok megvásárlásával, új építéssel - bérlakás céljára történő hasznosítás érdekében  A meglévő bérlakás állomány műszaki állapotának javítása – komfortfokozat növelése  A Fecskeház program folytatása az erre kijelölt területen – megfelelő források megléte esetén  Nyugdíjas-ház program megvalósítása – önkormányzat által, kedvezményes hitel igénybevételével épített nyugdíjasházak, melyek a település központjában találhatók (innen minden közszolgáltatás könnyen elérhető), s nyugdíjasok által kedvező áron vásárolhatók meg. Megvalósítás: A kiírásra kerülő hazai és Uniós pályázatok igénybevétele, valamint önkormányzati saját erő felhasználása. Felelős: Nagy Sándor polgármester Határidő: folyamatos II. Oktatási feltételek, oktatási integráció 1. adatnyilvántartás pontosítása - fokozott odafigyelés a HH és HHH minősítésű gyermekek számontartása, adminisztrációja során 2. óvodáztatási problémák megoldása    

Tárgyi – infrastrukturális feltételek biztosítása HHH-s gyermekek felvételének biztosítása Integrált csoportszervezési gyakorlat Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerinti foglalkozások

3. Általános iskolai esélyegyenlőség érvényesítése, oktatási eredményesség növelése:        

Tárgyi – infrastrukturális feltételek biztosítása Személyi feltételek biztosítása Pedagógusok továbbképzése Kompetencia alapú oktatás Integrációs pedagógiai program Komplex pályaválasztási program Tanoda program Tehetséggondozás

4. Tanulók szociális helyzetének javítása 

- az önkormányzati támogatások

160



- Középfokú oktatás helyben biztosítása

Alapdokumentum: Kisteleki Térségi Intézményi Társulás Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Esélyegyenlőségi Programja. Helyzetelemzés: Kistelek városban egyetlen közoktatási intézmény, a Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény működik, tagintézményei:  Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola - Kistelek  Kisteleki Általános Iskola - Kistelek  Petőfi utcai Óvoda - Kistelek  Ifjúság téri Óvoda - Kistelek  Rózsaliget Kollégium - Kistelek  Egységes Pedagógiai Szakszolgálat - Kistelek  Csizmazia György Általános Iskola - Pusztaszer  Csizmazia György Óvoda – Pusztaszer A Kollázs és a Pro Art Alapfokú Művészetoktatási Intézmények feladatellátó helyet működtetnek a településen. Kistelek városban biztosítottak az esélyegyenlőség feltételei és elérhetők az érintettek számára az esélyegyenlőség elve alapján biztosított legfontosabb közoktatási közszolgáltatások. Az Anti-szegregációs terv célterületét képező lakótömb (a Gőzmalom utca, Kordás János utca, Pacsirta utca, Kis köz által határolt lakótömb) állandó lakcímmel bejelentett lakosai közül fiatalkorú 9 fő, ebből 2 fő (egy családban) halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) – az idei évtől. Ez a 22%-os arány magasabb, mint a település általános iskolájában felmért érték: 7,61% (de a kisszámú minta miatt nem reprezentatív!) – a hátrányos helyzetűek (HH) aránya megegyezik a település általános iskolájában mért értékkel (21% - 22%). Beavatkozások: 1. adatnyilvántartás pontosítása    

fokozott odafigyelés a HH és HHH minősítésű gyermekek számontartása, adminisztrációja során Kidolgozásra kerül egy olyan adatgyűjtési és nyilvántartási rendszer, mellyel a HH és HHH gyermekek pontosan és naprakészen nyilvántarthatók. Kommunikációs kampány elindításával, lebonyolításával biztosítjuk, hogy a lehető legtöbb család tudomást szerezzen a nyilatkozattétel előnyeiről. Preventív szemlélettel és komplex megközelítésben kívánjuk kezelni a településen élő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek közoktatási esélyegyenlőségét érintő kérdéseket.

2. Óvodáztatási problémák megoldása 

 



Tárgyi – infrastrukturális feltételek biztosítása – az Önkormányzat benyújtott DAOP 4.2.1.-es pályázatának anyaga célozza az óvodai férőhelyek számának növelését, az integrált oktatás és a sajátos nevelési igényű gyermekek igényeit kielégítő oktatás tárgyi feltételeinek biztosítását Biztosítjuk, hogy a HHH-s, három év feletti gyermekek óvodai felvételét Bevezetjük az integrált csoportszervezési gyakorlatot, mellyel biztosíthatók a kiegyenlített HH és HHH arányok, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek csoportba sorolása. Biztosítjuk a személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerinti foglalkozásokat a gyermekek számára

161

3. Általános iskolai esélyegyenlőség érvényesítése, oktatási eredményesség növelése:    

 



 

Az Önkormányzat által benyújtott DAOP 4.2.1.-es pályázatának anyaga tartalmazza az általános iskolai férőhelyek bővítését Az Önkormányzat által benyújtott DAOP 4.2.1.-es pályázatának anyaga tartalmazza a tárgyi és infrastrukturális feltételek biztosítását Olyan oktatásszervezési gyakorlatot alakítunk ki, mely biztosítja, hogy a HH és HHH gyermekek aránya az osztályok között kiegyenlített legyen Integrációs Pedagógiai Programot vezetünk be – a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását, fejlesztését képzett szakpedagógusok, gyógypedagógusok, s az egységes pedagógiai Szakszolgálat munkatársai végzik Bevezetjük teljes körűen a kompetencia alapú oktatást Lehetőség szerint (pályázatok segítségével is) biztosítjuk a pedagógusok szakmai felkészültségét erősítő továbbképzéseken való részvétel lehetőségét – mentálhigiénés képzés, szemléletformáló tréningek, szakmai, módszertani továbbképzések Összehangolt pályaválasztási programot vezetünk be – ösztönözzük a diákokat a támogató programokban (Útravaló program, Arany János Tehetséggondozó Program) való mind magasabb számú részvételre Elkészítjük Tanoda programunk szakmai tervét, kihasználjuk a megnyíló pályázati forrásokat Tehetséggondozás – esélyteremtő foglalkozások, szakkörök, városi programok biztosítása – önkormányzati támogatással (is) működő civil szervezetek bevonásával (pl.: sport)

4. Tanulók szociális helyzetének javítása  

Az önkormányzati támogatások fenntartása (tankönyv, étkezés, segélyek) Középiskolai oktatás helyben biztosítása – gimnázium, szakképzés

Megvalósítás: A kiírásra kerülő hazai és Uniós pályázatok, önkormányzat saját erő felhasználásával:   

DAOP-2007-4.2.1. – Alapfokú nevelési – oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése TÁMOP 3.3.2. – Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására TIOP 1.1.1 – IKT eszközök…

Felelős: Nagy Sándor polgármester, Faragó Klára Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézményigazgató Határidő: pályázatok függvényében III. Szolgáltatásfejlesztés 1. Helyzetelemzés és közösségi párbeszéd   

Átfogó szociális felmérés elkészítése városrészenként Civil szervezetek bevonása Rendszeres és átfogó tájékoztatás

2. Szociális szolgáltatások bővítése:   

Biztos Kezdet program Családi napközi Óvodai férőhelyek bővítése

162

  

Jelzőrendszeres segítségnyújtás kiterjesztése Gyermekek és családok átmeneti otthonának kialakítása Idősek átmeneti otthonának bővítése

Alapdokumentum: Kistelek Város Önkormányzatának Szolgáltatástervezési koncepciója, 2005 és annak felülvizsgálata. Helyzetkép a szociális ellátásban dolgozók empirikus felméréseinek következtetései alapján:       

szükséges a teljes körű szociális felmérés elkészítése (Kistelek Város Szociális Térképének – 1998 – frissítése) a lakosság rendszeres, folyamatos tájékoztatása a 3 szektor együttműködésének megvalósítása a szociális ellátás területén (civil szervezetek, önkormányzat, vállalkozók) a veszélyeztetett családokkal és gyermekekkel való intenzívebb foglalkozás lehetősége a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítása, lehetőségeinek bővítése a szociális otthonok férőhelyeinek bővítése idős emberek otthonukban történő ellátás feltételeinek javítása

Beavatkozások: 1. Szociális szolgáltató központ infrastrukturális fejlesztése – férőhelybővítés, költséghatékony, energiatakarékos működtetés 2. Szociális ellátásban dolgozók szakmai képzése, továbbképzése, szupervíziója – szakmai kompetenciák megszerzése és erősítése, kiégés megelőzése, motiváltság folyamatos fenntartása, megerősítése 3. Települési Szociális Kerekasztal fórum létrehozása, rendszeres működtetése – minden érintett szereplő, intézmények, stb. teljes körű bevonásával 4. A civil szervezetek aktív bevonása a szociális ellátás egyes területein (képzések, közösen szervezett programok, feladatellátás ellátási szerződéssel, szolgáltatási segítségnyújtás) 5. A teljes körű lakossági tájékoztatás programjának kidolgozása (érintettek elérése, információk, jelzőrendszer…) széles körű tájékoztatás megvalósítása – médiák, érintett szakemberek, jelzőrendszer 6. Szociális szolgáltatások fejlesztése, bővítése: 





Családsegítő Szolgálat fejlesztése – a hátrányos helyzetű családok teljes körű felmérése, infrastrukturális feltételek javítása, a családok életvezetési, szociális, egészségügyi, mentális problémáinak kezelése – családlátogatások, egyéni esetkezelés, csoportfoglalkozások, programok, nyitottság. Gyermekjóléti Szolgálat – a családsegítő Szolgálattal való együttműködés biztosítása – infrastruktúra-fejlesztéssel és szakmai képzéssel megvalósuló komplex program kidolgozása a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek esélyeinek növelésére – foglalkozások, programok Az Idősek Otthona –infrastruktúra fejlesztéssel az ellátási feltételeinek, színvonalának, tartalmi jellemzőinek javítása

163



 

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feltételeinek biztosítása, kapacitásbővítés – az egyedül élő idős, vagy fogyatékkal élő emberek számára a biztonság érzetének garantálása, folyamatos kapcsolattartás A fogyatékkal élők teljes körű települési szintű felmérése, igényfelmérés, a Támogató Szolgálat tevékenységének bővítése Gyermekek és családok átmeneti otthonának kialakítása – a krízishelyzetbe került családok és gyermekek számára az adott élethelyzet kezelésére – az átmeneti szállás 1 évig vehető igénybe – ez idő alatt konfliktuskezelés, az együttélés normáinak tanítása, munkakeresés, egyéni (képesség)fejlesztés.

7. Modellprogramok lebonyolítása: 

„Biztos Kezdet” Program – a 0-6 éves korú gyermekek készségeinek, képességeinek fejlesztése a szülők aktív bevonásával. Olyan gyermekek számára, akik a gyermekek napközbeni ellátásában nem részesülnek. Jelentős eleme a programnak az a szakértői háttér, akiktől a munkatársak és a szülők folyamatosan szakmai segítséget kaphatnak (gyermekorvos, gyógypedagógus, bölcsődei gondozónő, pszichológus).

Megvalósítás: A kiírásra kerülő hazai és Uniós pályázatok, önkormányzat saját erő felhasználásával   

DAOP 4.1.3 A B – Szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások és közösségi terek infrastrukturális fejelsztése DAOP 4.1.3. C D – Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex, valamint bölcsődék önálló fejlesztése SZMM Biztos Kezdet program

Felelős: Nagy Sándor polgármester, társulás elnök Határidő: folyamatos, valamint a pályázatok függvényében IV. Infrastruktúra-fejlesztés, akadálymentesítés, közszolgáltatások biztosítása Alapdokumentumok: Kistelek Város Esélyegyenlőségi Terve 2008. Beavatkozások:  Települési infrastruktúra fejlesztése (közutak szilárd burkolattal való ellátása, csatornahálózat kiépítése)  Akadálymenetesítés a település közintézményeiben  Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (részletesen megtalálható az IVS-ben korábbi fejezeteiben) Megvalósítás: A kiírásra kerülő hazai és Uniós pályázatok, valamint önkormányzati saját erő felhasználásával.       

DAOP 2007. 3.1.1. B – Önkormányzati és állami belterületi, valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése TEUT 2008, 2009, TRFC DAOP-2007-3.1.2. – Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-2007-3.2.1. – Közösségi közlekedés fejlesztése DAOP-2007- 4.1.1. – Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése DAOP 2007 4.3.1 – Akadálymentesítés

164

 

DAOP-2007-4.2.1/2F Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése DAOP-2007-5.2.1.A – Belterületi csapadék- és belvízelvezetés támogatása

Felelős: Nagy Sándor polgármester Határidő: folyamatos V. Munkaerő-piaci integráció 1. Helyi szakképzés lehetőségének biztosítása 2. megváltozott munkaképességű és fogyatékos foglalkoztatásának támogatása

munkavállalók

rehabilitációs

Alapdokumentumok: A Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ és Kisteleki Kirendeltségének adatközlése, statisztikái, Kistelek Város Önkormányzatának Szolgáltatástervezési koncepciója, 2005 Helyzetelemzés: A város munkanélküliségi rátája magas (február hó – 12%), aktivitási, foglalkoztatási rátája alacsony. Egyértelműen kimutatható, hogy az álláskeresési járadékban részesülők 51%-a, a tartósan munkanélküliek (12 hónapja munkanélküli, vagy pályakezdő 6 hónapja munkanélküli) 62%-a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett – szakképzettséggel nem rendelkezik. Jellemző, hogy a magasan kvalifikált munkaerő a településen és a kistérségben nem talál munkát – ez elvándorlást eredményez. A szakképzettséggel rendelkező emberek jórészt csak alkalmi munkához juthatnak – az ezzel keresett munkabér gyakran nem elegendő a család fenntartásához. A pályakezdő munkanélküliek nagy számából és a fiatalok elvándorlásának adataiból következtethető, hogy a fiatalok továbbtanulási szándékai nincsenek összhangban a térség munkaerő-piaci igényeivel – különösen szegényes a kínálati oldal a női szakmák esetében. A munkaerő-piac igénye a naprakész ismeretekkel, gyakorlati tudással (különös tekintettel a nyelvtudásra és informatikai ismeretekre) rendelkező szakember lenne, a mai oktatásszakképzési rendszer viszont ezt nem tudja produkálni (csak „papírt” ad). Ezek ismeretében fontos a szerepe a megalapozó általános iskolai oktatásnak (ld. oktatási feltételek, oktatási integráció – valódi esélyegyenlőség biztosítása) és a szakképzésnek.  a fiatalok számára helyben is biztosítani a szakmaszerzés, továbbtanulás lehetőségét  az élethosszig tartó tanulás jegyében felnőttképzés keretében biztosítani a szakmaszerzés, munkatapasztalat-szerzés lehetőségét a munka világától eltávolodott emberek számára Beavatkozások: 1. Oktatási feltételek, oktatási integráció (ld. II. alfejezetpont) 2. A hátrányos helyzetű felnőttek és gyermekek teljes körű felmérése, elérése, a hátrányos helyzetből adódó hátrányok csökkentése – minél fiatalabb életkorban (ld. Szolgáltatásfejlesztés – III. alfejezet) 3. Megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatása – az önkormányzat épület biztosításával támogatja a foglalkoztatást végző vállalkozásokat, szervezeteket. 4. Az önkormányzat által létrehozott Kárpátia Kincsesház Kht. felnőttképzési, foglalkoztatási, szociális foglalkoztatási programokat szervez – bevonva a település tartósan munkanélküli, szakképzettséggel nem rendelkező lakosságát (TÁMOP, Munkaügyi Központ által támogatott képzések) Megvalósítás: A kiírásra kerülő hazai és Uniós pályázatok, önkormányzat saját erő felhasználásával

165

-

OFA közmunka pályázatok

Felelős: Nagy Sándor polgármester Határidő: folyamatos VI. A Gőzmalom utca, Kordás János utca, Pacsirta utca, Kis köz által határolt lakótömb rehabilitációja Alapdokumentum: Kistelek Város Városfejlesztési Koncepció, 2004. Kistelek Város Városfejlesztési Koncepciójának 2008-ban aktualizált változata. Kistelek Város Településszerkezeti terve és akcióterületeinek szabályozása, 2004. Helyzetelemzés: Az érintett lakótömb a település É-i, É-Ny-i peremén található, határos a Bíbic-tó (Szék-tó) belterületbe ékelődő ex lege védettséget élvező szikes tóval, mely kiemelkedő jelentőségű vizes élőhely, s mint ilyen, egyedülálló érték és nevezetesség Magyarország területén. A lakótömb 16 lakóingatlant foglal magába – mindegyik családi ház, rendezett, parkosított környezettel. Többségében műszaki állapotuk jó – a leromlott állapotú ingatlanban van ugyan állandó lakcímmel bejelentett lakó, de évek óta szociális otthonban él (fogyatékosok otthona – Derekegyháza). A házakban vezetékes víz, villany, gázfűtés van – ez utóbbit többen a bekerülés költsége miatt nem használják, fával fűtenek. Belvízlevezető csatornára a terület fekvése miatt nincs szükség. A szennyvízelvezető csatornarendszer kiépítését Kistelek és Térsége Csatornaközmű Társulat keretében tervezzük – a település összes utcájában kiépítésre kerül. A Gőzmalom utca szilárd burkolattal ellátott, a másik három utca földút. Beavatkozások: 1. A Kordás János utca szilárd burkolattal való ellátása 2. Szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése Megvalósítás: A kiírásra kerülő hazai és Uniós pályázatok, önkormányzat saját erő felhasználásával Felelős: Nagy Sándor polgármester Határidő: folyamatos

7.3.2. Jelenleg megvalósítás alatt lévő program(ok) Kistelek városában jelenleg nincsenek lakótelepek, szegregált telepszerű területek, ezért a városban nincsenek folyamatban telep-felszámolási programok.

7.3.3. A városfejlesztési programok szegregációs vonatkozása Városközpont akcióterület:  KKV Irodaházak kialakítása a tervezett buszmegálló melletti területen a munkahelyteremtésben vállal szerepet  A Kisteleki Általános Iskola épületének Közösségi Művelődési Központtal történő bővítése a kulturális intézmények fejlesztésében, valamint a kistérségi szerepkör és a kulturális identitás erősítésében jelentős lépés a város számára  A Szent István Római Katolikus Templom homlokzat és tetőfelújítása szintén a helyi identitás erősítésében játszik szerepet  Kisteleki Helytörténeti Gyűjtemény (múzeum) infrastrukturális és eszközfejlesztése, az alternatív jövedelemszerzés feltételeinek kialakítása

166

  

A Kisteleki Általános Iskola rekonstrukciójának és bővítésének II, III, és IV üteme (akadálymentesítés, új tornaterem, valamint eszköz-bővítés) Szakorvosi Rendelő bővítése középtávon Kárpátia Kincsesház Kht. felnőttképzési tevékenységeinek bővítése

Lakóövezet I. akcióterület:  Rózsaliget Kollégium felújítása  Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola fejlesztése I, II, III üteme  infrastrukturális fejlesztés – szilárd burkolattal ellátott utak bővítése és csapadékelvezetés bővítése  Fecskeház program folyatatása  Az Ifjúság Téri Óvoda infrastrukturális és eszköz fejlesztése  Gondozási Központ fejlesztése Lakóövezet II. és III. akcióterület:  infrastrukturális fejlesztés – csapadékelvezetés bővítése

szilárd

burkolattal

ellátott

utak

bővítése

és

Agrár-logisztikai akcióterület:  Térségi Agrárlogisztikai Központ továbbfejlesztése a munkahelyteremtés egyik eszköze  Dísznövény Árverési Csarnok kialakítása Ipari park akcióterület:  infrastrukturális fejlesztés – teljes körű infrastrukturális kiépítés lehetővé teszi az Ipari park magasabb fokú kihasználtságát és javítja a foglalkoztatási helyzetet mind a városban, mind a kistérségben

7.4.

A program megvalósítása és partnerség

A program megvalósításának felelőse a fent kifejtett Anti-szegregációs programban minden egyes programpontnál meghatározásra került. A fent leírtak alapján azonban elmondható, hogy a Kistelek városát érintő Anti-szegregációs terv személyi felelőse: Nagy Sándor Polgármester Az egyes programok megvalósításában a személyi felelős együttműködik az adott területen dolgozó szakhatóságokkal, intézményekkel és civil szervezetekkel. A közreműködés eredményeként, a valódi partnerség jegyében a program egyes elemei mind a városvezetés, mind a szakterületek részéről képviseltetve vannak.

Az Anti-szegregációs terv kialakításába és megvalósításába bevont partnerek:  Helyi és kistérségi kisebbségi önkormányzatok  Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény  Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat  Idősek Otthona  Gondozási Központ

167

 

Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása fenntartása alá tartozó Szociális Központ és Családsegítő Szolgálat Civil szervezetek és alapítványok

Jelen Anti-szegregációs terv az Integrált Városfejlesztési Stratégia szerves részét képezi, az egyes fejlesztési elképzelések és a megjelölt akcióterületekre vonatkozó projektek integrált megvalósítása szükséges.

168

8. MELLÉKLETEK

169

5. számú melléklet ZÁRADÉK

Kistelek Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját és részeként az antiszegregációs tervet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről véleményezte és jóváhagyta:

Herczeg Béla anti-szegregációs mentor Kistelek, 2008. június 12.

170