INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

SZERZŐ: SVÉDÁNÉ HÁGER MARIANN IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: DR. CZÉKMANN ZSOLT EGYETEMI TANÁRSEGÉD

MISKOLC 2014

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW AND STATE DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW

RECORD OF THE PROPERTY

AUTHOR: SVÉDÁNÉ HÁGER MARIANN BA IN PUBLIC ADMINISTRATION MANAGEMENT PART-TIME COURSE CONSULTANT: DR. CZÉKMANN ZSOLT INSTRUCTOR

MISKOLC 2014

2

Tartalomjegyzék Bevezetés .......................................................................................................................... 4 1. Nyilvántartási rendszerek ............................................................................................. 5 1.1. Nyilvántartás fogalma ............................................................................................ 5 1.2. Nyilvántartási rendszerek a közigazgatásban ......................................................... 5 1.3. Hatósági nyilvántartás ............................................................................................ 6 1.4. Nyilvántartás eszközei ............................................................................................ 8 2. Az ingatlanok közhiteles nyilvántartása ..................................................................... 10 2.1. Az ingatlan-nyilvántartás kialakulása ................................................................... 10 2.2. Ingatlanügyi hatóságok ......................................................................................... 12 2.3. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya, tartalma, részei ................................................ 18 2.3.1. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya .................................................................. 18 2.3.2. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma ................................................................ 18 2.3.3. Az ingatlan-nyilvántartás részei .................................................................... 18 3. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás................................................................................ 22 3.1. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás fogalma, jellegzetességei ................................ 22 3.2. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás alapelvei .......................................................... 30 3.2.1. A bejegyzési elv.............................................................................................. 30 3.2.2. Nyilvánosság elve .......................................................................................... 31 3.2.3. Közhitelesség elve .......................................................................................... 32 3.2.4. Kérelemhez kötöttség elve ............................................................................. 33 3.2.5. Rangsor elve ................................................................................................... 33 3.2.6. Okirattár elve .................................................................................................. 33 4. A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás .......................................................... 34 4.1.TakarNet ................................................................................................................ 35 4.2. Takaros.................................................................................................................. 38 4.3. ÉTDR .................................................................................................................... 39 4.3. DATR .................................................................................................................... 41 Befejezés ......................................................................................................................... 42 Irodalomjegyzék: ............................................................................................................ 44 Jogszabályjegyzék: ......................................................................................................... 47

3

Bevezetés Szakdolgozatom témájául az ingatlan-nyilvántartást választottam. Ez a téma közel áll hozzám, mivel a Miskolci Járási Hivatal Járási Földhivatalánál (régebbi nevén: Miskolci Körzeti Földhivatal) dolgozom. Nemzeti vagyonunk több mint 50%-át az ingatlanok (termőföldek, erdők, épületek stb.) teszik ki. Számtalan tevékenység kötődik az ingatlanokhoz, ezért kiemelkedő fontosságú az ingatlanok leltárba vétele. Az egyén szempontjából is fontos, hogy a tulajdonát képező családi ház, lakás, üdülő stb. adatait egy, a mindenki számára megtekinthető és jogi garanciákat biztosító nyilvántartás tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartás – amely több millió adatot tartalmaz – jelentős mértékben támaszkodik a modern számítástechnikával megteremtett gépi adatfeldolgozási lehetőségekre. A számítógép segítségével az ingatlan-nyilvántartás különböző feladatai kisebb munkaráfordítással, gyorsabban és hibamentesen végezhetők el.1 Célom, hogy az olvasó átfogó ismeretekhez jusson az ingatlan-nyilvántartás fogalmáról, történetéről és az ahhoz kapcsolódó eljárásról. Először bemutatom a különböző nyilvántartásokat és ezeken belül az ingatlannyilvántartás hol helyezkedik el. Ezután az általános jellemzői következnek: kialakulása, ingatlanügyi hatóságok, ingatlan-nyilvántartás tárgya, tartalma, részei. Majd az eljárási szabályokat részletezem. Végül a számítógépes ingatlan-nyilvántartást mutatom be: Takaros, Takarnet, ÉTDR, DATR.

1

http://www.geo.info.hu/sdila/prot/tanterv/konyvtar/infotech/pdf/07ingatlan.pdf , 1.o.

4

1. Nyilvántartási rendszerek 1.1. Nyilvántartás fogalma A nyilvántartás nem más, mint előre meghatározott szempont(ok) szerint összegyűjtött és rögzített, azaz rendszerezett információk, pontosabban: adatok együttese. Jelentősége az, hogy áttekintést biztosít a nyilvántartással érintett objektum(ok) fölött, lehetővé téve ezáltal a döntések gyors és megalapozott meghozatalát. A nyilvántartások száma és a bennük tárolt adatok köre a XX. században, de különösen annak második felében rendkívül megnövekedett, mert az állam csak ezek segítségével vált képessé a magára vállalt, egyre növekvő feladatok ellátására. A modern állam és benne a közigazgatás, egyre kevésbé nélkülözhette tehát a személyekről-, a szervezetekről-, a természeti kincsekről és az épített környezetről felvett és megfelelően rendszerezett adatokat, hiszen gazdaságszervező, egészségügyi, szociális, kulturális, védelmi stb. feladatait csak ezek birtokában volt képes megvalósítani. Napjainkban a különböző állami szervek, de különösen a közigazgatás szervei százas nagyságrendben vezetnek nyilvántartást. Ezek gyakorlatilag átfogják egész környezetünket; a társadalmi, a gazdasági és a politikai élet minden területét. Szinte nincs olyan állam a Földön, ahol nem működik népesség-nyilvántartás, a gazdálkodó szervek nyilvántartása, gépjárműnyilvántartás, természeti erőforrás (föld, erdő, ásványi kincsek, víz, stb.) nyilvántartás, bűnözők nyilvántartása, stb.2 1.2. Nyilvántartási rendszerek a közigazgatásban A közigazgatási szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekkel kapcsolatban jogszabály rendelkezése alapján vagy munkájuk megkönnyítése érdekében saját elhatározásból az ügyvitellel, a gazdálkodással stb. összefüggően is számtalan nyilvántartást vezetnek. A közigazgatási nyilvántartásokat sokféleképpen csoportosíthatjuk. Így például ágazatok, szervezettségük, adattartalmuk vagy tárgyuk, területi elhelyezkedésük stb. szerint. Az egyik legáltalánosabb csoportosítási ismérv a tárgyuk szerinti elkülönítése, mely szerint személyek, dolgok, és szellemi javak nyilvántartásait különböztetjük meg. 2

Prof. Dr. Torma András, Dr. Csáki Gyula Balázs: Informatika igazgatásszervező alapképzési szak hallgatói számára Miskolc, 2010, 34.o.

5

Személyek nyilvántartásai: ezek a nyilvántartások felölelik a természetes és jogi személyek körét. E nyilvántartások elsődleges célja, hogy a polgárok és szervezetük jogainak gyakorlását, kötelezettségeik teljesítését segítsék elő mind a közigazgatásban, mind a versenyszférában. Ilyen nyilvántartások például az anyakönyvek, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, az adóalanyok nyilvántartása stb. Dologi nyilvántartások: az állam működtetése, illetve az állampolgárok jogbiztonsága szempontjából releváns tárgyi nyilvántartások, mint például az ingatlan-nyilvántartás, a közműhálózat, a távközlési hálózat, járműnyilvántartás. Szellemi javak nyilvántartása: A szellemi tulajdon védelme érdekében a magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének előmozdítása érdekében fontos egyéni és társadalmi

érdekek

fűződnek

a

találmányok,

szabadalmak,

szerzői

jogok

nyilvántartásához. Azokat, amelyeknek az adatköre az ország lakosságának, a különféle dologi vagy szellemi javaknak a teljes körére terjed ki, és vezetésük központosítottan (hierarchikus rendszerbe

szervezve)

történik,

alapnyilvántartásoknak

nevezzük. Az

ágazati

3

nyilvántartásokat másképpen szaknyilvántartásoknak is nevezhetjük. 1.3. Hatósági nyilvántartás

A közigazgatási szervek sokféle nyilvántartást vezetnek, ezek közül nem minősül mind hatósági nyilvántartásnak. A közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartásnak minősülnek. A hatósági nyilvántartás jellemzője, hogy a hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatban jogszabály konkrétan meghatározza, hogy mely hatóság és milyen adattartalommal vezethet hatósági nyilvántartást. Például: az ingatlan-nyilvántartás vezetésére és adattartalmára vonatkozó szabályokat az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI.törvény (Inytv.) állapítja meg. További jellemzője a hatósági nyilvántartásnak, hogy közhitelű. A közhitelű nyilvántartásokat jogszabály rendeli el, s a bennük foglalt adatok valódiságát ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell. Például: az Inytv. is rendelkezik arról, hogy az ingatlannyilvántartás – ha törvény kivételt nem tesz – a bejegyzett jogok és feljegyzett tények 3

Lőrincz Lajos (szerk.): Eljárási jog a közigazgatásban, VIII.rész. A hatósági nyilvántartásra, adatigazolásra és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok Unió Kiadó, 2003, 430-431.o.

6

fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. Az ellenkező bizonyításáig az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A jogok, tények törlése esetén – az ellenkező bizonyításáig – azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. A közigazgatási szerv a hatósági ügyintézés során tudomására jutott információk alapján aktualizálja a nyilvántartásainak adatait, de esetenként – külön jogszabály – alapján az érintett személyek is kötelesek lehetnek adatszolgáltatásra. Például: az ingatlan-nyilvántartásnál a tulajdonosváltozást és annak jogcímét az új tulajdonos köteles a földhivatal részére bejelenteni. Hatósági nyilvántartásokat sokféleképpen lehet csoportosítani, amelyek közül most csak kettőt emelek ki: 1. Lehetnek nyitottak, részben nyitottak és zártak. Nyitott pl. az ingatlan-nyilvántartás, amelynek adataiba bárki betekinthet. A gépjárművekről vezetett nyilvántartás részben nyitott: a rendszám alapján az üzembentartó adatairól csak meghatározott szervek (pl. a rendőrség, a parkolási társulások) kaphatnak tájékoztatást, míg más személyek erre csak meghatározott előfeltételek fennállásának igazolása vagy valószínűsítése

esetén

jogosultak.

Vannak

fontos

közérdekből

vagy

személyiségvédelmi okból zárt nyilvántartások is. 2. Jogi hatás alapján lehetnek konstitutív és deklaratív nyilvántartások. Ahol a jog a nyilvántartásba-vétellel jön létre, ott konstitutív (pl. ingatlan-nyilvántartás), ahol pedig csak regisztrálódik az adott tény- és jogállapot, de a nyilvántartásból jog nem keletkezik, ott a nyilvántartás deklaratív jellegű (pl. anyakönyvi nyilvántartás). 4

4

Baraczkáné-Gyurita-Lapsánszky-Mudráné-Patyi-Varga: Közigazgatási jog II, Közigazgatási hatósági eljárásjog Dialóg Campus Kiadó, 2007., 368-369.o.

7

1.4. Nyilvántartás eszközei A közigazgatási nyilvántartások vezetésének - évszázadok óta alkalmazott - legrégibb módja a könyvszerű vagy más néven lajstromos nyilvántartás, amelyben az adatokat rendszerint

időrendi

sorrendben

rögzítik.

Ebből

következően

amennyiben

a

nyilvántartási elemeket (adatokat) más ismérv szerint kívánják visszakeresni, úgy újabb mutató szerinti nyilvántartást (pl. az iktatókönyv mellett ABC szerinti névmutatót is) kell készíteni. Nincs lehetőség tehát arra, hogy a nyilvántartás adatait tetszőleges szempontok szerint csoportosítsák. Ennek megfelelően ahány ismérv szerint kívánják a tárolt adatokat csoportosítani, annyi újabb nyilvántartást kell készíteni. A lajstromos nyilvántartás e kétségtelenül fennálló hátrányát bizonyos mértékig kompenzálja a nyilvántartás magas dokumentációs értéke, ami azt jelenti, hogy az ilyen nyilvántartások adatainak hitelessége biztosított, hiszen utólagos változtatásra nincs, vagy csak korlátozott mértékben és ellenőrizhető módon van lehetőség. A kartotékos nyilvántartás sajátossága az, hogy az egyes nyilvántartott tételek különkülön kartotéklapon kerülnek rögzítésre, így lehetőség van azok szabad - illetve tetszőleges szempontok szerinti - átcsoportosítására. Az újabb lajstrom elkészítése tehát ez esetben felesleges, viszont a kartotékok átcsoportosítása az összes kartoték átválogatásának szükségessége miatt mindenképpen időigényes feladat. Ezért kezdetben azt a módszert alkalmazták, hogy a kartotékokat annyi példányban készítették el, amennyi szempont szerint kívánták csoportosítani az adatokat. Ez nyilvánvalóan gyorsította az adatok csoportosítását és a kívánt információ megszerzését, viszont igen sok energiát igényelt maga a kartoték több példányos lemásolása. A kartotékok szabad mozgatásának következménye azonban az a negatív körülmény, hogy az ilyen nyilvántartás dokumentációs értéke csekély. Éppen ezért csak azon nyilvántartások esetében volt célszerű alkalmazni, amelyek nem minősülnek közhitelűnek. A közigazgatási szervek nyilvántartó jellegű feladatait ma már rendkívüli módon segítik a számítógépek.5 A különböző manuálisan kezelt nyilvántartások csupán korlátozott mértékben képesek a közigazgatási szervek információigényét kielégíteni, részben a tárolókapacitás végessége, részben a hagyományos adatszolgáltatás viszonylagos lassúsága miatt. A számítógép elvileg korlátlan tároló-képessége lehetővé teszi, hogy a közigazgatási

5

Prof. Dr. Torma András, Dr. Csáki Gyula Balázs: Informatika igazgatásszervező alapképzési szak hallgatói számára Miskolc, 2010, 121-122.o.

8

szerveknek akár az összes nyilvántartása, s annak minden egyes nyilvántartási tétele is a gép memóriájába kerüljön, s onnan bármikor, bármilyen gyakorisággal, gyorsan és tetszőleges szempontok szerint csoportosítva felszínre hozható, megismerhető legyen. A számítógépes nyilvántartások azonban közelről sem egységesek, igen sokféle szempont szerint csoportosíthatók. A közigazgatási feladatok ellátása szempontjából a nyilvántartás jellegének van a legnagyobb jelentősége. - Egyszerű nyilvántartás sajátossága az, hogy csupán egy adott nyilvántartási alapegységre vonatkozó adatokat rögzít, a jogszabályban vagy a közigazgatási szerv utasításában meghatározott szempontok szerint. Ilyen pl. a köztisztviselők nyilvántartása, a tartási szerződések nyilvántartása stb. - Összetett (komplex) nyilvántartásokról akkor beszélhetünk, amikor egy adott nyilvántartás két, vagy több nyilvántartási alapegységre vonatkozó adatokat rögzít, szintén a jogszabályban vagy a belső utasításban meghatározott szempontok szerint. Ilyen nyilvántartás például az ingatlan-nyilvántartás, ahol a tulajdonos és az ingatlan adatait – mint nyilvántartási alapegységeket – kezelik együttesen. - Az integrált nyilvántartás esetén több nyilvántartási alapegységre vonatkozó adatokat rögzítenek, és ezek az alapegységek meghatározott – többnyire kétirányú – kapcsolatban állnak egymással. Az ilyen nyilvántartás előnye az, hogy egyrészről megszűnik az azonos adatok párhuzamos kezelése, másrészről pedig az, hogy az alrendszerek összekapcsolása segítségével információs láncok építhetők fel, amelyek új minőségű információt biztosítanak a felhasználó számára. 6

6

Prof. Dr. Torma András, Dr. Csáki Gyula Balázs: Informatika igazgatásszervező alapképzési szak hallgatói számára Miskolc, 2010, 131-132.o.

9

2. Az ingatlanok közhiteles nyilvántartása 2.1. Az ingatlan-nyilvántartás kialakulása Ahogyan a legtöbb közép-európai országban, úgy Magyarországon is a XIX. század közepétől az ingatlanok két rendszerben kerültek regisztrálásra. Egyrészt a föld- és ingatlankataszterben - röviden kataszter -, melyet az állam adózási célból hozott létre, másrészt a telekkönyvben (ingatlan-nyilvántartásban), ami a forgalomképes és jelzáloggal terhelhető ingatlanokat regisztrálta. A telekkönyv a tulajdonjog biztonságát, a zavartalan ingatlan-átruházásokat és a hitelezők jogait biztosította e rendszerben. A különbség a telekkönyv és a kataszter között az eltérő szerkezetben és a felettes irányító szervezetben volt, nevezetesen a telekkönyv általában a bíróságok alá tartozott, míg a kataszter a közigazgatás része volt. A kataszteri térkép mindkét nyilvántartás közös alapjaként szerepelt. Mindkét szervezet párhuzamosan vezette nyilvántartását és egymás között cserélték a változott adatokat a jogszabályoknak megfelelően. Ez a folyamat kettős nyilvántartást hozott létre és gyakran az adatok eltéréséhez vezetett. A második világháború után a legtöbb közép-kelet-európai országban, így Magyarországon is, egypárti politikai és tervutasításon alapuló gazdasági rendszert kényszerítettek az országra. Több mint negyven évig, 1990-ig, az állam volt a többségi tulajdonos az ingatlanok vonatkozásában, és nem volt működő földpiac. Szerencsére Magyarországon a kataszter és a telekkönyv megszakítás nélkül működött a szocializmus ideje alatt is, 1971-ig különböző főhatóságok irányításával. A kataszter és a telekkönyv egyesítésére, jogi és intézményi vonatkozásban egyaránt, 1972-ben született törvényi szabályozás.7 Az ingatlanok nyilvántartásának kettős rendszerét (telekkönyv és földadó-kataszter majd állami földnyilvántartás) az egységes ingatlan-nyilvántartás váltotta fel 1973. évtől. Az egységesítés érdekében 1972. január hó 1-től már a földhivatalok vezették a telekkönyvet is, majd az 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet és végrehajtását szolgáló 27/1972.(XII.31.) MÉM. számú rendelet alapján kialakított ingatlannyilvántartás vezetése is a földhivatalok hatáskörét képezte.

7

http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/1999/09/5.htm

10

A földhivatalok ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos eljárására az államigazgatási eljárásnak az 1957. évi IV. törvénybe foglalt általános szabályait kellett alkalmazni, a törvényerejű rendeletben foglalt eltérésekkel. Az ingatlan-nyilvántartási ügyek sajátos jellege tette szükségessé az általános szabályoktól

eltérő, a

törvényerejű

rendeletbe foglalt

rendelkezések szerinti

államigazgatási eljárást. Ebben az időszakban maradéktalanul érvényesültek az eljárás során az ingatlanok nyilvántartásának sajátosságai, az eljárási törvény háttér joganyagként működött. Az államigazgatási eljárási törvény szabályaitól való eltérés alapvetően a jogok és tények bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartás eljárásoknál volt tapasztalható, az adatváltozások esetében az eltérés nem jellemző. Az eljárási törvény 1981. évi átfogó szabályozása (1981. évi 25.sz. tvr.) során az ingatlan-nyilvántartási eljárás különös szabályai háttérbe szorultak, az ingatlannyilvántartást az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint kellett vezetni, és csak mögöttes joganyagként kerülhettek alkalmazásra az ingatlan-nyilvántartás speciális rendelkezései. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló első törvény, a 2000. január 1. napján hatályba lépett 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.) abból indult ki, hogy a földhivatalok az ingatlan-nyilvántartási eljárást olyan sui generis (sajátos) közigazgatási eljárás keretében folytassák le, amely a jóhiszemű jogszerző védelmét erősíti, és azt a korábbinál határozottabbá teszi. A törvény meghatározta, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetésénél elsősorban az erre vonatkozó speciális szabályok az irányadók. Az ingatlannyilvántartási

törvény végrehajtásáról

a

109/1999.(XII.29.)

FVM

rendelet

(

továbbiakban: Inyvhr.) gondoskodik. A 2005. november 1. napján hatályba lépett közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapvető változást vezetett be, amikor elsődlegesnek a Ket. szabályai alkalmazását rendelte el.8

8

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_INY6/ch01s02.html

11

2.2. Ingatlanügyi hatóságok Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek intézése az ingatlan

fekvése

szerint

illetékes Járási

Hivatal

Járási

Földhivatala (korábban

körzeti) földhivatal (megyénként átlagosan 5-8 járási földhivatal, a fővárosban a Budapesti 1. számú Földhivatal és a Budapesti 2. számú Földhivatal) hatáskörébe tartozik.

Az ingatlan-nyilvántartást a földhivatalok településenként, azon belül

fekvésenként

(belterület,

külterület,

korábban

zártkert

is)

vezetik.

A járási

földhivatalokban ügyfélszolgálat működik, melynek feladata a beadványok átvétele, az ügyfelek részére történő adatszolgáltatás. A Járási Hivatalok Járási Földhivatalai (továbbiakban járási földhivatalok) látják el I. fokon az ingatlanok nyilvántartását és az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek intézését. A járási földhivatalok szakmai felettes szervei a Megyei Kormányhivatalok Földhivatalai, illetve a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala (továbbiakban megyei földhivatalok), amelyek a járási földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét, ellenőrzését is ellátják. A megyei földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét, ellenőrzését a Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. A földhivatali intézményhálózat (19 megyei és 1 fővárosi, valamint 119 járási földhivatal) feladata az ingatlan-nyilvántartás (jogi és műszaki, tulajdoni lapok és térképek) vezetése, a helyi adat- és térképtár fenntartása, abból adatszolgáltatás, a földvédelemmel és földminősítéssel, földrendezéssel összefüggő feladatok operatív végrehajtása. A földhivatalok a hivatalvezető irányításával, a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint végzik munkájukat az alábbi szervezeti felépítésben és feladatokkal: Ingatlan-nyilvántartási osztály Feladatkörébe tartozik a tulajdoni lapot érintő valamennyi ügy intézése függetlenül attól, hogy az ingatlan adataiban, a bejegyzett jogok, tények tekintetében történt-e a változás. Az ingatlan-nyilvántartás vezetése - azaz valamilyen változtatás végrehajtása az adatokban - az ügyfél kérelme alapján történik. A nyilvántartást minden földhivatalban számítógépen vezetik.

12

A változásvezetés során a tulajdoni lapon történt bejegyzésről (törlésről) - azaz az ingatlanhoz fűződő jogok vagy tények megváltoztatásáról - az ügyintéző határozatot hoz, amit megküld az ügyfélnek. Feladata a bejelentett változások alapján a tulajdoni lapon szereplő személyi és cégadatok karbantartása. Adatszolgáltatás

az

ingatlan-nyilvántartás

adataiban

a

vonatkozó

jogszabályi

előírásoknak megfelelően Földmérési osztály Alapfeladata az ingatlan-nyilvántartást érintő földmérési feladatok ellátása, elsősorban az ingatlan-nyilvántartási térképet érintő változások előzetes és végleges vezetése. Adatszolgáltatás

ingatlan-nyilvántartási

térképről,

vízszintes

és

magassági

alappontokról Kiemelt hatósági feladata a földmérő vállalkozások által készített, az ingatlannyilvántartási térkép tartalmát érintő földmérési munkák vizsgálata és záradékolása. Kárpótlás és részaránytulajdon kiadás földmérési feladatai Alappontok helyszínelése, karbantartása, védelme Földmérési

tárgyú

kérelmek,

panaszok

kivizsgálása,

földmérési

tevékenység

szakfelügyelete Ügyfél megrendelésére meghatározott szolgáltató (földmérési) tevékenységet végez (pl. épület feltüntetés, telekalakítások, stb.). Földvédelmi, földminősítési és földhasználati osztály Munkája során elsődleges feladata a termőföld minősítése, védelme, a termőföld rendeltetésszerű használata, más célú hasznosítás engedélyezése és az engedély nélküli hasznosítás felderítése és szankcionálása. Földhasználat nyilvántartás Művelési ágban végrehajtott változások ellenőrzése Talajosztályozási térképek vezetése Adatszolgáltatás a termőföldek művelési ágáról, minőségi osztályáról stb. Földműves nyilvántartás Földforgalom

13

Ügyfélszolgálat, adatszolgáltatás A járási földhivatalok többségében önálló ügyfélszolgálat működik, melynek feladata a beadványok átvétele, az ügyfelek részére történő adatszolgáltatás. A tulajdoni lap adatok szolgáltatása a hivatal belső adatátviteli hálózatán keresztül, számítógépen történik.9 A legfontosabb ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyek Járási Földhivataloknál: tulajdoni lap másolat, illetve tájékoztatás kérése az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról (pl. betekintés): Inytv. 67-69. § okirat másolat kérése; tájékoztatás kérése a beadványokról: az átvezetésre – rendszerint ügyvéd által – benyújtott okirat bejegyzésre alkalmas-e, vagy hiánypótlásra szorul. Előzi-e a beadványt valamilyen ügy, amely a bejegyzést befolyásolja, esetleg kizárja; fellebbezések és bírósági jogorvoslati kérelmek előterjesztése: - fellebbezés: Inytv. 55-57. §. - bírósági jogorvoslati kérelem: Inytv. 58-61. §. általános tájékoztatás kérése az ingatlan-nyilvántartási eljárással kapcsolatos jogszabályi előírásokról. Megyei Földhivataloknál: elsőfokú földhivatali döntések elleni fellebbezések elbírálása; az ingatlanokkal kapcsolatos panaszbeadványok intézése azokban az ügyekben, amelyekben az ügyfelek a járási földhivatal intézkedését, illetve annak elmaradását kifogásolják (fontos tudni, hogy a munkáltatói jogokat a járási földhivatalok kormánytisztviselő felett nem a járási földhivatalok, és nem a megyei földhivatalok vezetői, hanem az adott járási hivatal vezetője gyakorolja); vagy tájékoztatás kérése (pl. jogszabály-változás folytán – elsősorban ügyvédek részéről – felmerülő) jogalkalmazási kérdésekben.10

9

http://www.foldhivatal.hu/content/view/3/4/ http://www.foldhivatal.hu/content/view/81/117/

10

14

A Miskolci Járási Hivatal Járási Földhivatalánál 2013. évi ügyirat-statisztikája szerint a következő ügyek voltak a legjellemzőbbek: -

TAKARNET rendszeren keresztül lekért tulajdoni lap: 89777 db

-

tulajdonjog bejegyzés: 9267 db

-

végrehajtási jog bejegyzés: 9218 db

-

TAKARNET egyéb kérelem: 6566 db

-

hiteles tulajdoni lap másolat kiadása: 5171 db

-

betekintés tulajdoni lap tartalmába: 4000 db

-

jelzálogjog bejegyzés: 2584 db

-

TAKARNET rendszeren keresztül lekért térképmásolat: 2483 db

-

végrehajtási jog törlés: 2119 db

-

hiteles térképmásolat kiadása: 1785 db

-

adatszolgáltatás: 1640 db

-

Árverés kitűzés feljegyzése: 1600 db

-

elidegenítési és terhelési tilalom törlése: 1447 db

-

adatváltozás: 1423 db

-

elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzés: 1006 db

15

A Miskolci Járási Földhivatal ügymenete:11 a)

Ingatlan-nyilvántartás

Kérelem benyújtója: az ügyfél vagy az Inytv. 26.§ (2) bek. esetében jogi képviselője A kérelem benyújtása: a jogszabály által rendszeresített formanyomtatványon, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az elektronikus kapcsolattartás az Inytv. 25.§ (4) bek. kivételével kizárt. A kérelem visszavonása az Inytv. 26.§ (9) bek.-ben foglalt feltételek esetén.

Értesítés eljárás megindításáról: Az Inytv. 27/A.§-a alapján csak azt az ügyfelet kell értesíteni, akinek bejegyzett tulajdonjogának törlését vagy akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik.

Tényállás tisztázása: benyújtott okiratok vizsgálata

Hiánypótlásra felhívás: Inytv. 39.§ (1) bek. szerint 15 napon belül

Jogorvoslati kérelem: Ha az Inytv. 56.§ (4) bek. alapján saját hatáskörben történő intézkedés nem lehetséges, felterjesztés a II. fokon eljáró szervhez: B.A.Z. Megyei Kormányhivatal Földhivatala

Jogorvoslati döntés: meghozatala és közlése az I. fokon eljáró szerv útján (Inytv. 57.§)

11

Döntéshozatal

Jogerőre emelkedés megállapítása: - I. fokú eljárás esetén: döntés kézhezvételétől számított 30. napot követő nap - II. fokú eljárás esetén a döntés közlésével

2.sz. függelék a Miskolci Járási Hivatal Járási Földhivatala Ügyrendjéhez

16

b) Földmérés, Földügy Kérelem benyújtója: az ügyfél vagy képviselője A kérelem benyújtása: a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén telefonon A kérelmet az ügyfél a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig vosszavonhatja. Tartalmi kellékei: - az ügyfél és képviselője neve, lakcíme vagy székhelye, - az ügyfélnek a hatóság döntésére vonatkozó kifejezett kérelme, - jogszabályban előírt mellékletek

Értesítés eljárás megindításáról: amennyiben az ügyfél kéri, a benyújtó ügyfelet 8 napon belül értesíteni kell a Ket. 29.§ (9) bekezdés szerint

Tényállás tisztázása: Ket. 33.§ (3) bekezdés c) szerint az ügyintézési határidőbe be nem számító időszak (helyszíni szemle, belföldi jogsegély, szakhatósági közreműködés)

Döntéshozatal: A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.

Jogorvoslati kérelem: saját hatáskörben módosít, visszavon Ket. 103.§ szerint. felterjesztése a II. fokon eljáró szervhez Ket. 104.§ szerint

Hiánypótlás

Jogorvoslati döntés: meghozatala és közlése I. fokon eljáró szerv útján (Ket. 105.§ (7) bek.)

II. fokon eljáró szerv: Megyei Kormányhivatal Földhivatala

Jogerőre emelkedés megállapítása: - I. fokú eljárás esetén: döntés kézhezvételétől számított 15. napot követő nap - II. fokú eljárás esetén a döntés közlésével

17

2.3. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya, tartalma, részei 2.3.1. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya Az ingatlan-nyilvántartás tárgya maga a jogi értelemben vett önálló ingatlan. Önálló ingatlannak minősül általában a földterület és mindaz, ami vele szilárd összeköttetésben van (pl. a rajta levő épület). Az önálló ingatlan két fajtáját különböztethetjük meg: a földrészlet és az egyéb önálló ingatlan. Az ingatlan-nyilvántartásnak az ún. önálló ingatlanok képezik a tárgyát, azok, amelyek önállóan (saját helyrajzi számmal megjelölve) az ingatlanforgalomban részt vesznek, öröklés tárgyai lehetnek. Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok.12 2.3.2. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma Az

ingatlan-nyilvántartás

településenként

tartalmazza

az

ország

valamennyi

ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket,

az

oda

bejegyzett

személyeknek

a

nyilvántartáshoz

szükséges

személyazonosító adatait. 13 2.3.3. Az ingatlan-nyilvántartás részei Tulajdoni lap és részei Számítógépen kezelt tulajdoni lapon tartja nyilván a földhivatal egy adott ingatlan adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat, és jogilag jelentős tényeket. Az ingatlanok azonosítása helyrajzi számmal történik településenként, azon belül fekvésenként. Minden ingatlan adatait külön tulajdoni lapon tartják nyilván. A tulajdoni lapokat sorszámmal látják el. A tulajdoni lap három részből áll, melyet római számokkal jelölünk (I-II-III. rész).

12

dr. Mikó Zoltán: Természeti és épített környezet igazgatása Budapest, 2013 11-12.o. http://www.foldhivatal.hu/content/view/72/118/

13

18

A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza: a település neve, az ingatlan címe helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület, külterület) az ingatlan területe (m2-ben) művelési ága (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelésből kivett terület megnevezése (pl.: út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.) mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek minőségi osztálya, területe és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték) az ingatlan jogi jellege (pl.: védett terület, bányatelek, műemlék, társasház, stb.) telki szolgalmi és földhasználati jog

19

A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza a következők szerint: tulajdonjog (a tulajdonos adatai, tulajdoni hányad, a tulajdonoshoz fűződő kiskorúság, gondnokoltság ténye) állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve vagyonkezelői jog A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait: földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog elő-, visszavásárlási, vételi jog tartási és életjáradéki jog jelzálogjog, végrehajtási jog továbbá a bejegyzett jogokhoz és azok jogosultjához kapcsolódó alábbi tényeket, mint például: a III. részen bejegyzett jogosult kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezésének a ténye jogosulttal szemben indított felszámolás vagy végelszámolási eljárás bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása bejegyzés iránti kérelem elutasításának ténye elidegenítési és terhelési tilalom ranghely fenntartás ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye tartós környezetkárosodás épület létesítésének vagy lebontásának ténye. Az okirattár Az okirattár a bejegyzés alapjául szolgáló - az ügyfél vagy képviselője által benyújtott iratokat, azok hitelesített másolatát, illetve az ügyben keletkezett valamennyi iratot tartalmazza.

20

Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis Az ingatlan-nyilvántartási térkép az állami földmérési alaptérkép másolati példánya. Feladata, hogy a nyilvántartással összhangban ábrázolja az ingatlanok földrajzi elhelyezkedését. A térkép belterület esetében 1:1000 vagy 1:2000, külterület esetében 1:4000 méretarányban készül. Egyéb önálló ingatlan esetén (pl. társasházi lakás) az alaprajz legalább 1:100 méretarányú. Ha az alaptérkép számítógépes adatállományként áll rendelkezésre (digitális alaptérkép), ezt a térképet kell nyilvántartási térképnek tekinteni. Az ingatlanokkal kapcsolatos térképi változások (pl. megosztás) vezetése az ingatlannyilvántartási

térképen

történik.

Az

ingatlan-nyilvántartási

térkép

-

mely

településenként, térképszelvény felosztásban készül - tartalma az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a következő: település neve, térképszelvény száma, település, fekvés, földrészlet határvonala helyrajzi szám épület, építmény alrészlet, művelési ág, minőségi osztály, mintatér utca, házszám A térképet és tulajdoni lapot egyaránt érintő változásokat csak egymással összhangban lehet átvezetni. 14 A törölt bejegyzések jegyzéke A település egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisában meg kell őrizni a törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető. A törölt bejegyzések állományára is vonatkoznak a 20. § (3) bekezdésében foglaltak. (Inytv. 22. §.)

14

http://www.foldhivatal.hu/content/view/72/118/

21

3. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás 3.1. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás fogalma, jellegzetességei Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlanügyi hatóságnak az a tevékenysége, amely az ingatlan-nyilvántartást érintő változások vezetésére és az ezzel kapcsolatos ügyek intézésére irányul. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére, tények feljegyzésére és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló sajátos államigazgatási eljárás, amelyre a közigazgatási hatósági eljárás (Ket.) szabályait kell elsődlegesen alkalmazni, az ingatlan-nyilvántartási törvényben (Inytv.) foglalt eltérésekkel.

Kérelem Az eljárás az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és a nyilvántartásba általános szabályként - csak az a jog, tény jegyezhető be, amelyet a kérelem vagy megkeresés megjelöl. Az ingatlan-nyilvántartásba jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre lehet bejegyezni. A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelem kötelező nyomtatvány, annak mintáját a 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet melléklete tartalmazza. A földhivatal tehát csak a kérelemben foglaltak alapján járhat el, ezért fontos a kérelem pontos kitöltése. A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat (2db eredeti és 1db másolati példányban), és az ügytől függő egyéb mellékleteket. A kérelemnek tartalmaznia kell magánszemély esetén a kérelmező nevét, lakcímét, személyi azonosítóját; cégek esetében a megnevezését, székhelyt és statisztikai azonosítóját; az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak vagy ténynek a megjelölését, amelynek be-, illetve feljegyzését kérik. Ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő nevét és lakcímét is. A bejegyzést – ha 22

a felek megállapodásából vagy jogszabály rendelkezéséből más nem következik – annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik (pl. tulajdonjog bejegyzés esetén a tulajdonszerző, vevő, megajándékozott, stb.). A bejegyzést kérheti az is, akinek ez a bejegyzett jogát érinti. A kérelem a szerződő felek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható, amíg abban a járási földhivatal nem hozott határozatot. Ekkor a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárást megszünteti. Kötelező jogi képviselet A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselő lehet az ügyvéd vagy ügyvédi iroda, jogtanácsos, illetve a fél képviseletében eljáró közjegyző. Bejegyzés alapjául szolgáló okirat A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, illetve csatolni kell a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat is. Ha a kérelemmel együtt az okiratot nem nyújtják be, úgy a kérelmet a földhivatalnak hiánypótlási felhívás kiadása nélkül el kell utasítania. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jog bejegyzésére, tény feljegyzésére csak az Inytv.ben meghatározott okirat alapján kerülhet sor. Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van csak helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog, vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzett jogosulttól származó bejegyzési engedélyt. Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetve a hatóság határozata is, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények körét a már említett tv. tételesen felsorolja. Ezeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba csak olyan jog és tény jegyezhető be-, illetve fel, melyről törvény így rendelkezik. Szintén a jogszabályok tartalmazzák azt is, hogy az okirat mellett milyen egyéb iratot (hatósági

23

engedély, igazolás, jóváhagyás, vázrajz stb.) kell benyújtani ahhoz, hogy a kérelem teljesíthető legyen. Adatváltozás bejelentése Az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetve a használó köteles bejelenteni a változás bekövetkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az ingatlan határvonalában, az ingatlan területében, a földrészlet művelési ágában, a föld minőségében bekövetkezett változást, illetve köteles bejelenteni a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult magánszemély szintén a fenti határidőn belül köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) megváltozását is. A bejelentéshez szükséges lehet a változást igazoló okirat, pl. személyi igazolvány, cégbírósági végzés stb. Ha a változás az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát is érinti, úgy az átvezetéshez a külön jogszabály előírásai szerint készített és a járási földhivatal által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. Ha a vázrajzhoz okirat is kapcsolódik, úgy a vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot is aláírták. Széljegyzés Tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem esetén a beadvány iktató számát a benyújtás napján a tulajdoni lapra rávezetik, ezzel széljegy kerül a tulajdoni lapra. A széljegy tájékoztat arról, hogy az eljárás megindult, és jelzi az ügyintézés sorrendjét, azaz az ügy rangsorát is. A széljegy tájékoztató jellege azt is jelenti, hogy a földhivatal ekkor még nem döntött arról, hogy a kérelemnek helyt ad, vagy elutasítja. A földhivatal 5 napon belül értesíti az eljárás megindításáról azt az ügyfelet, akinek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoga törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. A földhivatal az értesítést a lakcímnyilvántartásban bejegyzett lakcímre/székhelyre küldi.

24

Ügyintézési határidő A földhivatalnak az érdemi határozatot a beadvány – ha annak hiányossága nincs és az elintézését nem akadályozza semmi – földhivatalhoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül kell meghozni. Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot 90 napon belül kell meghozni. Soron kívüli ügyintézés Az Inytv. értelmében a beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha a járási földhivatal vezetője az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi. 1. Törvényben meghatározott soron kívüli eljárások: Végrehajtási jog és zárlat bejegyzése bírósági végrehajtó megkeresése alapján (A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény) Végrehajtási jog és jelzálogjog bejegyzése hatósági megkeresés alapján (Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény) Jelzálogjog bejegyzése jelzálogjog-hitelintézet kérelme alapján (A jelzálog hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény) Kiskorú ügyfél esetén (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.) 2. Az ügyfél kérelmére induló soron kívüli eljárás: A földhivatal vezetője az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezheti. A soron kívüli ügyintézés engedélyezése tárgyában a hivatalvezetőnek a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül döntenie kell. A kérelem elutasításáról a hivatalvezetőnek végzést kell hoznia. Az e kérdésben való döntés ellen nincs jogorvoslat. A beadvány soron kívüli elintézése esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó, megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a soronkívüliség nem végrehajtható. Az ügyfélnek a soron kívüli eljárásra vonatkozóan minden esetben kérelmet kell benyújtania a földhivatalhoz, melyet belefoglalhat a jog bejegyzésére vagy tény feljegyzésére

irányuló

kérelmébe,

illetőleg

az

adatváltozás

átvezetése

iránti

bejelentésébe, de erre vonatkozóan külön kérelmet is benyújthat. A 2006. január 01. után induló ingatlan-nyilvántartási eljárásokért díjat kell fizetni. Ha a soron kívüli eljárásra az Inytv. 46. §-a alapján kerül sor, úgy a soron kívüli eljárás díja

25

ingatlanonként 10.000.- Ft. A soron kívüli eljárás díját az alapeljárás díján felül kell megfizetni, akkor is, ha személyes vagy tárgyi díjmentesség érvényesül az alapeljárásban. Ha a kérelem benyújtásakor a díj megfizetését az ügyfél nem igazolja, úgy a soronkívüliség nem teljesíthető. Beadványok intézése A beadványokat a földhivatalnak az iktatószámok sorrendjében, a benyújtásuk időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintéznie. Az egyidejűleg (egy napon) érkezett beadványok elintézésének sorrendjét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg. Ha a beadványnak hiányossága nincs, úgy a földhivatal a kérelmet teljesíti, vagyis egyszerűsített vagy alakszerű határozattal dönt a bejegyzésről. A kérelem teljesítése esetén a földhivatal a változást a tulajdoni lapon – és ha szükséges, az ingatlannyilvántartási térképen – átvezeti és ezt követően gondoskodik a döntés postázásáról. Ha a földhivatal megállapítása szerint a beadvány hiányosságai nem pótolhatóak, akkor a hiányosságtól függően vagy végzéssel, vagy határozattal dönt a kérelem elutasításáról. Több járási földhivatalt érintő beadvány: Előfordul, hogy a változás olyan ingatlanokat érint, melyek több járási földhivatal illetékességi területén fekszenek. Ez esetben minden földhivatalhoz külön beadványt (kérelmet, megkeresést, bejelentést) kell benyújtani. Az eredeti okiratot azonban mellékleteivel együtt csak az egyik járási földhivatalhoz kell benyújtani, de a kérelemben meg kell jelölni azt a járási földhivatalt, ahová az okiratnak és mellékleteinek továbbítását kérik. A többi földhivatalhoz csak az okirat egyszerű másolatát kell csatolni és meg kell jelölni, hogy az eredeti okiratot melyik földhivatalhoz nyújtották be. Hiánypótlás Ha a kérelemnek, mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a hiány pótlására adott határidő megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására. Az Inytv. 39. § (3) és (4) bekezdése tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor nincs helye hiánypótlási felhívás kiadásának, vagyis a hiányosságok nem pótolhatóak. Minden egyéb esetben azonban a beadvány hiányosságait pótolhatónak tekinti a jogszabály. A hiánypótlási felhívásban a földhivatal felsorolja a beadvány elintézését 26

akadályozó hiányosságokat. A hiánypótlás teljesítésére az ügyfélnek 15 napot adhat a földhivatal, amely indokolt esetben az ügyfél kérelmére egyszer 15 nappal meghosszabbítható. Ha a felhívásra a megadott határidőn belül válasz érkezik és teljeskörűen pótolják a felhívásban megjelölt hiányosságokat, úgy a földhivatal határozattal dönt a bejegyzésről. Ha a hiánypótlási felhívás ellenére a megadott határidőn belül nem pótolják a hiányosságokat, a földhivatal a kérelmet elutasítja. Erre a jogkövetkezményre már a felhívásban figyelmeztetnie kell a kérelmezőt. Ha a kérelem részben teljesíthető, a földhivatal szintén hiánypótlási felhívást bocsát ki a kérelmező felé, melyben nyilatkozattételre hívja fel, hogy a kérelmét teljesíthető részében fenntartja-e. Ha a felhívásra a kérelmező nem nyilatkozik, a földhivatal a teljesíthető résznek helyt ad, a többit pedig elutasítja. Eljárás felfüggesztése Az eljárás felfüggesztésére sor kerülhet a Ket. 32. §-a és az Inytv. 47. §-a alapján. Az Inytv. szabályai szerint az eljárás akkor függeszthető fel, ha az okirat valódiságát az aláíró felek valamelyike vitatja, illetve ha az okirat jogszerűsége, a jog vagy tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki. Ez esetben az eljárás

felfüggesztésének

feltétele

annak

az

igazolása,

hogy

az

okirat

érvénytelenségének megállapítása iránt a polgári pert megindították. Igazolásként a keresetlevélnek a bíróságon iktatott példánya vagy annak hiteles másolata fogadható el. Az eljárás felfüggesztéséről a földhivatal végzéssel dönt. Fellebbezés A járási földhivatal határozata ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül, végzése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. Az az érdekelt, akinek a járási földhivatal döntését bármely okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő fellebbezést. A járási földhivatal a fellebbezés alapján felülvizsgálja a döntését. A vizsgálat eredményeként lehetősége van arra, hogy határozatát a fellebbezés érkezésétől számított 8 napon belül saját hatáskörben eljárva kijavítsa, kiegészítse, jogszabálysértő döntését módosítsa vagy visszavonja. Elutasító döntés esetén, ha a fellebbezés benyújtásával

27

egyidejűleg pótolják az alaphatározatban megjelölt hiányosságokat, a beadványt új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni. Ha a járási földhivatalnak a saját hatáskörben történő intézkedésre lehetősége nincs, úgy a fellebbezést az ügy irataival együtt fel kell terjesztenie a megyei földhivatalhoz elbírálás céljából. A megyei földhivatalnak a fellebbezés felterjesztésétől számított 30 napon belül kell a fellebbezést elbírálnia. A megyei földhivatal a fellebbezéssel támadott döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és a járási földhivatalt új eljárásra utasítja. A megyei földhivatal döntését a járási földhivatal kézbesíti. A kézbesítést megelőzően – ha ez a megyei földhivatal döntése miatt szükséges – a járási földhivatal a szükséges bejegyzést elvégzi. Bírósági jogorvoslati kérelem A bírósági jogorvoslati kérelmet a megyei földhivatal által hozott határozat ellen lehet benyújtani a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az eljáró járási földhivatalnál. Az az érdekelt, akinek a megyei földhivatal határozatát bármely okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő bírósági jogorvoslati kérelmet. A bírósági jogorvoslati kérelem alapján a megyei földhivatal szintén intézkedhet saját hatáskörben. Ha erre nem lát lehetőséget, úgy a kérelmet és az iratokat 8 napon belül megküldi az illetékes bíróságnak. A bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiányosságai a bírósági eljárásban már nem pótolhatóak. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (Díjtörvény) értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. E törvény legutóbbi módosított rendelkezései 2010. január 1-én léptek hatályba, ami azt jelenti, hogy a módosított rendelkezéseket a földhivatalnál 2010. január 1-e után induló eljárásokban kell alkalmazni. A díjat az illetékes földhivatalnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a pénztárba történő készpénzbefizetéssel, vagy amennyiben a földhivatal hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával, vagy a megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási 28

megbízással (csekken), illetve átutalási megbízással lehet megfizetni. Utóbbi két esetben a befizetést igazolni kell! Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat az alábbi táblázat a 2010. január 1-től hatályos rendelkezéseknek megfelelően tartalmazza: Elsőfokú eljárás (kivéve jelzálogjog)

6 600.- Ft/érintett ingatlan

Jelzálogjog bejegyzése, illetve módosítása

12 600.- Ft/érintett ingatlan

Társasház alapítás, illetve társasházi alapító okirat

6 600.- Ft/társasházi különlap

módosításának bejegyzése

max. 100 000.- Ft

Soron kívüli eljárás (ügyfél kérelmére)

10 000.- Ft/érintett ingatlan

Járási földhivatali határozat elleni fellebbezés

10 000.- Ft/határozat

Vagyis, az igazgatási szolgáltatási díjak mértéke ingatlanonként: az első fokú eljárásért 6 600.- Ft, (általános tételű eljárási díj) jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárásért 12 600.- Ft, Az ingatlan-nyilvántartási döntés ellen benyújtott fellebbezésért változatlanul – támadott határozatonként – 10 000.- Ft díjat kell fizetni. Törvényben meghatározott soron kívüli ügyintézés kivételével a soron kívüli eljárás díja – az alapeljárás díján felül – ingatlanonként 10 000.- Ft. A díjat a soronkívüli eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetni. A 2010. január 1-e után induló ingatlan-nyilvántartási eljárásokban a díjat az eljárás megindításakor annak kell megfizetnie, illetve a díj megfizetését annak kell igazolnia, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, vagy annak, aki a bejegyzés által jogot szerez. Ha az ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli. Ha egy földhivatalnál egyazon ingatlanra vonatkozóan a kérelmező többféle jog vagy tény keletkezésének, módosulásának, vagy megszüntetésének a bejegyzését, vagy a bejegyzett ilyen jog vagy tény törlését egy eljárásban kéri, azt az értéket kell a díjfizetés alapján alapul venni, amely után a legmagasabb díj jár. Ha a díjat az ügyfél - felhívás ellenére - sem fizeti meg, a földhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 31. §-a alapján az ingatlan-nyilvántartási eljárást megszünteti. A meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Meg nem fizetés esetén a földhivatal kezdeményezni fogja a díj behajtását az adóhatóságnál. 15 15

http://www.foldhivatal.hu/content/view/17/26/

29

3.2. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás alapelvei Az ingatlan-nyilvántartási eljárás alapelvei két forrásból fakadnak, egyrészt a közigazgatási hatósági eljárás elveiként többségében a közigazgatási hatósággal szemben támasztott törvényi követelményeket jelentik; másrészt az Inytv.-ben meghatározott alapelvek. A hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény a bevezető rendelkezések körében meghatározza az ingatlan-nyilvántartás rendszerének (statika) és működésének (dinamika) fő alapelveit. A jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási jogban az alapelvek jellemzően jogi normákban jelennek meg. Az ingatlan-nyilvántartási törvény a tételesen megfogalmazott ingatlan-nyilvántartási alapelveket a klasszikus telekkönyvi alapelvek mintájára határozta meg. Az

ingatlan-nyilvántartási

alapelvek

a jogalkalmazás

számára zsinórmértékül

szolgálnak az ingatlan-nyilvántartási szabályok értelmezésében, alkalmazásában, így különös jelentőségük van az ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Az

ingatlan-nyilvántartási

eljárásban,

lévén

közigazgatási

hatósági

eljárás,

alkalmazandók a Ket.-ben megfogalmazott sajátos eljárási alapelvek is, az ott rögzítettek az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is megfelelően érvényesülnek.16 2014. március 15-én hatályba lépett 2013.évi CCIV. tv. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról) hatályon kívül helyezett három alapelvet: a bejegyzés és annak hatályának elve, nyilvánosság elve és okirattár elve. Ezeket az elveket az Új Ptk. (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) tartalmazza: Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Ötödik Könyvének Negyedik Része (Ingatlan-nyilvántartás) X. cím. 3.2.1. A bejegyzési elv Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlannyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogszabály lehetővé teszi. A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a 16

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_INY6/ch01s03.html,

30

szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot. Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti. Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.17 3.2.2. Nyilvánosság elve Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános. Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.18

17 18

2013. évi V. tv. 5:168.§ 2013. évi V. tv. 5:166.§

31

3.2.3. Közhitelesség elve Az ingatlan-nyilvántartás - az ingatlanok Inytv.-ben meghatározott adatai (a továbbiakban: ingatlanadatok) kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartás. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességére és ennek anyagi jogi joghatásaira az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében - ha az Inytv. eltérően nem rendelkezik - a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultak személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis - az ellenkező bizonyításáig hitelesen tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott állami alapadat-tartalmat. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről, továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról - a (6) bekezdés kivételével - az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása helyes és teljes. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített, továbbá törölt (érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis helyességét, teljességét vitatja. A Ptk.-nak az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegére vonatkozó rendelkezése tekintetében az adatok helyessége alatt az adatoknak az okiratokkal való egyezőségét is érteni kell.19

19

1997. évi CXLI. tv. 5.§

32

3.2.4. Kérelemhez kötöttség elve A jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha az Inytv. másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl. A bejegyzés, feljegyzés, illetőleg az erről szóló határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illetőleg egészíthető ki.20

3.2.5. Rangsor elve Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát – az Inytv. eltérő rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem, megkeresés iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. Ha a kérelem az ingatlanügyi hatóság több eltérő területi illetékességű szervét érinti, a bejegyzés ranghelyét az az időpont határozza meg, amikor a kérelem - a beadványok iktatási időpontját figyelembe véve - valamennyi érintett szervhez benyújtásra került. A ranghely előzetes biztosításának, a ranghely fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján legfeljebb egy évi időtartamra, a törvényben meghatározott módon feljegyezhető. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szerinti felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítása tárgyában hozott határozatot a széljegyzett

beadványok

rangsorára

való

tekintet

nélkül

kell

az

ingatlan-

nyilvántartásban átvezetni.21 3.2.6. Okirattár elve Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.22

20

1997. évi CXLI. tv. 6.§ 1997. évi CXLI. tv. 7.§ 22 2013. évi V. tv. 5:167.§ 21

33

4. A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás A gépi adatfeldolgozású nyilvántartásként az azt kezelő számítástechnikai eszköz képernyőjén a korábbi törvényerejű rendelettel bevezetett ingatlan-nyilvántartás teljes tartalma változatlan adattartalommal jelenik meg. A gépi adatfeldolgozású ingatlannyilvántartás – díj fizetése mellett a TAKARNET rendszeren keresztül is hozzáférhető a külső felhasználók számára. A TakarNet országos földhivatali számítógépes hálózat használata, a földhivatali adatok on-line távoli elérése iránt igen nagy az érdeklődés. Az elmúlt húsz évben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya (FVM FTF) - jelenlegi nevén Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya (VM FTF) - kezdetben az EU PHARE programja segítségével, kisebb mértékben pedig a svájci és a német kormány, valamint a magyar költségvetés, később pedig EU pályázatok támogatásával jelentős beruházásokat hajtott végre az ingatlan-nyilvántartás területén. E beruházások eredményeképpen az összes tulajdoni lap adat számítógépre került, valamint 2000 júniusa óta a TAKAROS (Térképen Alapuló KAtaszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) rendszer üzemel az ország járási földhivatalaiban. Ez lehetővé teszi, hogy az adatok karbantartását és az ügyiratkezelést számítógéppel végezzék. Elkészült a földhivatalokat összekötő TakarNet hálózat is, amely az ingatlan adatok távoli, elektronikus elérését biztosítja. 2007 óta rendelkezésre állnak az ország teljes területének digitális ingatlan-nyilvántartási térképei, amelyek szintén elérhetők távolról elektronikusan. 2009-ben országosan üzembe állt a digitális térképek földhivatali karbantartását végző DATR rendszer, amely a térképi adatokat a digitális alaptérképi szabványnak megfelelően kezeli.23

23

http://www.foldhivatal.hu/content/view/15/19/

34

4.1. TakarNet Földhivatali szolgáltatások hálózaton A fejlesztések fontos állomása volt a TakarNet rendszer kialakítása, amely egyrészt biztosítja a földügyi szakág hivatalainak számítógépes összekapcsolását, másrészt lehetővé teszi a földhivatali adatbázisok távoli adathozzáférését külső felhasználók (regisztrált

fizető

felhasználók)

pl.

bankok,

közigazgatási

intézmények,

önkormányzatok, közjegyzők, ügyvédi irodák stb. számára. 2002. június 10-én az ország összes járási földhivatalában megkezdődött a TakarNet hálózaton keresztüli tulajdoni lap másolat szolgáltatás, vagyis azóta mindegyik járási földhivatal szolgáltat tulajdoni lap másolatot nemcsak saját illetékességi területéről, hanem az ország bármely részéről. Külső felhasználók 2003. áprilisa óta csatlakozhatnak a hálózathoz, ma már több mint 9000 felhasználó használja a rendszer szolgáltatásait üzemszerűen. A TakarNet regisztrált felhasználók a honlapon belépve igénybe vehetik a számukra elérhető on-line földhivatali szolgáltatásokat: elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap másolat (szemle vagy teljes) – különböző keresési szempontok szerint, pl. helyrajzi szám, helyrajzi szám intervallum, ingatlan postai címe, postacím részlete alapján stb. elektronikus dokumentumként szolgáltatott, elektronikusan hitelesített ún. e-hiteles tulajdoni lap másolat (szemle vagy teljes) – különböző keresési szempontok szerint, pl. helyrajzi szám, helyrajzi szám intervallum, ingatlan postai címe, postacím részlete alapján stb. térképmásolat – belterületi, külterületi és zártkerti ingatlanokról értesítés tulajdoni lap változásáról – széljegyzésről, címmódosításról, szolgalom bejegyzéséről, tulajdonjog változásáról stb. elektronikus dokumentumként szolgáltatott e-hiteles földhasználati lap másolat (teljes vagy részleges másolat) – különböző keresési szempontok szerint A szolgáltató-felhasználó kapcsolat internet jellegű, web felületeken keresztül valósul meg, így a felhasználók egy egyszerű internet böngésző program segítségével érhetik el a TakarNet szolgáltatásokat. Web-lapok segítik a felhasználók adatbázis-lekérdezéseit, illetve tájékoztatnak az aktuális szolgáltatásokról, a szolgáltatások árairól, a földhivatalokról, a földhivatalok ügyfélszolgálati rendjéről stb. A különböző szolgáltatások igénybevételéhez eltérő web-lapok állnak rendelkezésre.

35

A szolgáltató-felhasználó kapcsolat interaktív, vagyis a kérés, kérelem kitöltéséhez a rendszer támogatást nyújt, és az elsődleges ellenőrzés (pl. létezik-e a megadott helyrajzi szám az illető földhivatalnál), valamint az esetleges korrekció után azonnali válaszüzenet érkezik. Az ország bármely pontjáról bármelyik földhivatal elérhető, vagyis pl. egy balatonfüredi ingatlan tulajdoni lapja akár Budapesten vagy Miskolcon is beszerezhető. A TakarNet egy zárt számítógépes hálózat, amely korlátozott és szigorúan ellenőrzött hozzáférést biztosít a külső felhasználók számára. A külső felhasználók kizárólag védett átjárókon keresztül érhetik el a hálózat számukra engedélyezett szolgáltatásait. A biztonságos üzenetforgalmat többszintű titkosítási rendszer segíti, sor kerül pl. az üzenetek tartalmának titkosítására, digitális kulcsok, felhasználó azonosítók, jelszavak stb. használatára. A rendszer rögzíti és pontosan azonosítani tudja a kérelmet benyújtó felhasználót, a lekérdezés időpontját és tárgyát. Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap másolat semmilyen formában (képernyőn megjelenítve, fájlba lementve, kinyomtatva stb.) sem rendelkezik bizonyító erővel, ezért tartalmához joghatások sem fűződnek. Hiteles tulajdoni lap másolatot és térképmásolatot csak járási földhivatal szolgáltathat. A hiteles tulajdoni lap másolatot 2002. február 4-e óta az erre a célra szolgáló biztonsági elemekkel ellátott biztonsági papíron szolgáltatnak a földhivatalok.24

24

http://www.foldhivatal.hu/content/view/15/19/

36

25

Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott e-hiteles tulajdoni lap másolat olyan elektronikus okirat, amelyen szerepel a szolgáltató hitelesítő záradéka (tanúsítvány) és a szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus aláírásával hitelesíti és elhelyezi rajta időbélyegzőjét. Az e-hiteles okirat bizonyító erejű, és igazolja, hogy az e-hiteles okirat az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból származik, és tartalma az időbélyegző által jelzett időpontban megegyezett az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban elektronikus formában rögzített közhiteles hatályos adatokkal. Kinyomtatva,

papír

formátumban

nem

minősül

hiteles,

bizonyító

erejű

dokumentumnak, csak elektronikus formában rendelkezik bizonyító erővel. A jogszabály-módosítások következtében 2010. január 1-től csak az e-hiteles tulajdoni lap felel meg az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben szabályozott fokozott biztonságú elektronikus okirat feltételeinek, így csak az e-hiteles tulajdoni lap másolat rendelkezik mindazzal az okirati bizonyító erővel, amely megegyezik a teljes bizonyító erejű magánokiratokhoz kapcsolt joghatásokkal, valamint csak az e-hiteles

25

http://www.takarnet.hu/biztonsag/html/kezd.html

37

tulajdoni lap másolat tekinthető az eljárási törvényekben szereplő okirati bizonyítási eszközök virtuális megfelelőjének. A hálózaton történő adatszolgáltatás igénybevételéhez a csatlakozási engedélyen és a szolgáltatási szerződés megkötésén túlmenően a felhasználónak rendelkeznie kell bizonyos technikai feltételekkel is. A TakarNet rendszerhez történő csatlakozás fizikai megvalósításához a felhasználó oldalán szükség van: működő adatátviteli vonalra a szolgáltató és felhasználó között, egy korszerű kiépítésű (pl. Pentium) személyi számítógépre, internet böngészőre egy pdf megjelenítő programmal, hozzáférési jogosultságra (digitális igazolvány), amelyet a FÖMI a regisztráció során ad át. A TakarNet hálózat szolgáltatásai számos internet böngésző program segítségével elérhetők, mint pl. Internet Explorer, Mozilla Firefox, Netscape stb. (bármilyen böngésző, amely elfogadja a digitális igazolványt). Ajánlott a választott böngésző legújabb verziójának használata. A pdf megjelenítésre a szintén ingyenese elérhető Acrobat Reader aktuális verziója ajánlott. A szoftverek 32 bites MS Windows kompatibilis platformon futnak. A fenti szoftverek ingyenesek, a FÖMI a szolgáltatási szerződés megkötésekor CD-n átadja a felhasználónak.26

4.2. Takaros A TAKAROS szoftver rendszer két alrendszerből épül fel, melyek integráltan alkotják az egységes rendszert. Ezek az Ingatlan-nyilvántartási alrendszer és a Térképészeti alrendszer. A rendszer egy integrált megoldás a térképek kezelése és az ingatlannyilvántartás tekintetében. Mindkét alrendszer az Oracle adatbáziskezelőt használja. A két alrendszer integráltan működik abban az értelemben, hogy amennyiben egy adott helység adott fekvése (kül. v. belterület) államilag átvett státuszú, létezik a digitális térképe, úgy a földrészleteket érintő területváltozásokat a térképészeti alrendszer kezdeményezi, és a terület adatokat az ingatlannyilvántartás a térképészeti alrendszerből veszi. Az integráció megnyilvánul az iktatásban és a lekérdezésben is. Ha ingatlannyilvántartásban kiválasztunk tulajdoni lapokat, akkor azok térképei megjeleníthetők és viszont.

A

térképen

kijelölt

tulajdoni

lapok

az

iktatásban

automatikusan

széljegyezhetők. 26

http://www.foldhivatal.hu/content/view/15/19/

38

Az ingatlan-nyilvántartási alrendszer főbb funkciói: - iktatás, széljegyzés és ügyiratkezelés - ügyintézési tevékenységek - tulajdonilap változás vezetése - határozatok és intézkedések készítése, generálása - foganatosítás, azaz a tulajdoni lap és térkép jogerőre emelése - statisztikák - rendszerkarbantartás. A térképészeti alrendszer főbb funkciói: - alappontok és határvonalak karbantartása - térképkészítés támogatása - térképi változások kezelése.27 4.3. ÉTDR Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) egy központi, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást országos szinten egységesen támogató informatikai rendszer. Az ÉTDR támogatást nyújt az építésügyi hatósági engedélyezési alapeljárások, az alapeljárásokhoz kapcsolódó további eljárások, valamint a közigazgatási jogorvoslati eljárások elektronikus kezdeményezéséhez és lefolytatásához. Az ÉTDR felhasználói: - a kérelmező, az engedély iránti kérelmet benyújtó építtető, - a tárgyi és a szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosultak (tulajdonosok, haszonélvezők stb.), - az építtető által megbízott közreműködő szakemberek, szakértők (tervezők, felelős műszaki vezetők, építési műszaki ellenőrök, vállalkozó kivitelezők, építésügyi igazgatási szakértők, stb.), - az ügyben eljáró első- és másodfokú építésügyi hatóságok, szakhatóságok munkatársai, - a hatóság(ok) által megbízott szakértő(k), - a hatósági tevékenység felügyeleti tevékenységét ellátó szerv munkatársai, 27

Király László és dr. Niklasz László:TAKAROS, a körzeti földhivatalok új informatikai rendszere, 3-5.o.

39

- az ügyfélszolgálati pont(ok) munkatársai. A támogatott eljárások: - az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások (fő ügyviteli folyamatai: a kérelem nyilvántartásba vétele, a ténytartalom vizsgálata, ügyfelek értesítése az eljárás megindításáról,

szakhatósági

állásfoglalás,

hiánypótlási,

felfüggesztési,

kiadmányozási, stb. cselekmények, döntés), jogorvoslati eljárások, - további eljárások: jogutódlás, engedély hatályának meghosszabbítása, hatósági bizonyítvány kiadása, kérelem módosítása, építésügyi (építésrendészeti) hatósági intézkedés iránti kérelem, stb. A kérelmező elektronikus dossziéba tölti fel a kérelmet és azok mellékleteit. A feltöltés történhet az ÉTDR online felületén, offline módon ÁNYK nyomtatványok használatával, személyes megjelenéssel az ügyfélszolgálati ponton, vagy postai úton – ez utóbbi két esetben a dokumentációt elektronikus adathordozóra írva kell mellékelni. A papír alapú mellékletek digitalizálása, és a digitalizált kérelem, valamint az elektronikus

adathordozón

érkező

tervrajzok

ÉTDR

mappába

másolása

az

ügyfélszolgálati ponton történik. A hatósági ügyintézés, az eljárás akkor kezdődik, amikor az ügyfél (személyesen, vagy az ügyfélszolgálati pont közreműködésével) el is indítja az eljárást. A kérelmező az ÉTDR-be belépve az eljárás során folyamatosan megtekintheti az eljárás aktuális állapotát. A hatósági ügyintézés során az ügyintézők az ÉTDR-ben tárolt elektronikus adatok alapján döntenek. A közreműködő hatóságok egymás közötti kommunikációja, a döntés előkészítése, kiadmányozása az ÉTDR-ben történik, a hatóság felkérésére résztvevő szakértők szintén itt készítik el szakvéleményüket. A döntésről az ügyfél az általa meghatározott kapcsolattartási mód szerint (elektronikusan vagy papír alapon) értesül. A rendszer készen áll az e-közigazgatás egyéb rendszereihez történő csatlakozásra is, így lehetővé válik többek között az illetékek és szolgáltatási díjak elektronikus fizetése, az elektronikus postai szolgáltatások igénybevétele, az ingatlan-nyilvántartási adatok elektronikus beszerzése és ellenőrzése, az elektronikus iktatással való szinkronizáció, a statisztikai adatszolgáltatások automatikus teljesítése.28

28

https://www.e-epites.hu/2476

40

4.3. DATR A DATR (DAT Alapú Térképkezelő Rendszer) térképi adatbázis kezelő program. A TAKAROS-DATR integrált működésének eredménye, a hiteles és naprakész ingatlannyilvántartási adatok és kataszteri térképi adatok együttes szolgáltatása. Adatszolgáltatás és minden ingatlan-nyilvántartási térképet érintő ügy csak TAKAROS iktatással jöhet létre. A földhivatali alaptevékenységhez kapcsolódóan a következők végezhetőek el: 1. Térképmásolat kiadása (hiteles vagy nem hiteles): szabványos, nyomtatott formában történik 2. Teljes körű adatszolgáltatás, mely tartalmazza: - a változási vázrajzok előállításához szükséges DAT, vagy IBN formátumú fájlt - a TAKAROS-on keresztül kiadható tulajdoni lap első oldalának nyomtatott másolatát - az érintett terület nyomtatott térképmásolatát - a változással érintett földrészletek előzetes munkarészei29

29

DATR Felhasználói kézikönyv, DATR Verzió: 4.1.43. Budapest, 2012. Június, Földmérési és Távérzékelési Intézet

41

Befejezés Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokról vezetett olyan közhiteles nyilvántartás, amelyet bárki által megismerhető jogszabályok, egységes és kiszámítható eljárási rendek mellett a földhivatalok vezetnek, és amelynek tartalmáért az állam szavatol. A tulajdonviszonyok stabilitása, átláthatósága és biztonsága valóban fő szempont, az ingatlanok értéküknél, gazdasági életben betöltött szerepüknél fogva kiemelt jogi védelmet érdemelnek, melynek biztosítását társadalmunk az államtól joggal várja el. A tulajdonhoz való jog stabilitása alkotmányos alapjog, jogrendszerünk elismeri és védi a tulajdon valamennyi formáját. Az ingatlanok állami leltárba vételével és a hatósági nyilvántartás nyilvánossági alapelvével – a stabilitáson túl – az átláthatóság is megoldott. Nemcsak a nyilvántartás tartalma, hanem az eljárás teljes folyamata átlátható. A hatályos jogszabályok garanciát nyújtanak a tulajdoni jogbiztonság érvényesítéséhez is. A földhivatali szervezet (mint első, illetve másodfokú hatóság) csupán egyike a végrehajtásban feladatokat ellátó intézményrendszernek; a fellebbezést követően a bíróságnál jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. A HVG tudósított arról, hogy hazánk nyolcadikként felkerült a Világbanknak arra a 10es toplistájára, amelyen a legutóbbi felmérés óta, az üzleti környezet tekintetében legtöbbet fejlődő gazdaságokat emelték ki. A jelentés készítői négy területen is (építési engedélyek kezelése, ingatlanok bejegyzése, adózás és a vállalkozások felszámolása) méltatták a kedvező változásokat. A kilenc szempont alapján vizsgálódó kutatás szerint, amely még a 2010. június 1-jei állapotokat tükrözte, Magyarország 19 helyet javítva, leginkább az ingatlanbejegyzés területén rukkolt előre. Az elmúlt években delegációk sora adja egymás kezébe a kilincset: mind a magyar ingatlan-nyilvántartást tanulmányozzák. Már nemcsak az EU tagállamai érdeklődnek. A Kínai Népköztársaság Földügyi és Természeti Erőforrás Minisztériumának küldöttsége – a miniszter-helyettes vezetésével – 2011-ben szakmai látogatást tett Magyarországon, melynek keretében egy minisztériumi szintű együttműködési keretmegállapodást is aláírtak. A két ország földügyi szakigazgatási intézményei a földügyi információs rendszereket, az egységes ingatlan-nyilvántartást, a földvédelmet, a földrendezést és távérzékelést érintő projektek kapcsán kívánnak együttműködni. A magyar földügyi igazgatás rendszerére különösen büszkék lehetünk, hazánkban 160 éve folyamatosan fejlődik az ingatlan-nyilvántartás. Oszthatatlan intézményrendszerünk

42

erőssége, hogy egységes a térképi és a tulajdonjogi kataszter. Magyarország a mai ingatlan-nyilvántartási szervezetével a világban példamutató szerepet játszik.30

30

Énhasadás Ismét napirenden a kérdés: ingatlan-nyilvántartás vagy telekkönyv? Borsay Tamás Budapest Fõváros Kormányhivatala Földhivatalának vezetõje

43

Irodalomjegyzék: Gondosné Pusztahelyi Réka: Ingatlan-nyilvántartási jog Csűri Éva Katalin-Darák Péter-Hidasi Gábor-Kovács László-Zámbó Tamás: Az ingatlan jogi kézikönyve KJK-Kerszöv, 2004 Kalas Tibor-ifj. Kalas Tibor-Paulovics Anita-Torma András: Közigazgatási hatósági eljárás Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012 Dr. Bende-Szabó Gábor, Dr. Farkas Imre, Dr. Harsányi Zsolt, Dr. Ivancsics Imre, Dr. Kilényi Géza, Dr. Puss Lajos, Szittner Károly: A közigazgatási eljárási törvény kommentárja Complex, 2009 Baraczkáné-Gyurita-Lapsánszky-Mudráné-Patyi-Varga:

Közigazgatási

jog

II.

Közigazgatási hatósági eljárásjog Nordex Kft. Dialóg Campus Kiadó, 2007 Prof. Dr. Torma András-Dr. Csáki Gyula Balázs: Informatika Igazgatásszervező alapképzési szak hallgatói számára Miskolc, 2010 Lőrincz Lajos (szerk.): Eljárási jog a közigazgatásban Unió Kiadó, 2003 Dr. Mikó Zoltán: Szakigazgatási ismeretek – Tanagyag a kormányablak ügyintéző képzés 4.egyedi ügyek és élethelyzetek c. moduljához - Természeti és épített környezet igazgatása Budapest, 2013 Dr. Budai Balázs Benjámin Phd: E-közigazgatás az ügyfélszolgálatban – Praktikus

e-

közigazgatási ismeretek, a Kormányablakok munkatársainak (3. modul) Budapest, 2013 Dr. Boros Anita: Közigazgatási hatósági eljárás (2. modul) Budapest, 2013 Dr. Varga József: Magyar ingatlan-nyilvántartás – jegyzet 2009. Dr. Rytkó Emília - Dr. Belánszki Gyula: Nyilvántartási rendszerek és adatvédelem Magyar Közigazgatási Intézet, 2001. Fehér Zoltán, Német Gyula, Pécsváradi János: Eljárási jog a közigazgatásban UNIO, 1994 Balogh Béla: Szómágia az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény körül . - In: Ügyvédek lapja : a Magyar Ügyvédi Kamara folyóirata, ISSN 0230-8398 , 2012. (51. évf.), 3. sz., 33-35. p. Bónis Péter: Ingatlan-nyilvántartás vagy telekkönyv? (A polgári jogi kodifikáció és a telekkönyvi elbirtoklásról szóló alkotmánybírósági határozatok) . - In: Magyar jog, ISSN 0025-0147 , 2011. (58. évf.), 6. sz., 343-348. p. Balla Zoltán: Jogértelmezési problémák az ingatlan-nyilvántartási eljárásban . - In: Jura, ISSN 1218-0793 , 2011. (17. évf.), 2. sz., 219-220. p.

44

Lugosi József: Az ingatlan tulajdonjoga adásvétel útján történő megszerzésének ingatlan-nyilvántartásba bejegyzése az ingatlan-nyilvántartási és a közigazgatási hatósági eljárás tükrében . - In: Magyar jog, ISSN 0025-0147 , 2010. (57. évf.), 2. sz., 94-102. p. Kazay László: Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog törléséről . - In: Magyar jog, ISSN 0025-0147 , 2010. (57. évf.), 8. sz., 474-478. p. Jójárt László: Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések törvénybe foglalt bizonytalansága . - In: Közjegyzők közlönye, ISSN 1416-7883 , 2010. (57. évf.), 2. sz., 20-33. p. Süliné Tőzsér Erzsébet: Az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatos kötelmi és dologi jogi igények érvényesítése esetén az ingatlan-nyilvántartási eljárás szabta korlátok terjedelme . - In: Magyar jog, ISSN 0025-0147 , 2010. (57. évf.), 8. sz., 479-487. p. Kovács László: Feszültségi pontok a tulajdonjog és az ingatlan-nyilvántartás szabályainak találkozásánál . - In: Magyar jog, ISSN 0025-0147 , 2009. (56. évf.), 8. sz., 471-479. p. Lugosi József: Az ingatlan tulajdonjoga adásvétel útján történő megszerzésének ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésének polgári jogi és illetékfizetési (alkotmányossági) kapcsolódásai . - In: Magyar jog, ISSN 0025-0147 , 2009. (56. évf.), 11. sz., 671-680. p. Sándor József: Az ingatlan-nyilvántartás néhány kérdése - földmérő szemmel . - In: Magyar jog, ISSN 0025-0147 , 2008. (55. évf.), 7. sz., 489-430. p. Kurucz Mihály: Az ingatlan-nyilvántartás adatok, a térképi tartalom közhitelességének tartalma és annak problémája . - In: Magyar jog, ISSN 0025-0147 , 2008. (55. évf.), 2. sz., 82-91. p. Kurucz Mihály: A jogerőhatás és a közhitelesség jogvédelmi hatásainak kollíziója az 1997. évi CXLI. tv. által szabályozott ingatlan-nyilvántartásban . - In: Magyar jog, ISSN 0025-0147 , 2007. (54. évf.), 8. sz., 458-468. p. Király László és dr. Niklasz László:TAKAROS, a körzeti földhivatalok új informatikai rendszere Miskolci Járási Hivatal Járási Földhivatala Ügyrendje DATR Felhasználói kézikönyv, DATR Verzió: 4.1.43. Budapest, 2012. Június, Földmérési és Távérzékelési Intézet Énhasadás Ismét napirenden a kérdés: ingatlan-nyilvántartás vagy telekkönyv? Borsay Tamás

Budapest

Fõváros

Kormányhivatala

Földhivatalának

vezetõje

(http://www.foldhivatal.hu/content/view/179/102/)

45

http://www.agt.bme.hu/varga/ingatlan/jegyzet/jegyzet.htm#osszefoglalas www.foldhivatal.hu www.fomi.hu www.takarnet.hu http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_INY6/ch01s02.html http://www.geo.info.hu/sdila/prot/tanterv/konyvtar/infotech/pdf/07ingatlan.pdf https://www.e-epites.hu/2476

46

Jogszabályjegyzék: A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtására kiadott 21/1997. (III.12.) FM-HM rendelet A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999. (VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelet A telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 166/2009. (XII.9.) FVM rendelet Az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI.13.) FVM rendelet A kisajátítási terv elkészítésérõl, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII.3.) Korm. rendelet Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet A térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról, és az állami átvétel rendjéről szóló 15/2013. (III. 11.) VM rendelet Az alapponthálózati pontokkal kapcsolatos szabályokról szóló 51/2014. (IV. 29.) VM rendelet A

földmérési

és

térképészeti

tevékenység

végzéséhez

szükséges

szakképzettségről szóló 19/2013. (III. 21.) VM rendelet A földmérő igazolványról, az ingatlanrendező földmérő minősítésről, valamint a földmérési szakfelügyelői feladatokról szóló 52/2014. (IV.29.) VM rendelet A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet Az államhatár vonalát rögzítő okmányok nyilvántartási példányai kezelésének, tárolásának rendjéről és a változások átvezetésének szabályairól szóló 386/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet A légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló 399/2012 (XII. 20.) Korm. rendelet

47

Az állami digitális távérzékelési adatbázisról szóló 29/2014. (III. 31.) VM rendelet Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény és a végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet A számítógépes

ingatlan-nyilvántartási

rendszerbõl

lekérdezés

útján

szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII.28.) FVM rendelet A számítógépes

ingatlan-nyilvántartási

rendszerbõl

történõ

szolgáltatás

feltételeit tartalmazó szolgáltatási szerzõdés kötelezõ elemeiről szóló 207/2006. (X.16.) Korm. rendelet 1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzi Névbizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet A járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelölésérõl szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelmérõl szóló 2010. évi CLVII. törvény A

nemzeti

adatvagyon

körébe

tartozó

állami

nyilvántartások

adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III.22.) Korm. rendelet A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Korm. rendelet A földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díjfizetés részletes szabályairól szóló 155/2009. (XI.16.) FVM rendelet A földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999. (XII.22.) FVM rendelet

48

A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény A részarány

földkiadás

során

keletkezett

osztatlan

közös

tulajdon

megszüntetésének részletes szabályairól szóló 405/2012. (XII.28.) Korm. rendelet A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény A föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papír alapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak szabályairól szóló 47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet A mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Az infromációs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény

49

A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény A Nemzeti

Földalapba

tartozó

földrészletek

hasznosításának

részletes

szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I.18.) Korm. rendelet A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet

50