544. ORSZÁGOS ÜLÉS 1914 június hó 18-án, csütörtökön, Beőthy
Tárgyal:
P á l elnöklete alatt.
Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. — A körös—belovár—verőcze — barcsi h. é. vasút hálózatra ujabb egységes engedélyokirat Hadásáról szóló törvényjavaslat előterjesztése. — A hatóságok büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az országos tanári nyugdíj- 09 gyámintézet 1912. évi állapotáról ; továbbá az országos tanítói nyugdíj- és gyámintézet 1912. évi állapotáról, végül a kir. József műegyetem uj épületeinek elkészültéről a vallás- és közoktatásügyi minister jelentéseinek tárgyalása. — A m. kir. iparfelügyelők 1912. évi tevékenységéről a kereskedelem ügyi minister jelentésének tárgyalása. — P . Ábrahám Dezső. Béla Henrik, Blahó Pál, Bartos János, Sztranyavszky Sándor, Almásy László, Szepesházy Imre, J u r i g a Nándor és Lengyel Zoltán képviselők mentelmi ügyeinek tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése.
A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza János, István, Balogh Jenő, b. Harkányi Jankovich Béla. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 50 perczkor.) Beőthy Pál elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szász Pá] ; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Mihályi Péter, a javas latok ellen felszólalókat jegyzi Kcstyál Miklós jegyző ur. Bemutatom a t. háznak a Magyar Országos Állatorvos-Egyesületnek Krolopp Hugó ország gyűlési képviselő ur által ellenjegyzett kérvényét a vármegyei közigazgatásról szóló törvényjavaslat tárgyában. Minthogy a vármegyei közigazgatásról szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási és pénzügyi bizottságoknak adatott ki, javaslom, hogy a kérvény eredetiben adassék ki a közigazgatási bizottságnak, másolat ban pedig a pénzügyi bizottságnak a javaslattal leendő együttes tárgyalás czéljából. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen/J Akkor igy mondom ki a határozatot. Bemutatom a t. báznak Pozsony vármegye közönségének feliratát az erdélyi határok megerősitése tárgyában ; Gömör és Kis-Hont vármegye közönségének feliratát a katonai beszállásolási törvény módosí tása ügyében.
Mindezen feliratok a házszabályok 236. §-a értelmében, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: T. ház ! Van szerencsém törvényjavaslatot benyúj tani a körös—belovár—verőcze—barcsi h. é. vasút hálózatra ujabb egységes engedélyokirat kiadása tárgyában (Inni. 1080). Kérem azt kinyomatni, szétosztatni és jelentéstétel végett a pénzügyi és a közlekedésügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A beterjesztett törvényjavaslat a kőrös—belovár—verőcze—barcsi helyi érdekű vas úthálózatra ujabb egységes engedélyokirat kiadása tárgyában ki fog nyomatni, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénz ügyi és a közlekedésügyi bizottsághoz utasittatik. Következik a napirend, és pedig annak rlső pontja: a hatóságok büntetőjogi védelmérőlszóló tör vényjavaslat harmadszori olvasása (ír. 1058, 1068). Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavas latot). Elnök: Miután vitának helye nincs, követ kezik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatnak-e az épen felolvasott törvényjavas latot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen I) Elfogadtatik. Az igy harmadszori olvasásban is elfogadott törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a napirend második pontja : az országos tanári nyugdij- és gyámintézet 1912.
544. országos ülés 1914 június 18-án, csütörtökön. évi állapotáról a vallás- és közoktatásügyi minister ur jelentése (írom. 1041). Az előadó ur kivan szólani. Mártonffy Márton előadó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A vallás- és közoktatásügyi minister ur jelentése az országos tanári nyugdíj és gyámintézet 1912. évi állapotáról a közoktatás ügyi bizottság által letárgyaltatván, erre nézve a bizottság mindenekelőtt megállapítja azt, liogy a tanári nyugdíj- és gyámintézet vagyonmérlege az 1912. évi zárszámadások szerint az év kezdetén volt 5,675.873 K, az év folyamán 6,526.745 K-ra emelkedett, eszerint a növekedés az 1912. évben 850.872 K volt. Ezek előrebocsátása után konstatáljuk azt, liogy az 1912. év kezdetén 121 tanintézet tarto zott ezen nyugdíjintézet kötelékébe 1127 rend szeresített állással, ebből pedig 1036 véglegesen megerősített rendes tanár volt tagja a nyugdíj intézetnek. A felolvasott számadatokból tehát kitűnik, hogy 91 tanárral kevesebb volt tulaj donképen a nyugdíjintézetnek tagja, mint amennyi állás rendszeresítve volt. Ez abból fotyik, hogy részint egyes állások nem voltak betöltve, részint olyan tanárokkal voltak betöltve, akik, ha rendes tan székre is, de ideiglenesen alkalmaztattak, részint pedig helyettes tanárokkal; ezen akár ideiglenesen alkalmazott tanárok, akár helyettesítéssel meg bízottak pedig a nyugdíjintézetnek tagjai nem lehettek. E szerint ezek a bekövetkezett idők fo lyamán nyerik el arra nézve képességüket, hegy a nyugdíjintézetnek tagjai lehessenek. Az 1912. év végén tagja volt a nyugdíjinté zetnek 9 akadémia 100 állással, 78 gimnázium 898 állással, 3 reáliskola 23 állással, 15 felsőkeres kedelmi iskola 63 és 22 tanító- és tanítónőképző, továbbá óvóképzőintézet 102 rendszeresített állás sal. Eszerint az 1912. év végén 1186 végleges rendes tanár volt tagja az intézetnek, vagyis 110-zel kevesebb, mint amennyi nyugdíjra jogosító állás volt. Megjegyzem, hogy a nyugdíjintézetbe nem lett felvéve igen sok olyan intézet, amely nem jelentkezett. Ezek különösen a felekezeti közép iskolák és képezdék. Erre nézve a vallás- és köz oktatásügyi minister ur csak néhány nap előtt tett a háznak jelentést s kijelentette, hogy felszólí tást fog intézni valamennyi ilyen iskolafentartóhoz, hogy mindannyian lépjenek be a nyugdíjés gyámintézetbe. Ez esetben természetesen már egy év múlva ugy a rendszeresített állások, mint a felveendő tanárok létszáma körülbelül meg fog kétszereződni. Nagyon fontos és jelentékeny intézmény ez, amely körülbelül 17—18 év óta áll fenn és a tanárokra nézve nagy jótétemény. Az alább kö vetkező adatokból is kitűnik, hogy az 1912. év folyamán nyugdíjaztatott hét gimnáziumi és egy akadémiai tanár s ezért 37.000 koronával csökkent a teher, ellenben az 1912. év végéig nyugdíjaz tatott 11 gimnáziumi, egy reáliskolai és egy tanitóképezdei tanár, vagyis összesen 13 tanár, akiknek KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXIV. KÖTET.
521
nyugdija czimén már 69.000 egynéhány száz korona utalványoztatott ki. Az előadottakon kívül meg kell még jegyez nem, hogy özvegyi nyugdijat, amiről ezelőtt egy általában szó sem volt, az 1911. év végén 140 özvegy- élvezett és ezek részére 152.671 korona fordíttatott, and átlag számítva egyenkint 1100 korona özvegyi nyugdijat jelent. Meg kell még jegyeznem, hogy egy-egy tanárra átlag véve, körülbelül 4350 korona nyugdíj jutott. Ha ezt összehasonlítjuk a 15—16 év előtti hely zettel, amikor a felekezeti tanárok alig 1000 korona nyugdijat kaptak, konstatálnunk kell azt, hogy az állam kitűnően gondoskodik a nem állami tanárok nyugdíjellátásáról is. Az árvákról is történt gondoskodás, amennyi ben 106 árva összesen 18.802 K nevelési járulékot kapott. Egybevetve és összegezve az évi kiadásokat, kitűnik, hogy a tanári nyugdíj- és gyámintézet a mondott években tanári és özvegyi nyugdijakra, árvák nevelési pótlékára összesen 914.817 K-át fordított, tehát 37.572 koronával többet, mint az előző évben. Részletesen beszámol továbbá a ministeri jelentés arról, hogy a tanári nyugdíjintézet alapvagyona mikép kezeltetik. A kimutatásból kitű nik az, hogy a vagyonnak körülbelül 45%-a ér tékpapírokban, 38%-a kölcsönökben, a többi, mintegy 17%-a cselekvő hátralékképen szerepel. Ez a cselekvő hátralék abból származik, hogy az egyes iskolafentartók iskoláik építésére és ki bővítésére a tanítói nyugdíjból vettek fel köl csönt, s ezután a kölcsön után a törvény szerint 3 % kamatot kötelesek ugyan fizetni, de ezt a 3%-ot, tekintettel az utolsó négy-öt év mostoha viszonyaira, az iskolafentartók nem voltak képe sek megfizetni; így tesz ki a cselekvő hátralék 17%-ot. A vallás- és közoktatásügyi minister ur azonban gondoskodott arról, hogy ezek az iskola fentartók kötelezettségüknek eleget tegyenek. Ez örvendetes jelentés, amelyet a bizottság azzal a kéréssel és javaslattal terjeszt a ház elé, hogy méltóztassék azt tudomásul venni és hasonló eljárás végett a főrendiházhoz áttenni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a közok tatásügyi bizottság által előterjesztett jelentést elfogadni, az abban foglaltakat helyeslőleg tudo másul venni és a jelentésnek hasonló czélból a fő rendiházhoz való áttételét elhatározni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatott. Ehhez képest mondom ki a határozatot. Következik a napirend 3. pontja : az országos tanítói nyugdíj és gyámintézet 1912. évi állapotáról a vallás és közokatásügyi minister jelentése (ír. 1042). Az előadó urat illeti a szó. 60
522
Bi'i. országos ülés 19H j uniiis 18-án, csütörtökön. Mártonffy Márton előadó: T. képviselőház!
(Halljuk! Halljuk/) Amilyen örvendetes jelentést volt szerencsém tenni a nem állami tanárok nyug díjintézetéről, már most beszédem kezdetén kény telen vagyok konstatálni, hogy kevésbbé meg nyugtató az a jelentésem, amelyet a tanitói nyug díjintézetre és gyámalapra nézve fogok tenni. (Halljuk!) A közoktatásügyi bizottság bebatóan tárgyalta a ministeri jelentést és a bizottság jelentéséből a következők tűnnek ki : Mindenekelőtt kiemeli a jelentés, hogy mély sajnálattal értesült a bizottság a minister jelentéséből arról, hogy ez az intézmény jelenlegi szervezetében és dotáeziója mellett ma holnap a tönk széléhez jut. Maga a minister ur köteles nyíltsággal és őszinteséggel kijelenti, hogy az alap mathematikai mérlege teljesen megrendült és a viselendő terhekhez képest amúgy is elégtelen tőkéje rohamosan fogy, ami abból származott, hogy az 1875 : XXXII. t.-czikkel megalkotott tanitói nyugdíj-és gyámintézet életbeléptetése idején 600 koronás nyugdíjigény vétetett alapul, (Halljuk! Halljuk!) a tanítók illetményei azonban jelenté kenyen emelkedtek. Hiszen méltóztatnak tudni, hogy az 1907-ben, 1909-ben, 1912-ben, és a most legutóbb is történt emelések által tulajdonképpen megháromszorozód tak a tanitói fizetések, ellenben az állami hozzá járulás és az egyes iskolafenntartóknak a nyugdij alaphoz való hozzájárulása az 1875-iki állapot szerinti magasságban maradt. Már pedig ha ehhez hozzávesszük azt, hogy akkor kezdetben 500 tagja volt a nyugdíjintézet nek, ma pedig 31.000 s egynéhány tagja van és hogy mig akkor 600 korona nyugdíjjal hagyhatta el a tanító állását, ma 1600, 2600, sőt 3600 K nyugdíjat is élvez : nagyon természetes, hogy csak az igazságot mondtuk el azzal, hogy ez a nyug díjalap, ha így haladunk tovább, legközelebb teljesen el fog fogyni. Az 1912. évben az országos tanitói nyugdijés gyámintézetbe felvett tagok száma 31.255 volt, az iskolafenntartók díjai pedig 34.664 tanító és óvó után szabattak ki. Eszerint 3409-czel ke vesebb tanitó volt a nyugdíjintézetbe felvéve, mint amennyi állás rendszeresítve volt. Ez abból származik, hogy rendszerint az év végén zára tik le ez a mérleg, a tanitói állások pedig időköz ben megüresednek és igen sok állás nem töltetik be, másrészt a tanítók és a tanítónők között igen sok a 19—20 illetőleg 18—19 éves, akik tehát ko ruknál fogva nem lehetnek tagjai a nyugdíjinté zetnek és végül azt is be kell vallanom, hogy igen sok állást az iskolafenntartók megfelelő időben nem töltenek be, vagy ha betöltik i , igen sok állásról nem tesznek jelentést és igy elhúzódik a tagdíj befizetés. Ezért történt azután az, hogy a köteles 34.000 s egynéhány állásra 31.000 és egynéhány tanitó után fizettetett be az iskolafentartók részéről a hozzájárulás és maguk a tanítók is, természetesen, háromezer egynéhány százzal kevesebben járultak
hozzá a nyugdijalaphoz. A tanitó nyugdíj és gyámintézet terhére az 1912. év folyamán a következő járandóságok voltak folyósítva. Nyugdíjas tagja volt az intézménynek 5673 tanitó, ezek részére 5,220.478 K nyugdíj utalványoztatott, vagyis átlagban mintegy 1000 K. Ha hozzáveszszük azt, hogy a múltban teljes 40 évi szolgálat után 600 K-t kaphatott a tanitó, látjuk, hogy az 1912. évben, bár még nem az uj fizetés rendezés alapján történik a nyugdíjazás, máris kétannyi nyugdijat élveznek a tanítók. 4590 tanitó ö'-vegyenek 2,001.046 K nyugdij járt, vagyis átlag 450 K jutott egy-egy özvegy tanitónénak. 1379 árvának 174.118 K nevelési pótlék folyósittatott. Egyszersmindenkorra ellátás fejében 48.300 K volt folyósítva. Temeté i járulék cimén 6500 K fizettetett ki. Tanitói árvaházak szükségletének fedezésére 275.247 K volt folyósítva. Ezekről a tanitói árva házakról különösen örvendetes jelentést kell ten nünk. Ilyen árvaház van ugyanis most Debreczenben é' Kecskeméten. Azelőtt volt Kolozsvárott is, de ezt a kormány intézkedése folytán megszün tették és beolva-ztották a dehreczenibe. Ezekben az árvaházakban tanítóknak teljes vagy félárvái neveltetnek hajlamuk szerint addig, amig álláshoz, pályához segithetők és itt arra az örvendetes je lenségre utalhatok, hogy igen sok ipari szakiskolát látogatnak, tehát nem mennek mind u. n. tudo mányos pályára, hanem hajlamaik szerint a fel ügyelők, nevelők igyekeznek őket ízakpályára, kereskedelmi vagy ipari pályára terelni. Megnyug tató ezekre az árvaházakra nézve az is, hogy a közoktatásügyi minister ur gondoskodott arról, hogy a társadalom érdeklődése minél intenziveb ben bevonassák, t. i. felügyelő bizottságokat szer vezett a váro-ok legkiválóbb polgáraiból, a társa dalom férfi és nőtagjaiból, akik meleg szeretettel és érdeklődéssel vesznek részt az árvák nevelésének és oktatása ügyének gondozásában. A tanitói nyugdij- és gyámintézet 1912. évi zárszámadásából a következő adatok tűnnek k i : Cselekvő hátralék volt 4,552.864 korona, kölcsönökben 21,151.202 korona, közforgalmi érték papírokban 2,713.286 korona, ingatlanok értéké ben 1,913.183 korona, ingó vagyonban 104.400 korona, pénzmaradványban 53.877 korona, öszszesen 30,488.814 korona értéke van a nyugdíj intézetnek. Ha ebből levonjuk az 1912. évben szükségessé vált kifizetések czimén előirányzott 6,364.054 koronát, kitűnik, hogy az 1912. év végén tiszta vagyon marad 24,124.759 korona. Ha összehasonlítjuk ezt az előbbi év cselekvő vagyonával, ahol 26 milliót meghaladó volt a vagyon, máris kitűnik, hogy ebben az egy évben körülbelül két millió koronával csökkent a nyug díjintézet törzsvagyona. A ministeri jelentés beszámol arról is, hogy a vagyon hol van elhelyezve. Annak túlnyomó része, 21,151.202 korona, jogi személyeknek tör-
5H. országos ülés 19U jnnius 18-án, csütörtökön. lesztés kölcsönökben, a többi pedig értékpapírok ban és takarékpénztárakban van elhelyezve. Jelentékeny összeget tüntet fel a hátralék, mely körülbelül két és félmillió koronát teszen ki. Amint már beszédem elején megjegyeztem, ez részint abból származik, hogy az iskolafentartók nem teljesitik évenkint pontosan kötelességüket, részint maguk a tanitók is elhanyagolják a befize tést, A vallás- és közoktatásügyi minister ur a bizottságban kijelentette, hogy intézkedett az iránt, hogy az iskolafentartók és a hozzájárulásra köteles tanitók ezután kötelezettségüknek ponto san eleget tegyenek. Az előadottakban hű képét tártuk fel a ta nítói nyugdíj- .és gyámintézet helyzetének, s a bizottság a jelentést azzal a javaslattal mutatja be a képviselőháznak, hogy mivel az 1875. évi XXXII. t.-czikkel megalkotott nyugdíjintézet az utóbb ismételten történt fizetésemelések tárgyá ban alkotott törvények folytán némely jelenté kenyen megnövekedett terhek elviselésére kép telenné vált és a szanálásnak legfőbb ideje most már elodázhatatlanná lett, felhívandó a vallás- és közoktatásügyi minister ur, hogy a jelenlegi vi szonyok és a jövő fejlődést is szemmel tartó ada tok mérlegelése mellett uj tanítói nyugdíjtörvény megalkotására nézve sürgősen tegye meg a szük séges intézkedéseket. (Helyeslés.) Végül a bizottság ezen jelentést az előreboesátott javaslat után azzal terjeszti a ház elé, mél tóztassék azt tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni. (Elénk helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? Ha nem, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyílva nitom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a köz oktatásügyi bizottság épen előterjesztett jelen téséhez hozzájárulva felhívni a vallás- és közok tatásügyi minister urat, hogy a jelenlegi viszonyok és a jövő fejlődést is szemmeltartó adatok mérle gelése mellett uj tanítói nyugdíj törvény megal kotására nézve sürgősen tegye meg a szükséges intézkedéseket és méltóztatik-e továbbá a jelen tést tudomásul venni és hasonló czélból a főrendi házhoz áttétetni, igen vagy nem ? (Igen l) El fogadtatott. Ehhez képest mondom ki a hatá rozatot. Következik a napirend 4. pontja, a kir. Józsefműegyetem uj épületeinek elkészültéről a vallás- és közoktatásügyi minister jelentése (ír. 451, 1043). Az előadó ur kivan szólni.
Kenedi Géza előadó : T. képviselőház ! A kir. József-műegyetem régi épületét 1882-ben nyitot ták meg a Muzeum-köruton. Az épület 600 növen dékre volt szánva, azonban már 10 év múlva, a 90-es évek elején szűknek bizonyosodott és akkor az akkori kultuszminister Wlassics Gyula bölcs előrelátással a jövendőbeli épület helye gyanánt a régi Lágymányosnak egy bizonyos részét biztosí totta, amelyen ma gyönyörű épület áll is. Az épités tekintetében az 1902 : XVII. t.-czikk intézkedik és pedig 10 millió koronát irányozván elő erre, meghagyta a kultuszministernek, hogy
523
az építésről az országgyűlésnek megfelelő jelentést terjeszszen elő. Az épités megkezdődvén, az előirányzott összeggel folyt és pedig kezdetben Czigler Győző építész vezetése alatt 1908-ig zavartalanul, azonban ekkor kiderült, hogy a bekövetkezett drágaság következtében mind az anyagárak, mint pedig a munkabérek körülbelül 25%-kal emelkedtek, azon kívül pedig, amint ez már rendesen szokás, az épí tésnél olyan problémák merültek fel, melyek túlkiadást igényeltek, de még azonfelül a nagy épület előtti Dunapartot a főváros nem akarta kiépíteni, mondván, hogy ez nem tartozik az ő feladatai közé, erre is szükséges volt 300.000 K, ugy hogy az akkori pénzügyminister a kultuszministeriumi uj palota építésére szánt összegből 300.000 K.-t engedett át azokra a többkiadásokra, és igy 12,300.000 K volt az az összeg, amelyet előirá nyoztak. Időközben ujabb tulkiadási szükségletek me rültek fel, nevezetesen a rajztermek átalakításá ban, a padlásürben, a hallgatóság beköltözése utáni növekedés következtében szükséges uj be ruházásokban, továbbá egy obszervatórium épí tésében. Ezek mind össze-vissza 606.945 K tulkiadást eredményeztek, ugy, hogy tisztán szá mítva a József-műegyetem akkor — a jelentés 1911-ben kelt — 12,868.314 K-t és ezenfelül még 568.214 K 44 fillért vett igénybe. Természe tesen azon idő óta megint merültek fel ujabb szük ségletek, amelyek összefüggésben állanak az in tézet növendékeinek szembetűnő számszaporo dásával ; nevezetesen 38.630 K jDÓtmunkákra, körülbelül 500.000 K a rajztermek átalakítására, mert több növendék volt, mint amennyit előirá nyoztak, azután 150.000 K az 1912. évi tanév alkalmával, továbbá egy technikai múzeum léte sítésénél 139.000 K, amely múzeum azonban nagyrészt nem államköltségen, hanem egyesek és intézetek adományaiból és bőkezűségéből jött létre s amely a technikának ma egyik büszkesége. Ezeket a túllépéseket a királyi műegyetem épületének sikerült volta és az intézetnek jósága bőven indokolja. Amint méltóztatik tudni, sikerült a Lágymányoson valóban elsőrangú technikai fő iskolát létesiteni, amely a megnyitáskor nemcsak ö felségének legmagasabb megelégedésével talál kozott, hanem egyszersmind a közvéleménynek általános megelégedésével is és pedig nemcsak a külső elrendezésnél fogva, de a benne uralkodó tudományos és gyakorlati szellemnél fogva, a taní tási, tradálási kéjiiesség-erejénél fogva és még azon felül azáltal is, hogy egyetlen főiskolánkban sincs az ifjúságnak érdeke egy intézet területén olyan szépen megoldva, mint itt, ahol igen kiváló főiskolai egyesületek működnek és pedig a tanári kar arra rendelt tagjainak sikeres vezetése mellett. Ezt a magas szinvonalt a külföld is honorálta, amennyiben a magyar technikai főintézetben ki képzett mérnökök a külföldön is könnyen nyernek elhelyezést és általában ennek a kiváló intézetnek ' igen jó hire van külföldön is, sőt sok képzett mér66*
524
544. országos ülés 1914 j\unius 18-án, csütörtökön.
nökünk van, aki külföldi nagy vállalatoknál érvé nyesiti tehetségét és ott nyer elhelyezést. Azonban az intézetnél jelenleg az a helyzet, hogy ismét túlságosan nagy azoknak a növendé keknek a száma, akik az intézetet látogatják. Amint emiitettem, 1882-ben 600 növendék szá mára épült a régi technikai intézet, ez az intézet 1902-ben 2000 növendéknek volt szánva, jelenleg pedig a növendékek száma 2800 körül van, ugy hogy ezen exorbitáns nagy szám részére, amely nek növekedése viszonyaink közt még mindig várható, — és ez örvendetes, hogy várható — a meglévő keretek szűkek. Nevezetesen szűkek az experimentális épületek, amennyiben sok növen déket szűk térre összehozni nem lehet, pedig a technikai tudományokban a gyakorlat, az experi mentum a fő. Ebből bizonyos veszedelmek szár mazhatnak, amint származnak is különösen a villamossági szakban, ahol szűk téren ezeket a gyakorlati problémákat annyi növendék előtt nem lehet megoldani, aminek következése az, hogy vagy turnusokban kénytelenek a professzorok túl erőltetve végezni ezeket, vagy pedig a növendékek egy része egyáltalában nem jut ahhoz a gyakor lati képzéshez, amelyre szükség volna. E részben a hallgatók száma miatt már ismét ott tartunk, hogy vagy uj intézetről kell gondos kodni, vagy pedig a numerus clausust ki kell mondani a technikán. En pedig azt hiszem, hogy ha a numerus clausust az ügyvédi karra nem mondot ták ki, a technikai gyakorlati életpályára kimon dani talán mégis hiba volna. Amidőn tehát pusztán csak jelezni akarom, hogy egy másik technikai intézet felállításának szüksége mutatkozik a láthatáron, ezeknek alap ján van szerencsém a t. háznak a pénzügyi bizott ság nevében a. vallás- és közoktatásügyi ministernek előttünk fekvő jelentését elfogadásra, illető leg tudomásulvételre ajánlani azzal, hogy azt evég ből a főrendiházzal is közölni méltóztassék. (He lyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezett nek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a jDénzügyi bizottság ja vaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi minister ur előterjesztett jelentését tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházzal is közölni, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatott. Ehhez képest mondom ki a határozatot. Következik a napirend 5. pontja : a m. kir. iparfelügyelők 1912. évi tevékenységéről a keres kedelemügyi minister jelentése (írom. 1045). Az előadó ur kivan szólni.
Hegedüs Kálmán előadó: T. képviselőház ! A munkásügyi bizottság nevében kérem a t. kép viselőházat, hogy a kereskedelemügyi minister urnak az iparfelügyelők 1912. évi működéséről szóló jelentését tudomásul venni és a főrendi házzal közölni méltóztassék. (Helyeslés.)
A jelentés a ház asztalán fekszik. Azok az egyszerű és rideg számok és adatok, amelyek a jelentésben foglaltatnak, reámutatnak azokra a sok tekintetben igazán elszomorító viszonyokra, amelyek a munkásvédelmi és munkás jóléti intéz mények terén ebben az iparilag gyenge és fejlet len országban mutatkoznak. Az iparfelügyelők tevékenységének oroszlánrésze épen a munkások sorsára való felügyelés, a munkásvédelmi és mun kásjóléti intézmények felett a felügyelet gyakor lása, a szocziálpolitikai alkotásoknak ellenőrzése és tervezése a jövő számára. Ha a kereskedelemügyi mini ter ur az ő erős kezével leemeli az iparfelügyelők válláról a kazán vizsgálat súlyos terhét és az ő nehéz feladataiknak nehéz teljesítésében segítségükre siet, könnyít a helyzetükön, az iparfelügyelői kerületeket helye sen és arányosan osztja be és ezzel helyesen és ará nyosan osztja meg közöttük a munkát, akkor meg vagyok győződve, hogy a munkáskérdés é a szocziálpolitika nagy eszméjének is nagy szolgála tokat fog tenni. »Zola Emil Germinal czimü regényében, amely a tőke és a munka harczának valóságos nagy epopéjája, költői fantáziával jósolja meg a jövő szá zadok munkásforradalmát. Zola ezt a regényét a következő igazán mesteri szavakkal fejezi be. (Olvassa): Az áprilisi nap teljes ragyogással ömlött alá a földre, azt átmelegítve és megtermékenyítve. Élet fakadt a termékeny anyaföldön lépten-nyo mon, a fák zsenge hajtásai gyöngéd zöldben pat tantak ki az ágakból, a mező reszketve engedett az elvetett mag kitolulásának. A meglazult föld ből mindenütt csírázás, növekedés burjánzott elő, áhitva a világosságot és a meleget; suttogás suhant végig a növényeken, mintha titkosan csó kolóznának. A földalatti dübörgés mind tisztábban volt hallható, mintha csákányosok törnének elő a föld felszíne felé. Az ifjú évszak forró napvilága nagy eseményekkel termékenyité meg az egész vidéket. Egész nagy fekete sereg, boszu után vágyó férfiak tömege volt odalent a csira, mely a jövő századra kibúvik a földből s aratása meg fogja reszkettetni a világot.« T. képviselőház ! Ez a csira nem fog előbújni és aratása nem fogja megreszkettetni a világot, mert mindig voltak és vannak nagy államférfiak, akik a forradalomnak biztosító szelepét megtalálták és megtalálják a szocziálpolitikai törvényhozásnak instrumentumaiban. Mikor az elsatnyult és vézna nőknek és munkásgyermekeknek egész árnyék hadserege dolgozott a föld alatt és a föld felett, mikor a kajjitalizniusnak rideg önzése kizsákmá nyolta a munkásnépet, akkor az a világnézet ural kodott, a mely a munkásvédelemben az egyéni jogoknak megnyirbálását, a minden áron és rogyá sig dolgozni vágyó munkás egyéni jogainak korlá tozását látta : akkor jött Bismarck és Vilmos csá szárral együtt megindította a szocziálpolitikai al-
5'ti. országos ülés Í9ik junius Í8-án, kotásoknak egész légióját és azóta a szoeziálpolitika diadalmas utón vonult végig az egész kon tinensen. Nálunk ennek a korszaknak még csak hajnalát értük meg. És ma mintha szélcsend állt volna be. Én annak a reménynek adok kilejezést, hogy ez a szélcsend csak a csendben folytatott kodifikatórius munka szélcsendje, amelyet csak néha tör meg egyegy disszonáns hang, amely kenyeret, jogot és föl det követel a nép számára. De, t. képviselőház, a megadott jogoknak egy szilánkja, a megadott kenyérnek egy morzsája, a megadott földnek egy göröngye sokkal többet ér annál, amelyet csak igér valaki, (Igaz ! Ugy van !) sokkal többet ér az igért kényéinél, többet ér az igért jognál, többet ér az Ígéret egész földjénél, amelyet oly nagyszerűen ját szott nagylelkűséggel fitymálva dobunk oda a máséból. (Helyeslés.) Ha mi azon az utón haladunk tovább, amelyet a mélyen tisztelt miniszterelnök ur az ő kormánybemutatkozási beszédében egyik interpelláczióra adott válaszában, valamint újesztendei beszédében és kolozsvári nagyszabású nyilatkozatában szá munkra kijelölt, ha mi nem Ígéretekkel és követe lésekkel, hanem tettekkel és alkotásokkal fogjuk letörölni a munkás homlokáról a verejtéket, a munkás szeméről a könnyet, ha, t. képviselőház, a munkaadók belátják, hogy azok a munkásembe rek egyenértékű tényezők a termelés háztartásában és ha arra fogunk törekedni, hogy a munkások emberi mivoltukhoz méltóbb sorsban részesülje nek, hogy részesüljenek a kultúra minden nagy áldásában, akkor nemcsak ezt a munkásnemzedé ket fogjuk megvédeni és emelni, hanem a jövő munkásnemzedék egész szellemi, erkölcsi és fizikai erejét állítjuk bele a nemzeti termelés szolgálatába. És ezzel, t. képviselőház, nemcsak a mai nemzedéknek, hanem a jövő nemzedéknek teszünk megbecsülhetetlen szolgálatot és ezzel nemcsak a munkásosztálynak, hanem az egész nemzetnek egyetemes érdekeit képviseljük és ezzel teljesítjük kötelességünket a nemzet iránt is, azt a mi leg szentebb kötelességünket, melyet iránta vállaltunk. A jelentést szives tudomásulvételre ajánlom. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Nem I) Ha nem, a vitát bezárom és a tanácskozást be fejezettnek nyilvánítom. Következik a határozat hozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a munkásügy bizottság jelentését tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházhoz' átküldeni, igen vagy nem ? (Igen !) Ehhez képest mondom ki a határozatot. Következik a napirend 6. pontja, a mentelmi bizottság jelentése P. Ábrahám Dezső ország gyűlési képviselő mentelmi ügyében (Ir:m. 1046). Illés József előadó : Van szerencsém a kép viselőház mentelmi bizottságának jelentését nyom tatvány utján elkövetett királysértés vétsége miatt vádolt P. Ábrahám Dezső orsz. képviselő mentelmi ügyében a következőkben ismertetni : A budapesti kir. ügyészség a nevezett képviselő
csütörtökön.
525
ellen vádat emel a Btk. 140. §-ának 2. bekez désébe ütköző és e szakasz szerint minősülő nyom tatvány utján elkövetett királysértés vétsége miatt. Az inkriminált cselekményt a Független Magyarország czimü politikai napilap 1913. évi junius 8. napjáról keltezett 135. számában »Tisza ministerelnöksége« czim alatt megjelent és Ábra hám Dezső képviselő ur által aláirt czikkben találja a vád, annak egész tartalmát, különösen pedig a királyi szóra és esküre vonatkozó részét inkrimi nálva. A bűnvádi eljárás lefolytathatása végett a budapesti kir. főügyész Ábrahám Dezső képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Minthogy a büntetendő cselekmény ismérvei fennforogni lát szanak és a mentelmi jog felfüggesztését illetékes hatóság kéri, továbbá a bűncselekmény és az illető képviselő személye közt az okozati össze függés megvan, a sajtójogi felelősség őt terheli, zaklatás esete pedig nem forog fenn, a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy P. Ábrahám Dezső orsz. képviselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Elnök ." Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha nem, a vitát bezárom. A tanácskozást befeje zettnek nyilvánitom. Következik a határozathoza tal. Kérdem a t. házat: Elfogadja-e a mentelmi bizottság javaslatát, hogy P. Ábrahám Dezső képviselő mentelmi joga ez ügyben felfüggesztessék, igen, vagy nem % (Igen !) A mentelmi bizottság javaslata elfogadtatott. Következik a napirend 7. pontja, a mentelmi bizottság jelentése Béla Henrik orsz. képviselő mentelmi ügyében (írom. 1047). Az előadó ur fogja megtenni jelentését. Illés József előadó : Kristóffy József buda pesti lakos bűnvádi feljelentést tett Béla Henrik orsz. képviselő ellen a Budapesti Hirlap 1911. évi augusztus hó 13-iki számában »Kristóffy bevo nulása* czim alatt megjelent czikkben foglalt és az ő becsületét sértő kifejezések miatt. A meg ejtett nyomozat adatai szerint a sajtójogi felelős ség Béla Henrik képviselő u átterheli. Minthogy a bűncselekmény tényálladékának ismérvei fenforogni látszanak, az okozati összefüggés megvan és a mentelmi jog felfüggesztését illetékes hatóság kéri, zaklatás esete pedig nem forog fenn, java solja a bizottság Béla Henrik országgyűlési kép viselő mentelmi jogának ez ügyben való fel függesztését. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilváni tom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat : méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát, mely szerint Béla Henrik ország gyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Elíogadtatik. Ehhez képest mondom ki a hatá rozatot. Következik a napirend 8. pontja : a mentelmi bizottság jelentése Blahó Pál országgyűlési kép viselő mentelmi ügyében (írom. 1048). Az előadó ur fogja megtenni jelentését.
526
5U. országos ülés 191b június 18-án, csütörtökön.
Illés József előadó : T. ház ! Blalió Pál ország gyűlési képviselő ellen a pozsonyi kir. ügyészség vádat emelt a büntetőtörvénykönyv 172. §-ának második bekezdésébe ütköző nyomtatvány utján elkövetett nemzetiség elleni izgatás vétsége miatt a Newyorkban megjelenő »Slovensky Sokol« czimü tót nyelvű újság 1913. évi április hó 15-én kiadott 7. számában »Slovenská Otázka Skolská« felirat alatt közzétett és Magyarországon terjesztett czikknek egész tartalmáért. E czikknek egész tartalma a nemzetiség elleni izgatás tényálladékának ismérveit kimeríteni lát szik. Minthogy a czikk szerzője annak jelzése szerint az illető képviselő, az okozati összefüggés tehát meg van állapítva és illetékes hatóság, a pozsonyi főügyészség kéri a képviselő mentelmi jogának fel függesztését, zaklatás esete pedig fenn nem forog : a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy Blahó Pál országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát be zárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánilom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. há zat : Méltóztatik-e a mentelmi bizottság javasla tát, mely szerint Blahó Pál képviselő ur mentelmi joga ez ügyben felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatik, ehhez képest mondom ki a határozatot. Következik a napirend 9. pontja : A mentelmi bizottság jelentése Bartos János képviselő UT men telmi ügyében (írom. 1049). Az előadó ur teszi meg a jelentést.
Gueth Gyula eló'adó : T. ház ! A képviselőház mentelmi bizottságának megbizásából van sze rencsém a mentelmi bizottság javaslatát Bartos János országgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében a következőkben ismertetni : A nagymányaí csendőrörs feljelentette Bartos János képviselőt azért, mert nevezett képviselő 1913. szeptember 24-én a nagymányai községházán hatósági engedély nélkül népgyűlést tartott és a csendőrörs felhivásának ellenszegülve a népgyűlést feloszlatni nem akarta. A verebélyi járás főszolgabirája e miatt a kihágási eljárást megindítván nevezett képviselő ellen, megkereste a képviselő ház elnökségét, hogy nevezett képviselő mentelmi joga ezen kihágási eljárás lefolytathatási czéljából függesztessék fel. Minthogy azonban a belügyminister és az igazságügyminister urnak 1909. évi ben 65.000. szám alatt kiadott rendelete 16. §-a értelmében kihágási ügyekben a megkeresés azon megyei tiszti főügyésztől kell! hogy beérkezzék, akinek területén a kihágás elkövettetett és igy nem illetékes fórum kereste meg a képviselőházat a mentelmi jog felfüggesztése végett, ennélfogva a bizottság azt javasolja a háznak, hogy Bartos János képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyből ki folyólag ne függessze fel. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvání tom. Kérdem a t. házat : Elfogadja-e a mentelmi bizottság javaslatát, mely szerint Bartos János
képviselő ur mentelmi joga ez ügyből kifolyólag ne függesztessék fel, igen, vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatik. Ehhez képest mondom ki a hatá rozatot. Következik a • napirend 10. pontja : a men telmi bizottság jelentése Sztranyavszky Sándor és Almásy László orsz. képviselők mentelmi ügyében (Tr. 1050). Az előadó ur fogja megtenni jelentését. Gueth Gyula előadó : T. képviselőház ! A pol gárok választójoga ellen elkövetett vétség és súlyos testi sértés vétségével vádolt Sztranyavszky Sándor és Almásy László országgyűlési képviselők mentelmi ügyében a budapesti királyi főügyész 245. szám alatt megkeresést intézett a képviselő ház elnökségéhez az iránt, hogy ezen cselekmé nyekből kifolyólag Sztranyavszky Sándor és Al másy László képviselők mentelmi ügyében az el járást indítsa meg. Bár a megkeresés a Bp. 40. §-a szerint illetékes hatóságtól érkezett, a men telmi bizottság az iratokból kitetszőleg megálla pítja a következő tényállást: Középj^alojtán 1913. évi február 23-án az ipolysági képviselőválasztást megelőző napon a Beniczky-párti választók és ezek között Cservocs János és társai anélkül, hogy a Jankovich-párti választók között volt Sztranyavszky Sándor és Almásy László képviselők erre bármily okot is szolgáltattak volna, ezen képviselőket az utczán körülvették, szidalmazták, fenyegették, majd Sztranyavszky Sándort egy kővel nyakszirten dobták, ugy, hogy a képviselő a földre rogyott. Ekkor reá rohantak, ütötték, rúgták, csizma sarokkal taposták és vérében fetrengve otthagy ták, majd mikor azt látták, hogy a képviselő a szenvedett sérülések folytán támadt ájulásából magához tért és egy szomszédos házba akarván menekülni odavánszorgott, ismét utánarohantak, a földhöz verték, csizmasarokkal taposták, ütöt ték, verték, ugy, hogy több odasereglett egyénnek védelme volt szükséges életének megmentéséhez. Az ügyészség 1913. év május 5-én ezen cse lekményből kifolyólag hozzá intézett feljelentés folytán 1913. márczius 13-dikán elrendeli a vizs gálatot Cservocs János és tettestársai ellen és pedig súlyos testi sértés büntette miatt és csak azután, amikor a vádlottak már vizsgálat alatt állanak, márczius 26-dikán emelnek nevezett képviselők ellen vádat a büntetőtörvénykönyv 185. és 301. §-aiba ütköző vétségek miatt. Nyilvánvaló ebből, hogy a súlyos testi sértés büntette miatti viszonvádat itt a már vizsgálat alatt álló azon terheltek emelték a képviselők ellen, akiknek érdekükben állott, hogy a viszonváddal, ezen őket fenyegető kellemetlenségeit és következ ményeit mintegy enyhítsék, részben elhárítsák és ezen okból emeltek az illető képviselők ellen viszon vádat. A királyi ügyészség a Btk. 185. §-ára alapí tott vád miatt a vád képviseletét nem vállalta Almásy László ellen, ellenben Sztranyavszky Sán dor képviselő ellen ezen kihágásból kifolyólag vádat emelt, míg a 301. §-ra alapított könnyű testi sértés vadja miatt a vád képviseletét nem vállalta.
5H. országos ülés 191b június 18-án, csütörtökön,. A Sztranyavszky Sándor képviselő terűére emelt vád tekintetében ugyanazon Cservocs János és társait hallgattattak ki tanukként, akik Sztra nyavszky Sándor terhére a súlyos testi sértés bűn tettét elkövették és ezen figyelembe nem vehető tanúvallomásokon kivül a vád egyetlen egy olyan bizonyítékra sem hivatkozott, amely a bűnvádi eljárás során figyelembe vehető lett volna. Minthogy igy a képviselővel szemben még csak gyanuokok sem merültek fel arra nézve, hogy ezen kihágást elkövethette volna, ennél fogva a bizottság megállapítja, hogy a büntetendő cselekmény és a képviselő személye közötti oko zati összefüggés hiányzik. Azon vád tekintetében, amelyet Cservocs János és társai viszonvádként emeltek és a bün tető törvénykönyv 301. és 302. §-aira fektettek, a bizottság, anélkül, hogy belebocsátkoznék annak a ténykérdésnek vizsgálatába, vájjon a Cser vocs János terhére elkövetett súlyos testi sértés vétségét csakugyan a kikért képviselők követ ték-e el, vagy nem, éppen a nyomozási iratokból rnegállapitja a következőket: Mivel ugyanazok vádaskodnak, akik Sztranyavszky Sándor k é p v i selő ur terhére a súlyos testi sértés bűntettét el követték s igy kétségtelen, hogy az ugyanazok által emelt ezen vád azon vizsgálat elrendelésé nek hatása alatt keletkezett, amelyet Cservocs János és társai ellen az ügyészség megindított s ennélfogva ezen viszonvád a zaklatás jellegét magán viseli; miután továbbá a nyomozat során a két ügyész már konstatálta, hogy a képviselők, ha el is követhették ezt a terhükre rótt cselek ményt, ezt egy őket ért jogtalan, közvetlen és életüket f a l v á n veszélyeztető cselekmény elhá rítására követték el, (ügy van! ügy van!) ami pedig nekik a büntető törvénykönyv értelmében büntetlenséget biztosit, és igy az okozati össze függés a cselekmény és a képviselő személye kö zött ezen esetből kifolyólag sem állapitható meg, ellenben a zaklatás esete igenis fennforog : mind ezeknél fogva a bizottság azt javasolja a t. ház nak, hogy sem Sztranyavszky Sándor képviselő ur, sem Almásy László képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag fel ne függessze. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a mentelmi bizottság javaslatát, hogy ezen ügyekből ki folyólag sem Sztranyavszky Sándor, sem Almássy László képviselő ur mentelmi joga ne függeszstessék fel, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatott. Ehhez képest mondom ki a határozatot. Következik a napirend 11. pontja : a men telmi bizottság jelentése Szepesházy Imre ország gyűlési képvis előmentelmi ügyében. (írom. 1051). (Halljuk ! Halljuk !)
527
Szász Pál előadó : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) Szepesházy Imre országgyűlési kép viselő választása után volt ellenjelöltje, dr. Artim Mihály görög-kath. lelkész 1910 június 27-én fel jelentést adott be a képviselő ellen, azt állítván, hogy a komlóspataki választóknak 1910 május 31-én este 6 órakor a komlóspataki parochiális udvarban 5 koronát ígért fejenkint azon czélból. hogy őket megvesztegesse és hogy ők ezen 5 korona fejében rászavazzanak. A mentelmi bizottság a tényállást megvizsgál ván, megállapította azt, hogy Szepesházy Imre országgyűlési képviselő választása ellen peticzió adatott be. E peticzióban mindazok a vádpontok felhozattak, amelyek elképzelhetők és amelyek fel merülhetnek bármilyen peticzióban, tehát benn foglaltatott a peticzió irataiban ugyanazon vád pont is, a kir. Curia pedig ezt elbírálta, e felett Ítél kezett és a vádat elutasitotta. Ugyanezen cselekménnnyel egy időben bűnvádi eljárás indult meg Szepesházy Imre egy állító lagos kortese, Midiik György komlóspataki lakos ellen is, amely alkalommal ugyanazon tanukat hall gatták ki, akikre a vádiratban, illetőleg a feljelen tésben Artim Mihály hivatkozik és Midiik György komlósházi lakost a vád és következményei alól felmentették és a vádat elutasították. Nyilvánvaló tehát, hogy itt a feljelentés tel jesen alaptalan. Megállapítást nyert az, hogy Komlóspatak község a választás székhelyétől 4"1 kiló méterre fekszik és a vármegyei szabályrendelet szerint a hivatalosan és törvényesen megállapított fuvardíj öt koronát tesz ki. Megállapítást nyert az, hogy Szepesházy Imre a fuvarosnak öt koronát fizetett, ellenben semmi más czimen ilyen fizeté seket nem teljesített. Ennek a tényállásnak alapján tisztelettel a ház elé terjesztem és elfogadásra ajánlom a men telmi bizottság javaslatát, amely szerint Szepes házy Imre orsz. képviselő mentelmi joga ebben az esetben ne függesztessék fel. Elnök: Kivan valaki szólani ? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezett nek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, hogy a men telmi bizottság javaslatát, amely szerint Szepes házy Imre orsz. képviselő mentelmi joga ebben az esetben fel ne függesztessék, méltóztatik-e el fogadni: igen, vagy nem? (Igen !) Elfogadtatik. Ehhez képest mondom ki a határozatot. Következik a napirend 12. pontja. A men telmi bizottság jelentése Juriga Nándor orsz. képviselő mentelmi ügyében (írom. 1052). Mayer Ödön képviselő ur, mint előadó, meg fogja tenni jelentését. Mayer Ödön előadó : T. ház ! Juriga Nándor orsz. képviselő ellen a pozsonyi kir. törvényszék indított eljárást és pedig azért, mert mulatozás közben, vendéglőben, czigányzene mellett mulatva, húsz tagból álló társaságban azt kiáltotta: »Hej, mi lesz a tótokból ? ! övék lesz a világ, megverik a németeket és a magyarok elszaladnak.« Ezért a
528
544. országos ülés Í9ií június 18-án, csütörtökön.
kifejezésért, amelyet az előnyomozat szerint, mula tozás közben, zeneszó mellett használt a nevezett képviselő ur, a kir. főügyészség nemzetiség elleni izgatást látott és e kifejezéseket alkalmasaknak látta arra nézve, hogy a német és magyar nép ellen gyűlöletet és izgalmat keltsen a többi nemzeti ségben . A mentelmi bizottság e tényállás alapján vizs gálván az ügyet, habár a legnagyobb szigorúsággal és legnagyobb határozottsággal megjelöli a határ vonalat, amely a bíróság hatáskörét képezi és ebbe belenyúlni nem akart, t. i. arra nézve, mi képezi büntetendő cselekményt, mi nem, és inkább annak az ellenkezőjét nézi, vájjon valamely konkrét cselekményben felismerhető-e a büntetendő cselek mény tényálladéka, ebben az esetben, bármily részletesen és bármily óvatosan mérlegelte is a dolgot, nem látta annak lehetőségét, hogy az imént idézett kifejezések alkalmasak legyenek arra, hogy izgalmat vagy félelmet keltsenek a magyar nép ben, vagy a németben, ha a tót ezt vagy azt csi nálja. Inkább mulatozás közben történt kiszólásnak tekintette az egészet, nevetséges kiszólásnak, de semmiesetre sem olyannak, amely alkalmas arra, hogy izgalmat felébreszszen és nem látta olyan nak, hogy büntetendő cselekmény tényálladéka lehessen. Épen ezért, habár a megkeresés illetékes ható ságtól érkezett és habár a panaszolt cselekmény és a nevezett képviselő között az összefüggés kétségtelenül fenforog, mégis, minthogy bünte tendő cselekmény ismérveit az idézett kifejezések ben nem tudott felismerni, azt ajánlja a men telmi bizottság a t. háznak, hogy ebben az eset ben Juriga Nándor országgyűlési képviselő men telmi jogát ne függeszsze fel. Elnök : Szólni senki sem kivan. A vitát be zárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, hogy a mentelmi bizottság jelentését, amelyben azt javasolja, hogy Juriga Nándor országgyűlési képviselő mentelmi joga ez esetben ne függesztessék fel méltóztatik-e el fogadni : igen vagy nem % (Igen!) Elfogadtatik A határozatot ehhez képest mondom ki. Következik a napirend 13. pontja : A men telmi bizottság jelentése Lengyel Zoltán orsz. képviselő mentelmi ügyében (Írom. 1053).
Kenedi Géza előadó : T. ház! Lengyel Zoltán orsz. képviselő mint ügyvéd Petrasch Anna és Kandler Józsefné képviseletében sikkasztás miatt feljelentette dr. Világosi (Weisz) Miksát. A panasz szerint 20.871 K-ról szóló 4 darab takarékbetéti könyvet tartott volna vissza Világosi
(Weisz) Miksa a megnevezett ügyfe'eitől. A fel jelentésre Weisz Miksa birói letétbe helyezte eze ket a takarékpénztári könyveket azzal a kijelen tésével, hogy neki erre költségigényei vannak. Erre Lengyel Zoltán és ügyfelei elejtették az el lene emelt panaszt, mire azután Weisz Miksa hamis vád miatt feljelentette Lengyel Zoltánt is. A királyi közvádló azonban nem hamis vád miatt, hanem rágalmazás miatt tette át az iratokat az illetékes járásbírósághoz és ez a járásbíróság a budapesti kir. főügyész utján kéri ki Lengyel Zoltánt. Tekintve, hogy illetékes hatóság kéri ki, tekintve azt is, hogy nyomai vannak a cselek ménynek, továbbá hogy a vád Lengyel Zoltán személyével összefüggésbe hozható és zaklatás nak nyomait a mentelmi bizottság nem találta, tisztelettel kérem, hogy méltóztassék Lengyel Zoltánra nézve a mentelmi jogot ez esetben fel függeszteni. Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha nem, ugy a vitát bezárom és a tanácskozást be fejezettnek nyilvánitom. Következik a határozat hozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a men telmi bizottság jelentését, mely szerint javasolja, hogy ezen ügyben Lengyel Zoltán képviselőre nézve a mentelmi jog felfüggesztessék, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatik. Ehhez képest mon dom ki a határozatot. Ezzel, t. ház, a napirendet letárgyaltuk és egyúttal túlnyomó részben elintézte a képviselőház azon teendőket, amelyek most tárgyalásra elő vol tak készítve. Miután a hét hátralevő részében és a következő héten bizottságok fognak foglalkozni az eléjük utalt tárgyakkal, egyelőre, vagyis körül belül — tájékozásul jegyzem meg — június 30-áig érdemleges ülést a ház nem fog tartani. Hogy azon ban épen a bizottságok a feldolgozott anyagot a ház elé terjeszthessék és az a házszabályok értel mében előirt három nap közbevetésével napirendre kitűzhető legyen, napirendi javaslatomat olyan irányban teszem meg, hogy a ház következő ülését, mely tisztán formális ülés volna, június 24-én, szer dán d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendje a további teendők iránt', intézkedés legyen. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ehhez képest mondom ki a határozatot. Most a jegyzőkönyv fog hitelesíttetni. Szász Pál jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök : Nincs észrevétel ? Ha nincs, a jegyző könyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 12 ára 5 perczkor.)
Hitelesítették:
Lónyay Géza s. k. nwplMráló:
Desbordes Ernő s. k ági tagok.
