510 FIG Y E LÖ N E W S

FIG Y E L Ő

HÍREK

A M agyar Forradalm i M unkás-P araszt K orm ány dr. K iss Albert k an d i­ d á tu st, egyetem i ta n á rt — m iniszterhelyet tesi rangban — 1969. október 12-én a K özponti Statisztikai H ivatal elnökhelyettesévé kinevezte. * Dr. Szabady Egon, a N épességtudom ányi K u tató In tézet igazgatója, a K SH elnökhelyettese, Dr. Tam ásy József tudom ányos osztályvezetőt, az Intézet tudom ányos titk á rá t a K SH N épességtudom ányi K u tató Intézete igazgatóhelyettesévé kinevezte, egyidejűleg Pongrácz Tiborné tudom ányos m u n k a tá rsa t, a N épességtudom ányi K u ta tó Intézet tudom ányos titk á ri teen­ dőinek ellátásával bízta meg. * A N em zetközi Család tervezési Szövetség (In te rn a tio n al P lanned P aren ­ thood Federation — IP P F ) E uró p ai és K özel-keleti R égiójának 6. konferen­ ciáját követően a szülészek és nőgyógyászok egy csoportja a Szegedi Orvos­ tudom ányi E gyetem vendége volt, ahol a Női K linikán egy tanfolyam kereté­ ben a Szontágh professzor és m u n k atársai által kifejlesztett m éhen belüli fogam ­ zásgátló eszközök (In tra u te rin e C ontraceptive Device — IUD ) felhelyezését tan u lm án y o zta. H é t ország harm incnégy delegátusa: dem ográfusok, nőorvo­ sok, pszichológusok a G ellert Szálló különterm ében, szeptem ber 18 —19-én értek ezletet ta rto tta k , ahol m eg tárg y alták egy közös k u ta tá si program kiala­ k ítá sá t, m ely az ism ételten alkalm azott m űvi abortusz dem ográfiai, gazdasági és egészségügyi vonatkozásai m ellett ann ak lélektani h á tte ré t és következm é­ nyeit is felderítené. A kétnapos konferencia elnöke Dr. Szabady Egon, a Népes­ ségtudom ányi K u ta tó Intézet igazgatója volt. Jelen volt az értekezleten az E gyesült N em zetek Szervezete Népesedési O sztályának m u n k atársa Gwen­ dolyn Z. Johnson és az IP P F Orvosi B izottságának igazgatója Dr. Malcolm Potts. Dr. H enry P. David h elyettes igazgató az A m erikai K u tató Intézetek N em zetközi K u tató Intézete képviseletében v e tt részt a megbeszéléseken. Az Egészségügyi M inisztérium részéről Dr. Tiborcz Gabriella főosztályvezető jelen t meg a konferencián. A M agyar Nők Országos T an ácsát Pusztaházi Istvá n n é képviselte. Az ENSZ Népesedési B izottsága (P opulation Comission) 1969. novem ber 3— 14 k ö zö tt ta r to tta 15. ülését Genfben. Az ülés n apirendjén az alábbi fontosabb tém akörök szerepeltek: a népességi statisztik a fejlesztése, elsősorban az elm aradott országokban. Az ENSZ S tatisztik ai H iv a ta lá n a k eddigi tevékenysége és jövő te rv e i; az ENSZ Dem ográfiai Főosztálya, a szakosított szervek és regionális gaz­ dasági b izottságok m u n k ája a 14. ülés ó ta ; v ita a világ népesedési helyzetéről; a term ékenységre h ató tényezők szerepe, az egyes országok népesedés­ p olitikája, különös te k in te tte l a családtervezési program okra;

F I G YELŐ

509

a technikai kooperáció és a technikai segély kérdései a népesedési problé­ m ák te rü le té n ; a harm ad ik népesedési világkonferencia jellegének m egvitatása és időpont­ ján a k m eghatározása; a kétéves és az ötéves m unkaprogram m egvitatása. Az ülésen a 27 tagállam (köztük a Szovjetunió, az U krán SzSzK és Cseh­ szlovákia) képviselőin kívül részt v e tte k az ENSZ szakosított szerveinek (W HO, ILO stb.) és a regionális gazdasági b izottságoknak, valam in t az ENSZ G azdasági és Szociális T anácsa (ECOSOC) egyéb szakbizottságainak képviselői is. M agyarország első ízben — m egfigyelőként — v e tt részt a Népesedési B i­ zo ttság ülésén. Az ülésen a m agyar k o rm án y t dr. Szabady Egon, a K özponti S tatisztik ai H iv a ta l elnökhelyettese, a N épességtudom ányi K u ta tó Intézet igazgatója képviselte. ИЗВЕСТИЯ

Венгерское Революционное Рабоче-крестьянское П равительство 12 октября 1969 года назначило профессора и кандидата ó-pa Альберта Киша — в качестве заместителя министра — заместителем председателя Цент„ рального статистического управления. * Д иректор Н аучно-исследовательского института но демографии и заместитель председателя Центрального статистического управлени я д-р Эгон Сабади назначил научного руководителя отдела, научного секретаря института д-ра Йомсефа Тамаши, заместителем директора Н аучно-иссле­ довательского института по демографии Ц ентрального статистического управления. Одновременно он назначил научного созрудника институтаТиборне П онграц, научным секретарём Н аучно-исследовательского инсти­ тута по демографии ЦСУ В Н Р. * После шестой Конференции Европейской и Ближневосточной Регии Международного Союза по планированию семьи группа гинекологов была приглаш ена Сегедским Медицинским Университетом, где она и зучала в рам ках К урса разработанны й профессором Сонтагом и его сотрудником вставку средств внутриматочного противозачатия в Ж енской К линике. 34 делегатов из семи стран — демографы, гинекологи, психологи, 18— 19 сентября в специальном зале гостиницы Геллерт собрались на совещание с целью разработки общей программы исследования, направляемого на вскрытие помимо демографических, экономических и гигиенических аспек­ тов повторяю щ ихся искусственных абортов такж е и психического фона и последствий последних. Председателем двухдневной Конференции был д-р Эгон Сабади, директор Научно-исследовательского И нститута по демо­ графии. Н а Конференции присутствовал сотрудник Демографического отдела Организации Объединенных Н аций Гвендолин 3. Дж онсон и дирек­ тор Врачебного Комитета Международного Союза по планированию семьи д-р М алколм Потс. Заместитель директора д-р А н р и П. Девид принял участие в переговорах в качестве представителя Международного Иссле­ довательского института А м ериканских И сследовательских Институтов. От Министерства здравоохранения на Конференции участвовала д-р Габриелла Тиборц, начальник Главного отдела. Общегосударственный Совет Венгерских Ж енщ ин была представилена И ш т ванне Пустахази. *

Демографический комитет ООН проводил свое 15-ое заседание в Ж ене­ ве с 3 по 14 ноября 1969 г. Н а повестке дня заседания имелись нижеследующие важнейшие воп­ росы:

510

F IG Y E L Ö

— развитие статистики народонаселения, г, первую очередь в отсталых странах. Д еятельность Статистического бюро ООН до сих пор и его планы на будущее; — деятельность Демографического департамента ООН, специализиро­ ванны х организаций и региональны х экономических комиссий в период после 14-го заседания; — дискуссия о демографическом положении в мире; — роль факторов, влияю щ их па фертильность, демографическая поли­ тика отдельных стран с особенным учетом программ планирования семьи; — вопросы технического кооперирования и технической помощи в об­ ласти демографических проблем; — обсуждение характер а третьей всемирной демографической конфе­ ренции и определение срока ее проведения; — обсуждение двухлетней и пятилетней программ работ. Кроме представителей 27 стран-членов (в том числе СССР, У краинской ССР и Ч ехословакии) па заседании участвовали и представители специаль­ ных организаций ООН (В О З и МОТ и т. д.) и региональны х экономических комиссий, а такж е других профессиональных комитетов Экономического и социального совета ООН. В енгрия в первый раз участвовала на заседании Демографического комитета в качестве страны-наблю дателя. П а заседании венгерское правительство представлял д-р Эгон Сабади, заместитель предсе­ дателя Ц ентрального статистического управлени я, директор И сследова­ тельского института по демографии ЦСУ В Н Р. NEWS On th e 12th O ctoher, 1969 th e H u n g a ria n R e v o lu tio n a ry W o rk e r — P e a sa n t G o­ v e rn m e n t a p p o in te d dr. A lbert K iss. C a n d id a te, U n iv e rsity P ro fesso r to D e p u ty P re sid e n t of th e C en tral S ta tistic a l Office — p ro m o tin g him to th e ra n k of D e p u ty M inister.

* Dr. E gon Szabadi). D ire cto r of th e D em ographic R e se arc h I n s titu te , D e p u ty P re si­ d e n t of th e C e n tra l S ta tistic a l Office a p p o in te d dr. József Tam ási). Scientific H e ad of S ectio n , S cientific S e c re ta ry of th e I n s titu te to D e p u ty D ire cto r of th e D em ographic R e se arc h I n s titu te of th e C e n tra l S ta tistic a l Office a n d a t th e sam e tim e he charged M rs. M arietta P ongrácz w ith p erfo rm in g th e d u tie s of th e Scientific S e c re ta ry of th e D em o g rap h ic R e se a rc h In s titu te . *

F ollow ing th e S ix th C onference of th e E u ro p e a n d N e a r E a s t R egion of th e In te rn a tio ­ n a l P la n n ed P a re n th o o d F e d e ra tio n a n u m b e r of o b ste tric ia n s a n d gynaecologists v isite d t h e M edical U n iv e rsity of Szeged w here a t th e Clinic of G ynaecology th e y a tte n d e d a t r a i­ n ing course a n d stu d ie d th e in se rtio n of th e in tra u te rin e c o n tra c e p tiv e devices (IU D ) d evelo p ed b y P rofessor S zo n tág h a n d his m ed ical staff. T h irty -fo u r delegates of seven c o u n trie s, dem o g rap h ers, gynaecologists, psychologists held a m e e tin g in th e p riv a te -h a ll of H o te l Gellér t on th e 18th a n d 1 9th of S e p tem b e r, w here th e y discussed th e d ev elo p m en t o f a com m on research p ro g ram m e w hich w ould reveal — beside th e ir dem ographic, econo­ m ic a n d h e a lth a sp e cts — also th e psychological b ack g ro u n d s a n d consequences of re p ea te d induced a b o rtio n s. Dr. E gon Szabady , D ire cto r of th e D em o g rap h ic R e se arc h I n s titu te w as in th e c h a ir a t th e tw o -d a y m ee tin g w hich w as also a tte n d e d b y Gwendolyn Z. Johnson, m em b e r of th e P o p u la tio n D ivision of th e U n ite d N a tio n s a n d b y D r. M alcolm Potts, D irector of th e M edical C o m m ittee of I. P . P . F. Dr. H en ry P . D avid, D e p u ty -D ire c to r Look p a r t in th e w ork of th e m eetin g on b e h alf of th e In te rn a tio n a l R e se arc h I n s titu te of th e A m erican In s titu te s for R esearch . On b e h a lf of th e H u n g a ria n M in istry of H e a lth Dr. Gizella Tiborcz, Chief of D e p a rtm e n t a tte n d e d the m ee tin g w hile th e N a tio n a l Council of H u n g a ria n W om en w as re p re se n ted b y M s. Istv á n P usztaházi. *

T h e P o p u la tio n Com ission of U N held its 15th session in G eneva from 3 to 14 N o­ v e m b e r, 1969.

511

F IG Y E L Ő

T h e follow ing m a jo r topics w ere on th e a g en d a of th e se ss io n : th e d e v elo p m en t of p o p u latio n sta tistic s , first of all, in th e b a c k w a rd cou n tries. T he a c tiv ity p erfo rm ed so fa r a n d th e fu tu re p lan s of the S ta tistic a l Office of th e U N : t h e w ork of th e D em ographic D ivision of U N , a n d t h a t of th e specialised agencies a n d regional econom ic c o m m itties since th e 1 4th session; th e discussion of th e p o p u latio n s itu a tio n of th e w o rld ; th e role of th e fa c to rs influencing fe rtility , th e p o p u latio n policy of th e d iffere n t c o u n tries w ith special re g a rd to fam ily p lan n in g p ro g ram m es; th e p roblem s of te c h n ic a l c o-operation a n d tec h n ica l a ssista n ce in th e field of p o p u la ­ tio n p ro b lem s; th e discussion of th e n a tu re of the T h ird P o p u la tio n W orld Conference a n d th e d e te r­ m in a tio n of its tim e; th e discussion of th e tw o y e ars a n d five y e ars w o rk in g p rogram m es. B eside th e re p re se n ta tiv e s of th e 27 m em b e r s ta te s (am ong th e m th e S o v iet U nion, th e SSR of U k ra in e a n d C zechoslovakia) th e session w as also a tte n d e d b y th e rep resen ­ ta tiv e s of th e specialised agencies of U N (W H O , IL O etc.), of th e reg io n al econom ic com ­ m itte e s a n d o th e r specialised c o m m itte es of th e E conom ic a n d Social Council of U N (ECOSOC). H u n g a ry a tte n d e d th e session of th e P o p u la tio n C om m ittee for the first t i m eas observer. T he H u n g a ria n G o v e rn m en t w as re p re se n te d a t th e session b y Dr. E g o n Szabadi], D e p u ty P re sid e n t of th e C en tral S ta tis tic a l Office, D ire cto r of th e D em ographic R e se arc h In s titu te .

A

NEMZETKÖZI

CSALÁDTERVEZÉSI

SZÖVETSÉG EURÓPAI

ÉS K Ö Z E L - K E L E T I R É G I Ó J Á N A K

6.,

BUDAPESTI K O N FER EN C IÁ JA

A Nem zetközi Családtervezési Szövetség E urópai és K özel-keleti Régiója 6. konferenciáját 1969. szeptem ber 15 —17-én B udapesten ta rto tta . A konferen­ ciát a N em zetközi Családtervezési Szövetség Regionális V égrehajtó B izottsága a M agyar T udom ányos A kadém ia Demográfiai B izottságával közösen szervezte és rendezte, és ez az együttm űködés jelentős m értékben befolyásolta a konferen­ cia jellegét. Míg a N em zetközi Családtervezési Szövetség E urópai és Közelkeleti R égiójának korábbi konferenciái elsősorban a családtervezés orvosi, egészségügyi és hum ánbiológiai v onatkozásait hangsúlyozták, addig a budapesti konferencián kiem elt h elyet k a p ta k azok a k u tatáso k , am elyek a családterve­ zéssel elsősorban dem ográfiai szem pontokból foglalkoztak. Az orvosi és egész­ ségügyi vonatkozású előadások és v iták hom lokterében ezen a konferencián a családtervezéssel kapcsolatos orvosi szakképzés és egészségügyi felvilágosítás állott. A három napos konferencia első n ap ján az előadások azokról a demográfiai vizsgálatokról szám oltak be, am elyek a term ékenység és a családtervezés ala­ k u lá sá t k u ta ttá k különböző országokban. Ezek a vizsgálatok a Nemzetközi C saládtervezési Szövetség E urópai és K özel-keleti B izottságának koordináció­ já v a l, azonos adatg y ű jtési program alapján zajlo ttak le az elm últ években. A közös vizsgálati te rv e t még 1965-ben dr. Szabady Egon, a N épességtudom á­ nyi K u tató Intézet igazgatója dolgozta ki a m agyar vizsgálatok tap a szta latai a la p já n 1 és m ost, három év m úlva a nem zetközi összehasonlító k u tatá sb an részt vevő országok képviselői ism ertették eddigi k u ta tásaik eredm ényeit. Dr. Szabady Egon, a N épességtudom ányi K u tató In tézet igazgatója, a M agyar Tudom ányos A kadém ia Dem ográfiai B izottságának elnöke előadásá­ ban átfogó k épet a d o tt a m agyarországi helyzetről, azokról a születésszabályo­ zási m agatartásokról, am elyek a hazai vizsgálat eredm ényei szerint a term é­ kenység alak u lását m eghatározzák. Az előadó elemezte a születésszabályozás és a családtervezés terjedése tek in tetéb en világszerte jelentkező tipikus tren1 Lásd dr. Szabady Egon: Tervezet a nemzetközi összehasonlító születésszabályozási és család­ tervezési vizsgálatra. Statisztikai Szemle. 1965. évi 8—9. sz. 898—901. p.

512

FIGYELŐ

deket, m ajd rá m u ta to tt a m agyar fejlődés sajátosságaira. F elhívta a figyelm et azokra a rendkívüli k u ta tá si lehetőségekre, am elyek az abortuszok esetében M agyarországon adódnak. K im u ta tta , hogy nálunk a m űvi úton történő terhességm egszakítások túl nagy szerepet játszan ak a családtervezésben, ami összefügg azzal, hogy a m agyar nők nagy része egyáltalán nem rendelkezik megfelelő ism eretekkel a fogam zásgátlás kérdésében és így nem megfelelő és kevéssé h atékony fogam zásgátlást alkalm az. Dr. Szabady Egon hangsúlyozta, hogy a vizsgálat tanulsága szerint vissza kell és vissza lehet szorítani a művi abortuszokat a népesség egészségügyi k u ltú rá ján a k felemelésével, a modern és h atékony fogam zásgátlás bevezetésével és elterjesztésével. E nnek a m unká­ nak azonban eg y ü tt kell já rn ia a népesség fejlődését biztosító reprodukcióhoz szükséges családnagyság propagálásával is. Az angol vizsgálatot ism ertető Christopher Langford előadása első részében a felvétel során alkalm azott módszerekkel foglalkozott, m ajd néhány ered­ m ényt ism ertetett. M egállapításai szerint A ngliában a fiatalabb produktív korú házas nőknek m ár több m int 90% -a alkalm az születésszabályozó m ód­ szereket, ugyanakkor viszont viszonylag alacsony azok aránya, akik születés­ szabályozási, családtervezési szaktanácsot kaptak. Langford nagy jelentőséget tu lajd o n íto tt a szaktanácsadás kérdésének és behatóan elemezte a demográfiai és társadalm i tényezők h a tá sá t abban, hogy kik, milyen arán y b an fordulnak tanácsért a tanácsadás különböző forrásaihoz. Vasilios Valaoras professzor, az A théni Demográfiai K u tató K özpont igazgatója a görög dem ográfiai helyzet általános ism ertetése u tá n az 1966 — 1967. évi görögországi abortuszfelm érést ism ertette. A vizsgálat m ódszereit elemezve azt a k ö v etk eztetést v o n ta le a vizsgálatból, hogy az abortuszoknak a kérdőbiztosok által m egállapított szám a kisebb a valóságosnál és ezért a vizs­ gálat eredm ényeiből csak fen n tartással lehet következtetni. K étségtelen azon­ ban , hogy a művi vetélés, a családkorlátozásnak ez a nyers, erőszakos és gyak­ ran ártalm as eszköze já t s za a fő szerepet a görög nők családtervezési gyakor­ latáb an , különösen a fizikai foglalkozásúak családjaiban. H iába tiltja a törvény a m űvi abortu szo k at G örögországban, a házaspárok jelentős része m ár az első gyerm ek születése elő tt is ehhez folyam odik, az első, második vagy következő gyerm ekek u tán pedig az abortuszok gyakorisága roham osan növekszik. Ez el­ len az állapot ellen a tiltó rendelkezések szigoritásával nem lehet eredm ényesen fellépni, hanem be kell vezetni a családtervezési tan ácsadást és hozzáférhetővé kell tenni a születésszabályozás k u ltú rá lta b b módszereit. A belga vizsgálatot ism ertetv e Jean Morsa professzor előbb a családnagy­ ságra vonatkozó társadalm i norm ákkal foglalkozott, és m egállapította, hogy a vallási h o vatartozás m a m ár nem befolyásolja Belgium ban a születéssza­ bályozás gyakorlását: jóform án csak a term éketlennek tek in th ető házaspárok nem élnek a születésszabályozás valam ely módszerével. Az alkalm azott m ód­ szereket tek in tv e Belgium ra nézve jellem ző, hogy a fogam zásgátlási eljárások közö tt az időszakos m eg tartó ztatás és a coitus interr u p tu s foglal el kiemelkedő helyet. A családtervezés egészségügyi vonatkozásai közül a m ásodik nap előadásai elsősorban az orvos és az orvosképzés feladataival foglalkoztak. Peter H unlingf ord, a Londoni E gyetem St. M ary-klinikájának szülész és nőgyógyász profeszszora az orvos felelősségét hangsúlyozta és k ijelentette, hogy az orvosok köte­ lessége, hogy a fogam zásgátló eszközök alkalm azásáról felvilágosítsák a tanács­ ért hozzájuk fordulókat, sőt egyenesen felajánlják ta n ác su k at e tek in tetb en . N agy jelentőséget tu la jd o n íto tt előadásában a társadalom felvilágosításának, de hasonlóan fontosnak te k in te tte az orvosok kellő képzését is a családtervezés terén. M egállapította, hogy csak n éhány egyetem en kap nagyobb helyet az o k tatásb an , a családtervezés problem atikája és ez nagy hiányosság. A m ár gyakorló orvosokat is hozzá kell ju tta tn i a családtervezési tanácsadáshoz szükséges ism eretekhez, m ert csak így b iztosítható, hogy az orvosi tanácsadás valóban a kérdéses személy esetében legmegfelelőbb családtervezési m ódszert ajánlja. A családtervezési kérdéseknek az orvosképzésben elfoglalandó helyéről szólt Pierre H ubinont professzor, a Brüsszeli E gyetem N őgyógyászati K lini­ k áján ak igazgatója is. H ubinont professzor részletesen tá rg y alta azokat az

FIGYELŐ

513

oktatási alapelveket, am elyeknek az orvosképzésben érvényesülni kell ahhoz, hogy a családtervezési tanácsadó felad ato k at a képzésben részesülők megfele­ lően el tu d já k látn i. H angsúlyozta an n ak jelentőségét, hogy az orvosok meg­ felelő ism eretekkel rendelkezzenek m ás, a kérdés szem pontjából azonban fon­ tos tudom ányok terü letén is, m in t például dem ográfiában és biostatisztikában. H ubinont professzor rá m u ta to tt arra is, hogy a nőgyógyászainak és szülészet­ nek nem szabad szem elől téveszteni a női élet longitudinális egységét, folya­ m atosságát és az egyes szülészeti esem ényeket ebben az összefüggésben kell értékelniük. Míg H untingford és H ubinont professzorok előadásaikban hangsúlyozták a kapcsolatot a családtervezés problém áinak dem ográfiai és egészségügyi meg­ közelítései között, addig Dr. Thorsten Sjövall, a Stockholm i Elmeegészségügyi K özpont Pszichiátriai Szolgálatának igazgatója előadásában a kétféle m egkö­ zelítés közötti különbségekből in d u lt ki, abból, hogy a demográfia a jelenségek társadalm i, gazdasági és biológiailag m eg h atáro zo tt közös vonásait tan u lm á­ nyozza, míg az orvos az egyedi esetekkel áll szem ben és a helyes diagnózis és prophylaxis a sajátosan egyéni helyzet felismerésén alapulhat. Nem kétséges azonban, hogy az egyén vizsgálata csak a csoportban lehetséges, a valóságban a töm egjelenség k u ta tá sa és az egyén analízise elválaszthatatlanok egymástól. Az orvos feladatairól szólva Dr. Sjövall a megelőzés fontosságát h ú zta alá és azt követelte, hogy az általános orvosképzésben is a hangsúly a gyógyí­ tásról a megelőzésre tolódjon át. Véleménye szerint a családtervezés orvosi szem pontból nézve igen fontos része a preventív orvoslásnak. O tt, ahol a család­ tervezési propaganda kellően előrehaladt, viszonylag kicsi a m űvi vetéléssel történő terhességm egszakítások szám a, azaz ritk áb b an van szükség erőszakos beavatkozásra. E z a helyzet Svédországban, ahol az élveszületések számához viszonyítva a m űvi vetéléseké m eglehetősen alacsony, összehasonlítva a leg­ több országban fennálló helyzettel. A m ásodik napon elhangzott előadások közül Franc Novak professzornak, a L jubljan ai Egyetem Szülészeti és N őgyógyászati O sztálya igazgatójának elő­ adása a dem ográfiai k u ta tá si m ódszerek alkalm azási lehetőségét m u ta tta be a kérdés orvosi szem pontból tö rtén ő m egközelítésénél. N ovak professzor gaz­ dag nem zetközi anyaggal b izo n y íto tta, hogy az abortusz sok országban m ennyi­ re elterjed t és idősorok elemzésével m u ta tta ki, hogy a születési arányszám ala­ kulása hosszú táv o n nincs összefüggésben az ab o rtu szokat tiltó vagy engedé­ lyező rendelkezésekkel. N ovak professzor ugyanakkor teljes m értékben egyet­ é rte tt a dem ográfusokkal ab ban, hogy az abortusz veszélyes és em bertelen születésszabályozási m ódszer és ezért a k u ltú rá lt fogam zásgátló eszközök alkalm azásának elterjesztését és ehhez az orvosi o k tatás kibővítését követelte. A konferencia harm adik n ap ján a különféle születésszabályozási módszerek hatékonyságáról, illetve a term éketlenség m egszüntetésére irányuló k u tatáso k ­ ról v o lt szó. Dr. Robert Edwards, a Cambridgei E gyetem előadója a legújabb tudom ányos eredm ényeket ism ertette, am elyek feld erítették a term ékenység szabályozásának néhány eddig még hom ályos problém áját. D r Vulchan Vulchanov, a Bolgár Tudom ányos A kadém ia M ikrobiológiai Intézetének m u n k a­ tá rsa a fogamzás im m unológiájával foglalkozott és a tudom ányos eredm ények­ nek a gyakorlati felhasználhatóságát h an g o ztatta. Dr. Gerhardus Hellinga, az A m sterdam i E gyetem Andrológiai Tanszéké­ nek vezetője „A term éketlenség kezelése a férfiaknál” címen ta r to tt előadást, míg a női term éketlenség problém át dr. Jacques M eylan, a Genfi Egyetem N őgyógyászati K linikájának m u n k atársa v izsgálta. Dr. Szontágh Ferenc pro­ fesszor, a Szegedi O rvostudom ányi E gyetem Női K linikájának igazgatója az in tra u te rin fogam zásgátló h aszn álatáv al kapcsolatos tapasztalatokról a d o tt átte k in té st és azokra a társadalm i tényezőkre h ív ta fel a figyelm et, am elyek e módszer alkalm azását az egyik esetben k ívánatossá teszik, míg más körül­ m ények közö tt nem tek in th ető előrehaladásnak az in trau te rin fogam zásgátló használata. Olyan házaspárok szám ára, akik nem szokták meg a hagyom ányos fogam zásgátló m ódszerek következetes h aszn álatát, vagy ahol hiányzik az ehhez szükséges kulturális, társadalm i h á tté r, o tt az I. U. D. nagyobb védelm et n y ú jt, m int bárm ely egyéb eljárás. M űvelt, megfelelően m otivált házaspárok szám ára azonban nem n y ú jta n a k m agasabb szintű védelm et, m int a h a­

514

FIG YELŐ

gyom ányos módszerek, ezek szám ára az orális fogam zásgátlás nagyobb h a­ tékonyságú eljárás. Dr. Joan Marshall, a Londoni E gyetem i Kollégiumi K órház m u n k atársa a kondom és a diafragm a alkalm azásával kapcsolatos indikációkkal és kontraindikációkkal foglalkozott. Thiery professzor és dr. M ar­ tin Vessey , az oxfordi orvostudom ányi egyetem ad ju n k tu sa az orális fogamzás­ gátló m egválasztásáról, illetve az orális fogam zásgátlás veszélyeiről szóltak. A három napos konferencián elhangzott előadásokat élénk viták követték. A v iták at szakértőkből álló panelek v e z e tté k ; a panelben helyet foglaltak az elő­ adók m ellett a szakterületnek még m ás neves képviselői. A demográfiai panel­ ben négy előadó — dr. Szabadi/, Langford, Valaoras és Morsa professzor — m ellett a kérdések m egválaszolásában közrem űködött Livi-Bacci, Mackensen professzor, v alam int két rap p o rtő r P. M atthiessen és dr. K linger András is, az orvosi paneleket pedig kiegészítették Bulska, Husslein, H eiss, Fairweather, K epp, Osler, Valle és Horn professzorok, valam int dr. Stoimenov, dr. H irschler, dr. Vassiles és dr. Sracek. A konferenciát Sarlós István, a B udapesti Fővárosi T anács Végrehajtó B izottságának elnöke n y ito tta meg, akit dr. Agnete Braestrup, a Nemzetközi Családtervezési Szövetség E urópai és K özel-keleti R égiójának elnöke m u ta to tt be a konferencia résztvevőinek. B raestrup asszony bevezető szavaiban üdvö­ zölte a konferencián m egjelent Huszár István á lla m titk árt, a K özponti Statisz­ tikai H iv atal elnökét és dr. J. Kollárt, a Csehszlovák Szövetségi Statisztikai H iv atal alelnökét, valam int a nem zetközi világszervezetek k ét képviselőjét, H alvor Gillét, az E gyesült N em zetek Genfi H iv a tala T ársadalom tudom ányi O sztályának v ezetőjét és dr. Leo Kapriot a Nem zetközi Egészségügyi Szerve­ zet E urópai R égiójának igazgatóját. A konferencián H alvor Gille felszólalá­ sában az E gyesült N em zeteknek a társadalm i dem ográfia előm ozdítása terén végzett m u n k á já t ism ertette, míg Leo K aprio az Egészségügyi Világszervezet szerepével foglalkozott. (Cseh-Szombathy László)

Ш ЕСТАЯ К О Н Ф Е Р Е Н Ц И Я Е В РО П Е П С К О П И Б Л И Ж Н Е В О С ­ Т О Ч Н О Й Р Е Г И И М Е Ж Д У Н А Р О Д Н О Й Ф Е Д Е Р А Ц И И ПО П Л А Н И РО ­ ВАНИЮ СЕМЬИ. Европейская и ближневосточная регия М еждународной федерации по планированию семьи провела свою шестую конференцию в Будапеш те. Конференция была организована и проведена Региональным исполнительным комитетом Международной федерации по планированию семьи совместно с Демографическим комитетом Венгерской Академии наук и это сотрудничество в значительной мере повлияло па характер конфе­ ренции. В то время как проведенные до сих пор конференции Европейской и ближневосточной регии М еждународной федерации по планированию семьи подчеркнули прежде всего медицинские, гигиенические и гуманитар­ но-биологические аспекты планирования семьи, в будапештской конферен­ ции ж е в видном месте фигурировали именно те исследования, которые по­ дошли к планированию семьи прежде всего с демографической точки зре­ ния. В центре внимания медицинских и гигиенических докладов и дискус­ сий на конференции ставились вопросы специального обучения врачей и распространения знаний по планированию семьи. В первый день трехдневней конференции доклады были посвящены тем демографическим обследованиям, которые исследовали динамику фертиль­ ности и планирования семьи в различны х странах. Эти обследования были проведены за последние годы по одинаковой программе сбора данных и в координации Европейской и ближневосточной регии Международной феде­ рации по планированию семьи. Общая программа обследования была р аз­ работана еще в 1965 году д-ром Эгоном Сабади, директором Н аучно­ исследовательского института по Демографии на основе опыта венгерских обследований1 и теперь спустя три года представители стран, принимавш их 1 См. д-р Эгон Сабади: П роект меж дународного сопоставимого обследования регули ро­ вании рождаемости и планировании семьи. Статистическое Обозрение, Л®Л® 8— 9 за 1965 г. стр. 898—901.

F I GY E LŐ

515

участие в международном сопоставимом обследовании отчитывались о ре­ зультатах своих исследований. Д -р Эгон Сабади, директор Научно-исследовательского института по де­ мографии и председатель Демографического Комитета Венгерской Академии наук в своем докладе дал полный обзор о венгерском положении, о тех по­ ведениях в области регулирования рождений, которые на основе отечест­ венного обследования определяют динамику плодовитости. Д окладчик ана­ лизировал типические тенденции, имеющие место в связи сраспространением в ш ироких разм ерах регулирования рождений и планирования семьи, затем у казал на своеобразные черты венгерского развития. Он обратил внима­ ние на исключительно благоприятные условия исследования в области абортов в Венгрии. Он установил, что в Венгрии искусственный аборт играет слишком большую роль в планировании семьи, что связано тем, что значительная часть венгерских женщин не располагает необходимыми знаниями в области противозачатия и таким образом, применяет не при­ годные и мало эффективные методы противозачатия. Д -р Эгон Сабади под­ черкнул, что по опыту обследования нужно и возможно сократить число абортов путем подъема гигиенической культуры населения, введения и распространения современных и эффективных форм противозачатия. Эта работа, однако, долж на сопровождаться с пропагандой такой величины семьи, которая обеспечивает такж е и рост поселения. Кристофер Лангфорд, излагаю щ ий английское исследование в первой части своего доклада заним ался методами обследования, затем остановился на некоторых его результатах. По его выводам в Англии 90% более моло­ ды х зам уж них женщин продуктивного возраста применяет методы регули­ рования рождений, однако относительно низка доля тех, которые получили бы специальный совет по этим вопросам. Профессор Василиос Валаорас, директор Афинского Демографического исследовательского центра после общего ознакомления с греческими де­ мографическими условиями остановился на проведенном в 1966— 1967 гг. греческом обследовании абортов. А нализируя методы обследования он .пришел к выводу, что число абортов, установленное специальными счет­ чиками ниже их реального числа и ввиду этого выводы на основе обследо­ вания можно извлечь лиш ь условно. Однако безусловным является то, что искусственный аборт — этот грубый насильственный и часто вредный ме­ тод ограничения рождений — играет главную роль в практике планирования семьи греческих женщин, в особенности в семьях физических работников. Профессор Ж ан М орса горовя о бельгийском обследовании сначала заним ался общественными нормами в отношении величины семьи и уста­ новил, что в настоящее время религиозная принадлежность уж е не имеет влияни я на практику регулирования рождений в Бельгии: только лишь бесплодные супруж еские пары не применяют какой-нибудь метод регули­ рования рождений. В отношении применяемых методов в Бельгии х а р ак ­ терным является то, что периодическое воздержание и прекращ ение поло­ вого акта имеют видное место среди методов противозачатия. И з гигиенических аспектов планирования семьи доклады второго дня занимались главным образом задачами врачей и обучением врачей. П ро­ фессор Петер Хант ингф орд, профессор акуш ерства и гинекологии Ст. М эри’с Х оспитал Скул Лондонского университета подчеркнул ответствен­ ность врача и заявил, что долгом врачей является предоставление инфор­ маций о применении средств противозачатия лицам, обращающимся к врачу з а советы. Одновременно он считает важным соответствующее обучение врачей в области планирования семьи. Профессор Пьер Хю бино, директор Акуш ерского и гинекологического отделения Брю ссельского университета говорил такж е о месте, занимаемом вопросами планирования семьи в обучении врачей. Профессор Хюбино подробно остановился на тех основных принципах обучения, которые долж ­ ны вклю чаться в обучение врачей для того, чтобы студенты, будучи врачами, могли дать советы по планированию семьи. Он подчеркнул значение того, чтобы врачи имели соответствующие знания такж е и в области других, с

516

F IG Y E L Ő

точки зрения вопроса важ ны х научных дисциплин, как, например, демо­ графия и биостатистика. В то время, как профессора Хантингфорд и Хюбино в своих докладах подчеркнули связь между демографическим и гигиеническим подходами к проблемам планирования семьи д-р Торнстэн Шьевал, директор психиатической службы Стокгольмского центра нервных и душевных заболеваний в своем докладе исходил из наличия различий в двух подходах; а именно из того, что демография изучает определенные общественными, экономи­ ческими и биологическими причинами общие черты явлений в то время, как врач имеет дело с индивидуальными случаями и правильная диагнос­ тика и профилактика может основываться на познании своеобразного индивидуального полож ения. Однако несомненно, что исследование инди­ видуума возможно только лиш ь в группе, и в действительности исследова­ ние массовых явлений неразрывно связано с исследованием индивидуума. Говоря о задачах врачей, д-р Ш ьевал подчеркнул значение профилак­ тики и вы сказы вался за то, что в будущем обучении врачей ударение о ле­ чении было перенесено на предупреждение. И з докладов второго дня, доклад профессора Франка Новака, дирек­ тора Отделения акуш ерства и гинекологии Лю блянского университета показал возможности применения демографических методов исследования при подходе к вопросу с медицинской точки зрения. Профессор Н овак доказал на основе богатого международного материала распространен­ ность во многих странах абортов и анализов временных рядов показал, что динамика коэффициента рождаемости в перспективном плане не свя­ зана с мероприятиями, запрещающими и допускающими аборт. В третий день конференции речь ш ла об эффективности различны х ме­ тодов регулирования рождений и об исследованиях, направленных на прекращ ение бесплодия, соответственно. Лектор Кэмбриджского универ­ ситета д-р Роберт Эдвардс излагал новейшие научные достижения, вскрыв­ шие до сих пор еще неясные проблемы регулирования фертильности, со­ трудник М икробиологического института Болгарской академии наук д-р В улхан В улханов заним ался иммунологией зачатия и подчеркнул возмож­ ности практического применения научных достижений. Д -р Герхардус Х эллинг, директор Андрологической кафедры Амстер­ дамского университета читал доклад на тему «Лечение бесплодности м уж ­ чин», в то время, как проблему бесплодия у женщин затронул д-р Ж ак М элан, сотрудник Акуш ерского и гинекологического отделения Ж енев­ ского университета. Д -р Ференц Сонтаг, директор А куш ерского и гинеко­ логического отделения Сегедского университета, говорил об опытах при­ менения внутриматочных противозачаточных средств и обращ ал внима­ ние на те общественные обстоятельства, которые в одних случаях делают применение указанного метода желательным, при других обстоятельствах однако их применение нельзя считать шагом в перёд. Д -р Д ж он М арш ал, гинеколог больницы Лондонского университета, заним ался вопросами ин­ дикаций и контриндикаций применения кондома и диафрагмы. Профессор Тиери и д-р М арт ин Весси, адъюнкт Окфортского медицинского универ­ ситета говорили о подборе орального противозачатия и об опасностях в этой связи. Прочитанные на трехдневной конференции доклады сопровождались оживленными дискуссиями. Д искуссии вели так называемые панели в ко­ торые кроме докладчиков входили такж е и другие известные деятели соот­ ветствующих специальных областей. Т ак в демографическом панеле кроме четырех докладчиков — д-р Сабади, Лангфорд, Валаорас и Морса — в пре­ доставлении ответов на вопросы приняли участие такж е профессора Л иви Баччи, М акензен, а такж е два рапортера П . М атхисен и д-р А . К лингер, а медицинский панель был дополнен профессорами Б улска, Хаслейн, Хейс, Ферветэр, Кэп, Ослер, Валле и Х орн, а такж е д-р Стойменов, д-р Хирш лер, д-р Василес и д-р Шрацек. Конференцию открыл И ш тван Ш арлош, председатель И сполнитель­ ного комитета совета столицы Будапеш т. Он был представлен участникам конференции д-ром Агнете Брсст рупой, председателем Европейской и

FI G YE LŐ

517

Ближневосточной регии федерации по планированию семьи. Госпожа Бреструп в своей вводной речи приветствовал государственного секретаря Иштвана Х усара, председателя Ц ентрального статистического управления Венгрии, д-ра И. К оллара, вице-председателя Федерального статистическо­ го управления Ч ехословакии, а такж е двух представителей международ­ ных организаций Х алвора Гилле, начальника Отдела социальных вопросов Ж еневского бюро ООН и д-ра Лео Каприо, директора Европейской Регии Всемирной организации здравоохранения, посетивших конференцию. В своем выступлении Х алвор Гилле говорил о деятельности Организации Объединенных Н аций, направленной на содействие социальной демогра­ фии, а. Лео К априо заним ался ролыо Всемирной организации здравоохра­ нения. T H E 6t h C O N F E R E N C E O F T H E E U R O P E A N D N E A R E A S T R E G IO N O F T H E IN T E R N A T IO N A L P L A N N E D P A R E N T H O O D F E D E R A T IO N IN B U D A ­ P E S T . T he E u ro p e a n d N e a r E a s t R egion of th e In te rn a tio n a l P la n n e d P a re n th o o d F ed e­ ra tio n held its 6 th C onference in B u d a p est, betw een S e p tem b e r 15 —17, 1969. T h e Confe­ rence w as o rganised b y th e R egional E x e c u tiv e C om m ittee of th e In te rn a tio n a l P la n n ed P a re n th o o d F e d e ra tio n in c o-operation w ith th e D em ographic C o m m ittee of th e H u n g a ­ ria n A cadem y of Sciences a c irc u m stan c e w hich influenced con sid erab ly th e c h a ra c te r of the conference. W hile fo rm er conferences of th e E u ro p e a n d N e ar E a s t R egion of the In te rn a tio n a l P la n n e d P a re n th o o d F e d e ratio n w ere concerned, first of all, w ith th e m edi­ cal, s a n ita ry a n d h u m an-b iological a sp e cts of fam ily p lan n in g , th e conference in B u d a p est focused its a tte n tio n to in v estig a tio n s on fam ily plan n in g , p rim a rily from th e dem o g rap h ic p o in t of view . T h e chief to p ic of th e lec tu re s a n d d e b ates dealing w ith m edical a n d sa n i­ t a r y problem s w as th e tra in in g of p hysicians a n d th e in fo rm a tio n on h e a lth m a tte rs . On th e firs t d a y of th e th re e d a y conference th e lec tu re s gave a c c o u n t of th e dem og­ ra p h ic su rv ey s co n d u cted in th e d iffere n t c o u n tries a b o u t th e d e v elo p m en t of fe rtility a n d fam ily plan n in g . T hese su rv e y s w ere p erform ed in th e la s t y ears w ith th e co -o rd in atio n of th e E u ro p e a n d N e a r E a s t C om m ittee of th e In te rn a tio n a l P la n n ed P a re n th o o d F ed e­ ra tio n a n d w ere b a se d on th e sam e p ro g ram m e of d a ta collection. T h e com m on p rogram m e of th e su rv e y s w as d ra w n up b y D r. E gon Szabady as e arly as 1965 on th e basis of H u n g a ­ rian experiences, w hile now, a fte r th re e y e ars, th e re p re se n ta tiv e s of all th e c o u n tries w ho h a d ta k e n p a r t in th e in te rn a tio n a l co m p e rativ e stu d ies, g ave a cc o u n t of th e re su lts of th e ir research. Dr. E g o n Szabady , D ire cto r of th e D em ographic R esearch I n s titu te , P re sid e n t of th e D em ographic C om m ittee of th e H u n g a ria n A cadem y of Sciences gave in his lecture a c om prehensive p ic tu re of th e situ a tio n in H u n g a ry a n d of th e a t t itu d es to w a rd s b irth c o n tro l w hich d e te rm in e — according to th e resu lts of th e su rv e y s p e rform ed in H u n ­ g a ry — th e d e v elo p m en t of fe rtility . Dr. Szabady a n aly se d in his lec tu re th e ty p ic a l tre n d s of th e sp read of b irth c o n tro l a n d fam ily p lan n in g all o ver th e w orld, th e n p o in te d to th e pecu larities of th e H u n g a ria n d evelopm ents. H e called a tte n tio n to th e excellent possibilities of a research on a b o rtio n s in H u n g a ry . H e show ed t h a t in H u n g a ry induced a b o rtio n s p la y too g re a t a role in fam ily p lan n in g since a g re a t p a r t of H u n g a ria n wom en do n o t possess a t all a n a p p ro p ria te know ledge of c o n tra c e p tio n a n d a p p ly in a p p ro p ria te a n d less efficient m e th o d s of b ir th control. D r. E gon S z a b ad y em phasized t h a t — accor­ ding to th e evidence of th e su rv e y — in d u ced a b o rtio n s m u s t a n d can be p u sh e d back b y increasing th e level of h e a lth c u ltu re of th e p o p u latio n a n d by in tro d u c in g a n d sp re a ­ ding u p -to -d a te a n d efficient m eth o d s of c o n tra ce p tio n . T h is w ork, how ever, sh o u ld go to g e th e r w ith Lhe p ro p a g atio n of a fam ily size w hich in n ecessary to en su re th e gro w th of th e p o p u latio n . T h e lectu re of Christopher L angford, giving a cc o u n t of th e B ritish su rv e y , d e a lt in its firs t p a r t w ith th e m eth o d s a pplied th e n i t gave som e results. L an g fo rd s ta te d t h a t in E n g la n d m ore th a n 90 p e r c e n t of th e y o u n g e r m arried w om en in th e re p ro d u c tiv e age a p p ly b irth control m eth o d s, w hile, a t th e sam e tim e, th e p ro p o rtio n of th o se w ho receive special advice on b ir th co n tro l a n d family p lan n in g is low. Professor V a silio s Valaoras, D ire cto r of th e D em ographic R esearch C en tre of A th en s, gave a c c o u n t — a fte r g iving a general su rv e y of th e dem ographic situ a tio n in G reece — of the a b o rtio n survey co n d u cted in G reece in 1966 — 1967. A n aly sin g th e m e t­ hods of th e su rv e y h e cam e to th e conclusion t h a t th e n u m b e r of a b o rtio n s s ta te d b y th e

518

FI G Y E L Ő

e n u m e ra to rs is low er th a n th e ir real nu m b er, th u s th e resu lts of th e su rv e y should be tr e a ­ te d w ith cau tio n . N o d o u b t, how ever, t h a t in d u ced a b o rtio n , th is rough, violent a n d often d e trim e n ta l m eth o d of b irth c o n tro l plays th e g re a te s t role in th e b irth co n tro l prac­ tic e of G reek w om en, especially am ong th e fam ilies of m a n u a l w orkers. R eview ing th e su rv e y in B elgium , Professor Jea n M orsa first d e a lt w ith th e social n orm s of fam ily size a n d s ta te d t h a t religious affiliation no longer influences th e p ra ctic e of b irth c o n tro l in B elgium ; only th e spouses w hich can be considered in fertile do n o t avail th em se lv es of som e b irth co n tro l m eth o d . W ith re g ard to th e m e th o d s applied it is a c h a ra c te ris tic fe a tu re of b irth co n tro l in B elgium th a t from am ong th e b irth co n tro l m e t­ hods perio d ical sex u al ab stin e n ce a n d co itu s in te rru p tu s are m o st fre q u e n tly used. F ro m am ong th e s a n ita ry a sp e cts of fam ily p lan n in g th e lec tu re s on th e second dayd e a lt firs t of all, w ith th e ta s k s of th e p hysicians a n d w ith th e p roblem s of tra in in g p h y si­ cians. Peter H u ntingford, P rofessor of gynaecology a n d o b ste tric s a t th e clinic of St. M ary of th e L ondon U n iv e rsity stressed th e re sp o n sib ility of th e p h y sic ia n s s ta tin g th a t i t is th e d u ty of th e p hysicians to in fo rm th e persons tu rn in g to th e m fo r advice on m eth o d s of c o n tra c e p tio n , in fa c t, th e y h a v e to offer th e ir advice. H e a ttrib u te d g re at im p o rtan ce to th e in fo rm a tio n of th e society b u t considered th e p ro p e r tra in in g of p hysicians in th e field of fam ily p lan n in g also as a ta s k of g re a t im p o rtan ce. Professor Pierre H u binont, D ire cto r of th e G ynaecological Clinic of th e U n iv e rsity of B russels sp o k e a b o u t th e place of family p lan n in g in th e tra in in g of phy sician s. P rofessor H u b in o n t d e a lt in d e ta il w ith th o se b asic principles of tra in in g w hich should be realized in th e tra in in g of p hysicians to enable th e m to give a p p ro p ria te in fo rm a tio n on b irth control. H e em phasized th e necessity for th e p hysicians to h a v e a good know ledge of o th e r sciences, to o , such as d em o g ra p h y a n d b io statistic s. W hile P rof. H u n tin g ford a n d H u b in o n t em p hasized in th e ir lec tu re s th e connection b etw een th e dem ographic, a n d h e a lth ap p ro ach es of th e problem s of fam ily p lan n in g , D r. Thorsten Sjövall, D irecto r of th e P sy ch ia tric Service of th e C entre of M ental H ygiene in S to ck h o lm s ta rte d in his lec tu re from th e differences betw een th e tw o kinds of a p p ro ach , m ore e x ac tly , from th e fa c t t h a t w hile dem o g rap h y stu d ies th e com m on fe a tu re s of the p heno­ m en a d e te rm in e d b y social, econom ic a n d biologic factors, th e ph y sician is confronted w ith in d iv id u a l cases and th e rig h t diagnosis a n d p ro p h y lax is should be based upon th e reco g n itio n of th e in d iv id u a l case. T here is no d o u b t t h a t th e in d iv id u al can be analysed o nly in th e group, as a m a tte r of fa c t th e in v estig atio n of m ass p h en o m en a a n d th e a n a ly ­ sis of th e in d iv id u a l c a n n o t be se p a re te d from each other. S p eak in g a b o u t th e ta s k s of th e p hysicians D r. S jövall stressed t he im p o rta n ce of p rev en tio n a n d d em a n d ed to m ove th e em phasis from healing to p re v en tio n in th e genera] tra in in g of physicians. F ro m am ong th e lectures of th e second day Prof. F ranc N ovak, D ire cto r of th e D e­ p a rtm e n t fo r G ynaecology a n d O b ste tric s a t th e U n iv e rsity of L ju b lja n a d ealt in his le c tu re w ith th e possibilities of a p p ly in g th e m eth o d s of dem ographic research w hen ap p ro ac h in g th e p roblem from th e m edical p o in t of view . By m ea n s of a g re at n u m b er of in te rn a tio n a l d a ta Prof. N o va k show ed how fa r a b o rtio n is sp re ad in m a n y c ountries a n d b y a n aly sin g tim e series he also d e m o n s tra te d t h a t in th e long ru n th e developm ent of th e r a te of b irth is is no connection w ith th e ru les p ro h ib itin g or p e rm ittin g a bortion. On th e th ird d a y of th e conference th e efficiency of th e d iffere n t m e th o d s of b irth c o n tro l a n d th e in v estig a tio n s directed to w a rd s th e d isc o n tin u a tio n of ste rility w ere dis­ cussed. Dr. Robert Edw ards, le c tu re r of th e U n iv e rsity of C am bridge, d e a lt w ith th e re ce n t scientific re su lts w hich h a v e th ro w n lig h t upon som e still unclarified p roblem s of fe rtility control. Dr. V ulchan Vulchanov, sta ff n u m b e r of th e In s titu te for M icrobiology of th e B u lg aria n A cad em y of Sciences d e a lt w ith th e im m unology of c onception a n d em phasized th e fitn ess for use of th e scientific result. Dr. Gerhardus H ellinga, H e ad of D e p a rtm e n t for A ndrology a t th e U n iv e rsity of A m ste rd a m held a lec tu re on th e „ T re a tm e n t of ste rility of m e n ” , w hile th e sterility of w om en w as d e a lt w ith b y Dr. Jacques M ey lan, sta ff m em b er of th e G ynaecological Clinic of th e U n iv e rsity of G eneva. Professor Ferenc Szonta gh, D ire cto r of th e G ynaecological Clinic of th e M edical U n iv e rsity of Szeged surv ey ed his experiences on th e use of in tra ­ u te rin e c o n tra c e p tiv e s a n d called a tte n tio n to th e social fa cto rs w hich in som e cases m ak e it desirable to a p p ly th is m eth o d w hile in o th e r cases th e use of in tra u te rin e c o n tra ce p tiv e s c a n n o t be considered ad v an tag e o u s. D r. Joan M arshall, sta ff m em b e r of th e College H o sp ita l of th e U n iv e rsity of L o ndon, d e alt w ith th e in d ic a tio n s a n d c o n tra -in d ic atio n s of the a p p lic atio n of th e condom a n d d iap h ra g m . Professor Thiery, a n d Dr. M a rtin V essey,

F I G Y ELŐ

519

A s sista n t P rofessor of the M edical U n iv e rsity of O xford spoke a b o u t th e choice of th e oral c o n tra c e p tiv e s a n d a b o u t th e ir dangers. T h e lec tu re s held a t th e th re e d a y conference w ere follow ed b y v iv id discussions w hich w ere led b y panels c o n sistin g of e x p e rts; beside th e c o n trib u to rs, also o th e r fam ous re p re se n ta tiv e s of th is special field w ere m em b ers of th e panel. B eside th e fo u r c o n trib u ­ to rs in th e dem ographic p a n e l — D r. Szabady, Langford, Prof. Valaoras a n d P rof. M orsa — th e q uestions w ere also a n sw ered b y P rof. L ivg-B acci a n d M ackensen as w ell as b y th e tw o ra p p o rte u rs P . M athiessen a n d Dr. A n d rá s K linger, w hile th e m edical panels w ere su p p le m e n ted b y P rof. B u ls k a, H usslein, H eiss, F airw eather, K epp, Oster, V alle a n d H orn as well as b y Dr. Stoim enov, D r. Hirschler, Dr. V assiles a n d D r. Sracek. T h e conference w as opened b y Istv á n Sarlós, C hairm an of the E x e c u tiv e C om m ittee of th e M unicipal Council of B u d a p e s t w ho w as in tro d u c e d to th e p a rtic ip a n ts of th e con­ ference b y Dr. A gnete B raestrup, P re sid e n t of th e E u ro p e a n d N e a r-E a st R egion of th e In te rn a tio n a l P la n n e d P a re n th o o d F e d e ratio n . In h e r ad d ressin g w ords M iss Braestrup w elcom ed István H uszár, S e c re ta ry of S ta te , P re sid e n t of th e C entral S ta tistic a l Office w ho w as p re se n t a t th e conference as well as Dr. J . K ollár, V ice-P resid en t of th e Czecholo v ak F e d e ral S ta tistic a l Office as well as tw o re p re se n ta tiv e s of in te rn a tio n a l o rg a n iz a ­ tions : H alvor Gille, Chief of th e D ivision of Social A ffairs a t th e G eneva Office of th e U n ited N a tio n s a n d Dr. Leo K a p rio , D ire cto r of th e E u ro p ea n R egion of th e W orld H e a lth O rga­ n iza tio n . In his c o n trib u tio n a t th e conference H alvor Gille gave a c c o u n t of th e w ork of th e U n ited N a tio n s p ro m o tin g social d e m o g rap h y w hile Leo K ap rio w as concerned w ith th e a c tiv ity of th e W orld H e a lth O rg an izatio n .

A

N EM ZETK Ö ZI NÉPESSÉGT U D O M Á N Y I UN IÓ LO N D O N I NÉPESEDÉSI K O N F E R E N C IÁ JA

A N em zetközi N épességtudom ányi Unió 1969. szeptem ber 3 és 11 között Londonban ta r to tta Á ltalános Népesedési K onferenciáját. E z t megelőzően ilyen jellegű összejövetel 1965-ben v o lt B elgrádban, am ikor az Unió az E gye­ sült Nem zetek Szervezete á lta l összehívott Népesedési Világkonferencia szer­ vezésében v e tt ré sz t.1 Az utolsó évtizedben az Unió ezenkívül 1959-ben Becs­ ben, 1961-ben New Y orkban, 1963-ban O ttaw áb an ta r to tt általános népese­ dési konferenciát. Az 1967-es Sydneyben ta r to tt konferencia regionális jellegű v o lt: a távol-keleti és óceániai régió dem ográfiai kérdéseit v ita tta meg. A londoni K onferenciának em iatt négy év dem ográfiai kérdéseit k ellett elemeznie, s éppen ebből kifolyólag m ár előkészítését is a világ dem ográfusainak nagy érdeklődése kísérte. E z t m u ta tja a K onferenciára bek ü ld ö tt dolgozatok nagy szám a (a különböző üléseken 267 dolgozatot v ita tta k meg) és a viszonylag igen nagyszám ú résztvevő is (a K onferencián m integy 500-an jelentek meg). A K onferencia szervezését az erre a célra létre h ív o tt előkészítő bizottság m ár 1966-ban m egkezdte. E lsősorban a m egvitatandó tém ák k ö rét jelölték ki és m indegyik elh atáro zo tt ülésszak anyagának előkészítésével és összeállításá­ val egy-egy „szervezőt” b íztak meg. Ezek felad ata volt, hogy a tém ába tartozó részletanyagok m egírására előadókat biztosítsanak, to vábbá, hogy az em lített anyagok, a dem ográfiai irodalom és sa já t tudom ányos ism ereteik alapján összefoglalást készítsenek a K onferencia részére a rá ju k b ízott tém a egészéről. A K onferencia v itá ja a szervezők összefoglalói, a b eg y ű jtö tt ún. felkért, v ala­ m int az Unió tag jai részéről b ek ü ld ö tt ún. önkéntes dolgozatok alapján folyt le. Az előkészítő bizottság á lta l k itű z ö tt nagyszám ú tém a nem te tte lehetővé, hogy valam ennyi ülésszak egym ás u tá n kerüljön lebonyolításra. E m ia tt az Unió konferenciái során első ízben a plenáris ülésen kívül, valam ennyi ülésszak párhuzam osan k e rü lt lebonyolításra, oly m ódon, hogy egyszerre mindig négy 1 A belgrádi Népesedési V ilágkonferenciáról lásd : T(ekse) K (á lm á n ): Az 1965. évi népesedési világkonferencia. B elgrád. 1965. au g u sztu s 30— szeptem ber 10. Demográfia. 1965. évi 3— 4. sz. 425— 530. p. Dr. A ndorka Rudolf: A halandóság problém ái az 1965. évi belgrádi népesedési világkonfe­ rencián. Demográfia. 1966. évi 4. sz. 527— 532. p., Dr. A csádi György: A term ékenység kérdései az 1965. évi belgrádi N épesedési V ilágkonferencián. Demográfia, 1966. évi 4. sz. 533—539. p.

520

F I GY E L Ő

tém a m eg v itatása folyt. Egy-egy ülésre általáb an k é t és fél óra á llt rendelke­ zésre, am i a szervező m integy félórás bevezetője u tá n kb. k ét óra időt bizto­ síto tt a tényleges v itára. Ez á ltaláb an elegendőnek bizonyult, m ert a p árh u za­ mos ülések m ia tt egy-egy v itán csak viszonylag kevesebben v e ttek részt (a tém ától függően m integy 50 —150 személy), mégpedig túlnyom órészt olya­ nok, akik e kérdéssel közvetlenül foglalkoznak és így hozzászólásaikban, k ér­ déseikkel főleg a lényegre szorítkoztak. N ehezítette viszont a dolgozatokhoz való közvetlen kapcsolódást, hogy kiosztásukra csak a helyszínen volt lehető­ ség. E m ellett a párhuzam osság sok esetben k izárta, hogy valaki az őt érdeklő m inden ülésen részt vegyen. Ez ugyan a tém acsoportok (például halandóság) vonatkozásában nem fordult elő, m ert m eg v itatásu k ra egymás után került sor, de ha v alak it egyform án érdekelt például a népességi m atem atik a és a generációs halandóság kérdése, választania k ellett, hogy m elyik ülésszakon vegyen részt, m ert ezek tárg y alására egyidejűleg kerü lt sor. A K onferencia két plenáris ülésén egyrészt a jelenlegi, m ásrészt a jövő­ beli dem ográfiai h elyzetet v ita tta meg. Az első napon k erü lt ism ertetésre A. Sauvy (Franciaország) ,,A világ m ai demográfiai helyzete” c. dolgozata, mely általános képet festett a legfontosabb demográfiai jellem zők (népesség­ összetétel, halandóság, term ékenység, term észetes szaporodás, belső és külső vándorlás) alakulásáról. H angsúlyozta a gazdaságilag fejlett és a fejlődő orszá­ gok dem ográfiai helyzetének jelentős különbségeit és szükségesnek m inősí­ te tte a világ dem ográfiai stabilitásán ak elérését. A m ásik plenáris ülés előadá­ sát M . Macura (Jugoszlávia, az ENSZ Népesedési Főosztályának igazgatója) ta rto tta ,,A következő harm inc év dem ográfiai perspektívái” címmel. Az elő­ adás részletesen tá rg y a lta a m űszaki h aladást és a gazdaság valószínű fejlő­ dését, m ajd a dem ográfiai előreszám ítások lehetőségeit fejtegette. Részletes vizsgálat tá rg y á v á te tte három alte rn a tív népességelőreszám ítás eredm ényeit: ezek közül az egyik a jelenlegi elgondolásokat követi (tehát azonos az ENSZ által készített, és m ár 1965-ben nyilvánosságra hozott szám ításokkal), a m ásik figyelembe veszi a népesség jövőbeni száma m egállapításánál a gazdaságban, v ala m in t a falu-város összetételben bekövetkezett változásokat, a harm adik pedig m ind a stru k tu rális, m ind pedig a dinam ikus aspektusokra te k in te tte l van a népességi tre n d kiszám ításánál. E szám ítások és eredm ényei az emberiség jövőjének jelentős varián saira h ív ták fel a figyelm et, am elyet különösen a fej­ lődő országok jövőbeni népességszám a és népességmegoszlása vonatkozásában m u ta tn a k nagy különbségeket. E dolgozat csupán első m egközelítését jelen tette e nagyfontosságú feladatnak, részletes kidolgozására előreláthatólag az 1974ben vagy 1975-ben az ENSZ á ltal szervezendő III. Népesedési Világkonferencia során lenne lehetőség. A K onferencia m unkaülései — az előbbiekben k ife jte tt elveknek megfele­ lően négyesével párhuzam osan — tém ánkénti ülésszakokban folytak. Összesen 40 ülésszak k e rü lt lebonyolításra, m elyek a népességtudom ány fő tém ái köré csoportosultak. így a K onferencia m u n k á ja az alábbi 10 szekcióban folyt: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

M ódszertan Term ékenység H alandóság Népességkontroll, népesedéspolitika A dem ográfia gazdasági vonatkozásai A dem ográfia szociális vonatkozásai T örténeti dem ográfia A dem ográfia o k tatása N em zetközi vándorlások Belső vándorlások

A dem ográfiai módszertannal foglalkozó ülésszakok közül talán a legnagyobb érdeklődést „A szimulációs módszerek és modellek alkalm azása a term ékeny­ ség elem zésében” című tém a k eltette. E nnek bevezető előadását M . C. Sheps (E gyesült Állam ok) ta rto tta , aki a szimulációs m ódszer alkalm azásának ú ttö ­ rője a dem ográfiában. E szekció ülései közé sorolták még a népességi matematika (szervezője N . K eyfitz, E gy esü lt Á llam ok), valam in t a mintavétel és demográfia (szervezője L. K ish, E gyesült Államok) m egvitatását. A fejlődő országok

FIG YELŐ

521

demográfiai sta tisz tik á já t v o lt h iv atv a segíteni az ugyancsak ide sorolt másik k é t ülésszak is, az egyik, am elyik a hiányos adatok felhasználását, a m ásik pedig, am ely az ad atszo lg áltatás problém áit tárg y alta. E szekció v itáira össze­ sen 43 dolgozatot k ü ld tek be, közö ttü k a legtöbb (17) a népességi m atem atikai tárgykörb e ta rto z o tt. Ezek általáb an nem új m ódszereket ism ertettek, inkább m ár régebben ism ert eljárások újabb alkalm azásairól szám oltak be. A legnagyobb érdeklődés a termékenység ülésszakait kísérte. Ezek közül egy Chandrasekaran (India) szervezésében az összehasonlító termékenységi vizs­ gálatok eredm ényeit ism ertette, további négy pedig a különböző régiók (Ázsia, Latin-A m erika, A frika, fe jle tt országok) term ékenységi tren d jeit foglalta össze. Szám unkra a legnagyobb érdeklődést a D. Glass (E gyesült K irályság) által szervezett ülésszak k e lte tte , am ely a fejlett országok term ékenységi kérdéseit elemezte. I t t szerepelt a legtöbb dolgozat (a szekció 45 előadása közül 16), és közöttük három foglalkozott a m agyar term ékenységi viszonyokkal: dr. Szabady Egon felkért előadása „A term ékenység n éhány jellem zője M agyar­ országon” , v alam in t dr. Andorka Rudolf és dr. Thirring Lajos önkéntesen bekül­ d ö tt dolgozata. E zeken kívül külön előadások elem ezték a Szovjetunió (B . Urlanisz), Jugoszlávia (Z. A n ic ic), v alam in t R om ánia (I. Ferenbac) term ékeny­ ségi trendjeinek legújabb alakulását. A konferencia m ásik fontos szekciója a halandóság kérdéseit tá rg y alta, bár e tém akörben a b ek ü ld ö tt dolgozatok viszonylag kisebb szám a (22) nem jelz ett nagy érdeklődést. Az ide sorolt négy ülés közül kiem elkedett a B . Ben­ jam in (E gyesült K irályság) által szervezett, am ely a halandóság társadalm igazdasagi különbségeit tá rg y a lta a fejlett országokban, v alam int a G. Calot (Franciaország) szervezésében leb o n y o líto tt ülés, am ely a perinatális és a cse­ csem őhalandóság k érdéseit v ita tta meg. Ezen szerepelt dr. Szabady Egon előadása is ,,A m agyar csecsem őhalandóságot befolyásoló biológiai és szociális tényezők” címmel. Kisebb érdeklődés kísérte a generációs halandósági vizs­ gálatokkal, v alam in t a fejlődő országok halandóságával foglalkozó ülésszako­ k a t. Ez utóbbihoz k ü ld ö tt be dolgozatot dr. M iltényi Károly ,,A halandóság jellem zői G hán áb an ” címmel. A népességkontroll cím ét viselő szekción lényegében a családtervezés és a népesedéspolitika különféle v o natkozásait v ita ttá k meg a b ek ü ld ö tt 28 dolgo­ z a t alapján. Így egy-egy ülésszak foglalkozott a családtervezés jelenlegi hely­ zetével (szervező: C. Tietze, E gy esü lt Államok) és jövőbeli perspektíváival (szervező: S. Segal, E gyesült Államok). É rdekes és bizonyos fokig újszerű v o lt a M . Boserup (D ánia) á ltal szervezett ülésszak, am ely a népesedéspolitika p roblém áit tárg y alta. Az ide b e n y ú jto tt 7 dolgozat k ö zö tt szerepelt dr. Acsádi Györgyé, aki az európai szocialista országok népesedéspolitikai kérdéseit fog­ la lta össze. A szekcióban szerepelt még az abortuszok dem ográfiai vonatkozá­ sait (szervező: dr. K linger A ndrás), v alam in t a családtervezési vizsgálatok ellenőrzési m ódszereit tárgyaló ülés (szervező: D. K irk, E gyesült Államok). B ár heterogén te rü le te k e t foglalt össze, mégis a demográfia legújabb k u ta ­ tási irányairól szám olt be a demográfia gazdasági vonatkozásaival foglalkozó szekció. K özöttük újszerű összefoglalást a d o tt Demény P. (E gyesült Államok) ,,A népességkontroll gazdaság tan a” című szervezői előadása, am ely — D. Valentej szovjet dem ográfus elnöklésével — élénk v itá ra a d o tt alkalm at. Jó l egé­ szítette ki e té m á t a R. Easterlin (E gyesült Államok) által szervezett ülés, am ely a népességi változások és a gazdasági fejlődés közötti kapcsolatokat tárg y alta. Ezek m ellett egy-egy ülés foglalkozott a m unkaerőhelyzet, a női foglalkoztatottság, v alam in t a föld kihasználása dem ográfiai vonatkozásaival. U gyancsak ú jab b k u ta tá so k eredm ényeit foglalták össze a demográfia szociá­ lis vonatkozásaival foglalkozó szekció 5 ülésére b ek ü ld ö tt 40 dolgozat elemzé­ sei. E nnek tém aköre is elég heterogén v o lt és ta lá n régebbi értelem ben h asználta a „szociális dem ográfia” kifejezést. I t t szerepeltek a családvizsgálatok (szer­ vező: G. Roberts, Jam aica), v alam in t az o k tatás és a demográfia összefüggései­ nek vizsgálata (szervező: H . M usham , Izrael). Kissé furcsa módon ide sorolták a H. Gille (D ánia) által szervezett ülésszakot is, am ely a fejlett országok diffe­ renciális term ékenységének m ódosulását tárg y alta. E zenkívül egy-egy ülés foglalkozott a házasodás (szervező: W. Wunsch, Belgium) és a háztartás-össze­ té te l és -nagyság (szervező: H . Schubnell, N ém et Szövetségi K öztársaság) 33 Demográfia

522

F I G Y E L Ő

kérdéseivel. Ez utóbbihoz k ü ld ö tt be — a szervező kérésére — előadást dr. Ta­ m ásy József „A m agyar h á z ta rtá s- és családösszetétel és -nagyság változásai” címmel. A történeti demográfia eredm ényeit k é t ülésszakban tá rg y a ltá k : az egyik L. H enry (Franciaország) előkészítésében az 1800 előtti k u tatáso k ró l számolt be. I t t v ita ttá k meg a b ek ü ld ö tt 12 dolgozat k ö zö tt dr. Nemeskéri János dolgo­ z a tá t, am ely a paleodem ográfiai vizsgálatok régészeti és antropológiai felté­ teleit tá rg y a lta . Az 1800 u tán i k u tatáso k eredm ényeit szegényesebben m u ta tta be a dr. Kovacsics József által szervezett m ásik ülésszak 8 dolgozata. H árom ülésszak foglalkozott a demográfia oktatásának kérdéseivel. W. Borrie (A usztrália) a dem ográfusszükséglettel és annak kielégítésével foglalkozott, a B . Remiche (Belgium) á lta l szervezett ülés a dem ográfiai o k tatás szervezetét tá rg y a lta , R. Pressat (Franciaország) pedig a dem ográfiai képzés tarta lm i kérdé­ seiről k ü ld ö tt be dolgozatot. K ét szekció foglalkozott a vándorlások problém áival. K özöttük nagyobb érdeklődést (24 dolgozat) k e lte tt a belső vándorlások kérdésköre, ahol főleg a városiasodás dem ográfiai v onatkozásait, valam in t a belső vándorlás elemzé­ sének m ódszereit v ita ttá k . A nem zetközi vándorlások tém aköréből a vándor­ lások nagyságával és összetételével foglalkoztak legtöbben (az e szekcióra bekül­ d ö tt 15 “dolgozat közül 9). K isebb v o lt az érdeklődés a m agasan képzett m unkaerő vándorlásának problem atikája irán t, valam in t azon a k é t ülésszakon, am ely a külső és belső vándorlási p olitika kérdéseit v ita tta . Összefoglalva, a konferencia a dem ográfia valam ennyi problém áját m eg­ v ita tá sra tű zte. A nagyszám ú tém a párhuzam os felvetése és m egvitatása azonban nem te tte lehetővé m inden kérdés egyform a súlyú és m élységű tá r ­ gyalását. Felvetődik em iatt, h o g y a jövőben nem lenne-e helyesebb ennyire szé­ les k örű program előírása h e ly e tt csupán egy-egy nagyobb kérdéskom plexum m eg v itatását célul tűzni, vagy pedig — m in t ahogy erre a regionális konferenciákon úgyis sor kerül — nem az egész világ, hanem egy-egy hom ogé­ nebb te rü le t dem ográfiai jellem zőit m egvitatni. A konferenciával egyidejűleg sor k e rü lt a N épességtudom ányi Unió négyévenként szokásos közgyűlésére is. A közgyűlésen különféle jelentéseket te rje sz te tte k elő, k ö zö ttü k E. Grebenik fő titk ári beszám olóját, am ely az Unió tevékenységéről és pénzügyeiről szám olt be az 1965 —1969 közötti időszakban. A közgyűlés felm en tette az eddigi vezetőséget, és C. Chandrasekaran indiai dem ográfust, az ENSZ Távol-keleti Gazdasági B izottsága regionális családtervezési tan á c sa d ó já t elnökké ik ta tta be a lelépő D. Vogelnik (Jugosz­ lávia) h ely ett, a k it a legutóbbi belgrádi közgyűlés fogadott el „m egválasztott elnöknek” . A Közgyűlés által m egv álasztott Állandó Jav aslattev ő B izottság (elnök: J. Bourgeois-Pichat, tag jai k ö zö tt v an dr. Szabady Egon is, az európai dem ográfusok képviseletében) jelölése alapján m eg tö rtén t az új tisztségviselők m egválasztása. Alelnök — te h á t négy év m úlva elnök — le tt C. M iro, p a n a ­ m ai dem ográfus, a L atin-A m erikai Dem ográfiai K özpont igazgatónője. Az Unió nyolctagú tanácsából m ost lelépő négy tag helyébe k e rü lt a választás eredm ényeképpen M . Boserup (D ánia), M . Concepcion (Fülöp-szigetek), G. Calot (Franciaország) és E. Omaboe (Ghana). A közgyűlés — hosszabb v ita u tá n — kisebb m ódosításokkal elfogadta az új alapszabályra vonatkozó ja v a sla to t és a tag d íjak felemelésére vonatkozó in d ítv á n y t is. H eves v ita fo ly t a tagfelvételek kérdésében, de a többség nem fogadta el az Unió ta n ácsán ak a tagfelvétel m egszigorítására vonatkozó azon ja v a s la tá t, hogy tagfelvételre csak azokat ajánlják, akik m ár a k tív dem ográ­ fiai tevékenységről ad tak szám ot. E h e ly e tt a Tanács által k ik ü ld ö tt ad hoc B izottságot b íztak meg az új tagfelvételi rend kidolgozásával és a következő közgyűlésnek teendő ja v a sla t elkészítésével. A közgyűlés ezek u tá n m eghallgatta a különböző k u ta tó bizottságok (D em ográfiai szótár, T ö rtén eti dem ográfia, O ktatás és dem ográfia, Összeha­ sonlító term ékenységi vizsgálatok, H iányos ad a to k felhasználási módszerei, Belső vándorlások, H ázasodás és család) elnökeinek beszám olóit, m ajd a T anácsnak ajá n lo tta m egfontolásra — az anyagi lehetőségeket is figyelembe véve — újabb k u ta tó bizottságok felállításál. Ezek közül csaknem bizonyosra vehető a G azdaságdem ográfiai, a N em zetközi dem ográfiai term inológiával fog-

FIGYELŐ

523

la lkozó, a Népesség belső elhelyezkedését elemző, és a D em ográfiai o k ta tá st koordináló m unkab izo ttság m egalakítása. Ezzel egyidejűleg m egszüntetik a Demográfiai szótár és a Belső vándorlások m unkabizottságát. Az Unió jövőbeni m u n k ájáv al kapcso latb an bejelentették, hogy a köze­ li években a világ valam ennyi régiójában sor kerü l dem ográfiai konferenciák ta rtá sá ra . 1970-ben latin-am erikai, 1971-ben afrikai regionális ülésre kerül sor az Unió rendezésében. Ezenkívül 1971-ben ta r tjá k meg a II. E urópai Népese­ dési K onferenciát (az E u ró p a Tanács rendezésében) és előreláthatólag 1972-ben k erül sor a II. Ázsiai Népesedési K ongresszusra (az ENSZ előkészítésében). A következő általános népesedési konferencia id ő p o n tját és helyét még nem d ö n tö tték el. Az EN SZ ugyanis 1974-ben v agy 1975-ben ta r tja a következő, a III. Népesedési V ilágkonferenciát, ez azonban korm ányszinten kerül m egszer­ vezésre, igy nehezen kapcsolható össze az Unió tudom ányos jellegű konferen­ ciájával. E rre előreláthatólag 1973-ban kerül sor — négyévenkénti közgyűlés, illetve konferencia ta r tá s á t az alapszabály is előírja —, helye azonban még bizonytalan. Az Unió k o n feren ciáját — illetve a világ dem ográfusainak londoni ta rtó z k o d á sá t — felhasználva több nem zetközi szervezet ta rto tt ugyanezen idő a la tt m egbeszélést. Így többek k ö zö tt ülésezett az ENSZ E urópai Gazda­ sági B izottsága Szociális Demográfiai M unkacsoportja, az 1971. évi Strasbourgi E urópai Népesedési K onferencia Előkészítő B izottsága, a Princetoni E gyetem T erm ékenységkutató Szakbizottsága stb. (Dr. K linger András)

Д Е М О Г РА Ф И Ч Е С К А Я К О Н Ф Е Р Е Н Ц И Я М Е Ж Д У Н А РО Д Н О ГО СОЮ ЗА ПО Н А РО Д О Н А С Е Л Е Н И Ю В Л О Н Д О Н Е . Международный Союз по народонаселению провел свою Общую демографическую Конферен­ цию в Лондоне 3— 11 сентября 1969 года. Подобное событие последний раз имело место в 1965 году в Белграде, когда Союз принял участие в органи­ зации Мировой Демографической Конференции, созванной Организацией Объединенных Н аций. Таким образом, Лондонская конференция была призвана анализиро­ вать демографические вопросы четырех последних лет уж е в этой связи ее подготовка была сопровождена вниманием демографов всего мира. В этом свидетельствует большое количество докладов, предоставленных на рас­ смотрение Конференции (в различны х за седаниях было обсуждено всего "267 докладов), а такж е относительно больш ая численность участников (в работе Конференции участвовало примерно 500 человек). Н а двух пленарны х заседаниях Конференции было обсуждено с одной стороны, настоящее, а с другой —- перспективное демографическое поло­ жение. Бы ло проведено четыре параллельны х заседаний секций по разл и ч ­ ным темам. Всего было проведено 40 сессий, занимавш ихся основными проб­ лемами демографической науки. И так, работа Конференции проводилась в следующих 10 секциях: 1. Методология 2. Фертильность 3. Смертность 4. Контроль народонаселения, демографическая политика 5. Экономические аспекты демографии 6. Социальные аспекты демографии 7. И сторическая демография 8. Обучение демографии 9. М еждународная миграция 10. В нутренняя миграция. Внутри секции по вопросам фертильности, организованной Д . Глас■сом (Объединенное Королевство), и занимавш ейся анализом фертильности в развиты х странах, имелся приглаш енный доклад д-ра Эгона Сабади с на33а Demográfia

524

F I G Y E L Ő

званием «Некоторые характерны е черты фертильности в Венгрии», а такж е вольные доклады д-ра Рудольфа Андорка и д-ра Лаеша Тирринга. Кроме этого в отдельных докладах был дан анализ новейшей динамики тренда плодовитости в Советском Союзе (Б. У рланис), Ю гославии (3. Аничиц) и Румынии (И. Ференбак). В секции по вопросам смертности, организованной Ж . Кало (Ф ран­ ция) и занимавш ейся вопросами перинатальной и младенческой смерт­ ности фигурировал доклад д-ра Эгона Сабади «Биологические и социаль­ ные факторы, влияющ ие на младенческую смертность в Венгрии». Н а засе­ дание по вопросам смертности развиваю щ ихся стран был прислан доклад. д-ра Кароя М илт ени с названием «Х арактеристика смертности в Гане». Н а рассмотрение секции под названием контроль народонаселения, в рам ках которой имелась секция по проблемам демографической политики, был представлен доклад д-ра Дьердя Ачади о демографической политике в европейских социалистических странах. В рам ках этой секции проводилась сессия по демографическим аспектам абортов, организатором которой был д-р А ндраш К лингер. В секции по социальным аспектам демографии на сессии, обсуи-щавшей вопросы состава и величины домашнего хозяйства фигурировал реферат д-ра Йомсефа Тамаши «Состав и величина венгерского домашнего хозяй­ ства». Н а рассмотрение сессии по исторической демографии, занимавшейся оценкой исследований до 1800 годов был представлен реферат д-ра Янош а Немешкери об археологических и антропологических предпосы лках палеодемографических обследований. Организатором сессии по вопросам оценки исследований после 1800 годов был д-р Йоэюеф Ковачич. Конференция имела в виду рассмотрение всех проблем демографии.. Однако параллельное рассмотрение и обсуждение большого количества тем не позволило обсудить всех вопросов с одинаковым значением и глу­ биной. В этой связи возникает вопрос, не было ли более правильным вместо постановки всех вопросов включить в повестку дня лишь обсуждение неко­ торых более крупны х комплектов тем, или ж е обсудить демографические характеристики не всего мира, а нескольких более однородных территорий, к а к это имеет место и в региональных конференциях. Одновременно с конференцией имело место oúufee собрание Союза по народонаселению, проводимое через четыре года. Общее собрание приняло председателем индийского демографа, совет­ ника по планированию семьи Дальневосточной Экономической Комиссии ООН К. Чандрасекарана на место уходившего председателя Д . Вогелника (Ю гославия). Н а основе выдвижения Постоянной Комиссии по предложе­ ниям, избранной Общим собранием проходил такж е выбор новых долж ­ ностных лиц. Вицепредседателем стал демограф К. М иро (Панама), ж ен­ щина — директор Латиноамериканского Демографического Центра. В со­ вет Союза на место четырех истекш их мест в результате выборов были и з­ браны М . Босеруп (Д ания), М. Консепсион (Филиппинские острова), Ж. Кало (Ф ранция) и Е . Омабо (Гана).

T H E L O N D O N C O N F E R E N C E O F T H E IN T E R N A T IO N A L U N IO N F O R S C IE N T IF IC ST U D Y O F P O P U L A T IO N . T h e I n te rn a tio n a l U nion fo r S cientific S tu d y of P o p u la tio n h old its G eneral P o p u la tio n Conference in L ondon from th e 3rd to th e 11th of S e p tem b e r 1969. T h e la s t m ee tin g of th is ty p e h e ld in B elgrad 1965, w hen th e U nion to o k p a r t in th e o rg an izatio n of th e W o rld P o p u la tio n Conference called to g e th e r b y th e U n ite d N a tio n s O rganization. T h e L ondon C onference h a d th e re fo re to deel w ith th e d e m o g ra p h ic problem s of fo u r y e ars, th e re fo re i t w as follow ed b y th e g re a t in te re s t of th e d em o g rap h ers all o ver th e w orld from its p re p ara tio n s. T h is is reflected b y th e g re a t n u m b e r of c o n trib u tio n s se n t in to th e Conference (a t th e d iffere n t m eetin g s 267 p a p e rs w ere discussed) a n d b y th e re la tiv e ly g re a t n u m b e r of th e p a rtic ip a n ts (a b o u t 500 p a rtic ip a n ts w ere p re se n t a t th e Conference).

F I G Y E LŐ

525

The. tw o p le n a ry sessions of the Conference discussed th e a c tu a l a n d th e fu tu re dem o­ g ra p h ic situ a tio n . T h e m eetin g s of w orking-groups w ere held p arallel, organized in sessions for th e discussion of one to p ic . A lto g e th e r 40 m ee tin g s to o k place, w hich were, gro u p ed acco rd in g to th e m a in to p ic s of dem o g rap h y . In th is w a y th e discussions w ere held in to se c tio n s: 1. M ethodology 2. F e rtility

3. Mortality 4. 5. 0. 7. 8. 9. 10.

P o p u la tio n c o n tro l a n d p o p u latio n policy E conom ic a sp e cts of dem o g rap h y Social a sp e cts of d e m o g rap h y H isto ric a l d e m o g rap h y T ra in in g in d e m o g rap h y In te rn a tio n a l m ig ra tio n In te rn a l m ig ra tio n

In th e section w hich w as concerned w ith fe rtility a t the m ee tin g org an ized b y D . Glass (U n ited K ingdom ) w hich an aly ze d th e f e rtility tre n d s in developed c o u n tries, figur­ e d th e solicited p a p er of D r. E gon Szabady e n title d “Som e c h a ra c te ristic s of fe rtility in H u n g a ry ” a n d th e u nsolicited p ap ers se n t in b y D r. R u d o lf A ndorka a n d Dr. L ajos T h irring. Special lectures a n aly zed th e a c tu a l d e v elo p m en t of fe rtility tre n d s in th e S o v ie t U nion ( B . U rlanis) in Y ougoslavia ( Z . A n ic ic) a n d R u m a n ia ( I . Ferenbac). In th e section dealing w ith th e p roblem s of p e ri-n a ta l m o rta lity a t th e m ee tin g o r­ g anized b y G. Calot (F ra n ce ) to discuss th e problem s of p e rin a ta l a n d in fa n t m o rta lity fig u red Dr. E gon Szabady’s c o n trib u tio n e n title d “ Biological a n d social fa c to rs influenc­ ing in fa n t m o rta lity in H u n g a ry ” . D r. K á ro ly M iltén yi s e n t in a p a p e r e n title d “ M o rta ­ lity P a tte r n in G h a n a ” to th e m ee tin g discussing m o rta lity p a tte r n s in developing co u n tries. A t th e m ee tin g discussing problem s of p o p u latio n p olicy o rganized in th e fram ew o rk of th e session “ P o p u la tio n c o n tro l” w as p re se n te d th e s tu d y of Dr. György A csádi on th e p roblem s of p o p u la tio n policy in th e E u ro p e a n socialist countries. In th is session, a m e e t­ ing discussing th e dem ographic asp ects of a b o rtio n w as organized b y Dr. A n d rá s K lin g er. D r. József T a m á sy ’s p a p e r on “ C hanges in household a n d fam ily s tr u c tu re a n d size in H u n g a ry ” w as p re sen te d a t th e m ee tin g dealing w ith fa m ily a n d household pro b lem s of th e session on th e social a sp e cts of dem ography. A t th e m e e tin g discussing th e re su lts of h isto ric a l d e m o g ra p h y re le v a n t to th e p eriod before 1800 D r. Já n o s N em eskéri p re sen te d a p a p e r dealing w ith th e archeological a n d an th ro p o lo g ica l c o n d itio n s of p aleo d em o g rap h ic research. T h e o rg a n iz er of th e m e e tin g d iscussing researches re le v a n t to th e p eriod a fte r 1800 w as D r. József Kovacsics. All problem s of d em o g ra p h y w ere se t on th e p ro g ram m e of th e C onference. T h e p arallel discussion of th e nu m ero u s to p ic s m ad e i t im possible to deal w ith a ll p roblem s in th e sam e w ay, w ith id en tica l w e ig h t a n d d e p th . T h erefo re th e q uestion h a s to be raised w h e th e r in th e fu tu re w ould it m ore p ro p e r to se t as an a im in th e p ro g ram m e to discuss o nly a few m a jo r p roblem -com plex in ste a d of se ttin g all problem s in it, o r — as i t is a l­ re a d y done a t regional conferences — to discuss o nly th e dem o g rap h ic c h a ra c te ris tic s of a few m ore hom ogenous regions in ste a d of th o se of th e w hole w orld. A t th e sam e tim e as th e Conference to o k place G eneral A ssem b ly due e v ery forth y e ar of th e P o p u la tio n U nion. T h e A ssem bly in stalled as p re sid en t C. Chandrasekaran, In d ian d em o g ra p h er, regio­ nal e x p e rt on fam ily p lan n in g of th e U n ite d N a tio n E conom ic C om m ission for F a r E a s t, w ho suceeded D. V ogelnik (Y ugoslavia). T h e new office-holders w ere elected on th e p ro p o ­ sition of th e S ta n d in g N o m in a tin g C om m ittee, elected b y th e A ssem bly. C. M iro, dem o­ g ra p h e r of P a n a m a , d ire c to r of th e D em ographic C en ter of L a tin A m erica w as elected v ice p resid e n t. In s te a d of th e fo u r m em b ers re tre a tin g from th e eight m em b e rs C om m ittee of ttie U nion th e follow ing fo u r d em o g rap h ers w ere e le cte d : M . B oserup (D a n m ark ) M . Conception (P h illip p in es) G. Calot (F ance) a n d F.. Omaboe (G hana).

33a

526

FIG Y E L Ő

NEM ZETKÖZI N ÉPESSÉG I TÉRKÉPKIÁLLÍTÁS É S T A N Á C S K O Z Á S , B U D A P E S T , 1969

A MÉM Országos Földügyi és Térképészeti H iv atala, valam in t a Geodé­ ziai és K artográfiai Egyesület szervezésében 1969. szeptem ber 17-én N em zet­ közi Népességi T érképkiállítás és T anácskozás k ezdődött B udapesten a Tech­ nika H ázában. A k iá llítá st dr. Radó Sándor, az Országos Földügyi és Térképészeti H iv a­ tal Térképészeti Önálló osztályának vezetője n y ito tta meg. A tem atik u s k arto g ráfia egy-egy terü letén ek nem zetközi bem u tató ja m ár 1962 ó ta folyik évenként B u dapesten, s a nem zetközi atlaszok, autótérképek, tu ristatérk ép ek , iskolai földrajzi atlaszok, iskolai földrajzi falitérképek, v áros­ térképek és földhasznosítási térképek b e m u ta tása u tá n 1969-ben sor került a népességi térképek seregszemléjére. A kiállításon a népesség általános megosz­ lását, a népsűrűséget, a népesség foglalkozás, életkor, nemek szerinti összetéte­ lét, a városi és falusi lakosság a rá n y á t ábrázoló térképek szerepeltek. A k iállí­ táson E u ró p a, A frika, Ázsia, É szak- és Dél-Amerika országaiból 35 ország 65 intézm énye v e tt részt. A k iá llíto tt magyar térképek á ltaláb an a térkép sokféle felhasználási lehető­ ségét m u ta ttá k . A K artográfiai V állalat által k ia d o tt M agyarország N em zeti A tlaszának, v alam in t a Dél-Alföld A tlaszának b e m u ta to tt térk ép lap jai értékes keresztm etszetet ad tak az országról. Az Országos T ervhivatal Tervgazdasági Intézetének népességi térképei a hosszú tá v ú tervek kidolgozásában n y ú jto tta k segítséget és k erü ltek felhasználásra. A V árosépítési Tudom ányos Tervező Intézel a b e m u ta to tt té rk ép ek et tervezéseihez m unkaeszközként használta. A K özponti S tatisztik ai H iv a ta l a népszám lálási eredm ényeket bem u tató té r­ képekkel szerepelt, a N épességtudom ányi K u ta tó Intézet pedig tanulm ányai­ nak illu sztrálására szolgáló térképm ellékleteiből m u ta to tt be néhányat. A kiállításhoz kapcsolódó tu dom ányos ülésszak célja a népességi térképek m ódszertani problém áinak és alkalm azási lehetőségeinek m eg v itatása volt. A m integy 40 külföldi szakem ber részvételével folyó négy napig ta rtó tu d o m án y o s tan ácsk o zást H uszár István állam titk ár, a K özponti S tatisztikai H iv a ta l elnöke n y ito tta meg. H angsúlyozta, hogy a népességi térképek számos tu dom ány fontos segítői és olyan k u ta tá si és elemzési lehetőségeket n y ú jta n ak , m elyek m ás k u ta tá si eszközökkel nem h ely ettesíthetők. A tanácskozáson elhangzott, v a la m in t a b e k ü ld ö tt előadások általában a népességi térképek terü leti részletezésének szükségességét hangsúlyozták, to v á b b á azt, hogy az ábrázolás és az illu sztratív b em u tatás h e ly e tt — kom plex térképek készítésével — a népesség és a te rü le t kapcsolatára, összefüggéseire kell ábrázolási m eto d ik át kidolgozni, segítséget n y ú jtv a ezzel a különféle tu d o ­ m ányos k u ta tá s, elemzés szám ára. Az aláb b iak b an a tanácskozás n éh ány előadását ism ertetjük. Dr. K u rth W itthauer (Gotha) jav aso lta a nem zetközi népességkartográfia továbbfejlesztését, te k in te tte l a közelgő 1970. évi népszám lálásokra. Megemlí­ te tte , hogy évtizedek óta folynak próbálkozások, hogy a népességmegoszlás egységes áb rázolására nem zetközi a ján láso k at fogadjanak el, s egy nem zetközi v ilág térk ép et készíthessenek. 1960-ban Stockholm ban az IGU konferencián m egfogalm azták az 1 : 1 000 000 m éretarán y ú népességi világtérképre v o n a t­ kozó aján láso k at. Számos országban m ár az ajánlások alapján k észítették el térképeiket. A szocialista országok együttm űködésével folyam atban van egy 1 : 2 500 000 m éretarán y ú egységesített világtérkép elkészítése, m ely alapul szolgálhat az 1970 u tán i új népszám lálások eredm ényeinek ábrázolásához. O.A . Evteev (M oszkva) a népességtérképezés szovjetunióbeli problém áit fejtegette. R á m u ta to tt arra, hogy a népesség sokoldalú tanulm ányozása és té r­ képezése a szocialista országokban a gazdálkodás és szociális-kulturális építés tervszerű viszonyai k özölt különösen nagy jelentőségű. N agy szükség van a népesség összetétele, a m u n k aerő -tartalék és népgazdasági felhasználása karto g ­ ráfiai jellemzésére. M egem lítette, hogy a népességtérképezés fejlődését a Szov­ jetu n ió b an nagym értékben elősegíti az igen fejlett népességstatisztika és hogy rendelkezésre állnak az egész ország te rü le té t fedő részletes és ta rtalm as, külön­

F IG Y E L Ő

527

böző m éretarán y ú földrajzi térképek. A népességtérképezés feltételeinek bizto­ sítása fon t os felad at s különösen időszerű az 1970. évi népszám lálás m egkezdése elő tt. A sta tisz tik a i inform ációtöm eg egységes feldolgozása a statisztik ai an y a­ gok földrajzi rendezéséhez is vezet. E z elősegíti a térképtervezés és a térk é p ­ felhasználás au to m atizálását korszerű szám ítógépek segítségével. M . I. Szemjonova, T. M . Feszenko (Szovjetunió) az újonnan m űvelés alá v e tt terü letek térképezési elveiről és m ódszereiről értekeztek. K ifejtették,, hogy a népesség elhelyezkedését legjobban azok a térképek m u ta tjá k , m elye­ ken a település lélekszám úval arán y o san m inden települést ábrázolnék. A falusi lakosságot fontos úgy b e m u ta tn i, hogy a h asználatban levő földterü­ lethez k épest m ik én t helyezkedik el. A települési foltok m eghatározásához a szerzők a dazim etrikus m ódszer h a sz n á la tá t ta r tjá k alkalm asnak, m elynek lényege, hogy m inden egyes település köré, ann ak k o n tú rjá tó l m eg h atáro zo tt távolság ra k ö rv o n alat húznak, m ely az em ber gazdasági tevékenységének k ite r­ jedését h a tá ro lja le. W. G. Dean (Toronto) K an ad a O ntario állam ának tem atik u s térképsoro­ za táv a l szerepelt, m ely elsősorban a k u ta tá s szám ára készült. A M agyarország­ nál négyszer nagyobb te rü le t népességeloszlásáról, népsűrűségéről, a korcso­ portokról, foglalkozási jellegzetességeiről tá jé k o z tat. Érdekes p o n ttérk ép ei m u ta t be, m elyen sötétkék vízfelület és fekete szárazföld színezésen belül a népességet fehéren h a g y o tt pontok m u ta tjá k . A foglalkozási térképen pedig m egyénként száz kis négyzetre o szto tt nagyobb négyzettel ábrázolja a húsz foglalkozási csoport százalékos m egoszlását. J. Schultz (M ontpellier) a dem ográfiai változások kartográfiai szintézisére kidolgozott új m ódszert ism ertette. A term észetes szaporodás és a vándorlási egyenleg a rán y án ak v álto zását, ill. a k é t tényező válto zásán ak lehetséges kom binációit figyelem be véve a M ontpellier-i k artográfiai laboratórium ban szintetikus grafikus eljárást dolgoztak ki a fejlődés hatféle típ u sán ak á b ­ rázolására. A koordinátarendszerben tö rté n t ábrázolás segíti a dem ográ­ fiai válto zás egyes típusainak m egism erését, lehetővé teszi a v á rh ató fejlődés m egítélését. Fejlődési típ u so n k én t m eg k ü lö n b ö ztet: növekedő, elnyelő, m agva­ szakadó, tároló, elnéptelenedő és egyensúlyi típ u so k at a term észetes szaporo­ dás és a ki- és bevándorlások egyenlegének h a tá sá ra lé tre jö tt globális változás szerint. Werner W itt (K iel) h angsúlyozta a népsűrűség és a népességmozgás s ta ti­ kus és dinam ikus térképezésének fo n to sság át; a nappali népesség, az éjszakai népesség, az ún. szabadidő népesség különös figyelem bevételét a népsűrűség kiszám ításán ál, te k in te tte l a m odern nagyvárosokra, ahol általános a népesség­ nek a v árosba befelé és onnan kifelé ta rtó ritm ik u s és időszakos (rövid id ő ta r­ tam ú ) hullám zása, a lakóhely és a m unk ah ely különbözősége. V. A . Cservjakov (Vladivosztok) a népesség térképi eloszlásának ábrázo­ lására a m eteorológiai térképezésben ism eretes izovonalak m ódszerének hasz­ n á la tá t aján lja. Az izodém atérkép lehetővé teszi a statisztik ai „d o m b o rzat” pozitív és negatív form áinak m eghatározását. E . Iw anicka-L yra (W arszawa) a népességföldrajz és térképészet m ódszer­ ta n a terü letén elért lengyel eredm ényekről szám olt be és új m ódszerként emlí­ te tte a népességm egoszlást ábrázoló lengyel térképsorozaton alkalm azott ún. „folytonos zónák segítségével b e m u ta to tt koncentráció” m ódszerét, m elynek célja, hogy m eghatározza a m axim ális sűrűséggel és egy a d o tt népességgel jel­ lem zett folytonos zónákat. H . A . Avetiszjan, L . A . Valeszjan, A . K . Gregorjan, Sz. M . D uljan (Szovjetunió) a hegyvidék sajátosságainak a népességi térképezésben tö rtén ő figyelem bevételét tá rg y a ltá k . A te rü le t hegyvidéki jellege hatással van a lakos­ ság term előtevékenységére és elhelyezkedésére, ezért igen fontos a népsűrűség és a letelepültség m agasságok szerinti k artográfiai b em utatása. Werner Stam s ( N D K ) a N D K nem zeti atlaszáb an (1 : 750 000) a telep ü ­ lések áb rázo lásán ál té rképre v itt té m á k a t ism ertette. R észletesebben foglal­ k o zo tt a b e é p íte tt terü letek szerkezetének ábrázolásával. A szerző által kidol­ gozott té rk é p a m éretarányos településeket 12 beépítési típ u s szerint külön­ böző színekkel ábrázolta. A térk ép a városi beépítés 5 fo rm áját (új épület­ kom plex u m o k , nagyvárosi régi beépítés, kis- és középvárosi régi beépítés,

528

FIG YELŐ

lakótelep beépítés és üdülőhelyi beépítés), a vidéki beépítés 5 fo rm áját (falu, falusi-lakótelepülés, ipari település, m agános udvarház település, nem mezőgaz­ dasági település), to v á b b á a kertes és egyéb beépítési form ákat különbözteti meg. A népességeloszlás ábrázolására olyan m ódszert em lített, am ely a számlálhatóságot a grafikus valósággal k ö ti össze. A b e é p íte tt területekre elhelyezett kis négyzetek kirajzolják a népesség lakóhelyeit és m ódot n y ú jta n a k arra, hogy m egbecsüljék a népességtöm örülés m értékét. A népsűrűség községenkénti ábrázolásánál a községterületek különböző nagysága m iatti h á trá n y t el lehel kerülni, ha a sűrűséget egységnyi terü letek re szám ítjuk. F e lv etette a szerző, hogy a népesség szerkezetére vonatkozó ábrázolásokat ki kell egészíteni a népesség társadalom gazdasági tagozódásának b em u tatásáv al, to v áb b á a nép­ m űvelési, a ku ltu rális, egészségügyi létesítm ények, sőt a m űem lékek ábrázo­ lásával is. J. G. Keiner és V. N . L iszju k (M oszkva) a szovjet népességi térképekről és atlaszokról adtak átte k in tő képet. Á ltalánosan elism ertek: a „N agy szovjet v ilág atlasz” (1937 —1940), a „T engeri atlasz” , az általános földrajzi „Világ­ a tla sz ” (1954—1967), a „T erm észetföldrajzi világatlasz” (1964), az „ A n tark ­ tisz atlasz” , a „V ilág népeinek atlasza” , a „Szovjetunió gazdasága és k u ltú ­ rá ja fejlődésének atlasza” stb. A harm incas években első ízben k erü lt sor a népesség eloszlásának és nem zeti összetételének ábrázolásán tú l a stru k tú ra, a migráció, a k ulturális fejlődés, az egészségügyi ellátottság stb. térképi bem u­ ta tá sá ra . A Világ népeinek atlasza, m elyben kb. 1500 nép a d a ta kerü lt feltü n te­ tésre, az etnikai térképezés területén a Szovjetunióban végzett m unka ered­ m ényeinek összegezése. A legnagyobb részletesség jellem zi a Szovjetunió 1962-ben k ia d o tt 1 : 4 000 000 m éretarán y ú népsűrűségi térképét. A Nagy H onvédő H áború u tá n a Szovjetunióban nag y arán y ú fejlődésnek in d u ltak a kom plex tudom ányos regionális kézi atlaszok elkészítésére és kiadására irá­ nyuló m unkálatok. Az új kom plex m űvekben azt tervezik, hogy jóval részletesebben adják közre a népességnek nem ek, életkor és társadalm i csoportok szerinti megosz­ lását, a m unkaképes népesség eloszlását, a dolgozóknak képzettség és foglal­ kozás szerinti összetételét, a népességnek a különböző népgazdasági ágakban való fo g lalk o ztato ttság át, a lehetséges m u n k aerő -tartalék o k at stb. Tervezik a Szovjetunió egységes állam i népességi térképének elkészítését az 1970. évi népszám lálás szerint. É rdeklődést k e lte tte k a tanácskozás m agyar résztvevőinek előadásai is. Dr. Laczkó László (Budapest) a népességi térképek népgazdasági tervezés­ ben történ ő felhasználásával foglalkozott. A térképek vizsgálati, feltáró m ódszerként és eszközként funkcionálnak. A népességgel és m unkaerővel fog­ lalkozó térképek a tervezés valam ennyi fázisa és a te rv m inden fejezete szám ára elengedhetetlenül szükséges inform ációkat tartalm azn ak . A népesség m ennyi­ ségi ism érvek szerinti szám bavétele elsősorban eloszlási és sűrűségi térképek k észítését teszi szükségessé. A népességmegoszlási térképek kívánatos m éret­ arán y a 1 : 500 000, m ely m egengedi a településenkénti és — ahol az szükséges — a településrészenkénti ábrázolást. A szerző legmegfelelőbbnek ta rtja e célra a p o n tk arto g ram m ódszer alkalm azását. A tervezés szem pontjából lényeges a területegységek népességszáma alaku­ lásán ak vizsgálatára, a népesség nem ek és korcsoportok szerinti összetételének elem zésére, kiértékelésére alkalm as térképi ábrázolás. Mind fontosabbá válik a népesség terü leti m ozgásának, vándorlási volum enének térképezése, mivel i t t a térk ép ek m ással nem p ótolható k u ta tá si eszközként jelentkeznek. A te r­ vezésben jól használhatók a népességi sú lypontokat feltü n tető térk ép fajták . Dr. Klingham m er István (B udapest) a kom binált koncentráció indexek •számolásáról és ábrázolásáról a d o tt tá jé k o z ta tá st. Az egyre sokrétűbb infor­ m ációtöm eg feldolgozása csak a több oldalú összefüggések alapján k iala k íto tt kom plex indexek alkalm azásával tö rté n h et. Olyan adatsorokat h ely ettesít­ h etü n k egyetlen új adatso rral, melyek összefüggnek, korrelálnak. A kartografálás gyorsítása autom atizálással érhető el. Külföldön k ialak íto tta k külön­ féle eljáráso kat (karto fo t, com puter vezérlésű kirajzoló koordinátográf). N álunk az E L T E T érképtudom ányi Tanszékén fotom aszk eljárásnak nevezett m ódszert v e z e tte k be, m ellyel fototechnikai eljárással készíthető kartogram .

FIG YELŐ

529

Dr. Durkó Gábor (Budapest) a népességszám és a népsűrűség térképi á b rá ­ zolása kapcsán a népszám lálások jelentőségére h ív ta fel a figyelm et. R á m u ta ­ to tt a népszám lálások fontosságára a nem zetközi összehasonlításra alkalm as népességi térképek készítését illetően is. K ité rt a m agyar népszám lálások te rü ­ leti vonatkozásaira, különösen a rra a törekvésre, hogy az egym ást követő m a­ gyar népszám lálások m ind nagyobb súlyt helyeznek az adatok terü leti tagolá­ sára, s így a k u ta tá s szem pontjából oly fontos sokoldalúan részletezett té rk é ­ pek készítését teszik lehetővé. Szólt az alaptérképekkel szemben tá m a sz to tt követelm ényekről, m ajd a népességmegoszlás térképi ábrázolásának m ódjait (ponttérkép, karto g ram , kartodiagram , piktogram ), to v á b b á a népsűrűség térképezését (tónustérképek, népességi súlypont) ism ertette. Dr. Vagács András ( Budapest) a foglalkozási megoszlás térképi ábrázolá­ sá t vizsgálta. H a n g o z ta tta a közigazgatásilag részletezett alaptérképhez való ragaszkodás szükségességét. R á m u ta to tt a kom plex térképek készítésének előnyeire, s jav aso lta a népességi m u n k atérképek körébe tartozó ún. additív m unkatérk ép ek készítését. E nnek m ódszere az, hogy egyes ábrázolandó ele­ mekről külön-külön térkép készítendő, m ajd az azonos értékű terü letek et h a tá ­ roló vonalak egy térképen összesítendők. Az egyes területek fontosság szerint p o n té rté k e t kapnak, s egym ásra rajzolás u tá n a pontértékek összeadásával az egyes terü letek végcél szerinti fontossága kialakul. Ilyen m ódszert ajánl a m ezőgazdasági népesség elterjedésének vizsgálatához: ta la j, éghajlat, hidrog ráíiai viszonyok, term elési eredm ények, piac stb. figyelem bevételével. Az ism ertetett néhány előadás is jól jellem zi a tanácskozás tem atik ai v á l­ tozatosságát és jelentőségét. (Dr. Durkó Gábor)

М Е Ж Д У Н А Р О Д Н А Я К А Р Т О Г Р А Ф И Ч Е С К А Я В Ы СТА ВКА И СО­ ВЕЩ А Н И Е IIO ВОПРОСАМ Н А РО Д О Н А С Е Л Е Н И Я , БУ Д А П ЕШ Т, 1969 г. Б Будапеш те в Доме Техники в организации Государственного Земельного и Картографического управления и Общества по геодезии и картографии 17 сентября 1969 года открылись М еждународная демографи­ ческая К артограф ическая вы ставка и совещание по вопросам народона­ селения. В ы ставку открыл д-р Шандор Радо, начальник самодеятельного к а р ­ тографического отдела Государственного земельного и Картографического управления. Он остановился на международном значении выставки и ее тематике, упом янул о вы ставках, имевших место в Будапеш те с 1962 года, потом была проведена демонстрация демографических карт. Н а выставке имеются карты , показывающие общее распределение и плотность населе­ ния, распределение населения по занятиям , его состав по полу и возрасту, долю городского и сельского населения. В выставке принимали участие 65 организаций из 35 стран Европы, Африки, Азии, Северной и Южной Америки. Демонстрированные венгерские карты показывают многосторонность использования карт вообще. П оказанны е страницы Н ационального Атласа Венгрии, а такж е Атласа Ю жной Низменности, изданных Картографичес­ ким предприятием, дают интересный разрез о всей стране. Демографические карты И нститута планирования Госплана В Н Р применяются при р а зр а ­ ботке перспективных планов развития. Демонстрированные карты исполь­ зую тся в Проектном Институте градостроительства в качестве рабочих ■средств. Ц ентральное статистическое управление показало карты с основ­ ными итогами переписи населения, Н аучно-исследовательский институт по демографии привел несколько карт, служ ащ их в качестве иллюстраций обследований. Н аучн ая сессия, проведенная в связи с выставкой имела своей целью обсуждение методологических проблем и возможностей использования демографических карт. Четырехдневная научная сессия, на которой принимали участие 40 зарубеж ны х специалистов, была открыта председателем Ц ентрального ста­

530

F I G Y ELŐ

тистического управления-й'ш/пвано.« Хусаром. Он подчеркнул, что демо­ графические карты являю тся важными помощниками ряда научных дис­ циплин и они представляют не заменяемые иными средствами возмож­ ности научного исследования и анализа. В ходе заседания, а такж е в представленных письменных докладах подчеркнулась важность территориальной разбивки демографических карт, далее то, что вместо изобразительного и иллюстративного показа необходимо разработать методику изображ ения взаимосвязей населения и территории путем составления комплексных карт. Это будет способство­ вать различным научным исследованиям и анализам.

IN T E R N A T IO N A L P O P U L A T IO N M A P E X H IB IT IO N A N D C O N F E R E N C E B U D A P E S T , 1969. U n d e r th e auspeces of th e N a tio n a l L a n d a n d C h a rto g ra p h ic In s titu te of th e H u n g a ria n B uilding M in istry a n d of th e G eodetic a n d C h a rto g ra p h ic A ssociation, th e In te rn a tio n a l P o p u la tio n M ap E x h ib itio n a n d Conference w as opened in B u d a p e s t, in th e H ouse of T echnique, on S e p tem b e r 17, 1969. T h e e x h ib itio n w as opened b y Dr. Sándor R adó, Chief of th e In d e p e n d e n t C h a rto ­ g ra p h ic Section of th e N a tio n a l L a n d a n d C h arto g ra p h ic Office, w ho spoke a b o u t th e in te r­ n a tio n a l im p o rtan ce a n d a b o u t th e th e m a tic s of th e e x h ib itio n . H e refered to th e a n n u a l e x h ib itio n s held in B u d a p e st since 1962 in th e series of w hich ta k e s p lace th e exhib itio n of p o p u latio n m aps. T h is e x h ib itio n displayed m ap s illu stra tin g th e general d istrib u tio n of th e p o p u la ­ tio n , th e d e n sity of p o p u latio n , th e d istrib u tio n of th e p o p u latio n b y o ccu p atio n , age a n d sex, th e pro p o rtio n of th e u rb a n a n d ru ra l p o p u latio n . 65 in s titu te s of 35 c o u n tries of E u ro ­ pe, A frica, A sia, N o rth e rn - a n d S o u th e rn A m erica p a rtic ip a te d in th e e x h ib itio n . T h e ex h ib ited H u n g a ria n m ap s show ed in general, th e m a n y possibilities of using m aps. T h e N a tio n a l A tlas of H u n g a ry a n d th e A tlas of th e S o u th e rn H u n g a ria n P la in , p u b lish ed b y th e C h a rto g ra p h ic E n tre p ris e , gave a good crossection of th e c o u n try . T he p o p u latio n m ap s of th e In s titu te for E conom ic P la n n in g of th e N a tio n a l P la n n in g Office a re used to d ra w u p lo n g -term plans. T he Scientific P la n n in g In s titu te fo r T ow n B u ild in g uses th e m ap s e x h ib ited as a to o l of its p lan n in g a c tiv ity . T h e C entral S ta tis tic a l Office w as re p re se n te d b y m ap s w ith p o p u latio n census resu lts. T h e D em ographic R esearch In s titu te ex h ib ited som e m ap s illu stra tin g its stu d ies. T h e o b jectiv e of th e scientific session held in c onnection w ith th e e x h ib itio n w as to discuss th e m ethodological p roblem s a n d possibilities of using p o p u latio n m ap s. T h e fo u r d a y conference w ith a b o u t 40 foreign e x p erts, w as opened b y Istv á n H uszár, P re sid e n t of th e C entral S ta tistic a l Office. H e e m p h asized t h a t p o p u latio n m ap s give a ssista n ce to m a n y disciplines a n d offer such possibilities of re sea rc h a n d a n aly sis w hich c a n n o t b e s u b s titu te d fo r o th e r m eans of research. T h e lectures held a t th e conference a n d th e p ap ers su b m itte d , em phasized, in general, th e n eccessity of a regional specification of th e p o p u latio n m ap s. T h ey f u r th e r stressed th e necessity of developing a m e th o d to re p re se n t th e c onnection betw een p o p u latio n and a rea b y m ea n s of com plex m ap s, giving th u s a ssistan ce to th e d iffere n t ty p e s of scientific research a n d analysis.

A

N ÉPESSÉGT U D O M Á N Y I KUTATÓ INTÉZET KÖZLEMÉNYEI

A N épességtudom ányi K u ta tó In tézet közlem ényei sorozatban eddig az alábbi kötetek jelen tek meg: 1. M agyarország m egyénkénti népességének v árh a tó alakulása, 1960. I. —1980. I. között. 1963/1 2. A nyugdíjasok helyzete. 1963/2 3. A korbevallás m egbízhatóságának vizsgálatai az 1960. évi népszám ­ lálásnál. 1964/1 4. Magy arország népességének dem ográfiai jellemzői régiónként. 1965/1 5. A válások okai. 1965/2

FIG YELŐ

531

6. A b u dapesti nyugdíjasok helyzete és problém ái. 1965/3 7. A társad alm i átrétegeződés és dem ográfiai h atásai. I. B udapesten és a városokban. 1965/4 8. A népesség foglalkozásának változása 1960 —1963 között. 1965/5 9. V izsgálatok a népesség terü leti eloszlásának alakulásáról M agyarorszá­ gon, 1 9 0 0 -1 9 6 0 . 1966/1 10. Lakásdem ográfiai adatok. 1966/6 11. A szociális intézetek és gondozottaik helyzete. 1966/3 12. M agyarország népességének terü leti előreszám ítása. 1966/4 13. A m agyar leíró statisztik ai irány fejlődése. 1966/5 14. Term ékenységi adatok. 1966/6 15. A dem ográfiai tényezők h a tá sa a m űvelődésre. 1967/1 16. Iskolai végzettség és szakképzettség. 1967/2 17. M agyarország népességének gazdasági korfái. 1967/3 18. Nem zetiségek dem ográfiai sajátosságai B aranya m egyében, 1968/1 19. M agyarország népességének előreszám ítása. 1966 —2001. 1968/2 20. A m agyar tö rté n e ti dem ográfia a l l . világháború után. 1968/3 (A ngol nyelven) 21. T ö rtén eti dem ográfiai kollokvium . B udapest, 1965. 1968/4 (Francia, angol és néniét nyelven) 22. Dem ográfiai jellem zők a települések nagyságcsoportja szerint, 1900 — 1960. 1968/5 23. A K özponti S tatisztikai H iv atal N épességtudom ányi K u tató Intéze­ tén ek évkönyve, 1963 —1968. 1968/6 24. Alkoholizm us. 1968/7 25. Gyermekgondozási segély. 1969/1 26. K u ta tá si m ódszerek a term ékenység és a családtervezés v izsg ála tá ra: M agyar tap asztalato k . 1969/2 (A ngol nyelven) A jövőben megjelenő k ö te te k e t a Demográfia folyam atosan ism erteti.

СО О БЩ ЕН И Я И ССЛЕД О ВА ТЕЛЬСКО ГО И Н С ТИ ТУ ТА ПО Д ЕМ О ­ ГРА Ф И И ЦСУ. В серии сообщений И сследовательского института по демографии до настоящего времени вышли следующие тома: 1. О жидаемая динамика населения комитатов Венгрии между 1. I. 1960 и 1. I. 1980 гг. 1963/1. 2. П оложение пенсионеров. 1963/2. 3. И сследования относительно достоверности ответов о возрасте при переписи населения 1960 года. 1964/1. 4. Демографические характеристики народонаселения Венгрии по региям. 1965/1. 5. Причины разводов. 1965/2. 6. П оложение и проблемы будапеш тских пенсионеров. 1965/3. 7. Общественная рестратификация и ее демографические последствия в Будапеш те и в городах. 1965/4. 8. И зменения в зан яти ях населения в период между 1960 и 1963 гг.. 1965/5. 9. И сследования в области динамики территориального распределе­ ния населения в Венгрии, 1900— 1960. 1966/1. 10. Жилищно-демографические данные. 1966/2. 11. П оложение социальных учреждений и лиц, прож иваю щ их в них. 1966/3. 12. Территориальный прогноз населения Венгрии. 1966/4. 13. Р азвитие венгерского направления описательной статистики. 1966/5. 14. Данные о плодовитости. 1966/6. 15. Влияние демографических факторов на образование. 1967/1. 16. Ш кольное образование — профессиональное образование. 1967/2. 17. Экономические возрастные пирамиды населения Венгрии. 1967/3.

532

F I G Y E I. ü

18. Демографические особенности национальностей в комитете Б а ­ ранья. 1968/1. 19. П ерспективы развития населения Венгрии, 1966—2001. 1968/2. 20. Венгерская историческая демография после второй мировой войны. 1968/3. (На английском языке.) 21. Совещание по исторической демографии. Будапеш т, 1965. 1968/4. (На французском, английском и немецком языках.) 22. Демографические характеристики поселений по их величине, 1900— 1960. 1968/5. 23. Ежегодник И сследовательского И нститута но демографии ЦСУ В Н Р , 1963— 1968 гг. 1968/6. 24. Алкоголизм. 1968/7. 25. Пособие по воспитанию детей. 1969/1. 26. Методы исследования плодовитости и семейного планирования: Венгерский опыт. 1969/2. (На английском языке.) Рецензии о выходящ их в дальнейшем томах будут систематически пуб­ ликоваться в ж урнале Демография.

P U B L IC A T IO N S OF T H E D E M O G R A P H IC R E S E A R C H IN S T IT U T E . In th e series of th e P u b lica tio n s of th e D em ographic R e se arc h I n s titu te th e follow ing volum es h av e been p u b lish ed : 1. P o p u la tio n P ro je ctio n s for H u n g a ry b y C ounties betw een J a n u a ry 1, 1960, a n d J a n u a r y 1, 1980. 1963/1 2. T h e S itu a tio n of P ensioners. 1963/2 3. In v e stig a tio n on th e R e lia b lity of A ge-A dm issions in th e P o p u la tio n Census of 1960. 1964/1 ' 4. D em ographic C h a rac te ristic s of th e P o p u la tio n in H u n g a ry b y R egions. 1965/1 5. Causes of D ivorces. 1965/2 6. S itu atio n a n d P roblem s of th e P ensioners of B u d a p est. 1965/3 7. Social M obility a n d its D em ographic E ffec ts in B u d a p e s t a n d in th e T ow ns. 1965/4 8. C hange in O ccupation of th e P o p u la tio n b etw een 1960 a n d 1963. 1965/5 9. A S tu d y on th e R e g io n a l D istrib u tio n of H u n g a ry ’s P o p u la tio n 1900 —1960. 1966/1 10. H o u sing-D em ographic D a ta . 1966/2 11. S itu atio n of Social In s titu te s a n d T h eir D e p en d a n ts. 1966/3 12. R egional P ro je ctio n s of th e P o p u la tio n of H u n g a ry . 1966/4 13. T h e D ev elo p m en t of th e H u n g a ria n D escrip tiv e S ta tistics. 1966/5 14. F e rtility D a ta . 1966/6 15. T h e Im p a c t of D em ographic F a c to rs on C ulture. 1967/1 16. School Q ualification a n d P rofessional T rain in g . 1967/2 17. T h e E conom ic A ge-pyram ids of H u n g a ry ’s P o p u la tio n . 1967/3 18. T h e D em ographic C ha rac te ristic s of th e N a tio n a lities of th e C ounty of B a ra n y a . 1968/1 19. P o p u la tio n P ro je ctio n fo r H u n g a ry , 1966 —2001. 1968/2 20. H u n g a ria n H isto rica l D em o g rap h y a fte r W orld W a r I I . 1968/3 ( I n E n g lish ) 21. Colloquium on H isto ric a l D em o g rap h y . B u d a p e st, 1965. 1968/4 ( I n French, E nglish and Germ an) 22. D em ographic C harac te ristic s b y Size of S e ttle m e n ts, 1900 —1960. 1968/5 23. Y earbook of th e D em ographic R e se arc h I n s titu te of th e C e n tra l S ta tistic a l Office, 1 9 6 3 -1 9 6 8 . 1968/6 24. Alcoholism . 1968/7 25. A llow ance for C hild’s Care. 1969/1 26. S u rv ey T echniques in F e rtility a n d F a m ily P la n n in g R e se arc h : E x p erien c e in H u n g a ry . 1969/2 ( I n E n g lish ) T h e volum es com ing o u t in the fu tu re w ill be c o n tin u a lly review ed in Demográ fia.