Stratégia
50 éves a M!anyag és Gumi – visszatekintés és jöv"kép Dr. Macskási Levente f#szerkeszt#
A magyar m!anyagipar a múlt 1. táblázat. század 60-as éveinek elejére olyan A szerkeszt!bizottság vezet! munkatársai a kezdetekt!l napjainkig szintet ért el, hogy az iparág szakSzerkeszt!bizottság F!szerkeszt! M"szaki szerkeszt! Szerkeszt! emberei a M"ANYAGIPARI KUTATÓelnöke felel!s szerkeszt!* helyettes szerkeszt!** Dr. Macskásy Hugó Dr. Zincz Béla INTÉZET vezet# munkatársaival elDr. Macskásy Hugó (1964–1973) (1964–1985) Tárczy Emma** határozták, hogy a német „KUNST(1974–1990) Gál Ödön* Tárczy Emma (1986– (1984–1985) STOFFE” mintájára „M"ANYAG” né(1964–2001) 1988) ven folyóiratot indítanak. Hosszas Dr. Bodor Géza el#készít# megbeszélések után (1991–2000) Tóth Gyula Dr. Macskási Levente Nádudvari József Dr. Fehér Erzsébet (1991–2002) (1989–2002) (1991–2002) 1964. januárjában indult a lap. Ala(2001–2002) pítása óta szakmailag és nyelvileg Dr. Palotás László lektorált, referált m!szaki-tudomá(2003–2005) Dr. Macskási Levente Dr. Lehoczki László Dr. Völgyi Julianna nyos folyóirat, a makromolekuláris Dr. Czigány Tibor (2003–) (2003–) (2003–) iparokkal kapcsolatos m!szaki, tu(2006–) dományos és piaci információk naprakész közreadása mellett alapvet# feladatának tekintette és tekinti a magyar m!szaki GYARORSZÁGI VEGYIM"VEK, GRABOPLAST, HUNGÁRIA nyelv ápolását is. M"ANYAG-FELDOLGOZÓ VÁLLALAT, NITROKÉMIA, ORSZÁAz alapító f#szerkeszt# Macskásy Hugó vegyészmér- GOS GUMIIPARI VÁLLALAT, PESTMEGYEI M"ANYAGIPARI nök, a szerkeszt# dr. Zincz Béla gépészmérnök volt, fele- VÁLLALAT, TISZAI VEGYI KOMBINÁT, VILLAMOSSZIGETEL$ l#s szerkeszt#ként Gál Ödön gépészmérnök csatlakozott ÉS M"ANYAGGYÁR. hozzájuk, aki a lap gazdasági ügyeit intézte (1. ábra). Az Az 1. táblázatban a szerkeszt#bizottság vezet#inek hiels# szerkeszt#bizottság tagjai: dr. Bartha Zoltán, Botka vatali idejét adjuk meg. Zoltán, dr. Hardy Gyula, dr. Horváth Ern!, Kappel Lász1966-ban a gumiipar is csatlakozott, így a folyóirat ló, Köhler József, Makádi József, Scharle Gyula. neve „M"ANYAG ÉS GUMI”-ra változott. A lap az els# neA lap megjelenését az alapításkor a következ# vállala- gyedszázadban az akkori technikai lehet#ségeknek megtok biztosították: BORSODI VEGYI KOMBINÁT, ÉSZAK MA- felel#en fekete-fehér köntösben jelent meg. Hosszú id#nek kellett eltelni, míg 1987-t#l kezd#d#en új, színes borítókra lehetett áttérni, mely 2000-ben grafikailag megújult. A folyóirat 2003 óta új formában, m!nyomó papíron és teljes terjedelmében színesben lát napvilágot (2. ábra). Sok ipartörténeti érdekességet lehetne említeni az els# negyedszázad gazdag terméséb#l, itt csak egy nagyon fontos mellékletre hívjuk fel a figyelmet. A NEHÉZIPARI MINISZTÉRIUM anyagi támogatásával, évente 8–10 alkalommal „M"ANYAGIPARI TERVEZÉSI SEGÉDLET”-ek jelen1. ábra. Az alapító „atyák”: tek meg olyan információkkal, amelyek ma is megállják dr. Macskásy Hugó, dr. Zincz Béla, Gál Ödön
2014. 51. évfolyam 1. szám
1
Stratégia
2. ábra. A folyóirat címoldalai
helyüket. Sajnálatosan, a rendszerváltás után ezek a mellékletek anyagiak és közrem!köd#k hiányában megszüntek, jelenleg csak néhány könyvtárban lelhet#k fel. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején dönt# fordulat következett be a szerkeszt#bizottság vezetésében. Ennek kapcsán három, azóta elhunyt kollégáról kell megemlékezni. A m!anyagipari oktatás és kutatás évtizedeken át emblematikus alakja, dr. Molnár Imre vegyészmérnök a lap „belügyminisztereként” a fiatalítás jegyében e sorok íróját állította csatasorba szerkeszt#ként. Javaslatára dr. Bodor Géza vegyészmérnök, a polimer szerkezetkutatás nemzetközi hír! professzora lett a szerkeszt#bizottság elnöke. A felel#s szerkeszt# visszavonulásával a f#szerkeszt#i posztot a gumiiparból érkez# Tóth Gyula vegyészmérnök vette át, aki meger#sítette a lap gumiipari jellegét (3. ábra).
3. ábra. A folyóirat vezérkarának második nemzedéke: dr. Molnár Imre, dr. Bodor Géza, Tóth Gyula
A rendszerváltás idején új alapokra kellett helyezni a lap finanszírozását, mert a szocialista vállalatok privatizációja kapcsán számos cégnél olyan változások álltak be, amelyek nem tették lehet#vé a lap támogatását. A folyóirat vezetése 2003-ban került a harmadik generáció kezébe, fokozatosan kib#vült a szerkeszt#bizottság, és paradigmaváltásra került sor: –%az elmúlt évtizedben nagyszámú cégvezet# azonosult a lap célkit!zéseivel, szakmailag, erkölcsileg és anyagilag támogatja annak megjelenését, –%a m!anyagipari cégek vezet#i közül egyre többen ismerték el a lap színvonalát, a benne megjelen# infor-
2
mációk szakmai értékét és a lapban rejl# marketing lehet#ségeket, –%éves laptervet vezettünk be, melyet az elmúlt évtizedben maradéktalanul sikerült teljesíteni, így tervezhet#vé vált a cégek számára a hirdetések és a PR cikkek megjelentetése. A m!anyag- és gumiipart foglalkoztató kérdéseket kezdetekt#l fogva három csoportba sorolva tárgyaltuk, ezek: az alap- és segédanyagok gyártásával, a polimerek és polimer rendszerek szerkezetével és vizsgálatával; a feldolgozástechnikával, nevezetesen a m!anyag-feldolgozó gépek- és szerszámok gyártásával, üzemeltetésével, javításával és karbantartásával; valamint a m!anyagok alkalmazástechnikájával kapcsolatos információk. Alapanyag témakörben részletesen beszámoltunk a kazincbarcikai BORSODI VEGYI KOMBINÁT (kés#bb BORSODCHEM, ma WANHUA-BORSODCHEM) PVC és TDI, MDI gyárainak, a tiszaszederkényi (kés#bb leninvárosi, ma tiszaújvárosi) TISZAI VEGYI KOMBINÁT Olefinm!veinek, PE és PP gyárainak, valamint a százhalombattai DUNASTYR HI-PS és E-PS gyárainak tervezésér#l, kivitelezésér#l, üzembe helyezésér#l, a gyártástechnológia részleteir#l, a termékválasztékról és azok alkalmazásairól (4. ábra). Míg a lap alapításakor még csak néhány ezer tonna PVC, PA6, PAN, poliészter és epoxigyanta került ki a hazai alapanyaggyártó cégekt#l, addig ma Magyarországon 1,4 millió tonna termoplasztikus m!anyagot állítanak el#, melynek több mint a felét exportálják. A témakör aktuális információi jelenleg a „m!anyag-
4. ábra. Alapanyaggyártó cégek
2014. 51. évfolyam 1. szám
ipari alap- és segédanyagok”, „m!szaki m!anyagok és biopolimerek”, valamint a „kompozitok és nanompozitok” célszámokban jelennek meg. A hazai m"anyag-feldolgozás az elmúlt 50 esztend#ben néhány ezer tonnáról 700 ezer tonnára n#tt, melynek dönt# többsége nagy tömegben el#állított m!anyag (PE, PP, PVC, PS és PET). Mintegy 70 ezer tonna m!szaki m!anyagot (PA, PC, POM, PPS, PMMA) importálunk. A felsorolt termoplasztok 60%-át 1100, meglehet#sen öreg (12–14 év átlagéletkorú) extruder gépparkkal, míg 25– 30%-át 5500 korszer! (6–8 év átlagéletkorú) fröccsönt# gépeken dolgozzák fel. Évek óta kétszer jelenik meg a „m!anyagok fröccsöntése” célszám, melyben a külföldi gépgyártó cégek hazai képvisel#inek tollából számos gyakorlati érdekl#désre számot tartó cikket közlünk (5. ábra). Emellett több közlemény foglalkozik gyártástechnológiai, üzemeltetési és szerszámtervezési kérdésekkel. Külön ki kell emelni a gyors prototípus gyártással foglalkozó célszámokat.
tos módon a környezetvéd#k támadásainak állandó kereszttüzében áll. A termékekb#l id#rendben, a teljesség igénye nélkül, a nitrogén m!trágyás zsákokat, a tejeszacskókat (ma tetrapak), a hordszatyrokat, a 12 és 16 méter széles agrofóliákat, a légpárnás fóliákat, a cartonplast lemezeket, a fúvott hordókat, a sztreccsfóliákat és a PET palackokat emeljük ki. Az itt alkalmazott feldolgozási eljárások közül a ma már klasszikusnak mondható flexo-, szita- és tintasugaras nyomtatások mellett a korszer!, fröccsöntésen alapuló IML (In-Mould Labeling) technikát és az RFID (Radio Frequency Identification) azonosítást említjük. Az épít!ipar a feldolgozott m!anyagok 17–20%-át veszi fel, hosszútávon alkalmazza a PE vízcsöveket és gázcsöveket, a PVC lefolyócsöveket, a szilánnal térhálósított polietilén padlóf!t# csöveket (PEX), a PVC ablak- és ajtó profilokat, padlókat és tapétákat, valamint az epoxiés telítetlen poliészter gyanta padlókat (7. ábra). Manapság egyre több kültéri polisztirol és poliuretán sziget# habot használnak a lakótelepi panelházak energiaháztartásának javítására. Itt kell megemlíteni a bontás nélküli csatornajavítást lehet#vé tev# többkomponens! gyantarendszereket, melyek fejlesztési lépéseir#l folyamatosan jelennek meg közlemények lapunk hasábjain.
5. ábra. Fröccsönt! gép gyártó cégek
Köztudott, hogy a m!anyagipar háttéripar, azaz dönt#en félkész termékeket állít el#, melyeket a nemzetgazdaság csaknem minden ágazata felhasznál. A nemzetközi trendeknek megfelel#en, m!anyagokat alkalmaz a csomagolástechnika, az épít#-, a járm!-, az elektromos- és elektronikai ipar, a sport-, játék- és szabadid# cikkeket gyártó ipar, az orvostechnika, a bútoripar és a mez#gazdaság. Az alábbiakban az elmúlt 50 év gazdag terméséb#l hozunk példákat. A csomagolástechnika a feldolgozott m!anyagok 37– 40%-át alkalmazza, melyek nagyon változatos formában kerülnek kapcsolatba a fogyasztókkal (6. ábra). Sajnála-
6. ábra. Csomagolástechnika
2014. 51. évfolyam 1. szám
7. ábra. Épít!ipar
A járm"iparba a feldolgozott m!anyagok 8%-a kerül nagy hozzáadott érték! m!anyag alkatrészek formájában. A számos alkalmazás közül csak néhányat említünk a korlátozott terjedelem miatt. A gépkocsi indító akkumulátorokat 1950-t#l fenoplaszt gyantából sajtolták, 10 perces ciklusid#vel, tömegük 12 kg volt, 1980-tól tértek át a PP kopolimerre, melyb#l 2 perces ciklusid#vel, 2 kg tömeg! darabokat fröccsöntöttek. A m!szerfalakat 1960-tól PVC és ABS lemezekb#l vákuumformázták. A kilencvenes évekt#l korszer!bb technológiát vezettek be, a poliamidból történ# formagazdagabb és termelékenyebb fröccsöntést. Jelent#s mennyiséget tesznek ki a m!anyagból készült járm! bels# burkolatok is. A személyszállító vonatoknál 1950-t#l, a metró kocsiknál pedig 1970-t#l karbamid gyanta alapú préslapokat használtak fel, míg a MÁV személykocsik IC kocsikká történ# átalakításánál 2000-t#l telítetlen poliészter elemeket
3
Stratégia
8. ábra. Járm"ipar
10. ábra. Sport-, játék- és szabadid!ipar
alkalmaztak. Jelenleg egyre több fröccsönt# vállalkozás szállít be a hazánkban dolgozó autógyáraknak különböz# m!anyagokból fröccsöntött alkatrészeket (8. ábra). Az E+E iparok a feldolgozott m!anyagok 20–22%-át alkalmazzák, e termékek közül a PVC és peroxiddal térhálósított polietilén vezeték- és kábelszigeteléseket, a &sugárzással térhálósított polietilén zsugorcsöveket, a konyhai és háztartási eszközök burkolatait, az elektromos kéziszerszámok és a kerti eszközök termoplasztikus elasztomerb#l 2K fröccsöntéssel készített alkatrészeit említjük els#sorban (9. ábra). A hang- és képinformáció rögzítés múltjából és jelenéb#l a celluloid filmet, a sellakból, majd kés#bb vinilklorid-vinilidénklorid kopolimerb#l készült hanglemezeket, a PET fóliát alkalmazó magnószalagot és a videokazettákat, és végül a polikarbonátból fröccsöntött CD és DVD lemezeket hozzuk példaként. Végül a világítástechnikában használt szerves fénykibocsátó diódákat (OLED – organic light-emitting diode) és a mikroelektronikába nemrég betört fröccsöntött áramkörhordozók gyártását (MID – Moulded Interconnect Device) említjük.
játszóterek egyik kedvencét, a poliészter csúszdákat és kerti uszodákat, valamint az ipari és játszóházi labdákat (10. ábra). Bár az orvostechnika csak az összes m!anyag 1%-át használja, ezek nagy hozzáadott érték!, bizalmi termékek. Néhány alkalmazást említünk: egyszer használatos fecskend#k, katéterek és sztentek, vese dializátorok, vérzacskók, infúziós zacskók és -vezetékek. A fenti eszközöket a legkorszer!bb, a m!anyag-feldolgozásban ma még szokatlan tisztatér technikával gyártják (11. ábra).
9. ábra. E+E iparok
A sport-, játék- és szabadid!ipar a feldolgozott m!anyagok 2%-át alkalmazza, a h#skorból a nagysiker! felfújható gumimatracokra emlékezünk, melyek manapság PVC fóliákból készülnek, valamint a habosított és peroxiddal térhálósított polietilén habokra (polifoam termékek). Világsiker az ABS alapanyagból készül# LEGO, a Duplo változat teljesen hazánkban készül. A teljesség igénye nélkül említjük a polietilén alapú, rotációs öntéssel készült vízálló, összerakható mászókákat, a gyermek-
4
11. ábra. Orvostechnika
A 2. táblázat a lap szakmai tevékenységét összegzi a számok tükrében, amib#l kit!nik, hogy az elmúlt 10 évben m!anyagipari stratégiákkal 30, m!anyagipari alapés segédanyagokkal 32, m!anyag-feldolgozással 25, m!anyagok alkalmazásával 27, míg a m!anyag fels#oktatás K+F tevékenységével 6 célszám foglalkozott. Mivel a m"anyagok alkalmazástechnikája témakör nemcsak a sz!k szakma érdekl#désére tart számot, ezért a jöv#beli kitörés iránya lehet a folyóirat számára. Ha olyan célszámok születnének, melyek a m!anyagokat felhasználó iparágak szakembereihez is eljutnak, a megrendel#i kör diverzifikálható lenne. Ez a jelenleginél nagyságrendileg nagyobb piaci munkát igényelne a folyóirattól, ami a mai er#forrásokkal nem oldható meg. A folyóirat nagy súlyt helyez a m!anyag- és gumiipar stratégiai kérdéseinek tárgyalására, évtizedek óta jelennek meg a hazai m!anyagipar, a csomagolástechnika, valamint a fröccsönt# ágazat éves teljesítményét bemutató közlemények. Kiemelten foglalkozik a hazai konferenciákkal, nevezetesen a „MECHANOPLAST” és az „ER$SÍ-
2014. 51. évfolyam 1. szám
2. táblázat. A folyóirat célszámai az elmúlt 10 évben Témakör
Stratégia
Alapanyagok
Feldolgozás
Alkalmazás
Kutatás Összesen
Célszám trendek/innovációk K-Düsseldorf Er#sített M!anyag Konferencia CHEMEXPO Mechanoplast Konferencia alap- és segédanyagok m!szaki m!anyagok er#sített m!anyagok kompozitok és nanokompozitok gumiipar szerszámtervezés/RPT fröccsöntés extrudálás speciális technológiák m!anyag-feldolgozás csomagolástechnika épít#ipar (+3P gyanták) járm!ipar/autóipar E+E sport és szabadid# orvostechnika egyetemi K+F
Megjelenés 9 9 5 4 3 10 7 5 3 7 5 16 2 1 1 10 8 3 2 2 2 6 120
TETT M"ANYAG” konferenciákon elhangzott el#adások közreadásával. Nagy figyelmet szentel a háromévenként megrendezett düsseldorfi K világkiállításokat megel#z# sajtótájékoztatóknak, tudósít a vásár eseményeir#l és cikksorozatokat közöl a m!anyagipar aktuális világ- és európai trendjeir#l. Kétévenként különszámban mutatja be a m!anyagipari oktatás és kutatás hazai fellegvárainak tevékenységét. Sok olvasónk kedveli rovatainkat, talál azokban hasznos és hasznosítható információkat. Az alapítás óta m!ködik a m"anyag- és gumiipari újdonságok, valamint a m"anyagipari hírek rovat, egy évtizede az iparjogvédemi hírek és két éve a csomagolástechnikai rovat. Szakmai közélet címmel az iparban, az oktatásban és kutatásban évtizedeket eltölt#, sikeres kollégáink életm!vét mutatjuk be kerek születésnapjaik kapcsán. Érdekes színfoltot jelentenek az interjúk, melyekben régi és új cégeket állítunk reflektorfénybe évfordulók és alapítás kapcsán, továbbá a pályázatok révén történ# b#vítésekr#l és gépbeszerzésekr#l tudósítunk. A folyóirat honlapja 2003 júniusában indult, azóta az összes címoldal, az éves és havi tartalomjegyzékek, valamint a cikkek és a rovatok szabadon látogathatók. A vezércikkek, a tartalom angol és német nyelven is olvasható. A www.muanyagesgumi.hu címen elérhet# honlapot évente mintegy 50 ezer látogató keresi fel.
2014. 51. évfolyam 1. szám
Dr. Czigány Tibor és dr. Karger-Kocsis Józsesf professzorok közrem!ködésével, a BUDAPESTI M"SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM POLIMERTECHNIKA TANSZÉKÉ-vel 2006-ban indítottuk el az EXPRESS POLYMER LETTERS (www.expresspolymerlett.com) angol nyelv! tudományos folyóiratot, mely havonta 8–10 közleménynyel jelenik meg, impakt faktora jelenleg 2,294. A M"ANYAG ÉS GUMI havilap, példányszáma az igényeknek megfelel#en 1000–1200 között változik. Az elmúlt fél évszázad számai dióhéjban: 600 szám 24 000 oldal 4000 szakcikk 3000 szerz# 150 M!anyagipari tervezési segédlet És most néhány szó a jöv!r!l. A világtendenciák alapján egyértelm!en leszögezhet#, hogy a m!anyag- és gumiipar jöv#je nem kétséges. A m!anyagok meghatározó helyet vívtak ki maguknak a szerkezeti anyagok között. A jelenlegi alapanyagbázis évtizedekre elegend#, nem beszélve arról, hogy a világ sok táján lehetségesek ma még nem ismert k#olaj és földgáz tartalékok. Ezek kimerülése esetén, megújuló forrásokból is el#állíthatók a monomerek, ahogy azt a ma még gyerekcip#ben járó biopolimerek mutatják. Ha pedig lesz m!anyagipar, és a magyar m!anyagipar megtartja és er#síti pozícióját a nemzetgazdaságban, akkor a M"ANYAG ÉS GUMI folyóiratra is szükség lesz. Bátran állítható, ahogy a múltban, úgy a jöv#ben is, hogy szakmaspecifikus folyóiratként a XXI. században is az iparágat fogja szolgálni. A második fél évszázad határára érkezve, az elért eredmények alapján, a folyóirat rövid- és középtávú feladatai az alábbiakban foglalhatók össze. A legfontosabb és egyben legnehezebb stratégiai feladat a folyóirat diverzifikálása lenne az el#fizet#k, és ezzel az olvasótábor létszámának növelésével, valamint a támogatói kör b#vítésével. Folyamatosan dolgozni kell az ipari jelleg kidomborításán, el#térbe kell helyezni a m!anyag-feldolgozás szerszámaival kapcsolatos közleményeket. B#vebb teret kell szentelni a m!anyagok alkalmazástechnikai kérdéseinek. A gumiipari jelenlétet feltétlenül er#síteni kell. Id#r#l id#re meg kell újítani a lap kivitelét. A lap imázsát biztosítandó, fenn kell tartani a honlapot, tematikáját b#víteni és dinamizálni kell. Végül, de nem utolsó sorban még egy stratégiai feladat: az új f#szerkeszt# személyének megtalálása.
5
