Oktatási segédlet
Épületinformatika
5. Vagyonvédelmi berendezések és rendszerek, t zjelz berendezések 5.1. Vagyonvédelmi berendezések és rendszerek Az esetek többségében ma már elektronikus felépítés rendszerek, amelyek a következ f bb részekb l épülnek fel: érzékel rendszer, jeltovábbító rendszer, központi rendszer és jelz rendszer. Az érzékel k az alapállapothoz viszonyított változásokat figyelik, mérik, regisztrálják és egy el re meghatározott küszöbérték elérése után riasztási jelet generálnak. A jeltovábbító rendszer ezt a jelet vezetéken, kábelen, rádiófrekvenciás összeköttetéssel továbbítja a jelfeldolgozó központi rendszerhez. Innen a jel a felügyeletes vagy felügyelet nélküli jelz rendszer központjához illetve alközpontjához jut. Tervezésük szigorú titoktartás mellett folyik, szerelésükre az er sáramú rendszer kiépítése után kerülhet csak sor. 5.1.1. Az elektronikus jelz rendszerrel kapcsolatos követelmények A komplex vagyonvédelemben az elektronikus jelz rendszerek a védelem mechanikai tökéletlenségét és leküzdhet ségét illetve a felügyeletet ellátó emberek tévedéseinek és mulasztásainak kiküszöbölését szolgálják. Teljes kör a védelem akkor, ha minden alkotóeleme megfelel a teljes kör védelmi el írás min sítési követelményeinek, amelyek a következ k: a.) Felületvédelem. Teljes kör a felületvédelem akkor, ha a jelz rendszer élesített (bekapcsolt) állapotában minden nyílászáró szerkezeten, a mechanikailag gyenge falazaton (38 cm-nél vékonyabb téglafal), födémen és padozaton képes jelezni az át- vagy behatolási kísérletet. b.) Térvédelem. Teljes kör a térvédelem akkor, ha a jelz rendszer éles (bekapcsolt) állapotában a védett tárgyak közvetlen környezetében mindennem illetéktelen emberi mozgást jeleznek az érzékel k. c.) Tárgyvédelem. Teljes kör a tárgyvédelem akkor, ha a jelz rendszer éles (bekapcsolt) állapotában minden védett tárgyra kiterjed a védelem, továbbá a páncélszekrények esetében fúrás és nyitásérzékelés is biztosított. d.) Személyvédelem. Teljes kör a személyvédelem akkor, ha a jelz rendszer éles (bekapcsolt) állapotában az összes védend illetve támadásnak kitett személyre közvetlenül kiterjed a védelem. A felsoroltak figyelembevételével és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által kiadott betörés illetve lopás kockázat elbírálási szabályzat irányelvei szerint els sorban min sített eszközöket kell alkalmazni, továbbá a teljes kör elktronikus betörésjelz rendszernek a következ követelményeket kell kielégíteniük: 1./ A betörésjelz központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül legyen elhelyezve. 2./ A központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon. 3./ Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók, ha szükséges üzemmód kapcsolót kell beépíteni. 4./ A központi egység burkolata az üzemeltet által sem nyitható kivitel legyen. A szabotázsvédett burkolat min. 1,5 mm vastag lágyacél lemezb l vagy azzal egyenérték szilárdságú anyagból készüljön. 5./ Az élesítés csak küls , min. hat bet s vagy számkombinációs kódkapcsolóval végezhet . A kódkapcsoló központot vezérl áramkörét lehet leg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni. 6./ Az egyes részek meghibásodását jelezze ki a rendszer, a többi rész viszont maradjon m köd képes. 7./ A teljes védelmi rendszer állandó rzésére, ellen rzésére ki nem kapcsolható és az üzemeltet által sem befolyásolható jelz vonalat vagy jelz vonalakat (szabotázs vonal) kell kiépíteni. 8./ Az üzembe helyezés csak a teljes rendszer m köd képessége és riasztás mentes állapotában lehetséges. 9./ Élesbe kapcsolt állapotban a vezérl központnak valamennyi jelz vonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell. 10./ A szabotázs vonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a rendszernek optikailag és akusztikusan jeleznie illetve tárolnia kell. 11./ A támadásjelz részeknek állandóan élesben kell üzemelniük. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
1
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
12./ A jelz áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurkok ellenállásainak legalább 20 %-os változását a rendszer jelezze ki (riasszon). 13./ A szabotázs vonalak visszakapcsolását csak a jelz berendezést gyártók, szerel k vagy karbantartók végezhetik el! 14./ Maximálisan két-két db, egymástól független kültéri akusztikus és optikai jelzésadó telepítése szükséges. 15./ Az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátoros kivitel nek kell lenni. 16./ A kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületekt l, tárgyaktól, építményekt l, épületszerkezetekt l, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok csak segédeszközzel legyenek elérhet k. 17./ A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megsz nése után 1-3 percen belül automatikusan meg kell sz nnie, illetve a kizárólag arra illetékes kezel vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a bekapcsolást követ en ismételten kapcsoljon éles állapotba. 18./ A kültéri hangjelz szabotázsvédett, min. 1,5 mm vastag lágyacél burkolatú legyen vagy ezzel egyenérték mechanikai védelemmel rendelkezzen. A hangereje haladja meg a 100 dB-t, változó kéthangú jelzéssel. 19./ Az optikai jelzésadó borostyán sárga szín , villogó fény és 1 m távolságban 200 lux megvilágítást adó fényforrás legyen. 20./ Az villamos energia ellátás két egymástól független, kölcsönhatás mentes tápforrás: kisfeszültség villamos hálózat és akkumulátor. 21./ A kisfeszültség villamos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell m ködnie. 22./ Az akkumulátor a kisfeszültség hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes védelmi rendszer legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra leteltét követ en pedig egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa. 23./ Az akkumulátor automatikus töltésér l gondoskodni kell. 24./ A nyitásérzékel k csak rejtve és süllyesztve szerelhet k. 25./ A szabadtéri, a védett téren kívüli és a nem szabotázs vezetékeket falon belül vagy acél véd cs be helyezve kell vezetni, szerelni. A részleges elektronikus betörésjelz rendszerrel szemben támasztott követelményeket - az el bbi felsoroláshoz képest - néhány pontnál módosították. Így a 7./ és 8./ pontot átfogalmazták, a 12./ pontban legalább 40 %-os ellenállás változást írtak el , a 13./ pontot elhagyták és a 22./ pontban 48 órás üzemeltetést írtak el , mint betartandó követelményt. A minimális elektronikus betörésjelz rendszerrel szemben támasztott követelmények - összehasonlítva a teljes kör elektronikus védelemmel - úgy változtak meg, hogy: - elmaradt a 7./, 8./, 10./, 11./, 13./, 14./, 15./, 17./. és 24./ pont el írása; - a 2./ pontból elmaradt a min. 4 db védelmi kör el írása; - a 4./ pontban 1,0 mm vastag lágyacél lemezt írtak el véd burkolatként, - az 5./ pontban az élesítéshez kulcsos kapcsolót írtak el , szabotázs védett 1,5 mm vastag lágyacél burkolattal; - a 6./ pontnál a többi rész m köd képessége itt nem követelmény; - a 12./ pontnál csak a jelz áramkör megszakadás jelzése a követelmény; - a 20./ pont kiegészül az elemes táplálás lehet ségével kikötve azt, hogy min. 3 hónapig maradjon üzemképes a rendszer; - a 22./ pontnál legalább 24 órás üzemeltetési igényt ír el . 5.1.2. Vagyonvédelmi jelz rendszerek szünetmentes tápellátása A vagyonvédelmi rendszerek szünetmentes tápegységének feladata a rendszer folyamatos ellátása villamos energiával, a hálózati feszültség pillanatnyi, vagy többórás kiesése esetén. A szünetmentes tápegység általában hálózati transzformátorból, egyenirányítóból, feszültség és áram szabályozóból valamint akkumulátorból áll. 5.1.2.1. Hálózati transzformátor Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
2
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
A hálózati transzformátor többnyire fizikailag is egy egységet alkot a tápegységgel, azaz annak a NYÁK lapján helyezkedik el. Ett l eltér kialakítás is lehet, amikor úgynevezett PLUG IN transzformátort alkalmazunk és ezt közvetlenül a hálózati dugaszolóaljzatba csatlakoztatjuk, a kivezetéseit pedig a tápegység vagy központi egység AC bemeneteire kötjük. A magyar ajánlások leírása szerint a jelz rendszer tápegységének a központ dobozában kell helyet foglalnia. A hazai forgalmazású egységek 80 %-a ezt az el írást ma nem teljesíti, mert a külföldi gyártók (els sorban amerikai és kanadai) központjaikat úgy készítik, hogy az egyenirányító, a feszültségszabályozó rész a központ paneljén található és nekünk csak a transzformátor AC kivezetéseit kell bekötnünk. Miért nem gond, ha PLUG IN transzformátort alkalmazunk, az említett magyar ajánlással szemben? Felül kell-e vizsgálni a magyar ajánlást? A válasz a jelenlegi telepítési szokásban keresend , ugyanis a behatoló a betáplálás megszüntetését a fogyasztásmér lekapcsolásával kezdi, amely többnyire nem a védett térben található. Így a hálózati feszültség ellátás megszüntetésével, riasztás nélkül omlik össze a védelmi rendszerünk, ha az akkumulátor kimerül (az el írt 24, 48 vagy 72 óra múlva). Ezen példa már mutatja, a rendszer m köd képessége szempontjából érdektelen számunkra, hogy a hálózati transzformátort a központ dobozában vagy azon kívül helyeztük-e el. Ha a behatoló nem tudja a rendszert feszültségmentesíteni a fogyasztásmér óránál, mert az már a védett térbe esik, akkor be kell hatolnia. Ezt a behatolás a minimálisan beállított késleltetési id letelte után riasztás követi. Így teljesen mindegy, hogy a behatoló eljutott-e a központ transzformátoráig vagy sem, kihúzta-e a dugaszolóaljzatból vagy sem, mert a rendszer betöltötte a védelmi szerepét, míg az el z esetben akárhova helyezzük el a transzformátort, nem oldható meg a probléma. A transzformátorok többnyire 18 ... 19,5 V feszültséget adnak le terheletlen és 16,5 V-ot leterhelt állapotban, a központok igényének megfelel en. A túl alacsony feszültség (terheletlenül 16 V) üzemzavart eredményezhet, míg a túl magas (terheletlenül 20 V fölötti érték) a stabilizátor IC-k túlmelegedéséhez vezethet. A transzformátorok teljesítménye általában 20 ... 40 VA. Rövidzárlat védelemr l külön kell gondoskodni, pl. a 20 VA-esnél a primer oldalon 80 mA-es csöves biztosítóval. 5.1.2.2. Egyenirányító és feszültség stabilizátor A diódákból felépített egyenirányítók (pl. Graetz-kapcsolású egyenirányító) feladata a váltakozó feszültség egyenirányítása. Az egyenirányított feszültség ezután egy tranzisztoros vagy IC-s feszültség stabilizátorra jut, ami a bemen egyenirányított feszültség ingadozást kiegyenlítve, a kimenetén mindenkor a beállított stabil feszültséget adja ki. Ez a feszültség az elektronikus jelz rendszereknél 13,8 V. Minden tápegységen lehet ség van ennek a feszültségnek a pontos beállítására. A felhasználás el tti mérésre és után állításra az akkumulátor töltés beszabályozása miatt is szükség van. Újabb megoldásként, a nagyobb hatásfok elérése céljából a nagyméret tekercsek kihagyásával, kapcsolóüzem tápegységek készülnek. 5.1.2.3. Akkumulátorok A szünetmentes tápegységekben régebben a savas akkumulátorok jelentették az egyedüli megoldást. Ma már kivétel nélkül a gondozásmentes, gáz-tömör, ún. zselés akkumulátorokat használunk. Ezeknek az akkumulátoroknak a névleges feszültsége 12 V, míg az amperórában kifejezett leggyakoribb kapacitás értékeik: 0,7, 1,2 , 1,9, 2,3, 2,6, 3,0, 4,0, 4,2, 6,5, 7,0, 7,2, 8,2, 10, 12, 15, 17, 20, 23, 24, 26, 32, 40, 50, 60 és 80 Ah. Az aláhúzott értékek a hazai forgalomban mindig kaphatók, így betervezhet k a rendszerbe. a.) Gondozásmentesség. Gondozásmentes a zselés akkumulátor, hiszen nem kell savazni, desztillált vízzel utántölteni. Ez nem azt jelenti, hogy az akkumulátor akármit elvisel, ha egyszer már beépítettük és nem kell vele tovább foglalkoznunk. A beépített akkumulátorok heti, havi ellen rzését a felügyeleti központnak automatikusan meg kell tennie (programozható funkció), vagy a felhasználónak (esetleg a telepít nek) kell elvégeznie. Célszer számítógépes nyilvántartást vezetni (adatbázis, naplózás és archiválás). b.) Gáztömörség. Az akkumulátor gáztömörsége azt jelenti, hogy töltésekor és kisütésekor semmilyen gáznem anyag nem illan el az akkumulátorból a környezetébe, ellentétben a hagyományos savas akkumulátorokkal szemben. Ezek az akkumulátorok azonban rendelkeznek egy kiereszt szeleppel is, amely a túltölt dés esetén a Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
3
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
felgyülemlett tiszta oxigént és hidrogént kiereszti. Befelé azonban semmit nem engednek át, így nem juthat be a leveg oxigénje, amely az elektródon nem kívánt kisülést okozhatna. c.) Zselés akkumulátorok töltése. Az akkumulátor zselés mivoltát a házában található megkötött, hígított kénsav (H2SO4) elektrolit jelenti. Az akkumulátorok villamos feltöltésekor az ólomszulfát elketródok a vízzel reakcióba lépve ólommá (negatív elektród), ólomdioxiddá (pozitív elektród) és kénsavvá alakulnak át. Kisütéskor a helyzet fordított, ugyanis az ólomdioxid és az ólom a kénsavval ólomszulfátot, vizet és villamos energiát hoz létre. Az akkumulátorok töltése kétféle módon történhet: - Puffer üzemmódban, amikor is az akkumulátor folyamatos töltés alatt van és a kisütés vagy kisülés mértékét l függ en veszi fel a töltést. A tölt áram normál körülmények között nem haladhatja meg a 0,2xC A-es értéket, ahol C az akkumulátor névleges kapacitását jelenti Ah egységben. Teljesen feltöltött állapotban az akkumulátorban folyó áram maximum 0,001xC A. Rendellenes üzemállapotként regisztráljuk a túltöltést, mert a biztonsági szelepen távozó oxigén és hidrogén az akkumulátor kapacitás csökkenéséhez illetve kiszáradásához vezet. - Ciklikus üzemmódban a tölt egy ideig tölti az akkumulátort, majd kisüti, majd újra tölti és ezt váltogatja az akkumulátor teljes feltölt déséig. Ekkor az akkumulátor gyorsabban tölthet fel, mint az el z esetben, ugyanis nagyobb tölt feszültség alkalmazható, de a tölt áram itt sem lépheti túl a 0,2xC A-es értéket. d.) A zselés akkumulátorok tárolása és élettartama. A teljesen feltöltött akkumulátor +20 oC tárolási h mérsékleten havonta a kapacitásának 3...4 %-át veszíti el. Így fél év eltelte után a 80 %-os kapacitású akkumulátort célszer , míg az egy év eltelte után a 60 %-os töltöttségi állapotú akkumulátort fel kell tölteni, függetlenül attól, hogy üzembe helyezzük vagy sem! A zselés akkumulátorok élettartama az az id , amíg a folyamatos üzemben kapacitásuk a névleges kapacitás 80 %-ára nem esik vissza. Ha a kapacitás lecsúszott erre az értékre, akkor az akkumulátort ki kell cserélni. Ez az élettartam folyamatos puffer üzemmód és stabil +20 oC környezeti h mérséklet mellett 5év feltételezve, hogy az akkumulátort soha nem sütötték ki a mélykisülésig. Alacsonyabb környezeti h mérséklet mellett az élettartam ideje valamelyest növekszik. e.) Ötvöz anyagok szerepe az akkumulátorok gyártásában. Az ötvöz anyagok szerepe az, hogy: - az ólomból készült rácsot keményebbé és er sebbé tegye, - a rács korróziójának módját és sebességét csökkentve kedvez irányba befolyásolja az akkumulátor várható élettartamát, - befolyásolják maga a cella elektrokémiai viselkedését, valamint a gázképz dési és töltési jellemz it. Az elmúlt id szakban alapvet en két ötvöz anyagot használtak erre a célra. Antimon (Sb): 1,5 ... 4,5 %-os mérték antimon ötvözéssel növelni lehetett az ólomrács szilárdságát és merevségét, az antimon továbbá növelte az akkumulátorok mélykisütési és ciklikus üzemi képességét. Hátrányként említhet : az antimon csökkenti a gázképz dés feszültségét és az élettartam el rehaladtával az elektrolitbe kerül antimon koncentráció növekedés a gázképz dést megnöveli, elektrolit szint csökkenést el idézve ezzel. Kalcium (Ca): Viszonylag kicsi mennyiséggel (0,1 %) érhet el az ólomrács szilárdság növelése, az ötvöz jelenlétében a gázfejl dési sebesség azonos töltési feltételek között lényegesen kisebb sebesség mint az antimon ötvöz nél, kisebb így a vízveszteség és ritkább a vízfeltöltési igény. Hátránya a kalcium ötvözés akkumulátornak az, hogy az ismételt mélykisülési ciklus az akkumulátor id el tti meghibásodásához vezet, a kisütési képesség váratlan elvesztése miatt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a kalcium-ólom akkumulátorok ciklikus élettartam jellemz i sokkal rövidebbek, mint az antimon-ólom akkumulátoroké. Új fejlesztési irányok szerint a hátrányos tulajdonságokon az alap ötvöz k mellett segéd ötvöz kkel kívánnak segíteni: szabadalmaztatott egyedi antimon ötvözettel kadmium adalékkal (MFX-ötvözet), vagy a kalcium mellett ón és ezüst adalékkal. Néhány ötvöz az akkumulátorok rács tulajdonságait az 5.1. táblázat szerint befolyásolja. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
4
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
5.1. táblázat: Akkumulátorrács ötvözetek tulajdonságai Jellemz k/Rács anyag összetétel Sb-Pb Ca-Pb Húzószilárdság (psi) 6200 2800 Folyási határ (psi) 1950 1100 Megnyúlás (%) 21 40 Korrózió (mm/év) 0,09 0,06 Relatív gáz (2,5 V/cella) 7,0 1,0 Megjegyzés: - az Sb-Pb ötvözet 1,5 % antimont tartalmaz, - a Ca-Pb ötvözet 0,06 % kalciumot tartalmaz, - az MFX ötvözet 1,6 % Sb-t és 1,4 % Cd-t tartalmaz.
MFX(Pb-Sb-Cd) 6200 4300 11 0,07 2,5
f.) Elektrolit az akkumulátorokban. 10-15 éve még els sorban feltöltött elektrolitú (VLRA kivitel) akkumulátorokat gyártottak, vízzel hígított kénsavas feltöltéssel. Ezeknél a töltési folyamat során keletkez gázok (oxigén és hidrogén, illetve kénsav g zök) a környez légtérbe kerültek, emiatt elhelyezésük szell ztethet helyiségben volt csak elképzelhet . Ezek az akkumulátorok az elektrolit id szakos ellen rzését és a víz elektrolízis miatti veszteség pótlását igénylik. az utóbbi id ben a szeleppel ellátott és elhanyagolható gázkibocsátású (rekombinációs ciklusú) akkumulátorok jelentek meg, amelyeknél a gázosodás miatti vízveszteség elhanyagolható, így az élettartamuk során vizet nem kell adnunk az elektrolithoz. Zselés akkumulátor kivitelnél - mint új kivitel megoldásnál - a hígított kénsav elektrolitot kocsonyásító reagenssel (párologtatott szilíciumdioxiddal) keverik össze, ezt a folyékony halmazállapotú keveréket öntik a cellába, ami megszilárdítja az elektrolitot. Lemezelválasztó anyagot is alkalmaznak. Hátrányként említhet ennél a megoldásnál: a szilíciumdioxid villamos szigetel hatása rontja az elektrolit vezet képességét, n a cella teljes villamos ellenállása. Csökken továbbá a lemezek közötti ionos diffúzió, amely a rövid idej nagy áramleadó-képességet rontja. Az elektrolit megkötés másik módja az elnyel üvegszál szivacs alkalmazása (AGM kivitel). A cellák pozitív és negatív lemezét nagyon porózus üvegszál-szivacs választja el, ami tartalmazza az akkumulátor megkívánt kapacitásának biztosításához szükséges elektrolitot. Az üvegszálas anyag pórusai abszorció révén tartják vissza az elektrolitot, hasonlóan a szivacshoz. Lemez elválasztóként is kit n en funkcionál ez a megoldás. Az utóbbi két megoldás el nye még az hogy, az akkumulátorok beszerelési helyzete tetsz leges lehet (fektetve is el lehet helyezni). A légáramlás biztosítása és a maximálisan megengedhet 25 0C környezeti h mérséklet biztosítása azonban ekkor is követelmény. A különböz elektrolitú akkumulátorok összehasonlítására az 5.2. táblázatban megadtuk az egyperces kisütési eredményeket 1,75 V/cellára 25 0C-on. 5.2. táblázat:
Különböz elektrolitú akkumulátorok gyorskisütési értékeinek összehasonlítása (25 0c-on 1,75 V/cellára) 8 órás érték (Ah)
1 perces érték (A)
AGM Zselés Feltöltött
210 240 200
378 236 288
AGM-re vonatkozó érték %-ban 62,4 76,2
AGM Zselés Feltöltött
1055 1050 1050
1316 980 1070
74,5 81,3
Akkumulátor típus
g.) Tápellátási megoldások. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
5
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
Az akkumulátorokkal szemben támasztott tápellátási igény a hálózati feszültség kimaradása után eltelt id és a védelmi rendszer áramfelvétele alapján határozható meg. Mint korábban láttuk a védelem kiépítettségi szintjeinek megfelel en 24, 48 és 72 óra az el írt üzemben tartási id . Ugyanakkora fogyasztású rendszereket alapul véve, egyre nagyobb méret akkumulátorokat kell beépítenünk a fokozottabb biztonság elérése céljából. Ha a rendszer áramfelvétele nem haladja meg a 70 mA-t, akkor egy központi elhelyezés 12 V-os és 6,5 Ah-ás akkumulátor képes a 72 órás üzemid t teljesíteni (48 óránál ez 105 mAt, 24 óránál 220 mA-t jelent). Centralizált tápellátás kiépítése során igen lényeges, hogy a teljes rendszer áramfelvételével tisztában legyünk. Az el bbi, 72 óráig üzemben tartandó rendszer példájából kiindulva, ha a teljes rendszerünk áramfelvétele meghaladja a 70 mA-t, akkor a 6,5 Ah-ás akkumulátort hagyjuk a központ tápellátására, az érzékel ket pedig egy különálló szünetmentes tápegységr l lássuk el villamos energiával. Ez utóbbi esetben az akkumulátor méretét az érzékel k áramfelvétele alapján határozzuk meg és szabotázs védett dobozba telepítjük. Decentralizált tápellátást célszer kiépíteni akkor, ha a kiterjedt rendszerünk vezeték hosszain nagy feszültségesésre számíthatunk. Ebben az esetben egymástól függetlenül több helyen is meg kell táplálnunk az érzékel ket. Például, ha 0,6 mm átmér j réz vezetéket használunk az 500 mA-t fogyasztó érzékel k bekötéséhez, akkor 2 V-os megengedhet feszültségesés mellett a központtól 70 m-re már egy új tápegységet kellene felszerelnünk. Mivel az érzékel k jelent s része száraz kontaktus kimenettel rendelkezik, ezért a tápegységet a központ fel li tápegységt l galvanikusan elválasztva kell felszerelnünk. Még az akkumulátorok negatív pólusát se közösítsük, a földhurkok létrejöttének elkerülése miatt. Viszont az érzékel k kábeleinek árnyékolását ilyenkor is a központ tápellátásának negatív pólusára csatlakoztassuk. Decentralizált tápellátást nem csak a távoli érzékel k tápellátásának megoldására építünk ki, hanem biztonsági szempontból bármikor. A megoldás akkor is el nyös lehet, amikor a rendszer más pontján bekövetkez tápegység tönkremenetel erre a külön táplált részre nincs kihatással. 5.1.3. A riasztás eszközei a helyszínen 5.1.3.1. Villamos cseng A villamos cseng a betörésvédelmi rendszerekben a legrégebben alkalmazott villamos táplálású riasztóeszköz. A cseng alkalmazásának el nyei: beltéri alkalmazásnál a hangja felismerhet , a hangereje megfelel , egyszer szerkezet és olcsó. Az alkalmazásának hátrányai: más jelz eszközökhöz viszonyítva nagy az áramfelvétele, az elektromechanikus alkatrészek rendszeres és gyakori karbantartást igényelnek, az id járás-állósága nem kielégít . A kültéren telepített cseng k id járás állóságát véd burkolattal tudjuk fokozni, ekkor viszont a csökken hanger ellensúlyozása nagyobb teljesítménnyel, azaz további áramfelvétel növeléssel jár együtt. A többlet energiaigény biztosítására a szünetmentes táplálást adó akkumulátor kapacitását is növelni kell. Az elmondottakból látható, hogy a villamos cseng k hátrányos tulajdonságainak kiküszöbölése jelent s költség többletet eredményez, így alkalmazási területük egyre sz kül. 5.1.3.2. Piezoelektromos sziréna A riasztások kijelzésére egyre gyakrabban alkalmaznak ma kis fogyasztású, piezo hangkelt vel ellátott nyomókamrás szirénákat. Ezek a 75...130 dB, nagy hanger vel rendelkez szirénák egyaránt készülnek belés kültéri kivitelben. A nyomókamra egy aktív akusztikai rezonátor, amelynek egyik falába van beépítve a piezoelektromos hangforrás. A rezonanciára méretezett falról, fázisban többszörösen visszaver d hanghullám végül nagy hangnyomás alatt présel dik ki, a sziréna kamra széleinél kiképzett réseken. A piezoelektromos szirénák el nye: a kicsi méret, a cseng höz viszonyított kicsi áramfogyasztás és a minimális karbantartási igény. A szirénák hátránya az, hogy m ködtetésük küls áramforrást igényel, így a szabotázs védelmük nincs megoldva. 5.1.3.3. Kombinált hang-fényjelz eszközök Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
6
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
A biztosító társaságok el írásainak is megfelel hang-fényjelz eszközök szirénát, villogót és akkumulátoros tápegységet tartalmaznak. A piezoelektromos sziréna biztosítja a változó kéthangú és 100...130 dB hangerej riasztást, míg a lát jelzést egy villogó fényforrás adja, amely 200 lux megvilágítást biztosít 1m távolságban. A hangjelzés fajtája, frekvenciája többnyire programozható és beállítható a maximális riasztási id is. A villogó fény egyezményes színe: betörésvédelmi rendszereknél narancssárga, t zvédelmi rendszereknél piros. A védelmi eszköz bels szünetmentes táplálását akkumulátor biztosítja, amelyet a betörésvédelmi jelz központ folyamatosan tölt. A riasztás indítása a központ kialakításától függ en a tölt feszültség megszüntetésével, a rendszer földelésével, indító impulzus adásával, impulzus sorozat kimaradásának érzékelésével stb. történhet. Újabban a hang-fényjelz eszközök rendelkeznek a sziréna illetve a villogó meghibásodását kijelz áramkörökkel is, amelyek tovább javítják a betörésvédelmi rendszer min ségi színvonalát és megbízhatóságát. A riasztóeszközt a leggyakrabban kültéren - azaz védett téren kívül - helyezzük el, ezért kett s acéllemez burkolattal látjuk el, kiemelt figyelmet fordítva a szabotázs védelemre. 5.1.3.4. Hangszóró A nagy hangerej magnetodinamikus hangszórókat már régebben is használták többhangú riasztás jelzésére. Újabban el re felvett szövegekkel próbálják az elriasztó hatást fokozni és a kijelzési információt pontosítani. A digitálisan tárolt 10-20 sec-os szöveg a segélykérésen kívül, az objektum pontos címét is tartalmazhatja. Ezek a hangszórók, mint riasztó eszközök egyre népszer bbek, mert hangerejük elérte már az el írt 100 dBes hanger sségi szintet. Segítségükkel egyszer en lehet jelezni a jogtalan behatolás helyszínét, még a s r n beépített területeken is. 5.1.4. A riasztó rendszer érzékel i Az érzékel k a vagyonvédelmi rendszer legfontosabb elemei. Úgy is mondhatnánk, hogy az emberi érzékszervek elektronikus megfelel i. Pontosan fogalmazva az elektronikus érzékel k az ember meghosszabbított érzékszervei, amelyek ma már az értékek védelménél nélkülözhetetlenek. Az érzékel önmagában is lehet hangjelz eszköz, és jelezhet bizonyos cselekményeket. Az érzékel knek két nagy csoportját ismerjük, a mechanikai és az elektronikus elven m köd érzékel ket. A mechanikus elven m köd érzékel k annyiban térnek el az elektronikus érzékel kt l, hogy számukra nem kell külön energia, míg az elektronikus érzékel k villamos energia nélkül nem képesek m ködni. Az elektronikus érzékel knek viszont az a jó tulajdonsága, hogy a rendszert felügyel ember távol lehet a felügyelni kívánt helyt l és a távolság ellenére mégis egyértelm en ellen rizni tudja, hogy az adott hely megfelel en van-e védve. Nézzük ezek után, hogy melyek a vagyonvédelem naponta használt vagy alkalmazásra javasolt f bb érzékel típusai. 5.1.4.1. Mechanikus érintkez k és érzékel k Mikrokapcsoló: A mikrokapcsolók igen gyakran használt érzékel elemek, amelyeket különböz nyílászárók nyitásellen rzésére és tárgyvédelemre alkalmazunk. A mikrokapcsolók miniat r foglalatba helyezett érintkez jét egy kis nyomógombbal és ezt mozgató rugóval hozzuk m ködésbe. A mikrokapcsolók a billen karos kapcsolók egyik legnépesebb csoportját alkotják. Az ún. szigonyrugós szerkezetnél a billen kar közvetlenül nem ismerhet fel, mivel az egy meghajlított laprugó. A mikrokapcsolók átkapcsolási ideje a nagyságtól függ en 1-5 ms, az érintkez k pattogási ideje 1-2 ms nagyságú. 230 V, 50 Hz váltakozó feszültségen, cosϕ = 0,7 teljesítménytényez mellett a mérett l függ en 1-2000 VA teljesítmény kapcsolására képes. Általában kétállású kapcsolást tesznek lehet vé, az ún. rövidzárat, valamint a szakadást. M ködésük illetve érintkezésük megbízhatóságát a leveg nedvességtartalma jelent sen befolyásolja, az érintkez pattogás (prell) sem el nyös tulajdonságuk, így alkalmazási területük korlátozott. Szerelésük és elrejtésük is nehéz. Igaz viszont, hogy a mikrokapcsolók érintkez i között a szavatolt 0,5-3 mm érintkez nyitási távolság van, m ködésükhöz max. 1 N er szükséges és a garantálható élettartamuk 10 millió kapcsolás, vagy ennél nagyobb. Súlykapcsoló: Ott alkalmazzuk, ahol valamilyen súlyváltozást kívánunk érzékelni. Alkalmas különböz kiállításokon, galériákban, múzeumokban a védett tárgyak rzésére illetve ezeknek a tárgyaknak az eltávolítás jelzésére. Érzékel elme egy mikrokapcsoló, amelyet rugó m ködtet egy adott nagyságú ellensúly eltávolítását követ en (5-1. ábra). Fejlettebb változata a differenciál súlykapcsoló: két kapcsoló sorba van kötve Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
7
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
egymással, közöttük egy nyelv helyezkedik el, mint a mérleg nyelve. Egyensúlyi állapotban egyik kapcsoló sincs megnyomva. Ha a kapcsoló gombját bármely irányba nyomja a súlyérzékel nyelve, akkor abban a pillanatban megszakad az érintkezés és riasztó jelzést ad. A tárgyat úgy kell elhelyezni, hogy arra megfelel ellenfeszít er hasson. A hídáramkör kiegyenlítését követ en a rendszert nyugalomban kell tartani.
5-1. ábra Súlykapcsoló, súlyérzékel a) terheléssel b) terheletlenül Hasonló elven m ködik a szálfeszítéses kapcsoló. Ez esetben egy acélszál van az el z kapcsolóhoz hasonlóan kifeszítve. A "mérleg" nyelve középállásban van és a szál feszültségi állapota határozza meg, hogy nyugalomban van-e, vagy jelez. Ha a szálat megnyomják vagy nekimegy valaki, akkor bekapcsol; de ha elvágják illetve megszakad, akkor a másik irányba kapcsol, így ad jelzést a felügyelet számára. Van olyan szálfeszítés is, amely egy légcsatorna bels keresztmetszetét zárja le. A szálakat olyan távolságra helyezik el, hogy egy ember ne tudjon átbújni a szál megnyomása illetve elszakítása nélkül, amikor is riasztó jel megy az elektronikus jelfeldolgozó központba. Golyós, görg s kapcsolók: Ma leggyakrabban a legtöbb mechanikus kivitel kapcsolót reed-érzékel vel (lásd kés bb) kombinálják, amely eszközben egy tokba építik be a fix helyzet reed-cs vet és a mozgó mágnest. Az elmozdulást golyó, vagy görg segítségével viszik át a mágnesre. Egyszer kapcsolók: F leg központ dobozok, hangjelz k, t zjelz k stb. védelmére szolgáló, viszonylag nagyobb távolságú és beállítható kapcsolási helyzet érintkez k, más néven nyomógombok. A rúgó ellenében elmozdítható tengely vagy nyomócsap rugózott mozgó érintkez ket mozdít el az álló érintkez k között. Ha a tengelyt betoljuk a kapcsolóba, akkor záródnak az érintkez k, ha megsz nik a nyomóer , akkor a rugó kinyomja a tengelyt és kinyit az érintkez illetve a kapcsoló. Kontaktsz nyeg: Gyakran kell védeni a bejárati ajtók el tti részt, a folyosók különböz szakaszait és az átjárókat. Erre a feladatra alkalmas a kontaktsz nyeg, amely az egyébként alkalmazott sz nyeg, lábtörl vagy díszít elem alá helyezve riasztó jelzést ad, ha valaki rálép. Felépítése: két fémes vezet fegyverzet, közötte távolságtartó perforált rugalmas anyag, amelynek m ködését az öregedési tulajdonságok nem befolyásolják. Ezt a szendvics szerkezet lemezt borító anyag védi a nedvességt l és az egyéb mechanikai károsodástól (lásd az 5-2. ábrát). M ködése: a ránehezed súly következtében a kontaktsz nyeg két vezet fegyverzete között lév rugalmas és perforált anyag összenyomódik, és az anyag perforációja mentén rövidzár keletkezik. Ezt a rövidzárat lehet felhasználni a riasztó rendszer m ködtetésére. A kontaktsz nyeget ajánlatos 0,5x1,0 m-es darabokból készíteni. Nagyobb méret lehet, kisebb nem az átlagos 0,75 m-es lépéstávolság miatt. Párhuzamosan sok elemet lehet összekapcsolni, soros kapcsolásuk nem ajánlott, mert a jelz csak akkor m ködik, ha egy-egy sz nyegdarabra valamekkora súly rákerül, vagy valaki rálép. Alkalmazási el nye: a megbízhatóság, a zajmentesség, folyamatos villamos energiát a m ködtetése nem igényel és zavarra nem érzékeny. Ezzel szemben az elemek összekötése és a vezeték telepítése a jeladóhoz nagy el vigyázatosságot igényel.
Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
8
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
3
5
2
4
1
1, 3 érintkez lemezek; 2 távolságtartó betét; 4 vezetékcsatlakozás; 5 szabotázsvédelem;
5-2. ábra Kontaktsz nyeg szerkezeti felépítése Riasztótapéta: A riasztótapéta kétréteg . Az alsó rétegre vékony 0,2-0,3 mm átmér j szigetelt huzalt, majd egy fed tapéta réteget ragasztanak (5-3. ábra). Ezt a tapétát falra, ajtóra vagy más síkfelületre ragasztva, áttöréskor riasztó jelzést ad ugyanis, ha áttörést kísérelnek meg, a tapéta megsérül, a benne lév vékony huzal elszakad. Alkalmazásakor vigyázni kell, hogy olyan áramkörök esetében alkalmazzuk, amelyek nem érzékenyek a küls er terekre. Rádió antennaként viselkednek és adott esetben - megfelel nagyságú jel amplitúdó mellett - gondokat okozhat az elektronikai érzékel és kapcsoló rendszer m ködésében. A riasztótapétához hasonlóan falba vésett hornyokban is el lehet helyezni a 0,3-0,4 mm átmér j huzalból készített véd hurkot. A vízszintesen futó hornyokat a földt l indítva 15 cm horonytávolsággal 2,0 m magasságig célszer elkészíteni, a huzalok behelyezése után levédeni, vakolni, glettelni és tapétázni. Szöget és egyéb feler sít szerelvényt csak nagy körültekintéssel szabad elhelyezni, nehogy megsérüljön a véd hurok fémhuzalja. Itt érdemes megjegyezni, hogy biztonsági üvegbe beégetett hurok üvegtörés esetén ad jelzést. Fóliás védelem: A behatolás védelmi technikának az egyik leggyakrabban kritizált érzékel eleme. Ez azért is igaz, mert a fóliás védelem ez ideig nem volt a legtökéletesebb érzékel elem. A fóliás védelem tulajdonképpen egy vékony, 35-40 µm vastag és 6-15 mm szélesség alumínium csík, amelyet ráragasztanak az üveg felületére és az üvegfelületr l valamilyen csatlakozóelemmel kapcsolódnak a védelmi hurokhoz. az érzékel javasolt elhelyezése az 5-4. ábrán látható. Ha betörik az ablak, akkor ez a csík megsérül, elszakad vagy megnyúlik és riasztó jelzést ad. Probléma a nagy üvegfelületeknél adódik, mert a nagyobb lyuk ellenére sem sérül meg a fólia, a repedés nem éri el a jelz csíkot, ez pedig nem biztonságos. Javasolható szerelés ebben az esetben: a fóliát nem az üveget tartó keret mellé kell szerelni, hanem lehet leg 10-15 cm-re a faltól, hogyha betörik az üveg, biztonsággal el tudjon szakadni a fólia is.
Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
9
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
Horonyba glettelve (a védett tér fel l) ∅ 0,3 mm huzal
150150150
5-3. ábra Vékony fal beépített huzalozású védelme
Üvegtábla
50 cm
15 cm
a)
b)
5-4. ábra Üvegtörés védelem a) üvegtörés érzékel , b) fóliás védelem Rácsvéd huzalozás: A rácsokat hasonlóan más mechanikai védelmi eszközhöz támadás érheti, ezért célszer ezeket is elektronikusan védeni. A kivitel lényege: a rácsok bels felületére vékony 0,2-0,3 mm átmér j huzalt ragasztunk és ezt lemázolva láthatatlanná tesszük. A kapcsolási pontokat, ahol átmegy a huzalozás a falba vagy más helyekre rejtetten kell kialakítani. A kialakított megoldás el nye: nem látszik a huzalozás és a csatlakozás, nincs villamos energia igény, mégis megbízhatóan jeleznek, ha felvágják a Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
10
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
felületet, vagy átvágják a rácsot. Viszonylag olcsó, megbízható eszközök lakások, illetve kisebb létesítmények védelmére. 5.1.4.2. Mágneses érintkez k Reed-csöves érzékel k: A reed-csöves vagy reed-relés érzékel k mágneses elven m köd kapcsolók. Egy zárt üvegcs ben - vákuumban vagy nitrogéngázban - két ferromágneses rugalmas elektród helyezkedik el, amely állandó mágnes közelítésére vagy gerjesztett elektromágnes térében összekapcsolódik, a tér megsz nésekor pedig nyit. Ennek a kontaktusnak az állapota adja a rövidzárat vagy a szakadást. Ezeket a kapcsolókat gyakran alkalmazzuk a vagyonvédelmi rendszerekben érzékel ként (5-5. ábra), ugyanis a mikrokapcsolókkal ellentétben az id járás nem befolyásolja a m ködésüket.
1 2
1
4 A
1
2 3
B
3 2
a) a) kapcsolás A jelz hurok; B Salvtánhurok; 1 mágnes; 2 reed cs
b) b) rezgésérzékel 1 ház; 2, 3 kapcsolóérintkez k; 4 finombeállító csavar;
4
c) c) mágneses érzékel (ajtónyitás érzékel ) 1 állandó mágnes; 2, 3 kapcsolóérintkez k; 4 szabotázsvédelem;
5-5. ábra Reed-relés védelem Leggyakrabban ezeket a csöveket és a hozzájuk való mágneseket is tokba szerelve árusítják. Feler sítésük a nyílászáróra a nyíló oldal fels harmadában vagy a védend helyre csavarral történik, de befúrt üregekbe is beépíthet k és gletteléssel eltüntethet k a beépítési nyomok. Mágnesezhet fém tárgyakra közvetlenül nem szerelhet k fel (kb. 15 mm távolságot kell tartani). A szerelés során ezeket védeni kell a küls mágneses tér hatása ellen. Ha ki lehet tapogatni, hogy hol helyezkednek el, akkor küls mágneses térrel befolyásolható a m ködésük, azaz védelmi szempontból hatástalanná válnak. A gyakorlatban a reed-csövek kis teljesítmények átvitelére, kapcsolására alkalmasak (230 V, 50 Hz mellett 100 mA). 5.1.4.3. Ultrahangos mozgásérzékel k Az ultrahangos érzékel k m ködési elve a Doppler-jelenségen alapul. Ennek a jelenségnek a lényege: ha egy meghatározott pontból felügyelünk egy hullámforrást, akkor közeledéskor annak ütemében növekszik a kibocsátott hullám frekvenciája, ha távolodik akkor a frekvenciája csökken. Az elmondottak értelmében egy v sebességgel mozgó tárgyról visszavert f0 frekvenciájú elektromágneses hullám frekvenciája fD értékkel változik meg, azaz: fD = 2f0 . v/c . cosυ, ahol c az elektromágneses hullámok (fény) terjedési sebessége, υ a tárgy mozgási sebessége és az elektromágneses hullámok terjedési iránya között bezárt szög. Az ultrahangos érzékel ben egy adó és egy vev egység foglal helyet egymás mellett, vagy egymással szemben. Ha az érzékel által felügyelt térben mozgás történik, akkor az adó által kisugárzott hang frekvenciája a mozgás hatására megváltozik a vev szemszögéb l. Ezt a frekvenciaváltozást elektronikusan feldolgozva, riasztás jelzést kapunk. Az ultrahangos érzékel k 25-40 kHz-es frekvencia tartományban dolgoznak, amely frekvencia az emberi fül számára már éppen nem hallható. Az ultrahangos mozgásérzékel k el nye a viszonylag nagy térfogat védelme egy érzékel vel valamint, hogy a legkisebb mozgást is biztosan érzékelik ezek a szenzorok. Hátrányuk az ultrahangos megoldásoknak: összefügg felületekkel szemben nem szerelhet k mert a róluk visszavert rezgések is riasztást eredményeznek, a környezetben bekövetkez változásokra érzékenyek (pl. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
11
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
h mérséklet, huzat, légkondicionáló m ködése), parányi mozgó objektumokat (rovarokat) képesek érzékelni, egyes emberek érzékenyek a számukra hallható felharmonikus frekvenciájú rezgésekre. 5.1.4.4. Mikrohullámú mozgásérzékel k M ködésük meglehet sen hasonló az ultrahangos érzékel khöz azzal a különbséggel, hogy a mikrohullámú mozgásérzékel knek a m ködési frekvenciatartománya 9-10 GHz között van. Ezek az érzékel k nem érzékenyek a légörvényekre. Érzékelik viszont a nagyméret testek által keltett frekvenciaváltozást. Hátrányuk, hogy vékonyabb szerkezeti elemeken is "átlátnak" (üveg, gipszfal, vékony téglafal, ajtó, kartondobozok, m anyagok stb.), így a védend téren kívül elhaladó nagy tömeg objektumra is képesek jelezni. Egy jól beállított, mozgáspróbával többször ellen rzött mikrohullámú mozgásérzékel vel is el fordulhat, hogy az ablak el tt elhaladó teherautóra jelzést ad. A mikrohullámú érzékel k két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik fajta az ún. mikrohullámú doppler, amely a Doppler-elv alapján m ködik és ezek els sorban bels téri érzékel k. A másik fajta az ún. mikrohullámú sorompó - közismert nevén radarsugár zár- f ként küls téri érzékel ként alkalmazzák. Az utóbbi érzékel k, amelyek 10-200 m-es egyenes szakasz védelmére is alkalmasak, nem Doppler elven m köd eszközök. Ezek az érzékel k állóhullámot hoznak létre védett térben, majd a sugárzónába bejutó test a vev n jelgyengülést okoz, azaz a reflexiós kép megváltozik és ez generálja a riasztójelet. El nyük, hogy nem csak sugárirányú mozgásokra érzékenyek. A mikrohullámú mozgásérzékel khöz sorolt radarérzékel k az érzékelési irányukra mer legesen haladó tárgyakra a legérzéketlenebbek. Emiatt és az el bb megismert hátrányos tulajdonságuk miatt ma már önmagukban nem használnak radarérzékel ket, hanem azokat passzívinfra mozgásérzékel kkel kombinálják. 5.1.4.5. Kapacitív érzékel k Úgy m ködik, hogy egy alap oszcillátor és egy rezg kör meghatározott frekvenciára van hangolva, majd ezt a jelet egy pontszer tárgyra viszik fel, pl. páncélszekrényre vagy falfelületre, antennára, vonalszer védelem kiépítésére. A fegyverzet kialakításától függ en különböz térer jön létre. Ez történik akkor is, ha kerítés védelmére használjuk (5-6. ábra). 2
3
5
500 ... 600 mm
1
6
4 1) tartóoszlop; 2) szigetel ; 3) antenna; 4) ellenpólus; 5) er tér; 6) koaxiális kábel
5-6. ábra Kerítésvédelem kapacitív érzékel vel, 1-tartóoszlop, 2-szigetel , 3-antenna, 4-ellenpólus, 5-er tér, 6-koaxiális kábel.
Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
12
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
Ebben az esetben a földpotenciál és az érzékel meleg pontja közötti területen kialakuló er tér, az áthaladó test hatására megváltozik, kapacitás csökkenés vagy növekedéslép fel. A kapacitásváltozás az elektronikus jelfeldolgozó rendszerben áram- vagy feszültségingadozást okoz, amelyet riasztójelzésre lehet használni. Hasonló módon lehet védeni a páncélszekrényeket, kazettákat, festményeket stb. Ezekre az érzékel kre is jellemz a túlzott zavarérzékenység, amely ma már a hatásos stabilizálási megoldásokkal csökkenthet . Zárt térben sokkal megbízhatóbb tulajdonságokat mutatnak, mint küls téri alkalmazásban. 5.1.4.6. Infrasorompók Az érzékel k között az infrasorompók az érzékel k öszvér megoldásának nevezhet k. El nyük is ebb l származik, azaz legérzéketlenebbek a küls zavaró hatásokra. Egy adó- és egy vev egységb l állnak. az adó jeleket sugároz ki, míg a vev veszi ezeket a jeleket. Ha ez a jel megjelenik és nem változik, akkor az érzékel rendszer nyugalomban van. Abban a pillanatban viszont, amikor ez a kisugárzott jel megváltozik (megszakad) a vev egységben riasztójelzés generálódik. A megszakított jel más adóval történ helyettesítése ellen úgy védekezhetünk, hogy az általunk telepített adó kódolt jeleket ad ki. Ez a kódolt jel a vev be jutva egy dekódolón keresztül vissza transzformálódik, vagyis csak jelszakadás nélküli adó jelét képes a rendszerünk feldolgozni és zavarás nélkül venni. Egy másik adó, amely nem ugyanazon kódolt jelcsomaggal van modulálva, ezt a jelet nem képes feldolgozni, így hiába próbálják helyettesíteni, riasztó jelzés jön létre (5-7. ábra). V
V
V
A
A
A
V
V
V
V
A
V
V vev ; A adókialakítása, A-adó, V-vev . 5-7. ábra Infrasorompós védelem elvi
Az infrasorompóknak ma már igen sok fajtája kapható, az 5-6 m-es hatótávolságútól a 150-400 m-es hatótávolságúig. Az infrasorompó védelmi képessége úgy képzelhet el, mintha két pont között egy huzalt húznánk ki. Ezt a huzalt elvágva megsz nik a folytonosság és ekkor következik be a riasztás. A sorompók gyakorlati kivitele során általában a földt l 20-25 cm-re indulva 50 cm-es távolságban helyezünk el újabb sugárforrást. Legalább négy-öt elhelyezése ajánlott, amellyel már infrafüggöny alakítható ki. Gyakran alkalmazzák az infrasorompókat bels téri védelemre, pl. ablakok védelmére. Ebben az esetben az infrasugárnak úgy kell elhaladniuk az ablakok el tt, hogyha kinyitják az ablakot vagy kitörik az üveget és azon kíván behatolni valaki, akkor az már megszakítsa az infrasugarat. Az ablakpárkány és az els sugár között legalább 25 cm-es, ezt követve 40-50 cm-es távolságok legyenek. Így a behatoló nem tud átjutni az infrasugár alatt. 5.1.4.7. Passzív infraérzékel k Az infra elven m köd érzékel típusok, különösen a passzív infraérzékel k viszonylag olcsón szerezhet k be, ezzel magyarázható, hogy az érzékel k családjának ma a legnagyobb csoportját alkotják. Széles körben használhatók tér- és síkvédelemre egyaránt. A passzív érzékel elnevezés onnan származik, hogy az érzékeléskor maga az érzékel nem bocsát ki semmiféle sugárzást és hullámot (fény, hang, mágneses stb.), hanem észleli az el tte 10-15 m-en belül elhaladó test h sugárzását. Így az emberi test h sugarait az érzékel ben elhelyezett ún. infradióda érzékeli és dolgozza fel az elektronikai egység, riasztójelet generálva. A passzív infraérzékel k két nagy csoportja ismeretes: a tükrös és az ún. m anyaglencsés infraérzékel , amelyek azonos elv szerint figyelik a teret. Akár a tükrös, akár a m anyag lencsés infraérzékel k úgy vannak 13 Vagyonvedelem Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
Oktatási segédlet
Épületinformatika
kialakítva, hogy a teret aktív és passzív szektorokra osztják. Az infraérzékel tükrének vagy optikájának gyújtópontjában elhelyezett infradióda érzékel. Ha a passzív térb l az aktív térbe lép be az ember (a tér érzékelési felosztását lásd a 5-8. ábrán), a teste által kisugárzott h jelet állít el , amelynek hatására bekövetkezik a riasztás. 0 m 2 m 4 m 6 m 8 m 10 m 12 m 6m 4m 2m
0 m 2 m 4 m 6 m 8 m 10 m 12 m 3m
0m
2m
2m 4m
1m
6m
0m a) felülnézeti kép
a) oldalnézeti kép
5-8. ábra Passzív infra mozgásérzékel széles látó térérzékel karakterisztikája Az érzékel k a sávot nemcsak vízszintesen, hanem adott szögben függ legesen is elosztják. Ezért az infrának egy félsugár és egy még rövidebb távolságú tartománya alakul ki. Ha az infrakészüléket úgy tekintjük, mint egy sepr t, akkor a sepr hosszabb szálai a f sugárirányt mutatják, alattuk egy rövidebb és még rövidebb van. Ezáltal az infrakészülék el tti térszakasz teljes egészében védve van. Ezeket az érzékel ket különböz hosszúság- és térvédelemre készítik, így léteznek 8-10, 15-16 és 16-30 m távolságú infraérzékel k, 5 és 18 aktív sugárral. Említettük már, hogy a tükrök fókuszpontjában van elhelyezve az infradióda. A tükör szektorokra van felosztva, amelyek bele vannak csiszolva. Minden egyes tükörszektor fókusza az infradiódára vetíti a sugarakat, ez határozza meg az aktív és a passzív sugarak eloszlását. A m anyag lencsés érzékel esetében ahány szektorra van felosztva az érzékel érzékelési tartománya, annyi ilyen kis optika van kiképezve. Be vannak préselve a m anyag lencsébe, és ez a h átereszt m anyag lencse fókuszálja a jeleket az infradiódára, ahol is a jel megjelenik. A tárgyak mögött az érzékel nem érzékel, mögöttük bármit lehet tenni, mert nem lesz riasztás. Ezért az érzékel ket célszer úgy elhelyezni, hogy rálásson a kritikus szakaszra, vagyis adott esetben a mennyezeti síkra lefelé fordítva felszerelni. Az infraérzékel k jó tulajdonsága, hogy kevésbé érzékenyek a különböz villamos zavarhatásokra, ellentétben több, el bb felsorolt érzékel vel. E megállapítás ellenére zavarható, méghozzá a nagy intenzítású h források, villanykályhák, radiátorok és g zf tések cs vezetékeivel, azaz m ködésüket zavarhatja minden h termeléssel járó folyamat. A huzatra is érzékenyek lehetnek. 5.1.4.8. Üvegtörés érzékel k Üvegtörés érzékel ket üvegfelületek betörésének érzékelésére használunk. Attól függ en, hogy az érzékel mechanikailag kontaktusba kerül-e a védett üvegfelülettel vagy sem, ezek az eszközök két nagy csoportba sorolhatók: az üvegre felragaszthatók és az akusztikus üvegtörés érzékel k csoportjába. Felragasztható mechanikus üvegtörés érzékel k: Az egyik megoldás a higanykapcsolós érzékel felragasztása. Az érzékel ben egy fém cs ben két érintkez van elhelyezve. Az érintkez k között higanycsepp mozog. Ha a csövet megbillentjük megszakad a kontaktus, ha visszabillentjük záródik. Az üveg törése mindenkor az érzékel leesésével jár együtt, amikor a higany az érzékel ben elmozdul valamelyik irányba és riasztást ad. Ma ezt a megoldást ritkán alkalmazzák, a higany környezetvédelmi szempontból nem kívánatos anyag. A másik megoldásnál az érzékel eszköz alapeleme egy piezo lapka, amely fixen fel van ragasztva az üveg felületre. A lapkára jutó rezgések a piezo kristályok alakváltozását eredményezik, majd ennek következtében 14 Vagyonvedelem Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
Oktatási segédlet
Épületinformatika
azon feszültségváltozás jön létre. Ez egy er sít és sz r áramkörön áthaladva feldolgozható jellé alakul át. a sz r áramkör az üveg betörésére legjellemz bb frekvenciára van hangolva, így elkerülhet , hogy az ablak állandó rezgései vakriasztást idézzenek el . A tápfeszültség ellátás néhány típusnál az érzékel be épített lítium elemmel van megoldva. A legújabb típusok érzékenység állítása is megoldott. Telepítés és próba során úgy járunk el, hogy az ablak határoló felületeit l 20 mm-re ragasztjuk fel az érzékel ket, a ragasztáshoz általában kétkomponens ragasztót alkalmazunk, amely a meleg hatására nem tágul, a tesztelést letörhet fülek segítségével végezzük vagy mi generálunk olyan rezgést, amelyet a piezo kristály érzékel (pl. acél f részlappal, speciális üvegüt szerszámmal). Akusztikus üvegtörés érzékel k: Az üvegtörés érzékelésére leginkább elterjedt eszközök az akusztikus üvegtörés érzékel k. Ezeket nem kell az üvegfelületre ragasztani, hanem a térérzékel khöz hasonlóan a védett felülettel szemben vagy mellé a falra, mennyezetre, ablaktokra lehet elhelyezni. Az érzékel az üveg összetörésének frekvenciájára érzékeny, a beépített sz r áramköre erre van hangolva. Ha összetörünk egy üvegtáblát és az arra jellemz törési hang frekvenciája megegyezik az érzékel ben gyárilag beállított frekvenciával, valamint az érzékel az el írt távolságon belül van elhelyezve a védett felülethez képest és a tábla mérete is elég nagy, akkor a keletkez hang amplitudója is elégséges ahhoz, hogy az érzékel riasztást generáljon. A zavaró jelforrások (pl. telefon csörgés, kulcszörgés, piezo sziréna) hatásait a telepítéskori beállítás során kell kisz rni, nehogy vakriasztás következzen be. Problémát okozhat még, az ún. mikrofon túlterhelési jelenség, amikor a közeli egyéb, nagy amlitudójú zajok (pl. kalapáccsal a fém ablakkeretére mért ütés, átl tt ablaküveg) hozzák m ködésbe az érzékel rendszert. Ma már a mikrofonra szerelt speciális sz r kkel vagy mintavételez és összehasonlító eljárásokkal üzemel érzékel k ezt a hatást képesek figyelmen kívül hagyni. Az akusztikus üvegtörés érzékel k tagadhatatlan el nye az, hogy egyetlen érzékel vel több üvegtábla is figyelhet (védhet ) egy id ben, így olcsóbb és egyszer bb a teljes védelmi rendszer kiépítése. 5.1.4.9. Testhang érzékel k Általában piezo lapkát használnak a rezgések közvetlen felfogására. Nagy amplitudójú, kicsi ideig tartó impulzusokra ugyanolyan jól kell reagálnia az érzékel nek, mint a kicsi amplitudójú, de id ben hosszabb lefolyású jelekre (mind robbantásos, mind sorozatos kalapácsütéses behatolást érzékelnie kell). M ködése során ha kalapáccsal bontjuk a falat, akkor az érzékel ben megindul az impulzusok gy jtögetése. Ezeket az impulzusokat lépcs zetesen „egymás fölé rakja” a rendszer, míg a riasztáshoz szükséges szintet el nem éri. Robbantáskor néhány ms elégséges a riasztási szint eléréséhez, ugyanakkor fúrás és lángvágáskor ez az id kitolódhat 3-8 másodpercre, kalapácsütésnél egy-két perc is lehet. A zaj megsz nése után néhány perc szükséges a számláló alaphelyzetbe kerüléséhez. Az érzékel k hatósugara általában 1,5 m. Az érzékenységi szintet a választható értékek közül gyárilag el re kell beállítani. Az el z eknél egyszer bb eszközök a fémhang érzékel k, itt a sz r körök hangolását potenciométeres állítással végzik el, a kívánt frekvenciára (pl. fúrógép). Ezeknek az érzékel knek az egyik speciális fajtája a rácshang érzékel , amely ablakok- és ajtórácsok elf részelése, elvágása, feszegetése esetére nyújt védelmet. Használatos még a mechanikus és indukciós elven m köd rezgésérzékel . Az el z az érintkez k beállított távolságával szabályozható, míg az utóbbi egy állandó mágnes és tekercs induktív csatolásával szabályozható. 5.1.5. Vagyonvédelmi riasztó központ Feladata az érzékel k folyamatos figyelése, szabotázs beavatkozások figyelése, riasztás esetén a sziréna és a villogó fény bekapcsolása, esetleg a bels telefonos modemen keresztül jelzések adása. A felsorolásból látható, hogy a vagyonvédelmi berendezés vagy betörésjelz lelke a központi egység. Ennek elhelyezésére különös gondot kell fordítani, mindig a védett térben kell a központ helyét kijelölni. az érzékel k és a figyelemfelhívó jelz k közötti vezetékezést (kábelezést) lehet leg rejtetten kell kiépíteni. Az élesít és bénító kapcsoló elhelyezhet a védett térben vagy azon kívül is. Amennyiben a védett térben helyezzük el, úgy gondoskodnunk kel az elérési út érzékel jelének késleltetett feldolgozásáról. Id beállítás a beüzemeléskor történhet meg. Az érzékel k kimen jele gyakran egy galvanikusan független, záró érintkez vel bekapcsolt, el re meghatározott érték ellenállás beiktatása. a központok típusától függ en a hibajeleket zónánként fogadják, azt kiértékelik és riasztást adnak. A központ kimen jelét sziréna-, villogófény m ködtetésre lehet Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
15
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
felhasználni, vagy telefonvonalon, vagy rádión lehet továbbítani. Ha telefonvonalas riasztójel-kiadás is van, akkor a betörésjelz központ a vonal használatban els bbséget élvez, más telefon-beszélgetéssel szemben. Jelzés kiadásakor a bejöv telefonvonalat lekapcsolja az üzemi beszélgetésre alkalmas telefonkészülékr l, és a szabaddá vált vonalon riasztó hívást kezdeményez (más diszpécser központ felé, rend rség felé stb.). Az érzékel k és jelzésadók összekötése a központtal lehet vezetékes, vagy rádiós kapcsolat. Vezetékes kapcsolat esetén az aktív érzékel k tápfeszültségét a központi egységr l látják el. Rádiós kapcsolat esetén az egyes érzékel khöz külön galvánelem szükséges, amelynek kimerülése esetén a telep cserélend . A központok minden esetben akkumulátoros tartalék áramforrással is el vannak látva, így feszültség kimaradáskor m köd képesek maradnak. A vezetékek illetve kábelek elvágása vagy szakadása szabotázsnak (betörésnek illetéktelen behatolásnak) számít, a riasztás azonnal indul. Ennek megfelel en a korszer bb érzékel k, szirénák, villogók és központok szintén el vannak látva szabotázs kapcsolóval (pl. a burkolat alatt elhelyezett mikrokapcsoló beépítésével). Az 5-9. ábrán látható kapcsolás egy lakás védelmére alkalmas riasztórendszert mutat be. a központi egységet védett térben kell telepíteni. A bejárat közelében, szintén védett térben kell elhelyezni a vezérl egységet (kezel panelt, számkódos vezérl panelt, kulcsos ki-be kapcsolót). A riasztó rendszer kábelezését minden esetben rejtetten, lehet leg a vakolat alá szerelve kell elkészíteni. A m anyag vezetékcsatornás megoldás a biztonsági berendezésre való tekintettel nem kívánatos kiviteli technológia. 4. zóna
3. zóna
1. zóna
2. zóna 5. zóna
6. zóna
3 db 4 x 0,5 mm2 Zónakábelek
2 x 0,6 mm2 Városi telefonvonal a lakáskészülékhez
Központ 6 x 0,8 mm2
Jelmagyarázat Városi telefonvonal betáplálás
Mágneses érintkez Nyitó érintkez Infra érzékel Vibrációs érzékel
230 V ~
Testzajérzékel Kábel típusa: J-Y (ST) Y F-v YAY
5-9. Lakás betörésjelz riasztó hálózatának elvi sémája Nagyobb épületek, épületegyüttesek, intézmények, bankok, ipari létesítmények védelmi rendszerének tervezése, ma már szakirányú fels fokú végzettség szakemberekhez van rendelve, kivitelük is ezeknek a szakembereknek az ellen rzése mellett történhet (lásd kés bb a 6-5. ábrán bemutatott rendszert). Itt érdemes megjegyezni, hogy ezekben az épületekben használt videó megfigyel és képrögzít valamint zártláncú TV rendszerek már nem nevezhet k betörésjelz knek. Hasonló módon az önálló beléptet rendszerek sem.
Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
16
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
Érzékel jellemz inek összehasonlítása Érzékel k fajtái Mágneses érzékel k
Érzékel Reed-relé mágnes
Adó + A BEHATOLÓ
Ultrahangos mozgásérzékel k Mikrohullámú mozgásérzékel k Mikrohullámú Radar érzékel k mozgásérzékel k
Ultrahang forrás 25-40 kHz Mikrohullám forrás 9-10 GHz Mikrohullám forrás 9-10 GHz
Kapacitív érzékel k
A BEHATOLÓ
Infra sorompó Passzív infraérzékel Üvegtörés érzékel k Üvegtörés érzékel k Testhang érzékel k Testhang érzékel k
Egymással szemben elhelyezett fegyverzetek
Jelsugárzó (kódolt jel)
Vev Reed érintkez Jelfeldolgozó ∆f = fD Jelfeldolgozó ∆f = fD Jelfeldolgozó, állóhullám gyengülés Oszcillátor fegyverzet
Beavatkozó Megjegyzés Egyedi kapcsoló, vagy központ Központ Központ Központ + Elektronikus jelfeldolgozó központ
Jelfogadó (dekóder)
Elektronikus jelfeldolgozó központ Passzív érzékel , A BEHATOLÓ Infra dióda Elektronikus jelfeldolgozó h sugárzás központ érzékel Üvegre BEHATOLÁSK Higany kapcsoló, Egyedi felragasztott OR KELTETT Piezó lapka kapcsoló, vagy HANG (kristály) központ érzékel Akusztikus BEHATOLÁSK Frekvenciára Központ üvegtörés OR KELTETT hangolt sz r érzékel k HANG áramkör Min. 1,5 m BEHATOLÁSK Piezó lapka Központ távolságban OR KELTETT elhelyezett REZGÉS érzékel k BEHATOLÁSK Mechanikai, vagy Központ Mechanikai érintkez k, OR KELTETT indukciós Álló mágnes + REZGÉS tekercs
Tükrös és m anyag lencsés kivitel Kétféle kivitel
Kétféle kivitel
5.2. T zjelz rendszerek és alkalmazásuk A jelen kor igényeinek megfelel en els sorban elektronikus t zjelz berendezésekr l beszélhetünk itt. Ezek a berendezések olyan önm köd jelz és riasztó rendszerek, amelyek megfelel intézkedések (t zoltóság értesítése, menekítés, vezérlések automatikus m ködtetése stb.) megtétele érdekében, a tüzet kifejl désének legkorábbi szakaszában jelzik és t zriadó formájában megjelenítik. A t zjelzés-technikai berendezések dönt en elektronikus felépítés ek. Jelz központból, t zjelzés érzékel b l és az érzékel ket a jelz központtal összeköt vezetékhálózatból épülnek fel. Elvi felépítési vázlatuk az 5-10. ábrán látható 5.2.1. „Nyugalmi” áramkörös t zjelz rendszer A hagyományos ún. "nyugalmi áramkörös" rendszerben a kétállapotú t zjelz érzékel k döntenek a beavatkozásról (5-11. ábra). A h mérséklet minimumra illetve maximumra beállítható érzékel k a relé kimenetükön keresztül adnak riasztást. A rendszer „vonalas” (hurkos) felépítés . A mai modern típusok Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
17
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
kétvezetékes kialakításúak, amelyre sorba csatlakoznak az érzékel k és a kézi jelzésadók. A vonal utolsó eleménél (ez általában a 25.) „lezáró ellenállás” aljzatba kötésével állítják be a jelz vonal „nyugalmi” áramát.
A
Y
C
A
E
F
J
K
G
H
D
Z
L
X
Az önm köd t zjelz berendezés mindenkori épít eleme Az önm köd t zjelz berendezés kiegészít egységei A) T zjelz érzékel ; D) Kézi jelzésadó; G) Vezérl egység; K) Hibajelzésfogadó ügyelet;
B) T zjelz központ; E) Riasztásátjelz készülék; H) Önm köd t zvédelmi berendezés; L) Tápellátás
5-10. ábra
C) Riasztó egység; F) Riasztásfogadó központ; J) Hibaátjelz készülék;
Az önm köd t zjelz berendezés elvi felépítési vázlata
T ZJELZ KÖZPONT Vonali fesz: 17 - 28 V - +
érzékel aljzat másodkijelz vel
érzékel aljzat
1 6
2 5
3
1
4
6
2 ér
2 5
utolsó érzékel aljzat
3
1
4
6
2 ér
2 ér 2 ér
2
5
3 4
lezáró ellenállás
egyedi másodkijelz 5-11. ábra Nyugalmi áramkörös t zjelz A vészjelzés és hibajelzés mentes állapotban a hurok áramkörben (a vonalon) egy el re meghatározott érték nyugalmi áram folyik, amelyet az RL lezáró ellenállással állítanak be (lásd az 5-12. ábrát). Az adott központ típusra megadott névleges vonaláram, illetve ennek a tartománya alapvet en meghatározza, hogy a terhelést jelent érzékel kb l hányat lehet a központ egy csatornájára csatlakoztatni. Megszabott az összeköt vezeték Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
18
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
ellenállása is, hiszen több száz méteres vonal esetén az összes ellenállás értéke számottev lehet. Ez az ellenállás hozzáadódva a lezáró ellenálláshoz megváltoztatja a nyugalmi áram értékét és téves riasztást eredményez.
RL
1. csatorna
RL
2. csatorna
Központi jelfeldolgozó
érzékel k, jeladók
Hang Fény
vezérl jelek
Bels tápegység
Logika
Távjelz és
Illeszt fokozat
n. csatorna
RL
Táplálás
5-12. ábra T zjelz központ felépítési vázlata a hozzá csatlakozó érzékel kkel és lezáró ellenállásokkal Az érzékel k igen sok félék lehetnek: optikai füstérzékel k, ionizációs füstérzékel k, aktív sorompós füstérzékel k, lángérzékel k, h -sebesség érzékel k, légnyomásváltozás érzékel k, jelz tapéták stb. A t z kisér jelenségeit (füst, h , láng) észlelve az érzékel k nyugalmi villamos paraméterei (pl. árama) ugrásszer en megváltoznak és riasztási állapotba billen a rendszer. Ez a gyakorlatban a µA nagyságú áram több mA nagyságú változását eredményezi. Ezt az áram változást értékeli ki a jelz központ fogadóegysége, majd riasztó jelzést ad és beindítja a vezérlést. Ennél a rendszernél az érzékel dönti el, hogy nyugalmi állapot vagy t z van. Végül jó tanács a telepítéshez: az er sáramú szereléssel egy id ben célszer a t zjelz rendszer véd cs hálózatát kiépíteni. 5.2.2. „Intelligens” t zjelz rendszer Az elmúlt néhány évben a t zjelz rendszerek új generációja fejl dött ki, amelyeknél a t zjelzéssel kapcsolatos döntést már teljes egészében egy mikroprocesszoros jelz központ veszi át. Ez a rendszer az ún. „intelligens” rendszer. A riasztó és vezérl funkciókat a központ az analóg adatok feldolgozása és kiértékelése alapján határozza meg. Az alkalmazott érzékel k és jelzésadók egyedileg címezhet k. Az érzékel k folyamatosan figyelik a védett terület környezeti állapotát, adatokat szolgáltatnak a központ számára, amely adatokat a központi egységek folyamatosan kiértékelnek és összevetnek a referencia adatokkal függetlenül attól, hogy van-e t z vagy nincs. Ennek megfelel en nem az érzékel , hanem a beérkez adatok szoftver segítségével történ kiértékelése után a központ dönt a riasztásról vagy beavatkozásról. Az intelligens rendszer teljesen digitális jelátviteli eljárást használ, amely jelent sen növeli a megbízhatóságot és lehet vé teszi , hogy egy analóg csatornára (hurokra) 126 db egyedi címzés érzékel t vagy egyéb eszközt csatlakoztathassunk, árnyékolt kéter huzalozással. A távkapcsolati és utasításos funkciójú, digitális kommunikációt megvalósító áramkörök nem csak az érzékel knél, hanem a riasztó illetve beavatkozó eszközök vezérlésénél is megtalálható. Ilyen eszközök, pl. a hangjelz k vagy az ajtózárak. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
19
Vagyonvedelem
Oktatási segédlet
Épületinformatika
A teljes rendszer programozott központi vezérlés felhasználásával m ködik, amely az érzékel k ellen rzött lekérdezésén túl a programnak megfelel en beállíthat és megváltoztathat riasztási küszöbértéket, illetve megjeleníti az információt adó érzékel k pontos helyét is. Néhány el ny a nyugalmi áramkör rendszerrel szemben: nem érzékeny a polaritásra, egy zárt visszatér hurokban egyetlen szakadás nem befolyásolja a rendszer m ködését, a zárlat okozta problémák kivédésére a jelz hurkokba automatikus leválasztó egységek építhet k be (az érzékel k közé). Az intelligens rendszer tartalmaz ún. kontaktusok csoportját fogadó címezhet egységet, csatlakoztathatók hozzá, pl. behatolás-védelmi érzékel k, valamint sornyomtatók. Ez utóbbin megjeleníthet az „el riasztás”. Jelzés esetén az adatok megjelennek a grafikus kijelz n is. Ez nagy segítséget jelent a t zeset felszámolásakor, az intézkedési utasítások, térképek, alaprajzok, tárolt anyagok veszélyességének megadásával. Az intelligens t zjelz központ kialakításával kapcsolatos néhány szempont megtalálható az 5.1., 6.4. és 6.5. fejezetekben.
Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István
20
Vagyonvedelem
