Válaszok a Verespatakon tervezett bányanyitás Környezeti Hatástanulmány jelentésével kapcsolatban a Budapesten 2006. 08. 29-én tartott nyilvános fórumon elhangzott kérdésekre és észrevételekre1
1. A kérdésem arra a tényre vonatkozik, hogy ez a dokumentum nem tartalmaz havária tervet. A magyar szabályozás szerint egy hasonló jellegő beruházás esetén el kell készíteni egy ilyen tervet, nem tudom, hogy a romániai szabályozás elıír-e ilyen tervet vagy sem. Ha egy ilyen terv készült, akkor mikor nézhetünk bele? Ez a teljes projekt értékelésének szempontjából nagyon fontos lehetne, mivel, mint ahogy már az elıbb hallottuk, egy földrengés-veszélyes területen akarják kivitelezni.2 .3 4 A törvényi elıírásoknak megfelelıen Vészhelyzet Készültségi és Szennyezıanyag Kiömlés - Baleset Kárelhárítási Terv5 készült (I Terv, 28. Kötet), melynek korszerősített változata 5.2 Mellékletként a válaszokhoz kerül csatolásra. Egy Belsı Vészhelyzeti Tervet dolgoznak ki az üzemelés megkezdése elıtt a Közigazgatási- és Belügyminisztérium (Ministry of Administration and Interior - M.A.I.) a 95/2003 sz. Kormány határozat és a 467/2005 Miniszteri rendelet elıírásainak megfelelıen. A vállalat biztosítani fogja a szükséges adatokat a Külsı Vészhelyzeti Terv elkészítéséhez az érintett helyi igazgatóságoknak (az M.A.I. 95/2003 sz. Kormány határozat és a 467/2005 Miniszteri rendelet értelmében). A javasolt Corna (Szarvaspatak) gát terve, melyet a zagy tározására kívánnak használni, olyan tervezési paramétereken alapszik, melyik megfelelnek a romániai és nemzetközi elıírásoknak. Ezekkel a kritériumokkal szándékoztak biztosítani a maximális biztonsági szintet a tervezése, üzemelési, bezárási és bezárás-utáni szakaszokban. Ezek magukba foglalják az árvíz visszatartást, lejtı instabilitásra vonatkozó tényezıket, továbbá szeizmikus tervezési paramétereket, etc. Az elıbb említett kritériumok alapján a töltést úgy tervezték, hogy ellenálljon a Richter skála szerinti 8-as erısségő földrengésnek. Románia területén még soha nem tapasztaltak ilyen jelenséget, és nehéz elképzelni olyan mechanizmust, mely ilyet okozhatna a jövıben. A legfontosabb tervezési elemek, melyek a gát megnövekedett biztonságát adják a következık: 1. a gát 2 PMP6-bıl származó vízmennyiség visszatartására lett méretezve; 2. minden gátmagasításkor egy túlfolyó kerül megépítésre egy potenciális 1
A közmeghallgatás eredeti magyar nyelvő jegyzıkönyvét a dokumentum végén 1. Mellékletként csatoltuk.
2
Olajos Péter 3 A dokumentumban található, a közmeghallgatáson elhangzott kérdések/észrevételek – a pontok elsı bekezdései minden esetben dılt betővel szedve olvashatók a könnyebb elkülöníthetıség kedvéért– a fordító 4 A kérdések/észrevételek fordítása a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 82 dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitıl, a fordító módosított. 5 Emergency Preparation and Spill Contingency Management Plan Probable Maximum Precipitation
6
1
3. 4.
5. 6.
7.
szélsıséges esetbıl származó többlet víz szabályozott körülmények között történı levezetésére. Ez fogja kiküszöbölni az alsóbb lejtık eróziójának lehetıségét. A kıtöltéses kezdı gát egy vízzáró maggal rendelkezik, és rézső hajlás arányszáma folyásirányba 2H : 1V, és felfelé 1,75H : 1V; A fı TMF gát kivitelezése középvonalas és folyásirányú módszer alkalmazásával fog történni. A folyásirányban lévı rézső hajlása 3H : 1V. Általában az ilyen víztechnikai szerkezetek rézsőjének hajlása 1,5H : 1V és 1,75H : 1V; egy vízelvezetı hálózat lett tervezve a meddıhányó aljára a hulladékkızetben található vízmennyiség csökkentésére; egy monitoring rendszert telepítenek a gát csúcsára és annak környezetébe, hogy aktuális információt nyújtsanak várható változékonysági helyzetekrıl, a talajvíznek gáttestben történı túlzott emelkedésérıl, valamint a derítımedencében tárolt vízmennyiség túlzott növekedésérıl. szigorú minıségbiztosítási program végrehajtása a kivitelezés kezdeti szakasza során;
Ilyen körülmények között egy gátszakadást eredményezı baleset nagyon valószínőtlen. Ugyanakkor elméleti szcenáriókat dolgoztak ki azt feltételezve, hogy ha nem tesznek eleget a tervezési módszertannak, mely töltésszakadáshoz vezet. Ezek a szcenáriók a feltételezhetı legrosszabb eseteket jelentik a TMF technológiai jellemzıinek figyelembe vételével. A vizsgált szcenáriókat a KHV tanulmány 7. fejezete (6.4.3. alfejezet 117-121. oldal) mutatja be részletesen. A 6.4.3.2 és 6.4.3.6 alfejezetekre hivatkozva szeretnénk megemlíteni, hogy azt követıen egy sokkal precízebb és reálisabb szimulációt végeztek az INCA bányászati modell segítségével, mely figyelembe veszi a szennyezı hullám levonulása során a cianid diszperzióját, elillanását és lebomlását (Whitehead et al., 2006). Az új tanulmányt csatolták a Környezeti hatásvizsgálat Jelentésbe (5.1 Melléklet). Hivatkozások: A 195/2005 sz. rendkívüli kormányrendelet a környezet védelmérıl; A 107/1996 Törvény, a Víz törvény, melyet a 310/2004 sz. Törvény és a 112/2006 sz. Törvény módosított A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 638/2005 sz. rendelete, valamint a Közigazgatási- és Belügyminisztérium 420/SB/2005 sz. rendelete ’Szabályozás az árvizek, veszélyes meteorológiai események, hidrotechnológiai szerkezetek érintı balesetek, továbbá balesetszerő szennyezések által okozott vészhelyzeti körülmények kezelésére vonatkozóan’ jóváhagyásáról, valamint ’Keret az árvizek, téli vészhelyzeti események és balesetszerő szennyezések elleni védekezésben használatos anyagok és berendezések vásárlására’ jóváhagyására; A MEWM (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium) 278/1997 sz. rendelete ’Keret módszer a várhatóan szennyezı vizek használata által okozott balesetszerő szennyezés megelızési és védekezési tervek készítésére’ jóváhagyásáról; 2288/2004 sz. kormányhatározat a Minisztériumok, egyéb központi intézmények és civil szervezetek által vészhelyzeti körülmények megelızésével és kezelésével kapcsolatban vállalt felelısségek megosztásának jóváhagyásáról; 21/2004 sz. rendkívüli kormányrendelet a vészhelyzeti körülményekre vonatkozó nemzeti kezelési rendszerrıl; MEWM (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium) 161/2006 sz. rendelete Szabvány a felszíni vizek minıségének osztályozására a víztestek ökológiai állapotának értékelése céljából jóváhagyására.
2
2. A második kérdésem a bányászati direktívával kapcsolatos, amit, mint hallottuk, a nagybányai katasztrófa után készítettek el. Ez elıír egy pénzügyi biztosítékot. Ha egy eseteges baleset bekövetkezne, akkor abból a pénzbıl egy harmadik fél – tehát nem a cég, hanem egy állami szerv - meg tudja kezdeni a balesetbıl eredı károk elhárítását, a hatások mérséklését, illetve a kárpótlást, kártalanítást. Ez a cég szempontjából is egy nagyon fontos pont, valamint a bányászati direktívának az egyik része. Ezt a pénzösszeget a román környezetvédelmi Minisztériumnak kell megállapítania, és ezt az összeget a cégnek a mőködés megkezdése elıtt letétbe kell helyezni. Mekkora lesz ez az összeg? Ez nem mellékes, hiszen a cégnek költségvetést kell készítenie, tudnia kell üzleti szempontból, hogy mekkora összeg lehet az. Mindenki tudja, hogy jelenleg 29 milliárd forint az, amit Magyarország perel az ausztrál-román cégtıl a nagybányai katasztrófa kapcsán.7 A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállásának (a továbbiakban: EFG - Environmental Financial Guarantee) részletei a Környezeti Hatásvizsgálat mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek„ („A bánya rehabilitációs és bezárás kezelési terv” címő alfejezet 1. melléklete). Romániában az EFG létrehozásának kell biztosítania, hogy a bánya mőködtetıje megfelelı forrásokkal rendelkezik a környezet rendbehozatalára. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének elıírásai, valamint a 208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelısség Irányelv (a továbbiakban ELD - Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységbıl eredı hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelısség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendı lépéseket bányászatból eredı környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a mőködtetık megfelelı pénzügyi erıforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket az irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidı a verespataki mőködés tervezett beindítása elıtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történı alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Az RMGC szerzıdést kötött a világ egyik vezetı biztosítási brókerével, mely Romániában is kiépült szervezettel rendelkezik, valamint hosszú és kiváló múltra tekint vissza a bányamőködtetéssel kapcsolatos kockázatelemzés területén. A bróker a legalkalmasabb, ingatlanokkal és gépekkel kapcsolatos meghibásodásokra szakosodott mérnököket fogja alkalmazni a kockázatelemzés, valamint a kármegelızési audit lefolytatására az építkezés és a mőködés ideje alatt Verespatakon, hogy ezzel csökkentsék a veszélyeket. A bróker 7
Olajos Péter
3
ezután meghatározza a megfelelı fedezet mértékét, és „A” kategóriás biztosítókkal együttmőködésben elindítja ezt a programot az RMGC nevében, amely a feltárástól a mőködésen keresztül a bezárásig a projekt egész idıtartama alatt tart. Az RMGC elkötelezett a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz kapcsolódó legmagasabb elérhetı szint biztosítására a munkavállalók és szolgáltatók számára. Célunk elérését a Legjobb Elérhetı Technika felhasználása segíti. Nincs olyan szervezet, amely örömmel fogadná a veszteségeket. Mi is azon dolgozunk, hogy mőszaki megoldásokkal segítsük a kockázatkezelést, ez mindig sokkal jobb megoldás, mint önmagában a biztosítás. A veszteségbıl eredı kockázat akár 75%-al csökkenthetı a projekt kivitelezési és építkezési szakaszaiban. Mindemellett természetesen tudatában vagyunk annak, hogy egy ilyen mérető projekt esetében feltétlenül szükséges mindenre kiterjedı biztosítási irányelvekkel rendelkeznünk (ezen irányelvek megléte egyébként elıfeltétele a pénzügyi finanszírozást biztosító intézmények támogatásbiztosításának). Az alapfedezet magában foglalja az ingatlanra, felelısségvállalásra, és rendkívüli célra (pl. késleltetett kezdés, szállítás, nem birtokolt) vonatkozó biztosítást. Ily módon a vállalattal szembeni jogos követelés felmerülése esetén, ezen követeléseket kifizeti a biztosító. A verespataki bányaüzemeltetéshez kapcsolódó összes biztosító és biztosítási fedezet teljes mértékben ki fogja elégíteni a romániai biztosítási szabályzatokban lefektetett követelményeket. Az EFG formájában részletes pénzügyi garanciák vannak, amelyek a Roşia Montană Gold Corporation-t (“RMGC”) kötelezik a környezeti helyreállításra szolgáló megfelelı alapok létrehozására és fenntartására. Az EFG évente frissítésre kerül és mindig összhangban lesz a visszaállításhoz szükséges költségekkel. A verespataki bánya bezárására jelenleg elıirányzott költség 76 millió USD, amely a bánya teljes 16 éves mőködési idején alapul. Az EFG-nek érvényben kell lennie a mőködési engedély megadása és a bányászati tevékenység megkezdése elıtt. Egy elemzés már most folyamatban van, amelynek célja a szükséges EFG meghatározása a mőködés minden egyes évére vonatkozóan. Az indulásnál szükséges összeg várhatóan mintegy 25 millió USD és minden évben növekszik. Minden egyes EFG követni fogja a Világbank és a Nemzetközi Bányászati és Kohászati Tanács által készített részletes irányelveket. Független szakértık fogják elkészíteni az évenkénti frissítést az NAMR-rel, mint a bányászat területén jártas kormányzati hatósággal folyamatosan egyeztetve. Ezek a frissítések hivatottak biztosítani, hogy a projektnek a tervezettnél korábbi befejezése esetén, amelynek kicsi a valószínősége, illetve bármilyen idıpontban mindegyik EFG mindig összhangban legyen a visszaállításhoz kapcsolódó költségekkel. (Ezek az évenkénti frissítések eredménye egy, a jelenlegi 76 millió dolláros bezárási költségnél nagyobb becsült összeg lesz, mivel a bánya szokásos mőködésébe eleve be van építve néhány, a visszaállítást elısegítı tevékenység.) Több különbözı pénzügyi intézmény áll rendelkezésünkre annak biztosítása érdekében, hogy az RMGC képes legyen fedezni a zárással kapcsolatos összes várt költséget. Ezek az eszközök – amelyek olyan védett számlákon kerülnek elhelyezésre, melyek fölött a román állam rendelkezik – a következık: Készpénzletét Letéti alapok; Hitellevél;
4
Kötelezvények; Biztosítási politika.
Ezen garancia feltételek azt jelentik, hogy a román kormánynak nem lesz pénzügyi felelıssége a verespataki projekt rehabilitációjával kapcsolatban. A vállalat a következı garanciákat nyújtja: (i) Az éves pénzügyi garancia, amely a környezeti rehabilitációs munkák éves értékét hivatott fedezni. A garancia értékének az alábbi kettı közül a magasabbal kell legalább megegyeznie vagy azt meghaladnia: (i) a fejlesztési-kitermelési tervben szereplı teljes munka értékének 1,5%-a, vagy (ii) a környezet rehabilitációs munkák értéke, ahogyan ez megjelent az éves munkaprogramban, valamint a megvalósíthatósági tanulmányban található dokumentumokban. (ii) A végsı környezeti helyreállítási munkákra vonatkozó pénzügyi garancia. Ez a garancia a bányabezárási technikai programhoz kapcsolódó rehabilitációs munkák értékének évenkénti arányos részeként kerül megállapításra.
3. Elıjáróban elmondom, hogy egy független ország nagy beruházásait egy másik független ország nem akadályozhatja meg, de az Espoo-i Egyezmény jogot formál számunkra arra, hogy a szomszédos országban megvalósuló beruházás legnagyobb környezeti biztonsággal menjen végbe.8 Az Espoo-i szerzıdés szerint, melyet Románia is aláírt, azoknak a nagyszabású beruházásoknak, melyeknek országhatáron átterjedı hatásaik vannak, lehetıséget kell biztosítani a szomszédos országok számára, hogy véleményt formáljanak, és kérdéseket tegyenek fel az engedélyeztetésrıl. A Verespataki Projekt esetében csak Magyarország vett részt ebben az eljárásban és tett fel kérdéseket, amelyek a környezeti hatásvizsgálati tanulmányban meg is lettek válaszolva. Semelyik másik ország nem tett fel kérdéseket a Projekttel kapcsolatban. Továbbá a Roşia Montană Gold Corporation, a nyilvános vitasorozat keretében, két nyilvános fórumot szervezett Magyarországon és 14-et Romániában, hogy lehetıséget biztosítson a nagyközönség számára a projekthez kapcsolódó kérdések feltételére. Megértjük és tiszteljük a magyar aggodalmat, a 2000-es nagybányai tragikus baleset miatt, ezért is szervezünk nyílt vitákat mind Magyarországon, mind pedig Romániában. A nagybányai egy katasztrófa volt, mely nem szabad, hogy megint megtörténjen. Az ilyen jellegő baleset elkerülése végett a verespataki zagykezelı létesítményt a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak megfelelıen fogják megvalósítani. Ez egy környezetbiztos konstrukció lesz az ércfeldolgozás során keletkezı detoxifikált – méregtelenített – zagyok folyamatos elhelyezésére. Fejlett berendezéseket fognak használni a geotechnikai és vízszint ellenırzéséhez. Mivel a TMF-ben történı zagy lerakást detoxifikáció elızi meg, így az nagyon kis koncentrációban (5-7 parts per million, azaz ppm, vagyis mg/l) tartalmaz majd cianidot, mely jóval a nemrég elfogadott 2006/21/EK irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl 10 ppm-es szabályozási határértéke alatt lesz.
8
Morvay Kálmán
5
4. A cianid technikát az Euromines (?) vezette be Európában, a nagy európai bányászati vállalatok szövetsége, egy szervezet, mely egy informatív anyagot küldött nekem. Ilyen cianid alapú technológiát használnak Svédország északi részén, valamint Spanyolország északi részén és dél-nyugat Törökországban.9 Európában a következı országokban termelnek ki aranyat: Oroszország, Spanyolország, Svédország, Finnország, Franciaország, Bulgária, Olaszország, Szlovák Köztársaság, és Görögország. Ezek az országok Oroszország kivételével mind tagjai az Európai Uniónak. Az aranybányászat egy virágzó iparág az Európai Unióban a modern bányászati technikákat alkalmazó felelıs külföldi beruházók szigorú elıírásaival összhangban. A Verespatak Projektet a romániai és európai törvények teljes betartásával valósítják meg a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelıen. A legjobb elérhetı technikákat (BAT10) hozza majd Romániába.
5. Fontos, hogy a cianid oldatot az üzemen belül semlegesítik, és a meddıhányó és a zagytározó csak minimális koncentrációjú zagyot és folyadékot tároz. Azt gondolom, hogy ebben az értelemben vonatkozó paraméterek elérhetık mind a beruházók, mind pedig a KVVM számára.11 A cianid tömeg-egyensúlyát a folyamatban részletesen a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat Jelentés) 2. fejezet, Technológiai folyamatok, 4.1.3. alfejezet Ipari szennyvíztisztítás tartalmazza. Elfolyás mértékét és a koncentrációt alapul véve, hozzávetıleg 97 tonna totál cianid kerül a zagykezelı rendszerbe évente. A zagy pórusainak méretét alapul véve ennek a mennyiségnek egyharmada marad a zagyban és évi 66 tonnát a zagytározó vize tartalmaz, amit a rendszer visszacirkuláltat az üzemi folyamatokba. A cianid legnagyobb részét feldolgozó üzemben visszanyerik, ahogy az a 4.1.15 ábrán látható, és leírásra került a KHV jelentés 4.1 alfejezet Víz, 2.3.3 szakaszában. Még így is lesz visszamaradó cianid mennyiség. A kezelt zagy az egyetlen forrása a visszamaradó vizeknek a projektben. A kezelt zagyban található visszamaradó cián koncentrációk eleget kell, hogy tegyenek az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl meghatározott 10 mg/l CNWAD (weak acide dissociable - gyenge savban bomló) maximális határértéknek. A cianid, mint a felszíni vizek potenciális szennyezıanyaga csak az üzem területén lesz majd található a bányamővelés idıszakában, továbbá a bezárás után elsı egy vagy két évben. A TMF-ben elırejelzett koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzembıl elfolyó tisztított zagyban a várható cianid koncentráció 2 – 7 mg/l összes cianid. További lebomlás a koncentrációkat a felszíni vizekre alkalmazandó szabvány határértéke (0,1 mg/l) alá fogja csökkenteni a bezárást követı 1 – 3 évben. Ennek a tisztításnak a másodlagos hatása több fém eltávolítása is, melyek várhatóan elıfordulnak a feldolgozásból származó szennyvizekben. A kísérleti vizsgáltok során a zagyban található lehetséges kémiai összetevık értékelése a KHV jelentés 4.1 fejezet „Víz” 4.1-18 táblázatában (4.3 szakasz) található.
9
Morvay Kálmán Best Available Techniques 11 Morvay Kálmán 10
6
A kibocsátás után a vizet visszavezetik a folyamatba; a tározás teljes idıtartama alatt a TMF-ben felülúszó tiszta víz passzív tisztítási folyamatnak lesz kitéve, mely a cianid természetes lebomlását, hidrolízist, elillanást, foto-oxidációt, biológiai oxidációt, elkeverést / szétválasztást, adszorpciót, valamint a csapadék által történı hígítást, stb. foglalja magába. A különbözı bányák üzemelésébıl származó adatok szerint eltérı cianid csökkentési képességek körvonalazódtak (23-38% és 57-76% között az összes cianid esetében, valamint 21-42% és 71-80% között a WAD cianid esetében) az évszaktól (hımérséklettıl) függıen. Átlagosan egy megközelítıleg 50%-os CNt12 koncentráció csökkenést vettek figyelembe a TMF üzemelési szakaszában. A lebomlási folyamat leírására készített modell azt mutatja, hogy a cianid koncentráció akár 0,1 mg CNt /l-re csökkenhet a bezárás elsı három évében. A lebomlott cianid (átlagosan 50%) legnagyobb része (90%) elillanás / hidrolízis során hidrociánsav (HCN) alakba bomlik le. A TMF-ben lévı hidrociánsav koncentráció matematikai modellezése azt mutatta, hogy a maximális óránkénti koncentráció 382 µg/m3 a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 462 sz. rendeletében megengedett 5000 µg/m3 helyett. Az ércfeldolgozás során használt cianidot az EU szabványoknak és a Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet13 (ICMC – www.cyanidecode.org) elıírásainak megfelelıen fogják kezelni / tárolni; a feldolgozó üzemben kerül biztonságos tárolásra, hogy bármilyen balesetszerő elfolyást megelızzenek. A cianidot és komponenseit az INCO méregtelenítési folyamatának (DETOX) veti alá – ezt a folyamat legjobb elérhetı technikának (BAT) tartják a BREF dokumentum szerint; a feldolgozási zagyokat az EU irányelv az ásványianyagkitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Directive 2006/21/EC14) elıírásaival megegyezıen fogják a TMF-be vezetni.
12 Összes cianid 13 International Cyanide Management Institute 14 Directive on Mine Waste
7
6. Le szeretném szögezni, hogy mindig „jól hangzik” a BAT-ra (Best Available Techniques, azaz Legjobb Elérhetı Technikák) és az európai irányelvekre hivatkozni, de Svédországban a szakmai szint sokkal magasabb, mint Romániában. A kárelhárítási beavatkozások a katasztrófa bekövetkezése után 14 órával kezdıdtek meg. Hiábavalóan vannak a legjobb elérhetı technikáink, ha nem áll rendelkezésünkre a használatukra és folyamataikra vonatkozó megfelelı ellenırzés – akkor semmi fontosat nem tehetünk ezzel a problémával kapcsolatban.15 Európában a következı országokban termelnek ki aranyat: Oroszország, Spanyolország, Svédország, Finnország, Franciaország, Bulgária, Olaszország, Szlovák Köztársaság, és Görögország. Ezek az országok Oroszország kivételével mind tagjai az Európai Uniónak. Az aranybányászat egy virágzó iparág az Európai Unióban a modern bányászati technikákat alkalmazó felelıs külföldi beruházók szigorú elıírásaival összhangban. A Verespatak Projektet a romániai és európai törvények teljes betartásával valósítják meg a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelıen. A legjobb elérhetı technikákat (BAT) hozza majd Romániába.
7. A Nem Technikai Összefoglaló következtetéseit szeretném kritizálni: a 26. oldalon csak egy mondat utal a cianid használat technológiájára. Ez nem elégséges arra vonatkozóan, hogy képesek legyünk dönteni ennek a technológiának a biztonságáról. Ugyanezen az oldalon a 7.3 alfejezetben a technológia által keltett problémák elrejtésére általános megállapítások vannak arra vonatkozóan, hogy szabályosan üzemel.16 A zagykezelı létesítményre, valamint a cianid használatára és kezelésére vonatkozó összefoglaló leírás a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat Jelentés) „Nem technikai összefoglaló” c. 9. fejezetében, vagy részletesen a „Technológiai folyamatok” c. 2. fejezet „A fı technológiai folyamatok” 4.1.2.2 szakaszában található. A leghatékonyabb és leggazdaságosabb folyamat az arany és ezüst ércbıl történı kinyerésére, mint a verespataki is, az érc teljes cianidos lúgozásán alapul. Világszerte számos példa van hasonló ércekre, melyek cianid alapú technológiát igényelnek a nemesfémek hatékony kinyerésére. A verespataki ércbıl történı arany és ezüst kinyerésére szolgáló cianid alapú technológia kivitelezése az AMMTEC Limited és AMDEL Limited által végzett részletes kísérleti programon alapul. A kísérleteket a GRD MINPROC Limited ütemezte és vizsgálta felül, majd késıbb a kísérleti program következtetéseit az S.N.C. LAVALIN és AUSENCO vizsgálta felül és igazolta. A verespataki érc cianid lúgozásos technológia az Európában és világszerte használt legjobb gyakorlatnak tekinthetı. A CIL-es cianid lúgozásos fémkinyerési technológia a legjobb elérhetı technika (BAT) (lásd. BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, 3.1.6.2.2 fejezet és 5.2 fejezet). A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formában (és nem folyékony halmazállapotban) fogják szállítani a különlegesen tervezett és kivitelezett iso konténerekben. A cianidot csak a szállító konténerekben oldják fel lúgos oldatban, melyet egy keverı konténerbıl nyernek, és oda cirkulálnak vissza. A keverı konténereket úgy méretezik, hogy legyen elég kapacitásuk a szállító konténer teljes térfogatának befogadására. A cianid oldat, amint az a konténerben elkészült, átteszik egy nagymérető tárolótartályba. 15 16
Morvay Kálmán Morvay Kálmán
8
A finomra ırölt ércet, mely a golyós malom ciklonjáról túlfolyásából származik, egy CIL kört tápláló pumpa tartályába továbbítják, ahol az cianiddal és mész szuszpenzióval keveredik, mely a pH szint egyensúlyban tartásához szükséges. Az aktív szenet a CIL tartályban adagolják a körbe, hogy segítse a lúgozási folyamatot és az oldott fémek adszorpcióját. Az iszap egy lúgozási folyamatnak van alávetve, mely a két párhuzamos sorban lévı 7-7, keverıvel ellátott CIL tartály mindegyikében folyik. A CIL tartályok mérete: D = 18 m x H = 20 m. A CIL tartályok mérete akkora, hogy elég idıt biztosítson a cianid oldat, az ırölt érc és az aktív szén érintkezéséhez. Amennyiben szükséges nátriumcianid oldat adagolható minden sor 2. és 4. számú CIL tartályába a szükséges cianid koncentráció fenntartására. Az iszapot egy gravitációs cianid lúgozásos körben cirkuláltatják, és a szenet folyamatosan az iszap folyásával szembe emelik a függıleges pumpák segítségével. Az egyik tartályból a másikba történı emelés idejét úgy szabályozzák, hogy az arany és ezüst terhelést a szénen 7000 – 8000 g/t érték között biztosítsák. A dúsító adagolótartályában az iszapot pelyhesítıvel keverik, mely elısegíti a szilárd anyagok kiülepedését. A dúsító biztosítja a szilárd anyag tartalom növekedését az üledékben, ugyanakkor a felülúszó folyadék szinte tiszta. A dúsítóból kiengedett folyadék visszavezetésre kerül az ırlı körbe, hogy újrahasznosítsák és visszanyerjék a cianidot. A sőrített iszapot tovább pumpálják a cianid méregtelenítı körbe, mely SO2/levegı eljárással mőködik, ahol a WAD cianid koncentráció az európai iránylevek által jóváhagyott szintre csökken. A zagyok kezelése és a méregtelenítı technológia is BAT technika a BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, 3.1.3 fejezet, 3.1.6.3.2 fejezet és 4.3.11.8 fejezet szerint. A cianid rendkívül veszélyes, ezért gyártása, szállítása, kezelése és semlegesítése során gondosan kell eljárni. Mindazonáltal a cianid használata jelentıs elınnyel jár a környezet számára, mivel gyorsan lebomlik (UV fény hatására biodegradáció), közönséges idıjárási körülmények között semlegessé válik, és a TMF-ben lebomlás, hidrolízis és adszorpciós folyamatok során kialakuló komponensek nagyon stabilak (alapvetıen ezek a komponensek a TMF-ben lévı környezetben semlegessé válnak amint a zagy tározásra kerül); nincs lehetıség pl. a higany vagy nehézfémek bioakkumulációjára. A projekt legjobb elérhetı technikát (BAT) fogja alkalmazni az arany visszanyerésére és a hulladék kezelésére (itt a bányamővelésbıl és feldolgozásból származó hulladékra utalunk) és meg fog felelni a cianid tartalmú bányászati hulladékra vonatkozó EU irányelvnek. Az ércfeldolgozás során használt cianidot az EU szabványoknak és a Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet (ICMC – www.cyanidecode.org) elıírásainak megfelelıen fogják kezelni / tárolni; a feldolgozó üzemben kerül biztonságos tárolásra, hogy bármilyen balesetszerő elfolyást megelızzenek. A cianidot és komponenseit az INCO méregtelenítési folyamatának (DETOX) veti alá – ezt a folyamatot legjobb elérhetı technikának (BAT) tartják a BREF dokumentum szerint; a feldolgozási zagyokat az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Directive 2006/21/EC) elıírásaival megegyezıen fogják a TMF-be vezetni. A cianid legnagyobb része a feldolgozó üzemben visszanyerésre kerül, ahogy az a KHV jelentés „Víz” c. 4.1 fejezet 2.3.3 szakaszában és a 4.1.15 ábrán látható. Még így is lesz visszamaradó cianid mennyiség. A kezelt zagy az egyetlen forrása a visszamaradó vizeknek a projektben. A kezelt zagyban található visszamaradó cián koncentrációk eleget kell, hogy tegyenek az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl meghatározott 10 mg/l CNWAD (weak acide dissociable - gyenge savban bomló) maximális határértéknek. A cianid, mint a felszíni vizek potenciális szennyezıanyaga csak
9
az üzem területén lesz majd található a bányamővelés idıszakában, továbbá a bezárás után elsı egy vagy két évben. A TMF-ben elıre jelzett koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzembıl elfolyó tisztított zagyban a várható cianid koncentráció 2 – 7 mg/l összes cianid. További lebomlás a koncentrációkat a felszíni vizekre alkalmazandó szabvány határértéke (0,1 mg/l) alá fogja csökkenteni a bezárást követı 1 – 3 évben. Ennek a tisztításnak a másodlagos hatása több fém eltávolítása is, melyek várhatóan elıfordulnak a feldolgozásból származó szennyvizekben. A kísérleti vizsgáltok során a zagyban található lehetséges kémiai összetevık értékelése a KHV jelentés 4.1 fejezet „Víz” 4.1-18 táblázatában (4.3 szakasz) található. Az alábbi rajz azoknak a degradálási / lebomlási folyamatoknak a komplexitását mutatja, melyeken a CN (cianid) megy keresztül, ha már a TMF-be vezették.
A kibocsátás után a vizet visszavezetik a folyamatba; a tározás teljes idıtartama alatt a TMF-ben felülúszó tiszta víz passzív tisztítási folyamatnak lesz kitéve, mely a cianid természetes lebomlását, hidrolízist, elillanást, foto-oxidációt, biológiai oxidációt, elkeverést / szétválasztást, adszorpciót, valamint a csapadék által történı hígítást, stb. foglalja magába. A különbözı bányák üzemelésébıl származó adatok szerint eltérı cianid csökkentési képességek körvonalazódtak (23-38% és 57-76% között az összes cianid esetében, valamint 21-42% és 71-80% között a WAD cianid esetében) az évszaktól (hımérséklettıl) függıen. Átlagosan egy megközelítıleg 50%-os CNt koncentráció csökkenést vettek figyelembe a TMF üzemelési szakaszában. A lebomlási folyamat leírására készített modell azt mutatja, hogy a cianid koncentráció akár 0,1 mg CNt /l-re csökkenhet a bezárás elsı három évében. A lebomlott cianid (átlagosan 50%) legnagyobb része (90%) elillanás / hidrolízis során hidrociánsav (HCN) alakba bomlik le. A TMF-ben lévı hidrociánsav koncentráció matematikai modellezése azt mutatta, hogy a maximális óránkénti koncentráció 382 µg/m3 a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 462 sz. rendeletében megengedett 5000 µg/m3 helyett. Hivatkozások: [1] Best Available Techniques for Management of Tailings and Waste-Rock in Mining Activities EUROPEAN COMISSION, DIRECTORATE-GENERAL JRC JOINT RESEARCH
10
CENTRE, Institute for Prospective Technological Studies, Technologies for Sustainable Development, European IPPC Bureau, Final Report, July 2004 (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm) ([1] Legjobb Elérhetı Technika a Bányászati meddı kezelésére, EURÓPAI BIZOTTSÁG, JRC KÖZÖS KUTATÓ KÖZPONT FİIGAZGATÓSÁG, Elıretekintı Technológiai Tanulmányok Intézete, Fenntartható Fejlıdés Technológiái, Európai IPPC Iroda, Zárójelentés, 2004 július (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm)
8. A megvalósíthatósági
17 tanulmányban nagyon kevés szó esik a cianid technológiáról. Úgy gondolom, hogy az a megállapítás, miszerint másik 80 bánya használja ezt a technológiát meglehetısen kevés.18 Európában a következı országokban termelnek ki aranyat: Oroszország, Spanyolország, Svédország, Finnország, Franciaország, Bulgária, Olaszország, Szlovák Köztársaság, és Görögország. Ezek az országok Oroszország kivételével mind tagjai az Európai Uniónak. Az aranybányászat egy virágzó iparág az Európai Unióban a modern bányászati technikákat alkalmazó felelıs külföldi beruházók szigorú elıírásaival összhangban. A Verespatak Projektet a romániai és európai törvények teljes betartásával valósítják meg a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelıen. A legjobb elérhetı technikákat (BAT) hozza majd Romániába. A zagykezelı létesítményre, valamint a cianid használatára és kezelésére vonatkozó összefoglaló leírás a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat Jelentés) „Nem technikai összefoglaló” c. 9. fejezetében, vagy részletesen a „Technológiai folyamatok” c. 2. fejezet „A fı technológiai folyamatok” 4.1.2.2 szakaszában található. A leghatékonyabb és leggazdaságosabb folyamat az arany és ezüst ércbıl történı kinyerésére, mint a verespataki is, az érc teljes cianidos lúgozásán alapul. Világszerte számos példa van hasonló ércekre, melyek cianid alapú technológiát igényelnek a nemesfémek hatékony kinyerésére. A verespataki ércbıl történı arany és ezüst kinyerésére szolgáló cianid alapú technológia kivitelezése az AMMTEC Limited és AMDEL Limited által végzett részletes kísérleti programon alapul. A kísérleteket a GRD MINPROC Limited ütemezte és vizsgálta felül, majd késıbb a kísérleti program következtetéseit az S.N.C. LAVALIN és AUSENCO vizsgálta felül és igazolta. A verespataki érc cianid lúgozásos technológia az Európában és világszerte használt legjobb gyakorlatnak tekinthetı. A CIL-es cianid lúgozásos fémkinyerési technológia a legjobb elérhetı technika (BAT) (lásd. BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, 3.1.6.2.2 fejezet és 5.2 fejezet). A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formában (és nem folyékony halmazállapotban) fogják szállítani a különlegesen tervezett és kivitelezett iso konténerekben. A cianidot csak a szállító konténerekben oldják fel lúgos oldatban, melyet egy keverı konténerbıl nyernek és oda cirkulálnak vissza. A keverı konténereket úgy méretezik, hogy legyen elég kapacitásuk a szállító konténer teljes térfogatának befogadására. A cianid oldat, amint az a konténerben elkészült, átteszik egy nagymérető tárolótartályba.
17 18
a fordító megjegyzése Morvay Kálmán
11
A finomra ırölt ércet, mely a golyós malom ciklonjáról túlfolyásából származik, egy CIL kört tápláló pumpa tartályába továbbítják, ahol az cianiddal és mész szuszpenzióval keveredik, mely a pH szint egyensúlyban tartásához szükséges. Az aktív szenet a CIL tartályban adagolják a körbe, hogy segítse a lúgozási folyamatot és az oldott fémek adszorpcióját. Az iszap egy lúgozási folyamatnak van alávetve, mely a két párhuzamos sorban lévı 7-7, keverıvel ellátott CIL tartály mindegyikében folyik. A CIL tartályok mérete: D = 18 m x H = 20 m. A CIL tartályok mérete akkora, hogy elég idıt biztosítson a cianid oldat, az ırölt érc és az aktív szén érintkezéséhez. Amennyiben szükséges nátriumcianid oldat adagolható minden sor 2. és 4. számú CIL tartályába a szükséges cianid koncentráció fenntartására. Az iszapot egy gravitációs cianid lúgozásos körben cirkuláltatják, és a szenet folyamatosan az iszap folyásával szembe emelik a függıleges pumpák segítségével. Az egyik tartályból a másikba történı emelés idejét úgy szabályozzák, hogy az arany és ezüst terhelést a szénen 7000 – 8000 g/t érték között biztosítsák. A dúsító adagolótartályában az iszapot pelyhesítıvel keverik, mely elısegíti a szilárd anyagok kiülepedését. A dúsító biztosítja a szilárd anyag tartalom növekedését az üledékben, ugyanakkor a felülúszó folyadék szinte tiszta. A dúsítóból kiengedett folyadék visszavezetésre kerül az ırlı körbe, hogy újrahasznosítsák és visszanyerjék a cianidot. A sőrített iszapot tovább pumpálják a cianid méregtelenítı körbe, mely SO2/levegı eljárással mőködik, ahol a WAD cianid koncentráció az európai iránylevek által jóváhagyott szintre csökken. A zagyok kezelése és a méregtelenítı technológia is BAT technika a BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, 3.1.3 fejezet, 3.1.6.3.2 fejezet és 4.3.11.8 fejezet szerint. A cianid rendkívül veszélyes, ezért gyártása, szállítása, kezelése és semlegesítése során gondosan kell eljárni. Mindazonáltal a cianid használata jelentıs elınnyel jár a környezet számára, mivel gyorsan lebomlik (UV fény hatására biodegradáció), közönséges idıjárási körülmények között semlegessé válik, és a TMF-ben lebomlás, hidrolízis és adszorpciós folyamatok során kialakuló komponensek nagyon stabilak (alapvetıen ezek a komponensek a TMF-ben lévı környezetben semlegessé válnak amint a zagy tározásra kerül); nincs lehetıség pl. a higany vagy nehézfémek bioakkumulációjára. A projekt legjobb elérhetı technikát (BAT) fogja alkalmazni az arany visszanyerésére és a hulladék kezelésére (itt a bányamővelésbıl és feldolgozásból származó hulladékra utalunk) és meg fog felelni a cianid tartalmú bányászati hulladékra vonatkozó EU irányelvnek. Az ércfeldolgozás során használt cianidot az EU szabványoknak és a Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet (ICMC – www.cyanidecode.org) elıírásainak megfelelıen fogják kezelni / tárolni; a feldolgozó üzemben kerül biztonságos tárolásra, hogy bármilyen balesetszerő elfolyást megelızzenek. A cianidot és komponenseit az INCO méregtelenítési folyamatának (DETOX) veti alá – ezt a folyamatot legjobb elérhetı technikának (BAT) tartják a BREF dokumentum szerint; a feldolgozási zagyokat az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Directive 2006/21/EC) elıírásaival megegyezıen fogják a TMF-be vezetni. A cianid legnagyobb része a feldolgozó üzemben visszanyerésre kerül, ahogy az a KHV jelentés „Víz” c. 4.1 fejezet 2.3.3 szakaszában és a 4.1.15 ábrán látható. Még így is lesz visszamaradó cianid mennyiség. A kezelt zagy az egyetlen forrása a visszamaradó vizeknek a projektben. A kezelt zagyban található visszamaradó cián koncentrációk eleget kell, hogy tegyenek az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl meghatározott 10 mg/l CNWAD (weak acide dissociable - gyenge savban bomló) maximális határértéknek. A cianid, mint a felszíni vizek potenciális szennyezıanyaga csak
12
az üzem területén lesz majd található a bányamővelés idıszakában, továbbá a bezárás után elsı egy vagy két évben. A TMF-ben elıre jelzett koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzembıl elfolyó tisztított zagyban a várható cianid koncentráció 2 – 7 mg/l összes cianid. További lebomlás a koncentrációkat a felszíni vizekre alkalmazandó szabvány határértéke (0,1 mg/l) alá fogja csökkenteni a bezárást követı 1 – 3 évben. Ennek a tisztításnak a másodlagos hatása több fém eltávolítása is, melyek várhatóan elıfordulnak a feldolgozásból származó szennyvizekben. A kísérleti vizsgáltok során a zagyban található lehetséges kémiai összetevık értékelése a KHV jelentés 4.1 fejezet „Víz” 4.1-18 táblázatában (4.3 szakasz) található.
A kibocsátás után a vizet visszavezetik a folyamatba; a tározás teljes idıtartama alatt a TMF-ben felülúszó tiszta víz passzív tisztítási folyamatnak lesz kitéve, mely a cianid természetes lebomlását, hidrolízist, elillanást, foto-oxidációt, biológiai oxidációt, elkeverést / szétválasztást, adszorpciót, valamint a csapadék által történı hígítást, stb. foglalja magába. A különbözı bányák üzemelésébıl származó adatok szerint eltérı cianid csökkentési képességek körvonalazódtak (23-38% és 57-76% között az összes cianid esetében, valamint 21-42% és 71-80% között a WAD cianid esetében) az évszaktól (hımérséklettıl) függıen. Átlagosan egy megközelítıleg 50%-os CNt koncentráció csökkenést vettek figyelembe a TMF üzemelési szakaszában. A lebomlási folyamat leírására készített modell azt mutatja, hogy a cianid koncentráció akár 0,1 mg CNt /l-re csökkenhet a bezárás elsı három évében. A lebomlott cianid (átlagosan 50%) legnagyobb része (90%) elillanás / hidrolízis során hidrociánsav (HCN) alakba bomlik le. A TMF-ben lévı hidrociánsav koncentráció matematikai modellezése azt mutatta, hogy a maximális óránkénti koncentráció 382 µg/m3 a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 462 sz. rendeletében megengedett 5000 µg/m3 helyett.
13
Hivatkozások: [1] Best Available Techniques for Management of Tailings and Waste-Rock in Mining Activities EUROPEAN COMISSION, DIRECTORATE-GENERAL JRC JOINT RESEARCH CENTRE, Institute for Prospective Technological Studies, Technologies for Sustainable Development, European IPPC Bureau, Final Report, July 2004 (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm) ([1] Legjobb Elérhetı Technika a Bányászati meddı kezelésére, EURÓPAI BIZOTTSÁG, JRC KÖZÖS KUTATÓ KÖZPONT FİIGAZGATÓSÁG, Elıretekintı Technológiai Tanulmányok Intézete, Fenntartható Fejlıdés Technológiái, Európai IPPC Iroda, Zárójelentés, 2004 július (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm)
9. A cianid detoxifikálása nincs igazi tényekkel alátámasztva, nincs kockázatelemzés és havária-terv, ezért értek egyet a KvVM álláspontjával.19 A zagykezelı létesítményre, valamint a cianid használatára és kezelésére vonatkozó összefoglaló leírás a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat Jelentés) „Nem technikai összefoglaló” c. 9. fejezetében, vagy részletesen a „Technológiai folyamatok” c. 2. fejezet „A fı technológiai folyamatok” 4.1.2.2 szakaszában található. A leghatékonyabb és leggazdaságosabb folyamat az arany és ezüst ércbıl történı kinyerésére, mint a verespataki is, az érc teljes cianidos lúgozásán alapul. Világszerte számos példa van hasonló ércekre, melyek cianid alapú technológiát igényelnek a nemesfémek hatékony kinyerésére. A verespataki ércbıl történı arany és ezüst kinyerésére szolgáló cianid alapú technológia kivitelezése az AMMTEC Limited és AMDEL Limited által végzett részletes kísérleti programon alapul. A kísérleteket a GRD MINPROC Limited ütemezte és vizsgálta felül, majd késıbb a kísérleti program következtetéseit az S.N.C. LAVALIN és AUSENCO vizsgálta felül és igazolta. A verespataki érc cianid lúgozásos technológia az Európában és világszerte használt legjobb gyakorlatnak tekinthetı. A CIL-es cianid lúgozásos fémkinyerési technológia a legjobb elérhetı technika (BAT) (lásd. BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, 3.1.6.2.2 fejezet és 5.2 fejezet). A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formában (és nem folyékony halmazállapotban) fogják szállítani a különlegesen tervezett és kivitelezett iso konténerekben. A cianidot csak a szállító konténerekben oldják fel lúgos oldatban, melyet egy keverı konténerbıl nyernek, és oda cirkulálnak vissza. A keverı konténereket úgy méretezik, hogy legyen elég kapacitásuk a szállító konténer teljes térfogatának befogadására. A cianid oldat, amint az a konténerben elkészült, átteszik egy nagymérető tárolótartályba. A finomra ırölt ércet, mely a golyós malom ciklonjáról túlfolyásából származik, egy CIL kört tápláló pumpa tartályába továbbítják, ahol az cianiddal és mész szuszpenzióval keveredik, mely a pH szint egyensúlyban tartásához szükséges. Az aktív szenet a CIL tartályban adagolják a körbe, hogy segítse a lúgozási folyamatot és az oldott fémek adszorpcióját. Az iszap egy lúgozási folyamatnak van alávetve, mely a két párhuzamos sorban lévı 7-7, keverıvel ellátott CIL tartály mindegyikében folyik. A CIL tartályok mérete: D = 18 m x H = 20 m. A CIL tartályok mérete akkora, hogy elég idıt biztosítson a cianid oldat, az ırölt érc és az aktív szén érintkezéséhez. Amennyiben szükséges nátriumcianid oldat adagolható 19
Morvay Kálmán
14
minden sor 2. és 4. számú CIL tartályába a szükséges cianid koncentráció fenntartására. Az iszapot egy gravitációs cianid lúgozásos körben cirkuláltatják, és a szenet folyamatosan az iszap folyásával szembe emelik a függıleges pumpák segítségével. Az egyik tartályból a másikba történı emelés idejét úgy szabályozzák, hogy az arany és ezüst terhelést a szénen 7000 – 8000 g/t érték között biztosítsák. A dúsító adagolótartályában az iszapot pelyhesítıvel keverik, mely elısegíti a szilárd anyagok kiülepedését. A dúsító biztosítja a szilárd anyag tartalom növekedését az üledékben, ugyanakkor a felülúszó folyadék szinte tiszta. A dúsítóból kiengedett folyadék visszavezetésre kerül az ırlı körbe, hogy újrahasznosítsák és visszanyerjék a cianidot. A sőrített iszapot tovább pumpálják a cianid méregtelenítı körbe, mely SO2/levegı eljárással mőködik, ahol a WAD cianid koncentráció az európai iránylevek által jóváhagyott szintre csökken. A zagyok kezelése és a méregtelenítı technológia is BAT technika a BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, 3.1.3 fejezet, 3.1.6.3.2 fejezet és 4.3.11.8 fejezet szerint. A cianid rendkívül veszélyes, ezért gyártása, szállítása, kezelése és semlegesítése során gondosan kell eljárni. Mindazonáltal a cianid használata jelentıs elınnyel jár a környezet számára, mivel gyorsan lebomlik (UV fény hatására biodegradáció), közönséges idıjárási körülmények között semlegessé válik, és a TMF-ben lebomlás, hidrolízis és adszorpciós folyamatok során kialakuló komponensek nagyon stabilak (alapvetıen ezek a komponensek a TMF-ben lévı környezetben semlegessé válnak amint a zagy tározásra kerül); nincs lehetıség pl. a higany vagy nehézfémek bioakkumulációjára. A projekt legjobb elérhetı technikát (BAT) fogja alkalmazni az arany visszanyerésére és a hulladék kezelésére (itt a bányamővelésbıl és feldolgozásból származó hulladékra utalunk) és meg fog felelni a cianid tartalmú bányászati hulladékra vonatkozó EU irányelvnek. Az ércfeldolgozás során használt cianidot az EU szabványoknak és a Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet (ICMC – www.cyanidecode.org) elıírásainak megfelelıen fogják kezelni / tárolni; a feldolgozó üzemben kerül biztonságos tárolásra, hogy bármilyen balesetszerő elfolyást megelızzenek. A cianidot és komponenseit az INCO méregtelenítési folyamatának (DETOX) veti alá – ezt a folyamatot legjobb elérhetı technikának (BAT) tartják a BREF dokumentum szerint; a feldolgozási zagyokat az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Directive 2006/21/EC) elıírásaival megegyezıen fogják a TMF-be vezetni. A cianid legnagyobb része a feldolgozó üzemben visszanyerésre kerül, ahogy az a KHV jelentés „Víz” c. 4.1 fejezet 2.3.3 szakaszában és a 4.1.15 ábrán látható. Még így is lesz visszamaradó cianid mennyiség. A kezelt zagy az egyetlen forrása a visszamaradó vizeknek a projektben. A kezelt zagyban található visszamaradó cián koncentrációk eleget kell, hogy tegyenek az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl meghatározott 10 mg/l CNWAD (weak acide dissociable - gyenge savban bomló) maximális határértéknek. A cianid, mint a felszíni vizek potenciális szennyezıanyaga csak az üzem területén lesz majd található a bányamővelés idıszakában, továbbá a bezárás után elsı egy vagy két évben. A TMF-ben elıre jelzett koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzembıl elfolyó tisztított zagyban a várható cianid koncentráció 2 – 7 mg/l összes cianid. További lebomlás a koncentrációkat a felszíni vizekre alkalmazandó szabvány határértéke (0,1 mg/l) alá fogja csökkenteni a bezárást követı 1 – 3 évben. Ennek a tisztításnak a másodlagos hatása több fém eltávolítása is, melyek várhatóan elıfordulnak a feldolgozásból származó szennyvizekben. A kísérleti vizsgáltok
15
során a zagyban található lehetséges kémiai összetevık értékelése a KHV jelentés 4.1 fejezet „Víz” 4.1-18 táblázatában (4.3 szakasz) található.
A kibocsátás után a vizet visszavezetik a folyamatba; a tározás teljes idıtartama alatt a TMF-ben felülúszó tiszta víz passzív tisztítási folyamatnak lesz kitéve, mely a cianid természetes lebomlását, hidrolízist, elillanást, foto-oxidációt, biológiai oxidációt, elkeverést / szétválasztást, adszorpciót, valamint a csapadék által történı hígítást, stb. foglalja magába. A különbözı bányák üzemelésébıl származó adatok szerint eltérı cianid csökkentési képességek körvonalazódtak (23-38% és 57-76% között az összes cianid esetében, valamint 21-42% és 71-80% között a WAD cianid esetében) az évszaktól (hımérséklettıl) függıen. Átlagosan egy megközelítıleg 50%-os CNt koncentráció csökkenést vettek figyelembe a TMF üzemelési szakaszában. A lebomlási folyamat leírására készített modell azt mutatja, hogy a cianid koncentráció akár 0,1 mg CNt /l-re csökkenhet a bezárás elsı három évében. A lebomlott cianid (átlagosan 50%) legnagyobb része (90%) elillanás / hidrolízis során hidrociánsav (HCN) alakba bomlik le. A TMF-ben lévı hidrociánsav koncentráció matematikai modellezése azt mutatta, hogy a maximális óránkénti koncentráció 382 µg/m3 a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 462 sz. rendeletében megengedett 5000 µg/m3 helyett. Hivatkozások: [1] Best Available Techniques for Management of Tailings and Waste-Rock in Mining Activities EUROPEAN COMISSION, DIRECTORATE-GENERAL JRC JOINT RESEARCH CENTRE, Institute for Prospective Technological Studies, Technologies for Sustainable Development, European IPPC Bureau, Final Report, July 2004 (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm) ([1] Legjobb Elérhetı Technika a Bányászati meddı kezelésére, EURÓPAI BIZOTTSÁG, JRC KÖZÖS KUTATÓ KÖZPONT FİIGAZGATÓSÁG, Elıretekintı Technológiai Tanulmányok Intézete, Fenntartható Fejlıdés Technológiái, Európai IPPC Iroda, Zárójelentés, 2004 július (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm)
16
10. Kívánom, hogy a Minisztérium hatékony módon tudja érvényesíteni érdekeit. Köszönöm.20 Már megkezdıdtek és folytatódni fognak a projekttel kapcsolatos széleskörő tárgyalások a román és magyar hatóságok között, továbbá az S.C. Roşia Montană Gold Corporation S. A (RMGC) elkötelezi magát az országhatáron átterjedı ügyek kezelésében. A román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (MEWM21) irányításával kidolgozott Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) figyelembe veszi az Espoo Egyezményben foglalt romániai kötelezettségeket. Az RMGC projekt teljes egészében Románia határain belül helyezkedik el, és habár a MEWM megállapodott egy konzultációs folyamatban, Magyarország beleegyezése nem szükséges a projekt megvalósításához. Független szakértık és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden, az országhatáron átterjedı hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedı hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található.
11. Az Önök megvalósíthatósági 22 tanulmányában olvashatjuk, hogy a medence alapja, mely egy bazalt kızet terasz, nem egységes, hanem töredezett. Ez normális egy nagy mérető medence esetében, de a kérdésem az, hogy ezt a tározó létesítmény miért nem teljesen szigetelt? A Corna gát [“zagykezelı létesítmény” (Tailings Management Facility - TMF) gátnak is hívják], nem lesz negatív hatással a terület talajvízszintjére. Az RMGC elkötelezte magát a környezet megtisztítására és helyreállítására irányuló beruházás mellett, így a Verespatak Projekt (Roşia Montană Projekt – RMP) tulajdonképpen javítani fogja az Aranyos (Arieş) folyó vízminıségé. Minden tevékenység, mely az Aranyos folyót érinti, a romániai kormány szigorúan ellenırzése alá esik, annak biztosítására, hogy az RMP kielégíti az NTPA 001/2002 (ahogy módosított) nagyon szigorú, az EU szabványokból származtatott vízminıségi követelményeit. Megértjük az irányú aggodalmát, hogy a folyó vagy a talajvíz szennyezıdhet a TMF-bıl történı szennyezés elszivárgása útján. További magyarázat és részletek következnek: A verespataki zagytározó létesítmény (TMF vagy “a létesítmény”) az EU felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal való szennyezésének védelmérıl szóló irányelv (80/68/EEC), illetve az ezt átültetı romániai a 351/2005 sz. GD (kormányrendelet) elıírásainak megfelelıen került megtervezésre. Továbbá a TMF a romániai Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (MEWM) által 2005 májusában kiadott feladat meghatározásban (ToR23) támasztott igények szerint az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Mine Waste Directive 2006/21/EC) elıírásainak megfelelıen került megtervezésre.
20
Morvay Kálmán 21 Ministry of Environment and Water Management 22 a fordító megjegyzése 23 Terms of Reference
17
A TMF a következı önálló elemekbıl áll: zagytározó medence; zagytározó gát; a másodlagos szivárgóvíz győjtı medence; a másodlagos visszatartó gát; és a másodlagos visszatartó gát alatt elhelyezkedı talajvízfigyelı és kitermelı kutak. Minden egyes elem a létesítmény szerves része és fontosak a létesítmény tervezett mőködésének szempontjából. A fent bemutatott irányelvek megszabják, hogy a TMF terv védje a felszínalatti vizeket. A Verespatak Projekt (RMP) számára ezt a követelményt a kedvezı geológia (kis áteresztıképességő agyagpala fekszik a TMF tározó, a TMF gát és a másodlagos visszatartó gát alatt), és a kis áteresztıképességő (1x10-6 cm/sec) újratömörített talajbélésnek a TMF medence fenekén javasolt elhelyezése figyelembevételével állapították meg. Bıvebb információért lásd. a KHV F tervének (A zagykezelı létesítmény kezelési terve” címő 2. fejezetét. A javasolt kis áteresztıképességő talajbélés teljes mértékben meg fog felelni az EU Irányelv 96/61 (IPPC) és az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl által meghatározott legjobb elérhetı technikáknak (BAT). Egyéb tervezési jellemzık, melyek a felszínalatti vizek védelmét szolgálják a tervben: egy alacsony áteresztıképességő (1x10-6 cm/sec) lezáró fal a kezdı töltés alapozásában a szivárgás visszatartására; egy alacsony áteresztıképességő (1x10-6 cm/sec) mag a kezdı töltésben a szivárgás visszatartására; szivárgóvíz győjtı töltés és medence a zagytározó töltés csúcsa alatt a gát középvonala mögött kiterjedı szivárgás összegyőjtésére és tárolására; monitoring kutak sorozata a másodlagos visszatartó töltés csúcsa alatt és a hulladéklerakó határa elıtt, a szivárgás folyamatos ellenırzésére a teljesítés biztosítására. A fentebb felsorolt tervezési elemek mellett specifikus üzemelési követelményeket alkalmaznak majd az emberi egészség és a környezet védelme érdekében. Abban a szélsıségesen valószínőtlen esetben, ha szennyezett vizet érzékelnek a másodlagos visszatartó töltés alatti kutakban, akkor ezeket szivattyús kutakká alakítják és a szennyezett víz kitermelésére és a lecsapoló medencébe történı pumpálására használják, ahonnan visszavezetik az RMP feldolgozó üzemének vízellátó rendszerébe, amíg a helyreállítás folyik. A projekt által használt víz nagy részét a TMF-bıl visszaforgatott víz biztosítja. Az Aranyos folyó vizét a projekt ivóvíz ellátására használják majd, valamint ipari célú vízellátásra a tiszta víz hálózat használatával. A vízellátásra és vízhasználatokra vonatkozó részletek a KHV tanulmány 11. kötetének 4.1 Víz fejezetében találhatók.
12. Mi történik a felhasznált nehézfémekkel, amelyek visszamaradnak? Erre vonatkozóan nem láttam semmilyen tanulmányt. Volt egy olyan nyilatkozat még régebben, hogy a higany elég kis mértékben lesz felhasználva a programban, itt évente 2340 kg-ot említenek, ez a teljes
18
idıtartam alatt nagyjából 37 tonna higanyt jelentene. Ezekkel kapcsolatos a két technikai jellegő kérdésem. Köszönöm szépen.24 Az ércbányászat során elıfordul nehézfémmel terhelt savas kızetszivárgás (ARD- acid rock drainage). A bezárt bányában (mint amilyen a verespataki) a savas kızetszivárgás folytatódik, a modern bányamővelési ipar ma már magába foglalja ennek a kezelését a bezárás folyamán és a bezárás után. A Verespataki Projekt során a nehézfémmel telített savas kızetszivárgásnak két forrása lehet: az elfolyások, ha magas a nehézfém koncentrációjuk; a híg iszapos zagy, amely cianid kezeléses érc feldolgozásból ered. 1. A bányavízhez vízgyőjtı és vízelvezetı csatorna-hálózat (az ARD-t visszatartó Cetate gát és a szivárgó vizeket győjtı Cârnic gát), valamint monitoring és tisztítás rendszerek kapcsolódnak, melyet speciálisan terveztek meg, és kivitelezésüket az építkezési fázisban végzik el. A tisztítást a legjobb elérhetı technikák (BAT- Best Available Techniques) szerint valósítják meg, különbözı pH beállításokkal és a fémkiválás két lépésével, ahol meszet és széndioxitotot használnak, mint oldhatatlan összetevıket (hidroxidot, karbonátot és hidroxikarbonát). A már kezelt elfolyásokat részben újrahasznosítják az elsı kicsapás után, így nem kerül a környezetbe és a folyamat végén visszamaradó víz, amely NTPA001 határ alatt van, biztosítja a Verespatak és a Corna patak vízhozamának fenntartását. A zagyot a zagykezelı rendszerbe vezetik. A rendszer várhatóan az üzemeltetés, a bezárási folyamat alatt és a bezárás után is mőködni fog. Az üzemeltetés utolsó három évében a passzív kezelési folyamatokat a lagúnákban fogják tesztelni. Ezt a bezárás után az ARD aktív kezelı üzem helyettesíti majd, melynek eredményei a NTPA 001 elfolyási szabványnak kellene megfelelnie. 2. A zagy kezelésére használt Nemzetközi Cianid Kezelési Kódex (INCO- International Cyanid Management Code) (oxidáció SO2/ levegıvel) és a mészkı 8-10-es pH-ja leginkább a cianid lebomlását szolgálja. A fent említett feltételekkel együtt lejátszódik a nehézfémek kiválása hidroxid formábanMe(OH)2 vagy oldhatatlan komplexet alkotva a cianiddal Fe-Me2Fe(CN)6. A kezelt zagy a zagykezelı létesítménybe kerül és ülepedés után a vizet visszacirkulálják folyamatba. A zagykezelı létesítmény szivárgását egy másodlagos gát fogja fel és visszacirkulálja a szőrt-víz tározóba. A Projektben ismertetett vízelvezetéssel, normál körülmények között, nem kerül ki nehézfémmel szennyezett víz a környezetbe. Rendhagyó esetben, ha a zagytározó tervezett tároló kapacitását túllépik (sorozatban > 2 PMP), vagy ha szélsıséges helyzetekben a természetes hígulás eltérı - nem biztosítottak a NTPA 001 által elıírt feltételek, a projekt biztosít egy tisztító üzemet az alacsony cianid tartalmú vízhez. Összegezve, a Verespataki Projekt egy valós technikai megoldást biztosít a nehézfém szennyezés elkerüléséhez.
24
Hoffer Erik
19
13. A kérdésem a megvalósíthatósági 25 tanulmány 10. fejezetében található egyik megállapításra vonatkozik. Abban az áll, hogy azt a területet, amelyen a vállalkozás megvalósul, visszaállítják a bányamővelést megelızı állapotába. Szeretném tudni, hogy ez mit is jelent valójában. Arra a tényre vonatkozik, hogy visszaállítják az elbontott hegyoldalakat, visszatelepítik a flórát és a faunát, a helyi állatvilágot? Szeretnék erre a kérdésre pontos választ kapni.26 Bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv (J Terv a KHV-ban) részletesen leírja az érintett terület rehabilitációját. A terv egy sorozat intézkedést foglal magába annak biztosítására, hogy a bánya a lehetı legkisebb nyomot hagyja a verespataki tájképen. Az intézkedések a következık: a meddıhányók befedése és növényesítése, amennyiben nem kerülnek visszatöltésre a nyílt színi bányagödörbe; a nyílt színi bányagödrök visszatöltése, kivéve a Cetate bányát, melyet tó kialakítása céljából elárasztanak; a zagytározó medence és gát befedése és növényesítése; a használaton kívüli üzemi létesítmények lebontása és a megtisztított terület újranövényesítése; víztisztítás fél-passzív rendszerrel (a hagyományos tisztítórendszer támogatásával), mindaddig, amíg minden elfolyó szennyvíz minısége elérte a kibocsátási határértéket és további tisztításra nincs szükség; a vegetáció fenntartása, erózió megfékezése, továbbá a teljes terület ellenırzése, mindaddig, amíg az RMGC nem bizonyította, hogy minden helyreállítási célt alátámaszthatóan elértek. Még részletesebb adatok a KHV jelentés 5.18 szakaszában találhatók, ahol bemutatásra kerülnek a különbözı bányagödrök, termelési területek és hulladéklerakó létesítmények (beleértve a TMF-et) javasolt utóhasznosítási szcenáriói. Kiegészítésként a 4.4 alfejezet bemutatja, hogy az RMGC hogyan fogja használni a legjobb elérhetı technikákat (BAT), annak biztosítására, hogy a környezetbe kikerülı minden víz megfeleljen a szigorú romániai és Európai uniós elıírásoknak. A bánya mőködési idıtartama alatt ki fogja elégíteni a legszigorúbb román és EU-s törvényeket és szabályozásokat, továbbá a bezárása és a rehabilitáció meg fog felelni az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Mine Waste Directive 2006/21/EC) elıírásainak, vagy akár túlhaladja azokat. Az irányelv elıírja, hogy az RMGC-nak kötelezı „a területet megfelelı állapotba helyreállítani, különös tekintettel a talajtakaró minıségére, a vadvilágra, a természetes közösségekre, a vízrendszerekre, a tájképre és a helyhez illı elınyös használatokra”. A bezárás és rehabilitáció elvégzése után azon az 584 hektáron (a PUZ-ban 27 található összesen 1646 hektárból), mely magába foglalja a bányagödrök és a feldolgozó létesítmények közötti területet, valamint a puffer zónákat, nem lesz látható jele a bányamővelési projektnek. Az infrastrukturális beruházásokat (pl. utak, szennyvíztisztító létesítmények, etc) a helyi közösség használatában marad. A fennmaradó 1062 hektár esetében (lásd. 3.1 táblázat KHV 25
a fordító megjegyzése Török Róbert 27 a fordító megjegyzése 26
20
jelentés, 4. fejezet, 4.7 Tájkép alfejezet) a cél az, habár ezeket is megváltoztatják, ugyanakkor vissza is alakítják (újjáalakítják, egy tervezett talaj-borítási rendszerrel kezelik, majd újranövényesítik), hogy amennyire csak lehetséges beleolvadjon a környezı tájba.
14. Félreértés történt, ugyanis Ashton úrral ugyanazokat a számokat közöltük mind a ketten, csak esetleg tolmácsolási hiba történhetett, tehát ugyanazt mondtuk, hogy évente 2300 kg higany kerül felhasználásra, ami nagyjából 37 tonnát jelent az üzem mőködése során. Jelzem, hogy a kérdéseimre nem is kaptam választ, mivel én nem a töltésen átszivárgó anyagra vonatkozóan tettem fel a kérdésemet, hanem a talajra, ami a repedésekkel bír és ezáltal nem egységes, tehát ott nyugodtan elszivároghat mind a zagy, mind az abból származó egyéb anyag, illetve elszivároghatnak nehézfémek is. Konkrétan erre szerettem volna rákérdezni28. Az ércbányászat során elıfordul nehézfémmel terhelt savas kızetszivárgás (ARD- acid rock drainage). A bezárt bányában (mint amilyen a verespataki) a savas kızetszivárgás folytatódik, a modern bányamővelési ipar ma már magába foglalja ennek a kezelését a bezárás folyamán és a bezárás után. A Verespataki Projekt során a nehézfémmel telített savas kızetszivárgásnak két forrása lehet: az elfolyások, ha magas a nehézfém koncentrációjuk; a híg iszapos zagy, amely cianid kezeléses érc feldolgozásból ered. 1. A bányavízhez vízgyőjtık és vízelvonó rendszerek tartoznak, melyeknek a folyamatos bevizsgálásáért és kezelésért felelıs rendszert az építkezési fázisban kell felállítani. A Legjobban Elérhetı Technikák (BAT- Best Available Techniques) szerint valósítják meg a kezelést, különbözı pH beállításokkal és a fémkiválás két lépésével, ahol meszet és széndioxitotot használnak, mint oldhatatlan összetevıket (hidroxidot, karbonátot és hidroxikarbonát). A már kezelt elfolyásokat részben újrahasznosítják az elsı kicsapás után, így nem kerül a környezetbe és a folyamat végén visszamaradó víz, amely NTPA001 határ alatt van, biztosítja a Verespatak és a Corna patak vízhozamának fenntartását. A zagyot a zagykezelı rendszerbe vezetik. A rendszer várhatóan az üzemeltetés, a bezárási folyamat alatt és a bezárás után is mőködni fog. Az üzemeltetés utolsó három évében a passzív kezelési folyamatokat a lagúnákban fogják tesztelni. Ezt a bezárás után az ARD aktív kezelı üzem helyettesíti majd, melynek eredményei a NTPA 001 elfolyási szabványnak kellene megfelelnie. 2. A zagy kezelésére használt Nemzetközi Cianid Kezelési Kódex (INCO- International Cyanid Management Code) (oxidáció SO2/ levegıvel) és a mészkı 8-10-es pH-ja leginkább a cianid lebomlását szolgálja. A fent említett feltételekkel együtt lejátszódik a nehézfémek kiválása hidroxid formábanMe(OH)2 vagy oldhatatlan komplexet alkotva a cianiddal Fe-Me2Fe(CN)6. A kezelt zagy a zagykezelı létesítménybe kerül és ülepedés után a vizet visszacirkulálják folyamatba. A zagykezelı létesítmény szivárgását egy másodlagos gát fogja fel és visszacirkulálja a szőrt-víz tározóba. A Projektben ismertetett vízelvezetéssel, normál körülmények között, nem kerül ki nehézfémmel szennyezett víz a környezetbe. 28
Hoffer Erik
21
Rendhagyó esetben, ha a zagytározó tervezett tároló kapacitását túllépik (sorozatban > 2 PMP), vagy ha szélsıséges helyzetekben a természetes hígulás eltérı- nem biztosítottak a NTPA 001 által elıírt feltételek, a projekt biztosít egy tisztító üzemet az alacsony cianid tartalmú vízhez. Összegezve, a Verespataki Projekt egy valós technikai megoldást biztosít az a nehézfém szennyezés elkerüléséhez.
15. A verespataki templomok kijelentették, hogy nem eladók. Ha az ismereteim helyesek, a földek 2-3%-a az egyházak tulajdonában van. Az RMGC csak a magán épületek 41%-át, továbbá a birtokok és földek 17%-át volt képes megvásárolni. Mi a terv? Amennyire én tudom, több száz olyan ember van, aki nem akarja eladni a birtokait, illetıleg házait.29 Ahogy a kérdezı megjegyzi, a Szent Zsinat által tett megjegyzések 2003-ban születtek. Ezen megjegyzések alapján a Verespatak Projectet újratervezték, hogy csökkentsék a templomokat és a közösséget érı hatásokat.
A projekt területén található összesen 10 vallási hely közül két templomot és két imaházat át kell helyezni és helyreállítani a bánya terve szerint. Ezek a templomok a hitközség kívánságainak megfelelıen és a RMGC költségén kerülnek áthelyezésre. Templomok építése központi feladat lesz a társaság által építendı új településen, Piatra Albăn. A tény az, hogy az ipari zónában található falukban élı emberek 98%-a a felmérések során készített jegyzék szerint hozzáférést biztosít a birtokaikhoz – ez arra utaló jel, hogy megfontolják otthonaik eladását. Bízunk abban, hogy ha a közösség jelzi az RMP támogatását, akkor a közösség templomai mérlegelni fogják mi az elınyös az egyházközségük számára. A templomok követik az emberi közösségeket, hogy biztosítsák számukra a vallási szolgáltatást és támogatást.
Arról is említést kell tenni, hogy a 85/2003. sz. bányászati törvény 6. bekezdése kifejezetten lehetıséget biztosít a kisajátításra, mint a címzett számára rendelkezésre álló jogi eszközre hogy megszerezze a kitermelési körzetben folytatott bányászati tevékenységhez szükséges földek használati jogát. A 33/1984. sz. törvény a közhaszon céljára történı kisajátításról 1 bekezdése biztosítja, hogy „az ingatlantulajdon kisajátítása […] csak közhaszon céljából történhet, mint földtani vizsgálatok és talajkutatás, hasznos ásványi anyagok kitermelése és feldolgozása.” Következésképpen a tisztességes és megelızı ellenszolgáltatás fejében a jogi és alkotmányos elıírásoknak megfelelıen elvégzett kisajátítás az egyik lehetséges módszer a bányászati projekt megvalósításához szükséges földek használati jogának megszerzésére, ahogy a 85/2003. sz. bányászati törvény 6. bekezdése és a 33/1994. sz. törvény 6. bekezdése kifejezetten lehetıvé teszi.
16. Én egy konkrét tervet szeretnék hallani: mi történik, ha egy cianid katasztrófa alakul ki? Hogyan kárpótolják a helyi lakosokat?30 A vonatkozó jogi elıírásoknak megfelelıen az érdekelt nyilvánosság a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó indokolt javaslatot nyújthat be. A 860/2002 sz. rendelet 44 (3) 29 30
Tolnay Gergely Tolnay Gergely
22
cikkelye a Környezeti Hatásvizsgálat folyamatáról és a környezeti jóváhagyás biztosításáról ezért gondoskodik arról, hogy „a nyilvános vita eredménye alapján a környezetvédelemben érintett hatóságok értékelik a nyilvánosság megalapozott javaslatait/megjegyzéseit és a címzetteket felkérik a környezeti hatásvizsgálat tanulmányának egy, a kiemelt problémák megoldásával foglalkozó melléklettel történı kiegészítésére”. Mivel a közmeghallgatáson részt vett küldött állítása (i) egyrészt a Verespatak Projekt kapcsán felmerülı néhány úgynevezett szabálytalanságra és jogtalanságra utal, (ii) másrészt az RMGC által elindított és környezeti hatásvizsgálati eljárás alá esı projekttel kapcsolatban semmilyen problémát nem azonosít és részletez, az RMGC nincs abban a helyzetben, hogy válaszoljon, továbbá nincs kapacitása arra, hogy bármilyen megjegyzést tegyen ezzel kapcsolatban. Mindazonáltal, tekintve, hogy a javasolt projekttel kapcsolatos bármilyen kérdés megvitatásával kapcsolatban az RMGC teljes elérhetıségét fejezte ki, kérem a következık figyelembe vételét: A román törvényi elıírások alapján bármilyen jellegő kötelezettségvállalás alkalmazását és a jogi kötelezettségeket megszegı személy szankcióját meghatározott törvényi keretek között csak azok az állami szervek és hatóságok végezhetik, melyek speciális tulajdonságokkal bírnak a területen. Ilyenformán annak a személynek a büntetıjogi kötelezettségét, aki feltételezhetıen megszegi az elıírásokat, csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a bőncselekmény vagy vétség minden alkotóelemét igazolni lehet a megfelelı bíróság döntése alapján lezárt perben. Ami az RMGC által javasolt projekt elindítását, elımozdítását és kidolgozását illeti, ez csak az alkalmazandó jogi rendelkezések figyelembevételével valósítható meg. A környezeti hatásvizsgálat folyamata egy nyílt eljárás, amely során mind az érintett környezetvédelmi hatóságok, mind pedig a projekt beterjesztıje köteles informálni az érdekelt feleket, beleértve a Technikai Vizsgáló Bizottságot és a nyilvánosságot a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez szükséges kötelezı pontok teljesítésével kapcsolatos szempontok vonatkozásában. Ebben az értelemben bármely érdekelt személy folyamatosan nyomon követheti az engedély megszerzésének jogi folyamatát, értékelheti az értékelés körülményeit, és kifogást nyújthat be a törvény szerint. A fentiek alapján pontosan érthetı, hangsúlyozzuk, hogy az RMGC meg fog tennie minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy pontosan és idıben betartsa és teljesítse a Verespatak Projekt elımozdítására, kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozó Romániában alkalmazandó elıírások által rendelkezett kötelezettségeit. Azt is kikötjük, hogy a román törvényi elıírások alapján bármilyen jellegő kötelezettségvállalás alkalmazását és a jogi kötelezettségeket megszegı személy szankcióját meghatározott törvényi keretek között csak azok az állami szervek és hatóságok végezhetik, melyek speciális tulajdonságokkal bírnak a területen.
23
17. Az RMGC által közölt adatok között található a súlyos környezeti katasztrófa visszatérési gyakorisága, mely 1 : 100 000 000. Ezt a számot úgy kapták, hogy egy, a Richter skála szerinti 8-as erısségő földrengés valószínőségét megszorozták az adott terület egy négyzetméterére hulló 880 mm-es csapadékesemény valószínőségével. Elvonatkoztatva attól a ténytıl, hogy ezt a két eseményt külön-külön kell figyelembe venni, úgy gondolom, hogy egy ilyen katasztrófa valószínőségének számítását nem egy ilyen primitív módszerrel kellene elvégezni.31 A Verespatak Projekt tervezése magában foglalja a kérdésben említett korábbi zagygát szakadások tanulságelemzését. A zagykezelı létesítmény (TMF) gátjának, mely a zagy anyagokat tartja majd vissza, javasolt kialakítása a romániai és nemzetközi szabványokat kielégítı tervezési kritériumok alapján történt. Az összes tervezési kritérium bemutatásra került a környezeti hatásvizsgálat tanulmány 7. fejezet 3.2.5.1 alfejezetében, azzal a szereppel, hogy a maximális biztonsági szinteteket közvetítsék a tervezés és üzemelés, valamint a bezárási szakaszban. Az elıbb említett részfejezet bemutatja az árvízszabályozási kritériumot, a lejtı stabilitására vonatkozó biztonsági tényezıket, és szeizmikus tervezési paramétereket. A TMF felépítése szintén bemutatásra került (a kezdı gát – 3.2.5.2 alfejezet, a fı gát – 3.2.5.3 alfejezet és a másodlagos visszatartó gát – 3.2.5.4 alfejezet, TMF elterelı létesítmények – 3.2.5.5 alfejezet). A TMF tervezési kritériuma magába foglal számos különleges biztonsági intézkedést, azok kiegészítéseként, melyek a leghasonlóbb létesítményekre jellemzık világszerte. Ennek eredményeként a TMF nagyon robusztus és biztonságos szerkezet, melynél a meghibásodás kockázata rendkívül alacsony. A kivitelezésben használt középvonal módszer és a kezdı gát tervezési koncepciója (3.2.5.5 alfejezet) növeli a gát stabilitását és biztonsági szintjét. Mindezek fényében értékelték a kockázatokat és képzeltek el várható baleseti szcenáriókat, beleértve a várható következmények komolyságának értékelését is. A bányászati tevékenység minden fajtájához kapcsolódóan több mint 30 jelentıs baleset volt 1975 és 2000 között. A 4.1-es táblázat csak azt a 15 balesetet mutatja be, mely az aranybányászattal kapcsolatos. Adott, hogy a világon kb. 875 ezüst és arany kitermelés folyik, melyek közül kb. 460 használ cianidot [2], így az a tény, hogy a legtöbb baleset cianiddal van kapcsolatban, nem kell, hogy meglepı legyen. Mivel csak a jelentıs baleseteket kerültek bemutatásra (azok, melyek a Seveso Irányelvben meghatározott veszélyes anyagok használatával járnak), az csak természetes, hogy minden cianid balesetet fel kellett tüntetni, amíg az egyéb típusú baleseteknek csak egy részét. A világ jelentıs zagygát szakadásaira vonatkozó okirati adatoknak (A jelentıs gátszakadási balesetek kronológiája) megfelelıen az utóbbi 10 év 25 olyan balesete került bemutatásra, melyek közül 6 aranybányászati tevékenységet jelent (ezek közül 4 cianidot jelent). Meg kell jegyezni, hogy mivel a nagybányai szerencsétlenség óta (2000) semmilyen más balesetrıl nem számoltak be 2006 áprilisáig (amikor baleset történt Zhen'an County Gold Mining Co. Ltd. üzemében Shangluoban, Shaanxi tartomány, Kína). A világ olyan zagygátjaihoz hasonlítva, ahol baleset történt a Corna (Szarvaspatak) völgybe javasolt TMF sokkal robusztusabb és speciális biztonsági elemei vannak. A világon található sok hasonló szerkezettıl eltérıen a zagygát részben vízáteresztı lesz, mely biztosítani fogja a zagyiszap víztartalmának csökkenését. Egy baleset rendkívül szélsıséges esetében, a zagyiszap viszonylag rövid távolságra fog eljutni (hasonló esetekhez hasonlítva), zagy 31
Stachó László
24
lecsökkent víztartalma, valamint a zagy salaknak a zagy szemcsemérete szerinti elhelyezésének módszere - nagyobb sőrőbb zagy a gát közelében és finomabb zagy feljebb - következtében. Az elıbb említett kritériumok alapján a töltést úgy tervezték, hogy ellenálljon a Richter skála szerinti 8-as erısségő földrengésnek. Románia területén még soha nem tapasztaltak ilyen jelenséget, és nehéz elképzelni, olyan mechanizmust, mely ilyet okozhatna a jövıben. A legfontosabb tervezési elemek, melyek a gát megnövekedett biztonságát adják a következık: a gát 2 PMP-bıl származó vízmennyiség visszatartására lett méretezve; minden gátmagasításkor egy túlfolyó kerül megépítésre egy potenciális szélsıséges esetbıl származó többlet víz szabályozott körülmények között történı levezetésére. Ez fogja kiküszöbölni az alsóbb lejtık eróziójának lehetıségét. A kıtöltéses kezdı gát egy vízzáró maggal rendelkezik, és rézső hajlás arányszáma folyásirányba 2H : 1V, és felfelé 1,75H : 1V; A fı TMF gát kivitelezése középvonalas és folyásirányú módszer alkalmazásával fog történni. A folyásirányban lévı rézső hajlása 3H : 1V. Általában az ilyen víztechnikai szerkezetek rézsőjének hajlása 1,5H : 1V és 1,75H : 1V; egy vízelvezetı hálózat lett tervezve a meddıhányó aljára a hulladékkızetben található vízmennyiség csökkentésére; egy monitoring rendszert telepítenek a gát csúcsára és annak környezetébe, hogy aktuális információt nyújtsanak várható változékonysági helyzetekrıl, a talajvíznek gáttestben történı túlzott emelkedésérıl, valamint a derítımedencében tárolt vízmennyiség túlzott növekedésérıl. szigorú minıségbiztosítási program végrehajtása a kivitelezés kezdeti szakasza során; A gátszakadás során kialakuló zagy kiömlés szimulálása céljából a Jeyapalan modellt alkalmazták, mely nemzetközileg elismert megbízhatósággal bír. Ezt a modellt kizárólag a nem-Newtoni folyadékok (zagyok, iszap) folyásának szimulálására tervezték. A modellel járó korlátok miatt (mely a való élet körülményeit egyszerősíti az input paraméterek limitált számával) a baleset hatását felülbecsülték. A Jeyapalan modell nem veszi figyelembe a gát formáját vagy a szakadás formáját, a terület topográfiáját, a befogadó víztest vízhozamát, a súrlódási együtthatót vagy egyéb fizikai paramétereket. Ezért a legtöbb esetben az eredmény a „legrosszabb eset” szcenáriót jelenti. A kezdı gát szakadása (tengerszint feletti magasság 739 m) A baleset leírása Feltételezzük, hogy a szakadás 40 m távolságban a gát csúcsa alatt alakul ki, a gát hosszának harmadát érintve. A kiömlött zagy által befedett szakasz távolságának számítására a Jeyapalan modellt alkalmaztuk, mely nemzetközileg elismert megbízhatósággal bír. A modell nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy az érintett terület alatt a kıtöltés anyaga is leszállítódik, így csökkentve a zagy által fedett szakasz hosszát. A zagyanyag input paraméterei: nyúlási ellenállás 4.08 kPa sodrási (plasztikus) viszkozitás 2.45 kPa*s (ezek a Jeyapalan modell által jelzett minimum és maximum értékek alapján becsült átlagértékek) súly 13,5 kN/m3
25
A lejtı hajlásszöge 0,7% és a kiömlı zagy becsült mennyisége 5.3 Mm3 Modellezési eredmények és várható hatások A modellezés azt mutatja, hogy a folyásos csuszamlás 0,6 km-es távolságig jut el a zagytározó gátja alatt. Ilyen körülmények között a folyásos csuszamlás 0,8 km-es távolságig jut el a kezdeti gát alatt, és az Abrud folyó összefolyása felett. A zagy anyag mozgását, a legnagyobb részre vonatkozóan – a másodlagos visszatartó gát megállítja. A fı gát átszakadása (tengerszint feletti magasság 840 m) A baleset leírása Feltételezzük, hogy a szakadás 40 m távolságban a gát csúcsa alatt alakul ki. A kiömlött zagy által befedett szakasz távolságának számítására a Jeyapalan modellt alkalmaztuk. A modell nem veszi figyelembe a kıtöltés kiszabadult anyagát is leszállítódik, mely lelassítja a folyást és csökkenti a zagy által fedett szakasz hosszát. A zagyanyag input paraméterei: nyúlási ellenállás 4.08 kPa sodrási (plasztikus) viszkozitás 2.45 kPa*s (ezek a Jeyapalan modell által jelzett minimum és maximum értékek alapján becsült átlagértékek) súly 13,5 kN/m3 A lejtı hajlásszöge 0,7% és a kiömlı zagy becsült mennyisége 27,7 Mm3 Modellezési eredmények és várható hatások A modellezés azt mutatja, hogy a folyásos csuszamlás 1,6 km-es távolságig jut el a zagy gát lába alá. A folyásos csuszamlás az Abrud folyó összefolyásának közelébe jut. Hivatkozások: [1] KHV Jelentés, 7. fejezet, 19. oldal [2] A Global Perspective of Cyanide, Dr. T. I. Mudder és Mike Botz, M.S., P.E. www.mineralresourcesforum.org „Chronology of major tailings dam failures”- www.wiseuranium.org/mdaf.html MWH, 2006. “Technical Memorandum, Dam Break Analyses Jeyapalan Model”, February (2006). Jeyapalan, J.K., Duncan, J.M., Seed, B.H., “Analysis of Flow Failures of Mine Tailings Dams”,Journal of Geotechnical Engineering, ASCE, Vol.( 109), No. GT2, Feb., (1983), pp. (150-171) Jeyapalan, J.K., Duncan, J.M., Seed, B.H., 1982, “Investigation of Flow Failures of Mine Tailings Dams.” KHV, 7. fejezet, 2.13 alfejezet, 17-19. oldal KHV, 7. fejezet, 6.4.3.1 alfejezet, 117-119. oldal Elıször is megjegyezzük, hogy aktív rétegelmozdulást nem lehetett tapasztalni Verespatak közvetlen közelében, tehát a kockázat, melyet a kérdezı említett, eltúlzott az alább felsorolt okok alapján: Ami az RMP 32 tervezését illeti, a TMF gátját a Richter skála szerinti 8as erısségő földrengésre tervezték, 0,14 g-s gyorsulású felszíni réteg alatti kızettel. A végsı terv részeként a létesítményekre vonatkozó tanulmányban speciális elmozdulási elemzéseket fognak elvégezni, annak igazolására, hogy az elmozdulások miatt nem alakul ki zagy vagy zagyvíz kiömlés, mely a gát túltöltését eredményezné.
32
a fordító megjegyzése
26
A világszerte általános helyzettel összehasonlítva Románia területe egy mérsékelten szeizmikus területnek tekinthetı, kivéve Vrancea körzetét, ahol földrengések viszonylag nagy arányban fordulnak elı, közbensı magasságban a gyakoriság: minden száz évben 23 jelentıs esemény. Vrancea körzetében erıs szeizmikus események egy M 7,7 –es 1940ben és egy M 7,5-es 1977-ben alakultak ki legutóbb. Egyéb, viszonylag jelentıs szeizmikus aktivitással jellemzı területek Banatului körzetben (Timiş (Temes) Megye), Dél-nyugatra a Verespatak Projekt területétıl helyezkedik el. Az ezen a területen feljegyzett földrengések felszíni események, alacsony és mérsékelt értékekkel (M 4-6). Temes területén a legnagyobb földrengés egy 7,0-es becsült erısségő 1887-ben alakult ki. A temesi területen észlelt földrengések, még akkor is ha néhány esetben jelentıs nagyságot érhetnek el, felszíni rengések, így csak az epicentrum közelében fekvı erısen korlátozott kiterjedéső területen érzékelhetı, anélkül, hogy hatást gyakorolnának a projekt területére. A zagykezelı létesítmény tervezési feltételei alapján a szerkezet ellenáll egy Richter skála szerinti 8-as erısségő földrengésnek. Még annak ellenére is, hogy a területen, melyen a projekt telepe fekszik a szeizmikus hatás alacsony, a Romániában érvényben lévı szeizmikus kockázati övezetek besorolása szerint (Környezeti Hatásvizsgálati tanulmány jelentése, 7. Kötet, 27. oldal, 7.6 ábra,) egyik az ország legalacsonyabbjai közül, a Richter skála szerinti 8-as erısségő földrengést vettek figyelembe, mely egy olyan szint, ami meghaladja Románia területén valaha is észlelt legnagyobb erısséget. Ez alapján a szeizmikus események gátra gyakorolt hatását elıre mérlegelték. A tervezés során használt paraméterek a következık: Üzemelési alap földrengés (Operating Basis Earthquake – OBE) – egy 1 : 475 éves visszatérési aktivitással bíró, továbbá az alapkızet 0,082 g maximális gyorsulásával megegyezıt és 8,0 erısségőt vettek figyelembe; Maximális tervezési földrengés (Maximum Design Earthquake- MDE) – az elképzelhetı legnagyobb rengéssel egyenértékő, továbbá az alapkızet 0,14 g maximális gyorsulásával megegyezıt és 8,0 erısségőt vettek figyelembe. Ezek a szeizmikus paraméterek, melyet a TMF tervezése során alkalmaztak, egyenlıek vagy meg is haladják az 1,1-es biztonsági tényezıt, melyet megfelelınek tekintenek az ilyen létesítményre vonatkozó román és európai tervezési elıírások alapján. Az elıre látható, hogy a zagykezelı létesítmény egy OBE esemény bekövetkezése után is szabályos paraméterekkel fog üzemelni. A megállapított tervezési alapelvek megerısítik azt a tényt, hogy egy MDE esemény bekövetkezésekor lehetséges a gátszerkezet meghibásodása, de fenntartható annak stabilitása és egységessége anélkül, hogy zagy vagy szennyvíz kiömlés történne a másodlagos vészgátról. Egy nagyon erıteljes földrengés esetén a talaj 33 repedése vagy hasadása elıfordulhat, de ilyen jelenség csak az epicentrumtól kis távolságban alakulhat ki. Amennyiben Romániát tekintjük, szeizmikus szempontból Vrancea is egy fı aktív körzet, mely megközelítıleg 275 km-re fekszik a Verespatak Projekt helyszínétıl. A múlt században, 1940-ben és 1977-ben kialakult nagyon erıteljes földrengések csak gyengén voltak érezhetık az Apuseni-hegység területén. Hivatkozások: KHV 7. fejezet, 2.2 alfejezet, 23-27. oldal KHV 7. fejezet, 6.4.3.1 alfejezet, 117-120. oldal
33
a fordító megjegyzése
27
18. Erre megvannak a szakemberek, a legjobbak az angolszász államokban, pl. a glasgow-i egyetemen. Kérdésem: milyen vizsgálatokon alapulnak a vállalatnak a kárbecslési adatai? El kell még mondanunk, hogy ezek a kis értékő valószínőségi adatok a felelısségbiztosítás biztosítás sarokpontjai, és ehhez még számtalan hozzáadandó érték van, a technológiai folyamat és az építkezési konstrukció részletes elemzése alapján. A várható kárértéket a káresemények valószínősége és az okozott károk szorzatának valószínőségébıl kell kiszámolni. Az RMGC felelıtlenül azt sugallja, hogy a várható kár érték 100.000.000,-Euró kárra 1/100.000.000 X 100.000.000-val, tehát egy euró volna. Ki hinné el, hogy van olyan teljesítésre kötelezhetı biztosítási konzorcium, amely ezen az alapon hajlandó az RMGCvel felelısségbiztosítást kötni.34 A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállásának (a továbbiakban: EFG - Environmental Financial Guarantee) részletei a Környezeti Hatásvizsgálat mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek, („A bánya rehabilitációs és bezárás kezelési terv” címő alfejezet 1. melléklete). Romániában az EFG létrehozásának kell biztosítania, hogy a bánya mőködtetıje megfelelı forrásokkal rendelkezik a környezet rendbehozatalára. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének elıírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelısség Irányelv (a továbbiakban ELD - Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységbıl eredı hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelısség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendı lépéseket bányászatból eredı környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a mőködtetık megfelelı pénzügyi erıforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket az irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidı a verespataki mőködés tervezett beindítása elıtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történı alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Az RMGC szerzıdést kötött a világ egyik vezetı biztosítási brókerével, mely Romániában is kiépült szervezettel rendelkezik, valamint hosszú és kiváló múltra tekint vissza a bányamőködtetéssel kapcsolatos kockázatelemzés területén. A bróker a legalkalmasabb, ingatlanokkal és gépekkel kapcsolatos meghibásodásokra szakosodott mérnököket fogja alkalmazni a kockázatelemzés, valamint a kármegelızési audit lefolytatására az építkezés és a mőködés ideje alatt Verespatakon, hogy ezzel csökkentsék a veszélyeket. A bróker ezután meghatározza a megfelelı fedezet mértékét, és „A” kategóriás biztosítókkal 34
Stachó László
28
együttmőködésben elindítja ezt a programot az RMGC nevében, amely a feltárástól a mőködésen keresztül a bezárásig a projekt egész idıtartama alatt tart. Az RMGC elkötelezett a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz kapcsolódó legmagasabb elérhetı szint biztosítására a munkavállalók és szolgáltatók számára. Célunk elérését a Legjobb Elérhetı Technika felhasználása segíti. Nincs olyan szervezet, amely örömmel fogadná a veszteségeket. Mi is azon dolgozunk, hogy mőszaki megoldásokkal segítsük a kockázatkezelést, ez mindig sokkal jobb megoldás, mint önmagában a biztosítás. A veszteségbıl eredı kockázat akár 75%-al csökkenthetı a projekt kivitelezési és építkezési szakaszaiban. Mindemellett természetesen tudatában vagyunk annak, hogy egy ilyen mérető projekt esetében feltétlenül szükséges mindenre kiterjedı biztosítási irányelvekkel rendelkeznünk (ezen irányelvek megléte egyébként elıfeltétele a pénzügyi finanszírozást biztosító intézmények támogatásbiztosításának). Az alapfedezet magában foglalja az ingatlanra, felelısségvállalásra, és rendkívüli célra (pl. késleltetett kezdés, szállítás, nem birtokolt) vonatkozó biztosítást. Ily módon a vállalattal szembeni jogos követelés felmerülése esetén, ezen követeléseket kifizeti a biztosító. A verespataki bányaüzemeltetéshez kapcsolódó összes biztosító és biztosítási fedezet teljes mértékben ki fogja elégíteni a romániai biztosítási szabályzatokban lefektetett követelményeket. Az EFG formájában részletes pénzügyi garanciák vannak, amelyek a Roşia Montană Gold Corporation-t (“RMGC”) kötelezik a környezeti helyreállításra szolgáló megfelelı alapok létrehozására és fenntartására. Az EFG évente frissítésre kerül és mindig összhangban lesz a visszaállításhoz szükséges költségekkel. A verespataki bánya bezárására jelenleg elıirányzott költség 76 millió USD, amely a bánya teljes 16 éves mőködési idején alapul. Az EFG-nek érvényben kell lennie a mőködési engedély megadása és a bányászati tevékenység megkezdése elıtt. Egy elemzés már most folyamatban van, amelynek célja a szükséges EFG meghatározása a mőködés minden egyes évére vonatkozóan. Az indulásnál szükséges összeg várhatóan mintegy 25 millió USD és minden évben növekszik. Minden egyes EFG követni fogja a Világbank és a Nemzetközi Bányászati és Kohászati Tanács által készített részletes irányelveket. Független szakértık fogják elkészíteni az évenkénti frissítést az NAMR-rel, mint a bányászat területén jártas kormányzati hatósággal folyamatosan egyeztetve. Ezek a frissítések hivatottak biztosítani, hogy a projektnek a tervezettnél korábbi befejezése esetén, amelynek kicsi a valószínősége, illetve bármilyen idıpontban mindegyik EFG mindig összhangban legyen a visszaállításhoz kapcsolódó költségekkel. (Ezek az évenkénti frissítések eredménye egy, a jelenlegi 76 millió dolláros bezárási költségnél nagyobb becsült összeg lesz, mivel a bánya szokásos mőködésébe eleve be van építve néhány, a visszaállítást elısegítı tevékenység.) Több különbözı pénzügyi intézmény áll rendelkezésünkre annak biztosítása érdekében, hogy az RMGC képes legyen fedezni a zárással kapcsolatos összes várt költséget. Ezek az eszközök – amelyek olyan védett számlákon kerülnek elhelyezésre, melyek fölött a román állam rendelkezik – a következık: Készpénzletét Letéti alapok; Hitellevél;
29
Kötelezvények; Biztosítási politika.
Ezen garancia feltételek azt jelentik, hogy a román kormánynak nem lesz pénzügyi felelıssége a verespataki projekt rehabilitációjával kapcsolatban.
19. A Védegylet a tegnapi szegedi fórumon felvetette az anyagi felelısség fedezetének a kérdését. Az RMGC erre csak részleges választ adott, azt, hogy csıd esetére van letét egy független bankban. Ez nem azonos egy joggal elvárható felelısségbiztosítási konstrukcióval, amit követelnünk kellene még a meglévı biztosítékok mellett is. Köszönöm a felszólalási lehetıséget.35 A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállásának (a továbbiakban: EFG - Environmental Financial Guarantee) részletei a Környezeti Hatásvizsgálat mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek„ („A bánya rehabilitációs és bezárás kezelési terv” címő alfejezet 1. melléklete). Romániában az EFG létrehozásának kell biztosítania, hogy a bánya mőködtetıje megfelelı forrásokkal rendelkezik a környezet rendbehozatalára. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének elıírásai, valamint a 208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelısség Irányelv (a továbbiakban ELD - Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységbıl eredı hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelısség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendı lépéseket bányászatból eredı környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a mőködtetık megfelelı pénzügyi erıforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket az irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidı a verespataki mőködés tervezett beindítása elıtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történı alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Az RMGC szerzıdést kötött a világ egyik vezetı biztosítási brókerével, mely Romániában is kiépült szervezettel rendelkezik, valamint hosszú és kiváló múltra tekint vissza a bányamőködtetéssel kapcsolatos kockázatelemzés területén. A bróker a legalkalmasabb, ingatlanokkal és gépekkel kapcsolatos meghibásodásokra szakosodott mérnököket fogja alkalmazni a kockázatelemzés, valamint a kármegelızési audit lefolytatására az építkezés és a mőködés ideje alatt Verespatakon, hogy ezzel csökkentsék a veszélyeket. A bróker 35
Stachó László
30
ezután meghatározza a megfelelı fedezet mértékét, és „A” kategóriás biztosítókkal együttmőködésben elindítja ezt a programot az RMGC nevében, amely a feltárástól a mőködésen keresztül a bezárásig a projekt egész idıtartama alatt tart. Az RMGC elkötelezett a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz kapcsolódó legmagasabb elérhetı szint biztosítására a munkavállalók és szolgáltatók számára. Célunk elérését a Legjobb Elérhetı Technika felhasználása segíti. Nincs olyan szervezet, amely örömmel fogadná a veszteségeket. Mi is azon dolgozunk, hogy mőszaki megoldásokkal segítsük a kockázatkezelést, ez mindig sokkal jobb megoldás, mint önmagában a biztosítás. A veszteségbıl eredı kockázat akár 75%-al csökkenthetı a projekt kivitelezési és építkezési szakaszaiban. Mindemellett természetesen tudatában vagyunk annak, hogy egy ilyen mérető projekt esetében feltétlenül szükséges mindenre kiterjedı biztosítási irányelvekkel rendelkeznünk (ezen irányelvek megléte egyébként elıfeltétele a pénzügyi finanszírozást biztosító intézmények támogatásbiztosításának). Az alapfedezet magában foglalja az ingatlanra, felelısségvállalásra, és rendkívüli célra (pl. késleltetett kezdés, szállítás, nem birtokolt) vonatkozó biztosítást. Ily módon a vállalattal szembeni jogos követelés felmerülése esetén, ezen követeléseket kifizeti a biztosító. A verespataki bányaüzemeltetéshez kapcsolódó összes biztosító és biztosítási fedezet teljes mértékben ki fogja elégíteni a romániai biztosítási szabályzatokban lefektetett követelményeket. Az EFG formájában részletes pénzügyi garanciák vannak, amelyek a Roşia Montană Gold Corporation-t (“RMGC”) kötelezik a környezeti helyreállításra szolgáló megfelelı alapok létrehozására és fenntartására. Az EFG évente frissítésre kerül és mindig összhangban lesz a visszaállításhoz szükséges költségekkel. A verespataki bánya bezárására jelenleg elıirányzott költség 76 millió USD, amely a bánya teljes 16 éves mőködési idején alapul. Az EFG-nek érvényben kell lennie a mőködési engedély megadása és a bányászati tevékenység megkezdése elıtt. Egy elemzés már most folyamatban van, amelynek célja a szükséges EFG meghatározása a mőködés minden egyes évére vonatkozóan. Az indulásnál szükséges összeg várhatóan mintegy 25 millió USD és minden évben növekszik. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének elıírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelısség Irányelv (a továbbiakban ELD Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységbıl eredı hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelısség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendı lépéseket bányászatból eredı környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a mőködtetık megfelelı pénzügyi erıforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket az irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidı a verespataki mőködés tervezett beindítása elıtt van.
31
Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történı alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Minden egyes EFG követni fogja a Világbank és a Nemzetközi Bányászati és Kohászati Tanács által készített részletes irányelveket. Független szakértık fogják elkészíteni az évenkénti frissítést az NAMR-rel, mint a bányászat területén jártas kormányzati hatósággal folyamatosan egyeztetve. Ezek a frissítések hivatottak biztosítani, hogy a projektnek a tervezettnél korábbi befejezése esetén, amelynek kicsi a valószínősége, illetve bármilyen idıpontban mindegyik EFG mindig összhangban legyen a visszaállításhoz kapcsolódó költségekkel. (Ezek az évenkénti frissítések eredménye egy, a jelenlegi 76 millió dolláros bezárási költségnél nagyobb becsült összeg lesz, mivel a bánya szokásos mőködésébe eleve be van építve néhány, a visszaállítást elısegítı tevékenység.) Több különbözı pénzügyi intézmény áll rendelkezésünkre annak biztosítása érdekében, hogy az RMGC képes legyen fedezni a zárással kapcsolatos összes várt költséget. Ezek az eszközök – amelyek olyan védett számlákon kerülnek elhelyezésre, melyek fölött a román állam rendelkezik – a következık: Készpénzletét Letéti alapok; Hitellevél; Kötelezvények; Biztosítási politika. Ezen garancia feltételek azt jelentik, hogy a román kormánynak nem lesz pénzügyi felelıssége a verespataki projekt rehabilitációjával kapcsolatban.
20. Én vagyok az, aki tegnap a pénzügyi garanciákra vonatkozó kérdést feltettem. Olajos Péter Képviselı Úr kérdésére John Ashton úr azt a választ adta, hogy holnap egy megbeszélés keretében fogják pontosítani, hogy egy esetleges csıd esetére milyen összeget fognak letétbe helyezni. Ugyanakkor azt is mondta, hogy bizonyos becsléseket végeztek arra vonatkozóan, hogy ez kb. milyen összeg. Szeretnénk tudni, hogy a cég maga, milyen összegre becsüli ennek a lehetıségnek az összegét, mi várható, mekkora összeget fognak letétbe helyezni?36 A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállásának (a továbbiakban: EFG - Environmental Financial Guarantee) részletei a Környezeti Hatásvizsgálat mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek„ („A bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv” címő alfejezet 1. melléklete). Romániában az EFG létrehozásának kell biztosítania, hogy a bánya mőködtetıje megfelelı forrásokkal rendelkezik a környezet rendbehozatalára. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének elıírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelısség Irányelv (a továbbiakban ELD Environmental Liability Directive).
36
Jávor Benedek
32
Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységbıl eredı hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelısség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendı lépéseket bányászatból eredı környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a mőködtetık megfelelı pénzügyi erıforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket az irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidı a verespataki mőködés tervezett beindítása elıtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történı alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Az RMGC szerzıdést kötött a világ egyik vezetı biztosítási brókerével, mely Romániában is kiépült szervezettel rendelkezik, valamint hosszú és kiváló múltra tekint vissza a bányamőködtetéssel kapcsolatos kockázatelemzés területén. A bróker a legalkalmasabb, ingatlanokkal és gépekkel kapcsolatos meghibásodásokra szakosodott mérnököket fogja alkalmazni a kockázatelemzés, valamint a kármegelızési audit lefolytatására az építkezés és a mőködés ideje alatt Verespatakon, hogy ezzel csökkentsék a veszélyeket. A bróker ezután meghatározza a megfelelı fedezet mértékét, és „A” kategóriás biztosítókkal együttmőködésben elindítja ezt a programot az RMGC nevében, amely a feltárástól a mőködésen keresztül a bezárásig a projekt egész idıtartama alatt tart. Az RMGC elkötelezett a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz kapcsolódó legmagasabb elérhetı szint biztosítására a munkavállalók és szolgáltatók számára. Célunk elérését a Legjobb Elérhetı Technika felhasználása segíti. Nincs olyan szervezet, amely örömmel fogadná a veszteségeket. Mi is azon dolgozunk, hogy mőszaki megoldásokkal segítsük a kockázatkezelést, ez mindig sokkal jobb megoldás, mint önmagában a biztosítás. A veszteségbıl eredı kockázat akár 75%-al csökkenthetı a projekt kivitelezési és építkezési szakaszaiban. Mindemellett természetesen tudatában vagyunk annak, hogy egy ilyen mérető projekt esetében feltétlenül szükséges mindenre kiterjedı biztosítási irányelvekkel rendelkeznünk (ezen irányelvek megléte egyébként elıfeltétele a pénzügyi finanszírozást biztosító intézmények támogatásbiztosításának). Az alapfedezet magában foglalja az ingatlanra, felelısségvállalásra, és rendkívüli célra (pl. késleltetett kezdés, szállítás, nem birtokolt) vonatkozó biztosítást. Ily módon a vállalattal szembeni jogos követelés felmerülése esetén, ezen követeléseket kifizeti a biztosító. A verespataki bányaüzemeltetéshez kapcsolódó összes biztosító és biztosítási fedezet teljes mértékben ki fogja elégíteni a romániai biztosítási szabályzatokban lefektetett követelményeket. Az EFG formájában részletes pénzügyi garanciák vannak, amelyek a Roşia Montană Gold Corporation-t (“RMGC”) kötelezik a környezeti helyreállításra szolgáló megfelelı alapok létrehozására és fenntartására. Az EFG évente frissítésre kerül és mindig összhangban lesz a visszaállításhoz szükséges költségekkel. A verespataki bánya bezárására jelenleg elıirányzott költség 76 millió USD, amely a bánya teljes 16 éves mőködési idején alapul.
33
Az EFG-nek érvényben kell lennie a mőködési engedély megadása és a bányászati tevékenység megkezdése elıtt. Egy elemzés már most folyamatban van, amelynek célja a szükséges EFG meghatározása a mőködés minden egyes évére vonatkozóan. Az indulásnál szükséges összeg várhatóan mintegy 25 millió USD és minden évben növekszik. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének elıírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelısség Irányelv (a továbbiakban ELD Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységbıl eredı hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelısség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendı lépéseket bányászatból eredı környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a mőködtetık megfelelı pénzügyi erıforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket az irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidı a verespataki mőködés tervezett beindítása elıtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történı alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Minden egyes EFG követni fogja a Világbank és a Nemzetközi Bányászati és Kohászati Tanács által készített részletes irányelveket. Független szakértık fogják elkészíteni az évenkénti frissítést az NAMR-rel, mint a bányászat területén jártas kormányzati hatósággal folyamatosan egyeztetve. Ezek a frissítések hivatottak biztosítani, hogy a projektnek a tervezettnél korábbi befejezése esetén, amelynek kicsi a valószínősége, illetve bármilyen idıpontban mindegyik EFG mindig összhangban legyen a visszaállításhoz kapcsolódó költségekkel. (Ezek az évenkénti frissítések eredménye egy, a jelenlegi 76 millió dolláros bezárási költségnél nagyobb becsült összeg lesz, mivel a bánya szokásos mőködésébe eleve be van építve néhány, a visszaállítást elısegítı tevékenység.) Több különbözı pénzügyi intézmény áll rendelkezésünkre annak biztosítása érdekében, hogy az RMGC képes legyen fedezni a zárással kapcsolatos összes várt költséget. Ezek az eszközök – amelyek olyan védett számlákon kerülnek elhelyezésre, melyek fölött a román állam rendelkezik – a következık: Készpénzletét Letéti alapok; Hitellevél; Kötelezvények; Biztosítási politika. Ezen garancia feltételek azt jelentik, hogy a román kormánynak nem lesz pénzügyi felelıssége a verespataki projekt rehabilitációjával kapcsolatban.
34
21. A következı kérdés a terület rehabilitációjára vonatkozik. A megvalósíthatósági 37 tanulmány szerint a bánya bezárása utáni helyreállítás költsége 70 millió dollár lesz. Az USA Környezetvédelmi Hivatalának “Cost of remediation of Mine Sites” címő tanulmánya 1997-ben jelent meg, és úgy gondolom, hogy a bánya helyreállítási költségei azóta sem csökkentek. Ebben a publikációban szereplı adatok alapján egy olyan nagyságú bánya, mint a verespataki, technikai bezárásánál – a bezárási költségek csak a tározó tisztításának, valamint a bánya területén belül található bányagödrök feltöltésének költségeit foglalják magukba, de semmi esetre sem tartalmazzák a környezet rehabilitációs költségeit – a költségek 200 és 90 millió USA dollár közé esnek. Hogyan tudják megmagyarázni a rehabilitációs költségekre vonatkozó eltéréseket az EPO által közzétett adatokhoz képest?38 A bánya bezárására és környezeti rehabilitációjára szánt összegek nem szándékosan alábecsültek. Az RMGC bezárásának értékelése, melyet egy független szakértıkbıl álló nemzetközi tapasztalattal rendelkezı csapat készített és kívülálló szakértık fognak ellenırizni, azon a feltételezésen alapszik, hogy a projektet a terveknek megfelelıen lehet befejezni, félbeszakítás vagy csıdeljárás nélkül. Vannak tervezési számítások és becslések, melyek a bezárási tervben elfogadott anyagi kötelezettségvállaláson alapulnak és a KHV Bánya rehabilitációs és bezárási kezelési tervben (J Terv a KHV-ban) kerültek összefoglalásra. A J Terv 1. Mellékletét naprakész állapotba hozzák egy sokkal részletesebb megközelítéssel, minden egyes évre kiszámolják a garancia összegét, amelyet évrıl évre letétbe kell helyezni, hogy rehabilitálják a bányát, mielıtt az RMGC felszabadul minden jogi felelısség alól. A legfontosabb az, hogy a jelenlegi becslések a nemzetközi legjobb gyakorlat és legjobb elérhetı technológia (BAT) alkalmazását az összes romániai és Európai uniós törvény és szabályozás betartását feltételezik. Verespatak bezárása és rehabilitációja a következı lépéseket foglalja magába: a meddıhányók befedése és növényesítése, amennyiben nem kerülnek visszatöltésre a nyílt színi bányagödörbe; a nyílt színi bányagödrök visszatöltése, kivéve a Cetate bányát, melyet tó kialakítása céljából elárasztanak; a zagytározó medence és gát befedése és növényesítése; a használaton kívüli üzemi létesítmények lebontása és a megtisztított terület újranövényesítése; víztisztítás fél-passzív rendszerrel (a hagyományos tisztítórendszer támogatásával), mindaddig, amíg minden elfolyó szennyvíz minısége elérte a kibocsátási határértéket és további tisztításra nincs szükség; a vegetáció fenntartása, erózió megfékezése, továbbá a teljes terület ellenırzése, mindaddig, amíg az RMGC nem bizonyította, hogy minden helyreállítási célt alátámaszthatóan elértek. Mivel a bezárásnak és rehabilitációnak sok szempontja van, biztosak vagyunk a költségbecslésünkben, ugyanis a legnagyobb költséget – mely a táj újraalakításához szükséges földmozgatási mőveletek miatt merül fel – biztonsággal lehet becsülni. A projekt terveket használva meg tudjuk állapítani azoknak a területeknek a nagyságát, melyeket újból ki kell alakítani vagy be kell fedni. Éppen úgy, létezik a tudományos munkáknak és tapasztalatoknak egy tára, mely lehetıvé teszi a tudósok számára, hogy megállapítsák a sikeres újra-növényesedéshez szükséges földtakarás vastagságát. A terület nagyságát megszorozva a talajtakaró szükséges vastagságával és egy egységnyi arányszámmal 37 38
a fordító megjegyzése Jávor Benedek
35
(mely a hasonló területen végzett hasonló földmozgatási mőveletekbıl lett levezetve), becsülhetjük a rehabilitációs mőveletek legjelentısebb oldalának várható költségét. A földmozgatási mőveletek, melyeknek költsége összesen megközelítıleg 65 millió USD lesz, bezárási és rehabilitációs költségek 87%-át teszik ki. A zagytározó felszínének stabilizálásához és újjáalakításához kapcsolódó kiegészítı intézkedések fontosságát a megújított Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállások (EFG39) költségvetésben kerül kidolgozásra, mely a zagyok rehabilitációjára vonatkozó tartalékok növekedéséhez vezet, különösen akkor, ha a TMF idı elıtt bezár, és nem alkalmaznak optimális zagy elhelyezési formát. A pontos számadatok a TMF bezárási stratégiájának részleteitıl függ, amit csak üzemelés közben lehet véglegesen meghatározni. Hisszük, hogy – távol a „szándékosan alábecsült”-tıl – költségbecslésünk a bizonyítéka annak, hogy milyen magas szintő az elkötelezettségünk a bezárással és rehabilitációval kapcsolatban. Csak összehasonlításképpen, a világ legnagyobb aranytermelıje 683 USD-t (2006 december 31. állapot) különített el 27 termelıüzem rehabilitációjára, mely bányánként átlagosan 25 millió USD-vel egyenlı. Az RMGC bezárási költségbecslés legutóbbi felülvizsgálatával a KHV tanulmányban foglalt 73 millió USD-rıl a jelenlegi 78 millió USD-re emelkedett a kiegészítı információk alapján.
22. A megvalósíthatósági 40 tanulmányban megemlítik a bánya rehabilitációra elegendı összeg megteremtését. Az illetı tanulmány található adatok szerint ezt az összeget évrıl-évre, fokozatosan letétbe helyezik arra 16 éves idıtartamra, mely a bánya mőködési ideje, majd a bánya rehabilitációja során felhasználják. Mi történik akkor, ha például – az arany árának ingadozása miatt vagy a mőködési költségek növekedése miatt – a bánya fizetésképtelenné válik a mőködése elsı évéiben, amikor is az elıbb említett alapot még teljes egészében nem különítették el, miközben a bánya már mőködik? Mi bizonyítja azt, hogy a rekultivációra (helyreállításra) szánt összeg, melyet az illetı vállalat megbecsült, de még nem jelenik meg az alapban, elegendı lesz a rehabilitáció végrehajtására?41 A bánya bezárására és környezeti rehabilitációjára szánt összegek nem szándékosan alábecsültek. Az RMGC bezárásának értékelése, melyet egy független szakértıkbıl álló nemzetközi tapasztalattal rendelkezı csapat készített és kívülálló szakértık fognak ellenırizni, azon a feltételezésen alapszik, hogy a projektet a terveknek megfelelıen lehet befejezni, félbeszakítás vagy csıdeljárás nélkül. Vannak tervezési számítások és becslések, melyek a bezárási tervben elfogadott anyagi kötelezettségvállaláson alapulnak és a KHV Bánya rehabilitációs és bezárási kezelési tervben (J Terv a KHV-ban) kerültek összefoglalásra. A J Terv 1. Mellékletét naprakész állapotba hozzák egy sokkal részletesebb megközelítéssel, minden egyes évre kiszámolják a garancia összegét, amelyet évrıl évre letétbe kell helyezni, hogy rehabilitálják a bányát, mielıtt az RMGC felszabadul minden jogi felelısség alól. A legfontosabb az, hogy a jelenlegi becslések a nemzetközi legjobb gyakorlat és legjobb elérhetı technológia (BAT) alkalmazását az összes romániai és Európai uniós törvény és szabályozás betartását feltételezik.
39 Economical Financial Guaranty, mely az anyag többi részében Environmental Financial Guaranty, azaz Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállás – a fordító megjegyzése 40 a fordító megjegyzése 41 Jávor Benedek
36
Verespatak bezárása és rehabilitációja a következı lépéseket foglalja magába: a meddıhányók befedése és növényesítése, amennyiben nem kerülnek visszatöltésre a nyílt színi bányagödörbe; a nyílt színi bányagödrök visszatöltése, kivéve a Cetate bányát, melyet tó kialakítása céljából elárasztanak; a zagytározó medence és gát befedése és növényesítése; a használaton kívüli üzemi létesítmények lebontása és a megtisztított terület újranövényesítése; víztisztítás fél-passzív rendszerrel (a hagyományos tisztítórendszer támogatásával), mindaddig, amíg minden elfolyó szennyvíz minısége elérte a kibocsátási határértéket és további tisztításra nincs szükség; a vegetáció fenntartása, erózió megfékezése, továbbá a teljes terület ellenırzése, mindaddig, amíg az RMGC nem bizonyította, hogy minden helyreállítási célt alátámaszthatóan elértek. Mivel a bezárásnak és rehabilitációnak sok szempontja van, biztosak vagyunk a költségbecslésünkben, ugyanis a legnagyobb költséget – mely a táj újraalakításához szükséges földmozgatási mőveletek miatt merül fel – biztonsággal lehet becsülni. A projekt terveket használva meg tudjuk állapítani azoknak a területeknek a nagyságát, melyeket újból ki kell alakítani vagy be kell fedni. Éppen úgy, létezik a tudományos munkáknak és tapasztalatoknak egy tára, mely lehetıvé teszi a tudósok számára, hogy megállapítsák a sikeres újra-növényesedéshez szükséges földtakarás vastagságát. A terület nagyságát megszorozva a talajtakaró szükséges vastagságával és egy egységnyi arányszámmal (mely a hasonló területen végzett hasonló földmozgatási mőveletekbıl lett levezetve), becsülhetjük a rehabilitációs mőveletek legjelentısebb oldalának várható költségét. A földmozgatási mőveletek, melyeknek költsége összesen megközelítıleg 65 millió USD lesz, bezárási és rehabilitációs költségek 87%-át teszik ki. A zagytározó felszínének stabilizálásához és újjáalakításához kapcsolódó kiegészítı intézkedések fontosságát a megújított Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállások (EFG42) költségvetésben kerül kidolgozásra, mely a zagyok rehabilitációjára vonatkozó tartalékok növekedéséhez vezet, különösen akkor, ha a TMF idı elıtt bezár, és nem alkalmaznak optimális zagy elhelyezési formát. A pontos számadatok a TMF bezárási stratégiájának részleteitıl függ, amit csak üzemelés közben lehet véglegesen meghatározni. Hisszük, hogy – távol a „szándékosan alábecsült”-tıl – költségbecslésünk a bizonyítéka annak, hogy milyen magas szintő az elkötelezettségünk a bezárással és rehabilitációval kapcsolatban. Csak összehasonlításképpen, a világ legnagyobb aranytermelıje 683 USD-t (2006 december 31. állapot) különített el 27 termelıüzem rehabilitációjára, mely bányánként átlagosan 25 millió USD-vel egyenlı. Az RMGC bezárási költségbecslés legutóbbi felülvizsgálatával a KHV tanulmányban foglalt 73 millió USD-rıl a jelenlegi 78 millió USD-re emelkedett a kiegészítı információk alapján.
23. Az utolsó kérdésem az, hogy miért nem tartalmaz havária tervet a megvalósíthatósági 43 tanulmány? Egy olyan tervre gondolok, mely felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyet a vállalatnak kell megtennie egy baleset kialakulása esetében, 42 Economical Financial Guaranty, mely az anyag többi részében Environmental Financial Guaranty, azaz Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállás – a fordító megjegyzése 43 a fordító megjegyzése
37
úgy, mint a technikai módszerek, melyeket a baleset által kialakult következmények (hulladékok) eltávolítása során használnak. A megvalósíthatósági 44 tanulmány 4500 oldalán nem található semmilyen információ erre az aspektusra vonatkozóan, nincs egy havária terv vagy egy biztonsági jelentés sem. A kockázat értékelése (dicussesment report) melyre folyamatosan hivatkoznak, nem egy havária terv, lehetséges, hogy foglalkozik földrengéssel, de nem felel meg egy havária terv elkészítésének követelményeivel. Ezért szeretnénk tudni, hogy hol található a havária terv, illetve a biztonsági jelentés és hogy mit tartalmaznak. Köszönöm szépen.45 A törvényi elıírásoknak megfelelıen Vészhelyzet Készültségi és Szennyezıanyag Kiömlés - Baleset Kárelhárítási Terv készült (I Terv, 28. Kötet), melynek korszerősített változata 5.2 Mellékletként a válaszokhoz kerül csatolásra. Egy Belsı Vészhelyzeti Tervet dolgoznak ki az üzemelés megkezdése elıtt a Közigazgatási- és Belügyminisztérium (Ministry of Administration and Interior - M.A.I.) a 95/2003 sz. Kormány határozat és a 467/2005 Miniszteri rendelet elıírásainak megfelelıen. A vállalat biztosítani fogja a szükséges adatokat a Külsı Vészhelyzeti Terv elkészítéséhez az érintett helyi igazgatóságoknak (az M.A.I. 95/2003 sz. Kormány határozata és a 467/2005 Miniszteri rendelete értelmében). A javasolt Corna (Szarvaspatak) gát terve, melyet a zagy tározására kívánnak használni, olyan tervezési paramétereken alapszik, melyik megfelelnek a romániai és nemzetközi elıírásoknak. Ezekkel a kritériumokkal szándékoztak biztosítani a maximális biztonsági szintet a tervezése, üzemelési, bezárási és bezárás-utáni szakaszokban. Ezek magukba foglalják az árvíz visszatartást, lejtı instabilitásra vonatkozó tényezıket, továbbá szeizmikus tervezési paramétereket, etc. Az elıbb említett kritériumok alapján a töltést úgy tervezték, hogy ellenálljon a Richter skála szerinti 8-as erısségő földrengésnek. Románia területén még soha nem tapasztaltak ilyen jelenséget, és nehéz elképzelni olyan mechanizmust, mely ilyet okozhatna a jövıben. A legfontosabb tervezési elemek, melyek a gát megnövekedett biztonságát adják a következık: 1. a gát 2 PMP-bıl származó vízmennyiség visszatartására lett méretezve; 2. minden gátmagasításkor egy túlfolyó kerül megépítésre egy potenciális szélsıséges esetbıl származó többlet víz szabályozott körülmények között történı levezetésére. Ez fogja kiküszöbölni az alsóbb lejtık eróziójának lehetıségét. 3. A kıtöltéses kezdı gát egy vízzáró maggal rendelkezik, és rézső hajlás arányszáma folyásirányba 2H : 1V, és felfelé 1,75H : 1V; 4. A fı TMF gát kivitelezése középvonalas és folyásirányú módszer alkalmazásával fog történni. A folyásirányban lévı rézső hajlása 3H : 1V. Általában az ilyen víztechnikai szerkezetek rézsőjének hajlása 1,5H : 1V és 1,75H : 1V; 5. egy vízelvezetı hálózat lett tervezve a meddıhányó aljára a hulladékkızetben található vízmennyiség csökkentésére; 6. egy monitoring rendszert telepítenek a gát csúcsára és annak környezetébe, hogy aktuális információt nyújtsanak várható változékonysági helyzetekrıl, a talajvíznek gáttestben történı túlzott emelkedésérıl, valamint a 44 45
a fordító megjegyzése Jávor Benedek
38
derítımedencében tárolt vízmennyiség túlzott növekedésérıl. 7. szigorú minıségbiztosítási program végrehajtása a kivitelezés kezdeti szakasza során; Ilyen körülmények között egy gátszakadást eredményezı baleset nagyon valószínőtlen. Ugyanakkor elméleti szcenáriókat dolgoztak ki azt feltételezve, hogy ha nem tesznek eleget a tervezési módszertannak, mely töltésszakadáshoz vezet. Ezek a szcenáriók a feltételezhetı legrosszabb eseteket jelentik a TMF technológiai jellemzıinek figyelembe vételével. A vizsgált szcenáriókat a KHV tanulmány 7. fejezete (6.4.3. alfejezet 117-121. oldal) mutatja be részletesen. A 6.4.3.2 és 6.4.3.6 alfejezetekre hivatkozva szeretnénk megemlíteni, hogy azt követıen egy sokkal precízebb és reálisabb szimulációt végeztek az INCA bányászati modell segítségével, mely figyelembe veszi a szennyezı hullám levonulása során a cianid diszperzióját, elillanását és lebomlását (Whitehead et al., 2006). Az új tanulmányt csatolták a Környezeti hatásvizsgálat Jelentésbe (5.1 Melléklet). Hivatkozások: A 195/2005 sz. rendkívüli kormányrendelet a környezet védelmérıl; A 107/1996 Törvény, a Víz törvény, melyet a 310/2004 sz. Törvény és a 112/2006 sz. Törvény módosított A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 638/2005 sz. rendelete, valamint a Közigazgatási- és Belügyminisztérium 420/SB/2005 sz. rendelete ’Szabályozás az árvizek, veszélyes meteorológiai események, hidrotechnológiai szerkezetek érintı balesetek, továbbá balesetszerő szennyezések által okozott vészhelyzeti körülmények kezelésére vonatkozóan’ jóváhagyásáról, valamint ’Keret az árvizek, téli vészhelyzeti események és balesetszerő szennyezések elleni védekezésben használatos anyagok és berendezések vásárlására’ jóváhagyására; A MEWM (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium) 278/1997 sz. rendelete ’Keret módszer a várhatóan szennyezı vizek használata által okozott balesetszerő szennyezés megelızési és védekezési tervek készítésére’ jóváhagyásáról; 2288/2004 sz. kormányhatározat a Minisztériumok, egyéb központi intézmények és civil szervezetek által vészhelyzeti körülmények megelızésével és kezelésével kapcsolatban vállalt felelısségek megosztásának jóváhagyásáról; 21/2004 sz. rendkívüli kormányrendelet a vészhelyzeti körülményekre vonatkozó nemzeti kezelési rendszerrıl; MEWM (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium) 161/2006 sz. rendelete Szabvány a felszíni vizek minıségének osztályozására a víztestek ökológiai állapotának értékelése céljából jóváhagyására. 24. Farkas István vagyok és a Magyar Természetvédık Szövetségét képviselem. Nagyon örülök, hogy a román kormány képviselıi is jelen vannak ezen a közmeghallgatáson, és most láthatják, hogy az RMGC gyakran azt választja, hogy nem válaszol a nekik feltett kérdésekre. Egyik megelızı kérdésre sem voltak képesek semmilyen statisztikai adattal szolgálni, csak a különbözı dokumentumok lapjainak számára vonatkozó információval, mely azt mutatja, hogy az RMGC-nek jelenleg nem kívánja elkötelezni magát néhány akut kérdés megválaszolásában. Láthatjuk, és tegnap a vállalat be is bizonyította, hogy milyen amerikai PR gépezetet alkalmaz a vállalat, és hogy képesek voltak meggyızni a világ minden tájáról való archeológusokat, hogy az İ vállalkozásuk hasznos. Reméljük, habár a
39
román kormány ellentétes véleményes lesz, hogy román és magyar állampolgárok érdekében elutasítják ezt a beruházást.46 A vonatkozó jogi elıírásoknak megfelelıen az érdekelt nyilvánosság a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó indokolt javaslatot nyújthat be. A 860/2002 sz. rendelet a Környezeti Hatásvizsgálat folyamatáról és a környezeti jóváhagyás biztosításáról 44 (3) cikkelye ezért gondoskodik arról, hogy „ a nyilvános vita eredménye alapján a környezetvédelemben érintett hatóságok értékelik a nyilvánosság megalapozott javaslatait/megjegyzéseit és a címzetteket felkérik a környezeti hatásvizsgálat tanulmányának egy a kiemelt problémák megoldásával foglalkozó melléklettel történı kiegészítésére”. Tekintettel a fenti jogi megfogalmazásra, mint ahogy az Ön állítása (i) egyrészt az RMGC által elindított és környezeti hatásvizsgálati eljárás alá esı projekttel kapcsolatban semmilyen problémát nem azonosít és részletez, (ii) másrészt a különbözı közigazgatási szervek hatáskörébe tartozó döntéshozási kapacitásra utal, így az RMGC nincs abban a helyzetben, hogy válaszoljon, továbbá megjegyezzük, hogy a projekt felelısének nincs kapacitása arra, hogy bármilyen megjegyzést tegyen ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor az RMGC hisz abban, hogy fontos saját szemszögébıl bemutatnia a projektet a nyilvánosság számára, mivel ez a projekt Románia gazdasági fejlıdése szempontjából olyan fontos. Az RMGC hisz abban, hogy ez egy fontos és elfogadott része a vitának egy demokratikus társadalomban. A projekt engedélyeztetési folyamat részeként az RMGC nyilvános konzultációk széles körő folyamatát biztosította a román és európai törvényeknek megfelelıen. A vállalat 14 találkozót tartott Romániában és kettıt Magyarországon az élénk közérdeklıdésre való tekintettel. Ez nem egy egyszerő PR propaganda kampány, hanem inkább egy projekt engedélyezését megelızı nyilvános konzultációk komoly folyamatának szerves része. Az RMGC támogatja ezt a folyamatot, és hisz abban, hogy ez fontos egy demokratikus társadalomban.
25. Beszéltünk arról, hogy mi a valószínősége a baleseteknek. Itt láthattuk, hogy a tervezık milyen magabiztosak. Ugyanúgy, ahogy a Titanic tervezıi is azok voltak. Elnevezhetjük zagytározót Titanic-zagytározónak. Mennyi esélye van annak Önök szerint, hogy augusztus 20-án, Magyarország nemzeti ünnepén, pontban kilenc órakor, amikor egy milliós tömeg van a rakparton és várja a tőzijátékot, lecsap egy 100-120 km/h-ás orkán? Hogyan lehet az idıjárást elıre jelezni manapság, mikor a radikális klímaváltozás korában élünk?47 Az üzemeltetés alatt és után szükségszerő a megjósolt klímaváltozással foglalkozni, így a terveket szükség esetén módosítani lehet és a Projekt vízháztartását folyamatosan felülvizsgálják. 4.1. Függelék elemzi a mai tudásunkon alapuló klímaváltozás hatásait a Projektre, és az alábbiakban ezt összegezzük. A változásokat 1961-1990 közötti idıszakhoz, mint alaphelyzethez, hasonlítják és 110 évre elıre utalnak, 2071-2100 idıszakra. A Verespataki Projektnek (mőködtetés, bezárás és 46 47
Farkas István, Magyar Természetvédık Szövetsége Farkas István, Magyar Természetvédık Szövetsége
40
bezárás utáni korai idıszak) hozzávetıleg 25-50%-a esik erre a periódusra; a késıi bezárás utáni fázisnak több mint 50%-a. Az általános klímaváltozást 1961-1990 között és 2071-2100 között a következıképpen van elıre jelezve: A hımérséklet nyáron 9 °C-kal n ı. Télen a csapadékmennyiség 10-30%-kal nı, nyáron pedig 20-60%-kal csökken. A napi csapadékmennyiség éves szinten valószínőleg 30%-kal nı. A hó mennyiség 10-40%-kal csökken. Az elırejelzések hatásainak megállapításához, a klímaváltozási jóslások alapján, a csapadékmennyiség adatokat felül tudjuk írni. Ez okból elfogadott az a módszer, hogy a 2071-2100 elırejelzések mennyiségi adatait felezik, mivel a projekt fı tevékenysége az adott idıszak elsı felének végére esik. Más szavakkal az elıre jelzett „normál” kondíciók fele vonatkozik a projektre: Téli csapadékmennyiség (decembertıl- februárig) 5-15%-kal nı (a 2071-2100 idıszakra megjósolt középérték 50%-a). Tavaszi csapadékmennyiség (márciustól-májusig) nem változik. Nyári csapadék (júniustól- augusztusig) 10-30% csökkent (a 2071-2100 idıszakra megjósolt középérték 50%-a). Az ıszi csapadékmennyiség (szeptembertıl-novemberig) csökken 5%-kal. Szélsıséges esetek növelhetik ezt a mennyiséget 0-15%-kal. A teljes csapadék mennyiség vonatkozik a hó mennyiségre is, nincs külön adat rá. Bár logikusan, a téli hımérséklet növekedésével valószínőleg télen inkább esı lesz és az olvadás megindulása is hamarabb történik.
26. A zagytározóval kapcsolatban lenne egy kérdésem. Önök azt mondták, hogy nincs cianid a zagytározó mögött. A megvalósíthatósági tanulmány 60. oldalán a 4.1 fejezetben található egy táblázat, ami az iszap geo-kémiai összetételét mutatja be. Ebben a táblázatban az összes cianid koncentráció szerepel, de Önök ugyanitt összehasonlították az Aurul és a Verespatak zagytározóit, és itt láthatjuk, hogy az iszap cianid koncentrációja 5-7 GTM (?) között lesz. A kérdés ezért az, hogy lesz-e bármilyen cianid a zagyban?48 A cianid tömegegyensúlyát a folyamatban a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat jelentés) 2. fejezet „Technológiai folyamatok”, Ipari szennyvíztisztítás címő 4.1.3 szakasz részletezi. Az elfolyás mértékét és a koncentrációt alapul véve, hozzávetıleg 97 tonna totál cianid kerül a zagykezelı létesítménybe évente. A zagy pórusainak méretét alapul véve ennek a mennyiségnek egyharmada marad a zagyban és évi 66 tonnát a zagytározó vize tartalmaz, amit a rendszer visszacirkuláltat az üzemi folyamatokba. A cianid legnagyobb része a feldolgozó üzemben visszanyerésre kerül, ahogy az a KHV jelentés „Víz” c. 4.1 fejezet 2.3.3 szakaszában és a 4.1.15 ábrán látható. Még így is lesz 48
Farkas István, Magyar Természetvédık Szövetsége
41
visszamaradó cianid mennyiség. A kezelt zagy az egyetlen forrása a visszamaradó vizeknek a projektben. A kezelt zagyban található visszamaradó cián koncentrációk eleget kell, hogy tegyenek az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl meghatározott 10 mg/l CNWAD (weak acide dissociable - gyenge savban bomló) maximális határértéknek. A cianid, mint a felszíni vizek potenciális szennyezıanyaga csak az üzem területén lesz majd található a bányamővelés idıszakában, továbbá a bezárás után elsı egy vagy két évben. A TMF-ben elıre jelzett koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzembıl elfolyó tisztított zagyban a várható cianid koncentráció 2 – 7 mg/l összes cianid. További lebomlás a koncentrációkat a felszíni vizekre alkalmazandó szabvány határértéke (0,1 mg/l) alá fogja csökkenteni a bezárást követı 1 – 3 évben. Ennek a tisztításnak a másodlagos hatása több fém eltávolítása is, melyek várhatóan elıfordulnak a feldolgozásból származó szennyvizekben. A kísérleti vizsgáltok során a zagyban található lehetséges kémiai összetevık értékelése a KHV jelentés 4.1 fejezet „Víz” 4.1-18 táblázatában (4.3 szakasz) található.
A kibocsátás után a vizet visszavezetik a folyamatba; a tározás teljes idıtartama alatt a TMF-ben felülúszó tiszta víz passzív tisztítási folyamatnak lesz kitéve, mely a cianid természetes lebomlását, hidrolízist, elillanást, foto-oxidációt, biológiai oxidációt, elkeverést / szétválasztást, adszorpciót, valamint a csapadék által történı hígítást, stb. foglalja magába. A különbözı bányák üzemelésébıl származó adatok szerint eltérı cianid csökkentési képességek körvonalazódtak (23-38% és 57-76% között az összes cianid esetében, valamint 21-42% és 71-80% között a WAD cianid esetében) az évszaktól (hımérséklettıl) függıen. Átlagosan egy megközelítıleg 50%-os CNt koncentráció csökkenést vettek figyelembe a TMF üzemelési szakaszában. A lebomlási folyamat leírására készített modell azt mutatja, hogy a cianid koncentráció akár 0,1 mg CNt /l-re csökkenhet a bezárás elsı három évében. A lebomlott cianid (átlagosan 50%) legnagyobb része (90%) elillanás / hidrolízis során hidrociánsav (HCN) alakba bomlik le. A TMF-ben lévı hidrociánsav koncentráció matematikai modellezése azt mutatta, hogy a maximális óránkénti koncentráció 382 µg/m3 a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 462 sz. rendeletében megengedett 5000 µg/m3 helyett. Hivatkozások:
42
[1] Best Available Techniques for Management of Tailings and Waste-Rock in Mining Activities EUROPEAN COMISSION, DIRECTORATE-GENERAL JRC JOINT RESEARCH CENTRE, Institute for Prospective Technological Studies, Technologies for Sustainable Development, European IPPC Bureau, Final Report, July 2004 (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm) ([1] Legjobb Elérhetı Technika a Bányászati meddı kezelésére, EURÓPAI BIZOTTSÁG, JRC KÖZÖS KUTATÓ KÖZPONT FİIGAZGATÓSÁG, Elıretekintı Technológiai Tanulmányok Intézete, Fenntartható Fejlıdés Technológiái, Európai IPPC Iroda, Zárójelentés, 2004 július (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm) 27.
A Nemzetközi WWF Magyarország környezetvédelmi szervezet vezetıje, illetıleg a KörösMaros Nemzeti Park Tanácsának elnöke vagyok. Saját szememmel láthattam, hogy milyen hatásai voltak a tiszai nehézfém szennyezéssel járó katasztrófának 2002-ben <2000ben>49. A megjegyzésem a megvalósíthatósági 50 tanulmánynak arra a részére vonatkozik, ami a környezettel foglalkozik, hivatkozva a biológiai sokféleségre. A számunkra hozzáférhetı anyag tanulmányozása alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy – a terület növényvilágával, valamint a vízi szervezetekkel (makroszkópikus gerincesek, gerinctelenek és halak) kapcsolatban – a vonatkozó fejezet nagyjából minden lényeget nélkülöz.51 Az összes biodiverzitással foglalkozó kérdés három különbözı dokumentumban került tanulmányozásra: Biodiverzitás alapállapot jelentés (69 oldalon), a környezeti hatásvizsgálati tanulmány (KHV) jelentés 4.6 fejezete, melyet úgy készítettek, hogy teljes mértékben megfeleljen a 863/2002 miniszteri rendeletnek (a jelentés 112 oldalas, valamint magába foglal 4 mellékletet és 4 kimutatást), és végül a Biológiai sokféleség kezelési terv (mely összesen 31 oldal). Szeretnénk hangsúlyozni azt a tényt, hogy a biológiai sokféleséggel foglalkozó fejezetet 10 különbözı nemzeti és nemzetközi intézet több mint 20 szakértıje készítette, beleértve a Román Akadémia szakértıit. A KHV biodiverzitás fejezete teljes mértékben megfelel a jogi követelményeknek, beleértve az ilyen KHV-ra vonatkozó törvényhozási szabályozást. Figyelembe véve ennek mintegy technikai-adminisztratív eszközként történı hasznosítását, mely a késıbbiekben megkönnyíti és segíti a döntéshozó folyamatot, így az adott pillanatban, végeredményként egy olyan alapos tanulmány készítése, mely kimeríti az összes biodiverzitási szempont legkisebb részleteit is nem került szóba. Az információkat speciális vonatkozásban szándékoztunk bemutatni, valamint magasra emelt hozzáférési szinten, azért, hogy a természetes környezetet általánosan, továbbá a biodiverzitást részleteiben hangsúlyozzuk ki. Amiatt a tény miatt, hogy biztosítani akartuk tanulmányunk hozzáférhetıségét, több tárgyilagos megszorítást tükröz a biodiverzitás fejezet.
49
a fordító megjegyzése a fordító megjegyzése 51 Márkus Ferenc, WWF Magyarország 50
43
28. A kérdésem a Körös-Maros Nemzeti Parkra vonatkozik, melyre beruházás közvetlen hatással van, hiszen határmenti terület. A Maros folyó bizonyos szakasza természetvédelmi területnek van nyilvánítva Magyarországon. Arra lennék kíváncsi, hogy úgy hiszik, hogy az ökológiai tapasztalatok szemszögébıl nézve garanciát tudnak biztosítani arra, hogy egy a cianid szállítása vagy az üzemben történı felhasználása közben, vagy egy terroristatámadás következtében bekövetkezı baleset esetén vajon nem egy hasonló hatással kerülünk szembe, mint 2000-ben.52 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedı hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértık és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedı hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedı hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedı hatások) folyó vízgyőjtıjét érintı és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentısebb hatások lehetıségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyőjtıjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetbıl kiderül, hogy szabályszerő mőködési feltételek mellett nem léphet fel jelentıs, a vízgyőjtı alsó részeit érintı, illetve határon átterjedı hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülı nagy mértékő balesetszerő szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselık aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erıfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyőjtık felszíni vizeinek vízminıségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminıségi modellezést végeztek különbözı vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetıvé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövıbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekbıl származó szennyezıanyagok összegyőjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyőjtıre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintı, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különbözı kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhetı Technikáinak (EU BAT) megfelelı, a projekthez igazított technológia alkalmazása 52
Márkus Ferenc, WWF Magyarország
44
miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelı létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékő váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülı zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedı vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz győjtés és tisztítás kedvezı hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerő üzemeltetés mellett jelentıs vízminıség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben.
29. Milyen ökológiai tapasztalatok alapján lehet visszaállítani a Maros folyó élıvilágát egy ilyen károsodás után? Nem csak a halállományra gondolok, hanem az ökológia rendszer egészét figyelembe véve. Eddig pénzrıl és technológiáról beszéltünk, de Verespatak körül van véve az ember keringési rendszeréhez hasonlító vízfolyás hálózattal, mely mind a Marosba folyik ennek a városnak a határában. Itt található a Körös-Maros Nemzeti Parknak az a része, mely ebbıl a vízbıl él. Tehát van vagy nincs egy csapat és egy rendszer, ami segítségével a terület eredeti állapotát vissza lehet állítani egy olyan helyzetben, ami hasonlít arra melynek <200053>-ben voltunk tanúi? Köszönöm.54 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedı hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértık és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedı hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedı hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedı hatások) folyó vízgyőjtıjét érintı és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentısebb hatások lehetıségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyőjtıjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetbıl kiderül, hogy szabályszerő mőködési feltételek mellett nem léphet fel jelentıs, a vízgyőjtı alsó részeit érintı, illetve határon átterjedı hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülı nagy mértékő balesetszerő szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselık aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erıfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyőjtık felszíni vizeinek vízminıségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminıségi modellezést végeztek különbözı vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. 53
Az eredeti angol nyelvő anyagban 2002 szerepel, de az eredeti magyar nyelvő jegyzıkönyv alapján a 2000-es nagybányai cianid katasztrófáról van szó – a fordító megjegyzése 54 Márkus Ferenc, WWF Magyarország
45
Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetıvé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövıbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekbıl származó szennyezıanyagok összegyőjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyőjtıre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintı, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különbözı kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhetı Technikáinak (EU BAT) megfelelı, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelı létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékő váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülı zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedı vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz győjtés és tisztítás kedvezı hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerő üzemeltetés mellett jelentıs vízminıség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben.
30. Én Romániából jöttem, Aradról, abból a városból, mely idırıl idıre érintett a szennyezések által. Tökéletesen megértem a magyar állampolgárok félelmeit és RESTRAINTS a várható szennyezésekkel kapcsolatban, hasonló érzelmekkel találkozhatunk Aradon. A beruházó vállalat képviselıinek szóló kérdésem a következı: abban az esetben, ha megkapják a törvény által megkövetelt engedélyeket és jóváhagyásokat a román hatóságoktól, akkor elfogadják majd, hogy civil szervezetek ellenırizzék, hogy eleget tesznek azoknak a kötelezettségeknek melyeket az értékek megırzésével kapcsolatban vezettek be? Ezt azért mondom, mert nem bízom abban, hogy a romániai hatóságok megfelelı módszereket és felülvizsgálatot alkalmaznak. Kíváncsi vagyok arra, hogy a beruházó vállalat hajlandó és nyitott egy ilyen ellenırzı tevékenységre, melyet a civil szervezetek végeznének (nem csak ökológusok)?55 Mind az Integrált szennyezés-megelızés és csökkentés irányelv (Integrated Pollution Prevention and Control - IPPC), mind pedig a Bánya Hulladékgazdálkodási irányelv elıírja a 55
Daniel Nita
46
külsı auditot. Mivel az RMGC-t mindkét jogszabály kötelezi, így nem érezzük fontosnak, hogy ezen elıírások teljesítését a KHV tanulmányban részletezzük. Ahogy azt az Irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (2006/21/EC) kiköti, az RMGC precíz audit csoportot és ütemtervet állít össze a hulladéklerakó vagy a kitermelhetı meddı elhelyezéshez szükséges engedélyek megszerzésére irányuló folyamat során. Az ellenırzı csoport és az ütemterv is része lesz az IPPC telep kiértékelési jelentésnek. Az RMGC szívesen fogadja ezeket a rendszeres külsı felülvizsgálatokat.
31. Jó estét kívánok. Teljesen civil szempontból szeretnék kérdést feltenni. Azt szeretném, ha az RMGC nyilvánosságra hozná azt a megállapodást, amelyet a Román Kormánnyal kötött, vagy legalább azon pontját, hogy a Román Kormány mennyit fog részesedni a bánya bevételeibıl. Illetve bármilyen bánya bezárás esetén a bánya rekultivációjának, veszélymentesítésének felelıssége visszaszáll-e a Román Kormányra, vagy akkor ez hol fog elsüllyedni.56 A Gabriel Resources és Regia Autonomã a Cuprului Deva (jelenleg, CNCAF Minvest SA) közötti társas viszony a 15/1990 törvény alapján került kialakításra, amely az állami vállalatok, mint autonóm irányítású kereskedelmi vállalatok szervezetérıl rendelkezik, és a 98/08.08.1990 számú hivatalos közlöny 1. fejezetében került közzétételre, majd késıbb módosításra és kiegészítésre. A fenti törvény 35. cikkelye lehetıvé teszi a „regies autonomous”-ok számára a társas viszonyra lépést romániai vagy külföldi jogi személyiségekkel új kereskedelmi vállalatok létrehozása érdekében. A Roşia Montană Gold Corporation SA 1997-ben került alapításra, az akkor hatályos törvényeknek megfelelıen. Az alapítás során a 31/1990 sz. Társasági Törvény, valamint a 26/1990 sz. Cégbejegyzési törvény minden olyan feltétele betartásra került, amelyek a vegyes tıkével rendelkezı társult vállalkozások alapítására vonatkoznak. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Roşia Montană Gold Corporation SA Társulási Cikkei, amelyek a felek közötti megállapodást képviselik azon szerzıdési feltételekhez kapcsolódóan, amelyek alapján létrejött a társas viszony a Román állam és a befektetı között, nyilvános dokumentumok. Ezek a dokumentumok a 26/1990 sz. Cégbejegyzési törvény alapján hivatalos közlönyben is közzétételre kerültek, és ezekrıl a Cégbejegyzési hatóság köteles hiteles másolatokat kiadni a kérelmezı személyek költségére. A Gabriel Resources Ltd. Részvételével történı vegyes vállalatok alapítására vonatkozó, ahogyan ez az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által is kifejezésre került, feltételek a következık: (i) a munkahelyek garantálása a megegyezés lejártakor meglévı szinten a vegyes vállalatok alapítására vonatkozóan; (ii) a feltárási szakaszban keletkezı költségek teljes egészében a Gabrielt terhelik; (iii) az ANMR beleegyezésének megszerzése a Copper Autonomous Direction Deva által és (iv) a külföldi partnerrel is rendelkezı vegyes vállalatok alapítására vonatkozó összes törvényi elıírás betartása. Ezeknek a feltételeknek teljes mértékben eleget tettünk mind a vállalat alapítása, mind a mőködtetés kialakítása során. Azt is szeretnénk leszögezni, hogy a Roşia Montană Gold Corporation SA nyereségéhez és veszteségéhez kapcsolódó részvénykvóták megállapítása során figyelembe vettük a részvényesek hozzájárulását a vállalati tıkéhez. A jelenleg érvényben lévı arány 80% a Gabriel Resources Ltd., és 19.31% a CNCAF Minvest SA részére az eredeti hozzájárulás 56
Újszászi Györgyi
47
és a további hozzájárulások mértékének eredménye. Ez a felosztás azt is figyelembe veszi, hogy a Gabriel Resources Ltd. állta a kitermelés-fejlesztéssel, valamint a Roşia Montană Bányászati Projekt engedélyeztetésével kapcsolatos összes költséget. A Roşia Montană Gold Corporation SA Társulási Cikkeinek azon rendelkezései, amelyek az Általános Részvényes Találkozó döntéshozatali folyamatának határozatképességi feltételeihez és az ott szükséges többséghez, valamint a vállalat nyereség- és veszteségkvótáihoz kapcsolódnak, a 31/1990 sz. törvénybıl származnak, és hozzájuk kapcsolódóan nem létezhet hatálytalanítás. A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállásának (a továbbiakban: EFG - Environmental Financial Guarantee) részletei a Környezeti Hatásvizsgálat mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek„ („A bányarehabilitáció és bezárás kezelési terv” címő alfejezet 1. melléklete). Romániában az EFG létrehozásának kell biztosítania, hogy a bánya mőködtetıje megfelelı forrásokkal rendelkezik a környezet rendbehozatalára. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének elıírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (a továbbiakban MWD Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelısség Irányelv (a továbbiakban ELD Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységbıl eredı hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelısség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendı lépéseket bányászatból eredı környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a mőködtetık megfelelı pénzügyi erıforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket az irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidı a verespataki mőködés tervezett beindítása elıtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történı alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Az RMGC szerzıdést kötött a világ egyik vezetı biztosítási brókerével, mely Romániában is kiépült szervezettel rendelkezik, valamint hosszú és kiváló múltra tekint vissza a bányamőködtetéssel kapcsolatos kockázatelemzés területén. A bróker a legalkalmasabb, ingatlanokkal és gépekkel kapcsolatos meghibásodásokra szakosodott mérnököket fogja alkalmazni a kockázatelemzés, valamint a kármegelızési audit lefolytatására az építkezés és a mőködés ideje alatt Verespatakon, hogy ezzel csökkentsék a veszélyeket. A bróker ezután meghatározza a megfelelı fedezet mértékét, és „A” kategóriás biztosítókkal együttmőködésben elindítja ezt a programot az RMGC nevében, amely a feltárástól a mőködésen keresztül a bezárásig a projekt egész idıtartama alatt tart.
48
Az RMGC elkötelezett a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz kapcsolódó legmagasabb elérhetı szint biztosítására a munkavállalók és szolgáltatók számára. Célunk elérését a Legjobb Elérhetı Technika felhasználása segíti. Nincs olyan szervezet, amely örömmel fogadná a veszteségeket. Mi is azon dolgozunk, hogy mőszaki megoldásokkal segítsük a kockázatkezelést, ez mindig sokkal jobb megoldás, mint önmagában a biztosítás. A veszteségbıl eredı kockázat akár 75%-al csökkenthetı a projekt kivitelezési és építkezési szakaszaiban. Mindemellett természetesen tudatában vagyunk annak, hogy egy ilyen mérető projekt esetében feltétlenül szükséges mindenre kiterjedı biztosítási irányelvekkel rendelkeznünk (ezen irányelvek megléte egyébként elıfeltétele a pénzügyi finanszírozást biztosító intézmények támogatásbiztosításának). Az alapfedezet magában foglalja az ingatlanra, felelısségvállalásra, és rendkívüli célra (pl. késleltetett kezdés, szállítás, nem birtokolt) vonatkozó biztosítást. Ily módon a vállalattal szembeni jogos követelés felmerülése esetén, ezen követeléseket kifizeti a biztosító. A verespataki bányaüzemeltetéshez kapcsolódó összes biztosító és biztosítási fedezet teljes mértékben ki fogja elégíteni a romániai biztosítási szabályzatokban lefektetett követelményeket. Az EFG formájában részletes pénzügyi garanciák vannak, amelyek a Roşia Montană Gold Corporation-t (“RMGC”) kötelezik a környezeti helyreállításra szolgáló megfelelı alapok létrehozására és fenntartására. Az EFG évente frissítésre kerül és mindig összhangban lesz a visszaállításhoz szükséges költségekkel. A verespataki bánya bezárására jelenleg elıirányzott költség 76 millió USD, amely a bánya teljes 16 éves mőködési idején alapul. Az EFG-nek érvényben kell lennie a mőködési engedély megadása és a bányászati tevékenység megkezdése elıtt. Egy elemzés már most folyamatban van, amelynek célja a szükséges EFG meghatározása a mőködés minden egyes évére vonatkozóan. Az indulásnál szükséges összeg várhatóan mintegy 25 millió USD és minden évben növekszik. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének elıírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelısség Irányelv (a továbbiakban ELD Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységbıl eredı hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelısség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendı lépéseket bányászatból eredı környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a mőködtetık megfelelı pénzügyi erıforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket az irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidı a verespataki mőködés tervezett beindítása elıtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történı alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk.
49
Minden egyes EFG követni fogja a Világbank és a Nemzetközi Bányászati és Kohászati Tanács által készített részletes irányelveket. Független szakértık fogják elkészíteni az évenkénti frissítést az NAMR-rel, mint a bányászat területén jártas kormányzati hatósággal folyamatosan egyeztetve. Ezek a frissítések hivatottak biztosítani, hogy a projektnek a tervezettnél korábbi befejezése esetén, amelynek kicsi a valószínősége, illetve bármilyen idıpontban mindegyik EFG mindig összhangban legyen a visszaállításhoz kapcsolódó költségekkel. (Ezek az évenkénti frissítések eredménye egy, a jelenlegi 76 millió dolláros bezárási költségnél nagyobb becsült összeg lesz, mivel a bánya szokásos mőködésébe eleve be van építve néhány, a visszaállítást elısegítı tevékenység.) Több különbözı pénzügyi intézmény áll rendelkezésünkre annak biztosítása érdekében, hogy az RMGC képes legyen fedezni a zárással kapcsolatos összes várt költséget. Ezek az eszközök – amelyek olyan védett számlákon kerülnek elhelyezésre, melyek fölött a román állam rendelkezik – a következık: Készpénzletét; Letéti alapok; Hitellevél; Kötelezvények; Biztosítási politika. Ezen garancia feltételek azt jelentik, hogy a román kormánynak nem lesz pénzügyi felelıssége a verespataki projekt rehabilitációjával kapcsolatban.
32. Jó estét kívánok, Antal Miklós vagyok a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Zöldkörének vezetıje. Egy globálisan gondolkodó embernek egy ilyen beruházásnál, annak monumentalitása miatt, figyelembe kell venni azokat az externális költségeket, melyek a beruházás során jönnek létre, mint a felhasznált anyagok elıállítása, felhasznált energia, benzin. Gondolni kell arra is, hogy az akkor kibocsátott széndioxidot senki sem fogja már hatástalanítani, tehát egy hatástanulmánynak mindenképpen ezt is tartalmaznia kell.57 Légköri szennyezés mindenütt jelen van, hol kisebb, hol nagyobb koncentrációban, amelynek oka lehet emberi tevékenység és természeti eredető. A légköri szennyezés tekintetétében, amelyet feltehetıen a Verespataki Projekt bányászati tevékenysége okoz, meghatároztuk, hogy a Piatra Alba, mely bár közel van az ipari peremhez, mégis mint külterület a legkisebb szennyezésnek van kitéve. Az a szennyezés, amely bizonyos mértékben befolyásolhatja Piatra Alba területét partikulákban mérhetı. A levegınek a maximális szennyezı részecskeszáma a Piatra Alba területen minimum huszad maximum negyed része a lakosság egészségére káros határértéknek. A jövıbeli további bányászati tevékenységek nem fogják szignifikánsan befolyásolni Piatra Alba levegıjét. Kérem, jegyezzék meg, hogy bármely peremterületen a levegı minısége független az ipari tevékenységtıl, a levegı minıségét a helyi lakosság befolyásolja a mindennapi életével, úgy, mint főtéssel, fızéssel vagy a forgalommal. A lakossági források és a bányászati tevékenység okozta szennyezı részecskeszám Piatra Alba levegıjében együttesen sem fogja meghaladni a felállított egészséget veszélyeztetı határértéket. A BAT segítségével kifejlesztettek egy légköri szennyezési modellt, hogy szimulálják a bányászati tevékenység okozta légköri szennyezés mozgását a Projekt területén túlra. 57
Antal Miklós, BMGE Zöldkör
50
Az új és egyszerő módszerrel kifejlesztett AERMOD egyesíti az áramlási és szóródási adatokat a teljes területen. Az AERMOD képes elıre jelezni a különbözı forrásokból származó szennyezıdés mértékét számos földrajzi helyen, meteorológiai feltételnél és szennyezıdés esetében. A projekthez rövid idıtartamra határozzák meg a koncentrációt egy óra alatti maximális kibocsátás felhasználásával, amely érvényes az egyszerre mőködı tevékenységre és az átlagára, amelyet 1, 8, 24 órás idıszakra vonatkoztatnak. Az éves koncentrációt az összes aktív forrás figyelembevételével határozzák meg. A bányagödörbıl és az ércfeldolgozásból származó törmelék és azok szállításakor keletkezett por kibocsátásának csökkentésének módszerei: új robbantásos technológia alkalmazása: ezredmásodperces késleltetéses robbantás, amely drasztikusan csökkenti a por magasságát a robbantási területen; az üzemeltetés szüneteltetése is elıidézhet port, ha intenzív szél van vagy az üzembe helyezett levegıminıség vizsgáló rendszer riadókészültséget idéz elı a Verespataki Projekt védelmi zónájában; port kontrolláló program aszály esetén a földutakon, ami locsolást jelent és a port visszaszorítása más közömbösítı anyaggal. Ez körülbelül 90%-kal csökkentheti a por kibocsátást; csökkenteni a szállítás végén a lerakodási magasságot; A forgalomba sebességkorlátozást bevezetni; A monitorozáshoz egy periodikus jármő- és munkagép használatot bevezetni; Extra mérések bevezetése a por kontrollálására; az érc és törmelék locsolása, amikor a teherautóra pakolják. Részletek: a Környezeti Hatásvizsgálati Jelentés (KHV) 12Kötet, 4.2, Fejezet, 4.2.4. Alfejezet) és a Levegıminıség Kezelési Terv (24. Kötet, D Terv) tartalmazza részletesen a Projekt mőködés során fellépı porkibocsátás csökkentésének a technikai és az üzemeltetési méréseit.
33. Az RMGC projekt legérzékenyebb pont, hogy az embereket megfossza földjeiktıl. Barátaimnak Veresbányán szintén pont azon a területen van földjük, ahol a zagytározót tervezik megvalósítani. Mr. Ashton azt a kifejezést használta, hogy “desing around“, nem tudom, hogy pontosan mit értett ezen, de azt hiszem, hogy valamit a terület köré terveznek, vagyis hogy körülveszik a barátaim földjét a zagytározóval. Azt szeretném kérdezni, hogy ez hogyan lehetséges, mi lesz a megoldás a végén.58
A Verespatak Projekt megvalósításához szükséges, magántulajdonban álló földek megszerzésénél az RMGC hozzáállása a „kényszertıl mentes eladó-vásárló alap” elvén nyugszik. Ebben az értelemben a RMGC a terület érintett lakosságának tisztességes kompenzációs csomagot biztosított teljes összhangban a Világbank e téren képviselt politikájával, ahogy az RMGC által kidolgozott Áthelyezési és áttelepítési akcióterv is részletezi, amit a társaság hivatalos honlapján is megtalálnak. A társaság lehetıséget fog keresni arra, hogy úgy dolgozza át a bánya tervét, hogy azok a tulajdonosok megırizhessék tulajdonukat a bányától háborítatlanul. A Környezeti Hatásvizsgálat Jelentésének Alternatívák fejezetében több lehetıséget is megvizsgálnak, többek közt a zagytározó-gát létesítmények Corna-völgyön kívüli elhelyezésének lehetıségeirıl. 58
Nemes Noémi
51
Természetesen az is bebizonyosodhat, hogy mindezen erıfeszítések végén a tulajdonosok nagyon kis hányada – talán pár család – fogja megtartani a birtokát. Ekkor a román illetékes hatóságok fogják eldönteni, hogy gyakorolni fogják-e a rendelkezésükre álló jogi eszközöket a földtulajdonok kisajátítására. A döntés annak a függvényében fog megszületni, hogy néhány ember, talán egy-kettı, (de facto vétójogot gyakorolva) elnyomhatja-e a lakosság többségi akaratát és minden közös fejlesztési érdekét arra nézve, hogy részesüljön a 2.5 milliárd amerikai dollárból, ami Romániába, és jórészt egy olyan mezıgazdasági területre áramlik, amelyet „hátrányos helyzető” területnek nyilvánítottak, és amely jelenleg csak a mély nyomorúságot ismeri. Arról is említést kell tenni, hogy a 85/2003. sz. bányászati törvény 6. bekezdése kifejezetten lehetıséget biztosít a kisajátításra, mint a címzett számára rendelkezésre álló jogi eszközre hogy megszerezze a kitermelési körzetben folytatott bányászati tevékenységhez szükséges földek használati jogát. A 33/1984. sz. törvény a közhaszon céljára történı kisajátításról 1 bekezdése biztosítja, hogy „az ingatlantulajdon kisajátítása […] csak közhaszon céljából történhet, mint földtani vizsgálatok és talajkutatás, hasznos ásványi anyagok kitermelése és feldolgozása.” Következésképpen a tisztességes és megelızı ellenszolgáltatás fejében a jogi és alkotmányos elıírásoknak megfelelıen elvégzett kisajátítás az egyik lehetséges módszer a bányászati projekt megvalósításához szükséges földek használati jogának megszerzésére, ahogy a 85/2003. sz. bányászati törvény 6. bekezdése és a 33/1994. sz. törvény 6. bekezdése kifejezetten lehetıvé teszi.
34. Haranghy Csaba vagyok, úgy gondolom, hogy fair ismertetnem azt a nyilatkozatot, amit ma tettem, és majd aztán teszem fel a kérdést. Mint Magyarország legnagyobb ivóvíz szolgáltató társaságának a vezérigazgatója, valamint a Magyar Víziközmő Szövetség Vízellátás Tagozatának a vezetıje, továbbá a Duna-völgyi Víziközmővek Nemzetközi Szövetségének igazgatósági tagja úgy gondolom, hogy ki kell fejeznem aggodalmamat. Meggyızıdésem, hogy 400 km-re a magyar határtól a Verespatakra tervezett aranybánya olyan veszélyt jelent romániai és magyarországi vízi élılényekre, amit nem lehet felmérni még. Az érintett folyók mentén elhelyezkedı víziközmővek felelnek több millió ember ivóvízellátásáért, ezért tartják legfontosabb feladatuknak a környezet védelmét.59 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedı hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértık és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedı hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedı hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedı hatások) folyó vízgyőjtıjét érintı és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentısebb hatások lehetıségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyőjtıjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetbıl kiderül, hogy szabályszerő mőködési feltételek mellett nem léphet fel jelentıs, a vízgyőjtı alsó részeit érintı, illetve határon átterjedı hatás.
59
Haranghy Csaba, Magyar Víziközmő Szövetség Vízellátás Tagozata, Duna-völgyi Víziközmővek Nemzetközi Szövetsége
52
A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülı nagy mértékő balesetszerő szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselık aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erıfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyőjtık felszíni vizeinek vízminıségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminıségi modellezést végeztek különbözı vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetıvé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövıbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekbıl származó szennyezıanyagok összegyőjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyőjtıre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintı, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különbözı kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhetı Technikáinak (EU BAT) megfelelı, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelı létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékő váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülı zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedı vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz győjtés és tisztítás kedvezı hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerő üzemeltetés mellett jelentıs vízminıség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben.
35. Szabó Dénes vagyok és a robbanóanyagokkal kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni. Mi történik, ha felrobban a robbanóanyagot tároló épület- mely a leírás szerint elég közel van a zagytározóhoz- és milyen erısségő rezgések keletkeznek, és ezek milyen hatást idéznek elı a zagytározóban?60
60
Szabó Dénes
53
A Verespatak Projekt tervezése során tekintetbe vették az ilyen jellegő balesetek lehetıségét, továbbá belefoglaltak kiegészítı megszorításokat és monitoring intézkedéseket az emberek és a környezet védelmében. A kockázatot természetesen lehet csökkenteni, de soha nem lehet kiküszöbölni. Ezért egy váratlan baleset esetében intézkedéseket fognak tenni az érvényben lévı törvényi elıírásokban meghatározott vészhelyzeti terveknek megfelelıen: Belsı Vészhelyzeti Terv Vészhelyzet Készültségi és Szennyezıanyag Kiömlés - Baleset Kárelhárítási Terv Külsı Vészhelyzeti Terv A legfontosabb vészhelyzeti beavatkozások az alább kerültek összefoglalásra: 1. Lehetséges hidrogéncianid kiömlés Beavatkozás: a fentebb felsorolt tervek azonnali alkalmazása a telepen kívüli lehetséges hatások mértékétıl függıen, a külsı vészhelyzeti tervvel történı azonnali összehangolás; A szélirányban lévı területek figyelmeztetése és kitelepítése, a kibocsátás visszaszorítása, amennyiben lehetséges hatásnak kitett személyeknek azonnali orvosi segítségnyújtás; A váratlan esemény kivizsgálása, valamint megelızı és helyrehozó tevékenység; Egyéb speciális vészhelyzeti tevékenységek alkalmazása. 2. Lehetséges cianid oldat kiömlés a feldolgozó üzemben a tartályok, csövek, tolózárak meghibásodása következtében Beavatkozás: a fentebb felsorolt tervek azonnali alkalmazása a telepen kívüli lehetséges hatások mértékétıl függıen, a helyi lakosok külsı vészhelyzeti terveivel történı azonnali összehangolás; A szélirányban lévı területek figyelmeztetése és kitelepítése, a kibocsátás visszaszorítása, amennyiben lehetséges hatásnak kitett személyeknek azonnali orvosi segítségnyújtás; A másodlagos visszatartó tározóba kiömlött oldat visszapumpálása a cianid folyamatba; Földgyaluk alkalmazása vészhelyzeti visszatartó területek kialakítására, a másodlagos visszatartó gátak szakadása, továbbá a szennyezett talajú területek azonnali helyreállítása esetére; A váratlan esemény kivizsgálása, valamint megelızı és helyrehozó tevékenység; Egyéb speciális vészhelyzeti tevékenységek alkalmazása. 3. Tüzek vagy robbanások a használatban lévı épületekben vagy a feldolgozási területen Beavatkozás: a területek vagy épületek azonnali kitelepítése, továbbá a szélirányban tartózkodó személyek figyelmeztetése, valamint a tőzoltóság értesítése; A tőzoltóság részt vesz a tőz visszaszorítási mőveletekben és az elsısegélynyújtásban; Amennyiben szándékos antropogén gyújtogatási tevékenység gyanúja áll fenn, együttmőködés a releváns jogi és katonai igazgatóságokkal; A váratlan esemény kivizsgálása, valamint megelızı és helyrehozó tevékenység; Egyéb speciális vészhelyzeti tevékenységek alkalmazása. 4. Kémiai szennyezés a feldolgozási/tározási területeken Beavatkozás: a terület kitelepítése és a szélirányban tartózkodó személyek figyelmeztetése, amit a veszélyes anyagokkal foglalkozó beavatkozási csoport
54
(„Hazmat”) felfejlıdése, valamint szennyezés visszaszorítási tevékenységek megkezdése követ; Elsısegélynyújtás a hatásnak kitett személyek számára az egészségügyi csoport által.
Hivatkozások: 5. fejezet – Biztonsági Jelentés
36. Végezetül szeretném meghívni az RMGC tagjait a ciánban alig mérgezı zagytározó vízkészletébıl egy pohár vízre, amit együtt fogyasztanánk el.61 A nyilvános vitán elhangzott hivatkozás azon alapszik, hogy a Verespataki Projekt zagykezelı létesítmény vizének cianid koncentrációja meg fog felelni az új EU irányelvnek az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl, mint ahogy ezt a továbbiakban leírjuk. A cianid egy toxikus vegyület, melynek kezelése és alkalmazása nagy körültekintést igényel, bár a higanytól eltérıen, normál légköri viszonyok között gyorsan bomlik veszélytelen összetevıkre. A Verespataki Projekt a legjobb elérhetı technikákat használja majd az arany kinyeréséhez, továbbá a melléktermékek kezeléséhez, és eleget fog tenni az európai rendeletnek, amely a cianidot tartalmazó hulladék kezelésére vonatkozik. Cianid az egyike azoknak a vegyületeknek, amely kioldja az aranyat. A világ számos országában, több száz aranybánya és sok más ipari létesítmény használja. A verespataki zagykezelı létesítményt a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak megfelelıen fogják megvalósítani. Ez egy környezetbiztos konstrukció lesz az ércfeldolgozás során keletkezı detoxifikált – méregtelenített – zagyok folyamatos elhelyezésére. Fejlett berendezéseket fognak használni a geotechnikai és vízszint ellenırzéséhez. Mivel a TMF-ben történı zagy lerakást detoxifikáció elızi meg, így az nagyon kis koncentrációban (5-7 parts per million, azaz ppm, vagyis mg/l) tartalmaz majd cianidot, mely jóval a nemrég elfogadott 2006/21/EK irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl 10 ppm-es szabályozási határértéke alatt lesz. A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) aláírta és eleget fog tenni a Nemzetközi Cianid Kezelési Szabályrendszernek (ICMC- International Cyanid Management Code), amely megköveteli a cianid kezelését a legjobb módszerek használatával. Az RMGC a Szabványrendszernek megfelelı gyártótól fogja a cianidot beszerezni. A környezeti hatásvizsgálat tanulmány szintén kiértékeli a cianid alternatíváit gazdasági, alkalmazhatósági és környezeti szempontból. A tanulmány összegzése az, hogy a cianid használata a Verespataki Projektben az EU-ban a legjobb elérhetı technika.
37. A romániai templomok, közülük is az ortodox templom 2003-ban hivatalosan kijelentette, hogy nem hajlandó semmilyen engedélyre a projekt által veszélyeztetett templomra vonatkozóan. Most az inkorrekt “füstbomba” megfogalmazással, Mr. Ashton ismételten
61
Szabó Dénes
55
mondta, hogy azóta már más vélemény alakult ki ebben a kérdésben. Mi ez a vélemény és hol lehet ezt megbeszélni a nyilvánossággal?62 Ahogy a kérdezı megjegyzi, a Szent Zsinat által tett megjegyzések 2003-ban születtek. Ezen megjegyzések alapján a Verespatak Projectet újratervezték, hogy csökkentsék a templomokat és a közösséget érı hatásokat.
A projekt területén található összesen 10 vallási hely közül két templomot és két imaházat át kell helyezni és helyreállítani a bánya terve szerint. Ezek a templomok a hitközség kívánságainak megfelelıen és a RMGC költségén kerülnek áthelyezésre. Templomok építése központi feladat lesz a társaság által építendı új településen, Piatra Albăn. A tény az, hogy az ipari zónában található falukban élı emberek 98%-a a felmérések során készített jegyzék szerint hozzáférést biztosít a birtokaikhoz – ez arra utaló jel, hogy megfontolják otthonaik eladását. Bízunk abban, hogy ha a közösség jelzi az RMP támogatását, akkor a közösség templomai mérlegelni fogják mi az elınyös az egyházközségük számára. A templomok követik az emberi közösségeket, hogy biztosítsák számukra a vallási szolgáltatást és támogatást.
Arról is említést kell tenni, hogy a 85/2003. sz. bányászati törvény 6. bekezdése kifejezetten lehetıséget biztosít a kisajátításra, mint a címzett számára rendelkezésre álló jogi eszközre hogy megszerezze a kitermelési körzetben folytatott bányászati tevékenységhez szükséges földek használati jogát. A 33/1984. sz. törvény a közhaszon céljára történı kisajátításról 1 bekezdése biztosítja, hogy „az ingatlantulajdon kisajátítása […] csak közhaszon céljából történhet, mint földtani vizsgálatok és talajkutatás, hasznos ásványi anyagok kitermelése és feldolgozása.” Következésképpen a tisztességes és megelızı ellenszolgáltatás fejében a jogi és alkotmányos elıírásoknak megfelelıen elvégzett kisajátítás az egyik lehetséges módszer a bányászati projekt megvalósításához szükséges földek használati jogának megszerzésére, ahogy a 85/2003. sz. bányászati törvény 6. bekezdése és a 33/1994. sz. törvény 6. bekezdése kifejezetten lehetıvé teszi.
38. Valójában nagy különbség, hogy 450 focipályányi zagytározó helyett Önök csak 367 focipályányi zagytározót képzelnek el. Akkor most megkérdezem, hogy mi is van abban a zagyban? A végén még kiderül, hogy annyira jó, hogy gyógyvíz is, ugye?63 A nyilvános vitán elhangzott hivatkozás azon alapszik, hogy a Verespataki Projekt zagykezelı létesítmény vizének cianid koncentrációja meg fog felelni az új EU irányelvnek az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl, mint ahogy ezt a továbbiakban leírjuk. A cianid egy toxikus vegyület, melynek kezelése és alkalmazása nagy körültekintést igényel, bár a higanytól eltérıen, normál légköri viszonyok között gyorsan bomlik veszélytelen összetevıkre. A Verespataki Projekt a legjobb elérhetı technikákat használja majd az arany kinyeréséhez, továbbá a melléktermékek kezeléséhez, és eleget fog tenni az európai rendeletnek, amely a cianidot tartalmazó hulladék kezelésére vonatkozik.
62 63
Hajtman Ágnes Hajtman Ágnes
56
Cianid az egyike azoknak a vegyületeknek, amely kioldja az aranyat. A világ számos országában, több száz aranybánya és sok más ipari létesítmény használja. A verespataki zagykezelı létesítményt a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak megfelelıen fogják megvalósítani. Ez egy környezetbiztos konstrukció lesz az ércfeldolgozás során keletkezı detoxifikált – méregtelenített – zagyok folyamatos elhelyezésére. Fejlett berendezéseket fognak használni a geotechnikai és vízszint ellenırzéséhez. Mivel a TMF-ben történı zagy lerakást detoxifikáció elızi meg, így az nagyon kis koncentrációban (5-7 parts per million, azaz ppm, vagyis mg/l) tartalmaz majd cianidot, mely jóval a nemrég elfogadott 2006/21/EK irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl 10 ppm-es szabályozási határértéke alatt lesz. A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) aláírta és eleget fog tenni a Nemzetközi Cianid Kezelési Szabályrendszernek (ICMC- International Cyanid Management Code), amely megköveteli a cianid kezelését a legjobb módszerek használatával. Az RMGC a Szabványrendszernek megfelelı gyártótól fogja a cianidot beszerezni. A környezeti hatásvizsgálat tanulmány szintén kiértékeli a cianid alternatíváit gazdasági, alkalmazhatósági és környezeti szempontból. A tanulmány összegzése az, hogy a cianid használata a Verespataki Projektben az EU-ban a legjobb elérhetı technika.
39. Örülnék, ha megcáfolná, hogy az elején arról volt szó, hogy az egész régióban összesen 8000 embert érint ez a projekt. Ezért a rettenetes nagy pénzért hát én azt gondolom, hogy gazdaságosabban is lehetne munkához juttatni a régióban azt a 8000 embert. Ha 8000 munkavállalóról van szó, és az ı családjaikról együtt talán 20 ezren vannak, egészségügyi szakértıként érdekelne, hogy beruházás elıtti alapállapotban, vajon milyen volt a lakosság egészségi állapota Verespatakon három évvel ezelıtt. Talán legrosszabb egész Románia szerte. Különösen a stressz egészségkárosító hatásaira gondolok. Ez valóban nem a határokon túli szennyezés kérdése, hanem ez az emberek közötti szolidaritás.64 Az összetett kimutatások alapján (5. kötet), a lakosság egészségi állapotára 100 km-es körzetben nincsen hatással. Az emberi egészségre gyakorolt esetleges hatásokra vonatkozó becslés, a veszélyes anyagok várható kibocsátásról Verespatakon és 40 környezı településen, 200km2-es körzetben készült el. A kimutatás a jelenleg ismert és a bányászati tevékenység eredményeképpen várható veszélyes anyag kibocsátásra vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy a várható koncentrációk alacsonyabbak a megengedett maximum értéknél (maximum permissible concentrations - MPC), nincsen kedvezıtlen hatásuk a helyi lakosságra [1]. Annak ellenére, hogy a bányászati tevékenység még nem kezdıdött el Verespatakon, a jelenlegi lakosság egészségügyi problémákkal küzd, a helyi lakóközösség egészségi állapota hanyatló összehasonlítva a környezı településekével. Következésképpen, egyértelmő intézkedések szükségesek a helyi lakosság egészségének javítását illetıen. Ezzel együtt, mint azt fentebb is említett, a bánya telepítése és üzemeltetése nem jelent további terhelést Verespatak lakosságának egészségi állapotára nézve, a jelen tanulmányban (Környezeti Hatástanulmány) szereplı szennyezıanyag kibocsátásokról készített elkeveredési modellek ismeretében.
64
Hajtman Ágnes
57
Hivatkozás: [1] 6.6 Fejezet, Eredmények és értékelésük, 24-129 oldal, 5. kötet, Egészségügyi alapállapot felmérés jelentés
40. Azt is szeretném tudni, hogy ha egy ilyen katasztrófa valaha is kialakulna Magyarországon, vajon a mi román barátaink nagy számban sietnének-e a segítségünkre, egy ilyen beruházás megelızésére. Erre a szempontra vonatkozóan kérném azokat, akikre ez vonatkozik, hogy kérjenek annyi információt, amennyit csak lehetséges a magyar kormányból, ha úgy gondolják, hogy itt valami nem megy jól. Úgy gondolom, hogy a bemutatott 40-nél több nagy ipari kockázatú vállalat is van itt, ezért gondoljuk, hogy a magyar kormányt cselekvésre kell kényszeríteni minden esetben.65 A kockázatot, annak természetébıl fakadóan, lehet enyhíteni és mértékét csökkenteni, de nem lehet megszüntetni. Összehasonlításképpen, olyan szokásos cselekedet, mint egy utcán való sétálás vagy a mindennapi tevékenységek elvégzése is magukban hordozzák a baleset lehetıségét. Ezeknek a baleseteknek valószínősége kétszer nagyobb, mint a veszélyes anyagokat használó ipari tevékenységnek. Tágabb értelemben véve az egész KHV tanulmány a hatások és az ezzel együtt járó kárenyhítések értékelésére összpontosít. A KHV tanulmány 4. fejezete kifejezetten a projekt hatásainak elemzésével foglalkozik. A következı sorok az KHV-ban tárgyalt hatásokról adnak összefoglalást. A Környezeti Hatásvizsgálat során készült tanulmány 7. „Kockázati esetek” c. fejezetében a természeti és technológiai kockázat értékelés tekintetében kihangsúlyozásra kerül az a tény, a biztonsági és megelızési beavatkozásokkal és a környezetgazdálkodási és kockázati rendszerek alkalmazásával a legszigorúbb normatívákhoz, szabványokhoz, illetve a tevékenységre vonatkozó legjobb gyakorlathoz, továbbá a hazai és nemzetközi javaslatokhoz viszonyítva elfogadható szintre csökkennek a hatások. Részletesebb értékelést végeztek azokra a baleseti forgatókönyvekre, melyeket a mennyiségi elemzés alapján fontosnak találtak, azaz a kialakulásuk valószínősége 10-6-nál nagyobb (csökkentett visszatérési idı 1: 1 000 000) ami azt jelenti, hogy komoly következményekkel járhatnak, így magasabb kockázat jár velük, mely szintje az 1-25-ig terjedı skálán a 9-12 szint fölé esik. Összehasonlítva, a mindennapi élet kockázata DélFloridában ugyanezen a skálán 1-25 szint közé esik. A Verespatak Projekthez kapcsolódó kockázatok teljes körő értékelését az olasz Környezetvédelmi Minisztérium és az Egészségügyi Világszervezet (WHO66) által kifejlesztett gyors környezeti és egészségügyi kockázatelemzési módszerrel végezték el. A természeti veszélyek és kockázatok beazonosítása és elemzése kulcsfontosságú adatokat és információkat szolgáltat a potenciális technológiai balesetek értékeléséhez, mégpedig: zagytározó létesítmény (TMF) tervezése során a tervezési paraméterek úgy kerültek megválasztásra, hogy teljesen lefedjék a területre jellemzı szeizmikus kockázatot. A szeizmikus tervezési paraméterek TMF-re és a javasolt telep egyéb létesítményeire történı alkalmazása eredményeként a biztonsági tényezı sokkal magasabb, mint román és európai tervezési szabványoknak megfelelı minimálisan elfogadható érték; 65
Hajtman Ágnes 66 World Health Organization
58
a projekt által közvetlenül érintett területen az árvízi kockázat nagyon alacsony marad projekt által érintett kis vízgyőjtı terület (Rosia és Corna patakok), a lehatárolás kialakítása, a telepen tervezett záporvízre kialakított víztechnológiai rendszerek összegyőjtı és vízszállító kapacitása, valamint általánosságban maga az Abrud vízgyőjtı miatt; a meteorológiai események által okozott kockázatokat számba vették és az érintett technológiai folyamat során felmerülı veszélyek megállapításánál ezeket figyelembe vették.
A morfológiai paraméterek és azok az egyéb, a telep és környezetének természetes lejtésérıl származó információkhoz való viszonya azt mutatja, hogy a (minıségileg becsült) földcsuszamlási kockázat alacsony és közepes szintek között alakul, és a következményei nem gyakorolnak jelentıs hatást a projekt szerkezeti részeire. A források ércvagyon-csökkenésével kapcsolatban nem jelentkezik jelentıs kockázat. A bányamővelési tevékenységet megfontoltan tervezték, úgy hogy csak nyereséges arany és ezüst forrásokat, és a projekt szempontjából fontos építési anyagot (követ) termeljenek ki. A bányakoncesszió vezetése a lehetı legkisebbre kívánja csökkenti a tartalékok „sterilizálását” (limitálja a tartalékokhoz való jövıbeni hozzáférést). A technológiai veszélyek és kockázatok elemzése során a telepen használandó veszélyes anyagok mennyiségét mind összességében, mind kategóriánként kiszámolták, a Mezıgazdasági, Erdı, Víz és Környezetvédelmi Minisztérium (MAFWE67) 1084/2003. sz. rendeletében található értesítési eljárás alapján. A projekt területén raktározásra kerülı veszélyes anyagok értékelése alapján a Seveso Irányelvet átültetı 95/2003-as Kormány Döntésben megadott vonatkozó mennyiségek alapján a Projekt a felsı és az alsó határ közé esik, ezért az S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A.-tól elvárják, hogy készítsen egy jelentést a környezeti hatásvizsgálat tanulmányról, melyet megküldve a helyi környezetvédelmi igazgatóságnak, továbbá a helyi polgárvédelmi igazgatóságnak, és egy Biztonsági jelentést a Projekt üzemeltetésérıl, a jelentıs baleseti kockázat megelızésére. A jelentıs, veszélyes anyagokat is érintı balesetek következményeinek elemzése során nemzetközileg és fıleg Európai uniós szinten elfogadott fizikai-matematikai modellek és a SLAB (Kanada) szoftver legújabb verzióját használták. Ez utóbbit a légköri gázoknál sőrőbb anyagok légköri diszperziójának számítására használják, mely helyzetek és szcenáriók sokaságát tudja kezelni. Ehhez hasonló az ipari balesetek hatásának és a következményeknek értékelésére fejlesztett EFFECTSGis 5.5 (Hollandia) szoftver. Több szcenáriót is figyelembe vettek eleget téve a belföldi jogszabályi elıírásoknak, különös tekintettel a Belsı Kárelhárítási Terv (GD 647/2005.) teljesítésével kapcsolatban. A jelentıs balesetek kockázatelemzésének következtetései az alábbiak: A telep berendezéseinek teljes megsemmisülése csak terroristák klasszikus vagy nukleáris fegyverei által lenne lehetséges. A HCN68 tartály és a NaCN69 oldó tartály, mely dúsított oldatokat tartalmaz egyidejő károsodása, illetve egy vagy több szivárgó tartály eredményezheti azt, hogy HCN keveredik a levegıbe. Ugyanebben az esetben, bizonyos helyzetekben és az elkeveredésnek kedvezıtlen idıjárási körülmények között a szennyezıforrás 40 m-es körzetében tartózkodó felkészületlen emberek, akiket 1 percnél hosszabb ideig ér – gázálarc használata nélkül – biztosan meghalnak. Tekintetbe kellene venni azt is, hogy 310 m-es körben a szennyezésnek több mint 10 percig kitett személyek komoly 67 Ministry of Agriculture, Forestry, Water and Environment 68 Hidrogéncianid 69 Nátriumcianid
59
kábulatba eshetnek, mely halálhoz is vezethet. Mérgezı hatás - széliránynak megfelelıen - a feldolgozó üzem a 2 km-es körzetében jelentkezhet. A mérı és ellenırzı berendezésekben fellépı mőködési hibák és/vagy mulasztás alacsonyabb pH értéket teremt a lúgozó tartályban, valamint sőrőbb és/vagy detox70 iszap és hidrocianid sav balesetszerő kibocsátását eredményezi. A 290 ppm koncentrációnak 10 percen túl kitett terület egy közel 36 m sugarú kör, az 50 ppm IDHL71 határértéket 30 perces kitettséggel egy 157,5 m-es sugarú területen lehet elérni. Ezeknek a köröknek a közepe a CIL tartályok emelvénye. Balesetszerő HCN kibocsátás a derítıbıl. A baleset a CIL tartályban a pH érték esését a pelyhesítı oldat túladagolásával és a hibás pH monitoring rendszerrel kombinálva alakulhat ki. A 300 ppm koncentrációnak 10 percen túl kitett terület egy közel 65 m sugarú kör, az 50 ppm IDHL határértéket 30 perces kitettséggel egy 104 m-es sugarú területen lehet elérni. A körök közepe a két DETOX berendezés közötti távolság fele. Balesetszerő HCN kibocsátás a DETOX berendezésrıl. A baleset a metabiszulfát oldat és/vagy rézszulfát oldat túladagolása miatt a reaktorban fellépı pH érték esését a hibás pH monitoring rendszerrel kombinálva alakulhat ki. A magas, 1000 ppm koncentrációnak 1 percen túl kitett terület egy 10 m sugarú körön belül helyezkedik el. A 300 ppm koncentrációnak 10 percen túl kitett terület egy 27 m sugarú kör, az 50 ppm IDHL határértéket 30 perces kitettséggel egy 33 m-es sugarú területen lehet elérni. A körök közepe a két DETOX berendezés közötti távolság fele. Az LPG72 tároló tartály felrobbanása. Az LPG tároló tartály kapacitása 50 tonna és az üzemen kívül, a főtıtelep közelében helyezkedik el. A szimulációt a legrosszabb esetre, a teljes tartály felrobbanására végezték el. Az I. küszöbérték 12,5 kW/m2 sugárzási főtés mellett egy 10,5 m-es körben, a II. küszöbérték 5 kW/m2 főtés mellett egy 15 m-es körben alakul ki. Kár vagy tőz az üzemanyag tartályokban. A szimulációt a legrosszabb esetre végezték el, a teljes dízel üzemanyag felgyulladását és égését figyelembe véve (tőz a tartályban vagy az üzemanyag töltése közben). A Corna töltés szakadása és rés kialakulása. Két hihetı szcenáriót vettek figyelembe a zagykezelı rendszerbıl történı zagy elfolyás szimulálására, és hat hihetı esetet dolgoztak ki különbözı idıjárási körülmények között a derítı vizének és zagy pórusvizének elfolyására, melyek jelentıs hatással bírnak a szárazföldi és vízi ökoszisztémára. Zagy elfolyás alakulhat ki 800 m-en a Corna völgyben (töltésszakadás kezdetekor), mely a töltésszakadási folyamat végeztével 1600 m-t is meghaladhatja. A vízminıségi hatások tekintetében megállapítható, hogy a cianid koncentráció 0,03 és 0,5 mg/l között alakul, amikor szennyezıanyag hullám eléri Aradot, a Maros folyó magyar-román határhoz közeli szelvényét. A modellezéssel járó matematikai limitáltság miatt ezek az értékek és a baleset hatása túlbecsült. Ezért ez az eredmény a legrosszabb esetet írja le, mely a Corna töltés egy extrém szakadásán alapul.
Egy új, sokkal precízebb és reálisabb szimulációt végeztek az INCA segítségével, mely figyelembe veszi a szennyezı hullám levonulása során a cianid diszperzióját, elillanását és lebomlását (Whitehead et al., 2006).
70
Detoxification ( cianid méregtelenítés) 71 Immediately Dangerous to Life or Health , azaz az életet és egészséget közvetlenül veszélyeztetı 72 Liquefied Petroleum Gas, azaz cseppfolyósított petróleum gáz
60
Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetıvé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövıbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekbıl származó szennyezıanyagok összegyőjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyőjtıre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintı, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különbözı kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhetı Technikáinak (EU BAT) megfelelı, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelı létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékő váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülı zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedı vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz győjtés és tisztítás kedvezı hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerő üzemeltetés mellett jelentıs vízminıség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben:
HCN megjelenése a zagytározó felszínén. A zagykezelı rendszer tározójának felületén megjelenı HCN szennyezés, és a levegıbe történı bekeveredésének szimulációja azt mutatja, hogy a koncentráció nem haladja meg 400 µg/m3 órás átlagértéket és a 179 µg/m3 8 órás átlagértéket. Ezek a HCN koncentrációk alig haladják meg a szag küszöbértéket (0,17 ppm) és jóval a potenciálisan veszélyes értékek alatt maradnak, A Cetate töltés szakadása és rés kialakulása. A Cetate töltés szakadására végzett árvízi modellezéshez használt paramétereket a „Csapadék intenzitás, gyakoriság és a felszíni lefolyás értékelése Verespatak projekt számára – Radu Drobot” címő hidrometeorológiai tanulmány szolgáltatta. A rés jellemzıit a BREACH modellel jelezték elı, míg a különbözı vízfolyás szakaszokhoz tartozó legnagyobb árvízi hullám magasságát a FLDWAV szoftverrel számították. A számítások során azt feltételezték, hogy összesen 800 000 m3/óra az a hozam, amikor az árvízi görbe csúcsa közvetlenül a töltés alatt 4,9 m és az Abrud keskeny völgyében 5,9-7,5 km-re a töltés alatt, miközben az utolsó szakaszon (10,5 km) a vízmélység megközelítıleg 2,3 m az alap vízállás felett és a maximális vízhozam 877 m3/s. Lejjebb a szélesebb Arias völgy megengedi, hogy az árhullám egy lényegesen szélesebb ártéren terüljön szét, mely egy erısen
61
lecsillapodott árvízi görbét eredményez. Ezek az eredmények a legrosszabb esetet írják le, mely egy extrém töltésszakadásán alapul. Baleset a cianid szállítása közben. A szállítandó cianid nagy mennyisége miatt (30 t/nap) az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat részletesen elemezték a ZHA – Zurich Hazard Analysis módszer segítségével. Ennek eredményeként, pl. kiválasztották a gyártó és a feldolgozó üzem közötti optimális szállítási útvonalat.
A cianid szállítására kizárólag speciális ISO minısítéső SLS konténereket használnak, mindegyik 16 tonnás. A konténerek mérete megfelel az ISO-nak, így közúti és vasúti szállításuk és szabványos konténer kezelési eszközök alkalmazása lehetséges. A konténer védıkerettel rendelkezik. A könnyebb kezelhetıség érdekében ezt a szerkezetet lábakkal látták el, mely lehetıvé teszi, hogy átmeneti tárolás céljából a szállító jármőrıl leválasszák. A gallér vastagsága 5,17 mm, mely kiegészülve a védı- kerettel további védelmet nyújt az esetlegesen bekövetkezı baleset során. Ez a rendszer BAT-nak tekinthetı és jelenleg az egyik legbiztonságosabb cianid szállítási lehetıség. Meg kell jegyezni azt a tényt, hogy a tanulmány bemutatja ezeknek a szcenárióknak ez elıfordulási valószínőségét (166-171. oldal, Következtetések). A cianid kezeléssel kapcsolatosan elkészült egy tanulmány „Verespatak projekt, Cianid kezelési terv” címmel, mely teljesíti az „Nemzetközi Gazdálkodási Kódex az arany kitermelés során használt cianid gyártására, szállítására és használatára73” (Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet74) c. kódex elıírásait. Az S.C Roşia Montană Gold Corporation 2002 májusában írta alá ezt a kódexet. A 7. fejezethez „Kockázati esetek” tartozó irodalomjegyzék a 173-176. oldalon került felsorolásra.
41. Jó estét kívánok, Szabó Zsuzsa vagyok környezetgazdálkodási agármérnök. A büszke román hölgyhöz mondanék egy mondatot, aki magyarul beszélt. Gondoljon bele, hogy ez a cég most munkát adott, de az a cég el is veszi azt a munkát, ha 17 vagy 20 év múlva elmegy, és otthagyja a falut kizsákmányolva és munka nélkül hagyva az embereket. Ez csak egy megjegyzés, szerintem el lehet ezen gondolkodni.75 A Verespatak Project (RMP) a helyi és regionális gazdasági fejlıdés katalizátora lesz. Mint bármely más jelentıs ipari fejlesztés esetében, a hatások között lesznek pozitívak és negatívak is. Verespatak esetében az elınyös hatások maximálisan ki lesznek használva a helyi és regionális önkormányzatok, valamint egyéb hasonló társadalmi csoportok bevonásával a fejlesztési kezdeményezésekbe, amely részvételi politikánk része. A negatív hatások enyhítésre kerülnek a Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) által meghatározott intézkedéseken keresztül. A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) felismerte, hogy a fenntartható fejlıdés egy multi-dimenziós fogalom, ami a tıke öt egymással kölcsönös kapcsolatban álló kulcsterületének a kombinációja.
73 International Management Code for the Manufacture, Transport and Use of Cyanide in the Production of Gold 74 International Cyanide Management Institute 75 Szabó Zsuzsa
62
Pénzügyi Tıke Gazdasági fejlıdés hatása, pénzügyi kezelés, adók Átlagosan 1200 munkahely megteremtése a 2 éves építkezés ideje alatt, ennek nagy része helyi munkaerı; 634 munkahely megléte a mőködés során (közvetlen alkalmazás, beleértve a szerzıdéses alkalmazást a takarításra, biztonsági szolgálatra, szállításra, és egyebekre) 16 évre, ennek nagy része helyi munkaerı; Körülbelül 6000 közvetett munkahely a következı 20 évre helyi és regionális szinten; 1 milliárd USD kerül befizetésre nyereségrész, nyereségadó, jogdíjak, valamint egyéb adók és díjak formájában a romániai helyi, regionális és országos kormányzatoknak; 1,5 milliárd USD-t fordít a vállalat termékek és szolgáltatások beszerzésére Romániában. Ebbıl 400 millió USD a kivitelezés ideje alatt (2 év) és 1,1 milliárd USD a mőködés ideje (16 évvel számolva) alatt kerül elköltésre; Egy mikrohitelezési finanszírozási lehetıség felállítása a régióban, amely megkönnyíti a hitelhez jutás lehetıségét; A helyi és regionális üzletfejlesztés népszerősítése, egy üzleti központ és inkubátoregységek felállítása, mentori szerep felajánlása, tréningek (vállalkozás, üzleti terv, pénzügyi és adminisztratív vezetés, stb.), jogi, pénzügyi és adminisztratív tanácsadás. Fizikai Tıke Infrastruktúra – beleértve az épületeket, energiát, közlekedés, víz- és hulladékgazdálkodási eszközöket A kormányhivatalok bevételének növekedésével – 1 milliárd USD 20 éven keresztül (a kivitelezés, termelés, és bezárás idıszakában) – olyan plusz források keletkeznek, amelyek felhasználhatóak közösségi infrastruktúra fejlesztésére; Az RMCG kialakítja Piatra Albã és Dealul Furcilor újratelepítési területeit Alba Iulia megyében. Piatra Albã-ban új városközpont, kereskedelmi és lakóterületek épülnek; ezek átadásra kerülnek majd a helyi hatóságok részére amint elkészülnek. Az Újratelepítési és Újrarendezési Akcióterv (RRAP - Resettlement and Relocation Action Plan) minden adatot tartalmaz ezekrıl a kezdeményezésekrıl. Emberi Tıke Egészség és oktatás: Egy magán gyógyszerellátó és klinika Piatra Albã-ban (lásd az RRAP-ben) amelyek széles társadalmi körben elérhetıek lesznek az egészségbiztosításon keresztül; Az Abrud kórház egyik szárnyának felújítása és a társadalom szélesebb körében elérhetıvé tétele a román nemzeti egészségügyi rendszeren keresztül; A SMURD (Újraélesztési és Mentési Mobil Sürgısségi Ellátás) orvosi rendszer alkalmazása a térségben; Új iskola, lakó és középületek építése Piatra Albã-ban. Mindez részletesen leírásra került az RRAP-ban; Egészségtudatossági kampányok, (a helyi hatóságokkal és a nem kormányzati szervezetekkel együttmőködésben) amelyek sok más között elsısorban a következıkre koncentrálnak: reprodukciós egészség, diéta, és egészséges életmód; Együttmőködés az oktatási szolgáltatókkal, valamint a nem kormányzati
63
szervekkel a térségben az oktatási lehetıségek fejlesztésével és a szélesebb körben megvalósuló hozzáféréssel kapcsolatban, pl. Ovidiu Rom és helyi hatóságok. Társadalmi Tıke Készségfejlesztés, közösségi kapcsolatok és társadalmi hálózatok és az ezeket támogató intézmények, valamint a kulturális örökség megırzése: Erıfeszítések Verespatak fejlesztésére és kulturális örökségének népszerősítésére helyi szinten és a turizmus fejlesztése érdekében; Felnıttképzési lehetıségek és készségfejlesztési programok biztosítása, beleértve az oktatási programokat és ösztöndíjakat, mindez az elhelyezkedési lehetıségek növelése érdekében mind közvetlenül az RMGC-nél, mind általánosan; A programok támogatják a kiszolgáltatott embereket és csoportokat, céljuk a társadalmi hálózatok megerısítése, különösen Verespatakon (Jószomszéd Program, Társadalmi Program); Együttmőködés a környékbeli fiatalokkal foglalkozó nem kormányzati szervekkel, a közösségben megtalálható képességek fejlesztésének és növelésének érdekében. Természeti Tıke Tájkép, biológiai sokszínőség, vízminıség, ökoszisztémák: Az RMP terveiben és a SOP-ban található intézkedések a környezetvédelmi hatások minimalizálását fogják eredményezni, ahogy ez megjelenik a KHV-ban; A jobb környezeti feltételek emelni fogják Verespatakon az életminıséget; Oktatás és támogatás a környezetvédelmi megfontolások üzleti tervekben való szerepeltetésére; Figyelemfelkeltés a gazdasági tevékenységbıl származó pozitív környezeti hatásokra; Kölcsönökkel összefüggésbe hozott környezeti szabványok betartásának támogatása a mikrohitelt nyújtó intézményen keresztül, beleértve a környezeti teljesítmény ellenırzését; Üzletviteli viselkedési kódex, amely megköveteli az RMP beszállítóitól, hogy eleget tegyenek az RMGC környezetvédelmi szabványainak; Ez az öt terület támogatja a fenntartható fejlıdés három – társadalmi, környezeti és gazdasági – pillérjét. Az RMGC véleménye az RMP társadalmi és a gazdasági elınyeirıl a Közösségi Fenntartható Fejlıdési Tervben és a KHV 4.8 fejezetében – a Társadalmi és Gazdasági Környezetben – került kifejtésre. Az RMGC együtt fog mőködni a közösségfejlesztési ügyekben a közösség érdeklıdı tagjaival. Az RMGC együttmőködési elkötelezettsége kiterjed a helyi, regionális és nemzeti hatóságokra. Ez a megközelítés lehetıséget ad a közösségnek, hogy integrált módon, az összes érintett bevonásával birtokolja, irányítsa és ellenırizze az összes fontos fejlesztési ügyet. Ezen elkötelezettség szellemében az RMGC már idáig is számos konzultációt lefolytatott, beleértve 1262 egyéni megbeszélést és interjút, kérdıívek szétosztását, amelyekbıl közel 500 érkezett vissza kitöltve, valamint elvégzett 18 fókuszcsoportos interjút és 65 nyilvános vitát. Ezen kívül számos tanácskozást tartott a kormányzati hatóságokkal, nem kormányzati szervezetekkel és egyéb potenciális érintettekkel. A visszacsatolást felhasználták a KHV Vezetıi Terveinek készítése, valamint az együttmőködési és a fejlesztési program tervezetkészítése során.
64
Az RMCG jelenleg is végzi egy átfogó monitoring program fejlesztését, hogy kiértékelje a káros társadalmi-gazdasági hatások csökkentésének és a hasznosak növelésének lehetıségeit. Ez a monitoring program magában foglalja az érintettek és a potenciális érintettek véleményét és szempontjait. Ezen vélemények intézményesítése érdekében – számos helyi és regionális érintett csoporttal együttmőködésben – az RMGC részt vesz a helyi és regionális társulások kialakításában, hogy segítse az RMGC-t és a közösséget az RMP folyamatának ellenırzésében. Az RMGC monitoring programja átlátható módon kerül végrehajtásra, lehetıséget adva a feleknek az eljárás hatékonyságnak kiértékelésére és fejlesztési javaslatok megtételére. Ez a folyamat a projekt teljes ideje alatt tart azzal a céllal, hogy maximalizálja az elınyöket és minimalizálja a negatív hatásokat. Egy elızetes keret már kialakításra került, amely segítséget nyújt majd a monitoring terv kifejlesztésének irányításban (lásd 14. kötet, 4.8. fejezet, Társadalmi és Gazdasági Környezet, 7-1. táblázat a Roşia Montană projekt KHV-ában). A partnerségek magukban foglalják az oktatást és fiatalok foglalkoztatását és képzését illetı kezdeményezéseket, úgymint: Roşia Montană NGO Társulás; Roşia Montană Ifjúsági Társulás; Apuseni Ifjúsági Szórakozási Központ; Roşia Montană Oktatási Társulás. Más társulások környezetvédelmi szempontok ellenırzésével és kezelésével foglalkoznak, így például a Verespataki Kutatóközpont a Környezetért és Egészségért (The Roşia Montană Research Center for Environment and Health). A Verespataki Biodiverzitás Társulás (Roşia Montană Biodiversity Partnership) és a Verespataki Erdészeti Társulás (Roşia Montană Forestry Partnership) felelıssége a biofizikai aspektusok ellenırzése és kezelése. Az RMP által bemutatott gazdasági lehetıségek további támogatása és fejlesztése érdekében az RMGC a helyi érintettekkel is együttmőködik egy üzleti központ felállításának érdekében. Az RMGC és a partnerei által kínált képzési programok, valamint az RMP ideje alatt szerzett munkatapasztalat várhatóan magasan képzett és szakképzett munkaerıbázis kialakulásához vezetnek számos területen. Ezek az emberek várhatóan versenyképesebbé válnak a munkaerıpiacon, és növekszik az esélyük más bányavállalatoknál történı elhelyezkedésre. Ráadásul bizonyos készségek nem csak a bányászati szektorban alkalmazhatóak. A közvetlen készségfejlesztés mellett az RMP, mint számottevı befektetı, jelenléte fejleszteni fogja a terület gazdaságát, bátorítva és segítve a nem bányászati tevékenység fejlıdését. A fejlettebb beruházási és gazdasági környezet várhatóan olyan üzleti lehetıségek kialakulásához vezet, amelyek az RMP-el párhuzamosan fejlıdnek és túlmutatnak a bányászati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenységeken. Ez, a gazdasági fejlıdés diverzifikációja, az RMP megvalósításához vezetı befektetések egyik legfontosabb elınye. Az Övezeti Urbanizációs Terv (PUZ – Zonal Urbanism Plan) tartalmazza az RMP által felhasznált földterületek részletezését, amely a verespataki önkormányzat területének 25%át érinti, nyitva hagyva a lehetıséget számos más üzleti vállalkozás számára. Néhány vállalkozás éppen most alakult meg az önkormányzat területének maradék 75%-án, a PUZ véglegesítése után az üzleti kezdeményezések további támogatásban részesülhetnek. [2]
65
További információkért tekintsék meg a Verespataki Fenntartható Fejlıdés Program és Társulás (Roşia Montană Sustainable Development Programs and Partnerships) 4. mellékletét. Hivatkozások: [1] Az RMP-re vonatkoztatott multiplikátor hatás a következıképpen alakul: 1 közvetlen munkahelyre 30 közvetett, teljes munkaidıs munkahely kialakulása 20 évre vetítve. A multiplikátor hatás kiszámításához használt összetett módszertanról bárki tájékoztatást kaphat az RMGC-n keresztül. Ezzel együtt a jóval konzervatívabb 1: 10 - közvetlen: közvetett arány van használatban, hogy a számítások illeszkedjenek az elszegényedett régiókban megvalósuló nagy bányászati projektekhez, amelyek ilyen mértékő multiplikátor hatással számolnak. Ez kerül említésre a következı dokumentumban: UNCTAD (2006), Árucikk-politika a fejlıdésért: egy új keret a szegénység elleni küzdelemben. TD/B/COM.1/75 Genf, Svájc. [2] A meglévı iparágakról - mint a mezıgazdaság és a turizmus - is van szó a KHV 14. kötetének 4.8. fejezetében (Társadalmi és Gazdasági Környezet), valamint a 31. kötetben (L terv - Közösségi Fenntartható Fejlıdés Irányítási Terv). Ezek az adatok elsısorban abból a célból kerültek összegyőjtésre, hogy elemezhetıek legyenek a projekt lehetséges hatásai ezen iparágakra. (MMGA_0069 CSDP)
42. Beszéltünk a határokról, a vízrıl, az emberekrıl, valamint a cianidos katasztrófáról, viszont nem beszéltünk taposási károkról, zajszennyezésrıl, és légszennyezésrıl. Erre is ki kellene terjednie a tanulmánynak. Köszönöm.76 A környezeti hatásvizsgálatok (KHV) egy elızetes, összesített felmérést foglalnak magukba az álló gépek és a közlekedési eszközök zajáról, amely kezdetben segít megismerni a Verespatak Projekt összesített háttérzaját és vibrációját, valamint alapja lehet a jövıbeli felméréseknek és a helyes eljárás kiválasztásának, a legjobb gyakorlati megvalósításhoz/ a legjobb elérhetı technikák kiválasztásához, amely tovább csillapíthatja a potenciális zajt és vibrációt a Projekt mőködése során. Ezeket a felméréseket alkalmazzák az építkezések nagy részénél, üzemeltetésnél, a bezárási folyamatoknál és a géppark mőködtetésénél. Ezeket a felméréseket dokumentálják és az adatokat táblázatba foglalják és isopleth térképet készítenek, jelölve a fıbb zajforrásokat az adott Projekt évre vonatkozóan; lásd 4.3.8. -4.3.16. Táblázatokat és a 4.3.1.- 4.3.9. adatokat. Ezek a részletek alkalmazhatók a módszerek beállításánál, a használt adatok felhasználhatók a Projekt minden szakaszára (építkezés/ üzemeltetés/bezárás) vonatkozó potenciális hatások megelızésében/csillapításában/ eliminálásában, a 4. Fejezet, 4.3. bekezdés foglalkozik „A környezeti hatásvizsgálat zaj és rezgés tanulmányozásával”. A Projekt 0., 9., 10., 12., 14. és 19. éveit választották ki a modell elkészítéséhez, mivel ezekben az években várható a legmagasabb zajszennyezés. Ezeknek az éveknek az adatait használják majd a levegıminıség modelljének elkészítéséhez is (ld. 4.2. bekezdés), mivel a levegı és a zajhatás gyakran azonos eredető és szorosan összefügg. Hogy még pontosabb legyen az összes kibocsátható hatásnak a vizsgálata, ezeket a felméréseket, a 4.3.6.1. bekezdésben, kiegészítették a közlekedésbıl származó levegı és zajhatásokkal. A Projekt tervrajzát, a gyártási üzemek és a berendezések rajzait használták a zajforrások elhelyezéséhez. A vevıkészülékek elhelyezéséhez felhasználtak a háttér tanulmányokat, a 76
Szabó Zsuzsa
66
projekt mőszaki terveit és a Roşia Montană Gold Corporation által biztosított környezeti dokumentumokat. Ezeknek az információknak a felhasználásával a zajforrás helyeihez és a vevıkészülékek elhelyezkedéséhez, a zajmodellezı programhoz megfelelı, x,y,z koordinátákat rendelték hozzá. A klasszikus hanghullám elhajlása szerint történtek a számítások, tekintetbe véve különbözı gyengítı tényezıket, mint levegı abszorpció, minimális talajhatás és különbözı akadályok/árnyékolások. A modell az AAC (Acoustic Aliance Consulting) által lett validálva évek alatt számos, olyan mőködı ipari létesítményben történı zajméréssel, amelyeket már ezt megelızıen a tervezési szakaszokban is modelleztek. A modellezéssel kapott becslések és a tényleges mérési adatok a közel megegyezı értékeket mutatnak, 1-3 dB (A9). Amennyiben a soron következı robbantás sorozat megfelelıen csúsztatva van idıben, egyszerre csak kisszámú robbantás lesz. Az egyes vállalatok robbantási jelentései szerint a láncrobbantások, a NONEL késleltetı rendszerrel, lehetıvé tesznek számos apró robbantást, amely megfelel egy nagy robbantásnak, de mégsem okozza a robbantási törmelék detonációs területen kívülre történı szóródását. Az ezredmásodperces késleltetési technikák hatékonyak, mivel a gödör robbantási átmérıjén kívüli kızetmozgások hozzávetıleg 3 ezredmásodperc/ méter. Például, ha két robbantási gödörsor fúrnak 8 méterre egymástól a második körülbelül 24 ezredmásodperccel az elsı után fog robbanni. Így tehát be lehet állítani a második sor robbantási idejét, és maximalizálni lehet a kızetmozgást. Ha a bányarobbantást megfelelıen kivitelezik egy külsı szemlélı egy fel-le irányú földmozgást fog észlelni, egy hullámfrontot, mintha valaki egy finom hullámzást indítana el egy padlón heverı szınyegen. Ahogy a hullám mozog, úgy préseli össze a kızetet hullámmá a sorozatos apró intenzív robbantás. Összegezve, speciális technikákat használva (különbözı kerülettávolságokban) elkerülhetı hogy, az építkezéssel járó káros hatásoknak a verespataki közösség ki legyen téve, bár a létesítmény állapotának romlásával és a gyors beavatkozást biztosító kompetens szervek hiányával szerkezetet lehetetlen lesz majd helyreállítani. A robbantás technikájáról részletesebb leírás található a 7.1. Függelékben- „Javasolt robbantási technika Verespatak Projekt mőködtetéséhez”.
43. Néhány szót szeretnék hozzátenni John kijelentéséhez mely szerint mi klórt használunk az ivóvíz tisztítására Budapesten. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben más az összehasonlítási alap, hiszen mi az ivóvizünk megtisztításához használjuk a klórt, a közösség érdekében, Önök pedig elviszik innen az aranyat messzire, Kanadába, külön a világ dúsgazdag részvényeseinek. Úgy hogy ez egy teljesen más téma. Kérem, engedjék meg, hogy legyen egy múló kis szerepem ebben a színi elıadásban – ezt a két magyar közmeghallgatás alapján nevezem így, ahol John szakmai kérdésekben képes volt ügyesen elkerülni a válaszadást. John, úgy tőnik, hogy a beruházásotok mindenben megfelel a
67
romániai törvényeknek ugyanúgy, mint az EU irányelveknek. Soka embert meggyız arról, hogy egy cianid-katasztrófa esélye 1: 1000000 vagy 1: 10000000 vagy 1: 10000000.77 Az országhatáron átterjedı hatás elkerülésének érdekében a Verespatak Projektet „túlépítik”, a kockázat mérséklésével és beruházás létesítményeinek szigorú szabványok szerinti az EU hatóságok, és a projektet jegyzı bankok képviselıi és egyéb nemzetközi felügyelık ellenırzése melletti megvalósításával. Ez irányú törekvés egyik kulcsfontosságú elemeként a KHV tanulmányban figyelembe vettek olyan baleseteket melyek a Verespatak Projekt során bekövetkezhetnek és országhatáron átterjedı hatással bírnának. Ezek a KHV tanulmány 10. fejezetében kerülnek bemutatásra. A figyelembe vett baleseti események a következık: 1. töltésszakadással járó zagyvíz és/vagy zagy elfolyás, 2. baleset következtében cianid kijutása a bányamővelés területére a megépülı szállítási folyosókon keresztül. A feltételezett meghibásodási szcenárióhoz kapcsolódó hatások speciális értékelését végezték el annak érdekében, hogy megállapíthassák eredményezhetnek-e országhatáron átterjedı szennyezést. A feldolgozás alapján megállapítható, hogy a vizsgált balesetszerő események helyi/regionális szinten negatív hatással bírhatnak, de nincs országhatáron átterjedı hatásuk. A Szarvaspatakon történı gátszakadás következményeként országhatáron átterjedı balesetszerő szennyezés nem valószínősíthetı, mivel a gát tervezése során különleges biztonsági intézkedéseket vettek figyelembe. Néhány tervezési paraméter az ilyen típusú rendszerre vonatkozó román és európai tervezési szabványok elıírásinál is szigorúbban lett megadva. Többek között a tározó kapacitást úgy határozták meg, hogy két egymást követı extrém csapadékeseménybıl – 450 mm/m2/24h mely megfelel 900 mm/m2-nek amit még soha nem regisztráltak Romániában - származó felszíni lefolyást is visszatartson (minden egyes valószínő legnagyobb csapadék (Probable Maximum Precipitation - PMP) árvízi térfogata 2,7 millió m3). Ugyanakkor a töltést úgy tervezték, hogy ellenálljon a Richter skála szerinti 8-as erısségő földrengésnek, melynek átlagos visszatérési idıköze 1:475 év [1], azzal az eredménnyel, hogy egy ilyen erısségő földrengés nem károsítja a töltést és az üzemelés az általánosnak megfelelıen folytatható. A töltés úgy lett megtervezve, hogy még a bezárást követıen is kis károsodással, de ellenálljon az olyan erısségő földrengésnek, mely a 10 000 évente egyszer fordul elı. AKHV tanulmányban folytatott technológiai értékelés részeként készült elızetes értékelés szerint a PMP átlagos visszatérési idıköze 1 : 100 000 000 és 1 : 1 000 000 000 év [2] közötti tartományban határozták meg. Meg kell jegyezni, hogy az 1: 1 00 000 évnél nagyobb visszatérési valószínőség az esemény nagyon alacsony valószínőségő elıfordulását jelenti (24 óra hosszú esızés). Speciális biztonsági intézkedéseket vezettek be. A tározó medencét úgy tervezték, hogy ellenálljon bármilyen veszélyes természeti jelenségnek, mely elıfordulhat a területen. Ugyanakkor elméleti szcenáriókat dolgoztak ki azt feltételezve, hogy ha nem tesznek eleget a tervezési módszertannak, mely töltésszakadáshoz vezet. Ezek a szcenáriók a feltételezhetı legrosszabb eseteket jelentik a TMF technológiai jellemzıinek figyelembe vételével. A vizsgált szcenáriókat a KHV tanulmány 7. fejezete (6.4.3. alfejezet 117-121. oldal) mutatja be részletesen. Ebben az alfejezetben bemutatásra kerülnek egy ilyen 77
Tömöri Balázs
68
baleset potenciális következményei is. A KHV tanulmányban bemutatott cianid koncentráció eloszlási adatokat egy konzervatív elkeveredési modell segítségével adták meg, mely nem veszi számításba a diszperziót és a hígulást, mely természetes körülmények között kialakul egy szennyezı hullám levonulása során. A késıbbiekben egy sokkal precízebb és reálisabb szimulációt végeztek az INCA segítségével, mely figyelembe veszi a szennyezı hullám levonulása során a cianid diszperzióját, elillanását és lebomlását (Whitehead et al., 2006). Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetıvé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövıbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekbıl származó szennyezıanyagok összegyőjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyőjtıre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintı, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különbözı kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhetı Technikáinak (EU BAT) megfelelı, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelı létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékő váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülı zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedı vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz győjtés és tisztítás kedvezı hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerő üzemeltetés mellett jelentıs vízminıség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. Összefoglalásként megállapítható, hogy potenciális határon átterjedı hatással járó töltésszakadás elıfordulási valószínősége 10-12, ami azt jelenti, hogy egy ilyen esemény minden 1012 évben egyszer fordulhat elı, mely rendkívül alacsony kockázatot jelent. A kockázat elemzési módszer leírása a KHV tanulmány 7. fejezete, 2.1 alfejezetében (15-23. oldal) található. A cianid szállítására kizárólag speciális ISO minısítéső SLS78 konténereket használnak, mindegyik 16 tonnás. A konténerek mérete megfelel az ISO-nak, így közúti és vasúti szállításuk és szabványos konténer kezelési eszközök alkalmazása lehetséges. A konténer 78
Solid to Liquid System
69
védıkerettel rendelkezik. A könnyebb kezelhetıség érdekében ezt a szerkezetet lábakkal látták el, mely lehetıvé teszi, hogy átmeneti tárolás céljából a szállító jármőrıl leválasszák. A gallér vastagsága 5,17 mm, mely kiegészülve a védı- kerettel további védelmet nyújt az esetlegesen bekövetkezı baleset során [4]. A KHV tanulmány (10. fejezet Országhatáron átterjedı hatások) megállapítja, hogy a vizsgált balesetszerő események helyi/regionális szinten negatív hatással bírhatnak, de nincs országhatáron átterjedı hatásuk. Hivatkozások: [1] 7. Fejezet – Kockázatok, 2.2.2.2 alfejezet, 27. oldal és 2.4.3 alfejezet, 38. oldal [2] 4.1. Fejezet – Víz, 4-18. ábrák, 18. oldal (KHV Tanulmány) [3] „Verespatak és az Abrud, Aries és Maros folyók vízrendszerének vízminıségi modellezési tanulmánya: Helyreállítási stratégiák és a potenciális szennyezési események hatásainak értékelése”, Paul Whitehead Professzor, Danny Butterfield és Andrew Wade, Readingi Egyetem, School of Human and Environmental Sciences, 2006 December [4] 7. Fejezet – Kockázatok, 5. alfejezet, 99. oldal
44. Szeretnék egy megjegyzést tenni annak a Verespataki hölgynek a hozzászólásához, akit tiszteletben tartok, de már nincs a teremben. Közvetlenül tıle, egy független verespataki lakostól hallottuk, hogy a fia egyetemi tanulmányait az RMGC fizeti. Remélem, hogy ennek a tanulmánynak a szerzıi, valamint bírálói is függetlenebbek (pártatlanok) lesznek, mint az a hölgy, akirıl beszélek. Köszönöm szépen.79 A jogi követelményekre vonatkozóan környezeti hatástanulmányt a Verespatak bányászati projektre „a projekt [...] felelıstıl független természetes és jogi személy” illetve „az illetékes hatóság által elfogadott” személy végezte [1]. A jog nem állapít meg kötelezettséget az Környezeti Hatásvizsgálat fejezeteinek szerzıire vonatkozóan. A jogi követelmények értelmében [2] a Környezeti Hatásvizsgálati jelentés tartalmaz 1. Általános információk fejezetben, 2. részben - a jelentés minısített szerzıinek elérhetıségi adatait, ez az információ szerepel a 9. Nem technikai összefoglaló fejezetben is. 2004 júniusa óta már nem jogszabályi követelmény a Környezeti Hatásvizsgálat („vagy annak részei”) minısített szakértık általi aláírása [3]. Az illetékes környezetvédelmi igazgatóságok és a nyilvánosság számára szolgáltatott információk hitelességének felelıssége a projekt […] kezdeményezıié , a környezeti hatástanulmány hitelességének felelıssége pedig annak szerzıié [4], azaz a minısített szakértıkbıl álló csapat „az illetékesség legmagasabb szintjén minısített természetes személyek” és „minısített jogi személyek” [5] esetében, akik részt vettek a környezeti hatásvizsgálat kidolgozásában, a projekt kezdeményezıivel kötött megállapodás alapján. (MMGA_776 Engedélyezés) A környezeti vizsgálatba bevont összes társaságra vonatkozó adat a nem technikai összefoglaló elején található. 5 oldalon keresztül mutatja be a tanulmányba bevont cégek nevét, a képviselıik nevét és az internetes oldaluk címét.
79
Tömöri Balázs
70
45. Hozzá kell tennem, akárhogy is, az RMGC projektnek azért nincs alternatívája, mivel a helyi igazgatóságok nem adnak ki semmilyen engedélyt semmilyen vállalkozási tevékenységre, sem turizmusra, sem kereskedelemre. Csak bányászati tevékenységet lehet végezni, semmi mást. Tehát, nincs alternetíva, de még mindig nem hiszem, hogy Önök, John korrekt módon használták ki a kedvezı lehetıséget.80 A KHV jelentésben található információk alátámasztják a kérdezı általános megközelítését, miszerint a bányászaton kívül egyéb iparág tekintetében Verespatak gyengén fejlett. Ugyanakkor a KHV jelentés kiemeli és értékelést is végez arra vonatkozóan, hogy az RMP 81 megvalósulása eleve nem zárja ki egyéb iparágak fejlıdését a területen. Sıt az RMP felszámolja a beruházásokat jelenleg visszaszorító akadályok némelyikét, mint például a gazdátlan és szennyezett területek elıfordulását, a szennyezett vízfolyásokat, valamint általánosságban a szegényes infrastruktúrális és szociálisgazdasági körülményeket. Az RMP által javasolt a Verespatak Természetvédelmi Területen végzendı megfelelıen irányított és támogatott megırzési munkálatok elısegítenék, hogy a terület vonzóvá váljon a turisták számára. A KHV jelentés 5. fejezete megállapítja, hogy a turizmus csak akkor lehetséges és hasznot hozó, ha valamit tudnak nyújtani a turistáknak a tiszta környezet, megfelelı infrastruktúra, valamint látványosságok, mint múzeumok és megközelíthetı történelmi emlékmővek tekintetében. Egy bányamővelési projekt, mint például a javasolt RMGC, az adókon keresztül biztosítani fogja a szükséges alapokat az infrastruktúra fejlesztésére. Az RMP-n és annak örökség kezelési tervén keresztül 25 millió US Dollárt fog befektetni a vállalat a kultúrális örökség védelmére oly módon, hogy az támogatni fogja a turizmust. Egy képzési program biztosítja majd a turisztikai tevékenységek fejlesztéséhez szükséges eszközöket, továbbá a verespataki mikro hitel (Roşia Montană Micro Credit) támogatni fogja az embereket éttermek és egyéb turistákat vonzó üzletek nyitásában. A projekt végén egy új falu lesz itt, valamint Verespatak helyreállított régi központja egy múzeummal, szálláshelyekkel, éttermekkel, modernizált infrastruktúrával és olyan megırzött emlékmővekkel, mint Tăul Găuri – melyek mind turista látványosságként szolgálnak majd. Az RMGC megrendelt egy turisztikai dokumentációt, amely megállapítja, hogy melyek a lehetséges turisztikai piacok és ezeket hogyan lehet a legjobban kezelni egy integrált projektben. (Kiinduló turisztikai javaslatok, Gifford Jelentés 13658. R01)
46. Jó napot, Zita Zmeskál a nevem és két kérdésem lenne. Az elsıt már többször megfogalmazták ma, de mindig megválaszolatlan maradt. Ismét megkérdezem: Pontosan mit értenek a szennyezıanyag lerakók rekultivációján, milyen lesz annak az anyagnak, földnek a vastagsága, mellyel betakarják a zagytározót, a meddıhányót, milyen növények nıhetnek ilyen helyeken, illetve ha a rekultiváció után mérgezı visszamaradt anyagokat találnak, pl. az ivóvízben, hogyan járnak el, van arra valami garancia, hogy bármilyen lépést tegyenek ebben a tekintetben?82 80
Tömöri Balázs a fordító megjegyzése 82 Zita Zmeskál 81
71
Bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv (J Terv a KHV-ban) részletesen leírja az érintett terület rehabilitációját. A terv egy sorozat intézkedést foglal magába annak biztosítására, hogy a bánya a lehetı legkisebb nyomot hagyja a verespataki tájképen. Az intézkedések a következık: a meddıhányók befedése és növényesítése, amennyiben nem kerülnek visszatöltésre a nyílt színi bányagödörbe; a nyílt színi bányagödrök visszatöltése, kivéve a Cetate bányát, melyet tó kialakítása céljából elárasztanak; a zagytározó medence és gát befedése és növényesítése; a használaton kívüli üzemi létesítmények lebontása és a megtisztított terület újranövényesítése; víztisztítás fél-passzív rendszerrel (a hagyományos tisztítórendszer támogatásával), mindaddig, amíg minden elfolyó szennyvíz minısége elérte a kibocsátási határértéket és további tisztításra nincs szükség; a vegetáció fenntartása, erózió megfékezése, továbbá a teljes terület ellenırzése, mindaddig, amíg az RMGC nem bizonyította, hogy minden helyreállítási célt alátámaszthatóan elértek. Még részletesebb adatok a KHV jelentés 5.18 szakaszában találhatók, ahol bemutatásra kerülnek a különbözı bányagödrök, termelési területek és hulladéklerakó létesítmények (beleértve a TMF-et) javasolt utóhasznosítási szcenáriói. Kiegészítésként a 4.4 alfejezet bemutatja, hogy az RMGC hogyan fogja használni a legjobb elérhetı technikákat (BAT), annak biztosítására, hogy a környezetbe kikerülı minden víz megfeleljen a szigorú romániai és Európai uniós elıírásoknak. A bánya mőködési idıtartama alatt ki fogja elégíteni a legszigorúbb román és EU-s törvényeket és szabályozásokat, továbbá a bezárása és a rehabilitáció meg fog felelni az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Mine Waste Directive 2006/21/EC) elıírásainak, vagy akár túlhaladja azokat. Az irányelv elıírja, hogy az RMGC-nek kötelezı „a területet megfelelı állapotba helyreállítani, különös tekintettel a talajtakaró minıségére, a vadvilágra, a természetes közösségekre, a vízrendszerekre, a tájképre és a helyhez illı elınyös használatokra”. A bezárás és rehabilitáció elvégzése után azon az 584 hektáron (a PUZ-ban 83 található összesen 1646 hektárból), mely magába foglalja a bányagödrök és a feldolgozó létesítmények közötti területet, valamint a puffer zónákat, nem lesz látható jele a bányamővelési projektnek. Az infrastrukturális beruházásokat (pl. utak, szennyvíztisztító létesítmények, etc) a helyi közösség használatában marad. A fennmaradó 1062 hektár esetében (lásd. 3.1 táblázat KHV jelentés, 4. fejezet, 4.7 Tájkép alfejezet) a cél az, habár ezeket is megváltoztatják, ugyanakkor vissza is alakítják (újjáalakítják, egy tervezett talaj-borítási rendszerrel kezelik, majd újranövényesítik), hogy amennyire csak lehetséges beleolvadjon a környezı tájba.
47. A másik kérdésem az lenne, hogy mi történik a zagytározó lecsapolása után. Valószínő, hogy ez a terület nem lesz szilárd. Hány évet kell arra várni, hogy ez az anyag megszilárduljon azon a 600 ha-on. Köszönöm.84 83 84
a fordító megjegyzése Zita Zmeskál
72
A zagykezelı létesítmény (TMF) bezárását és rehabilitációját részletesen a Bánya bezárási és rehabilitációs tervben tárgyalunk (Környezeti Hatásvizsgálat „J” tervként). 4.5. Fejezet foglalkozik a gát tér és a zagy záró rendszerével, míg a 4.4.4. és 4.4.5. fejezet a vízminıséggel és annak kezelésével. Bár részletesen elérhetı a környezeti hatásvizsgálatban, alábbiakban mégis röviden részletezzük a TMF bezárásának és rehabilitációjának folyamatát. Az üzemeltetés utolsó éveiben, a zagy tárolása a véglegesen minısített terveknek megfelelıen történik. Az érc feldolgozás megszőnésével a zagytároló felsı vízrétegét eltávolítjuk és cianid kezelését követıen Cetate bányagödörbe pumpáljuk, gyorsítva ezzel is az árok elárasztását. A zagy felszínét 120-190 cm vastagságban fedjük majd le, a bevizsgált földmintáktól függıen (a mintákat az üzemeltetés során győjtjük be, hogy megállapítsuk, mely fedırendszer a legmegfelelıbb a melléktermék tárolására és a zagykezelı rendszerre). Ennek a tervnek kritériuma, hogy a zagy oxigénellátását és az esıvíz beáramlást minimálisra csökkentsék (hogy az elsavasodást elkerüljék). A záró réteget aztán osztályozzák, hogy mennyire járul hozzá a vízelfolyásokhoz. A zagygátat átépíthetik, ha szükséges és egyszerően földdel befedhetik, hogy a gát anyaga ne tudjon elsavasodni.
48. Azt mondták, hogy Verespatakon csak a bányászatnak van múltja, így csak ennek van bármilyen jövıje. Ha az RMGC 2002-ben elfogadta azt a szabályt, hogy Verespatak a helyi terület fejlesztési terv részeként egy mono-ipari terület, valamint, hogy nem lehet végezni egyéb olyan gazdasági tevékenységet, mely nem a bányászathoz kapcsolódik, ezért panziókat sem lehet nyitni, turisztikai szolgáltatásokat sem lehet biztosítani, boltokat sem lehet nyitni, így megállapítható, hogy az RMGC beruházásán kívül semmilyen más lehetıség nincs. Bármilyen jellegő gazdasági tevékenység tiltása nem mond ellent a román alkotmány és a vállalkozás szabadságával?85 Az Övezeti Urbanizációs Terv (PUZ – Zonal Urbanism Plan) tartalmazza az RMP által felhasznált földterületek részletezését, amely a verespataki önkormányzat területének 25%-át érinti, nyitva hagyva a lehetıséget számos más üzleti vállalkozás számára. Néhány vállalkozás éppen most alakult meg az önkormányzat területének maradék 75%-án, a PUZ véglegesítése után az üzleti kezdeményezések további támogatásban részesülhetnek. [2] További információkért tekintsék meg a Verespataki Fenntartható Fejlıdés Program és Társulás (Roşia Montană Sustainable Development Programs and Partnerships) 4. mellékletét.
A KHV jelentésben található információk alátámasztják a kérdezı általános megközelítését, miszerint a bányászaton kívül egyéb iparág tekintetében Verespatak gyengén fejlett. Ugyanakkor a KHV jelentés kiemeli és értékelést is végez arra vonatkozóan, hogy az RMP 86 megvalósulása eleve nem zárja ki egyéb iparágak fejlıdését a területen. Sıt az RMP felszámolja a beruházásokat jelenleg visszaszorító akadályok némelyikét, mint például a gazdátlan és szennyezett területek elıfordulását, a szennyezett vízfolyásokat, valamint általánosságban a szegényes infrastruktúrális és szociálisgazdasági körülményeket. Az RMP által javasolt a Verespatak Természetvédelmi Területen végzendı megfelelıen irányított és támogatott megırzési munkálatok elısegítenék, hogy a terület vonzóvá váljon a turisták számára. 85 86
Friedrich Róbert, Magyar Természetvédık Szövetsége a fordító megjegyzése
73
A KHV jelentés 5. fejezete megállapítja, hogy a turizmus csak akkor lehetséges és hasznot hozó, ha valamit tudnak nyújtani a turistáknak a tiszta környezet, megfelelı infrastruktúra, valamint látványosságok, mint múzeumok és megközelíthetı történelmi emlékmővek tekintetében. Egy bányamővelési projekt, mint például a javasolt RMGC, az adókon keresztül biztosítani fogja a szükséges alapokat az infrastruktúra fejlesztésére. Az RMP-n és annak örökség kezelési tervén keresztül 25 millió US Dollárt fog befektetni a vállalat a kultúrális örökség védelmére oly módon, hogy az támogatni fogja a turizmust. Egy képzési program biztosítja majd a turisztikai tevékenységek fejlesztéséhez szükséges eszközöket, továbbá a verespataki mikro hitel (Roşia Montană Micro Credit) támogatni fogja az embereket éttermek és egyéb turistákat vonzó üzletek nyitásában. A projekt végén egy új falu lesz itt, valamint Verespatak helyreállított régi központja egy múzeummal, szálláshelyekkel, éttermekkel, modernizált infrastruktúrával és olyan megırzött emlékmővekkel, mint Tăul Găuri – melyek mind turista látványosságként szolgálnak majd. Az RMGC megrendelt egy turisztikai dokumentációt, amely megállapítja, hogy melyek a lehetséges turisztikai piacok és ezeket hogyan lehet a legjobban kezelni egy integrált projektben. (Kiinduló turisztikai javaslatok, Gifford Jelentés 13658. R01)
49. A mai nap 3-szor hallottuk, hogy a cianidot nem a zagytározóban tárolják, hanem a feldolgozó üzemben. Többször hallottuk, hogy ami ott lesz, az nem is veszélyes. Ismételten emlékeztetnék arra, hogy a hatástanulmány 4.1 fejezet 60. oldalán van egy táblázat, amely a tervezett zagytározóba kerülı zagy geokémiai vizsgálatainak eredményeit tartalmazza és eszerint a zagytározóban a teljes cianid tartalom 1,13-5,15 mg/l koncentrációig terjed, ugyanebben a táblázatban szerepel a WAD cianid különféle koncentrációja. Ne akarják elhitetni, hogy itt csak olyan ciánról van szó, ami a népmesékben létezik. Ezeknek van határértéke pl. a teljes cianid esetében, a táblázatban is szerepel, 0,1 mg a felszíni vizekre terjedı határérték. Ha van egy határérték, és a tanulmány is közli, hogy ezt a határértéket jelentısen meghaladhatja, ami zagytározóban van, ne akarja velünk elhitetni, hogy ez nem mérgezı cianid. Köszönöm87 A zagykezelı létesítményben lévı zagyvíz 5-7 ppm WAD cianidot (weak acid dissociable gyenge savban bomló) fog tartalmazni, ami alatta van a nemrégiben kibocsátott EU szabványnak, amely max. 10ppm WAD cianidot határoz meg a bányászatból származó melléktermékben. A zagykezelı létesítményben lévı zagyban számos vegyi folyamat játszódik le az idı múlásával, amely következtében a cianid koncentrációja változik (neutralizációs folyamat). Miután a zagytározóba vezetik a vizes oldatot, három különbözı folyamaton megy keresztül: 1. a víz és a zagy nagy része a technológiai folyamatokból származik, és a zagytározóba vezetıdik el, azt a részét, amelynek cianid koncentrációja a fent említett határérték felett van, visszavezetik és újrahasználják a feldolgozó üzemben2. a víz egy része elpárolog a pH értéktıl és a zagytározó földrajzi fekvésétıl függıen. Nyáron a párolgás mértéke nagyobb. A cián párolgás mértéke változó a fent említett tényezıktıl függıen.
87
Friedrich Róbert, Magyar Természetvédık Szövetsége
74
3. A víznek akár 40%-a is visszamaradhat a szilárd részekhez tapadva. A zagyot késıbbiekben betemetik, egy semlegesítı környezetet létesítenek és idıvel a számos kémiai reakció lebontja a cianidot. A zagytározóból történı szivárgást egy második ülepítı gát fogja megállítani, amely a zagygáton át kiszivárgott vizet visszapumpálja, így cianidos víz nem kerül a vízhálózatba. A zagykezelı létesítményt 4 nagyon fontos elemmel tervezték meg, biztosítva a talajvíz védelmét. Ezek a következık: kezdeti gát, kis áteresztı képességgel, egy colluviális kisáteresztı réteggel a zagytározó mederben, egy másodlagos ülepítı rendszer, egy győjtı medence és a végsı kezelést biztosító rendszer, ha a víz szivárog. Addig, amíg a bányászati kitermelés során kapott valós oldatot és annak légtéri koncentrációját nem tudjuk meghatározni, a cián tömegegyensúlyi modellnek szemi-kvantitatívnak kell lenni. A modell kifejlesztésénél olyan technológiai folyamatokból származó információkat vettek számításba, mint a cián lebomlásának modellje vagy más, hasonló rendszerrel mőködı banyákból származó adatokat. A korlátozás miatt, a megfelelı eljárással a cián egyensúlya azonosítja és becsüli meg a legfontosabb összetevıket a cián egyensúlyhoz, és mutatja meg cianid útját az érc feldolgozásban és a zagykezelı létesítményben. Zagytározón belüli tömegegyensúly és az ebbıl adódó légtérbe jutás felbecslése alapvetıen egyszerő. A zagy elvezetése a zagykezelı létesítménybe és a cianid koncentrációja a zagyban többnyire ismert. A totál cián koncentrációt 7 mg/l-re becsülik azon a ponton mikor a zagy elhagyja a cianid detoxikációs üzemet. Ez magába foglalja a WAD cianid koncentrációját is, ami 4-6 mg/l. Az elfolyás mértékét és a koncentrációt alapul véve, évente hozzávetılegesen 97 tonna totál cianid kerül a zagykezelı létesítménybe. A zagy pórusainak méretét alapul véve ennek a mennyiségnek egyharmada marad a zagyban és évi 66 tonnát a zagygát vize tartalmaz, amit a rendszer visszacirkuláltat az feldolgozó folyamatokba. A zagytározóban a cianid lebomlása jól ismert folyamat. A nagy része a cianid lebomlásnak, az elpárologtatás. Általában 90%-ra becsülik az elpárologtatást, a többit más folyamatokkal oldják meg. A Modellt kifejezetten erre a Projektre fejlesztették ki, mint ahogy mutatja a Technológiai Folyamatok 8. Kötet, 2. Fejezet, 4.1.4.8. bekezdése. E szerint a Modell szerint éves szinten a bomlás során a cianid mennyiségnek csaknem fele eltőnik. Ha tekintetbe vesszük, hogy 90%-át ennek a hiánynak a levegıbe történı kibocsátás okozza, akkor ez évente majdnem 30 tonnát jelent. A cianid egyensúly modell részletesen a Technológiai Folyamatok 8. Kötet, 2. Fejezet, 4.1.3. részben van leírva. Bár számos feltételezés létezik a zagykezelı rendszerben lévı cianid egyensúlyra vonatkozóan, az ábrák hozzávetıleg az átlagot mutatják. Bizonyára lesznek rögzítve kivételes esetek is idıvel, de a tömegegyensúly meglehetısen pontos a Projekt erre a szakaszára vonatkozóan. Az egyik legvalószínőbb kivétel lesz egy alacsonyabb cianid kifolyás a zagykezelı létesítménybe. Biztonsági intézkedésként a Projektnek ebben a szakaszában magas cianid koncentrációt feltételeznek a detoxikáló folyamat után. A cianid neutralizálásánál, a kiválasztott INCO SO2/levegı folyamat alapállapotban kevesebb, mint 2 mg/l WAD cianidot ajánl. Nyilvánvaló, hogy ha kisebb a cianid koncentrációt észlelnek a kifolyásnál kisebb lesz a cianid levegıbe való kipárolgása is a zagytározóból.
75
50. Folytatni szeretném a megvalósíthatósági tanulmányban88 található másik problémával. Ha lenne egy gátszakadás, akkor a magyar határra érkezı szennyezés koncentrációja 1,3 mg/l lenne89. Ennek az állításnak az alátámasztására egy táblázatot készítettek és az összegekre vonatkozó megelızı számítások sehol sem találhatók. Nem tudok segíteni, de kíváncsi vagyok, hogy a csudába jutottak erre az eredményre? Az 1,3 is a határérték 13szorosa a határértéknek. Ezeknek az adatoknak az alapján azt tudom mondani, hogy a megvalósíthatósági tanulmány sok hiányosságot tartalmaz, nem tartalmazza azokat a környezeti adatokat melyek alapvetık egy ilyen vizsgálat megvalósításához. Nem kínál semmilyen választ a beruházásnak a környezetre gyakorolt várható hatásaival kapcsolatban, és ezeket a válaszokat a két közmeghallgatáson sem kaptuk meg. Ennek következtében véleményem szerint ezt a beruházást nem lehetne engedélyezni. Köszönöm.90 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedı hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértık és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedı hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedı hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedı hatások) folyó vízgyőjtıjét érintı és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentısebb hatások lehetıségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyőjtıjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetbıl kiderül, hogy szabályszerő mőködési feltételek mellett nem léphet fel jelentıs, a vízgyőjtı alsó részeit érintı, illetve határon átterjedı hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülı nagy mértékő balesetszerő szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselık aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erıfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyőjtık felszíni vizeinek vízminıségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminıségi modellezést végeztek különbözı vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetıvé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövıbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekbıl származó szennyezıanyagok összegyőjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyőjtıre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell 88
ez eredeti magyar szövegő jegyzıkönyvben a „hatástanulmány” szerepel – a fordító megjegyzése az eredeti jegyzıkönyv elızı soraiban az összes cianidról esik szó, így ez a koncentráció érték is arra vonatkozik – a fordító megjegyzése 90 Friedrich Róbert, Magyar Természetvédık Szövetsége 89
76
figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintı, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különbözı kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhetı Technikáinak (EU BAT) megfelelı, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelı létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékő váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülı zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedı vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz győjtés és tisztítás kedvezı hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerő üzemeltetés mellett jelentıs vízminıség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben.
51. Az elıbb hallottuk a tiszta képletet, 1Mrd dollár garantált bevétel a román államnak. Ez kb. 220 Mrd forintnak felel meg, ebbıl kb. 220 km autópályát lehet építeni, ennyi a román állam haszna. A kérdés az, hogy szabad-e feláldozni ezért egy olyan tájat, mint Abrudbánya környéke. Verespatak környéke.91 A Verespatak Project (RMP) a helyi és regionális gazdasági fejlıdés katalizátora lesz. Mint bármely más jelentıs ipari fejlesztés esetében, a hatások között lesznek pozitívak és negatívak is. Verespatak esetében az elınyös hatások maximálisan ki lesznek használva a helyi és regionális önkormányzatok, valamint egyéb hasonló társadalmi csoportok bevonásával a fejlesztési kezdeményezésekbe, amely részvételi politikánk része. A negatív hatások enyhítésre kerülnek a Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) által meghatározott intézkedéseken keresztül. A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) felismerte, hogy a fenntartható fejlıdés egy multi-dimenziós fogalom, ami a tıke öt egymással kölcsönös kapcsolatban álló kulcsterületének a kombinációja. Pénzügyi Tıke Gazdasági fejlıdés hatása, pénzügyi kezelés, adók Átlagosan 1200 munkahely megteremtése a 2 éves építkezés ideje alatt, ennek nagy része helyi munkaerı; 634 munkahely megléte a mőködés során (közvetlen alkalmazás, beleértve a szerzıdéses alkalmazást a takarításra, biztonsági szolgálatra, szállításra, és egyebekre) 16 évre, ennek nagy része helyi munkaerı; Körülbelül 6000 közvetett munkahely a következı 20 évre helyi és regionális 91
Egri Sándor
77
szinten; 1 milliárd USD kerül befizetésre nyereségrész, nyereségadó, jogdíjak, valamint egyéb adók és díjak formájában a romániai helyi, regionális és országos kormányzatoknak; 1,5 milliárd USD-t fordít a vállalat termékek és szolgáltatások beszerzésére Romániában. Ebbıl 400 millió USD a kivitelezés ideje alatt (2 év) és 1,1 milliárd USD a mőködés ideje (16 évvel számolva) alatt kerül elköltésre; Egy mikrohitelezési finanszírozási lehetıség felállítása a régióban, amely megkönnyíti a hitelhez jutás lehetıségét; A helyi és regionális üzletfejlesztés népszerősítése, egy üzleti központ és inkubátoregységek felállítása, mentori szerep felajánlása, tréningek (vállalkozás, üzleti terv, pénzügyi és adminisztratív vezetés, stb.), jogi, pénzügyi és adminisztratív tanácsadás.
Fizikai Tıke Infrastruktúra – beleértve az épületeket, energiát, közlekedés, víz- és hulladékgazdálkodási eszközöket A kormányhivatalok bevételének növekedésével – 1 milliárd USD 20 éven keresztül (a kivitelezés, termelés, és bezárás idıszakában) – olyan plusz források keletkeznek, amelyek felhasználhatóak közösségi infrastruktúra fejlesztésére; Az RMCG kialakítja Piatra Albã és Dealul Furcilor újratelepítési területeit Alba Iulia megyében. Piatra Albã-ban új városközpont, kereskedelmi és lakóterületek épülnek; ezek átadásra kerülnek majd a helyi hatóságok részére amint elkészülnek. Az Újratelepítési és Újrarendezési Akcióterv (RRAP - Resettlement and Relocation Action Plan) minden adatot tartalmaz ezekrıl a kezdeményezésekrıl. Emberi Tıke Egészség és oktatás: Egy magán gyógyszerellátó és klinika Piatra Albã-ban (lásd az RRAP-ben) amelyek széles társadalmi körben elérhetıek lesznek az egészségbiztosításon keresztül; Az Abrud kórház egyik szárnyának felújítása és a társadalom szélesebb körében elérhetıvé tétele a román nemzeti egészségügyi rendszeren keresztül; A SMURD (Újraélesztési és Mentési Mobil Sürgısségi Ellátás) orvosi rendszer alkalmazása a térségben; Új iskola, lakó és középületek építése Piatra Albã-ban. Mindez részletesen leírásra került az RRAP-ban; Egészségtudatossági kampányok, (a helyi hatóságokkal és a nem kormányzati szervezetekkel együttmőködésben) amelyek sok más között elsısorban a következıkre koncentrálnak: reprodukciós egészség, diéta, és egészséges életmód; Együttmőködés az oktatási szolgáltatókkal, valamint a nem kormányzati szervekkel a térségben az oktatási lehetıségek fejlesztésével és a szélesebb körben megvalósuló hozzáféréssel kapcsolatban, pl. Ovidiu Rom és helyi hatóságok. Társadalmi Tıke Készségfejlesztés, közösségi kapcsolatok és társadalmi hálózatok és az ezeket támogató intézmények, valamint a kulturális örökség megırzése: Erıfeszítések Verespatak fejlesztésére és kulturális örökségének
78
népszerősítésére helyi szinten és a turizmus fejlesztése érdekében; Felnıttképzési lehetıségek és készségfejlesztési programok biztosítása, beleértve az oktatási programokat és ösztöndíjakat, mindez az elhelyezkedési lehetıségek növelése érdekében mind közvetlenül az RMGC-nél, mind általánosan; A programok támogatják a kiszolgáltatott embereket és csoportokat, céljuk a társadalmi hálózatok megerısítése, különösen Verespatakon (Jószomszéd Program, Társadalmi Program); Együttmőködés a környékbeli fiatalokkal foglalkozó nem kormányzati szervekkel, a közösségben megtalálható képességek fejlesztésének és növelésének érdekében.
Természeti Tıke Tájkép, biológiai sokszínőség, vízminıség, ökoszisztémák: Az RMP terveiben és a SOP-ban található intézkedések a környezetvédelmi hatások minimalizálását fogják eredményezni, ahogy ez megjelenik a KHV-ban; A jobb környezeti feltételek emelni fogják Verespatakon az életminıséget; Oktatás és támogatás a környezetvédelmi megfontolások üzleti tervekben való szerepeltetésére; Figyelemfelkeltés a gazdasági tevékenységbıl származó pozitív környezeti hatásokra; Kölcsönökkel összefüggésbe hozott környezeti szabványok betartásának támogatása a mikrohitelt nyújtó intézményen keresztül, beleértve a környezeti teljesítmény ellenırzését; Üzletviteli viselkedési kódex, amely megköveteli az RMP beszállítóitól, hogy eleget tegyenek az RMGC környezetvédelmi szabványainak; Ez az öt terület támogatja a fenntartható fejlıdés három – társadalmi, környezeti és gazdasági – pillérjét. Az RMGC véleménye az RMP társadalmi és a gazdasági elınyeirıl a Közösségi Fenntartható Fejlıdési Tervben és a KHV 4.8 fejezetében – a Társadalmi és Gazdasági Környezetben – került kifejtésre. Az RMGC együtt fog mőködni a közösségfejlesztési ügyekben a közösség érdeklıdı tagjaival. Az RMGC együttmőködési elkötelezettsége kiterjed a helyi, regionális és nemzeti hatóságokra. Ez a megközelítés lehetıséget ad a közösségnek, hogy integrált módon, az összes érintett bevonásával birtokolja, irányítsa és ellenırizze az összes fontos fejlesztési ügyet. Ezen elkötelezettség szellemében az RMGC már idáig is számos konzultációt lefolytatott, beleértve 1262 egyéni megbeszélést és interjút, kérdıívek szétosztását, amelyekbıl közel 500 érkezett vissza kitöltve, valamint elvégzett 18 fókuszcsoportos interjút és 65 nyilvános vitát. Ezen kívül számos tanácskozást tartott a kormányzati hatóságokkal, nem kormányzati szervezetekkel és egyéb potenciális érintettekkel. A visszacsatolást felhasználták a KHV Vezetıi Terveinek készítése, valamint az együttmőködési és a fejlesztési program tervezetkészítése során. Az RMCG jelenleg is végzi egy átfogó monitoring program fejlesztését, hogy kiértékelje a káros társadalmi-gazdasági hatások csökkentésének és a hasznosak növelésének lehetıségeit. Ez a monitoring program magában foglalja az érintettek és a potenciális érintettek véleményét és szempontjait. Ezen vélemények intézményesítése érdekében – számos helyi és regionális érintett csoporttal együttmőködésben – az RMGC részt vesz a helyi és regionális társulások kialakításában, hogy segítse az RMGC-t és a közösséget az RMP folyamatának ellenırzésében.
79
Az RMGC monitoring programja átlátható módon kerül végrehajtásra, lehetıséget adva a feleknek az eljárás hatékonyságnak kiértékelésére és fejlesztési javaslatok megtételére. Ez a folyamat a projekt teljes ideje alatt tart azzal a céllal, hogy maximalizálja az elınyöket és minimalizálja a negatív hatásokat. Egy elızetes keret már kialakításra került, amely segítséget nyújt majd a monitoring terv kifejlesztésének irányításban (lásd 14. kötet, 4.8. fejezet, Társadalmi és Gazdasági Környezet, 7-1. táblázat a Roşia Montană projekt KHV-ában). A partnerségek magukban foglalják az oktatást és fiatalok foglalkoztatását és képzését illetı kezdeményezéseket, úgymint: Roşia Montană NGO Társulás; Roşia Montană Ifjúsági Társulás; Apuseni Ifjúsági Szórakozási Központ; Roşia Montană Oktatási Társulás. Más társulások környezetvédelmi szempontok ellenırzésével és kezelésével foglalkoznak, így például a Verespataki Kutatóközpont a Környezetért és Egészségért (The Roşia Montană Research Center for Environment and Health). A Verespataki Biodiverzitás Társulás (Roşia Montană Biodiversity Partnership) és a Verespataki Erdészeti Társulás (Roşia Montană Forestry Partnership) felelıssége a biofizikai aspektusok ellenırzése és kezelése. Az RMP által bemutatott gazdasági lehetıségek további támogatása és fejlesztése érdekében az RMGC a helyi érintettekkel is együttmőködik egy üzleti központ felállításának érdekében. Az RMGC és a partnerei által kínált képzési programok, valamint az RMP ideje alatt szerzett munkatapasztalat várhatóan magasan képzett és szakképzett munkaerıbázis kialakulásához vezetnek számos területen. Ezek az emberek várhatóan versenyképesebbé válnak a munkaerıpiacon, és növekszik az esélyük más bányavállalatoknál történı elhelyezkedésre. Ráadásul bizonyos készségek nem csak a bányászati szektorban alkalmazhatóak. A közvetlen készségfejlesztés mellett az RMP, mint számottevı befektetı, jelenléte fejleszteni fogja a terület gazdaságát, bátorítva és segítve a nem bányászati tevékenység fejlıdését. A fejlettebb beruházási és gazdasági környezet várhatóan olyan üzleti lehetıségek kialakulásához vezet, amelyek az RMP-el párhuzamosan fejlıdnek és túlmutatnak a bányászati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenységeken. Ez, a gazdasági fejlıdés diverzifikációja, az RMP megvalósításához vezetı befektetések egyik legfontosabb elınye. Az Övezeti Urbanizációs Terv (PUZ – Zonal Urbanism Plan) tartalmazza az RMP által felhasznált földterületek részletezését, amely a verespataki önkormányzat területének 25%át érinti, nyitva hagyva a lehetıséget számos más üzleti vállalkozás számára. Néhány vállalkozás éppen most alakult meg az önkormányzat területének maradék 75%-án, a PUZ véglegesítése után az üzleti kezdeményezések további támogatásban részesülhetnek. [2] További információkért tekintsék meg a Verespataki Fenntartható Fejlıdés Program és Társulás (Roşia Montană Sustainable Development Programs and Partnerships) 4. mellékletét. Hivatkozások: [1] Az RMP-re vonatkoztatott multiplikátor hatás a következıképpen alakul: 1 közvetlen munkahelyre 30 közvetett, teljes munkaidıs munkahely kialakulása 20 évre vetítve. A multiplikátor hatás kiszámításához használt összetett módszertanról bárki tájékoztatást
80
kaphat az RMGC-n keresztül. Ezzel együtt a jóval konzervatívabb 1: 10 - közvetlen: közvetett arány van használatban, hogy a számítások illeszkedjenek az elszegényedett régiókban megvalósuló nagy bányászati projektekhez, amelyek ilyen mértékő multiplikátor hatással számolnak. Ez kerül említésre a következı dokumentumban: UNCTAD (2006), Árucikk-politika a fejlıdésért: egy új keret a szegénység elleni küzdelemben. TD/B/COM.1/75 Genf, Svájc. [2] A meglévı iparágakról - mint a mezıgazdaság és a turizmus - is van szó a KHV 14. kötetének 4.8. fejezetében (Társadalmi és Gazdasági Környezet), valamint a 31. kötetben (L terv - Közösségi Fenntartható Fejlıdés Irányítási Terv). Ezek az adatok elsısorban abból a célból kerültek összegyőjtésre, hogy elemezhetıek legyenek a projekt lehetséges hatásai ezen iparágakra. (MMGA_0069 CSDP)
52. Az egyetlen dolog, ami hiányzik itt, az a turizmus fejlesztésére vonatkozó ötletek, a Széna fesztivál is igazol, melyet az utóbbi három évben rendeztek meg amikor is tízezer fiatal látogatta meg a verespataki fennsíkot. Látom, hogy Önök nem értenek ezzel egyet, de azért vagyunk itt, hogy tisztázzuk a véleménykülönbségeket.92 A KHV jelentésben található információk alátámasztják a kérdezı általános megközelítését, miszerint a bányászaton kívül egyéb iparág tekintetében Verespatak gyengén fejlett. Ugyanakkor a KHV jelentés kiemeli és értékelést is végez arra vonatkozóan, hogy az RMP 93 megvalósulása eleve nem zárja ki egyéb iparágak fejlıdését a területen. Sıt az RMP felszámolja a beruházásokat jelenleg visszaszorító akadályok némelyikét, mint például a gazdátlan és szennyezett területek elıfordulását, a szennyezett vízfolyásokat, valamint általánosságban a szegényes infrastruktúrális és szociálisgazdasági körülményeket. Az RMP által javasolt a Verespatak Természetvédelmi Területen végzendı megfelelıen irányított és támogatott megırzési munkálatok elısegítenék, hogy a terület vonzóvá váljon a turisták számára. A KHV jelentés 5. fejezete megállapítja, hogy a turizmus csak akkor lehetséges és hasznot hozó, ha valamit tudnak nyújtani a turistáknak a tiszta környezet, megfelelı infrastruktúra, valamint látványosságok, mint múzeumok és megközelíthetı történelmi emlékmővek tekintetében. Egy bányamővelési projekt, mint például a javasolt RMGC, az adókon keresztül biztosítani fogja a szükséges alapokat az infrastruktúra fejlesztésére. Az RMP-n és annak örökség kezelési tervén keresztül 25 millió US Dollárt fog befektetni a vállalat a kultúrális örökség védelmére oly módon, hogy az támogatni fogja a turizmust. Egy képzési program biztosítja majd a turisztikai tevékenységek fejlesztéséhez szükséges eszközöket, továbbá a verespataki mikro hitel (Roşia Montană Micro Credit) támogatni fogja az embereket éttermek és egyéb turistákat vonzó üzletek nyitásában. A projekt végén egy új falu lesz itt, valamint Verespatak helyreállított régi központja egy múzeummal, szálláshelyekkel, éttermekkel, modernizált infrastruktúrával és olyan megırzött emlékmővekkel, mint Tăul Găuri – melyek mind turista látványosságként szolgálnak majd.
92 93
Egri Sándor a fordító megjegyzése
81
Az RMGC megrendelt egy turisztikai dokumentációt, amely megállapítja, hogy melyek a lehetséges turisztikai piacok és ezeket hogyan lehet a legjobban kezelni egy integrált projektben. (Kiinduló turisztikai javaslatok, Gifford Jelentés 13658. R01)
53. Az elıadás bevezetése a verespataki és nagybányai projektek összehasonlítására vonatkozott. Szeretném felhívni a figyelmüket néhány hasonlóságra. Az elsı a cianid technológia használatára vonatkozik, a második pedig arra a tényre, hogy mindkét projekt néhány folyó völgyében valósul meg. Ezek a folyók a Tiszába folynak, és területük a Tisza vízgyőjtı területén található. A nagybányai katasztrófa károsan befolyásolta (és ez még mindig tart) Magyarország stratégiai vízkészleteit, és Verespatak sem más. Mindkét aranybánya veszélyezteti Magyarország és Románia stratégiai ivóvíz készleteit. John mondat, hogy Turda (százezer lélekszámmal) az Aranyosból nyeri az ivóvizet, míg Magyarországon Szolnok városa (százhúszezer lélekszámmal) felszíni vízkivételi mővön keresztül kapja az ivóvizet 94. A bányászati kitermelés folyamatos veszélyt jelent és ez eléggé sajnálatosan nem teória, hanem tény. Ha Nagybányán bekövetkezhetett a katasztrófa, akkor ugyanúgy bekövetkezhet Verespatakon is, ha a beruházás megvalósul. Napjainkban egyedül a Tisza völgye jelenti azt az egyetlen európai területet, amely folyamatos árvízi veszélyeztetettségnek és ökológiai katasztrófának van kitéve. Verespatakon, ugyan úgy, mint Nagybányán egy román és külföldi érdekeltségő vegyes vállalat akar cianid technológiát alkalmazni. A nagybányáról kiinduló és a Szamoson, valamint Tiszán levonuló cianid és nehézfém szennyezés 29 milliárd 95 kárt okozott Magyarországnak. Nehéz kifejezni az erkölcsi kár mértékét forintban, például annak az összegnek a mértékét, melyet az elkövetkezendı években reklámozásra szántak, hogy a turisták visszatérjenek a Tisza közelébe, és mennyi morbid viccet mondtak, mint például: szeretnék egy halászlevet, de nem tiszai halból. Sem a megvalósíthatósági 96 tanulmány, sem a havária terv, sem bármilyen egyéb értékelés nem tudja bemutatni annak a (felbecsülhetetlen) kárnak a mértékét, mely Romániát és Magyarországot sújthatja, egy verespataki katasztrófa esetén. Épp az elıbb fogalmazták meg, hogy mit jelent a bánya Önöknek. Mi tudjuk, hogy mit fog jelenteni az 500 km-rel lejjebb a Marosnak és a Dunának, és a Fekete-tengernek.97 A mi verespataki projektünk nem szenvedheti a nagybányai bányával történı összehasonlítást. A létesítmény tervezésétıl az üzemeltetésig, pénzügyi garancián, nyilvánosság tájékoztatásán, hatásviselık bevonásán, felülvizsgálati eljáráson, és szolgálatkészségen keresztül – mindezek, melyek a legmagasabb szabványokat követték a mi projektünkben - a két projekt mérhetetlenül különbözik. Ugyancsak a tudomására szeretném hozni, hogy senki sem halt meg a nagybányai katasztrófa eredményeként. A spanyolországi Rio Narcea beli bánya, nem úgy a Nagybányánál található, több okból is összehasonlítható a miénkkel, mint ahogy ezt már elmondtuk a tavaly tartott társadalmi egyeztetéseken is. A Rio Narcea beli bánya Spanyolországban az európai szabályozásnak megfelelıen engedélyezett, amint a Verespatak Projekt, még a nagybányainak az európai törvények szerint nem volt engedélyezett és sosem kapna helyet napjaink szigorú európai szabályozása mellett. 94
a fordító megjegyzése a fordító megjegyzése 96 a fordító megjegyzése 97 Egri Sándor 95
82
Valójában a Verespatak Projekt szigorúbb megítélés alá esik, mint a spanyolországi Rio Nacea bánya, a nagybányai baleset okán. A román kormány, a pályázati anyagunkban kérte a 2006/21/EK az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl szóló EU irányelv alkalmazását mielıtt ezt beépítették volna az európai vagy román jogrendbe. A nagybányai katasztrófa alapjaiban megváltozatta a cianid termelésére, szállítására és használatára vonatkozó elıírásokat és rendszabályokat Európában. Az új szigorúbb szabványok (a világon a legkeményebbek) lehetetlenné teszik bármely új bányamővelési projekt számára, hogy a nagybányai bányához hasonló tervezési és üzemelési folyamatokkal valaha is engedélyezett legyen Európában. A tavaly közzétett környezeti hatásvizsgálat (KHV) tanulmány Romániában a legelsı mely megfelel az EU-nak, továbbá úgy lett kivitelezve, hogy egyetlen jelenlegi és tervezett törvény alóli mentessége sem szükséges. Hogy bemutassuk, elkötelezettségünket a magas szintő szabványok mellett, bárhol ahol a romániai vagy EU-s elıírás különbözik, az RMGC úgy választott, hogy a kettı közül a szigorúbbnak vesse magát alá. Kiegészítésként, mindaddig, amíg a jelenlegi aranybányáknak 10 évre lesz szükségük, hogy megfeleljenek a szigorúbb szabályozási elıírásoknak, addig a mi Verespatak Projektünk az üzemelés elsı napjától megfelelnek ezeknek a szabályozásoknak. A nagybányai baleset óta a változások nagy része a Nemzetközi Cianid Kezelési Kódex bevezetését jelenti, melynek a Gabriel/RMGC aláírója, és amely szigorú irányelveket állapít meg a cianid szállításával és használatával kapcsolatban. A Kódex magába foglalja a pénzügyi garanciára, baleset megelızésre, vészhelyzeti magatartásra, képzésre, nyilvánosság tájékoztatására, hatásviselık bevonására és a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó követelményeket is. A Nemzetközi Cianid Kezelési Kódex hivatkozható a www.cyanidecode.org honlapon. Jellegzetes összehasonlításként, a Verespatak Projekt (RMP) minden kulcsfontosságú indikátor – a cianid detoxifikálása a feldolgozó üzemben, a zagykezelı létesítmény (TMF) és a gátak tervezése és üzemeltetése, maga a létesítmény üzemeltetése, pénzügyi garancia, nyilvánosság tájékoztatása, hatásviselık bevonása, felülvizsgálati eljárás, és a felülvizsgálati eljárás - alapján különbözik Nagybányától. Röviden, a Verespatak Projekt semmi esetre sem hasonlítható össze Nagybányával. [2] Az RMP-ben használt cianidot egy cianid roncsoló folyamatnak teszik ki, és a feldolgozási zaggyal a zagykezelı rendszerbe (TMF) lerakásra kerülı visszamaradó cianid gyorsan lebomlik, jóval két szinttel a maximális szabályozási szint alá. Mivel a TMF-ben történı zagy lerakást detoxifikáció elızi meg, így az nagyon kis koncentrációban (5-7 parts per million, azaz ppm, vagyis mg/l) tartalmaz majd cianidot, mely jóval a nemrég elfogadott 2006/21/EK irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl 10 ppm-es szabályozási határértéke alatt lesz. Ez az aranybányában történı cianid használati és elhelyezési rendszer a legjobb elérhetı technikaként sorolták be, ahogy azt a 96/61/EK EU irányelv (IPPC) meghatározza. Az egyik kulcsfontosságú különbség Nagybányától, hogy Nagybányán nem volt cianid roncsolási technika (detoxifikációs – méregtelenítési – folyamat) a feldolgozó üzemben, mint ahogy az RMP-nek van. Ennek eredményeként a nagybányai TMF-ben elhelyezésre került iszapok cianid koncentrációja 120-400 ppm között volt. Az RMP oldat közel-nulla tartalma, egy valószínőtlen kiömlés esetében, ezért azt jelenti, hogy a vízben található cianid mennyisége kis hányada lenne annak, amit Nagybányánál tapasztaltak.
83
A verespataki zagykezelı létesítménynél javasolt gátat, valamint a vízgyőjtı területen található másodlagos gátat úgy tervezték, hogy szigorúan megfeleljen a romániai és nemzetközi irányelveken, megengedjen jelentıs csapadék eseményeket, továbbá megelızze a gát túltöltése miatt kialakuló meghibásodását és az ezzel járó cianid kiömlést, valamint a felszíni és felszínalatti vizek szennyezését. A megfelelı tározó kapacitás biztosítására a túltöltés elkerülése érdekében, a TMF magasságát annak minden egyes fázisában a projekt élete során a következı tervezési paraméterek összegeként határozták meg: (1) a maximális szabályos üzemelés során keletkezı üzemi vizek és zagy, valamint az átlagos iszapoló medence térfogatát tárolása, (2) 2 PMP – várható legnagyobb csapadék – viharból származó felszíni lefolyás tárolása, (3) zagy part és kiegészítı szabad felület biztosítása hullámvédelem céljából az üzemelés minden egyes szakaszában, az óvatos szabad felület kritériuma a PMF tározás plusz 1 méter hullámverés. A TMF-et úgy tervezték, hogy megfeleljen a legsúlyosabb PMP eseménynek. Annak biztosítására, hogy a TMF képes legyen tározni egy teljes PMP hozamot minden esetben, ezért ráadásul úgy lett megtervezve, hogy biztonságosan visszatartson két egymást követı PMP eseménybıl származó árvizeket. A verespataki TMF ezért úgy tervezték, hogy ellenálljon egy olyan teljes árvízi hozamnak, mely négyszer nagyobb a romániai kormány irányelveinél és tízszer nagyobb a nagybányai gátszakadás során észlelt csapadéknál. Kiegészítésként a töltéshez egy vész túlfolyót terveznek arra a valószínőtlen esetre, ha a második PMP eseménnyel egy idıben a pumpa elromlik mőködési hiba vagy áramkimaradás miatt. A TMF terve ezért nagyon jelentısen meghaladja a kötelezı biztonsági elıírásokat. Ez annak biztosítására történt, hogy a Corna-völgy zagy tározására történı hasznosítása során felmerülı kockázat jóval az alatt legyen, mint ami a mindennapi élet biztonságának tekinthetı. Az RMP TMF-jét középvonalas módszerrel fogják megépíteni fejtıhelyrıl származó kıtöltésbıl és hulladék kızetbıl, mely BAT ebben az iparágban. A KHV leírja, hogy a gátat hogyan fogják megépíteni szilárd kızetanyagból, melyet a MWH, a világ egyik vezetı gáttervezıje tervezett és kivitelez, valamint minısített romániai gát biztonsági szakértık (az ICOLD tagjai) hagytak jóvá. Az üzemelést megelızıen a gátat minısíttetni kell üzemelésre a Nemzeti Bizottság a Gátak Biztonságáért (CONSIB98) által, és ellenırizni kell a GEO no. 244/2000 a „gátak biztonságáért” 17. cikkelye szerint egy MEWM által felhatalmazott személy által. Az RMGC területen jártas, a világon a legkiválóbb szakértıket alkalmazták, hogy biztosítsák az üzemi munkások és a környezı közösség biztonságát. Nagybányát durva zagyanyagból építették – nem kıtöltéssel – és ezért nem volt képes a 2000-ben kialakult vihar eseménybıl származó többlet súlyt tartani. Az RMP-nek lesz egy szabad lecsapolási szerkezete a kezdı gát felett, és egy rendszer alagcsövekbıl, szemcsés szőrı zónákból és pumpákból – a BAT szerint – hogy összegyőjtsön, visszatartson és ellenırizzen bármilyen szivárgást. Különösen a zagytározó és a zagygát tervezése történt a legszigorúbb elıírásoknak megfelelıen, hogy megelızzék a talajvíz elszennyezıdését, valamint folyamatosan ellenırizzék a talajvizet és kivonják az észlelt szennyezıdések bármelyikét – a rendszer a hidrogeológiai kutatások által igazolt. A tervezési jellemzık magukba foglalnak egy tervezett agyag takarási rendszert a TMF tározóterében, mely megfelel a 10-6 cm/s vízáteresztési feltételnek, egy támfalat a kezdı gát alapozásában a szivárgás visszatartására, továbbá egy alacsony áteresztıképességő 98
National Commission for Dams Safety
84
magot a kezdı gátban a szivárgás visszatartására, és egy szivárgóvíz győjtı gátat és tározót a zagygát lába alatt a gát középvonala mögött kialakuló bármilyen szivárgás összegyőjtésére és tárolására. A kezelés szempontjából Nagybányát C kategóriás létesítménynek minısítették – a felügyelet és az ellenırzés más körülményeket kívánt. A Verespatak Project bármennyire is A kategóriás ez azt jelenti, hogy az engedélyek megszerzése elıtt egy teljes KHV szükséges, mely részletezi az alapállapotot, a projekt hatásait és a kárenyhítési intézkedéseket, továbbá jövıbeni monitoring és jelentési kötelezettségek vannak. Végezetül Nagybányán nem volt Cianid Kezelési Terv. Összehasonlításképpen, a Verespatak Projekt a Nemzetközi Cianid Kezelési Kódex (ICMC) – BAT a napjaink projektjeihez – elıírásainak megfelelı Cianid Kezelési Tervvel rendelkezik. Befejezésként, reméljük, hogy részletesen számot adtunk arról, hogy a mi projektünk Verespatakon nemcsak hogy mérhetetlenül különbözik a nagybányai bányától, hanem úgy lett tervezve, hogy egy felelısségteljes bánya mintája legyen, a legjobb elérhetı technológiát beépítve és legszigorúbb környezetvédelmi elıírásokat végrehajtva. Hivatkozás: [1] Említettük, a Hivatalos Közlönyben (1.kötet 802. szám 25/09/2006) megjelentetett 1213/2006 Kormányrendelet az adott állami- és magáncégek kerettervi eljárásairól a környezeti hatásvizsgálatokban hatályon kívül helyezte a 918/2002 Kormányrendeletet. Itt kell megjegyezni, hogy bár a 1213/2006 Kormányrendelet 29. cikkét figyelembe véve, amely kimondja, hogy "Az illetékes környezetvédelmi hatósághoz a környezetvédelmi engedély kiadása céljából benyújtott és a környezeti hatásvizsgálat tárgyát képezı projektek annak hatályba lépése elıtt a kérelmezés idıpontjában hatályos környezeti hatásvizsgálati eljárás tárgyát kell” azonban ne hagyják figyelmen kívül hogy, a 918/2002-es Kormányrendelet még alkalmazható az RMGC projektre. [2] Lásd Nagybánya Információs Lap a Mellékletben, ahol Verespatak és Nagybánya részletes összehasonlítása található, beleértve az UNDP értékelés Nagybányára vonatkozó eredményeit.
54. Az EU-ban létezik a “szennyezı fizet” elv, habár nem lehetett alkalmazni, amikor a Magyar Állam beperelte a TransGoldot, mivel az elsı, májusban kimondott ítéletet megelızıen már tavasszal a Transgold csıdöt jelentett és a vállalatot feloszlatták. A jelentésben még egy létezı vállalat szerepel, melyet nem lehet a kár megfizetésére kötelezni, nem lehet a bírósági tárgyalás része, nem lehet végrehajtattni, illetve nem vonatkozik rá az ítélet. A Magyar Állam 29 billió forintos követelését senki sem fizette ki 2000 februárja óta, és soha senki nem is fogja kifizetni. Ez az, amiért tegnap nem kaptam választ a kérdésemre azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy az RMGC 80%-os részvényese, a New Mond Company két héttel ezelıtt csıdöt jelentett Üzbegisztánban. Ennek a folyamatnak a koreográfiája már jól ismert.99 Kérem, vegyék figyelembe, hogy a Nagybánya Projekt és a Verespatak Projekt között nincs semmilyen kapcsolat.
99
Egri Sándor
85
Nagybánya egy katasztrófa volt, mely nem kell, hogy megint megtörténjen. Az ilyen jellegő baleset elkerülése végett a verespataki zagykezelı létesítményt a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak megfelelıen fogják megvalósítani. Ez egy környezetbiztos konstrukció lesz az ércfeldolgozás során keletkezı detoxifikált – méregtelenített – zagyok folyamatos elhelyezésére. Fejlett berendezéseket fognak használni a geotechnikai és vízszint ellenırzéséhez. Mivel a TMF-ben történı zagy lerakást detoxifikáció elızi meg, így az nagyon kis koncentrációban (5-7 parts per million, azaz ppm, vagyis mg/l) tartalmaz majd cianidot, mely jóval a nemrég elfogadott 2006/21/EK irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl 10 ppm-es szabályozási határértéke alatt lesz. A Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállást (Environmental Financial Guarentee – EFG) a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének elıírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (a továbbiakban MWD Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelısség Irányelv (a továbbiakban ELD Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl, mely a nagybányai baleset után került elfogadásra, azzal a céllal, hogy ilyen baleset többé ne történhessen. Az irányelv célja, annak biztosítása, hogy a következık lefedése elérhetı: 1) a bányamővelési tevékenységbıl származó szennyvíz elhelyezésére megadott engedélyhez kapcsolódó mindennemő kötelezettség; 2) a szennyvíz létesítmény által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költség A Környezeti Felelısség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendı lépéseket bányászatból eredı környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a mőködtetık megfelelı pénzügyi erıforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket az irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidı a verespataki mőködés tervezett beindítása elıtt van. Két különálló és egymástól eltérı EFG szerepel a romániai törvényekben. Az elsı, melyet évente frissítenek, a bánya következı évi üzemeléséhez kapcsolódó tervezett helyreállítási költségeinek fedezésére koncentrál. Ezek a költségek nem kevesebbek, mint a teljes költségek 1,5 %-a, egy évi munka kötelezettségre vonatkoztatva. A második, melyet szintén évente frissítenek, a verespataki bánya végleges bezárásának tervezett költségét írja elı. A végsı környezeti rehabilitációra vonatkozó EFG a környezeti rehabilitációs munkák értékének hányadaként kerül kiszámításra a befejezés utáni környezeti elemek monitoring programja alapján. Egy ilyen program része a Bányabezárási Technikai Programnak, mely egy a Nemzeti Ügynökség az Ásványi Forrásokért (National Agency for Mineral Resources – NAMR) által jóváhagyott jelentés. Mindkét, az RMGC által kidolgozásra EFG teljes egészében a román hatóságok rendelkezésére kell, hogy álljon és az EFG által lefedett összegek nem lesznek érintve, abban az esetben ha az RMGC csıdeljárás alá kerül.
86
A verespataki bányamővelési projekt támogatására használt költségviselés részletei a Környezeti Hatásvizsgálat „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek„ címő szakaszában és az 1. Melléklet „A bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv” címő alfejezetben (MMGA_0376 Általános) kerültek bemutatásra.
55. Az elıttem szóló felhívta a figyelmet a környezetvédelemre, a kulturális értékek védelmére én ugyanehhez a listához szeretném adni a folyóink védelmét.100 A projektnek a felszíni vizeket érı visszamaradó hatásainak értékeléséhez két modellezési vizsgálatot végeztek. Az elsı az ARD szennyvíztisztító telep felszíni vizekbe történı kibocsátásának értékelése volt általánosságban, és részletesen fém koncentrációkra és pHra (1. Modell). A második a projekt következtében a felszíni vizekbe jutó fontosabb komponensek, mint kalcium és szulfát (2. Modell), továbbá cianid (3. Modell) valószínő koncentrációját vizsgálta. Az elsı modell eredményei a KHV jelentés 4.1 alfejezetében található 4.1-16 táblázatban kerültek bemutatásra. Az ARD szennyvíz mérséklése a TN001 kielégítésére minden paraméter tekintetében - kivéve kalcium és szulfát (ezért TDS101) – nyilvánvaló. A meszes tisztítási folyamat a leggyakoribb módszer, és a legjobb elérhetı technikának tekintik a bányaterületen lévı savas kızetrıl történı elszivárgás kezelésére. Habár a mész eltávolítja a toxikus fémeket és megemeli a pH-t, alkalmazásának vannak korlátai, mivel gyakran nem képes kielégíteni a kalcium, szulfát és TDS határértékeket. Ez egy korlát, de ennek az igazolt és széleskörben használt módszernek a tiszta haszna azt eredményezi, hogy a savas kızetrıl történı elfolyással terhelt bányamővelési területrıl származó kibocsátások tisztítására, mint szabvány technológia, általánosan elfogadott. Abból a célból, hogy a kalciumot és szulfátot az NTPA 001-re hozzák, a projekt tervezése során ezekre a paraméterekre további tisztítást vettek figyelembe. A második modell egy ellenırzés azokra kalcium és szulfát koncentrációkra, melyek a projekt területe alatt található vízfolyásokban várhatóak. A modellezési eredmények a KHV 4.1.25 és 4.1.26 pontokban láthatók. A vizsgált paraméterek közül a cianid értékelése volt a legnehezebb. A terület patakjaira és folyóira általában nem állnak rendelkezésre az alap cianid koncentrációk. Azon kívül nem várható, hogy a TN001 szabvány 0,1 mg/l összes cianidot meghaladó kibocsátás lesz. Ezért a legtöbb vízminıségi pontot 0,1 mg/l-nél kisebbként jelentettek, így nem kerül bemutatásra a KHV 4.1.26 pontjában. A kivételek a TMF iszapoló tározó és a másodlagos visszatartó gát (Secondary Containment Dam, továbbiakban: SCD) tározója és kiürítése. Visszamaradó hatások A kalcium nem haladja meg a TN001-et a projekt egyik állapotában sem. A szulfát koncentrációk Verespatakon szintén a TN001-en belül vannak, de kis mértékben meghaladják az MO 1146 IV. osztályt, de még így is alacsonyabbak, mint az alapállapot. Az Abrud folyóban a Roşia torkolata felett a növekvı szulfát szintek miatt, az összefolyás alatt száraz idıszakban a szintek folytatják a növekedést. Habár a projekt mérséklése miatt megemelkedett szulfát és cianid szintek elıfordulnak a TMF-ben és az SCD-ben, az NTP001 vagy az MO 1146 IV. osztályát meghaladó értékek 100
Egri Sándor TDS: Total Dissolved Solids: Összes oldott anyag – a fordító megjegyzése 102 A fordító megjegyzése 101
87
nem fordulnak elı a projekt területe alatt. Így a projekt a felszíni vizek minıségét érı egyetlen visszamaradó hatása akkor alakul ki, amikor egy 1:100 év nagyobb 24 órás vihar miatt a Cetata gáton túlbukik a víz. Egy ilyen esemény alatt a túlbukó víz pH-ja valószínőleg kevéssé a TN001 (pH 6,5, 4.3 alfejezet) alatt van. Egy mészkı túlfolyót terveztek, mint részleges kárenyhítést, egy ilyen hatás ellen (MMGA_1393 Víz) A projekt tervezése szintén csökkenti a nagy mértékő balesetek kockázatát egy nagyon alacsony szintre, és ez a 7. fejezetben (Kockázati esetek) kerül bemutatásra. A kárenyhítési intézkedések alkalmazása miatt (például cianid roncsoló eljárás alkalmazása az elfolyó zagyoknál, ezzel csökkentve a cianid koncentrációt a TMF-ben tárolt elfolyó zagyban 10 mg/l alá) még a zagyok vízrendszerbe történı egy nagy mértékő váratlan kiömlése (például a gát sorozatos szakadásával) sem eredményezne határon átterjedı szennyezést, mely jelentıs hatással lenne az érzékeny receptorokra Magyarországon. Szintén érdemes megemlíteni, hogy mivel az alkalmazandó EU irányelveknek megfelelıen került megtervezésre, a javasolt Verespatak Projekt TMF terv elkerüli azt a problémát, ami Nagybányánál alakult ki, és ez egy jelentısen biztonságosabb tervezés, így az a meghibásodás az idıjárás és szeizmikus aktivitás ismert hosszú-távú szélsıségeit meghaladó körülmények között képzelhetı el. Ilyen körülmények között a projekt területe alatt található érzékeny receptorok valószínőleg erıs behatás alatt állnak majd olyan események által, melyek nem kapcsolódnak a verespataki bánya projekthez, pl. szélsıséges árvízi helyzet, vagy földrengés okozta instabilitás. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedı hatások) folyó vízgyőjtıjét érintı és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentısebb hatások lehetıségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyőjtıjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetbıl kiderül, hogy szabályszerő mőködési feltételek mellett nem léphet fel jelentıs, a vízgyőjtı alsó részeit érintı, illetve határon átterjedı hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülı nagy mértékő balesetszerő szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselık aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erıfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyőjtık felszíni vizeinek vízminıségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminıségi modellezést végeztek különbözı vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetıvé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövıbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekbıl származó szennyezıanyagok összegyőjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyőjtıre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell 103
A fordító megjegyzése
88
figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintı, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különbözı kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhetı Technikáinak (EU BAT) megfelelı, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelı létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékő váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülı zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedı vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz győjtés és tisztítás kedvezı hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerő üzemeltetés mellett jelentıs vízminıség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. A tény lap a „Maros folyó modellezési program” címmel mutatja be az INCA modellezési munkálatokat a teljes modellezéssel együtt (MMGA_0990 Water)
56. Nem szeretnénk, ha a völgy végtelen szegénységben élné le a további életét, de szeretnénk, ha a folyók mentén az élıvilág életben maradna, az emberek életben maradnának és a gyermekeink élhetnének boldogan. A gazdaságfejlesztési program, amit az RMGC ajánl, nem a fenntartható fejlıdést szolgálja, kizárólag a befektetık és a román állam hasznát. Tudomásul kell venni az RMGC menedzsmentjének, hogy a kapitalizmusban vannak olyan befektetések, melyek nem térülnek meg vagy elvesznek, vagy vannak olyan üzletek, melyek meghiúsulnak, vagy a beléjük fektetett összegeket sem lehet visszanyerni.104 A Verespatak Project (RMP) a helyi és regionális gazdasági fejlıdés katalizátora lesz. Mint bármely más jelentıs ipari fejlesztés esetében, a hatások között lesznek pozitívak és negatívak is. Verespatak esetében az elınyös hatások maximálisan ki lesznek használva a helyi és regionális önkormányzatok, valamint egyéb hasonló társadalmi csoportok bevonásával a fejlesztési kezdeményezésekbe, amely részvételi politikánk része. A negatív hatások enyhítésre kerülnek a Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) által meghatározott intézkedéseken keresztül. A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) felismerte, hogy a fenntartható fejlıdés egy multi-dimenziós fogalom, ami a tıke öt egymással kölcsönös kapcsolatban álló kulcsterületének a kombinációja.
104
Egri Sándor
89
Pénzügyi Tıke Gazdasági fejlıdés hatása, pénzügyi kezelés, adók Átlagosan 1200 munkahely megteremtése a 2 éves építkezés ideje alatt, ennek nagy része helyi munkaerı; 634 munkahely megléte a mőködés során (közvetlen alkalmazás, beleértve a szerzıdéses alkalmazást a takarításra, biztonsági szolgálatra, szállításra, és egyebekre) 16 évre, ennek nagy része helyi munkaerı; Körülbelül 6000 közvetett munkahely a következı 20 évre helyi és regionális szinten; 1 milliárd USD kerül befizetésre nyereségrész, nyereségadó, jogdíjak, valamint egyéb adók és díjak formájában a romániai helyi, regionális és országos kormányzatoknak; 1,5 milliárd USD-t fordít a vállalat termékek és szolgáltatások beszerzésére Romániában. Ebbıl 400 millió USD a kivitelezés ideje alatt (2 év) és 1,1 milliárd USD a mőködés ideje (16 évvel számolva) alatt kerül elköltésre; Egy mikrohitelezési finanszírozási lehetıség felállítása a régióban, amely megkönnyíti a hitelhez jutás lehetıségét; A helyi és regionális üzletfejlesztés népszerősítése, egy üzleti központ és inkubátoregységek felállítása, mentori szerep felajánlása, tréningek (vállalkozás, üzleti terv, pénzügyi és adminisztratív vezetés, stb.), jogi, pénzügyi és adminisztratív tanácsadás. Fizikai Tıke Infrastruktúra – beleértve az épületeket, energiát, közlekedés, víz- és hulladékgazdálkodási eszközöket A kormányhivatalok bevételének növekedésével – 1 milliárd USD 20 éven keresztül (a kivitelezés, termelés, és bezárás idıszakában) – olyan plusz források keletkeznek, amelyek felhasználhatóak közösségi infrastruktúra fejlesztésére; Az RMCG kialakítja Piatra Albã és Dealul Furcilor újratelepítési területeit Alba Iulia megyében. Piatra Albã-ban új városközpont, kereskedelmi és lakóterületek épülnek; ezek átadásra kerülnek majd a helyi hatóságok részére amint elkészülnek. Az Újratelepítési és Újrarendezési Akcióterv (RRAP - Resettlement and Relocation Action Plan) minden adatot tartalmaz ezekrıl a kezdeményezésekrıl. Emberi Tıke Egészség és oktatás: Egy magán gyógyszerellátó és klinika Piatra Albã-ban (lásd az RRAP-ben) amelyek széles társadalmi körben elérhetıek lesznek az egészségbiztosításon keresztül; Az Abrud kórház egyik szárnyának felújítása és a társadalom szélesebb körében elérhetıvé tétele a román nemzeti egészségügyi rendszeren keresztül; A SMURD (Újraélesztési és Mentési Mobil Sürgısségi Ellátás) orvosi rendszer alkalmazása a térségben; Új iskola, lakó és középületek építése Piatra Albã-ban. Mindez részletesen leírásra került az RRAP-ban; Egészségtudatossági kampányok, (a helyi hatóságokkal és a nem kormányzati szervezetekkel együttmőködésben) amelyek sok más között elsısorban a következıkre koncentrálnak: reprodukciós egészség, diéta, és egészséges életmód; Együttmőködés az oktatási szolgáltatókkal, valamint a nem kormányzati
90
szervekkel a térségben az oktatási lehetıségek fejlesztésével és a szélesebb körben megvalósuló hozzáféréssel kapcsolatban, pl. Ovidiu Rom és helyi hatóságok. Társadalmi Tıke Készségfejlesztés, közösségi kapcsolatok és társadalmi hálózatok és az ezeket támogató intézmények, valamint a kulturális örökség megırzése: Erıfeszítések Verespatak fejlesztésére és kulturális örökségének népszerősítésére helyi szinten és a turizmus fejlesztése érdekében; Felnıttképzési lehetıségek és készségfejlesztési programok biztosítása, beleértve az oktatási programokat és ösztöndíjakat, mindez az elhelyezkedési lehetıségek növelése érdekében mind közvetlenül az RMGC-nél, mind általánosan; A programok támogatják a kiszolgáltatott embereket és csoportokat, céljuk a társadalmi hálózatok megerısítése, különösen Verespatakon (Jószomszéd Program, Társadalmi Program); Együttmőködés a környékbeli fiatalokkal foglalkozó nem kormányzati szervekkel, a közösségben megtalálható képességek fejlesztésének és növelésének érdekében. Természeti Tıke Tájkép, biológiai sokszínőség, vízminıség, ökoszisztémák: Az RMP terveiben és a SOP-ban található intézkedések a környezetvédelmi hatások minimalizálását fogják eredményezni, ahogy ez megjelenik a KHV-ban; A jobb környezeti feltételek emelni fogják Verespatakon az életminıséget; Oktatás és támogatás a környezetvédelmi megfontolások üzleti tervekben való szerepeltetésére; Figyelemfelkeltés a gazdasági tevékenységbıl származó pozitív környezeti hatásokra; Kölcsönökkel összefüggésbe hozott környezeti szabványok betartásának támogatása a mikrohitelt nyújtó intézményen keresztül, beleértve a környezeti teljesítmény ellenırzését; Üzletviteli viselkedési kódex, amely megköveteli az RMP beszállítóitól, hogy eleget tegyenek az RMGC környezetvédelmi szabványainak; Ez az öt terület támogatja a fenntartható fejlıdés három – társadalmi, környezeti és gazdasági – pillérjét. Az RMGC véleménye az RMP társadalmi és a gazdasági elınyeirıl a Közösségi Fenntartható Fejlıdési Tervben és a KHV 4.8 fejezetében – a Társadalmi és Gazdasági Környezetben – került kifejtésre. Az RMGC együtt fog mőködni a közösségfejlesztési ügyekben a közösség érdeklıdı tagjaival. Az RMGC együttmőködési elkötelezettsége kiterjed a helyi, regionális és nemzeti hatóságokra. Ez a megközelítés lehetıséget ad a közösségnek, hogy integrált módon, az összes érintett bevonásával birtokolja, irányítsa és ellenırizze az összes fontos fejlesztési ügyet. Ezen elkötelezettség szellemében az RMGC már idáig is számos konzultációt lefolytatott, beleértve 1262 egyéni megbeszélést és interjút, kérdıívek szétosztását, amelyekbıl közel 500 érkezett vissza kitöltve, valamint elvégzett 18 fókuszcsoportos interjút és 65 nyilvános vitát. Ezen kívül számos tanácskozást tartott a kormányzati hatóságokkal, nem kormányzati szervezetekkel és egyéb potenciális érintettekkel. A visszacsatolást felhasználták a KHV Vezetıi Terveinek készítése, valamint az együttmőködési és a fejlesztési program tervezetkészítése során.
91
Az RMCG jelenleg is végzi egy átfogó monitoring program fejlesztését, hogy kiértékelje a káros társadalmi-gazdasági hatások csökkentésének és a hasznosak növelésének lehetıségeit. Ez a monitoring program magában foglalja az érintettek és a potenciális érintettek véleményét és szempontjait. Ezen vélemények intézményesítése érdekében – számos helyi és regionális érintett csoporttal együttmőködésben – az RMGC részt vesz a helyi és regionális társulások kialakításában, hogy segítse az RMGC-t és a közösséget az RMP folyamatának ellenırzésében. Az RMGC monitoring programja átlátható módon kerül végrehajtásra, lehetıséget adva a feleknek az eljárás hatékonyságnak kiértékelésére és fejlesztési javaslatok megtételére. Ez a folyamat a projekt teljes ideje alatt tart azzal a céllal, hogy maximalizálja az elınyöket és minimalizálja a negatív hatásokat. Egy elızetes keret már kialakításra került, amely segítséget nyújt majd a monitoring terv kifejlesztésének irányításban (lásd 14. kötet, 4.8. fejezet, Társadalmi és Gazdasági Környezet, 7-1. táblázat a Roşia Montană projekt KHV-ában). A partnerségek magukban foglalják az oktatást és fiatalok foglalkoztatását és képzését illetı kezdeményezéseket, úgymint: Roşia Montană NGO Társulás; Roşia Montană Ifjúsági Társulás; Apuseni Ifjúsági Szórakozási Központ; Roşia Montană Oktatási Társulás. Más társulások környezetvédelmi szempontok ellenırzésével és kezelésével foglalkoznak, így például a Verespataki Kutatóközpont a Környezetért és Egészségért (The Roşia Montană Research Center for Environment and Health). A Verespataki Biodiverzitás Társulás (Roşia Montană Biodiversity Partnership) és a Verespataki Erdészeti Társulás (Roşia Montană Forestry Partnership) felelıssége a biofizikai aspektusok ellenırzése és kezelése. Az RMP által bemutatott gazdasági lehetıségek további támogatása és fejlesztése érdekében az RMGC a helyi érintettekkel is együttmőködik egy üzleti központ felállításának érdekében. Az RMGC és a partnerei által kínált képzési programok, valamint az RMP ideje alatt szerzett munkatapasztalat várhatóan magasan képzett és szakképzett munkaerıbázis kialakulásához vezetnek számos területen. Ezek az emberek várhatóan versenyképesebbé válnak a munkaerıpiacon, és növekszik az esélyük más bányavállalatoknál történı elhelyezkedésre. Ráadásul bizonyos készségek nem csak a bányászati szektorban alkalmazhatóak. A közvetlen készségfejlesztés mellett az RMP, mint számottevı befektetı, jelenléte fejleszteni fogja a terület gazdaságát, bátorítva és segítve a nem bányászati tevékenység fejlıdését. A fejlettebb beruházási és gazdasági környezet várhatóan olyan üzleti lehetıségek kialakulásához vezet, amelyek az RMP-el párhuzamosan fejlıdnek és túlmutatnak a bányászati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenységeken. Ez, a gazdasági fejlıdés diverzifikációja, az RMP megvalósításához vezetı befektetések egyik legfontosabb elınye. Az Övezeti Urbanizációs Terv (PUZ – Zonal Urbanism Plan) tartalmazza az RMP által felhasznált földterületek részletezését, amely a verespataki önkormányzat területének 25%-
92
át érinti, nyitva hagyva a lehetıséget számos más üzleti vállalkozás számára. Néhány vállalkozás éppen most alakult meg az önkormányzat területének maradék 75%-án, a PUZ véglegesítése után az üzleti kezdeményezések további támogatásban részesülhetnek. [2] További információkért tekintsék meg a Verespataki Fenntartható Fejlıdés Program és Társulás (Roşia Montană Sustainable Development Programs and Partnerships) 4. mellékletét. Hivatkozások: [1] Az RMP-re vonatkoztatott multiplikátor hatás a következıképpen alakul: 1 közvetlen munkahelyre 30 közvetett, teljes munkaidıs munkahely kialakulása 20 évre vetítve. A multiplikátor hatás kiszámításához használt összetett módszertanról bárki tájékoztatást kaphat az RMGC-n keresztül. Ezzel együtt a jóval konzervatívabb 1: 10 - közvetlen: közvetett arány van használatban, hogy a számítások illeszkedjenek az elszegényedett régiókban megvalósuló nagy bányászati projektekhez, amelyek ilyen mértékő multiplikátor hatással számolnak. Ez kerül említésre a következı dokumentumban: UNCTAD (2006), Árucikk-politika a fejlıdésért: egy új keret a szegénység elleni küzdelemben. TD/B/COM.1/75 Genf, Svájc. [2] A meglévı iparágakról - mint a mezıgazdaság és a turizmus - is van szó a KHV 14. kötetének 4.8. fejezetében (Társadalmi és Gazdasági Környezet), valamint a 31. kötetben (L terv - Közösségi Fenntartható Fejlıdés Irányítási Terv). Ezek az adatok elsısorban abból a célból kerültek összegyőjtésre, hogy elemezhetıek legyenek a projekt lehetséges hatásai ezen iparágakra.
57. Hallottunk ma 2-3 példát a várható hatásokkal kapcsolatban. 2001 szeptember 11-ig a Nemzetvédelmi Minisztérium és az amerikai kormány azt állította, annak kockázata, hogy az USA-t külsı támadás érje a nullával határos. És amikor két repülıgép becsapódott a WTC ikertornyaiba, és egy harmadik pedig a Pentagonba, eljött az a pillanat, amikor többet ezt nem mondhatták, mivel a külsı a külsı támadás kockázata éppen elérte a 100%-ot. Ha Verespatakon alkalmazzák a cianidos technológiát, akkor egy hasonló fog történni (le kell szögeznem, hogy nem a bányászat a probléma, hanem az arany és ezüst az, ami kizárólag foglalkoztat minket, mivel ez van itt a Tisza völgyben). Ha az RMGC feladja a projektet jön egy másik társaság, de meg kell köszönnünk az RMGC-nek, hogy ráébresztett minket annak a fontosságára, hogy tartsuk meg a stratégiai vízkészleteinket. Köszönöm.105 Minden, a fenti kérésben említett megközelítéssel (gát meghibásodás) kapcsolatos részlet le van írva a Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) Jelentés 7. szakaszában. A KHV jelentésben szerepel a kockázatok felbecsülése és kiértékelése, továbbá szerepelnek különbözı gátszakadási szcenáriók is. A gátszakadás modellezése megmutatta, hogy egy különlegesen valószínőtlen esemény során, amikor a gátak, a túlfolyók és a győjtı medence is mind tele vannak, bármennyi zagy jut is ki, rendkívüli módon felhígul. A gát tervezési paramétereinek megállapítása során feladatként tőzték ki a gát meghibásodás fontosságának figyelembevételét. A zagykezelı létesítménynél javasolt gátat, valamint a vízgyőjtı területen található másodlagos gátat úgy tervezték, hogy szigorúan megfeleljen a romániai és nemzetközi irányelveken, megengedjen jelentıs csapadék eseményeket továbbá megelızze a gát túltöltése miatt kialakuló meghibásodását és az ezzel járó cianid kiömlést, valamint a felszíni és felszínalatti vizek szennyezését.
105
Egri Sándor
93
A zagykezelı létesítmény (Tailings Management Facility - TMF) javasolt töltése a valószínő legnagyobb csapadékból (Probable Maximum Precipitation - PMP) származó felszíni lefolyás, és az ezzel járó a valószínő legnagyobb árvíz (Probable Maximum Flood - PMF) összegyőjtésére lett megtervezve. A TMF tervezési kritériumokat úgy állapították meg, hogy tározni tudjon két PMF eseményt, ami több csapadék, mint amit valaha is regisztráltak a területen. A gát és a tározó építésének kivitelezési ütemterv úgy lesz végrehajtva, hogy biztosítva legyenek a PMP tározási igények a projekt teljes élettartama alatt. A verespataki TMF ezért úgy tervezték, hogy ellenálljon egy olyan teljes árvízi hozamnak, mely négyszer nagyobb a romániai kormány irányelveinél. Kiegészítésként a töltéshez egy vész túlfolyót terveznek arra a valószínőtlen esetre, ha a második PMP után még egy csapadékesemény következik be. A túlfolyót csak biztonsági okokból építik meg, hogy biztosítsák a megfelelı vízelvetetést ilyen valószínőtlen esetben. A túlfolyón történı vízelvezetéssel elkerülhetı lesz tározó túltöltése, mely gátszakadást okozna. A TMF terve, ezért nagyon jelentısen meghaladja a biztonsági szabványok kívánalmait. Ez annak biztosítására történt, hogy a Corna-völgy zagy tározására történı hasznosítása során felmerülı kockázat jóval az alatt legyen, mint ami a mindennapi élet biztonságának tekinthetı. Kiegészítı tanulmány készült a földrengésekkel kapcsolatban, és ahogy az a KHV-ban olvasható, a TMF úgy lett megtervezve, hogy ellenálljon az elképzelhetı legnagyobb rengésnek (Maximum Credible Earthquake - MCE). Az MCE a legnagyobb rengés, mely a történelmi feljegyzések alapján a területen elıfordulónak tekinthetı. Kiegészítésként a KHV jelentés 7. szakaszában található vizsgált kockázati esetek értékelése, valamint különbözı gátszakadási szcenáriók. Kifejezetten a kezdı gát meghibásodásával és a végsı gát kialakításával kapcsolatos gátszakadási szcenáriók vizsgálata történt meg. A gátszakadási modellezési eredmények megmutatják a zagy elfolyás mértékét. A két elemzett eset alapján a zagy nem terjed el az Abrud folyó és a Corna völgyi patak összefolyása alá. A projekt elismeri, hogy az eléggé valószínőtlen gát meghibásodási eset ellenére egy Vészhelyzet Készültségi és Szennyezıanyag Kiömlés-Baleset Kárelhárítási Tervet kell kidolgozni. Ezt a tervet az KHV-ban, mint I Terv, 28. Kötet, tették közzé. Még részletesebb technikai adatokért kérjük a KHV Jelentés 7. Fejezet, 6.4.3.1 Szakaszhoz, „TMF várható baleseti szcenáriók” fordulni. A TMF vízminıségének értékelése céljából – leiszapolt víz és a zagygát alatt átszivárgás – különleges tesztet végeztek, mely az MWH Inc. Bányászati Csoport által készített „A zagykezelı létesítmény geokémiai és vízminıségi jelentése 2005” c. tanulmányban került összefoglalásra. A zagykezelı létesítmény vize nem lesz savas, hanem inkább enyhén lúgos. A TMF-ben található cianid vegyületek számára kémiailag nem lehetséges, hogy nehézfémek mobilizációját vagy kimosódását idézzék elı. Az RMGC minden tevékenységet a Cianid Kezelési Kódex szerint végez, mely egy nemzetközileg elismert cianid kezelési gyakorlat az aranybánya iparban.
94
A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedı hatások) folyó vízgyőjtıjét érintı és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentısebb hatások lehetıségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyőjtıjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetbıl kiderül, hogy szabályszerő mőködési feltételek mellett nem léphet fel jelentıs, a vízgyőjtı alsó részeit érintı, illetve határon átterjedı hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülı nagy mértékő balesetszerő szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselık aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erıfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyőjtık felszíni vizeinek vízminıségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminıségi modellezést végeztek különbözı vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetıvé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövıbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekbıl származó szennyezıanyagok összegyőjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyőjtıre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintı, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különbözı kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhetı Technikáinak (EU BAT) megfelelı, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelı létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékő váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülı zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedı vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz győjtés és tisztítás kedvezı hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerő üzemeltetés mellett jelentıs vízminıség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. A teszt vizsgálatokat végeztek a vízminıséget befolyásoló tényezık azonosítása céljából a zagykezelı létesítmény üzemelési, valamint a bezárás utáni szakászban. A TMF-be vezetett zagyok és leiszapolt víz részletes kémiai jellemzése a KHV tanulmány 3.2 és 3.3
95
szakaszában (3-1, 3-2 és 3-3 táblázatok), F terv – Zagykezelı létesítmény Kezelési Tervben található.
58. Az elsı oszlop mellett láthatjuk egy aranyat mosó ember képét. Ez egy tökéletes látványosság lehetne a turisták számára.106 A KHV jelentésben található információk alátámasztják a kérdezı általános megközelítését, miszerint a bányászaton kívül egyéb iparág tekintetében Verespatak gyengén fejlett. Ugyanakkor a KHV jelentés kiemeli és értékelést is végez arra vonatkozóan, hogy az RMP 107 megvalósulása eleve nem zárja ki egyéb iparágak fejlıdését a területen. Sıt az RMP felszámolja a beruházásokat jelenleg visszaszorító akadályok némelyikét, mint például a gazdátlan és szennyezett területek elıfordulását, a szennyezett vízfolyásokat, valamint általánosságban a szegényes infrastruktúrális és szociálisgazdasági körülményeket. Az RMP által javasolt a Verespatak Természetvédelmi Területen végzendı megfelelıen irányított és támogatott megırzési munkálatok elısegítenék, hogy a terület vonzóvá váljon a turisták számára. A KHV jelentés 5. fejezete megállapítja, hogy a turizmus csak akkor lehetséges és hasznot hozó, ha valamit tudnak nyújtani a turistáknak a tiszta környezet, megfelelı infrastruktúra, valamint látványosságok, mint múzeumok és megközelíthetı történelmi emlékmővek tekintetében. Egy bányamővelési projekt, mint például a javasolt RMGC, az adókon keresztül biztosítani fogja a szükséges alapokat az infrastruktúra fejlesztésére. Az RMP-n és annak örökség kezelési tervén keresztül 25 millió US Dollárt fog befektetni a vállalat a kultúrális örökség védelmére oly módon, hogy az támogatni fogja a turizmust. Egy képzési program biztosítja majd a turisztikai tevékenységek fejlesztéséhez szükséges eszközöket, továbbá a verespataki mikro hitel (Roşia Montană Micro Credit) támogatni fogja az embereket éttermek és egyéb turistákat vonzó üzletek nyitásában. A projekt végén egy új falu lesz itt, valamint Verespatak helyreállított régi központja egy múzeummal, szálláshelyekkel, éttermekkel, modernizált infrastruktúrával és olyan megırzött emlékmővekkel, mint Tăul Găuri – melyek mind turista látványosságként szolgálnak majd. Az RMGC megrendelt egy turisztikai dokumentációt, amely megállapítja, hogy melyek a lehetséges turisztikai piacok és ezeket hogyan lehet a legjobban kezelni egy integrált projektben. (Kiinduló turisztikai javaslatok, Gifford Jelentés 13658. R01)
59. Nem találom a megvalósíthatósági 108 jelentésben azoknak a sav/bázis reakcióknak a megjelenítését, amelyek a zagytározó mélyén fognak lejátszódni. Nem tudom, hogy van-e tudomásuk arról, hogy mi fog ott lent lejátszódni, illetve milyen pHja lesz a zagynak azon a területen, továbbá semmilyen utalást nem találtam az oldhatósággal kapcsolatban. Ha jól értesült vagyok, a tározóban magas lesz a szulfur tartalom. Savas szivárgás akkor történik, ha az érc vízzel és levegıvel kerül kapcsolatba. A 106
Háry Ildikó a fordító megjegyzése 108 a fordító megjegyzése 107
96
víz pH értéke folyamatosan változhat. Ez az, amiért nagyon fontos, hogy a savas szivárgásra vonatkozó információkat nyilvánosságra hozzák. Ha a monitoring azt jelzi, hogy a zagytározón keresztül szennyezett talajvíz szivárog el – kérem jegyezzék meg, hogy a tározó területén és azon kívül van egy kút – mit fognak a felelısök tenni? Végül is kiürítik a tározót vagy leszigetelik végre?109 A TMF vízminıségének értékelése céljából – leiszapolt víz és a zagygát alatt átszivárgás – különleges tesztet végeztek, mely az MWH Inc. Bányászati Csoport által készített „A zagykezelı létesítmény geokémiai és vízminıségi jelentése 2005” c. tanulmányban került összefoglalásra. A zagykezelı létesítmény vize nem lesz savas, hanem inkább enyhén lúgos. A TMF-ben található cianid vegyületek számára kémiailag nem lehetséges, hogy nehézfémek mobilizációját vagy kimosódását idézzék elı. Az RMGC minden tevékenységet a Cianid Kezelési Kódex szerint végez, mely egy nemzetközileg elismert cianid kezelési gyakorlat az aranybánya iparban.
60. Ha gát nem bírja a nyomást, miért nem akarnak erısebb gátat építeni, vastagabb fallal és nagyobb biztonsággal, vagy kisebb kapacitású tárolót?110 A verespataki zagykezelı létesítménynél javasolt gátat, valamint a vízgyőjtı területen található másodlagos gátat úgy tervezték, hogy szigorúan megfeleljen a romániai és nemzetközi irányelveken, megengedjen jelentıs csapadék eseményeket, továbbá megelızze a gát túltöltése miatt kialakuló meghibásodását és az ezzel járó cianid kiömlést, valamint a felszíni és felszínalatti vizek szennyezését. Nagybányát nem ugyanezen szigorú elıírások alapján tervezték és nem rendelkezett szükséges tározókapacitással ahhoz, hogy ellenálljon a 2000-ben bekövetkezett vihar eseménynek A megfelelı tározó kapacitás biztosítására a túltöltés elkerülése érdekében, a TMF magasságát annak minden egyes fázisában a projekt élete során a következı tervezési paraméterek összegeként határozták meg: (1) a maximális szabályos üzemelés során keletkezı üzemi vizek és zagy, valamint az átlagos iszapoló medence térfogatát tárolása, (2) 2 PMP – várható legnagyobb csapadék – viharból származó felszíni lefolyás tárolása, (3) zagy part és kiegészítı szabad felület biztosítása hullámvédelem céljából az üzemelés minden egyes szakaszában, az óvatos szabad felület kritériuma a PMF tározás plusz 1 méter hullámverés. A TMF-et úgy tervezték, hogy megfeleljen a legsúlyosabb PMP eseménynek. Annak biztosítására, hogy a TMF képes legyen tározni egy teljes PMP hozamot minden esetben, ezért ráadásul úgy lett megtervezve, hogy biztonságosan visszatartson két egymást követı PMP eseménybıl származó árvizeket. A verespataki TMF ezért úgy tervezték, hogy ellenálljon egy olyan teljes árvízi hozamnak, mely négyszer nagyobb a romániai kormány irányelveinél és tízszer nagyobb a nagybányai gátszakadás során észlelt csapadéknál. Kiegészítésként a töltéshez egy vész túlfolyót terveznek arra a valószínőtlen esetre, ha a második PMP eseménnyel egy idıben a pumpa elromlik mőködési hiba vagy áramkimaradás miatt. A TMF terve ezért nagyon jelentısen meghaladja a kötelezı biztonsági elıírásokat. Ez annak biztosítására történt, hogy a Corna-völgy zagy tározására 109 110
Háry Ildikó Háry Ildikó
97
történı hasznosítása során felmerülı kockázat jóval az alatt legyen, mint ami a mindennapi élet biztonságának tekinthetı. Az RMP TMF-jét középvonalas módszerrel fogják megépíteni fejtıhelyrıl származó kıtöltésbıl és hulladék kızetbıl, mely BAT ebben az iparágban. A KHV leírja, hogy a gátat hogyan fogják megépíteni szilárd kızetanyagból, melyet a MWH, a világ egyik vezetı gáttervezıje tervezett és kivitelez, valamint minısített romániai gát biztonsági szakértık (az ICOLD tagjai) hagytak jóvá. Az üzemelést megelızıen a gátat minısíttetni kell üzemelésre a Nemzeti Bizottság a Gátak Biztonságáért (CONSIB) által, és ellenırizni kell a GEO no. 244/2000 a „gátak biztonságáért” 17. cikkelye szerint egy MEWM által felhatalmazott személy által. Az RMGC területen jártas, a világon a legkiválóbb szakértıket alkalmazták, hogy biztosítsák az üzemi munkások és a környezı közösség biztonságát. Nagybányát durva zagyanyagból építették – nem kıtöltéssel – és ezért nem volt képes a 2000-ben kialakult vihar eseménybıl származó többlet súlyt tartani. Az RMP-nek lesz egy szabad lecsapolási szerkezete a kezdı gát felett, és egy rendszer alagcsövekbıl, szemcsés szőrı zónákból és pumpákból – a BAT szerint – hogy összegyőjtsön, visszatartson és ellenırizzen bármilyen szivárgást. Különösen a zagytározó és a zagygát tervezése történt a legszigorúbb elıírásoknak megfelelıen, hogy megelızzék a talajvíz elszennyezıdését, valamint folyamatosan ellenırizzék a talajvizet és kivonják az észlelt szennyezıdések bármelyikét – a rendszer a hidrogeológiai kutatások által igazolt. A tervezési jellemzık magukba foglalnak egy tervezett agyag takarási rendszert a TMF tározóterében, mely megfelel a 10-6 cm/s vízáteresztési feltételnek, egy támfalat a kezdı gát alapozásában a szivárgás visszatartására, továbbá egy alacsony áteresztıképességő magot a kezdı gátban a szivárgás visszatartására, és egy szivárgóvíz győjtı gátat és tározót a zagygát lába alatt a gát középvonala mögött kialakuló bármilyen szivárgás összegyőjtésére és tárolására.
61. Most hallottam elıször, a 3. közmeghallgatáson, hogy olyan lehetıségek vannak, hogy nem a Corna völgybe építenék a tárolót, mert vannak alternatívák. Nem tudom, hogy számításba vették-e vagy sem, hogy a nyomás kondíciók folyamatosan változnak.111 Roşia Montană Gold Corporation 2000 óta fontolgatja a zagykezelı létesítmény helyének megállapítását, és számos tanulmány készült a végsı hely kiválasztásának elısegítésére. 2001-ben 9 lehetıség merült fel, 2002-ben elkészült új tanulmány figyelembe vette ezeket a lehetıségeket és néhány új alternatívát is, míg végezetül 8 lehetséges helyet javasolt újra megfontolásra. A környezeti hatásvizsgálati tanulmány jelentésének 5. Fejezete leírja a folyamatot és összegezve leírja a lehetséges helyeket. Az ok, hogy a Corna völgyet választották ki a zagykezelı rendszer helyszíneként az, hogy minimalizáltak a teljes projekt által hagyott maradandó nyomok és hogy a javasolt bánya és feldolgozó üzem közelében helyezkedik el.
62. A kérdésem a szállításra vonatkozik. Ön azt mondta, hogy terepjáróval is nehéz volt Magyarországra utazni, a cianid tartályok szállítása milyen kockázatot jelent a területre nézve?112
111 112
Háry Ildikó Háry Ildikó
98
Az RMGC elkötelezi magát amellett, hogy elfogadja a vonatkozó romániai és EU szabályozásokat, továbbá kiköti az ilyen jellegő kötelezettséges betartását a szállítói számára is, hogy megfeleljen minden követelménynek, ezzel biztosítva bármely veszélyes anyag biztonságos szállítását. Vállalatunk és támogatóink ragaszkodni fognak az EU Cianid Szektor Csoportjának (CEFIC) a lúgos cianidok tárolására, kezelésére és szétosztására vonatkozó irányelvek betartásához. A CEFIC összeállította szabványokat és megköveteli a naponta az EU-n keresztül szállított több ezer különbözı veszélyes anyag EU irányelvek szabályozásához alkalmazkodó szállítását. Az RMGC is aláírta a Nemzetközi Cianid Kezelési Kódexet (ICMI), mely az aranybányászati iparban egy nemzetközileg jegyzett cianid gazdálkodási gyakorlat; szállítóinktól is elvárjuk, hogy aláírják és betartsák az ICMI-t, ezzel a verespataki üzem mőködtetése ICMI hitelesített lesz. A cianid kezelési rendszer jelenlegi szigorú és független ellenırzése is folytatódni fog. Mivel az RMGC nem lesz hitelesítve a cianid szállítására, így azt nem is fogja tenni. Mindkét üzemeltetı és használó fogja kiválasztani és ellenırizni azt tapasztalattal rendelkezı céget, mely a vonatkozó román szabályozás szerint minısített a veszélyes anyagok közúti szállítására és a CEFIC és ICMC szabványok alá esik. A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formában (és nem folyékony halmazállapotban) fogják szállítani a különlegesen tervezett iso konténerek, melyek ellenállnak a balesetnek vagy sérüléseknek, valamint engedélyeztetve lesznek és rendszeres felülvizsgálat alá fognak esni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályozásnak megfelelıen, továbbá ki fogják elégíteni a közúti szállításra vonatkozó alkalmazandó normákat. Tervek vannak a vasúti szállítás legnagyobb mértékő kihasználására, a projekt területéhez közel esı vasútállomás kialakítására. A várható szállítási alternatívák és veszélyek, valamint a kárenyhítési beavatkozások meghatározása céljából részletes útfelmérés fog készülni az üzemelés megkezdése elıtt. A felmérést az üzemelés megkezdése elıtt annyival végzik majd amennyire lehetséges, hogy kihasználják a naprakész vasút és közút hálózat fejlıdésének elınyeit az EU irányelveknek megfelelıen, valamint mindig figyelik az úthasználati normákat, továbbá az útkezelı, a közlekedési rendırség és egyéb hatóságok tiltásait és javaslatait, ahogy azt az alkalmazandó romániai törvények megkívánják. Tehergépkocsikkal történı szállítás esetén az üzemeltetési eljárásunk legvalószínőbben az lesz, hogy hetente 12 tehergépkocsiból álló konvojba csoportosítják a szállítást, hogy csökkentsék a baleset lehetséges kockázatát. A szállítást csak az akkori körülmények értékelése után, a szállítmány fogadási képesség visszaigazolása után fog történni. Az RMGC és szállítói teljes mértékben eleget tesznek az ADR-nek (Európai Egyezség a veszélyes áruk közúton történı nemzetközi szállítására) és a RID-nek (Európai szabályozás a veszélyes áruk közúton és vasúton történı nemzetközi szállítására), melyek a veszélyes áruk közúton és vasúton történı nemzetközi szállítására vonatkozó európai elıírások. A szállítási útvonalak a közigazgatási és közútforgalmi igazgatóságokkal történı konzultáció alapján lesznek kiválasztva a veszélyek elkerülése érdekében, továbbá a szállítási folyamat közben zajló folyamatos kommunikáció fogja segíteni az elıirányzott területen történı áruátadás biztonságát. Átadáskor a brikettet közvetlenül egy biztonságosabb tartályba oldják be, és teljes mértékben elzárva marad a folyamatban és az üzem területén. A Verespatak Projekt területén lesz elegendı tároló kapacitás, mely biztosítja a folyamatos üzemeltetést, valamint rugalmasságot enged meg az átadásban, hogy elkerülhetıek legyenek olyan rendkívüli veszélyek, mint a rossz út és idıjárási viszonyok. A CEFIC Irányelv és az ICMI kódex alapján a beszállítótól és a szállítást végzı vállalattól is megkövetelik, hogy elvégezze az alternatív útvonalak felmérését. A szállítás megkezdése
99
elıtt ık a felelısek azért, hogy gondoskodjanak a szállítás és átadás biztonságáról, ezért az idıjárási viszonyokat, úgy, mint a heves esızést komolyan figyelembe kell venni az utak tervezésénél. Ilyen és egyéb okok miatt inkább a vasúti, mint a közúti szállítás elınyösebb. A veszélyes anyagokra szállítására vonatkozó EU szabályozások speciálisak és jólteszteltek. A következı elemeket foglalják magukba: a szállítást rossz idıjárási körülmények között le kell állítani, és csak akkor lehet újra indítani, ha már visszaigazolták a jó idıjárási körülményeket; a közúti és vasúti szállítást az EU ADR és RID elıírások szabályozzák; a fuvarozási vállalat sofırje EU hitelesítettek legyenek; a sofırök rendelkezzenek 6. osztályú ADR engedéllyel. a sofırök rendelkezzenek érvényes „nátriumcianid tréning bizonyítvánnyal” minden beszállító legyen tagja a CEFIC-nek, rendelkezzen nátriumcianidra érvényes ADR – bizonyítvánnyal az iso konténerekre.
63. Másrészrıl: ha bármilye probléma lenne a robbanékony zagykeveréket elıállító üzemben, mi történne a 113 hiszen csak 600 méterre van az ércfeldolgozó üzemtıl, illetve 3 km-re a legközelebbi lakott településtıl.114 A Verespatak Projekt tervezése során tekintetbe vették az ilyen jellegő balesetek lehetıségét, továbbá belefoglaltak kiegészítı megszorításokat és monitoring intézkedéseket az emberek és a környezet védelmében. A kockázatot természetesen lehet csökkenteni, de soha nem lehet kiküszöbölni. Ezért egy váratlan baleset esetében intézkedéseket fognak tenni az érvényben lévı törvényi elıírásokban meghatározott vészhelyzeti terveknek megfelelıen: Belsı Vészhelyzeti Terv Vészhelyzet Készültségi és Szennyezıanyag Kiömlés - Baleset Kárelhárítási Terv Külsı Vészhelyzeti Terv A legfontosabb vészhelyzeti beavatkozások az alább kerültek összefoglalásra: 1. Lehetséges hidrogéncianid kiömlés Beavatkozás: a fentebb felsorolt tervek azonnali alkalmazása a telepen kívüli lehetséges hatások mértékétıl függıen, a külsı vészhelyzeti tervvel történı azonnali összehangolás; A szélirányban lévı területek figyelmeztetése és kitelepítése, a kibocsátás visszaszorítása, amennyiben lehetséges hatásnak kitett személyeknek azonnali orvosi segítségnyújtás; A váratlan esemény kivizsgálása, valamint megelızı és helyrehozó tevékenység; Egyéb speciális vészhelyzeti tevékenységek alkalmazása.
113 114
a fordító megjegyzése Háry Ildikó
100
2. Lehetséges cianid oldat kiömlés a feldolgozó üzemben a tartályok, csövek, tolózárak meghibásodása következtében Beavatkozás: a fentebb felsorolt tervek azonnali alkalmazása a telepen kívüli lehetséges hatások mértékétıl függıen, a helyi lakosok külsı vészhelyzeti terveivel történı azonnali összehangolás; A szélirányban lévı területek figyelmeztetése és kitelepítése, a kibocsátás visszaszorítása, amennyiben lehetséges hatásnak kitett személyeknek azonnali orvosi segítségnyújtás; A másodlagos visszatartó tározóba kiömlött oldat visszapumpálása a cianid folyamatba; Földgyaluk alkalmazása vészhelyzeti visszatartó területek kialakítására, a másodlagos visszatartó gátak szakadása, továbbá a szennyezett talajú területek azonnali helyreállítása esetére; A váratlan esemény kivizsgálása, valamint megelızı és helyrehozó tevékenység; Egyéb speciális vészhelyzeti tevékenységek alkalmazása. 3. Tüzek vagy robbanások a használatban lévı épületekben vagy a feldolgozási területen Beavatkozás: a területek vagy épületek azonnali kitelepítése, továbbá a szélirányban tartózkodó személyek figyelmeztetése, valamint a tőzoltóság értesítése; A tőzoltóság részt vesz a tőz visszaszorítási mőveletekben és az elsısegélynyújtásban; Amennyiben szándékos antropogén gyújtogatási tevékenység gyanúja áll fenn, együttmőködés a releváns jogi és katonai igazgatóságokkal; A váratlan esemény kivizsgálása, valamint megelızı és helyrehozó tevékenység; Egyéb speciális vészhelyzeti tevékenységek alkalmazása. 4. Kémiai szennyezés a feldolgozási/tározási területeken Beavatkozás: a terület kitelepítése és a szélirányban tartózkodó személyek figyelmeztetése, amit a veszélyes anyagokkal foglalkozó beavatkozási csoport („Hazmat”) felfejlıdése, valamint szennyezés visszaszorítási tevékenységek megkezdése követ; Elsısegélynyújtás a hatásnak kitett személyek számára az egészségügyi csoport által. Hivatkozások: 5. fejezet – Biztonsági Jelentés
64. 116. A kultúrális kincsekkel kapcsolatban lehetséges, hogy megırzésük nem lenne fontos, ha nem vásárolták volna fel az összes olyan földet.115 Tekintettel Verespatak kulturális örökségére és a hatályos jogi elıírásokra S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A. több mint tízmillió amerikai dollárt különített el a kulturális örökség kutatására 2001 és 2006 közötti idıszakra. A kutatás eredményeit, a szakértık véleményét és az illetékes hatóságok határozatait figyelembe véve a társaság megközelítıleg 25 millió amerikai dollárt különített el a Verespatak kulturális örökségének a katatására, megırzésére valamint helyreállítására, ahogy ezt a környezeti hatásvizsgálat tanulmány 2006 májusában közzé is tette (lásd Jelentés a környezeti hatásvizsgálat tanulmányról 32. kötet A Verespatak régészeti örökség kezelési terve, 83-85. o.) Ebben a javaslatok magukban foglalják a kutatási tevékenység folytatását Orlea térségében és különösképp az Újkori Régészeti Múzeum 115
Háry Ildikó
101
létrehozását földtani, régészeti, ipari és néprajzi kiállításokkal, továbbá a Cătălina-Monuleşti győjtemény és a Tău Găuri mőemlék turisztikai megközelíthetıségének fejlesztését, valamint a 41 történelmi mőemlék épület és a védelem alatt álló Verspatak történelmi központ megırzését és helyreállítását. Most, az utóbbi 8 évben elvégzett kutatások után jobban ismerjük a Verespatak térségében található emlékek (régészeti lelıhelyek, történelmi épületek, templomok és temetık) természetét, jellemzıit és területi eloszlását. A 2000 és 2006 között végzett kiterjedt feltárások és kulturális örökség kutatások összehasonlító képet nyújtottak ezekrıl a nemzeti kulturális örökséghez tartozó lelıhelyekrıl, szellemi értékekkel rendelkezı területekrıl, és meghatározták a sajátos eszközöket, amelyek a megırzésükhöz szükségesek. Ennek következtében a román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és a Mővelıdési és Vallásügyi Minisztérium által támasztott elvárásoknak megfelelıen különleges intézkedési terveket készítettek a verespataki kulturális örökség kezelésére és megırzésére a Verespatak Projekt megvalósításához kapcsolódóan. Ezek tervek a Verespatak Projekt Környezeti Hatásvizsgálatáról készített Jelentés dokumentációjának részét képezik (lásd KHV Jelentés, 32-33. kötet, M terv - Kulturális örökség kezelési terve, 1. rész – Verespatak térsége régészeti örökségének kezelési terve; 2. rész – Verespatak mőemlékeinek és védett körzetének kezelési terve; 3. rész – Kulturális örökség kezelési terve).
Verespatak értékei a következıkben foglalhatóak össze: a Corna-völgy déli részén álló hegyekben található tárnákat alaposan feltárták, és különleges megırzési intézkedéseket javasoltak a Cătălina Monuleşti és a Piatra Corbului területein; a Rosia-völgy északi részén található tárnák elızetes régészeti feltárás tárgyai voltak, és különleges megırzési intézkedéseket javasoltak olyan egyedülálló leletek esetében, mint amilyeneket a Păru Carpeni bányamezı területén találtak; az Orlea-Tarina vidéket 2007 és 2012 között tárják fel alaposan. Ami a Cârnic-hegy déli részén talált járatokat illeti, mivel területileg elszórtan helyezkednek el és nagyon nehezen megközelíthetık, nagyon nagy kockázattal járna a közönség számára történı megnyitásuk, és nagyon sokba kerülne a fenntartásuk, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy nem lehet megırizni és a turistautak számára kiépíteni ıket; a 2001 és 2006 között lefolytatott leletmentı régészeti feltárások során 13 régészeti lelıhely meghatározása és feltárása történt meg. A kiterjedt feltáró munkák befejeztével az a döntés született, hogy ezeknek a lelıhelyeknek egy része a továbbiakban régészetileg már nem értékes, és más esetekben az in situ megırzés mellett döntöttek – (például Tăul Găuri temetkezési körzete, és a Carpeni dombon található római leletek esetében), továbbá Orlea vidékét 2007 és 2012 között részletesen is feltárják. a bányászati projekt megvalósítása nem érinti a 41 verespataki történelmi épületet. Intézkedéseket fognak tenni ezeknek az építményeknek megırzésére és helyreállítására; a Verspatakon és Corna-völgyben található 10 templom és imaház közül a projekt csak azokat érinti, amelyek a Corna-völgyben helyezkednek el, míg a Rosia-völgyiek teljesen megmaradnak; a verespataki 12 temetı közül hatot érint a bányászati projekt kivitelezése, és az összesen 1905 sírból közel 410-et kell majd elmozdítani. A régészeti leletekkel, történelmi mőemlékekkel kapcsolatos további adatok, a rájuk vonatkozó megjegyzések és a kezelési tervekben a megırzésükre javasolt intézkedések tekintetében lásd a „Tájékoztatás a verespataki kulturális örökségrıl és a kapcsolódó kezelési kérdésekrıl” címő mellékletet (MMGA_0364 ARH).
102
65. Balogh Elemér a nevem, Németországban élı magyar ügyvéd és újságíró vagyok. Ez az elsı eset, hogy egy ilyen mérető beruházás során figyelembe vették a nemzetközi elıírásokat. Ezek az elıírások voltak a nagybányai beruházás során kialakult vita tárgya. Ez a helyzet, amelyben Magyarország nem kap kártérítést, mivel a vállalat fizetésképtelenséget jelentett. Ez az a tény, amit meg kell elızni. Tulajdonképpen minden országnak, aki engedélyez egy beruházást, vállalnia kell a felelısséget egy lehetséges károkozás miatt. Ezt azért, mert a vállalat csıdbe mehet, eltőnhet, de a kár megmarad és az állam nem vonható felelısségre. A körülményeket nemzetközi szabályozással kell biztosítani, ilyen tekintetben az EU-hoz történı belépés során folytatott tárgyalások alapot szolgáltathatnak.116 Kérem, vegyék figyelembe, hogy a Nagybánya Projekt és a Verespatak Projekt között nincs semmilyen kapcsolat. Nagybánya egy katasztrófa volt, mely nem kell, hogy megint megtörténjen. Az ilyen jellegő baleset elkerülése végett a verespataki zagykezelı létesítményt a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak megfelelıen fogják megvalósítani. Ez egy környezetbiztos konstrukció lesz az ércfeldolgozás során keletkezı detoxifikált – méregtelenített – zagyok folyamatos elhelyezésére. Fejlett berendezéseket fognak használni a geotechnikai és vízszint ellenırzéséhez. Mivel a TMF-ben történı zagy lerakást detoxifikáció elızi meg, így az nagyon kis koncentrációban (5-7 parts per million, azaz ppm, vagyis mg/l) tartalmaz majd cianidot, mely jóval a nemrég elfogadott 2006/21/EK irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl 10 ppm-es szabályozási határértéke alatt lesz. A Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállást (Environmental Financial Guarentee – EFG) a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének elıírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (a továbbiakban MWD Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelısség Irányelv (a továbbiakban ELD Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl, mely a nagybányai baleset után került elfogadásra, azzal a céllal, hogy ilyen baleset többé ne történhessen. Az irányelv célja, annak biztosítása, hogy a következık lefedése elérhetı: 1) a bányamővelési tevékenységbıl származó szennyvíz elhelyezésére megadott engedélyhez kapcsolódó mindennemő kötelezettség; 2) a szennyvíz létesítmény által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költség A Környezeti Felelısség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendı lépéseket bányászatból eredı környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a mőködtetık megfelelı pénzügyi erıforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket az irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidı a verespataki mőködés tervezett beindítása elıtt van.
116
Balogh Elemér
103
Két különálló és egymástól eltérı EFG szerepel a romániai törvényekben. Az elsı, melyet évente frissítenek, a bánya következı évi üzemeléséhez kapcsolódó tervezett helyreállítási költségeinek fedezésére koncentrál. Ezek a költségek nem kevesebbek, mint a teljes költségek 1,5 %-a, egy évi munka kötelezettségre vonatkoztatva. A második, melyet szintén évente frissítenek, a verespataki bánya végleges bezárásának tervezett költségét írja elı. A végsı környezeti rehabilitációra vonatkozó EFG a környezeti rehabilitációs munkák értékének hányadaként kerül kiszámításra a befejezés utáni környezeti elemek monitoring programja alapján. Egy ilyen program része a Bányabezárási Technikai Programnak, mely egy a Nemzeti Ügynökség az Ásványi Forrásokért (National Agency for Mineral Resources – NAMR) által jóváhagyott jelentés. Mindkét, az RMGC által kidolgozásra EFG teljes egészében a román hatóságok rendelkezésére kell, hogy álljon és az EFG által lefedett összegek nem lesznek érintve, abban az esetben ha az RMGC csıdeljárás alá kerül. A verespataki bányamővelési projekt támogatására használt költségviselés részletei a Környezeti Hatásvizsgálat „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek„ címő szakaszában és az 1. Melléklet „A bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv” címő alfejezetben kerültek bemutatásra.
66. A kérdéseimet a beruházókhoz szeretném címezni, választ nem várok. A román dokumentum 8.2 pontja röviden bemutatja az aranyérc kitermelési technológiát. Ebbıl a folyamatból hiányzik a cianid visszavezetés. Ismerem az erre specializálódott irodalmat, ahol az úgynevezett aktív szenes CIP módszert alkalmazzák, amikor a cianid regenerációja az elektrolízissel egy idıben történik. Látom, hogy a tanulmány foglalkozik a detoxifikáló berendezéssel, de nem tesz említést arról, hogy hova tőnik el a cianid. A víztisztítás leírásában olvastam, hogy meszet is adnak hozzá, de semmi egyéb konkrétumot nem adnak. Ha a cianidot nem forgatják vissza, még akkor is ha csak 300 tonna arany felét veszem figyelembe ebbıl a folyamatból 150 tonna cián 117 származik. Másrészrıl: Még akkor is ha a meddıt méregtelenítik – nem tudom, hogy milyen módszerekkel, de akárhogy is megtisztítják – milyen stabil lesz ez az anyag? Nem bomlik le az idık során?118 A zagykezelı létesítményben lévı zagyvíz 5-7 ppm WAD cianidot (weak acid dissociable gyenge savban bomló) fog tartalmazni, amely alatta van a nemrégiben kibocsátott EU szabványnak, amely max. 10ppm WAD cianidot határoz meg a bányászatból származó melléktermékben. A zagykezelı létesítményben lévı zagyban számos vegyi folyamat játszódik le az idı múlásával, amely következtében a cianid koncentrációja változik (neutralizációs folyamat). Miután a zagytározóba vezetik a vizes oldatot, három különbözı folyamaton megy keresztül: 1. a víz és a zagy nagy része a technológiai folyamatokból származik, és a zagytározóba vezetıdik el, azt a részét, amelynek cianid koncentrációja a fent említett határérték felett van, visszavezetik és újrahasználják a mőködı üzemben. 2. a víz egy része elpárolog a pH értéktıl és a zagytározó földrajzi fekvésétıl függıen. Nyáron a párolgás mértéke nagyobb. A cián párolgás mértéke változó a fent említett tényezıktıl függıen. 117 118
a fordító megjegyzése Dr. Bódi Dezsı
104
3.
a víznek akár 40%-a is visszamaradhat a szilárd részekhez tapadva. A zagyot késıbbiekben betemetik, egy semlegesítı környezetet létesítenek és idıvel a számos kémiai reakció lebontja a cianidot. A zagytározóból történı szivárgást egy második ülepítı gát fogja megállítani, amely a zagygáton át kiszivárgott vizet visszapumpálja, így cianidos víz nem kerül a vízhálózatba. A zagykezelı létesítményt 4 nagyon fontos elemmel tervezték meg, biztosítva a talajvíz védelmét. Ezek a következık: kezdeti gát, kis áteresztı képességgel, egy colluviális kis áteresztı képességő réteggel a zagytározó medencéjében, egy másodlagos ülepítı rendszer, egy győjtı medence és a végsı kezelést biztosító rendszer, ha a víz szivárog. Addig, amíg a bányakitermelés során kapott valós oldatot és annak légtéri koncentrációját nem tudjuk meghatározni, a cián tömegegyensúlyi modellnek szemi-kvantitatívnak kell lenni. A modell kifejlesztésénél olyan technológiai folyamatokból származó információkat vettek számításba, mint a cián lebomlásának modellje vagy más, hasonló rendszerrel mőködı banyákból származó adatokat. A korlátozás miatt, a megfelelı eljárással a cián egyensúlya azonosítja és becsüli meg a legfontosabb összetevıket a cián egyensúlyhoz, és mutatja meg cianid útját az érc feldolgozásban és a zagykezelı rendszerben. A zagytározón belüli tömegegyensúly és az ebbıl adódó légtérbe jutás felbecsülése alapvetıen egyszerő. A zagy elvezetése a zagykezelı létesítménybe és a cianid koncentrációja a zagyban többnyire ismert. A totál cián koncentrációt 7mg/l-re becsülik azon a ponton mikor a zagy elhagyja a cianid detoxikációs üzemet. Ez magába foglalja a WAD cianid koncentrációját is, ami 4-6 mg/l. Elfolyás mértékét és a koncentrációt alapul véve, évente hozzávetılegesen 97 tonna totál cianid kerül a zagykezelı létesítménybe. A zagy pórusainak méretét alapul véve ennek a mennyiségnek egyharmada marad a zagyban és évi 66 tonnát a zagytározó vize tartalmaz, amit a rendszer visszacirkuláltat az üzemi folyamatokba. A zagytérben a cianid lebomlása jól ismert folyamat. A nagy része a cianid lebomlásnak, az elpárologtatás. Általában 90%-ra becsülik az elpárologtatást, a többit más folyamatokkal oldják meg. A Modellt kifejezetten erre a Projektre fejlesztették ki, mint ahogy mutatja a Technológiai Folyamatok 8. Kötet, 2. Fejezet, 4.1.4.8. bekezdése. E szerint a Modell szerint éves szinten a bomlás során csaknem fele a cianid mennyiségnek eltőnik. Ha tekintetbe vesszük, hogy 90%-át ennek a hiánynak a levegıbe történı kibocsátás okozza, akkor ez évente majdnem 30 tonnát jelent. A cianid egyensúly modell részletesen a Technológiai Folyamatok 8. Kötet, 2. Fejezet, 4.1.3. részben van leírva. Bár számos feltételezés létezik a zagykezelı létesítményben lévı cianid egyensúlyra vonatkozóan, az ábrák hozzávetıleg az átlagot mutatják. Bizonyára lesznek rögzítve kivételes esetek is idıvel, de a tömegegyensúly meglehetısen pontos a Projekt erre a szakaszára vonatkozóan. Az egyik legvalószínőbb kivétel lesz egy alacsonyabb cianid kifolyás a zagykezelı rendszerbe. Biztonsági intézkedésként a Projektnek ebben a szakaszában magas cianid koncentrációt feltételeznek a detoxikáló folyamat után. A cianid neutralizálásánál, a kiválasztott INCO SO2/levegı folyamat alapállapotban kevesebb, mint 2mg/l WAD cianidot ajánl. Nyilvánvaló, hogy ha kisebb cianid koncentrációt észlelnek a kifolyásnál kisebb lesz a cianid levegıbe való kipárolgása is a zagytározóból.
105
67. Beszéltünk a higanynak a termelésbe történı lehetséges bevezetésérıl. Tudjuk, hogy a régi idıkben csak higanyt használtak az arany ércbıl történı kinyerésére, a cián 119 technológiát csak az 1800-as végén vezették be, mely akkor modernnek, de ugyanakkor veszélyesnek is számított abban az idıben. Mi történik azzal a higannyal, ami a területen maradt már az ókori rómaiak óta? Ha a jelenlegi termelés anyagait megtisztítják és szétválogatják ez nem eredményez szerves higanyt? Jól ismert, hogy a szerves higany rendkívül mérgezı.120 Az RMGC szigorúan kezeli a bányászati tevékenységbıl származó hulladékot, a vonatkozó szabályozást figyelembevételével, valamint környezetbarát hulladékkezelési rendszerrel. A Hulladékkezelési terv (B terv) és a KHV 3. része mutatja be hogyan – a felépítése figyelembe veszi az EU az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl szóló irányelvét és az MO 863-at. Figyelembe véve azt a lehetıséget, hogy a koncentrált ezüst és arany tartalmazhat kisebb mennyiségő higanyt, a higany visszanyerséi folyamatban közvetlen lepárlóedényeket (0.3 m3 őrtartalommal) vezetnek be. A higanyt 650 ºC-os maximális hımérsékleten párologtatják el és az edényekbıl vákuumpumpa segítségével távolítják el. A higanygızt egy hőtımőbe vezetik, és aktívszénnel oszlopokon kötik meg. Az oszlopok kénintegrált szenet tartalmaznak, hogy minden maradék nem-kondenzált higany párát lekössenek. A visszanyerést követıen az összes higannyal és kénnel átitatott szén egy ideiglenes veszélyes hulladék depóniára kerül szigorú biztonsági körülmények között. Melléktermékként kerül értékesítésre – nem kerül újrahasznosításra. A higany biztonságos tárolására és szállítására vonatkozó eljárásokat a Vészhelyzet Készültségi és Szennyezıanyag Kiömlés - Baleset Kárelhárítási Terv (lásd I Terv a Tervek a környezeti és szociális kezelési tervek rendszere) tartalmazza majd. Természetesen a bemutatott információk egy részének laboratóriumi vizsgálatokon kell alapulnia; részletesebb adatok bemutatására a mőködési szakaszban van lehetıség. Ilyen esetekben a valószínőleg szó használata jogos és arányos megítélés a hozzáférhetı információkon és a szakértı megítélésén alapszik. Meghatározó, de jelenleg nem kizárható kétséges feltevése és értékelések listája a Hulladékkezelési Terv 8. részében található, az ilyen esetekben választott az óvatos megközelítésekkel. Az EU az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl szóló irányelvével összhangban a Hulladékkezelési Terv rendszeres felülvizsgálata és korszerősítése várható – egyeztetve a fejlettebb és egyre részletesebb információkkal, amik a mőködési idıszak során tapasztalhatók.
68. A vízkezelésrıl azt olvasom a rövidített anyagban, hogy tervezik a víztisztító berendezés elkészítését. Magam is terveztem ilyen savas bányavíz tisztítót. Olyan mennyiségő iszap keletkezik, aminek csak kb. 10%-a szilárd anyag. Mi történik az iszappal?121 A Projekt fejlesztésétıl függıen a savas vizet tisztító üzem iszapjára a következı eljárásokat tervezték:
119
a fordító megjegyzése Dr. Bódi Dezsı 121 Dr. Bódi Dezsı 120
106
Az üzemeltetés fázisa alatt a savas vizet tisztító üzem ülepítı tárolójából a besőrősödött iszap a zagykezelı létesítménybe vezetıdik, mint a zagyot kiegészítı melléktermék 1:500 arányban; A bányabezárási szakaszban, a felesleg a Cetate nyitott tárolójába vezetıdik, mert a zagykezelı rendszer már nem lesz elérhetı az elfolyó feleslegnek.
A savas vizet kezelı üzembıl kikerülı iszap elfolyásának környezeti hatása elhanyagolható lesz a zagy kezelés hatásához hasonlítva, mert: az iszap mennyisége jóval kevesebb lesz a zagyhoz képest; sokkal kevésbé lesz toxikus jellegő a zagyhoz képest Így a [2.8.1.8.] Mellékletben tárgyalt környezeti hatásvizsgálati referenciák arra vonatkozóan, hogy a savas víztisztító üzembıl kikerülı iszapot a zagykezelı létesítménybe vezessék, igazolt. Ha savas víztisztító üzembıl kikerülı iszapot a Cetate nyitott tározójába vezetik, az iszapból a víz savassá válásával a nehézfémek és más fıbb ionok (szulfátok, kalcium) kioldódhatnak a tározó vizébe. De a tározó vize nem kerül ki közvetlenül a környezetbe. Ha a bányagödörben tározott víz eléri a földalatti védelmi mőveket a Cetate gáttal összegyőjthetik majd visszapumpálhatják a tisztító üzembe, így tehát nem jut szennyezıdés a környezetbe. Sıt megelızı mérések biztosítják a minimális kockázatát annak, hogy a nyitott víztározó falának kénes része által termelt savas víz tovább savasítsa a tározott vizet. A módszerek a környezeti hatásvizsgálati jelentés [2.8.2.9.] Mellékletében vannak leírva.
69. Az ezüstöt és az aranyat egy komplex nátriumcianidban oldják. Hol fog a cianid az ezüsttel és az arannyal egyesülni? Hiszen még nem forgatták vissza. Néhány modern Dél-Afrikai üzemben a cianidot az elektrolízis során forgatják vissza és így visszaalakítható. Az elektrolízis során a kötött cianidot visszanyerik és újtahasznosítják az arany kioldásában. Én nem kimosásról beszélek, hanem elektrolízisrıl, cianid visszanyerésrıl.122 A zagykezelı létesítményre, valamint a cianid használatára és kezelésére vonatkozó összefoglaló leírás a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat Jelentés) „Nem technikai összefoglaló” c. 9. fejezetében, vagy részletesen a „Technológiai folyamatok” c. 2. fejezet „A fı technológiai folyamatok” 4.1.2.2 szakaszában található. A leghatékonyabb és leggazdaságosabb folyamat az arany és ezüst ércbıl történı kinyerésére, mint a verespataki is, az érc teljes cianidos lúgozásán alapul. Világszerte számos példa van hasonló ércekre, melyek cianid alapú technológiát igényelnek a nemesfémek hatékony kinyerésére. A verespataki ércbıl történı arany és ezüst kinyerésére szolgáló cianid alapú technológia kivitelezése az AMMTEC Limited és AMDEL Limited által végzett részletes kísérleti programon alapul. A kísérleteket a GRD MINPROC Limited ütemezte és vizsgálta felül, majd késıbb a kísérleti program következtetéseit az S.N.C. LAVALIN és AUSENCO vizsgálta felül és igazolta. A verespataki érc cianid lúgozásos technológia az Európában és világszerte használt legjobb gyakorlatnak tekinthetı. A CIL-es cianid lúgozásos fémkinyerési technológia a legjobb elérhetı technika (BAT) (lásd. BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, 3.1.6.2.2 fejezet és 5.2 fejezet). 122
Dr. Bódi Dezsı
107
A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formában (és nem folyékony halmazállapotban) fogják szállítani a különlegesen tervezett és kivitelezett iso konténerekben. A cianidot csak a szállító konténerekben oldják fel lúgos oldatban, melyet egy keverı konténerbıl nyernek és oda cirkulálnak vissza. A keverı konténereket úgy méretezik, hogy legyen elég kapacitásuk a szállító konténer teljes térfogatának befogadására. A cianid oldat, amint az a konténerben elkészült, átteszik egy nagy mérető tárolótartályba. A finomra ırölt ércet, mely a golyós malom ciklonjáról túlfolyásából származik, egy CIL kört tápláló pumpa tartályába továbbítják, ahol az cianiddal és mész szuszpenzióval keveredik, mely a pH szint egyensúlyban tartásához szükséges. Az aktív szenet a CIL tartályban adagolják a körbe, hogy segítse a lúgozási folyamatot és az oldott fémek adszorpcióját. Az iszap egy lúgozási folyamatnak van alávetve, mely a két párhuzamos sorban lévı 7-7, keverıvel ellátott CIL tartály mindegyikében folyik. A CIL tartályok mérete: D = 18 m x H = 20 m. A CIL tartályok mérete akkora, hogy elég idıt biztosítson a cianid oldat, az ırölt érc és az aktív szén érintkezéséhez. Amennyiben szükséges nátriumcianid oldat adagolható minden sor 2. és 4. számú CIL tartályába a szükséges cianid koncentráció fenntartására. Az iszapot egy gravitációs cianid lúgozásos körben cirkuláltatják, és a szenet folyamatosan az iszap folyásával szembe emelik a függıleges pumpák segítségével. Az egyik tartályból a másikba történı emelés idejét úgy szabályozzák, hogy az arany és ezüst terhelést a szénen 7000 – 8000 g/t érték között biztosítsák. A dúsító adagolótartályában az iszapot pelyhesítıvel keverik, mely elısegíti a szilárd anyagok kiülepedését. A dúsító biztosítja a szilárd anyag tartalom növekedését az üledékben, ugyanakkor a felülúszó folyadék szinte tiszta. A dúsítóból kiengedett folyadék visszavezetésre kerül az ırlı körbe, hogy újrahasznosítsák és visszanyerjék a cianidot. A sőrített iszapot tovább pumpálják a cianid méregtelenítı körbe, mely SO2/levegı eljárással mőködik, ahol a WAD cianid koncentráció az európai iránylevek által jóváhagyott szintre csökken. A zagyok kezelése és a méregtelenítı technológia is BAT technika a BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, 3.1.3 fejezet, 3.1.6.3.2 fejezet és 4.3.11.8 fejezet szerint. A cianid rendkívül veszélyes, ezért gyártása, szállítása, kezelése és semlegesítése során gondosan kell eljárni. Mindazonáltal a cianid használata jelentıs elınnyel jár a környezet számára, mivel gyorsan lebomlik (UV fény hatására biodegradáció), közönséges idıjárási körülmények között semlegessé válik, és a TMF-ben lebomlás, hidrolízis és adszorpciós folyamatok során kialakuló komponensek nagyon stabilak (alapvetıen ezek a komponensek a TMF-ben lévı környezetben semlegessé válnak amint a zagy tározásra kerül); nincs lehetıség pl. a higany vagy nehézfémek bioakkumulációjára. A projekt legjobb elérhetı technikát (BAT) fogja alkalmazni az arany visszanyerésére és a hulladék kezelésére (itt a bányamővelésbıl és feldolgozásból származó hulladékra utalunk) és meg fog felelni a cianid tartalmú bányászati hulladékra vonatkozó EU irányelvnek. Az ércfeldolgozás során használt cianidot az EU szabványoknak és a Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet (ICMC – www.cyanidecode.org) elıírásainak megfelelıen fogják kezelni / tárolni; a feldolgozó üzemben kerül biztonságos tárolásra, hogy bármilyen balesetszerő elfolyást megelızzenek. A cianidot és komponenseit az INCO méregtelenítési folyamatának (DETOX) veti alá – ezt a folyamatot legjobb elérhetı technikának (BAT) tartják a BREF dokumentum szerint; a feldolgozási zagyokat az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Directive 2006/21/EC) elıírásaival megegyezıen fogják a TMF-be vezetni.
108
A cianid legnagyobb része a feldolgozó üzemben visszanyerésre kerül, ahogy az a KHV jelentés „Víz” c. 4.1 fejezet 2.3.3 szakaszában és a 4.1.15 ábrán látható. Még így is lesz visszamaradó cianid mennyiség. A kezelt zagy az egyetlen forrása a visszamaradó vizeknek a projektben. A kezelt zagyban található visszamaradó cián koncentrációk eleget kell, hogy tegyenek az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl meghatározott 10 mg/l CNWAD (weak acide dissociable - gyenge savban bomló) maximális határértéknek. A cianid, mint a felszíni vizek potenciális szennyezıanyaga csak az üzem területén lesz majd található a bányamővelés idıszakában, továbbá a bezárás után elsı egy vagy két évben. A TMF-ben elıre jelzett koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzembıl elfolyó tisztított zagyban a várható cianid koncentráció 2 – 7 mg/l összes cianid. További lebomlás a koncentrációkat a felszíni vizekre alkalmazandó szabvány határértéke (0,1 mg/l) alá fogja csökkenteni a bezárást követı 1 – 3 évben. Ennek a tisztításnak a másodlagos hatása több fém eltávolítása is, melyek várhatóan elıfordulnak a feldolgozásból származó szennyvizekben. A kísérleti vizsgáltok során a zagyban található lehetséges kémiai összetevık értékelése a KHV jelentés 4.1 fejezet „Víz” 4.1-18 táblázatában (4.3 szakasz) található. Az alábbi rajz azoknak a degradálási / lebomlási folyamatoknak a komplexitását mutatja, melyeken a CN (cianid) megy keresztül ha már a TMF-be vezették. A kibocsátás után a vizet visszavezetik a folyamatba; a tározás teljes idıtartama alatt a TMF-ben felülúszó tiszta víz passzív tisztítási folyamatnak lesz kitéve, mely a cianid természetes lebomlását, hidrolízist, elillanást, foto-oxidációt, biológiai oxidációt, elkeverést / szétválasztást, adszorpciót, valamint a csapadék által történı hígítást, stb. foglalja magába. A különbözı bányák üzemelésébıl származó adatok szerint eltérı cianid csökkentési képességek körvonalazódtak (23-38% és 57-76% között az összes cianid esetében, valamint 21-42% és 71-80% között a WAD cianid esetében) az évszaktól (hımérséklettıl) függıen. Átlagosan egy megközelítıleg 50%-os CNt koncentráció csökkenést vettek figyelembe a TMF üzemelési szakaszában. A lebomlási folyamat leírására készített modell azt mutatja, hogy a cianid koncentráció akár 0,1 mg CNt /l-re csökkenhet a bezárás elsı három évében. A lebomlott cianid (átlagosan 50%) legnagyobb része (90%) elillanás / hidrolízis során hidrociánsav (HCN) alakba bomlik le. A TMF-ben lévı hidrociánsav koncentráció matematikai modellezése azt mutatta, hogy a maximális óránkénti koncentráció 382 µg/m3 a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 462 sz. rendeletében megengedett 5000 µg/m3 helyett. Hivatkozások: [1] Best Available Techniques for Management of Tailings and Waste-Rock in Mining Activities EUROPEAN COMISSION, DIRECTORATE-GENERAL JRC JOINT RESEARCH CENTRE, Institute for Prospective Technological Studies, Technologies for Sustainable Development, European IPPC Bureau, Final Report, July 2004 (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm) ([1] Legjobb Elérhetı Technika a Bányászati meddı kezelésére, EURÓPAI BIZOTTSÁG, JRC KÖZÖS KUTATÓ KÖZPONT FİIGAZGATÓSÁG, Elıretekintı Technológiai Tanulmányok Intézete, Fenntartható Fejlıdés Technológiái, Európai IPPC Iroda, Zárójelentés, 2004 július (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm)
109
70. Milyen garanciákat vállal a cég? Az Ön elıadásában hallottuk, hogy nemrég váltották le 20 vezetı beosztású dolgozóját a cégnek, mert nem végezték jól a munkájukat. Sajnos a tapasztalat az, hogy ha nem végzik jól a munkájukat, akár környezetkárosodás következik be, leváltják a vezetıit. Viszont a környezetkárosítás megtörtént. Nagyon félek attól, hogy a jövıben is így történik.123 A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállásának (a továbbiakban: EFG - Environmental Financial Guarantee) részletei a Környezeti Hatásvizsgálat mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek„ („A bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv” címő alfejezet 1. melléklete). Romániában az EFG létrehozásának kell biztosítania, hogy a bánya mőködtetıje megfelelı forrásokkal rendelkezik a környezet rendbehozatalára. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének elıírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelısség Irányelv (a továbbiakban ELD - Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységbıl eredı hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelısség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendı lépéseket bányászatból eredı környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a mőködtetık megfelelı pénzügyi erıforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket az irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidı a verespataki mőködés tervezett beindítása elıtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történı alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Az RMGC szerzıdést kötött a világ egyik vezetı biztosítási brókerével, mely Romániában is kiépült szervezettel rendelkezik, valamint hosszú és kiváló múltra tekint vissza a bányamőködtetéssel kapcsolatos kockázatelemzés területén. A bróker a legalkalmasabb, ingatlanokkal és gépekkel kapcsolatos meghibásodásokra szakosodott mérnököket fogja alkalmazni a kockázatelemzés, valamint a kármegelızési audit lefolytatására az építkezés és a mőködés ideje alatt Verespatakon, hogy ezzel csökkentsék a veszélyeket. A bróker ezután meghatározza a megfelelı fedezet mértékét, és „A” kategóriás biztosítókkal együttmőködésben elindítja ezt a programot az RMGC nevében, amely a feltárástól a mőködésen keresztül a bezárásig a projekt egész idıtartama alatt tart. Az RMGC elkötelezett a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz kapcsolódó legmagasabb elérhetı szint biztosítására a munkavállalók és szolgáltatók számára. Célunk elérését a Legjobb Elérhetı Technika felhasználása segíti. Nincs olyan szervezet, amely 123
Szegfalvi Zsolt
110
örömmel fogadná a veszteségeket. Mi is azon dolgozunk, hogy mőszaki megoldásokkal segítsük a kockázatkezelést, ez mindig sokkal jobb megoldás, mint önmagában a biztosítás. A veszteségbıl eredı kockázat akár 75%-al csökkenthetı a projekt kivitelezési és építkezési szakaszaiban. Mindemellett természetesen tudatában vagyunk annak, hogy egy ilyen mérető projekt esetében feltétlenül szükséges mindenre kiterjedı biztosítási irányelvekkel rendelkeznünk (ezen irányelvek megléte egyébként elıfeltétele a pénzügyi finanszírozást biztosító intézmények támogatásbiztosításának). Az alapfedezet magában foglalja az ingatlanra, felelısségvállalásra, és rendkívüli célra (pl. késleltetett kezdés, szállítás, nem birtokolt) vonatkozó biztosítást. Ily módon a vállalattal szembeni jogos követelés felmerülése esetén, ezen követeléseket kifizeti a biztosító. A verespataki bányaüzemeltetéshez kapcsolódó összes biztosító és biztosítási fedezet teljes mértékben ki fogja elégíteni a romániai biztosítási szabályzatokban lefektetett követelményeket. Az EFG formájában részletes pénzügyi garanciák vannak, amelyek a Roşia Montană Gold Corporation-t (“RMGC”) kötelezik a környezeti helyreállításra szolgáló megfelelı alapok létrehozására és fenntartására. Az EFG évente frissítésre kerül és mindig összhangban lesz a visszaállításhoz szükséges költségekkel. A verespataki bánya bezárására jelenleg elıirányzott költség 76 millió USD, amely a bánya teljes 16 éves mőködési idején alapul. Az EFG-nek érvényben kell lennie a mőködési engedély megadása és a bányászati tevékenység megkezdése elıtt. Egy elemzés már most folyamatban van, amelynek célja a szükséges EFG meghatározása a mőködés minden egyes évére vonatkozóan. Az indulásnál szükséges összeg várhatóan mintegy 25 millió USD és minden évben növekszik. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének elıírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelısség Irányelv (a továbbiakban ELD Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységbıl eredı hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelısség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendı lépéseket bányászatból eredı környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a mőködtetık megfelelı pénzügyi erıforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket az irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidı a verespataki mőködés tervezett beindítása elıtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történı alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Minden egyes EFG követni fogja a Világbank és a Nemzetközi Bányászati és Kohászati Tanács által készített részletes irányelveket. Független szakértık fogják elkészíteni az
111
évenkénti frissítést az NAMR-rel, mint a bányászat területén jártas kormányzati hatósággal folyamatosan egyeztetve. Ezek a frissítések hivatottak biztosítani, hogy a projektnek a tervezettnél korábbi befejezése esetén, amelynek kicsi a valószínősége, illetve bármilyen idıpontban mindegyik EFG mindig összhangban legyen a visszaállításhoz kapcsolódó költségekkel. (Ezek az évenkénti frissítések eredménye egy, a jelenlegi 76 millió dolláros bezárási költségnél nagyobb becsült összeg lesz, mivel a bánya szokásos mőködésébe eleve be van építve néhány, a visszaállítást elısegítı tevékenység.) Több különbözı pénzügyi intézmény áll rendelkezésünkre annak biztosítása érdekében, hogy az RMGC képes legyen fedezni a zárással kapcsolatos összes várt költséget. Ezek az eszközök – amelyek olyan védett számlákon kerülnek elhelyezésre, melyek fölött a román állam rendelkezik – a következık: Készpénzletét; Letéti alapok; Hitellevél; Kötelezvények; Biztosítási politika. Ezen garancia feltételek azt jelentik, hogy a román kormánynak nem lesz pénzügyi felelıssége a verespataki projekt rehabilitációjával kapcsolatban.
71. A project eladásának egy fontos támpontja, hogy a gazdasági fejlıdést fogják támogatni. Mondja meg, ha 50 év múlva az arany elfogy és Ön visszatér Írországba, mi marad a verespataki embereknek. Látszik a dokumentumban, hogy lesznek tréning-programok, cégek alapítását segítı programok, de mi történik, ha tömeges elbocsátások lesznek a bánya bezárása után. Köszönöm.124 A Verespatak Project (RMP) a helyi és regionális gazdasági fejlıdés katalizátora lesz. Mint bármely más jelentıs ipari fejlesztés esetében, a hatások között lesznek pozitívak és negatívak is. Verespatak esetében az elınyös hatások maximálisan ki lesznek használva a helyi és regionális önkormányzatok, valamint egyéb hasonló társadalmi csoportok bevonásával a fejlesztési kezdeményezésekbe, amely részvételi politikánk része. A negatív hatások enyhítésre kerülnek a Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) által meghatározott intézkedéseken keresztül. A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) felismerte, hogy a fenntartható fejlıdés egy multi-dimenziós fogalom, ami a tıke öt egymással kölcsönös kapcsolatban álló kulcsterületének a kombinációja. Pénzügyi Tıke Gazdasági fejlıdés hatása, pénzügyi kezelés, adók Átlagosan 1200 munkahely megteremtése a 2 éves építkezés ideje alatt, ennek nagy része helyi munkaerı; 634 munkahely megléte a mőködés során (közvetlen alkalmazás, beleértve a szerzıdéses alkalmazást a takarításra, biztonsági szolgálatra, szállításra, és egyebekre) 16 évre, ennek nagy része helyi munkaerı; Körülbelül 6000 közvetett munkahely a következı 20 évre helyi és regionális szinten; 124
John Kavawagh
112
1 milliárd USD kerül befizetésre nyereségrész, nyereségadó, jogdíjak, valamint egyéb adók és díjak formájában a romániai helyi, regionális és országos kormányzatoknak; 1,5 milliárd USD-t fordít a vállalat termékek és szolgáltatások beszerzésére Romániában. Ebbıl 400 millió USD a kivitelezés ideje alatt (2 év) és 1,1 milliárd USD a mőködés ideje (16 évvel számolva) alatt kerül elköltésre; Egy mikrohitelezési finanszírozási lehetıség felállítása a régióban, amely megkönnyíti a hitelhez jutás lehetıségét; A helyi és regionális üzletfejlesztés népszerősítése, egy üzleti központ és inkubátoregységek felállítása, mentori szerep felajánlása, tréningek (vállalkozás, üzleti terv, pénzügyi és adminisztratív vezetés, stb.), jogi, pénzügyi és adminisztratív tanácsadás.
Fizikai Tıke Infrastruktúra – beleértve az épületeket, energiát, közlekedés, víz- és hulladékgazdálkodási eszközöket A kormányhivatalok bevételének növekedésével – 1 milliárd USD 20 éven keresztül (a kivitelezés, termelés, és bezárás idıszakában) – olyan plusz források keletkeznek, amelyek felhasználhatóak közösségi infrastruktúra fejlesztésére; Az RMCG kialakítja Piatra Albã és Dealul Furcilor újratelepítési területeit Alba Iulia megyében. Piatra Albã-ban új városközpont, kereskedelmi és lakóterületek épülnek; ezek átadásra kerülnek majd a helyi hatóságok részére amint elkészülnek. Az Újratelepítési és Újrarendezési Akcióterv (RRAP - Resettlement and Relocation Action Plan) minden adatot tartalmaz ezekrıl a kezdeményezésekrıl. Emberi Tıke Egészség és oktatás: Egy magán gyógyszerellátó és klinika Piatra Albã-ban (lásd az RRAP-ben) amelyek széles társadalmi körben elérhetıek lesznek az egészségbiztosításon keresztül; Az Abrud kórház egyik szárnyának felújítása és a társadalom szélesebb körében elérhetıvé tétele a román nemzeti egészségügyi rendszeren keresztül; A SMURD (Újraélesztési és Mentési Mobil Sürgısségi Ellátás) orvosi rendszer alkalmazása a térségben; Új iskola, lakó és középületek építése Piatra Albã-ban. Mindez részletesen leírásra került az RRAP-ban; Egészségtudatossági kampányok, (a helyi hatóságokkal és a nem kormányzati szervezetekkel együttmőködésben) amelyek sok más között elsısorban a következıkre koncentrálnak: reprodukciós egészség, diéta, és egészséges életmód; Együttmőködés az oktatási szolgáltatókkal, valamint a nem kormányzati szervekkel a térségben az oktatási lehetıségek fejlesztésével és a szélesebb körben megvalósuló hozzáféréssel kapcsolatban, pl. Ovidiu Rom és helyi hatóságok. Társadalmi Tıke Készségfejlesztés, közösségi kapcsolatok és társadalmi hálózatok és az ezeket támogató intézmények, valamint a kulturális örökség megırzése: Erıfeszítések Verespatak fejlesztésére és kulturális örökségének népszerősítésére helyi szinten és a turizmus fejlesztése érdekében;
113
Felnıttképzési lehetıségek és készségfejlesztési programok biztosítása, beleértve az oktatási programokat és ösztöndíjakat, mindez az elhelyezkedési lehetıségek növelése érdekében mind közvetlenül az RMGC-nél, mind általánosan; A programok támogatják a kiszolgáltatott embereket és csoportokat, céljuk a társadalmi hálózatok megerısítése, különösen Verespatakon (Jószomszéd Program, Társadalmi Program); Együttmőködés a környékbeli fiatalokkal foglalkozó nem kormányzati szervekkel, a közösségben megtalálható képességek fejlesztésének és növelésének érdekében.
Természeti Tıke Tájkép, biológiai sokszínőség, vízminıség, ökoszisztémák: Az RMP terveiben és a SOP-ban található intézkedések a környezetvédelmi hatások minimalizálását fogják eredményezni, ahogy ez megjelenik a KHV-ban; A jobb környezeti feltételek emelni fogják Verespatakon az életminıséget; Oktatás és támogatás a környezetvédelmi megfontolások üzleti tervekben való szerepeltetésére; Figyelemfelkeltés a gazdasági tevékenységbıl származó pozitív környezeti hatásokra; Kölcsönökkel összefüggésbe hozott környezeti szabványok betartásának támogatása a mikrohitelt nyújtó intézményen keresztül, beleértve a környezeti teljesítmény ellenırzését; Üzletviteli viselkedési kódex, amely megköveteli az RMP beszállítóitól, hogy eleget tegyenek az RMGC környezetvédelmi szabványainak; Ez az öt terület támogatja a fenntartható fejlıdés három – társadalmi, környezeti és gazdasági – pillérjét. Az RMGC véleménye az RMP társadalmi és a gazdasági elınyeirıl a Közösségi Fenntartható Fejlıdési Tervben és a KHV 4.8 fejezetében – a Társadalmi és Gazdasági Környezetben – került kifejtésre. Az RMGC együtt fog mőködni a közösségfejlesztési ügyekben a közösség érdeklıdı tagjaival. Az RMGC együttmőködési elkötelezettsége kiterjed a helyi, regionális és nemzeti hatóságokra. Ez a megközelítés lehetıséget ad a közösségnek, hogy integrált módon, az összes érintett bevonásával birtokolja, irányítsa és ellenırizze az összes fontos fejlesztési ügyet. Ezen elkötelezettség szellemében az RMGC már idáig is számos konzultációt lefolytatott, beleértve 1262 egyéni megbeszélést és interjút, kérdıívek szétosztását, amelyekbıl közel 500 érkezett vissza kitöltve, valamint elvégzett 18 fókuszcsoportos interjút és 65 nyilvános vitát. Ezen kívül számos tanácskozást tartott a kormányzati hatóságokkal, nem kormányzati szervezetekkel és egyéb potenciális érintettekkel. A visszacsatolást felhasználták a KHV Vezetıi Terveinek készítése, valamint az együttmőködési és a fejlesztési program tervezetkészítése során. Az RMCG jelenleg is végzi egy átfogó monitoring program fejlesztését, hogy kiértékelje a káros társadalmi-gazdasági hatások csökkentésének és a hasznosak növelésének lehetıségeit. Ez a monitoring program magában foglalja az érintettek és a potenciális érintettek véleményét és szempontjait. Ezen vélemények intézményesítése érdekében – számos helyi és regionális érintett csoporttal együttmőködésben – az RMGC részt vesz a helyi és regionális társulások kialakításában, hogy segítse az RMGC-t és a közösséget az RMP folyamatának ellenırzésében.
114
Az RMGC monitoring programja átlátható módon kerül végrehajtásra, lehetıséget adva a feleknek az eljárás hatékonyságnak kiértékelésére és fejlesztési javaslatok megtételére. Ez a folyamat a projekt teljes ideje alatt tart azzal a céllal, hogy maximalizálja az elınyöket és minimalizálja a negatív hatásokat. Egy elızetes keret már kialakításra került, amely segítséget nyújt majd a monitoring terv kifejlesztésének irányításban (lásd 14. kötet, 4.8. fejezet, Társadalmi és Gazdasági Környezet, 7-1. táblázat a Roşia Montană projekt KHV-ában). A partnerségek magukban foglalják az oktatást és fiatalok foglalkoztatását és képzését illetı kezdeményezéseket, úgymint: Roşia Montană NGO Társulás; Roşia Montană Ifjúsági Társulás; Apuseni Ifjúsági Szórakozási Központ; Roşia Montană Oktatási Társulás. Más társulások környezetvédelmi szempontok ellenırzésével és kezelésével foglalkoznak, így például a Verespataki Kutatóközpont a Környezetért és Egészségért (The Roşia Montană Research Center for Environment and Health). A Verespataki Biodiverzitás Társulás (Roşia Montană Biodiversity Partnership) és a Verespataki Erdészeti Társulás (Roşia Montană Forestry Partnership) felelıssége a biofizikai aspektusok ellenırzése és kezelése. Az RMP által bemutatott gazdasági lehetıségek további támogatása és fejlesztése érdekében az RMGC a helyi érintettekkel is együttmőködik egy üzleti központ felállításának érdekében. Az RMGC és a partnerei által kínált képzési programok, valamint az RMP ideje alatt szerzett munkatapasztalat várhatóan magasan képzett és szakképzett munkaerıbázis kialakulásához vezetnek számos területen. Ezek az emberek várhatóan versenyképesebbé válnak a munkaerıpiacon, és növekszik az esélyük más bányavállalatoknál történı elhelyezkedésre. Ráadásul bizonyos készségek nem csak a bányászati szektorban alkalmazhatóak. A közvetlen készségfejlesztés mellett az RMP, mint számottevı befektetı, jelenléte fejleszteni fogja a terület gazdaságát, bátorítva és segítve a nem bányászati tevékenység fejlıdését. A fejlettebb beruházási és gazdasági környezet várhatóan olyan üzleti lehetıségek kialakulásához vezet, amelyek az RMP-el párhuzamosan fejlıdnek és túlmutatnak a bányászati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenységeken. Ez, a gazdasági fejlıdés diverzifikációja, az RMP megvalósításához vezetı befektetések egyik legfontosabb elınye. Az Övezeti Urbanizációs Terv (PUZ – Zonal Urbanism Plan) tartalmazza az RMP által felhasznált földterületek részletezését, amely a verespataki önkormányzat területének 25%át érinti, nyitva hagyva a lehetıséget számos más üzleti vállalkozás számára. Néhány vállalkozás éppen most alakult meg az önkormányzat területének maradék 75%-án, a PUZ véglegesítése után az üzleti kezdeményezések további támogatásban részesülhetnek. [2] További információkért tekintsék meg a Verespataki Fenntartható Fejlıdés Program és Társulás (Roşia Montană Sustainable Development Programs and Partnerships) 4. mellékletét. Hivatkozások: [1] Az RMP-re vonatkoztatott multiplikátor hatás a következıképpen alakul: 1 közvetlen munkahelyre 30 közvetett, teljes munkaidıs munkahely kialakulása 20 évre vetítve. A multiplikátor hatás kiszámításához használt összetett módszertanról bárki tájékoztatást
115
kaphat az RMGC-n keresztül. Ezzel együtt a jóval konzervatívabb 1: 10 - közvetlen: közvetett arány van használatban, hogy a számítások illeszkedjenek az elszegényedett régiókban megvalósuló nagy bányászati projektekhez, amelyek ilyen mértékő multiplikátor hatással számolnak. Ez kerül említésre a következı dokumentumban: UNCTAD (2006), Árucikk-politika a fejlıdésért: egy új keret a szegénység elleni küzdelemben. TD/B/COM.1/75 Genf, Svájc. [2] A meglévı iparágakról - mint a mezıgazdaság és a turizmus - is van szó a KHV 14. kötetének 4.8. fejezetében (Társadalmi és Gazdasági Környezet), valamint a 31. kötetben (L terv - Közösségi Fenntartható Fejlıdés Irányítási Terv). Ezek az adatok elsısorban abból a célból kerültek összegyőjtésre, hogy elemezhetıek legyenek a projekt lehetséges hatásai ezen iparágakra.
72. Jó estét kívánok. Szeretnék feleletet kapni azokra a kérdésekre, melyekrıl csak keveset beszéltünk. Az elsı nyugtalanító kérdés a vízgazdálkodásra vonatkozik: nem kaptunk választ azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy a nagy mennyiségő vizet hogyan biztosítják, milyen tisztítási technológiát fognak használni és milyen víztisztító üzemet állítanak fel. A projektben 125 szó esik a vízminıség javulásáról. Hogyan képzelik, hogy fog ez történni? A meddı, melyet a tározó gátjának építésére használnak savasodást okozhat. Hogyan tudják megelızni ezt a folyamatot, vagy semlegesíteni a savat?126 Megfelelı kezelési feltételek mellett a savas kızet szivárgás (acid rock drainage - ARD) zagykezelı létesítményben történı kialakulásának valószínőségé alacsony. A zagykezelı létesítményben (TMF) található zagyok lehetıséget nyújtanak az ARD kialakításához. Ugyanakkor az ARD kialakulásához szulfidok, oxigén és víz jelenléte szükséges. A projekt üzemelési fázisában nem lesznek kedvezı körülmények az ARD kialakulását illetıen a TMF-ben a telített zagy gyors felhalmozódása miatt. Ezen túlmenıen a tisztított vizek, melyek a zagytározóba kerülnek enyhén lúgosak lesznek, mely tovább csökkenti az ARD kialakulását. Az ARD kialakulásának valódi kockázata csak a zagyok lerakása után jelentkezik. Ennek kockázata a TMF megfelelı bezárásával lesz csökkentve, egy védı földréteg alkalmazásával, mely meggátolja a levegı és víz beszivárgását a zagyba. S.C Roşia Montană Gold Corporation S.A (RMGC) annak biztosítására törekszik, hogy az ARD nem lesz hatással a környezetre. A megtett intézkedések magukba foglalják a kiegészítı szabályozási sajátosságokat a forrásokat illetıen (pl. hulladék kızet elkülönítése), visszatartást és tisztítást, amennyiben alkalmazható. RMGC elkötelezte magát, hogy csak akkor végzi el a projekt során keletkezı vizek (beleértve az ARD-t is) kibocsátását, ha azok megfelelnek a kommunális szennyvíz győjtésére, tisztítására és kibocsátására vonatkozó mőszaki szabványban (NTPA 001/2005) feltüntetett kibocsátási határértékeknek. Amikor az ARD kialakulás idıtartama és szintje kerül megvitatásra (és így az az idıszak, amikor a tisztítás szükséges), nem szabad megfeledkezni arról, hogy bányászati projekt el fogja távolítani azoknak a kızetek felszíneknek a nagy részét, melyek miatt jelenleg ARD alakul ki. A Bánya rehabilitációs és bezárási intézkedési tervének 4.7 fejezetében felbecsülésre kerül a víz tisztításának és kezelésének szükséges idıtartama és vele együtt más hosszú távú 125 126
a fordító megjegyzése Szlavov Krisztián
116
fenntartási intézkedések. Azonban nehéz megbecsülni a szükséges tisztítási idıszakot. Több technológia, köztük forrás ellenırzés, aknán belüli tisztítás, és részben passzív tisztítási rendszer használható külön-külön vagy kombinálva, a tisztító telep hosszú távú hasznosítási fontosságának kiküszöbölésére. Habár ezt az opciót még értékelni és igazolni kell. A TMF bezárási modell eredmények alapján a következı következtetések vonhatók le: Az üzemelés végeztével és a bezárást követı elsı években szivárgási hányadként 77 m3/h várható a vízmérleg modell alapján. Ha ez a hányad állandó marad, akkor a mintegy 63 millió m3 zagy pórus térfogat víztelenítéséhez szükséges idı 90 év. Az elszivárgó víz minıségének olyan szintre hozásához, ami már nem igényel tisztítást, legalább 3-4 pórus térfogatot kell kicserélni, miközben biztosítva van, hogy nincs további visszaoldódási vagy mobilizációs folyamat a zagytesten belül. A modellbıl következik, hogy szivárgás folyamatos kezelést igényel az messze az elırelátható jövıben. De a rehabilitáció eredményeként egy, a zagy felszínén elhelyezett beszivárgásminimalizáló réteg segítségével a másodlagos visszatartó gát által összegyőjtött szivárgó víz mennyisége csökken, miközben a zagytest víztelenítéséhez szükséges jellemzı idı ennek megfelelıen csökken. Elıre látható, hogy [4.5] szakaszban leírt fedıréteg alkalmazásával a beszivárgás az átlagos csapadék mennyiség 10-25%-ával (vagy 80-200 mm/a) csökken, a szivárgási hányad megfelelı mértékő csökkenésével együtt. Ezáltal a TMF töltésen átjutó szennyezıanyagok éves terhelése kisebb, de annak az idıszaknak a hossza, amely alatt az NTPA 001/2005-ban található határértékek eléréséhez szükséges tisztítás tart, a beszivárgási hányaddal fordítottan arányosan nı.
73. Részt vettem a Széna Fesztiválon és megcsodálhattam a vállalat tulajdonában lévı mőemlékeket. Erısen leromlott állapotban találtam ıket, nekem nem úgy tőnt, mintha bárki is tett volna bármilyen erıfeszítést megırzésük érdekében. Ez abból a ténybıl adódik, hogy a beruházást eddig még nem kezdték meg, vagy további romlásra vannak ítélve?127 Kérem jegyezzék meg azt a tényt, hogy a Verespatak Projekt által érintett területen álló épületek egyikét sem történelmi mőemlék, mind a 41 történelmi mőemléket széleskörő rehabilitációs és helyreállítási program alá vonják (lásd Környezeti hatásvizsgálati tanulmány jelentése, 33. kötet, M terv „A Verespataki történelmi mőemlékek és védett körzet kezelési terve”, 76-94. oldal). Egy ilyen program elvégzése kötelezı a projekt megvalósításától függetlenül, egyébként a házak teljes mértékben tönkremennek jelenlegi megrongálódott állapotukból adódóan. Az RMGC tulajdonában jelenleg 14 olyan épület van, melyet történelmi mőemlékként tartanak számon. Ezeket az épületeket a 422/2001-es törvény a történelmi mőemlékek védelmérıl utoljára módosított elıírásainak megfelelıen vásároltak meg. Megszerzésükkor különbözı állapotban voltak, ez a szempont megjelenik az adásvételi szerzıdésben, valamint megvásárlásuktól a mai napig fényképfelvételeket készítettek ennek dokumentálására. Meg kell jegyezni, hogy a Nemzeti Kultúrális Örökség Tervezési Központja (Design Centre for the National Cultural Heritage (CPPCN), melyet jelenleg a Történelmi Mőemlékek Nemzeti Intézeteként (The National Institute for Historical Monuments) ismernek, majd 127
Szlavov Krisztián
117
késıbb az S.C. OPUS S.R.L egy összefoglaló felmérést végeztek minden Verespatak község területén található archeológiai örökségre 2000 és 2002 között. A folyamat magába foglalta minden egyes történelmi mőemléknek nyilvánított épület értékelı nyilvántartási kártyájának naprakész állapotba hozását, valamint a megóvásuk állapotának megfigyelését. A 422/2001-es törvény 38. cikkelye elıírja történelmi mőemlékként nyilvántartott épületek tulajdonosaira, mind természetes, mind pedig jogi személyekre vonatkozó kötelezettségeket. A tulajdonosokra vonatkozó további feladatok, melynek az RMGC teljes mértékben eleget tesz, jelen anyag mellékletében találhatók. A tulajdonos azonnali feladata, hogy épületet jó állapotban tartsa. Ezért 2003-ban, amint a felvásárlási folyamat megkezdıdött a vállalat megalakított egy 10 fıbıl álló, építéssel kapcsolatos végzettséggel rendelkezı csapatot. Ennek a csapatnak a feladata ezeknek az épületeknek a folyamatos fenntartása. Az alkalmazott embereket tovább képezték erre a munkára, hogy megismerjék a területre vonatkozó törvényi elıírásokat, továbbá a történelmi mőemlékeknél megengedett beavatkozásokat. A csapat ez idáig megtett minden jogi intézkedést, hogy biztosítsa verespataki községen belül az RMGC tulajdonában lévı történelmi mőemlékek megóvását, vagy legalább is abban az eredeti állapotban történı fenntartását, ahogy a vállalat megvásárolta. Elsı lépésként az RMGC tulajdonában lévı történelmi mőemlékeken javító munkálatokat végeztek, mint például: tetıszerkezet javítási munkái (értve ezalatt az esı beszivárgás okozta romlás megelızısét); esıgyőjtı levezetı csatornák és ereszcsatornák beépítése, hogy megelızzék a csapadéknak az épület alapjaiba vagy falaiba történı beszivárgását, a környezı kerítések és “moor”-ok (Verespatakon hagyományos ókori falak) helyreállítási munkálatai, és az év során összegyőlt kommunális hulladék elhelyezése. Ez a csapat egy folyamatos és fenntartó munkát végez. Az eddig elvégzett speciális tevékenységek: a 372 sz. történelmi épületének külsı oldalán egy támasztó állványzat emelése a dılés megelızése céljából (Engedély szám: 142/2004); a 392 sz. történelmi épületetben, mely kezdetben lakóépületként szolgált, irodahelyiséget alakítottak ki (Engedély szám: 453/2004); a 325 sz. háznak épületté nyílvánítása a 422/2001 sz. törvénynek megfelelıen lett kialkalmazva (Engedély szám: 25/27. 10. 2006). Habár az épületet nem sorolták a történelmi mőemlékek közé, Verespatak védet területének központjában fekszik (engedély). Ezt az épületet a romániai Kultúrális és Vallásügyi Minisztérium törvényi elıírásainak megfelelıen fogják felújítani és egy információs és kiállító központnak ad majd helyet. Meg kell jegyezni, hogy a vállalat már szinte teljesen elkészült Verespatak területén fekvı 11 történelmi épület helyreállításához szükséges tervdokumentációval a Kultúrális és Vallásügyi Minisztérium által kibocsátott szabályozásoknak megfelelıen, hogy engedélyeztetésre benyújtsák a Történelmi Mőemlékek Helyi Bizottságához. Verespatak védett körzetét tekintve ez 130 ha területen fog elterülni és helyet ad 35 történelmi mőemléknek és egyéb helyi építészeti értéknek (helyreállított vagy kiemelt). Egy modern bányászati múzeum kialakítását tervezik Verespatakon. A múzeum foglalkozni fog geológiával, régészettel és néprajzi kiállításokkal (beleértve egy szabadtéri részt is), ipari örökség kiállítással, valamint egy jelentıs földalatti részt szerveznek a Cătălina Monuleşti tárna köré. Verespataknak ezen a részén a vállalat tervezi a tradicionális turisztikai tevékenységek (pl. vendégházak, kis kocsmák) kialakításának támogatását. A történelmi központtól keletre, dél-keletre számos történelmi tó található: Tăul Mare, Tăul Brazi és Tăul Anghel. Ez a
118
terület megfelelı a modern rekreációs turizmus számára. Ugyanakkor bármilyen, a vállalat által ebben a vonatkozásban tett javaslatot a helyi közösségnek helyben kell hagynia, az igazgatóságoknak pedig engedélyezniük kell. A vállalat nem akarja ezt a területet múzeummá alakítani, az átfogó terv az, hogy a községnek ennek a részén továbbra is a helyi emberek éljenek, vagy azoknak az épületeknek az esetében melyek az RMGC tulajdonában vannak a jövıbeni bányászati tevékenységben részt vevı vállalati alkalmazottak lakjanak. A munkalehetıségek és turizmussal kapcsolatos kisvállalkozások fejlıdnek ezen a területen. A vállalat az összes ilyen örökségi értéket óvni és támogatni akarja. Ezért speciális intézkedéseket fog bevezetni mind a védett területen belül Verespatak történelmi központjában (helyreállítás – állandósítás – fenntartás), mind pedig az ipari területen (speciális robbantási technikák, puffer zónák két terület között, vibráció és a robbantás hatására kialakuló hullámok terjedési sebességének monitorozása, stb..). Ahogy azt a KHV Jelentésben nyilvánosan kijelentették, amint a Verespataki Bányászati Projektet engedélyezik, minden olyan történelmi mőemléket mely az RMGC tulajdonában van, bevonnak egy átfogó helyreállítási és fenntartási programba. Amennyiben bármely történelmi épület különbözı intézmények vagy magánszemélyek tulajdonában marad, beleegyezésükkel az RMGC finanszírozni fogja az épület helyreállítását, teljes mértékben kielégítve a Kultúrális és Vallásügyi Minisztérium által kibocsátott speciális vonatkozó szabályozásokat. Az elkövetkezendı években, ha a Verespatak Projekt megvalósul, a vállalat tervezi 3,385,000 USD elkülönítését a védett körzet Verespatak történelmi központjában, valamint a területen kívül található épületek állagmegóvási, helyreállítási és fenntartási munkáira. Mostanáig az RMGC mint a történelmi mőemlék épületek tulajdonosa megfelelt minden törvényben elıírt kötelezettségének. A KHV jelentésben foglalt, Verespatakon belüli védett körzetek és történelmi mőemlékek kezelési tervében található adatok és következtetések figyelembe vételével az RMGC tervezi ennek a felelıs megközelítésnek a folytatását, továbbá a Verespatak történelmi központjában található történelmi épületek megırzéséhez és helyreállításához szükséges pénzügyi források biztosítását. Ezeken az épületek elvégzendı minden beavatkozás a jelenlegi törvényi elıírásoknak megfelelıen történik, a Bukaresti Általános Mérnöki Mőszaki Egyetem - Földrengési mőszaki tudományok és rezgések Nemzeti Központja (Bucharest Technical University of Civil Engineering – National Centre for Earthquake Engineering and Vibration) által 2005 és 2006 között készített, a Verespatakon található történelmi épületek technikai áttekintésében található következtetések alapján. A Bukaresti Általános Mérnöki Mőszaki Egyetem és az IPROMIN által végzett, a robbantások történelmi épületeket érı hatásainak csökkentésére vonatkozó speciális intézkedésekre kapcsolatos tanulmányokra és a végrehajtott modellezésre vonatkozó bıvebb információkért kérjük nézze meg a vonatkozó mellékletet.
74. Szeretnék vázolni néhány dolgot, melyet eddig láthatóan nem vitattunk meg. Több alkalommal is említésre került, hogy beszélnünk kell az országhatáron átterjedı hatásokról. Az Abrud folyóban nagyon sok nehézfém található, de a jelentés az országhatáron átterjedı vízszennyezésekkel foglalkozó fejezetében csak a cianid komponensekre hivatkozik. John azt mondta, hogy ne igyunk a cianid tározóból, mert nagyon sok nehézfém van benne. Miért
119
nem foglalkoztak a nehézfémekkel a jelentés országhatáron átterjedı hatásokra vonatkozó fejezetében sem, vagy miért nem adnak semmilyen magyarázatot ennek kihagyására. 128 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedı hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértık és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedı hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedı hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedı hatások) folyó vízgyőjtıjét érintı és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentısebb hatások lehetıségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyőjtıjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetbıl kiderül, hogy szabályszerő mőködési feltételek mellett nem léphet fel jelentıs, a vízgyőjtı alsó részeit érintı, illetve határon átterjedı hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülı nagy mértékő balesetszerő szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselık aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erıfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyőjtık felszíni vizeinek vízminıségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminıségi modellezést végeztek különbözı vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetıvé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövıbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekbıl származó szennyezıanyagok összegyőjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyőjtıre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintı, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különbözı kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhetı Technikáinak (EU BAT) megfelelı, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelı létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékő váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülı zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedı vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a
128
Kovács Zoltán Csongor
120
cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz győjtés és tisztítás kedvezı hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerő üzemeltetés mellett jelentıs vízminıség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben.
75. Sokat hangoztatták, hogy a gátat nem veszélyezteti földrengés. Azt is tudjuk, hogy a gát talapzatáról 2,5-3 km-re robbantani fogják a kızetet. Miért nincs benne a hatástanulmányban robbantásokkal keltett szeizmikus hatások. Nem, a külszíni fejtésben alkalmazott robbantások is hatnak a gátra. Egy bányamérnök végzett egy számítást, mely szerint egy 180m-es gátra ható 68,3-100 Hz hullámokkal szemben ennek a gátnak a felsı 2/3-a nem ellenállóképes. A robbantások hatása nem szerepel a hatástanulmányban, miért? Olyan nincs, hogy nincs hatás.129 A környezeti hatásvizsgálatok (KHV) egy elızetes, összesített felmérést foglalnak magukba az álló gépek és a közlekedési eszközök zajáról, amely kezdetben segít megismerni a Verespatak Projekt összesített háttérzaját és vibrációját, valamint alapja lehet a jövıbeli felméréseknek és a helyes eljárás kiválasztásának, a legjobb gyakorlati megvalósításhoz/ a legjobb elérhetı technika kiválasztásához, amely tovább csillapíthatja a potenciális zajt és vibrációt a Projekt mőködése során. Ezeket a felméréseket alkalmazzák az építkezések nagy részénél, üzemeltetésnél, a bezárási folyamatoknál és a géppark mőködtetésénél. Ezeket a felméréseket dokumentálják és az adatokat táblázatba foglalják és isopleth térképet készítenek, jelölve a fıbb zajforrásokat az adott Projekt évre vonatkozóan; lásd 4.3.8. -4.3.16. Táblázatokat és a 4.3.1.- 4.3.9. adatokat. Mindezek a részletek alkalmazhatók a módszerek beállításánál, a használt adatok felhasználhatók a Projekt minden szakaszára (építkezés/ üzemeltetés/bezárás) vonatkozó potenciális hatások megelızésében/csillapításában/ eliminálásában, a 4. Fejezet, 4.3. bekezdés foglalkozik „A környezeti hatásvizsgálat zaj és rezgés jelentésével”. Az adatok elemzését az Ipromin tanulmány tartalmazza „Geomechanikai tanulmány a bányászati tevékenység hatásának mérésérıl, olyan épületekre, amelyek védelmi zónán belül helyezkednek el” címmel, amely leírja, hogy a verespataki bányászati körzetben használandó feltárási technikáknál az oszcilláció sebessége (legfontosabb paraméter a robbantás által generált földmozgás hullámok) jelentısen csökken, ahogy távolodunk a robbantás központjától. Ahogy az 1. Táblázat és az 1. ábra mutatja 500 méterre a robbanás központjától rezgés erıssége megfelel egyes és kettes fokozatnak a természeti földrengéseknél használt MKS skálán. A Corna zagykezelı rendszer körülbelül 2.5 km-re helyezkedik el a Cetate és 3 kmre Carnic meddıhányó szájától. A jövıben eltoljuk a robbantás központját, csökkentve az erısségét, és megállapíthatjuk, hogy ez a rezgéserısség elég gyenge lesz a zagykezelı rendszer területén. A gát úgy van tervezve, hogy kibírjon akár egy Richter skála szerinti nyolcas földrengést is; ezért kijelenthetjük, hogy a nyitott üregő robbantások okozta 129
Kovács Zoltán Csongor
121
földmozgások rezgései a távolsággal csökkennek, nincs hatással a gátszerkezetre és nem veszélyeztetik annak ellenállását. A robbantás technikájáról részletesebb leírás található a 7.1. Függelékben- „Javasolt robbantási technika Verespatak Projekt mőködtetéséhez”.
76. Egyetértek Johnnal abban, hogy Verespatakon nincs turizmus, de vannak turisták. Csak én magam 150 turistát vittem oda tavaly, nem beszélve arról a 12 000 fiatalról, aki a Széna Fesztiválon vett részt múlt héten. Épp egy óriási teherautót láttunk az elıbb...130 A KHV jelentésben található információk alátámasztják a kérdezı általános megközelítését, miszerint a bányászaton kívül egyéb iparág tekintetében Verespatak gyengén fejlett. Ugyanakkor a KHV jelentés kiemeli és értékelést is végez arra vonatkozóan, hogy az RMP 131 megvalósulása eleve nem zárja ki egyéb iparágak fejlıdését a területen. Sıt az RMP felszámolja a beruházásokat jelenleg visszaszorító akadályok némelyikét, mint például a gazdátlan és szennyezett területek elıfordulását, a szennyezett vízfolyásokat, valamint általánosságban a szegényes infrastruktúrális és szociálisgazdasági körülményeket. Az RMP által javasolt a Verespatak Természetvédelmi Területen végzendı megfelelıen irányított és támogatott megırzési munkálatok elısegítenék, hogy a terület vonzóvá váljon a turisták számára. A KHV jelentés 5. fejezete megállapítja, hogy a turizmus csak akkor lehetséges és hasznot hozó, ha valamit tudnak nyújtani a turistáknak a tiszta környezet, megfelelı infrastruktúra, valamint látványosságok, mint múzeumok és megközelíthetı történelmi emlékmővek tekintetében. Egy bányamővelési projekt, mint például a javasolt RMGC, az adókon keresztül biztosítani fogja a szükséges alapokat az infrastruktúra fejlesztésére. Az RMP-n és annak örökség kezelési tervén keresztül 25 millió US Dollárt fog befektetni a vállalat a kultúrális örökség védelmére oly módon, hogy az támogatni fogja a turizmust. Egy képzési program biztosítja majd a turisztikai tevékenységek fejlesztéséhez szükséges eszközöket, továbbá a verespataki mikro hitel (Roşia Montană Micro Credit) támogatni fogja az embereket éttermek és egyéb turistákat vonzó üzletek nyitásában. A projekt végén egy új falu lesz itt, valamint Verespatak helyreállított régi központja egy múzeummal, szálláshelyekkel, éttermekkel, modernizált infrastruktúrával és olyan megırzött emlékmővekkel, mint Tăul Găuri – melyek mind turista látványosságként szolgálnak majd. Az RMGC megrendelt egy turisztikai dokumentációt, amely megállapítja, hogy melyek a lehetséges turisztikai piacok és ezeket hogyan lehet a legjobban kezelni egy integrált projektben. (Kiinduló turisztikai javaslatok, Gifford Jelentés 13658. R01)
130 131
Kovács Zoltán Csongor a fordító megjegyzése
122
77. Láttunk egy olyan gépet, ami bemutatja nekünk a cianid szállításának lehetıségét. Én ismerem az Aranyos völgyét, ilyen mérető tehergépjármővek soha nem tudnának ott közlekedni.132 Az üzemelés ideje alatt tervünk a vasúti szállítás legnagyobb mértékő kihasználása, a projekt területéhez közel esı vasútállomással, amennyiben lehetséges. Tehergépkocsikkal történı szállítás esetén az üzemeltetési eljárásunk legvalószínőbben az lesz, hogy hetente 12 tehergépkocsiból álló konvojba csoportosítják a szállítást, hogy csökkentsék a baleset lehetséges kockázatát. A szállítást csak az akkori körülmények értékelése után, a szállítmány fogadási képesség visszaigazolása után fog történni. Az RMGC és szállítói teljes mértékben eleget tesznek az ADR-nek (Európai Egyezség a veszélyes áruk közúton történı nemzetközi szállítására) és a RID-nek (Európai szabályozás a veszélyes áruk közúton és vasúton történı nemzetközi szállítására). A szállítási útvonalak a közigazgatási és közútforgalmi igazgatóságokkal történı konzultáció alapján lesznek kiválasztva a veszélyek elkerülése érdekében, továbbá a szállítási folyamat közben zajló folyamatos kommunikáció fogja segíteni az elıirányzott területen történı áruátadás biztonságát. Átadáskor a brikettet közvetlenül egy biztonságosabb tartályba oldják be, és teljes mértékben elzárva marad a folyamatban és az üzem területén. A Verespatak Projekt területén lesz elegendı tároló kapacitás, mely biztosítja a folyamatos üzemeltetést, valamint rugalmasságot enged meg az átadásban, hogy elkerülhetıek legyenek olyan rendkívüli veszélyek, mint a rossz út és idıjárási viszonyok. A Zlatnát érı hatás mértéke ennek a fontos értékelésnek az alapján fog változni. Egy alternatív útvonal esetén Zlatna választható a közúton szállított cianid átadás végállomásaként. A KHV megjegyzi, hogy az RGMC felmérést fog készíteni, hogy új információkat szolgáltasson; ez a vizsgálat magába foglal majd egy erıteljes kárenyhítési stratégiát, továbbá több részletes rendelkezést nyújt speciális esetekre. A javasolt új felmérés információkat fog nyújtani a zlatnai körülményekrıl és a lakossággal konzultációt fognak folytatni a felmerülı aggodalmakkal kapcsolatban. A szállítási hatásvizsgálat meg fogja határozni a kockázatok osztályait, beleértve a teherforgalom, valamint a zaj és vibráció mértékének növekedését, továbbá a veszélyes anyagokkal kapcsolatos várható baleseteket és kiömlést.
78. Én a román kormány képviselıjéhez intézem kérdésemet. Egy antikvitásra specializálódott történész vagyok. Tegnap a közmeghallgatáson Szegeden úgy vettem ki Vishy Professzor szavaiból, hogy az ICOMOS, 133 a világ vezetı régészeti testülete már évekkel ezelıtt javasolta, hogy Verespatakot emeljék az emberiség kultúrális öröksége 134 címre. Ahogy tudjuk a román kormány már foglalkozik ezzel a problémával. Várható a közeljövıben egy ilyen döntés, mely kimondja, hogy Verespatak az emberiség kultúrális
132
Kovács Zoltán Csongor a fordító megjegyzése 134 a fordító megjegyzése 133
123
öröksége 135? Ha igen, akkor mi módon hat ez a tervezett beruházásra, különösen, hogy a Carnic (Kirnig) Hegy mélyén 2000 éves román tárnák vannak.136 Tekintettel Verespatak kulturális örökségére és a hatályos jogi elıírásokra S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A. több mint tízmillió amerikai dollárt különített el a kulturális örökség kutatására 2001 és 2006 közötti idıszakra. A kutatás eredményeit, a szakértık véleményét és az illetékes hatóságok határozatait figyelembe véve a társaság megközelítıleg 25 millió amerikai dollárt különített el a Verespatak kulturális örökségének a katatására, megırzésére valamint helyreállítására, ahogy ezt a környezeti hatásvizsgálat tanulmány 2006 májusában közzé is tette (lásd Jelentés a környezeti hatásvizsgálat tanulmányról 32. kötet A Verespatak régészeti örökség kezelési terve, 83-85. o.) Ebben a javaslatok magukban foglalják a kutatási tevékenység folytatását Orlea térségében és különösképp az Újkori Régészeti Múzeum létrehozását földtani, régészeti, ipari és néprajzi kiállításokkal, továbbá a Cătălina-Monuleşti győjtemény és a Tău Găuri mőemlék turisztikai megközelíthetıségének fejlesztését, valamint a 41 történelmi mőemlék épület és a védelem alatt álló Verspatak történelmi központ megırzését és helyreállítását. Most, az utóbbi 8 évben elvégzett kutatások után jobban ismerjük a Verespatak térségében található emlékek (régészeti lelıhelyek, történelmi épületek, templomok és temetık) természetét, jellemzıit és területi eloszlását. A 2000 és 2006 között végzett kiterjedt feltárások és kulturális örökség kutatások összehasonlító képet nyújtottak ezekrıl a nemzeti kulturális örökséghez tartozó lelıhelyekrıl, szellemi értékekkel rendelkezı területekrıl, és meghatározták a sajátos eszközöket, amelyek a megırzésükhöz szükségesek. Ennek következtében a román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és a Mővelıdési és Vallásügyi Minisztérium által támasztott elvárásoknak megfelelıen különleges intézkedési terveket készítettek a verespataki kulturális örökség kezelésére és megırzésére a Verespatak Projekt megvalósításához kapcsolódóan. Ezek tervek a Verespatak Projekt Környezeti Hatásvizsgálatáról készített Jelentés dokumentációjának részét képezik (lásd KHV Jelentés, 32-33. kötet, M terv - Kulturális örökség kezelési terve, 1. rész – Verspatak térsége régészeti örökségének kezelési terve; 2. rész – Verespatak mőemlékeinek és védett körzetének kezelési terve; 3. rész – Kulturális örökség kezelési terve). Verespatak értékei a következıkben foglalhatóak össze: a Corna-völgy déli részén álló hegyekben található tárnákat alaposan feltárták, és különleges megırzési intézkedéseket javasoltak a Cătălina Monuleşti és a Piatra Corbului területein; a Rosia-völgy északi részén található tárnák elızetes régészeti feltárás tárgyai voltak, és különleges megırzési intézkedéseket javasoltak olyan egyedülálló leletek esetében, mint amilyeneket a Păru Carpeni bányamezı területén találtak; az Orlea-Tarina vidéket 2007 és 2012 között tárják fel alaposan. Ami a Cârnichegy déli részén talált járatokat illeti, mivel területileg elszórtan helyezkednek el és nagyon nehezen megközelíthetık, nagyon nagy kockázattal járna a közönség számára történı megnyitásuk, és nagyon sokba kerülne a fenntartásuk, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy nem lehet megırizni és a turistautak számára kiépíteni ıket; a 2001 és 2006 között lefolytatott leletmentı régészeti feltárások során 13 régészeti lelıhely meghatározása és feltárása történt meg. A kiterjedt feltáró munkák befejeztével az a döntés született, hogy ezeknek a lelıhelyeknek egy része a továbbiakban régészetileg már nem értékes, és más esetekben az in situ megırzés mellett döntöttek – (például Tăul Găuri temetkezési körzete, és a Carpeni dombon található római leletek esetében), továbbá Orlea vidékét 2007 és 2012 között részletesen is feltárják.
135 136
a fordító megjegyzése Kathleen de Roo
124
a bányászati projekt megvalósítása nem érinti a 41 verespataki történelmi épületet. Intézkedéseket fognak tenni ezeknek az építményeknek megırzésére és helyreállítására; a Verspatakon és Corna-völgyben található 10 templom és imaház közül a projekt csak azokat érinti, amelyek a Corna-völgyben helyezkednek el, míg a Rosia-völgyiek teljesen megmaradnak; a verespataki 12 temetı közül hatot érint a bányászati projekt kivitelezése, és az összesen 1905 sírból közel 410-et kell majd elmozdítani.
A régészeti leletekkel, történelmi mőemlékekkel kapcsolatos további adatok, a rájuk vonatkozó megjegyzések és a kezelési tervekben a megırzésükre javasolt intézkedések tekintetében lásd a „Tájékoztatás a verespataki kulturális örökségrıl és a kapcsolódó kezelési kérdésekrıl” címő mellékletet (MMGA_0364 ARH).
Annak ellenére, hogy jelentıségük már 150 éve ismert volt, a verespataki római tárnákon 1999 elıtt nem végeztek régészeti kutatásokat. 2000 elıtt az ilyen típusú régészeti emlékeket alapvetıen nem kutatták tudományos módszerekkel, kizárólag empirikusan tettek róluk említést. Egyaránt a felszíni régészeti emlékeket sem kutatták megfelelıen 2000 elıtt, a lelıhelyre vonatkozó ismeretek nagy része mezıgazdasági tevékenység, vagy létesítmények építésekor véletlenül megtalált tárgyakból származik. Ezért a 2000-ben elvégzett ásatásokat megelızıen Verespatakról tudni lehetett, hogy jelentıs régészeti potenciállal bíró helyszín, ahol megfelelı régészeti ásatásokat nem végeztek, ami szükséges a területen található ókori bányászati emlékek különbözı alkotóelemeinek és jellemzıinek valamint az elhelyezkedésüknek és területi eloszlásuknak a meghatározásához. Mindezek ellenére az arany- és ezüstkészletek román állam általi bányászata Verespatakon 60 éven át folyt, még az 5/2000. sz. törvény ratifikálása után is, ami a kulturális örökség részeként sorolta fel az arany és ezüst tárnákat, de anélkül, hogy meghatározta volna pontosabban a helyüket, jellemzıiket vagy az eloszlásukat. Az új bányászati projekt megvalósításának részeként 2000-ben leletmenı ásatások kezdıdtek Verespatakon a Gyulafehérvári Unió Nemzeti Múzeum és a Bukaresti Nemzeti Történelmi Emlékmő Intézet régészcsoportjainak részvételével, míg a Toulouse-i Egyetem bányászati archeológus csoportja dr Beatrice Cauuet vezetésével arra kapott felkérést, hogy végezze el az ókori tárnák szakértıi felmérését. 2001-ben, az elızı évi elızetes kutatások figyelembevételével a Mővelıdési és Vallásügyi Minisztérium március 7-i, 2504. sz. rendelete elindította az „Alburnus maior” Nemzeti Kutatási Programot. Ennek egyik célja az volt, hogy speciálisrégészeti feltárásokat végezzenek a térség római kori és középkori tárnáiban, és javaslatokat tegyenek a bemutatható szakaszok megırzési/helyreállítási lehetıségeire. 2000 óta a Mővelıdési és Vallásügyi Minisztérium törvényi hatalmának megfelelıen részt vesz a verespataki római tárnákkal kapcsolatos ügyekben. A kutatók következtetései és az illetékes hatóságok – Mővelıdési és Vallásügyi Minisztérium, Nemzeti Régészeti Bizottság, Nemzeti Történelmi Mőemléki Bizottság – döntése alapján a társaság finanszírozta továbbá berendezések, munkaeszközök, biztonsági és egészségügyi eszközök beszerzését, a munkaerıvel kapcsolatos kiadásokat, a régészek hozzáférését biztosító és nekik a föld alatt segítséget nyújtó állandó munkacsapat felállításának költségeit, és a földfelszín alatti munkavégzés költségeit. Következésképpen a KHV tanulmány magába foglalja az ilyen típusu munkákra elkülönített összeget. A 8 éven át Verespatakon végzett ásatások során több mint 140 km földalatti bányamővet vizsgáltak meg, ennek két harmada a Cârnic és Cetate dombokon található, ahol összesen 7 km tartalmaz ókori bányamőveket, beleértve a vaseszközökkel (vésı és kalapács) vagy a tőzzel
125
végzett bányamunkát. A falak vizsgálata (fúróval történı kıfejtés nyomai, a mővek általános formája, a levéltárba vett régészeti tervekkel való összehasonlítás) alapján beazonosítható újkori és a jelenkori munkák általánosan a 17. század és a 20. század eleje közti idıszakra datálhatók a fennmaradt fában található szén radiokarbonos vizsgálata alapján. A 7 km hosszú római kori tárnák az összes kutatott területen beazonosított és feltérképezett bányamővek összességét foglalják magukban, és nem alkotnak folyamatos tárnarendszert. Így a munkában részt vevı kutatócsoport eredményei alapján megállapítható, hogy a római tárnák nagy részét a századok során újra megnyitották és részben újra fel is tárák bányászok generációi. Arról is említést kell tennünk, hogy a bányászati archeológiai ásatások, melyek lehetıvé teszik a datálást, értelmezést és helyreállítást, egyúttal növelik a tárna sérülékenységét is. Pontosabban a régi mővek megnyitása mindenki számára hozzáférhetıvé teszi, és így a pusztulás veszélyének teszi ki azokat. Ezzel együtt a teljes régészeti feltárás természetes velejárója a „régészeti leletanyag” eltávolítása, és amire az ásatás véget ér, csak az üres aknák és egyéb bányamővek maradnak meg, amelyek instabillá válnak, mialatt az ásatások során az összes kronológiai információt (mőtárgyak) feltárják. Az Orlea hegy területén végzett szórványleletekre és az elızetes (felszíni és felszín alatti) régészeti feltárásokra vonatkozó részletes információk publikálásra kerültek a Verespatak projekthez készített Környezeti Hatásvizsgálat Tanulmány hatodik kötetében, Kulturális örökség jelentés, 1. melléklet, 231-236. oldalak. A Kulturális örökség jelentés - 6. kötet, 48. oldal. – megállapítja, hogy Orlea térségében, egy beazonosított régészeti potenciállal bíró terület esetében a felszíni és a felszín alatti leletmentı ásatások folytatása javasolt, továbbá azt is részletezi, hogy az eddig elvégzett ásatás elızetes jellegő volt. Mivel a projekt Orlea térségére vonatkozó területfejlesztési terveit csak késıbb készítik el, a felszíni régészeti kutatást ezen a területen 2007-ben tervezik elkezdeni. A javasolt bányamővelési projekt kialakítása szempontjából fontos építési tevékenység nem fogja kezdetét venni ezeken a területeken mindaddig, amíg a feltárások romániai törvényeknek és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelıen le nem zárultak (Kulturális örökség jelentés, 6. kötet, 46. oldal.) Ahogy a törvény is elıírja, az RMGC 2007 és 2012 között finanszírozni fog egy specialisták által elvégzendı leletmentı régészeti programot. A régészetileg védett állapot feloldását engedélyezı határozatra a leletmentı régészeti feltárás alapján kerül majd sor. Nincs olyan törvény, amely megtiltaná leletmentı régészeti ásatások végzését olyan területeken, ahol kulturális örökséghez tartozó leleteket azonosítottak be, mint Orlea vidéke esetében. A francia kutatócsoport által végzett régészeti kutatások a projekt területén körülhatárolt védett zónákban (azaz Cătălina Monuleşti, Coş, Piatra Corbului és Păru Carpeni területén) azonosították a bányamőveket, amelyek legnagyobb részt szintén megtalálhatók a többi területen is, amelyeket a projekt indulását követıen, feltárásuk után a projekt érinteni fog. Ezért a társaság úgy határozott, hogy biztosítja a megfelelı anyagi és logisztikai támogatást a megırzési és helyreállítási munkákra ezeken a területeken. Az RMGC biztosítani fogja a megfelelı pénzügyi forrásokat a Păru Carpeni bányamezın folyó régészeti feltárások folytatására. A hidraulikus kerekekkel, továbbá hidraulikus berendezésekkel és segédeszközökkel felszerelt termeket in situ ırzik meg és restaurálják a társaság által biztosított forrásokból. Ezen kívül a társaság az ókori hidraulikus kerekekkel megegyezı másolatok készítésére is elkülönített forrásokat. Bízunk benne, hogy ezek az RMGC által biztosított tevékenységek növelik a régió turisztikai vonzerejét. Ami a Cătălina Monuleşti és Păru Carpeni bányamezıkön felfedezett tárnákat illeti, összehasonlító rehabilitációs, konszolidációs és fejlesztési munkák vannak tervbe véve a célból, hogy lehetıvé tegyék az in situ történı megırzésüket és a turizmus céljára történı kiépítésüket.
126
A döntés a tárnákban megırzött kivételes régészeti maradványok, például a fából készült, bányavíz elvezetését szolgáló római berendezések (az úgynevezett római kerekek) értéke és jelentısége alapján született. Emellett Cătălina Monuleşti tárnája arról híres, hogy a 19. század közepén itt találták a legjelentısebb viasztábla-leletet (a levéltári források szerint az összes eddig megtalált ismert viasztábla közül több mint 11-et találtak itt.) Az ókori bányamővek többsége a Cârnic és a többi bányamezın csak specialisták által, nehéz körülmények között megközelíthetı és a széles közönség számára gyakorlatilag megközelíthetetlen. Ráadásul az Európai Unióban a múzeumok hasonló tevékenységeit szabályozó közösségi biztonsági elıírások szerint, amiket a romániai törvényhozás is át fog venni, a veszélyes római tárnákat nem lehet a közönség számára látogathatóvá tenni. Azt is figyelembe kell venni, hogy lesznek hasonló római tárnák, amelyek in situ kerülnek megırzésre. A kárenyhítési erıfeszítések részeként a szakértık szükségesnek találták, hogy ezeknek a római leleteknek teljes körő feltárásán kívül ezekrıl a szerkezetekrıl háromdimenziós grafikus modell és néhány 1:1 arányú, a Verespatakon javasolt bányászati múzeumban kiállításra kerülı másolat is készüljön. A feltárt tárnarendszer jellemzıit figyelembe véve kiterjedt és nagyon költséges helyreállítási munkákra van szükség, és ehhez járulnak a jelentıs fenntartási költségek is. A román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és a Mővelıdési és Vallásügyi Minisztérium által támasztott követelményekkel összhangban a Verespatak Projekt Környezeti Hatásvizsgálat Tanulmányához készített dokumentáció részeként speciális kezelési terveket dolgoztak ki a mőmlékeknek a projekt megvalósulása keretében történı kezelésére és helyreállítására, beleértve a történelmi tárnákat (lásd KHV Jelentés, 32-33. kötet, M terv Kulturális örökség kezelési terve, 1. rész – Verspatak térsége régészeti örökségének kezelési terve; 2. rész – Verespatak mőemlékeinek és védett körzetének kezelési terve; 3. rész – Kulturális örökség kezelési terve). Ezek a kezelési tervek részletesen leírják a társaság által vállalt kötelességeket és felelısségeket, amelyek a projekt megvalósításának részét képezik és összhangban állnak a központi kulturális igazgatásnak a verspataki mőemlékek (felszíni és felszín alatti régészeti emlékek, történelmi mőemlék épületek, védett területek, szellemi örökség részei, kulturális tájelemek, stb.) védelmére és megırzésére hozott döntéseivel. Az RMGC által a régészeti leletek és történelmi emlékek védelmére és megırzésére vállalt kötelezettségeken kívül számos egyéb kötelesség és felelısség illeti a helyi közigazgatási szerveket Verespatakon és Alba megyében és a központi közigazgatást, azaz a román államot. A Környezeti Hatásvizsgálat Tanulmányban található kulturális örökség kezelési tervek tisztáznak számos kérdést a problémával kapcsolatban (lásd KHV Jelentés, 32. kötet, Verespatak történelmi emlékeinek és védett övezetének kezelési terve 22-23., 49., 55-56., 7172. oldalak, illetve 33. kötet, Verespatak vidéke régészeti örökségének kezelési terve, 28-29., 67-68., oldalak, illetve 103 – 1. Melléklet). Tekintettel Verespatak kulturális örökségére és a hatályos jogi elıírásokra, az S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A. több mint tízmillió amerikai dollárt különített el a kulturális örökség kutatására a 2001 és 2006 közötti idıszakra. Ezen túlmenıen a kutatás eredményeit, a szakértık véleményét és az illetékes hatóságok határozatait figyelembe véve a társaság megközelítıleg 25 millió amerikai dollárt különített el Verespatak kulturális örökségének a katatására, megırzésére valamint helyreállítására, ahogy ezt a környezeti hatásvizsgálat tanulmány 2006 májusában közzé is tette (lásd Jelentés a környezeti hatásvizsgálat tanulmányról 32. kötet A Verespatak régészeti örökség kezelési terve, 83-85. o.) Ebben a javaslatok magukban foglalják a kutatási tevékenység folytatását Orlea térségében és különösképp, ahogy az „Alburnus Maior” Nemzeti Kutatási Program tartalmazza, az Újkori Régészeti Múzeum létrehozását földtani, régészeti, ipari és néprajzi kiállításokkal, továbbá a Cătălina-Monuleşti győjtemény és a Tău Găuri mőemlék turisztikai megközelíthetıségének fejlesztését, valamint a 41 történelmi mőemlék épület és a védelem alatt álló Verspatak történelmi központ megırzését és helyreállítását.
127
A francia régészcsoport ajánlása szerint és a szakterület nemzetközi gyakorlatának megfelelıen a legjobb módszer Verespatak kulturális örökségének a nyilvánosság elé tárására a legfontosabb régészeti emlékek in situ történı megırzése vagy pedig pontos másolatok készítése lehet. Ami az utóbbi lehetıséget illeti, a múzeum létre fog hozni egy termet, ami hasonlít a földalatti környezethez, és megfelel az uniós biztonsági elıírásoknak, hogy alkalmas legyen a nyilvánosság számára történı megnyitásra. Szintén megırzik a hidraulikus kerekeket, az eredeti helyreállított és konzervált berendezés mellett és az 1:1 arányú pontos másolatok formájában is. Alternatívaként a társaság úgy döntött, hogy elkészít egy szaktanulmányt, ami a Cârnic hegyben található összes tárna megırzésének és turisták számára történı megnyitásának költségeit becsüli fel. Vegye figyelembe, hogy ebben a hegyben egy közönség által látogatható körút létrehozásának és fenntartásának költségei képtelenül magasak, és gazdaságilag nem megvalósíthatóak (lásd „Költségbecslés a Cârnic hegyben található ókori tárnarendszer fejlesztésérıl,” melyet az Egyesült Királyságban bejegyzett cégek, a Gifford és a Geo-Design és Forkers Ltd. készítettek). Ami a dák eredető tárnák és lelıhelyek állítólagos létezését illeti, meg kell említeni, hogy az eddig elvégzett régészeti kutatások nem találtak egyértelmő bizonyítékot ennek a feltételezésnek az alátámasztására. Nem áll rendelkezésre elég adat annak bizonyítására, hogy a Verespatakon felszínre hozott leletek dák eredetőek, és olyan lelet sem került felszínre, amely azt a gondolatot támasztaná alá, hogy a bányászati tevékenység a római hódítás elıtt elkezdıdött volna. Az elmúlt nyolc évben a római tárnákat egy szakértıkbıl álló csoport kutatta. Az ilyen típusú kutatást, amit leletmentı ásatásnak neveznek, a világ minden táján gyakorolják, szoros kapcsolatban egyes területek gazdasági fejlesztésével. Ráadásul mind a kutatás mind a megırzött területek hasznosításának és fenntartásának költségét a beruházó biztosítja egy a magán- és közszféra között a kulturális örökség védelme érdekében létrehozott együttmőködés keretein belül, ahogy azt az Európai egyezmény a régészeti örökség védelmében c. dokumentum [1] (Málta -1992) rendelkezései kimondják. További információkról az eddig lezajlott kutatások történetével és a verespataki tárnákban talált legfontosabb leletekkel kapcsolatban, valamint a problémára vonatkozó szakértıi véleményekrıl és a vizsgálati tanulmányokról, amelyeket egy lehetséges földalatti körút létrehozásáról készítettek, amely magában foglalná a történelmi bányászati szerkezeteket a Cârnic hegyben, továbbá Edward O'Hara, az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlése kulturális örökségvédelmi általános elıadójának a véleményérıl lásd a 22. Mellékletet „Tájékoztatás Verespatak kulturális örökségérıl és a kapcsolódó intézkedési szempontokról” címmel. Részletes adatok elérhetık a Verespataki bányamővek átfogó kérdéseirıl, az eredményekrıl és a hasznosításukban rejlı lehetıségekrıl a KHV Jelentés 6. kötetében a „Kulturális örökség jelentés,” 32, 36-55, 83-109. oldalain.
128