127 redőny alatt a boltba. Társai ezután a boltot kí vülről iSITlét lezárták s egy adott jelre,' luidé5n a betörő
lnunkájával nlár elkészült, azt iS111ét felnyitották. r\ hehatolásra alkahnasnak nlutatkozik a kélnénynyilás, az árnyékszékablak vagy eféle. Ez utóbbiakat sok helyen a kinyitás ellen úgy biztosÍJtják, hogy az élblalk párkúnyncszkájál'a ogy lécet szegeznek, lnely az ablakszár-nyak teljes kinyitását akadál yozza. 1 erlnészetesen a kénl.ény csak akkor alkabnus a belmászásra, ha állandó tüzelésről, mint p. o. nyáron, szó n(-'n1 lehet. Faluhelyeken ITlég Ina is látni oly tágas kénlényüket, Hlolyekben szalonnát füstölnek. Ezen át kötélen leereszkedni könnyű dolog. Ily esetekben a gyanusított ruháját kell alaposan lnegfigyelni, llleTt korOln azokon rneg'látszik s szaga lnég lnásnap is jól érez1
a
hető.
5. A besurranó lopás. A111e]yik tolvaj ezt a7! utat választja alakásokba való heju1.áshoz. annak nagy lélekjelenlétre s ügyességre van szüksége s meglepetések esetén el kell készülve lennie arra is, hogy alkalmas lllódon ki is tudja magyarázni, hogy mit keres a lakásban. A. belopódzásra legalkahllasabh idő a vasárnap, alnikor a nép vagy ternplomban van, vagy a városiak, különösen délután, 111ásntt keresnek szórakozást. Ha alkalnl.atlan idóben talál belépni a t.olvaj, úgy rendszerint azt szokta mondani, hogy keres valakit. Ul'iházakba biztonság kedvéért előhb beesenget s ha belülről senki Seln jön elő és az ajtónyilásban belülről nem. látszik a kulcs, úgy biztos benne, hog'y ~ lakásban nÍncs senki s álkulccsal bátran kinyitja a lakást. Faluhelyen alkonyatkor a. tehénfejés idejéhf'n szoktak alakásokba belopódzni; előbb fi pitvarajt6 B1Ög'é állnak s 111időn a házi asszony kimegy HZ
l~S
istállóba, belUászllak :t s~;obába s az ágy alá bujnak s ott várják he Inig a család lepihen. ·V iszont sok tol vaj nünt utazó. szolgálat kereső, koldus Inegy he a lakás előszobájába, ha ott neIll talál senkit SOlU, V)}), ha pedig cseléd jő elő, azt valanli kérdezni valóval beküldi a házi asszonyhoz 8 nlÍg az hent jÚl', az előszobában látott dolgok közül zsebre vág' Vél hllnit. Falusi boltbelyiség;eld)cu a déli időben a kereskedő a uoltjával egybenyíló hátsó szobájába vonn l ótkezlli, s neIll egyszer jó sokáig' Inegváratja; a vevőt . l~jz~n körühnényt ügyesen hHsználják ki a tolvajok. Egyik vidéki sz'atócs-boltnak ajtaján cseng'ő volt. lnely a holtból nyíló szonlszéd szobába jelezte, hogv vevő jött a boltba. Egy ilyen szatócsbol'tot követkozőleg fosztott ki háronl tolvaj, Ebéd idején az eg'yil: v(~nni Inent a boltba s távozáskor. nlidőn a szat6r.~ visf:,za nlent szobájába, az ajtót nlintegy távozásra kinyit v:ln, tolvaHál's~'d azon beboe8átotta. A tolvaj a lopni való holmit összeszedvén kinlent az ajtón s.egyidejüleg a kint váralkoz'ó hal'llladik bűntársát hehocsátotta rajta. A szatócs ujabb csengetést hallván, kiment a boltba s ott ujabb vevőt talált, de persze nerll is sejtette, hogy az előbbi vevő távozása és az ujabbi érkezése közben az egyik tolvaj nleglopta. űnnp. vélyek. bálok és egyéb mulat~.ágok után a legjohh zsákmányra tehetnek szert a tolvajok, Jnert ilyenkor a fáradtan hazatérő házbeliek ékszereiket és pénziil\et kiulerü!tségükben neIn zárják el, haneln ft laká~ ban sz~rte hagyjá,k. Ilyen aJkalJnakkor a tolvajok kapuzárás előtt helopórlznak a házha s II lépesőhá7.~ han, padlásfeljáratnál vagy árnyéksz'ékben bújnak el . A. padlásra fellopódzott tolvaj nénü zsáknlányt talál ott is, killönö3en l'uhaszárítás idején vagy ha fl házbeliek a HeIll viselt ruhát. lábbelit a legközelebbi évszakig a parlláson tartogat ják. Belopódzásoknál n1Índen nyolll hiányozván,
129
könnyen az a látszat tünDe fel, lnintha házbeliek. cselédek lopták volna meg a gazdát. Ilyen esetben a nyomozóiknak két irányban is fel kell venniök a' nyonlozást s mindenesetre ' aki ct fent leírtakat ismeri, nem fogja kizártnak tartani. hogya lakásba tolvaj lopódzhatott be
6. A szál10dai lopás. Az úgynevezett úri tolvajoknak bő zsáknlányuk akad nagyobb szállodákban, különösen nyaraló- és fürdőtelepeken, ab ol rendsz'erint pénzes emberek szoktak Iüegfordulni. Az ilyen helyen igen kevés hasznát veheti a nYOlnozó személyi iSlnereteine1k. Inert lJa csak nincs a nemzptközi tolvajok szorgahnasan gyiijtött fényképeinek hirtokában, lÍgy nelll igen fogja tudni felisnlerni, hogy anagy úri kö,z önségben lllelyik is a tolvaj. Itt tehát egyéb tudnivalókra van szükség. A szállodai tolvaj elegáns öltözetben jár, hogy már így lnegjelenésével is minden gyanut elhárítson ma.gáról. Az első napokban idejét a szállodai vendégek tanulmányozására forcUtja. J{j tekintetben jó tá:iékozást ny1Íjt neki a vendé,g könyv, fürdőkben az üdülők és vendégek l1évlajRü·0111a. Ha [\:özelebbi adatokat óhajt Illegtudni, ügy aszobaasszonyhoz . . pincérhez'" vagy a vendégek szolga'szenlélyzetéhez fordul felvilágosításért. Ezért nagyon helyes, ha a nyomozónak a. szállodai szenlélyzet között is van hesugója. A tolvaj vagy az étkezési időt választja' a lopásra, tudva azt, hogy ilye~kor a szolgaszmnélyzet is étkezik vagy pedig az éjjeli időt, nlidőn lllúr lllindenki alszik. A nappali időben, midőn a vendég szobájában nem időzik, álkulcscsal dolgozik a tolvaj; éjjel pedig a zárban lévén a. kulcs, azt kivülről a már iSlnertetett kulcsfordítóval nyitja ki. Éjjel rendsz'el'int oly egyént szelnel ki a tolvaj Bűnügyi
nyomozás.
9
130
úldozatul, anlelyik horkolni szokott, lllert a horkolás uz alyás bjztos jele s ha azt a kívülről hallgatózó tolvaj lneg-hallja, egész bátran fog hozzá luunkájához, llwrt hiszen lllag'a a horkolás is nagyobb 'lajt csap. lnill't alllÍnővel az ajtó felnyitása jár. A vendég szobájában az éjjeli szekrényen levő arany zsebóra és egy(~h értékes hohnik kerülnek legelőbb a tolvaj zsebéhe; utána az úti böröndöt nyitja fel. Ha a böröurlnek sarkyusai nincsenek. hanenl bőr körül fOl'Og a fedél, úgy borotvával vágja fel azt. ha pedig' sarkvasai vannak, akkor a sarkvasak tengelyét kiliti fészkükből, lnire a hörönd a hátsó oldal án nyílik s7Jét. Gyenge záru böröndökről a reteszt éles csiptető vel, vagy fogóval vágják le. vagy pedig a zárakat tartó szegeeskéket huzzák kL Ha nappali időben olyankor nyitna be a. tolvaj, mikor a vendég bent van, úg'y bocsánatkéréssel vonul vi8sza, hog'y az ajtószámot elté.vesztette. Különben ez ritkán szokott előfordulni, mert ha a vendég szobájáhan időzik~ akkor a kulc8 h; benn van az ajtóban s ezt jól tudja a tolvaj. Ha az alvó vendég nyugtalankodik, akkor a tolvaj chlorofornlot tart az orra alá, amitől az annyira elkábul, hogy felébredésétől nem kell ta.rtania a tolvajnak. A jó zsáknulnyra szert tett tolvaj a legközelebbi vonattal el szokott utazni; de természetesen egy vonalon nem utazik vég'ig', hanem a legközelebbi vasuti 8lágazásnál kiszáll és más irányba veszi utját. Ezzel a nyolTIozónak számot kell vetnie, s a tolvaj feltartóztatása végett távirati lnegkereséseit az összes elág-azási gócpontokra is küldje el. Ily helyeken a nyo1110ZÓ egy tartahnas menetrend könyvvel rendelkezzék, vagy pedig ily esetekre száluítva ezen gócponto'k neveit az állolnásfőnökség' meghallgatása után luár előre jegyezze fel.
•
131
7. A zsebtolvajlás. Aki 111ásnak zsebéből lop, annak kiválókézügyességgel kell birnia. Azonkivül szükséges, hogy a torJnészettől is örököl te legyen a hózzá való kellékeket, így a hosszu és vékony ujjakat. Mivel pedig a zsebtolvaj főképen a mutató és középső ujjával dolgozik, e lnesterségre kü!önöRen az alkalmas, akinek a mutatóujja majdnem egyforma hosszuságu a középső ujjával, lnert ezen két ujj legfelső izületével, n~int egy fogóval ragadja nleg a zsebmetsző a pénztárcát, ha pedig a mutatóujj sokkal rövidebb a középsőnél, akkor az egyforrna hosszuság kedvéért a középső ujjat kissé behajlítja, ami azonban a zsehnletszőt rnunkájában akadályozza, mert ekkor neln tudja kezét oly simán becsusztatni szomszédja' zsebébe. .i.4.. zsebtolvajlás ügyes végrehajtásához óriási gyakorlat kell éR pedig körülbelül akkora, mint a nlinő az (~zermestereké, akik egy szempillantáR alatt tudnak egyes tárgyakat eltüntetni. A zsebmetsző kiszemelt áldozatát olyankor közelíti meg, midőn annak ngyelme lnás felé van terelve. Pl. látványosságoknál, ünnepélyeknél, versenyeknél, s ahol a test és a ruha érintése a. tolongás nliatt terill.ész,e tszerünek tünik fel. Alkalmat nyujt továbbá erre a vasuton való utazásnál a vonat zökkenése, alnikor a folyosón á.lldogáló utasok önkénytelenül . egymáshoz ütődnek. Ha ilyen alkaln1ak nem kinálkoznak, úgy a zsebInetsző ezeket maga idézi elő. Pl. részegnek tetteti ' n1agát) s beleütődik a kiszemelt személybe, vagy azt mintegy véletlenségből lepöki, vagy leönti valan1Ível, azután bocsánatkérések között tisztogatja ruháját, avagy kialudt szivarja nleggyujtása végett tüzet kér az illetőtől. A zsebmetsző vagy egyszerüen kihuzza a zsehből a. pénztárcát~ vag'y pedig szétvágja a zsebet s úg'y 9*
a
132
.
veszi ki a péllzerszéllYt. Az előbbi esetben, a kiszeulelt egyénhez férkőzvéll, annak kabátja zsebét testétől féJre hnzza, hog'y a pénztárca kihuzásakor az aldozat testét ne érintse. Azután laposan egYllláshoz zárkóztatott ujjaival belenyul az illetőnek zsebébe s a llllltató és középső ujjal, Húnt egy ollóval kihuzza rt pénztárcát. A zseb fehnetszéséhez lnár müszere'k Szüks8gesek. A leg'használatosabb e célra a horogga.l ellátott gyűrű, ll1ely horog' azonban borotva éles kis késnyulvánnyal is bir. Egy kézlnozdulattal a zsoblnetsző felhasít ja a zsebet, s ugyanakkor a gyűrűn levó horoggal a pénztárcát lneg is ragadja. Ha a vasuti kocsiban akar a zseblnetsző egy alvó utast kifosztani s az véletlenül azon oldalán alszik, amelyiken ppnztárcája van, úgy, - anlint azt zsebmetszők állítják - az illetőnek a diványra feltett lábai közül a felsőt lecsusztatja a földre, lnire az alvó egyén önkéntelenül lnásik oldalára fordul s ekkor a ZSebll1etszőt lnunkájában már Ini sem akadályozza. Ha a zsebnletsző arról akar lneggyőződni, vajjon a fekvő utas tényleg alszik-e, gyufát g'yujt és azt az alvó arcához tartja. Ha az utas erre fel nem ébred, akkor oly mélyen alszik, hogy bátr!tn kizsebelhető. Az óraláncok elvágásához a zsebtolvaj éles kis harapófogót használ. Ezzel ügyesen tudja a nők derekára füzött aranyláncot is hátulról átmetszeni s azután a földre esett láncot zsebkendőjével vagy n1ás készakarva leejtett tál'gygyal együtt felelneli. asuti utasok kifosztásánál a zsebtolvajnak bűn társa is van. Ez rendszerint csinos nő, ki a kifosztandó utassal szemben foglal helyet s azzal kacérkodik. Ez alatt a zsebtolvaj a kocsiülésben oldalt alvást színlel s karba fonja kezeit. Karjai közül azonban az egyik műkar s csak megtévesztésre való, Inert alatta a kabátujjból kihuzott igazi kezével kabátja szegélye alatt óvatosan megközelíti utitársa zsebét, s a benne
,r
133 levő
pénztárcát kihuzza. A pénztárcát a. zsebtolvaj kint a kocsifolyosón a női bűntársnak adja át, ki alegközelebbi állomáson kiszáll, ellenben a zsebtolvaj nlég tovább utazik és nála nincs semIni, legftJjebb a lnűkar.
Ily esetek nyomozásánál figyelemmel kell lenni a 11lűkézre, s avasuti portásnál a leadott vasuti jegy'eket is meg kell vizsgálni, mert a leszállott nő jegye valószinüleg nlég sokkal távolabbi állomásra volt érvényes, n1int anlelyiken leszállt. A zsebtolvaj, hogy lnunkájában Illi se álljon ut jában, botot és keztyüt nem szokott viselni. F:llenben felöltő t igen. Olykor ez lehuzva és a karra téve jó fedezéket képez ahhoz, hogy alatta kezével észrevétlenül dolgozhassék. A zsebmetszők népcsődületekben művésziesen tudják kinézésüket változtatni. Pozsonyban, lóversenyek alkall mával, egy ismert zsebmetszőt figyeltek meg. Minden percben változtatta helyét és kinézését. lV(ost levet't e kalapját és sötét szemüvege't tett fel orrára, majd kabátját vetette le, avagy panyókára vette. Ily átalakulásokkla l nlég a leggyakorlottabb szem elől is lépten-nyomon el-eltünt s csak éles megfigyeléssel lehetett jsmét valahol felfedezni. Versenyeknél különben is jó alkalma van a zsebtolvajnak megfigyelni, hogy kiszemelt áldozataik hová teszik pénzüket. Úgy a nyereménykifizetéskor, mint a fogadási jegy lnegváltásakor láthatja, hog'y hová került a pénztárca. Midőn pedig a futamok végén a nézőközönség a korlátokhoz tódul, akkor nem csak a pénztárcát, de még a "bravó"-t kiáltozók fog'adás jegyét (tikett-jét) is ellophatják. Ma már kü.lönben van olyan üg'yes zsebmetsz,ő is, aki bámulatos kézügyességével még arra is képes, hogy színielőadáson a nézésbe elmerült nők fülöufüggőit is ellopja. .
134
Zsebtolvla jlással gyanusítottat alaposan meg kell motozni és rovott eJlőéletének nlegállapítása végett ujjlenyom,a tának beküldése és személyi adatainak közlése meUett az országos biinügyi nyilvántartó hivatalhoz kell fordulni. 8. A vásári lopás. A vásári tolvajlást rendsze'r int egész tolvaj szövetkezet szokta végrehajtani. EZlek közt a legismertebbek a. cigányok. Míg azonban a férficigány inkább a lóvásáron keres prédáJt, addig a cigányasszonyok a sátrak körül ólálkodnak. A 16lopást a cigány inkáb b vásár után hajtja , vegre. lVIódsz,e re a következő: A lóvásárról - hazatérőket valamely útszorosból vagyerdőszélről, avagy megszokott t'a nyájáról, az útmenti füzesből figyeli meg. A vett ló rendswrint a vásárosok szekere mögé van kötve. A szekérben alvó részeg tulajdonostól úgy lopják el a vezetéklovat, hogy egy cig'ány purdé a szekér után szalad, hátul arra felkapaszkodik s egy éles késsel a vezetékló kötő fékszárát elvágja, luire a ló elmar.ad a szekértől. A cigányfiú ezután felkap a lóra s azzal akaravánhoz váglt at, mely nyomban hozzáfog az átalakításhoz. Befogják Vlalamely szekérbe, rossz hámot tesznek rá, fark'á t, sörényét kissé megritkít ják s azután eszeveszIe tt iramodással elhajtat az egész karaván a hetedik határba. A rendőrközeg azonban, találkozva egy cigánykaravánnal, vegye alapos vizsgálat alá a lójárlatokat s a fentieseiben p. o. azonnal felfedezi, hogy a lopott lónak nincs járlata vagy az előmutatottal nem egyezik. Mindenesetre sikerrel csak a lóismerő nyomozó fog ,t udni eljárni, mert a cigányok rengeteg sok lójárlattal rendelkeznek. Ugyanis minden lovukról van
,
t
135
;1
járlatuk, de az elhullott gebék járlatai is köztük vannak s így könnyii a lopott lóról í~ járlatot előmutatni. A lóismerő nyomozó azonban rneg'tekintve a járlatot és a lovat, ha ez bármennyire is át van alakítva, azonnal észreveszi az eltéréseket. A cigánynő, mint vásári tolvaj, többed magával lép a sátorhoz s 11lÍg az egyik a sátor egyik végén a kereskedővel p. o. egy kendő felett alkudozik, azalatt társnője a sátor másik végén más három kendőt emel et A lopott tárgyelrejtése könnyen megy; rendszerint a földre rántja, ott a.zután meztelen lábával reálép, azt lábujjaival megragadva, egy lábmozdulattal a szoknyája belső és alsó felületén levő irig-as zsebbe dugja. Egy t.olvaj cigánynő vásáron meg'mo'toztat.ván, s~oknyáj,a. bel,ső zsebében három kendő, kehelében egy rúd szalámi, ingnjjáhan egy lopott csirke s szoknyája szegélyében, valószinüleg már régebbi lopásból eredő, három darab sz,á zkoronás papirpénz taláUato~lt. A cigányokon kivül III ás ok is előszeretettel üzik a vásár,i ,t olvajlási. A vásári tolvaj Sl{)lkJszor iMasnak téiteti ma;gát, vevéskor a sátorban leakasz,tda nyakából a Ita:ris:znyát, hogy pl. a megve1tt CSli zmla t,a lpa1t, beletegye. ~1:íg tettetett részeg állapotában tarisznyája kinyit,áslával bajlódik, 'a kere:skedő melg unja figyelni s má:s vevőjéhez fordul, ezalatt természetesen a tolvaj egy talp helyett négy-öt t, alp~t is a ,t arisznyába 0 SUSZ tat. Az Hyen tolvaj azért téteti nla.gát réSzeg].lek, hogy lopása f:e Hedezésekor olyképpen tünjön rfel a dolog', mil1ltha résZJe,g állapütában tett volna valalllit a tlariS'zny áj ába. ·Vég.t~len sok útja-módja van a vás'ári tolv.ajlásnak s álta1:á!b an a köri..Hmény,e k szabják m,e g a nl ódot , hogy a ~lOlv,a.j nlily Illódon ér könnyebben céH. Le~: könnyebb a lopás ot,t, ,aihoJ a sá,tÜ'rnál sok vevő tolollg'; ily h:eJyen a vás·á ri cikk nézegetés után sokszor fizle-
136
•
'?etle'l1iil k,81'Ü[ a látszólag"os ve'Vő zsebébe. Az e,g yik no{orius tolv1aj beis:meI'ite, hogy az első lopá:s,t vás'áron kÖVie1t:t,8 el, m'8 rlt ugy,m ond nem is kérit ek pénzt azért a pipáérf, amit hosszlas nézegetés után zseibébe tett. Hihetőle.g- a vásári éleltből ered az- ra mondás ~s, hogy az a'l k,a lom S'züli a to.lvaj't. A vásári 1,01 vaj ok ált/a l ,e lidegení,be't,t tárgYiakaJt lnég lehetőleJg a vásár s'z inhelyén kell fe,lkut,a.tni, mert ha a S'zemélYlIllotozáJslt vagy házku t:wt,ás, t: csak a vásár után fog'a nwtosHjuk, lehet, hogy a lopot,t tár!gy:akla t e,lőiJaláljuk, de ezek tu'l ajdonosainak k1 ipUJhatOllása már igen nehéz lesz. TJ g~yan.is vásár után a [k18'veskedők elszélednek s hetek és hónapok mulva nehéz ,m ár annak a megállapítása is, hogy mely vásárosok voltja k jelen a vás'á ron, annál nehezebb tehált különös'e n az't nlegállapí,t ani. hogy rn-e lyik tárgyat. kitől lopta €tI a tolv,a j, lm ert lehe't, hogy ez't lnár m3Jg:a a vásári lÍoLv:a,j s'e nl tudja. 'loLb rá ese't, hogy több s.zekér vásári JopOít.t hOllmit kutattak fe.l a n yOffioz ók, de hogy ezeket honnan lopták, az,t már megállapítani nem sike,rült.. Illy ik,örülmények között pedig" a vá,sál"li tolva,j'láJs utáni nyomozás meddő maria dt. Ezen ese't ben a lopott. holmik fel/találásláJt széles körben hirde,tni kell s lehet, hogy elgy,ik-másikl káros jelentkezni is fog és felismeri árucikk eit a lopott holmi kÖ'zölt t s tula,jdonjügá,t talán ig,a 'z.olni is tudja. 9. A házi lopás.
Sok cseléd úgy szolgálja gazdáját, hogy 811,01 csak teheti, rneglopja. A. piacra küldött cseléd a kapott pénz egy részét azzal az ürüggyel tavtj1a vissza, hogy a vásárolt ci'k,k ekre fogyott, ell a pénz. A hJáz'i1aJsszony nem áldozz:a fel kényelméJt azér,t" hogy utána járjon a dolognak, hanem leg'fel'jeibb keresikedésekb8iIl könyvre vásárol~ hogy legal'á 'b b itt ne csalja me'g a
,
137
eseléd. Takarítás alkalmával sok olly dol~ot talál a eseléd, ,amüről gazdája már azt, h tit te , hogy elve'S'~etlt, s .a legtöbb cseléd meg is tartda ezek,e t a t.áI'lgy31kaJt. N émely ik háziasszony ugyan kifog a cse léden , merít: szolgálatából való táv.o2Jása ellőtit ládáját átvi'z sgálta1ja s illyenkor egész hal'm azái t!a.lálja a lopott holminak. De a:zéI'lt a cselédkönyvhe nem jegyzi he a csel1é d h iíilenségét~ mert fél a rendőri beavatkozásit ól ; egyszerüen cSlak az,t. jegyzi be, hogy a cse'léd "eg'léS'zslégesen elbocsátta:tot.t". A cselédek előszeretettel lopják urnőik fehérneműit. Még akkor lopják azt el, mikor a záratlan szennyes ruhaládáha dobják őket, mert a könnyelmű háziasszonyok nem azt jegyzik fel, hogy hány darab fehérnemű került a szennyesbe, hanem azt, hogy hány darab fehérnmuiít adtak ki lnosásba; persze ezek közül nem hiányzik egy sem . . Ahol a házigazda szerelmi viszonyt folytat a női cseléddel, ott az már bátrab ban lop, s a pénzhez is hozzányul, de persze az Hyen cselédek nmn kerülnek törvény elé, n1ert a gazda jó hirnevét neI1l n1eri kockára tenni a cseléd feljelentésével. Sokszor azonban ok nélkül gyanakszanak a cselédekre is, mert különösen, lnint az a. belopódzásoknál már említve volt, né.m elyik idegen tolvaj által elkövel:ett lopásnak sernmi nYOJna nem Inarad s ezen esetekben úgy tUnik fel a dolog, mintha házitolvaj követte volna el a lopást. Mindennek megállapítása a nYOJTLOzó éleslátástól függ. A házi tolvajok leleplezésére az a legalkalnlasuhb módszer, ha a házi cselédek viselt rlolgai és előélete után előbbi alkahnaztatásuk helyén kérdezősködün k. CHuk ilyen lllódon iSlnerhetjük lneg, hogya cseledek közül melyik a tolvaj, s melyik a bt~csülete;;. Altalában gyanusak azon esejédek, aldk ('sak igen rövid ideig szoktak eg'y Ilelyen szolgálni. s [tkik-
\
138
Ilek cseléd könyvébe gyakori
aZGrL
bejegyzés,
hogy
,oe'észsógesen elbocsáttatott". I~'igyelIllet érdenlelnek tO\ áhhá azon nőcseIédek, kik feltiinő fényüzéssel öltözködnek, ügy, hogy kétséges, hog'y disz es ruháikat szerény fizetésükből készí ttették-e. Lopásra ösztönzi a női cselédet az is. ha törvénytelen gyermeke van, vagy szegénysorsu szeretője, ki .azonban sok uri kedvtelést enged meg mag·ánal:. A férficseléoek kiilönösen szeretőik kedvéért lopnak s még' inkább akkor, ha szerelmi vágyaikat csak pénz árán tudják kielégíteni. A cselédek életmódj ának megfigyelése tehát a rendőrközegre nézve már a.z ily irányu tájékozottság végett is szükséges. lOe Egyéb lopások. Találunk az életben olyan tolvajokat is, akik a lopást beteges vágy ból követik el. Ezen betegségnek neve "lopási mánia" (kleptománia). N em egy uri asszony szen ved ilyen bajban, s az ilyen azután idegen házba kerülve ezüst kanalat, arany gyürüt rak zsebre. Persze az ily uri nőket llJÍndaddig nem nlerik luegg'yanusítani, luíg vagy egy ilyen alkalommal rajta nem vesztenek a lopáson, vagy pedig beteges hajlamuk nem lesz köztudomásu. Vannak továbbá esetek, mikor babonából lopnak a tolvajok. Uri lányok is meg-teszik, hogy ellopják a kéményseprő seprőjét, gondol va, hogy akkor még abban az évben férjhez mennek. Az öngyilkos fegyverét vagy kötelét szintén szerencsésnek tartják a tolvajok. Faluhelyen sokan azt tartják, hogy lopott zsirral a szemölcsöt el lehet az arcról tüntetni. A babona szerint a lopott vit'ág jobban fogalnzik meg a. földben, mint a pénzen vásárolt vagy ajándékba kapott, j
139
Minden vidéknek nl eg vannak e téren is a maga babonás lllondásai, s így nmn érdektelen dolog, ha ezekről is tud a nyomozó. Vannak, akik nemi betegségben D7(~nvednek és ennek hatása alatt női ruhákat vagy hajat lopnak s ezen tárgyakkal kéjelegnek. Néha a bosszú is közrehat a lopásnál. Volt rá eset, hogy lopott holmit dugtak valakinek zsebébe csak azért, hogy azt társadalmilag lehetetlenné tegyék. A lopások legtöbbjénél azonban az érdek, vagy a nyomor mint kényszerítő ok szerepeL Különös becsií tárgyak'nál, mint p. o. váltóknál, adósleveleknél az érdek, éleImi és ruhanem iieknél pedig igen sokszor fl nyomor kényszeríti a tolvajt a lopásra. A lopás nyomozásánál tehát a nyomozó ezen indító okok felkutatásával is próbálkozzék a dolog nyitjára jönni, mert szám't alan esetben ez ad alapot agyanura, s a további nyomozás során lehet, hogy a gyanú alapossá válik, s a lopást ügyesen végrehajtott tolvajról ily módon sikerül lerántani a leplet. 11. Az orvvadászat és a vadorzás. A vadászati szenvedély megszáJllja a nép azon rétegei1t is, amelyeknek nincs nlódjában a vadászati jog'ot. a törvény korlátai között gyakorolni, s aki egyszer azután rás.zokott a vadászatra, az oly nehezen szokik le róla, mint a kártyás a kártyázásról. Az engedély nélkül vadászó egyént orvvadásznak nevezzük. Ez azután aszerint, amint vagyoni viszonyai engedik, jobb, rosszabb fegyvert szerez, s azza] azután tilalmi és szabad időben, éjjel és nappal egyaránt vadászik. Hogy az orvvadász feltünést ne keltsen, fölösleges lövéseket nem tesz, hanem csak akkor lő, núdőn biztos benne, hogy lövése találni is fog. A nyulat szántás közben az eke szarva nlellett
{
140
tartott rozoga fegyverével ügyesen tudja leteríteni, vagy ha fegyvere nincs, egy ólmos végű bottal sujtja agyon. Az orvvadász fegyverét ritkán taY~.ia otthon, lllert hiszen feltünő dolog volna, ha fegyverrel a vállán in d ulna ki a határba. Az erdőben valanlely faoduban, a mezőn széna-, szalmakazalban, vagy valamely gabonakeresztben tartja azt elrejtve. Ha azonban fegyvere szétszedhető, akkor ily szétszedett állapotban dugja aszüre ujjába, otthon pedig az ágyat, csövet külön-külön helyre rejti el, hogy egészben ínint fegyver előtalálható ne legyen. Az orvvadász a lőtt vadat is künt hagyja a határban, s felköti a fák lombjai közé és este zsákban, vagy hosszu köpenyege alatt cipeli haza. Éjjel holdvilág' mellett áll lesbe valarnel.y fa, bokor, vagy kazal mellé huzódva, s midőn a nyn l vagy őz leg'elni megy, feltánlasztott fegyverrel biztosan tudja leteríteni. Az orvvadász ünnep- és vasárnap hajnalban is vigan lövöldözik, a.kkor ráér, s a korai kelést narppali al vá ssal kipótolhatj a. A foglyokat télen szekérről szokta az orvvadász ]övöldözni. ...t\kkor a nagy hideg miatt csapatokba verődik a fogoly s igy könnyü az orvvadásznak egy lövésre 7-8-at is leteríteni belőlük. Az orvvadász úgy véli, hogy ennyi fogolyra már érdemes lövést tenni, de egyese'k re nem. Néhol télen verenlbe fogják a nyulat. Jó mély gödröt ásnak, s azt befödik gyékénnyel, s erre káposztaleveleket raknak; az éhes ny ul gyanutlanul Inegy rá a gyékényre, s a verembe esik. . A nyul csa.pásain hurkokat szoktak felállítani, azután kutyákkal megkajszolják a nyulat, s az eszeveszett futásában a hurokba akad. A vakmerő orvvadászok néhol óriási hálókat fe . .
•
141
szítenek ki, s annak neki hajszolják a nyulakat, s a háló mellett összeverődött nyulakat azután valóságos tÖlnegekben lövik a,g yon. A iSl~arV'aist, őzet dróthurUikkal fogjáJk; a cs'a pásokon egy-egy fiatal fát. lehajtanak IS arra klö)t/ik a hurkot, a ille-gzlaJVart vad beleme-b"Y a hurokha, fejével megakia d benne s a fa visS'zahajo,l va, a V'adat a S'zó szoros értelmében felakasztj-a. Tú~oklQ't kukoricakóróv:wl megra!kott ö'krös,s'z ekérr,el kÖ:lJelHenek meg s a SIzekérről lövik le-, vagy pedig ólmos esőben, nlidőn a túzok a sikos talajon felrepüJni ne,m tud, lóháton össZ'efog.dossák. Fiatal nyulla kat kutyával foga'tnak el, rókát, vidrái cs,a pdával fognak. Némely vidéken a fogoly- éIS fá,cánoojásoJ(at is elösoorert'e ttel gyüjtik s jó pénzél'tt külföldre (küllönösen Franciaors,z,á gha) szállítják. A Vladorzás (vadlopás) különösen kör- és haj tóvadász'aiokon dívile A faJu népe ily alkla llffilaJkkor csoportokba verődik s a kör mögö't t néhány s:z áz lévésre fe,láll. A vadás~ok álJtal sebze~ Lt vad éppen kÖlz,e lükhen fordul fel, vagy lega'láJbb is annyira el van gyoogiUve, hogy Vlagy eUoghatló, vagy könnyüS'zerrel agy onverhető.
Maguk a haj tók között is van vadorzó, az ilyen a lőtt vada t cipeli egy dara.bon, s ha nem figyelik, valamely könnyen megjegyezhető helyen, pl. nagyobb barázda, kő, vagy fa mellett a földre teszi, s vadászat után kiInegy érte és hazaviszi. N a.gyobb vadat, mint őzet, szaTvast sebzett állapotban kutyákkal fognak el, ha pedig a vadász kut.yája hajszolja őket és végül is elfogja, elveszik a kutyától, a vadász nern csekély bosszuságára. Az orvvadászok leleplezéséhez igen a.jánlatos távcsövet használni. Minden erdésznek van távcsöve. l~zzel nagy távolságból is fel lehet iSlnerni az o1'v-
143 vndás~t,
s 11legisnlel'Ve az illetőt, nenl szükség'es egyéb, lnint háza közelében lesbe állni, s 111időll az orvvadász a lőtt vaddal gyanutlanul hazamegy, a lőtt vaddal együtt a járőr hatahnába kerül. Mindenesetre ajánlatos, ha a járőr egy a község · lakosait jól ismerő egyént, pl. egyerdőőrt vagy vadőrt is Inagával visz ily alkaloInInal. Ez azután beletekintve a távcsőbe lneg tudja lllondani, hogy kicsoda az illető orvvadász. Az orvvadászok ellenőrzése végett a vadászokat vadászati jegyeik elŐ"rnutatására kell fel szólítani. A vadászati jegyen a fénykép az előmutatóval, a bejeg'yzett fegyverszáln pedig a vadászfegyveren levő szánllnal összehasonIítandó. A vadászjegy érvényességét is Ineg' kell vlzsgálnL 12. Az orgazdaság. Ha nenl volna orgazda, a:kkor tolvaj SeIn volna Inert a tolvaj orgazda nélkül nem igen tudná ~ lopott tárgyakat értékesíteni felhasználni. Legfeljebb a pénz és élelmiszer az, nünek felhasználásához és értékesítéséhez org·azcla nem szükséges. Az orgazdát Ininden esetben ki kell kutatnunk, mert különben a bajon csak féHg segítettii.nk, amennyiben a.z orgazda Inindig talál tolvajt, de a tolvaj orgazdát már nehezehben; az orgazda leleplezése nélkül a közbiztonságon esett sérelmn nem lenne orvosolva, hanem úgy volnánk vele, mint a g'alandféreggel, melynek ha a fejét meghag'Yjuk, lÍj test nő ki belőle. Az orgazda legtöbb esetben egyuttal felbujtó is, alnennyiben valóságos nlegbiza1:ásokat ad a tolvajnak. Az alkalom nlutatja meg, hogy körülbelül mit tudna az orgazda értékesíteni, tehát mit kellene lopni. Egy korcsInáros hnsvágást is tartván, ünnepnap előtt mindig borjulopásra unszolta tolvaj ait. Az orgazdát a korcsmárosok, 6cskások, házalók, 1
es
•
•
143
zálogháztulajdonosok, aranYlnűvesek, maradékál~U kereskedők vagy a nyerstermény -kereskedők között kell keresnünk. Foglalkozásuknál fogva a lopott tárgyakat ezek tudják a legkönnyebben értékesíteni. A korcsmárosnál sok tolvaj, csavargó fordul meg, van tehát alkaloIn a lopást előre nlegbeszélni, nlegfordul nála a házaló, vásáros is, s aki azután olcsó pénzen megveszi a lopott holmit s idegen vidékre viszi eladni. Az ócskásnak rendesen vannak kiszelllelt vevői, akik egyes dolgokat minden egyes alkalolnmal Illegvesznel\:. A felvidéken lakott egy bérlő, kinek eg'y házaló valóságos taj tékpipa-gyüjtenlényt adogatott el; valamennyi pipát tolvajtól vette a háza;ló. A zálogháztulajdonos rendszerint ln ás néven jegyzi be az üzleti könyvbe a lopott tárgyakat, Pl. az ezüst kanalakat tartalmazó csonlagot "nadrág"-ként vezeti be könyvébe. A ,z ócskás árui között eltünik a lopott holmi; a halomra rakott cipő; esernyő, kalap kÖzött 111ég a káros sem tudná a sajátját felismerni. Ép így van a terménykereskedő is, a lopott buzát oda szórja a többi közé; tessék Inál' most keresni a lopott buzát! Az ékszerész felolvaszt ja a lopott gyűrű aranyrészeit, s a drágakövet nlás foglalatba illeszti. A ma, radékáru-kereskedő feldarabolja a végposztót, vagy szövetet, s mint l1laradékot olcsó pénzen eladja. Az orgazda utáni puhatolásnál első sorban a tolvajt kell nlegkérdezni, hogy kinek adta el a lopott tárgyakat. Ha kezdő a tolvaj, akkor nleg is nlondja, különösen azon 'kijelentésünkre, hog~y ha a lopott tárgyak megkeriilnek, úgy a büntetés kiszabásánál ez javára fog betndatni, lníg ellenesetben büntetése sulyosabh leend. A hivatásos tolvaj orgazdáját senlnli szin ala.tt
144
seUl fogja elárulni, nlert az ilyen számít a jövőre is;
az orgazda titoktartását luegfogja hálálni és jutal111C1Znl.• Tanácsos luegfigyelni, hogy kivel érintkezik a tolvaj; különösen tettenéréskor célszerü nenl azonnal közbelépni, hanem rnegflgyelni, hogy hová viszi a tolvaj a lopott tárgyakat; lehetséges, hogy ily módon sok nlás lopásból eredő tárgy is elő fog kerülni. Olykor meg'esik, hogy az org'azda valahol találkát úd a tolvajnak, nleg'esett már, hogy egy ilyen helyen a tolvaj le is ütötte az orgazdát, lllert nem tudott vele nlegegyeznl.• Egy vadkereskedő este lóherés szekerén hozta- b~ házába az orvvadász által lőtt és lóherés földj~re rejtett nyulak at. Abba.n az esetben, ha a tolvaj már fogságbá . került, a biróságg'aI egyetértőleg a tolvaj levélváltásait is nl eg kell figyelni. Lehet, hogy a tolvaj még -pénzt vár az orgazdától, vag'y feljelentéssel való fenyegetéssel pénzt zsarol ki tőle. Az ily levelek azonban rendesen -tolvajnyelven vannak írva, hog'y a vizsgálóbiró meg ne értse, s egy harmadik személyhez pl. egy volt 'tolvaj ' cilnborához vannak inté7.ve, ki azután 'a levelet rendeltetési helyére juttatja. . . Annak bizonyítása vegett, hog'y vajjon tudta-e az orgazda, hogyamegvett tárgy lopásból szárlná.zik~ a házkutatásnál ügyelni kell, hogy hová rejtette az orgazda a lopott tárgyakat. Mert ha Pl. a hat6ság előtt eltitkolt helyiségben tartogatja, úgy ez amellett bizonyit, hogy az org-a zda rosszhiszeműleg járt el~ mert küJönben nem lett volna oka a inegvé,t t tárgyakat rejtegetni. Fontos az is, hogy kitől vették meg a kérdése:; tárgyat, mert ha pl. egy csavargó aranyórát . adott eJ, akkor már nem mentheti magát az orgazda -azzal,
l, \
145
hogy Ő azt llitte, hogy az óra a.z eladó jogos tulajdona. Épen ilyen bizonyító erővel bir az is, ha val::uni potom áron lesz megvéve, Pl. egyaranyóra 10002000 koronáért. Ugyanis az orgazda a tolvajnak neln fizet többet, Inint a tárgy l/to_ed értékét, mert tudja azt, hogy a tolvaj azt maga ennél jobb áron nem tudja értékesíteni. Figyelmet érdernel azon körühnény is, hogy milyen időtájban vette az orgazda a lopott tárgyat, mert a késő esteli, vagy éjféli idő is cSlak amellett szól, hogy az eladó nern járt egyenesen uton, mert különben nappal is eladhatta volna a vételre kinált tárgyat.
Az orgazda a tolvajtól meg is szokta kérdezni, bogy kitől lopta a tárgyakat, erre sZeln3lyes biztonsága végett van szüksége, nehogy a lopott tárgyat épen anna.k kinálja vételre, akitől azt elloptáJk. Meg kell figyelni tehát, hogy vajjon az orgazda nyiltan árnlta-e a 111egvett tárgyakat, avagy csak dugva olya.noknak, kikről tudhatta, hogy nenl iSlnerik fel a vételre kinált holmi eredetét. Budapesten el van rendelve az é'kszerészeknek, hogy az ékszerek eladóinaJk nevét jegyezzék fel. Ez nyilván a tolvaj könynyebb feltalálhatása végett szükséges. Az orgazda leleplezése céljából aházkutatással nem szabad késlekednünk. lVlár a leírtakból láthatjuk, hogy nliIyen rövid időre van szüksége egy ékszerésznek, hogy a lopott gyűrűt úgy elváltoztassa, hogy azt többé megisnlerni ne lehessen. Igen célravezető dolog, ha az orgazda üzlethelyiségét hosszabb megfigyelés alá vesszük. A jól beavatott besugó rnódot fog találni a.rra, hogy az orgazdához olyankor is bejusson, Inikor a tolvaj is ott van, ilyenkor az adott jelre elősietve eg'y fogással kerít jük hatalmunkba. az orgazdát és tolvajt. Bünügyi nyomozás.
10
146
N élnelyik ügyes besugó maga is vevőnek ajánlkozik, s addig is szóval tartja a társaságot, míg a járőr odaér. Maga a titkos rendőr érhet el legtöbb sikert, mert az a tulajdonos távollétében helyettesnek adhatja ki magát, s megtörténhetik, hogy amit sem sejtő tolvajok neki adják át zsákmányukat.
IV. A pénzhamisítás. A pénzhamisítások nyonlozásánál mindenekelött azt kell szem előtt tartania a nyomozónak, hogy ezt a bilntettet a lehető ]egritkáhb esetben követi el egyes szenlély, hanem rendesen szövetségben lévő töbh eg~Tén. A pénzhamisítónak, aki a hamis pénzt elő állítja, szü'kRége van arra, aki neki az anyagot beszerzi, aki vigyáz, míg ő a pénzt műhelyében gyártja, végül aki a kész halnisítványokat forgalomba hozza, kiadja, mert ha ő maga végezné lnindezeket, nagyon könnyen reiljutnának a dolgára. Mindebből az következik, hogy nem helyes a nyomozás, ha valakinél egy-két darab halnis pénzt vagy valami olyan eszközt t~lálunk, ami hamisításra szokott használtatni, pl. gipsz-formát vagy ólomöntőkanalat stb. s azt hiszszük, hogy most már a tettes ki van derítve s nyonlban fel is jelentjük, hanem a nyomozónak meg kell találnia azt az egész társaságot, alnelyik az ipart üzi, mert _. mint mondtuk - egyedül az illető sohasenl lesz. ~1int a tisztesség'es iparnál, a pénzhamisításnál is a tettesek vagy csak kisiparként üzik azt, va,gy valóságos nagyipart folytatnak vele. Kisgazdák, parasztok vagy munkanélküli elégedetlen mesterernberek üzik a pénzhamisítást kisiparként. Többnyire nikkel vagy ezüstpénzt hamisítanak öntés utján; külön nliíhelyük nem igen van s arra ennél az eljárásnál szükség nincs; géppel sajtolni
