460
K Ö Z L E M É N Y E K
th e a u th o r p o in ts a t the serialness of the in fa n t m o rta lity ra te to be w itnessed in the d a ta of B u d a p e st a n d a t th e fact t h a t a lth o u g h th e ra te decreased from 66,7°/00 in 1950 to 48,2 °/00 in 1959 the im p ro v e m en t does n o t follow a con tin u o u s line. A c o n tin u ity can be n o ted only in th e tre n d of the ra te of stillb irth s. H e rea fter th e p a p er deals w ith th e E urope-w ide im p ro v e m en t of the in fa n t m o rta lity r a te p o in tin g to th e fa c t th a t a lth o u g h c erta in to w n s (L inz, B u c h are st, W arsaw , Basle, P rague) can show up an u n p re ce d en te d im p ro v e m en t of th e ra te , y e t th e m ost fa v o u ra b le conditions are to be found in th e tow ns of the S c a n d in a v ian cou n tries, F in lan d , S w itzerland, D enm ark a n d the N e th erlan d s and, preced in g all o th e r tow ns, in R o tte rd a m . Of the 19 exam ined tow ns B udapest tak e s the last place b u t one, though w ith re g a rd to th e r a te of stillb irth s its adverse position is less d isa d v a n ta g e o u s, th is ra te being low er th a n in m ost tow ns. The second c h a p te r of th e p a p er, begin n in g th e analysis of the su b je ct p ro p e r, dis cusses the freq u en cy of d e a th s a t th e new -horn age betw een 1950— 58. It begins b y p o in t ing o u t t h a t w hereas in B u d a p e st the m o rta lity of in fa n ts betw een 1— 11 m o n th s decrea sed by m ore th a n half in 1959, com pared to 1950, the life d anger a t th e new -born age experienced a significant increase com pared to th e p a st, so th a t 3/5 of th e in fa n ts deceased belong to th e 0— 6 d a y old new -born. M o rta lity a t th e new -born age is high also ab ro ad a n d has u ndergone r a th e r insig n ifican t changes in the course of years. E x am in in g the B u d a p e st situ a tio n by sexes it can be found th a t th e m o rta lity of m ales is h igher th a n th a t of girls also a t th e age of 0— 6 days h u t du rin g th e m ost dangerous firs t tw e n ty -fo u r ho u rs th ere is a sm aller difference betw een th e ra te s of th e sexes to th e d isa d v an tag e of m ales th a n , in general, u n d e r th e age of one year. T he th ird a n d m ost d e ta ile d c h a p te r discusses th e causes d e a th of a t th e new -born age w ith special reg ard to th e problem s of p re m a tu re b irth . As an in tro d u c tio n reference is m ade to the fa c t t h a t in th e first days of life endogeneous causes d e a th of are d o m in a tin g i. e. such as go b a ck to th e tim e of p re g n an c y or are co nnected "with th e confinem ent b u t la te r, a fte r one w eek, causes d e a th of due to e x te rn a l circu m stan ces, are increasingly gaining g round. T he d a ta of b o th B u d a p e st a n d foreign to w n s show' t h a t c erta in illnesses of new b o rn age (G roup X V ) m ean th e g re a te s t d an g er to life of w hich the m o st pow erful is p re m a tu re b irth follow ed, in B u d a p est, b y d iffere n t in ju ries su b sta in ed a t the confinem ent. In th e H u n g arian c a p ita l th e freq u en cy of p re m a tu re b irth c o n stitu tin g a cause d e a th of has g re a tly decreased b u t due to in tra c ra n ia l a n d o th e r h em o rrh ag es it is still on an adverse level (a b t. 14°/00). T hen a u th o r discusses p re m a tu re ly -b o rn b y w eight and order of b irth , poin tin g o u t t h a t the bulk of th e p re m a tu re ly -b o rn of low w eight w ho deceased are first-b o rn c h ild ren .
A PERINATÁLIS H ALÁ LO ZÁ SRÓ L DR.
SÁ R K Á N Y
J E N Ő
A csecsem őhalandóság elem zésében m á r ré g ó ta k ü lö n v á la s z tjá k az ún. k o ra i és késői csecsem őhalandóságot. K o ra i csecsem ő h alan d ó ság o n tö b b n y ire az e x tra u te rin élet első 28 n a p já b a n b e k ö v e tk e z e tt h a lá le se te k e t értik , m íg későinek az első h ónap v égétől a 12. h ó n ap végéig ta r tó id ő szak a la tti v esz te ség e k et te k in tik . E n n e k a b o n tá s n a k a z é rt v a n jelen tő ség e, m e rt r á m u ta t pl. a rra , hogy a m i m agas csecsem ő h alan d ó ság u n k n ag y ré szt a késői csecsem ő h alan d ó sá g n a g y szám aiból adódik. H a a csecsem ő h alan d ó ság n ag y o b b tá v la tb a n való csökkenését te k in tjü k , a k k o r feltű n ik , h o g y a csökkenés tú ln y o m ó ré sz t a késői csecsem őhalandóságot é rin ti, m íg a k o ra i csecsem ő h alan d ó ság sokkal in k á b b m erevnek m u ta tk o z ik . B á r nem ta rto z ik k ö zv e tle n ü l a tá rg y h o z , n ag y je len tő ség én él fogva rö v id en b e m u ta to m , hogy a csecsem ő h alan d ó ság n ak ez az országok k ö z ö tti különbözősége m ilyen betegségi típ u so k h a la n d ó sá g á ra v e z e th e tő vissza. A tá b la a d a ta i m u ta tjá k pl., hogy a mi k e d v e ző tlen e b b csecsem ő h alan d ó ság u n k jó ré sz t a lég ú ti m egbetegedések és az en teralis in fectió k irrev ersib ilis
K Ö Z L E M É N Y E K
461
k á ro s ítá s a ira v ezeten d ő vissza. T e n n iv a ló n k te h á t a légúti és en te rá lis iníectió k m en n él gondosabb m egelőzése és oly an egészségügyi, szociális és k u ltu r á lis viszo n y ok te re m té se , am elyek sz e rv e z e tte n b iz to s ítjá k fejlettség , tá p lá lts á g és re sis te n tia sz em p o n tjáb ó l a m a in á l lényegesen jo b b fe lté te le k e t. Csecsemőhalálozás okok szerint, 1954. (100 000 élveszülöt tre szám ítva) Детская смертность по причинам (на 100 000 э!сивороэ1сденных) Infant Mortality by Causes (per 100 000 Liue-Born)
Горизонтальная графа : (1) Воспаление легких ; (2) заболевания кишечника ; (3) врожденные пороки развития ; (4) болезни грудного возраста ; (5) травмы. Вертикальная графа : 1. Венгрия ; 2. Австрия ; 3. Финляндия ; 4. С. III. А. ; 5. НоваяЗеляидия. Heading: (1) Pneumonia; (2) diseases due to enteral causes; (3) congenital malforma tions; (4) certain diseases of the early infancy ; (5) accidents. Lateral text : 1. Hungary ; 2. Austria; 3. Finland ; 4. U. S. A. ; 5. New Zealand.
T a n u lm á n y o m tá rg y a tu la jd o n k é p p e n a csecsem őh alan d ó ság azon n e h e zeb b en b efolyásolható részének ta g lalása , am ely a fe n t is m e r te te tt késői csecsem ő h alandóságtól bizonyos fokig k ü lö n v á lik u g y an , de ta g a d h a ta tla n , h o g y az ú jsz ü lö ttk o r, ső t a p ra e n a ta lis időszak m egelőző re n d sz a b á ly a i n em csak a k o rai csecsem őhalandóság csö k k en té sév e l k ö zv e tle n ü l, h an e m a késői csecsem ő h alandóság jó té k o n y b efo ly á sáv a l k ö z v e tv e is fe lté tle n ü l é re z te tik h a tá s u k a t. A p e rin a tá lis halálo zás az E gészségügyi V ilág szerv ezet m e g h a tá ro zá sa sz erin t nem öleli fel az ún. k o rai csecsem őhalálo zást, az első 28 nap h a lá lo z á sá t, h a n e m k é t részből te v ő d ik össze : 1. a késői m a g z a ti h alálo zás, m ely a terh esség 28. h e te és a szülés id ő p o n tja k ö z ö tt e lh a lt m a g z a to k a t je le n ti (ez t re n d sz e rin t h alv asz ü lésn ek nev ezzü k ), és 2. a k o ra i ú js z ü lö tt h alálo zás, am ely en az é lv e sz ü le te tt , de életü k 7. n a p ja e lő tt elh a lt ú jsz ü lö t te k e t é rtjü k . A p e rin a tá lis h alálo zással való foglalkozás nem te k in th e t v issza oly hosszú m ú ltra , m in t a csecsem őhalálozás v iz sg álata . E z u tó b b ira v o ita k é p p e n csak a k k o r té r te k rá , am ik o r a csecsem ő h alan d ó ság a n n y ira csö k k en t, hogy a n n a k kb. fele az első h ó n a p ra e se tt, sőt a to v á b b i h a la d á s so rán m á r az első h é t h alálo z ása te tte ki az egész év h a lá lo z á sá n a k csak n em felét. E m érő szám g y a k o rla ti m e g h a tá ro z á s a m a g a sem k ö n n y ű , m e rt a v e té lé se k te rm ész ete sen nem k erü ln e k bele a p e rin a tá lis h alálo zásb a. A v etélé s d efin í ciója p edig különböző o rszág o k b an m ás és m ás. íg y S v éd o rszá g b an , a N é m e t S zövetségi K ö z tá rsa sá g b a n és A u sz triá b a n 35 cm -nél k iseb b m a g z a to k n á l beszélnek ab o rtu sró l, m íg S v ájc 30 cm -ben, F in n o rszág 25 cm te sth o ssz ú sá g b an á lla p ítja m eg ezt a h a tá r t, a m i szülészeti r e n d ta rtá s u n k ped ig b á rm in e m ű életjelen ség (légzés, szívm űködés, iz o m k o n trak ció ) észlelhetősége m e lle tt m á r élv esz ü lö ttség e t á lla p ít meg. N em v o lt eg y é rtelm ű a h a lv a sz ü le té se k o k a in a k d efin íció ja sem , am i sz in te le h e te tle n n é te tte a m e g íté lést egy ország o n belül, m ég in k áb b nem zetk ö zi v isz o n y la tb a n . N em zetk ö zi érv é n n y el először 1920b a n á llíto tta k föl 13 h alálo k i k a te g ó riá t, m a jd 1938-ban n ég y k a te g ó riá n belül 15 a lc so p o rto t h a tá ro z ta k meg. Je len leg az E gészség ü g y i V ilág szerv ezet á lta l 1959-ben elfo g a d o tt s t atisz tik a i ren d sz er v an h a s z n á la tb a n , a m e ly a h alv a sz ü le té s o k ain ak o sz tá ly o z á sá ra 10 k a te g ó riá t, és azon b elü l 62 a lc so p o rto t k ü lö n b ö z te t meg. F ig y elem re m éltó , hogy a v ilá g iro d alo m b an az első átfogó ö sszehasonlító és elem ző n em zetk ö zi s ta tis z tik a az E g észség ü g y i V ilág szer v e z e t k ia d á sá b a n csak a k ö z e lm ú ltb a n , 1957 végén je le n t m eg.
462
K Ö Z L E M É N Y E K
A p e rin a tá lis h alálo zás k é t összetev ő jén ek egym áshoz való a rá n y a , azok v á lto z á sa i a fejlődés so rán , a k ó rta n i és szociális szem p o n to k sú ly á n ak m é r legelése re n d k ív ü l szétágazó m u n k a te rü le tre v iszn ek b e n n ü n k e t, m ely n ek feldolgozása sok irá n y ú s ta tisz tik a i, szülészeti, tá p lá lk o z á stu d o m á n y i, g en e tik a i, g y e rm e k g y ó g y ász ati és já rv á n y ta n i ism e re te k e t igényel. Az első k érdés, am iv el foglalkozni k ív á n o k , az, h o g y té n y leg e sen fen n áll-e a p e rin a tá lis h a lá lo z á sn a k k o rá b b a n e m líte tt „ m erev sé g e” ? A v iz sg ált a d a to k a z t m u ta tjá k , hogy a k ü lönböző országok p e rin a tá lis h alálo z ása , b á r nem oly an ü te m b e n , m in t a csecsem őhalálozás, de álla n d ó a n csökken. Az is m e g á lla p ít h a tó , hogy ez a csökkenés érin ti m in d a késői m a g za ti, m in d p edig a k o rai ú jsz ü lö tth a lá lo z á st. V agyis m e g v a n n a k a fe lté te le i a csecsem ő h alan d ó ság ezen leg in k áb b álla n d ó n a k m o n d o tt alk atrésze i to v á b b i csö k k en tésén ek . B á r egyesek te tsz e tő s h ip o té z ist á llíto tta k fel a rra , h o g y a z é rt csak a késői csecsem őhalálozás c sö k k e n th e tő , m e rt az tú ln y o m ó ré szb e n exogen, te h á t e lh á ríth a tó á rta lm a k á lta l elő id éz ett, a k o ra i csecsem őhalálozás v isz o n t endogén, és m in t ilyen, nem b efo ly á so lh a tó . H a v a n is — ta g a d h a ta tla n u l — igazság a fe n ti elképzelésben, m égis adós m a ra d m ás jelen ség ek m a g y a rá z a tá v a l, am elyek v isz o n t ú ja b b összefüggésekre v e tn e k fé n y t. íg y az I. sz. á b ra a z t m u ta tja , h o g y az É sz a k -A m e rik a i E g y e sü lt Á lla m o k b an u g y an a zo n te rü le t lakosai, u g y a n a z o n állam á llam p o lg árai k ö z ö tt a színes b ő rű ek p e ri n a tá lis h a lá lo z á sa közel 5 0 % -k a l m a g a sa b b , m in t a feh ér b ő rű ek é , sőt k ü lö nösen n a g y ez a k ü lö n b ség a m éh en belüli elh alás, a késői m a g z a ti h alálo zás te k in te té b e n , p ed ig az egész fejlődésen b elü l ez a szak asz te k in th e tő leg in k áb b k ö z v e tle n exogen k á ro sítá stó l fü g g etlen n ek . H o g y i t t nem v alam ifé le „ e n d o g én ” „ f a ji” külö n b ség ek rő l, fá tu m sz e rű e n d e te rm in á lt h a tá so k ró l v a n szó, a z t m u ta tja , h o g y n em csak a feh é rb ő rű ek p e rin a tá lis h a lan d ó sá g a csökken fo ly a m a to sa n , h a n e m a színeseké is. S ok k al in k á b b a szociális és k u ltu rá lis k ü lö n b sé g te h e tő felelőssé az a d a to k külö n b ö ző ség éért, m ely b ő l e g y ú tta l az is k ö v etk ez ik , h o g y m e n n y ire k ép e se k h a tn i külső té n y ez ő k az egyesek szerin t endogén m ó d o n m e g sz a b o tt p e rin a tá lis h alálo z ásra , sőt a késői m a g za ti h a lá lo z á sra is. U g y an c sak az I. á b ra tá jé k o z ta t az 1955-re v o n a tk o z ó p e rin a tá lis h a lá lozásról n em ze tk ö zi v isz o n y la tb a n . M int lá tju k , h a z á n k ebb en a v o n atk o zá s-
/. P erinatális (6 napon belüli élveszülötti és késői m agzat i) halálozás néhány ország bem 1000 élvesziilöllre, 1955 Перинатальная смертность в нескольких странах на 1000 живорожденных в 1955 ?.. Perinatal Mortality per 1000 Live-Born in Some Countries, 1955
K Ö Z L E M É N Y E K
463
b a n fig yelem re m éltó h e ly e t foglal el, a m e n n y ib e n a p e rin a tá lis h alálo zás te k in te té b e n m egelőzi A u sz triá t, a N é m e t S zövetségi K ö z tá rsa sá g o t, J a p á n t, O laszországot, P o rtu g á liá t, s lén y eg éb en azonos sz in te n m ozog pl. A ngliával. F e ltű n ő , hogy az alac so n y csecsem őhalálozással bíró S védország, Ű jzélan d , N o rv ég ia a p e rin a tá lis halálo zás, éspedig a n n a k m in d k é t ö sszetev ő je te k in te té b e n is kiv áló a d a to k a t m u ta t. A lap v e tő biológiai tö rv é n y sz e rű sé g m u ta tk o z ik a b b a n , h o g y u g y an ú g y , m in t a csecsem őhalandóság v a g y a k á r a m a g z a ti h alálo zás a d a ta ib a n , a p e rin a tá lis h alálo zás v o n a tk o z á sá b a n is s z á m o tte v ő külö n b ség m u ta tk o z ik fiú k és lá n y o k k ö z ö tt (lásd a II. sz. áb rá t).
I I . P erin atális halálozás nemei; szerint, 1000 élveszülöllre, 1955 Перинатальная смертность по полу на 1000 DicueopootcdeHHbix в 1955 г. Perinatal Mortality per 1000 Live-Dorn, According to Sex, 1955
N ézzük m eg ezek u tá n , hogy a p e rin a tá lis h alálo zás a te rh e ssé g 28. h e te és a m é h en k ív ü li élet 6. n a p ja k ö z ö tt a kü lö n b ö ző id ő sz ak o k b a n m ily en m eg o szlást m u ta t. A s ta tis z tik a sz e rin t az egész p e rin a tá lis h a lá lo z á sn a k n a g y já ból m in te g y fele a m éh en belül b ek ö v e tk e ző halálo záso k b ó l ad ó d ik , kb. 3 0 % -a p edig a sz ü le té st k ö v ető első 24 ó rá ra esik. F e ltű n ő , hogy O laszország a szülés u tá n i első n ap v eszte ség e it nem egész 2 0 % -b a n , J a p á n p ed ig 7 ,4 % -b a n jelöli m eg, am i n a g y m é rté k b e n h o z z á já ru l ezen k é t ország csecsem ő h alan d ó ság i m é rő sz á m á n a k form ális m e g ja v ítá sá h o z . H o g y i t t csak a sz ám o k k a l való já té k r ó l v a n szó, az m u ta tja , hogy a 40. te rh e ssé g i h e te t k ö v ető m a g za ti h alálo zás J a p á n b a n 38,2, O laszországban 41,1 % -o t tesz ki (az egész p e rin a tá lis h a lá lo z á sra v o n a tk o z ta tv a ), szem ben m ás országok 14 —18% -os é rté k e i vel. Más szóval J a p á n és O laszország nem egy ú jsz ü lö ttk o ri h a lá le se te t a h alv asz ü letése k közé sorol be, ilyen m ódon ja v ítv a a csecsem őhalandósági in d e x é t. L e g ú ja b b a n m ás m ódszerrel is igy ek ezn ek sz em lélte tő v é te n n i a p e rin a tá lis k o rsza k m egelőző m u n k á já n a k h a té k o n y s á g á t. M egvizsgálják, h o g y a te rh e ssé g h e te d ik h ó n a p já n a k a v ég é t m e g ért 10 000 m a g z a t k ö zü l m e n n y i éri el a 36. és 40. terhesség i h e te t, születése n a p já t, m a jd a m éh en k ív ü li élet 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. n a p já t. íg y m e g á lla p íth a tó , h o g y pl. O laszország 1954-es
464
K Ö Z L E M É N Y E K
a d a ta it véve te k in te tb e , a fe n ti 10 000 m a g zatb ó l, a k ik a fo g am zástó l sz á m ítv a a 7. h ó n ap v ég é t m e g érték , az e x tra u te rin élet első h e té n e k végén 9535 v an életben. 7. hó vége 8. hó vége 9. hó vége Születés napja
10 000 9 953 9 914 9 723
1 2 3 4 5 6 7
napos napos napos napos n apos napos n apos
kor kor kor kor kor kor kor
9631 9599 9575 9560 9551 9542 9535
T e k in te tte l a rra , hogy a késői m a g za ti h alálo zás külö n b ö ző m ó d o n való értelm ezése az illető ország csec sem ő h a la n d ó ság á t is n em e lh a n y a g o lh ató m é rté k b e n befolyásolja, K ubám ]i Ivá n (1) k is z á m íto tta a csecsem ő h alan d ó sá g o t oly m ódon, hogy a késői m a g za ti elh alá lo z ást is h o z z á a d ta a szokásos csecsem őhalálozási érték h ez. E zzel k étség tele n ü l reá lisa b b sz á m o t k a p o ll a generációs fo ly a m a t eredm ényességének m egítélésére. M ag y aro rszág ezen a d a tá t 100-nak véve, A u sztriá é 87, J a p á n é 97, O laszországé Î04. A p e rin a tá lis korszak je len tő ség e nem m erül ki a p e rin a tá lis h alálozás a d a tá n a k m e g h atá ro z ásáv al. B izo n y o sra v eh e tő , h o g y az egész csecsem őkor h a lálo z ásá b an , de m o rb id itá si v i szony a in a k k ia la k ítá s á b a n is je le n tő s sz ere p e t visz ez a korszak , és k ü lö n ö sen kid o m b o ro d ik h a tá s a az első trim e n o n m o rta litá sá b a n és m o rb id itá sá b a n . I tt n em csa k o ly an összefüggésekre g o n dolok, m in t az ú jsz ü lö ttk o rb a n sz e rz e tt bizo n y o s beteg ség ek , pl. sta p h y lo c o c cus infectio, h an e m olyan széleskörű összefüggésekre, am ely ek a p e rin a tá lis k o rsz a k n a k az egyén fejlődése sz e m p o n tjá b ó l p éld a nélkül álló a d a p ta tió s és egyéb m egterheléseiből k ö v etk ez n ek . H a igaz, hogy a h alálo zás sz e m p o n t já b ó l kiem elkedő sz erep e t já ts z ik a születés k örüli időszak, a k k o r n em ta g a d h a tó , hogy u g yanez a k o rsza k a vele k a p c so la to s k á ro sító té n y e z ő k k ö v e t k ez té b en a m a ra d a n d ó b etegségek előidézésében is n ag y fo n to sság ú szerep et já tsz ik . T e k in tsü k á t m ost — an é lk ü l, hogy a részletek elem zésébe m ély eb b en b elem en n én k — a p e rin a tá lis h alálo zás főbb o k ait. V álasszuk k ü lö n először is a késői m a g za ti h alálo zás és a k o rai ú jsz ü lö tth a lá lo z á s cso p o rtjá t. Az E g é sz ségügyi V ilágszervezet e m líte tt n o m e n k la tú rá ja a késői m a g za ti h alálo zás k ó ro k ta n i té n y ező i k ö z ö tt az a lá b b i c so p o rto k a t k ü lö n b ö z te ti m eg : Y 30 — az a n y a id ü lt betegségei (pl. lues, tb c., diab etes, keringési betegségek), Y 31 — az a n y a hev en y betegségei, Y 32 — terhességi és szülési betegségek és álla p o to k (pl. a pete m e g ta p a d á sá n a k re n d ellenessége, vérzés, toxicosis, infectio), Y 33 — m érgező anyagok felszívódása az a n y áb ó l, Y 34 — nehézségek v a jú d á sk o r (pl. m edence a n o m á liá k , té ra rá n y ta la n sá g , a m ag z at ta rtá s i és fekvési rendellenességei, fájás-gyengeség, m ű té ti b e av atk o záso k , a m edencebeli szervek és szövetek rendellenességei), Y 35 — egyéb okok az a n y á n á l (tra u m a , k im erültség), Y 36 — a lepény és a köldökzsinór á lla p o ta i (pl. köldökzsinór csom ó, vagy egyéb re n d ellenesség, elölfekvő lepény, k o ra i lepényleválás, lepényi in .a rc tu s), Y 37 — szülési sérülés, Y 38 — a m ag zat v e le sz ü le tett fejlődési rendellenessége (pl. a n en cep h alu s, h y d ro c ep h a lus, spina hifida, a k ö zp o n ti idegrendszer egyéb fejlődési rendellenességei, a szív és erek fejlődési rendellenességei, torzók), Y 39 — a m agzat beteségei és rosszul m e g h a tá ro z o tt okok (pl. lues, egyéb infectiók, R h. in co m p a tib ilitas, m ac era tio , egyéb rosszul m e g h a tá ro z o tt ok).
A k o rai ú jsz ü lö tth a lá lo z á s okai k ö z ö tt 3 c s o p o rto t s ta tis z tik a :
k ü lö n b ö z te t m eg a
1. v e le sz ü le tett fejlődési rendellenességek, 2. az ú jsz ü lö ttk o r egyes betegségei (k o p o n y a és g erincűri vérzése, egyéb szülési sérülések, a sp h y x ia és a te lec ta sia , ú jsz ü lö ttk o ri pneum onia, ú jsz ü lö ttk o ri hasm enés,
K Ö Z L E M É N Y E K
465
az ú jsz ü lö tt k áro so d ása az a n y a to x a e m iá já b ó l eredően, R h. in co m p a tib ilitas, az ú jsz ü lö tt h a em o rrh ag iá s betegsége, egyes nem jól k ö rü lh a tá ro lt betegségek és éretlenség), 3. egyéb okok.
H a pl. O laszország 1955. évi a d a ta it v iz sg álju k , a z t lá tju k , h o g y a p erin a tá lis h a lálo z ásb a n , m égpedig m in d a m a g za ti, m in d az ú jsz ü lö ttk o ri h a lá lo zásb an a fejlődési rendellenességek kb. 10% -os g y ak o riság g al fo rd u ln a k elő. A szüléssel összefüggő okok, to v á b b á az a n y a egyes beteg ség eib ő l szárm azó té n y ez ő k a m a g za ti h alálo z ásn a k tö b b m in t % ré sz é é rt te h e tő k felelőssé, m íg az ú jsz ü lö tt-h a lálo zás m in te g y 8 5 % -a m a g z a tb a n levő o k o k ra, to v á b b á a szülés k ö rü lm é n y eire v e z e th e tő vissza. M egem lítem , h o g y a külö n b ö ző o rszá g o k b an az R h. in c o m p a tib ilita s a k o rai ú jsz ü lö tt-h a lá lo z á s b a n 2 —4 % k al, az ú jsz ü lö tte k vérzéses betegségei 1 —2 % -k a l, az id e g ren d szer tr a u m á s k á ro sítá sa i 10 —2 0% -kaI, az a sp h y x ia és a te le c ta sia 20 —2 5 % -k a l szerepelnek. F u ssu k á t rö v id en , m elyek a legfo n to sab b p red isp o n á ló k ö rü lm é n y e k a p e rin a tá lis halálo zás szem p o n tjáb ó l. T a g a d h a ta tla n , h o g y en n ek a k a te g ó riá n a k igen je le n tő s része k o ra sz ü lö tte k b ő l te v ő d ik ki. T e h á t m in d azo k a k ö rü l m én y ek n ek , am ely ek a te rh e ssé g idő elő tti m e g sz a k a d á sá ra v ez etn ek , k áro s k ih a tá s u k v a n a p e rin a tá lis h a lá lo z á sra is. K ö zism ert to v á b b á , h o g y k o r a szülés sokkal g y a k ra b b a n k ö v etk ez ik be p ath o ló g iá s te rh e ssé g b efejezések én t, m in t ren d es szülés. A k o raszü lés oka nem r itk á n az a n y a v a g y p e te m eg b eteg ed ése, am ely m in t rö v id eb b -h o sszab b id ő n k e re sz tü l h a tó té n y ez ő , g á to lta a m a g z a t n o r m ális a n a tó m ia i és szöveti s tr u k tú r á já n a k , v a g y épp en é le tta n i v a g y im m u n biológiai fu n k ció in ak k ib o n ta k o z á sá t. A koraszü léssel já ró n o x á k ezen esete k b en te h á t a p a th o ló g ia i terh esség egyik v a g y m ásik fo rm á ja á lta l m á r k o rá b b a n k á r o s íto tt, v ag y ép p en m e g b e te g e d e tt sz e rv e z e te t érnek. F e n tie k e t tá m a s z tja alá az az a d a t, hogy a k o ra sz ü lö tte k a rá n y a a h a lv a s z ü le te tte k k ö z ö tt sokkal m ag asab b (4 1 —57% ), m in t az é lv e sz ü le te tte k k ö z ö tt (3 —10% ). H a a fejlődési rendellenességek elő fo rd u lá sát v iz sg álju k k o ra és é r e tt m a g z a to k b a n , úgy k id erü l, hogy ezek k o ra sz ü lö tte k b e n 3 —4-szer m a g a sab b fre k v en c iáv a l szerepelnek. T e h á t a k o ra s z ü lö tt és fejlődési re n d e lle nességek o k o zta h á trá n y o k és v eszélyek nem r itk á n su m m áló d n a k . K ö zism ert, hogy m ilyen n ag y a k o ra sz ü lö tte k esendősége. Csak k é t p é l d á t idézek a n em zetközi k lin ik ai g y a k o rla tb ó l : az ú jsz ü lö ttk o ri in fectió k 1000 é lv e sz ü le te ttre v o n a tk o z ta tv a az összes ú jsz ü lö tte k v o n a tk o z á sá b a n 2,0, k o rá k v o n a tk o z á sá b a n 14,3 v isz o n y szám m al szerep eln ek . Az R h . in c o m p a tib ilita s o k o z ta h alálo zás é re tte k b e n m indössze 0,5 °/„0, k o rá k b a n v isz o n t 1,6 °/00, am i eg y m ag á b an jelzi, h o g y ezen beteg ség k ezeléséb en a m ű v i k o r a szülés sem m ik ép p en n em h o z h a t m e g o ld ást (2). A biológiai té n y ez ő k so ráb a n fig y elm et érd em el, h o g y a 20 év a la tti és 35 év fe le tti a n y á k szülése so rán m a g asa b b a p e rin a tá lis h alálo zás. A z egyik szerző vélem énye sz e rin t 20 évnél fia ta la b b a n y a és 21 évnél fia ta la b b a p a esetén tö b b a h alv aszü lés, m in t á lta lá b a n . L eh e t, h o g y a fia ta l szülőkkel k ap c so la to s m ag asab b p e rin á ta lis h alálo zás az a n y a p rim ip a ra v o ltá v a l függ össze. Ism eretes ugy an is, h o g y az első te rh e ssé g v iszo n y lag m ag asa b b p e ri n a tá lis halálo zással já r, a m ásodik, h a rm a d ik és n eg y ed ik te rh e ssé g a leg k ed v ező b b ek , m íg az 5. és 6. te rh e ssé g esetén a p e rin a tá lis h alálo zás eléri, ső t m e g h a la d ja az első szülését. K étség te len ü l, sta tisz tik a ila g is k im u ta th a tó a n csö k k en ti a p e rin a tá lis h a lá lo z á st az a n te -n a ta lis gondozás in te n z itá s a és m inősége. Ü g y lá tsz ik , ezen a té re n a d ö n tő az egészségügyi felvilágosító m u n k á n a k id ő b en való m egkezdése. N em c sa k arró l v a n itt szó, hogy a terh e sg o n d o zá s a m a g z a t sz em p o n tjáb ó l d ö n tő je len tő ség ű első k é t h ó n a p b a n (az o rganogenesis id ején ) in d u ljo n meg, hanem arról is, hogy ez a nevelő, felvilágosító, elm életi és g y a k o rla ti v o n a tk o z á sú m u n k a m á r a leán y k ö z ép isk o lák b a n k e z d ő d jé k és r e n d szeres legyen m in d v áro so n , m in d a fa lv a k b a n . N em v itá s, hogy k o rá b b i ere d m én y te le n terh esség ek (v etélés, h alv asz ü lés, k o rai ú jsz ü lö tth alá lo zá s) r o n tjá k a szóbanforgó te rh e ssé g k ilá tá sa it. Ily en esete k b en a fogam zás n a p já tó l k ez d v e különös g o n d o t kell fo rd íta n i v a la m e n y nyi, a te rh e ssé g e t v a g y a m a g z a to t k á ro sító té n y ező k ik üszöbölésére.
466
K Ö Z L E M É N Y E K
K étség te len ü l je le n tő s szerep e v a n a p e rin a tá lis h alálo z ás k ia la k ítá s á b a n a szociális-gazdasági, az egészségügyi és a k u ltu rá lis h ely ze tn ek . Sok a d a t b iz o n y ítja ezt. A szegényebb n é p ré teg e k asszo n y ai k ö z ö tt tö b b a p ath o ló g ia i terhesség, tö b b a to x a e m ia , tö b b a k o raszü lés, és p o n to s s ta tis z tik á k b iz o n y ít já k , hogy szegényebb sorsú szülők k o ra sz ü lö tte in e k h a lálo z ása 2 —3-szor m ag asa b b , m in t hasonló te stsú ly ú , de jó m ó d ú család o k g y erm ek eié. S a já t ságos M . Crosse (2) azon m e g á lla p ítá sa , hogy az ún. „ m e g m a g y a rá z h a ta tla n ” k o raszü lés a jó m ó d ú a k n á i ú g y szó lv án ism eretlen , csak az a la c so n y ab b n é p ré te g e k n é l fo rd u l elő. S u rá n y i (3) 1949-es an g liai s ta tis z tik á t id ézv e m e g á lla p ítja , h o g y a se g éd m u n k áso k c sa lá d ja k ö réb e n a h a lv a sz ü le té s 7 5 % -k al, az első 28 nap h a lá lo z á sa 4 2 % -k a l, a késői csecsem őhalálo zás p ed ig csak n em 2 0 0 % -k a l m a g asa b b , m in t a jo b b m ó d ú n a k je lz e tt réteg ek n él. S zerep et já ts z ik te rm é sz e te se n a p e rin a tá lis h alálo zás k ia la k u lá sá b a n az a k ö rü lm é n y is, hogy a szülés o tth o n , v a g y in té z e tb e n folyik le, to v á b b á , hogy a szülésvezetés m e n n y ire veszi figyelem be a m a g za t érd e k eit. íg y szám os, az a n y a sz e m p o n tjá b ó l in d o k o ltn a k lá tsz ó b e a v a tk o z á s a m a g z a tra , de k ü lö nösen a k o ra sz ü lö ttre n ézv e v ég zetes h a tá s ú n a k b izo n y u l. P l. se d a tiv u m o k és n a rc o tic u m o k , v a g y ellenkezőleg : fá já sk e ltő k ad a g o lá sa, m ag as fogó, de n em ritk á n a csász árm etszé s is, a m ely n e k k ritik a n élk ü l való v é g re h a jtá s a je le n tő se n s z a p o ríto tta az ú jsz ü lö ttk o ri asp iráció s p n e u m o n iá t, v a g y ép p en h y a lin m e m b ra n á k sz ám á t. N ag y je le n tő sé g e t kell tu la jd o n íta n i m in d az a n y a , m in d a m a g z a t egész sége m e g ta rtá s a sz e m p o n tjá b ó l a te rh e ssé g a la tti h ely es tá p lá lk o z á sn a k . Á lla t k ísé rlete k és em beri m egfigyelések (nem utolsó so rb an a h á b o rú s s az a z t k ö v ető ínséges évek), to v á b b á a k iz sá k m á n y o lt g y a rm a ti n ép ek életéb ő l sz e rz e tt ta p a s z ta la to k bőséges a n y a g o t sz o lg á lta tta k eb b en a v o n a tk o z á sb a n . K ülönösen n ag y je len tő ség e v a n a g y e rm e k é t v áró a n y a á lla ti feh érjév el, á sv á n y i an y a g o k k al, v ita m in o k k a l, v ag y is k o m p le ttn e k te k in th e tő és v á lto z a to s tá p lá lé k k a l való e llá tá sá n a k , nem h a g y v a fig y elm en k ív ü l te rm é sz e te se n a te rh e s nő élet- és m u n k a k ö rü lm é n y e it, am ely ek k ö z v e tle n ü l h a tn a k an y a g cseréje k a ta b o liá s o ld alára. K ö telesség ü n k , ho g y N é p k ö z tá rsa sá g u n k k o rm á n y a á lta l b iz to s íto tt és az 1004/1953. M. T. sz. h a tá r o z a tb a n m e g h a tá ro z o tt jo g o k a t és elő n y ö k et m in d en a n y a sz á m á ra m a ra d é k ta la n u l n y ú jts u k , hiszen ez egyben a sz ü leten d ő m a g z a t é rd e k é t is a le g k o n k ré te b b fo rm á b a n véd i. H o g y az o n b an m ily en m esszem enő m u n k a v á r m ég rá n k egészségügyi d o lgozókra a nevelés te ré n , a r r a p éld a M argila y-B ech l (4) a d a tg y ű jté sé b ő l szárm azó azon m e g állap ítás, m ely sz e rin t B u d a p e ste n m in d e n 6. te rh e s nő (s a já t b e v allása sz erin t) h e ti fél lite r b o rn ál és m in d e n 20. h e ti 100 g p á lin k á n á l tö b b e t fogyaszt. N em le h e t célja ezen ta n u lm á n y n a k , h o g y a te rh e s nők tá p lá lk o z á sp h y sio lo g iájáró l részletes b eszám o ló t ad jo n , de m égis rá kell m u ta tn i a B 2, C és D, v a la m in t а К v ita m in , to v á b b á a calcium , jó d , vég ü l az essencialis am in o sa v ak p ó to lh a ta tla n v o ltá ra , k ü lö n ö sen p edig a rra a m eg ism erésre, hogy ezen v ag y m ás n é lk ü lö z h e te tle n tá p lá lk o z á si fa k to ro k h iá n y a — a ttó l függően, hogy a h iá n y a m a g z a to t fejlődésén ek m e ly ik id ő sz a k á b a n éri — g y a k ra n nem so rv a d á sb a n , csö k k en t fejlő d ésb en , v a g y szerv i m e g b ete g ed é sekben n y ilv á n u l, h an e m az organogenesis (a te rh e ssé g első h a rm a d a ) idején h a tv a , fejlődési ren d ellen esség ek re vezet. Meg kell em lék ezü n k a k á ro sító té n y e z ő k so rá b a n n a p ja in k egyik g y o rsan növekedő veszélyéről : a su g á rk á ro sítá sró l. A g y erm e k g y ó g y ász ati és f e ln ő tt kori p ath o ló g iá b a n egyre tö b b k ó rk ép g y a k o rib b á v á lá s á é rt, v a g y m e g n y il v án u lási fo rm á já n a k v á lto z á s á é rt a r a d io a k tiv itá s t, illetőleg a lég k ö r ra d io a k tív szen n y ező d ését te szik felelőssé, te g y ü k h ozzá, nem is a la p ta la n u l. N em kétséges, hogy a su g á rk á ro sítá so k k ih a tá s a i a g y o rsan o sztódó m a g z a ti sej te k re so k k a lta sú ly o sab b ak , m in t az é re tt sz erv ez etre, te h á t n em le p ő d h e tü n k m eg azon, h a a közeli jö v ő b e n egyre tö b b összefüggésre fog fén y derülni, m ely a m a g z a ti p a th o ló g ia jelen ség ei és a légkör fo k o z o tt ra d io a k tiv itá s a k ö z ö tt áll fenn. E g y okkal tö b b , hogy mi g y erm ek o rv o so k is e g y -e m b e rk é n t k ü z d jü n k a k ísé rleti a to m ro b b a n tá so k azo n n ali és fe lté te l n élk ü li e ltiltá sá é rt. Meg kell em líte n i a m a g z a ti k á ro sítá so k k ó ro k ta n á b a n az im p la n ta tio rendellen esség eit, am elyek — b árm ily en fo rm á b a n n y ilv á n u lja n a k is m eg —
K Ö Z L E M É N Y E K
467
a m a g z a t tá p lá lk o z á sá n a k z a v a rá ra és így fejlőd ésén ek és é le tk ilá tá sa in a k ro m lá sá ra v ez etn ek . A m éh en k ív ü li te rh e ssé g , az elölfekvő lep én y , a te r hesség egyik v a g y m ásik id ő sz ak á b an v érzéshez v ez et, am i a m a g za t sz ám á ra te rm é sz e te se n k ö z v e tle n fe n y e g e té st je le n t. A le p én y id ő e lő tti le v álá sa, a k ö ld ö k zsin ó r an a tó m ia i v a g y oly é rte lm ű fu n k cio n ális rendellenességei, a m e ly e k é rin tik a k ö ld ö k -a rté ria v a g y v é n a k erin g é sét, u g y a n c sa k k ö zv e tle n ü l v eszé ly ez tetik a m a g z a t életét. E ze n a h ely en kell felh ív n i a fig y elm et a r r a is, h o g y a te rh e s nő id eg ren d sz ere, a n n a k fu n ctio n ális la b ilitá sa a m a g z a t fejlődése, tá p lá lta tá s a és épségben m a ra d á s a sz em p o n tjáb ó l n a g y je len tő ség ű . M inden, am i az a n y a id e g re n d sze ré t rö v id eb b v a g y h o sszabb ideig k á ro s ítja , szü k ség k ép p en m eg z a v a rja a gyors fejlődés és differen ciáló d ás á lla p o tá b a n levő m a g za ti sz erv e z e te t is. Ily en érte lem b en nem csak az id e g ren d szer szerv i m egbeteg ed ései jö n n e k szóba, h an e m az érz ék sz erv ek e n k e re sz tü l h a tó m in d e n fa jta k ü lv ilág i k á ro s ítá s is. Ö sszefoglalva : A te rh e s n ő t érő ip a ri v a g y h á z ta rtá s i k á ro sítá so k a k á r v eg y i okból, a k á r sug árzásb ó l, v a g y ép p e n tra u m á b ó l sz á rm a z n a k is azok, a m a g z a t sz á m á ra a n n á l n ag y o b b v e sz é ly t je le n te n e k , m in él k o rá b b i idő sz a k b a n h a tn a k , m inél in te n zív eb b és m in él ta rtó s a b b a szó b an forgó n o x a érv ényesülése. H a n em is elő fo rd u lásu k sz á m a rá n y a i m ia tt, h a n e m elvi okból, p a th o ló giai je len tő ség ü k m ia tt kell m e g em líten i a m a g z a to t in te ru te rin érő olyan in fe c tió k a t, am ely ek az a n y á b a n la te n s, v a g y tü n e tsz e g é n y fo rm á b a n , esetleg h o sszabb id ő n k e re sz tü l is fe n n á llo tta k és d ia p la c e n tá ris ú to n te rje d v e a m a g z a tra , a z t sú ly o san m e g b ete g ítik és az esete k n ag y részéb en el is p u s z títjá k . (E z ek közé ta rto z ik a listeriosis, c y to m eg a lia -b e teg ség és a to x o p lasm o sis.) A p e rin a tá lis h alálo zás n a g y m é rté k b e n függ az ú js z ü lö tt elő életétő l, a ttó l, hogy a fogam zás p erc étő l k ez d v e m ily en m iliő b en élt, tá p lá lk o z o tt, fe jlő d ö tt az em brió, illetv e fe tu s, é rte -e v alam ifé le k á ro sítá s, a k á r tá p lá l kozási, b a k te riá lis, v írusos, v a g y sugárzó jellegű, ille tv e m e n n y ire n y ú jto tta sz á m á ra az a n y a belső m iliője a z t a k ülső k ö rn y e z e te t, am ely fejlő d ése szá m á ra o p tim ális, és eg yben fe lk é sz íte tte -e a szüléssel já ró súlyos m e g p ró b á l ta tá s ra és az a z t k ö v ető m é ly re h a tó a d a p ta tió s á ta la k u lá so k k á ro so d á s n élk ü l való m e g v a ló sítá sá ra . E zen á lta lá n o s jellegű ism e rte té s u tá n n ézzü k m eg, m ire t a n í t k ó rh á z u n k m in d e n n a p o s g y a k o rla ta . M ivel k ó rh á z u n k n a k szülészeti részlege n in csen és n em is lá tu n k el sz e rv e z e tte n eg y etlen ú js z ü lö tt o sz tá ly t sem , a d a ta in k ebben a v o n a tk o z á sb a n szű k k ö rű e k és n em tü k rö z h e tik az állan d ó k ap c so la tb ó l szárm azó ren d szeresség et. 1957. év fo ly a m á n k ó rh á z u n k b a 37 0 —6 n ap o s ú js z ü lö tte t v e ttü n k fel. Jellem ző , h o g y m íg az egész k ó rh á z i b ete g a n y a g n a k kb. 1/3-a v id é k i, ad d ig ezen k o rc so p o rtn a k jó v a l tö b b , m in t a felé t v id ék rő l s z á llíto ttá k be, je léü l a n n a k , h o g y a sürgős e llá tá s t igénylő súlyos ú js z ü lö tt kori p ro b lé m á k m eg o ld ására o tt nem v o lt lehetőség. 8 ú js z ü lö tt in té z e ti se g ít ség n élk ü l, o tth o n sz ü le te tt, 2 a m e n tő k o csib an . E lv e s z íte ttü n k az ú jsz ü lö t te k közül 13-at, ebből 9 -et a fe lv é te ltő l s z á m íto tt 24 ó rán belül. Az e lh alá lozások a k ö v etk ez ő okokból sz á rm a z ta k : fejlődési ren d ellen esség 7, k o p o n y a ű ri vérzés 2, a sp ira tió s tü d ő g y u lla d á s 2, és te rm in á lis á lla p o tb a n levő ú jsz ü lö ttk o ri v érse jto ld á so s v érszeg én y ség 2. A n y ag u n k egészének sú ly o ssá g á t jelzi, hogy szerepel b en n e 10 k ülönféle súlyos fejlődési ren d ellen esség , 7 k o p o n y a ű ri vérzés, 4 tü d ő lé g te len sé g , 1 lues, 1 sepsis, 1 d y sp e p sia coli és 1 aspecificus b é lh u ru t, to v á b b á , hogy a 37 ú js z ü lö tt k ö zü l 9 v o lt k o ra sz ü lö tt. F o n to s a d a tn a k ta r tju k , hogy a 24 g y ó g y u lt csecsem őt k iv é te l n élk ü l szo p v a, az a n y a te j kellő m en n y iség én ek b iz to s ítá s á v a l a d tu k h aza. * A z a d a to k elem zése a rra ta n ít, hogy a szociális, egészségügyi és k u ltu rá lis viszo nyok ja v u lá s a a csecsem őhalálozás csö k k en ését v o n ja m a g a u tá n . U g y a n a k k o r a csökkenés n ag y o b b m é rté k b e n é rin ti az ú n . késői h alálo z ást, kevésbé az első h ó n ap és legkevésbé a p e rin a tá lis m o rta litá s je lző szám ait, íg y a m egelőzéssel foglalkozó” orvosok figyelm e m a h a z á n k b a n m ég n a g y m é rté k b e n a csecsem őkor gondozási p ro b lé m á ira irá n y u l, de u g y a n a k k o r
468
K Ö Z L E M É N Y E K
egyre nagy o b b g o n d d al kell fo g lalk o zn u n k a te rh e s nő p h y sio lo g iájáv al, különféle b etegségeinek m egelőzésével, a szülés és ú jsz ü lö ttk o r p ro b lém áiv al, a n n á l is in k á b b , m e rt h a z á n k csökkenő csecsem őhalálozási m u ta tó já n belül egyre nagy o b b súllyal éppen ez a k o m p o n e n s fog szerepelni.
IRODALOM 1. Kubáiigi Iván személyes közlése. Számításait az Annual Epidemiological and Vital Statistics 1954. WHO. Geneva, 1957., valamint az Epidemiological and Vital Statistics Report 1957. 11 — 12. adatai alapján végezte. 2. Crosse, M. ; Macintosh, J. : Recent Advances in Pediatrics. New York, 1954. 3. Surányi Gyula : A koraszülött. Budapest, 1957. 336 p. 4. Surányi Gyula : i. m. Margitay-Becht Dénes : Általános kóroktan rész, 59. p.
О П Е Р И Н А Т А Л Ь Н О !!
СМЕРТНОСТИ
Резюме В ходе а н а л и за детской см ертности у ж е давно н ач ал и р азл и ч ать та к н азы ваем ы е ранню ю и поздню ю детскую см ертность. Н од р ан н ей детской смертностью поним аю тся смертны е сл у ч аи н аступ аю щ ие в течение п ервы х 28 дней внем аточной ж и зн и . П е р и н а т а л ь н а я см ертность, однако, — согласно определению М ировой ор ган и зац и и зд р ав о о х р а н ен и я — не охваты вает д а ж е этот период и ск л ад ы вается и з следую щ их д в у х частей : 1) из поздней гибели плода, то есть гибели плода, н аступ аю щ ей в период м еж д у 28 неделей берем енности и моментом родов (это н азы вается обычно м ертворож дением ), и 2) из ранней см ертности н о во р о ж ден н ы х , под кото рой мы поним аем н асту п л ен и е смерти у ж и в о р о ж д ен н ы х детей до 7 дн ев ного возраста. В заим оотнош ение д в у х ком понентов п ер и н атал ьн о й см ерт ности, ди н ам и к а этого соотнош ения в ходе р азв и ти я, определение уде ль ного веса в о зр астн ы х и соц и ал ьн ы х аспектов п ред ставл яю т весьм а ш и рокое ноле д л я п роведения соответствую щ их исследований. Р а зр а б о тк а п р о ве денны х выш е проблем требует и зу ч ен и я целого р я д а дан н ы х и з об шсти стати сти ки , ги н ек ол оги и , н ау к и о п и тан и и , ген ети ки , детской медицины и эпидем иологии. Согласно м ировым данны м н аб л ю дается сн и ж ен и е п ер и н атальн о й см ертности, — при чем это сн и ж ен и е к ас ает ся обоих ком понентов п ер и н атал ь н о й см ертности, — однако, это сни ж ен и е зн ачи тел ьн о отстает от общ его тем па со к р ащ ен и я детской смертности. В табл и ц е номер I и зл а г а е т с я д е тс к а я см ертность в отдельн ы х стр а нах по определенны м причинам н ас ту п л ен и я смерти. И з д ан н ы х гр аф и к а ном ер I вы текает, что В ен гр и я в области п ер и н атал ьн о й смертности зан и м ает относительно б л аго п р и ятн о е место т а к ж е и в м еж д ун арод н ом п л ан е, та к к а к ее п о к азател ь я в л я е т с я бо ее н и зки м , чем п о к аза тел ь р я д а стран, и н ах о д и тся по сути дел а н а одном уровн е с А н гл и ей (по данны м за 1955 год). И з данн ого гр аф и к а вы текает т а к ж е и то, что кругл ы м счетом полови н а п ер и н атал ь н о й см ертности п р и х о дится на см ертны е случаи вн утри м атки. (Г р аф и к не п о к азы в ает, что дальнейш ее 30 ° 0 см ертности п р и х о д я тся па первы е 24 часа после родов.) Г раф и к ном ер 11 и л л ю стр и р у ет ту общ еизвестную общ ую за к о н о м ерность детской см ертности, — действительн ую т а к ж е и в области п ери н атал ьн ой см ертности, — что см ертность девочек я в л я е т с я гораздо более бл аго п р и я тн о й , чем см ертность м альч и ков. Значен и е п ер и н атал ьн о го пери од а не и сч ер п и вается определением д ан н ы х п ер и н атал ьн о й смертности. Н с п од л еж и т сомнению , что этот период и гр ает значи тел ьн ую рол ь в ф орм ировании детской смертности и заболеваем ости в м ладенческий период. А втор ан а л и зи р у е т п ер и н атал ьн у ю см ертность, р а з л а г а я ее н а два гл авн ого к о м п о н ен та: на внутрим аточную и внем аточную ж и зн ь. Он
K Ö Z L E M É N Y E K
469
подробно о ст ан авл и вается на во п росах п ери н атальн о й см ертности, с в я за н н ы х с п реж деврем енны м и родам и и прочим и биологическим и ф а к то рам и (возраст м атери, поряд ковы й номер рож д ен и й , резу с-н есо вм ести мость), а т а к ж е на вопросах, св яза н н ы х с другим и , отн осящ и м и ся к делу, точкам и зр е н и я , к а к соци ал ьн ое и к у л ь ту р н о е п о л о ж ен и е, п р ед вар и тел ь н а я р а з ъ я с н и т е л ь н а я р аб о та, п и тан и е, место родов, вред от р ен тген овы х лу чей , ал к о го л и зм и т. д.
A B O U T P E R IN A T A L
MORTALITY
Sum m ary In th e analysis of in fan t m o rta lity th e so-called n e o -n a ta l a n d p o st-n e o -n atal m o rta litie s, h a v e been se p a ra te ly tre a te d fo r q u ite a tim e. B y n e o -n atal m o rta lity are u su a lly m e a n t d e ath s arising in th e first 28 days of e x tra -u te rin e life. B ased on th e defi n itio n of th e W o rld H e a lth O rg an isatio n , how ever, p e ri-n a ta l m o rta lity does n o t em brace even th is p eriod in full b u t is com posed of tw o p a rts i. e. 1. of late fo e ta l m o rta lity m ea n ing fo e ti deceased b etw een th e 2 8 th w eek of p re g n a n c y a n d th e d a te of th e confinem ent (u su ally called stillb irth ) a n d 2. of n e o -n a ta l m o rta lity b y w hich liv e-b o rn in fa n ts deceased before th e ir sev en th d a y of life are m e a n t. T he m u tu a l p ro p o rtio n of th e tw o com ponents of p e rin a ta l m o rta lity , changes in th e ir course of dev elo p m en t, th e pon d erin g of p a th o logical a n d social consid eratio n s lead to a r a th e r diffuse field of w ork. T he analysis dem ands a th o ro u g h a n d fa rre a ch in g know ledge of o b sta tric s, n u tritio n a l science, genetics, p a e d ia tric s epidem iology a n d sta tistic s. T he d a ta of p e ri-n a ta l m o rta lity observed all over th e w orld show a ste a d y decrease of these indices and w ith in th em th a t of each co m p o n en t b u t b y fa r n o t to an e x te n t of th e indices of general in fa n t m o rta lity . T able 1. c o n ta in s th e in fa n t m o rta lity indices of som e cou n tries b y som e em phasized causes of d e ath . As can be seen from F igure 1. H u n g a ry ta k e s a r a th e r a d v an tag e o u s place in resp ect of p e ri-n a ta l m o rta lity even on th e in te rn a tio n a l scale in asm u ch as its in d ex is m uch low er th a n t h a t of m a n y a c o u n try a n d is, in fa c t, on th e level of G re at B rita in . (D a ta of 1955.) It fu rth e r re su lts from th e figure t h a t ro u g h ly half th e p e ri-n a ta l m o rta lity is m ade u p b y deceases occured w ith in th e u teru s. (The figure does n o t show th a t fu rth e r 30 per c en t, ta k e place du rin g th e first 24 hours follow ing th e confinem ent.) F ig u re II. show s t h a t in co n fo rm ity w ith th e w ell-know n rules of s tillb irth s and general in fa n t m o rta lity th e r a te of fem ales is m uch m ore a d v an tag e o u s th a n t h a t of m ales also in case of p e rin a ta l m o rta lity . T he a rticle analyses th e p e ri-n a ta l m o rta lity b y its tw o m ain com ponents i. e. in tra -u te rin e a n d e x tra -u te rin e life. It a m p ly discusses q uestions connected w ith p re m a tu re b irth a n d o th er biologic fa cto rs (th e m o th e r’s age, n u m b er of her confinem ents, R h -in co m p a tib ility ) as w ell as of o th er connected questions (social a n d c u ltu ra l situ a tio n , p re lim in a ry e n lig h te n m e n t, n u tritio n , place of co nfinem ent, ra d ia tio n effect, alcoholism , etc.).
