Értelmezési segédlet a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény és a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009 (VIII. 6.) MNB rendelet
alkalmazásához
Összeállította: A Magyar Bankszövetség és a Magyar SEPA Egyesület vegyes, a PSD implementációt támogató munkacsoportja 2009. szeptember 18.; V1.0
MAGYAR BANKSZÖVETSÉG
Tartalomjegyzék
I. Mi lett a pénzforgalommal? ........................................................................................................................ 6 Az új szabályozás ................................................................................................................................................6 A hatályos és az új pénzforgalmi szabályok főbb különbségei......................................................................9 Újdonságok a szabályozásban – ami eddig nem volt ................................................................................... 14 A bankok főbb feladatai az új pénzforgalmi szabályokkal kapcsolatban ................................................ 14 II. Szószedet/Szótár/Értelmezések ............................................................................................................... 17 III. Szerződéskötés, szerződés-módosítás, egyoldalú szerződésmódosítási szabályok, a szerződés megszűnése .................................................................................................................................................... 34 A keretszerződés fogalma és tartalma .......................................................................................................... 34 Meglévő ügyfél- szerződések........................................................................................................................... 34 A keretszerződés formai követelményei ........................................................................................................ 35 A keretszerződés módosítása ......................................................................................................................... 35 A keretszerződés megszűnése ........................................................................................................................ 37 A keretszerződés tartalmi elemei................................................................................................................... 38 IV. Előzetes tájékoztatás, utólagos tájékoztatás ........................................................................................ 43 Általános rendelkezések az előzetes és az utólagos tájékoztatással kapcsolatban ................................. 43 Árfolyammal kapcsolatos tájékoztatás ......................................................................................................... 43 Jogszabályokban található szabályozások. ............................................................................................ 43 Összegzés:................................................................................................................................................... 46 Tájékoztatás díjakról, költségekről, egyéb fizetési kötelezettségekről ...................................................... 47 Összefoglaló táblázat a tájékoztatási elemek lehetséges elhelyezéséről ................................................. 47 V. Teljesítési határidők és lebonyolítási szabályok .................................................................................... 51 Új fogalmak/alkalmazási előírások a szabályozásban ................................................................................ 51 Teljesítési határidők ........................................................................................................................................ 53 Kimenő irány (fizető fél által adott megbízás végrehajtása) ............................................................... 53 Bejövő irány (kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett átutalás) ....................... 54 Értéknap (20. §)......................................................................................................................................... 54 A teljesítési határidők összefoglaló táblázatok ..................................................................................... 55 Összegzés ................................................................................................................................................... 58 Költségviselés (Pft 36.§) és az Összeg védelme (R 15.§) ........................................................................... 58 Fizetési műveletek, megbízások jóváhagyása és visszavonása (Pft. 37-38.§§) ........................................ 59 Egyéb kérdések: ................................................................................................................................................ 60 Fizetési számlával nem rendelkező fél részére összeg rendelkezésre bocsátás (Rendelet 23.§) ...... 60 Okmányos és értékpapír ügyletek kapcsolódási pontjai a szabályozásokkal..................................... 61 VI. A beszedéseket érintő új szabályok – különös tekintettel a csoportos beszedésekre ...................... 62 Visszatérítéssel érintett fizetési műveletek ............................................................................................ 62 Lehetőség a szabályozásra ....................................................................................................................... 62 Az igény érvényesítésének feltételei ........................................................................................................ 62 Mentesülés a visszatérítési kötelezettség alól ........................................................................................ 63 Limitközlés és nyomtatvány ..................................................................................................................... 63 VII. A pénzforgalmi végrehajtás szabályai (beszedés, inkasszók, hatósági átutalás átutalási végzés, sorkezelés)....................................................................................................................................................... 64 A pénzforgalmi végrehajtás elvei ................................................................................................................... 64 Terminológiai- és „rendszertani” változások ......................................................................................... 64 A megszűnő, az új és a „továbbélő” megbízások viszonya .................................................................. 65 Néhány gyakorlati probléma és megoldási javaslat .............................................................................. 66 Közvetlen benyújtás .................................................................................................................................. 67 Értesítési tilalom........................................................................................................................................ 68 Számlavezetői követelések érvényesítése ............................................................................................... 68 Végrehajtás alól mentes összeg banki figyelembe vétele ..................................................................... 69
2
Sorbaállítás ....................................................................................................................................................... 69 Sorkezelés/előnyös rangsorolás ...................................................................................................................... 70 Pénzforgalom csőd és felszámolás alatt ........................................................................................................ 72 VIII. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközök szabályozása (különös tekintettel a bankkártyára) ...... 73 A szabályozás jellemzői................................................................................................................................... 73 Fogalmak – régi fogalmak új tartalommal és új fogalmak ................................................................. 74 „Új” és „régi” szabályok is ....................................................................................................................... 75 Amire különösen célszerű ügyelniük a pénzforgalmi szolgáltatóknak ...................................................... 79 A tájékoztatás speciális szabályai ........................................................................................................... 80 Az összeg ellenőrzésének biztosítása (Pft 25.§ (3) bekezdése) ............................................................ 80 A használat díja (Pft 7. §) ........................................................................................................................ 81 Összeg elszámolása (Rendelet 40.§)........................................................................................................ 82 Jóváhagyás ................................................................................................................................................. 82 A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és átadása.......................................................... 83 Limit kikötésének lehetősége ................................................................................................................... 84 A letiltás szabályai .................................................................................................................................... 84 Bejelentési kötelezettség ........................................................................................................................... 85 A pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségei a bejelentésekkel kapcsolatban ..................................... 85 Felelősségi és kárviselési szabályok ......................................................................................................... 86 A pénzforgalmi szolgáltató felelősségének tartalma ............................................................................ 87 Mentesülés a felelősség alól ..................................................................................................................... 88 Visszatérítés (refund) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használata körében ...................... 88 Összegzés .......................................................................................................................................................... 89
3
BEVEZETÉS ÉS AJÁNLÁS A 2009. november 01. napjától kötelezően alkalmazandó pénzforgalmi szabályok előkészítése során és különösen a kihirdetésüket követően nagy számú értelmezési kérdés merült fel a bankok részéről. Nagy valószínűséggel azon okból, hogy az új szabályok alapvetően változtatják meg nemcsak a pénzforgalmi gyakorlatot, de a szemléletet is. Ez pedig azzal a szükségképpeni következménnyel és követelménnyel jár, hogy minden banknak felül kell vizsgálnia az általa alkalmazott gyakorlatot, annak minden részletében és át kell alakítania az új feltételekhez igazodva. Egyfajta természetes megoldásként a bankok pénzforgalmi szakemberei összehasonlították az alkalmazandó rendszert a meglévő rendszerrel – ami komoly nehézséget okozott, mert az új szemlélet és az új fogalomrendszer nehezen (vagy éppen sehogyan sem) illeszkedik a meglévőhöz. A minél könnyebb összeillesztést pedig az értelmezési problémák is nehezítik. A pénzforgalmi törvény 2009. július 22-i és az MNB rendelet augusztus 6-i kihirdetése óta eltelt nagyon rövid idő nem bizonyult elegendőnek arra, hogy a jogalkotók maguk értelmezzék a problémás rendelkezéseket, álláspontjuk szerint egyébként is egyértelműek a szabályok. A pénzforgalmi szolgáltatást nyújtók részéről érzékelt igény alapján a Magyar Bankszövetség és a Magyar SEPA Egyesület által létrehozott munkacsoport vállalkozott arra, hogy összegyűjtve az alkalmazásra vonatkozó kérdéseket és elemezve a pénzforgalmi törvényt és a végrehajtására kiadott Rendeletet, értelmezési segédletet állít össze. Az anyag elkészült – első változatként, hiszen nyilvánvalóan nem lehet teljes, mert az új jogszabályok gyakorlati alkalmazása még nem kezdődött el. A segédletet összeállítók célja az volt, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel támogassák az új szabályok gyakorlati alkalmazásának megvalósításában – elsődlegesen a bankokat és más hitelintézeteket, amelyek eddig is a pénzforgalom aktív résztvevői voltak. Módszerként egyfajta összetett megoldást követtek, amelyet az értelmezési segédlet jól tükröz. Tartalmaz ugyanis áttekintést és elemezést az új szabályozásról, szószedetet értelmező megjegyzésekkel a gyakorlat szempontjából legfontosabbnak tartott fogalmakról, tematikus értelmező ismertetést a legfontosabb rendelkezésekről. Az anyag hangsúlyozottan gyakorlat-orientált és segédlet, amely a többféle lehetséges értelmezés közül a munkacsoport tagjai által elfogadott értelmezésekből áll, „hivatalos álláspontot” nem tartalmaz, kifejezetten gondolatébresztő célzatú és nem teljes körű, 4
azaz nem tér ki az új szabályozás minden rendelkezésére. Tudatosan és teljes egészében hiányzik az anyagból a pénzforgalmi szolgáltatók szervezetére és működési feltételeire vonatkozó szabályozás bemutatása, mivel a cél a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos főbb problémák feltárása és lehetséges megoldási javaslatok bemutatása volt. A gyakorlat-orientáltság az oka annak is, hogy a segédlet különböző fejezetei ismétléseket is tartalmaznak, ugyanarról a témáról több fejezetben is olvasható ismertetés, más-más megközelítésben (pl. a szószedetben értelmezve, az újdonságok kapcsán felsorolva és a tematikus feldolgozásokban is). Összeállítói gondolatébresztőnek szánják, kizárva minden felelősséget az értelmezések elfogadói felé, de bízva abban, hogy jól használható értelmezési segédletet szerkesztettek. Az értelmezés munkáját a továbbiakban minden pénzforgalmi szolgáltatónak, minden szakembernek és minden ügyfélnek is magának kell elvégeznie. Budapest, 2009. szeptember 18.
5
I. Mi lett a pénzforgalommal? Rövid válasz a kérdésre: alapjaiban változik meg, új elveken alapuló és új tartalmú szabályozás lesz hatályos 2009. november 01. napjától az EU-ban és Magyarországon is.
Az új szabályozás A változás gyakorlatilag a pénzforgalom teljes átalakulását részletszabályokban a megtartva haladás elve is érvényesül.
jelenti,
bár
A magyar szabályozás fontos jellemzője, hogy az EU-irányelv rendelkezéseit nem csupán az irányelvben meghatározott hatállyal kell alkalmazni, hanem gyakorlatilag a pénzforgalom egészére kiterjedően. Az alkalmazás szempontjából azt érdemes kiemelni, hogy megszűnik a nagyon részletes szabályozás, tehát a pénzforgalomban is jellemzővé vált a dereguláció, amelynek hatását és következményeit a pénzforgalom minden résztvevője – tehát valamennyi pénzforgalmi szolgáltató és az összes ügyfél - közvetlenül tapasztalni fogja és azokat elfogadni köteles. A hatékony alkalmazáshoz és alkalmazkodáshoz nagyon fontos, hogy jól értsük azokat az elveket, amelyek alapján és amelyek alkalmazásával kialakították az új szabályozást. Ez sok esetben rendkívül nehéz, mert az elvek és a szabályozás ellentmondásos, illetve az elvek a hazai általános jogi környezetben nehezen értelmezhetők. Alábbiakban összefoglaljuk ezeket az elveket részletszabályok megismerését elősegítsük.
azzal
az
igénnyel,
hogy
a
A változás alapja az EU-szabályozás. 2007. decemberében kihirdetésre került a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelv, amely szándéka és célja szerint lehetővé teszi a pénzforgalom jelenlegi széttagolt, nemzeti szintű jogi szabályozásának teljes harmonizációját az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagországaiban. Az irányelv szabályait a tagországoknak legkésőbb 2009. november 1-ig kell a hazai jogrendjükbe átültetniük. A cél megfogalmazását tekintve érdemes odafigyelni a célzott területi hatályra, amely az EGT tagországait öleli fel. A magyar pénzforgalom szempontjából ez a feltétel döntő jelentőségű, mivel teljesen új megközelítést jelent a pénzforgalmi műveletek teljesítése körében. A banki működést úgy kell (át)alakítani, hogy összhangban legyen a szabályozás két meghatározó specifikumával, amely az EGT-államokon belüli és az azokon kívüli fizetési műveletek, továbbá az EGT-államok devizájában bonyolódó és egyéb devizanemekben teljesített fizetési műveletek között tesz különbséget.
6
Az EU irányelv kötelező implementálása során az úgynevezett teljes harmonizáció követelménye szerint kellett eljárni Magyarországon is. Ezt az elvet a magyar jogalkotás úgy alkalmazta, hogy – túlterjeszkedve az Irányelv hatályán - az EU irányelv rendelkezéseinek hatályát a pénzforgalom egészére kiterjesztette. A folyamat során az Országgyűlés 2009. június 29-én elfogadta a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényt (a továbbiakban: Pft.), valamint módosította a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő rendelkezéseit. Ezzel a szabályozással a jogalkotó háromféle változtatást valósított meg. Megváltoztatta a szabályozás szintjét, megváltoztatta a szabályozási struktúrát és tartalmában is jelentősen módosította a pénzforgalmi szabályokat. A következmény: meghatározó jelentőségű szemléletváltozás és tartalom-változás a magyar pénzforgalmi szabályozásban, amelyet érvényesíteniük kell a pénzforgalmi szolgáltatóknak, de meg kell szokniuk az ügyfeleknek is. Formálisan tekintve a pénzforgalmi szabályozás magasabb szintre került és sokkal összetettebb lett. A magasabb szint azt jelenti, hogy a pénzforgalmi szabályozás alapjogszabálya két törvény, a Pft. és a Hpt. Ugyancsak törvényi szintű szabályozássá vált a csődeljárás és a végrehajtás pénzforgalmi vonatkozása. Előbbi a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), utóbbi pedig a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) részeként. A legmagasabb szintű 4 jogszabályi változáson kívül, azaz a felsorolt törvényeket érintő változásokkal egyidejűleg hatályát veszti a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI.24.) MNB Rendelet is, helyette azonban új jogszabályt hirdettek ki: a 18/2009 (VIII.6.) MNB Rendeletet (továbbiakban Rendelet). Két további tényt is érdemes kiemelni a szabályozás változása körében. Az egyik a határon átnyúló fizetések szabályozására vonatkozik, a másik pedig a 227/2006.(XI.20.) Korm. Rendelet „sorsa”. A határon átnyúló fizetésekre kötelezően alkalmazott 2560/2001.EK Rendeletet hatályon kívül helyezik, helyette az EU Parlament és a Tanács együttes Rendeletet alkot, A Közösségben történő határon átnyúló fizetésekről. Hatályba lépésének napja: 2009. november 01. A 2009. október 31. napjáig minden rendelkezésében kötelezően alkalmazandó, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. Rendelet jogi és ezzel gyakorlati sorsa egyelőre bizonytalan. A jogalkotó formálisan nem helyezte hatályon kívül, rendelkezéseinek döntő része azonban tartalmában részévé vált az új, illetve módosított jogszabályoknak. A változások lényege jól tükröződik a jogszabályok címében: a Pft. a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról címet viseli, lényegében magába olvasztva a Korm. 7
Rendeletet, amelynek címe: a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről. Ez azt jelenti, hogy 2009. november 01-jét követően a szolgáltatás nyújtása szempontjából megfogalmazott rendelkezéseket kell alkalmazni, míg eddig a szolgáltatás szabályait rendezték kötelező érvénnyel. Az eltérő szemlélet pedig komoly következményekkel jár a pénzforgalmi szolgáltató tevékenységének megszervezésében. Nem egyszerűen meg kell szerveznie a pénzforgalmi szolgáltatást, hanem a hangsúly áttevődött a szolgáltatás teljesítésére, a szabályozás a teljesítésre koncentrál. E szemléletváltozás következménye természetesen megjelenik a lebonyolítás szabályaiban is. Nagyon jelentősen megváltozott a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának, azaz a lebonyolításnak a rendje is. A paradigmaváltás itt érzékelhető legjobban. A rendelkezések egy része - a meghirdetett és alkalmazott dereguláció következtében – hatályon kívül került anélkül, hogy helyettük akárcsak módosított tartalommal is lenne jogszabályi rendelkezés. Ami nem változott: a fizetési megbízások lebonyolítása, valamint a fizetési módok részletes szabályait változatlanul a Magyar Nemzeti Bank elnöke szabályozza a Rendeletben. Az új szabályozás elvi alapját képezi továbbá az a szemléletváltozás is, amely az ügyfél-szempontú szabályozásban ölt testet. A Pft. és annak nyomán a Rendelet minden rendelkezése az ügyfél és nem a pénzforgalmi szolgáltató szempontjait érvényesíti. A pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségeit ebben a megközelítésben rögzíti, ami sajátos eredmény/következmény-orientált és determinált szabályozást eredményez. Ebből a szemléletből viszont következik, hogy viszonylag tág teret biztosít a pénzforgalmi szolgáltatók számára ahhoz, hogy a sok vonatkozásban keret jellegű jogi szabályozás alapján saját üzletpolitikájuk/lehetőségeik függvényében állapodjanak meg az ügyfeleikkel a teljesítés konkrét részleteiben. Nagyon fontos, hogy a megállapodás előkészítése során a pénzforgalmi szolgáltatók „behatóan tanulmányozzák” a Pft-t és a Rendeletet egyaránt, azaz nagyon pontosan értelmezzék a rendelkezéseket. Különösen ügyeljenek arra, hogy a látszólag rövid Pft-ben és a Rendeletben is szinte minden kifejezésnek „súlya” és jelentősége van, továbbá nagyon lényeges a jogszabályon belüli helye, és kapcsolódása a jogszabály más rendelkezéseihez. Mindenféleképpen probléma, hogy a szabályok nem rendezik egyértelműen a kógencia-diszpozitivitás kérdést, vagyis azt, hogy a jogszabályi rendelkezésektől milyen esetekben lehet eltérni: csak amikor a jogszabály kifejezetten lehetővé teszi, vagy mindenütt, ahol azt a jogszabály kifejezetten nem zárja ki. A legalább korlátozott diszpozitivitás folytán kialakuló eltérő banki szabályozások várhatóan növelik a pénzforgalmi szolgáltatók közötti versenyt, ám ugyanakkor várhatóan növekszik majd az ebből eredő jogviták száma is.
8
A hatályos és az új pénzforgalmi szabályok főbb különbségei A részletesen bemutatott szemléletváltozáson kívül a 2009. november 01-vel hatályba lépő szabályozás körében az alábbi, meghatározó jelentőségű különbségeket érdemes kiemelni, összevetve az eddigi szabályozással. 1. Formális szempontból a legszembetűnőbb a fogalom-rendszer teljes átalakulása. Az alapfogalmakat kizárólag a Pft tartalmazza, mindösszesen 29 értelmező rendelkezéssel. Közülük 24 fogalmat definiál e törvény, 5 fogalom esetében pedig a Hpt-re hivatkozik. Teljesen új fogalom 14, (pénz, fizetési számla, pénzforgalmi számla, fizető fél, hitelesítés, keretszerződés, kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, pénzforgalmi szolgáltató, referencia-árfolyam, referencia-kamatláb, tartós adathordozó, távközlő eszköz, EGT-állam), tartalmában új fogalom pedig 10 (fizetési művelet, fizetési megbízás, átutalás, beszedés, egyedi azonosító, munkanap, kedvezményezett, mikrovállalkozás, ügyfél, sorbaállítás). Kiemelt jelentőséget kapott a Pft-ben és a Rendeletben is az értéknap fogalma. A Rendelet nem ismétli meg a Pft-ben definiált fogalmakat, hanem kiegészíti a definíciók körét 10 fogalommal. Közülük összesen 3 (EGT-n belüli fizetési művelet, munkanap záró időpontja, papíralapú fizetési megbízás)teljesen új fogalom, a többinek csak a szövegezése módosult, érdemi tartalmai változás nélkül. A Hpt.-ben szabályozott alapfogalmak tartalmukban változnak. Egy részük a Ptf.-ben hivatkozott 5 értelmező rendelkezés (Pénzforgalmi szolgáltatás, Vállalkozás, Fogyasztó, Készpénzátutalás, Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz). Rajtuk kívül azonban változnak egyéb fogalmak is a Hpt-ben. E fogalmak: Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése; Hitelnyújtás; Pénzváltási tevékenység; Fizetési rendszer). A feladat a pénzforgalmi szolgáltatók számára az, hogy 2009. november 1-től az új fogalomrendszer alkalmazásával nyújtsák szolgáltatásaikat, lehetőség szerint a legkisebb zökkenővel – az ügyfelek vonatkozásában. Ehhez a jogalkotó ad segítséget, mert a Pft. 66.§ (12) bekezdése lehetővé teszi a korábban kötött szerződések hatályban maradását, ha azok megfelelnek a törvényben meghatározott követelményeknek. 2. A piac szempontjából lényeges változás az új pénzforgalmi szolgáltatók megjelenésének biztosítása. Az EU-jogalkotók célja volt a pénzforgalmi szolgáltatások piacának „megnyitása”, azaz a piacra lépés megkönnyítése a pénzforgalmi szolgáltatók számára. Ezt a pénzforgalmi intézmények keretében biztosítja. A pénzforgalmi intézményekre vonatkozó szervezeti és működési szabályokat a Hpt. tartalmazza. A Pft. alapján lehetővé válik új pénzforgalmi szolgáltatók megjelenése, teljes szolgáltatási spektrummal. 2009. november 1-jétől nemcsak a hitelintézetek nyújthatnak teljes körű pénzforgalmi szolgáltatásokat Magyarországon, hanem a Magyar Posta, valamint az úgynevezett pénzforgalmi intézmények (pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására
9
engedéllyel rendelkező szervezetek, amelyek csak korlátozásokkal végezhetnek hitelés pénzkölcsön nyújtási, illetve egyéb üzleti tevékenységet). 3. Új vagy új tartalmú kötelezettségeket határoznak meg a jogszabályok a pénzforgalmi szolgáltatók – így a hitelintézetek számára. A hitelintézetek számára új kötelezettségek: a fizetési művelet jóváhagyásának biztosítása, a fizetési művelet helyesbítése és a visszatérítés (refund) , míg tartalmát tekintve jelentősen változó, bővülő kötelezettség vonatkozik az ügyfelek előzetes tájékoztatására. 4. Korlátozza az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét a pénzforgalmi szolgáltatók számára. A Pft. korlátozza a pénzforgalmi szolgáltatók által az ügyfél hátrányára történő pénzforgalmi szerződés-módosításokat. Legalább két hónappal előbb tájékoztatni kell az ügyfelet, akinek joga van költség nélkül felmondani, illetve elállni a szerződéstől, ha a módosítást nem fogadja el. 5. Lehetőséget biztosít az ügyfelek közötti jelentős differenciálásra. A Pft. rendelkezéseit kötelező alkalmazni a fogyasztók és a mikrovállalkozások számára nyújtott pénzforgalmi szolgáltatások körében. E két ügyfélkörön kívül eltérés lehetséges, a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti megállapodással. 6. Szigorodnak a tájékoztatás szabályai. A pénzforgalmi szolgáltató köteles minden tájékoztatást megadni az ügyfélnek -, illetve a fizetési megbízást kezdeményező kedvezményezettnek is - a pénzforgalmi tranzakcióval, illetve annak körülményeivel kapcsolatban. A tájékoztatás körében speciális szabályok vonatkoznak az előzetes tájékoztatásra és az utólagos tájékoztatásra. 7. Mindössze 4 típusú fizetési mód alkalmazása lehetséges. A Pft. négyféle fizetési mód típust különböztet meg, minden, a gyakorlatban alkalmazott megoldást ezek valamelyikének kell tekinteni. A négyféle fizetési mód: készpénzfizetés, a fizetési számlák közötti fizetés, a fizetési számlához kötődő készpénzfizetés és a fizetési számla nélküli fizetés. 8. Dereguláció a pénzforgalom lebonyolítása körében. Számos gyakorlati kérdés megoldását – részletszabályozás nélkül - a jogalkotók a pénzforgalmi szolgáltatókra bízzák, mely szabályokat a keretszerződésben javasolt rendezni. Az irányelv fizetési műveletek lebonyolítására vonatkozó szabályainak átültetése szükségessé tette, hogy a pénzforgalom lebonyolításáról szóló Rendelet is módosuljon. Az említett jogharmonizációs kötelezettség teljesítése mellett sor került a pénzforgalom lebonyolításáról szóló hatályos 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet előírásainak teljes körű felülvizsgálatára, amelynek során a pénzforgalmi szolgáltatók számára lehetőséget biztosítottak a pénzforgalmi szolgáltatók, illetve ügyfeleik részéről felmerült észrevételek ismertetésére, illetve figyelemmel voltak a jegybanki ellenőrzések tapasztalataira is. 10
9. Jelentősen megváltoznak a pénzforgalom lebonyolításának szabályai – amelyeket a Rendelet tartalmaz. a) Szűkül a szabályozási kör A Rendelet nem tartalmazza: ¾ az elszámolás-forgalomra vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint ¾ az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatására vonatkozó szabályokat, miután azokról a Pft. rendelkezik, mégpedig a hatályos szabályozástól sokszor eltérő módon. Ez különösen a bankszámlakivonatokra vonatkozó részletes rendelkezések hiánya szempontjából lényeges. b) A dereguláció következményeként: ¾ Megszűnik a Rendelet mellékletét képező nyomtatványok kötelező használata. A bankok a Pft. és a Rendelet által meghatározott tartalmi feltételek teljesítésére kötelesek, de általában a formát maguk határozzák meg. Kötelesek azonban elfogadni a Rendelet mellékletét képező nyomtatványokon benyújtott megbízásokat. ¾ Megszűnik az a szabályozás, hogy csak a hatályos Rendeletben meghatározott fizetési módok alkalmazhatók, az ott meghatározott feltételekkel. A pénzforgalmi szolgáltatók jogosultak a Pft. által meghatározott 4 típusú fizetési módon belül bármiféle altípus alkalmazásában megállapodni ügyfeleikkel, de minden esetben meg kell felelniük a jogszabályokban meghatározott minden általános rendelkezésnek. ¾ A Rendelet csak felsorolja a készpénzforgalmon kívüli fizetési módok három típusát a Pft. alapján és e típusok néhány altípusát nevesíti. Meghatározza a két leggyakoribb fizetési mód, az átutalás és a beszedés általános szabályait, továbbá néhány altípusuk különös szabályait. c) Szigorodnak a bejövő átutalásokra vonatkozó rendelkezésre bocsátási és értéknapozási szabályok – az EGT-államok devizanemében végrehajtott fizetési műveletek tekintetében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak az EGT-állam pénznemében teljesített, bejövő átutalások esetében a számlájukon történt jóváírásra vonatkozó tudomásszerzést követően haladéktalanul a kedvezményezett rendelkezésére kell bocsátaniuk az összeget (jóvá kell írni a számláján). A pénzforgalmi szolgáltató köteles a számlatulajdonosnak kamatot fizetni az összeg pénzforgalmi szolgáltató számlájára történő beérkezés napjától. d) A kimenő (küldött) tranzakciók körében szigorú jóváírási határidők érvényesülnek az EGT-államon belüli fizetési műveletek esetében. Fontos eleme a szabályozásnak, hogy a kimenő (küldött) tranzakciók esetében egyértelmű határidőket kell alkalmaznia a pénzforgalmi szolgáltatóknak az általuk elvégzendő feladatok tekintetében, annak érdekében, hogy a fizető fél és a kedvezményezett az átutalások esetében nagyobb biztonsággal tudja, mikor ér oda a pénz a címzetthez. A deviza-átutalások esetében konkrét határidőket kell betartaniuk a pénzforgalmi szolgáltatóknak. Ilyen szabály például, hogy az EGT-államon belül az euró átutalásoknak legkésőbb 3 napon belül teljesülniük kell.
11
e) Megváltoznak a fizetési módok elnevezésükben és részben tartalmukban is. Csak három csoportot különböztet meg a Rendelet: Fizetési számlák közötti fizetési módok: az átutalás – különösen: o a csoportos átutalás o a rendszeres átutalás o a hatósági átutalás o az átutalási végzés Nem nevesíti, de továbbra is alapesetnek tekinti a leggyakoribb átutalást, a jelenlegi egyszerű átutalást. Nem szabályozza a bankkártyával kezdeményezett átutalást. a beszedés – különösen: o a felhatalmazó levélen alapuló beszedés o a váltóbeszedés o a csekkbeszedés o a csoportos beszedés o a határidős beszedés o az okmányos beszedés A jelenleg alkalmazott beszedés típusok közül az azonnali inkasszó e néven megszűnik. Tartalmát tekintve megszűnnek a határozaton, illetve jogszabályon alapuló inkasszók, nevében megszűnik, de azonos tartalommal, „csak” hatósági átutalásra átkeresztelve és átutalássá átcsoportosítva hatósági átutalási megbízásként él tovább a jelenlegi végrehajtói inkasszó. Amennyiben azonban a bírósági végrehajtás általános feltételei fennállnak, teljesítésre beadhatók maradnak a 2009. november 1. napja előtti végrehajtható okiraton alapuló, pénzforgalmi úton érvényesíthető (2-es indokú) beszedések. a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés o az okmányos meghitelezés (akkreditív) Fizetési számlához kötődő készpénzfizetési módok - különösen: készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása, készpénzbefizetés fizetési számlára, készpénzkifizetés fizetési számláról. Fizetési számla nélküli fizetési mód - különösen: készpénzátutalás
12
Nem sorolja fel nevesítve és/vagy nem szabályozza részletesen a jelenleg alkalmazott fizetési módok közül a fizetést ¾ bankkártyával, ¾ elektronikus pénzeszközzel, ¾ postai készpénz-átutalási megbízással, ¾ POS terminálon, ¾ kifizetési utalvánnyal történő kiutalással, postai úton ¾ pénzforgalmi betétkönyv útján, ¾ belföldi postautalvánnyal. ¾ pénztárnál való kifizetés ¾ postai úton kifizetés, kézbesítéssel. Az ezekre vonatkozó általános szabályokat a Pft. szabályozza, míg a részletes szabályokat a keretszerződésnek célszerű tartalmaznia. f) A fizetési műveletek lebonyolításának szabályait két nagy csoportba osztja: általános szabályok, illetve az EGT-államon belüli fizetési műveletek lebonyolításának különös szabályai. g) Tartalmazza a Pft. rendelkezései alapján kötelező alábbi új illetve kiegészült eljárások lebonyolításának szabályait: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Fizetési megbízás visszautasítása Fizetési művelet összegének védelme (a levonás nélküli teljesítés szabálya) Értéknapozás A fizetési művelet összegének rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok. Hatósági átutalás Átutalási végzés
h) Teljesítési elemeket különböztet meg a pénzforgalmi szolgáltató feladatai körében, szabályozva a benyújtás, az átvétel, az értéknapozás, a befogadás és a ráháruló feladatok elvégzését. 10. Megváltoznak a végrehajtás szabályai – a pénzforgalmat érintő rendelkezéseikben. A Pft. elfogadásával egyidejűleg került sor a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítására, mely a pénzforgalmi végrehajtás, azaz az inkasszós rendszer átalakítását foglalja magában. A bankokra is kiható eredménye kétirányú. Számlavezetői oldalról a változás az inkasszók banki okmányvizsgálati kötelezettségének, és az ebből eredő banki felelősségnek és reklamációknak a megszűnését jelenti, míg hitelezői / követelésérvényesítési szempontból azzal jár, hogy végrehajtható okiraton (közjegyzői okirat, bírósági határozat) alapuló igényeit a bank is csak önálló bírósági végrehajtó beiktatásával tudja érvényesíteni. 11. Új működtetési szabályok. Az átalakuló pénzforgalmi szabályozás keretében új jogszabályok rendelkeznek a fizetési rendszer működtetésére vonatkozó tárgyi, technikai, biztonsági és üzletmenet 13
folytonossági követelményekről (19/2009. (VIII. 6.) Rendelet), valamint a fizetési rendszer működtetését végző szervezetek üzletszabályzatára és szabályzataira vonatkozó követelményekről (20/2009. (VIII. 6.) Rendelet). E Rendeletek a pénzforgalmi elszámolóház (Giro) és az országos fizetési rendszert működtető MNB pénzforgalmi tevékenységére vonatkozóan nyújtanak keretszabályozást. A Rendelet nem tartalmaz rendelkezéseket a hitelintézetek közötti bankszámlanyitásra vonatkozóan, mert azt a kötelező jegybanki tartalék kiszámításának, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szóló, módosított 10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet rendezi.
Újdonságok a szabályozásban – ami eddig nem volt A bemutatott szabályozási elvek, valamint a hatályos és az új szabályozás összehasonlítása részletesen összefoglalva láttatja, milyen újdonságokat hoz a pénzforgalmi szabályozás 2009. november 01-től. Legfontosabb újdonsága az alapvető szemléletváltozás és következménye, ami eddig nem volt, azaz a dereguláció a pénzforgalomban. A szemléletváltozás az újdonság, amely várhatóan a legnagyobb nehézséget okozza majd a pénzforgalom minden résztvevője számára. Erőteljesen érinti tehát mind a pénzforgalmi szolgáltatókat és ezen belül a bankokat, mind pedig az ügyfeleket Az újdonságok a gyakorlatban: új típusú pénzforgalmi szolgáltatók lehetséges piacra lépése, az ügyfelek széles körű előzetes tájékoztatása, a nevesített néhány tranzakció helyett fizetési műveletek, a fizetési műveletek ügyfél általi jóváhagyása, a fizetési műveletek helyesbítése, a visszatérítés (refund), a hatósági átutalás.
A bankok főbb feladatai az új pénzforgalmi szabályokkal kapcsolatban Pénzforgalmi szolgáltatásuk kötelező á t a l a k í t á s a - tartalmában és formájában egyaránt. IT-rendszerük kötelező átalakítása, alkalmazkodva a megváltozott szabályozáshoz. Ügyfél-kapcsolati rendszerük átalakítása, több vonatkozásban: o üzletszabályzatok, általános szerződési feltételek, egyedi ügyfélszerződések, kondíciós listák, hirdetmények, stb. módosítása, a meglévő és az új ügyfelek vonatkozásában is; o call center szolgáltatásuk, ügyfélszolgálatuk módosítása; o internetes és mobil csatornáik használata szabályainak módosítása; Megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása az átalakítás körében.
14
Banki szleng átalakítása – munkatársak képzése, oktatása. A fontosabb gyakorlati teendők: a) Megszerkeszteni a fogalomtárat, amely tartalmazza: ¾ az új fogalmak definícióját, ¾ a jelenlegi és az új fogalmak egymás közötti megfeleltetését, ¾ a megmaradó jelenlegi fogalmak definícióját, kiemelve módosulásokat
az
esetleges
b) A pénzforgalmi szolgáltatások ügyfelek felé való teljesítése/lebonyolítása körében: ¾ Gap-analízis: Meghatározni a teljesítés lebonyolításának szabályait, mindenekelőtt azt, hogy a Pft-ben, illetve a Rendeletben előírt kötelező határidőket és a levonás nélküli teljesítést biztosítja-e a Bank. ¾ Szükség szerint végrehajtani a módosításokat a banki rendszerekben, valamint a végrehajtási folyamatokban. c) A visszatérítés (refund) körében: (szabályait a Pft. tartalmazza, de a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának részeként szorosan összekapcsolódik a R szabályaival) ¾ Dönteni alkalmazásának banki rendjéről, ¾ Kialakítani a banki folyamatot, ¾ Szabályozni. d) Meghatározni a bank által alkalmazni kívánt fizetési módokat, elvégezni a gapanalízist, kialakítani a hiányzó szabályokat, eljárási rendet, módosítani a jelenleg hatályos szabályokat (inkasszó, felhatalmazó levél); e) Kialakítani a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés befogadásának és a kapcsolódó végrehajtásnak a rendjét; f) Meghatározni a bank által használni kívánt nyomtatványok tartalmát és formáját – lehetőség szerint a jelenlegi nyomtatványok minimális módosításával; g) Dönteni a pénzforgalmi szolgáltatások árazásáról és ezek alapján módosítani a kondíciós listákat/hirdetményeket; h) A pénzforgalmi szolgáltatások teljesítésének /lebonyolításának belső, banki folyamatai körében: Gap-analízis: Áttekinteni minden banki folyamatot a pénzforgalmi szolgáltatások körében, meghatározni a szabályozási igényeket a folyamatok elemeiben (pl. a fizetési megbízás benyújtásának, a fizetési megbízás átvételének, a fizetési megbízás befogadásának, a fizetési megbízás teljesítésének körében, Szükség szerint kialakítani az új szabályokat, illetve módosítani a meglévő szabályokat (ügyviteli utasítások, stb.). i) A jogi dokumentálás körében: Gap-analízis: a szabályozási igények feltárása a Pft és a Rendelet kötelező rendelkezései, valamint a célszerűségi megfontolások alapján 15
Dönteni a keretszerződés felépítéséről, az üzletszabályzatok/általános szerződési feltételek rendszeréről, a kondíciós listák/hirdetmények tartalmáról; Meghatározni, hogy az ügyfél-szerződések közül melyeket és milyen tartalommal kell módosítani (pl. hitelszerződésekben a felhatalmazással kapcsolatos rendelkezések, a Bank közvetlen terhelési jogára vonatkozó rendelkezések); Az a)-g) pontokban foglaltak teljesítése során hozott döntések alapján a jogi dokumentáció megszövegezése.
j) A változásokról szóló ügyfél-tájékoztatás körében: Dönteni a módjáról és az időpontjáról Dönteni a megvalósítás rendjéről. Elkészíteni az új tájékoztatókat. A felsorolás természetesen csak az általában elvégzendő feladatokat tartalmazza, az átfogó összefoglalás igényével, amelyet minden banknak a saját üzletpolitikája alapján és azokkal összhangban kell véglegesítenie, majd a végrehajtania – a külföldi tulajdonosok elvárásaira is tekintettel.
16
II. Szószedet/Szótár/Értelmezések A teljesség igénye nélkül olyan fogalmak jogszabályi meghatározását, illetve egy lehetséges értelmezését tartalmazza, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatás gyakorlatában különösen fontosak „AZONNAL” A 2009. november 01. napjától hatályos pénzforgalmi jogszabályok a határidők meghatározására többféle megoldást tartalmaznak: megjelölnek pontos időtartamokat (pl. 1 hónap, két hónap, egy év – Pft. 15. §, 17. §, illetve négy munkanap, következő munkanap – Rendelet 8.§, 10.§, 17.§), illetve határozószót alkalmaznak. Közülük a leggyakoribbak: azonnal (Pft.10.§, 15.§, 17.§, 60. § és Rendelet 21.§), és haladéktalanul(pl. Pft. 9.§, 23.§, 24.§, 26.§, 27.§, 30.§, 32.§, 33.§,39.§, 40.§, 42.§.44.§, 49.§, 50.§, 62.§, és Rendelet 21.§. A határozószók alkalmazása körében problémát okozhat a pontos tartalom, hiszen a pénzforgalmi szolgáltató teljesítése mindig hosszabb-rövidebb folyamat, azaz többkevesebb időigénye van. Kérdéses lehet, hogy a teljesítéshez szükséges időtartam, mint időintervallum hogyan jelenik meg a „haladéktalan” teljesítés követelményének kielégítése során. ld. még: IDŐTARTAM, IDŐPONT, „HALADÉKTALANUL” ÁRFOLYAM – ld. ÁRFOLYAM és KAMAT ÁRFOLYAM ÉS KAMAT A 2009. november 01-től hatályos pénzforgalmi szabályozás fontos része a kamatra és az árfolyamra vonatkozó, viszonylag nagy számú rendelkezés, amelyet a Pft. tartalmaz, az alábbiak szerint: Pft. Fogalom-meghatározások 2. § 5. értéknap: az a nap, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla javára vagy a fizetési számla terhére elszámolt pénzösszeg utáni kamatszámítás szempontjából figyelembe vesz, 23. referencia-árfolyam: pénzforgalmi szolgáltató által közzétett vagy a nyilvánosság számára hozzáférhető pénznemek közötti mindenkori átváltási árfolyam, 24. referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb,
17
Az ügyfelek tájékoztatásának, szerződéskötésének és szerződésmódosításának közös szabályai 6. § (1) Ha a fizetési művelethez kapcsolódó pénznemek közötti átváltásra a fizetési megbízás megadása előtt kerül sor, és a pénznemek közötti átváltás a fizetés helyén vagy a kedvezményezett által történik, a pénznemek közötti átváltást végző köteles tájékoztatni a fizető felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően az alkalmazandó átváltási árfolyamról és valamennyi ehhez kapcsolódó díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a pénznemek közötti átváltást a fizető félnek jóvá kell hagynia.
Keretszerződés Szerződéskötést megelőző tájékoztatás 10. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet: c) az ellenszolgáltatásra vonatkozóan: cb) a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazandó kamatlábakról és átváltási árfolyamokról, vagy referencia-kamatláb és referencia-árfolyam alkalmazása esetén a tényleges kamat kiszámításának módjáról, és a referencia-kamatláb vagy átváltási árfolyam megállapításának időpontjáról, indexéről vagy alapjáról, valamint cc) erre vonatkozó megállapodás esetén - a 15. § (4) bekezdésével összhangban - a referenciakamatláb vagy referencia-árfolyam változásának azonnali alkalmazásáról és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségéről;
Szerződés formai és tartalmi követelményei 14. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés tartalmazza i) a szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási árfolyamokat, vagy referencia-kamatláb és referencia-árfolyam alkalmazása esetén a tényleges kamat kiszámításának módját, és a referencia-kamatláb vagy átváltási árfolyam megállapításának időpontját, indexét vagy alapját és nyilvánosságra hozatalának helyét; valamint erre vonatkozó megállapodás esetén - a 15. § (4) bekezdésével összhangban - a referencia-kamatláb vagy referencia-árfolyam változásának azonnali alkalmazását és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget,
Szerződés módosítása és megszüntetése 15. § (4) A kamatláb vagy átváltási árfolyam módosítására a (2) bekezdés szerinti értesítés nélkül és azonnal is sor kerülhet, ha a felek ezt a lehetőséget a keretszerződésben kikötötték, és a változások a 10. § c) pontjának cb) pontjában meghatározott referencia-kamatlábon vagy referencia-árfolyamon alapulnak. (5) A pénzforgalmi szolgáltató a kamatláb változásáról az ügyfelet a 8. §-ban és a 9. §-ban meghatározott módon köteles tájékoztatni kivéve, ha a keretszerződés szerint abban állapodtak meg, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a tájékoztatást az ügyfél részére meghatározott gyakorisággal és módon adja meg. A kamat vagy árfolyam ügyfél számára előnyös változása esetén a pénzforgalmi szolgáltatót tájékoztatási kötelezettség nem terheli.
Utólagos tájékoztatás 23. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésen alapuló fizetési megbízás alapján a fizető fél számlájának megterhelését követően, vagy ha a fizető fél a fizetést nem a fizetési
18
számlán keresztül bonyolítja, a fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni: d) a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint
Egyszeri fizetési megbízás Előzetes tájékoztatás 31. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról köteles az ügyfelet tájékoztatni: d) a pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési művelet teljesítése során alkalmazandó tényleges vagy referencia-árfolyamról. Utólagos tájékoztatás 32. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató az egyszeri fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni: d) a pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint Kedvezményezett tájékoztatása 33. § (1) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési művelet teljesítését követően a következő adatokról köteles a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni: d) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója által a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint
Fizetési műveletek helyesbítése, a felelősségi és kárviselési szabályok 46. § (1) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója visszatéríti a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által jóváhagyott fizetési művelet összegét, ha: a) a jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, és b) a fizetési művelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott helyzetben ésszerűen elvárható volt. (4) A fizető fél nem hivatkozhat az (1) bekezdés b) pontjára a pénznemek közötti átváltással kapcsolatosan, ha az átváltás során a 31. § (1) bekezdésének d) pontjában vagy a 10. § (2) bekezdése c) pontjának cb) alpontjában foglaltak szerint referencia-árfolyam alkalmazására került sor. 52. § Az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója felel az általa nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési műveletért felszámított díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség megtérítéséért, és a kamatbevétel elmaradásáért.
Sorbaállítás 61. § (2) A hatósági átutalás és átutalási végzés alapján teljesített átutalás teljesítése során a hatósági átutalási megbízásban és az átutalási végzésben szereplő pénznemmel azonos pénznemben vezetett fizetési számlát kell figyelembe venni, ha a fizető fél rendelkezik ilyen pénznemben vezetett fizetési számlával. Ha a fizető fél nem rendelkezik ilyen pénznemben vezetett fizetési számlával vagy az azonos pénznemben vezetett fizetési számlán nem, vagy csak részben volt fedezet, akkor a forintban, majd az egyéb pénznemben vezetett fizetési számlát kell figyelembe venni. Pénznemek közötti átváltás esetén a terhelést végző pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett - a pénzforgalmi számla megterhelésének napján érvényes - devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. (3) A terhelést végző pénzforgalmi szolgáltató által nem jegyzett pénznemre szóló, hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés esetén e fizetési megbízást forintban kell teljesíteni. A forintra történő átváltást a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a terhelés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni.
19
Speciális szabály: 6. § (1) Ha a fizetési művelethez kapcsolódó pénznemek közötti átváltásra a fizetési megbízás megadása előtt kerül sor, és a pénznemek közötti átváltás a fizetés helyén vagy a kedvezményezett által történik, a pénznemek közötti átváltást végző köteles tájékoztatni a fizető felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően az alkalmazandó átváltási árfolyamról és valamennyi ehhez kapcsolódó díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a pénznemek közötti átváltást a fizető félnek jóvá kell hagynia.
A Rendelet kizárólag a konverzió körében tartalmaz rendelkezéseket (pl. 10. § (4) bek.,16. § (1) bek., 40. §. ). Jelentőségére tekintettel célszerű a keretszerződésben részletesen meghatározni a kamatokkal és árfolyamokkal kapcsolatos feltételeket, szabályokat. ÁTVÉTEL – A fogalmat a pénzforgalmi jogszabályok egyike sem határozza meg, de a pénzforgalmi szolgáltatók kötelezettségei körében részletes rendelkezéseket tartalmaz az átvétellel kapcsolatban a Pft. (10.§ (1) bek. bd) pontja, 14. § (1) bek. f) pontja, 23. § (1) bek., 32.§ (1) bek., 38. § (1) bek., 60. § (2) bek., 62. § (1) bek., 64. § (5) bek., )továbbá a Rendelet - az átvétel időpontjára és joghatályára vonatkozóan (5. §, 7.§ (7) bek., 9.§, 14. §, 17. §, 18. §, 22. §, 37. §) A Rendelet 23. §-a az átvételt nem a pénzforgalmi szolgáltató, hanem az ügyfél tevékenységeként értelmezve tartalmaz kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató számára. A felsorolt jogszabályi rendelkezésekkel összhangban célszerű a keretszerződésben részletes feltételeket rögzíteni az átvétellel kapcsolatosan, megfontolva, hogy azok szolgáltatástípusonként, csatornánként eltérőek is lehetnek. BANKHIBA miatti helyesbítés 2009. november 01. napjától alapvetően megváltozik a bankhiba miatti helyesbítésre vonatkozó jogi szabályozás. A pénzforgalmi jogszabályokban nem szerepel az a lehetőség, hogy a bank – vagy bármely pénzforgalmi szolgáltató – megterhelheti az ügyfele fizetési számláját a számlatulajdonos rendelkezése nélkül, téves bejegyzés helyesbítése érdekében. A jogszerű megoldás a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján beszámítási jog érvényesítése a pénzforgalmi szolgáltató részéről, amelyről célszerű rendelkezni a keretszerződésben. BANKSZÁMLA – ld. FIZETÉSI SZÁMLA BEFOGADÁS A fogalmat a pénzforgalmi jogszabályok egyike sem határozza meg, de a pénzforgalmi szolgáltatók kötelezettségei körében részletes rendelkezéseket tartalmaz a befogadással kapcsolatban a Pft. (10.§ (1) bek. bd) pontja, 14. § (1) bek. f) pontja,), továbbá a Rendelet (6. §. 7. § (5) bek., (7) bek., 9. §, 31. § (2) bek.,
20
A felsorolt jogszabályi rendelkezésekkel összhangban célszerű a keretszerződésben részletes feltételeket rögzíteni a befogadással kapcsolatosan, megfontolva, hogy azok szolgáltatástípusonként, csatornánként eltérőek is lehetnek. BENYÚJTÁS A fogalmat a pénzforgalmi jogszabályok egyike sem határozza meg, de a pénzforgalmi szolgáltatók kötelezettségei körében részletes rendelkezéseket tartalmaz az Rendelet 5. §, 7. §, 13. §, 27. §, 29. §, 32. §, 34. §, 35. §, 37. §, 38. § A felsorolt jogszabályi rendelkezésekkel összhangban célszerű a keretszerződésben részletes feltételeket rögzíteni a benyújtással kapcsolatosan, megfontolva, hogy azok szolgáltatástípusonként, csatornánként eltérőek is lehetnek. BESZÁMÍTÁSI JOG 2009. november 01-től nagy valószínűséggel gyakoribbá válik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján beszámítási jog érvényesítése a pénzforgalmi szolgáltató részéről, amelyről célszerű rendelkezni a keretszerződésben. ld. még BANKHIBA MIATTI HELYESBÍTÉS BANKSZÁMLAKIVONAT – ld. Utólagos tájékoztatás EGT-ÁLLAM: „Az Európai unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam” (Pft. 2.§ 5. pont) Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. EGT-ÁLLAMOK PÉNZNEMEI EUR, BGN, CZK, DKK, EEK, ISK, PLN, LVL, CHF, LTL, HUF, GBP, NOK, RON, SEK, ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS A Pft. 22.§-a és 29-31. §-ai tartalmazzák a vonatkozó rendelkezéseket. Részletesen ld. a IV. fejezetben ÉRTÉKNAP – az a nap, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla javára vagy a fizetési számla terhére elszámolt pénzösszeg utáni kamatszámítás szempontjából figyelembe vesz.( Pft. 2.§ 5. pont) A fogalom-meghatározás lényegében megegyezik a 21/2006. (XI.24.) MNB rendelet 2. § 7. pontjába foglalt definícióval, de pontosabb annál. FIZETÉSI SZÁMLA A 2009. november 01. napjától hatályos pénzforgalmi szabályozás körében az egyik új alap-fogalom. „A fizetési művelet teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is.” (Pft. 2. § 8. pont) 21
ld. még PÉNZFORGALMI SZÁMLA FOGYASZTÓ A 2009. november 01-től hatályos jogi szabályozás a pénzforgalmi szolgáltatás körében kiemelten kezeli a fogyasztót. Fogalma: Hpt. 2. sz. melléklet I. Fejezet „4. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.” Ez a fogalom-meghatározás alapvetően összhangban van a 2009. november 01. napjától hatályos törvényekben alkalmazott fogyasztó-fogalommal. (2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról: 2. § E törvény alkalmazásában: a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről: 2. § E törvény alkalmazásában: a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje, 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről: 685. § E törvény alkalmazásában d) fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy;) ld. még HATÁLY „HALADÉKTALANUL” A 2009. november 01. napjától hatályos pénzforgalmi szabályok a határidők meghatározására többféle megoldást tartalmaznak: megjelölnek pontos időtartamokat (pl. 1 hónap, két hónap, egy év – Pft. 15. §, 17. §, illetve négy munkanap, következő munkanap – Rendelet 8.§, 10.§, 17.§), illetve határozószót alkalmaznak. Közülük a leggyakoribbak: azonnal (Pft.10.§, 15.§, 17.§m 60. § és Rendelet 21.§), illetve haladéktalanul.(pl. Pft. 9.§, 23.§, 24.§, 26., 27.§, 30.§, 32.§, 33.§,39.§, 40.§, 42.§.44.§, 49.§, 50.§, 62.§, és Rendelet:21.§. A határozószók alkalmazása körében problémát okozhat a pontos tartalom, hiszen a pénzforgalmi szolgáltató teljesítése mindig hosszabb-rövidebb folyamat, azaz többkevesebb időigénye van. Kérdéses lehet, hogy a teljesítéshez szükséges időtartam, mint időintervallum hogyan jelenik meg a „haladéktalan” teljesítés követelményének kielégítése során.
22
A problémát célszerű a keretszerződésben rendezni, megfontolva, hogy a megoldások szolgáltatástípusonként, csatornánként eltérőek is lehetnek. ld. még „AZONNAL”, IDŐTARTAM, IDŐPONT IDŐPONT, IDŐTARTAM A 2009. november 01-től hatályos pénzforgalmi szabályozás szinte legfontosabb eleme az időtényező rendezése, összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy az ügyfelek számára egységesen és kedvezően határozzák meg a teljesítési határidőket. A gyakorlatban és a keretszerződésekben is kiemelt figyelmet célszerű fordítani a határidőkre, azok pontos és egyértelmű rögzítésére, különös tekintettel a szabályozás azon sajátosságára, hogy az időtartamokat, határidőket alapvetően kétféle módon tartalmazza: részben pontos határidő/időtartam megjelölésével, részben pedig a „haladéktalanul”, illetve „azonnal” határozó alkalmazásával. Indokolt ügyelni arra is, hogy a jogalkotó maga is különbséget tesz (naptári) nap és munkanap között, továbbá megkülönbözteti azt is, hogy a munkanap egész tartamára, vagy csak egyetlen pillanatára, azaz a munkanap végére vonatkoztatva határoz meg kötelezettséget. ld. még „HALADÉKTALANUL” HATÁLY A 2009. november 01. napjától hatályos pénzforgalmi rendelkezések alkalmazásának köre kiemelt jelentőségű és a megelőző szabályozással összehasonlítva meglehetősen összetett. Területi hatály: A Pft. 1.§ értelmében rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásra kell alkalmazni. A Rendelet területi hatályról kifejezetten nem rendelkezik, de a teljesítés szabályai körében megkülönbözteti az EGT-n belüli fizetési műveletekre vonatkozó és az EGT-n kívüli fizetési műveletekre vonatkozó szabályokat. Ezen kívül pedig használja a belföldi fizetési forgalom megkülönböztetést is. Személyi hatály: Ebben a vonatkozásban a Pft. legfontosabb rendelkezése a 3. § (2) és (3) bekezdése, amelynek értelmében ha az ügyfél fogyasztó vagy mikrovállalkozás, a Pft. II-III. és VVI. fejezetének rendelkezéseitől hátrányukra nem lehet eltérni. A IV. fejezet rendelkezéseitől a felek nem térhetnek el. Speciális rendelkezéseket tartalmaz a Pft. 1. § (2)-(4) bekezdése a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Kincstár vonatkozásában. Tárgyi hatály: Mind a Pft., mind a Rendelet rendelkezéseit a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása körében kell alkalmazni. Ezen belül azonban a pénzforgalmi szolgáltató 23
kötelezettségei körében megkülönbözteti az EGT-államok devizanemében, illetve az egyéb devizanemekben megvalósuló teljesítést. „INKASSZÓ” (beszedési megbízás) 2009. november 01. napjával megváltoznak a beszedés szabályai. ld. részletesen a VII. fejezetben JOGSZABÁLYOK ld. részletesen PÉNZFORGALMI JOGSZABÁLYOK JÓVÁHAGYÁS A 2009. november 01-től hatályos pénzforgalmi szabályozás körében az egyik legfontosabb újdonság, a korábbi szabályozással összehasonlítva. Ez a jogintézmény hivatott biztosítani az ügyfélvédelem hatékonyabb érvényesülését. A Pft. vonatkozó főbb rendelkezései: „KERETSZERZŐDÉS Szerződéskötést megelőző tájékoztatás 10. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet: b) a szolgáltatásra vonatkozóan: bc) a fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módjáról, Szerződés formai és tartalmi követelményei 14. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés tartalmazza e) a fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módját,
FIZETÉSI MŰVELETEK JÓVÁHAGYÁSA 37. § (1) Fizetési művelet teljesítésére - a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján végzett átutalás kivételével - akkor kerülhet sor, ha azt a fizető fél előzetesen jóváhagyta. A felek a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a jóváhagyás utólagos is lehet. (2) Fizetési művelet teljesítésének jóváhagyására vagy több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyására csak a szerződésben meghatározott módon kerülhet sor. (3) A fizető fél a jóváhagyást a 38. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott időpontig visszavonhatja. Több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyás visszavonása esetén a kapcsolódó jövőbeli fizetési műveletek sem minősülnek jóváhagyottnak. (4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jóváhagyás hiányában a fizetési művelet jóvá nem hagyottnak minősül. 38. § (1) A fizetési megbízásnak a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója által történt átvételét követően az ügyfél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza. (2) Ha a fizetési megbízást a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül kezdeményezték, a fizetési megbízásnak vagy a fizetési művelet teljesítése jóváhagyásának a kedvezményezett részére való átadását követően a fizető fél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza. (7) Kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy az (1)-(6) bekezdéstől eltérően a fizetési megbízásnak a kedvezményezett részére való átadását vagy a fizetési művelet teljesítése jóváhagyását követően az ügyfél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza.
24
39. § (1) Ha a fizetési művelet jóváhagyása készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, a felek a keretszerződésben a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódóan fizetési műveleti értékhatárt határozhatnak meg. 42. § (1) Az ügyfél a fizetési megbízás teljesítését követően haladéktalanul, de legfeljebb a fizetési művelet teljesítését követő tizenharmadik hónapnak a fizetési számla megterhelésének napjával megegyező napjáig kezdeményezheti a jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítését. Ha a lejárat hónapjában nincs a terhelés napjának megfelelő naptári nap, akkor a határidő lejárta a hónap utolsó napja. 43. § (1) A jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése iránti kérelem esetén a pénzforgalmi szolgáltató köteles bizonyítani - adott esetben a hitelesítés által -, hogy a kifogásolt fizetési műveletet a fizető fél jóváhagyta, a fizetési művelet megfelelően került rögzítésre, és a teljesítést műszaki hiba vagy üzemzavar nem akadályozta. (2) A jóvá nem hagyott fizetési művelet helyesbítése iránti kérelem esetén a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz használata önmagában nem bizonyítja, hogy a fizető fél csalárd módon járt el, vagy a fizetési műveletet jóváhagyta, vagy a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettséget szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte. (3) Kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha az ügyfél olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt használ, amely az ügyfél beazonosíthatóságát nem teszi lehetővé, vagy a pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jellege miatt nincs abban a helyzetben, hogy a művelet jóváhagyását bizonyítsa. 44. § (1) A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul köteles a) a jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, és (6) A felek a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a fizető fél nem jogosult a visszatérítésre, ha a jóváhagyást közvetlenül a saját pénzforgalmi szolgáltatónak adta meg, és a fizetési műveletre vonatkozó előzetes tájékoztatási kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató vagy a kedvezményezett a keretszerződésben meghatározott módon, a fizetési megbízás teljesítésének esedékességét megelőzően huszonnyolc nappal teljesítette. 47. § (1) A kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által a 46. § (1) bekezdésben meghatározott módon jóváhagyott fizetési művelet visszatérítésére vonatkozó igényét a fizető fél a terhelés napjától számított ötvenhat napig érvényesítheti.”
Jelentőségére tekintettel célszerű a keretszerződésben részletesen rendezni a jóváhagyás módját, megfontolva, hogy azok szolgáltatástípusonként, csatornánként eltérőek is lehetnek. JOGSZABÁLYOK ld. PÉNZFORGALMI JOGSZABÁLYOK JÓVÁÍRÁS Fogalom-meghatározást sem a Pft., sem az Rendelet nem tartalmaz. A Rendelet a pénzforgalmi szolgáltató teljesítése körében alapvetően a rendelkezésre bocsátás szinonimájaként alkalmazza (pl. 17. §, 20.§ 21. §) ld. még RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁS KAMAT – ld. ÁRFOLYAM ÉS KAMAT
25
KERETSZERZŐDÉS A pénzforgalomba a Pft-vel bevezetett jogintézmény, amely azonban a Pft. 66.§ (12) bekezdése értelmében megfeleltethető lehet a 2009. november 01. előtt alkalmazott szerződéses rendnek. Fogalma a Pft. 2. § 13. pontja értelmében: „a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél között létrejött olyan, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás, amely egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ide értve a fizetési számla megnyitását is.” A bankok által tipikusan alkalmazott szerződéses konstrukció megfelel a keretszerződésnek, ha tartalmazza a Pft. 14. –ban felsorolt valamennyi rendelkezést. Ebből következően a szerződés + üzletszabályzat/általános szerződési feltételek + kondíciós lista/hirdetmény jelenlegi rendje alkalmas lehet a keretszerződés funkciójának betöltésére. A Pft. és a Rendelet is széles körben biztosít lehetőséget arra a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy a keretszerződésben rögzítsenek részlet-szabályokat, részben a jogszabály kifejezett felhatalmazása alapján, részben pedig célszerűségi megfontolásokból. Kiemelt figyelmet érdemel a pénzforgalmi szolgáltatók részéről a keretszerződés módosításának, illetve megszűnésének rendje. Előbbivel kapcsolatban a Pft. 15. §-a és a 3. § (2) bekezdése, utóbbival kapcsolatban pedig a 17. § rendelkezéseit kell alkalmazni. MIKROVÁLLALKOZÁS Pft. 2.§ 17. pontja „Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg.” A mikrovállalkozás fogalmának a Pft. hatálya szempontjából van jelentősége. Az ügyfél-besorolás körében kiemelést érdemel, hogy a minősítést a szerződéskötés időpontjában kell elvégezni, az ezen időpont szerinti állapot figyelembe vételével. A jogszabály nem tiltja, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása során ismételten minősítse a vállalkozásokat. MUNKANAP A 2009. november 01-től hatályos pénzforgalmi szabályozásban a teljesítés szempontjából a legfontosabb elemek a határidők, amelyek nagy részét munkanapként szabályozza a jogalkotó. Fogalma a Pft. 2.§ 18.pontja értelmében: “az a nap, amelyen az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart”.
26
Tekintettel arra, hogy a fizetési művelet nagyon sokféle lehet,attól függően, hogy mi a megbízás tartalma, a fizetési művelet teljesítése is sokféle és akár egymástól jelentősen eltérő műveletek végrehajtásával valósulhat meg. Ebből következően célszerű a keretszerződésben részletesen meghatározni a különböző fizetési műveletek vonatkozásában a nyitva tartás szabályait, figyelemmel az aznapi teljesítés és az értéknapos teljesítés lehetőségére, valamint a konverzióra, illetve a csatornaspecifikumokra is. A szabályozás során alkalmazni kell a munkanap záró időpontjára vonatkozó rendelkezést (Rendelet 2. § 5. pont), amely a teljesítés egy eleméhez, az átvételhez kapcsolódik. Célszerű ügyelni arra is, hogy valamely kötelezettség teljesítésének határidejeként a munkanap teljes tartamát vagy csak a munkanap végét jelöli-e meg a jogalkotó (pl. Pft. 38. § (3) bek. és (4) bek., Rendelet 17.§ és 18.§) PÉNZFORGALMI JOGSZABÁLYOK 2009. november 01-től a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket az alábbi jogszabályok tartalmazzák: A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) Rendelet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény A közösségben történő határon átnyúló fizetésekről szóló EK rendelet, amely a 2560/2005. EK rendeletet hatályon kívül helyezi. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) PÉNZFORGALMI NYOMTATVÁNYOK A 2009. november 01. napjától hatályos szabályozás egyik jelentős újdonsága, a dereguláció a pénzforgalmi nyomtatványok vonatkozásában is érvényesül. A Rendelet a fizetési megbízás benyújtása körében tartalmaz rendelkezéseket a pénzforgalmi nyomtatványokról (13. §). A Rendelet mellékletei pedig minta formájában a kötelező tartalmat foglalják össze. A pénzforgalmi szolgáltatóknak lehetőségük van arra. hogy a mellékletek szerinti nyomtatványokat használják, vagy akár kialakítsák saját nyomtatványaikat. A mellékletek szerinti nyomtatványokat azonban kötelesek elfogadni. PÉNZFORGALMI SZÁMLA 2009. november 01. napjától lényegében a hitelintézetek által vezetett pénzforgalmi bankszámla helyett általános jelleggel alkalmazott elnevezés. Pontos fogalma: „az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége
27
körében pénzforgalmának lebonyolítása kötelezettség alapján nyitott.”
céljából
törvényben
megállapított
PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁS – a szabályozás célja, alapja és központi eleme. Fogalmát a Hpt. tartalmazza, 2009. november 01. napjától kibővült tartalommal. A 2009. november 01-ig hatályos fogalom-meghatározás: „ Hpt. 2. sz. melléklet I. Fejezet 9. Pénzforgalmi szolgáltatás: külön jogszabály szerint a pénzforgalom körében nyújtott szolgáltatások összessége, ideértve elsősorban a pénzforgalmi számlavezetést, a fizetési megbízások teljesítését, továbbá a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítását. 2009. november 01. napjától hatályos definíció: Hpt. 2. sz. melléklet I. Fejezet 9. Pénzforgalmi szolgáltatás: a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása, f) a készpénzátutalás, g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. 9.1. Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak a) a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet, b) a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében - ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult - történő fizetési művelet, c) a készpénz üzletszerűen folytatott szállítása, d) jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése, e) a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatásra), f) a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán, 28
g) a csekkel, a váltóval, a papír alapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett fizetési művelet, h) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, a rendszer más résztvevői, valamint a pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési művelet, i) a Bszt. szerinti értékpapír letétkezelésével összefüggő fizetési művelet, j) a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek pénzforgalmi szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is, k) az olyan eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek kizárólag a kibocsátó által használt létesítményekben vagy a kibocsátóval kötött megállapodás alapján a pénzforgalmi szolgáltatók korlátozott körű hálózatában vagy korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használhatóak, l) az olyan távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel végrehajtott fizetési művelet, ahol a vásárolt áruk vagy szolgáltatások leszállítása és igénybevétele a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy információtechnológiai eszköz által történik, és ahol ezen eszköz üzemeltetője nem csak közvetítőként jár el az ügyfél és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között, m) a pénzforgalmi szolgáltatók és ügynökeik vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet, n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, o) a bankjegykiadó automata üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb e törvényben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött keretszerződésnek. A pénzforgalmi szolgáltatás körébe tartozik a készpénzátutalás, amelynek ugyancsak módosult a tartalma – ahogyan azt a fogalom-meghatározás pontosan tükrözi. „Régi” definíció: 16. Készpénzátutalás: pénz átutalása - bankszámla nyitása nélkül - természetes személy megbízása alapján természetes személy részére valuta vagy forint befizetésével külföldre vagy belföldre, azzal, hogy a pénz befizetése, illetőleg kifizetése a készpénz-átutalási rendszerben részt vevők erre engedélyezett helyiségében történik; az összeg kifizetése a kifizetést teljesítő, a rendszerben részt vevő általi megelőlegezésével, s a befizetést fogadó, a rendszerben részt vevővel, illetőleg a rendszerrel történő utólagos elszámolással bonyolódik le. „Új” definíció 2009. november 01-től:: 16. Készpénzátutalás: fizetési számla megnyitása nélkül a fizető fél által befizetett pénz utalása a kedvezményezett vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró 29
pénzforgalmi szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön. A pénzváltási tevékenység fogalom-meghatározásában is történt változás. „Régi” definíció 14. Pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése. „Új” definíció 2009. november 01-től: 14. Pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése. RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁS, RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS Fogalom-meghatározást nem tartalmaz sem a Pft., sem az Rendelet, bár több rendelkezésben is előírja a pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségeként. A rendelkezésre bocsátásról a Pft. a tájékoztatási kötelezettség körében rendelkezik, az MNB Rendelet pedig fizetési számlán jóváírás vonatkozásában (pl. Rendelet 10.§ (3) bek., 21.§) – alapvetően a jóváírás szinonimájaként. TARTÓS ADATHORDOZÓ A Pft. 2. § 26. pont értelmében „olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését”. A tartós adathordozó fogalmát az ügyfél szempontjából határozza meg a törvény. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél számára kell kétséget kizáróan bizonyítottnak lenni, hogy valamely adathordozó megfelel valamennyi törvényi követelménynek. Következik ebből az, hogy a pénzforgalmi szolgáltató alkalmazhat olyan tartós adathordozót, amely fizikai tulajdonságai alapján alkalmas a törvényi feltételek kielégítésére, de az nem a pénzforgalmi szolgáltató felelőssége, hogy a címzett ügyfélnél ténylegesen megvalósul-e a tartós és változatlan formátumú/tartalmú adattárolás. Fizikai tulajdonságai alapján alkalmas lehet pl. írásvédett CD, internetes üzenettovábbítás, ha a pénzforgalmi szolgáltató kifejezetten felhívja az ügyfél figyelmét a megfelelő tűzfal, vírusvédelem és tárolás kötelezettségére. Hasonlóképpen alkalmas lehet az ügyfélszolgálaton keresztüli adatátadás, azzal a különbséggel, hogy ezen eszköz esetében a pénzforgalmi szolgáltató felel a megfelelő ideig történő tárolásért és megjelenítésért változatlan formában és tartalommal. Az internetes honlap alkalmas lehet akkor, ha biztosítható, minden ügyfél címzetten hozzáférjen a 30
neki szóló minden adathoz és a pénzforgalmi szolgáltató biztosítani tudja, hogy a címzett ügyfél bármikor megjeleníthesse az adatokat, változatlan formában és tartalommal. TÁJÉKOZTATÁS A Pft. egyik meghatározó újdonsága az ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályozás, 4 szakaszban: a szerződéskötést megelőzően, a szerződésben, a fizetési művelettel kapcsolatban előzetes tájékoztatásként és a fizetési művelettel kapcsolatban utólagos tájékoztatásként. Részletesen ld. a ………………..fejezetben TELJESÍTÉS A 2009. november 01-től hatályos pénzforgalmi jogszabályok egyike sem határozza meg a fogalmát. A pénzforgalmi szolgáltatók és az ügyfelek szempontjából is fontos azonban, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás teljesítése körében milyen jogok illetik és milyen kötelezettségek terhelik őket, milyen feltételekkel, mit, mikor jogosultak és kötelesek tenni. Ebből következően a keretszerződésben célszerű részletes szabályokat rögzíteni a teljesítéssel kapcsolatban, mégpedig a pénzforgalmi szolgáltatás különböző típusaira és minden elemére (pl. átutalás esetén a benyújtás, átvétel, befogadás, konverzió szabályai, kedvezményezett részére jóváírás esetén a konverzió, a rendelkezésre bocsátás feltételei), megfontolva, hogy a teljesítés szabályai szolgáltatástípusonként/csatornánként (pl. papír alapú, internetes, ügyfélszolgálaton keresztüli) részben eltérőek is lehetnek. A részletes szabályozás természetesen csak a pénzforgalmi jogszabályok által meghatározott keretek között lehetséges. TERHELÉSI NAP – az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti (Rendelet 2. § 10. pont) A fogalom-meghatározás lényegében megegyezik a 21/2006. (XI.24.) MNB rendelet 2. § 33. pontjába foglalt definícióval, de pontosabb annál. UTÓLAGOS TÁJÉKOZTATÁS A Pft. 23-24., 26-27. valamint 32-33. §-aiban szabályozott kötelezettség a pénzforgalmi szolgáltató számára. Gyakorlatilag a 2009. november 01. előtt hatályos Rendeletben bankszámlakivonatként szabályozott tájékoztatással azonosítható. Kötelező tartalmát a Pft. új szóhasználattal, de lényegében változatlan adatok felsorolásával határozza meg, azzal, hogy a kötelező információk köre lényegesen szűkebb, a korábbiakkal összehasonlítva. Nem kell közölni többek között a BIC kódot, a számla típusának megnevezését, a számla devizanemét, a könyvelési napot, a nyitó és záró egyenleget, a halmozott tartozik és követel forgalmat, a kivonatsorszámot, a „Közlemény” rovat teljes tartalmát. Mivel azonban a Pft. csak a kötelező minimumot határozza meg az adattartalom körében, nincsen akadálya annak, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ennél több adatot tartalmazó utólagos tájékoztatást adjon. Ebből következően 2009. november 01. után 31
is használható lehet a megelőzően küldött bankszámlakivonat, feltéve, hogy a Pft. rendelkezéseivel összhangban tartalmaz minden kötelező információt (különös tekintettel a pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendő valamennyi díjra, költségre vagy egyéb fizetési kötelezettségre tételes felsorolásban, az átváltási árfolyamra és az átváltást megelőző összegre.) Az utólagos tájékoztatás körében fontos kérdés, hogy: • miről (Pft. 23.§. és 26. §) • mennyi időnként (Pft. 23 -24. és 26-27.§-ok), • ingyenesen vagy díjazás ellenében (4.§ (1) és (2) bek., 24. (2) bek., 27. § (2) bek.) • hogyan (23.§ (2) bek, 24.§ (2) bek., 27.§(2) bek., • hogyan (24.§ (1) bek., 27.§ (1) bek. – átadás vagy rendelkezésre bocsátás) kell teljesítenie a pénzforgalmi szolgáltatónak. Lehetséges gyakorlati megoldások: 1) A fizető fél (ügyfél) a keretszerződésben választhat, hogy tranzakciónként (fizetési műveletenként) a Pft-ben rögzített főszabály alapján (23.§) kér kivonatot, vagy megállapodik a bankkal ettől eltérően, a 24.§ szerint (Ezt a választási lehetőséget természetesen nem kötelező felajánlani a banknak. Lehet úgy szövegezni a keretszerződést, hogy a fizető fél és a bank megállapodnak a bank szerinti defaultban) 2) Az ügyfél az utólagos tájékoztatásnál (kivonatküldés) megjelölheti azt is, hogy az papíron, vagy tartós adathordozón történjen (pl. 23.§ (2). (Nem kötelező biztosítani a választási lehetőséget az ügyfél számára, ezt a Pft. 8. § (1) bek. sem tartalmazza, sőt éppen a pénzforgalmi szolgáltató jogaként rögzíti a választást. Megállapodhatnak tehát a bank szerinti default-ban, akár csatornánkénti bontásban is. Pl. default: papír alapon, bankfiókban átvett fizetési megbízás esetén, internetbanki felület ezen a csatornán átvett fizetési megbízás esetén, vagy ha igénybe vesz internetbanki/homebanking szolgáltatást az ügyfél, akkor csak internetbanki felületen) 3) A Pft. 24.§ szerinti eltérő megállapodás legalább havi egy kivonatot tartalmazhat (ez a gyakorlatban feltehetően havi 1 e-kivonat lesz), vagy havi egy papír alapú kivonatot is tartalmazhat, bármely ügyfélkör vonatkozásában. 4) A keretszerződésben az 1), 2) és 3) pontokban hivatkozott módozatok bármelyikében állapodnak meg a felek, azt ingyenesen kell biztosítani az ügyfél részére (Ha a bank vállalja, hogy a 23.§ szerint és papír alapon adja a kivonatot valamely ügyfélkörnek, akkor természetesen tranzakciónként és ingyenesen kell adnia, de akkor is tranzakciónként és ingyeneses kell adnia, ha tartós adathordozón vállalta) 5) Amennyiben az ügyfél fogyasztó és élt a 3) pontban hivatkozott lehetőséggel, akkor kérésére havi egy írásbeli kivonatot is ingyenesen kell biztosítani 6) Amennyiben az ügyfél a bankkal megállapodott a 3) pontban hivatkozott módozat alkalmazásában és utóbb mégis ettől gyakoribb, részletesebb, vagy eltérő távközlő eszköz útján kér kivonatot (pl. mobilbank, fax, vagy papír alapú, ha elektronikusat 32
kért, illetve elektronikus, ha papír alapút kért), akkor azért kérhető költségtérítés. (Pft. 4.§(2) bek. alapján) 7) Ha az ügyfél utóbb kéri módosítani a keretszerződését és a bankkal megállapodva áttér egyik módozatról a másikra, úgy ezt követően az új módozat szerinti kivonatot ingyenesen kell biztosítani a számára (minden egyéb feltétel változatlanul hagyásával). 8) Amennyiben az ügyfél nem mikrovállalkozás, illetve nem fogyasztó, akkor a felek eltérhetnek a Pft. vonatkozó szabályaitól, akár az ügyfél hátrányára is (pl. éves kivonat), de ekkor is érvényes lesz a 4. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szabályozás a díj felszámíthatóságáról. Néhány fontos szabály: Fogyasztó és a mikrovállalkozás kivételével bármely adathordozó alkalmazható. Fogyasztó és a mikrovállalkozás esetében, kérésükre megállapodhat a pénzforgalmi szolgáltató arról, hogy a keretszerződésben meghatározott módon bocsátja rendelkezésére (pl. ha az ügyfél kéri és bemegy a fiókba, akkor megkapja). Nem kényszeríthető arra a fogyasztó vagy a mikrovállalkozás, hogy vegye át a tájékoztatást. Akkor is át kell adnia a pénzforgalmi szolgáltatónak az utólagos tájékoztatást a fogyasztó (de csak a fogyasztó) részére papíron, díj nélkül, havonta legalább egyszer, ha kéri. Minden ügyfél először és egyszer ingyenesen kap tájékoztatást. Ez a kötelezettség értelmezhető default-ként pl. elektronikus csatornára. Összefoglaló táblázat: Gyakoriság Forma Forma: papír Mód Ingyenes Költségalapú
Fogyasztó
Mikrovállalkozás
Egyéb
Keretszerződés szerint haladéktalanul vagy havi egyszer Keretszerződés szerint papíron vagy tartós adathordozón Kérés esetén havonta legalább egyszer kötelező Keretszerződés szerint átad vagy rendelkezésre bocsát Keretszerződés szerinti haladéktalan vagy havi egyszeri (papír is) Keretszerződéstől eltérő kérés gyakoriságban és módban
Keretszerződés szerint haladéktalanul vagy havi egyszer Keretszerződés szerint papíron vagy tartós adathordozón
Keretszerződés szerint
Keretszerződés szerint átad vagy rendelkezésre bocsát Keretszerződés szerinti haladéktalan vagy havi egyszeri Keretszerződéstől eltérő kérés gyakoriságban és módban
Keretszerződés szerint
33
Keretszerződés szerint
Keretszerződés szerinti gyakoriság Keretszerződéstől eltérő kérés
III. Szerződéskötés, szerződés-módosítás, egyoldalú szerződésmódosítási szabályok, a szerződés megszűnése A Pft. hatályba lépésével megváltozik a pénzforgalmi szolgáltatók és az ügyfelek közötti szerződés tartalma, és részben új szabályokat kell alkalmazni a szerződés megkötése, módosítása és megszűnése körében is. A legszembetűnőbb változás egy új fogalom, a „keretszerződés” kötelező alkalmazása.
A keretszerződés fogalma és tartalma Az ügyfelek tájékoztatásának, szerződéskötésének szerződésmódosításának közös szabályait a Pft. II. fejezet, a keretszerződésnek a részletes szabályait (szerződéskötést megelőző tájékoztatás, szerződés formai és tartalmi követelményei, módosítás, megszüntetés) a Pft. III. fejezet szabályozza. A Pft. fogalma szerint a keretszerződés: a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél között létrejött olyan a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás, amely egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is. Az ügyfélszerződés (blankettaszerződés) elválaszthatatlan részét képezi az ÁSZF/ÁÜF/Üzletszabályzat (továbbiakban: ÁSZF) és a kondíciós lista/hirdetmény (továbbiakban: hirdetmény), ezen dokumentumok összessége jelenti a keretszerződést. Tekintettel arra, hogy a keretszerződés magában foglalja az ügyfélszerződést, ÁSZF-t és hirdetményt, így a szabályozás során ezen dokumentumoknak összességében kell megfelelniük a Pft előírásainak és tartalmazniuk a 14.§ tartalmi követelményeit. A Keretszerződés a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződéseket tartalmazza, így a keretszerződésre vonatkozó előírások vonatkoznak a fizetési számla (bankszámla) vezetése mellett a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (bankkártya, elektronikus csatornák – pl. internetbank, mobilbank, telecenter stb.) kibocsátására is.
Meglévő ügyfél- szerződések A Pft. Átmeneti rendelkezések 66.§ (12) bekezdés szerint „a törvény hatályba lépése előtt kötött bankszámlaszerződések e törvény értelmében keretszerződésnek minősülnek, ha megfelelnek a 14.§-ban meghatározott követelményeknek.” Ezen rendelkezés alapján a tv. hatályba lépése előtt kötött bankszámlaszerződések továbbra is érvényesek és hatályosak azzal, hogy a bankszámlaszerződésnek és annak elválaszthatatlan részét képező ÁSZF-nek, Hirdetménynek együttesen kell tartalmazniuk a Pft 14.§ (1) bekezdésben előírt tartalmi elemeket. Lehetséges értelmezés szerint „újraszerződés” nem szükséges, elegendő a
34
bankszámlaszerződéshez kapcsolódó ÁSZF, Hirdetmény jogszabálynak megfelelő kiegészítése, módosítása 2009. november 1-i hatállyal.
A keretszerződés formai követelményei A Pft 13.§ rendelkezik a keretszerződés formai követelményéről. Eszerint a „ A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést írásban kell megkötni.” Ezen rendelkezés kógens jellegű, eltérést nem enged a szerződő felek számára. A szerződéskötéshez kapcsolódó rendelkezések körében figyelemmel kell lenni a Pft. 9. §-ban foglaltakra is, amely lehetőséget biztosít a távközlő eszköz útján történő szerződéskötésre is, amikor arról rendelkezik, hogy „Ha a keretszerződés megkötése az ügyfél kérés alapján olyan távközlő eszköz útján történik, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, a pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződés megkötését követően haladéktalanul köteles a 8.§ szerinti tájékoztatást megadni.” A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210.§ (1) bekezdése alapján a pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Tehát a Hpt. alapján lehetőség van az írásbeli szerződéskötési alak mellett minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirattal szerződni. Természetesen a Hpt. és a Tétv. szerződéskötési alakra vonatkozó előírásnál figyelemmel kell lenni a pénzmosás és terrorizmus megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.)-nek a szerződéskötést megelőző ügyfél-átvilágítási követelményekre is, amely személyes megjelenést vár el az ügyféltől az átvilágításkor Ami azt is jelenti, hogy a Pmt. rendelkezéseinek betartásával pedig valójában megoldódik az írásbeliség kérdése. A jogszabály nem tiltja, tehát lehetőség van arra, hogy a bank a keretszerződést úgy alakítsa ki, hogy az ügyfél egyetlen keretszerződésben akár több pénzforgalmi szolgáltatásra is (előzetesen) szerződést kössön, azaz megállapodjon a pénzforgalmi szolgáltatóval arról, hogy későbbi időpontban benyújtott igénylés, stb. alapján – tehát újabb keretszerződés megkötése nélkül - vegyen igénybe a szerződéskötéskor általa még nem igényelt pénzforgalmi szolgáltatásokat (pl. bankkártyát, internetes bankolást). Annak sincsen jogi/gyakorlati akadálya, hogy a pénzforgalmi szolgáltató minden egyes általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozóan önálló keretszerződésben állapodjék meg az ügyfelével.
A keretszerződés módosítása A keretszerződés módosítása a lex specialis derogat legi generale jogértelmezési alapelv alapján a Pft 15.§ alapján történik, tehát a Hpt. 210.§ egyoldalú szerződésmódosításra - minden pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra 35
vonatkozó általános előírásokat a pénzforgalmi szolgáltatás kapcsán a Pft-vel összhangban kell alkalmazni, amit a Pft szabályoz szerződésmódosítás kapcsán, azt a Pft szerint kell alkalmazni, ami viszont nincs szabályozva a Pft-ben, annál alkalmazandó a Hpt. vonatkozó előírása (pl. 210.§ (8) bekezdés). A Pft. szerződésmódosítási szabályai a Hpt.-beliekhez képest speciális szabálynak minősül A keretszerződés – ideértve az ügyfélszerződést, ÁSZF-t és Hirdetményt is – módosítása kizárólag a 8.§-ban meghatározott módon papíron vagy tartós adathordozón lehetséges, a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 2 hónappal. A Hpt. jelenleg hatályos 210.§ (7) szerint „A (3) bekezdésben nem szabályozott szerződések esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. A Hpt. hivatkozott egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezését álláspontunk szerint azzal kell alkalmazni pénzforgalmi szolgáltatás esetén, hogy a kedvezőtlen egyoldalú módosításra akkor van lehetőség, ha a keretszerződés ezt a pénzügyi intézmény számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A keretszerződés módosítása a Pft. 15.§-a alapján történik, tehát kedvezőtlen irányú módosítás esetén fogyasztó vagy mikrovállakozás ügyfél vonatkozásában, legalább 2 hónappal korábban lehet kezdeményezni papíron vagy tartós adathordozón (hirdetményi módosítás nem elegendő). Kedvező módosításra a Pft. 3. § (2) alapján lehetőség van a keretszerződésben foglaltak szerint. Kivételt képez a Pft. 15.§ (4) bekezdése, mely szerint a kamatláb vagy átváltási árfolyam módosítására értesítés nélkül és azonnal sor kerülhet, ha ezt a felek a keretszerződésben kikötötték és a változások a 10.§ cb) pontjában meghatározott referencia-kamatlábon vagy referencia-árfolyamon alapulnak. Ezen rendelkezés szerint tehát, ha a pénzforgalmi szolgáltató által meghatározott kamatláb, átváltási árfolyam valamilyen referencia-kamatlábon, referencia-árfolyamon alapul, úgy nem kell a módosításkor az ügyfelet előzetesen értesíteni, a pénzforgalmi szolgáltató által megállapított kamatláb, átváltási árfolyam a referencia változásával automatikusan, tájékoztatás nélkül változik. Lényeges, hogy a két feltételnek (a felek a keretszerződésben kikötötték és a változások referencia-kamatlábon vagy referenciaárfolyamon alapulnak) együttesen kell teljesülnie. A Pft. 15.§ (2) bekezdés szerint a pénzforgalmi szolgáltató a kamatláb változásáról az ügyfelet a 8.§-ban és a 9.§-ban meghatározott módon köteles tájékoztatni kivéve, ha a keretszerződés szerint abban állapodnak meg, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a tájékoztatást az ügyfél részére meghatározott gyakorisággal és módon adja meg. A kamat vagy árfolyam ügyfél számára előnyös változása esetén 36
a pénzforgalmi szolgáltatót tájékoztatási kötelezettség nem terheli. Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseiből következik, hogy amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató által megállapított kamatláb nem referencia kamatlábon alapul, úgy papíron vagy tartós adathordozón tájékoztatni kell az ügyfeleket a kamatláb változásáról, annak hatályba lépését megelőzően legalább 2 hónappal. A (2) bekezdés kizárólag a kamatlábról rendelkezik, az átváltási árfolyamról nem. Az egyik lehetséges értelmezés szerint viszont a 2 hónappal korábbi értesítési kötelezettség kiterjed a nem referenciaárfolyamon alapuló átváltási árfolyam változására is. Kivétel a tájékoztatási kötelezettség alól a (2) bekezdés 2. mondata szerint, ha a kamat és az árfolyamváltozás kedvező az ügyfél számára, ez esetben viszont nem terheli tájékoztatási kötelezettség a pénzforgalmi szolgáltatót. A Pft. – az általános rendelkezések között – kifejezetten és egyértelműen nem szabályozza az ügyfél számára előnyös módosítás lehetőségét. A 3.§(2) bek. értelmében „Ha az ügyfél fogyasztó vagy mikrovállalkozás, a II-III….. Fejezet rendelkezéseitől hátrányukra eltérni nem lehet.” Ezen rendelkezés értelmezhető úgy, hogy előnyükre viszont igen.
A keretszerződés megszűnése A keretszerződés megszűnésével kapcsolatban viszonylag kevés rendelkezést tartalmaz a Pft. A 17.§ (1) bekezdés szerint, amennyiben a felek a keretszerződésben felmondási időt nem kötöttek ki, akkor az ügyfél azonnali hatállyal felmondhatja. Amennyiben kikötnek a felek a keretszerződésben felmondási időt, úgy az ügyfél általi felmondási idő nem lehet hosszabb, mint 1 hónap. A (2) bekezdés szerint a határozatlan idejű vagy 1 évet meghaladó időtartamra szóló keretszerződést az ügyfél 1 év után díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen felmondhatja. Eszerint tehát a szerződés felmondásakor a pénzforgalmi szolgáltató nem számíthat fel semmilyen díjat, költséget szerződés felmondása/megszüntetése jogcímen. A (3) bekezdés szerint, ha a keretszerződés határozatlan vagy 1 évet meg nem haladó időtartamra szól, úgy az 1 éven belül történő ügyfél felmondás esetén a pénzforgalmi szolgáltató ellenértékre lehet jogosult. Ez azonban nem haladhatja meg a felmondás tényleges és közvetlenül felmerülő költségeit. A Pft. 17. § (4) arról rendelkezik, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a határozatlan időre kötött keretszerződést milyen módon és felmondási idővel jogosult felmondani. Mivel a PFT nem rendelkezik arról, hogy a határozott idejű szerződés miként lehet felmondani, ezért a pénzforgalmi szolgáltató az ügyféllel szabadon állapodhat meg, hogy milyen módon, milyen felmondási idővel mondhatja fel a határozott idejű szerződést. A Pft. 17.§ (6) bekezdés szerint a keretszerződés felmondása, megszűnése esetén a pénzforgalmi szolgáltató kizárólag a keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos részére jogosult. Ezen rendelkezés szerint a pénzforgalmi szolgáltató köteles a felszámításra kerülő díjakat arányosítani és kizárólag azon szolgáltatások után számíthat fel díjat, amelyet az ügyfél ténylegesen igénybe vett, illetve a pénzforgalmi szolgáltató teljesített. Azon időszakra nézve, amikor a szolgáltatást az ügyfél már nem vett igénybe (pl. bankkártya használat nem
37
történik stb.), már nem számítható fel díj és emiatt a teljes időszakra (hónap, év stb.) felszámítandó díjat arányosítani kell. A Pft. 17.§ (7) bekezdés szerint a keretszerződés megszűnése esetén az elszámolást a felmondással egyidejűleg vagy, ha a felek a keretszerződésben felmondási időt kötöttek ki, a felmondási idő utolsó napjáig kell az elszámolást teljesíteni. Az elszámolás, mint minden szerződéses jogviszony esetén a felek közötti jogviszonyt lezáró elszámolásnak kell lennie. A keretszerződésen alapuló követelések, tartozások rendezését és egyéb – a szolgáltatástól függő - intézkedések (pl. bankkártya esetén a kártya leadása, kódok letiltása) megtételét jelenti. Az elszámoláskor a pénzforgalmi szolgáltató az általa meghatározott módon (pl. papíron, bizonylaton) ad tájékoztatást az ügyfélnek a jogviszony lezárásakor tett intézkedésekről és a számlaegyenlegről. Az időtartamokat nem napokban, hanem hónap(ok)ban határozza meg a jogalkotó. Az ebből adódó problémát pedig azzal rendezi, hogy a határidő lejáratának napját azon napban jelöli meg, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a hó utolsó napja.
A keretszerződés tartalmi elemei A Pft. tételesen felsorolja a keretszerződés kötelező tartalmi elemeit (14. §). Ezen elemeken kívül, illetve a kötelező elemek pontos és egyértelmű tartalmának meghatározása érdekében a Pft. lehetővé tesz a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél megállapodásával kialakított rendezést is, mégpedig alapvetően kétféle módon: kifejezett felhatalmazással, illetve célszerűségi megfontolások alapján. KIFEJEZETT FELHATALMAZÁS ALAPJÁN Pft. 4. § (2) – gyakoribb, részletesebb, vagy keretszerződésben meghatározottól eltérő távközlő eszköz használatával tájékoztatás nyújtásáért ellenérték Pft. 10. § (1) ab ) – ügynök címe ac) egyéb kapcsolattartás címe, ba) a szolgáltatás jellemzői, bc) a jóváhagyás és visszavonása módja termékenként/szolgáltatásonként/csatornánként, bd) + MNB Rendelet 5. § megbízás átvétele, befogadása, teljesítése: fogalom-meghatározás időpontok (kezdő és záró), aznapi teljesítésre és értéknapra teljesítés időtartama termékenként/szolgáltatásonként/csatornánként bf) értékhatár a készpénz-helyettestő fizetési eszközök körében, ca) valamennyi jutalék, díj vagy egyéb fizetési kötelezettség cb) referencia-kamatláb, egyéb kamatláb, árfolyam alkalmazása, cc) referencia árfolyam és referencia-kamatláb változásának azonnali alkalmazása, da) a kapcsolattartás módja, eszközök, műszaki követelmények,
38
db) tájékoztatási kötelezettség rendelkezésre bocsátásának módja, gyakorisága, ea) bejelentési kötelezettség, ea) készpénz-helyettesítő biztonságos kezelésének kötelezettsége, eb) zárolási lehetőség, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén, ec) felelősségi szabályok (fizető fél és pénzforgalmi szolgáltató), ed) jóvá nem hagyás esetén tájékoztatási kötelezettség, ee) teljesítési felelősség (49-51. §§-ok alapján), fa) szerződésmódosítás elfogadásának feltétele (10.§ (1) bek. fa) pontja fb) szerződés időtartama, fc) ügyfél felmondási joga és következményei, g) jogorvoslat, jogválasztás, gb) jogviták peren kívüli elintézésének fórumai Pft 14. § (1) bek. k) szerződés feltételek rendelkezésre bocsátásának módja, gyakorisága, k) ügyfelet megillető tájékoztatási jog (11. § és 22. § alapján) p) visszafizetési feltételek (46. és 47. §) v) adatkezelési, adattovábbítási jogosultság és szabályok a készpénzhelyettesítő fiz. eszközökkel kapcsolatos visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából esetén, KIVÉTEL: Teljesítés időtartama + költségek ha nem EGT-állam területén van a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye vagy a teljesítés nem EGT-állam pénznemében történik. Pft 15. (4) kamatláb és átváltási árfolyam egyoldalú változtatása, ha referencia-árfolyamot, ill. referencia-kamatlábat alkalmaznak. Pft 15. § (5) tájékoztatás a kamatláb változásáról – gyakoriság és mód rögzítése. Pft 17. (1) felmondási idő kikötése, max. 1 hónap lehet az ügyfél felmondása esetén, Min. 2 hónap lehet a pénzforgalmi szolgáltató felmondása esetén KIVÉTEL: súlyos vagy ismételt szerződésszegés az ügyfél részéről Pft 19. § (1) bek rendelkezési jog szabályai (3) bek. rendelkezési jog korlátozása Pft 21. (1) bek. jognyilatkozat a fizetési megbízásra – Pft 21. (1) bek. előzetes tájékoztatás a 22. § szerint, ha az ügyfél kéri – a kérelem formája, a teljesítés módja (pl. a honlapon, Call Centerben, bankfiókban). Pft 24. § (1) bek. utólagos tájékoztatás időpontja, módja Pft 24. (2) bek. a fizető fél utólagos tájékoztatása papír alapon min. havonta egyszer, ha kéri a fogyasztó ügyfél Pft 26.§ és Pft 27. § : kedvezményezett utólagos tájékoztatása papír alapon min. havonta egyszer, ha kéri a fogyasztó ügyfél
39
Pft 34. (2) bek. visszavonás díja, Pft 36. § (4) bek. – mi köze hozzá a bankoknak? Pft 37. § (1) jóváhagyás – utólagosan,? (2) ennek módja, tartalma, (időkorlátja?) Pft 38. § (4) bek – terhelési nap megállapítása Pft 38. § (5) bekezdés Pft 39. (1) bek . jóváhagyás értékhatárhoz kötve készpénz-helyettesítő fiz. eszköz használata körében Pft 39.§ (2) – (5) bek. – letiltás Pft 41. § (2) bek – azonosítók átadásának módja Pft 46. § - a fizetési műveletről a keretszerződésben szabályozottak, ide értve a fizetési művelet körülményeit is (6) bek. Pft 46. § (5) bek. – automatikus visszatérítés (7) bek. CÉLSZERŰSÉG OKÁN FOLYAMATOK részletes, elemi eseményekre, tevékenységekre bontott szabályozása– előzetes tájékoztatás utólagos tájékoztatás szerződéskötés – szerződés módosítása – szerződés megszűnése és megszüntetése keretszerződés egyedi szerződés átadás, átvétel, befogadás, teljesítés (és részelemei átutalás, illetve beszedés esetén) – rá háruló feladatok (Rendelet 5.§ (1) bek. o rögzítés (Pft 43. (1) bek. o jóváhagyás o visszavonás o továbbítás (Rendelet 5.§ (6) bek.) o visszautasítás (Rendelet 5. § (6). bek.
helyesbítés o kérelem benyújtása (formátum, időtartam) 40
o pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségei, határidő (megvizsgálás, ehhez szükséges ügyfél-eljárás, döntési rend)
visszatérítés o jóvá nem hagyott fizetési művelet esetén o jóváhagyott fizetési művelet esetén (46. §) o hibás teljesítés esetén (49. §) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz o kibocsátása, o használata, o művelet jóváhagyása, jóvá nem hagyása (pl. azonosító hibátlan megadása, vagy ha SMS-üzenetre nem jelentkezik, a bankkártya nincs aláírva, stb. már bizonyítja a jóváhagyást, önmagában a használat nem bizonyítja – Pft 43. (2) bek.) o letiltása
6. § (2) bek Jóváhagyás formája, időpontja, tartalma, mi minősül jóváhagyott fizetési műveletnek készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetében (csatornánként) 8. § (2) – tájékoztatási kötelezettség okán nyelv meghatározása, 10. § (1) bek. 17. § (4) bek – az ügyfél súlyos vagy ismételt szerződésszegésének esetei az azonnali hatályú felmondás megalapozásához Pft 25. § (3) bek. – összeg nagyságának ellenőrzéséről tájékoztatás (elérés módja, helye, stb.) Pft 28. § - mi minősül már megkapott v. keretszerződés alapján majd megkapandó tájékoztatásnak – készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén Pft 34. § - nem lakossági, illetve mikrovállalkozás ügyfél esetére eltérő szabályozás Pft 35. § (2) bek. Pft 40. § - részletes szabályok a készpénz-helyettesítő fizetési eszközről Pft 42. „ (2) bek. – helyesbítés jogának időtartama – esetleg csatornánként, szolgáltatásonként, Pft 44. § o a kártérítés vonatkozásában az igazolt kárra vonatkozó megtérítési kötelezettség rögzítése, felsorolva, hogy milyen igazolások szükségesek, o a fizetési művelet összegének meghatározása, o a terhelés előtti állapot helyreállítására vonatkozó szabályok (nyilvánvalóan nem kell a terhelés utáni jóváhagyott terheléseket és jóváírásokat is törölni), o a haladéktalan eljárásban érdemes különbséget tenni a jóváírás és a kártérítés teljesítésének „haladéktalan” kötelezettsége között. Pft 45. § - jóváhagyott és jóvá nem hagyott fizetési művelet
41
Pft 46. § (7) bek. Pft 48. § (6) bekezdés Pft 49. § (1) bek. – bizonyítottság esetei Pft 55. § A felelősség alóli mentesülés szabályainak részletezése (pl. pénzmosás elleni jogszabály)
42
IV. Előzetes tájékoztatás, utólagos tájékoztatás Általános rendelkezések az előzetes és az utólagos tájékoztatással kapcsolatban A Pft. meghatároz előzetes és utólagos tájékoztatási kötelezettséget. A pénzforgalmi szolgáltató az előzetes tájékoztatási kötelezettségének eleget tehet azzal, ha a Pft. 10. §-ban foglaltakat beépíti a keretszerződésbe (üzletszabályzatba, általános szerződési feltételekbe). 21/2006-os Rendelet szabályozta a bankszámla-kivonat tartalmi elemeit. Tekintettel arra, hogy a tájékoztatás szabályai és tartalmi követelményei átkerültek a Pft.-be, ezért ilyen vonatkozású szabályok nem szerepelnek a Rendeletben. A szerződés megkötését megelőző és a szerződést megkötését követő tájékoztatásról a PFT II. Fejezet 3. § - 12. §, 23. § - 27.§ rendelkeznek. Előzetes tájékoztatásnak hogyan tehet eleget a Bank: A Bank eleget tesz a PFT szerinti előzetes tájékoztatási kötelezettségének, amennyiben a PFT 10. §-ban meghatározott tájékoztatást a Keretszerződésben helyezi el, és a Keretszerződést átadja az ügyfél számára a Keretszerződés aláírását megelőzően. Keretszerződés alatt értendő: egyedi szerződés (így a bankszámlaszerződés, bankkártya-szerződés, egyéb a bankszámlához kapcsolódó bankszolgáltatási szerződés), az összes vonatkozó üzletszabályzat (pl.: általános szerződési feltételek, pénzforgalmi szolgáltatásról szóló általános szerződési feltételek, bankkártya szolgáltatásról szóló általános szerződési feltételek, kondíciós listák, hirdetmények, banki formanyomtatványok, teljesítési rendek). A pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendő díjak, költségek és fizetési kötelezettségek vonatkozásában hogyan tehet eleget a Bank az előzetes tájékoztatási kötelezettségének: A Kondíciós Lista és a Hirdetmény szerepe nem változik a jövőben a Pft. hatályba lépésével. Így ha a Bank az ügyfél által fizetendő díjakat, költségeket és fizetési kötelezettségeket Kondíciós Listában és/vagy Hirdetményben rögzíti, akkor eleget tesz a Pft. 10. §-ban meghatározottaknak.
Árfolyammal kapcsolatos tájékoztatás A 2009. november 01-től hatályos pénzforgalmi szabályozás fontos része az árfolyamra vonatkozó, viszonylag nagy számú rendelkezés, amelyet a Pft. tartalmaz, az alábbiak szerint:
Jogszabályokban található szabályozások. A Pénzforgalmi törvény
43
Fogalom-meghatározások 2. §
5. értéknap: az a nap, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla javára vagy a fizetési számla terhére elszámolt pénzösszeg utáni kamatszámítás szempontjából figyelembe vesz, 23. referencia-árfolyam: pénzforgalmi szolgáltató által közzétett vagy a nyilvánosság számára hozzáférhető pénznemek közötti mindenkori átváltási árfolyam,
Az ügyfelek tájékoztatásának, szerződéskötésének és szerződésmódosításának közös szabályai 6. § (1) Ha a fizetési művelethez kapcsolódó pénznemek közötti átváltásra a fizetési megbízás megadása előtt kerül sor, és a pénznemek közötti átváltás a fizetés helyén vagy a kedvezményezett által történik, a pénznemek közötti átváltást végző köteles tájékoztatni a fizető felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően az alkalmazandó átváltási árfolyamról és valamennyi ehhez kapcsolódó díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a pénznemek közötti átváltást a fizető félnek jóvá kell hagynia.
Keretszerződés Szerződéskötést megelőző tájékoztatás 10. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet: c) az ellenszolgáltatásra vonatkozóan: cb) a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazandó kamatlábakról és átváltási árfolyamokról, vagy referencia-kamatláb és referencia-árfolyam alkalmazása esetén a tényleges kamat kiszámításának módjáról, és a referencia-kamatláb vagy átváltási árfolyam megállapításának időpontjáról, indexéről vagy alapjáról, valamint cc) erre vonatkozó megállapodás esetén - a 15. § (4) bekezdésével összhangban - a referenciakamatláb vagy referencia-árfolyam változásának azonnali alkalmazásáról és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségéről;
Szerződés formai és tartalmi követelményei 14. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés tartalmazza i) a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási árfolyamokat, vagy referencia-kamatláb és referencia-árfolyam alkalmazása esetén a tényleges kamat kiszámításának módját, és a referencia-kamatláb vagy átváltási árfolyam megállapításának időpontját, indexét vagy alapját és nyilvánosságra hozatalának helyét; valamint erre vonatkozó megállapodás esetén - a 15. § (4) bekezdésével összhangban - a referencia-kamatláb vagy referencia-árfolyam változásának azonnali alkalmazását és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget,
Szerződés módosítása és megszüntetése 15. § (4) A kamatláb vagy átváltási árfolyam módosítására a (2) bekezdés szerinti értesítés nélkül és azonnal is sor kerülhet, ha a felek ezt a lehetőséget a keretszerződésben kikötötték, és a változások a 10. § c) pontjának cb) pontjában meghatározott referencia-kamatlábon vagy referencia-árfolyamon alapulnak. (5) A pénzforgalmi szolgáltató a kamatláb változásáról az ügyfelet a 8. §-ban és a 9. §-ban meghatározott módon köteles tájékoztatni kivéve, ha a keretszerződés szerint abban állapodtak meg, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a tájékoztatást az ügyfél részére
44
meghatározott gyakorisággal és módon adja meg. A kamat vagy árfolyam ügyfél számára előnyös változása esetén a pénzforgalmi szolgáltatót tájékoztatási kötelezettség nem terheli.
Utólagos tájékoztatás 23. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésen alapuló fizetési megbízás alapján a fizető fél számlájának megterhelését követően, vagy ha a fizető fél a fizetést nem a fizetési számlán keresztül bonyolítja, a fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni: d) a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint
Egyszeri fizetési megbízás Előzetes tájékoztatás d) a pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési művelet teljesítése során alkalmazandó tényleges vagy referencia-árfolyamról. Utólagos tájékoztatás 32. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató az egyszeri fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni: d) a pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint Kedvezményezett tájékoztatása 33. § (1) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési művelet teljesítését követően a következő adatokról köteles a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni: d) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója által a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint
Fizetési műveletek helyesbítése, a felelősségi és kárviselési szabályok 46. § (1) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója visszatéríti a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által jóváhagyott fizetési művelet összegét, ha: a) a jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, és b) a fizetési művelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott helyzetben ésszerűen elvárható volt. (4) A fizető fél nem hivatkozhat az (1) bekezdés b) pontjára a pénznemek közötti átváltással kapcsolatosan, ha az átváltás során a 31. § (1) bekezdésének d) pontjában vagy a 10. § (2) bekezdése c) pontjának cb) alpontjában foglaltak szerint referencia-árfolyam alkalmazására került sor. 52. § Az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója felel az általa nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési műveletért felszámított díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség megtérítéséért, és a kamatbevétel elmaradásáért.
Sorbaállítás 60. § (2) A hatósági átutalás és átutalási végzés alapján teljesített átutalás teljesítése során a hatósági átutalási megbízásban és az átutalási végzésben szereplő pénznemmel azonos pénznemben vezetett fizetési számlát kell figyelembe venni, ha a fizető fél rendelkezik ilyen pénznemben vezetett fizetési számlával. Ha a fizető fél nem rendelkezik ilyen pénznemben vezetett fizetési számlával vagy az azonos pénznemben vezetett fizetési számlán nem, vagy csak részben volt fedezet, akkor a forintban, majd az egyéb pénznemben vezetett fizetési számlát kell figyelembe venni. Pénznemek közötti átváltás esetén a terhelést végző pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett - a pénzforgalmi számla megterhelésének napján érvényes - devizavételi árfolyamot kell alkalmazni.
45
(3) A terhelést végző pénzforgalmi szolgáltató által nem jegyzett pénznemre szóló, hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés esetén e fizetési megbízást forintban kell teljesíteni. A forintra történő átváltást a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a terhelés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni. Speciális szabály: 6.§ (1) bek. 6. § (1) Ha a fizetési művelethez kapcsolódó pénznemek közötti átváltásra a fizetési megbízás megadása előtt kerül sor, és a pénznemek közötti átváltás a fizetés helyén vagy a kedvezményezett által történik, a pénznemek közötti átváltást végző köteles tájékoztatni a fizető felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően az alkalmazandó átváltási árfolyamról és valamennyi ehhez kapcsolódó díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a pénznemek közötti átváltást a fizető félnek jóvá kell hagynia.
A Rendelet: Kizárólag a konverzió körében tartalmaz rendelkezéseket (pl. 10. § (4) bek.,16. § (1) bek., 40. §. ). Egyebek: Mi a teendő, ha az ügyfél olyan fizetési megbízást ad be a Bankba, amelyre a Bank nem jegyez árfolyamot? Amennyiben az ügyfél által adott fizetési megbízás olyan devizában van, amelyre a Bank nem jegyez árfolyamot, akkor a Bank és az ügyfél egyedi megállapodásban rögzítheti az erre vonatkozó eljárásrendet. A külön megállapodási lehetőséget érdemes üzletszabályzatban rögzíteni. Amennyiben a Bank nem kíván olyan fizetési megbízást teljesíteni, amelynek kapcsán nem jegyez árfolyamot, akkor ezt a fizetési megbízás típust érdemes kizárni az üzletszabályzatban. Kártyatársaság által alkalmazott árfolyamról szóló tájékoztatás: Előzetesen – ahogy az korábban is rögzítésre került – az árfolyam-képzés módjáról, utólagosan a ténylegesen alkalmazott árfolyamról érdemes tájékoztatni az ügyfelet. A Pft.10.§-a arról rendelkezik, hogy a pénzforgalmi szolgáltató által alkalmazott árfolyamot kell a tájékoztatásnak tartalmazni
Összegzés: Jelentőségére tekintettel célszerű a keretszerződésben részletesen meghatározni az árfolyamokkal kapcsolatos feltételeket, szabályokat.
46
Tájékoztatás díjakról, költségekről, egyéb fizetési kötelezettségekről Mi a teendő, ha a Bank nincs birtokában az összes, ügyfél által fizetendő díjnak, költségnek, egyéb fizetési kötelezettségnek? Érdemes üzletszabályzatban rögzíteni, hogy a Bank csak azokról a díjakról, költségekről, egyéb fizetési kötelezettségekről tud tájékoztatást adni az ügyfél számára előzetesen, amelyről információja van. Pft 7. § (2) bekezdése kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy mi ennek a rendelkezésnek megfelelő tájékoztatási mód? Többféle megoldás is létezik: a 7. § (2) bekezdésben meghatározott külön díj fizetésének lehetősége rögzíthető Kondíciós Listában, üzletszabályzatban, a bankkártya elfogadó-hellyel kötött szerződés alapján kötelezni lehet az elfogadóhelyet a nevezett külön díj feltűntetésére a POS terminál mellett, vagy valahol másutt az elfogadóhely területén. Az adott fizetési megbízás teljesítéséhez szükséges adatokról vagy egyedi azonosítóról, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatáról és a használatára vonatkozó fizetési műveleti értékhatárról szóló tájékoztatás: Érdemes üzletszabályzatban rögzíteni azt az adattartalmat, amelyet a Bank elvár egy adott fizetési megbízás teljesítéséhez. Érdemes azt is üzletszabályzatban vagy kondíciós listában rendezni, hogy a Bank milyen készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos használati szabályokat fűz az adott készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz, illetve hogy hogyan (milyen formában) adható készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos limit.
Összefoglaló táblázat a tájékoztatási elemek lehetséges elhelyezéséről Jogszabályi előírás
Hol (milyen dokumentumban) célszerű megjeleníteni az alábbi tájékoztatásokat
10. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a következő ÜZLETSZABÁLYZAT/ adatokról tájékoztatja az ügyfelet: ÁSZF a) a pénzforgalmi szolgáltatóra vonatkozóan: aa) a pénzforgalmi szolgáltató cégnevéről és székhelyéről, ab) a pénzforgalmi szolgáltató – az ügyfél lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkező – fióktelepének vagy ügynökének címéről,
47
ÜZLETSZABÁLYZAT/ ÁSZF
ac) ügyféllel való egyéb kapcsolattartás (ideértve az elektronikus levelezést) címéről, valamint
ÜZLETSZABÁLYZAT/ ÁSZF
ad) a pénzforgalmi szolgáltató cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyilvántartásba vételi számáról, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által kiadott tevékenységi engedély számáról, vagy törzskönyvi nyilvántartási számáról;
ÜZLETSZABÁLYZAT
b) a szolgáltatásra vonatkozóan: ba) a szolgáltatás lényeges jellemzőiről,
ÜZLETSZABÁLYZAT
bb) azokról az adatokról vagy egyedi azonosítóról, amelyek a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek,
ÜZLETSZABÁLYZAT
bc) a fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módjáról,
ÜZLETSZABÁLYZAT
bd) a fizetési megbízás átvételének időpontjáról és esetlegesen a pénzforgalmi szolgáltató általi tárgynapi teljesítésre történő befogadás végső időpontjáról,
ÜZLETSZABÁLYZAT/T ELJESÍTÉSI REND
be) a szolgáltatás teljesítésének időtartamáról, valamint
ÜZLETSZABÁLYZAT/T ELJESÍTÉSI REND ÜZLETSZABÁLYZAT/ Kondíciós Lista
bj) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatára vonatkozó fizetési műveleti értékhatár lehetőségeiről; c) az ellenszolgáltatásra vonatkozóan: ca) tételesen a pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendő valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről,
Kondíciós Lista
ÜZLETSZABÁLYZAT/ cb) a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazandó kamatlábakról és átváltási Kondíciós Lista árfolyamokról, vagy referencia-kamatláb és referenciaárfolyam alkalmazása esetén a tényleges kamat kiszámításának módjáról, és a referencia-kamatláb vagy átváltási árfolyam megállapításának időpontjáról, indexéről vagy alapjáról, valamint cc) erre vonatkozó megállapodás esetén – a 15. § (4) bekezdésével összhangban – a referencia-kamatláb vagy referencia-árfolyam változásának azonnali alkalmazásáról és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségéről;
48
ÜZLETSZABÁLYZAT
d) a kapcsolattartásra vonatkozóan: da) a kapcsolattartás módjáról, ideértve az ügyfél által használt azon eszközök műszaki követelményeit is, amely útján a pénzforgalmi szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz,
ÜZLETSZABÁLYZAT
db) a pénzforgalmi szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének és a szerződési feltételek rendelkezésre bocsátásának módjáról és gyakoriságáról,
ÜZLETSZABÁLYZAT
dc) a szerződéskötés és a szerződés fennállása alatti kapcsolattartás nyelvéről, valamint
ÜZLETSZABÁLYZAT –
dd) az ügyfelet megillető, a 11. §-ban meghatározott tájékoztatáshoz való jogáról;
ÜZLETSZABÁLYZAT
e) a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan: ea) az ügyfélnek a 40. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségéről és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeiről,
ÜZLETSZABÁLYZAT
eb) erre vonatkozó megállapodás esetén a pénzforgalmi szolgáltatót megillető, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó zárolási lehetőségéről,
ÜZLETSZABÁLYZAT
ec) a fizető felet terhelő, a 45. §-ban meghatározott felelősségi szabályokról,
ÜZLETSZABÁLYZAT
ed) az ügyfelet terhelő, a 42. § (1) bekezdésében meghatározott, jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetési műveletre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről és a jóvá nem hagyott fizetési műveletekre vonatkozó pénzforgalmi szolgáltatói felel ősségről,
ÜZLETSZABÁLYZAT
ee) a pénzforgalmi szolgáltatónak a fizetési művelet teljesítéséért a 49-51 . §-ban meghatározott felelősségéről, valamint ef) a 45. §-ban és a 46. §-ban meghatározott visszafizetési feltételekről;
ÜZLETSZABÁLYZAT
f) a keretszerződés módosítására és megszüntetésére vonatkozóan: fa) arról, hogy a 15. § szerinti szerződésmódosítást az ügyfél részéről csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni,
ÜZLETSZABÁLYZAT
49
ha annak hatálybalépése előtt a pénzforgalmi szolgáltatót nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el, fb) a szerződés időtartamáról, valamint
ÜZLETSZABÁLYZAT
fc) az ügyfelet megillető, a keretszerződésre vonatkozó felmondási jogról és annak következményeiről;
ÜZLETSZABÁLYZAT
g) a jogorvoslatra vonatkozóan: ga) a jogválasztásról, a kizárólagos hatáskör és illetékesség kikötéséről, valamint
ÜZLETSZABÁLYZAT
gb) a szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésére ÜZLETSZABÁLYZAT rendelkezésre álló fórumokról.
50
V. Teljesítési határidők és lebonyolítási szabályok Új fogalmak/alkalmazási előírások a szabályozásban A szabályozásban új fogalmak, illetve az alkalmazások (teljesítés) tekintetében új előírások kerültek bevezetésre: Különös figyelmet kell fordítaniuk a pénzforgalmi szolgáltatóknak e fogalmaknak értelmezésére és az előírások szerinti definiálására. Nagyon fontos kiemelni, hogy a Pft. és a Rendelet ebben a vonatkozásban is és különösen a teljesítési határidők és a lebonyolítási szabályok körében egymást kiegészítő szabályozást, rendelkezéseket tartalmaz. A teljesítési rend értelmezésekor figyelelmbe veendő legfontosabb fogalmak EGT-n belüli fizetési művelet: A definícióból következik, hogy amennyiben a fizetési műveletben EGT tagállamok pénznemén kívüli devizanem is érintve van, akkor a fizetési művelet már nem számít EGT-n belülinek - pl. USD számla terhére adott EUR átutalási megbízás, amelynél a kedvezményezett számla németországi banknál vezetett számla vagy akár ugyanazon bankon belüli átvezetés, átutalás, amennyiben nem EGT- állami devizanem is szerepel a feldolgozásban, nem minősül EGT-n belüli fizetési műveletnek. - Figyelem: Lichtenstein miatt a CHF-et EGT-állam devizanemnek kell tekinteni. Munkanap (Pft. 2.§ 18. pont): A definíció nem a teljesítésre, hanem a „teljesítés céljából történő „nyitvatartás”-ra hivatkozik, ami lehet bármilyen olyan magatartás, cselekmény, amely szükséges egy adott fizetési művelet teljesítéséhez. Nem szükségszerűen kötődik sem a munkaidőhöz, sem a bank vagy a fiókok nyitvatartási idejéhez. A fizetési művelet jellemzőinek (úgymint befogadási csatorna, termék, devizanem, fizetési mód, alkalmazott elszámolási rendszer stb.) figyelembe vételével lehetséges, hogy akár ugyan arra a naptári napra többféleképpen legyenek a munkanapok (valamint a munkanap záró időpontok és a végső benyújtási/átvételi illetve befogadási határidők) meghatározva. Megbízás átvétele: Ez a fogalom definícióként nem, de alkalmazott fordulatként több helyen is megjelenik. Nem tekinthető a beérkezéssel teljesen egyenrangú kifejezésnek, inkább a benyújtással azonosítható. Jogkövetkezmények vannak hozzá kötve, tehát többet jelent a megbízási üzenetnek a pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő fizikai beérkezésénél. A megbízás feldolgozásához kapcsolódóan már bizonyos fokú érdemi tevékenységet is feltételez, de nem fűződik hozzá a befogadás joghatálya. Befogadás: A befogadást a Rendelet külön definícióként nem határozza meg de az 5. §-ban használja és értelmezi.
51
Teljesítés: Nincs definiálva/részletezve, hogy mi a teljesítés, csak a pénzforgalmi szolgáltatóra háruló feladatokat rögzíti a Rendelet – általánosan. .Ami nagyon fontos: a Rendelet a teljesítési határidőt az ügyfél szempontjából határozza meg. Munkanap záró időpontja (R 2.§ 5. pont): A definíció alapján egyértelműen értelmezhető az, hogy a fizetési művelet jellemzőinek (úgymint befogadási csatorna, termék, devizanem, fizetési mód, alkalmazott elszámolási rendszer stb.) figyelembe vételével akár ugyan arra a naptári napra többféleképpen legyenek a munkanapok (valamint a munkanap záró időpontok és a végső benyújtási/átvételi határidők) meghatározva. Ebből következik, hogy nem szükségszerűen kötődik sem a munkaidőhöz sem a bank vagy a fiókok nyitvatartási idejéhez. Terhelési nap: Az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az által a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.(Rendelet (2) bek. 10. pontja) Értéknap: amelynek alapján lehetségessé válik elkülönítetten kezelni az összeg rendelkezésre bocsátás (jóváírás napja) és az összeg kamatozás szempontjából történő figyelembe vétel napját. Rendelkezésre bocsátás: Ez a fordulat nem található a definíciók között, hasonlóan a jóváírási naphoz (míg a terhelési nap igen), de a terhelési nap definíciójából értelmezhetőek ezek a fogalmak és lényegében azonosnak tekinthetőek. Azaz rendelkezésre bocsátás alatt lehet érteni azt a (munka)napot, amelyen az elszámolt összeg a követelést növeli a kedvezményezett fizetési számláján, tehát fedezetet biztosíthat fizetési megbízás teljesítésére. Haladéktalanul: Ez a fordulat nem található a definíciók között. Tekintettel a jogalkotók „deregulációs” törekvéseire és arra, hogy az új szabályozási struktúrában több minden résszabályozást a szerződő felekre kívánnak bízni, ezt is szükséges megfelelően értelmezni a termékekre vonatkozóan. Figyelembe véve azt a jogalkotói szándékot, hogy az ügyfélpénzek lehetőleg minél kevesebb időt töltsenek az ügyfelek rendelkezési hatáskörén kívül, a „haladéktalan” rendelkezésre bocsátást - tehát azt az indokolható, elvárható időtartamot, ami alatt a tételek feldolgozása a legkorábban elkezdődik az alábbiak figyelembe vétele mellett célszerű értelmezni:, • a fizetési mód, termék és a vonatkozó bankközi, piaci működések jellege, • az elszámolási kör jellemzői, • a pénzforgalmi szolgáltató által meghatározott cut off time-ok, • a pénzforgalmi szolgáltató által szükséges feldolgozási (technikai is) lépéseknek a figyelembevétele
52
A pénzforgalmi szolgáltatók által célszerűen meghirdetendő időpontok: ¾ Rendelet 5.§ alapján Munkanap kezdő és záró időpontok, valamint az „aznapi feldolgozás”-ra (reá háruló feladatok végrehatása) vonatkozó végső benyújtási határidő; ¾ Rendelet 14.§ (4)bek. alapján az EGT-n belüli fizetési műveletekre vonatkozó munkanap kezdő és záró időpontok valamint az aznapi „átvételt” meghatározó végső átvételi határidő, amely a munkanap záró időpontját legfeljebb kettő órával megelőző időpont lehet.
Teljesítési határidők A Rendelet a teljesítési szabályokat két lépésben határozza meg: Rendelet IV. fejezet: E részek a fizetési műveletek általános szabályait tartalmazzák. A jogalkotói szándék a jelenlegi szabályozás fenntartása. Természetesen bizonyos fogalmi és logikai változásokkal találkozhatunk, amennyiben itt is meg kellett tenni a PSD implementációval együtt járó, a fogalomkészlet, a definícióhasználat stb. miatt szükséges változtatásokat. A vonatkozó fizetési műveletek mindegyike tekintetében alkalmazhatóak e részek rendelkezései, amennyiben a Rendelet V. fejezet részei nem fogalmaznak meg ettől eltérő rendelkezést (pl. 10.§-ra vonatkozóan) akár szűkítő, akár kiterjesztő értelemben. Rendelet V. fejezet: Ez a fejezet különös rendelkezéseket állapít meg ¾ egyrészt szűkítő jelleggel, kifejezetten az EGT-n belüli fizetési műveletekre vonatkozóan, másrészt ¾ kiterjesztő jelleggel, amennyiben az e fejezetben leírt található néhány szabályozási részt kiterjesztően rendelkezik alkalmazni nem EGT-n belüli fizetési műveletekre is (pl. 16.§ (4-5))
Kimenő irány (fizető fél által adott megbízás végrehajtása) EGT-n kívüli fizetési forgalom tekintetében: A jogalkotói szándék a jelenlegi szabályozás fenntartása. A Rendelet 10.§ (2) bekezdése tartalmazza az ide vonatkozó szabályozást. Itt a fizető félnek a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának a fizetési művelet teljesítéséből reá háruló feladatok végrehajtásának a határideje van meghatározva. EGT-n belüli fizetési forgalom tekintetében: A Rendelet 16-19.§-ok a különböző fizetési módokra és típusokra vonatkozó határidőket rögzíti a szabályozás. Itt az összegnek a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához történő beérkezési határideje van meghatározva.
53
Bejövő irány (kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett átutalás) EGT-n kívüli fizetési forgalom tekintetében: A jogalkotói szándék a jelenlegi szabályozás fenntartása. A Rendelet 10.§ (3-4) bekezdései tartalmazzák az ide vonatkozó szabályozást. Itt a fizető félnek a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának a fizetési művelet teljesítéséből reá háruló feladatok végrehajtásának a határideje van meghatározva. EGT-n belüli fizetési forgalom tekintetében: A Rendelet 21.§-a tartalmazza az ide vonatkozó szabályozást. FONTOS! A Rendelet 16.§ (5) kiterjesztés miatt az EGT állam devizanemeiben bonyolított tranzakciók esetében akkor is alkalmazni kell, ha a megbízás nem EGT államban lévő pénzforgalmi szolgáltatótól érkezett. A szabályozás NEM TESZ KÜLÖNBSÉGET a rendelkezésre bocsátás haladéktalanságának értelmezésében a szerint, hogy a művelet során van pénznemek közötti átváltás vagy sem.
Értéknap (20. §) Az értéknap definíciója nem új a hazai pénzforgalmi szabályozásban de az új szabályozási környezetben kifejezetten külön paragrafus lett kialakítva a Rendeletben ami csak részben az EU rendeletből átvett. 20.§ értéknap alkalmazás: A paragrafus a R-nek az EGT-n belüli fizetési műveletek lebonyolításának különös szabályait tartalmazó V. fejezetében található. A paragrafus kifejezetten az definíció szerinti „értéknap” (terhelési értéknap, jóváírási értéknap= a kamatszámítás szempontjából figyelembe vett nap) alkalmazására ír elő új, eddig nem létező szabályozást. A szabályozás célja, hogy az ügyfeleket ne érhesse „kár” a tranzakciós összegeknek a terhükre vagy javukra történő elszámolása során, azaz amennyiben a bank „hasznot”, kamatot nyer az összegek után, akkor az ügyfelek felé is fizessen kamatot. A 20.§ (1-2): A terhelt vagy jóváírt összegnek a fizető fél vagy kedvezményezet fizetési számláján alkalmazott kamatszámítási időpontokra tartalmaz különös rendelkezéseket. FIGYELEM: a bekezdésekben foglalt szabályozás kiterjesztésre került (Rendelet 16.§ (4-5) az EGT területén (földrajzi kiterjesztés csak, nem devizanemre vonatkozó) átnyúló fizetési műveletekre is. A 20. § (3): Nem az EU szabályozásból átvett szöveg. Itt jeleneik meg egyedül kifejezett szabályozás a bankon belüli fizetési műveletekre vonatkozóan. A jelenleg hatályos MN rendeletben is meglévő szövegezés bekerült a Rendeletbe is. Míg jelenleg ez a szabályozás a belföldi fizetési forgalomra vonatkozik, a Rendeletben az V. fejezeten belül kifejezetten az értéknapozásra vonatkozó paragrafuson belül kapott helyet és nem vonatkozik rá semmilyen kiterjesztő hatály. A szövegezés továbbá NEM TESZ 54
KÜLÖNBSÉGET a tekintetben sem, hogy a végrehajtott művelet során van pénznemek közötti átváltás vagy sem.
A teljesítési határidők összefoglaló táblázatok A következő - az MNB által a bankközi egyeztetések során segédletként készített és Magyar Bankszövetségnek megküldött táblázatok - összefoglalják a Rendeletben rögzített „Teljesítési határidők”-et.
Fizetési számla javára más pénzforgalmi szolgáltatónál kezdeményezett fizetési műveletek Devizanem Kimenő konverzió nélkül irány Forint
euro
egyéb EGT
nem EGT
T+3 (jóváírás a kedv. pénzf. szolg. számláján)
T+4 (jóváírás a kedv. pénzf. szolg. számláján)
Indítani (rá háruló feladatok) T+1
T+3 (jóváírás a kedv. T+3 (jóváírás a kedv. nem belföld, de pénzf. szolg. pénzf. szolg. EGT számláján) számláján)
T+4 (jóváírás a kedv. pénzf. szolg. számláján)
Indítani (rá háruló feladatok) T+1
Indítani (rá háruló feladatok) T+1
Indítani (rá háruló feladatok) T+1
T+1 (jóváírás a kedv. pénzf. szolg. számláján)
Címzett helye
belföld
nem EGT
készpénzbefizetés esetén T+2 (jóváírás a kedv. pénzf. szolg. számláján)
Indítani (rá háruló feladatok) T+1
Indítani (rá háruló feladatok) T+1
Megjegyzések EGT: T+2 és T+3 teljesítési határidők 2012. január 1-től egységesen T+1 EGT: T+1 és T+ 3 teljesítési határidők papíralapú fizetési megbízás esetében: + 1 munkanap
55
Fizetési számla javára más pénzforgalmi szolgáltatónál kezdeményezett fizetési műveletek Devizanem Kimenő Konverzióval irány forint - euro
EGT- nem EGT
nem EGT
T+3 (jóváírás a kedv. T+4 (jóváírás a kedv. pénzf. szolg. pénzf. szolg. számláján) számláján)
Indítani (rá háruló feladatok) T+3
Indítani (rá háruló feladatok) T+3
euróban utazik T+3 (jóváírás a kedv. pénzf. szolg. T+4 (jóváírás a kedv. számláján) nem belföld, de pénzf. szolg. EGT forintban számláján) T+4 (jóváírás a kedv. pénzf. szolg. számláján)
Indítani (rá háruló feladatok) T+3
Indítani (rá háruló feladatok) T+3
Indítani (rá háruló feladatok) T+3
Indítani (rá háruló feladatok) T+3
Címzett helye
belföld
nem EGT
Indítani (rá háruló feladatok) T+3
egyéb EGT
Indítani (rá háruló feladatok) T+3
Megjegyzések EGT: T+3 teljesítési határidők 2012. január 1-től egységesen T+1 EGT: T+1 és T+ 3 teljesítési határidők papíralapú fizetési megbízás esetében: + 1 munkanap A kedvezményezett számlája javára beérkezett összeg rendelkezésre bocsátása Bejövő irány
Devizanem konverzió nélkül Forint
Küldő helye
belföld
EGT
nem EGT
euro
nem EGT legkésőbb a kedv. pénzf. kedv. pénzf. szolgáltató kedv. pénzf. kedv. pénzf. szolgáltató számláján való szolgáltató számláján szolgáltató számláján számláján való jóváírást való jóváírást követően való jóváírást követően jóváírást követően követő haladéktalanul haladéktalanul haladéktalanul munkanap legkésőbb a kedv. pénzf. kedv. pénzf. szolgáltató kedv. pénzf. kedv. pénzf. szolgáltató számláján való szolgáltató számláján szolgáltató számláján számláján való jóváírást való jóváírást követően való jóváírást követően jóváírást követően követő haladéktalanul haladéktalanul haladéktalanul munkanap legkésőbb a kedv. pénzf. kedv. pénzf. kedv. pénzf. kedv. pénzf. szolgáltató szolgáltató szolgáltató számláján szolgáltató számláján számláján való számláján való való jóváírást követően való jóváírást követően jóváírást követően jóváírást haladéktalanul haladéktalanul haladéktalanul követő m.nap
56
egyéb EGT
A kedvezményezett számlája javára beérkezett összeg rendelkezésre bocsátása Bejövő irány
Devizanem
Küldő helye
Konverzióval EGT (forint is) pénznemek közötti
EGT (forint is) - nem EGT közötti nem EGT közötti
belföld
kedv. pénzf. szolgáltató számláján való jóváírást követően haladéktalanul
legkésőbb a kedv. pénzf. szolgáltató számláján való jóváírást követő munkanap + 2
legkésőbb a kedv. pénzf. szolgáltató számláján való jóváírást követő munkanap + 2
EGT
kedv. pénzf. szolgáltató számláján való jóváírást követően haladéktalanul
legkésőbb a kedv. pénzf. szolgáltató számláján való jóváírást követő munkanap + 2
legkésőbb a kedv. pénzf. szolgáltató számláján való jóváírást követő munkanap + 2
nem EGT
kedv. pénzf. szolgáltató számláján való jóváírást követően haladéktalanul
legkésőbb a kedv. pénzf. szolgáltató számláján való jóváírást követő munkanap + 2
legkésőbb a kedv. pénzf. szolgáltató számláján való jóváírást követő munkanap + 2
Közvetlen készpénzbefizetés a fizetési számla javára a számlavezetőnél, a számla pénznemében esetében a számlán való jóváírás és rendelkezésre bocsátás Devizanem számlatulajdonos forint Euro egyéb EGT nem EGT minden ügyfél
átvételt követően haladéktalanul
fogyasztó, mikrovállakozás
átvételt követően haladéktalanul
Egyéb ügyfél
átvételt követő munkanapon
forint
eltérő megállapodási lehetőség
nincs szabályozva
Fizetési számlával nem rendelkező ügyfél javára beérkezett összeg rendelkezésre bocsátása, vagy az átvételi lehetőség biztosítása Devizanem Euro egyéb EGT nem EGT
legkésőbb az átvételt követő munkanapon
legkésőbb az átvételt követő munkanapon
57
eltérő megállapodási lehetőség
nincs szabályozva
Összegzés Minden pénzforgalmi szolgáltatónak saját magának kell eldöntenie, hogy a jogszabályban foglaltaknak való megfelelést milyen módon kívánja megvalósítani, figyelembe véve a termék és saját technikai, folyamati sajátosságait.
Költségviselés (Pft 36.§) és az Összeg védelme (R 15.§) A két jogszabályhely által meghatározott helyzet, hogy az EGT-n belüli fizetési műveletek esetén (1) a fizető fél és a kedvezményezett kizárólag a saját pénzforgalmi szolgáltatója által meghatározott díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség terheli továbbá (2) az átutalandó összegből sem a fizető fél, sem a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója, sem a pénzforgalmi szolgáltatók által bevont közvetítők nem vonhatnak le semmiféle díjat, költséget a fizetési művelet összegéből, a bruttó elszámolás elve kell, hogy érvényesüljön. E szabályozás kizárja a „BEN” költségopció alkalmazását. (3) Az 1. pontban meghatározott előírástól eltérést tesz lehetővé a jogszabály, amennyiben a fizetési művelethez pénznemek közötti átváltás kapcsolódik. E szabályozás megengedi az „OUR” költségopció alkalmazását és egyúttal lehetővé teszi a az ilyen címen felmerülő költség fizető félre terhelését. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának nem kötelessége vizsgálni a beérkezett fizetési megbízásban alkalmazott OUR költségopció jogszerűségét. A fenti alapszabálytól kétoldalú megállapodás keretében el lehet térni. Amennyiben a kedvezményezett és pénzforgalmi szolgáltatója megállapodnak egymással arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a jóváírandó összegből levonhatja saját díját, akkor abban az esetben a pénzforgalmi szolgáltató köteles a kedvezményezettet külön is tájékoztatni a fizetési művelet teljes összegéről és az abból levont jutalékokról, díjakról, költségekről. Abban az esetben, ha megállapodás hiányában a jutalék, költség mégis levonásra került a fizetési művelet összegéből, akkor a fizető fél által kezdeményezett fizetési művelet esetén a fizető fél bankja, kedvezményezett által kezdeményezett megbízás esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója köteles biztosítani a teljes összeg kedvezményezett számára történő biztosítását. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a kötelezettsége ilyen esetben (BEN költségopcióval és levonással érkezett összeg), hogy a hozzá ténylegesen beérkezett összeget a kedvezményezett rendelkezésére bocsássa. Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy mely esetekben milyen költségmegosztási, bekérési lehetőségek vannak azonos devizás, konverzió nélküli, illetve konverziós megbízások esetén.
58
Rövidítések: • SHA (share) – a fizetési megbízás teljesítése során felmerült költségek közül a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójánál felmerült költségeket a fizető fél, míg a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójánál felmerülő költségeket a kedvezményezett viseli. • OUR - a fizetési megbízás teljesítése során mind a fizető fél mind kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójánál felmerült költségeket a fizető fél viseli • BEN - a fizetési megbízás teljesítése során mind a fizető fél mind kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójánál felmerült költségeket a kedvezményezett viseli
Fizetési művelet költségviselési lehetőségei Devizanem konverzió nélkül
Címzett helye
Kimenő irány Forint SHA
euro SHA
egyéb EGT SHA
nem EGT SHA,OUR,BEN
nem belföld, de SHA EGT
SHA
SHA
SHA,OUR,BEN
nem EGT
SHA,OUR,BEN
SHA,OUR,BEN
SHA,OUR,BEN
Belföld
Fizetési művelet költségviselési lehetőségei Devizanem Konverzióval
Kimenő irány
Címzett helye
SHA,OUR,BEN
forint – euro SHA,OUR
egyéb EGT SHA,OUR
EGT- nem EGT SHA,OUR
nem EGT SHA,OUR,BEN
nem belföld, de SHA,OUR EGT
SHA,OUR
SHA,OUR
SHA,OUR,BEN
nem EGT
SHA,OUR,BEN
SHA,OUR,BEN
SHA,OUR,BEN
Belföld
SHA,OUR,BEN
Fizetési műveletek, megbízások jóváhagyása és visszavonása (Pft. 37-38.§§) Jóváhagyás: A Pft. több helyen is hivatkozik a jóváhagyásra, illetve erre a fontos és kötelezően előírt jogcselekményre, fogalmának meghatározása nélkül. A keretszerződésben ennek megfelelően részletesen szabályozni célszerű, hogy a különböző típusú fizetési műveletek és megbízások esetében mi számít jóváhagyásnak, valamint szükség szerint meghatározni a jóváhagyási műveletek további részleteit is.
59
Visszavonás: A törvény 38.§ (1-2) szerint az alapszabály, hogy • fizetési megbízást a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója által történt átvételt követően az ügyfél (fizető fél) nem vonhatja vissza, illetve • ha fizetési megbízást a kedvezményezett kezdeményezte (pl. Felhatalmazó levélen alapuló inkasszó, csoportos beszedés, SEPA DD), vagy rajta keresztül kezdeményezték (pl. POS terminálon kártyával megadott fizetési megbízások) és a fizetési megbízás vagy a fizetési művelet teljesítésének jóváhagyása a kedvezményezett részére át lett adva, akkor a fizető fél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza. A kivételeket a 38.§ (3-5) találhatjuk: • beszedés esetén a fizető fél a fizetési megbízást a terhelési napot megelőző napig vonhatja vissza (a visszatérítéshez való jog sérelme nélkül). • a terhelési naphoz kötött fizetési megbízás esetén az ügyfél a fizetési megbízást a felek által megállapított terhelési napot megelőző munkanapig vonhatja vissza. • A felek a keretszerződésben kétoldalúan is megállapodhatnak a fent felsorolt visszavonási határidőkön felüli visszavonási lehetőségekben. Ezeket a megállapodásokat célszerű termékenkénti bontásban rögzíteni. Olyan esetekben, amikor a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül kezdeményezték a fizetési megbízást, a tétel visszavonásához a kedvezményezett jóváhagyása szükséges. A keretszerződésben a felek arról is megállapodhatnak, hogy a fent felsorolt visszavonási esetekben a pénzforgalmi szolgáltató díjat számíthat fel a fizető fél felé.
Egyéb kérdések: Fizetési számlával nem rendelkező fél részére összeg rendelkezésre bocsátás (Rendelet 23.§) 23. § szerinti rendelkezésre bocsátási kötelezettség nem a kedvezményezett előkeresési kötelezettségét, hanem az összeg rendelkezésre bocsátását szabályozza, amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató nem határozhat meg ennél hosszabb rendelkezésre bocsátási időt. A jogszabály közvetlenül nem rendelkezik sem a kedvezményezett kötelező értesítéséről sem a rendelkezésre tartás maximális idejéről. Az általános tájékoztatási kötelezettség szabályozása a PTV tartalmazza.
60
Okmányos és értékpapír ügyletek kapcsolódási pontjai a szabályozásokkal A szabályozások a fizető fél és a kedvezményezett fizetési számláin vagy azokat nem érintő fizetési műveleteket és megbízásokat rendezi, úgymint átutalás, beszedés, készpénzműveletek. Ez alapján az okmányos és értékpapír ügyletek bonyolítására közvetlenül nem vonatkozik de amennyiben e műveletek között szerepelnek ilyen, a pénzforgalmi szolgáltatás hatáskörébe tartozó elemek, akkor azokra alkalmazni kell (pl. kedvezményezett javára beérkezett összeg kedvezményezett felé történő elszámolása, rendelkezésre bocsátása vagy értékpapír tranzakció ellenértékének a beutalása stb.)
61
VI. A beszedéseket érintő új szabályok – különös tekintettel a csoportos beszedésekre Visszatérítés (Refund)
Visszatérítéssel érintett fizetési műveletek Kizárólag a beszedés típusú fizetési módokra értendő: csoportos beszedés és – FIGYELEM!!!, ide értendő a - felhatalmazó levélen alapuló beszedés; ideértve a bankkártya elfogadó helyen keresztül (nem ATM) teljesített „kártyabefoglalásos” műveleteket (pl. autókölcsönző, szálloda). Hatósági átutalásra és átutalási végzésre nem, tekintettel arra, hogy azok az átutalási kategóriába tartoznak. Az alábbi tv-helyek megalapozzák az ügyfél fizetési művelettel kapcsolatos visszatérítési igényét: Pft. 2.§ (2)- a beszedés definíciója, valamint a Pft. 46.– 47§§-ok. A Pft. kizárólag a fizető fél és a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója közötti jogviszonyt szabályozza, így értelemszerűen semmilyen visszatérítési kötelezettség nem terheli jogszabályból eredően a beszedőt és a beszedő pénzforgalmi szolgáltatóját.
Lehetőség a szabályozásra A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók részletesen szabályozzák a visszatérítési kötelezettségük eljárásrendjét, figyelemmel a Pft. 46.§ rendelkezéseire. Ki lehet térni pl. arra, hogy milyen körülmények vizsgálhatók az igény elbírálása és teljesítése kapcsán. Ha a fizető fél nem fogyasztó, és nem mikrovállalkozás, akkor a 34. § alapján el lehet térni a 46. §-tól.
Az igény érvényesítésének feltételei ¾ Visszatérítés iránti igényét a fizető fél a terhelési naptól számított 56 napig érvényesítheti, a Pft. 47.§ (1) bek. alapján. ¾ Az ügyfél köteles a visszatérítés jogosságát bizonyítani. ¾ A limit megadása önmagában nem bizonyítja, hogy az ügyfél fizetései kapcsán az adott összeg elvárható volt és törvény alapján a pénzforgalmi szolgáltatója az eset összes körülményét vizsgálni köteles. ¾ A Pft. 46. § (1) bekezdése 2 feltétel együttes fennállása esetén teszi lehetővé a visszatérítési jog érvényesítését. Célszerű erre kiemelt figyelmet fordítani a pénzforgalmi szolgáltatók részéről. ¾ A pénzforgalmi szolgáltató köteles 10 munkanapon belül az igényt elbírálni és fizetés vállalása esetén azt köteles is teljesíteni. ¾ Igény elutasítása esetén a pénzforgalmi szolgáltató köteles azt indoklással ellátni és a vita elbírálására továbbiakban rendelkezésre álló fórumokról. (lehet ez pénzforgalmi szolgáltató- ügyfél. Pénzforgalmi szolgáltató)
62
Mentesülés a visszatérítési kötelezettség alól ¾ Amennyiben az átváltást a pénzforgalmi szolgáltató általa referencia árfolyam alapulvételével megállapított árfolyamon végezte el – Keretszerződésben meghatározott referencia árfolyam ¾ A pénzforgalmi szolgáltató / jogosult pénzforgalmi szolgáltatója nem EGTállamban bejegyezett székhelyű, és a bankkal ebben a kivételben megállapodott ¾ A fizető fél a jóváhagyást a pénzforgalmi szolgáltatónak adta meg előre az összegek beszedésére és a fizető fél az első beszedést megelőzően 28 nappal kézhez vette a fizetési kötelezettségre vonatkozó tájékoztatást. (A 46 § (6) a pénzforgalmi szolgáltatóknak fontos amikor ők állnak a beszedői oldalon a saját hiteleik kapcsán - hitelük csoportos beszedése náluk vezetett számláról - itt alkalmazható a 28 napos mentesülési szabály.)
Limitközlés és nyomtatvány Változott a csoportos felhatalmazás nyomtatvány. A limitközlésre vonatkozó ügyfél rendelkezést fel kell tüntetni és kezelni, azaz javasolt ellenőrizni, hogy belső rendszerek nyilván tartják-e a limitközlés pénzforgalmi szolgáltató felé történő közlésének lehetőségét. Csoportos beszedés felhatalmazásnál felső limitről a Beszedő tájékoztatásához, Fizető Fél hozzájárulása szükséges, Rendelet alapján ha az ügyfél a limitet megadta de nem adott hozzájárulást, hogy erről a pénzforgalmi szolgáltató értesíthető, akkor a megadott adatokat a pénzforgalmi szolgáltató nem továbbítja.(Rendelet 37.§ (2): „A teljesítés felső értékhatárának összegéről kizárólag a fizető fél hozzájárulása esetén értesítheti a pénzforgalmi szolgáltató a kedvezményezettet.”) A 37. § (2) bekezdésével kapcsolatban a GIRO és a pénzforgalmi szolgáltatók közötti megállapodás alapján kerül kialakításra az ezzel kapcsolatos technikai eljárásrend (ilyen esetekben használandó értékmegadása). Célszerű kiemelt figyelmet fordítania a pénzforgalmi szolgáltatóknak a felhatalmazó levélen alapuló beszedésekkel kapcsolatban a visszatérítés jogának érvényesülésére és érvényesítésére abban a vonatkozásban, hogy a keretszerződésben rendezzék, mit tekintenek a Pft. 46.§ (1) bekezdésében meghatározott két feltétel megvalósulásának, például az összeg ismeretének. A visszavonási jog érvényesítésének alapvető feltétele ugyanis a hivatkozott mindkét feltétel egyidejű fennállása.
63
VII. A pénzforgalmi végrehajtás szabályai (beszedés, inkasszók, hatósági átutalás átutalási végzés, sorkezelés) A 2009. november 01. napján hatályba lépő jogszabályi rendelkezések jelentősen megváltoztatják a pénzforgalmi szolgáltatások keretében megvalósuló követelésérvényesítés, a speciális értelmű végrehajtás (a továbbiakban: pénzforgalmi végrehajtás) rendjét. Formai változást jelent, hogy több jogszabály tartalmazza a kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket. Legátfogóbb a Pft., kiegészítő részletszabályok találhatók az R-ben, és néhány speciális jogintézményre vonatkozó részletes szabályok a Vht-ban és Cstvben. A pénzforgalmi végrehajtás magában foglalja a beszedés, mint fizetési mód néhány nevesített típusát, a felhatalmazó levélen alapuló beszedést,a váltóbeszedést, a csekkbeszedést, továbbá a hatósági átutalást és az átutalási végzést.
A pénzforgalmi végrehajtás elvei Változatlan alapelv, hogy az önkéntes teljesítést követő, a bírósági-, közigazgatási-, illetve adóvégrehajtás hazai rendszerének első lépcsőfoka a pénzforgalomra van telepítve, és végrehajtási jellege miatt szabályai kógensek, azaz kötelezőek. Az érdemi változás az okmányos inkasszók, és ezzel együtt a fizető fél számláját vezető számlavezetők okmányvizsgálati kötelezettségének és ebből eredő felelősségének csaknem teljes eltűnése. Ez a számlavezető bankok számára egyértelműen kedvező, ugyanis november 01-től nem „pszeudo végrehajtó”, annak eszközei és jogosítványai nélkül. A hitelezők számára viszont kedvezőtlen, hiszen egy ingyenes és gyors végrehajtási eszköz tűnik el.
Terminológiai- és „rendszertani” változások 1. Megszűnik az azonnali beszedési megbízás, mint kifejezés, felbomlik és átalakul korábbi rendszere, igazodik az alkotmányos elvárásokhoz a Vht. szerinti szövege, és ezzel eltűnik a bírósági végrehajtást megelőző, végrehajtó nélküli pénzforgalmi végrehajtás. 2. Megszűnik két inkasszótípus: ¾ a Vht 6. § szerinti, végrehajtható határozaton alapuló (okmányos) inkasszó és ¾ a „jogszabályon alapuló” (Korm rend. 26. §) azonnali beszedési megbízás. 3. Módosul a Vht. 82/A. §, amivel a végrehajtói inkasszó elnevezése hatósági átutalásra változik (Vht. 82/A. §, Pft. 64. § (1), rendszertanilag pedig a beszedések
64
közül átkerül az átutalások közé, de érdemben azonos tartalommal és teljesítése során kisebb eltérésekkel,lényegében azonos banki feladatokkal. Ami nem változik: a jogosultak köre: a Vht., KET, illetve Art. Szerinti bíróság, önállóilletve megyei bírósági végrehajtó, központi és helyi adóhatóság, VPOP, közig. Szerv., stb. 4. A pénzforgalmi végrehajtás körében elveszíti jelentőségét fizetési számla (bankszámla) előtti „pénzforgalmi” jelző, mivel megszűnik a vele kapcsolatban alkalmazható fizetési megbízások körét meghatározó jelentése. 5. Változatlan marad (az „azonnali” jelző elhagyásával) ¾ ¾ ¾ ¾
a Vht. 80.- 82. § szerinti átutalási végzés, a határidős beszedés, a felhatalmazó levélen alapuló beszedés a váltóbeszedés, (egy korábbi banki terminológia újraélesztésével)
6. Átmeneti időszakban – akár 5 vagy több évig is – lesz még teendője a pénzforgalmi szolgáltatóknak az azonnali beszedési megbízásokkal 2009 november 1. után is. Ha ugyanis fennállnak a Pft. 66. §-a szerinti átmeneti rendelkezésekben meghatározott feltételek (a benyújtás alapjául szolgáló okirat végrehajthatóvá vált, vagy pl. akárcsak az alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás megindult 2009. november 1-ig), úgy a Ptk. szerinti elévülés kötelező banki figyelembevételével, „beszedési megbízás” megjelöléssel és a régi nyomtatványok 2010. december 31-ig történő felhasználásával (Rendelet 51.§ (3)bek.) érdemben a változások előtti szabályozással és gyakorlattal e megbízások banki feldolgozása is kötelező.
A megszűnő, az új és a „továbbélő” megbízások viszonya Nem teljes körűen megoldott a terminológiai változások és az átmeneti rendelkezések beillesztése a 2009. november 01-től hatályos jogszabályi rendszerbe (a Pft-be, az R-be és a Vht-ba. Az átmenet időtartama gazdasági/gyakorlati okokból többféle hosszúságú lehet a megszűnő inkasszótípusok esetében. Tömeges alkalmazásuk 2010. év első felét követően várhatóan megszűnik, eseti felbukkanásuk azonban ezt követően sem kizárt, jellemzően a következő esetekben: ¾ jogszabályon alapuló inkasszó, 2009. november 1. előtt benyújtva – a GIRO-ban átfutás és a sorbaállítás időigényét is figyelembe véve 2009. december 10. után már biztos nem lesz; ¾ vh. határozaton alapuló inkasszó, ha az alapul szolgáló követelés november 1. előtt végrehajthatóvá vált – az elévülési időn belül (Ptk. szerint 5 év, melynek számítása felszólításonként újrakezdődik) ¾ 2009.november 1. előtt indult közbeszerzések alapján történő teljesítések;
65
Néhány gyakorlati probléma és megoldási javaslat Nyomtatványhasználat Az inkasszós nyomtatványok 2010. december 31-ig történő felhasználhatóságát az MNB rendelet 51. § (3) lehetővé teszi. Azt ezt követő eljárásról jogszabály-módosítás is szükséges lehet. A hatósági átutalás nyomtatványon nem szerepel a devizanem megjelölés, ez - a korábbi tapasztalatok alapján - a közlemény rovatban történő megjelenítéssel pótolható. A hatósági átutalás nyomtatványon csatolt dokumentum is feltüntethető, ami nem új intézmény bevezetését jelenti, hanem pl. a hatósági határozatra hivatkozást, ha az is csatolásra kerül (pl. közvetlen benyújtás estén). Devizanem Alapvetően a 2006-os változás előtti, tehát nem új probléma, de a hatósági átutalás nyomtatványon e rubrika elhagyása, a konverzió meghatározhatóságának hiánya ismét felszínre hozta. A probléma oka: A hazai piac fizetőképes kereslete csak egyetlen devizanem alkalmazásának kiépítését indokolta a GIRO számára. Ugyanakkor a magyar ingatlanpiac bérleti díjai (tipikusan DEM, majd EUR), illetve egyéb szerződéses kötelezettségek is szabadon meghatározhatóak Ft-tól eltérő devizanemben is, és ehhez igazodik végrehajtásuk is, amelynek során a jogosult, illetve a kedvezményezett mindig a nettó devizaösszegre jogosult (a konverzió, az utalási költségek a fizető felet, azaz a kötelezettet terhelik). A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az „A” bankban beszedési megbízást adó kedvezményezettnek olyan Ft-összeget kellene megjelölnie a megbízásban, ami fedezi az őt megillető deviza-követelést, mégpedig a GIRO Ft-csatornáján érkező és a jóváírás napján az „A” bank deviza-eladási árfolyamán konvertálást követően. E közben számolnia kell a fizető fél bankja által a megbízás teljesítése során alkalmazott árfolyammal is, mivel a „B” bank a fizető fél Ft-tól eltérő devizanemű számláira is kiterjeszti a megbízást. Ráadásul előre kellene számolnia a részteljesítéssel, azaz a sorbaállítás 35 napja alatti árfolyammozgásokkal is. A probléma megoldására a megbízás teljesítése körében lehet a bank kompetenciája a döntés olyan esetekben, amelyekre nincsen jogszabályi kötelező előírás, de végső soron ezt minden bank a saját kockázatára és felelősségére teszi. Ami utóbb akár peres eljárásban is vitatható. A pontos jogszabályi rendelkezések megjelenéséig célszerű tehát reális gyakorlatot kialakítani a pénzforgalmi szolgáltatóknál. Ha a kedvezményezett illetve a fizető fél bankszámlái ezt lehetővé teszik, úgy korábban sem volt, és 2009. november 01. után sem lesz jogi, illetve technikai akadálya annak, hogy a teljesítés az adott pénznemben a GIRO-tól eltérő csatornán, konverzió nélkül valósuljon meg (pl. azonos számlavezető bankon belül, SWIFT-en, 66
stb.). Minden - a jogszabály által rögzített - konverziós megoldás magában hordja azonban annak a valószínűségét, hogy a fizetési megbízás megadása és teljesítése közötti időben (bankközi átadás, teljesítés, sorbaállítás, banki utalás) a résztvevő két bank által alkalmazott árfolyamok közötti különbség révén ne az eredetileg megjelölt összeg kerüljön jóváírásra a kedvezményezett számláján. A kisebb összeg pedig újabb beszedési megbízás benyújtását, a nagyobb összeg viszont a fizető fél részéről visszafizetési követelést alapoz meg. A problematika – számosságát tekintve - az EURO hazai bevezetésével automatikusan megoldódik, addig kisegítő megoldások állnak rendelkezésre: ¾ a Pft. 61. § (2) rendelkezései, ¾ „tovább élő” azonnali beszedési megbízások esetére a Pft. 66. § konverzió, ¾ Jogszabályi rendelkezés nincs rá, de javasolható e számítási mód megbízás, a hatósági átutalás, a felhatalmazó levélen, váltón beszedések esetére is, ¾ a devizanem rovat hiánya a nyomtatványon nem lehet reális akadály, a gyakorlat szerint a közlemény rovatban történő feltüntetés mellett ¾ SWIFT, stb. igénybe vétele.
szerinti a többi alapuló korábbi
Közvetlen benyújtás Nem új problematika, amely az IRM Vh főosztálya által szóban többször is visszaigazolt módon kezelhető. Végrehajtási ügyekben az azt elrendelő, foganatosító hatóság közvetlenül, és közokirati formában levelez a végrehajtás alá vont személy vagyonát kezelő számlavezetővel (Vht. 47. § szerinti, megkeresések, zárolások, átutalási végzés, korábbi követelés lefoglalások, stb.). Kedvezményezetti minőségében (korábbi és új Vht. 82/A. § szerinti megbízás), fizetési megbízási adása során azonban két lehetőség közül is választhat: vagy közvetlenül fordul a fizető fél bankjához, vagy saját számlavezető bankja útján teszi. (A Pft. 64. § (3) bekezdése ez utóbbit tekinti a többséginek, és kizárólag ezt szabályozza). A számlavezető bank a Ptk. bankszámlaszerződésre vonatkozó előírásai szerint csak szabályszerű fizetési megbízásokat teljesíthet a számla terhére. Ehhez mindképpen meg kell győződjön arról, hogy valóban arra jogosult adta e a megbízást. Közvetett, tehát a kedvezményezett bankján keresztül történő benyújtás esetén e feladatokat - és nyilvánvalóan az ebből eredő felelősséget is - a jogszabály a kedvezményezett bankjára telepíti (Rendelet 31. § (2) (3). Közvetlen benyújtás esetén az ellenőrzés feladatát értelemszerűen a fizető bankjának kell elvégeznie, melyet egy, a Pp. szerint még akár csak teljes bizonyító erejűre magánokirati formában adható fizetési megbízás alapján nem lehet minden kétséget kizáróan elvégezni. E megbízások körében az elmúlt években néhány nagy összegű visszaélési kísérlet is ismertté vált, amelyek kivédésére az alábbi megoldások javasolhatók – a 2009. november 01-et követő időszakra is:
67
¾ korábbi azonosítás felhasználása (azonos számlaszám) (önálló bírósági végrehajtóknak a bankok által ismert, jól körülhatárolható, eleve kis létszámú köre); ¾ közokirati bizonyítás (csatolja határozatát, mely a számlaszámát is megfelelően igazolja); ¾ ennek változata, ha a bank a végrehajtó elektronikus aláírását is tudja fogadni; ¾ a kedvezményezet személyes megjelenése, és azonosítása; ¾ Kincstárban vezetett kedvezményezetti bankszámlára történő teljesítés. Közvetlen benyújtás esetén az értesítés is közvetlen. (MNB rend. 9. § (4), 31. § (5)
Értesítési tilalom A végrehajtási jellegű számla feletti rendelkezés-korlátozások (hatósági átutalás, átutalási végzés) vonatkozásában továbbra is fennmarad a befogadásig tartó értesítési tilalom (MNB 31. § (4), míg a váltóbeszedés és a felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízások vonatkozásában megszűnik
Számlavezetői követelések érvényesítése A Vht. szerinti inkasszók eltűnése érzékenyen érintheti a bankok más, hitelezői és követeléskezelő illetve behajtással foglalkozó üzletágait, biztosítéki politikáját. Más jogosultakhoz hasonlóan ugyanis a bankok számára is megszűnik a könnyű, a formalizált végrehajtási eljárást megelőző pénzforgalmi végrehajtás lehetősége. A 2009. november 1. után végrehajthatóvá váló (közjegyzői okiratba foglalt) követeléseiket csak hatósági átutalás, tehát önálló bírósági végrehajtó közbeiktatásával érvényesíthetik a hitelező bankok is, a Vht. standard, erre vonatkozó eljárási rendje (végrehajtási lap, végrehajtási záradék, stb.) szerint. Időtartam A banki követelésérvényesítés ezzel érzékelhető időhátrányt szenved a jelenlegihez képest. Az időigény ugyanis: esedékesség + vh. lap kiállítása + 2 munkanap a Vht. 82/A. § szerint. Költségek A hatósági átutalás kezdeményezése a bank részéről nem követeli meg az eljárás költségeinek megelőlegezését. A Vht. 82/A. § (7) bek. értelmében ugyanis ha a megbízás eredményeként befolyt összeg még a végrehajtás eljárás elején fizetendő költségrészt sem fedezi, a végrehajtó felhívást ad ki a költségrész megelőlegezésére és az általános szabályok szerint folytatja az eljárást.
68
Végrehajtás alól mentes összeg banki figyelembe vétele A Vht. 82/A. § változásának járulékos banki hozadéka lehet a mentességi szabályok körében elkövetett esetleges banki tévedések könnyebb korrekciója, a végrehajtó hosszabb ideig tartó birtokon belül maradása révén. Hatósági átutalás alkalmazása kapcsán a végrehajtó a letéti számláján jóváírt összeget a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 naptári nap elteltével fizetheti ki a végrehajtást kérők részére (A teljes időigény: végrehajtónál kezdeményezés + 5 napon belüli okiratkiküldés az adósnak + postai út és kézhezvétel + 15 naptári nap). Ez az időtartam lehetőséget biztosít a hatósági átutalást teljesítő bankok számára, hogy a mentes összeg figyelembevételének megsértésével teljesített utalásaik még ki nem utalt részét (35 napos sortartás alatti első részteljesítések) visszaszerezzék a végrehajtótól. A mentes összeg banki figyelembe nem vétele, vagy elvétése banki hibaként, és a visszatérítési kötelezettség megalapozójaként is értelmezhető, akárcsak a bank által figyelembe nem is veendő, a Vht. 74. § szerinti jogcímmentesség. Utólagos észlelés során mentesnek minősülő összegnek önálló bírósági végrehajtótól történő visszaigénylésére eddig is voltak kedvező tapasztalatok (a kifizetés előtt), ahogy az adóvégrehajtásban is, egyes önkormányzati adóhatóságokkal szemben. A központi adóhatóságok (APEH) esetében tapasztalt ellentétes gyakorlat viszont a jogcím meglétére hivatkozik.
Sorbaállítás Változatlan: ¾ A Pft. 60. § (2) a teljesítés sorrendjét az átvétel időpontjához köti, és ezt a Rendelet 5. § (3) és (5) is megerősíti. ¾ A megbízások teljesítése a beérkezés sorrendjében történik), rögzítve, hogy e sorrendre a pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartása az irányadó. ¾ A teljesítési határidők a fizetési megbízás befogadásának időpontjától számítanak (6. § (1), ide nem értve jogszabály eltérő rendelkezését (előnyös rangsorolásnál nyilvánvalóan nem alkalmazható a fizető féllel történő eltérő megállapodás lehetőségére utaló fordulat) ¾ A sorbaállítás alapvető célja – a sorállás alatti részteljesítésre kötelezéssel - a végrehajtás jellegű fizetési megbízások előnyös rangsorának biztosítása Változás: ¾ a jelenlegi banki kötelezettség a T napon történő sorbaállításra utal, ami viszont a Rendelet 8. § (1)bek értelmében a 2009. november 1. utáni sorbaállítások esetén T + 1. napon kezdődik, tehát a 35 napos sorbaállítás a jelenlegihez képest 1 naptári nappal meghosszabbodik.
69
Az inkasszók kettéválása átutalási, illetve beszedési típusú megbízásokra, felborította a sorbaállítás korábbi könnyen értelmezhető rendszerét. A rész szabáyokat tartalmazó jogszabályhely, a Rendelet 8. § számos problémás rendelkezést tartalmaz. ¾ A 8. § (1) bekezdésének „legfeljebb 35 napig sorbaállítja” megfogalmazása a minimum időtartamot hivatott megfogalmazni, alapvetően hatósági átutalások vonatkozásában. Jogi oldalról semmi nem indokolja azonban, hogy a fizető fél és a bankja hosszabb sorbaállításban is megállapodhasson, ami bár számlavezetési oldalról nem feltétlenül célja egy banknak a jövőre nézve, de a korábbi felhatalmazások vonatkozásában – amiről a jogszabály szót sem ejt lehetővé teszi, akár a korábbi, legfeljebb 90 napra vonatkozó sorkezelés változatlan módon történő alkalmazását is. Ezt támasztja alá a 7. § (4) is, mely sorbaállítás kapcsán kifejezetten utal a számlatulajdonossal megállapodás alapján történő sorbaállítás lehetőségére is. A 8. § (1) megfogalmazása alapján azonban, a bank választhatja a korábbi felhatalmazások szerinti megbízások sorbaállításának 35 napra leszállítását is. Hatósági átutalás esetén a rövidebb sorbaállítás lehetőségét a végrehajtó a Pft. 60. § (1) szerint is kifejezetten kérheti ¾ A 8. § (3) bekezdése csak beszedési megbízásokról rendelkezik, kizárva azok közül a csoportos beszedést. Nem emeli ki azonban a váltóbeszedést, de nagy valószínűséggel arra sem alkalmazható. Ha figyelembe vesszük, hogy váltóbeszedések vonatkozásában 2009. november 1-ig nincs sorbaállítás (az IM rendelet szerinti váltó esedékesség + 2 munkanap nem sorbaállítási, hanem esedékességi nap), sorbaállítást a (változatlan) váltójog alapján se 2009. november 1. előtt, se azután nem is lehet értelmezni. ¾ A 8. § (3) alapvetően értelmezhető a Pft. átmeneti rendelkezések szerinti beszedésekre is.
Sorkezelés/előnyös rangsorolás Fizetési műveletek előnyös rangsorolása alatt a kógens szabályozású végrehajtási jog szerinti fizetési műveletek elsőbbsége értendő, szemben a diszpozitív, az ügyfél illetve szerződött partnerei (bankja, szállítója, stb., a fizető fél számláját érintő beszedései előtt. Nincs változás abban, hogy ¾ a számlatulajdonos a bankszámlája felett jogszabály eltérő rendelkezése, illetve saját korábbi szerződéses kötelezettségvállalásai figyelembevételével továbbra is szabadon rendelkezik; ¾ a meghatározott célból elkülönített, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközök az elkülönítés tartama alatt továbbra is csak a meghatározott célra használhatók fel; 70
Változatlan rendelkezések: ¾ a Pft. 62. § (2) szerint a hitelkeret terhére is teljesítendőek a végrehajtási típusú megbízások– eltérő tartalmú megállapodás hiányában, ¾ a Pft. 62. § (3) szerint a hatósági átutalás (és átutalási végzés) alapján történő fizetések megelőzik az egyéb fizetési megbízások teljesítését – a hitelkeretből sem lehet tehát „előzni” azokat, ¾ a Pft. 61. § (1) szerint a fizető fél ugyanazon banknál vezetett számlái egyetlen számlaként veendők figyelembe, ¾ a Pft. 61. § (2 ) szerint a devizanemek kötelező figyelembevétele, ¾ a Pft. 61. § (4) szerinti részfizetési kötelezettség, ¾ a Pft. 62. § (1) szerinti számlafelmondási korlátozás. Változás, azonban, hogy nem említi a Pft., illetve (a korábbi szabályozáshoz hasonló módon) a Rendelet sem a 2009. november 01.előtt hatályos egyéb sorkezelési szabályokat. A teljesítés sorrendjét az átvétel időpontja határozza meg (60. § (2), előnyösen rangsorolt fizetési megbízásként a Pft. a hatósági átutalást és az átutalási végzést tartotta meg. Ez részben természetes, hiszen megszűnt a korábbi végrehajtási jellegű inkasszók rendszere, ugyanakkor formailag nincs rendezve az átmeneti rendelkezések szerint megtartani rendelt beszedésekkel, és a bank számlaterhelési jogáról. A sorkezeléssel kapcsolatban célszerű a részletes szabályozás a keretszerződésben, az alábbi kérdésekben. Hatósági átutalás és az átmeneti rendelkezések szerinti végrehajtási típusú beszedések viszonya Nem említi ugyan a jogszabály, de mivel e megbízások korábban is azonos rangú előnyös megbízásnak minősültek, és teljesítésük a beérkezés sorrendjében történt, ezért nincs jogszabályi indok e rendszer alkalmazásán bármit is változtatni. Számlavezető téves bejegyzésének a számlán történő helyesbítése Valójában nem is fizetési művelet. A téves bejegyzés szerinti bármely irányú eltérés nem ad, nem adhat jogcímet a számlatulajdonos vagyonában beálló változásra. Ennek megfelelően a hiba korrekciója - elévülési időn belül – a számlavezető bank joga illetve kötelezettsége, minden egyéb, a fizető fél számláját érintő fizetési (és zárolás) megbízás előtt. Itt a bank technikai hibájának a korrekciójáról van szó, ami korántsem azonos a fizető fél tévesen adott megbízásának (rosszul megadott számlaszám, átutalás érdekmúlása, stb.) utólagos korrekciójára adott megbízással! (Téves jóváírás vs. téves utalás)
71
November 1. előtt és után sincs előnyös rangsorban ¾ a váltó alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás (váltóbeszedés), ¾ a számlavezető által a számlatulajdonos részére nyújtott pénzügyi szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelés, továbbá az ügyfelével kötött megállapodás alapján a befektetési szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelés érvényesítése, (számlaterhelési jog, beszámítás) ¾ a felhatalmazó levélen alapuló beszedés.
Pénzforgalom csőd és felszámolás alatt Új elemek a Cstv-ben: ¾ öncsőd bank felét történő előzetes bejelentésének kötelezettsége (T-1 nap 15 hig), bírság terhe mellett, ¾ öncsődök közzététele T + 1. nap 00.00 -kor (a néhány napos gyakorlat már ennek előrehozott, tehát rossz értelmezését, a T nap 00.00-t tükrözi! ¾ számlavezetési díjak elszámolhatósága és terhelhetősége, ¾ téves utalás (nem banki tévedés) visszatérítési kötelezettsége ¾ a 227/2006. Korm rend. hatálytalansága esetén több bankszámla „fa” státus alatti fenntarthatósága Továbbra is rendezetlen a Cstv. 11. § (1) és (2) bekezdései közötti ellentét, mely egyrészt rögzíti, hogy a fizetési moratórium alatt nem lehet inkasszóval, illetve a vagyonfelügyelő ellenjegyzése nélkül teljesíteni, másrészt a bérjellegű jogcímek szerinti fizetési lehetőségek mellett felsorolja a fenti új elemeket is.
72
VIII. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközök szabályozása (különös tekintettel a bankkártyára)
A szabályozás jellemzői A szabályozás módját tekintve alapvetően megváltozik a helyzet 2009. november 01. napjától. A változás lényege: ¾ törvényi szintre kerül, ¾ a jogszabályban nem különül el önálló fejezetben a szabályozás, és csupán a Pft egyes fejezeteibe illesztett rendelkezések tartalmazzák a készpénzhelyettesítő fizetési eszközökre vonatkozó speciális szabályokat (Egyetlen kivétel a belföldi bankkártya-használattal kapcsolatosan a Rendelet 40.§-a és a kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök vonatkozásában a Rendelet 24.§-a). Ez pedig azt jelenti, hogy az általános szabályokat kell alkalmazni a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökre is, kiegészítve a törvény egyes fejezeteibe szerkesztett speciális szabályokkal. További nagyon fontos változás, hogy a Rendelet nem tartalmaz szabályozást a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökről – kivétel: a Rendelet 24. §, amely a kisösszegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy a keretszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató nem értesíti az ügyfelet a fizetési megbízás teljesítésének visszautasításáról, ha a nemteljesítés ténye az ügyfél számára egyértelműen kiderül, továbbá megállapodhatnak a Rendeletben meghatározottól eltérő rendelkezésre bocsátási határidőkben ( Rendelet 24.§); A Rendelet 40. §-a, amelynek értelmében „(1) bek. a bankkártyával belföldön lebonyolított fizetési művelet esetén, ha a bizonylaton szereplő összeg pénzneme megegyezik a bankkártya-használat fedezetét biztosító fizetési számla vagy a hitelkártyához kapcsolódó hitelkeret pénznemével, a fizetési számlára terhelt vagy a hitelkeret terhére elszámolt összegnek minden esetben meg kell egyeznie a bizonylaton szereplő összeggel. (2) bek. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a belföldön lebonyolított fizetési művelet azonosítását a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója által megküldött, a fizetési megbízást részletező kimutatásban az adott fizetési művelet kapcsán a kedvezményezetthez rendelt országkód alapján végzi el.”
73
Fogalmak – régi fogalmak új tartalommal és új fogalmak FŐBB VÁLTOZÁSOK 1. Fontos változás, hogy megszűnik a korábbi, meglehetősen bonyolult rendszer, amely megkülönböztetett elektronikus fizetési eszközöket, távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközöket és készpénz-helyettesítő fizetési eszközöket is. Az új szabályozás csak a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök fogalmát ismeri. Definíciója meglehetősen egyszerű: „a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét.” (Hpt. 2. sz. melléklet I. fejezet 5.1. pontja. Érdemes megjegyezni, hogy a Pft bevezeti a kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmát: „olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely kizárólag kilencezer forintot meg nem haladó fizetési műveletre használható, vagy amelyen a rendelkezésre bocsátott vagy tárolt pénzérték nem haladja meg a negyvenötezer forintot.” (Pft 2.§ 16. pont) A kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközt feltehetően elsősorban nem bankok fogják kibocsátani, bár üzletpolitikai megfontolások alapján kiskorúk számára megfelelő eszköz lehet a készpénz helyett. 2. A bankkártya-kibocsátás körében: A kártyabirtokos: ügyfél és e kategórián belül fizető fél. „Olyan jogalany, aki a fizetési számla tulajdonosaként fizetési számlájáról fizetési megbízást hagy jóvá, vagy fizetési számla hiányában fizetési megbízást ad.” (Pft 2. § 7. a) és b) pontja. Jogai és kötelezettségei körében célszerű kifejezetten rögzíteni a keretszerződésben (gyakorlatban az üzletszabályzatban/általános szerződési feltételekben) a kártyabirtokosra vonatkozó szabályokat, meghatározva a fizetési művelet jóváhagyásának módját és feltételeit, annak jogkövetkezményeivel együtt, a visszatérítés igénylésének módját és feltételeit a jogosulatlan, illetve el nem ismert fizetési művelet esetében, a letiltásra vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az előzetes, illetve utólagos tájékoztatás tartalmát, időpontját. Értelmezési kérdés a társkártya-birtokos fogalma. Mivel a társkártya-birtokos általában nem tulajdonosa a fizetési számlának, ő a (fő)kártyabirtokos számlatulajdonos meghatalmazottjaként jár el a fizetési számla vonatkozásában és ezért maga is a Pft 2. § 7.a) pont hatálya alá tartozik. Ezzel összhangban – és az esetleges viták elkerülése érdekében - célszerű kifejezetten rögzíteni a keretszerződésben (gyakorlatban az üzletszabályzatban/általános szerződési feltételekben) a társkártya-birtokosra vonatkozó szabályokat, legalább utaló szabállyal, illetve az eltérések meghatározásával (pl. a fizetési művelet jóváhagyása körében meghatározva, hogy a társkártya-birtokos hogyan adja a jóváhagyást és annak milyen jogkövetkezménye van, ki és hogyan igényelheti a visszatérítést a jogosulatlan, illetve 74
el nem ismert fizetési művelet esetében, ki és milyen joghatállyal intézkedhet a letiltásról, ki és milyen tartalmú előzetes, illetve utólagos tájékoztatást kap a pénzforgalmi szolgáltatótól.) Hasonlóképpen értelmezési kérdés üzleti kártya esetében a kártyabirtokos fogalma és ezzel összhangban jogai és kötelezettségei – lényegében a társkártya-birtokosokkal kapcsolatban felsorolt problémák megoldására adott, a keretszerződésben rögzített szabályozással. 3. Egyéb – a bankkártyán kívüli – készpénz-helyettesítő fizetési eszközök rendelkezésre bocsátása és használatának biztosítása körében: A bankkártyán kívüli egyéb készpénz-helyettesítő fizetési eszközök rendelkezésre bocsátása és használata körében eszköztípusonként célszerű és indokolt vizsgálni és értelmezni, hogy a használók a Pft mely rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak, mely rendelkezéseket és hogyan kell alkalmazni a részükre nyújtott szolgáltatás biztosítása körében. Vonatkozik ez az internetes bankolásra, a mobilbankolásra, a homebankingre és a call centeren/telefonos ügyfélszolgálaton keresztül megvalósuló pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására egyaránt. A keretszerződésben szabályozandók pedig lényegében ugyanazok, mint a kártyabirtokosok esetében. Ha ezen eszközök (szolgáltatások) körében a számlatulajdonoson kívül más személy is igénybe veheti a szolgáltatást, annak feltételeit ugyanúgy rendezni célszerű, mint a társkártya-birtokosokét.
„Új” és „régi” szabályok is A készpénz-helyettesítő fizetési eszközökre vonatkozó szabályok két nagy csoportba sorolhatók abból a szempontból, hogy jelenleg is hatályos, vagy csak november 01. napjával hatályba lépő rendelkezések-e. Fontos hangsúlyozni, hogy az új szabályok maguk is két csoportot alkotnak: egyik részük a korábban nem létezett szabályok, a másik pedig a „009. november 01. napjával részben megváltozott, kiegészült tartalmú szabályok. Az új és a régi szabályok felsorolt csoportjai nem válnak el élesen egymástól, mivel nincsen olyan új rendelkezés a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök vonatkozásában, amely alapvető változást jelentene. Az újdonságok inkább kiegészítő jellegűek és illeszkednek az új pénzforgalmi szabályozással kialakított új rendbe. ÚJ RENDELKEZÉSEK Az új rendelkezések a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátásának és használatának több vonatkozását érintik, összhangban a 2009. november 01-től hatályos szabályozás új elveivel.
75
Tájékoztatás A tájékoztatás körében kötelező az előzetes és az utólagos tájékoztatás A szerződéskötést megelőző tájékoztatás A Pft 10. § (1) bek. értelmében A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet: b) a szolgáltatásra vonatkozóan: ba) a szolgáltatás lényeges jellemzőiről, bb) azokról az adatokról vagy egyedi azonosítóról, amelyek a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek, bc) a fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módjáról, bd) a fizetési megbízás átvételének időpontjáról és esetlegesen a pénzforgalmi szolgáltató általi tárgynapi teljesítésre történő befogadás végső időpontjáról, be) a szolgáltatás teljesítésének időtartamáról, valamint bf) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatára vonatkozó fizetési műveleti értékhatár lehetőségeiről; c) az ellenszolgáltatásra vonatkozóan: ca) tételesen a pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendő valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, cb) a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazandó kamatlábakról és átváltási árfolyamokról, vagy referencia-kamatláb és referenciaárfolyam alkalmazása esetén a tényleges kamat kiszámításának módjáról, és a referencia-kamatláb vagy átváltási árfolyam megállapításának időpontjáról, indexéről vagy alapjáról, valamint e) a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan: ea) az ügyfélnek a bejelentési kötelezettségéről és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeiről, eb) erre vonatkozó megállapodás esetén a pénzforgalmi szolgáltatót megillető, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó zárolási lehetőségéről, ec) a fizető felet terhelő felelősségi szabályokról, ed) az ügyfelet terhelő, jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetési műveletre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről és a jóvá nem hagyott fizetési műveletekre vonatkozó pénzforgalmi szolgáltatói felelősségről, ee) a pénzforgalmi szolgáltatónak a fizetési művelet teljesítéséért meghatározott felelősségéről, valamint ef) a visszafizetési feltételekről. A hosszú felsorolás mutatja, milyen követelményeket kell teljesíteniük a pénzforgalmi szolgáltatóknak mind a bankkártya, mind pedig egyéb készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és használatának biztosítása körében. A felsorolásból megállapíthatóan más struktúrában, de lényegében a jelenleg is kötelező – vagy legalábbis a kibocsátó jól felfogott érdeke alapján eddig is alkalmazott
76
– gyakorlatot kell folytatni, néhány nem lényegtelen kiegészítéssel, illetve módosítással. Ilyen kiegészítés a szolgáltatás részletesebb szabályozása a jóváhagyás és annak visszavonása körében, valamint a visszafizetés részletes szabályozása. Kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a 8-10. §-ban és a 22. §-ban meghatározott tájékoztatástól eltérően az ügyfelet a következő adatokról tájékoztatja: a) a szolgáltatás lényeges jellemzőiről, ideértve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának módjáról, b) tételesen a pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, c) minden olyan adatról, amely a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges, valamint d) a 10. §-ban meghatározott adatok honlapon és az ügyfelek számára nyitva álló helységben való kifüggesztéssel való hozzáférhetővé tételéről. (2) A pénzforgalmi szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást megadni, ha a) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található, vagy a kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel teljesített fizetési művelet nem EGT-állam pénznemében történik, és b) az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató részére rendelkezésre.” Speciális szabályt tartalmaz a Pft. 6.§ 6. § (1) Ha a fizetési művelethez kapcsolódó pénznemek közötti átváltásra a fizetési megbízás megadása előtt kerül sor, és a pénznemek közötti átváltás a fizetés helyén vagy a kedvezményezett által történik, a pénznemek közötti átváltást végző köteles tájékoztatni a fizető felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően az alkalmazandó átváltási árfolyamról és valamennyi ehhez kapcsolódó díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a pénznemek közötti átváltást a fizető félnek jóvá kell hagynia.
Szerződéses rendelkezések A szerződés formai és tartalmi követelményeit meghatározó rendelkezések, azaz a Pft 13.§-a értelmében lényegében az előzetes tájékoztatás körében felsoroltakat kell tartalmaznia a keretszerződésnek. A jelenleg hatályos szabályozással összehasonlítva jelentős többletet is nem tartalmaznak a szabályok. A 13. § értelmében: A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést írásban kell megkötni. Kérdés, hogy az írásban megkötött keretszerződés tartalmazhat-e olyan rendelkezést, hogy a hatályba lépését követően igényelt, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására és használatának biztosítására vonatkozó megállapodás megköthető-e szóban, pl. rögzített hívással a call centeren keresztül, vagy pl. internetes felületen az internetes bankolás során. Vagy szükséges a formális, írásban megkötött 77
keretszerződés önmagában a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökről, illetve egy vagy több készpénz-helyettesítő fizetési eszközről. A Pft erre vonatkozóan kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, viszont a keretszerződés módosításáról a 15. § (1) bekezdése a következőket rögzíti: „A keretszerződés módosítását a pénzforgalmi szolgáltató kizárólag a 8. §-ban meghatározott módon kezdeményezheti, a módosítás hatályba lépést megelőzően legalább két hónappal.”. A hivatkozott törvényszöveg lehetővé tesz olyan értelmezést, hogy a Pft-ben meghatározott, szigorú feltételek (tartós adathordozón közlés hosszú határidő) akkor érvényesek, ha a pénzforgalmi szolgáltató kíván (egyoldalúan) módosítani. Az ügyfél érdekében, az ügyfél előnyére tehát lehetséges az eltérés. És arra is van jogszerű lehetőség, hogy közös megállapodással módosítsa a szerződést a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél, új szolgáltatással (szolgáltatásokkal) egészítve ki a már hatályos megállapodást. Maga a Pft tartalmaz kivételt a pénzforgalmi szolgáltatók számára a 16. §-ban rögzített rendelkezéssel: „Kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató nem köteles a keretszerződés módosítását a 8. §-ban meghatározott módon kezdeményezni.” Amit kötelező betartani: A 14. § alábbi rendelkezései: (1) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés tartalmazza c) a szolgáltatás lényeges jellemzőit és teljesítésének időtartamát, d) azokat az adatokat vagy egyedi azonosítót, amelyek a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek, e) a fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módját, f) a fizetési megbízás átvételének időpontját és esetlegesen a pénzforgalmi szolgáltató általi tárgynapi teljesítésre történő befogadás végső időpontját, g) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatát és a használatára vonatkozó fizetési műveleti értékhatár lehetőségét, h) tételesen a pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, i) a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási árfolyamokat, vagy referencia-kamatláb és referenciaárfolyam alkalmazása esetén a tényleges kamat kiszámításának módját, és a referencia-kamatláb vagy átváltási árfolyam megállapításának időpontját, indexét vagy alapját és nyilvánosságra hozatalának helyét; valamint erre vonatkozó megállapodás esetén - a 15. § (4) bekezdésével összhangban - a referencia-kamatláb vagy referencia-árfolyam változásának azonnali alkalmazását és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget,
78
Amire különösen célszerű ügyelniük a pénzforgalmi szolgáltatóknak Jóváhagyás és a jóváhagyás visszavonása Részletes szabályozás indokolt a jóváhagyás és a jóváhagyás visszavonása körében, különös tekintettel a nemzetközi kártyatársaságok vonatkozó szabályaira, illetve az internetes bankolás sajátosságaira. Vonatkozik ez a követelmény a jóváhagyás/visszavonás formájára és időpontjára, utóbbi körben annak rendezésére is, hogy mikor válik a pénzforgalmi szolgáltató számára ismertté a jóváhagyás, illetve a jóváhagyás visszavonása. Ugyancsak célszerű egyértelműen és részletesen rendezni a visszatérítés feltételeit és az árfolyamokkal kapcsolatos szabályokat. Előzetes tájékoztatás – speciális esetben (Pft. 6.§) „6. § (1) Ha a fizetési művelethez kapcsolódó pénznemek közötti átváltásra a fizetési megbízás megadása előtt kerül sor, és a pénznemek közötti átváltás a fizetés helyén vagy a kedvezményezett által történik, a pénznemek közötti átváltást végző köteles tájékoztatni a fizető felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően az alkalmazandó átváltási árfolyamról és valamennyi ehhez kapcsolódó díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a pénznemek közötti átváltást a fizető félnek jóvá kell hagynia.”
Utólagos tájékoztatás A Pft-ben – a jogalkotó alapkoncepciójából következően - kiemelt jelentőségű az ügyfelek lehető legteljesebb informálása, a fizetési műveletre vonatkozó minden (lényeges) adat közlésével. Jelenleg a bankszámlakivonat tartalmazza az Rendelet alapján kötelező információkat és ezt a gyakorlatot 2009. november 1-vel sem kötelező megváltoztatni. A bankszámlakivonatokat azonban minden kibocsátónak célszerű felülvizsgálnia abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a Pft minden vonatkozó rendelkezésének. Az alkalmazandó – kötelező – szabályok a következők: „23. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésen alapuló fizetési megbízás alapján a fizető fél számlájának megterhelését követően, vagy ha a fizető fél a fizetést nem a fizetési számlán keresztül bonyolítja, a fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni: a) a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozásról, és esetlegesen a kedvezményezett adatairól, b) a fizetési művelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított összegéről, c) tételesen a fizető fél által a pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, d) a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint e) a fizetési megbízás átvételének napjáról vagy a terhelés értéknapjáról. (2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a 8. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott módon köteles a fizető fél rendelkezésére bocsátani.
79
Az eddigi tipikus banki gyakorlat jövőbeni alkalmazását teszi lehetővé a Pft alábbi rendelkezése: „24. § (1) A felek a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy - a 23. §-ban foglalt haladéktalan tájékoztatástól eltérően - a 23. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél részére legalább havonta egy alkalommal átadja vagy rendelkezésre bocsátja, oly módon, hogy a fizető fél az adatokat az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse.” Amit azonban minden szolgáltatónak biztosítania kell a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatban, az a következő: „Ha a fizető fél fogyasztó, kérelmére a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél részére havonta legalább egy alkalommal papíron díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen átadja a 23. §-ban meghatározott adatokat.” Egyszerűsítést csak a kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök körében enged a Pft, mivel az ezen eszközökre vonatkozó keretszerződés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a 23. §-ban és a 24. §-ban, valamint a 26. §-ban és a 27. §-ban foglalt tájékoztatási szabályoktól eltérően olyan eljárást biztosít az ügyfél számára, amely segítségével az ügyfél a következő adatok birtokába jut: a) a teljesített fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozás és a fizetési művelet összege, b) a pénzforgalmi szolgáltató részre fizetendő valamennyi díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség, c) azonos kedvezményezett részére történő többszöri vagy azonos típusú fizetés esetén a fizetési műveletek összege, valamint d) a pénzforgalmi szolgáltató részére, a c) pont esetében fizetendő összesített díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség. Ha pedig az ügyfél olyan kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközt használ, amely az ügyfél beazonosíthatóságát nem teszi lehetővé vagy a pénzforgalmi szolgáltató a név szerinti azonosítást műszaki okból nem tudja elvégezni, a pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást sem köteles az ügyfél rendelkezésére bocsátani.”
A tájékoztatás speciális szabályai Az összeg ellenőrzésének biztosítása (Pft 25.§ (3) bekezdése) Kifejezetten rögzíti a törvény, hogy „a pénzforgalmi szolgáltató bármikor köteles a fizető fél részére lehetővé tenni a készpénz-helyettesítő fizetési eszközön tárolt vagy rendelkezésre bocsátott pénzösszeg nagyságának ellenőrzését.” (Pft 25. § (3) bek. Ebből következően a keretszerződés valamely részében (célszerűen pl. az üzletszabályzatban/általános szereződési feltételekben) rögzíteni kell, hogy az aktuális egyenleg bankkártya esetében ATM-en keresztül, telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, illetve internetes bankolás segítségével érhető el. Ugyancsak rögzíteni
80
célszerű, hogy a bankszámla aktuális egyenlege internetes bankolás, mobil bankolás, vagy egyéb nem bankfióki eszköz igénybe vétele esetén hogyan érhető el.
A használat díja (Pft 7. §) A jogszabályi rendelkezés a következő:„(1) Ha a kedvezményezett a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz használatáért díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget számít fel vagy kedvezményt nyújt, köteles erről a fizető felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatni. (2) Ha a pénzforgalmi szolgáltató vagy harmadik személy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatáért külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget számít fel, köteles erről az ügyfelet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatni.” Az idézett rendelkezések felvetik azt a kérdést az értelmezési lehetőségek körében, hogy a bankkártya kibocsátója köteles-e minden egyes bankkártya-használat előtt tájékoztatni a kártyabirtokost a díjazásról és ha igen, akkor milyen díjról. Általános megfogalmazásban pedig: bármely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátója köteles-e minden alaklommal tájékoztatni az ügyfelet a használat díjáról. A gyakorlati megfontolások alapján alkalmazható lehetséges értelmezés: Különböztessünk meg három fogalmat, amelyek: a) készpénz-helyettesítő (egyszerűség kedvéért: bankkártya) biztosításának díja,(azaz bizonyos banki szolgáltatás ellenértéke), b) a készpénz-helyettesítővel kapcsolatos banki szolgáltatás ellenértéke (tranzakciós díj), c) a készpénz-helyettesítő használatának (nevesített= külön) díja. A 7.§ (2) bekezdése kifejezetten a használatért felszámított külön díjat, költséget említi. Ez a díj feltehetően nem azonos a sem a bankkártya-kibocsátás/internetes banki/, stb. szolgáltatás nyújtása díjával (bankkártya éves díja, havi díj, stb.), sem pedig e szolgáltatások tranzakciós díjaival. Ha ugyanis nem ez az értelmezés, akkor, miért kellene a keretszerződésben (gyakorlatilag általában annak mellékleteként a kondíciós listában, hirdetményben) előre közölni tételesen a díjakat, költségeket, fizetési kötelezettségeket? Ráadásul a 7.§ része a II. fejezetnek, amelyben a 3. § kifejezetten hivatkozik a keretszerződésre. Így a 7. § olyan speciális szabályként értelmezhető, amely a készpénz-helyettesítők vonatkozásában tartalmaz speciális szabályt, mégpedig nevesítve a külön használati díjak vonatkozásában. Egyébként pedig nem azt tartalmazza a szöveg, hogy minden egyes fizetési megbízás előtt kell tájékoztatást adni. Ha tehát a bankkártyára/egyéb készpénz-helyettesítőre vonatkozó keretszerződésben egyértelműen rögzíti a bank/pénzforgalmi szolgáltató, hogy a bankkártya, stb. használatával fizetési megbízást ad a fizető fél (amely ráadásul visszavonhatatlan) és a bankkártya, stb. használatát úgy tekintjük, hogy az megfelel a fizetési művelet 81
jóváhagyásának (a Pft 39.§ alapján), akkor a keretszerződésben (kondíciós listában/hirdetményben) adott, kötelezően tételes díj-tájékoztatás (Pft 14.§ h) pontja alapján) elegendő. Nem zárható ki, hogy valamelyik bank/pénzforgalmi szolgáltató felszámít önmagában a bankkártya, önmagában egyéb készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatáért esetenként külön díjat, költséget. Ezt a Pft 7. § (2) bekkel összhangban kell közölnie. Nagy valószínűséggel tény, hogy a felszámított tranzakciós díj nem a bankkártya, stb. használatának díja, hanem a fizetési megbízás teljesítésének díja, azaz a banki szolgáltatás ellenértéke, tehát a bank részére a szolgáltatása nyújtásáért fizetendő jutalék, díj, stb. Erről viszont a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatakor tud a bankkártya, stb. használója, hiszen a keretszerződésben kötelezően tételesen tájékoztatja a pénzforgalmi szolgáltató, nem kell tehát még egyszer tájékoztatnia róla. „Ellenpróbaként”: értelmezhető a 7.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezés abban az esetben, ha pl. mobiltelefonon „keresztül” akar esetileg fizetni az ügyfél és ezért a mobil szolgáltató, vagy a számlavezető bank külön díjat számít fel, az adott konkrét esetben.
Összeg elszámolása (Rendelet 40.§) A bankkártya-használat körében az ügyfél érdekeit védő rendelkezés a következő: „Bankkártyával belföldön lebonyolított fizetési művelet esetén, ha a bizonylaton szereplő összeg pénzneme megegyezik a bankkártya-használat fedezetét biztosító fizetési számla vagy a hitelkártyához kapcsolódó hitelkeret pénznemével, a fizetési számlára terhelt vagy a hitelkeret terhére elszámolt összegnek minden esetben meg kell egyeznie a bizonylaton szereplő összeggel.”
Jóváhagyás Jellemzői Az új pénzforgalmi szabályozás egyik alapvető újdonsága a jóváhagyással kapcsolatos rendelkezések bevezetése. Ezt az intézményt értelmezni és alkalmazni kell a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök vonatkozásában is, mégpedig célszerűen eszköz-típusonként. Bármely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vonatkozásában lehetséges azon megoldás alkalmazása, hogy a jóváhagyás utólagos, ha ezt a keretszerződésben kikötötték (Pft 37. § (1) bek. Gyakorlati megfontolások alapján a bankkártyák vonatkozásában a kibocsátóknak azt is figyelembe kell venniük, hogy a kibocsátás és használat szabályait – ide értve a fizetési folyamat és ezen belül az elszámolás rendjét is – a bankok általában nem állapíthatják meg szabadon, hiszen a nemzetközi kártyatársaságok szigorú feltételekhez teljesítéséhez kötik a hozzájuk csatlakozást és ezzel a kártyakibocsátást.
82
Mindezekre tekintettel kell a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökre vonatkozó rendelkezéseket rögzíteni a keretszerződésben. Törvényi feltételek A törvényben meghatározott, kötelező feltételek a következők: Fizetési művelet teljesítésére – készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel is - akkor kerülhet sor, ha azt a fizető fél (előzetesen vagy utólagosan) jóváhagyta. Fizetési művelet teljesítésének jóváhagyására vagy több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyására csak a szerződésben meghatározott módon kerülhet sor. Ebből következően kiemelkedő jelentőségű, hogy a pénzforgalmi szolgáltató hogyan, milyen részletességgel rendezi a különböző készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használata körében az ügyfél általi jóváhagyás rendjét. A rendelkezésekben indokolt kitérni az ügyfél általi benyújtás, a pénzforgalmi szolgáltató általi átvétel és a szolgálattó általi befogadás, majd a teljesítés folyamatára és szabályaira, amelyek körébe illeszkedik a jóváhagyás aktusa az ügyfél részéről. A törvény vonatkozó szabálya: a Pft 38.§ (1) bek értelmében „a fizetési megbízásnak a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója által történt átvételét követően az ügyfél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza”. Fontos törvényi rendelkezés, hogy a fizető fél a jóváhagyást a 38. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott időpontig visszavonhatja. Több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyás visszavonása esetén a kapcsolódó jövőbeli fizetési műveletek sem minősülnek jóváhagyottnak. A jóváhagyás jelentősége az, hogy hiányában a fizetési művelet jóvá nem hagyottnak minősül és a következmény: felelősség a pénzforgalmi szolgáltató részéről. Kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy az (1)-(6) bekezdéstől eltérően a fizetési megbízásnak a kedvezményezett részére való átadását vagy a fizetési művelet teljesítése jóváhagyását követően az ügyfél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza. Ebben a vonatkozásban is figyelemmel kell lenni a Pft. 37.§ és 38.§-ában foglalt rendelkezésekre. Sajátos szövegezés-technikai megoldásként a Pft a jóváhagyásra vonatkozó rendelkezések körében tartalmaz a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátására és használatára vonatkozó néhány alapvető szabályt – ily módon meglehetősen tágan értelmezve a jóváhagyás követelményét.
A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és átadása A pénzforgalmi szolgáltató kizárólag az ügyfél kifejezett kérelme esetén bocsáthat rendelkezésére készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, ide nem értve a már meglévő készpénz-helyettesítő fizetési eszköz cseréjét. 83
A pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt és annak használatához szükséges személyes biztonsági elemeket - a keretszerződésben meghatározott módon - kizárólag ügyfél részére adhatja át. Az átadás módja a gyakorlatban többféle lehet. Ebben a körben az „ügyfél részére átadás” értelmezése érdemel kiemelt figyelmet. Nem vitathatóan jogszerű megoldás a bankfiókban átadás, személyesen az ügyfélnek. Jogszerű lehet, ha az átvételre az ügyfél közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű okiratba foglalt meghatalmazást ad. Megfelel a személyes átadásnak, ha tértivevényes levélben küldi a kibocsátó a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, természetesen megfelelő biztonsági intézkedésekkel.
Limit kikötésének lehetősége A Pft 39. § (1) bek. értelmében Ha a fizetési művelet jóváhagyása készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel történik, a felek a keretszerződésben a készpénzhelyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódóan fizetési műveleti értékhatárt határozhatnak meg.
A letiltás szabályai Több részletszabályt illesztettek a törvénybe, amelyek mindegyike a pénzforgalmi szolgáltató vonatkozásában jelent kötelezettséget, a letiltás jogához kapcsolódva, az alábbiak szerint Pft 39. § (2)-(7) bekezdései A pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésben fenntarthatja magának a jogot a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltására a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan vagy csalárd módon történő használatának gyanúja esetén, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz biztonsága érdekében. Olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén, amelyhez hitelkeret kapcsolódik, a letiltás jogát a pénzforgalmi szolgáltató akkor is fenntarthatja, ha jelentős mértékben megnövekszik annak kockázata, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltató felé fennálló fizetési kötelezettségét nem képes teljesíteni. A pénzforgalmi szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltásának feltételei fennállnak. Új szabály, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltása esetén a pénzforgalmi szolgáltató a letiltást megelőzően, de legkésőbb a letiltást követően haladéktalanul a keretszerződésben meghatározott módon tájékoztatja a fizető felet a letiltás tényéről és annak okairól. A pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli a tájékoztatási kötelezettség, ha az veszélyezteti a pénzforgalmi szolgáltató működésének biztonságát, vagy ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály kizárja.
84
Ugyancsak új szabály a pénzforgalmi szolgáltatót terhelő kötelezettség: Ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltásának oka megszűnik, a pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltását haladéktalanul megszünteti, vagy új készpénz-helyettesítő fizetési eszközt bocsát a fizető fél rendelkezésére.
Bejelentési kötelezettség Az ügyfél a pénzforgalmi szolgáltatónak vagy az általa megjelölt harmadik félnek haladéktalanul köteles bejelenteni, ha észleli a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz birtokából történő kikerülését, ellopását, valamint jogosulatlan vagy jóvá nem hagyott használatát. Kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy az ügyfél nem köteles a (2) bekezdés szerinti bejelentést megtenni, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltása vagy további használatának megakadályozása nem lehetséges.
A pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségei a bejelentésekkel kapcsolatban Részben új rendelkezéseket tartalmaz a Pft, kiegészítve a 2009. november 01. előtt hatályos szabályokat. A pénzforgalmi szolgáltató gondoskodik arról, hogy az ügyfél bármikor megtehesse bejelentését, vagy kérelmezhesse a letiltás megszüntetését. E kötelezettség gyakorlati megvalósítása célszerűen azt jelenti, hogy a pénzforgalmi szolgáltató pontosan és részletesen szabályozza a keretszerződésben, hogy a különböző készpénz-helyettesítő eszközök használata hogyan, mikor és hol tiltható le. A pénzforgalmi szolgáltató a bejelentésekről olyan nyilvántartást vezet, amely tizennyolc hónapig biztosítja a bejelentések időpontjának és tartalmának bizonyítását. A bejelentés következménye az, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a bejelentést követően a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel adott fizetési megbízás alapján fizetési műveletet nem teljesíthet. Kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatót e kötelezettségek nem terhelik, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltása vagy további használatának megakadályozása nem lehetséges.
85
Felelősségi és kárviselési szabályok A hatályos szabályozással megegyezően 2009. november 01. napját követően is a felelősségi és kárviselési szabályok alkotják a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökre vonatkozó rendelkezések legfontosabb, mert a következményeket rendező részét. A főbb rendelkezések éremben nem különböznek a Pft hatálya lépése előtti szabályoktól. A Pft. 40. § (1) értelmében az ügyfél köteles a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt a keretszerződésben foglaltak szerint használni, és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és annak használatához szükséges személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód - biztonságban tartása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. A rendelkezésben foglalt ügyfél-kötelezettségek akkor érvényesíthetők megfelelően a pénzforgalmi szolgáltató részéről, ha a keretszerződésben részletesen meghatározza a magatartási szabályokat. A pénzforgalmi szolgáltatót terhelő felelősség körében az ügyfelet megilleti a fizetési művelet helyesbítésének joga – készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata esetén is. A Pft. 42. § (1) bek. értelmében „Az ügyfél a fizetési megbízás teljesítését követően haladéktalanul, de legfeljebb a fizetési művelet teljesítését követő tizenharmadik hónapnak a fizetési számla megterhelésének napjával megegyező napjáig kezdeményezheti a jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítését. Ha a lejárat hónapjában nincs a terhelés napjának megfelelő naptári nap, akkor a határidő lejárta a hónap utolsó napja.” A felek a keretszerződésben rövidebb időtartamban is megállapodhatnak, azzal, hogy az ügyfél helyesbítéséhez való jogát nem zárhatják ki. A határidő nem vonatkozik arra az esetre, ha a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízást követően előírt utólagos tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A pénzforgalmi szolgáltató a helyesbítésre vonatkozó kérelem megvizsgálását követően haladéktalanul köteles a helyesbítés iránti kérelemnek eleget tenni. A jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése iránti kérelem esetén a pénzforgalmi szolgáltató köteles bizonyítani adott esetben a hitelesítés által -, hogy a kifogásolt fizetési műveletet a fizető fél jóváhagyta, a fizetési művelet megfelelően került rögzítésre, és a teljesítést műszaki hiba vagy üzemzavar nem akadályozta. A jóvá nem hagyott fizetési művelet helyesbítése iránti kérelem esetén a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz használata önmagában nem bizonyítja, hogy a fizető fél csalárd módon járt el, vagy a fizetési műveletet jóváhagyta, vagy a használatra vonatkozó kötelezettséget szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte. Az ügyfelet védő szigorú szabály a pénzforgalmi szolgáltató szempontjából azt jelenti, hogy célszerű a lehetőség szerint részletesen meghatározni a keretszerződésben legalább példálózó felsorolással, hogy mi minősülhet csalárd eljárásnak, illetve a használtara vonatkozó kötelezettségek szándékos vagy súlyosan gondatlan 86
megszegésének. Lehetséges például súlyos gondatlanságnak tekinteni, ha bankkártyával készpénzfelvételt a PIN-kód hibátlan megadásával hajtottak végre, vagy ha az ügyfél nem tette meg a bejelentést, miután sms-üzenetet kapott bankkártyatranzakcióról és azt nem kívánta magáénak elismerni. Hasonlóképpen súlyos gondatlanságnak minősülhet, ha más személy számára átadta azon kódokat/azonosítókat, amelyek lehetővé tették átutalási megbízás megadását internetes bankolással. Az ügyfél természetesen jogosult arra, hogy akár peres eljárásban is vitassa, hogy a keretszerződésben meghatározott cselekmények, illetve mulasztások szándékosak, vagy súlyosan gondatlanok voltak-e és a döntés – annak minden anyagi következményével együtt – a bíróság hatáskörébe tartozik.
A pénzforgalmi szolgáltató felelősségének tartalma Pft 44. § (1): „A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul köteles a) megtéríteni a fizető fél részére a fizetési művelet összegét, b) a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani, és c) megtéríteni a fizető fél kárát. (2) Kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatót az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem terheli, ha a fizető fél olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt használt, amely a fizető fél beazonosíthatóságát nem teszi lehetővé, vagy a pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jellege miatt nincs abban a helyzetben, hogy a művelet jóváhagyását bizonyítsa.” A hivatkozott szabályok a jelenleg hatályos rendelkezéseknél pontosabban meghatározzák, mire köteles a pénzforgalmi szolgáltató, de értelmezésük nem egyszerű. Problémát okozhat a fizetési művelet összegének meghatározása, ha pl. a bankkártya-használat devizaneme eltér a fedezetet biztosító bankszámla devizanemétől (Ft-számla terhére cseh koronában vásároltak, VISA-kártyával). Azon szabály alapján, hogy az ügyfél számára a megterhelés előtti állapotot kell helyreállítani, az következik, hogy a terhelés összegét kell jóváírni. Ezen felül pedig jóvá kell írni az esetleges tranzakciós költségeket, jutalékokat is. A kártérítés pedig mindezeken kívül és felül jár – a polgári jog általános szabályai szerint. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az igazolt és a banki tevékenységgel összefüggésben felmerült károkat kell megtéríteni. A pénzforgalmi szolgáltató felelőssége mellett a Pft alapján is terheli kárenyhítési kötelezettség az ügyfelet, a 2009. november 01. előttivel összehasonlítva lényegében változatlan szabályok szerint. A Pft. 45. § értelmében: (1) A 44. §-ban meghatározottaktól eltérően az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek, a fizető fél viseli negyvenötezer forintnak megfelelő összeg mértékéig a kárt a bejelentés megtételét megelőzően. 87
Mentesülés a felelősség alól Új szabály az ügyfél mentesülése körében a Pft 45. § (2) bekezdésében rögzített rendelkezés, amelynek értelmében nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott felelősség a fizető felet, ha a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód - nélkül használtak, vagy a pénzforgalmi szolgáltató nem biztosította a bejelentés megtételét. A „mentesítő szabály” különösen az internetes bankolás, illetve a mobilbankolás körében bír jelentőséggel és célszerűen arra ösztönzi a pénzforgalmi szolgáltatókat, hogy a keretszerződésben pontosan határozzák meg azokat a feltételeket, amelyeket a készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárások esteében alkalmaznia kell az ügyfeleknek és amelyek nem teljesítése szándékos vagy súlyosan gondatlan szerződésszegésnek minősül. Kézenfekvően törekedni kell arra is, hogy személyes biztonsági elemek nélkül ne használhassák a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, hiszen azok kötelező alkalmazása kizárja a mentesülést a hivatkozott törvényhely alapján. Változatlan marad a pénzforgalmi szolgáltató mentesülését biztosító általános szabály, amelyet a Pft 45. § (3) bekezdése tartalmaz: A pénzforgalmi szolgáltató mentesül az (1)-(4) bekezdés szerinti felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt a fizető fél csalárd módon eljárva okozta, vagy a kárt a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta. Ugyancsak változatlan a pénzforgalmi szolgáltató teljes felelőssége a bejelentést követően, a Pft 45. § (4) bek értelmében a bejelentést követően a pénzforgalmi szolgáltató viseli a kárt az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek. Alkalmazható továbbá a vis maior klauzula. A Pft 55. § értelmében a pénzforgalmi szolgáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a meghatározott kötelezettségének teljesítését tevékenysége körén kívül eső elháríthatatlan ok (vis maior), vagy jogszabályban vagy közösségi jogi aktusban előírt rendelkezések zárták ki.
Visszatérítés (refund) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használata körében Nagyon fontos gyakorlati probléma lehet a visszatérítés értelmezése és végrehajtása a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használata körében is.
88
Alkalmazni kell ugyanis a Pft 46. §-ában foglalt rendelkezést, amelynek értelmében „a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója visszatéríti a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által jóváhagyott fizetési művelet összegét, ha: a) a jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, és b) a fizetési művelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott helyzetben ésszerűen elvárható volt. (2) A fizető fél részéről a fizetési művelet adott helyzetben ésszerűen elvárható összegének megítélése során a pénzforgalmi szolgáltatónak a fizető fél korábbi fizetési műveleteit, a keretszerződésben foglaltakat és a fizetési művelet körülményeit kell figyelembe vennie. (3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása tekintetében a bizonyítás a fizető felet terheli. (4) A fizető fél nem hivatkozhat az (1) bekezdés b) pontjára a pénznemek közötti átváltással kapcsolatosan, ha az átváltás során referencia-árfolyam alkalmazására került sor” A hivatkozott rendelkezéseket minden beszedési megbízás esetén alkalmazni kell. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használata körében tehát akkor, ha a pénzforgalmi szolgáltató beszedési megbízást hajt végre. A bankkártya-használat általában beszedési megbízás adását jelenti, (kivétel: készpénzátutalás bankkártyával), míg az egyéb készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használata körében minden esetben vizsgálni kell, hogy a fizetési művelet átutalás vagy beszedés volt-e. (Átutalási megbízás adható pl. internetes bankolás körében.) Ismert olyan értelmezés is, hogy a készpénz-helyettesítő eszköz a számlatulajdonos számlája feletti rendelkezése, mégpedig átutalási megbízás, amelyet a tranzakció kezdeményezésével jóváhagy a számlatulajdonos. A pénzforgalmi szolgáltatók számára célszerű és indokolt, ha a keret-szerződésben részletesen szabályozzák a visszatérítés általános feltételeit, többek között azt, hogy mit és hogyan vizsgálnak az ügyfél visszatérítési igénye esetén. Arra természetesen van mód – törvényi felhatalmazással megerősítve -, hogy a felek a keretszerződésben megállapodjanak arról, hogy a beszedés visszatérítése esetében a fentiekben ismertetett feltételeknek nem kell fennállniuk. Ilyen megállapodás esetén a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél visszatérítésre vonatkozó igényét nem utasíthatja vissza.
Összegzés Lényegét tekintve a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökre vonatkozó új szabályozás nem gyökeresen új. Megkockáztatható az is, hogy éppen ezek a szabályok mutatják a legnagyobb állandóságot a 2009. november 01. előtt hatályos szabályozással összevetve. Ami változik, az a pénzforgalmi szolgáltatók számára megfogalmazott követelmények a részletesebb tájékoztatás, illetve a speciális rendelkezések a visszatérítés (refund) vonatkozásában. Amit célszerű szem előtt tartani: a keretszerződés kiemelt jelentőségű, a belefoglalt pontos, egyértelmű és részletes szabályozás elősegítheti a viták elkerülését. 89
