46. SZÁM '49. ÍVFOLYAM & & .x> c±> is^i 47.SZ (49.ÉVFOLYAM.) Előfizetési fettételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és 12

760

Minden család számára legnagyobb értékkel birnak.

Legjobbak a maguk neműkben

MAG6I élelmiszerei.

<£#&&£? ízesítésre tás-

MIQNOT-BOUCHER, 19, Ru« VMenne, PARIS. Ktpbató TgrSk J6tttl ? jósra lertArábta Badapvttta 8*JÍ K i t ü n t e t v e . ~ W <*T A l a p í t v a 1 8 7 9 - b e n . A legszebb, legalkalmasabb és legötletesebb

Ü

k a r á c s o n y i ajándék

egy életnagryság-n. arczkép, mert Örök becse Tan és egyszersmind szobadíszül, to­ vábbá előnyös nász-, n é v ­ napi, s z ü l e t é s n a p i , vagy egyéb alkalmi és ünnepi ajándékul szolgál, de agy is mint örökös emlék (külö^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ nősen m e g h o l t a k r a ) fölötte N alkalmas. Ezeket az arezkópeket b á r m i l y e n beküldött | fénykép ntán a legfinomabb kivitelben készítem el. Nagysága 40:50 cm., ára 3 frt. Km hasonlatosság-ért é s t a r t ó s s á g é r t kezeskedem. A fényké­ pet sérületlen állapotban küldöm vissza. A képet 10 nap alatt elkészítem. (Karácsonyi ajándékul szánt képeket tessék m i n é l előbb megrendelni.)

ÉÉ

Bodaseher Siegfried,

SSffL&ZÍ

Bécs, II., Praterstrasse 6 1 .

9716

s főzeléknek stb.

meglepően

jő

ízt

kölcsönöz.

FRA\CZIA LEVESEK

táplálóleves készitésíve. 1 tok egy adaggal 1 2

%WZ*0

flll,

1 « kél ' « 2 0 •

^JT c s u p á n forró v í z z e l i^hx l e ö n t v e , minden további,-

Néhány csöpp elegendő. Üvt'gecskékbeD 5 0 fillértől kezdve.

hozzátétel

nélkül, azonnal

előállillialó.

kétaíbgos táblákban drbja 15' fill. Eiőilús, könnyen emészthető, iMtca' 'tycstij lj*ii egészséges leveshez.mely c s n p á n vlz hozzá­ t é t e l é v e l néhány perez alatt előállítható. 19 k ü l ö n f é l e fajtában.

Egy kísérlet meggyőzőbb, mint bármely

91 Si

Franczla s u b a d a l o m . A szépség- titka. Ideális Illattal i feltetlenül Urtos.egeszseges é s diszkrét. A S e r m a z t d r e e | az arezbörnek egészséges e s üde szlot ad. 19UO é v i Péri.i Világkiéllité* : ARANYEREM

C0i\S0MMÉ-T0KOK

minden leves-, bouillon-, már-

reklám.

MF" Minden fűszer-, cseiiieg-ekereskeflésben és ttrosrueri&baii kapható. "•»

ÁLLAPOTBAN GERMANDREE[PORHANYÓS él TABIITTÁIBAN

m~

46. SZÁM. 1902.'49. ÍVFOLYAM

VASÁBNAPÍ ÚJSÁG.

0m

Szölölugast ültessünk minden ház mellé és házi kertjeinkben. Erre azonbnn nem minden sző­ lőfaj alkalmas (bár mind kúszó természetű),mert nagyobbrésze, ha megnő is, ter­ mést nem hoz, ezért sokan nem értek el ered^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ményt eddig. Hol lugasnak alkalmas fajokat ültettek, azok bőven ellátják házukat az egész szőlőérés idején a legkitűnőbb musko­ tály és más édes szőtőkkel. A szőlő hazánkban mindenütt meg­ terem s nincsen oly ház, melynek fala mellett a legcsekélyebb gondozással fel­ nevelhető nem volna, ezenkívül más épületeknek, kerteknek, kerítéseknek stb. a legremekebb dísze, a nélkül, hogy helyet is elfoglalna az egyébre használható részekből. Ez a legháladatosabb gyümölcs, mert minden évben terem. A fajok ismertetésére vonatkozó színes fénynyomatu kata­ lógus bárkinek ingven és bérmentve küldetik meg, a ki czimét egy levelezőlapon tudatja. 9727

Érmelléki első szölöoltványtelep Nágy-Kágya, u. p. Székelyhíd.

& &

$•

f&titutionj'

.x> c±>

is^i

47.SZ. 1902.(49.ÉVFOLYAM.)

NAGYTIIKLÓS.

egész évre 2 4 kon-na Előfizetési fettételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és 12 POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a VilaKkrónikávnI) együtt \ félévre

\ Cs és szab. mosóvíz lovak részére.

MITÍSZATH'KILMÁN.

' • Jflgéia-'evrtf1 6 kormia Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG l felévrÉ" _. 8 •

Magyarországi főraktár: Török József gyógyszertara, Király-utcza 12 és Andrassy-ut 26. 9648

WACHTJL É S TÁRSA fényképészeti czikkek raktára %63

mérnök és gyáros.

Cs. és kir. fensége József fó'herczeg udv. Gyár és iroda:

szállítója.

BUDAPEST, IV., Eskll-út 6 (Klotild főn. palota). Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.

Budapest, VII. ker., Garay-utcza 10.

L . O H R M Á R I A ezelőtt K R O N F U S Z

K ö z p o n t i viz-, lég- é s gőzfűtések, légszesz- é s vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, szivattyúk, v i z e r ő m ű v i emelő­ 9692 gépek stb.

ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR Budapest,

S. sz.

K r i s t á l y ü v e g készletek, r e m e k v i r á g v á z á k é s a l k a l m i dísztárgyak. Üzlethelyiségünk n e m a Lánczhiddal s z e m b e n , h a n e m az A k a d é m i a a Béla-ntcza sarkán létezik.

mellett 971)6 9718

BELICZAY BÉLA m é z e s k a l á c s o s és viaszgyertya­ öntő, méz-, viasz- és fáklya-raktára. Alapíttatott

1833.

Budapest, VII., Csáoyi-utcza 3. szám, saját házában.

PARAbl ÜVEGGYÁR RAKTÁRA GÖRÖG

ISTVÁN

ellett fukanyco &vaJiio*v.

9704

erömfivl színjegporló és szőrmeárn megóvó-lntézettel.— Megbízások átvétetnek: V1I1., BarosB-ntcza 85. sz. saját házában levő gyárban és a következő fióküzletekben: IX„ talvin-tér 9. V., Harminezad ntcza 3. VI., Teréz-körót 39. VI., Andrássy-ut 16. Telefon 57-08. VIII., Jözsef-kbrút 2. szám. Telefon 57-08.

Brünner Testvérek

9674 BUDAPEST, Koronaherczeg-u. 3. sz. Légszeszluszter, villaiiiosliiszter, petrolenmlámpák clús választéka.

JÓZSEF NÁDOR.

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM JUBILEUMA.

I

flAYID KÁROLY ÉS FIA doboz-papíráru ÉS szab. fémkapocs gyára Budapest, I., Mészáros-utcza 38. Telefon 91—48. Gyárt nagybani e l á m s i t á s r a k ö v e t k e z ő nj c z i k k e k e t A legfinomabb családi dobozokat és d i s z b o r i t é k o k a t (levélpapírokkal és borítékokkal), névjegykártyákat, gyászlapokat, e y á s z l e v é l p a p i r t , gyásznévjegyeket. Sajál gyártmányú fémsarokkal ellátott rajz­ t ö m b ö k e t , szekrénycsipke és tortapapirokat, továbbá papirtányérokat, plakátcsőveket és különféle összehajt-

Állandó

Franklin-Társulat n y o m d á j a , Budapesten, IV-

kiállítás

a fenti czikkekbó'l a városligeti megtekinthető.

Egyetem-utcza 4. sx.

eB legelőkelőbb közmívelődési intézményeink egyike, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítása századik évfordulóját ünnepli 1 most. És e szép ünnep felé igaz rokonszenvvel fordul az egész nemzet s mindnyájunkat hazafias öröm és büszkeség tölt el, látva azt a magaslatot, melyet ezen népszerű intézményünk százados fejlődésé­ ben, a viszontagságos idők és sokszor vajmi kedvezőtlen körülmények ellenére is, gazdagságban és tudományos jelentőségben elért. A Nemzeti Múzeum annak az általános törekvésnek köszönheti ala­ pítását, a mely a XVIII. század második fele óta a hazafiak legfőbb gondjainak egyike volt: mívelődósi központokat teremteni a fővárosban, melyekből azután a nemzeti míveltség szétáradjon az ország minden tájára. Legjobbjsink — költők, tudósok s egyes politikusok — eszméi között mindenütt megta'áljuk ezt is. Ez adott szárnyat egy magyar tudós társaság alapítása gondolatának is 8 érdekes, hogy e két rokon czélú és működésében egymást kiegészítő nagy intézményünk — Múzeom és Akadémia — ugyanazon család két egymásra következő tagjának köszönheti létét: az apának az első, a fiának a második. Gróf Széchenyi Ferencz, a slegnHgyobb magyar* atyja, maga is kora legelső magyarjainak egyike, a Nemzeti Múzeum megalapítója. 0 is, EGKÉGIBB

Újdonság: szKto szeszégo.

BUDAPEST

rv\ker.Kossuth Lajosutcza 15.sí.

Külföldi el "taetMiekhez > poaUiUg meghatározott viteldíj is r.a«tolandó.

csipke, vegyészeti tisztító- és műíestő-iiitézete uiegnagyobbitatott

Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek.

RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. V. ker., Ferencz József-tér

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egmz évre ÍO korona (. Yilifíkrómká.al) 1 félévre .... 5 •

mint később fia, a hazai míveltség elmaradottságában látta nemzetünk legnagyobb veszedelmét s az ő áldozatkészsége öröklődött át fiára. A nyilvános pályától, melyen nagy és előkelő szerepet töltött be, II. József rendeletei miatt visszavonulva, már 1786 ban gyűjteni kezdte azt a könyvtárt, melyet 180? november 25-én kelt alapító levelében a nemzetnek adományozott. A könyvtár mintegy 15,000 nyomtatott könyvet, 2000 kéziratot, sok eredeti oklevelet, gazdag térkép- és met­ szet gyűjteményt foglalt magában, csupa magyar vagy magyar érdekű dolgot. Az alapító levélben a gróf gondoskodott az új intézmény önálló életéről, hogy soha más hasonnemű intézetbe be ne olvadhasson, s fenmaradását biztosította azáltal, hogy alapítványát a nádor felügyelete alá helyezte. Ezzel megnyerte a nagy emlékezetű József nádornak, minden xnívelődési törekvés buzgó pártolójának közreműködését az új intézet ügyében, a kinek buzgalma nélkül aligha indulhatott volna az oly szép fejlődésnek. Az alapító után a nádor az, a kinek a Múzeum, fennállása első időszakában, legtöbbet köszönhet. Az akkori Pesten nagyon nehéz dolog volt az új könyvtár elhelye­ zésére alkalmas helyiséget találni. A feloszlatott pálos-rend egykori kolostorában, melyben akkor a hétszemélyes tábla volt elhelyezve s mely ma a központi papnövelde helyisége, a nagy könyvtár-termet

I üveg ára 2 korona 80 fillér. — 40 év óla az udvari istállók­ ban, a katonaság és magánosok nagyobb istállóiban ' használatban van nagyobb munkánál elő-és utóerósi' 1 tőül, Hozamoknál, inak merevségénél stb., az idomitásnál kiváló munkára képesiti a lovakat. Csak a 1 lenti védjegygyei valódi. Kapható Austr. — Ma1 gyarorszag valamennyi gyógyszertárában és. ••asHsaslsV gyógylűkeresketkmmmmm désében. Főraktár. Kwizda Férencz János kerületi gyógyszerész, Korneuburg, Bécs mellett. Cs és kir. osztr. magyar, román királyi és bolgár tejedeimi udvari szállító.

B U D A P E S T I GYÁRAK É S CZÉGEK. K N U T H KÁROLY

BUDAPEST, NOVEMBER 23.

ipar csarnoki) an 93° 7

GROF SZÉCHENYI FERENCZ.

76í>

VASÁRNAPI ÜJSAG.

Miller Ferdinánd. (1812—1823.1

Haliczky Antal. (1823—1837.)

47. >ZÁM. tiHI«. 4!1. I VK,,LVA>

17. SZÁM. IHtií. 4<). •'VTOLYAM.

VARÁRNAPI ÜJSÁG.

7 03

Horvát István. (1837—1843.) Kubinyi Ágoston. 11843—I8ö9.)

A MAGVAK NEMZETI MÚZEUM IGAZGATÓI.

Pulszky Ferencz. (I869— 1894.)

Szalay Imre. (1894 o t a i

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM IGAZGATÓI.

jelölték ki e czélra s 1803-ban, nem minden nehézség nélkül, a könyvtár be is vonult ide s első őre, Miller Jakab Ferdinánd, Petrovics Ignácz irnok és az akkor még ifjú, lángbuzgalmú hazafi, későbbi nagyhatású történettudós Horvát István segítségével hozzáfoghatott be­ rendezéséhez. A mondott év deczember 10-én a könyvtárt a nádor s az alapító gróf jelenlété­ ben ünnepélyesen megnyitották s ezzel átadván a közönség használatának. Az akkori háborús idők veszedelmét azon­ ban kétszer is meg kellett az új intézmény­ nek éreznie. Az 1805-iki háborúban Napóleon hadai benyomultak Magyarországba s mármár a fővárost fenyegették. A könyvtár becse­ sebb kincseit, nevezetesen a kódexeket, rit­ kább nyomtatványokat s a térképeket bizto­ sabb helyre kellett szállítani előlük. Miller könyvtárőrre jutott a költöztetés feladata s ő kisérte katonai fedezet alatt a könyvtár kin­ cseit Temesvárra, a honnan csak a követ­ kező év márcziusában kerültek vissza Pestre, temesvári hazafiak adományaival gyarapodva. Pesten azonban újabb veszedelem várta a könyv­ tárt : a pálos-kolostorba időközben beköltözött a papnövelde s a könyvtár-termet lefoglalta a maga czéljaira. Gróf Széchenyi CEak nagy baj­ jal birt haladékot szerezni a könytár számára addig, a míg alkalmas helyiséget találnak. A nádornak ez alkalmat nyújtott arra, hogy fölvesse az intézet állandó otthonban való el­ helyezésének eszméjét, kapcsolatban valódi múzeummá való kibővítésével, a minek szük­ ségét 1806-ban hangoztatták először a nádor által véleményadásra felkért hazafiak. Addig is, a míg az erre szükséges anyagi eszközökről gondoskodni lehetett, a helytaitó-fanács az u. n. nagy-szeminárium (a régi egyetemi köz­ ponti épület) nagy részét alakíttatta át az inté­ zet czéljaira, a hova a múzeumi gjűjtemények 1807-ben be is költöztek s 1817-ig maradtak ott. A költözés évében foglalkozott először az or­ szággyűlés e nagy fontosságú közügygyei, mely­ nek a nemzeti mívelődésre való nagy jelentőBégét felismerte s a megajánlott hadi költség minden forintja után egy garast rendelt a fel­ állítandó Múzeum alapjának létesítésére be­ szedetni. Ez az országgyűlés egy másik szem­ pontból is nevezetes a Múzeum történetére: XXIV. törvónyczikkóben neveztetik először Nemzeti Múzeum-nak. A nádor buzgólkodására társadalmi úton is megindult a mozgalom a Múzeum érdekében s elődje nyomdokán haladva, az 1808-iki ország­ gyűlés közadakozást rendelt a múzeumi épület költségeire. Egyes hazafiak s városi és vár­ megyei hatóságok lelkesedéssel karolták fel az ügyet, gyűjtemények, egyes tárgyak ajándéko­ zásával és pénzadományokkal. Rövid idő alatt 479,541 forint gyűlt össze, herczeg Grassalkovich Antal pedig odaajándékozta a Ferencziek temploma mögötti teltét, mely elől a mai Kos­ suth Lajos-, hátul pedig a Reáltanoda-utczára nez. Ez időben vetette meg a Múzeum ásványtá­ rának alapját az alapító Széchenyi gróf neje, gróf Festetieh Juliánná, becses ásvány gvüiteJ mónyével. *" J A Múzeum ügye most már fejlődésnek indult,

de csakhamar megakasztották a politikai ese­ Gróf Széchenyi Ferencz halála után az inté­ mények. 1809-ben ismét menekülnie kellett zet fejlődésének legbuzgóbb előmozdítója, nem­ főbb kincseivel Napóleon hadai elől Nagy- csak az alapító levélben ráruházott tisztségnél, Váradra, mialatt pesti helyiségeit lefoglalták hanem lelkes ügyszereteténél fogva is, József katonai kórháznak, úgy hogy a következő évben nádor maradt. Minden erejével azon volt, hogy megint sok baj volt az elhelyezéssel s csak a Múzeum felvirágzását segítse: szaporította a a nádor erélyes közbelépésére vonult ki belő­ tisztviselők számát a múzeumi alap terhére, lük a katonaság. A béke helyreálltával ismét ínséges években, mint a franczia háborúk jelentékenyen gazdagodott a Múzeum, alapítója ideje, a devalváczió, az 1831-diki kolera-jár­ jóvoltából, a ki odaajándékozta 50,000 forintra vány, drágasági pótlékot engedélyezett nekik, becsült gazdag éremgyüjteményét. A jobb napok rendeleteket adatott ki a közadakozás buzdítá­ helyett azonban újabb nagy csapás nehezedett sára, országgyűlési határozatokat eszközölt ki az intézetre az 1811-iki devalváczióval, mely e czélból, lehetségessé tette egyes drágább szépen felnövekedett törzsvagyonát egy csapás­ könyvek, tárgyak megvételét, maga is értékes sal leolvasztotta 95,908 frtra. A nádor buzgó­ ajándékokkal gazdagította a gyűjteményeket. sága és a mindinkább feltámadó nemzeti köz­ Szépen jellemzi azt az érdeklődést, melyet a érdeklődés azonban nem engedte, hogy a Múzeum Múzeum ügyei iránt tanúsított, hogy 1814-ben működése és fejlődése megbénuljon. A fejlődés személyesen hozta el azt a nagybecsű ajándékot, jele, hogy ez időben már öt tisztviselője volt az melyet Frankfurt városa küldött neki a Múzeum intézetnek s a nádor megbízásából Miller szol­ számára: Szent István legendájának XII. szá­ gálati szabályzatot dolgozott ki számukra. Ez zadból való kódexét, az ú. n. Hartvik-legendát. időben vetették meg az őslénytani gyűjtemény Az ő közbelépésének köszönhette a Múzeum alapját, Rainer főherczeg ajándékával, a rovar­ egyik legfontosabb gyarapodását, a Jankovichtani gjűjtemónyót vétel útján. féle gyűjtemény megvásárlását. Wadasi JanUgyanekkor lépett hathatósabban előtérbe a kovich Miklós, egyike a legkitűnőbb és leg­ múzeumi épület kérdése is. A Grassalkovich- szerencsésebb gyűjtőknek, 1830-ban kelt s Pest, féle telek e czélra alkalmatlannak bizonyult s Pilis és Solt vármegyékhez benyújtott folyamo­ ezért más hely, a Múzeum mai helye felé for­ dásában felajánlotta megvételre «Magyar haj­ dult a figyelem. 1813-ban meg is vették ezt a dankor emlékeinek jeles gyűjteményét». E gyűj­ telket gróf Batthyányi Antaltól 220,000 váltó temény a maga nemében páratlan volt, roppant forinton s kiegészítették még néhány oda- gazdag könyvtárt, okiratgyűjteményt, régisége­ szögellő kisebb telekkel is. ket tartalmazott. A könyvek és kéziratok száma Miller, az első őr, ekkor már igazgató volt: 30,000 körűi járt, az okleveleké is ezrekre 1812-ben nevezte ki ez állásra József nádor. rúgott s elsőrendű fontosságú ritkaságokban Az országban talált kincsleletekből, a melyeket bővelkedett. Volt benne két Korvin-kódex (ezek addig a bécsi udvari gyűjteményekbe kellett voltak a Múzeum első korvinái), számos uni­ küldeni, a Múzeum számára is megengedte egy kum és a legrégibb Magyarországon nyomtatott udvari rendelet a válogatást, egy maBik rende­ könyvnek, a Budai Krónikának egy — bár nem let pedig a törvényhatóságoknál a nyomdai kö­ egész épségben megőrzött példánya. Ily nagy­ teles példányok beküldését szorgalmazta. Az becsű kincs megvételét tetemesen megnehezí­ utóbbi intézkedésnek azonban, bár többször tette volna, ha a vételi tárgyalásoknak végig megújították, a legújabb időkig nem sok foga- kell mennie az akkori roppant nehézkes hivata­ na'ja volt. Becses gyarapodás volt azonban gróf los eljárás minden akadályán 8 még az is meg­ Széchenyi immár harmadik adománya : ó-kori eshetett volna, hogy a gyűjtemény elkallódik, klasszikusok s külföldi remekírók műveiből álló vagy valami külföldi, fürgébben mozgó régiség­ soproni könyviára, melyet Horvát István, ekkor kereskedő kezére jut. Ezért a nádor gyors elhamár könyvtári őr vett át s összesen — a hozzá rozással 1832 november 12-én megvásárolta a tartozó metszetekkel és földabroszokkal együtt — gyűjteményt 125,000 frton s fölszólította hozzá­ 34,000 forintra becsült 1819 februárjában. A ne­ járulásra a törvényhatóságokat. így került a mes grófnak ez volt utolsó intézkedése az általa már biztosított ügy az 1832/36-iki országgyűlés alapított intézet érdekében. 1820 deczember elé, a mely a vételhez hozzájárult. Az ország­ 13 an Bécsben meghalt. Nyomdokaiba méltóan gyűlés XXXVII. törvényczikke, mely ezt ki­ lépett fia, gróf Széchenyi Lajos is, a ki 10,000 mondja, külöaben is a legnevezetesebbek egyike ezüst forintnyi alapítványt tett a oNemzeti a Múzeumra vonatkozó törvényhozási intézke­ Múzeum Szécbenyi országos könyvtára* s an­ dések közt. Kimondja, hogy a nemesség önkén­ nak tisztviselői javára. tes megadóztatásából 500,000 frtot ajánl meg a Az alapítót nem sokkal élte túl az első Múzeum épületére, a gyűjtemények gyarapítá­ igazgató, Miller Jakab Ferdinánd sem, a ki sara pedig a nemzeti felkelés hozzájárulási 1823-ban halt meg. Buzgó férfiú volt, sokat alapjának fölös jövedelmeit, melyek addig a köszönhet neki az intézet, melynek éidekéten Ludovica - Akadémiára szo'gáltak, a Nemzeti ép a legnehezebb időben mint tudós és mint a Múzeum czéljaira rendelte. gyűjtők és adakozók buzdítója, nagy tevékeny­ Az általános nemzeti föllendülés hatását ily séget fejtett ki. Halála u'án a rangban legidő­ módon örvendetesen megérezte a Múzeum is, sebb múzeumi őrre, Haliczhy Antalra bízták az igazgatói teendők ellátását, a ki 1837-ig viselte nemcsak az orszápg\ ülés gondoskodása révén, e tisztet s elbúnjta után a már akkor nagyhírű hanem egyes hazafiak adakozása által is. A gróf Illésházy-család utolsó férfi-sarja, István Horvát István lett az utódja. gróf főasztalnok-mester gazdag családi könyv­ tarát és kéziratgyűjteményét ajándékozta oda,

Pyrker László egri érsek 190 darab festmény­ ből, jó részt régi hires külföldi mesterek művei­ ből álló képtárával megvetette a múzeumi kép­ tár alapját. A Pyrker-féle képek később, midőn a múzeumi képtár modern művészeti gyűjtemónynyó lett, az országos képtáiba kerültek, melynek ma is értékes részei. Kisebb gyűjtemé­ nyekkel, valamint pénzadományokkal is folyto­ nosan szaporodott a Múzeum, melynek anyaga akkor már igen tekintélyesre növekedett. Ez a fejlődés annál sürgősebbé tette a nagy­ szabású múzeumi épület szükségét. A nádor ezt a főfontosságú föladatot is teljes erólylyel vette kezébe s 1836. tavaszán felszólította Pollack Mihály pesti építészt, hogy tegyen javaslatot egyelőre arra nézve, mennyi épületanyagot kell a Múzeum telkén összehordani, hogy az építést a következő évben teljes erővel el lehes­ sen kezdeni. A tél folyamán össze is hordtak a telken fél millió téglát s megfelelő mennyiségű terméskövet és egyéb építési anyagot, mire a nádor megbízta Pollackot az építéssel. 1837 júniusában megkezdődött az építkezés s az év végére az alapozással el is készültek. A következő évben az építkezést is, de még inkább a Múzeum gyűjteményeit nagy vesze­ delemmel fenyegette az árvíz. Márczius 14-ikén a lelkes Horvát István kora reggeltől estig hor­ datta három szolgával és 21 katonával a tár­ gyakat a földszintről az emeletre, hogy a fenye­ gető veszedelem elől biztonságban legyenek. Tíz évi munka után, 1846-ban végre az épü­ let elkészült annyira, hogy a Múzeum beleköl­ tözhetett. Az amik idomok fölhasználásával emelt hatalmas épület ma is a legszebb s leg­ nagyobb művészi hatású monumentális épületek egyike a fővárosban és fennen hirdeti építőjé­ nek, Pollack Mihálynak ily nagy feladatokra való rátermettségét, egyszerű, nemes arányai­ val, részleteinek öszhangiával. A négyszögidomú nagy kétemeletes épület képe élénk emlékezeté­ ben marad mindenkinek, a ki valaha a főváros­ ban megfordult; nyolcz korinthusi oszloptól támogatott szép porticu=a s különösen főbejá­ ratának s előcsarnokának építészeti megoldása építészéti nevezetesség számba megy. A főlépcső a díszterembe vezet, az épület első és má«odik emeletét a gyűjteménytárak foglalják el, a föld­ szinten pedig lakások, irodai helyiségek, rak­ tárak vannak. Az egé3z épület hoszsza 109 méter, szélessége 70 méter, magassága 28 mé­ ter. Az építés költségei 612.946 frtra rúgtak. A nádor még az építés idejében gondosko­ dott arról is, hogy legyen, a ki új otthonában vezes'e az intézetet: 1843-ban kinevezte igaz­ gatóvá Kubinyi Ágostont s hajlott kora és ragy elfoglaltsága mel'ett is, mindig talált arra időt, hogy a Múzeumnak még kisebb fontosságú ügyeivel is törődjék. Az épület elkészültét még elérte, de berendezését, már nem: 1847 január 13 án elérte a halál. Halála u'áa István főher­ czeg nádor vezette az intézet ügyeit, 1848 októ­ berében történt lemondása után pedig az első felelős kormány vallás- és közoktatásügyi mi­ nisztériuma. Az 1848-iki mozgalmas eseményekben a Mú­ zeum épületének is jutott szerep. Mint általá-

nosan ismeretes, a márczius 15-iki események egyik fő színhelye volt: a feljárat jobb lépcső­ szárnyáról szavalta Petőfi a •Talpra Magyar*-t s innen buzdították a többi szónokok is a sokasá­ got. Az eseményt az épületen márvány emlék­ tábla hirdeti, melyet 1898-ban állított fel az egyetemi ifjúság. 1848 júliusában használta először a Múzeum eredetileg felolvasások tar­ tására szánt dísztermét a főrendiház, mely tudvalevőleg itt ülésezett egész mostanáig, az új országház elkészültéig. A mai múzeum-kert, a főváros belső részé­ nek legszebb és legnagyobb park-ültetvénye ekkor még nem volt meg, de Pollack építész gondoskodott erről is azáltal, hogy a telket kellőképen feltöltette, részint az épület ala­ pozásakor kiásott, részint pedig egyéb kör­ nyékbeli építkezésekből kikerült földdel, törme­ lékkel, melyet a városi hatóság az építész kéré­ sére odahordatott. A telek ekkor még csak elül volt vasrácscsal elkerítve, többi három oldalát dísztelen deszka-kerítés foglalta be. A szabadságharcz eseményei nemcsak meg­ akasztották az intézet fejlődését, hanem oly­ kor veszedelemmel is fenyegették biztonságát. Különösen 1849 májusban volt nagy a vesze­ delem, a mikor Hentzi Budavárból bombázni kezdte Pestet. Kubinyi igazgató e napokban a Múzeum feltettebb kincseit levitette a pincze egyik fülkéjébe s ott befalaztatta. Csak a nyu­ galom beállta után kerültek a kincsek vissza a pinczéből. A gyűjtemények szaporítására, sőt szakszerű rendezésére is e zavaros időkben alig lehetett gondolni s természetesen a közönség érdeklődését is teljesen a háborús események foglalták le, úgy hogy a Múzeumot egy-két szakemberen kívül alig látogatta valaki. Következett az abszolutizmus ideje. A Múzeum is sok zaklatást szenvedett ez időszakban, bár a kormány ez intézet iránt némi jóindulatot is tanúsított s részint a költségek hiányainak pót­ lására az országos alapból folyósított összegek­ kel, részint szervezeti ügyeinek rerdezésével mozdította elő ügyeit. Intézkedéseket tettek a gyűjtemények rendszeres lajstromozására és felállítására, szolgálati szabályzatot készítettek a személyzet számára. A nemzeti adakozás is kezdett újra megindulni: e tekintetben legne­ vezetesebb a magyar hölgyek 26,000 frtos ado­ mánya, melylyel 1859 ben a Széchenyi-könyv­ tár dísztermét és két más termét bebútorozták. * A nemzetre virradt jobb idők bekövetkeztekor, 1860-ban a Múzeum ügyeit az újból felállított helytartó-tanács vette kezébe s gróf Pálffy Mó­ ricz helytartó 1862-ben gróf Andrássy György országbíró elnöklete alatt bizottságot küldött ki a Múzeum ügyeinek megvizsgálására s meg­ felelő javaslatok tételére. E bizottság, melynek jegyzője Rómer Flóris volt, meghozta javaslatát s a helytartó-tanáes, a szervezeti ügyekben nem akarván az országgyűlésnek elébe vágni, egye­ lőre a pénzügyi helyzet orvoslását mondta ki legsürgősebb feladatnak. Az épület helyreállí­ tására s a gyűjtemények rendezésére egyszer s mindenkorra 121,000 forintot utalványozott ki,

rendes évi javadalomul pedig a múzeumi alap jövedelmének kiegészítésére 18,000 forintot. Közben beköszöntött az alkotmányos korszak. A Múzeum ügyeinek intézését Báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter vette át, a ki Kubinyi Ágostonnak 1869-ben történt nyu­ galomba vonulása után PuUxky Ferencze't, a kitűnő irót és publiczistát, már akkor európai hirű tudóst nevezte ki a Múzeum igazgatójának. A minisztériumban a múzeumi ügyeket a nagy­ érdemű Hegedűs Candid Lajos miniszteri taná­ csos vezette. Ez új vezetés alatt kezdődött a Nemzeti Mú­ zeum új korszaka, melynek folyamán e közinté­ zetünk a modern tudományosság magas színvo­ nalára emelkedett. Az eddigi küzdelmesidőkben, míg folyton a megalakulás nehézségeivel kellett küzdeni, belsőleg csak nehezen fejlődhetett az intézet, a gyűjtemények rendezése és tudomá­ nyos feldolgozása csak nagyon lassan haladha­ tott s így csak kevéssé felelhetett meg egyik leg­ főbb czéljának : a hazai tudományosság fejlesz­ tésének és mívelésónek. Az új korszak főkép a belső fejlődés ideje lett s ekkor vált a Múzeum azzá, a minek alapítói tervezték: a magyar tudományos élet egyik legfőbb központjává. Első sorban az egyes osztályokat szervezték. 1870-ben váltak széjjel az eddig egy osztályban elhelyezett természetrajzi gyűjtemények s az állattár mellett megalakult a külön ásvány- és őslénytani, valamint a növénytár, 1871-ben pedig a kelet-ázsiai expediczióval hozott tár­ gyakból létesült a néprajzi tár, míg a kézmívesBégre vonatkozó gyűjteményt kiválasztották a Múzeum anyagából 8 más, e tárgykörhöz inkább illő intézetekben osztották szét. Ezzel megala­ kultak a Múzeum összes osztályai, a hogy ma is vannak. Az országgyűlés a kedvezőtlen pénzügyi hely­ zet miatt nem hozhatta meg a kellő anyagi áldozatokat a Múzeum ügyeinek föllendítésére ; sem a gyűjtemények szaporítására szolgáló java­ dalom, sem a tisztviselők díjazása nem volt ele­ gendő, azonban a lehetőség határain belül szá­ mos hasznos intézkedést tett. Fontos ezek közt a Múzeum ügyeinek megvizsgálására 1880-ban kiküldött bizottság jegyzőjének, báróRadvánszky Bélának javaslata, mely több, részben még ma is aktuális kérdést vetett fel. E javaslat mon­ dotta először szükségesnek a könyvtár és kéz­ irattár különválasztását, a mi azóta meg is tör­ tént B ez foglalkozott először a helyiségek kibő­ vítésének ma is még mindinkább égetővé váló kérdésével. Egy másik, 1887-ben Berzeviczy Albert akkori államtitkár elnöklete alatt kikül­ dött bizottság szükségesnek találta, hogy a természetrajzi tárak számára külön épületet emeljenek 8 e mellett felvetette az eszmét, hogy a múzeumi épület homlokzatát, porticusát és előcsarnokát az épület monumentális je legé­ hez méltó anyaggal kell bevonni. E kérdések elintézése még mindig a jövő kérdése. Különö­ sen az épület kibővítése, illetőleg új épületek emelése fontos és sürgető, mert ma már a gyűj­ temények annyira össze vannak zsúfolva, hogy sok tárgyat fel sem lehet megfelelően állítani s nagyrészük ládákba csomagolva hever, a nö-

47. SZÁM. 1902.

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

764 vónytárt és a néprajzi osztályt pedig bérházak­ ban kellett elhelyezni. Pulszky Ferencz tudós vezetése alatt seré­ nyen megindult a tudományos munka is a Mú­ zeumban. Buzgó és szakszerűen képzett tiszt­ viselők kezébe kerültek az egyes osztályok, meg­ kezdődött s nagy részben ma már végre is van hajtva a gyűjtemények tudományos rendezése, a melyek most már a modern muzeologia köve­ telményeinek megfelelő tudományos gyűjtemé­ nyekké váltak. A múzeumi anyag is mindinkább szaporodott, részint ajándékok, részint vétel, részint pedig a tisztviselők tudományos kuta­ tásai útján s a mindinkább gyarapodó anyag a személyzet szaporítását is szükségessé tette. E haladásban nagy érdem illeti meg Pulszky Ferenczet. az igazgatót, a ki 1894-ig vezette a Múzeum ügyeit, mikor hajlott kora miatt nyu­ galomba vonulván, Szalay Imre miniszteri tanácsos került az intézet élére, a ki már 1887.

Hogy a kezdethez képest mekkora volt száz év alatt a haladás, legjobban mutatják a Mú­ zeum mai anyagának számadatai. Az egyes osz­ tályok és gyűjtemények anyaga az 1901. év vé­ gén a következő volt: Könyv- éa levéltár

49. ÉVFOLYAM.

állandó összeköttetést tartanak fenn a külföld hasonló intézményeivel és tudományos körei­ vel. Bízvást nézhetünk úgy a századik évfor­ duló alkalmából a Nemzeti Múzeumra, mint a magyar tudomány, a magyar művelődés egyik legerősebb góczpontjára.

826,979 darab 27 teremben, illetíleghelyiségben

Érem- és régiaégtár 292)034

12

Képtár

645

10

A NEMZETI MÚZEUM RÉGISÉGTÁRA.

_ 1.286,784

12

Ásvány- és őslénytár 38,300

14

Nemzeti Múzeumunk rógiségtárát csak 1814 óta szervezték önálló osztálylyá, mindazonáltal sok tekintetben Európa legelső e nemű intéz­ ményei közt foglal már helyet s az emberiség művelődéstörténetére nézve rendkívül sok be­ cses anyagot tartalmaz, a mint ezt a külföld tudósai is készséggel elismerik. Különösen gazdag pedig régiségtárunk újabb kőkorszaki, réz- ós bronzkorszaki, továbbá ró­ mai korszakbeli tárgyakban.

Állattár Növénytár Néprajzi tár

_

425,700 34,223

34 ^ 118 ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

Óriási számok ezek, a száz óv előtti szerény kezdethez képest. A Nemzeti Múzeum közszemlére kitett gyűj­ teményeit napról-napra nagyszámú közönség látogatja (1901-ben a látogatók száma 403,709 volt) s a szemlélet útján okúi, művelődik álta-

47. SZÍM. 1902. 49. ÉVFOLYAM.

765

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

jöttek, hova lettek, az továbbra is titokban marad. A réz- és bronzeszközök arról beszélnek, hogy egyszer csak az idők mélyében valami míveltebb törzsek vándoroltak be valahonnan s erőt vettek a békésen halászgató, vadászgató kőkori népségen. Az új törzsek már ugyancsak tudtak a rézzel és ónnal bánni, ismerték az aranyat, ezüstöt is, de a vasat még nem használták. A mely fémhez értettek, azt már mesterileg ÍB tudták kezelni. Meglepő szép, ma is művészi becscsel biró, fejlett ízlésre mutató liliomlevél alakú kardokat, pompás karvédőket, övdíszeket, koron­ gokat s ékszereket készítettek bronzból s agyagedényeik közt is nagyon sok díszes van. Ha megtekintjük a sok közül pl. a pécskai leletből származó gyönyörű kar védőket és bronzövet, vagy a Delhaés-féle * gyűjteményből való diszes bronzkorongot, csodálkozva kell azon őskor

meretei nélkül a nagy hódító nemzet részletes története nem is lehetne teljes; sőt sok homá­ lyos, korábban megfejtbe tétlen kérdésre csakis a mi tárgyaink adhatnak felvilágosítást. Különösen nevezetesek a feliratos és dombor­ műves kőeralékek: szarkofágok, sírlábiák, foga­ dalmi kövek. Meglátjuk ezekből, hogy mennyi különféle nemzetiségű népekből toborzottak a császárok idejében a római légiókat, meglátjuk, hogy a legtávolabbi vidékekről, Ázsiából és Afri­ kából is mennyi telepes jött hazánkba, kik régi nemzeti isteneiket, hűségesen tovább tisztelték. Az aravisk nevű népről is alig tudunk a nevé­ nél többet a történelemből. Ámde a kövek el­ mondjak, hogy ez a nép lakta Budát s attól fogva nyugat felé terjedt s ez alapította Aquin­ cumot is. A köveken fenmaradt neveikből meg­ tudjuk azt is, hogy a kelta népek közé tartoz­ tak, tehát egy törzsből származtak a mai francziák legfőbb népelemével, a mint hogy csak­

Nagyon sok érdekes s a régieknek halottaik iránt való kegyeletét bizonyító ezen korbeli emlékei vannak a Múzeumnak. így többek közt megtalálták egy második segédlegióbeli római katona szarkofágját, a ki 184-ben Kis-Ázsiában esett el a harczon, de Aquincumban lakó csa­ ládja hazahozatta csontjait s itthon temettette el. Egy sírtáblán pedig a «legboldogtalanabb anya* panaszkodik, hogy gyermekei, — a kik­ nek emlékére a táblát állíttatta, — fiatal koruk­ ban mind elhaltak. Hanem a halottak iránti kegyelet nem mutat­ kozott mind'g. Furcsa példáit láthatjuk ennek néhány mérföldmutató oszlopon, me'yekre nagy magasztalások közt felvésték az uralkodó császár nevét is, de az új császár lefaragtatta az előd nevét, hogy még emléke is pusztuljon a világról. Most aztán ott vannak a dicsőítő sorok, csak épen annak a nevet nem találjuk, a kit egykoron oly ékes szavakkal magasztaltak. így járt a

|

A NEMZETI MÚZEUM ÉS KÖRNYÉKE 1850-BEN. — Alt Endolf rajza után,

óta, előbb mint a minisztériumban a múzeumi ügyek előadója, 1894. óta pedig mint igazgató nagy buzgalommal vezeti a Múzeum ügyeit. 0 szervezte a múzeumi laboratóriumokat, nem különben a néprajzi osztályt, mely addig csak kézi gyűjteménynek volt tekinthető. Az 1889. óta történt előhaladás jellemzésére megemlít­ hetjük, hogy azóta a Múzeum bugdetje 110,000 forintról 496,861 koronára emelkedett, tiszt­ viselőinek száma pedig 24-ről 43-ra szapo­ rodott. A legutóbbi években a kormány számos jelét adta a Múzeum iránti érdeklődésének s jóindu­ latú gondozásának. Nevezetes intézkedések e te­ kintetben a nemzeti múzeumi tanács létesítése, a nyomdai termékek köteles beszolgáltatásáról szóló törvény, a tisztviselők fizetési viszonyai­ nak rendezése, stb. Egyes g\ üjtemények és fontosabb tárgyak megvételére is nagyobb összege­ ket fordítottak; etekintetben egyes hazafiaknak is sokat köszönhet a Múzeum: így első sorban Semsey Andornak, a ki különösen az ásvány­ tárt gazdagította nagy bőkezűséggel; gróf Zichy Jenő az ázsiai utazásaiban gyűjtött természet­ rajzi és néprajzi anyag nagy részét ajándékozta oda s mások is értákes adományokkal járultak a Múzeum gyarapításához.

luk, jobban megismeri nemzeti multunkat, a hazai nép éleiét, a természet gazdagságát. A múzeumi tisztviselők a néhány év óta szoká­ sossá vált népszerű előadásokkal rendszere­ sítik, összefoglalják az így szerzett részlet­ ismereteket. A kutató tudósnak nélkülözhetet­ len kincsesbánya a Múzeumban felhalmozott anyag s különösen a ki hazai történetünket, néprajzunkat, természetrajzunkat kutatja és míveli, nem mellőzheti a Múzeum által nyújtott forrásokat. E tudományos munkában serény részt vesz a Múzeum tisztviselőinek serege is, kik között számos jeles tudós működik s töb­ ben közűlök vezető alakjai egy-egy tárgykör terén tudományos életünknek. Nagy és fontos hatását érezteti a Nemzeti Múzeum úgyszólván az egész nemzettel, mert a ki a vidékről a fővárosba rándul, többnyire fel szokta keresni az egyes gyűjteményeket, melyek körűi ott láthatjuk a tanuló-ifjúságot, a nép egyszerű fiait, a műveltebb osztályok tag­ jait. S tudományosságunkat a Múzeum a kül­ földdel szemben is képviseli, tisztviselői tanul­ mányozzák az európai múzeumokat, ré3zt vesz­ nek nemzetközi tudományos gyűléseken, dol­ goznak külföldi szakfolyóiratokba, az intézet egyes tárgyaival részt vesz külföldi kiállításokon,

A miről az irott történelem nem emlékezik: gyűjteményeink meggyőzően beszélnek arról, hogy már a kőkorszakban, midőn a fémek hasz­ nálata Európában még ismeretlen volt, midőn még bölények s azóta rég kiveszett állatok csor­ dái legelésztek síkokon, erdőkben, hazánk területét már meglehetős sűrűn lakta az em­ ber; s hogy különösen kedvelte a vizek mellé­ kein elterülő magaslatokat, hol kunyhóit fel­ ütötte. Ilyen helyeken ásva, legtöbbnyire meg­ találjuk az ősember nyomát: a sok összetört durva cserepet, kovaszilánkot, a temérdek kagylóhójjat, hasogatott csontot, a régi lakomák eme maradványait. Temetkezni is leginkább ilyen helyekre szerettek. Már hittek a sirontuli élet­ ben, mert halottaik mellé oda helyezték a kő­ baltát, a kőből vagy csontból készült nyilakat, késeket s egyéb eszközöket, az agyagból, kagy­ lóból csinált ékszereket; sőt enni valót is tet­ tek a túlvilági útra a halott mellé korong nél­ kül készült edényekbe. Mindezen és több hasonló tárgyaknak ezrei kerültek a régisógtárba. Mindegyik egy-egy szó, e gy" e gy betű, mely ama rég letűnt ismeretlen korról tanít s felvilágosít bennünket a hajdan itt lakott ősnép életviszonyairól, mívelődósi állapo­ táról ; bár hogy kik voltak, mik voltak, honnan

A NEMZETI MÚZEUM ÉS KÖRNYÉKE

embereire tekintenünk, a kikről a történelem még úgyszólva semmi bizonyost sem tud. Ezután lassanként a vas használata is terjed 8 az irott történelem világossága derengeni kezd. Történeti népnevek merülnek fel, ván­ dorlásaikról, villongásaikról irott hírt kapunk, Bzórványos, hézagos tudósításokat, mígnem az­ tán egyszer a rómaiak hatalmas keze ide is elér s hazánk egyes részei századokon át római tar­ tományokká lesznek. Ebből a korból ismét párját ritkító győjteménynyel dicsekedhetik régiségtárunk 8 ragyszámú római kőemlékeink olyanok, melyek is* Delhaes István atyja, Delhaes Miklós Hollandiá­ ból költözött Pestre, itt nagykereskedő volt s nőül vette Lukits Emerencziát. 1843 ban született fia, Ist­ ván, ki korán Bécsbe került s a festő-akadémián Wurzinger tanítványa lett. Mint festő restaurátora volt Liechtenstein berezeg képtárának, több önálló műve közt legjelentékenyebb az a nagy történeti kép, mely H u n y a d y Mátyást ábrázolja, a m i n t Bécs előtt királyi sátorában ülve fogadja Bécs város magisztrátusát s átveszi a város kulcsait. E kép is hozzánk került most a nagy hagyatékkal együtt. Delhaes István, bár Bécsben meghonosodott, mindig magyar állampolgár maradt. 1901 április 18-ikán h u n y t el s nagybecsű gyűjteményét, mely kivált antik egyiptomi tárgyak­ ban gazdag, a Nemzeti Múzeumnak hagyományozta.

MA.-

1902, évi fénykép után,

ugyan Galliából is vándoroltak ide, a Krisztus születése előtti időkben. A római iga alá kerülve azok míveltségét felvették ugyan, de nemzetisé­ güket, valamint viseletüket is az egész római uralom alatt megtartották. Sajátságos volt nőik viselete, a mint ezt sok eírtablán láthatjuk. Leginkább turbánszerü fejdíszt viseltek, ruháik összetartására hatalmas kapcsokat — fibula — használtak, a vasiag fémsodronyokból készült nyakék pedig soha sem hiányzott az aravisk nőről. E lorbeli régiségeink egyik legbecsesebbike egy sírtábla, melyen tel|es épségében meg­ maradt egy aravisk nő egész alakja, dombormüben szépen kifarxgva. Bubáza'ának minden részleét jól ki lehet venni, még sajátságos, a maiakt"l nagyon e'ütő czipóit is. Ez a nő úgy van ábrázolva, a mint egy tá'on disznófejet visz; a mi nemcsak azt lászik bizonyítni, ho»y az e hunyt valamikor jó jazdasszonv és jeles szakáct-ne volt, banem hogy a disznoft j az hraviskoknál kedvelt, nemzeti eledel lehetett 8 azért tette a kőmetsző épen ezt a tányérra. Űgy láuzik, az araviskok nagyon szerették a kocsit és lovat, me»t sok sírta* Ián látjuk, » mint az elhunyt kocsin ülve van ábrázolva még pedig nagyon különös alakú, rendesen igen kicsi kocsin.

218-ban trónra került Macrinus, nemkülönben a néhány évvel később uralkodott Maximinus. a kit fellázadt katonái öltek meg. Amannak nevét irigy utóda Elegabalus, emezét pedig I. Gordián vakartatta ki a kőemlékekről. A római birodalmat megdöntő népvándorlás korából is sok é=i igen becses tárgy van a gyűjteményben. De mindennél érdekesebbek ránk nézve a honfog'aló ősök ereklyéi. A benei és ver^bi lovas-sírok voltak az első sírleletek, melyekről kétségtelenül kiderült, hogy a hon­ foglalás korából származnak. Ezekhez járult aztán kérőbb még sok más. Világot vetnek ezek a honfoglalók viseletére, temetkezési szo­ kásaikra egyiránt, a melyekről az előtt vajmi keveset tudtunk. így például régebben közhit volt — s a régi rajzokon is úgy látjuk — hogy az ősök hatalmas széles, görbe karddal, roppant buzogánynyal és bárddal voltak fegy­ verkezve, lovaikat pedig araszos sarkantyúval serkent* tték. Pedig hát a leletek tanúbizonysága szerint a honfoglalók nem is viseltek sarkan­ tyút, kardjuk vékony, könnyű s majdnem egye­ nes volt. ezenkívül még nyíl, lándsa és kés volt fegyverük, csak nagy ritkán használtak fokost éa buzogánvt. Eleinte lovastól együtt temetkez­ tek, de utóbb már beérték azzal is, hogy a halott

766

47. SZÁM. 1 9 0 * . 4 9 . ÉVFOLYAM:

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

47. SZÁM. 1902. 49. KVTOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

A SIPSIRICZA. > 4 r T * ' y

Már t. i. leánygyerek. Mert a sipsiricza süldő leányt, bakfiacht jelent lengyelül. A krakkói ro­ konok, a kikből egyik-másik gyakran fordult meg a* özvegynél, sipsiriczának szólítottak kis J o hankát. míg végre mi is így neveztük. A aipsírioaa nem tartozott szorosan a l'á\a világához. 0 bent üldögélt nz utczára nézőlakóliáliiin. kötögetett, leozkéjél tanulta vagy a klavierl verte. Ez volt a fehér Páva egyetlen kellemetlensége. A «8zeretnék szántani». Száz­ szor egymásután ez a nóta. Úgy tetszik, a mama szándékosan tartotta ot a szobában, Óvtft a ven­ dégektől.

Elbeszélés.

VT

Irta M i k s z á t h

Sváb. Oláh

Vend. Bolgár.

Kuthén. Sokácz.

Magyar. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM NÉPRAJZI OSZTÁLYÁBÓL. — Magyarországi női typusok (fényképek után).

mellé csak a ló fejét és lábszárait temették el, míg a többi részeket valószínűleg feltorozták a gyászoló felek. Az aczélt, kovát azonban soha sem felejtették el a halott mellé helyezni, gon­ dolván, hogy ilyesmire a túlvilágon is szükség lesz. Nemzetünk életének későbbi korából m é g sokkal bővebb t a r t a l m ú a régiségtár s ezrekre megy a művészeti szempontból is kiváló dísz­ fegyverek, edények, ékszerek s eszközök gyűj­ teménye. E rövid vázlat is feltüntetheti, mennyi nagy­ becsű, tudományos tekintetből nevezetes tár­ gyat őriz a Magyar Nemzeti Múzeum most is egyre gyarapodó régiségtára.

ÜDVÖZLET SZÉCHENYI FERENCZHEZ, Révai Miklós költeménye. *

Polgártársainak föltárja, kinyitja örökre Drága honának birtokaképen. S ime a szomjúhozó lelkeknek buzg eme forrás, S önti vizét szakadatlan, örökké, Táplálékul az észnek, a szívnek bő ere ontja És árasztja szélylyel az áldást. Itten az ősöknek példáján buzdul az ifjú ; Itt művészszé képzi magát is ; Itt merit ihletet, itt eme forrásból maga mindig S szárnyat is ölt a gondolat itten. Majd kel a régi írók seregéhez új sereg itten S büszke örömmel is egyesül azzal. Hirdeti majd hálás Hona hűn szerető fia tettét És gondolva nagy áldozatára, Melylyel emelte javát meg a fényét, messzi jövőben Cserkoszorút fon őneki egykor, S míg magyar áll és míg magyar él csak emitt eme Széchenyi nagy neve élni fog addig. [földön, Latinból fordította :

Hegedűs

István.

(1802.) Sok ház és föld száll az utódra, tömérdek örökség, S im az utódnak gondja növekszik : Azt. forgatja, tűnődve magába', mit tegyen azzal. Lelke magasra tör és nem alant jár. Terve merész, nem száll le a porba. Szivében az ősök Képe föléled s inti eképen : •Hogyha hitet szeg s rátör az ellen drága hazádra, Védd a hazádat, védd a királyod'. Ám ha a béke virul, közjóra csak élj te örökké És a hazának emeld csak a fényét. Mert ím' eléd tárul a dicső munkák sora mostan, Csábit a szép és vonzza a lelked'. Am csak a Múzsa övezhet örökké zöld koszorúval, Más örömöknek hull a virága.» Bölcsen fogta föl ezt s érezte a Széchenyi lelke S vágya magának s drága honának Szerzeni fényt, mely örökre ragyog s közös édes Melyben együtt vele nemzete részes. [öröm lesz, tPallas e népnek harczi mezében szerze babért már, Most ha tógát ölt, áldjuk e Pallast, S szentélyt állítsunk neki tiszteletére azonnal A hadi jelvények közepette !» Széchenyi így szól és pazarul áldozza aranyját, Gyűjti, a mit magyar elme csak alkot. Gyűjti, a mit csak rejte a külföld népe javára És idegen toll irt a magyarról. S hogy ne legyen csak a szemnek majd csodatárgya Nem fényéig vele dús palotában [e sok kincs, S el sem rejti, hogy otthon emészsze a szú, meg a Fösvényképen tartva magának : [moly azt, Nagy lélekkel a Honnak ajándokul adja a könyvtárt, Hogy kegye éljen, soh'se apadjon. * Révai Miklós, a nagy nyelvész, a költészet terén is szerzett babérokat. Mint magyar költőt is becsül­ jük, de latin Tersei is vannak. Érdekes kivált az a két költeménye, melyeket gróf Széchenyi Ferencz magasz­ talására irt. A 'Széchenyia Virtust-t (a Széchenyiek erényét) a hazafias áldozatkészségben találja. Ez ál­ dozatkészség legszebb emléke a Nemzeti Múzeum alapítása. Ez alkalomra irta Révai ezelőtt száz év­ vel azt a költeményt, melynek fordítását itt adjak.

JO AZ ISTEN. A kis fiam, — hosszú, nehéz betegágyon : — El-elmereng, elmélázik a halálon. S mind, mit erről valaha csak hallott tőlem, Élő hittel mondogatja most előttem. • Ha meghalok, úgy-e, apám, mégis élek?» • Ugy-e jobb lesz, szebb is lesz az angyal-élet ?» •Úgy-e akkor én hozom a karácsonyfát?* . . . — S minden szava csupa merő bizonyosság I Az én hitem — földi önző indulatba' — Föllázad és megrendül egy pillanatra. Míg az ő kis fehér lelke meg se rebben, Nem tudja, hogy mért csókolom melegebben ! . . . — Hanem aztán megnyugovó, édes hitben, Elgondolom, hogy mégis csak jó az Isten. S 0 , ki tudja, mibe került megfelelnem: Nem lehet, hogy hazugságba hagyjon engem I Szabolcska

Mihály.

Kálmán.

Budát és a budai polgárokat egy darab idő óta valóságos divat kigúnyolni. Pedig h á t ez nagy léhaság, m e r t igaz, hogy a pesti rész a gazdag, p o m p á s , de a budai rész a kedves. Pest­ nek jövője van, B u d á n a k múltja. S minthogy a jövő is mindenesetre m ú l t lesz egy n a p o n , a dolog h á t egyre megy. B u d á n épen a n n y i látni való v a n , m i n t Pesten, sőt Pesten is Buda a legszebb látnivaló. Olyan budai öreg embert magam is ösmertem, a ki m é g soha sem volt Pesten, de olyan pesti öreg embert soha se ösmertem, a ki m é g n e m volt B u d á n . Általában lehetetlen B u d á r a á t n e m m e n n i , kivált n y á r i estéken, mikor fák alatt szeret az ember vacso­ rálni. Pestnek fényes, virágzó üzletei vannak, Budának vidám, kedélyes korcsmái. S minthogy az országban több korhely v a n , m i n t üzlet­ ember, Buda j o b b a n megfelel a nemzeti köz­ szükségletnek. A m i pedig a lakosságot illeti, respektive a fajt, a legénykedési virtusokat, a budaiak m á r egyszer (az Anjou-korban) letették Lajos p a p vezérlete alatt a r ó m a i p á p á t is, holott a pestiek sohe se tettek m é g le egyebet, m i n t alapköveket, rábízván a z t á n a többit a tótokra, hogy építsenek föléjük palotákat. De m a r a d j u n k a budai korcsmák mellett, m e ­ lyek páratlanok a maguk n e m é b e n — de csak addig, m í g a pestiek föl n e m fedezték. H a a pesti közönség ráveti m a g á t valamelyikre, leg­ ott beleüt a czivilizáczió istennyila. J a j az olyan helynek, a h o l m á r öt-hat fiakker áll a kapu előtt. F u s s el o n n a n . Az m á r csak «volt». A * Diófa», a «Márvány menyasszonya, a «Politischergreizleri) vagy a L i b a n o n (azért hív­ ták így i s , m e r t mindig volt libapecsenye az étlapon), m i n d el voltak m á r koptatva, mikor a «Fej ér Páva» b u k k a n t elő. A megboldogult Balázs Sándor talált r á , kit második Dickensnek neveztek a m a g a idejében, de inkább nevezhették volna «Második Budá­ nak », m e r t m a j d n e m úgy ismerte Budát, m i n t h a ő építette volna. Egy n a p o n így szólt h o z z á n k : — Esküdjetek meg, hogy senkinek se szóltok. Még az édes apátoknak se. E g y új korcsmát találtam. Micsoda rostélyosok, b a r á t o m ! Megfoghathtlan az, miért jobbak a rostélyosok a D u n a másik p a r t j á n ? K i fejti azt n e k e m m e g ? (Mindig az ilyen epicuri p r o b l é m á k o n törte a fejét.) — Az o n n a n v a n — feleltem — m e r t a túlsó parton öreg t e h e n e k e t ölnek a mészárosok s a rostélyos csak az öreg tehenek húsából j ó . Balázs vezetett á t b e n n ü n k e t n é h á n y u n k a t a «Pávába». Alacsony hosszú házikó volt a ráczváros egyik kis utczájában, az udvaron egy p á r öreg fa tartott árnyékot, a fák alatt pirosra terí­ tett asztalok mosolyogtak a bejövőre.

* ,Széki cserék a Hortobágyról. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ÁLLATTÁRÁBÓL.

767

Puskaagy Apulus mithosával. (Részlet a Pulszky Ferencz által ajándékozott XVI11. századbeli díszpuskáról, i

Kívülről semmi se m u t a t t a a korcsmát, csak egy piszkos pléhtábla a házikó homlokán, a hol a fehér páva pompázott rettenetes nagy farká­ val, alatta ez a felirat: «01tsó ételek, ittalok ós petyegtetett * kiszolgálat». A házikó bizonyos Jahodovska nevű lengyel asszonyé volt, ki azt férjétől, Jahodovsky Mihály vasúti tisztviselőtől örökölte s a csekély nyugdíj mellé korcsmát nyitott. Egészen jól értette az üzletet, maga is korcsmáros lánya lévén Krak­ kóból. Nyájas, előzékeny volt a törzsvendégek­ hez és egész familiáris lábra helyezkedett velők. Budán megkívánják az ilyesmit. Bár m á r a dél­ u t á n b a n j á r t szépségével (felül lehetett a negy­ venen) még mindig fürge volt, mint a karika és épen n e m kellett az embernek félrenézni, h a magas, testesalakja megjelent. Volt benne valami különös, valami kívánatos, szinte a z t lehetne mondani, hogy a szem rajta tapadt, mint a darázs a csöpögő mézen.

Hanem mint általában az asszonyok, nem \olt állhatatos a maga elveiben s h a sok ven­ dég jött estefelé, hogy nagyon elfáradt a ki­ szolgálásukban, egyszerre vége lett a princzipiumnak s bekiáltott a szobába a nyitott mus­ kátlis ablakon.

De h á t ez mind n e m ért semmit, mert J a h o ­ dovska igen tisztességes asszony volt ós csak az üzletével törődött, meg a lányával. 0 m a g a szolgálta fel a vendégeit, bent a kony­ h á b a n két magyar parasztasszonyt tartott, a kik főztek ós mosogattak. E g y kicsit nehéz is volt m á r a Hebe szerepéhez (nyomhatott vagy kilenczven kilót), de azért pompásan ment a dolog (és legalább soványító kúra is volt), fut­ kosott ide-oda az asztalokhoz, most étellel, most i

késért, most villáért, neki melegedve nagy pihegéssel, m i n t egy hízott lúd. H a t a l m a s karjain rengett a hús, a fehér kötényéhez kapcsolt kulcs­ csomag zörgött-csörömpölt, összecsapódó ki­ keményített szoknyái zizegtek-sustorogtak. Okos asszony volt. Nagyon okosnak kellett lennie, m e r t eltalálta a nagy üzleti titkot. Nu­ m e r u s clausussal dolgozott, de nem úgy, mint a fiskálisok szeretnék. Épen megfordítva. Nem akart több vendéget, mint a mennyi van. Azért dédelgette csak a stamm-gastot. A betévedő idegen i r á n t hideg volt, hogy ott n e ragadjon. Kiszámította, hogy ennyi napi kiadással, ennyi szolgálattal, ennyi asztallal, bestékkel ós ennyi fáradsággal h á n y vendéget bir ellátni s ehhez t a r t o t t a magát. Nem akart tovább terjeszkedni. A terjeszkedés befektetéseket igényel. A befekte­ tések koczkázatok, melyek meghozzák a bizony­ talanságot. Jahodovska beérte az ő törzsvendé­ geivel, számon tartotta őket, mint a j ó pásztor a j u h a i t és csak h a elhullt valamelyik, akkor édesgetett be helyette egy másikat a •póttarta­ lékból*, az idegenek közül. Azért aztán igen nehéz volt valódi törzsven­ dégekké válnunk, daczára, hogy m á r hónapokig j á r t u n k oda. Egy alkalommal panaszkodtunk Jahodovskás a k , hogy nincs rendes asztalunk, h o l ide, hol * Bizonyosan a «püncktlich» szó rósz fordítása.

— Sok olyan bolondságot beszélnek mon­ dotta Jaliodosska a mit jobb nem h a l l a n i a aipsiriczának. I'edig határozottan ékesítené a helyisé­ get —- vélte főtisztelendő \ iilovics J á n o s Úr, a ki éneklő kanonok volt Yáezott, de minden heten két napot töltött Budán özvegy unokaiiow'Triirl. (Meri hogy ne lett volna unokunővere az illető, azt csuk a rósz emberek talál­ ták ki.) — A gyermek csupa ártatlanság jegyzés meg Jahodovska, —- oly fehér lelkű, mint a ga­ lamb. Nem akarom, hogy tudjon még a világról. A vendégek nem mind egyformák. Elrontják nz ilyen bárányokat.

Tegez a Jankovich-gyűjteményből. oda kell ülnünk, n é h a pedig épenséggel nincs semmi hely. — Hja, a törzsvendégek az elsők — m o n d a vállat vonva. — Ejh, hisz m i is azok vagyunk, mindennap itt l á t b e n n ü n k e t . — A többiek m á r évek óta ide j á r n a k . — Tehát nem kapunk rendes asztalt? — Várjanak az urak, míg üresedik — szólt közömbösen. — Hiszen mióta várunk már. De a vendégei sehogy se akarnak kimaradni. Jahodovska kevélyen emelte fel fejét s fenhéjázó mosoly jelent meg ajkán. — Az én vendégeim n e m szoktak kimaradni. Ők csak meghalnak. É s mondhatom (de ezt sajátságos gőggel tette hozzá), többnyire guta­ ütésben. Nem tudom, mi lehetett ez. Pöffsszkedés-e a koszt jóságával és zsírosságával, vagy pedig egyszerű elriasztási szándék? H a n e m iszen bottal se bírt volna minket el­ v e m i . Hova tovább jobban megszoktuk a Pávát s lassankint megismertük összes személyeit, a törzsvendégeket és a «sipsiriczát» i s . Hej a sipsiricza! De kedves gyerek volt a sipsiricza!

Gyere ki, sipsiricza! Segíts a mamának, szivecském. Mintha m a d a r a t bocsátanak ki a kalitkából, vígan szökdelve ugrott ki a sipsiricza. Nyúlánk, magas liatal leány, a kin m á r nem is festett jól a kurta szoknya és a kislányosan leerosztett szöszke baj. melyet piros pántlika szorí­ tott össze. Fitos orra volt, kék szemei szelíden világí­ tották meg girbe-gurba arezocskáját. Megfog­ hatatlan, mi volt rajta, a m i az embert megbű­ völte, de volt valami. A homloka szűk volt, az ajka egy kicsit vastag és a fejét kissé féloldalt tartotta, m i n t h a az egyik válla lejebb lenne. Mindezek egy-egy hiba különvéve, együtt ellen­ ben igen kedves és harmonikus. Isten különös módon komponálja össze a női arezokat, oda­ lehel valamit és ez e rálehelés teszi meg. Mint a hogy a kis kacsa mindjárt tud úszni.

Zsigmond korabeli vas-sisak a Delhaés István-féle hagyatékból. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM REGISÉGTÁRÁBÓL.

VASÁRNAPI UJSAG.

7G8

Római kőemlékek a Múzeum földszintjén a keleti folyosón. sipsiricza is mindjárt pompásan tudta kiszol­ gálni a vendégeket. Megszedte magát pohaiakkal, tányérokkal végig a karján föl a válláig és semmit se ejtett el útközben. Valami üde szellőcske jött vele az ő perkál szoknyáiban, a mi jól esett a forró nyári esté­ ken. Szinte felvillanyozta jelenléte a törzsven­ dégeket. «Ni, hogy megnőtt a mi leányunk, a sipsiricza s hogy megszépült megint». Bolond­ ság, bolondság, de azt tartja Druzsba, hogy az ivási kedvet is emelte. És csakugyan sűrűn hangzottak a felkiál­ tások : — Nekem is egy fröcscsöt, sipsiricza! Hej kis sipsiricza ide is! Az öregebb vendégek, a kik még kicsiny korá­ tól ösmerték, beczézgették, mint egy herczegkisasszonyt, egy-egy czukorkát hoztak neki. kiexaminálták, ingerkedtek vele. — Hányadik osztályba jár, sipsiricza? — Az utolsó évben vagyok. — Hát mikor kap már hosszú ruhát? — Azt mondta a mama, hogy jövő kará­ csonykor. — Teringette faszekere! Hisz ahhoz aztán udvarló is kell ugy-e ? Mi ? A sipsiricza Irata pofácskát vágott s a leány­ deákok bizonytalanságával keresgélte a választ. — Hohó ni, úgy tesz a kis selyma, mintha nem is tudná mi az az udvarló. — Még eddig nem tanultuk — felelte a sip­ siricza röstelkedve, hogy nem tudja. — Micsoda ? - Álmékodott a törzsvendég és hirtelen a szeme közé nézett. — Hát csakugyan nem tudná ? Kolosszális! Nagyot kaczag előbb, aztán átkiáltja a többi asztalokhoz, a többi törzsvendégeknek: — Biz isten nem rossz. Ki hinné a XlX-dik században ? Ebben a Sodorna Gomorában. Kér­ dezem tőle: tudja-e mi az udvarló ? S ő azt feleli, hogy még eddig nem tanulták. Hehehe ! Hát ki hallott mar ilyet? Épen úgy válaszolt, mintha azt kérdeztem volna, mi a két púpú teve? Bravó,kis sipsiricza! Hallja Jahodovska. hány éves most a sipsiricza? — Johanka pünkösdkor múlt tizenöt éves — felelte Jahodovska.

Felpattant erre a szomszéd asztalnál Druzsba tanár, a megboldogult Jahodovsky barátja és komája. — Maga nem j ól neveli a leánykát, Jahodovska komámasszony, szándékosan a véka alatt tartja őt. Májusban cseresznyét kell enni, augusztus­ ban szilvát, októberben szőlőt. Át kell élvezni az örömöket, melyeket az évadok nyújtanak. Ez volna a czélszerű életfelosztás. De mit akar maga a sipsiriczával? Lássuk csak! Maga azt akarja, hogy júliusban jusson a cseresznyéhez. Mikor már rothadt, vagy férges. T. i. a cseresznye és nem a sipsiricza. Maga elvonja őt az élveze­ tektől. Igaz-e vagy nem? Lássuk csak? Jer ide keresztlányom, hadd kérdezzelek ki.

47. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM.

Johanka odament a keresztapjához és meg­ hajtotta magát előtte. — Itt vagyok, keresztapuska. Jahodovska mosolyogva állt meg a háttérben s az anya kevélysége csillogott a szemeiben. — Mondd meg nekem — szólt a tanügyi bácsi, a szokásos professori redőkbe szedve pat­ tanásos homlokát, — vannak-e örömeid, élve­ zeteid és mulatságaid? — Igen is vannak. — Helyes és mik azok? — Különfélék — felelte sipsiricza. — És pedig? Sorold fel őket! Sipsiricza lesütötte a fejét és nem felelt. — Hát mért nem szólsz? — Szégyenlem magam, keresztapuska. — Ejnye no, canis mater! Hát legalább egyet mondj. Pars pro totó. Mit tartasz ez idő szerint a legnagyobb élvezetnek? — Hogy mi a legnagyobb élvezet ? — kérdé a sipsiricza önmagától hangosan, egy kicsit sely­ pítve, a mi felette jól állt neki, azután elgon­ dolkozott egy kicsit, fölnézve az eperfára. — A legnagyobb élvezet — felelte lassan, gyerme­ kes nevetéssel — ha a hátam viszket és a mama megvakarja. Hát erre megint kitört a hahota a törzsven­ dégek közt s még a frivol fiskális, Tibuly Gás­ pár is mennyre földre esküdözött, hogy ehhez fogható kis buta nincs a világon; akármelyik oltárra oda lehetne tenni angyalkának — csak le kellene előbb vetkőztetni. (Folytatása köv.)

EGYVELEG. * A franczia kerékpár-adó évenként negyedfél millió frankra, az ablak és ajtók utánfizetendő'adó pedig 25 millió frankra rug. Nem sokkal csekélyebb a falragaszok adója, mely magában Parisban heten­ ként 20 ezer frankra megy. * Labdarúgás Khinában. Ki hitte volna, hogy a labdarúgást Khinában már évszázadok óta ismerik. Pedig így van s különösen éjszaki Khinában szen­ vedélyesen játszszák. Igaz ugyan, hogy bizonyos formákban az angol divattól elüt a khinaiak labda­ rúgása, de lényegében azzal teljesen megegyez. * A világ legnagyobb erdősége valószínűleg Ka­ nadában a Labrador és Hudson-öböl kerületében fekszik. Hoszsza ezen roppant erdőségnek 1700, szé­ lessége pedig 1000 angol mérföld.

A Nemzeti Múzeum első emeleti kerek előcsarnoka. (Középen Apaffi György síremléke Almakerékről, a háttérben Donner Rafael két óriási angyalszobra, a falak mellett hazai emlékek gipszmásolatai.) KÉPEK A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBÓL.

47. SZAM. 1902. 49. ÉVFOLYAM.

A Múzeum néprajzi osztályának fényképfó'lvétele után. MAGYAR PARASZTHÁZ DAMOSROL. (KOLOZSMEGYE.)

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM NÉPRAJZI OSZTÁLYA. A Nemzeti Múzeumnak ez a legújabb osz­ tálya, melyet a hatvanas évek végén szerveztek és önállósítottak, de a mely csak az utolsó nyolcz évben indult gyorsabb fejlődésnek s rendkívüli becsűvé lett a néprajzi tudományra nézve. Hogy mi mindent tartalmaz, csak röviden felemlíteni is sok volna a roppant anyag miatt, mely Re-, guly Antal, Xántus János, Eómer Flóris, Her­ mán Ottó, gróf Zichy Jenő, Pápai Károly, Fenichel Samu, gróf Teleki Samu, Herrmann Antal, Jankó János, Vikár Béla, Hopp Ferencz, Biró Lajos, gróf Festetics Rudolf, Almásy György, báró Bornemisza Pál, az osztály jelenlegi tiszt­ viselői : dr. Semayer Vilibáld és dr. Bátky Zsig­ mond vállvetett munkájából, buzgólkodásából és a felsoroltakon kívül még sok száz lelkes magyar embernek ajándékából gyűlt össze. A néprajz tulajdonképen maga is új tudo­ mány; nagy jelentősége máig sem ment át a köztudatba. S már csak e tekintetben is fontos hivatást teljesít a néprajzi osztály, mert^ ha valaki változatos gyűjteményeit megtekinti, azonnal meg fog róla győződni, hogy a néprajz csakugyan tudomány, még pedig nemcsak igen fontos, hanem felettébb érdekes is. És a ki egy­ szer végignézte ezeket a gyűjteményeket, maga is gyűjtővé lesz, legalább annyiban, hogy azon­ túl a szeme elébe kerülő ide vonatkozó tárgya­ kat igyekszik az elkallódástól megmenteni. Hiszen mennyi minden elkallódott már is s mennyi minden van, a mit a mai kor gyermeke már csak ezekből a gyűjteményekből ismerhet meg! Hiába, a nemzetközi mívelődés gyorsan terjed s kíméletlenül söpri el a nemzeti sajátos­ ságokat, a múltak emlékeit. Az ősrégi eredetű regös énekek töredékei csak kevés helyen élnek már s a regösöknek, a pogány sámánok eme maradékainak eszközeiből mind­ össze a lánczos bot s a hójagos fazékká válto­ zott varázsdob maradt még meg emitt-amott, de ilyesmit is nem sokára már csak a néprajzi mú­ zeumban láthatunk. A régi halászeszközök közül nemcsak azokat, melyeket valamikor aVolgában, Donban használtak az ősök, hanem a melyekkel a Balatonban, Tiszában halászgattak is, jó rész­ ben csak itt találhatjuk már. A mint a halfogó eszközök tökéletesednek, a halak ritkulnak, úgy pusztulnak az ősi szerszámok, úgy mennek egymásután feledségbe. S a mit még ezelőtt néhány évvel Hermán Ottó meg tudott men­ teni, azt ma már lehet, hogy ő sem találná meg többé. De így van a dolog sok más egyébbel is. A szűrökről, ládákról egyre jobban lekopnak azok az .ékes hímzések, virágok, festések, a me­ lyek mintái még Ázsiából valók. Egyszerűbb, olcsóbb kell ma már, olyan, a mit gyárak, gyorsan dolgozó mesteremberek készítenek. Ezért tűntek el a piros és sárga csizmák is. A fekete olcsóbb/tartósabb. Amazok emlékét jóformán csak egy-két régi dal őrzi már, meg aztán a néprajzi múzeum. " De maholnap a múzeumba kell jönni annak is a ki sallangos dohányzacskót akar látni a hozzá való aczól-, kova-, tapló-készséggel. Pedig

769

VASÁRNAPI, ÚJSÁG. az utóbbi évekig egyetlen pipás magyar se lehe­ tett meg e nélkül, még a tekintetes urak sem. Ma már azonban papírba csomagolva árulják a dohányt, tehát zacskó nem kell, a gyufa nagyon olcsó, könnyen is gyúlad, ki vesződne hát aczéllal, kovával. Húsz-huszonöt éve a kova volt még a falusi Bzatócs legfőbb árúczikke s a mai legé­ nyek már ki sem tudnának csiholni. Sallangos karikások, lószerszám-készségek, ékesen kivarrott borjúszájú ingek, aranyos fejkötők mind pusztulóban vannak; a régi jó «csüves»-nek (hosszú bőrkabát) pedig a neve is feledségbe ment. De nem csak a tünőfélben levő népies tárgyak vannak a néprajzi múzeumban összehalmozva, hanem a még széltére használatosak is. Hiszen e gy -e gy vidék népies tárgyait lehetséges meg­ ismerni múzeum nélkül, de hogy az ország minden tájának néprajzi tárgyait együtt szem­ lélhessük, arra már csakis a múzeum nyújthat alkalmat. És meg is menti mindezeket a jövő nemzedék számára. Mert kétségtelen, hogy sok minden, a mi ma még közhasználatú, nem sokára nyom nélkül el fog enyészni. Az őskornak nagyszerű múzeuma a föld, mely évezredek óta őrzi szá­ munkra az ősök emlékeit; ugyanez a feladata a mai kor készítményeire nézve a néprajzi mú­ zeumnak is. Csakhogy míg a föld a romlandó anyagú .tárgyakat nem őrzi meg, a néprajzi mú­ zeum megőriz mindent. Megőrzi még a hango­ kat is. Tudósai fonográfba szedik a népdalokat, tájszólásokat s így gondosan elrakják, hogy a késő századok tudósa, érdeklődője hallhassa majd azt, a minek akkor talán már emlékezete is végkép eltűnt a nép közül. Hej, ha így meg lehetett volna őrizni számunkra a régi pogány

énekeket, sámánok, tatosok varázsió niuuddsait, ősi népmondákat, egy pár honfoglaló vezér párbeszédét, micsoda megbecsülhetetlen kincs volna ez ma! Néprajzi múzeumunk azonban koránsem csak hazai tárgyakat tartalmaz. Nagyon dús és becses másféle gyűjteményekben is. A rokon, ural-altáji törzsek sok mindenféle eszközét, ter­ ményét rejti tárlóiban, onnan vetnek világossá­ got nemzetünk őskori állapotának homályba burkolt történetére. A Kaukázus apró törzseinek, Közép-, Kelet-, Éjszak-Ázsia népeinek számtalan érdekesnél érdekesebb tárgyát szemlélhetjük itt. Egész esz­ kimó halász-csoportot is láthatunk természetes nagyságú alakokkal, kitömött ebeik kíséretében, valódi csont és bőr szánkóikkal, csónakaikkal, a mint épen kirándulásra készülődnek. Ez a maga nemében teljes csoportozat a dán kormány ajándéka. A kelet-ázsiai benszülöttek kunyhó­ mintái, gyönyörű nádfonatai közt különösen meglep egy öreg embernek fából faragott élet­ nagyságú szobra. Művészeti tekintetből is szinte tökéletes mű; furcsa azonban, hogy igazi ember­ körmöket alkalmaztak a szobor ujjaira, testét pedig óriási fáradsággal egészen úgy beraggatták apró szőrszálacskákkal, a mint ezt az élő embernél látjuk. Még a szőrök elhelyezésében is a természetet teljesen híven utánozták, vagy is utánozta az az egyszerű benszülött mester, a ki Európának, vagy a Bzobrászművészetnek nyil­ ván soha még csak hirét sem hallotta. Nagyórdekűek az új - guineai, polinéziai, afrikai s egyéb vad törzsek tárgyai, művei is. E népek némelyike még ma is a kőkorszakban él,.á fémeket ritkaságkép legfeljebb az európaiak útján ismerik, de különben.fém helyett csontot,

AZ ÉJSZAKI SZLAVSAG SZÓBAJA.

(A kép jobboldalán előtérben levő három alak vereczkei rutének, a negyedik breznóbányai juhász. A háttér­ ben álló szekrényben elhelyezett alakok Nyitramegye különböző viseleteit mutatják.) A MAGYAR N E M Z E T I M Ú Z E U M N É P R A J Z I O S Z T Á L Y Á B Ó L .

47. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM.

770

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

47. SZÁM. 1902.49. ÉWOLYAM. sére. A F r a n k l i n - T á r s u l a t nyomdáját ő emelte első rendű műintézetté, finom ízlésével és szak? értelmével ő tette lehetővé, hogy az intézet nyomdájából kikerült m u n k á k a külső dísz tekintetében kiállják a versenyt a külföld hasonló intézeteinek termékeivel, ő volt az első Magyarországon, a ki a betűmetszésben egészen sajátos stílt t e r e m t e t t s egyenlő met­ szésű betűkkel dolgoztatott. Ez az új stíl, mely az idegen, főkép a n é m e t m o t í v u m o k a t m i n d e n ­ ben el t u d t a kerülni, általános figyelmet keltett és m á s hasonló intézeteket is u t á n z á s r a ser­ kentett. Egyik kiváló ereje Hirschnek a szép i r á n t való egyéni művészi érzéke, melylyel a F r a n k l i n - T á r s u l a t betűit és n y o m t a t v á n y a i t oly sajátszerűekké tudja t e n n i , hogy azokat m i n d e n másokéitól első tekintetre meg lehet különböz­ tetni. A m a g y a r nyomdászat emelését czélzó munkásságát tüzetesebben méltattuk l a p u n k 1898-iki 50. számában, azon alkalomból, m i ­ dőn a F r a n k l i n - T á r s u l a t n á l való működésének

25-ik évét töltötte he.

Hegedűs László: Munka közben. A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TÉLI KIÁLLÍTÁSÁBÓL.

követ, kagylóhéjat h a s z n á l n a k ; kobaltával, k ó Szenes Fülöptől a «Böske» czímű kép termé­ begyű lándzsával h a d a k o z n a k ; késnek is meg­ szeti hűséggel festett fiatal paraszt lányt t ü n t e t teszi a kemény kovaszilánk, avagy kiköszörült fel, a ki összefont karokkal, derülten nevet ránk csont, de azért ilyen eszközökkel is sokszor bá­ a maga igazi, őszinte érzésével. mulatos művészies evezőket s egyéb efféléket Bruck Lajos képe, «Sóta u t á n » , egy fiatal t u d n a k kifaragni. Kő-, csonteszközeik sokszor nőt tüntet föl. Elegáns úri hölgy, a leg­ teljesen egyeznek azon ismeretlen, rég eltűnt utolsó divat szerint öltözve. Az utczai sétáról ősnép h a s o n n e m ű szerszámaival, mely több ezer érkezett s egy szépen berendezett, gazdag szobá­ évvel ezelőtt E u r ó p á t s h a z á n k a t is lakta. Sok ban a kandalló előtt melegedve kezdi kibontani európai kőkori eszköz használatáról, készítési magát, az utcsai öltözetből. módjáról csak is a mai, ősállapotukban megma­ Zemplényi Tivadartól az «Aggódás* a sze­ radt népeknél nyerhetünk felvilágosítást. génység és a szeretet megható képe, a mint a Csakhogy ezért n e m kell m á r tengeren túli szegény öreg paraszt magához öleli elhagyott nagy utakra kelnünk, csak épen elsétálni a nép­ kis unokáját, egy mezítlábas, serdülőben levő rajzi m ú z e u m b a . Megláthatunk ott egy csomó­ lánykát. Ez is szeretettel hajtja fejét az öreg ban m i n d e n t ; ama vadaknak mondott egyszerű keblére. Az egyik m á r a sír szélén áll, a másik népek egész élete mintegy tükörben élénk tárul ú t b a n az élet felé. ott, melybe pillantva fogalmat n y e r h e t ü n k Hegedűs Lászlótól «Munka közben* derül­ a m a rég kihalt kőkorszaki ősnépnek életmód­ j á r ó l is, mely népről az irott történelem mit tebb mezei kép egy fiatal legényt ábrázol, ki a sem tud s melynek egykori létezéséről csak m u n k a u t á n pihenőt tart és jólesőn gyújt rá azok a kőbalták, kovanyilhegyek beszélnek vala­ pipájára. mit, a melyeket a partoldalakból, magaslatok­ Poll H u g ó egy falusi idillnek a d t a a «Vasárból időnként kivet az ásó, az eke. napi összejövetel* czímet. Árnyas fa alatt, ter­ mőföld szélén egy család telepedett le mulatni, Ilyen dolgokat l á t h a t n i a néprajzi m ú z e u m ­ ban. Élő, beszélő betűit a magyarság és a föld bizalmas együttlétben. A hangulat melegségét a többi népei életének, az emberiség fejlődésének. festő előadása és színei barátságosan érezhetővé S e betűk szólnak a jelennek, a jövőnek, de sza­ teszik. vuk visszaér rég letűnt évezredek sötétségébe is. Vaszary Jánostól nagyobb életképet látunk • Szolgalegény »czímmel. Majoros parasztlegónyt m u t a t , kék köténynyel, a m i n t lánczon vezeti a főváros környékén átalában otthonos tarka bony­ hádi tehenet. A Képzőművészeti Társulat ez idei téli kiállí­ tása, mely november 15-én nyílt meg, 710 m ű ­ tárgyat m u t a t föl, a festmények m i n d e n fajtájá­ A FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDA­ ból, s ezenkívül szobrokat, rajzokat, építészeti IGAZGATÓJÁNAK JUBILEUMA. terveket, metszetek első nyomtatásait. A kiállí­ táson csakis m a g y a r művészek jelenhettek meg. A F r a n k l i n - T á r s u l a t személyzete szép ü n n e ­ A kiállítás megnyílta u t á n a királyi palota pélyt ült november 15-én, Lipót napján, abból részére azonnal 17 darab festményt vásároltak az alkalomból, hogy Hirsch Lipót, az intézet meg 40,000 k o r o n a értékben. Aggházy Gyula, n y o m d a i igazgatója, betöltötte nyomdászságáBruck Lajos, Bihari Sándor, Deák-Ebner n a k ötvenedik évfordulóját. Lajos, Mednyánszky László, Nagy Zsigmond, Hirsch Lipót bőven rászolgált az elismerésre, Spányi Béla, Telepy Károly, id. Vastagh György, hosszú és tevékeny pályáján. Félszázaddal ez­ Vajda Zsigmond és Zemplényi Tivadar festő­ előtt mint egyszerű nyomdai tanoncz került művészek képei ezek. Vastagh Györgytől h á r o m , a betűszedő-szekrény mellé s tisztán önképzés Telepy Károlytól és Spányi Bélától kettő-kettő. útján kiváló míveltséget szerzett, a nyomdai Gróf Apponyi Lajos udvarnagy azonkívül Bóna szakmában pedig egyike lett a legjelesebb Józseftől is vásárolt egy kisebb szobrot. szakembereknek. Ifjabb éveiben nagy tevé­ A kiállításból ezúttal n é h á n y festményt m u ­ kenységet fejtett ki a nyomdai alkalmazot­ tatunk be. tak mozgalmaiban, így 1868-ban ő szerkesz­ Az arczképek között kitűnik Benczúr Gyulá­ tette a képviselőházhoz intézett feliratokat az tól Izabella főherczegnő arczképe. Az élet­ általános választói j o g érdekében. A F r a n k ­ nagyságú kép a főherczegnőt teljes alakban lin-Társulatnál mindjárt ennek alakulásakor, ábrázolja, a mint asztalon álló kis gyermekét 1873-ban kezdte meg működését, m i n t fő mű­ magához öleli. A képnek egész berendezése, vezető, majd később mint a nyomdai osztályigaz­ színeinek életereje, kiváló művészi tulajdonsá­ gatója folytatta munkásságát. Itteni működése gai szembeötlők az első pillanatra. nagy fontosságú a magyar nyomdaipar fejlődé­

A MŰCSARNOK KIÁLLÍTÁSÁBÓL.

A mostani j u b i l e u m i ü n n e p l é s t a F r a n k l i n Társulat nyomdai személyzete rendezte, jeléül a n n a k a ragaszkodásnak, melylyel főnökük iránt viseltetnek. Az ünnepélyt a délszaki növényekkel díszített művezetői t e r e m b e n tartották s a több m i n t ötszáz tagból álló személyzet itt és a szomszédos n a g y szedő-teremben foglalt helyet. J e l e n voltak az igazgatóság taejai közül Gyulai Pál főrendiházi tag, König G y u l a miniszteri tanácsos, Benkő Gyula igazgató, stb. Az intézet tisztviselői s férfi és női m u n k á s a i testületileg jelentek meg. A jubiláló igazgatót h á r o m tagú küldöttség hivta m e g az ü n n e p é l y r e s mikor zajos éljenzés közben megjelent, a személyzet nevében Darvas Adolf m o n d o t t lelkes h a n g ú beszédet, méltatva érdemes pályáját s kiváló tulajdonságait, melyekkel oly szép sikereket ért el. Beszéde végén egy H i r s c h L i p ó t nevéről nevezett kétezer koronás alapítványról szóló oklevelet nyújtott át. Ez összeget a személyzet filléreiből gyűjtötték össze a r r a a czélra, hogy kamataiból m i n d e n évben Lipót n a p j á n az intézet rokkant m u n k á s a i segélyeztessenek, h a pedig az intézetben ily segélyre szoruló n e m akadna, a magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők egylete legöregebb rokkantjai kap­ ják a segélyt. A személyzet üdvözlése u t á n az igazgató­ ságé következett, melynek nevében Gyulai Pál m o n d t a a következő b e s z é d e t : Tisztelt gyülekezet I Legyen szabad nekem is, mint az igazgatóság legidősebb tagjának, felszólalnom s az igazgatóság nevében csatlakoznom a nyomda-személyzet üdvöz­ léséhez ós jó kivánataihoz. Valóban Hirsch Lipót igazgató úr szép pályát futott meg. A legalsó fokon kezdve, tehetsége és szorgalma erejével mind feljebb emelkedett s mint a Franklin-Társulat nyomda-igazgatója, főtényezője volt a nyomda jó hírének. Eitünő szakismere­ tével környezete méltánylását és tiszteletét nyerte meg, jóakaratával és tapintatával pedig rokonszen­ vét és szeretetét. íme, a nyomda-személyzet önkénytelen, minden biztatás nélkül fejezi ki háláját ez emlékezetes na­ pon. S mily szép módon teszi ezt: rokkant társaira gondolva, megtakarított filléreiből alapítványt tett Hirsch igazgató úr nevére. A hála és jótékonyság két nemes érzése az emberi szívnek és összeolvad­ ván, a legméltóbb áldozat a kegyelet oltárán. Éljen sokáig Hirsch Lipót igazgató úr, éljen so­ káig a derék nyomda-személyzet! Gyulai P á l beszéde u t á n a szép ü n n e p Hirsch igazgató éltetése közben véget ért.

IRODALOM É S MŰVÉSZET. Mikszáth Kálmán, a mint jelentettük, a vele kö­ tött egyesség értelmében ez évi szeptember hava óta kizárólag csak a • Vasárnapi Újság* szá­ mára ir szépirodalmi dolgozatokat. Ha mégis néha más lap is közöl tőle ilyet, ez vagy már régebben megjelent műve Mikszáthnak, vagy pedig az illető lap a «Vasárnapi Újság i-ból vette át s nyomatta le. Akadt olyan is, mely a forrást se említette meg, pedig az ily átvételeknek megvannak a maga, tör­ vény és irodalmi szokások által meghatározott sza­ bályai.

K o r - é s jellemrajzok. Irta Falk Miksa. Irodal­ munkban, különösen az újabb korból, vajmi kevés az emlékirat, melyekben egykorúak, a nevezetes események részesei, vagy legalább szemtanúi, a sze­ replő személyek kortársai a közvetlen megfigyelés érdekességével írnák meg visszaemlékezéseiket. Falk Miksa most megjelent terjedelmes kötete az e nemű újabb munkák javához tartozik. Falk a szabadságharezot követő' idők óta úgyszólván mindig közel állolt mint publiczista és politikus a nevezetes ese­ mények forrásaihoz s mint éles szemű, a lényeges dolgokat biztosan megfigyelő író, a ki az írói hatás eszközeivel is jól tud bánni, érdekes képeket rajzol a közelmúlt eseményeiről és a vezető férfiairól. Könyve nem egységes mémoire, hanem tanulmá­ nyok, vázlatok, emlékezések gyűjteménye; néme­ lyikben jellemzetes korrajzot nyújt a közelmúlt időkről, másokban kiváló férfiakat jellemez : gróf Széchenyit, báró Eötvös Józsefet, gróf Andrássy Gyulát, báró Kemény Zsigmondot, báró Sennyey Pált, Trefort Ágostont, stb. Három tanulmány Er­ zsébet királynővel foglalkozik, a kinek egykor a szerző hosszabb időn át magyar nyelvtanítója volt. Mind e munkákból, melyek nagyobb része külön kiadványok vagy folyóiratok révén már régebben ismeretes s a melyek így összegyűjtve csak annál nagyobb hatást tesznek, megtaláljuk azokat az írói tulajdonságokat, melyek Falkot a hazai publiczisztika terén oly fontos szerepre juttatták. A szerző arczképével is ékesített, ötödfél száz lapra terjedő díszes kiállítású kötetet az író fia, Falk Ernő ren­ dezte sajtó alá, s a Eévai-Testvérek kiadásában jelent meg. (Ára 6 korona.) Wekerle Sándor volt miniszterelnök, a közigazgatási bíróság elnöke írt előszót a könyvhöz ; ez érdekes előszóból átveszszük a következő részt: • Közállapotaink nem kis bajának tekintem, hogy legújabb történetünk — 1848-tól kezdve napjain­ kig — nincs még a higgadt és igaz kritika objek­ tivitásával feldolgozva. Sokszor nem a rideg tár­ gyilagossággal bíráljuk meg az eseményeket, hanem az érzelem világába tévedve akarjuk levonni a tanúiságokat. A túlzott önbizalom s a kishitűség hullámai váltakozva mardossák egyesek, pártok, nem ritkán az egész közvélemény felfogását, túl­ áradó lelkesedés s másfelől a rideg közöny alkot­ nak hangúlatot s nehezítik meg azoknak a valódi igazságoknak, megállapodott tanúiságoknak és kö­ vetkeztetéseknek levonását, melyek a helyes és biz­ tos eljárásnak iránytűjét képezik. Ezeknek az igaz­ ságoknak helyes levonását segítik elő azok az érde­ kes adatok, a melyeket Falk Miksa halmozott össze ebben a kötetben közzétett műveiben.» Rákosi Viktor munkái. A Eévai-Testvérek czég ismét nagyobb gyűjteményes szépirodalmi kiadvány­ nyal hívja fel a közönség figyelmét: kiadja Rákosi Viktor, a »Sipulusz 1 név alatt országszerte ismert tárcza- és beszélyíró munkáit s a 16 kötetre tervezett kiadásból most jelent meg a négy kötetből álló első sorozat. Rákosi Viktor munkái két egymástól lénye­ gesen eltérő oldalról mutatják az író tehetségét. Víg elbeszéléseiben mint kifogyhatatlan jókedvű tréfál­ kozó, igazi humorisztikus író mutatkozik, a ki meg­ lepő ötleteivel, az ellentétes dolgokat könnyű szer­ rel összekötő, merész képzettársításaival, torzkép­ rajzoló ügyességével érdekessé tudja tenni az élet apró-cseprő bajait, furcsaságait, valószintívé tud tenni mindenféle nevetséges, groteszk alakokat, élénk, csipős, de sohasem keserű szatírájával gúny tárgyává teszi az emberi gyengeségeket, a hiúságot, nagyzolást, kicsinyességet s egyéb olyan tulajdon­ ságokat, melyek önként kínálkoznak az életben az írónak, a ki meg tudja őket figyelni. E művei szerez­ ték meg neki a népszerűséget, mert a közönség hálás szokott lenni az iránt, a ki meg tudja nevettetni. Komoly irányban Rákosi újabban kezd nagyobb munkásságot kifejteni. Élénk képzelete, könnyed, szines, élvezetes előadása s erős magyar érzése e téren is biztosítják neki a tetszést. A most megje­ lent négy kötetben mind a két fajból találunk mun­ kákat. A *Sipulusz humoreszkjei' és • Sipulusz hu­ moros elbeszélései* czímű kötetekben kisebb humo­ risztikus beszólyei vannak összegyűjtve, az *Elnémult harangok* czímű regény első részében a kül­ földön tanuló magyar kálvinista diákok életéből rajzol meleg humorú, eleven képet, második részé­ ben pedig az erdélyi nemzetiségi viszonyokra vet világot. A negyedik kötetben két nagyobb elbeszélés

V\SAP\APT ÚJSÁG

77!

Poll Hugó : Vasárnapi összejövetel. A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TÉLI KIÁLLÍTÁSÁBÓL.

közoktatásügyi miniszter mondja a megnyitó beszé­ det a múzeum alapításáról. Utána a magyarországi és külföldi múzeumok küldöttségei üdvözlik a Nem­ zeti Múzeumot, erre Szalay Imre igazgató válaszol. Szalay Imre ezután előadja József nádor és Szé­ chenyi Ferencz gróf czímű tanulmányát. Az ün­ nepre irt emlékkönyvet és az ünnepre vert emlék­ érmet a közoktatásügyi miniszternek átnyújtja Fejérjiataky László dr. múzeumi osztály-igazgató. A múzeum tisztviselői kara nevében dr. Horváth Géza osztályigazgató megkoszorúzza József nádor­ nak a múzeum dísztermében elhelyezett mellszob­ rát. A díszgyűlésbó'l a résztvevők a kertbe vonul­ nak Széchenyi Ferencz gróf szobrának leleplezé­ sére. Nov. 27-án délelőtt 10 órakor lesz a Széclienyikönyvtár állandó kiállításának bemutatása. A mú­ zeum ugyanis a birtokában levő nevezetesebb ok­ levelekből, kéziratokból és okmányokból állandó történeti és irodalomtörténet kiállítást rendezett. Délelőtt 11 órakor az érem- és régiségtár újonnan berendezett fegyvergyűjteményének és a Delhaes István hagyatékából származó nagyszámú és fölötte érdekes tárgyaknak bemutatása. Déli 12 órakor Biró Lajos új-guineai gyűjtésének bemutatása a néprajzi osztályban (IX. ker. Csillag-utcza 3.) Dél­ után 8/«l órakor kirándulás Aquincumba és az ottani székesfővárosi múzeum megtekintése. Este 7 órakor előadás az Operaházban. Az ünnepet meg­ előző napon reggel 9 órától délután 3 óráig a Nem­ zeti Múzeum összes osztályai nyitva állanak. A Magyar Tud. Akadémia november 17-iki ülé­ sén, dr. Than Károly elnöklése mellett, szaktudo­ mányi előadások voltak napirenden. Dr. Hoór Mór székfoglaló értekezést tartott, a melyben a villamos szigetelők szívósságával foglal­ kozott. Högyes Endre Donáth Gyula dr. egyetemi magántanár tanulmányát mutatta be a kholin szere­ péről az epilepsziában. Ezután Lóczy Lajos mutatta be Cholnoky Jenő vendég vizsgálódásait ia delibláti homok napi hőingadozásáról.» Cholnoky Jenő a nyár folyamán a magyar alföld különböző részein végzett tanulmányokat s a többek között méréseket tett a deliblátí futóhomok hőingadozásáról is. Méré­ seit a felülettől nyolezvanhét centiméter mélységig végezte hat hőmérővel. Nyolezvanhét centiméternyi mélységben a hő alig változik. Vizsgálódásainak eredményei egészen összevágnak annak a kutatás­ nak az eredményeivel, a melyet finn földön már előbb végeztek. Végül Tangl Ferencz mutatott be két tanulmányt; az egyiket Farkas Géza dr. írta s a vérsavó hidroxilion tartalmát kutatja; a másikat KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. Farkas Kálmán írta 8 vizsgálja azt a kérdést, hogy A Nemzeti Múzeum alapításának százéves a selyemhernyó fejlődése közben mekkora energia­ mennyiséget használ el. jubileuma november 26-ikán és 27-ikén fényes ünnepély lesz, melyben részt vesz a magyar poli­ MI UJSÁG? tikai és tudományos világ, valamint a főváros tár­ * A király gyöngélkedése. Király Ő Felsége több sadalma. November 26-án a Múzeum dísztermében ünnepi napig nem hagyta el a schönbrunni kastélyt és a ülést tartanak, melyen ott lesznek a király képviselője, bécsi kihallgatások is elmaradtak. A gyengélkedés, a kormány tagjai, a múzeumot alapító Széchenyi grófi nemzetség tagjai, a külföldi és vidéki mú­ mely miatt 0 Felségének orvosai pihenőt és tartóz­ zeumok küldöttségei. A dísz-ülésen Wlassic* Gyula kodást ajánlottak, csak könnyű, múló baj volt s

van: Galambos Pál a franczia idegenek légiójába állott magyar fiatal ember kalandos naplója és a groteszk túlzással, mulattatóan rajzolt házmester, Jobbadán Mihály amerikai utazása. Egy-egy kötet ára 4 korona, díszes vászonkötésben 6 korona. A 16 kötetes gyűjtemény havi 3 koronás részletek­ ben is megszerezhető. Erdélyi Zoltán «Elbeszélések*, czímmel most megjelent könyvében az ismert költő 16 tárcza-elbeszélést gyűjtött össze. A többnyire érzelmes hangú elbeszélésekből álló, csinos kiállítású kötet ifjú Nagel Ottó kiadásában jelent meg; ára 3 korona. Naptárak az 1903. évre. A nagy népszerűségnek örvendő Méhner-féle naptárak a jövő évre immár megjelentek s a Franklin-Társulat Méhner Vilmos­ féle könyvkiadóhivatalánál, valamint minden hazai könyvkereskedésekben is megrendelhetők. A na­ gyobb naptárak közül megemlítjük a kővetkezőket: Falusi Gazda Naptára, 39-ik évfolyam. Nemcsak igen sok hasznos gazdasági utasítást tartalmaz, nem csak a legújabb gazdasági vívmányokat közli számos képpel is illusztrálva, hanem ismerteti mindazon legújabb gazdasági intézményeket és törvényes ren­ delkezéseket is, melyeket a gazdának múlhatatla­ nul tudnia kell. Ára 1 korona 20 'fillér. Borászati Naptár, 30 ik évfolyam. Behatóan foglalkozik a szőlőszet és borászat terén felmerült legújabb jelen­ ségekkel, sok jó tanácscsal szolgál a szőlősgazdák­ nak s ismerteti az őket legközelebbről érdeklő tör­ vényes intézkedéseket. Ez a két naptár nélkülözhe­ tetlen könyve mindazoknak, akik mezőgazdasággal, vagy szőlőtermeléssel foglalkoznak. Ára a «Borá­ szati Naptár»-nak 1 korona 20 fillér. Ugyanennyiért kapható a « Képes Családi Naptár* is sok sikerűit képpel és sok olvasni valóval. A «Protestáns új Ké­ pes Naptár*, a protestáns világot, érdeklő számos közleménynyel (szerkeszti legifjabb Szász Károly); a 'Hit remény, szeretet* czímű naptár, mely kath. családok részére van szánva, úgy szintén a • Ma­ gyar Nők Naptára*, a «Közhasznú Képes Naptár*, mind igen változatos tartalommal bírnak s ára mindegyiknek 80—80 fillér. Az tEgyetemes Regénytár > czímű, Singer és Wolfner kiadásában megjelenő szépirodalmi válla­ lat legújabb három kötetében Ohnet György *Út a szerelemhez* czímű regénye jelent meg. Egy-egy piros kötésű kötet ára egy korona.

47. SZÁM. 1902.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

772

49.

ÉVFOLYAM.

47. SZÍM. 1902. 49.

Zemplényi

ÉVFOLYAM.

Tivadar: Aggódás.

773

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Vaszary János: Szolgalegény.

Ssencs Fülöp: Böske.

A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TÉLI KIÁLLÍTÁSÁBÓL..

Benczúr

Gyula : Izabella fóherczegnő arczképe.

Bruck Lajos : Séta után.

A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TÉLI KIÁLLÍTÁSÁBÓL.

aggodalomra egy pillanatra sem adott alkalmat. Királyunk leánya, Gizella főherczegnő, ki Bécsben időzött, november 18-án visszautazott Münchenbe. Ez is örvendetes bizonysága, hogy a király beteg­ sége nem aggasztó. November 20-ikán azonban Bécsben az a hír terjedt el, hogy a király egészségi állapota nem javult. Ez alaptalan híresztelés volt. A király rheumatikus fájdalmai az utolsó napokban teljesen megszűntek, de a mikor hirtelen hidegre fordult az idő, ismét fölléptek a fájdalmak s azóta a király kénytelen volt lemondani a schönbrunni parkban való mindennapos sétájáról s folyvást a szobában maradt. De azért ő Felsége minden nap néhány óra hosszat dolgozik s mint rendesen, most is fogadja a főudvarmestereket és a főhadsegédeket. A király közérzése és általános állapota kielégítő, de azért az orvosok nagy kíméletet tanácsoltak az uralkodónak. Azt is ajánlották, hogy használjon massage-kurát s már legközelebb meg is hívják azt a masseurt, a ki a néhai királynét gyógy­ kezelte. Erzsébet napja. Néhai Erzsébet királyné emlé­ két november 19-én kegyeletesen ünnepelték Ma gyarországon. A templomokban felekezeti külömbség nélkül isteni tiszteleteket tartottak, az iskolák­ ban szünetelt az előadás és emlék-ünnepre gyűltek össze a tanulók. Budapesten a hivatalos isteni tisztelet a buda­ vári Mátyás-templomban volt, a hol Nemes Antal apátplébános mondott misét abban a misemondó ruhában, a mely a boldogult királyné mennyaszszonyi ruhájából készült. A királyi palota Szent István-kápolnájában Kanter Károly, a királyi palota plébánosa misézett. A misén ott voltak az udvar­ nagyi hivatal tisztviselői Apponyi Lajos gróf udvar­ nagy vezetésével. Az egyetemi templomban az egye­ tem rektora, dékánjai jelentek meg. A szerb temp­ lomokban szintén istentisztelettel ülték meg ErS ? r,^r \né ^ é k e z e t é t . - Az operaszinházFerencz n a . W t Í18 W ^ z ^ e k a r i művét, a •Szent Erzsébet, oratóriumot adták elő

* A tél. Keményen köszöntött be a tél mindenfelé már november első részében s úgy látszik, a rendes időjárást akarja folytatni, mikor volt tél, tavasz és nyár. A múlt télen nem is fagyott, de tavasz sem mosolygott s a nyárnak csak néha akadt kalászt és gerezdet érlelő néhány meleg napja. Az idei tél Éjszak-Amerikában már októberben fenyegetőn jelentkezett és elősegítette a nagy szén-sztrájkot. Novemberben Európában is beköszöntött borúit egé­ vel, ködjével, havával és a metsző hideg széllel; mely e hó közepe óta dermesztővé változtatta a levegőt. Az adriai-tengernek és partvidékének hires bóra szele napok óta süvölt és megakadályozza a hajók indulását, kikötését. Fiúméban, Triesztben a közle­ kedés megakadt s a metsző szélben az utczák for­ galma is szünetel. A kopár Karst hegyei közt már egy hét óta havazik s a hideg nem enged. Francziaország déli részén szintén kemény a tél, valamint Felső-Olaszországban. Minálunk a hegyes vidéken mind éjszakon, mind Erdélyben a havazások szin­ tén beköszöntöttek s a folyók befagynak, a széle­ sebb medrekben zajlanak. Budapesten száraz a hideg, átható széllel. A város utczáin a nehéz sze­ nes kocsik czammognak. A népkonyhák, az ingyen tej és kenyérosztó-helyiségek előtt nagy csoportban álldogál a szegénység. De egy nagy városban nem hiányzanak a tél örömei sem, a barátokat, ismerő­ söket összegyűjtő meleg kályhák társasága, a jourok, az estélyek. A korcsolya-egyesületek is felköthetik az aczél Halifaxot, melyet tavaly egész télen a rozsda mart. A városligeti tó napok óta befagyott már, a nyüzsgő, vidám élet megkezdődött a jégen. Az esti órákban felgyúlnak a villamos lámpák, föl­ hangzik a katonai zenekar. A szegények és munka­ nélküliek számára pedig gyűjtenek, mert a tél akár­ mikor jön is, előbb vagy később, nekik mindig meg­ próbáltatást hoz a fűtetlen kis lakásokba, a szalma­ zsákokra, a rongyos, vékony ruhákra és a gondteljes fejekre, melyek csüggedten és szomorúan nézik a kemény kiengesztelhetetlen telet, a szegénység csa­ pását. A Műcsarnok téli kiállítását nagy közönség lá­ togatja. November 20-ikán délután megjelent Klo­ tild főherczegasszony is, leányával, Margit főherczegnővel, Turn-Taxis herczeg nejével. Paur Géza, a Képzőművészeti Társulat ügyvivője kalauzolta

a fejedelmi látogatókat, kik nagy érdeklődéssel néz­ ték meg a kiállítást. Ugyané nap estéjén tartották a Műcsarnokban az első séta-hangversenyt a hon­ véd-zenekar közreműködésével. Az összes termek szorongásig megteltek. Lónyay grófék birtokvásárlása. Gróf Lónyay Elemér és neje Stefánia belga királyi herczegnő magyarországi letelepedésökhez nemcsak a budai Lónyay-villát vásárolták meg, hanem alkudoznak az elhunyt báró Schossberger Zsigmond turai bir­ tokára is, mely közel esik a fővároshoz és úri kas­ télylyal van ellátva. Az olasz királyi család öröme. Heléna olasz királyné november 18-ikán reggel leánygyermek­ nek adott életet. A fiatal olasz királyi párnak ez második gyermeke. Mindkettő leány. Az újszülött főherczegnőt Mafalda névre keresztelik. Bezerédj I s t v á n szobra. Tolnamegye egykori követének, Bezerédj Istvánnak, a jobbágyság fel­ szabadítása egyik harezosának, szobrot óhajtanak állítani Szegzárdon. A szoborra eddig 10,727 ko­ rona gyűlt össze. A gyűjtést a kaszinóban alakúit bizottság folytatja, a melynek élén Simontsics Ele­ mér vármegyei főjegyző buzgólkodik. Kecskemét város szobrai. A nagy magyar alföldi város, mely emelkedik és gyarapszik, a művészete­ ket is melegen fölkarolja. Szép katholikus templo­ mát díszszel alakította át és falfestményei elkészí­ tésével egyik jeles művészünket. Boskovics Ignáczot bizta meg. A város irodalmi kitűnőségének, Katona Józsefnek, a «Bánk bán» költőjének a vasúti indóház előtti parkban levő mellszobrát is értékesebb mű­ vel akarja fölcserélni. A mellszobrot kiviteti a költő sírjára s helyette szép nagy érez-szobrot állít a városban. Arczképét a város díszterme számára Eoskovicsnál rendelte meg. Kossuth szobrára is je­ lentékeny összeget szavazott meg s e czélra 34,000 korona gyűlt össze. Egyik kiváló szobrászunkat bizza meg a kivitellel.

A képviselőház könyvtára. A képviselőház könyvtára, melyet csak az utolsó harmincz év alatt kezdtek gyűjteni, máris az ország nagyobb könyv­ tárai közé tartozik s főleg államtudományi és poli­ tikai munkákban bővelkedik. A könyvtár bizottsá­ gának jelentése szerint jelenleg 50,000 kötetből áll. A régi országgyűlési iratok megszerzését is folytat­ ják. Az országgyűlés múlt ülésszaka alatt 115 kép­ viselő vett ki használatra 4000 kötet könyvet. A r é g i képviselőházat, mely a telek természeté­ nél fogva fővárosi tulajdonná lett, különböző czélokra kérik. Beöthy László, a Nemzeti Színház volt igazgatója is kéri színháznak. A városhoz intézett kórelmében azt mondja, hogy az épületet 300,000 korona költséggel alakítaná át színházzá, ha a fő­ város 30 éves szerződést köt vele. Évi bér fejében 20,000 koronát ajánl. Harmincz év múlva a szín­ ház a város tulajdona lenne. A budai Korvin-téri szökőkút. A budai Korvintérnek szökőkúttal való díszítésére egy vagyonos polgár, Millacher megfelelő összeget hagyott. A pá­ lyázaton egy fiatal szobrászt, Nagy Kálmánt bízták meg a szökőkút elkészítésével, a ki azonban időközben elhunyt. Új pályázatot hirdettek, de a 35 pályaműből a bírálók egyet sem fogadtak el. Dankó József, Fü­ redi Rikárd és Markup Béla, Holló Barnabás, Jankovics Gyula, Ligeti Miklós, Jámbor és Bálint mű­ vét egyenkint négyszáz koronával jutalmazták és az öt művészt, továbbá az első pályázaton díjat nyert Donáth Gyulát szűkebb körű pályázatra hivja föl. A pályaműveket a városligeti iparcsarnokban közszemlére teszik ki. Egy magyar főúri képtár elárverezése Bécs­ ben. November 25-én Bécsben értékes képgyűjte­ mény kerül nyilvános árverés alá. A gróf Brumzvik-iéle gyűjtemény ez, majdnem négyszáz darab s többnyire régi franczia, hollandi, német, flamand, angol, olasz és spanyol mesterektől eredő képekből. A képtár legutolsó gazdája gróf Brunszvik Géza volt, a kinek halálával a magyar főúri család ki is halt férfiágon. A képtárt a Bádayak alapították és pedig Ráday Pál gróf, a tízennyolczadik század második felében. Ráday Pál gróf fia, a hires Ráday Gedeon szaporította a gyűjteményt, mikor azonban a múlt század harminczas éveiben a magyar nem­ zeti színházat főuraink megalapították, Ráday Ge­ deon eladta képtárát gróf Brunszvik Antalnak, hogy a szinházalapításban résztvehessen. Ekkor vándorolt át a képtár a péczeli kastélyból a mar­ tonvásáriba. Gróf Brunszvik Géza, a család legutolsó férfisarjadóka azonban eladta a martonvásári birto­ kot és kastélyt s az idők folyamán hatalmasan megnövekedett gyűjtemény így jutott a Semmeringen levő someraui kastélyba, onnan pedig most Bécsbe, az árverési csarnokba. Kolombus h a m v a i Amerika fölfedezőjének, Kolumbus Kristófnak hamvait új koporsójában nov. 17-ikén fényes ünnepélyekkel szállították át a szevittai székesegyházból a most épült külön mauzó­ leumba. A koporsót haditengerészek vitték, utánuk a szevillai érsek és a papság, a tengerészeti minisz­

ter, a cadizi tábornagy és más kiválóságok mentek. Mise után elhelyezték a koporsót a mauzóleumba, a hol ezentúl zavartalanul fog pihenni. Kolumbus hamvai kétszáz évig nyugodtak St.-Domingo szige tén. 1796-ban Havannába vitték át s miután a spanyolok Kubát az amerikaiaknak kénytelenek voltak átengedni, a hamvakat Szevillába szállí­ tották. Egy történelmi nevezetességű franczia kastély égése. Az Orleáns franczia királyi család történelmi nevezetességű kastélyában, Ait-ben tűz támadt és a kastély nagy része leégett. A kár több millió frank s nagyrészt pótolhatatlan veszteség, mert sok mű­ emlék elpusztult. A tüzet a kályhából kicsapó láng okozta. A kastély balszárnya és a középső épület teljesen elhamvadt, csak a jobb szárny maradt ép­ ségben. Lajos Fülöp királynak és az ifjú orleánsi herczegnek szobái romban hevernek. Több értékes műemléket kivittek az égő kastélyból. A többi közt kimentették azt a bronz-szobrot, a melyet Paris városa 1839-ben ajándékozott az orleánsi herczeg­ nek házassága alkalmából, azután Jeanne d'Arc szobrát, a mely Mária orleánsi herczegnő műve. A harminczezer kötetből álló könyvtárnak kéthar­ mad része elhamvadt. A kápolnát, melyben gyö­ nyörű festett ablakok vannak, megmentették. Még nem számíthatták össze, hogy mennyi a kár a régi épületben és a műtárgyakban. Nemzetközi macska-kiállítás Budapesten. Ku­ tyavásár ugyan csak egyszer volt Budán, hanem kutya-kiállítást rendeztek már többször, most pedig nemzetközi macska-kiállításra készülnek. A külföld nagyobb városaiban ez már régen szokásos s Buda­ pesten deczember 4-től 9-ig lesz macska-kiállítás a király bérpalotájában (Kigyó-tér 1. sz.) a 16. sz. üzlethelyiségben. Ilyen kiállítások voltak Paris, London, Berlin, Hamburg, Drezda, München és Prágában. Bejelentbetó'k a kiállításra a házimacs­ kák mindenféle színben, továbbá man-sziam, perzsa, Ginster, amerikai és khinai macskák, félvérű an­ góra, óriási, algiriai és afrikai álarezos angóra macs­ kák. A kiállítás bezárásával díjakat fognak kiosz­ tani a fajtisztaság és különféle hasznos tulajdonsá­ gok figyelembe vételével. Díjakúl kiosztanak arany-, ezüst-, bronzérmeket és okleveleket. * A perzsa sah czímei a következők: • Királyok királya, Isten árnyéka, a mindenség központja, a tudományok kútforrása, az ég ösvénye, magasztos fejedelem, kinek lobogója a nap, kinek fénye az égboltozatot megvilágítja, kinek több harezosa van, mint csillag az égen.» * Khinában a legtöbb ház rendesen új-esztendő napján szokott elégni. A Khinában divó szokás szerint ugyanis mindennemű tartozásokat az év végén ki kell egyenlíteni, mert a ki ezt nem teszi, hitelét örökre elvesztette. így aztán gyakran meg­ esik, hogy a khinai ember a baj elől menekülni óhajtván, házát felgyújtja, hitelezőinek pedig ezt mondja: •Miből fizessek? Az istenek mindenemet elpusztították. Követeljétek a pénzt az istenektől.•

Ha a gyújtogatás ki nem derűi, az adós becsülete és hitele érintetlen marad. * A török szultán dolma-bagdsei palotája épí­ tésénél semmiről sem feledkeztek meg, hogy a netaláni merényleteket lehetetlenné tegyék. Az óriási épület környékét harmincz láb magasságú fal veszi körűi, melyet válogatott katonaság őriz. A szul­ tán tulajdonképeni lakosztályát egy vaskapukkal ellátott 12 láb vastag fal zárja el a többitől. Ezen­ kívül a szobák falai golyómentes vaslemezekkel vannak bevonva. Azt mondják, hogy egy folyosó tíz titkos hálószobát köt össze egymással s így meg­ bízható testőrön kívül senki sem tudja előre, hol fogja a szultán az éjszakát tölteni. * Berlinben két millió gyermek közül 1825 óta 22,441 -szer iker született. Éhez hasonló jelenséget más világvárosokban sehol sem tapasztaltak. .M;i}ras k i t ü n t e t é s . Dr. Bichter Adolf ur, keresk. tanácsos, az ismeretes Bichter F. Ad. és társa czég, csász. és kir. szab. kfiépitflszekrénygyár, kir. udv. és km a. szállítók, Bécsben I., Operngasse 16., egyedüli tulajdonosa, a 'Lipcsei tanintézeti birtokosa, a •prágai Bichter-féle gyógyszertár* stb. tulajdonosa, az ujabb idő­ ben Férd. Károly főherczeg, csász. ós kir. Fensége által a kani. szállítói c-zim adományozásával lett kitüntetve.

HALÁLOZÁSOK. Dr. ORBZÁOH SÁNDOR, nyűg. miniszteri tanácsos, volt országgyűlési képviselő, a főváros törvényha­ tósági bizottságának s a közmunkák tanácsának tagja november 14-ikén elhunyt Budapesten, 66 éves korában. Az utóbbi években már inkább csak a főváros ügyeiben s közgazdasági vállalatoknál fej­ tett ki tevékenységet. Mikor még a főváros nem volt egyesítve, Budán kezdte nyilvános pályáját, a hol egy ideig tanár volt, majd városi főjegyző és tanácsos. A fővárosi közmunkatanács megalakulá­ sakor itt újabb tevékenységi kört nyert. 1881-ben a főváros H., utóbb a IH. kerülete választotta meg képviselőnek, szabadelvű programmal, legutoljára 1887-ben. Több fővárosi pénzintézet és vállalat ve­ zetésében is részt vett. PECH JÓZSEF miniszteri tanácsos, az orsz. vízépí­ tési igazgatóság vízrajzi osztályának vezetője, 74 éves korában meghalt Budapesten. Az érdemes szakférfiú múltjából fölemlítjük, hogy a szabadságharezot is végig küzdötte. Később mint vízi mérnök működött s részt vett több folyó szabályozásának előkészítésében. Ebbeli tanulmányait külföldön is bővítette. Az állam szolgálatába 1873-ban lépett, mint a bégacsatornai kir. mérnöki hivatal főnöke. Négy évre reá minisztériumi főmérnök lett. A víz­ rajzi osztályt 1886-ban szervezte, a melynek halá­ láig vezetője volt. ő rendezte nálunk a vízrajzi osztályban az árvízjelző szolgálatot, a mely a maga nemében most is jelesül működik s a külföld elis­ merését is kivívta. Számos szakművet is írt. Elhunytak még a közelebbi napokban : LALUHAY PÁL, nyűg. szurdok-püspökii plébános, az egri fő1

egyházmegye gyémántmisés és nagy jótékonysígú papja Pásztón életének 89-dik évében. — VÁNYA FERENCZ, czímzetes prépost, nyűg. budapesti katona­ plébános, 6 3 éves korában. — BEPÁK MIHÁLY, somi gör. kath. lelkész 57 éves korában, Som községben.— HIEBSCH KÁROLY nyűg. magyar államtitkár az 0 Fel­ sége személye körüli minisztériumban. — SZENTpÉTERiFERENczköztiszteletben élt földbirtokos, Mező­ túron, 3 2 éves k o r á b a n . — H o r o g s z e g i SZILÁGYI DÉNES,

a nagy-károlyi ref. egyházmegye tanácsbirája, me­ gyei bizottsági tag, 3 4 éves korában. — FÜCHS NÁN­ DOR, fővárosi régebbi tisztviselő, a budapesti kath. kör

elnöke,

Budapesten.

—

Id.

HALÁSZ

GYULA,

ó-budai iskolaigazgató, fővárosi bizottsági tag, 6 0 éves korában. 4 0 év óta volt a főváros szolgálatá­ ban. — VARGA MIHÁLY, 48-as honvéd Bépczelakon.

Bészt vett Budavár bevételénél s ott m e g is sebe­ sült. — SPRINGER DÁNIEL, 48-as

honvédhuszár-had-

n8gy Budapesten 78 éves korában. A segesvári é s nagyszebeni ütközetek után B e m tábornok szemé­ lyesen tűzte mellére a vitézségi érmet. — OBRINCSÁX JÓZSEF, mérnök és építőmester, Budapesten 4 3 éves korában. A parlamenti palota és a királyi vár épí­ tésénél is működött. — ZÉH KÁROLY, Versecz-város nyűg. árva-atyja, 68 éves korában Fehértemplom város kórházában. — ISTVÁNYI FERENCZ, abauj-torna

vármegyei földbirtokos és kőedénygyáros, életének 69-ik

évében

Hollóházán. — Dr. HALÁSZ LAJOS,

szegedi orvos 46 éves korában. — MÓROCZ FERENCZ, gyakorló ügyvéd Budapesten 5 3 éves korában. — Id. DUDÁS JÓZSEF, birtokos

61 éves korában

Kis-

Tályán. — BÁLINT LÁSZLÓ, polgári iskolai tanár 31 éves

47. szil*

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

774

korában, Breznóbányán.

— HOEOVITZ MANÓ,

nyelvén és fogain még most is ott voltak a füvek maradványai, a melyeket épen legelészett. H. L. Bobbanó puskaport és dinamitot csak ható­ sági engedély alapján lehet vásárolni. Az engedélyt az illetékes közigazgatási hatóságtól kell kérni. Álmok. Hogy az ember soha sincs megelégedve azzal, a mije van, hanem mindig másra vágyódik, ez régi igazság s ilyen zavarosan és laposan elmonva épen nem bir érdeklődést kelteni. Merengés. Az én nótám. Nagyon körmönfontan, mesterkélten Ír s e mellett nincs se gondolata, sem érzése, melyet érdemes volna megírni. Az első vers zavaros, az ember alig bir eligazodni, hogy mit is akar vele mondani, a másik meg csupa ócska közhely. Gleichenberg. Vannak csinos részletei, de egészben véve kissé bágyadt, olykor keresett, szónokias. Ehythmusa és rimelése ellen is sok a kifogás. Messze lakik. Népies hangjával némi figyelmet érdemel. Felejthetetlen boldog idők. Szerzőnek nincs semmi formaérzóke, a nélkül pedig bajos verset irni. Nem közölhetők: Úgy szép a rózsa. Őszkor. Mind a kettő semmitmondó, üres, verselése is nagyon kez­ detleges. — Áldottak. Jaj de szép a . . . Ne csókolj úgy stb. Csupa merő népdal-frázis, a legkopottabbjából. — A természet vadvirága. Nem volt semmi mondani valója, mikor ezt irta. — Gyász. Délibáb. Könnyek. Csak az utolsóban van némi kis hangulat, de ez is mások hangulatának visszhangja csak, nem a szerző szivéből fakadt. — A halál. Értelmetlen, gyerekes fantazmagória, a humor minden szikrája nélkül. Hogy mily roszul tud magyarul, arról nem is szólunk. — Álom. Izetlenség. — Isten. Figyelembe kellett volna venni a tíz parancsolat közül a máso­ dikat.

47. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM.

Nyéken.

—

KLETTEN ERDMANNÉ,

szül.

9618

ESi&T 1 doboz 50 fillér. ápolására.

Detsinyi Frixyes Baflap3St,V., Marokkóin. 2. A

fekete

Latyához.

POLGÁR SÁNDOR jrvosi mű- és kötszerésznél

Budapest, VII., Erzsébet-körűt 50 legjutányosabban beszerezhetők saját gyártmányú m. kir. szab. sérvkötők, betegápolásic z i k k e k , k ö t s z e r e k , összes g u m n i i á r u k , valódi franozia különlegességek (óvsze­ r e k ) stb. 9123

KÉPTALÁNY.

FRANKLIN-TÁRSULAT

SAKKJÁTÉK Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . Szerkesztőségi

iroda:

Budapest, IV., Eaplony-utcza 9.

BOTÉT.

a

b

A Szinye-Lipóczi Lithion -forrás

Salvator

c

kitűnő sikerrel használtatik

tt*i-, hújuhóluaj-, húggdara- és koszvéngbántalmak ellen, aiztltti nthizstgekntl, továbbá a lígzo és emésztési szervek hurutos bántalmainál.

á

DiuretlkuB (vlz. hajtó) hatású. d e VILÁGOS

f

g

Tsistratssl Hányan amiizthett! Csirameatti! ' Kapható ásványvaktrukedisekben vagy a Salvator-forrát igazgatóságánál Eperjesen.

h

MAGYAR RpMEKIRÓK

ru.ígat. Fbl-h7 ... He7-f5 H f 5 - e 3 .. H e 3 - g 4 mat.

6

h4 e n

Szerkesztői üzenetek M. I. Hogy miért vesztek ki az óriási testű mammuthok, melyek valamikor roppant számban tartóz­ kodtak a mai Szibéria területén, — teljesen bizony­ talan. Bégebben az volt a nézet, hogy Szibéria ég­ hajlata hirtelen megváltozott, melegből fagyossá lett, minek következtében az elefánthoz hasonló állatok tönkre mentek. De legújabban egy jég közé fagyott mammuth testére bukkantak rá, mely sűrű, gyapjas .szőrrel van fedve, a miből bizonyos, hogy az ottani éghajlat már a mammnthok idejében is hideg volt. A. hideg tehát nem lehetett oka a pusztulásnak. Ez a most feltalált mammuth-példány valószínűleg éle^ e r e B e ! k ö z b e n *»kadt le valami mély hasa­ dékba, a honnan kiszabadulni nem tudott s megfejt­ hetetlen módon befagyott. Hogy úgy szakadt le j u t a t j a kapaszkodó l e l y z e t e é / n o g T p f e csontja is el volt törve. Hirtelen érhette a veszedelem? mert

• • " K i t ű n ő í z . ~»0

S e r r a v a l l o 3. g y ó g y s z e r . T r i e s z t b e n ,

+SoYánysáj>+ Szép telt testidomok a mi keleti eröporuuktól, líHXI.Óvi párisi arany­ éremmel kitüntetve 6—8 hét alatt mar 30 fontnyi gyarapodásért ke* zeBség. Orvosi rend. szerint. Szigo­ rúan becsül etes.Nem szédelgéB. Szá­ mos köszön Öle vél. Ára karton ónként & kor. 50 fillér. Postautalvány vagy utánvéttel. Használati ntasitással. H y g l e n . I n s t i t n t 93G5

D. Franz Steiner & Co., Berlin, 18 .Könicgrützerstrasse 78. Főraktár Magyarország részére : Török József, gyógysz. Király-n.! 2.

Mltalán elismert diátet-cosmet szeribe^dörzsölésre'^' es az ízmo^ $cpk 'degek^ . erős/' Jfigsa lésére. ^

T^Kjpíá jel

ÁRUK 24O

r Erősítés és erömegujitás céljából eredmé" rrynyel haszna íjak az összes turisták, kerék­ pározók és lovaglók nagyobb tourok után.

KÖTET EGYÜTT: KORONA

ÜVEC ÁRA 2 KORONA.>/< ÜVEG ÁRA 1 KORONA 2 0 FILLÉR ^""'o^' csah^lbnti vidjegygyel. Kapható aj FŐRAKTÁR: ^á),//*"^ összes gyógyszertárakban

» KREISAPOTHEKE KORNEPBUBG

BECS mellet.

Magyarországi főraktár: T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r a , Ktrály-utcza Iá és Audrássy-ut 26. 964S

ba kerül egy elegáns, legújabb divata uri vagy női Wflru a os. kir fémjelzö h i v a t a l b a n m e g ­ vizsgálva é s fémjelezve. A 1 4 karátos aranylemez v a l ó d i ezüstre van h e n ­ g e r í t v e , ml által a gyűrűk rendkívül erősek. A gyfirübe fog­ lalt pompásan tündöklő e x c e l s l o r - b r i l l á n s a g;ürünek e l ő k e l ő é s é r t é k e s kül­ sőt kölcSnós. Mértéknek egy paplrszelet is elegendő. Szét­ küldés utánvéttel KAHN IGNÁCZ által B é c s , I I . , I d llenbrunngaaae 17. 9764

M a g y a r Remekírók %io kor.

*«Aa«*A»4|

fölülmúlja a

Shakspere 30 kor.

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten : K. J. és F. H . — Andorfi S. — Kovács J. — Gsomonyán: Németh Péter. — Lipétvártt: Hoffbauer A. — Bakony-Szentlászlón: Szabó János. — Kecskeméten: Balogh Dénes. — Fakerten : Kintzig sakk-kör. Róbert. — A pesti H i b a i g a z í t á s : A imiltheti 2301 sz. feladványban világos vezér áll sötét helyett.

Az összes szépítőszereket

kitűnő helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l á b b a d o z ó k számára. Ajánlva és használva or­ vosi kitűnőségektől. 1200-nál több orvosi elismerőlevil.

ÖSSZES SZÍNMŰVE)

KÜLÖN:

Szépség!

Sötét. .. Ke5-f6 Kffi-e5 . Ke5-f6

bámulatos

Vidéki megrendelések pontosan

Csak 1.75 frt-

SHAKSPERE

A 2285. sz. feladvány megfejtése Holzhansen Fr.-től. 1. 2. 3. 4.

maradékok

5 5 KÖTET

Budapesten, f ő r a k t á r Édeskuty L. urnái.

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.

ID^- Mindennemű

Kitüntetve több arany és ezti
KIADÁSA A • Vasárnapi Újság • 4 4 . számában megjelent kép talány megfejtése : S:áraz kút a gégém csapja.

k

selyem-, bársony-, plüss-, függöny- és csipkekelmék.

S E R R A V A L L Ó 9397 CHINA-BORA VASSAL

Mária, 88-ik évében, Győrött. — Iglói SZONTÁGH ERZSIKE, Szontágh Titusz és neje, Boross Erzsébet 17 éves leánya, Budapesten.

«•*•.

OCCASIO eladásra kerülnek olcsó árakban. ~M

eszközöltetnek.

9746

BSf" Képes árjegyzék ingyen.

Ozv. MILKOVICS ANTALNÉ, szül. Barcza

II

Magyarország legnagyobb selyemáruházában

Budapest, Bécsi-utcza 7, Deák Ferencz-utcza 12. sz.

Sebastiani

2302. szánra feladvány Bichter J.-tól

FISCHER SIMON És TÁRSAI

4761

Irma, a Brünn melletti Königsfelden, 5 3 éves korá­ ban. Halála a budapesti Bogisich- és Kamermayer családokat borította gyászba. — Ozv. H E L L F E RENCZNÉ, szül. Kari Teréz 82 éves korában, Buda­ pesten. —

775

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

ESZMÉNYI KEBEL érhető el a F i l n l e s o r i e n t a l e s által, Katié gyógyszertárából Parisban, Passage Verdeau 5, az egyedüli szer, mely két hónap alatt és a nélkül, hogy az egészségnek ártana, az asszonyi k e b e l fejlődését, valamint a ke­ bel i d o m a i n a k szilárdságát biztosítja. Egy üvegese ára használati utasítással egyült 3 forint. Eaktár: Török József, Budapest. 9619 Király-nteza 18. sz.

48-as honvéd Lőcsén 76 éves korában. HORVÁTH BÉLÁNÉ, szül. Nicora Bóza, az eszter­ gommegyei főispán felesége, 36 éves korában, Ipoly-

1902. 49. ÉVFOLYAM.

Ártalmatlan szer szeplő, máj folt, börhámlás, pörsenés, pattanás.böratká Í, az arezbör vörössége, rovarok csípése és általi iban a bőr minden fájdalmas bántalma ellen; a rá nezokat elsimítja. Tégely 3 korona. Hozzá a S i r é n e - P o n d r e fehér, rózsa és oréme színben 3 koro na és a Siréne-Créme-szappan 1 drb 1 korona 20 fillér, egy doboz & 3 drb 3 korona, Főraktár Budapesten: T ö rök József gyógyszertára Király-utcza 12 és Lncff Sándor illatsze­ résznél, lV.,Váczi-ntcza 9.

Egészség 1

Mont jelent

meg a I I . s o r o z a t ! TARTALMA :

A r a n y .Ifinos m u n k á i II. k ö t e t . Sajtó alá rendezte és bevezetéssel fíiedl Frigyes.

Kossuth Lajos

ellátta

munkáiból.

Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Kossuth Ferencz. Reviczky Gyula összes költe­ m é n y e i . Sajtó alá rendezte és beve­ zetéssel ellátta Koróda Pál.

Horgony-Kőépitőszekrény. * Horgony-Hidépitőszekrény. * Ezen e g y m á s t t e r v s z e r ű e n k i e ­ g é s z í t ő H o r g o n y s z e k r é n y e k még mindig a g y e r m e k e k k e d v e n c z j á ­ t é k a ; nagyszerű m a g a s - é s h i d é p i tö­ m é n y e i k k e l felnőtteknek is érdek­ feszítő szórakozást nyújtanak és ezért egy karácsonyfa alatt se hiányozzanak.

sá-tó alá rendezte és bevezetéssel lioyer József.

Az öt kötetből álló első sorozat tartalma: A r a n y J á n o s m u n k á i I. Sajtó alá rendezte Biedl

Frigyes.

használja a „Stella '-vizet (Hair Regenerátor), mely nem fest de a haj eredeti szinét adja vissza Üvegje 2 korona.

T o m p a M i h á l y m u n k á i I.

Béla

gyógyszertárában

ő cs. és k. fensége József föherczeg udv. szállítója, Budapest,

V., Sétatér-ntcza,

Szabadság-tér 9484

szénsavas fürdők használata a legajánlatosabb I Mesterséges s z é n s a v - f ü r d ő berendezések

Dr. W Á G N E E É S TÁESAI czégnél jutányosán kapható és m a g á n l a k á s o k b a n a l k a l m a z h a t ó k .

B u d a p e s t , I X . , T i n ó d y - u t c z a 3 . — (Telefon 53—28.) Tessék prosjiektnsokat kérni! 974* A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában B u d a p e s t e n (IV., Egyetem-utcza 4.) megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:

AVADÁSZAT MESTERE. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára vagyis rövid foglalata mindazon elméleti szabályoknak, melyek megtanulása s megtartása mellett a vadászatot bárki a siker gyönyörével gyakorolhatja. Saját és egy ötven éves vadász tapasztalataiból s jeles kútfők nyomán irta CSERSZILVÁSY

ÁKOS

(Vajda János). ábrázolása.

Á r a k ö t v e 2 K.

ellátta

V ö r ö s m a r t y m u n k á i I.

Zoltán

zavarok

ellen

Negyedik, átdolgozott és bővített kiadás. — Mellékletül a vad-nyomok

ellátta

Sajtó alá rendezte és bevezetéssel Gyulai Pál.

4

női bajok, vérkeringési

S z i g l i g e t i I :
Ha őszül a haja,

Idegbán talmak

Stijtó alá rendezte

Gyulai Pál.

Sajtó alá rendezte Lévay József.

Garay J á n o s

munkái.

Sajló alá rendezte Ferenczi

C s ü y Gergely ffiiiió alá rendezte

Zoltán.

színművei. Vadnai

V&~ Minden kSnVTkereskedésbeo

Károly kapható.

A hidépitőszekrények a 12-ik számig elkészültek és oly pompás hídépítési mintalapokat tartalmaznak, hogy egy Horgony-Kőépitőszekrény birtokosa sem mulassza el azokat kiegészítésül beszerezni. Bővebbet találunk erről és a <Saturn> é s « M e t e o r t uj rakásjátékokról az uj képes árjegyzékben, a mely ingyen és bérmentve küldetik. Bevásárlás alkalmával c s a k a h i r e s • H o r g o n y t v é d j e g y g y e i e l l á t o t t s z e k r é n y e k e t f o g a d j u k e l , mert valamennyi másféle kőépitőszekrény c s u p á n a R i c h t e r - f é l e e r e d e t i gyártmány utánzatai. Kaphatók a bel- és külföld valamennyi finomabb játékszer-üzleteiben Richter F. Ad. é s Társa, Csász. és kir. udvari és kamarai szállítók Iroda és r a k t á r : I. Opemfrasse 16, B é c s , Gyár; H H i (Hietiing). B n d o l s t a d t , Nürnberg-, Ölten, Rotterdam, Srt -Pétervar, Hew-York, City.

Igen ha A Bozsnyay féle vasas chinabor tásos vér­ egyike a legelterjedtebb és leghatáso­ szegénység sabb gyógyboroknak. Magyar édes sápkor, nem borral készítve, a külföldi készít­ rasthenla esetei ményekkel nemcsak kiállja ben. Egy üveg ára a Tersen •w T é^h C J €~% C í ^fcv y*> hanem azokat 2 . 4 0 kor. Egy 6 üveV rtí^rtö ^ ^ felül is múlja. Vérsze­ get tartalmazó postaláda gényeknek különösen 12.12 kor. franco küldve. "•^ • ^v ajánlható. Főraktár Budapesten Török J ó z s e f gyógyszertára. nyilatkozat. Továbbá a készítőnél: Több kórházáTk V * CH ^ ^ b a n T a n a1 ' U M. €%.• ^«S. kalmazva. mint minden más gyógyszertárban. \^ ————— ^ ^ 9413

b

776

47. SZÁM. 1902.'49. ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

váljunk él egjraltal rgéwéi güDkelisiiu'geiüoiUüh.liasil oáljnk a Pilules Apollo-k.it, melyekntkgy<Sgíerejea(nöTÍnyekbölnyert)/a>icu/o5/ne.EzenorTO«itekinlelyekiol jóknak elismert pilulák karcsúvá tesznek, hatásuk ai. nlim oinrs hátrányára az egészségnek,mini sok más készítmény. Nem hashajlók. hanem egyenesen J táplá­ lkozásra és a zsiraoyagsejtekie hatnak. — A túlságos lesttsai ggyógyiiá&án kiről n P l l n l e s Apoilo»-kszabályozzák aszerri működést,fiatalítjákai areitonásokatés megadják a testnek ismét az ügyességet és erőt. Ez a titka minden •iszonynak,ki megakarja Józni karcsú ésfiatalosalakját. A < Pilulei Apolló » -k a léfkényeiebb természetű mindkétnembeliekuek használnak él nemártbatnakioha azegéizségnek. A körülbelül két hónapig tartó gyógyítást könnyen be lehet tartani él végeredménye teljemn állandó.lTörvényesen védett védjegy). Egy üvegcse ára ntasilátsal: K.6 iö bementve; utánvéttel K. 6.75. - J . R a t l e gyógyszerész, 5, Pitsigi Vsrdeau, Parit, K.'. — Egytdöli 'áklár Aosztria-Magyarország •eszére : B u d a p e s t , T ö r ö k JTÓX»ef. gyógyszertára. Királv-utcta, 12. 93:21

HOGY KARCSÚVÁ

SZŐLŐOLTVÁNYOK

Gyümölcs-, főzelék- és husconservákat,

Kávé- Tea- és Bum-különlegességek

aszalt főzeléket ajánl a legjobb minőségben az

czégnél,

a legolcsóbban kaphatók

Fratelli Deisinger Budapest, F e r e n c z i e k - t e r e

Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

Császárfürdő B U D A P E S T E N 9375

téli és, nyári gyógyhely.

ELÓKERITES.

g y o r s a n é s b i s t o s a n h a t ó s s e r szeplő, m á j - és b ő r f o l t o k , k i ü t é s e k , p a t t a n á s o k és mindennemű bőrbaj ellen. R ö g t ö n h a t . Zsírtalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt. Ara 1 korona.

Készíti: Gutori FÖLDES KELEMEN gyógyszerész Aradon. Főraktár : T ö r ö k J ó z s e f gyógytárában B u d a p e s t e n . A közönség megtévesztését czélzó utánzatoktól óvakodjunk.

Kapható minden gyógyszertárban.

WACHTL É S TÁRSA

Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön RészY.-társ, I r o d a i : V I . Jser., A n d r á s s y - u t 5 . (saját házában). 9376 Befizetett részvénytőke 10 millió korona. Elfogid betéteket takarék-betéti köny­ vecskék és pénztári jegyek ellenében 4o/ 0 -os k a m a t o z á s s a l , valamint folyó­ számlában (check-számlán). A lOo/n-os betétkamat-adót az intézet fizeti. L e ­ számítol váltókat, előlegeket n y ú j t é r t é k p a p í r o k r a . V Á L T Ó ­ Ü Z L E T E megbízásból teljesiti mindenféle értékpapírok vételét és eladását a legelőnyösebb feltett lek mellett s foglalkozik minden a váltó'izletek keretébe tartozó üzletágakkal. Üzleti órák: délelőtt */•"•—Víl-ig, délusán Vs5-ig. M a g y a r k i r . osztálysorsjegyek f ő e l á r u s i t ó helye IV., F c r e n c z i e k t e r e 2 . s z á m . Kézi zálogüzletei: IV., Károly-körnt 18., IV., Ferencziek-tere és Irányi-u. sarkán, VII., Király-u. 57., VIII., József-körut 2., Üllői-út 6. sz.

kaphatók

E L S Ő MAGYAR Ü V E G G Y Á R R.-T. most: B é l a - u t c z a és F e r e n c z J ó z s e f - t é r s a r k á n . összes üzlethelyiségeinket, 3. (Diana-fürdő) házba:

BELICZAY BÉLA mézeskalácsos és viaszgyertya­ öntő, méz-, viasz- és fáklya-raktára. 1833.

Budapest, VII., Csáoyi-otcza 3. szám, saját házában.

fényképészeti czikkek raktára %6i B U D A P E S T , IV., E s k t t - ú t 6 (Klotild főh. palota). Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.

L O H R M Á R I A eaelőtt K R O N F U S Z •"* c s í p n e , vegyészeti tisztító- és mflíestő-intézete

megnagyobbitátott

h SZERKESZTŐ

48. SZ. 1902. (49. ÉVFOLYAM.) Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSAG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt

' »

NAGY MIKLÓS:

1£ I

FŐMUNKATÁRS

OTÍSZÁTH KÁLMÁN.

egéez évre 2 4 koruna Cfmpán a I egóf-z évre 1 6 korona félévre 12 VASÁRNAPI UJSAG | félévre _i 8 «

BUDAPEST, NOVEMBER 30.

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK í egénz óvr.' 1 0 korona Külföldi el'flzetéaekhef a postailag (a Világkrónikával) 1 félévre _ S • meghatározott viteldíj la caatolandó.

magas állásra jutott rajta. Ö szerezte a család­ nak a nemességet, és pedig, a mi különös kitün­ 1754—1820. tetés volt, még papnövendék korában, 162!>-ben. BZÉCHENYI-CSALÁD, melynek nevét két nagy Alig tiz évvel felszentelése u t á n pécsi, majd t u d o m á n y o s intézetünk alapítása örökítette veszprémi püspökké, végül pedig esztergomi . m e g mívelődésünk történetében, a XVI. szá­ érsekké l e t t ; ritka hosszú élete alatt (103 évet zad második felében tűnik elő a történelem h o ­ élt) kitűnően gazdálkodott a gondjaira bízott mályából, hogy nevét alig egy emberöltő múlva a javakkal, ú g y hogy nemcsak egyházi, közmilegfényesebb és legelőkelőbb magyar nevek közt velődési és emberbaráti czélokra áldozhatott lássuk. Az első ismert ős, kit Sartor (Szabód Már­ roppant sokat, h a n e m családja felvirágzását és t o n n a k hívtak, hadnagy volt a szécsényi végvár­ jövendő fényét is megalapíthatta. Nagy ura­ ban ; családja emelkedésének lépcsője azonban dalmakat szerzett az ország különböző vidékein n e m a harezmező lett, h a n e m az egyház. Az ő s ezeket öcscse, Lőrincz, fiaira hagyta. így lett fia, György alapította meg a Széchenyiek h a t a l ­ Széchenyi Lőrincz a m a virágzó Széchenyi m á t ós gazdagságát. Harminczadik évét m á r család őse s az érsek által gyűjtött vagyon túlhaladva, a papi pályára lépett, melyet Páz­ négy fia kezében n e m aprózódott el. Ketten m á n Péter pártfogásával, az általa alapított közülük szintén egyházi pályára szentelték bécsi P a z m a n e u m b a n kezdett meg s h a m a r m a g u k a t : Márton jezsuita lett, P á l pedig pálos­

GRÓF SZÉCHENYI FERENCZ.

barát, de az utóbbi nagybátyja pártfogása r é ­ vén kiemelkedett a szerzetesi czella falai közül 8 rövid idő alatt a veszprémi püspöki és kalocsai érseki széket nyerte el. Széchenyi Pál nem mint vagyonszerző és bőkezű adakozó ismeretes, hanem mint lelkes hazafi, a ki sikertelenül bár, de erős hazafisággal és bátor szókimondással vitte a közvetítő szerepét a bécsi udvar és a Eákóczy-felkelés vezetői közt. A család nevének fentartója és a grófi rang megszerzője a kalocsai érsek öcscse, György lett, a ki vitéz katona volt s végig küzdötte mindazokat a csatákat, Budán kezdve, melyek­ kel Magyarországot felszabadították a török iga alól. Tüzes magyar volt ő is, a Eákóczy-felke­ lés kitörésekor csakis bátyjának, P á l kalocsai érseknek a tekintélye tartotta vissza, hogy a kuruczok pártjára ne álljon. Halála után a

eröművl szönyeáporló és szőrmeárn megóvó-Intézettel.— Megbízások átvétetnek:

Brünner Testvérek

•Í^^K. ^f*9

BUDAPEST, 9674 Koronaherczeg-u. 3.sz. Légszeszluszter, villamoslusztcr, petróleumlámpák dús választéka. 1

W- * Jsi W BT

öjdonságiSi szeszégő.

RAKTÁRA

QAViD KÁROLY ÉS FIA doboz-papíráru is szab. femkapocs gyára

00R00 ISTVAM BUDAPEST

Gyárt nagybani elárusításra következő n j czikkeket A legfinomabb családi dobozokat és d i s z b o r i t é k o k a t (levélpapírokkal és borilékokkal), névjegykártyákat, gyászlapokat, g y á s z l e v á l p a p i r t , gyásznévjegyeket- Saját gyártmányt! fémsarokkal ellátott rajzt ö m b ö k e t , szekrénycsipke és tortapapirokat, továbbá papirtánvérokat, plakátcsöveket és különféle összehajt­ ható dobozokat.

1

Állandó

kiállítás

a fenti

Framklin-TárBTÜ»t nyomdája, Budapesten, IV. Egyetem-utoza 4. « .

m

CirírSSn;

czikkekbó'l a városligeti megtekinthető.

iparcsarnokban 9307

•w

W

'fC^m

Br

•

1 W ' m -" %

Budapest, I., Mészáros-utcza 38. Telefon 91—48.

IV.ker.Kossuth Lajos utcza15.si.

é*-q4*v ^MtáríMco wuJfu>AV.

r^XRNAPI

VIII., Baross-utcza 85. sz. saját házában levő gyárban és a következő fióküzletekben IX;, Calvin-tér 9. V., Harminczad-utcza 8. VI., Teréz-körút 39. VI., Andrássy-út 16 Telefon 57—08. VIII., József-korút 2. szám. Tr.h>.fnn 57—08. Telefon 57—08.

Kristály üvegkészletek és dísztárgyak

PÁRAM ÜVEGGYÁR

~TW

A

9693

B U D A P E S T I GYÁRAK É S CZÉGEK.

• Alapíttatott

mm

Elsőrangú.E kénesvizü gyógy­ fürdő, páratlan gőzfürdővel éB legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodák­ kal, h ő - és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve.

FOLDES-féle "" MARGITCRÉME

Diócsemeték,

1903. múrcziusban áthelyezzük, Budapest, V., Ferencz József-tér

^íY

Raktárak: Fiume, Catánia, Triest.

9640

szokvány m i n ő s é g b e n é s európai n e m e s , g y ö k e r e s é s s i m a v e s s z ő k m é l y e n l e ­ s z á l l í t o t t árakon. Oltványok ezeré 90—100 frt. Mindenik a lefíkiválúbb bor- és csemet/efajokból. fajtisztán, t'-ljt's jótál­ lással. Ha a szállítmány a megrendelésnek meg nem felelne, ugy az oda- és visszaszálNtási költséget, valamint a migrén­ éül által kifizetett összeget hiány nélkül azonnal visszafizetem, lyy mindenki ebbeli szükségletet az én költségemen házéihoz szállítva tekintheti meg. r r

Gleditschia csemeték é s magvak. Óriás tötnsü, igen gyorsan fejlődő sövényn> vény. Ez az egye­ düli, melyből oly örökös kerítés nevelhető pár ev alatt, rend­ kívül csekély kiadással, melyen nemhogy ember, de semmifclv állat, tHeg az apró nyulak sem hatolhatnak át, ugy hogy n bekerített részek teljesen kulcscsal zárhatók. Minden rendé* l é s h e z rajzokkal e l l á t o t t ü l t e t é s i é s k e z e l é s i u t a s í t á s mellékeltetik.6Bővebb tájékozás végett színes fénynyomatu díszes árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek, rendelési kötelezettség nélkül. Az árjegyzésen kivül egy oly könyvet kap ezzel, ki czitnét egy levelezőlapon tudatja, mely nincsen az a ház vagy család, a hol annak tartalmát haszonra ne fordíta­ nák, varoson, falun, pusztán, gazdag vagy szegény családnál egyaránt. Így még azoknak is érdekében áll. kik rendelni semmit sem akarnak, mert benne számos oly közlemények foglaltatnak, melyek mindenkinek nagy szolgálatot tesznek. logiauamuK, meiye* m Kétéves, óriási jövedelmet biztosító voltánál fogva ennek tenyésztése majd minden gazdaságban az utóbbi idöbeyi rendkívül elterjedt. Czim: « £ r m e l l é k i , E l s ő S z ő l ő o l t v á n y - T e l e p t Kag-yKág-ya, TI. p . Székelyhíd. 9727

°i

(Királyi bérpalota).

Első Kecskeméti Conservgyár Kecskeméten.

9756

•t

H

A horpácsi kastélybanlevőeredetiek

GRÓFF SZÉCHENYI FERENCZ.

után másolta Richter Aurél.

GRÓF SZÉCHENYI FERENCZNÉ.