43. A modern fizika születése. A fényelektromos jelenség • Röviden vázolja fel a XIX–XX. századforduló idején a fizika tudományának helyzetét! • Fogalmazza meg Planck kvantumhipotézisét! • Kísérlet: Végezzen el egy egyszerű – a szemléltető ábrán látható – demonstrációs kísérletet! • Értelmezze a fotoeffektust a fény és az anyag kölcsönhatása alapján! • Ismertesse a fotocella működésének elvét a mellékelt kapcsolási rajz felhasználásával! Soroljon fel legalább két példát a fotocella gyakorlati alkalmazására! • A fotocella mellékelt áramerősség–feszültség grafikonja alapján mutassa be a fotoeffektus legalább egy olyan problémáját, amely a fény hullámelméletének ellentmondott! • Fogalmazza meg Einstein fotonhipotézisét, és ez alapján magyarázza meg a hullámelméletnek ellentmondó kísérleti eredményeket! • Méltassa Einstein hipotézisének jelentőségét a fény és a korpuszkuláris anyag kettős természetének megismerése szempontjából! Eszközök: elektroszkóp, ebonit rúd vagy dörzsgép (esetleg Van de Graaf generátor), cinklap, UVfényforrás, kapcsolási rajz, grafikon, szemléltető ábra.
1
A 43. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
Adható pontok
A modern fizika születése körülményeinek ismertetése, Planck szerepe.
8
Planck hipotézisének megfogalmazása.
5
A fényelektromos jelenség ismertetése és a kísérlet elvégzése. A jelenség értelmezése fotonokkal (vagy anélkül) az energiaátadás alapján. A fotocella működésének ismertetése mellékelt kapcsolási rajz alapján. Két gyakorlati alkalmazás.
3+4 7 5+2×2
A fotoeffektus problémáinak tárgyalása a kiadott grafikonok alapján.
3×2
Einstein fotonhipotézisének megfogalmazása, a problémák értelmezése.
4+4
Einstein fotonhipotézisének méltatása (Nobel-díj).
5
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
2
Adott pontszám
44. A sugárzások és az elektron felfedezése • Sorolja fel a XIX. század utolsó évtizedének legfontosabb fizikai felfedezéseit! Ismertesse a felfedezések közül valamelyiknek a kísérleti körülményeit, és fejtse ki a felfedezés tudománytörténeti és gyakorlati jelentőségét! • Röviden mutassa be J. J. Thomson munkásságát, és méltassa annak jelentőségét! • A mellékelt vázlatrajz alapján ismertesse a röntgencső működését! • Ismertesse az elektron legfontosabb fizikai tulajdonságait! Röviden vázolja fel, hogy milyen elv alapján mérhető meg az elektron tömege és töltése! e • Számítsa ki az elektron tömegegységére jutó töltését -t ! (m = 9,1 ◊ 10–31 kg, e = –1,6 ◊ 10–19 C) m
Eszközök: röntgencső kapcsolási rajza.
3
A 44. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
Adható pontok
Felfedezések ismertetése (a röntgensugárzás, a radioaktív sugárzás, az elektron felfedezése).
3×3
Egy felfedezés részletes ismertetése + jelentőségének kifejtése.
6+4
J. J. Thomson munkásságának ismertetése és méltatása (a Nobel-díj említése).
8
A röntgencső működésének ismertetése.
7
Az elektron fizikai tulajdonságainak ismertetése (oszthatatlan, elemi töltéssel rendelkezik, az atom legkönnyebb alkotórésze, esetleg hullámtulajdonsága is).
8
Az elektron töltésének és tömegének mérése (csak az alapelv ismertetése kell).
7
Az elektron fajlagos töltésének kiszámítása.
6
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
4
Adott pontszám
45. Az atommodellek kialakulása és fejlődése • Mutassa be, hogy milyen – a múlt századforduló táján történt – felfedezések utaltak az atomok összetett voltára! • Nevezze meg az első – az atom belső felépítésére vonatkozó – atommodell megalkotóját és a modell létrejöttének évtizedét! Ismertesse a kezdeti elképzelést! • Ismertesse Lénárd Fülöp katódsugarakkal végzett kísérletének lényegét! Az első atommodell mely feltevését cáfolta meg a kísérlet eredménye? • Sorolja fel az első atommodell főbb hiányosságait! • Ismertesse a Rutherford-féle szórási kísérlet lényegét a mellékelt vázlat vagy szimulációs program alapján! • Foglalja össze Rutherford szórási kísérletének legfőbb eredményeit, és méltassa annak jelentőségét! • Vázolja fel a Rutherford-féle atommodellt, és indokolja meg, miért szokás azt naprendszermodellnek is nevezni! • Röviden ismertesse E. Rutherford munkásságát, főbb felfedezéseit! Mikor és hol végezte kutatásait? Eszközök: a Rutherford-féle szórási kísérlet összeállításának vázlata (esetleg számítógépes szimulációs modell).
5
A 45. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
Adható pontok
Az atomok összetettségére vonatkozó bizonyítékok (az elektron felfedezése, az atomokból származó sugárzások).
4+4
J. J. Thomson megnevezése, (1900-as évek), a modell ismertetése.
5+5
Lénárd Fülöp katódsugaras kísérlete. A Thomson-modell cáfolata.
3+3
A Rutherford-féle szórás kísérleti összeállítás ismertetése vázlatrajz vagy szimuláció alapján.
5
A Rutherford-kísérlet eredményének és jelentőségének bemutatása.
5+5
A Rutherford-atommodell ismertetése (összehasonlítás a Naprendszerrel).
4+4
Rutherford munkásságának ismertetése (radioaktivitás, atommodell, magátalakítás); Anglia, a XX. sz. első harmadában.
3×2+2
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
6
Adott pontszám
46. Az atomok vonalas színképének keletkezése. 46. A Bohr-féle atommodell • A Rutherford-atommodell mely hiányosságai késztették Niels Bohrt új atommodell megalkotására? (Használja a mellékelt ábrát!) • A mellékelt vázlatrajz alapján ismertesse az atomos hidrogéngáz színképének kísérleti előállítását és a színkép vonalas szerkezetét! • Ismertesse Niels Bohr alapfeltevéseit és a Bohr-féle atommodellt! Mutassa be, hogy miben különbözik az újabb modell a régebbi Rutherford-modelltől! • Mikor és hol alkotta meg Niels Bohr az atommodelljét? • Értelmezze a hidrogénatom vonalas színképének keletkezését a Bohr-modell segítségével a mellékelt ábra alapján! • Fogalmazza meg a főkvantumszám jelentését! • Értelmezze az atomok gerjeszthetőségét és ionizációját a Bohr-modell alapján! • Mutasson rá a színképelemzés mint anyagvizsgálati módszer lehetőségére és annak tudományos és gyakorlati jelentőségére! Eszközök: Vonalas színkép előállításra vonatkozó kísérleti összeállítás vázlatos rajza. Energiaszint diagram. A Rutherford-modellt szemléltető ábrák.
7
A 46. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
Adható pontok
A Rutherford-féle atommodell hiányosságainak felsorolása (instabilitás, a vonalas színképet nem értelmezi).
4+4
A színképek előállításának és a vonalas színkép szerkezetének ismertetése az ábra alapján.
5+3
A Bohr-féle alapfeltevések, Bohr és Rutherford modelljének összehasonlítása.
6+4
A Bohr-elmélet keletkezésének ideje és helye (1913 Koppenhága). A vonalas színkép keletkezésének kvalitatív értelmezése a mellékelt ábrák alapján.
5 4+4
A főkvantumszám jelentése, értelmezése.
5
Az atomok gerjesztésének és ionizációjának értelmezése a Bohr-modell alapján.
4
A színképelemzés lehetősége és jelentősége.
7
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
8
Adott pontszám
47. A fény kettős természete. Az elektron hullámtermészete • Fényjelenségek értelmezésén (legalább 1-1) keresztül mutassa be, mit értünk a fény kettős természetén! • Jellemezze a fotont mint anyagi részecskét, melynek energiaadagján kívül impulzusa is van. Említsen meg legalább egy olyan fényjelenséget, amely azt bizonyítja, hogy a fotonok impulzussal rendelkeznek! • Mit jelent a tömeg–energia egyenértékűség? Írja fel az Einstein-féle összefüggést! • Ismertesse de Broglie hipotézisét! • Magyarázza meg a mellékelt elektrondiffrakciós készülék vázlatrajza (ill. fényképe) alapján, hogy kísérletileg hogyan igazolták az elektron hullámtermészetét! • Mutassa be de Broglie hipotézisének hatását és fizikatörténeti jelentőségét! Eszközök: Elektrondiffrakciós készülék elemi vázlata és fényképe (esetleg a valóságos készülék).
9
A 47. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
Adható pontok
A fény kettős természetének értelmezése kísérleti példákon keresztül (1-1 példával).
5+5
A foton mint részecske jellemzése (nincs nyugalmi tömege, fénysebességgel mozog).
4+4
A tömeg–energia összefüggés felírása és annak értelmezése.
5+4
De Broglie hipotézisének ismertetése, az anyaghullám megnevezése.
5+5
Az elektrondiffrakciós kísérlet ismertetése vázlatrajz (esetleg készülék működtetése) alapján.
10
De Broglie hipotézisének jelentősége.
8
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
10
Adott pontszám
48. Az elektron atomi állapotának leírása: 48. kvantumszámok, Pauli-elv, periódusos rendszer • Fejtse ki, mit értünk az elektron atomon belüli kvantumállapotán! • A főkvantumszámon kívül milyen további kvantumszámokat ismer az elektron atomi állapotának megadására? • Adjon valamilyen szemléletes értelmezést a megnevezett kvantumszámoknak! (Használhatja az ábramellékleteket!) • Mire vonatkozik a Pauli-féle kizárási elv? Fogalmazza meg a törvényszerűséget! • Mit nevezünk elektronhéjnak? Mit értünk az elektronhéjak betöltődésén? • A mellékelt elemek periódusos rendszere felhasználásával értelmezze az első és második periódusban lévő atomok elektronburkának betöltődését! • Nevezze meg a Bohr-modell néhány hiányosságát (legalább kettőt)! (Gondoljon a kémiai tanulmányaira!) Eszközök: Atomi ellipszispályák és pályabeállások rajza, a „pörgő” elektron rajza, periódusos rendszer.
11
A 48. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
A kvantumállapot jellemzése (az elektron fizikai mennyiségei az atomon belül kvantáltak), az állapotot a kvantumszámok egyértelműen leírják. A kvantumszámok felsorolása (név, jel): fő-, mellék-, mágneses, spinkvantumszám: n, l, m, s (elfogadható más jelölés is).
Adható pontok
6 4×2
A kvantumszámok szemléletes jelentése (egy lehetséges): n (a körpálya sugarát határozza meg); l (az ellipszispálya elnyújtottságát adja meg); m (a mágneses térben való beállást szabja meg); s (a sajátperdület két beállását választja ki. (Elfogadható egyéb értelmezés is: pl. energiameghatározás, vagy az orbitál-modell szemléletes jelentései).
3×3+1
A Pauli-elv érvényességi határa (atomba zárt elektronra) és megfogalmazása (a feles spinű részecskék említése elfogadható, de nem elvárás).
4+4
Az elektronhéj és betöltődésének fogalma a Pauli-elv alapján.
4+3
A periódusos rendszer első két sorának értelmezése.
3+5
A Bohr-modell néhány hiányosságának (legalább 2) említése.
2×4
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
12
Adott pontszám
49. Az atommag belső szerkezete, magerők • Jellemezze az atommagot méret, tömeg, sűrűség és elektromos töltés szempontjából! • Adja meg a tömegszám és a rendszám jelentését! • Ismertesse az atommagok belső összetételét! Sorolja fel a neutron legfontosabb jellemzőit! • Ismertesse a neutron felfedezésének fizikatörténeti jelentőségét! • Fogalmazza meg, hogy miket nevezünk izotópoknak! Értelmezze az izotópok szétválasztására vonatkozó ábrát! • Definiálja a nukleon fogalmát! Vegye sorra a nukleonok közötti fizikai kölcsönhatásokat! • Jellemezze a magerőket intenzitás, hatótávolság és töltésfüggetlenség szempontjából! • Mit nevezünk kötési energiának? Magyarázza meg a tömeghiány jelenségét! Eszközök: A mágneses térrel történő izotópszétválasztás ábrája.
13
A 49. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
Adható pontok
Az atommag jellemzése méret, tömeg, töltés szerint.
3×3
A tömegszám, rendszám fogalmak definíciója.
4+4
A belső szerkezet ismertetése, a neutron jellemzése.
4+4
A neutron felfedezésének jelentősége.
5
Az izotópok definíciója, egy szétválasztási mód ismertetése. A nukleon fogalma, a kölcsönhatástípusok felsorolása. A kötési energia definíciója, a tömeghiány magyarázata.
3+4 3+3×2 5+4
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
14
Adott pontszám
50. A radioaktív sugárzások keletkezése, radioaktív bomlás • Ismertesse a természetes radioaktivitás háromféle sugárzásának keletkezését! • A mellékelt ábrán magyarázza el, hogyan választhatók szét az egyes komponensek! • Definiálja az aktivitás fogalmát! Adja meg az aktivitás jelét, egységét és annak elnevezését! • Vegye sorra, milyen tényezőktől függ egy radioaktív anyag aktivitása! Fogalmazza meg a bomlási törvényszerűséget! • Értelmezze a mellékelt N–t grafikont! • Definiálja a felezési idő fogalmát az ábra felhasználásával! • Mutassa be a mellékelt ábra alapján, hogyan alakul ki egy-egy radioaktív bomlási sor! Keresse meg, hogy a 226Ra és a 222Rn magok melyik bomlási sornak a tagjai! Nevezze meg, milyen kapcsolat van a két atommag között! • Nevezze meg a radioaktív bomlás elméletének kidolgozóját és az elmélet születésének évtizedét! Eszközök: Sugárzások szétválasztását szemléltető ábra, N–t grafikon, bomlási sor A–Z grafikonja.
15
A 50. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
A sugárzások keletkezésének és az atommagok felbomlásának ismertetése. Az aktivitás definíciója, jele, egysége és elnevezése. A bomlási törvényszerűség megfogalmazása (esetleg képlet felírása).
Adható pontok
2×2+2×2 3+3×2 3×2
Az N–t grafikon értelmezése.
7
A felezési idő definíciója ábra alapján.
5
A bomlási sor táblázat értelmezése, az adott izotópok megkeresése (anya-leány elem viszony felismerése).
3×4
A bomlás elméletének felfedezője (Rutherford), a XX. Század első évtizede.
5+3
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
16
Adott pontszám
51. Sugárvédelem. Gyakorlati alkalmazások • Jellemezze az egyes radioaktív sugárzásfajtákat (α, β, γ) az anyaggal való kölcsönhatásuk és (ezzel összefüggően) az anyagban való elnyelődésük mértéke szerint! • Külön-külön nevezze meg és jellemezze az egyes sugárfajták részecskéit! • Mondjon 1-1 példát arra, hogy miben nyilvánul meg a sugárzások kémiai és biológiai hatása! • Mitől függ a sugárzások biológiai hatásának mértéke? Legalább három tényezőt említsen meg! • Fogalmazza meg az elnyelt dózis és a dózisegyenérték mennyiségek jelentését! Adja meg a mennyiségek egységét és az egységek elnevezését! • Érzékeltesse egy-egy példával, hogy mit értünk szükségszerű és véletlenszerű biológiai hatáson! • A mellékelt sugárdózis táblázat alapján értelmezze a küszöbdózis, kritikus dózis, félhalálos dózis és halálos dózis fogalmakat! • Ismertesse a sugárvédelem főbb módjait! (Legalább kettőt!) • A mellékelt kördiagram alapján ismertesse a háttérsugárzás összetevőit, és azok mennyiségi megoszlását! Eszközök: Sugárdózisok táblázata, természetes háttérsugárzások éves dózisainak kördiagramja.
17
A 51. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
Adható pontok
A sugárzások és az anyag kölcsönhatásának jellemzése sugárzásfajták szerint.
3×2
A sugárfajták részecskéinek megnevezése és jellemzése.
3×2
Kémiai és biológiai hatások (ionizáció, kötések felszakítása, sejtroncsolás, DNS-roncsolás).
3+3
A biológiai hatást befolyásoló tényezők (a sugárzási energia nagysága, az elnyelő anyag tömege, sugárzásfajta).
3×2
Dózis fogalmak neve, definíciója, elnevezése, mértékegységek.
2×4
Szükségszerű és véletlenszerű hatás bemutatása 1-1 példával.
2+2
A sugárdózis táblázat elemzése, fogalmak definiálása.
4+4
A védekezés módjai (a sugárforrások elkülönítése, anyagréteggel való védelme stb.) legalább két valós védekezési mód.
2×3
A háttérsugárzás kördiagramjának értelmezése.
3+2
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
18
Adott pontszám
52. Radioaktív sugárzások mérése, gyakorlati alkalmazásai • Soroljon fel legalább három olyan eszközt, amelyet a radioaktív sugárzások mérésére használnak! Közülük egynek ismertesse a működését a mellékelt ábrák alapján! Mire használják az ismertetett eszközt? • Mondjon egy-egy példát a radioaktív sugárzások gyógyászatban való diagnosztikai, illetve terápiás alkalmazására! (Használja a mellékelt ábrákat!) • Mit nevezünk mesterséges radioaktivitásnak? Nevezze meg a jelenség felfedezőit és a felfedezés évtizedét! • Mi a gyakorlati jelentősége a mesterséges radioaktivitásnak? • Mondjon egy-egy példát a radioaktivitás ipari alkalmazására! • Mondjon legalább egy további alkalmazást a radioaktív sugárzásokra! Röviden ismertesse az alkalmazás lényegét! Eszközök: Radioaktív sugárzásmérők fényképe, kapcsolási rajzok, fényképek az alkalmazásokról. (Esetleg egy hordozható G–M cső.)
19
Az 52. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
Adható pontok
3×3
Három eszköz felsorolása. A fentiek közül az egyik működésének ismertetése. 1-1 példa diagnosztikai és terápiás alkalmazásra.
5 5+5
A mesterséges radioaktivitás megnevezése. Az ifjabb Curie-házaspár megnevezése, az 1930-as évek megjelölése. A mesterséges radioaktivitás jelentősége: izotópok gyártása. 1-1 példa ipari alkalmazásra (kopásvizsgálat, sterilizáció stb.). További alkalmazás a sugárzásokra.
4+4+2 5 4+4 4+2+2
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
20
Adott pontszám
53. Atommaghasadás, láncreakció • Ismertesse az atommaghasadás folyamatát a mellékelt ábra segítségével! • Értékelje a maghasadás felfedezésének jelentőségét! • Mutassa be a mellékelt ábra alapján a maghasadás láncreakciójának létrejöttét! Említsen meg legalább két olyan tényezőt, amely szükséges a folyamat megvalósulásához! • Fogalmazza meg a szabályozott és szabályozatlan láncreakció közötti különbséget! • Ismertesse az atomreaktor felépítését és működésének alapelvét a mellékelt ábra felhasználásával! • Ismertesse, hogy milyen szerepet játszott Szilárd Leó és Wigner Jenő az atomreaktor létrehozásában! • Ismertesse a mellékelt ábra alapján az atombomba működését! Eszközök: maghasadás, láncreakció, az atombomba felépítésének szemléltető ábrája.
21
Az 53. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
A maghasadás folyamatának ismertetése.
Adható pontok
10
A láncreakció folyamata és feltételei.
5+5
A szabályozott és szabályozatlan láncreakció ismertetése.
5+5
Az atomreaktor felépítésének és működésének ismertetése.
5+5
Szilárd Leó és Wigner Jenő szerepe az első atomreaktor építésében (a láncreakció feltalálója, reaktormérnök).
5+5
Az atombomba működésének ismertetése.
5
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
22
Adott pontszám
54. Az atomerőművek energiatermelése, biztonsága 54. és környezeti hatásai • Ismertesse az atomerőművek elvi felépítését és működését a mellékelt ábra (vagy szimulációs program) alapján! • Hasonlítsa össze az atomerőmű és egy hagyományos hőerőmű villamosenergia termelésének folyamatát! • Sorolja fel, milyen szempontból tekinthető veszélyesnek az atomerőművek működése! Értékelje az egyes veszélyforrások kockázatának nagyságát a mellékelt táblázat alapján! • Értékelje a világ nukleáris energiatermelésének megoszlását a mellékelt ábra alapján! Mondjon véleményt a megoszlásról! • Mi a jelentősége a nukleáris eseményskálának? Tekintse át a mellékelt táblázat alapján az egyes fokozatokat! • Ismertesse, hogy milyen környezeti hatásai vannak az atomerőművek normálüzemű működésének! • Említsen legalább 2-2 példát, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az atomerőműveknek a fosszilis tüzelőanyaggal működő hőerőművekkel szemben? • A mellékelt diagram alapján értékelje az atomenergiának a villamosenergia-termelésben való részesedését az 1983–1999 közötti időszakban! Eszközök: Atomerőmű elvi felépítésének sematikus ábrája (esetleg szimulációs program), atomerőművek földrajzi megoszlása, energiatermelés diagramja, eseményskála ábrája, kockázati táblázat.
23
24
Az 54. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
A felépítés és működés ismertetése.
Adható pontok
5+5
Az atomerőmű és hőerőmű összehasonlítása a működés szempontjából.
5
Az atomerőművek veszélyessége, kockázata.
2×3
A világ atomenergia-termelésének értékelése.
6
A nukleáris eseményskála ismertetése.
6
A normálüzemű működés környezeti hatásai.
4+4
Az atomerőművek előnyei és hátrányai a hőerőművekkel szemben (2–2).
4×2
A magyarországi nukleáris energiatermelés részesedése a villamosenergia-termelésben.
6
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
25
Adott pontszám
55. Magfúzió. A csillagok fúziós energiatermelése. 55. Fúziós atomreaktor • Jellemezze a könnyű atommagokat! Magyarázza meg, miért energianyereséges az egyesülésük! • Ismertesse az energiatermelő magfúzió feltételeit és megvalósíthatóságának módját! • Vázolja fel a csillagok – köztük a Nap – fúziós energiatermelésének folyamatát! Emelje ki a gravitációnak a fúzió létrejöttében játszott szerepét! • Értékelje, hogy milyen szerepet játszik a Nap fúziós energiatermelése a földi élet megjelenésében és fenntartásában, az evolúciós fejlődésben! • Vázolja fel a fúziós H-bomba működési elvét a mellékelt ábra alapján! Ismertesse Teller Ede szerepét a bomba létrehozásában! • Beszéljen a szabályozott fúzió létrehozásának lehetséges módjáról a fúziós reaktor elvi vázlata alapján! Sorolja fel a felmerülő technikai problémákat! • Vegye sorra, hogy milyen előnyökkel járna egy fúziós erőmű működtetése a mai hasadásos reaktorokkal működő atomerőművekkel szemben! Eszközök: Csillag fúziós energiatermelésének sematikus ábrája, fúziós reaktor és bomba elvi felépítésének rajza.
26
Az 55. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
Adható pontok
A könnyű atommagok jellemzése, a fúzió energianyereségének indoklása.
5+5
A fúzió feltételei és megvalósításának módja.
4+4
A Nap és a csillagok fúziós energiatermelése.
7
A fúziós energiatermelés szerepe a földi élet kialakulásában, fenntartásában és az evolúcióban.
7
A fúziós bomba felépítése, Teller Ede szerepe.
5+4
A szabályozott magfúzió megvalósításának ismertetése az ábra alapján. A fúziós erőművek előnyei a maghasadásos erőművekkel szemben.
8 3×2
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
27
Adott pontszám
56. Naprendszerünk és a világegyetem szerkezete 56. és keletkezése • Ismertesse a Naprendszer szerkezetét és keletkezésének elméletét! • Mutasson rá a keletkezési elméletet alátámasztó csillagászati megfigyelésekre, űrkutatási eredményekre! • Értelmezze a mellékelt ábrák alapján a következő égi jelenségek egyikét: hold- és napfogyatkozás, az árapály jelensége! • Ismertesse a világegyetem szerkezetét! Adja meg benne a Naprendszerünk helyét! • Mit nevezünk ősrobbanásnak? Adja meg az erre vonatkozó elmélet kísérletileg megfigyelt bizonyítékait! A szemléltető ábra alapján ismertesse a folyamat egyes állomásait! Eszközök: Nap- és holdfogyatkozást szemléltető ábrák, csillagrendszerek, az ősrobbanás sematikus ábrája.
28
29
Az 56. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése
A Naprendszer szerkezetének és kialakulásának ismertetése.
Adható pontok
5+5
A Naprendszer keletkezési elméletének bizonyítékai.
7
A bolygók jellemzése.
8
A hold- és napfogyatkozás, árapály jelenségek valamelyikének értelmezése.
10
A világegyetem szerkezete, benne a Naprendszer helye.
5+5
Az ősrobbanás-elmélet és bizonyítékai.
5+5
A felelet kifejtési módja.
5
Összesen
60
30
Adott pontszám
