4.1. A szakcikkek felépítése... 4

Kutatási eredmények publikálásának módszertana

1. Előszó a fejezethez........................................................................................... 2 2. Első lépés .......................................................................................................... 2 3. A kutatástól tudományos közlésig ................................................................. 3 4. Tudományos szakcikk..................................................................................... 4 4.1. A szakcikkek felépítése................................................................................................... 4

5. Egyéb tudományos publikációk................................................................... 11 5.1. Szemle cikk- literature review....................................................................................... 11 5.2. Konferencia kiadványban megjelenő anyagok, abstractok ........................................... 13 5.3. Diplomakészítés ............................................................................................................ 14 5.4. Előadás-szóbeli prezentáció .......................................................................................... 18

6. Szakmai publikációk egyéb elemei .............................................................. 20

1. Előszó a fejezethez A fejezet megírása során felmerült a kérdés, hogy esetleg konkrét példákon keresztül mutatjuk be a szakmai publikáció fontosabb kritériumait. Azonban jobban átgondolva sem a terjedelem, sem a forma nem teszi lehetővé, hogy egy konkrét szakmai cikk minden fejezetét formailag és tartalmilag pontosan ismertessünk. Mindemellett más és más felépítése lehet az egyes szakmai publikációknak, valamint még ha az állattenyésztés keretein belül is mozgunk, eltérő az anyag és módszer fejezet, ha etológiai tesztet végzünk, vagy pl. tejtermelési adatokat veszünk fel. Ezért itt a tudományos publikációk fontosabb elemeit, fejezeteit, kritériumait ismertetjük általánosságban, azzal a meggondolással, hogy az olvasó a megadott linkeken egyre több, saját témáját érintő szakmai cikket olvas el, így az itteni általánosságok számára konkretizálódnak. Ez egyszerre több kérdést old meg. A minőségi szakmai cikkek olvasásával egyre jobban elmélyítjük szaktudásunkat, egyes kérdésekben naprakészek leszünk, és a tartalom mellett egyre jobban és tüzetesebben megfigyeljük a formátumot, és még inkább otthonosabban mozgunk a publikálás labirintusában. 2. Első lépés Mielőtt hozzákezdünk a fejezet elolvasásához, szerezzünk be egy szakmai folyóiratot. Az állattenyésztés területéről. Hazai vonatkozásban ajánlhatom az „Állattenyésztés és takarmányozás” c. magyar nyelvű folyóiratot, amelyben lektorált szakmai cikkek olvashatóak a később ismertetésre kerülő formátumban. Továbbiakban felhívnám az olvasó figyelmét, ha tényleg körültekintően szeretnénk elvégezni, és publikálni kísérleteinket, fontos az angol szaknyelv ismerete. Az utóbbi kritérium már egyre kevesebb hallgatónak okoz gondot, és ez rendben is van így, hiszen a nemzetközi publikálás talán leggyakrabban használt nyelve az angol. Angol nyelven könyvtárunkban is elérhető egyetemünk folyóirata, a Bulletin of the Szent István University. Interneten is kereshetünk szakmai cikkeket, de ezt nagyon körültekintően kell megtennünk, felül kell vizsgálnunk az írás szakmai relevanciáját, megbízhatóságát, ezt azonban az irodalmi forráskutatás fejezetben bővebben tárgyaljuk. Első lépés tehát, hogy készítsünk magunk elé egy lektorált szakmai cikket, és azzal együtt olvassuk a következő fejezetet.

2

3. A kutatástól tudományos közlésig A kutatás célja az ismeretanyag bővítése, így minden új kutatási eredmény hozzájárul az addigi ismereteinkhez, formálja az újabb felfogást, új következtetéseket vonhatunk le, újabb kutatási irányokat, illetve újabb kutatások szükségleteit határozhatja meg. Azonban kutatási eredményeink nem járulnak hozzá ismereteink bővítéséhez, ha azokat nem kommunikáljuk hatékonyan.

A kommunikáció

nem

csak

arra szolgál,

hogy terjesszük

kutatási

eredményeinket, hanem hogy érthetővé is tegyük azokat. Az írás, vagy a beszéd segít tisztázni a

kísérleteinkkel

kapcsolatos

gondolatainkat,

valamint

szélesebb

körű,

mélyebb

összefüggéseket tárhatunk fel általuk. A tudományos kommunikációnak több formája van: szakmai folyóiratokban megjelent cikkek, közlemények, konferencia kiadványban megjelenő írásos közlemények, abstractok, tézisek és disszertációk, összefoglaló cikkek, témajavaslatok populáris tudomány és újságcikkek, interjúk és leközölt beszélgetések stb.. Az itt felsorolt formulák különbözhetnek többek között céljukban, és a célközönségben, azonban közös bennük, hogy a tudományos kommunikáció részei. A tudományos kommunikáció, általában új tudományos eredmények közlését, illetve a tudomány jelenlegi állásának összefoglalását jelenti. Éppen ezért fontos, hogy az írott anyag és az elmondottak egyértelműek legyenek, ezáltal a hallgatóság számára érthető legyen. A tudományos kommunikáció fontos kritériumai: •

pontos és közérthető,

•

rövid, tömör,

•

tiszta és egyértelmű.

A tudományos kutatás alapja a hipotézis felállítása, amely egy kérdésfeltevésből és egy hipotetikus válaszból áll. A kérdések és válaszok sorozata a kommunikáció alapja. Ebben az esetben nem csak saját kérdéseinket, illetve üzeneteinket kell, hogy megfogalmazzuk, hanem gondolnunk kell a hallgatóságban felmerülő kérdésekre is. Mielőtt neki kezdenénk egy cikk vagy egy közlemény megírásának, fel kell tennünk magunknak a következő kérdéseket (1. ábra): Kinek? Miért? Mit? Hogyan? 1. ábra: A hatékony közlés kérdései


Kinek?




Miért?




Mit?




Hogyan?

KINEK szánjuk a közlést: speciálisan, azonos területen tevékenykedő kutatóknak; szélesebb körben tevékenykedő

3

szakembereknek, kutatóknak; hallgatóknak, esetleg a szakmai területen laikusnak számító hallgatóságnak. MIÉRT fontos a mondanivalónk? Miért közlöm? Feltételezhetően nem csak a kreditekért publikálok, hanem a tudomány jelenlegi állásának bővítése érdekében; hogy tanítsak, oktassak; hogy fejlesszek. MIT a lényegi eredmény, vagyis a „hazavihető üzenet”? Mit prezentálok – új kutatási eredményeket, vagy egy témakört foglalok össze? Milyen előzetes ismeretei, esetleg kérdései lehetnek a hallgatóságnak? Milyen szintű szakmai nyelvet ért a hallgatóság? HOGYAN adhatom át legeredményesebben az üzenetemet, és ezáltal elégíthetem ki a hallgatóság tudás igényét? Hogyan hasznosítja a hallgatóság az új ismeretanyagot? 4. Tudományos szakcikk A kutatók eredményeiket különféle célközönségnek többféle képen közlik. Elsőként gyakran egy konferencia keretében más kutatókkal ismertetik az anyagot, vagy írott formában (esetleg csak absztrakttal), poszterrel vagy előadással. Legáltalánosabb az új tudományos eredmények szakmai kiadványban történő tudományos publikálása. A különleges igények kielégítése, valamint az egyértelműség és követhetőség érdekében az ilyesfajta közléseknek megvan az egységes formátuma. 4.1. A szakcikkek felépítése A tudományos publikációk elemei sorrendben: cím, összefoglalás, bevezetés (előzmények), anyag és módszer, eredmények, következtetések, felhasznált

irodalom.

köszönetnyilvánítás,

és

Mindezek a

függelék

mellett

a

szabadon

alkalmazható (2. ábra). Angol nyelvű publikációk során az előbb említett struktúrát IMRAD formátumnak nevezik, amely a közlés fő elemeinek kezdőbetűiből tevődik össze.

2. ábra : A szakcikkek elemeinek sorrendje


Cím




Összefoglalás




Bevezetés (előzmények)




Anyag és módszer




Eredmények




Következtetések


Felhasznált irodalom

(Introduction, Matrerials and methods, Results And Discussion).

4

A struktúra logikáját kérdésfeltevéses módon lehet ismertetni (3. ábra): Milyen kérdéskört (problémát vizsgáltunk? – válasz Bevezetés. Hogyan vizsgáltuk a problémát?- válasz Anyag és módszer. Mit találtunk? – válasz Eredmények. Mit jelent, amit találtunk –válasz Következtetések. Az előbb ismertetett elemek ebben a felosztásban és sorrendben követik egymást,

3. ábra : A tudományos közlés főbb elemeinek logikai sorrendje


Mit vizsgálok – Bevezetés




Hogyan, mivel vizsgálom – Anyag és módszer

megengedhetőek. Ilyen eltérés lehet ha az




Mire jutottam, mit találtam – Eredmények

eredmények




Mit jelent? Mik az összefüggések -Következtetések

azonban

bizonyos

értékelését

következtetéseket

összevonjuk.

eltérések

és

a Ekkor

általában a kifejezésmód is változik, de ezt később részletezzük. A tudományos közlés értékét növeli, a cikket közérthetőbbé teszi, ha a megadott keretek között egyes logikailag kívánatos eltéréseket, mint például az előbb említett összevonás helyesen alkalmazunk. Bárhol és bármilyen fórumon is publikálunk (szakmai folyóirat, konferencia, diploma dolgozat stb.), mindig alkalmazkodjunk az elvárt formai követelményhez, ha az pontosa rögzítve van. Konferencia felhívásoknál esetleg a szakmai cikkek szerkesztőségében megtalálhatóak a szerzőkhöz intézett felhívások, amelyben megadják a kívánt pontos formátumot. Diákköri Konferencia dolgozatoknál, diploma- vagy szakdolgozatoknál, pedig az elkészítés követelményeit olvassuk át pontosan, mielőtt formába öntjük eredményeinket. A cím megválasztása A cím megválasztásánál a szerző szeme előtt a következő ténynek kell lebegnie: A címet több ezer ember elolvassa, és lehet, hogy csak egy páran olvassák magát az írást, ha egyáltalán valaki elolvassa. Éppen ezért a cím minden egyes szavát körültekintően kell megválasztani. A jól megválasztott cím figyelemfelkeltő, tükrözi a cikk tartalmát, a közlemény elolvasásra serkentő. A kísérlet tárgyával, és ne az eredményekkel tegyük informatívvá a címet. Tegyük a címet egyedivé, hogy azzal a többi hasonló témájú cikktől kitűnjön. A cím lehetőleg 7-10 szóból álljon, azonban vegyük figyelembe, hogy a szavak számát, vagy a karaktereket a szerkesztőség limitálhatja. Kerüljük a végleteket, hiszen sok esetben a rövid cím azért rövid, mert túl általános megfogalmazást takar, mindemellett óvakodjunk az olyan hosszú címektől is, amely elrettenti az olvasót.

5

A cím megválasztásakor a legfontosabb szó kerüljön előre, ezzel fogjuk hangsúlyozni. A cikk írása során először adhatunk egy körülbelüli címet, és folyamatosan változtathatjuk, ahogyan az írás során a cikk hangsúlyosabb pontjai körvonalazódnak. Szerencsésebb, ha a cikk megírása után adunk egy végleges címet munkánknak, így az pontosan tükrözi az írás tartalmát. A cím megválasztásakor kerüljük a felesleges szavakat, mint például „vizsgálatok…” „megfigyelések”, kerüljük a felesleges határozott és határozatlan névelők használatát. Vegyük azt is figyelembe, hogy a legtöbb konferencián a szekcióba történő besorolás a cím alapján történik. Nem megfelelő, vagy nem egyértelmű cím megválasztása következményeként, lehetséges, hogy nem a számunkra legmegfelelőbb szekcióban találjuk magunkat. Nézzünk egy példát: „Környezet hatása a sertésekre” Maga a cím rövid, de nem egyértelmű mit is vizsgálunk. Milyen környezeti tényezőt? A sertésnek milyen tulajdonságára értelmezem? E mögött a cím mögött több minden meghúzódhat, mint pl. etológiai vizsgálatok, a sertések elhelyezése, a rendelkezésre álló hely, a technológiai berendezések hogyan befolyásolják a sertések viselkedési formáit. Vagy talán a sertések egészségügyi, higiéniai állapotára gondoljak? Mi van akkor, ha én egyáltalán nem ezt vizsgáltam, hanem azt hogy egyes környezeti elemek, mint például a klimatikus viszonyok hogyan befolyásolják a sertések termelési tulajdonságait. Elvileg ez is meghúzódhat a cím mögött. Mi is volt itt a gond? A cím megfelelően rövid, de túl általános. A következő cím talán már konkrétabb: Klimatikus viszonyok hatása a sertések egyes termelési tulajdonságaira. Összefoglaló – abstract Az abstract igen fontos eleme a cikkeknek, hiszen sokan csak ezt a fejezetet olvassák el, és abból döntenek, hogy végig olvassák-e az egész cikket. Az összefoglalónak önmagában érthetőnek, és értelmezhetőnek kell lennie, anélkül, hogy tisztában lennénk a kísérlet minden részletével. Az absztraktnak röviden, tömören de érthetően körül kell írnia a problémakört, valamint a kísérlet fontosabb pontjait. A rövidségre azért van szükség, mert attól függetlenül, hogy konferencia kiadványban, vagy folyóiratban megjelenő szakmai írásról van szó, a szerkesztőség, vagy a felhívás általában maximálja a karakterek számát (amit leggyakrabban szóközökkel kell értelmezni). Általában folyóiratoknál 250 szavas abstractot kérnek. Ha

a

hely

engedi,

kezdjük

a

kísérlet

4. ábra : Az összefoglalás jellemzői

indokoltságával, és a késztető okokkal. Miért




Korlátozott terjedelem

végeztük el ezt a kísérletet? Ezután folytassuk azzal




Önállóan értelmezhető




A kísérlet főbb pontjainak ismertetése




Kulcsszavak ismertetése

6

hol, és hogyan végeztük a kísérletet, majd ismertessük főbb eredményeinket. A végén egy-két mondatban hangsúlyozzuk következtetéseinket, és ajánlásainkat. Az összefoglalóban nincs helye irodalmi hivatkozásnak (4. ábra). Az összefoglalás során lehetőleg kerüljük a rövidítéseket. (a cikk során figyeljünk arra, hogy rövidítéseket csak akkor használjunk, ha azt előzetesen már definiáltunk. Ezután már bátran, azonban következetesen használhatjuk azokat.) Az abstractban a kísérlet tárgyát, az anyag és módszert, valamint az eredményeket múlt időben, a célkitűzést, a kísérlet indokoltságát, az eredmények értékelését és a következtetéseket jelen időben fogalmazzuk meg. Az összefoglalás végén soroljuk fel azokat a legfontosabb kulcsszavakat, amelyek leginkább meghatározzák a kísérletet. (pl. állatfaj megnevezése, kezelés megnevezése stb.). Kísérletünk előzményei – a bevezetés A bevezetés győzi meg az olvasót arról, hogy kísérletünk elvégzése indokolt, és hasznos volt. Ez a szakasz támasztja alá kutatásunkat azzal, hogy bemutatja a hátteret, megvilágítja a kísérlet tárgyát, és ésszerűségét. A bevezetésnek releváns szakirodalmakat kell röviden felsorakoztatnia, és feltárni az olvasó elé, hogy az adott témakörben, a tudomány jelenlegi állása szerint milyen eddigi eredmények vannak, és milyen hiányosságok találhatóak még. A bevezetés legyen specifikus és közvetlenül kapcsolódjon témánkhoz. Logikusan irányítsa rá az olvasó figyelmét a kísérlet tárgyára, mindemellett minden olyan információt adjon meg, amely a szűkebb témakör teljes megértéséhez szükséges. Egyes folyóiratok arra ösztönöznek, hogy a bevezetésben kevés irodalmat tüntessünk fel, azokat inkább az eredmények értékelésénél „ütköztessük” saját eredményeinkkel. Egy-egy témakört átfogó, az adott témakörben a tudomány jelenlegi állását bemutató szemlecikkeknél (review article) a rövid bevezetést a szakirodalom hosszabb megvitatása, un. Irodalmi áttekintés követi, és az egészet a következtetések fejezet zárja le. A bevezetésben a téma indokoltságánál, valamint a célkitűzésnél jelen időt, az irodalmi áttekintésnél pedig múlt időt használjunk. Összegezve a bevezetésben világosan fogalmazzuk meg céljainkat, indokoljuk meg a kísérletet, valamint szakirodalmi adatokkal készítsük fel az olvasót kísérleti eredményeink és következtetéseink befogadására.

7

A kísérlet folyamatának pontos ismertetése - Anyag és módszer Írásunk anyag és módszer fejezete egyértelmű és teljes képet nyújt minden kísérleti, analitikai és

5. ábra : A kísérlet ismertetése


Hol mértünk




Mit mértünk

esetleg




Hogyan mértünk

kronologikusan felépíteni, használjunk informatív




Mivel mértük




Hány darabot mértünk




Hogyan elemeztük a mért eredményeket

statisztikai

módszerről,

Igyekezzünk

szakmai

a

fejezetet

nyelvet.

módszereket,

valamint

azonban

logikusan,

Ismertessük ha

folyamatról.

azok

pontosan már

a

pontosan

publikálásra kerültek, elég, ha csak hivatkozunk az eredeti irodalomra. Ennek a fejezetnek a lényege, ha egy másik kutató az általunk ismertetett kísérletet, az általunk leírt módszerekkel véghezviszi, azonos eredményekre számíthat. Összegezve, a kísérlet a leírtak alapján reprodukálható legyen. A kísérleti elrendezést, a mintavétel módja, a minta elemszámot, a kezeléseket, a kísérleti körülményeket, környezeti tényezőket, a méréseket és a statisztikai módszereket egyértelműen és teljes körűen ismertessük. Rögzítsük, hogy kísérletünkben milyen értékmérő, vagy egyéb tulajdonságot milyen mértékegységgel jellemzünk. Ha megadjuk hogy milyen mérőeszközt, milyen vegyszert, milyen berendezést stb. használtunk, pontosan fel kell tüntetni annak pontos megnevezését, a gyártót, a származási országot (5. ábra). A kísérletünk „végterméke” – Eredmények értékelése Az eredmények, valamint az eredmények értékelése fejezetet lehet külön tárgyalni, de ötvözni is lehet azokat. Ha külön választjuk az említett két részt, akkor az „Eredmények” c. fejezetben szigorúan csak kísérleti eredményeinket ismertessük. Ha azonban kombinált verzióról van szó, akkor eredményeinket vessük össze, más szakirodalmakban fellelhető eredményekkel. Ha a folyóirat vagy a formai követelmény megengedi a kombinált verziót, akkor szerencsésebb helyzetben vagyunk, mert elkerülhetőek a felesleges ismétlések. Az eredmények ismertetése előtt célszerű táblázatokat, ábrákat készíteni. Válasszuk ki a legszemléletesebb táblázatokat és ábrákat, és szövegesen ezeket jellemezzük. Általában csak terjedelmet és nem érteket növelő az a megoldás, ha egy eredményt táblázatosan, ábrán szemléltetve, és szövegesen is interpretálunk.

8

Ha eredményeinket úgy tartjuk célszerűnek, hogy értékeket feltüntetve, táblázatosan közlünk, akkor a táblázatban a legfontosabb adatokat tüntessük fel. Ilyenek, pl. elemszám, átlag, szórás, standard hiba stb. Ennél a módszernél szövegesen nem fontos végig ismételni az eredmények adatait, csak utaljunk rá. Ha ábrákkal szemléltetjük eredményeinket, figyeljünk az ábra „realitására”, a helyes mértékegység és skála megválasztására, továbbá célszerű itt is a 6. ábra: Eredmények adatainak ismertetése és értékelése Táblázatosan:

Ábrával: 4,5

A fajta B fajta C fajta D fajta E fajta F fajta

X tulajdonság (kg) átlag szórás 3,17 0,74 3,08 0,78 3,17 0,88 3,11 0,92 2,98 0,65 2,54 0,58

4

X tulajdonság (kg))

Fajta

3,5

A fajta

3

B fajta

2,5

C fajta

2 1,5

D fajta 3 ,17

3,0 8

3 ,1 7

3 ,11

2,98

2,5 4

E fajta

1

F fajta

0,5 0

Szövegesen: Eredmények ismertetése: „A legmagasabb átlagos értéket x tulajdonság vonatkozásában az A és C fajta (3,17 kg), legalacsonyabbat, pedig az F fajta (2,54 kg) érte el.” Eredmények értékelése: „… hogy az F fajta átlaga volt a legalacsonyabb, az arra utal, hogy…” Eredmények ismertetése és értékelése: „A legmagasabb átlagos értéket x tulajdonság vonatkozásában az A és C fajta (3,17 kg), legalacsonyabbat pedig az F fajta (2,54 kg) érte el, amely azt jelenti, hogy…”

lényegi adatokat (pl. átlag, szórás) feltüntetni. Ezt az 6. ábra egy igen általános példán keresztül mutatja be. Az ábrákról és táblázatokról még lesz szó bővebben.

Legtöbbször eredményeink statisztikai analízis eredményeket tartalmaz (pl. korreláció analízis, átlagok összehasonlítása stb.) Anélkül, hogy elmélyednénk az egyes statisztikai módszerekben, fontos, hogy eredményeinknél egyértelműen tüntessük fel, hogy mely értékek szignifikánsak,

vagy

éppen

nem

szignifikánsak.

Egy

szignifikancia

vizsgálatnál

szemléletesebb, ha csak a szignifkanciát jelöljük, mintha konkrét számértékeket adunk meg, de ez nagy mértékben függ a szerkesztőségtől, hogy az milyen követelményt támaszt a cikkel szemben.

9

Az eredmények értékelése mindig pontosan, egyértelműen, és logikusan sorakoztassa fel eredményeinket. Kezdjük azzal, hogy az olvasót emlékeztetjük írásunk (kísérletünk) fő céljára, tárgyára. Minden egyes részeredményt következetesen különítsünk el, és határozzuk meg milyen kapcsolatban áll kísérletünk tárgyával. Ebben a fejezetben támasszuk alá eredményeinket nemzetközi szakirodalmakból történő hivatkozásokkal. Ha az eredmények értékelése fejezetet különválasztjuk az eredmények ismertetésétől, akkor az ismertetés fejezetben már leközölt táblázatokat és ábrákat nem kell megjelentetni ismételten az értékelés részben. Ha statisztikai analízist végzünk, itt térjünk ki arra, hogy megmagyarázzuk miért is fontosak a szignifikáns eltérések, vagy korrelációs értékek stb. Minden esetben ügyeljünk arra, hogy az olvasó számára egyértelműen elkülöníthetőek legyenek saját eredményeink, és az azt alátámasztó, de hivatkozott egyéb eredmények. Az eredmények ismertetése és értékelése során használjunk múlt és jelen időt. Múlt időt a kapott eredmény ismertetésére, és jelen időt annak értelmezésére, vagy más eredménnyel történő összevetésre, pl.: „A nagyobb volt, mint B, ami azt jelenti, hogy……. Ez megegyezik XY (2007) eredményeivel, aki azt találta, hogy…” Kísérletünk tanulsága – Következtetések A „Következtetések” c. fejezet összefoglalja és magyarázza kísérletünk főbb eredményeit. Ebben a fejezetben már nem ismertetünk újabb eredményeket, és nem is hivatkozunk más eredményekre. A megfelelő helyen hangsúlyozzuk ki eredményeink fontosságát, Esetlegesen javasoljuk további kutatási irányokat. Ennél a fejezetnél használjunk jelen időt. Köszönetnyilvánítás A köszönetnyilvánítás lehet általános, vagy specifikus. Köszönetet nyilváníthatunk kollegáinknak, laboránsoknak névvel, vagy név nélkül. Ebben a fejezetben említjük meg kísérleteinkhez forrást biztosító személyeket, alapítványokat, pályázatokat stb. Mindenesetre szorítsuk szűkebb keretek közé a köszönetnyilvánítást, és szakmai szempontból gondoljuk át helytállóságát. Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék tartalmazza az összes hivatkozott, vagy idézett irodalmat, amelyet cikkünkben felhasználtunk. A hivatkozott irodalmak listájánál igazodjunk a szerkesztőség követelményéhez. Általánosságban elmondható, hogy az irodalomjegyzék a cikk végére

10

kerül, a szerzők (vezeték) nevei alapján alfabetikus sorrendbe rendezve. Mindig ellenőrizzük le, hogy írásunkban hivatkozott összes irodalmat felsoroltuk-e! Függelék A függelék nem kötelező fejezete a szakcikknek. A függelék arra szolgál, hogy további, a téma megértéséhez nem feltétlenül szükséges, de mégis segítséget nyújtó adatok álljanak rendelkezésre. Ilyenek pl.: kérdőív, analitikai módszerek, stb. Ezeket a függelékeket sorszámozzuk, és cikkünkben hivatkozunk rá. A következő táblázatban összefoglalóan tekintsük át a szakmai cikkek fő fejezeteit, és annak jellemzőit (7. ábra): 7. ábra : A tudományos cikkek fő fejezetei

FEJEZET

MI A KÖZLÉS CÉLJA

Cím Abstract Bevezetés Anyag és módszer Eredmények Eredmények értékelése Következtetések Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék Függelék

miről szól a cikk rövid összefoglaló, amely magában is értelmezhető problémakör, mit tudunk, mit nem tudunk, a kísérlet tárgya mit és hogyan csináltam mit találtam hogyan értelmezem az eredményeket Eredmények jelentősége, és ajánlások ki, mivel, és hogyan járult hozzá a kísérlethez Hol található meg a hivatkozott irodalom kiegészítő anyag

5. Egyéb tudományos publikációk A továbbiakban az egyéb tudományos publikációkat taglaljuk, és itt főleg az előbbiekben ismertetett szakmai cikkektől való eltérésekre hívnánk fel a figyelmet. 5.1. Szemle cikk- literature review A jó szemlecikkek azzal járulnak hozzá a tudományos ismeretekhez, összevetik az addigi eredményeket és így az új, esetleg a részletesebb következtetések vonhatnak le. Lényegében annyiban különbözik az eddig vázolt szakmai cikktől, hogy több forrásból dolgozik, és nem egy kísérletet ír le. Fontos, hogy a review cikkeknek kritikusnak kell lennie, de nem az eredeti írások szerzőivel, hanem az egyes eredményeket, és konklúziókat kell logikusan egymással ütköztetni. Az egyes irodalmak szemléjének, áttekintésének rövidített változatával találkozhatunk a szakmai cikkek bevezetőjében, és bővebb formáját tartalmazzák a diploma dolgozatok, disszertációk. 11

A Szemlecikkeknek sajátos formájuk van: bevezetés, a szemle témájának egyes fejezetei, következtetések és irodalmi hivatkozás. Több esetben a következtetéseket megelőzheti egy megbeszélés fejezet. Ha a bevezetés, tárgyalás, befejezés struktúrát vesszük figyelembe, a bevezetés és a befejezés tartalmában és formájában megfelel a már ismertetett bevezetés fejezetnek A szemlecikkek főként a tárgyalás vonatkozásában térnek el az egy-egy kísérletet ismertető szakcikkektől. A review cikkek felépítésekor fontos, hogy logikusan építsük fel annak vázát, mégpedig úgy, hogy azzal egyes alfejezeteit csoportosítsuk egy-egy téma köré. Dolgozzuk ki külön, külön az egyes alfejezeteket, adjunk nekik címeket, és rendezzük logikai sorrendbe azokat. Kezdjük mindig az általánosabb, átfogóbb témával, és úgy haladjunk a specifikus felé. (természetesen a specifikusból az általános felé is fel lehet építeni, igény szerint.). Nézzünk erre egy példát (8. ábra): Ebben az esetben az általános 8. ábra: A szemlecikk megközelítései Sertéshús fogyasztás- humán egészség:

problémafelvetéstől közelítünk a

1. Bevezetés (miről, és miért írok)

specifikus téma felé, majd az

2. Húsfogyasztási szokások (világban, Európában, Magyarországon)

egészet ötvözzük a megbeszélés

4. Humán tápanyag szükségletek, élelmiszer minőség kérdése

fejezetben.

5. A sertéshús beltartalmi értékei, és minőségi paraméterei 6. A sertéshús fogyasztás előnyei, hátrányai 7. Megbeszélés: a sertéshús fogyasztás beillesztése a kiegyensúlyozott táplálkozásba 8. Következtetések

A szemlecikkekben a tartalomból ki kell tűnnie az ütköztetett eredményeknek. A cikk írójának általában már eleve van egy

hipotézise, amelyet vagy alátámaszt, vagy megkérdőjelez a felsorakoztatott eredményekkel. Ha tudjuk is előre, hogy mit akarunk, mielőtt lehivatkozzuk az irodalmat, győzzük meg az olvasót a nézőpontunkról, stabil bizonyítékokkal alátámasztva. Ez a lépés nem abból áll, hogy egy irodalommal alátámasztjuk feltételezett igazunkat. Legalább két irodalom szükséges, amelyek minket igazolnak, de a legjobb, ha ellentmondó cikkeket is felsorakoztatunk, és megmagyarázzuk, miért nem vethető össze a mi teóriánkkal (eltérő kísérleti elrendezés, stb.). nem szabad kihagyni a jelentősebb eredményeket, csak azért, mert nem egyezik álláspontunkkal, és fordítva is igaz, ne támaszkodjunk olyan irodalomra, amely minket igazol, de nem releváns. A kísérlet egy-egy elhanyagolható pontjának alátámasztása érdekében ne halmozzunk fel sok irodalmat, inkább válasszuk ki közülük a jelentősebb munkákat.

12

Konkrét adatokkal hatékonyabban érjük el célunkat, és még szerencsésebb, ha a nézőpontunkat igazoló cikkekből egy összehasonlító táblázaton keresztül ismertetjük az adatokat. Lehetőleg a szemlecikknek egyszerre csak egy fejezetét írjuk meg. Természetesen előfordulhat, hogy egy-egy hivatkozás, más fejezetbe is bele illik. Válasszuk ki, hova illesztjük, kerüljük az ismétlést. Ellenőrizzünk le minden fejezetet, hogy kellőképp alátámasztottuk-e érveinket, valamint hogy nincsenek-e hiányosságok. Ha vannak, keressünk további irodalmakat. Az egyes fejezetek leellenőrzése után nézzük át a cikket, hogy koherens-e annak szerkezete, összefüggenek-e az egyes fejezetek. Törekedjünk a logikailag egységes, összefüggő felépítésre. Ha meg van a szemlecikk Tárgyalási része, igény szerint írjuk meg a megbeszélés fejezetet. Ezt követően a kész vázból kiindulva készítsük el a bevezetés, és a következtetések c. részt. A szemlecikkek „Bevezetés” és „Következtetések” fejezetére a szakcikkeknél megadottak jellemzőek. 5.2. Konferencia kiadványban megjelenő anyagok, abstractok A konferencia kiadványokban megjelenő anyagok formája lehet teljes szakcikk, vagy szemlecikk, de leggyakoribb, hogy formai követelményként korlátozva van a terjedelem, továbbá kérhetnek összefoglalást, vagy abstractot. Az összefoglalás és az abstract közötti különbség, hogy az összefoglalás több adatot tartalmaz, részletesebb, illusztrálhatjuk ábrákkal, táblázatokkal. Az abstractok rövid terjedelműek, de annál tartalmasabbak, hiszen legtöbbször ez alapján dönti el a bizottság, hogy az adott konferenciára az anyagot befogadják-e, vagy sem. Az abstractot legtöbbször a konferencia kiadványokban szerepeltetik. Maga a konferencia anyaga, vagy az összefoglaló segítségünkre lehet az előadás, vagy a poszter ismertetés során, segítheti a hallgatóságot a lényeg elsajátításában. A konferencia anyagnak, vagy az összefoglalónak ugyanaz a formátuma (fejezetek, a fejezetek sorrendje stb.), mint ahogyan azt a szakmai cikkeknél ismertettük, csak a bevezetés, és az eredmények értékelése rész lehet rövidebb. Az ilyen típusú publikációknál nincs szükség teljesen részletező, átfogó irodalmi áttekintésre, elég csak a legszükségesebb irodalmakat felhasználni.

13

5.3. Diplomakészítés Ha össze akarunk vetni egy jól megírt szakmai cikket, és egy diploma dolgozatot, láthatjuk, hogy tartalmilag nem sok különbség van köztük, inkább az egyes fejezetek aránya, valamint a téma kifejtésének mélysége ami különbözhet. A diplomadolgozatoknak két lehetséges formája létezik, amely az elkészítés szempontjából is eltérő módszert igényel. Lehetséges megoldás, amikor a hallgató egy bizonyos témakörben összegyűjti a meglévő ismereteket, kritikus szemmel tanulmányozza azokat, rendszerezi, esetleg ütközteti az egyes nézeteket, és átfogó képet ad a témáról. Ez az úgy nevezett kompiláció, amikor egy témát leíró módszerrel mutat be a jelölt. Láthatjuk, hogy lényegében és felépítésében ez a megoldás hasonlít egy jól elkészített szemle cikkhez, természetesen azt figyelembe véve, hogy terjedelmét tekintve itt több lehetőség adódik az egyes nézetek bővebb kifejtésére, és egy-egy nézőpont bővebb alátámasztására is szükség van. A másik megoldás az önálló, reprezentatív statisztikai adatgyűjtés, vagy önálló kísérletet bemutató munka. Ekkor az elemző, kutató módszer kerül előtérbe. A diplomadolgozat tehát önálló kutatás eredménye is lehet, amely hosszabb, munkaigényesebb feladatvállalás, azonban a befektetett energia a dolgozat értékét mindenképp növeli. Természetesen, ha kutatómunkát tartalmazó dolgozatot önmagát nézzük, ebben is benne foglaltatik egy u.n. irodalmi áttekintés, így ez a két említett típusnak egy ötvözete. A diplomadolgozat tartalmi és formai követelményei A diplomadolgozat tartalmi és formai követelményeit az intézmény, vagy a kar ahol az adott dolgozatot írjuk, mindig előre meghatározza. Példánkban a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának „A diplomadolgozat (szakdolgozat) készítésének,

és

a

záróvizsga

lebonyolításának

rendje

a

Mezőgazdaság-

és

Környezettudományi Karon, a Kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat melléklete”-ből merítünk példát, a fontosabb passzusokat kiemelve: A diplomadolgozat (szakdolgozat) tartalmi és formai követelményei (1) A diplomadolgozatnak tartalmaznia kell az áttanulmányozott irodalmat, valamint a vizsgálati módszer és a kapott eredmény alapján a téma érdemi feldolgozását. A legfőbb követelmény, hogy a hallgató a diplomadolgozatban számot adjon arról, hogy jól ismeri a választott téma elméleti és gyakorlati kérdéseit, képes az önálló

14

kutatásra, adatgyűjtésre, ismeri a kapott eredmények gazdasági jelentőségét, helyesen alkalmazta az értékelés módszereit és lehetőségeit, képes következtetések levonására, javaslatok tételére. A diplomadolgozat tükrözze a hallgató önálló állásfoglalását a vizsgált témakörben. (2) A diplomadolgozat szerkezeti felépítése (a) A dolgozatnak a következő fő részeket és fejezeteket kell tartalmaznia: Külső borító: Belső borító: A címlapot a 3. melléklet szerint kell elkészíteni. Tartalomjegyzék: Áttekinthető tagolásban valamennyi fejezet címét és kezdési oldalszámukat tünteti fel. Bevezetés és célkitűzések: A választott téma jelentőségének bemutatása, a vizsgálatok és elemzések hipotézisei illetve célkitűzései. Célszerű először a diplomadolgozat címében

megadott

célkitűzések

rövid

történeti

és

gazdasági

jelentőségét

megvilágítani. Irodalmi áttekintés: A témában megjelent fontosabb közlemények (publikációk) eredményeinek rövid leírása, összefoglalása, értékelése. A tanulmányozott hazai és külföldi szakirodalmat a hallgatóknak a diplomadolgozat keretein belül a téma kifejtése során kritikailag kell feldolgoznia. Módszerek: A felhasznált adatok és alkalmazott módszerek szabatos leírása úgy, hogy azok a témában jártas szakemberek számára világosak és érthetőek legyenek. Eredmények: A saját munka eredményeinek alapos, egyértelmű leírása. Értékelés és következtetések: Az irodalmi és saját eredmények egybevetése alapján a célkitűzésben megfogalmazott kérdések megválaszolása. Összefoglalás: A dolgozat céljainak, módszereinek és eredményeinek rövid, 1-2 oldalas összegzése. Köszönetnyilvánítás: Köszönet a munka elkészítésében tényleges és érdemi segítséget nyújtó személyeknek és intézményeknek. Irodalomjegyzék: Azoknak a munkáknak a felsorolása, (4. melléklet) melyekre a dolgozatban a hallgató hivatkozik. Mellékletek, függelék: Amennyiben nagy számú táblázat, ábra- vagy képanyag bemutatása szükséges, akkor azokat „Függelék” vagy „Melléklet” fejezetcím alatt a dolgozat végére kell csatolni.

15

Nyilatkozat: A diplomadolgozat készítője aláírásával nyilatkozik arról, hogy a dolgozat saját munkája, és a felhasznált irodalmat korrekt módon kezelte és a munkájára vonatkozó jogszabályokat betartotta. b) A fő fejezeteknek új oldalon kell kezdődniük. A címek, alcímek betűiről (nagy és kis betűk), esetleges aláhúzásból és elhelyezkedésből (középre, oldalt) tűnjön ki, azok fontossága és az elhelyezés az egész dolgozatban következetes legyen. Kötelező a decimális beosztás. (3) A dolgozatnak mind tartalmilag, mind alaki és stilisztikai szempontból kifogástalannak kell lennie. (4) A dolgozat terjedelme legkevesebb 30, legfeljebb 60 gépelt oldal, amelybe a szövegközi táblázatokat és ábrákat is bele kell számítani. (5) Az oldalbeállításra és a szerkesztésre vonatkozó követelmények az alábbiak: Oldalbeállítás: Lapméret: A4 Margók: fenti: 2,5 cm - lenti: 2,5 cm bal: 3,5 cm (+1 cm margó a kötéshez) - jobb: 2,5 cm Oldalszámozás: lent jobbra vagy lent középen A szövegtörzs jellemzése: Betűtípus: Times, Times New Roman, Arial vagy más könnyen olvasható, tiszta betűtípus Betűméret: 12 pont Igazítás: sorkizárt Sorköz:1,5 A bekezdés behúzásának mértéke: 0,5-1,25 cm (6) A diplomadolgozat első (de még nem számozott) oldalára (belső borító) a 2. mellékletben közölt szöveg írandó. A második (számozott) oldalra a tartalomjegyzék kerül, mely szükség estén több oldalas is lehet. A bevezetés a tartalomjegyzék utáni oldalon kezdődik, az oldalak számozása folyamatos. (7) A bekötött példányokra (külső borító) a következők kerülnek: - függőlegesen és vízszintesen középre igazítva: a diplomadolgozat 1.§ (1)-(3) bekezdése szerinti pontos elnevezése - alatta vízszintesen középre vagy kissé jobbra igazítva: a dolgozat készítőjének neve - alul, vízszintesen középre igazítva: évszám (8) A dolgozatban szereplő táblázatokat és ábrákat (rajzok, fényképek, grafikonok) folytatólagos sorszámmal kell ellátni, továbbá minden táblázatnak és ábrának a rövid 16

címét és jelmagyarázatát is fel kell tüntetni. A szöveges részben hivatkozni kell a táblázat vagy ábra sorszámára. (9) A táblázatokat és ábrákat úgy kell megszerkeszteni, hogy azok egyszerűek, áttekinthetőek legyenek, és a mondandó megértését elősegítsék. (10) Az előforduló gépelési vagy nyelvtani hibákat ki kell javítani. Tehát a tartalmat alapul véve a fent idézett tartalmi és formai követelmények alapján is láthatjuk, hogy a diploma dolgozat főbb elemei: A Bevezetés és célkitűzések, Irodalmi áttekintés, Anyag és módszer, Eredmények, Értékelés és következtetések, Összefoglalás, Köszönetnyilvánítás, Irodalomjegyzék, Mellékletek, függelék, és a Nyilatkozat. Ugye kísértetiesen hasonlít a már ismertetett IMRAD formátumhoz? Itt azonban az arányokat nagyon figyelmesen be kell tartani. Ha önálló kísérletes kutatómunka bemutatásáról van szó, akkor az irodalmi áttekintés legyen célzott, igen specifikus, és a teljes terjedelem 30%-át ne lépje túl. Az anyag és módszer leírása legyen pontos, körültekintő, azonban ha lehet, törekedjünk a hivatkozásra. Abban az esetben, ha metodikai kísérletről van szó, az anyag és módszer fejezet lehet nagyobb terjedelmű. A kísérletes dolgozatban az eredmények ismertetése és értékelése a dolgozat kb. 50%-át tegye ki, a következtetések fejezet, pedig kb. 10% legyen. Ezek az arányszámok azonban csak tájékoztató jellegűek, ezektől el lehet térni, de tartsuk szem előtt, hogy egy kísérletes dolgozatnál az irodalmazás túlzott mennyisége, valamint az Eredmények és a Következtetések fejezet túl tömör megfogalmazása a dolgozat értékének rovására mehet. Metodikailag, és a dolgozat következetesebbé, átláthatóbbá tételének érdekében szerencsés, ha eredményeinket, és következtetéseinket a célkitűzések tükrében ismertetjük. (célkitűzésben egy felvetett probléma-eredményekben, és következtetésekben egy válasz) Az irodalmi feldolgozás jellegű dolgozatoknál természetesen az irodalmi áttekintés fejezet teszi ki a legnagyobb arányt, azonban itt arra kel messzemenőkig törekedni, hogy a releváns irodalmakat ne csak felsorakoztassuk, hanem azokat magyarázzuk, és a nézeteket ütköztessük is. Fontos, hogy az ilyen jellegű dolgozatoknál nagyobb hangsúlyt fektessünk az olvasó érdeklődésének

fenntartására,

írásunkkal

irányítottan

ugyan,

de

folyamatosan

kérdésfeltevésekre késztessük, amelyekre a válaszokat dolgozatunkban megtalálja. A dolgozat értékét növeli, ha saját, vagy más hivatkozott kutatások eredményeiből, a következtetések levonását követően javaslatokat teszünk. Ezek a javaslatok saját területünk

17

célkitűzéseihez, következtetéseihez szorosan kapcsolódjanak, reálisak, esetleg gyakorlatban könnyen kivitelezhetőek legyenek, és konkrétan a probléma megoldására irányuljanak. Ahhoz hogy sikeres dolgozatot írjunk, mindenek előtt győződjünk meg arról, hogy a dolgozat bírálója milyen szempontok szerint osztályoz. Nézzük, mik is a bírálók szempontjai. A példát szintén a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi karának szabályzatából vettük, amelyet zárójelezve egészítettünk ki. Szempontok a diplomadolgozat bírálatához: 1. A témaválasztás, a célkitűzés megítélése (Mennyire aktuális a téma? Reális-e a célkitűzés? Egyértelműen megfogalmazta-e a hallgató a problémakört? Stb.) 2. Az irodalmi feldolgozásának színvonala (A hallgató szorosan a témához kapcsolódó irodalmakat gyűjtötte-e össze? Logikus-e az irodalmak egymásra építése? A megfelelő hazai és nemzetközi irodalmak szerepelnek-e, és megfelelő arányban? Stb. 3. Az adatgyűjtés, feldolgozás korszerűsége (Mennyire korszerű az adatgyűjtés, a feldolgozás metodikai és eszközháttere, a statisztikai elemzés módszere? Stb. ) 4. Az eredmények elemzésének megítélése (a hallgató az eredményeket szakmai szempontból, formailag (ábrák, táblázatok) megfogalmazásban helyesen elemzi-e?) 5. Az eredményekből levonható következtetések, javaslatok helytállósága: A hallgató a eredmények alapján szakmai szempontból, helyes következtetéseket von-e le? Minden pontra kitért-e? Stb. 6. Formai követelmények teljesítése (A hallgató a megadott formai követelményeknek megfelelően készítette-e el dolgozatát?) 7. Általános értékelés, megjegyzés:

5.4. Előadás-szóbeli prezentáció Kutatói pályánk bármely szintjén szükségünk van nézetünk, munkánk, dolgozatunk szóbeli megmérettetésére, legyen az tudományos diákköri dolgozat, diplomadolgozat, doktori disszertáció, vagy konferencia anyag. A szóbeli prezentáció sikere két fontos tényezőn múlik, amely egymástól elválaszthatatlan. Magabiztos kiállás, és prezentáció, valamint egy kiváló minőségű anyag. Azért függenek össze szorosan, mert ha anyagunk kiváló minőségű, annak tartalmával, kísérleti hátterével, eredményeinek jelentőségével teljes mértékben tisztában vagyunk, akkor az egy alapot ad arra, hogy magabiztosan kiálljunk vele a közönség elé. Ha munkánk bármely része számunkra sem világos, az prezentációnkban azonnal tükröződni fog, vagy a logikai felépítés „sántít”, vagy mi bizonytalanodunk el, vagy teljes egészében a „fehér foltot” kihagyjuk. A hallgatóság erre azonnal reagál, és elkerülhetetlen, hogy az ilyesfajta hiányosságainkat azonnal a felszínre próbálja hozni (legyünk őszinték, legtöbbször sikerül is.)

18

Tehát egyedüli fegyverünk a hallgatóság szigorú „bírálatával” szemben egy jól elkészített előadás magabiztos prezentálása. Az előadásokat legtöbbször PowerPoint formátumban készítjük el. (természetesen lehetőség van írásvetítő fólia, diaképek stb. használatára, de a legkorszerűbb, ha ppt. formátumú az anyagunk). A PowerPoint bemutató során is diákat használunk. A diáknak van egy megadott háttere, amelyen írásosan feltüntetjük mondanivalónkat. Az írásos anyag mellett lehet ábrákkal, képekkel illusztrálni anyagunkat. Az egyes diák az írott anyag alapján készülnek, tehát fejezeteikben is követik a sorrendet. Az egyes fejezetek egy-egy külön diára kerülnek. Az egyes diákra lehetőleg ne kerüljön sok szöveg, szorítkozzunk a címszavak felsorolására, ez azonban ne menjen az érthetőség rovására. A cím diája után kezdhetjük a probléma felvetéssel. Itt nem szükséges a háttér irodalmakat felsorolni, néha azonban egy két irodalom hivatkozása nélkülözhetetlen. Dolgozatunk „irodalmi áttekintés” fejezetéből, csak egy-kettőt válasszunk ki amelyek meghatározzák a problémakört. Az anyag és módszer fejezetnél lehetőleg csak hivatkozzunk a kész módszerekre. Törekedjünk a tömörségre, és ha lehet, fotókkal illusztráljuk azt, így a hallgató könnyebben el tudja képzelni a kísérlet körülményeit, és vizuálisan több ragad meg benne, mint puszta felsorolás esetén. Az eredmények fejezetnél törekedjünk eredményeink grafikus ábrázolására, hiszen egy pár perces előadásból csupán a számadatok nehezen ragadnak meg a hallgatóság emlékezetében. Ha elkerülhetetlenek a számadatok ismertetése, akkor csak egy párat, a legfontosabbakat ismertessük Következtetéseinknél törekedjünk az egy-egy lényegre törő mondat alkalmazására, és azok felsorolására. Célszerű, ha eredményeinket, és következtetéseinket a célkitűzések tükrében fogalmazzuk meg. Ha vannak javaslataink, azokat egyértelműen, röviden fogalmazzuk meg. Konferenciákon, diplomavédéseknél általában 15-20 perc áll rendelkezésre, hogy akár egy-két éves munkánkat ismertessük. Ez nagyon rövid időnek tűnik, és sokszor abba a hibába esünk, hogy mindent meg szeretnénk mutatni, el szeretnénk mondani. Ez általában az előadás rovására megy, mert logikátlan, átláthatatlan prezentációt eredményez, amelyből a

19

hallgatóságnak nem marad meg semmi, amit „haza tudna vinni”. Ne felejtsük el, akár diploma dolgozatról, akár konferencia anyagról van szó, a hallgatóságnak mindig rendelkezésére bocsátanak egy írásos anyagot, vagy egy összefoglalót, továbbá ha egy-egy rész kísérletünkből részletesen érdekel valaki a hallgatóság köreiben, akkor van rá lehetősége, hogy rákérdezzen. Tehát visszatérve a 15-20 perces előadásra, próbáljuk meg mondanivalónkat 10-12 diában összefoglalva elmondani. Ha sokkal többet készítünk, időzavarba keveredünk, ha sokkal kevesebb, esetleg nem elégítjük ki a hallgatóság tudásszomját. Előadásaink formai kivitelezésének csak fantáziánk szab határt. Azonban ne felejtsük: Egy túldíszített, túlzsúfolt előadás ronthat annak értelmezhetőségén, értékén. Keressük a letisztultabb formákat, az egyszerűbb, logikus kifejezésmódot. Általában előadásunkat élvezhetőbbé teszik a színes illusztrációk, esetleg Clip Artok, legnagyobb értéke a saját készítésű képeknek van. Felhasznált színeink harmonizáljanak, és ami fontosabb, célszerűek legyenek. Mit is értünk ez alatt? Vagy egy világos háttérre felvitt sötét betűt színt válasszunk, vagy pont fordítva. Nagyon zavaró, hogyha olyan színeket használunk, amelyek kivetítve nem különülnek el egymástól. Használjunk arányos betűméretet. A dokumentumokban megszokott 12-es betűméret kivetítve eltűnik, nem olvasható. Legalább 20-as betűméretre törekedjünk. Anyagunk elkészítése után ellenőrizzük le azt, hogy minden animáció, illusztráció a helyére került-e, összességében logikus-e a felépítés, és hangsúlyos-e a téma fókuszpontja. 6. Szakmai publikációk egyéb elemei 6.1. Táblázatok, ábrák, illusztrációk A szakmai cikkek eredmények ismertetésénél és értékelésénél már beszéltünk az ábrák és táblázatok fontosságáról. A táblázatok, ábrák, diagrammok, folyamatábrák, fotók, vagy egyéb illusztrációk értelmezhetővé és szemléletesebbé teszik az olvasó számára a számadatokat. A tudományos irodalom közlésének lényeges eleme a táblázat. A táblázatok ne legyenek túlságosan nagy méretűek, fontos cél az áttekinthetőség. A grafikus ábrázolások (kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram stb.) és a folyamatábrák a szakmai publikációkban igen fontosak, leginkább a számszerű statisztikai adatok megvilágítására szolgálnak.

20

Az ábrákra és táblázatokra a szövegben minden esetben hivatkozzunk, lássuk el címmel, és következetesen számozzuk azokat. A táblázatokat és ábrákat külön szoktuk számozni. A számozás lehet folytonos, vagy ha szakmai munkánk fejezetekből áll (pl.: diploma dolgozat, könyv), fejezetenként kezdhetjük újra a számozást, a fejezet megjelölésével. (pl.: 1. fejezetnél: 1-1. ábra, 1-2. ábra stb., 2. fejezetnél: 2-1. ábra, 2-2 ábra stb.). Lényeg a következetesség, mindemellett előzetesen tájékozódjunk arról, hogy milyen formai követelményeket támasztanak a folyóiratban, vagy egyéb szakmai publikáció során a táblázatokkal, és ábrákkal szemben. Az ábrák és táblázatok hivatkozásának és közlésének ajánlott módja, hogy ha először utalunk rá miért közöljük, majd bemutatjuk, végül magyarázzuk azt. Táblázatok A táblázatok arra valóak, hogy számszerű értékeket közöljünk, így logikusan beilleszthető a szövegkörnyezetbe. A táblázatban szereplő adatokat ne ismételjük, tehát ne szerepeltessük ábrán, és a szövegkörnyezetben is egyszerre (ez oda-vissza igaz). A közölt táblázatoknak címet kell adni, pontosan definiálni kell a vízszintes sorok és függőleges oszlopokat, azok mértékegységét. A táblázatok elkészítése során el kell különíteni a saját számításokat az átvett adatoktól, a forrásokat pontosan közölni kell. Egy táblázatnak önmagában értelmezhetőnek kell lennie. Ezalatt azt értjük, hogy van címe, így tudjuk pontosan miről szól a táblázat. Ha a táblázat címére hivatkozunk a szövegben, akkor használjuk ugyanazokat a szavakat mindkét helyen, hogy ne tévesszük meg az olvasót. Továbbiakban egyértelműen

jelöljük,

hogy

vertikálisan,

illetve

horizontálisan

milyen

változókat,

vagy

tulajdonságokat sorakoztattunk fel, valamint, hogy milyen mértékegységben adtuk meg. Kerüljük

1. táblázat: kevésbé jól elrendezett táblázat

a

túlzott

mértékű

adathalmaz felsorakoztatását, és Kezelés A fajta 1 2 3 B fajta 1 2 3

1. változó (mértékegység)

2. változó (mértékegység)

3. változó (mértékegység)

az

ismétléseket.

Logikailag

építsük fel táblázatunkat, hogy az a lehető legáttekinthetőbb legyen. Ez azt jelenti, hogy az összehasonlításokat oszlopokban

lehetőleg (vertikálisan)

helyezzük el, ez megkönnyíti az egyes csoportok képzeletbeli elválasztását, és kihangsúlyozza az azonosságokat. Nézzük miről is beszélünk. Az alábbi táblázatokban csak a logikai elrendezésben van különbség (1., 2. táblázat).

21

Általában a táblázatokat vízszintesen 2. táblázat: Jól elrendezett táblázat

"olvassák" de lehet függőlegesen is "pásztázni". A kísérleti eredmények esetében

a

kezelések

változó

függőlegesen

pedig vízszintesen helyezkednek el. A "pásztázás"

akkor

A fajta 2. kezelés

3. kezelés

1. kezelés

B fajta 2. kezelés

3. kezelés

1. (mértékegység) 2. (mértékegység) 3. (mértékegység)

egymás alatt, összehasonlítható adataik

függőleges

1. kezelés

1. (mértékegység) 2. (mértékegység) 3. (mértékegység)

is

bekövetkezhet, ha több kezelés (pl. fajta) azonos adatát hasonlítjuk össze az oszlopban.

A táblázatok számadatainál törekedjünk a kerekítésekre, és a tizedesek ésszerű használatára. Csak annyi tizedest közöljünk, amennyi végképp szükséges. Kerüljük a null használatát, vagy legalábbis értelmezzük azt. Ha egy cellába „0”-t írunk, akkor annak az értéke 0. Ha nincs felvett érték, vagy nem értelmezhető, akkor jelöljük, pl.: nincs adat. A táblázatokat lehetőleg úgy méretezzük, hogy az írott szöveg oldalába beilleszthető, az írott szöveggel egy irányú legyen. Ha ez nem valósítható meg, akkor külön oldalra, fektetve helyezzük el azt. Táblázatainkat lehetőleg ágyazzuk be

9. ábra: diagrammok 11% 32% 14%

A

a szövegkörnyezetbe, így könnyen, és

B

egyértelműen tudunk rá hivatkozni,

C

és az olvasónak is átláthatóbbá válik

D

közlésünk. Ha a beágyazás nem

E

21%

A,

oldalon 4,5

A fajta

X tulajdonság (kg))

4

B fajta

3,5 3

C fajta

2,5 2 1,5

D fajta 3,17

3,08

3,11

3,17

2,98

E fajta

koncentráció (µMol/g)

el

a

magyarázathoz képest, de semmiképp ne tegyük túl messze attól (kivéve hivatkozott függelék). Ábrák

F fajta

0

B,

helyezzük

2,54

1 0,5

15,00

Az ábrák arra szolgálnak, hogy az

10,00

egyes számadatok közötti relációkat

5,00 0,00 15

30

45

60

idő (min) A

C,

megvalósítható, akkor a következő

22%

B

C

D

22

szemléltessék. Csak annyi ábrát használjunk, amennyi eredményeink ábrázolásához feltétlenül szükséges. Ne használjunk olyan ábrákat, amely mérete, vagy betűmérete miatt nem olvasható, skálázása nem helyes, megtévesztő, átláthatatlan. Ábráinknak önállóan értelmezhetőnek kell lennie, anélkül, hogy szöveget, vagy táblázatot olvasnánk hozzá. Eredményeinket ábrázolhatjuk diagrammokon, amelyből többféle áll rendelkezésre, attól függően, hogy mit akarunk szemléltetni (9. ábra). A kördiagram (9/A ábra) egy egész részeinek egymáshoz viszonyított arányát mutatja be. Kezdjük 12 óránál a legmagasabb érékkel, majd haladjunk az óra járásának megfelelően csökkenő sorrendben. Szorítkozzunk 57 adat szemléltetésére. Ha az egyes adatokat egymással akarjuk összehasonlítani, használjunk oszlopdiagramot (9/B. ábra), vagy vonaldiagramot. Ezek elkészítéséhez először is rendszerezzük adatainkat logikai sorrendben. Az adatokat vagy az oszlopokban, vagy azon kívül helyezzük el, de mindenképp következetesen. A vonaldiagram (9/C) ábra segít az egyes tulajdonságok időbeni változásának szemléltetésében. A vízszintes tengelyen tüntessük fel az időegységet. Lehetőleg ne használjunk 3-4-nél több vonalat egy diagrammon belül. Ahhoz, hogy megkülönböztessük az egyes vonalakat egymástól, alkalmazzunk különböző mintákat (háromszög, vonalazás stb.).

23

Felhasznált Irodalom: Majoros Pál: Kutatásmódszertan, avagy hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Nemzeti tankönyvkiadó Rt., Budapest 1997 Tomcsányi Pál: Általános Kutatásmódszertan Kiadó: Szt. István Egyetem, Gödöllő, 2000 Malmfors B., Gransworthy P., Grossman M.: Writing and presenting Scientific papers, Nottingham University Press, 2004 Robert A. Day: How to write and publish a scientific paper. Oryx Press, 1998 Ajánlott linkek: www.eisz.hu (regisztráció szükséges, csak megadott helyekről érhető el.) www.prezentacio.lap.hu/ www.clipart.lap.hu http://www.atk.hu/Magyar/alltak.htm (Állattenyésztés és Takarmányozás c. folyóirat)

24