Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 40/2008. (11.26.) rendelet módosításáról
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény(továbbiakban :Ötv.) 16.§ /1/ bekezdésében, a 79.§ában, a 80.§ /1/ bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi. XXXVIII. törvény 108.§ /1/,/2/ bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el 1. § Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 40/2008. (11.26.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a - forgalomképes – nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és a bérlők részére történő elidegenítéséről szóló 44/2005. (11.29.) önkormányzati rendeletben, az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (04.29.) önkormányzati rendeletben, a lakótelkek kedvezményes értékesítéséről szóló 20/2001. (05.05.) önkormányzati rendeletben, a közterületek használatáról szóló 31/2008. (10.15.) önkormányzati rendeletben, és a történelmi belváros környezetkímélő forgalmi rendjéről, valamint a fizető parkolóhelyek működtetéséről szóló 44/2008. (12.15.) önkormányzat rendeletben szabályozott eljárásokra.” 2. § Az Ör. 2. §-a (23) bekezdéssel egészül ki: „(23) Behajthatatlan követelés: Az a követelés, melyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3.§ (4) bekezdés 10. pontjának e) alpontja behajthatatlan követelésnek minősít.” 3. § Az Ör. 7. § (4) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép. „(4) Vagyontárgyak önkormányzati törzsvagyonná minősítése vagy ezen minősítés megváltoztatása esetén a) a törzsvagyoni minősítéséről és a minősítés megváltoztatásáról, az önkormányzat vagyonnyilvántartásán és az ingatlankataszteri nyilvántartásán történő átvezetésről a Közgyűlés határozattal dönt, ha e rendelet 4.§/1/ bekezdés a) és az 5.§ /1/ bekezdés a) pontokban meghatározott törzsvagyoni körbe tartozó ingatlanok, vagy ingatlanrészek törzsvagyoni jellegének a megváltoztatását és ennek megfelelően a Pécs Építési Szabályzat és Szabályozási Tervben korábban előirányzott besorolását külön jogszabályok előírásai alapján lefolytatott hatósági eljárásokban hozott határozat jogerősen megállapítja.”
1
4. § Az Ör. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A tulajdonosi jogokat a Közgyűlés, valamint e rendeletben megállapított mértékben és feltételekkel a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság továbbá a Polgármester gyakorolja. A polgármester a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát megelőzően – ha az ügy tárgyi súlya, különös bonyolultsága, vagy jelentősége a Polgármester megítélése szerint ezt indokolja - a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előzetes állásfoglalását kérheti akkor is, ha a bizottság állásfoglalásának kikérése egyébként nem kötelező. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalása a Polgármestert a döntés során nem köti.” 5. § Az Ör. 13. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az intézmény használatában lévő ingatlan, ingatlanrész egy éven túli, vagy egy évet meg nem haladó időtartamú, de egyéb tulajdonosi részjogosítvány gyakorlását biztosító, illetve határozatlan időre történő bérbe-, használatba adásához a) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege a tízmillió forintot nem haladja meg a Polgármester, b) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege az ötvenmillió forintot nem haladja meg, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, c) minden egyéb esetben a Közgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.” 6. § Az Ör. 13. §-a a következő /10/, /11/, /12/, és /13/ bekezdésekkel egészül ki: „10/ Az intézmények a rájuk bízott vagyont a Számviteli Törvény szabályai szerint saját könyveikben tartják nyilván. /11/ Önkormányzati forrásból beszerzett és az intézmények működéséhez rendelt vagyontárgyakat közvetlenül az intézmény veszi nyilvántartásba. /12/ A pályázaton elnyert támogatásból beszerzett és az intézmények működéséhez rendelt vagyontárgyak esetén a) amennyiben a pályázati kiírásban, vagy a támogatási szerződésben foglalt feltételek azt megengedik, az intézmények közvetlenül veszik ezeket nyilvántartásba, b) amennyiben a pályázati, vagy támogatási feltételek a közvetlen intézményi nyilvántartásba vételt nem teszik lehetővé, úgy a vagyontárgyat az Önkormányzat veszi nyilvántartásba és az intézmény működteti (használja). Az Önkormányzatot terhelő pályázati, vagy támogatási feltételek teljesülésével a vagyontárgyat az Önkormányzat átadja az intézmény részére aki azt ettől az időponttól a saját könyveiben tartja nyilván.
2
/13/ Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgynak az intézmény részére a /11/, /12/ bekezdések szerinti átadása a polgármester által aláírt átadásátvételi jegyzőkönyv alapján történik. 7. § Az Ör. 14. § helyébe a következő rendelkezés lép: „/1/ Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat – az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: ÁhT) alapján létrehozott intézményei kivételével – jogi személyeknek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a közfeladat ellátását átadhatja és a feladat ellátásához szükséges korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyontárgyaira a feladat ellátását átvevő javára vagyonkezelői jogot létesíthet. (Vagyonkezelők) /2/ A vagyonkezelésbe átadott vagyon a közfeladat ellátását biztosítja, ezért a vagyonkezelésbe adható vagyoni kör az átadni kívánt önkormányzati közfeladatokhoz igazodik. /3/ E rendelet 4. sz. melléklete részletesen tartalmazza az /1/ bekezdésben felsoroltak részére átadott önkormányzati közfeladatokat és ezen feladatok ellátásához szükséges korlátozottan forgalomképes és forgalomképes önkormányzati vagyontárgyakat, amelyekre nézve az Önkormányzat az Ötv. 80/A. § - 80/B. §-aiban, az ÁhT 105. §-ában és e rendelet 16. §-ában foglalt vagyonkezelői szerződéssel – az ingatlannyilvántartásba bejegyzett – vagyonkezelői jogot létesített. /4/ Vagyonkezelői jog nem létesíthető – a forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgyakon túlmenően – önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. /5/ A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek (különösen a Számviteli törvény könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget szabályozó rendelkezései) azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át. /6/ A vagyonkezelő - köteles teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, - viseli a vagyonhoz kapcsolódó terheket, - évente elszámol a vagyonkezelésében lévő vagyon után elszámolt és a bevételeiben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról, - teljesíti a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve a jogszabályokban előírt egyéb kötelezettségeket. /7/ A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes
3
állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati szabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.” 8. § Az Ör. 15. § /3/ bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép: /3/ A vagyonkezelői jog pályázat útján történő létesítése esetén a pályázati kiírásra és lebonyolításra az átadandó közfeladatot szabályozó ágazati jogszabályban meghatározott – ennek hiányában az ÁhT. 105. § /2/-/5/ bekezdései szerint, valamint az Önkormányzatnak a versenyeztetési eljárásra vonatkozó – e rendelet 3. sz. mellékletében foglalt – szabályokat kell alkalmazni.” 9. § Az Ör. 15. §-a a következő /8/ bekezdéssel egészül ki: „/8/ A szerződés azonnali felmondása esetén a vagyonkezelő köteles a kezelt vagyont az Önkormányzat birtokába adni, olymódon, hogy az szükség esetén változatlan színvonalon biztosítsa az adott közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúrát.” 10. § Az Ör. 16. § /2/ bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés p) ponttal egészül ki: „c) A vagyonkezelőnek a feladatai ellátásához, illetve a kezelésbe átadott vagyon működtetéséhez alvállalkozók és közreműködők igénybevételével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. A közreműködők és alvállalkozók igénybevételéhez az előzetes közgyűlési hozzájárulás szükségességét.” „p) A vagyonkezeléssel kapcsolatos számviteli és adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.” 11. § Az Ör. 16. § /6/ bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a 16. § a következő /7/ bekezdéssel egészül ki. „/6/ A Vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő február 15-éig a vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon változásairól az Önkormányzat Vagyonnyilvántartásával és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységének a megfelelő bizonylatokat és dokumentumokat átadni. /7/
Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt feladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles erről a polgármestert 8 napon belül értesíteni. A vagyonkezelésből történő kivonásról, a szerződés módosításáról a Közgyűlés dönt.”
4
12. § Az Ör. „a vagyonkezelésbe adott vagyon birtokba adására vonatkozó szabályok” fejezetcímmel és a következő 16/A. §-sal egészül ki: „16/A. § /1/
A vagyonkezelésbe adandó vagyon birtokba adása előtt az Önkormányzatnak rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó esedékes kifizetéseket, vagy teljesítéseket, a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat.”
/2/ A birtokba adási eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Önkormányzat vagyonnyilvántartásába és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége részére kell 15 napon belül eljuttatni.” 13. § Az Ör. „a vagyonkezelés során felmerülő tulajdonosi hozzájárulások és jóváhagyások szabályai” fejezetcímmel és a következő 16/B. §-sal egészül ki: „16/B. § /1/
A vagyonkezelőnek tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester jogosult megadni.
/2/ A tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége nem terjed ki az azonnali veszélyelhárítást szolgáltató, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indokolását a tulajdonosnak 15 napon belül jelentenie kell. /3/ A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.” 14. § Az Ör. „a kezelt vagyon nyilvántartása” fejezetcímmel és a következő 16/C. §sal egészül ki. „16/C. § /1/ Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, mely tételesen tartalmazza azok könyvszerinti nettó és bruttó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett változásokat. /2/
A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.
5
/3/ Abban az esetben, ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és a saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, a működtetésből származó bevételeit közvetlen költségeit és ráfordításait köteles elkülöníteni.” 15. § Az Ör. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan esetén a Ptk. 155. §-ában meghatározott földhasználati jog alapításáról, valamint az önkormányzati ingatlanra – kivéve a közterületet, illetve a Pécsi Építési Szabályzat (továbbiakban: PÉSZ) szerint közlekedési célra fenntartott területet – építés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt.” 16. § Az Ör. 18. § (4) bekezdése j) ponttal egészül ki: „j) a kisajátítási eljárás kezdeményezéséről és nyilatkozik a kártalanításra vonatkozó pénzügyi fedezetnek és lakásnak a rendelkezésre állásáról a Közgyűlés döntése alapján. 17. § Az Ör. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „19. § /1/
Az Önkormányzat a forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárggyal támogathat: -
egyházakat, alapítványokat, társadalmi és civil szervezeteket, gazdasági társaságokat és közhasznú szervezeteket, más önkormányzatokat, önkormányzati társulásokat, költségvetési szerveket települési kisebbségi önkormányzatokat.
/2/
A támogatás formái: a) forgalomképes vagyontárgyak ingyenes vagy kedvezményes tulajdonba adása, b) ingyenes vagy kedvezményes használatba adás, c) közérdekű kötelezettség vállalás, d) alapítvány javára rendelés vagy hozzájárulás, e) pénzeszköz átadás, f) valamely őt megillető bevételről az Önkormányzat teljesen vagy részleges lemondása.
/3/
A /2/ bekezdésben meghatározott támogatások nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha az új tulajdonos, vagy használó a támogatásból esetlegesen adódó, az Önkormányzatot terhelő ÁFA összegét tartozás átvállalás jogcímén megfizeti.
6
/4/
Az Önkormányzat a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti támogatást kizárólag forgalomképes vagyontárgyakkal nyújthatja akkor, ha a támogatással a vagyontárgy tulajdonjogának átruházására is sor kerül. Egyéb esetekben a támogatás nyújtása korlátozottan forgalomképes vagyontárggyal is megvalósítható.
/5/
A támogatás odaítéléséről a Közgyűlés dönt.
/6/
A Közgyűlés az /1/ bekezdésben felsoroltakat a /2/ – /4/ bekezdés szerinti módon abban az esetben támogathatja, ha a támogatott legalább húsz új munkahelyet létesít, vagy önkormányzati feladat ellátását veszi át, vagy a város érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és sporttevékenységet folytat, vagy közbiztonsági vagy védelmi feladatot lát el, vagy városfejlesztési feladatot végez, vagy kisebbségi önkormányzatok céljait valósítja meg, vagy környezet és természet védelmére irányuló beruházást végez.
/7/
Az /1/ - /6/ bekezdések alapján vállalkozások részére csekély összegű támogatás nyújtható, amelyre vonatkozó rendelkezéseket az EK Szerződés 87., 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásról szóló 69/2001. EK Bizottsági rendeletben foglalt szabályok szerint kell alkalmazni.”
18. § Az Ör. 19/A. § /4/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „/4/ A követelésről való lemondásáról: a) ötszázezer forintot meg nem haladó értékű követelés esetében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Polgármester, b) ötmillió forintot meg nem haladó követelés esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, c) ötmillió forintot meghaladó követelés esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés (továbbiakban együtt: jogosult) dönt.” 19. § Az Ör. 19/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A behajthatatlannak minősülő követelések törléséről (leírásáról) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt. A behajthatatlanság tényét és mértékét hitelt érdemlően igazolni kell.” 20. § Az Ör. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Bármely vagyontárgy – kivéve a 24. § /1/ bekezdésben foglaltakat – tulajdonjoga ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról tízmillió forint értékhatárig a Polgármester, ötvenmillió forint értékhatárig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, ötvenmillió fölötti érték esetén a Közgyűlés dönt.”
7
21. § Az Ör. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 12. § (1) bekezdésében megjelölt vagyonhasznosító részére történik, egymillió forint értékhatárig a vagyonhasznosító vezetője dönt, ezt meghaladó érték esetén tízmillió forint értékhatárig a Polgármester, ötvenmillió forint értékhatárig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, ötvenmillió forint feletti érték esetén a Közgyűlés dönt, melyek döntésüket megelőzően kikérik a vagyonhasznosító vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a szerv képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.” 22. § Az Ör. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére ötvenmillió forintot meg nem haladó perértékig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előzetes egyetértését tartalmazó határozata alapján a Polgármester jogosult.” 23. § Az Ör. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítendő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele, az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy forgalomképtelenné minősítése, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen vagyontárgy korlátozottan forgalomképessé illetve forgalomképessé minősítése. A Közgyűlés ezen hatáskörét a 7. § /4/ bekezdésében meghatározott szabály szerint gyakorolja.” 24. § Az Ör. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak bérbeadása, vagy egyéb módon történő hasznosítására irányuló szerződések megkötésekor: a) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege a ötmillió forintot nem haladja meg, a Polgármester, b) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege az ötvenmillió forintot nem haladja meg, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, c) minden egyéb esetben a Közgyűlés dönt.” 25. § Az Ör. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik a korlátozottan forgalomképessé minősítendő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele, az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy korlátozottan forgalomképessé minősítése, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképtelenné,
8
illetve forgalomképessé történő minősítése A Közgyűlés ezen hatáskörét az 7 § /4/ bekezdésében meghatározott szabály szerint gyakorolja.” 26. § Az Ör. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak bérbeadására, egyéb módon történő hasznosítására irányuló szerződések megkötésekor: a) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti összege a ötmillió forintot nem haladja meg – a 13. § bekezdésében foglalt kivétellel - a Polgármester, b) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti összege az ötvenmillió forintot nem haladja meg, a Pénzügyi Gazdasági Bizottság, c) minden egyéb esetben a Közgyűlés dönt.”
díj /6/ díj és
27. § Az Ör. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingóvagyon és vagyoni értékű jog elidegenítéséről, egyéb módon történő hasznosításáról, megterheléséről, ötmillió forint értékhatárig a Polgármester, ötvenmillió forint értékhatárig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, ötvenmillió forintot meghaladó érték felett a Közgyűlés dönt. Bérbe adás esetén a fenti összegeken az éves bérleti díj értendő.” 28. § Az Ör. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban lévő önkormányzati tulajdonrész 25 %-nál nagyobb (vagy 25 % + 1 szavazati jog esetén), a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben a meghozandó döntést megelőzően, vagy - különösen indokolt esetben - utólagos jóváhagyással az Önkormányzat Közgyűlése dönt: a) Korlátolt felelősségű társaság, közhasznú társaság esetében: 1. pótbefizetés elrendeléséről és visszafizetéséről, a törzstőke felemeléséről és leszállításáról, 2. osztalékelőleg fizetéséről , 3. üzletrész felosztásához való hozzájárulásról és az üzletrész bevonásának elrendeléséről, 4. a tag kizárásáról, 5. a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásáról, 6. az ügyvezető, cégvezető megválasztásáról, visszahívásáról, és megválasztásakor díjazásának megállapításáról, 7. az Önkormányzat által jelölt felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról, visszahívásáról, megválasztásakor a felügyelő bizottsági tagok díjazásának megállapításáról, 8. a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról, megválasztásakor díjazásának megállapításáról,
9
9. olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 685. § b) pont) köt, kivéve ha az utóbbi szerződés megkötése a társaság szokásos tevékenységéhez tartozik, 10. az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítéséről, 11. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározásáról, 12. döntés más gazdasági társaság alapításáról, illetve működő társaságba tagként való belépésről, 13. a társasági szerződés (alapító okirat) megállapításáról, 14. üzletrész elővásárlási jogáról történő lemondásról, 15. elismert vállalatcsoportban való részvételről, 16. a társasági vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hitel illetve kölcsön felvételéről, hitel illetve kölcsön meghosszabbításáról, azon értékhatár felett, melyről a döntést a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalja. b) Részvénytársaság esetében: 1. az alapszabály (alapító okirat) megállapításáról 2. a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról, 3. a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról, 4. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 37. §-ában foglalt kivétellel az Önkormányzat által jelölt igazgatósági tagok, felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról, visszahívásáról, megválasztáskor az igazgatóság, továbbá a felügyelő bizottság díjazásának megállapításáról, 5. a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról, megválasztásakor díjazásának megállapításáról, 6. osztalékelőleg fizetéséről, 7. a részvények típusának átalakításáról, 8. a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról, 9. az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásáról, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakításáról, 10. átváltoztatható, vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról, 11. saját részvény megszerzéséről, továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról, 12. az alaptőke felemeléséről és leszállításáról, 13. más gazdasági társaság alapításáról, illetve működő társaságba tagként való belépésről, 14. amennyiben az alapszabály (alapító okirat) úgy rendelkezik a vezérigazgató, cégvezető megválasztásáról, visszahívásáról és megválasztáskor díjazásának megállapításáról,
10
15. jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásáról, 16. elismert vállalatcsoportban való részvételről, 17. a társasági vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hitel illetve kölcsön felvételéről, hitel illetve kölcsön meghosszabbításáról, azon értékhatár felett, melyről a döntést az alapszabály, (alapító okirat) a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalja. c) Az a) és b) pontban megjelölt döntéseket érintő olyan esetekben amikor ezt jogszabály előírja, a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) módosításáról.” 29. § Az Ör. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. „(6) A Polgármester az (5) bekezdésben meghatározott döntés előtt az alábbi ügyekben köteles kikérni a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalását: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásakor – ide értve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is -, b) az ügyvezető igazgató, az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló díjazásának megállapításakor, c) az ügyvezetők prémiumfeladatainak és sikerdíj feltételeinek jóváhagyásakor, a prémiumfeladat és sikerdíj feltételei teljesítésének elfogadásakor, a prémium előleg kifizetésének jóváhagyásakor, d) a társaság stratégiai tervének elfogadásakor, e) a gazdasági társaság éves üzleti (gazdasági) tervének elfogadásakor, f) korlátolt felelősségű társaság, közhasznú társaság esetén az ügyvezető megbízási szerződésének, illetőleg munkaszerződésének elfogadásakor, g) részvénytársaságnál - amennyiben a vezérigazgató megválasztása az Önkormányzat Közgyűlésének hatáskörébe tartozik - a vezérigazgató munkaszerződésének elfogadásakor, h) egyéb vezető állású munkavállalók tekintetében a társaság legfőbb szervének hatáskörébe adott döntések esetében, i) a felügyelő bizottság ügyrendjének elfogadása esetében.” 30. §
Az Ör-nek a „versenyeztetési eljárás szabályai” című 3. sz. mellékletének „A pályázati eljárás” című I. fejezetének a helyébe a következő rendelkezések lépnek: 1.
E fejezet 7. pontjában foglaltakat kivéve kizárólag pályáztatás útján hasznosítható a rendelet 8. § (2) bekezdésében meghatározott stratégiai vagyontárgy. Pályáztatási eljárás útján kell hasznosítani továbbá azokat a vagyontárgyakat is, amelyek hasznosítására a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés pályáztatás lefolytatását írja elő.
2.
Figyelembe véve a pályáztatással elérni kívánt célt, a Közgyűlés esetenként határozatban állapítja meg az eljárás szabályait. A pályáztatást elrendelő közgyűlési határozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) az ajánlattételi felhívás tárgya, jellemzői,
3.
11
b) c) d) e)
a pályáztatás jellege (nyílt vagy meghívásos), az ajánlattételi határidő, a beérkező ajánlatok elbírálásának főbb szempontjai, módja és határideje, a pályáztatást lezáró döntésre jogosult megjelölése.
4.
A nyilvános pályázati felhívást közzé kell tenni a Kiíró döntésében foglaltak szerint: a) az Önkormányzat honlapján (www.pecs.hu) b) a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Osztály helyiségeiben (Pécs, Kossuth tér 1-3.) c) a Pécsi Hírek hetilapban. d) A Kiíró döntésétől függően az a)-c) pontokon felül más helyen és módon.
5.
A pályázatot úgy kell közzétenni, hogy a megjelenése és a pályázat benyújtásának a határideje között legalább 15 napnak kell eltelnie. A hirdetmények közzétételének a költsége nem haladhatja meg a vagyontárgy forgalmi értékének 0,5 %-át. Ettől a Kiíró eseti döntéssel eltérhet úgy, hogy a közzététel költsége nem haladhatja meg a vagyontárgy forgalmi értékének 1 %-át. Amennyiben a nyílt pályáztatás eredménytelenül zárul, a megismételt eljárásban meghirdetett ár a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalásának figyelembevételével legfeljebb 25%-kal lehet alacsonyabb az előző eljárásban megjelölt forgalmi értéknél.
6.
7.
Amennyiben a megismételt nyílt pályáztatás is eredménytelenül zárul, a Közgyűlés úgy dönthet hogy a hasznosítás árverés útján is történhet. Ebben az esetben a meghirdetett kikiáltási ár – a Közgyűlés döntésétől függően -legfeljebb 50 %-kal lehet alacsonyabb az eredeti forgalmi értéknél.
31. § Az Ör-nek a „versenyeztetési eljárás szabályai” című 3. sz. mellékletének II. fejezetet „az ingatlan vagyontárgy árverési szabályai” alcímének 1. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek. „1./ A Főosztály az árverési értékesítésre kijelölt ingatlanokról hirdetményt tesz közzé: a) az Önkormányzat honlapján: - forgalmi értéktől függetlenül, valamennyi árverésre kiírt ingatlanról, a kiírástól az árverés időpontjáig, - A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság döntése szerinti ingatlanokról, a forgalmi értékre tekintet nélkül (csomagban), az érdeklődéstől függően később kiírandó konkrét árverési időpontokban történő értékesítés lehetőségével, folyamatosan. b) A Pécsi Hírek címmel megjelenő hetilapban: - 100 millió Ft kikiáltási értéket meg nem haladó ingatlanokat az árverés kiírásától számítva legalább 1 alkalommal,
12
-
100 millió Ft kikiáltási értéket meghaladó ingatlanok esetén az árverésre történt kiírás és az árverés közötti időtartam alatt megjelenő legalább 2 lapszámban, - A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság döntése alapján (csomagban szereplő) ingatlanokról, forgalmi értéktől függetlenül, a döntése szerint számított hosszabb időtartamra, a konkrét árverések lehetőségének – érdeklődéstől függően – egy későbbi időpontban történő biztosítása mellett, az időtartam alatt – amennyiben az f.) pontban meghatározott költségkeret ezt lehetővé teszi - legalább 2 lapszámban. c) Az Új Dunántúli Naplóban A 100 millió Ft forgalmi értéket meghaladó ingatlan esetében a kiírás és az árverés közötti időtartam alatt egy alkalommal. d) Országos Napilapban Az 1 milliárd Ft. forgalmi értéket meghaladó ingatlan esetében a kiírás és az árverés közötti időtartam alatt egy alkalommal. e.) A Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Főosztály helyiségében Az a)-d) pontokban felsorolt hirdetményeket – az azokban meghatározott szabályok szerint – közzé kell tenni értékhatártól függetlenül. f) Az árverési hirdetményt úgy kell közzétenni, hogy a megjelenés, valamint az árverés időpontja között legalább 15 napnak el kell telnie. Az árverési hirdetmények közzétételének költsége nem haladhatja meg a vagyontárgy becsült értékének 0,5 %-át, Ezen feltételektől az árverés kiírója eseti döntéssel eltérhet, azonban a hirdetmény közzétételének költsége ebben az esetben sem haladhatja meg a vagyontárgy becsült értékének az 1 %-át, illetve a kiírás és az árverés közötti rövidebb határidő sem veszélyeztetheti az árverési értékesítés eredményességét. g) A hirdetmények legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: - az ingatlan címe, helyrajzi száma, nagysága, jellemzői, - az ingatlan kikiáltási árat - az ingatlan megtekintésének lehetőségei, - az árverésen való részvétel feltételei,” 32. § Hatályát veszti az Ör. 11. § /4/ és 19/A. § /8/, /9/ bekezdése. 33. § E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszíti.
Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester
Dr. Lovász István s.k. jegyző
Záradék: Megalkotta a Közgyűlés a 2011. május 26. -i ülésén Kihirdetve: 2011. május 31. napján.
13
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-ában foglaltak szerint eljárva az önkormányzati rendelet ezen tervezetben szereplő módosítását az alábbiak szerint indokolom. Általános indokolás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 40/2008. (11. 26.) rendeletét módosító 20/2011. (V.31.) önkormányzati rendeletéhez. A 2011. évtől az önkormányzati közfeladatok ellátásában bekövetkezett szervezeti változások és a feladatellátás módosulása indokolttá teszi a tulajdonosi jogok gyakorlását szabályozó önkormányzati rendelet egy nagyobb terjedelmű módosítását és kiegészítését. Ez a módosítás és kiegészítés elsősorban a testületek hatékonyabb működését, az ügyek gyors és szakszerű intézését segíti elő azzal, hogy csak a fontos, nagyobb horderejű vagyoni kérdéseket tartja továbbra is a Közgyűlés hatáskörébe, a kisebb jelentőségű (értékű, hatású) operativitást és a speciálisabb szakértelmet igénylő ügyeket a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságra, illetve az adott szervezeti egységek vezetőire (testületeire) több ügyet (ügycsoportot) pedig – a törvényben meghatározott feladat és hatáskörein túl – a polgármesterre ruház át hatáskörökrt az új szabályozás. A módosítás másik nagy területét a rendelet alkalmazása során felmerült szabályozási anomáliák kiküszöbölése, az elégtelen szabályozás kibővítése és egyértelműsítése, valamint a szabályozás belső egységének a megteremtése és a külső „magasabb” jogszabályokkal történő harmonizálása teszi ki. Reményeink szerint mindez a módosítás és kiegészítés növeli az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának az átláthatóságát, vagyongazdálkodás hatékonyságát és a költségek csökkenéséhez vezet. Részletes indokolás 1. §-hoz Helyi rendeletek korábbi hatályon kívül helyezése, illetve új rendeletek megalkotása indokolja a rendelet tárgyi hatályának a változtatását, pontosítását. 2. §-hoz A rendeletnek az értelmező rendelkezéseit egészíti ki ez a paragrafus, egy /23/ bekezdéssel, amely a behajthatatlan követelés definícióját tartalmazza, tekintettel arra, hogy a rendelet jelenleg is szabályozza a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárásokat és szabályokat, ezért a definíció meghatározására feltétlenül szükség van. Mivel ezt a definíciót erre vonatkozó - az önkormányzati rendeletnél hierarchikus elhelyezkedését tekintve magasabb rendű jogszabály már szabályozza, ezért ennek a pontos meghivatkozása kerül a rendeletbe.
14
3. §-hoz Az itt található módosítás a jogalkalmazás során felmerült konkrét problémák (ingatlan-nyilvántartás bejegyzés) miatti apró korrekciót tartalmaz, egyértelművé téve ezzel az adott önkormányzati vagyontárgy törzsvagyoni minősítéséről, egy átminősítéséről szóló szabályokat. 4. §-hoz Ebben a paragrafusban szereplő módosítás a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogköröket gyakorlók körét bővíti úgy, hogy az eddigi közgyűlési és polgármesteri jogkörök mellé – a rendeletben megállapítottak szerint – a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság is bekerül. Ezzel a Közgyűlés úgy mentesül a kevésbé jelentős ügyek tárgyalásától, hogy a képviseleti kontról a Bizottság összetétele miatt továbbra is fennmarad, valamint érvényesülhet az ezekben az ügyekben szükséges nagyobb szakértelem is. A szabályozás a polgármester döntési feladatait segíti akkor, amikor lehetővé teszi, hogy a hatáskörébe tartozó egyes, bonyolultabb, vagy nagyobb hatású ügyekben a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményét kérje. 5. §-6.§-hoz Az Önkormányzatnál végzett korábbi vizsgálatok és az átvilágítás is felhívta a figyelmet az intézményi vagyongazdálkodás szabályainak hiányosságaira. Itt az intézményi használatú ingatlanvagyon részjogosítványai gyakorlásának átengedésére (jellemzően bérbeadás) vonatkozó szabályoknak értéktől függő és a hozzárendelt döntéshozó fórum meghatározása történik, mely kiegészíti az intézményvezetőknek a korábban is megvolt és a változatlan 1 millió Ft-ot meg nem haladó érték esetére szóló döntési jogkörét. Hiányt pótolnak az intézményi vagyon nyilvántartására vonatkozó szabályok kibővítés egységesítése a 6. §-ban. 7. § - 14. §-hoz Ezen paragrafusok tartalmazzák a vagyonrendeletben szereplő vagyonkezelői jog jogintézményére vonatkozó szabályok kiegészítését, amely egyben a legnagyobb lélegzetű módosítása és kiegészítése a rendeletnek. Az új szabályozás összehangolja a vagyonkezelői jogot az adott önkormányzati közfeladat ellátásával és az ehhez szükséges vagyoni körrel. Egyértelműsíti a vagyonkezelői jog pályázati szabályait és összhangba hozza ezeket az általános önkormányzati pályáztatási szabályokkal. Kiegészítő szabályokat ír elő a vagyonkezelői szerződések tartalmához (felmondás esetére vonatkozó szabályok, számviteli és adatszolgáltatási szabályok, jelentéstételi kötelezettségek, alvállalkozókkal kapcsolatos szabályok). A 12. §, 13. § és a 14. §-ok új fejezetcímeket építenek a rendeletbe. Ezek a szabályok ilyen konkrét formában nincsenek meg a jogintézményt szabályozó „magasabb” jogszabályokban. Ezen részletszabályok szükségességét a gyakorlati élet vetette fel és neki kell azt a későbbiekben igazolni.
15
15. § - 16. §-hoz Ezek a §.-ok a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság számára leadott hatáskörökről rendelkeznek tekintettel arra, hogy az itt szabályozott sem a vagyoni jelleg, sem az ügyek jelentősége nem kíván közgyűlési döntést, azonban a földhasználat és ráépítés jogi jellege viszont olyan, hogy bizonyos testületi kontrollt szükséges ezekben az esetekben fenntartani. A kisajátítási eljárás esetében pedig az operativitás feltétlen érvényesülése indokolja a polgármesteri hatáskört, hiszen maga a hatósági eljárás szigorúan határidőkhöz kötötten folyik. 17. §-hoz Az új jogszabály szerkesztési elvek miatt a §-t újra kellett szabályozni, mivel a bővítés a bekezdések sorrendjét megváltoztatta. Így az új /3/ bekezdés kimondja, hogy az ingyenes, vagy kedvezményes önkormányzati vagyoni juttatásnak. – amely bizonyos esetekben támogatásnak minősül – feltétele, hogy az ilyen jogügylettel az önkormányzatnál felmerülő adókötelezettséget a támogatott átvállalja. Az itt szabályozott juttatásoknak a már említett támogatási jellege miatt utalni kellett a /7/ bekezdésben az idevonatkozó Európai Uniós és magyar jogszabályokra. 18. § - 22. §-hoz Ezen §-ok a különféle konkrét vagyoni ügyekben történő döntések értékhatárának emelkedéséről van szó, továbbá a vagyoni ügyekben döntési jogkörrel újonnan felruházott Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jön be, aki mentesíti a Közgyűlést, egyben segíti a polgármester döntéseit, biztosítva ezzel a szakszerűséget, valamint a képviselői kontrollt ezen ügyekben is. Valamennyi itt szabályozott ügy szerepel a jelenlegi rendeleti szabályok között. Az újdonságot a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság döntési jogkörének beillesztése és az értékhatárok egyidejű megemelése jelenti. 23. §-hoz Az egységes jogértelmezés miatt ennek a paragrafusnak a szövegezését át kellett fogalmazni úgy, hogy a vagyontárgyak minősítésének és átminősítésének valamennyi lehetséges változatát felsorolja az /1/ bekezdés. Ugyanezen okok miatt hasonló módosítás történik e rendelet 25. §-ában is a korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés eseteire. 24. §, 26. § és 27. §-hoz Ezen §-okban meghatározott módosítások a törzsvagyoni körbe tartozó döntési jogköröket tágítják a hasznosítási ellenértékek és a hasznosítási időtartam emelésével. Ezen túlmenően döntési jogkört kap – a jelenleg ezen ügyekben döntési jogkörökkel rendelkező Közgyűlés és a polgármester mellett – a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság is.
16
28. § - 29. §-hoz A napi jogalkalmazás körében merült fel az igény, hogy – amennyire a jogszabályok ezt megengedik – növelni kell ezekben az ügyekben az operativitást és a kisebb jelentőségű, a gyakorta előforduló és a szigorú cégjogi határidőkhöz kötött jogkörök gyakorlására a Közgyűlés helyett a polgármester legyen jogosult. Ezért mindkét társasági forma (Kft., Rt.) esetében, csak az alapító okirat (társasági szerződés) megállapítása, illetve ezek módosítása közül csak a jogszabályok által kötelezően előírt esetek tartoznának a Közgyűlés döntési jogkörei közé. A rendkívül sokféle egyéb alapító okiratot érintő módosításoknál a polgármesternek lenne döntési kompetenciája. A jelentősége miatt és az átlátható gazdálkodás követelményének eleget téve bekerül a Közgyűlés társaságokkal kapcsolatos döntései közé a társasági vagyon megterhelésének, hitel- és kölcsönfelvételének, meghosszabbításának szabályozása is. Ez utóbbi ügyeknek a közgyűlési hatáskörbe utalása miatt vált szükségessé a 27. § /6/ bekezdésének a módosítása, mivel a hitelfelvételről és a vagyon megterheléséről szóló döntések kikerültek azon polgármesteri hatásköröket tartalmazó felsorolásból, amelyek esetében a döntés előtt ki kell kérni a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményét. Egyébként a Vagyonrendelet 27. § /5/ bekezdése úgy rendelkezik, hogy minden olyan önkormányzati gazdasági társasággal kapcsolatos ügyben, amelyeket a 27. § /3/ bekezdés nem utal a Közgyűlés döntési kompetenciájába, a polgármester jogosult eljárni. 30. § - 31. §-hoz Ezen paragrafusokban a Vagyonrendeletnek a versenyeztetési eljárásra vonatkozó 3. számú mellékletének a szabályai módosulnak. A módosítás mind a pályáztatási eljárás, mind az árverezési eljárás szabályain változtat. A pályázati szabályokat két bekezdéssel [/4/, /5/] egészíti ki a tervezet. Meghatározza a pályázati felhívás közzétételének a helyeit, továbbá az erre vonatkozó hirdetmény közzétételének minimális idejét és maximális költségkeretét. Jelentősen módosulnak a hirdetmény közzétételének helyére vonatkozó szabályok, amelyek behatárolják a pályázat kiírásának erre irányuló döntését A szabályozás célja a vagyonhasznosítás költséghatékonyságának növelése. A 31. §-ban az ingatlan vagyontárgy árverési szabályainak a hirdetmények közzétételére vonatkozó 1. pontja teljesen átalakul. Az új szabályok nagyobb terjedelemben szabályozzák az árverési hirdetmények közzétételének a helyeit, módjait és az erre fordítható pénzügyi keret nagyságát, a hirdetmények minimális tartalmát. A szabályozásban új elem az ú.n. csomagban történő hirdetés, a hirdetés megjelenési helye szerinti ingatlanértékek megnövelése és a költséghatékonyság jegyében a költséges megjelenések számának minimalizálása.
17
32. §-hoz Az ebben a §-ban szereplő hatályon kívül helyezéseknek részben jogszabályszerkesztési oka van, részben pedig a „magasabb” jogszabályoknak történő megfelelés, ezáltal a jogalkalmazás segítése. A jelenlegi 11. § /4/ bekezdés szabályai – némileg módosítva – a vagyonkezelői jog jogintézményről rendelkező 14. § - 17. §-ba épülnek be. A behajthatatlan követelések új, jogszabály által meghatározott definíciója beépült az értelmező rendelkezések közé, ezért a jelenlegi /8/, /9/ bekezdésekben foglaltakra többé már nincsen szükség.
18
