227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
4. MUNKACSOMAG
A MOBIL TANULÁS SZEREPE AZ EURÓPAI OKTATÁSBAN
Desmond Keegan, Gabor Kismihok, Nevena Mileva, Torstein Rekkedal
1
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
A MOBIL TANULÁS SZEREPE AZ EURÓPAI OKTATÁSBAN BEVEZETÉS A jelen dokumentum a mobil tanulás fővonalú európai oktatás-képzésben történő bevezetésének programját tartalmazza. Célközönségét az európai oktatás-képzés érdekeltjei és döntéshozói, többek között az európai bizottsági tagok, a 28 európai oktatási minisztérium (az EU tagjai és Norvégia) képviselői, az elektronikus oktatás érdekeltjei, illetve az európai középiskolák, főiskolák és egyetemek döntéshozói alkotják. A dokumentum öt részből áll: • • • •
A mobil tanulás szerepe az európai oktatásban A mobil tanulás szerepe az európai oktatásban – Példa A mobil tanulás szerepe az európai távoktatásban Teljesítmény-központú megközelítés alkalmazása a mobil tanulásban
A mobil tanulás szerepe az európai oktatásban három részből áll. E részek: • A mobil tanulás alapvető értelme, • Mobil tanulási program az európai oktatásban • A mobil tanulás eredményei máig. A mobil tanulás alapvető értelme című rész az európai oktatás érdekeltjeit és döntéshozóit hivatott meggyőzni a mobil tanulás programjaikba való beépítésének értékéről és fontosságáról. Az indoklás statisztikai érveket, távoktatási kutatást, hallgatói megkérdezéseket, valamint pénzügyi és technológiai érveket hoz annak kiemelésére, hogy a vezeték nélküli technológiák gyorsan fejlődő területén az oktatást sem szabad elhanyagolni. A mobil tanulás európai oktatási programja című rész négylépcsős megközelítést ad a mobil tanulás középiskolákban, főiskolákban és egyetemeken való bevezetésére. A négy lépcső: • Mobil eszközök alkalmazása az oktatási adminisztrációban, • Mobil tanulás használata a tanulmányok segítésére; mobil tanulás alkalmazása a tanulmányi modulokban, • Mobil tanulás használata a hely- és • kontextus-érzékeny oktatásban és képzésben. A mobil tanulás mai eredményei című rész bemutatjáa a területen tapasztalható pezsgést mind 28 európai országban (a 27 EU-tagállamban és Norvégiában), mind a világ egyéb országaiban. A mobil tanulás szerepe az európai oktatásban – Példa című részben valós példán látható a mobil tanulás fővonali oktatási és képzési rendszerbe történő
2
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M integrálása. A példa a budapesti Corvinus Egyetemről származik. A fejezet tárgyalja az egyetemen alkalmazott stratégiákat, tananyag-felépítést, pedagógiát és mobil tanulmány-irányító rendszert (CooSpace). A mobil tanulás szerepe az európai távoktatásban című rész a mobil tanulás helyét négy európai távoktatási rendszerben mutatja be: az Egyesült Királyság Szabadegyetemén, a németországi Haben FernUniversität távegyetemén, a norvégiai Bekkestua NKI intézményében, valamint a hollandiai Dirksen Opleidigen intézményben. A Teljesítmény-központú megközelítés alkalmazása a mobil tanulásban című részben a bulgáriai Plovdiv egyetemén végzett pedagógiai és technológiai kutatás eredményeit tartalmazza, ahol az egyetem tanulmány-irányító rendszere, a Dipsiel átdolgozásra került a mobil tanulás támogatására.
3
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
1. RÉSZ A MOBIL TANULÁS SZEREPE AZ EURÓPAI OKTATÁSBAN 1.
INDOKOLTSÁG
Statisztikák A technika történetében a civil polgároknak még sosem volt ennyire elérhető valamilyen technológia, mint ma a mobiltelefónia. A statisztikai adatok lenyűgözőek. 2005-ben az Ericsson bejelentette, hogy a mobileszközök száma világszerte először érte el a kétmilliárdos számot. Az Ericsson jóslata szerint e szám már 2010-re eléri a 3 milliárdot. 2007 májusban a szám 2,5 milliárdra nőtt. 2008. február 1-jén Carl-Henric Svanberg, az Ericsson vezérigazgatója bejelentette, hogy immár 3.300.000.000 mobilelőfizetést regisztráltak a Földön, és havonta 50 millióan veszik meg első mobiltelefonjukat. Ez a 3,3 milliárdos szám messze meghalad minden korábbi becslést. Összehasonlításul: a Föld lakossága 6,5 milliárd. A mai polgárok mobiltelefóniától való függését a London School of Economics 2007-es, a Carphone Warehouse brit cég felkérésére végzett tanulmánya elemzi. A tanulmány fő eredményei igen meglepők: • • • • •
•
Minden harmadik ember egymillió fontért sem hagyna fel a mobiltelefon használatával. Az egymillió fontos ajánlatot visszautasítók között a nők előfordulása gyakoribb. Az emberek 76%-a szerint ma már a mobiltelefon társadalmi szükséglet. Az emberek 85%-a szerint a mobiltelefon birtoklása létfontosságú az életminőség megőrzése szempontjából. Minden ötödik 16-24 éves fiatal szerint a mobiltelefon birtoklása javítja az életminőséget. Az etnográfiás felmérésben részt vett fiatal felnőttek legtöbbje szerint a mobiltelefon nemcsak segédeszköz, hanem kritikus társadalmi összekötő láncszem is ahhoz, hogy csapatba tartozónak érezhessék magukat. A 16-24 éves fiatal inkább az alkoholt, a csokoládét, a szexet, a teát vagy a kávét adná fel, mint hogy mobiltelefonja nélkül éljen egy hónapig.
(http://www.lse.ac.uk/collections/pressAndInformationOffice/newsAndEvents/a rchives/2007/CarphoneWarehouse.htm)
4
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M Távoktatási háttér A távoktatás kutatásának egyik eredménye szerint „nem az inherens pedagógiai lehetőségekkel rendelkező technológiák a sikeresek a távoktatásban, hanem azok a technológiák, melyek a polgárok számára széleskörűen elérhetők”. Ezt az eredményt kiválóan példázza a 12”-es lézerlemezek 1990-es évekbeli feltalálása. A lemezekben kitűnő pedagógiai potenciál rejlett. Számos rájuk épülő tanfolyamot, elsősorban nyelvtanfolyamokat állítottak össze. A siker azonban elmaradt, mert a lemezek nem voltak eléggé elérhetők a polgárok számára. Ha a fenti eredményt igaznak vesszük, akkor – a statisztikák ismeretében – még soha nem állt rendelkezésre a mobiltelefóniánál megfelelőbb távoktatási technológia. A gazdag országoktól a szegényekig, a fejlett gazdaságoktól a fejletlenekig: a mobiltelefon mindenütt nagyra értékelt birtoktárgynak számít. A világon a legtöbb mobiltelefon Kínában van. Pénzügyi megfontolások Ismert tény, hogy az Európai Unió mind a 27 oktatási minisztériuma évente eurómilliókat költ az oktatási technológia biztosítására, a középiskolák, főiskolák és egyetemek számára. A történelemben először áll rendelkezésre olyan tanulási technológia, amely egy fillérjébe se kerül az oktatási minisztériumoknak, hiszen a diákok máris birtokolják az alkalmazandó technológiát. Műszaki fejlesztések A vezeték nélküli technológiák területén a fejlődés robbanásszerű. A legtöbb fejlesztés tovább segíti a mobil tanulás bevezethetőségét, illetve az ehhez kifejleszthető tananyag összetettségének is egyre kevésbé szab határt. A 3G telefónia, a 2G-től eltérően, lehetővé teszi, hogy az előfizetők egyidejűleg több szolgáltatást is igénybe vehessenek. A 2G telefonon internetezőnek például a bejövő hanghívás felvételéhez meg kellett szakítania az internet-kapcsolatot, majd a beszélgetés végeztével újra fel kellett építenie azt. A 3G esetében ez nincs így, mivel ott a beszélgetés, az Internet és az e-mail egyszerre futhat egyazon készüléken, úgy, hogy az egyik szolgáltatás nem zavarja a másikat. Az eddig is meglevő szolgáltatások ilyen rugalmassága mellett a WCDMA segítségével, a magasabb (elméletileg akár 2 Mbps) adatátviteli sebességnek köszönhetően, több új szolgáltatás is nyújtható.
5
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
A High Speed Packet Access (HSPA) technológia megkönnyítette a mobil szélessávú internetelérés bevezetését. Az elmúlt időben éppen ez volt a 3G piac legfontosabb hajtóereje. A nagyobb sebesség és a kisebb késleltetés miatt jelentősen javulhat a szolgáltatások, így a webböngészés, az adatátvitel, az audio/video műsorátvitel minősége, illetve az előfizetők akkor és ott érik el az internetet, ahol csak kívánják. Mindez jelentősen megkönnyítette a mobil tanulást, és hozzájárult a mobil eszközökön elérhető tananyag gazdagságának és összetettségének javulásához. A következő lépés a 4G. A jövőben az olcsó, nagy sebességű adatátvitel előremozdítja a negyedik generációt (4G), ahogy megjelenik a rövid távú kommunikáció. A szolgáltatás és az alkalmazások lefedettsége, a nagyfokú testreszabhatóság, valamint a különböző felhasználói készülékek közötti szinkronizáció további hajtóerőt jelent majd. A 3G-ről 4G-re történő előrelépés előremozdítója a nagyobb sávszélességnek köszönhetően jobb minőséget (kép és hang) kínáló szolgáltatások, a nagy mennyiségű információ hozzárendelésének nagyobb kifinomultsága, valamint a javuló testreszabhatóság lesz. Mindezzel a mobil tanulás csaknem azonos szolgáltatást képes majd nyújtani, mint ma az internetes tanulás, úgy, hogy a tanulónak nem kell magánál tartania asztali vagy hordozható számítógépét (Nix 2008)
The mobile handset evolution Embracing and embedding feature after feature
Credit cards Tickets, Keys
”Always with you”
Pocket TV Video camera Game console GPS, Navigation Digital camera Music player Memory stick Portable radio Security, Alarm Calendar, Calculator Fixed phone, PDA
In January 2007 there were an estimated 2.7 billion mobile handsets in use around the world, of which 1 billion were sold during 2006. This is more than three times the number of PCs, and roughly double the number of fixed landlines in use. And most of these handsets have the processing power of yesteryear’s PCs.” - Berg Insight (June 2007)
6
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M A teljesen IP-alapú világ felé haladunk. A távközlési hálózatok hamarosan teljes egészükben IP-alapúak (szolgáltatás, mag, hozzáférés) lesznek, így tökéletesen integrálhatókká válnak a számítógépes hálózatokkal, azaz az előfizetők számára elérhető szolgáltatások tartománya bővülhet (pl. VoIP, IPTV). A multimédiában gazdag IMS (IP Multimedia Subsystem – IP multimédiás alrendszer) a mobilhálózatok fejlődésében kulcsfontosságú stratégiai terület. Az IMS számos új szolgáltatást tesz lehetővé. A hálózatok IP-re történő átállásának fő hajtóereje az adatátviteli vonalak költsége. Az IP-alapú, ethernetes adattovábbítás bevezetésével az adatátviteli rendszer bérleti/karbantartási költségei a rézkábelekéhez képest jelentősen alacsonyabbak lehetnek, mindemellett a tartalomban gazdag szolgáltatásokhoz nagyobb sávszélességet biztosíthatnak. E műszaki fejlődés a mobil tanulás szempontjából is nagy előnyökkel jár. Fontosság A vezeték nélküli technológiák és a mobiltelefónia területein a fejlődés lenyűgözően gyors. Ma már a világ legtöbb országában elterjedt a mobiltelefonra történő hír- és sportadások iparága. Az ilyen adásokra alkalmazott technológia a mobil tanulásban is kihasználható. Létfontosságú, hogy az ilyen nagymértékű fejlődésből az oktatás és a képzés se maradjon ki. A vezeték nélküli technológiák kifejlesztésében Európa vezető szerepet tölt be: fontos, hogy a mobil tanulás biztosításában is vezető szerepet vállaljon. A Japánban, Dél-Afrikában, Tajvanon, illetve hamarosan Dél-Koreában és Kínában megfigyelhető fejlődés jelentős kihívásokat támaszt Európa vezető szerepére a mobil tanulásban. 2.
A PROGRAM
A mobil tanulásnak az európai oktatásban történő bevezetésének programja négyszintű: 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint
A mobil eszközök használata az oktatási adminisztrációban A mobil tanulás alkalmazása a tanulmányok segítésére A mobil tanulás alkalmazása a tanulmányi modulokban A mobil tanulás alkalmazása a hely- és kontextusérzékeny oktatás-képzésben
1. szint A mobil eszközök használata az oktatási adminisztrációban A mobil tanulás első szintjeként a mobileszközök oktatási adminisztrációban történő alkalmazása javasolt. Az ilyen jellegű használatra adott példák a közép- és főiskolai adminisztrációból származnak. A mobil eszközök mind a lemorzsolódási arány csökkentésére, mind a távoktatásban jól használhatók. Adminisztráció
7
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
Ma minden, felsőoktatásba és továbbképzésbe felvett diáknak gyakran van szüksége az oktatási intézménytől különböző információkra, például az órarendváltozásokról, leadási határidőkről, oktatói visszajelzésekről vagy egyéb sürgős adminisztratív részletekről. Hasonlóan: ma minden felsőoktatási és továbbképzési intézménynek gyakran van szüksége különböző információk kommunikálására a diákok felé, például az órarendváltozásokról, leadási határidőkről, oktatói visszajelzésekről vagy egyéb sürgős adminisztratív részletekről. Csaknem minden diák magával hordoz egy olyan, kifinomult kommunikációs eszközt, melyet az élet gyakorlatilag minden területén használ is, az oktatási-képzési programjuk keretein belül történő használat azonban mégis gyakran kimarad. Ha egy előadás vagy hasonló tevékenység elmarad, és ezt rövid időn belül kommunikálni kell, akkor az egyetem vagy főiskola az érintett diákokat postán vagy e-mailben keresheti meg. Ezek nem mindig hatékony kommunikációs módszerek, így sok diák az értesítés ellenére is megjelenik az elmaradt előadás időpontjában, ami kényelmetlenséget okoz, és az intézmény adminisztrációjának kritikájához vezethet. Ha viszont egy előadás vagy hasonló tevékenység elmaradását, amennyiben ezt rövid időn belül kommunikálni kell, az egyetem vagy főiskola az érintett diákokkal SMS-ben közli, akkor minden diák megkapja az üzenetet, senki se megy el a meg nem tartott előadásra, a kényelmetlenség kizárhatóm és az intézmény adminisztrációját nem éri kritika emiatt. Az SMS-esk ily módon a teljes hallgatói csoportnak elküldhetők. Példák a mobiltelefónia oktatási adminisztrációban történő használatára: • • • • •
Előadás elmaradása Osztályfőnöki üzenet a szülőknek: „Fiuk/lányuk ma később ér haza az iskolából, mert magaviselete miatt iskola utáni bezárásra ítéltük” Vizsgadátumok előbbre hozása Feliratkozási határidők módosulása Házi feladat leadási határideje.
Lemorzsolódás Számos európai ország kormánydöntései fokozták az egyetemi és főiskolai lemorzsolódási arány csökkentésének fontosságát. Bizonyos esetekben a támogatás is csökkenthető, ha a lemorzsolódás nem csökken. Az elkerülhető lemorzsolódások megelőzése évekig megoldhatatlan probléma volt a felsőoktatásban. A jelenség leküzdésére gyakran költséges módszereket, például kiterjesztett tanácsadást, mentorrendszert vezettek be. Az észak-írországi Ulster Egyetem sikerrel alkalmazta az SMS-üzenetküldést a hallgatói lemorzsolódás csökkentésében. Az eredmények szerint az SMSek küldése a kockázatosnak ítélt helyzetű diákok számára sikeres megközelítési módnak bizonyult az illető diákok rendszerben tartására, és a kormányzati fejkvóta megtartására.
8
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M Az Ulster Egyetem a hallgatóknak „Sajnáljuk, de Ön ma nem volt bent” és hasonló típusú SMS-eket küldött. Az egyetem kezdetben tartott attól, hogy az ilyen kommunikáció tolakodó lehet, a diákok viszont egyáltalán nem találták annak, hanem megkedvelték a rendszert, és azt kérték, hogy más területekre, például a leadási határidőkre is terjesszék ki. Az Egyetem véleménye szerint a sebesség létfontosságú a lemorzsolódás kezelésében: „Két hét, és már nincsenek sehol”. A lemorzsolódás kezelésének egyéb módszerei több hetet is igénybe vehetnek. Az Egyetem a lemorzsolódás csökkentésének alapját az érdeklődésben érzi. Szerintük a lemorzsolódás gyakori oka az, hogy „Senkit nem érdekel”. Akár 4500 fős diáksereglet is elidegenedhet. A mobiltelefonos üzenet személyes jellege válasz lehet erre (Keegan 2006). Távoktatás A dél-afrikai Pretoria egyetemének tanári továbbképző karán több száz diák jelentkezett az egyetemi diplomával egyenértékű bizonyítványt adó távoktatási rendszerbe. A diákok egyike sem rendelkezett e-mail címmel vagy e-tanulási lehetőséggel, de mindegyiküknek volt mobiltelefonja. Mindegyik diák vidéki iskolákban tanító, teljes munkaidős tanár volt. Az egyetem nagyon sikeresen alkalmazta a mobiltelefonokat a papíralapú távoktatási programjában az egyetemi adminisztrációra. SMS-ekkel szinte azonnali kommunikáció vált lehetővé olyan helyeken, ahol az e-mailhez nem volt hozzáférés, a posta pedig 5-15 nap alatt kézbesített. E diákok profilja a 2002-es évben a következő volt: • Többségük vidéki területen élt • 100%-uk teljes munkaidőben dolgozott (tanítás) • 0,4%-uk fért hozzá e-mailhez • 99,4%-uknak volt mobiltelefonja E vidéki területeken élő, távtanuló diákok számára a mobiltelefonos támogatás előre programozott, tömeges SMS-ek küldését foglalta magába az alábbiak számára: • minden diák; • adott programot hallgató diákok, általános adminisztratív támogatásra és a motiváció erősítésére; • adott diákcsoportok, az egyedi adminisztrációs támogatási adatbázis alapján (testre szabott csoport-SMS-ek); illetve • kiscsoportos vagy egyéni SMS-ek az egyedi adminisztrációs támogatási adatbázis alapján kiválasztott hallgatók számára. A módszer jelentős előnyökkel, sikerekkel járt: • A kontakt órák regisztrációs emlékeztetőinek hatására a tanulók 58%-a regisztrált a határidő lejárta előtt, a normál, 40% alatti várható százalékarányhoz képest • A kontakt órák részvételi emlékeztetőinek hatására az adott kontakt órákra regisztrált tanulók 95%-a meg is jelent.
9
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M •
A tanulók tömegesen, csaknem azonnal válaszoltak az SMS-ben küldött információkra.
Ha mindez a vidéki Afrikában megvalósítható volt, akkor bizonyosan sikeresen megoldható Európában is (Brown 2005). 2. szint A mobil tanulás alkalmazása a tanulmányok segítésére Ha az iskola, főiskola vagy egyetem már bevezette a mobil eszközök használatát az adminisztrációban, akkor a következő lépés a mobil tanulás oktatási célú alkalmazása lehet. Elsőként a tanulmányok segítése lehet megvalósítható. Ez tipikusan négy-öt képtelefonos kommunikációs alkalmat jelenthet az intézmény felől a diák felé, melyek során átvehető a tanfolyam összefoglalása, segítség adható a nehéz feladatokban, támogatás nyújtható a tanfolyam korábban a diák számára nehézséget jelentő részeiben, értesítés küldhető a feliratkozási és a leadási határidőkről, konzultáció adható, illetve próbatesztek végezhetők. •
Tanulmányi támogatás a tanulóknak SMS, MMS és WAP útján: o o o o o o o o o o
•
Adminisztratív támogatás SMS, MMS, WAP és EPSS útján, az internettel integrálva: o o o o
•
Kommunikáció és interakció az oktatási intézménytől, illetve az intézménnyel Kommunikáció és interakció a többi tanulóval, tanulócsoporttal E-tanulási tanfolyamanyagok böngészése Segédanyagok/kézikönyvek letöltése Egyetemi jegyzetek fogadása Tesztkitöltés azonnali visszajelzéssel Sablon-alapú multimédiás üzenetek küldése az intézménynek (a sablonokat az intézmény tervezi és bocsátja rendelkezésre) Általános visszajelzés a feladatokról, vizsgákról Motivációs üzenetek Konzulens-szolgáltatás
Anyagok letöltése (tananyag-fejezetek, feladatok, levelek, stb.) Hozzáférés az intézmény M-portáljához a weben A vizsga- és dolgozatjegyek elérése mobilszámon vagy az M-portálon Hozzáférés a pénzügyi nyilatkozatokhoz és a regisztrációs adatokhoz mobilszámon
Napi tippek
3. szint A mobil tanulás alkalmazása a tanulmányi modulokban Miután az intézmény már megvalósította az öt-hat videotelefonos segítségnyújtást a mobil készülékeken, ideje fontolóra venni a teljes tanulmányi modulok szolgáltatását mobil eszközökön vagy Podcast-adással.
10
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M A cél, hogy a mobil tanulás megjelenjen a fővonalbeli oktatás-képzésben, és az intézményen belül ne számítson többé külön projektnek. A fővonali oktatásban való megjelenéshez négy feltétel szükséges: akkreditáció, tanterv, felmérés és díjfizetés. Akkreditáció A mobil tanulást választó diákok akkreditált kurzusokba történő felvétele a mobil tanulás kurzusfejlesztésének egyik célja. A mobil tanulási modulnak, illetve a modul egy részének tehát ugyanolyan akkreditációval kell rendelkeznie, mint az intézmény egyéb tanulmányi ajánlatainak. Ha a kurzus az intézmény prospektusában nem akkreditáltként szerepel, akkor nem lép túl a kutatási projekt szintjén – ami a projekt-státusz törékenységét vonja maga után. Tanterv A mobil tanulás másik célja, hogy a mobil tanulás tananyagát az intézmény tanterve ugyanolyan módon tartalmazza, mint a hagyományos kontakt, illetve az e-tanulási tanfolyamokét. Fontos, hogy a mobil tananyag, illetve a mobil tanulási részegységeket tartalmazó tananyag moduljai részét képezzék azon tanfolyamoknak, melyeket az intézmény többi tanfolyamával azonos módon mutatnak be. Mindezt a budapesti Corvinus Egyetemen sikeresen megvalósítottuk. Felmérés A mobil tanulás további célja, hogy a mobil tanulás eredményét az intézmény tanterve ugyanolyan szigorúsággal mérje fel, mint a hagyományos kontakt, illetve az e-tanulási tanfolyamokét. Fontos, hogy a mobil tananyag, illetve a mobil tanulási részegységeket tartalmazó tananyag moduljai részét képezzék azon tanfolyamoknak, melyeket az intézmény többi tanfolyamával azonos módon mérnek fel. Ha ez nincs így, akkor a mobil tanulás nem építhető be a fővonali oktatásképzésbe. A rendszer nem lép túl a projekt szintjén – ami a projekt-státusz törékenységét vonja maga után. Itt párhuzamok vonhatók a távoktatással – melynek a mobil tanulás is részét képezi. A távoktatás előnye volt, hogy ugyanolyan felmérési módszerek voltak használhatók, mint az akkori kontakt oktatásban. Ilyen módszerek voltak az esszé-típusú dolgozatok, illetve az intézmény és képviselői által felállított kérdésekre adott írásos válaszok. Az e-tanulás történetében a felmérés módszerei ettől lényegesen különböztek. Az e-tanulást már a kezdetektől erős testületi hangsúly jellemezte, a felmérési módszereire pedig a kvízek és a többszörös választások voltak jellemzők. Díjfizetés
11
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
A mobil tanulást választó diákok fizetős kurzusokra való felvétele szintén a mobil tanulás fejlesztésének célkitűzése. E megfigyelések természetesen csak azon országokra vonatkoznak, ahol a továbbképzési és felsőoktatási programok fizetősek. A mobil tanulás területének célja, hogy kiemelkedjen a jelenlegi projektstátuszból, és elfoglalja helyét az oktatás-képzés hivatalos formájaként, ahogy a távoktatás és az e-tanulás korábban már megtette ezt. E hivatalos státusz felé jelentős lépés a fizetős diákok kezelése. A mobil tanulás ilyen sorba emelkedését leginkább az veszélyezteti, ha megmarad egy projekt szintjén, egyetlen professzor vagy kutató elfoglaltságának. A vállalkozás a főiskola vagy egyetem, illetve a karok, tanszékek hivatalos eljárásaihoz képest perifériás marad. A projektek jellegzetességei jól ismertek. Hajlamosak tönkremenni, ha a projektfinanszírozást visszavonják. A projekt végrehajtása után az eredmények nem kerülnek folytatásra. A projektcsapat hajlamos a széttagoltságra, illetve az új vállalkozások előnyben részesítésére. A projektcsapaton belül kialakuló szaktudás hajlamos szétszóródni, és az eredmények jellemzően nem konszolidálódnak. A mobil tanulási tanfolyamok tevékenységei Laurillard (2007), korábban az Egyesült Királyság Nyílt Egyetem, ma a Londoni Egyetem Pro-Vice Chancellor-a az alábbiak szerint mutatja be a mobil tanulást. Laurillard dőlt betűvel szedte a mobil tanulás specifikus előnyeit. A tipikus m-tanulási tevékenység több lehetőséget kínál a digitálisan segített, helyszín-specifikus műveletek, illetve a tanulók tevékenységének ellenőrzése terén (dőlttel szedve): •
A tanár bemutatja a művészek munkáját, katalógus-kivonatokat szolgáltat a legfontosabb festményekről, melyeket a diákok előzetesen elolvashatnak és letölthetnek mobil készülékeikre, valamint megválaszolja a kérdéseket
•
A tanár a diákok számára a párokban történő galériai munkához az egyes festményeket jelölő digitális kódokat tartalmazó útmutatót ad, mely végigvezeti a diákokat a legfontosabb festményeken, bemutatja a festmények között fennálló kapcsolatot, kérdéseket tesz fel az egyes festmények jellegzetességeinek azonosítására, fogadja a kérdésekre feltöltött válaszokat, összehasonlítja ezeket a tanár által adott válaszokkal, kvízkérdéseket ad a többi párral való versenyhez, válaszol a más párok által adott versenyfelhívásra, rögzíti az egyes festményekről tett megfigyeléseket, ezeket feltölti egy megosztott weboldalra, majd jegyzeteket állít össze, melyek utána az órán használhatók
12
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M A diákok a galériában párokban dolgoznak az útmutató használatával, jegyzetelnek, összevetik megfigyeléseiket a tanár útmutatásaival, versenyeznek a többi diákkal, rögzítik és feltöltik ötleteiket és megfigyeléseiket, a tanár pedig folyamatosan mozog közöttük A következő órán a diákokat felkérik megfigyeléseik és feljegyzéseik közlésére. A galériában tett feljegyzéseket a diákok az írótáblán jeleníthetik meg •
A tanár a beszélgetést a diákok témára vonatkozó megjegyzéseinek összefoglalásával zárja. Ehhez a diákok munkáinak a kiállítás digitális katalógusában összegyűjtött, szerkesztett változatát alkalmazza, mely az iskola weboldalára is feltöltésre kerül.
4. szint A mobil tanulás alkalmazása a helyalapú és kontextusérzékeny oktatás-képzésben Ha az intézmény már sikeresen kidolgozta a mobil tanulási modulokat, akkor ideje a tananyagot helyalapú és kontextusérzékeny jellemzőkkel bővíteni. Ezen a területen a mobil tanulás kiemelkedőt képes nyújtani, és a mobiltelefónia kiválóan alkalmazható a célra. A helyalapú és kontextusérzékeny tananyag biztosítása olyan jellemző, ahol a mobil tanulás jobban teljesít, mint a kontakt oktatás, a távoktatás vagy az e-tanulás. A tipikus mobil eszköz profilja gyorsan változik az idővel. A becslések szerint 2010-re a mobil szélessávú kapcsolatot használók száma meghaladja majd a félmilliárdot. Ez a hozzáférés kezd minden mobil eszközhöz elérhetővé válni, a mobiltelefonoktól a médialejátszókon, kézi játékkonzolokon át az ultrahordozható PC-kig, stb. A piacon máris jelentős egységesedési tendencia látható: az ember ma még gyakran hord magánál külön mobiltelefont és médialejátszót, például iPod-ot, azonban egyre inkább egyetlen eszközben kínálják e szolgáltatásokat. A mai mobiltelefonok már több gigabájtnyi tárhelyet tartalmaznak a hang- és videófájlok számára. A Windows Mobile és Symbian operációs rendszereket futtató eszközök sok szempontból a hordozható és asztali számítógépekéhez hasonló funkciókat kínálnak, és ma már ezek a készülékek szélessávon képesek elérni az internetet. Mindennek eredményeképpen immár lehetséges a mobil tanulás hallgatóságának médiaanyagokban gazdag, együttműködő, mindig rendelkezésre álló tartalmat biztosítani. A bevált technológiák, például a GPS és a SCORM, valamint az újabb fejlesztések, például az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) és a Mobile Positioning segítségével mind kontextusérzékeny, mind helyalapú képzési anyagok kifejleszthetők. Kontextusérzékeny oktatás-képzésnek az tekintendő, melynél a tananyag közvetlenül ahhoz a képzési szituációhoz kapcsolódik, amelyben a tanulók elhelyezkednek. Helyalapú oktatás-képzésnek az tekintendő, melynél a
13
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M tananyag közvetlenül ahhoz a fizikai helyhez kapcsolódik, amelyen a tanulók elhelyezkednek. A mobil eszközök csaknem mindenütt használhatók, ezért tökéletes alapját képezhetik a szituációs tanulási tevékenységnek, ahol a valós környezet stimulust, aktivitást biztosít a tanuláshoz. A szituációs tanulási tevékenységre példa lehet a művészeti alkotások közvetlenül a galériában történő tanulmányozása, az Internet vagy könyvek helyett. Ilyenkor a tanuló információkat kaphat arról a műalkotásról, ami előtt éppen áll. A hallgató helyét a mobilhálózat határozhatná meg. A kézi eszközök olyan nyilvános helyeken és helyzetekben is használhatók, ahol a nagyobb készülékek tolakodónak, kényelmetlennek bizonyulnának. A kisméretű eszközök, például az automatikus túrakalauz, az iPod, illetve a webböngészős mobiltelefon a mobiltechnológia nyilvánvaló felhasználási területei, ugyanakkor azonos környezetben egy laptop használata jóval kevésbé elfogadható vagy praktikus. A jelenlegi kézi eszközök processzor-teljesítménye, tárhelye és adatátviteli sebessége már meghaladja a régebbi személyi számítógépekét, mindezt úgy, hogy nincs szükségük hálózati áramra és kábelezésre. Tehát képesek ugyanazon feladatok ellátására, mint a számítógépek: fájlmegosztás, alkalmi hálózatok, vezeték nélküli internetelérés, vitafórumok, csevegés, hanghívás, videóüzenet-küldés, illetve erőforrások létrehozása és szerkesztése egyaránt lehetséges rajtuk. Támogathatják az ingyenes és a nyílt forráskódú szoftvereket is, az operációs rendszertől az alkalmazásokig, sőt, webkettes támogatást és integrációt is kínálhatnak. The Az IP Multimédiás Alrendszer (IP Multimedia Subsystem, IMS) szabvány definiálja az internetes hangátviteli (Voice over IP, VoIP) és multimédiás szolgáltatások általános architektúráját. Az IMS általánosan elismert szabvány. A Third Generation Partnership Project (3. generációs partnerségi projekt, 3GPP/3GPP2) dolgozta ki, de más szabványügyi testületek, például az ETSI/TISPAN is átvették. A szabvány több hozzáférési típust támogat, többek között a GSM, WCDMA, CDMA2000, vezetékes szélessáv és WLAN alkalmazásokat is. Az IMS-alapú szolgáltatások különböző közegeken keresztül, például hanggal, szöveggel, állóképpel vagy videóval történő kommunikációt tesznek lehetővé, akár több típus kombinációjában is. Az egyes személyek igényeihez szabott IMS összefüggő hozzáférést kínál több technológiában, felhasználói eszközön és földrajzi helyen, üzleti és magánhasználatra egyaránt. Lehetővé teszi, hogy a felhasználók jobban kontrollálhassák elérhetőségüket – azaz „jelenlétüket” –, így a felhasználók megszabhatják, hogy hogyan, hol, mikor és kinek lehessenek elérhetők. 3.
A MOBIL TANULÁS EREDMÉNYEI MÁIG
A mobil tanulás eredményei máig – világszerte
14
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M Az „A mobil tanulás szerepe az európai oktatásban” című projekt keretében két nagyobb tanulmány valósult meg a mobil tanulás területéről. Az első tanulmány a mobil tanulás máig világszerte elért eredményeinek nemzetközi elemzése. A 180 oldalas tanulmány Ausztráliával, Kanadával, Indiával, Japánnal, Dél-Koreával, Dél-Afrikával, Tajvannal és az Egyesült Államokkal foglalkozik. Az adatok zöme egyedi, kevéssé ismert, és másutt nem hozzáférhető. A tanulmány bőséges irodalomjegyzéket tartalmaz a japán, dél-koreai, tajvani és kínai mobil tanulásról, amely a terület más kutatói számára értékes lehet. A tanulmány szerint Japán, Tajvan és Dél-Afrika a világelső a mobil tanulás terén, de Dél-Koreának és Kínának is lehetősége van az élmezőnybe emelkedni. Ausztráliában, Kanadában, Indiában és az USA-ban szintén jelentős tevékenység mutatkozik a területen. A jelentés teljes szövege elolvasható a projekt weblapján: Http://www.ericsson.com/socrates2006.
A tanulmány céljai: • • • •
Annak kimutatása, hogy a mobil tanulás a világ számos részén gyorsan fejlődik A mobil tanulás terén számos országban elért, de kevéssé ismert eredmények széles közönség elé tárása Az Európai Közösség és a 27 EU-s oktatási minisztérium meggyőzése arról, hogy a mobil tanulás pezsgő, támogatást érdemlő terület Annak kihangsúlyozása, hogy Európa vezeték nélküli technológiákban mutatott elsőségét a mobil tanulás területére is ki kell terjeszteni.
A mobil tanulás eredményei máig – Európában. A második tanulmány a mobil tanulás terén 28 európai országban (az Európai Unió 27 tagállamában és Norvégiában) máig elért eredményeket foglalja össze. E 300 oldalas tanulmány adatainak zöme is egyedi, kevéssé ismert és másutt nem hozzáférhető. Az összegyűjtött adatok eredményei alapján az európai országok a mobil tanulásban elért eredményeik szerint 4 szintbe csoportosíthatók. Az 1. szinten kétségkívül az Egyesült Királyság áll. Ebben az országban a mobil tanulásnak legalább 4 szolgáltatási területe létezik: az általános és középiskolák, az egyetemek, a kormányzati szervek, valamint a céges területek.
15
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M Az általános és középiskolai mobil tanulás életteli képet mutat. E szolgáltatási területen az akkoriban a Birminghami Egyetemen dolgozó Mike Sharples professzor kezdte meg a munkát általános iskolás gyermekekkel. A professzor PDA-kon rögzítette és elemezte az adatokat. Több száz brit általános és középiskola képviseltette magát a 2007. októberében Londonban megrendezett Handheld Learning Conference-en, így a konferenciának jelentős hatása volt az iskolai szinten. A mobil tanulás terén számos brit egyetem is aktív. A vezető szerepet a Nottinghami Egyetem (prof. Sharples), a területet legjobban összefoglaló könyvet szerző kutatócsoportot kiállító Open University, a kiterjedt mobil tananyagot szolgáltató London Metropolitan University, valamint a tanárok kiképzésében széleskörű mobil tananyagot összeállító Bristoli Egyetem (Dr. Wishart) játssza. Az LSDA kormányügynökség EU-főprojektet vezetett az írás- és számolási tudás megszerzéséhez szükséges mobil tanulási anyagok kifejlesztésére, beteg fiatalok számára. Az ügynökség utóda, az LSN is részt vesz egy főprojektben, a MoLeNET-ben. A BECTA szintén kiterjedt munkát végzett a mobil tanulás területén. Számos brit cég tevékenykedik vagy a mobil tanulási rendszerek, vagy az e rendszereken futó mobil tananyagok kidolgozásában. Ilyen cég például a Tribal CTAD, a Handheld Learning, a ConnectED és a Learning in Hand is. Várhatóan 1000 brit küldött vesz részt a 2008. októberében, Londonban szervezett Handheld Learning konferencián. Ha a küldöttek mindegyike érintett valamilyen módon a mobil tanulási szolgáltatásban, akkor az Egyesült Királyságban valóban virágzik ez az ágazat. A 2. szintet azok az országok alkotják, amelyekben a mobil tanulási tevékenység elsősorban az Európai Bizottság által finanszírozott projektekben való részvételből áll. Ezek az országok: Ausztria, Bulgária (a Plovdivi Egyetem), Ciprus, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország (a Budapesti Corvinus Egyetem), Írország (Ericsson Education Ireland), Olaszország (számos egyetemi és kormányzati kutatóközpont-projekt), Hollandia, Norvégia (NKI), Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország. A 3. szint országai az első óvatos lépéseiket teszik a mobil tanulás területén. Ezek az országok:: Észtország, Franciaország, Görögország, Lettország, Litvánia, Málta és Lengyelország. A 4. szint országaiban a mobil tanulás terén elenyésző vagy semmilyen tevékenységet nem jegyeztek fel. Ezek az országok Belgium, Luxemburg és Románia. REFERENCIÁK
16
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M Brown, T. (2006) Towards a model for m-learning in Africa International Journal on E-Learning 4:3 Carphone Warehouse (2008) Characteristics in the use of mobile phones. (http://www.lse.ac.uk/collections/pressAndInformationOffice/newsAndEvents/a rchives/2007/CarphoneWarehouse.htm) Carvalho, J. et al (2008) Achievements of mobile learning in Europe today. www.ericsson.com/socrates2006. Dias, A et al (2008) Achievements of mobile learning today. www.ericsson.com/socrates2006. Keegan, D. (ed) (2006) Mobile learning: a practical guide. Dun Laoghaire: Ericsson. Laurillard, D. (2007) Pedagogical forms of mobile learning: framing research questions in Pachler, N. (ed) Mobile learning: towards a research agenda. Pp 153-176. Nix, J. (2008) Trends in mobile learning. The Future of Digital Literacy – Implementing Knowledge Society in Europe conference. Stuttgart, 2008. július 10.
2. RÉSZ
A MOBIL TANULÁS SZEREPE AZ EURÓPAI OKTATÁSBAN – PÉLDA BEVEZETÉS A Budapesti Corvinus Egyetem kitűnően példázza a mobil tanulás integrálását a fővonali európai oktatás-képzésbe. Az e-tanulási megoldások közötti versenyfutás riasztó mértékben nő, a környezet, illetve a diákok és a munkapiac igényei viszont gyakran, jelentős mértékben változnak. A forgalmazóknak teljesíteniük kell ezeket az igényeket ahhoz, hogy mind országos, mind nemzetközi szinten sikeresen versenyben maradhassanak. E tényezők mindemellett a felsőoktatási intézményekre is nyomást gyakorolnak, az olyan innovatív, modern technológiák kidolgozása és alkalmazása felé, melyekkel a diákok az összetett tanmenetekhez és egyéb tananyagokhoz is könnyen hozzáférhetnek, illetve azokat könnyen értelmezhetik és alkalmazhatják. 17
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
MOBIL TANULÁS A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEMEN A mozgásban történő tanulás ötlete nem újdonság. Terepi gyakorlatok és helyszíni oktatás formájában már régóta szerepel a tantervekben. A mobil technológiának az oktatásban történt, 1990-es évekbeli megjelenése azonban kiterjesztette a tanítás lehetőségeit, és az oktatás új világát nyitotta meg előttünk. A tanulásban mutatott mobilitás, melyet a legfrissebb információs és kommunikációs technológiák (information and communication technologies, ICT) tesznek lehetővé, alapszükségletté vált mind a diákok új generációi, mind az oktatási intézmények számára (Naismith, Corlett, 2006.). Az összes követelmény kielégítéséhez nem elegendő egyszerűen „mobilizálni” a közönséges tanulási környezeteket (Walker, 2006; Keegan, 2005), hanem az informális tanulás, valamint a személyes kontaktoktatás (Face-to-Face, F2F) közötti konfliktusokat is fel kell oldani (Sharples, 2006). A mobil eszközök oktatásba történő integrálása az innovatív oktatási gyakorlatok bennfoglalását is elősegíti (Milard, 2006; Hoppe, 2006). A fenti átmenetnek ugyanakkor intézményi korlátozásai vannak. A hagyományos oktatási intézményekben, például a Budapesti Corvinus Egyetemen, a tanulási technológia integráns részét kell, hogy képezze a diákok és az előadók közötti tudásáramlásnak, de nem képezheti a tanítás egyetlen alapját. Létfontosságú azonban a diákok igényeinek kielégítése, ez pedig az intézményeket arra kényszeríti, hogy mindennapi tanítási tevékenységükbe egyre inkább integrálják a technológiát, hogy a diákok tanulása rugalmasabb lehessen, illetve olyan F2F-alapú tanulóplatformokat hozzanak létre, melyek rugalmasságot adnak a tanfolyam tartalmának kidolgozásában és leadásában. A kihívásoknak való megfelelés érdekében az egyetem egyesített szolgáltatási keretszerkezetet dolgozott ki az ICT-vel támogatott tanulás, illetve a hagyományos, kontaktóra-alapú tanulás egyesítésével. Ez a Budapesti Corvinus Egyetem által (Kismihók, 2007) kidolgozott szolgáltatási portfolió az 1. ábrán kerül bemutatásra.
18
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
1. ábra: A Corvinus Egyetem szolgáltatási portfoliója
A portfolió alapvető eleme az F2F-oktatás. A képzési programokban leadott tananyagokat a nemrég kidolgozott oktatási ontológia (Vas, 2007) reprezentálja, mely egyben a jövőbeli tartalomfejlesztés helyszíne is lesz. A hagyományos, kontaktóra-alapú tanítás mellett a Virtuális Tanulókörnyezet (Virtual Learning Environment, VLE) az egyéni tanulást is támogatja, így különböző, független tanulási stílusok is alkalmazhatók. A Magyar tanulmány-irányító rendszer (Learning Management System, LMS CooSpace) hitelesítést és egyéb, a tanulmányok szervezéséhez kapcsolódó közösségi szolgáltatást nyújt. A platformhoz további fontos szolgáltatási modulok is kapcsolódnak, például az adaptív tesztelés. A mobil tanulási infrastruktúra a VLE kiegészítőjeként rugalmasságot ad a rendszerhez, így az egyes tanulók immár nincsenek egy bizonyos helyszínhez vagy időponthoz kötve, a tartalom azonban még mindig a hagyományos előídásokhoz, szemináriumokhoz kapcsolódik. A 2. ábra tanúsága szerint a Budapesti Corvinus Egyetemen a mobil tanulás három különböző aspektusát fedik le.
19
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
2. ábra: A mobil tanulás aspektusai a Budapesti Corvinus Egyetemen
Tanulókörnyezet A mobil technológia előnyei csak úgy használhatók ki, ha a hagyományos tanulókörnyezetet mobilizált tanulótérré alakítjuk, különben a felhasználók nem profitálhatnak a mobilitásból. A mobil eszközök korlátozott erőforrásai által támasztott kihívásokat le kell küzdeni, és illeszteni kell a már régóta meglevő kollégiumi munkaállomás-alapú szolgáltatásokhoz. A Corvinus esetében a mobilizált infrastruktúra mobiltelefonon keresztül kínál hozzáférési pontot a kiválasztott szolgáltatásokhoz. Együttműködés A mobilitás egyik fő hajtóereje az együttműködés. A tanulási folyamatok érintettjei közötti interakció elősegítése kulcsfontosságú előny, amelyet megbízható szolgáltatásokkal kell támogatni (Keegan, 2005). Az együttműködési funkciók, például a fórumok, üzenőtáblák vagy üzenetküldő szolgáltatások a Corvinus rendszerében rendelkezésre állnak. A mobil fórumra a 3. ábrán látható példa.
20
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
3. ábra: Mobil fórum
Tartalom – pedagógia A mobil tanulók számára készített tartalom összeállításakor a szerzőnek olyan tanulási forgatókönyveket kell létrehoznia, amelyek a tartalom mobilizálására is tartalmaznak irányelveket. Egyfelől az előadók azt kívánják, hogy előadásjegyzeteik bárhol, bármikor diákjaik rendelkezésére álljanak. Másfelől, mobiltelefonra léteznek könnyű, élvezetes használhatóságú alkalmazások (kvízek, játékok, értékelések) is. Ugyanakkor a mobil tanulásnál a diák kontextusában kell, hogy alkalmazza a számára a fenti oktatási infrastruktúra által szállított anyagot. A tananyag megfelelő helyen, megfelelő időben való elérhetősége a formális és az informális tanulást is mobillá teszi. A 4. ábrán négy példa látható a rendszere elérhető, különböző típusú tartalmakra. Balról jobbra haladva az első két kijelzőkép a „Városi építészet” című, kontextusérzékeny tanfolyamból származik. A diákok a város adott kerületében sétálva maguk fedezhetik fel az épületeket. A harmadik képen egy tesztmodul kinézete látható. Az utolsó kép a mobil tanulási környezet általános kinézetét mutatja: a rendelkezésre álló tananyag a “Mobil tananyag”, a további dokumentumok a “Dokumentumok”, a tanfolyamhoz kapcsolódó fórumok pedig a“Fórum neve” cím alatt láthatók.
21
4. ábra: Mobil környezetben elérhető tartalmak
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M Tanulási infrastruktúra Olyan tanulási infrastruktúrát kell kidolgozni, ami képes aktívan támogatni a teljes tanulási ciklust, annak formátumától függetlenül (pl. munkaállomásvagy mobiltelefon-alapú tanulás). A felhasználó a diákadminisztrációs rendszerbe az mLearning Management System-en (Coospace) keresztül jelentkezik be, ahol a megadott tananyagok tanulmányozásra hozzáférhetők. Az mLMS az ontológiás alapú környezethez kapcsolódik. E környezet az oktatási ontológiából, és az anyagtárból áll. Ezek a teljes megoldás, valamint az adaptív tesztelőmotor fő oszlopai is. Végül, néhány, extra szolgáltatásokat nyújtó külső modul bemutatása következik, melyek szintén kapcsolódnak az mLMS-hez. Az 5. ábra mutatja a rendszer elemeinek egymáshoz kapcsolódását, és az összességükből kialakuló átfogó megoldást.. mL MS (C ooS pace)
S tudent Adminis tration
Adaptive Testing Engine E xternal Modules Educational Ontology
Packaging
Repository
Content Developer Ontology Editor
Test Bank
Test Item Editor ONTOLOGY-BASED AUTHORING ENVIRONMENT
ONTOLOGY DRIVEN ENVIRONMENT
5. ábra: A Corvinus mobil tanulási infrastruktúrája
A tartalomfejlesztés folyamata és elvei A tananyag tartalmának kidolgozása a megfelelő ontológia felállításával kezdődik. Az ontológia és a szakterület szakértői meghatározzák a tananyag területének struktúráját és koncepcióit, és a kiválasztott szerkesztőeszközzel felépítik az ontológiát. Ha az ontológia elkészült, akkor a szakterület szakértői szöveges és multimédiás tartalomelemekkel bővítik a csupasz struktúrát. A tartalomelemek az Anyagtárban helyezkednek el. A szakterület szakértői az anyagtárban kikereshetik a már meglevő tartalmakat, illetve szükség esetén új elemeket is létrehozhatnak. A kiválasztott tartalomelemek az ontológia megfelelő csomópontjaihoz kapcsolódnak. Alapvetően e folyamat az ontológiás csomópontok és a tartalomelemek összefüggéseinek felállítása. A tartalomfejlesztőnek gondosan kell megterveznie a tananyagot, hogy az alapvető és az illusztrációs anyagok közötti egyensúly megmaradjon. Az alapvető anyag erősen kapcsolódik az ontológiás koncepciókhoz: ez alkotja a
22
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M tananyag legfontosabb, legalapvetőbb elemeit. Az illusztrációs elemek célja pedig az anyag megértésének segítése. Az alapvető elemek rendszerint szövegesek, míg az illusztrációs anyag számos egyéb tartalmat, például állóképeket vagy videókat is magába foglalhat. A tartalmak hozzárendelésének befejeztével ki kell tölteni a Tesztbankot. A szakterület szakértője a kérdéseket a Tesztkérdés-szerkesztővel állíthatja össze, majd hozzárendelheti azokat a megfelelő ontológiai csomóponthoz. E folyamat eredménye a kész ontológiai struktúra, a hozzá csatolt tartalomelemekkel és kérdésekkel. A tartalomfejlesztés utolsó fázisa a csomagkészítés, azaz a szabványos SCORM csomagok létrehozása. Ehhez az ontológia struktúráját tananyag-struktúrává kell kibontani, és a megfelelő tartalomelemeket a szabvány szerint együtt kell tárolni. A Tesztbankból és a kibontott ontológiás struktúrából is létrejön egy csomag. A SCORM tartalomcsomagok a tanulmány-irányító rendszerbe, a tesztcsomag pedig az adaptív tesztelőmotorba kerülnek. Külső modulok A nemrégiben kidolgozott, ontológia-alapú tartalomfejlesztés előtt már több, máig használatban levő tartalomcsomagot is létrehoztak. Ezek az anyagok elsősorban a hagyományos VLE-kből érhetők el, némelyikük a mobilkészülékes használatra is alkalmas formátumban. E tételek formátuma és típusa változó. Ezek az anyagok, az egyéb magyarázó jellegű alkalmazásokkal együtt, az mLMS-hez külső modulokként kapcsolódnak, és a legújabb mobiltelefonokra letölthetők. E tartalmak főként az alábbi formátumokban jöttek létre: •
MS Power Point diavetítés
•
Adobe PDF
•
HTML formátum – egyes WAP-böngészőkkel is elérhető
•
FLASH formátum
E formátumok használatával a Corvinus személyzete a tanulási tartalmat a következőképpen adhatta át: kontaktórás oktatás (PPT), eLearning alkalmazások (Flash, PDF) és mobilkészülékek (HTML). A tartalomban levő képek létrehozásakor a szerzőnek figyelembe kellett vennie a minimális képernyőfelbontást. Ezek az anyagok 132*176 pixeles felbontásra optimalizáltak, amely normál mobilképernyő-méretnek számít. Mobilizált tartalomközvetítő rendszer (felhasználói perspektíva) A tartalmat fel kell tölteni az mLMS-re ahhoz, hogy a diákok hozzáférjenek. Az mLMS-en belül mobil tanulóteret (Mobile Learning Space) hoztak létre a kurzus részvevőinek, és minden tanítási tartalmat itt tároltak.
23
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M A rendszerbe mobiltelefonnal, az LMS mobil interfészét használva bejelentkező diákok olvasásra hozzáférhetnek a mobil tanulótérben tárolt tartalmakhoz. A diákok olyan dokumentumokat is letölthetnek, melyek nem kapcsolódnak a mobil tanulótérhez, de valószínűleg nem nyithatják meg és olvashatják e dokumentumok mindegyikét. A korlátozást a készülék tudása jelenti, így néhány friss kézi eszközön a hozzáférés lehetséges lehet. Minden anyag hozzáférhető a normál internetes felületen is, így PDA-val, vagy a vezeték nélküli hálózatot támogató intelligens telefonnal e módon is be lehet lépni az LMS-be. Mobiltelefonons WAP-böngésző használata esetén a böngésző valószínűleg nem képes megjeleníteni a weboldalt. E probléma elkerülése érdekében a diákoknak javasolt az ingyenes Opera Mini böngésző használata, mely számos mobiltelefonra elérhető. E Java-alapú böngésző csaknem mindegyik elterjedt készüléken fut. Az Opera böngésző letöltési útmutatója az mLMS-en is szerepel. A tanulási infrastruktúra a mobil készülékek szemszögéből A mobil tanulásnak még mindig fennállnak bizonyos technológiai korlátai – pl. kisméretű kijelző, sávszélesség-problémák, stb. –, a legégetőbb, megoldást kívánó kérdések azonban elsősorban nem technológiai jellegűek. Az élet ritmusa egyre gyorsul, és a hagyományos folyamatok egyre töredezettebbé válnak. Sok esetben nincs már idő a hagyományos, szigorú beosztás szerinti oktatásra, amelyben könnyen megtörténhet, hogy a tanulók akár hónapokig sem kapnak visszajelzést tudásukról. Ma az alkalmazottaktól már elvárják, hogy bármikor nyitottak legyenek új képességek, hozzáállás és tudásanyag megszerzésére, ehhez azonban szükség van a támogató technológiára. A fent bemutatót tanulási infrastruktúra illik ehhez a változó környezethez, mivel bárhol, bármikor elérhető. Sőt, a visszajelzések is azonnal megérkeznek. Az önképzés után a felhasználók az adaptív tesztkörnyezethez is hozzáférhetnek, amelyben azonnal kiértékelhető aktuális tudásuk, és tanácsok kaphatók a soron következő megtanulandókra. Jövőbeli tervek A rendszer a fentiek szerint számos összetevőből áll, sőt, ezen összetevők többsége máris létező szoftver. Az integráció tehát nagyon fontos. Az alkalmazás-integráció módszeréül az egyetem a korszerű szolgáltatásorientált architektúrát használja. (He, 2003) Természetesen, mivel a szolgáltatás-orientált architektúra csak az egyik megközelítési mód, ezért nem kell határozni az integrációt leíró interfész-szabványokat. E követelményhez a Web Services szabványt választottuk. Ez az integrációs megközelítési mód nagyon nagy szabadságot biztosít a rendszer telepítésében, illetve már meglevő összetevőkkel való bővítésében. A rendszer kifejlesztése során a fejlesztők már meglevő, off-line segédeszközt (egy asztali alkalmazást) választottak a csomagkészítéshez. Az on-line elérhető Anyagtár erőforrásait még ez a különálló alkalmazás is képes
24
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M használni. E megközelítés szerint csatolták az adaptív tesztelőmotort is a tanulmány-irányító rendszerhez. A szolgáltatás-orientált architektúrára épülő megközelítés a rendszer telepítését már meglevő céges és oktatási környezetekben is lehetővé teszi. Minden olyan összetevő lecserélhető, amelynek a szervezeten belül már létezik alternatívája, sőt, a rendszer megfelelő adapterekkel a vállalati szolgáltatási buszhoz is illeszthető. Mindez rugalmasságot kínál, és kibővíti lehetőségeinket a cégszektorban is. REFERENCIÁK ISO (2003) “ISO 15836:2003(E): Information and documentation — The Dublin Core metadata element set”, http://www.niso.org/international/SC4/n515.pdf Kismihok, G. (2007) Mobile Learning in Higher Education: The Corvinus case, Online Educa Berlin 2007 Proceedings Gómez-Pérez, A., Corcho, O (2002) “Ontology Languages for the Semantic Web” IEEE Intelligent Systems, Vol. 17, No. 1, pp. 54-60. He, H. (2003) “What Is Service-Oriented Architecture”, webservices.xml.com, O’Reilly. http://webservices.xml.com/pub/a/ws/2003/09/30/soa.html Hoppe, U. (2006) How can we integrate mobile devices with broader educational scenarios? In: Sharples, M. (Ed.) (2006) Big Issues in Mobile Learning: Report of a workshop by the Kaleidoscope Network of Excellence Mobile Learning Initiative, Nottingham: Learning Sciences Research Institute, University of Nottingham Keegan, D. (Ed.) (2005), Mobile Learning A Practical Guide. (Leonardo da Vinci Programme of the European Commission), pp.137-141. (ISBN 978-9639698-15-4). Marcelo Milrad (2006): Media Migration and Contextual Services: Putting Content into Context to Support Nomadic Learners. ICALT 2006: 1178-1179 Naismith, L. and Corlett, D. (2006) Reflections on Success: A Retrospective of the mLearn Conference Series 2002-2005. Proceedings of mLearn 2006 – Across generations and cultures Conference, 22-25 October 2006, Banff, Canada. Sharples, M. (Ed.) (2006) Big Issues in Mobile Learning: Report of a workshop by the Kaleidoscope Network of Excellence Mobile Learning Initiative, Nottingham: Learning Sciences Research Institute, University of Nottingham Szabó, I. (2006):The Implementation of the Educational Ontology, In Proceedings of the 7th European Conference on Knowledge Management,
25
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M Corvinus University of Budapest, Hungary, 2006. szeptember 4-5. (Fehér, P. ed.), ACL, UK, pp. 541-547. Thissen,D., Mislevy,R.J. (1990). “Testing Algorithms” in: Wainer, H. Computerized Adaptive Testing, A Primer. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, New Jersey, pp. 103-135 Vas, R. (2007) Tudásfelmérést támogató ontológia szerepe és alkalmazási lehetőségei, PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Walker, K. (2006) Mapping the Landscape of Mobile Learning In: Sharples, M. (Ed.) (2006) Big Issues in Mobile Learning: Report of a workshop by the Kaleidoscope Network of Excellence Mobile Learning Initiative, Nottingham: Learning Sciences Research Institute, University of Nottingham
26
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M 3. RÉSZ A MOBIL TANULÁS SZEREPE AZ EURÓPAI TÁVOKTATÁSBAN BEVEZETÉS Nem meglepő, hogy számos távoktatási intézmény érdeklődik a mobil tanulás távoktatási rendszerbe történő bevezetési és integrációs lehetőségeiről. A távoktatási intézmények négy szélesebb kategóriába oszthatók az intézmény típusa szerint (néhány példával): Konzorciumok, például: Bajor Virtuális Egyetem, Németország: www.vhb.org Norvég Hálózati egyetem: http://www.nvu.no/ Távoktatási egyetemek, például: Brit Nyílt Egyetem, Egyesült Királyság: http://www.open.ac.uk/ Holland Nyílt Egyetem: http://www.ou.nl/ La Universitat Oberta de Catalunya: http://www.uoc.edu/portal/catala/ Universidate Aberta, Portugália: http://www.univ-ab.pt/ Universidad Nacional de Educacion a Distancia – UNED, Spanyolország: http://www.uned.es Fernuniversität, Németország: http://www.fernuni-hagen.de/ Távoktatási intézmények, például: NKI (Norwegian Knowledge Institute – Norvég Tudás Intézet), Norvégia: http://www.nki.no/in_english.xsql NKS Nettstudier, Norvégia: http://www.nks.no/ Távoktatási részlegek az egyetemeken, oktatási cégeknél és iskoláknál, például: BI Nettstudier, Norvégia: http://www.bi.no/Content/StartPageLocal____56116.aspx Dirksen Opleidingen: http://www.dirksen.nl/ A mobil tanulás távoktatási intézmények által kifejlesztett formája három fejlesztési irányt szabott meg. Az alábbi információk az európai mobil tanulást felmérő, általános kutatásból származnak (Carvalho et al. 2008). Az NKI példáján is látható módon a mobil tanulást nagy léptékben vezették be, azzal a céllal, hogy javítsák a kézi eszközökkel hozzáférhető tananyag minőségét és elérhetőségét. A tanulmány-irányító rendszert is úgy kellett átdolgozni, hogy kézi eszközöket is alkalmazzon a diákok közötti, illetve a diákok és az oktatók/adminisztráció közötti kommunikációra. A fő cél az volt, hogy javítsák a tanítás és a tanulás rugalmasságát, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a PC-t és internetelérést igénylő e-tanulás valójában inkább csökkentette a diákok rugalmasságát az időtől és helytől független tanulás terén – ami egyébként a távoktatás korábbi generációinak, például a levelező oktatásnak is alapjellemzője volt.
27
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
A mobil tanulási megoldások bevezetésének másik oka volt, hogy javítsák a kézi eszközökön elérhető tananyagok minőségét, így a diákok mobiltelefonjukon vagy PDA-jukon érhetnek el teszteket, kvízeket, vizsgaelőkészítő anyagokat, illetve szabadidejükben PC és Internet-kapcsolat hiányában is tanulmányozhatnak adatokat. Ilyen alkalmazás figyelhető meg például a német Fernuniversität anyagában. Harmadsorban: bizonyos intézmények elsősorban adminisztratív célra alkalmazzák a mobil tanulási megoldásokat. A holland Dirksen Opleidingen például SMS-ben küld gyors információkat a diákok számára, illetve SMS-ben fogadja a diákoktól a vizsgaelőkészítő kérdésekre adott válaszokat. ESETTANULMÁNYOK A MOBIL TANULÁS EURÓPAI TÁVOKTATÁSBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉRŐL Mobil tanulás az Egyesült Királyság Nyílt Egyetemén Valószínűleg a Nyílt Egyetem a világ vezető távoktatási intézménye, így nem meglepő, hogy a mobil tanulás problémáit mind a saját szolgáltatásaihoz kapcsolódóan, mind önálló területként kutatja. Az alábbiakban a Dr Agnes Kukulska-Hulme által az Oktatási Technológiai Intézetben kidolgozott mobil kutatási témák összefoglalása látható (Keegan 2008) A mobil tanulók támogatása a virtuális tanulási környezetben A Nyílt Egyetem olyan virtuális tanulási környezetet fejleszt az integrált, magas minőségű on-line tanulás biztosítása érdekében, amely minden szakterületet és tantervet lefed. E fejlesztésnek része a mobil tanuláson végzett munka a fix hozzáférési pontot nélkülöző felhasználók, a mobilkészülékeket off-line tanulás céljából szinkronizáló felhasználók, valamint a menet közben csatlakozók számára. A projekt elősegíti az eszközfüggetlen megközelítést, és számos típusú tevékenységet tartalmaz. Ilyenek az internetes műsorsugárzás, az RSS hírlevelek, az SMS-ben érkező szöveges közlemények, az azonnali üzenetküldés, az m-felmérés, a mobil kurzustartalmak, valamint a szociális, illetve a felhasználó által létrehozott tartalmak. További információk: http://conclave.open.ac.uk/mLearn/ Projektek a nyílt egyetemi központokban a tanítás és a tanulás segítésére Az Open CETL négy központból áll, és betekintést kínál a hatékony, élethosszig tartó, ugyanakkor idő- és térbeli megszorítások nélküli tanulásba. Számos mobil tanulási projekt támogatott. Ilyenek például: A Matematikai, Természettudományi, Számítástechnikai és Technológiai Nyílt Tanulóközpontban (Centre for Open Learning of Mathematics, Science, Computing and Technology, COLMSCT): • Megvalósíthatósági tanulmány az új hordozható technológiákról a tananyag szolgáltatására és tanulmányozására.
28
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M • •
A mobil technológiák diákok tanulását támogató alkalmazásának kutatása. Kritikai áttekintés a technológiák alkalmazásának lehetővé tételéről az on-line felmérések és segédanyagok kommentálásáról, hivatkozással a műszaki megfelelőségre és a motivációra.
A Gyakorlati alapú Professzionális Tanulóközpontben (Centre for PracticeBased Professional Learning, PBPL): • A természettudomány tanárainak mobileszköz-használata munkahelyi körülmények között. • PDA használata személyzetfejlesztésre: a tudományos és támogató személyzet számára lehetőség biztosítása arra, hogy személyi és szakmai fejlődésükkel összefüggésben megtapasztalhassák a kézi eszközökkel történő tanulást. • A technológiának a tanítás és tanulás szolgálatába állítása nyelviskolában. Az Open CETL munkájáról további információk: http://www.open.ac.uk/opencetl/ A Nyílt Egyetem oktatói lehetőségeket keresnek a mobil eszközök és technikák diákok támogatásában történő használatára Az Egyetem egy projektjében tíz különböző régióból vesznek részt oktatók, a kezdő tanfolyamoktól a posztgraduális szintig, számos tárgyban. Az oktatók a diákjaik és a tanfolyamok számára is megfelelő anyagokat dolgoznak ki, alternatív médiaanyaggal, mely számítógépen és mobil eszközökön is hozzáférhető (Keegan 2008a). Mobil tanulás a hageni Fernuniversität-en, Németország Németország a Fernuniversität létrehozásával már igen korán, 1975-ben alapított kimondottan távoktatási intézményt. A kb. 46 000 diákos Fernuniversität számos különböző diplomás képzést tart. Az on-line tanulás néhány projektkísérletekkel töltött év után integráns részévé vált a tanulási rendszernek. Ennek ellenére a Megatrends projekt kutatásában a Fernuniversität nem szerepel e-tanulási „megaszolgáltatóként” (azaz definíció szerint nem olyan szolgáltató, melynek vagy 5000-nél több diákja, vagy száznál több kurzusa van, és a tanulási tartalomból/tevékenységből” az etanulás több, mint 50 százalékkal részesedik). http://www.fernunihagen.de/english/ (Lásd Arneberg et al., 2007.). Kutató egyetemként azonban a Fernuniversität bizonyos tárgyakban végzett kísérleteket a mobil tanulási alkalmazásokra. Mobil Kiválóság Központ A Fernuniversität a Mobil Kiválóság Központ (Mobile Center of Excellence) aktív partnere. A Központ saját weblapja http://www.mobile-education.de/. A Központ együttműködésen alapuló projekt, melyben oktatási és ipari intézmények is részt vesznek. Célja, hogy kidolgozza a mobil Internet mind didaktikai/módszertani, mind technológiai szempontjait, mégpedig a jelen (és
29
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M jövőbeli) mobil tanulási fejlesztések és kutatások megfigyelésével és dokumentálásával. A partnerek: • • • • •
A hageni Fernuniversität (http://www.fernuni-hagen.de/), Hagener Institut für Managementstudien e.V. (http://www.fernunihagen.de/hims/index.php) (a Fernuniversität egyik részlege), Peperoni (http://www6.peperoni.de/)(a mobil- és internetes szoftvercég), Wisnet e.V. (http://www.wisnet.de/) (egyetemes e-tanulási tudáshálózat a Rajna-Ruhr-régióban), valamint Avinotec GmbH (http://www.avinotec.de/) (hálózati távközléssel és internetes technológiákkal foglalkozó cég).
A Fernuniversität az egyetlen kimondottan távoktatási intézmény Németországban, így nem véletlen, hogy hangsúlyt fektet az on-line tanulási megoldásokra, és ezen belül a mobil tanulási megoldásokkal is kísérletezik. A Fernuniversität a két, EU által pénzelt Leonardo da Vinci-projektben, a ‘From e-learning to m-learning’ (2000-2002) és a ‘Mobile learning – the next generation of learning’ (2003-2005) címűben is részt vett. E projekteket az Ericsson Competence Solutions vezette, Írországban. E projektek alatt a Fernuniversität projektcsapatai elméleti és gyakorlati próbákat végeztek a mobil tanulás távoktatásban történő alkalmazása terén. Statisztikai tanfolyam intelligens mobiltelefonon és egyéb kézi eszközökön A fent említett első projektben a partnerek a különböző típusú kézi eszközökre, WAP-telefonokra és PDA-kra történő fejlesztéssel kísérleteztek. A ZIFF, Fernuniversität kutatócsoportja az Ericsson R380 készülékre készült, WAP-technológiás mobil tanulási modulok fejlesztését és tesztelését vállalta. A próba tárgyát képező kurzus egy bevezető szintű statisztikai tanfolyam volt. A Fernuniversität … csapata hamarosan felismerte e szűk feladatkör korlátozásait, és módosította a célt: a tanfolyamot a mobil tanulásra alkalmas összes platformon elérhetővé akarta tenni. Csak e módon mérhető fel ugyanis reálisan a különböző eszközök és médiaanyagok mobil tanulásra való alkalmassága. Különösen nagy erőfeszítéseket …tettek… a sikeres mobil tanuláshoz szükséges összes kommunikációs csatorna megvalósításában” (ZIFF 2002).
30
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
1. ábra. A Zentrales Institut für Fernstudienforschung (ZIFF) által a Fernuniversitäten végzett első mobil tanulási kísérletekben alkalmazott készülékek. (HTML: NOKIA 6310i telefon & CASIO E-200G PDA, Smartphone ERICSSON R380s WAP)(ZIFF 2000). A Fernuniversität által kifejlesztett mobil tanulási megoldások fejlesztéseit és próbáit nagy részben Ströhlein & Fritsch végezte (2003). A jelen dokumentum a műszaki megoldásokat, a diákok tapasztalatait, és a költségmegfontolásokat ismerteti. Egyértelműnek tűnt, hogy a diákok üdvözlik az intelligens telefonok, PDA-k és hasonló eszközök használatával történő gyakorlást. Az összetettebb anyagokhoz azonban a diákok csak PDA-t használtak, intelligens mobiltelefont nem. A következtetés szerint kutatás volt szükséges annak elemzéséhez, hogy mely körülmények között használható HTML vagy hasonló formátum, és mikor kell ezek helyett elektronikus könyvet (eBook) használni. A mobil készülékek első generációjának internetre való felkészítése akkoriban az átlagos felhasználó számára még túl bonyolult volt. A mobiltelefonok használhatóságát nagymértékben javítani kell, hogy mobil tanulásra is alkalmassá váljanak Ströhlein & Fritsch 2003. A ‘Histobrick’ és a mobil tanulás egyetemi szinten A második, fent említett Leonardo da Vinci projektben a matematikai és informatikai tanszék által képviselt Fernuniversität az akadémikus mobil tanulás egyetemi szintjéhez is megfelelő mobil tanulmány-irányító rendszer (mobile learning management system, mLMS) megoldásának lehetőségeit kutatta. A tanulási filozófiát és a műszaki megoldásokat Ströhlein jól dokumentálta (2004a, 2004b).
31
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
Az előző projekt tapasztalatai alapján a Fernuniversität csapata úgy döntött, hogy a statisztika tanulásához kliensalapú, játékszerű mobil tanulási modult hoz létre. Ez lett az úgynevezett ‘Histobrick’, melynek célja olyan, széles körben használható segédeszköz biztosítása volt, amellyel a statisztikai eloszlásokról és a legfontosabb jellemzőszámokról alkotott tudásanyag felmérhető és elmélyíthető. E játékszerű megoldás támogatta a menet közbeni, mobiltelefonok használatával történő spontán tanulást, illetve a statisztikai koncepciókról alkotott tudásanyag ellenőrzését. A diákok általi használat kiértékelése azt mutatta, hogy az alapelv, mely szerint a diák figyelmét játékszerű tanulási élménnyel kell a tananyagra koncentrálni a figyelem-elterelő környezetről, bevált. A diákoktól származó visszajelzések azonban azt mutatták, hogy a mobiltelefonos tanulás a PCalapú technológiáknak csak akkor válhat kiegészítő elemévé, ha a mobiltelefonok PC-khez képesti nyilvánvaló kapacitásbeli hátrányait kiküszöbölő mobil tanulási megoldásokat építenek fel (Ströhlein 2005). Krämer (2005) írta le a második Leonardo da Vinci-projekt keretében végzett második fejlesztést, melyben különleges tanulásitartalom-kezelő rendszert, a FuXML-t használták a tananyag papír- és laptop-alapról médiafüggetlenül mobil készülékekre, telefonokra és PDA-kra történő átvitelére.
2. ábra. A FuXML tartalomkezelő és médiafüggetlen közzétételi rendszer (Krämer 2005). Didaktikus profilkészítés: A mobil tanuló támogatása A Fernuniversität egy másik projektje azon megoldásokat kutatta, melyekkel a diákoknak bárhol, bármikor megfelelő, ésszerűen használható tananyagot lehet rendelkezésére bocsátani. Az alapötlet olyan fejlesztőkörnyezet prototípusának kidolgozása volt, mely később egy „zseb-egyetem” szívévé
32
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M válhat. A projekt fő célja az volt, hogy a diákok számára a mobil készüléken keresztül történő tanulást, tanítást és együttműködést attól függetlenül lehetővé tegye, hogy földrajzilag hol helyezkednek el. A megoldások azt tételezték fel, hogy a diákok mobiltelefonja, intelligens telefonja vagy PDA-ja mindig kéznél van. Kimutatták, hogy a jól ismert technikai profilkészítés e segítségnyújtás egyik része. Ismerni kell a tanuló hozzáállását, felkészültségét, valamint figyelembe kell venni a tanulási szituáció tanulási folyamatra gyakorolt erős befolyását. Kifejlesztettek egy olyan didaktikus profilkészítési rendszert, melyben a diákoknak csak azon didaktikai erőforrásokat biztosították, amelyek az adott környezeti feltételek között ésszerűen felhasználhatók (Becking et al. 2004). A profilkészítési munkát Bomsdorf is bemutatta (2005). Mobil tanulás a haladó közgazdasági kurzusokon A fenti projektekkel párhuzamosan az üzleti adminisztrációs és közgazdasági tanszék olyan mobil tanulási megoldásokat kutatott, amelyek a diplomás kurzus tananyagának elemeit is tartalmazták. A mobil tanulási tevékenység ebben a projektben is azon a feltételezésen alapult, hogy a diákok korábban már dolgoztak az anyagokkal a közönséges tanulási módszerek használata során, az internetet is beleértve. A tanulás ellenőrzéséhez rövid modulokat készítettek, többszörös választásos kérdésekkel, stb. Mindezeken kívül figyelmet igyekeztek fordítani a diák-diák interakció javítására. Videón is közzétettek tananyagokat (Kuszpa 2004, 2005b)(Rekkedal 2008). Mobil távtanulás a norvégiai NKI távoktatási intézményben A Megatrends projekt (Arnberg et al. 2007, Paulsen 2007) is kimutatta, hogy népességéhez képest Norvégia vezető országnak számít a táv- és on-line oktatás területén. Az elemzésre került 26 európai on-line tanulási „megaszolgáltatóból” 4 norvég illetőségű. Ezek között kettő olyan távoktatási intézmény, amely már régi hagyományokkal rendelkezik a norvégiai távoktatási szolgáltatás terén. Az egyik ilyen intézmény, a már az on-line oktatás kifejlesztésében is úttörő szerepet betöltő NKI a mobil tanulással mint az on-line tanulási rendszer integrált szolgáltatásával már sok éve kísérletezik. Nincs információ arra, hogy Norvégiában egyéb távoktatási intézmények is kínálnak-e mobil tanulási szolgáltatásokat (lásd Rekkedal 2008). Az NKI az elmúlt 6-7 év folyamán a mobil tanulást az on-line távoktatás integrált szolgáltatásaként fejlesztette ki. A fejlesztések több EU-támogatású Leonardo da Vinci-projekthez kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenység részét képezték. A főbb ilyen projektek a következők voltak: From e-learning to m-learning (2000-2003), Mobile learning- the next generation of learning (2003-2005) és Incorporating mobile learning into mainstream education (2005-2007).
33
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M A legtöbb NKI-kurzus felépítéséből adódóan nem on-line interaktív e-tanulási programként működik, bizonyos részeik azonban ilyen interakciót is magukba foglalhatnak a multimédiás anyagokkal, tesztekkel és felmérőkkel. A kurzusok alapesetben elsősorban szöveges anyagok intenzív tanulmányozását, problémamegoldást, esszéírást, felmérések leadását, valamint a többi diákkal történő kommunikációt foglalnak magukba, e-mailen, illetve webes alapú konferenciákon keresztül. Eszerint az NKI diákjai tanulás közben az idő legnagyobb részében off-line állapotúak. A mobil tanulási rendszermegoldások kidolgozásánál azt tételezték fel, hogy az NKI diákjai rendszeresen hozzáférhetnek internetkapcsolattal rendelkező asztali vagy hordozható számítógéphez. Ezt azt jelenti, hogy a mobil oktatás berendezései és technológiái kiegészítői a diákok berendezéseinek, az otthoni vagy munkahelyi tanulásnál. Azt is feltételezték, hogy a mobil tanulók ugyanabban a csoportban tanulnak, mint a mobil technológiához hozzá nem férők. Így az NKI tanulókörnyezete felépítéséből adódóan hatékonyan képes kezelni mindkét típusú helyzetet és diákot. Az első projekt során az NKI mobiltelefonokat, illetve hordozható billentyűzettel ellátott PDA-kat alkalmazó mobil tanulási megoldásokat fejlesztett ki. A tananyagot elsősorban a PDA-ra való letöltésre, off-line tanulmányozásra szánták, míg az on-line hozzáférés a fórumokhoz, a többi diákkal és az oktatókkal való kommunikációhoz mobil készülékeken történt, a diákok mozgó állapotában. A második projekt során az NKI „állandóan on-line, multimédiás környezeti” megoldásokat fejlesztett és tesztelt a távtanulók számára, a vezeték nélküli hálózatokhoz hozzáférő PDA-kra alapozva. A projekt során az NKI elsőként fejlesztett ki kurzust kimondottan mobil, PDA-s eléréshez. A költséghatékonysági megfontolások azonban olyan szerveroldali megoldásokat követeltek, hogy a felhasználó-oldali hozzáférés készülékfüggetlen lehessen. Ezért a második mobil tanulási projekt második évében az NKI olyan szoftvereket és megoldásokat telepített, melyek elvileg minden on-line kurzust a fogadóoldali készüléktől függetlenül, azaz a legtöbb típusú zseb-PC-n és mobiltelefonon elérhetővé tesznek. A mobilkészülékekkel összefüggő egyik fő kihívás a kisméretű képernyőhöz illesztett, mégis elfogadható minőségű megoldások kidolgozása volt. A kis képernyőn egyszerűen nincs elég hely ahhoz, hogy az összes, a hagyományos weboldalakon megszokott információ megjelenhessen rajta. A másik probléma a mobiltelefonokra jellemző korlátozott adatátviteli sebesség és gyenge processzor volt. Az Internet-csatlakozást támogató mobil eszköz használatánál a csatlakozási sebesség mobiltelefon esetén hagyományosan alacsonyabb. A projekt tehát valójában a jövő számára próbált megoldásokat, mivel az NKI kutatócsoportja úgy vélte, hogy idővel elegendően nagy lesz majd az on-line elérés sebessége, a diák tartózkodási helyétől függetlenül. A harmadik projekt célja olyan mobil tanulási tartalmak és szolgáltatások kidolgozása volt, melyek a fővonalba emelkedhetnek, és a mobil tanulást projektalapú struktúrából a fővonali oktatás-képzés részévé tehetik.
34
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
Nehezen lehetett előre látni, hogy az elkövetkező években milyen műszaki fejlődés történik a mobil készülékek területén, az azonban nem kétséges, hogy az NKI által az évek során a mobiltechnológia on-line távtanulásban való alkalmazásának terén végzett kutatás olyan fejlesztéseket ösztönzött, melyek az NKI on-line távtanulási rendszerének általános minőségét is javították. Kontextus Az NKI Distance Education Norvégia legnagyobb távoktatási intézménye. Évente 7 000-10 000 diák kezdi meg itt tanulmányait. Az NKI Distance Education világszerte az egyik első olyan intézmény volt, mely on-line távoktatást kínált: már 1987-ben megkezdődtek az első kísérletek a belső fejlesztésű tanulmány-irányító rendszerrel, az EKKO-val (a norvég rövidítés az „elektronikus kombinált oktatás” kifejezést takarja). Azóta az on-line oktatást egyre nagyobb számú diák veszi igénybe. 2007-ben az NKI-nek kb. 9 000 aktív on-line diákja volt, akik a több mint 80 interneten elérhető tanulmányi program, illetve több mint 400 interneten elérhető kurzus egyikét hallgatják. 2001-ben az NKI elindította a 4. generációs on-line távoktatási rendszert, a belső fejlesztésű tanulmány-irányító rendszer, a SESAM (Scalable Educational System for Administration and Management – Skálázható oktatási adminisztrációs és irányító rendszer) bevezetésével. Ez teljes mértékben integrálja a webes alapú tanulmány-irányító rendszert az általános diák-adminisztrációs rendszerbe, valamint számos egyéb alkalmazást kínál az in-line távoktatás logisztikájának és diáktámogatásának hatékony üzeméhez és adminisztrációjához (lásd 1. ábra). Véleményünk szerint a távoktatási IT rendszerek teljes integrációja a hatékony, kiterjedt távoktatás egyik fő előfeltétele. A SESAM és funkciói leírását Paulsen et al. adták meg (2003).
35
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M 3. ábra. Az NKI integrált on-line adminisztrációs és diáktámogatási rendszerei. Az NKI kutatócsoportja az EU Leonardo da Vinci mobil tanulási projektjeiben való részvétele során erősen meg volt győződve arról, hogy a cél olyan megoldások kifejlesztése, amelyek javítják az elérhetőséget és a rugalmasságot, és finomítják a teljes távoktatási környezetet, hogy így kielégíthessék a „mobil távtanuló” igényeit. 2007. decemberében az NKI elindította a nyílt forráskódú technológiákon és a webkettes funkciókon alapuló SESAM 6.0 tanulmány-irányító rendszert. Még ma is viszonylag kevés diák éri el az NKI kurzusait mobil készülékről, ezért a mobil tanulók számára kidolgozott szolgáltatások az új megoldások fejlesztésénél nem kaptak fő prioritást. A mobil tanulók számára a megoldások a jövőben kerülnek hozzáadásra. A távoktatási rugalmasságának javítása Az NKI számos, a táv- és on-line tanulók körében végzett értékelő vizsgálata kimutatta, hogy a tanulók szerint a fő hangsúly a rugalmasságon van (lásd pl. Rekkedal 1990, 1998, 1999, Rekkedal & Paulsen 1997). Az NKI a következő filozófiát tűzte ki az internetes alapú oktatás fejlesztésénél: Rugalmas és egyéni távoktatás, a diákcsoporttal, mint a tanulás szociális és tanulmányi támogató mechanizmusával. Az NKI minden évben csaknem 10 000 diákot vesz fel több mint 400 kurzusára és több mint 130 tanulmányi programára, mind levelező, mind internetes alapú oktatásra. A 2006-2007-es évben a diákok kb. 70 százaléka az on-line tanulmányokat választotta. A diákok bármelyik kurzusra vagy programra az év bármely napján feliratkozhatnak, és a saját tempójuknak megfelelően haladhatnak. E rugalmasság nem zárja ki a csoportalapú megoldásokat egyetlen munkaadóval, kereskedelmi szervezettel vagy helyi szervezővel együttműködve, illetve nem zárja ki azt sem, hogy a diákok saját vagy az oktató kezdeményezésére együttműködjenek a tanulási feladatokban. Az NKI filozófiája az on-line tanulásban, a stratégiai dokumentum szerint (NKI 2005): “Az NKI Distance Education olyan tanulóközösséggel könnyíti meg az egyéni szabadságot, amelyben az on-line diákok kölcsönösen erőforrásként is működnek anélkül, hogy függenének egymástól.” A távtanuló diákok rugalmas távtanulási kontextusban történő támogatásának terén, annak érdekében, hogy azonosíthassák és meghívhassák a többi diákot „tanulópartnernek”, az NKI különböző szociális szoftvermegoldást dolgozott ki az LMS (tanulmány-irányító) rendszeren belül. Például minden diákot arra bátorítanak, hogy úgy mutatkozzon be, hogy bemutatkozása támogassa a tanulási célú szociális interakciót. A bemutatkozási információk elérhetők lehetnek az NKI Distance Education összes tanulóközösségi tagja, az azonos programon tanuló többi diák, illetve csak az oktatók és az adminisztráció számára is.
36
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
A diáklisták információkat tartalmaznak a diákok lakóhelyéről, valamint az adott időben általuk hallgatott modulról. A tanulópartnerek meghívására, illetve az ilyen meghívások elfogadására, valamint a kapcsolatok létrehozására szolgáló szoftveres megoldások fejlesztése a mobil tanulás kutatásával párhuzamosan történt Paulsen (2006). A mobiltechnológia kétségtelenül javíthatja a távtanulók közötti hatékony interakció lehetőségeit, függetlenebbé téve a diákokat tértől és időtől. A szociális szoftverek lehetőségeit a diákok „maximális szabadságú és rugalmasságú” távtanulásának, valamint a kooperatív tanulási lehetőségeknek a területén Anderson mutatta be (2005). Az NKI tanulási filozófiájából, valamint a formális tanulmányok tudásanyagának, céljainak szempontjából az NKI arra a következtetésre jutott, hogy a mobil tanulási kísérleteket fejlettebb technológián kell elvégezni, mint a 2001-ben rendelkezésre álló mobiltelefonoké (WAP, intelligens telefonok). Ezért úgy döntöttek, hogy a célra a Compaq iPAQ PDA és a mobiltelefonos kommunikáció együttesen a legalkalmasabb. “Az e-tanulástól az m-tanulásig” Az NKI első mobil tanulási projektjének fő célja az volt, hogy a tananyagok és a kommunikáció gyengébb eszközökön, azaz PDA-n és mobiltelefonon való hozzáférhetőségét kiterjessze. Az első projekt során világos lett, hogy az NKI számára a hosszabb távú kihívás a rendszer és a szerveroldal olyan kidolgozása, hogy az anyagok PDA-ra és egyéb mobil technológiákra is megfelelő módon állhassanak rendelkezésre, illetve megfelelő megoldások keresése a „tananyagokhoz való hozzáférésre, a velük való interakcióra, illetve a tanár-diák/diák-tanár és diák-diák kommunikációra”. A mobil tanulási projektekkel párhuzamosan az NKI a „távoktatás univerzális hozzáférhetőségét” kialakító projektekben is részt vett (Mortensen 2003) (melynek a szerveroldali megoldások szempontjából azonosak a következményei: a tartalmat mindenki számára elérhetővé kell tenni, függetlenül a fizikai fogyatékosságoktól, illetve a vevőoldali technológiáktól). Az NKI célja a mobil tanuló környezetének megtervezésénél az volt, hogy kiterjessze és fokozza (vagy visszaállítsa) a távoktatás rugalmasságát. Ez bizonyos mértékig visszalépést jelentett, mivel a tanulás papíralapúról on-line alapúvá való átállásakor a diákoknak nagyrészt olyan helyen (és időben) kellett tanulniuk, ahol és amikor rendelkezésre állt egy, az internethez kapcsolódó számítógép. E cél a második és harmadik m-tanulási projektben is központi fontosságú volt. Az első projekt mobil tanulási környezetének megtervezésekor az NKI projektcsapat hosszú egyeztetést folytatott arról, hogy a tananyagot on-line vagy off-line tanuláshoz fejlesszék. A végső döntés szerint az első kurzusnak a következő szempontokat kell tartalmaznia (Fagerberg, Rekkedal & Russell 2002, Rekkedal 2002a): Technológia:
37
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
• • •
Zseb-PC/PDA Mobiltelefon Hordozható billentyűzet
Tanulási tartalom és kommunikáció: •
• •
Mobil készülékre letöltendő, és off-line tanulmányozandó tanulási tartalom. A letöltött tartalomnak a kurzus minden anyagát tartalmaznia kell: o Tartalom oldala o Előszó o Bevezetés o Az összes tanulási egység o Erőforrások (cikkek a weben, hivatkozások egyéb erőforrásokra) On-line hozzáférés a vitafórumhoz, hogy a lehető leggyorsabban lehessen olvasni a fórumot, illetve hozzászólásokat írni E-mail az oktatóval és a többi diákkal való egyedi kommunikációra, illetve a felmérések leadására. A felmérések az e-mail szövegtörzsében, illetve levélmellékletként adandók be.
A diákok és az oktató technológia-használata mozgó állapotban Az NKI eredményei szerint a mozgásban levő, mobil technológiát alkalmazó diáknak (és oktatónak) általában elegendő, ha a tanfolyam tartalmát a PocketPC-n tanulmányozhassa. Emellett a következő kommunikációs lehetőségeket látták szükségesnek. A mozgásban levő diáknak képesnek kell lennie az alábbiakra: • • • • • •
A tanfolyam fórumának elérése az üzenetek olvasásához (ha szükséges) (a fórumüzeneteket a részvevők e-mailben is megkapják) A tanfolyam fórumának elérése hozzászólási céllal E-mailek küldése a többi diáknak, a tanárnak és az adminisztrációnak (tanulmányi tanácsadónak) E-mailek fogadása a többi diáktól, a tanártól és az adminisztrációtól Felmérések elküldése e-mailben, mellékletként is A kijavított, az oktató megjegyzéseivel ellátott felmérések fogadása, mellékletként is.
Az e-mailek és a vitafórumok eléréséhez a PDA-hoz infravörös úton csatlakozó mobiltelefonokat használtak. Az 1. projekt kísérleteinek fő következtetései Az NKI eredményei szerint a tananyagok letöltése és szinkronizálása a diákok PDA-jára kevés (vagyis inkább semennyi) problémát okozott. A tanulási tartalmakat két változatban, HTML-ben, illetve Microsoft Reader elektronikus könyvformátumban bocsátották rendelkezésre. Az elektronikus könyvformátum nagyobb népszerűsége az első kísérletből annyira
38
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M egyértelműen látszott, hogy a második kísérlet már csak elektronikus könyvformátumú anyagokat tartalmazott. Az illusztrációk PDA-alapon nem bizonyultak elfogadhatónak. A jegyzetelés problémásnak bizonyult, így a második kísérletben úgy találták, hogy a diákokat szükséges billentyűzettel is ellátni. Ez valójában megoldotta a problémát, a felmérésekkel, stb. összefüggő hosszabb szövegek elkészítésével együtt. A felmérések leadásánál, illetve a kurzusfórumokra való üzenetírásnál a mobiltelefonos kommunikáció könnyűnek bizonyult, kevés problémát vetett fel, és a költségek is elfogadhatóak voltak – amennyiben a szövegeket rendesen offline hozták létre. Az NKI-nál a mobil tanulók számára tervezett megoldások fő célja a diákok szabadságának maximalizálása, valamint a tanulás közben szintén mozgásban levő on-line tanulók támogatása volt. A próbakísérleteken minden részvevőtől egyértelmű üzenet érkezett, hogy a mobil tanulás fő előnye a kísérlethez tervezett mobil tanulásban az on-line távoktatás megnövekedett rugalmassága volt (Rekkedal 2002b, 2002c). “Mobil tanulás: a tanulás következő generációja” Az első projekt eredményei alapján az NKI folytatta a mobil tanuláshoz kapcsolódó kutatást a 2003-2005-ben rendelkezésre álló PDA-megoldásokon. A különböző márkák megvizsgálása után úgy döntöttek, hogy a megoldásokat a korábbi eszköz, a HP iPAQ Pocket PC 5500 sorozat beépített, vezeték nélküli hálózati kártyával ellátott utódjára fejlesztik. Egyidejűleg azonban minden fejlesztést azzal a fő céllal hajtottak végre, hogy általános jellegű, a felhasználó-oldali készüléktől független megoldások jöjjenek létre. Az NKI, mint a rugalmas on-line tanulás nagyszolgáltatója számára rendkívül fontos a megoldások költséghatékony volta, azaz létfontosságú az olyan rendszermegoldások megtalálása, amely a mobil technológiával rendelkező, és tanulni mozgás közben kívánó tanulók mellett a standard technológiával rendelkezők számára is elérhető. Mindez azt jelenti, hogy olyan megoldást kell találni, amely mind a kommunikáció, mind a kurzusanyagok terjesztése számára optimális, függetlenül attól, hogy a diákok és az oktatók a tanulásra/tanításra mobil technológiát vagy standard, internetkapcsolatos PCt alkalmaznak. Az NKI által a „Mobil tanulás: a tanulás következő generációja” című projekt keretében kifejlesztett „mindig on-line környezet” funkciói A projekt első éve alatt egyetlen adott kurzus különleges verziója került kifejlesztésre mobil hozzáféréshez és kommunikációhoz. A következtetések szerint ha további specifikus anyagokat kell kifejleszteni a mobil tanulók számára, akkor a megoldások nagy léptékben sosem alkalmazhatóak költséghatékony módon. Emiatt a projekt második évének megtervezésekor úgy döntöttek, hogy a megoldásoknak általános jellegűeknek kell lenniük, és minden kurzuson rendelkezésre kell állniuk, az eredménynek pedig olyan, „mindig on-line
39
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M megoldásnak” kell lennie, ami vélhetően javítja a mobil tanulóknak nyújtott szolgáltatás minőségét (Dye & Fagerberg 2004): • • • • • • • •
A nagy sávszélesség lehetővé teszi a tananyag gyors letöltését, valamint a hang-, videó- és összetett grafikai anyagok használatát Függetlenség az asztali PC-kkel való szinkronizációtól Az interneten mindig hozzáférhetők az erőforrások Az e-mail mindig könnyen hozzáférhető Lehetséges az on-line felmérés, feladatkiadás, valamint a „szorgalmi tevékenység” Lehetőségek a többi diákkal való könnyebb kommunikációra Lehetőségek a szinkron kommunikációra, csevegésre és internetes telefonálásra Az ADSL vagy az ingyenes WLAN-hozzáférés kordában tartja a költségeket
A projekt 2. évében az NKI a SESAM rendszert működőképes mLMSrendszerré fejlesztette. A rendszer próbája 2005 márciusában zajlott, 18, az „Értékesítés és szolgáltatás” kurzusra regisztrált diák segítségével (Dye & Rekkedal 2005). A mobil tanulás integrálása a fővonali oktatás-képzésbe Az „A mobil tanulás integrálása a fővonali oktatás-képzésbe” című projekt 2005. októberében indult, és 2007. szeptemberében fejeződött be. A projekt alapját a partnerek két előző projektben szerzett tapasztalatai, valamint azok a vélemények alkották, melyek szerint ideje a mobil tanulás projekt-státuszból való továbblépésének, és a fővonali európai oktatás-képzés részévé válásának. A projekt azonosan fontos célkitűzései a mobil technológia távoktatási célú használati megoldásai, illetve az információk eljuttatása voltak az érdekelt felekhez, Európában és világszerte egyaránt. Az NKI-nél a projekt arra a helyzetre alapozott, hogy minden on-line távolsági kurzus rendelkezésre áll PDA-n (és webböngészővel ellátott intelligens mobiltelefonon is), anélkül, hogy az egyes kurzusok adaptálása szükséges lenne. E helyzetben a projekt igyekezett elsősorban SMS-alapú szolgáltatásokat kidolgozni, hogy az on-line távoktatást a költséghatékony, nagy léptékű távoktatás kontextusában támogathassa. A további új szolgáltatások infrastruktúráját úgy fejlesztették ki, hogy minden kurzusra alkalmazhatók legyenek. Lehetséges szolgáltatások Russel (2005)(a projekt tervdokumentációja) szerint az SMS/MMS szolgáltatásoknak számos olyan lehetősége van, amely megfelelhet az online távtanulók támogatására. Az NKI-nál a tanrend rugalmas, a kezdési idők pedig szabadok: fejlett támogató rendszereket dolgoztak ki a diákok és a tanárok utánkövetésére. Az NKI kontextusában az volt a feltételezés, hogy a projekt során az alábbi szolgáltatások fejleszthetők ki és valósíthatók meg mobil technológiákra: 40
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
•
Jelszóigénylés a jelszavukat elfelejtett diákoknak.
•
Üdvözlő üzenet a felhasználónévvel és a jelszóval. Kiegészítésül alapvető weboldal-bejelentkezési tudnivalókkal. Ez az üzenet a telefonon könnyen tárolható elérhetőségi információkat, valamint az NKI által mobil készülékes használatra tervezett egyéb szolgáltatásokra mutató hivatkozásokat is tartalmazhat. Az üzenet része lehet a diák mobiltelefonon keresztül történő kommunikációját engedélyező megerősítő kérdés is.
•
A „Megtanulni tanulni” című bevezető kurzust kifejezetten a mobil készülékeken való használatra tervezik. A kurzus felkészíti a diákot arra, hogy távtanulóként mit várhat az NKI-nál. Reméljük azt is, hogy a diáknak bevezetést is tudunk adni a csökkentett erőforrásigényű, mobiltelefonos WAP-on elérhető változat tanulási technikáiba.
•
Emlékeztető a tervezett előrehaladási ütemtervtől elmaradó diákok számára.
•
Emlékeztető a diákok számára a vizsga-feliratkozásra. Szeretnénk azt is, hogy a rendszer része legyen a diákok mobiltelefonról történő vizsgajelentkezési lehetősége is.
•
Interaktív kvízek szolgáltatása.
•
Értesítés a tanárok felé, ha a diák leadott valamilyen feliratot; hasznos lehet, ha csak akkor kerülne ki az értesítés, ha a tanár késve válaszol.
•
Értesítés a diákok felé a leadott feladatok osztályozásáról.
•
Webes felület bevezetése, melyről a tanárok és az adminisztrátorok SMSeket küldhetnek a diákoknak, illetve a diákok a többi diáknak.
•
Lehetőség a diákok számára, hogy képeket, szövegeket tölthessenek fel bemutatóikhoz.
•
Lehetőség a diákok számára, hogy képeket, szövegeket tölthessenek fel blogjukra.
•
Az NKI tanítási/tanulási oldalának a megvalósítható legnagyobb mértékben történő átvitele mobil webböngészőkre.
A projekt során e szolgáltatásokból csak néhány valósult meg. Az SMSszolgáltatást mind marketing-célokra, mind a távtanulók számára történő információ-küldésre alkalmazták. Az NKI tanulmány-irányító rendszerét, a SESAM-ot úgy alakították át, hogy a diákoknak SMS-üzeneteket küldjön.
41
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M A fent említett korábbi mobil tanulási projektekben a fókuszpontot elsősorban a kurzus tartalmára és a kommunikációra helyezték. A harmadik mobil tanulási projektben az NKI azon extra szolgáltatásokra igyekezett koncentrálni, amelyek javíthatják az on-line diákok rendszerbe kapcsolódottsági érzését. Ehhez új mobil szolgáltatásokat vezettek be, például az Internet-alapú tartalom- és kommunikációs szolgáltatással integrált SMS-üzenetküldést. A projekt kezdetén az NKI a szerverre SMS-üzenetet küldeni, illetve onnan fogadni képes SMS-átjárót állított üzembe. E szolgáltatást az NKI on-line tanulókat adminisztráló rendszerébe integrálták, és elérhetővé tették a személyzet számára. Tesztcélból az NKI úgy döntött, hogy bizonyos kiválasztott diákoknak manuálisan küld SMS-üzeneteket, melyben e-mail címük korrigálására kéri fel őket, mivel számukra az e-mailküldési kísérlet hibajelzést adott. E megközelítési mód sikeresnek bizonyult, és egy idő után bizonyos NKI on-line oktatók megkezdték az egy vagy több hallgatójuk számára elküldeni kívánt üzenetek generálását. Amikor az NKI elégedetté vált a szolgáltatás naplózásával, a szolgáltatás szélesebb körű használatra került, és minden olyan diáknak üzenetet küldtek vele, akinek az e-mail címével hiba állt fenn. Az üzenetek tömeges SMS-ek formájában kerültek elküldésre, a reakciók tesztelése érdekében. Több száz SMS-üzenet elküldése után az SMS-üzenetet megkapott diákok mintegy 70 százaléka módosította e-mail címét, így az NKI ismét képessé vált az e diákoknak történő e-mailküldésre. SMS-szolgáltatások Az NKI ezután olyan további SMS-szolgáltatásokat fejlesztett ki, amelyek a mintegy 9000 on-line diák mindegyike számára hasznosak lehettek. Az egyik ilyen szolgáltatás az alacsony erőforrás-igényű WAP-szolgáltatásként kifejlesztett Megtanulni tanulni kurzus volt. E kurzusra a hivatkozást jelentkezés után SMS-ben küldték el. Az üzenet fordítása: “Üdvözöljük a Megtanulni tanulni című kurzuson – Hozzáférhető itt: http://www.nettskolen.com/multimedia/mobilkurs01a.wml”. E hivatkozással lehet a kurzusra lépni, amely gyors bemutatót kínál arról, hogy mik a teendők az NKI diákjaként. Az NKI által a projekt keretében kifejlesztett további szolgáltatások az alábbiak voltak (magyar fordításban): E-mail hibaüzenet: Az NKI nem tudta elérni Önt a(z)
[email protected] címen. Kérjük, jelentkezzen be, és javítsa a címet Vizsgaemlékeztető: Az Ön vizsgája a “Megtanulni tanulni” kurzuson szeptember 27-én lesz. Reméljük, időben van! Üdvözlettel: NKI Elfelejtett jelszó:
42
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M Az Ön jelszava: xxxxxx Új megjegyzések a feladatokhoz: A “Megtanulni tanulni” kurzushoz új megjegyzések érhetők el. Kérjük, megtekintésükhöz jelentkezzen be Vizsgaeredmények megtekinthetősége: Gratulálunk vizsgája befejezéséhez! Érdemjegye on-line megtekinthető A műszaki kihívások kismértékűnek bizonyultak, és az SMS-üzenetek küldési költségei sokkal alacsonyabbak lettek, mint a postai levélküldésé, vagy a diák telefonos megkereséséé. A végső kiértékelés szerint az NKI on-line diákjai általánosságban kedvezően fogadták a mobil szolgáltatásokat, és igen pozitívan álltak az SMSszolgáltatások használatához. Az NKI következtetései a mobil tanulás kutatás-fejlesztéséről “Az NKI-nál a három EU-s Leonardo-projekthez kapcsolódóan végzett mobil tanulási kutatás-fejlesztési munka eredményeként javuló megoldások jöttek létre az on-line távtanulók kiszolgálására. Rájöttünk, hogy költséghatékonysági okokból nem lehetséges a kurzusok párhuzamos változatainak létrehozása. A kurzusokat tehát oly módon kell kidolgozni, prezentálni és rendelkezésre bocsátani, hogy mind a mobil, mind a nem mobil távtanulók egyazon kurzuson vehessenek részt, és a kurzus anyagát standard és mobil technológiával egyaránt el lehessen érni úgy, hogy minden tartalomelem minősége elfogadható maradjon. A kurzus tartalma, illetve a multimédiás anyagok közötti interakciónak, illetve az oktatókkal és a többi diákkal folytatott kommunikációnak mind standard, mind mobil technológiával szintén megfelelően kell működnie. Kérdéses maradt, hogy valójában mi az „ideális” eszköz és megoldás a mobil tanuláshoz. A válasz valószínűleg az, hogy ez a tanuló egyéni preferenciájától függ. Ezért annyira fontos az NKI számára a különböző megoldásokkal végzett kísérletezés, amely olyan fejlesztésekre ösztönzött, amikkel közelebb lehet kerülni az alkalmazott technológiától függetlenül használható kurzusfelépítéshez és rendszermegoldásokhoz.” (Rekkedal & Dye 2007, p. 19.) (Az NKI Distance Education mobil tanulási információi a következő helyről származnak: Rekkedal & Dye, 2008, Rekkedal 2008). Mobil tanulás a hollandiai Dirksen Opleidingennél A Dirksen Opleidingen (http://www.dirksen.nl/) holland magánoktatási cég, mely elsősorban az elektronika, illetve az információs és kommunikációs technológia terén kínál mind távoktatási, mind teljes és részidős oktatási programokat. Az európai távoktatásban például az EADL (European Associaton for Distance Learning – Európai Távoktatási Szövetség) kutatásfejlesztési bizottságának elnökeként is részt vevő igazgató szerint a mobil
43
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M tanulási projektet a norvégiai NKI Distance Education-tól származó projektterjesztési módszerek, cikkek és dokumentumok ösztönözték. A Dirksen Opleidingen azzal érvel a mobil tanulás mellett, hogy az nagyobb rugalmasságot ad a távtanulóknak, például azzal, hogy tanulási megoldást nyújt akkor is, ha a tanuló éppen a vonaton vagy autóban ül (esetleg épp kocog (?)). Emellett az érvelés szerint a mobil tanulás javítja a szolgáltatások minőségét is, mivel gyorsabban, és a tanulók tartózkodási helyétől teljesen függetlenül képes információt továbbítani. A szolgáltatások mobiltelefonon, iPod-on és PDA-n fogadhatók és alkalmazhatók. A Dirksen Opleidingen szerint a mobil szolgáltatások távoktatásban való biztosíthatóságának feltétele az, hogy a rendelkezésre bocsátott anyagokat könnyű legyen használni, a hozzáadott értékek megérjék a költségüket, és a költségek a kurzus teljes költségeihez képest viszonylag mellékesek lehessenek. Mobil szolgáltatások A Dirksen Opleidingen által kipróbált első mobil szolgáltatás a vizsgaeredményekről való tájékoztatás volt. A vizsga előtt minden vizsgázót felkérték, hogy adják meg mobilszámukat. Akik megadták, a vizsga befejeztével három órán belül már információt kaptak az eredményükről. Az értékelések szerint a diákok igen elégedettek voltak a szolgáltatással. Mindemellett az intézmény kiküszöbölhette a vizsgaeredményekről szóló telefonhívások szükségességét, jelentős munkaerő-kapacitást szabadítva fel ezzel. A szolgáltatásból a diákok csaknem 90 százaléka profitálhatott. A Dirksen Opleidingen által kínált másik szolgáltatás a vizsga előtti ismétlésre vonatkozó SMS-kérdés volt. A szolgáltatást 60 fő hallgatócsoportnak kínálták, akik egy cég 3-5 hónapos szakemberképző kurzusán vettek részt. A legtöbb felhasználó szerint a megoldás könnyen használható volt; 68 százalékuk szerint a vizsgaeredményekre is pozitív hatást gyakorolt. Az utolsó kínált szolgáltatás egy mobilról is elérhető, különleges weboldal volt, melyen a diákok kézi eszközeikkel is elérhették a fontos, frissített információkat. Mindent egybevetve, a Dirksen Opleidingen szerint a mobil alkalmazások javítják a távoktatás szolgáltatási körét, minőségét és rugalmasságát (van der Mark 2008). KÖVETKEZTETÉSEK A fenti példák csak tájékoztató jellegűnek tekinthetők. Mutatják, hogy a távoktatási intézmények elkötelezettek a mobil tanulási problémák kutatásfejlesztésére, hogy a távoktatási környezet az új technológiára is kiterjeszthető legyen. Ahogy azt Keegan (2008b) helyesen kiemelte, elfogadott igazságnak tekinthető, hogy a távoktatásban nem feltétlenül az inherensen legjobb pedagógiai lehetőségeket rejlő technológiák diadalmaskodnak, hanem inkább azok, melyek általánosan hozzáférhetők az 44
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M emberek számára. Olyan technológia pedig, ami minden társadalmi osztály számára, a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt ennyire jól hozzáférhető, mint a mobiltelefónia, korábban egyszerűen nem létezett. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy lássuk, a mobil technológia fontos szerepet fog játszani a távoktatás minőségének, hozzáférhetőségének, rugalmasságának és támogatási szintjének javításában, mind Európában, mind a világ többi részén. A távoktatással foglalkozók nem hagyhatják figyelmen kívül a mobil tanulást és a mobil technológiákat az eljövendő évek tanulókörnyezeteinek előkészítésénél és kifejlesztésénél. IRODALOM Anderson, T. (2005): Distance Learning – Social software’s killer ap? Paper to the Open and distance Learning Association of Australia Conference, Breaking Down Boundaries, Adelaide, 9-11-Nov. 2005. Retrieved 26.6.2005 from http://www.unisa.edu.au/odlaaconference/PPDF2s/13%20odlaa%20%20Anderson.pdf Arneberg, P., Keegan, D., Lõssenko, J., Mázár, I., Fernández, P., Paulsen, M. F., Rekkedal, T., Toska, J. A., Sangrà, A. & Zarka, D. (2007): The provision of e-learning in the European Union. Bekkestua, Norway, NKI. http://www.nettskolen.com/in_english/megatrends/Book1.pdf Retrieved 5.12.2007. Bomsdorf, B. (2005): Adaptation of Learning Spaces: Supporting Ubiquitous Learning in Higher Distance Education. http://drops.dagstuhl.de/opus/volltexte/2005/371/ Retrieved 3.3.2008. Carvalho, J., Carril, I., Dias, A., Ispán, Z., Jack, J., Keegan, D., Kismihók, G., Mileva, N., Paulsen, M. F., Rekkedal, T. & Simpson, B. (2008): Achievements of Mobile Learning in Europe Today. Book produced by the project group of the Socrates-Minerva Project “The Role of Mobile Learning in European Education”. Dye, A. & Fagerberg, T. (2004): Mobile Learning Management System specification. Retrieved 27.6.2006 from http://learning.ericsson.net/mlearning2/files/workpackage1/nki.pdf Dye, A. & Rekkedal, T. (2005): Testing of an “always-online mobile environment”. Evaluation paper for the project, mLearning- the Next Generation of Learning. Retrieved 26.6.2006 from http://learning.ericsson.net/mlearning2/files/workpackage6/testing.doc Fagerberg, T., Rekkedal, T. & Russell, J. (2002): Designing and Trying Out a Learning Environment for Mobile Learners and Teachers. Sub-project of the EU Leonardo Project “From e-Learning to m-Learning”. Retrieved 27.6.2006 from (http://www.nettskolen.com/forskning/55/NKI2001m-learning2.html 45
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
Keegan, D. (2002): The future of learning: From elearning to mlearning. ZIFF Papiere 119 Hagen, FernUniversität. Keegan, D. (2008a): Mobile Learning in the United Kingdom. In: Carvalho, J., Carril, I., Dias, A., Ispán, Z., Jack, J., Keegan, D., Kismihók, G., Mileva, N., Paulsen, M. F., Rekkedal, T. & Simpson, B. (2008): Achievements of Mobile Learning in Europe Today. Book produced by the project group of the Socrates-Minerva Project “The Role of Mobile Learning in European Education”. Keegan, D. (2008b): How Successful is Mobile Learning? Presentation to the The European Consortium for the learning Organisation, ECLO – 15th International conference, ‘Never Stop Asking – The Age of Life Long Learning’, Budapest, May 15th-16th 2008. Keegan, D., Lõssenko, J., Mázár, I., Fernández, P., Paulsen, M. F., Rekkedal, T., Toska, J. A. & Zarka, D. (2007): E-learning initiatives that did not reach targeted goals. Bekkestua, NKI. Retrieved 3.1.2008 from http://nettskolen.nki.no/in_english/megatrends/Book3.pdf Krämer, B. J. (2005): Mobile Learning: The Next Generation of Learning. FernUniversität’s Contributions to the 2nd Year of the Leonardo Project mlearn2. Forschungsbericht 5/2005. Hagen, Fernuniversität. http://www.fernuni-hagen.de/etit/forschung/Forschungsbericht_5_2005.pdf Retrieved 29.2.2008. Kuszpa, M. (2004): Mobile learning – Studieren mit dem handy. In: Jahrbuch 2004, Gesellschaft der freunde der Fernuniversität. Hagen, Fernuniversität. Se also: http://mobilelearning.wordpress.com/case-study/ Retrieved 29.2.2008. Kuszpa, M. (2005a): The future of mobile learning – A survey of expert expectations about learning on mobile phones. Paper presented at OnlineEduca-Berlin 2005. http://www.fernuni-hagen.de/BWLOPLA/ME/MobileEducation.com_Kuszpa_2005.12_Online-Educa-Berlin.pdf Retrieved 29.2.2008Kuszpa, M. (2005b): Virtual university goes mobile – Experience with mobile education at the University of Hagen. http://www.fernunihagen.de/BWLOPLA/ME/Mobile-Education.com_Kuszpa_2005.06_OKNO.pdf Retrieved 29.2.2008. Kuszpa, M., Krauss-Hoffmann, P. & Sieland-Bortz, M. (2007): Mobile Learning - Grundlagen und Perspektiven. In: Bundesanstalt für Arbeitsschutz und Arbeitsmedizin (BAuA) (Hrsg.): INQA-Bericht 24, Bremerhaven 2007, ISBN 978-3-86509-667-8. Abstract: http://mobilelearning.wordpress.com/2007/07/15/mobile-learning-grundlagenund-perspektiven/ Retrieved 29.2.2008.
46
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
Mortensen, I. (2003): Universell tilrettelegging av nettbasert studium i ”Ledelse og organisasjon”. Bekkestua: NKI. Retrieved 27.6.2006 from http://www.nettskolen.com/forskning/soffrapport_universell.pdf NKI (2005): Strategisk plan for NKI Fjernundervisning 2005-2007. Internal document. Bekkestua: NKI. Paulsen, M. F. (2003): Online Education. Learning Management Systems. Bekkestua, NKI. Paulsen, M. F. (2006): COGs, CLIPs and Other Instruments to Support Cooperative Learning in Virtual Environments. Paper presented at the 4th EDEN Research Workshop, “Research into online distance education and elearning”, Barcelona, 25-28 Oct. 2006. In print for the book of selected papers from the workshop. Paulsen, M. F. (Ed.)(2007): Megaproviders of e-learning in the European Union. Bekkestua, Norway,NKI. http://www.nettskolen.com/in_english/megatrends/Book2.pdf Retrieved 5.12.2007. Paulsen, M. F., Fagerberg, T. & Rekkedal, T. (2003): Student Support Systems for Online Education available in NKI’s Integrated Systems for Internet Based E-learning. NKI. Retrieved 27.6.2006 from http://learning.ericsson.net/socrates/doc/norwayp3.doc Rekkedal, T. (1990): Recruitment and Study Barriers in the Electronic College. In: Paulsen, M. F. & Rekkedal, T. (1990): The Electronic College. Selected Articles from the EKKO Project. Bekkestua: NKI/SEFU. Rekkedal, T. (1998): Courses on the WWW - Student Experiences and Attitudes Towards WWW Courses. An Evaluation Report Written for the Leonardo Online Training Project. Retrieved 27.6.2006 from http://www.nki.no/eeileo/research/eei/Rekkeval.htm Rekkedal, T. (1999): Courses on the WWW – Student Experiences and Attitudes Towards WWW Courses – II. Evaluation Report Written for the Leonardo On-line Training Project, MMWWWK. Retrieved 27.6.2006 from http://www.nki.no/eeileo/research/Rekkedalcorrected.html Rekkedal, T. (2002a): Enhancing the Flexibility of Distance Education – Experiences with a Learning Environment for Mobile Distance Learners. Paper presented at the conference “mLearning: The Cutting Edge. Dublin, 22.11.2002. Retrieved 26.6.2006 from http://learning.ericsson.net/mlearning2/project_one/presentation/torstein1911. ppt Rekkedal, T. (2002b): Trying Out a Learning Environment for Mobile Learners. Evaluation of the course “The Tutor in Distance Education” – Phase 1 of the
47
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M NKI sub-project of the EU Leonardo Project “From e-learning to m-learning”. July 2002. Retrieved 26.6.2006 from http://learning.ericsson.net/mlearning2/project_one/NKI2001mlearningevaluationFinal.doc Rekkedal, T. (2002c): Trying Out a Learning Environment for Mobile Learners II Evaluation of the course “Online Teaching and Learning” – Phase 2 of the NKI sub-project of the EU Leonardo Project “From e-learning to m-learning”. December 2002. Retrieved 26.6.2006 from http://learning.ericsson.net/mlearning2/project_one/student_use_year_2_nki.d oc Rekkedal, T. (2008): Mobile learning in Norway. In: Carvalho, J., Carril, I., Dias, A., Ispán, Z., Jack, J., Keegan, D., Kismihók, G., Mileva, N., Paulsen, M. F., Rekkedal, T. & Simpson, B. (2008): Achievements of Mobile Learning in Europe Today. Book produced by the project group of the Socrates-Minerva Project “The Role of Mobile Learning in European Education”. Rekkedal, T., Dye, A. (2007). “Mobile Distance Learning with PDAs: Development and testing of pedagogical and system solutions supporting mobile distance learners”. The International Review of Research in Open and Distance Learning 8(2):1-21. Retrieved 3.1.2008 from http://www.irrodl.org/index.php/irrodl/article/view/349/883 Rekkedal, T., Dye, A. (2008). The European Consortium for the learning Organisation, ECLO – 15th International conference ‘Never Stop Asking – The Age of Life Long Learning’, Budapest, May 15th-16th 2008. Rekkedal, T. & Paulsen, M. F. (1997): The Third Generation NKI Electronic College. A Survey of Student Experiences and Attitudes. An evaluation report written for the Leonardo On-line Training Project, MMWWWK. Retrieved 27.6.2006 from http://www.nki.no/eeileo/research/nki/evaluati.htm Russell, J. (2005): SMS, the in house development experience, NKI Distance Education (Unpublished technical working paper) Ströhlein, G. & Fritsch, H. (2003): Test and Evaluation of a Course Designed for Mobile Learning. Ziff-Papiere 120. Hagen, Fernuniversität, ZIFF. Ströhlein, G. (2004a): Specifying aspects of a system suitable to manage elearning with special respect to its access by moderen mobile but simple mobile phones. Hagen, Fernuniversität, LG DVT. Project paper. http://learning.ericsson.net/mlearning2/files/workpackage1/feu.pdf Retrieved 29.2.2008. Ströhlein, G. (2004b): Can modern but simple mobile phones support elearning on a university level? Hagen, Fernuniversität, LG DVT. Project paper. http://learning.ericsson.net/mlearning2/files/workpackage4/workpack4_feu.pdf Retrieved 29.2.2008.
48
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
Ströhlein, G. (2005): Using mobile phones for mobile learning: Evaluation of Histobrick. Technical working paper. http://learning.ericsson.net/mlearning2/files/workpackage8/feu_evalhistrobrick .pdf Retrieved 29.2.2008. van der Mark, D. (2008): Mobile learning. Presentation to the EADL Conference. Marbella, Spain, 21-23 May, 2008. ZIFF (2002): Mobile Learning. Project web page. Fernuniversität, Zentrales Institut für Fernstudienforschung. http://www.fernunihagen.de/ZIFF/mlearn.htm Retrieved 29.2.2002.
4. RÉSZ TELJESÍTMÉNY-KÖZPONTÚ MEGKÖZELÍTÉS ALKALMAZÁSA A MOBIL TANULÁSBAN BEVEZETÉS E rész olyan modellt mutat be, melynek alkalmazásával a többi főiskola, egyetem a mobil tanuláshoz is alkalmassá teheti meglevő tanulmány-irányító rendszerét (Learning Management System, LMS). Mind a diákok, mind a tanulók, mind az oktatók egyre mobilabbá válnak: ma már a diákok több mint fele több mint fél napját mozgásban tölti. Arra is számos bizonyíték van, hogy az emberek a mozgásban töltött idő alatt többet szeretnének a tanulással is foglalkozni. A mobil készülékek mindig rendelkezésre állnak, és számos tanulási funkcióhoz használhatók: mind a tartalomhoz (tájékoztatási és oktatási tartalom), mind kommunikációs és együttműködési célra képesek hozzáférést
49
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M nyújtani. A mobil készülékek formális és informális tanulási célokra, valamint a teljesítmény támogatására, azaz valós idejű, kontextusában történő információ-szolgáltatásra is felhasználhatók. Amióta az oktatás-képzésben a technika használatos, még sosem volt technológia ennyire hozzáférhető a polgároknak, mint a mobiltechnológia. Egyértelmű, hogy az EU-országokban a mobilkészülékek penetrációja 90-100 %-os. A Telecon Austria friss adatai szerint a mobilszolgáltatások penetrációja jelenleg Bulgáriában 130%-os. Biztonságosan feltételezhető tehát, hogy minden továbbképzési és felsőoktatási intézmény minden kurzusának minden hallgatója rendelkezik mobilkészülékkel. Mi több, folyamatosan használják is ezeket az élet minden területén – leszámítva az oktatás-képzést. A mobilkészülékek népszerűek, és célcsoportjainkon belül sokan használják őket. Személyes technológiának tekinthetők, így valószínűleg bátorítják a pozitív reakciókat. A fejlődés jelenlegi ütemét alapul véve a mobilkészülékek az elkövetkező évek során képessé válnak magas minőségű multimédiás tartalmak elfogadható áron való továbbítására. Négy próbaprojekt keretében innovatív, teljesítmény-központú megközelítési mód került kifejlesztésre, tesztelésre és megvalósításra számos európai egyetemen, középiskolában, szakképzési intézményben és kis- / középvállalatnál: • •
• •
Internetes alapú teljesítmény-támogatási rendszer oktatási elemekkel (Internet-based performance support system with educational elements, IPSS_EE) www.ipss-ee.net , Elosztott, internetes alapú teljesítmény-támogatási környezet az önálló tanuláshoz (Distributed Internet-based Performance Support Environment for Individualized Learning, DIPSEIL), 225692-CP-12005-1-BG-MINERVA-M www.dipseil.net , Oktatási partneri együttműködések az ICT-n (EPI- Educational Partnerships through ICT) www.5pieces.com/epi/ , illetve Felnőtt munkások közösségi alapú akkreditációs és tanulási munkagyakorlatának felügyelete és értékelése (SCALA – Supervision and Assessment of Community-based Workpractice of Adult Workers for Accreditation and Learning)
Erős pozitív eredményeket tapasztaltunk – a teljesítmény-központú megközelítés a magasabb rendű képzettségek oktatásában a hatékonyabbnak bizonyult a hagyományos előadás-gyakorlat-zárthelyi (azaz a magyarázó-induktív) mintánál a tanulók önképzésre, képzettségjavításra és munkahelyváltásra való felkészítésében. Munkánk során a területen végzett korábbi munkákra kell építeni – teljesítmény-központú megközelítést kell használni különböző oktatás-képzési kontextusokban, és a teljesítményközpontú oktatás-képzést a legújabb technológiák alkalmazásával kell erősíteni. A TELJESÍTMÉNY-TÁMOGATÓ RENDSZEREK (PERFORMANCE SUPPORT SYSTEMS, PSS) MÓDSZERTANÁNAK ALKALMAZÁSA OKTATÁSI KONTEXTUSBAN
50
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M
A PSS magasabb mérnöki és szakképzési oktatásban történő tervezésének, fejlesztésének és megvalósításának területén szerzett saját tapasztalataink eredménye az oktatási elemekkel ellátott, internetes alapú teljesítménytámogatási rendszer (Internet-based Performance Support System with Educational Elements, IPSS_EE) kidolgozásához vezetett, mely a tanulásitartalom-irányító rendszer összes jellemzőjével rendelkezik. Az IPSS_EE tipikus teljesítmény-támogatási rendszerként integrált elektronikus környezetből áll, mely az interneten elérhető, és szerkezete olyan, hogy egyedi, on-line hozzáférést biztosítson az információk, segédletek, tanácsok, adatok, képek, segédeszközök és szoftverek teljes választékához, így a felhasználó a másoktól származó támogatás, beavatkozás minimalizálása mellett hajthatja végre a feladatokat. Az IPSS_EE két jellemzőjében tér el a hagyományos PSS-ről: • Az IPSS_EE teljesítmény-feladatai előzetesen megállapított tanulási eredményeket céloznak; • Eltérőek a célcsoportok: az IPSS-tanulók (az IPSS-rendszerek a szakemberek számára készített képzési rendszerek) már valamennyire ismerik az adott területet, illetve bizonyos segédeszközök működését, és már eredetileg is gyakorolják a szakterületet. E két tényező – a terület működő ismerete, valamint a meglevő tevékenység a területen – miatt e tanulók kevés érdeklődést mutatnak az előirányzott tanulási eredmények iránt. Olyan valós idejű és valós helyszínű tanulást igényelnek, amely lehetővé teszi, hogy tudásukat, képzettségüket azonnal alkalmazhassák a munkájuk során. A „hagyományos” oktatási rendszerekben általában a magyarázó-deduktív stratégia használatos: a tartalom bemutatása, példák, néha gyakorlatok – és csak ritkán teljesítmény-feladatok. E rendszerekben a tanulási objektumok (Learning Objects, LO) ∗ koncepciója elterjedt és hagyományosnak számít. A tanulási objektumok egyik legnépszerűbb definícióját Dr. David Wiley adta. Eszerint „bármilyen olyan digitális vagy nem digitális objektum, amely a technológiával támogatott tanulás során felhasználható, újrafelhasználható, vagy hivatkozható, tanulási objektumnak számít.” (LTSC of IMS: Wiley, Connecting LO’s p4). Az LO-modell, azaz a “bemutatás, gyakorlás, visszajelzés” az információk diákokhoz való eljuttatását támogató segédeszköz. Eszerint a tanulási objektum információt ad, ellátja a diákot végtelen mennyiségű gyakorlattal, és tesztet biztosít, mely alapján a számítógép visszajelzést adhat. Az ezen információ-átadási modellre épülő tanulási objektumok sikertelennek bizonyultak az IPSS_EE környezetben: • A diákok egyszerre csak kis mennyiségű, különálló információt tanulnak meg, és lassan építik fel ezen információmorzsák hálózatát. A Feladat például csak egyetlen folyamatot vagy ötletet tanít meg. Ha a diák már ismeri a tartalmat, akkor továbblép a következő folyamatra vagy ötletre. Minden feladat (objektum) különálló, és elválasztódik a
51
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M következőtől. Végül azonban a diák a különálló darabokat összerakja, hogy a nagyobb elméleteket megérthesse; •
Az IPSS_EE teljesítmény-alapú, műveleti tanulási környezet. E környezetnek része a képzettségek felhasználása és alkalmazása is a megoldáskeresésben, a döntéshozatalban és a hatékony gondolkodásban, azaz a problémamegoldó képességekben;
•
Az IPSS_EE környezet a diákokat a képzettség kifejlesztésére ösztönzi a tartalomalapok építése helyett – a diákok kritikus gondolkodást, probléma-megoldási készséget és kommunikációs készséget fejlesztenek ki, és megismerik, hogyan lehetnek professzionálisak a szakterületükön, ahelyett, hogy egyszerűen csak ismernék magát a szakterületet. Ilyen nézőpontból az IPSS_EE kérdés-alapú, konstruktivista tanulókörnyezet. Az IPSS_EE segítségével a diákok a tevékenységen keresztül konstruálhatják meg a szakterület ismeretét, és e folyamat során a tartalmi tudást a feladatuk végrehajtása közben szerezhetik meg;
•
Az IPSS_EE tanulási élményt és erőforrásokat is kínál. A rendszer tanulóközpontú, nyitott tanulókörnyezet – a koncepciókat és a tartalmat komplex problémák kapcsolják a valós helyzetekhez, ahol a tulajdonképpeni tudásanyag természetes módon generálódik.
Az IPSS_EE teljesítmény-feladatai a következő elemek kombinációját kínálják: referencia- információk adott feladatról vagy egymáshoz szorosan kapcsolódó feladatcsoportról; feladat-specifikus képzés; szakértői tanácsadás a feladatokkal kapcsolatban; automatikus segédeszközök a feladatok végrehajtásához. A referencia-információk a felhasználó által végrehajtandó feladatot írják le. E referencia-információk a felhasználót úgy segítik, hogy azonnal elérhetővé teszik azokat az információkat, amelyeket a felhasználónak korábban meg kellett jegyeznie, vagy amelyeknek könyvben utána kellett néznie. A referencia-szakasz lehetővé teszi, hogy a felhasználó adott feladatot még mélyebben tanulhasson meg, olvasásra mindig rendelkezésére áll, és biztosítja a hozzá kapcsolódó feladat mögötti elméletet. A feladat-specifikus képzés csökkenti az előzetes tanulás mennyiségét, mert segít a felhasználónak, hogy közvetlenül a feladat végrehajtása közben tanulhasson. Ez a képzési típus tanulóközpontú, mivel a tanuló akkor kérhet segítséget, amikor szüksége van rá a feladat végrehajtásához, és a segítség pontosan azon információkat tartalmazza, amelyekre éppen szüksége van. Az oktatási teljesítmény-támogató rendszerek specifikus tanácsokat tartalmaznak a feladatok végrehajtásáról. Legnagyobb előnyük is ebben rejlik. A tanácsot rendszerint szakértői rendszer adja.
52
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M Az automatizált feladat-végrehajtási segédeszközök akkor a leghasznosabbak, ha a támogatott feladat egy adott szoftver használatát is magába foglalja. Az önteszt lehetőséget ad a diákoknak, hogy felmérjék a tanulási objektum tartalmának ismerete terén szerzett saját tudásukat. A diákok annyiszor hajthatják végre a tesztet, ahányszor kívánják. A tesztnek nem része az oktatókkal való interakció, hanem számítógépes pontozású, többszörös választási tételeket tartalmaz. A tanulási folyamat, mint teljesítmény-központú folyamat A tanulási folyamat teljesítmény-központú folyamatként tekintése igen hatékony módja a megfelelő információk időben történő átadásának a szakmai képzés hallgatói körében. Az új technológiát képviselő, teljesítményközpontú oktatási rendszerekkel a hagyományos tanítási rendszerek felől a szakmához szorosan kapcsolódó képzés felé tolódik a hangsúly. E rendszerekben erős potenciál rejlik arra, hogy a diákokkal elsajátíttathassák a munkájukhoz szükséges képzettségeket. Az innováció másik szempontja a tanárok felé szóló üzenet, azaz a tanítás eredményekre, jó teljesítményre és versenyképességre való hatásának figyelembe vétele. A szakképzésben tanúsított teljesítmény-központú megközelítési mód számos technológiát integrál három részegységében. A részegységek: a tartalom, az információs rész és a kezelőfelület. Ez az integráció előnyöket kínál a hagyományos, webes alapú oktatási programokhoz és multimédiás prezentációkhoz képest. A tanulási objektumok munkasegédletekkel történő integrációja lehetőséget ad a diákoknak, hogy megértsék a munkasegédletek tartalmát, illetve módon – a munkasegédletek fő korlátjának minimalizálásával – a teljes tartalmat jobban értsék. Az információs rész a megfelelő időpillanatban biztosítja a feladat megoldásához szükséges tudást. A tartalom nagyon koncentrált: a rendszer a legkisebb egységet használja. A képzés időzítése, helye és terjedelme integrálja a tanulási élményt a feladat végrehajtásával. Így minimálisra csökken a tartalom bemutatása (vagyis a tartalom megtanulása), illetve a megtanult információk alkalmazása közötti késedelem. A diák akkor tanulja meg a tartalmat, ha arra a feladat végrehajtásához szükség van, így nincs felejtés. A kifejlesztett, webes alapú PSS felhasználóbarát kezelőfelületet nyújt, melyen a három részegység között szabad az átjárás. A webes alapú környezet elterjedt, és a diákok számára kívánatos. A legtöbb technológiához hasonlóan a teljesítmény-központú megközelítésnek is vannak korlátai. Ruth Clark (1992) szerint az ilyen jellegű, oktatási célú megközelítés három fő korlátozása az alábbi: •
A tanulás apró lépésekben történik, és a tanuló nem látja át a tanulási folyamat teljes keretét;
53
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M •
A tanulóknak kontrollal kell rendelkezniük tanulmányaik felett. A tanulói kontroll a jelek szerint akkor működik a legjobban, ha a tanuló már rendelkezik valamekkora tapasztalattal a szakterületen;
•
A számítógépes segédeszközök automatikusan javítják a teljesítményt.
Az első korlátozás csökkentése érdekében a tanulóknak olyan keretszerkezetre van szükségük, amelyre tudásukat építhetik. A kidolgozott IPSS_EE kurzusokon a tanfolyam tartalmáról a rendszer első kijelzőképén adunk teljes képet. A felhasználó különálló feladatokat is végrehajthat, vagy végig is haladhat a keretszerkezet témáin, és végrehajthatja a végső feladatot. A tanulásra fordított idő és a kurzusok teljes képének kialakítása a felhasználói igényeket tükrözi. A második korlát a kurzus tárgyához kapcsolódik. Úgy döntöttünk, hogy a felhasználó számára lehetőséget nyújtunk előzetes teszt elvégzésére. Ennek célja a nagyobb motiváció, a szakterület ismeretének önfelmérése, illetve ennek eredményeként – a legjobb működő tanulói kontroll. A teljesítmény-központú módszertan lehetőséget kínál a tanulás új formájára, mely támogatást ad a tevékenység közbeni tanulásra, valamint a teljesítmény-környezetben végzett munkára. A rendszer elemeket vesz át a teljesítmény-alapú rendszerből, a hagyományos, webes alapú oktatási programból és az automatikus tesztrendszerből egyaránt. A rendszer új technológiát alkalmaz a diákok kompetenciájának és teljesítményének javítására: támogatja az információk és a tanulási élmény feldolgozását, elemzését és kommentálását. Teljesítmény-központú megközelítés használata a mobil tanulásban – Okok, előnyök, hátrányok •
A fő ok a mobil tanulás folyamatos fejlődéséhez való hozzájárulás, illetve annak az ellentmondásnak a megszüntetése, hogy a mobil készülékek ennyire hozzáférhetők, azonban az oktatás-képzés kérdése elhanyagolt ezen a minden diák és aktív dolgozó által birtokolt, és amúgy folyamatos használatban levő, kifinomult technológián.
Az alkalmazás az m-tanulást az oktatás-képzési célú teljesítmény-támogató rendszer egyik formájaként mutatja be. A hallgatók által érezhető előnyök abból származnak, hogy közvetlenül a munkájuk kontextusában kaphatnak segítséget: •
A képzési és teljesítmény-támogatás ott jelenik meg, ahol a tulajdonképpeni munkavégzés történik
•
Az új képzettség, tudás azonnal alkalmazható
•
Akkor teszi lehetővé a képzést, amikor arra szükség van
54
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M •
Ha értelmezhető, akkor gazdag médiaanyaggal szolgál
Előnyök a diákok számára: •
A diákok rugalmassága és választási lehetősége nagyobb azon a téren, hogy mikor és hol tanulnak az Internet-kapcsolatú (vagy anélküli) tantermen kívül.
•
A diákok tanulmányaik során olyan technológiát használnak, mely javítja felkészültségüket a holnap munkahelyére, ahol az alkalmazók a friss diplomásoktól elvárják a technológia tanulási és munkavégzési alkalmazásának ismeretét.
Az élethosszig történő tanulás trendje miatt sok „diák” teljes vagy részmunkaidőben dolgozó felnőtt. A mobilitás lehetőséget kínál a számukra a tanulási idő maximalizálására. Az m-tanulás tudás-létrehozási célú teljesítmény-támogatása a tanulók számára tanulmányaik kontextusában történő munkasegédletek biztosításán alapul. Természetesen e munkasegédletek a készüléktől függően igen összetettek is lehetnek. A készülék letöltheti a legfrissebb információkat, és képeket, szöveget és hanganyagot is használhat a teljesítmény támogatására. E megközelítési mód előnyei a tanulás konstruktivista elméletein alapulnak. Az m-tanulás, mint kommunikáció előnyei abból származnak, hogy a tanulók és szakemberek hiteles kontextusban teremtenek tudást. A vezeték nélküli m-tanulási teljesítmény-támogató rendszerek hasonlóak a hagyományos PSS-hez. Az m-tanulási megoldások a mobil eszközöket a tanulással integrálják, így a diákot feladata megoldásában információval, támogatással és tanulási élménnyel segítik, ott és akkor, amikor azokra szükség van. Az előnyök többek között a következők: •
A képzés akkor történhet, amikor szükséges. A vezeték nélküli és a mobil tanulás bátoríthatja a „tanítható pillanatokat”, azaz azokat az időpontokat, amikor az adott ügyen dolgozók nyitottak és fogadóképesek a tanulásra. Mobil eszközök használatával a tanulók akkor férhetnek hozzá a munkasegédletekhez, referencia-anyagokhoz és útmutatásokhoz, amikor szükséges.
•
Gazdag médiaanyag használható, ha szükséges. Bizonyos vezeték nélküli és mobil készülékek támogatják a gazdag médiaanyagokat, például a videókat, fényképeket, ábrákat, hanganyagokat és animációkat. Ha e médiaanyagok az útmutatókat, referencia-anyagokat és munkasegédleteket képesek hatékonyabbá tenni, akkor alkalmazni kell őket.
•
Hozzáférést biztosít a szakemberekhez. A vezeték nélküli eszközökkel akkor lehet kapcsolatba lépni és kérdezni a szakemberektől, amikor
55
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M arra szükség van. Azonnali üzenetküldővel és elérhetőség-jelzővel ellátott PDA-ról a tanulók rögtön elérhetik a szakértőt. •
Gyakorlati közösséget épít. Vezeték nélküli eszközök használatával a gyakorlati közösség hozzájárulhat a fórumok, levelezőlisták működéséhez. A fórumra írt kérdések és válaszok a terepen is elérhetők. A vezeték nélküli eszközökkel segédeszközök, például sablonok, mintalevelek, becslési távlázatok, értékesítő szkriptek és hasonló, a csapat által az idők során kifejlesztett eszközök is letölthetők. Ezen kívül azonnali üzenetküldésre, e-mailezésre és egyéb típusú kommunikációra is felhasználhatók.
•
Ismeri a felhasználók szakértelmének elhelyezkedését: folyamatosan kapcsolódik és szinkronizál a háttérrendszerekkel. A vezeték nélküli eszközökkel a tanulóktól mindig kérhetők adatok, illetve számukra szolgáltathatók adatok. A csatlakozás és szinkronizálás képessége azt jelenti, hogy a képzési jegyzőkönyvek mindig frissek és könnyen használhatók lehetnek. A háttérrendszer követi, hogy a tanulóknak mikor kell tanúsítási képzésben részesülniük, és a tanuló vezeték nélküli eszközére négy-hat héttel a tanúsítás lejárta előtt emlékeztetőt küld. A tanuló ezután on-line elérheti a képzést és a tanúsító vizsgát. A vezeték nélküli eszköz a központi számítógépre küldi a tanúsító vizsga pontszámát, és frissíti a tanúsítási adatbázist.
Az m-tanulás hátrányai között több technikai és oktatási kihívás szerepel. E hátrányok némelyike kiküszöbölhető, ha a mobil technológiával bővített tanulásban teljesítmény-központú megközelítést alkalmazunk. Ezt azt jelenti, hogy a teljesítmény-központú módszer igen alkalmas az m-tanulási pedagógiai megoldások terén. Bizonyos elméleti érdeklődés mutatkozik az m-tanulás meglevő oktatáselméletbe történő beépítésére. Ez az m-tanulást tevékenységközpontú perspektívába helyezi, figyelembe véve a meglevő oktatáselméletekhez képesti új gyakorlatokat. Konstruktivista megközelítésben a tanulókat bátorítani kell arra, hogy a tudás aktív építői legyenek. A mobil készülékek realisztikus kontextusban alkalmazhatók, de a diákok más támogató segédeszközökhöz is hozzáférnek velük. A konstruktivista elvek mobil technológián történő megvalósítására kiváló példákat ad a „részvételi szimuláció” nevű tanulásélmény-típus, ahol a tanulók maguk is kulcsfontosságú szerepet vállalnak a dinamikus rendszer megteremtésében. A konstruktivista világban elengedhetetlen, hogy a diákok maguk hozzák létre, konstruálják meg saját tudásukat. A tanteremben ülve passzív tudást felvenni egy illetékes személytől – ez nem illik a konstruktivizmus elveihez. A hangsúly az interaktivitáson van, azonban fontos felismerni, hogy ez az interaktivitási szükséglet nem elégíthető ki pusztán a mobil technológia tantermi környezetben történő bevezetésével. A mobil tanulási kurzusok tervezőinek
56
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M biztosítaniuk kell, hogy a diákok valóban képesek legyenek a digitális médiaanyagokkal történő interakcióra, saját tanulási környezetükben. E médiaanyagok a mobil technológia segítségével érhetők el, akár videók, akár képanyagok, akár hanganyagok töltenek be fontos szerepet a tanulóközpontú környezet létrehozásában. A legnagyobb jelentősége azonban nem a technológiának és nem is a digitális médiaanyagoknak van, hanem a diákok által konstruált tudásnak, melyet az e segédeszközökkel történő interakció során hoznak létre. A konstruktivista és konnektivista iskola pedagógiai keretei a diákot helyezik a tanulási folyamat középpontjába. A megjelenő technológia létezik, és frissen hozzáférhető, ezért maga a technológia hajlamos lehet elnyelni az embert. Ez mind a terület kutatóira, mind a mobil technológiát tanulási segédeszközként alkalmazó diákokra érvényes. Fontos azonban, hogy maga a technológia ne terelhesse el a figyelmet a lényegről. A gyengén megszerkesztett, hibás szerkezetű mobil tananyag vagy virtuális tanulókörnyezet frusztrációt és szorongást okozhat, amikor a diákok megpróbálják kiismerni a rendszert. A mobil tanulókörnyezetet szilárd pedagógiai alapokra támaszkodva kidolgozni igyekvő oktatók, fejlesztők és szerkesztők törekednek arra, hogy ezt a jelenséget kiküszöböljék. “A segédkörnyezet ne akadály legyen, hanem a gondolkodás és a problémamegoldás eszköze (Fjortoft és Sageie, 2000). A diák kreatív gondolkodását és több-perspektívájú látásmódját fejlesztő, szilárd pedagógiai kerethez olyan tananyagra van szükség, amelynek feladatai és megtanulandó anyagai hitelesek, és a való világon alapulnak. Nem elegendő olyan feladatsorok kifejlesztése, amelyek pusztán egy adott tudáselv alkalmazási képességét célozzák. Az oktatóknak és fejlesztőknek a feladatokat az ilyen jellegűek helyett olyanra kell kidolgozni, amilyenekkel a diák a valós környezetben vélhetően találkozik majd. A konstruktivizmus és konnektivizmus elvei szerinti pedagógiában központi fontosságú a személyre szabott tanulási megközelítés. A mobil készülék olyan pedagógiai segédeszköz, amely lehetővé teszi, hogy a diákok személyes szinten szerezzenek tudást. A csakugyan személyre szabott élményhez elsőként azonosítani kell a tanulók már meglevő képességeit és érdeklődését. A Futurelab Towards New Learning Networks című jelentése a következőt javasolja “ Jelenleg a tanuló választási lehetőségeinek és befolyásának növelését tekintve a legtöbb megoldás arra koncentrál, hogy a tanulónak nagyobb változatosságot adjon az előre meghatározott tantárgyakon, tananyagokon történő végighaladás módjában. A valóban személyre szabott rendszer azonban nemcsak azt követeli meg, hogy a tanuló több választási lehetőséggel és befolyással rendelkezzen a tanulás sebességére, stílusára és tartalmára, hanem azt is, hogy megkapja a támogatást ahhoz, hogy aktív partner lehessen a saját oktatási útvonalainak és tapasztalatainak kifejlesztésében”. Ahhoz, hogy a diákok kialakíthassák saját oktatási útvonalaikat, az egyetemeknek és a főiskoláknak teljes mértékben el kell kötelezniük magukat a személyesítés politikai napirendje iránt. Kiindulópont lehet, ha a mobil
57
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M tanulás tananyagát úgy dolgozzák ki, hogy kihasználhatók legyenek a mobil technológia lehetőségei a tanulási élmény testreszabásában. A következő hátrányok megszűnhetnek, vagy csökkenhetnek, ha az mtanulás tananyagát teljesítmény-központú megközelítéssel állítják össze: •
Nem összefüggő tanulás. A mobil készülékek a gyakorlat áttekintésére, megfigyelésére és megtárgyalására biztonságos, hiteles, személyre szabott, igény szerinti környezetben kínálnak lehetőséget. A kifejlesztett prototípusok lehetővé teszik, hogy a felhasználók gyakorolják az új tudásanyagot, és megtapasztalhassák az új képességeket. A tanulás rendszerint koncentrációt és elmélkedést igényel. A menet közben (vonaton, kávéházban, utcán) történő tanulást azonban számos figyelemelterelő momentum zavarhatja. A diákok itt olyan szituációban vannak, amely megjósolhatatlan, de fontos követeléseket támaszt a figyelmükkel szemben. A mobil tanulás élménye ekkor igen zaklatott, nem összefüggő. Ha azonban a tanulási rendszert teljesítmény-támogató rendszerként tervezzük meg, akkor a tartalom sokkal koncentráltabb: a diákok azt a keretet, amelyre a tudásukat építhetik, a lehető legkisebb egységekből rakhatják össze.
•
A jól fejlett metakognitív képességek hiánya. A metakognitivitás a tanulók azon képességére vonatkozik, hogy legyenek tudatában saját tanulási folyamataiknak, és felügyeljék azokat. A felnőttoktatási szakirodalom azt mondja, hogy minél többet értenek meg a tanulók abból, hogy hogyan tanulhatnak a legjobban, annál inkább képesek felmérni, hogy milyen színvonalon tanulnak, illetve irányítani a saját tanulásukat. A vezeték nélküli és az m-tanulás fő kihívása, hogy a tanulók e tartalomszolgáltatási mód, illetve az így történő oktatás terén kevés tapasztalattal rendelkeznek. Szakértők (Peters, 2000) szerint “egyes alkalmazottak nem tudják biztonságosan kiértékelni saját tanulásukat. A külső visszajelzések hiánya ahhoz vezethet, hogy a tanulók megkérdőjelezik saját céljaikat és eredményeiket.” Az mtanulási tartalomszolgáltató eszközök és stratégiák önirányító tanulásra történő felhasználása nem csökkenti ezt a kihívást. A metakognitív képességekkel összefüggésben különbséget kell tenni a tanulók önfelügyeleti, illetve önfelmérési képessége között. A tanulók könnyen felügyelhetik előrehaladásukat a feladatok végrehajtását rögzítő ütemterv, a feladatra fordított idő, valamint a tesztpontszámok alapján. A bonyolultabb metakognitív képesség az önfelmérés, azaz a tanuló azon képessége, hogy megítélhesse, hogy valójában mennyire jól végezte az új képességek és tudás megtanulását és továbbadását. Az e-tanulási teljesítmény-támogató rendszerhez (IPSS_EE) hasonlóan a feladat végrehajtása itt is elektronikus formában rögzítődik a szerveren. Ehhez a tanuló saját mobilkészülékét, illetve internetkapcsolattal rendelkező személyi számítógépét használhatja.
A teljesítmény-központú m-tanulás bizonyos technológiai korlátai eltűnhetnek a technológia fejlődésével (e korlátok nemcsak a teljesítmény-központú m-
58
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M tanulásra, hanem az m-tanulásra általánosságban véve is érvényesek). E korlátok közül kiemelendők: •
Kis képernyőméret és a webes információk elérésének nehézségei. A mobil és a vezeték nélküli eszközök jelentős problémája a kis képernyőméret, illetve a hagyományos, PC-alapú internetezéshez optimalizált webes információk elérésének képessége. A weboldalak mobil készülékről történő elérésénél Jacob Neilsen (2003b) szerint: “Jelenleg csak azon weboldalakban reménykedhetünk, melyeket alapvetően leegyszerűsítettek és átterveztek, kiküszöbölve a grafikákat és a többhasábos tördelést. Legrosszabb esetben a weboldalaknak nincs mobilos változatuk, így a megnyúlt képek és keskeny hasábok miatt gyakorlatilag olvashatatlanná válnak. A hagyományos weboldalakat egyértelműen nagyképernyős böngészésre tervezték. Ezen oldalak kis képernyőn való megjelenítése olyan, mint az éneklő kutya: már az is csoda, hogy egyáltalán lehetséges. A megjeleníthetőség ugyan műszaki fegyvertény, de a használhatóság ettől még nem jó. A mobil eszközök megfelelő kiszolgálásához a weboldalaknak és szolgáltatásoknak jelentősen rövidebb cikkeket, drámaian leegyszerűsített navigációt és nagyon igényesen megtervezett funkciókat kell tartalmazniuk. Csak azt tarthatják meg, amire mobilos környezetben is szükség van.”
•
Magas költségek. A mobil vezeték nélküli e-tanulási megoldás egyik legnagyobb hátránya a költség. Az m-tanulás vagy vezeték nélküli tanulás javasolása anyagi befektetéssel jár az összes tanuló készülékébe, a vezeték nélküli szolgáltatás díjába, a karbantartó javítások és frissítések költségeibe, valamint a felhasználói kérdéseket megválaszoló és a műszaki problémákat megoldó informatikai csoport költségeibe. Igen jó üzleti előterjesztést igényel tehát e technológia tanulás területén történő megvalósítása.
EGYEZTETÉSI PONTOK Hozzá kell járulnunk a mobil tanulás folyamatos fejlődéséhez, illetve azon ellentmondás kiegyensúlyozásához, hogy a mobil készülékek ennyire elérhetők, az oktatás-képzés viszont nem használja ki kellően ezeket a kifinomult kommunikációs eszközöket, melyeket minden diák és aktív dolgozó magával hord, és folyamatosan használ – csak éppen a tanulásra nem. Az m-tanulást egyfajta oktatás-képzési célú teljesítmény-támogató rendszerként mutatjuk be. A tanulók számára megjelenő előnyök abból származnak, hogy a rendszer a munkájuk kontextusában ad munkasegédletet, és rugalmasan, sok választási lehetőséggel használható az Internetkapcsolatú (vagy anélküli) tantermen kívüli tanulásnál is. A teljesítmény-központú megközelítési mód magasabb rendű képességek oktatásában bizonyítottan hatékonyabb, mint a hagyományos előadásgyakorlat-zárthelyi (magyarázó-induktív) módszer, és jobban felkészíti a
59
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M tanulókat az öntanulásra, illetve a munkakör/munkahely megváltozására. Munkánk során a területen végzett korábbi munkákra kell építeni – teljesítmény-központú megközelítést kell használni különböző oktatás-képzési kontextusokban, és a teljesítmény-központú oktatás-képzést a legújabb mobil technológiák alkalmazásával kell erősíteni. A vezeték nélküli m-tanulási teljesítmény-támogató rendszerek hasonlóak a hagyományos teljesítmény-támogató rendszerekhez. Az m-tanulási megoldások a mobil készülékeket a tanulásba integrálják, így a diákokat ott és akkor képesek információval, támogatással és tanulási tapasztalatokkal segíteni, ahol és amikor az szükséges. A teljesítmény-támogatás m-tanulásban való alkalmazásának előnyei a tudásanyag létrehozásában abból erednek, hogy így a tanulók számára tanulmányaik kontextusában képesek munkasegédletet nyújtani. Az m-tanulás hátrányai között több technikai és oktatási kihívás szerepel. E hátrányok némelyike kiküszöbölhető, ha a mobil technológiával bővített tanulásban teljesítmény-központú megközelítést alkalmazunk. Ezt azt jelenti, hogy a teljesítmény-központú módszer igen alkalmas az m-tanulási pedagógiai megoldások terén.
REFERENCIÁK 1. G. Puterbaugh, “CBT and performance support”, CBT Directions, 3(6), 1825, 1990. 2. J. Laffey and D. Musser, “Building Internet-based Electronic Performance Support for Teaching and Learning”, WebNet 96 – San Francisco, CA – October 15-19, 1996. 3. R. Clark, “EPSS – Look before you leap: Some cautions about applications of electronic performance support systems”, Performance and Instructions, 31(5), 22-25, 1992. 4. Litchfield, A. Dyson, L. Lawrence, E. Zmijewska, A. (2007) Directions for m-learning research to enhance active learning. In Proceedings ascilite Singapore 2007. 5. Brown, J. Collins A. & Duguid P. (1996) Situated cognition and the culture of learning. In Situated Learning Perspectives (McLellen, H., ed.), pp. 1944, Educational Technology Publications, Englewood Cliffs, New Jersey, 1996. 6. Bransford, J., Slowinski, M., Vye, N., Mosborg, S. (in press). The learning sciences, technology and design for educational systems: Some thoughts about change. In J. Visser and M.Visser-Valfrey (eds.), Learners in a Changing Learning Landscape, pp. 37-66. Dordrecht, NL: Springer
60
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M 7. Brown, J., Collins, A. & Duguid, P. (2002). Situated cognition and the culture of learning. Retrieve February, 2 2002 from: http://www.ilt.columbia.edu/ilt/papers/JohnBrown.html 8. Carroll, J.M. (1998). Minimalism beyond the Nurnberg Funnel. Cambridge, MA: MIT Press. 9. Copley, J. (2007). Audio and video podcasts of lectures for camous-based students: production and evaluation of student use. Innovation in Education and Teaching International, 44 (4), 387-399. 10. Gaskel, A. (2007). Open and distance learning on the move: mobile learning, crossing borders, rethinking roles (Editorial). Open Learning. V. 22 (3), 197-200. 11. Gery G. (2002) Performance support – driving change. In The ASTD elearning handbook. Best practices, strategies, and case studies for an emerging field (Rossett, A., ed.), pp. 24-37, McGraw-Hill, New York. 12. Greenberg J. & Dickelman G. (2002) Distributed cognition: a foundation for performance support. In The ASTD e-learning handbook. Best practices, strategies, and case studies for an emerging field ( Rossett, A., ed.), pp. 303-313, McGraw-Hill, New York. 13. Kirton, M. (2003) ‘Adaption – Innovation in the context of diversity and change’. London: 14. Lee, M. & Chan, A. (2007). Pervasive, lifestyle-integrated mobile learning for distance learners: an analysis and unexpected results from a podcasting study. Open Learning,22, (3), 201-218. 15. Mayer, R. (2005). Introduction to multimedia learning. In In R. Mayer (Ed.), The Cambridge handbook of multimedia learning, pp 1-16. New York: Cambridge University Press. 16. Mayer, R. (2005). Introduction to multimedia learning. In In R. Mayer (Ed.), The Cambridge handbook of multimedia learning, pp 1-16. New York: Cambridge University Press. 17. Paas, F. G. W. C., & van Merriënboer, J. J. G. (1993). The efficiency of instructional conditions: An approach to combine mental-effort and performance measures. Human Factors, 35. 18. Bransford, J., Derry, S., Berliner, D., & Hammerness, K. (2005). Theories of learning and theirroles in teaching. In L. Darling- Hammond & J. Bransford (Eds.), Preparing teachers for a changing world: What teachers should learn and be able to do (pp. 40–87). San Francisco: Jossey-Bass 19. Roshelle, J., Sharples, M., & Chan, T. (2005) Introduction to the special issue on wireless and mobile technologies in education (Guest Editorial). Journal of Computer Assisted Learning, 21, 159-161. 20. Sharples, M., Taylor, J., & Vavoula, G. (2008). Towards a theory of mobile learning. Retrieved February, 2 2008 from: http://www.mlearn.org.za/CD/papers/Sharples/Theory/Mobile.pdf. 21. Siemens, G. (2006). Connectivism: Learning theory or pastime of the selfamused? Retrieved February 2 2008 from http://www.elearnspace.org/Atricles/connectivism.html 22. Spiro R. & Jehng J.-C. (1990) Cognitive flexibility and hypertext: theory and technology for the nonlinear and multidimensional traversal of complex subject matter. In Cognition, education and multimedia . Exploring ideas in high technology (Nix D. & Spiro R., eds.), pp.163-205. Lawrence, Erlbaum Associates, Hillsdale, New Jersey.
61
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M 23. Sweller, J. (1994). Cognitive load theory, learning difficulties and instructional design. Learning and Instruction, 4, 259-312; Clark, R., Nguyen, F., & Sweller, J. (2006). Efficency in Learning. Evidence-based guidelines to manage cognitive load. San Francisco: Pfeiffer. 24. Alford, K. L. & Ruocco, A. (2001), ‘Integrating Personal Digital Assistants (PDAs) in a Computer Science Curriculum’, Frontiers in Education, Reno, October. 25. Al-khamayseh, S.& Lawrence, E. (2005) Mobile Government; Converging Technologies and Transition Strategies, Proc. 4th International Conference on Electronic Government - EGOV '05 , August 22 – 26 2005, Copenhagen, Denmark. 26. Al-khamaysah, S., Zmijewska, A., Lawrence, E. & Culjak, G. (2007), ‘Mobile Learning Systems for Digital Natives’, Iasted Conference on Web Based Education WBE '07, Chamonix, 14-16 March. 27. Barbosa, J., Hahn, R., Barbosa, D. N. F. & Geyer, C. F. R. (2007), ‘Mobile and Ubiquitous Computing in an Innovative Undergraduate Course’, SIGCSE’07, March 7-10, Covington, pp. 379-383. 28. Bradley, C., Haynes, R. & Boyle, T. (2005), ‘Adult multimedia learning with PDAs - the user experience’, Proc.4th World Conf. on mobile learning (mLearn), Cape Town. 29. Cao, Y., Tin, T., McGreal, R., Ally, M. & Coffey, S. (2006), ‘The Athabasca University Mobile Library Project: Increasing the Boundaries of Anytime and Anywhere Learning for Students’, IWCMC ‘06, July 3-6, Vancouver. 30. Dick, R (2007) The action research web site at Southern Cross University http://www.scu.edu.au/schools/gcm/ar/bd.html. 31. Dyson, L. E. (2007), ‘Wireless Applications in Africa’, in Dyson, L. E., Hendriks, M. & Grant, S. (eds.), Information Technology and Indigenous People, Information Science Publishing, Hershey, USA, 286- 294. 32. Fies, C. & Marshall, J. (2006), ‘Classroom Response Systems: A Review of the Literature’, Journal of Science Education and Technology, Vol. 15, No. 1, March, 101-109. 33. Fujimura, N. & Doi, M. (2006), ‘Collecting Students’ Degree of Comprehension with Mobile Phones’, Proceedings of the 34th Annual ACM SIGUCCS Conference on User Services, 123-127. 34. Kennedy, G., Krause, K.-L., Judd, T., Churchward, A. & Gray, K. (2006), First Year Students’ Experiences with Technology: Are they really Digital Natives?, Preliminary Report of Findings, September 2006, University of Melbourne, Melbourne. 35. Kukulska-Hulme, A. & Traxler, J. (2005), Mobile Learning: A handbook for educators and trainers, Routledge, London and New York. 36. Laurillard, D. (1993). Rethinking University Teaching. London: Routledge. 37. Lawrence, E. and Er, M, 2007, ‘Longitudinal Study of Mobile Technology Adoption: Evolution at Work’, IEEE Proceedings International Conference on Digital Society, (ICDS 2007) Jan 2-5, Guadeloupe 38. Lawrence, E., Garner, B. and Newton, S. (2006) ‘A Global, Collaborative, E-Learning Ecosystem An Academic/Industry Partnership In Action’, Proceedings of the Fifth IASTED International Conference on Web-based Education~WBE 2006, January 23-25, Puerto Vallarta, Mexico.
62
227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M 39. Lean, J., Moizer, J., Towler, M., & Abbey, C. (2006) 'Simulations and games - use and barriers in higher education', Active Learning in Higher Education, 227-242. 40. Prensky, M. website, available online at http://www.marcprensky.com, viewed 17. Jan 2007. 41. Prosser, M. & Trigwell, K. (1999). Understanding learning and teaching: the experience in higher education. Buckingham: Society for Research into Higher Education and Open University Press. 42. Raban, R. & Litchfield, A. (2007). Supporting peer assessment of individual contributions in groupwork. Australasian Journal of Educational Technology, 23(1), 34-47. http://www.ascilite.org.au/ajet/ajet23/raban.html
63
