Duna–Tisza Közi
Falugondnoki Hírlevél 2014/4.
XVII. évfolyam, 85. szám
Ötlet kell
Garay János:
M
ostanában több falugondnoki találkozóra is eljutottam, ahol kreatív emberekkel, példaértékű kezdeményezésekkel ismerkedhettem meg. Jó ezt megtapasztalni, hiszen olyan időket élünk, amikor mindenkinek saját magának kell lépnie, ha valamiféle értéket akar teremteni és szeretné megtalálni a jövőbe vezető utat. Sokszor csak egy egyszerű ötlet kell hozzá. Egyre több településen vágnak bele az önkormányzatok saját gazdaság kialakításába. Értelmes elfoglaltságot kínálnak a közmunkásoknak azzal, hogy zöldséget-gyümölcsöt termelnek, amit aztán a helyi konyhán hasznosítanak. Máshol a község erdejéből termelik ki a téli tüzelőnek való fát, lecsökkentve, esetleg kiiktatva ezzel a drága földgázfogyasztást. De van példa arra is, hogy a közintézmények tetőszerkezetére napkollektorokat szerelnek és az így előállított energiát használják fűtésre. Büszkén sorolta egy faluvezető, hogy mi mindennel foglalkoznak „dolgozóik” (szándékosan kerüli a közmunkás kifejezést!), még mangalicát is nevelnek, és rózsafákat gondoznak az utcákon, tereken. Ha arrafelé veti a sors az embert, elismerően bólogat, ez igen, az ottaniak gondos gazda módjára építik-szépítik szűkebb környezetüket. És jönnek a hírek a helyi piacok létesítéséről is, ahol a helyben megtermelt javakat lehet értékesíteni. S lehetne még folytatni a példákat a helyi kulturális értékek arculatformáló erejével is. Ám az is az igazsághoz tartozik, hogy ami valahol bevált, nem feltétlenül alkalmazható máshol. Figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat. De az biztos: új formákat találva, új ötleteket megvalósítva a közmunkaprogramot is más dimenziókba lehet emelni. Érdemes megbecsülni azokat, akik akarnak dolgozni, mert az ő jelenlétük éppolyan fontos, mint akik a hivatalból irányítanak. B. T.
Az Árpádok Vezérhang Sötét enyészet néma éjjelében Temetve fekszik a hajdan kora;
(...)
A bajnok alszik a föld mély ölében,
Az elnyugodt nap bíbor fellegében
Ki tudja, merre hamvad hült pora?
Elvész a fény vakító aranya,
Sírjára, mert nem tudja senki hol van,
A félhomály bájt hint el a vidéken,
Nem hull a bánat könyje szent titokban.
S szebben ragyog fel a táj alkonya: Ekkép a multnak tisztes fátyolában
(...)
Saját varázsban szebb, saját világ van!
Megjártam a hont, ősim temetőjét, Andalgtam a hősök dicső porán; Haliam a vésznek rejtélyes zenéjét,
(...)
Melyet süvöltött gyászos éjszakán;
Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
Hoztam virágokat, mik a Regének
Csak elfajult kor hős elődöket;
Tündér kezétől sírjokon növének.
A lelkes eljár ősei sírlakához, S gyújt régi fénynél új szövetneket.
(...)
S ha a jelennek halványul sugára:
Mult és jövő közt hídúl áll az ének,
A régi fény ragyogjon fel honára!
Közötte a valónak és mesének. –
Lőkösháza, Vásárhelyi-Bréda kastély
Fotó: Borzák Tibor
2
Visszatérés Vértesacsára désről? Lényege a képesség megtartó népesség, a helyi értelmiséggel való tudáscsere, hiteles megoldások keresése a falu számára. A helyi érték, termék, helyi tudás, tradíciók megtaláúnius utolsó napjaiban Vértesacsán lásával. A helyi és megújuló erőforrázajlott le a falugondnoki egyesületek találkozója. Fáy Dániel, a 25 éves Falufejlesztési Társaság elnöke fogadta az egyesületek képviselőit. Mintegy 40 fő látogatott el Vértesacsára. Kemény Bertalan alakjának felidézésével kezdődött meg a nap. Berci bácsi szelíd és következetes falufejlesztő volt, aki aktívan támogatta a lokális közösségek, emberi kapcsolatok építését. Az ő öröksége a mai falu- és tanyagondnoki hálózat, valamint az a törekvés, hogy fokozzuk a vidék népességmegtartó képességét, javítsunk az itt élők életminőségén. Mert az életképes vidékhez – ahogy ő is mondta – nemcsak „népességmegtartó képesség, hanem képességmegtartó népesség” is szükséges. A Falufejlesztési Társaságtól Nagy Júlia Mi lesz az aprófalvakkal? címmel mondta el Mit gondol a Társaság a faluról? Mit gondol a fejlesztésről, fejlő„A vidékfejlesztéshez nem csak népességmegtartó képességre van szükség, hanem képességmegtartó népességre is.” (Kemény Bertalan)
J
sok, hősök helyben helyes értékelésével értelmezésével. A „vidékfejlesztés” nem a főtér burkolása és nem ház, hanem a néplélek épülése. Horváth-Takács Bernadett, aki átvette a minisztériumban a falugondnoki
feladatok ügyeinek intézését, ismertette a falugondnoki pályázatokat és az elszámolás módját. A beszélgetés elkanyarodott a fizetések felé is, ahol fölvetődött, hogy a falugondnoki hálózat szakmai érdekképviselete mellett helyeződjék nagyobb hangsúly a falués tanyagondnokok munkavállalói érdekvédelmére is Fáy Dániel kérdést tett föl az egyesületeknek, mire szeretnék használni a házat – természetesen a rendbehozatala után. Sokféle ötlet fölmerült: üdültetés, gyermekeknek szállás, iskoláknak fölajánlani erdei iskolának, falugondnokok találkozása, alapképzés egy hete, továbbképzések, a környékbeliek alap- és továbbképzése… Sok év eltelt már azóta, hogy Vértesacsán jártunk. Azoknak, akik itt jártak képzésre, rossz volt látni a gázvezeték elvágott csapját, a hiányzó keringető szivattyúkat, a hiányzó berendezéseket, az eltört lámpákat, a leromlott, gazdátlanná vált épületeket. Nehéz lesz ebből a Falufejlesztési Társaságnak méltó, szép otthont varázsolni.
3
Új védjegy a Bácskai Becses
A
Bácskai Becses Kelebia és Tompa összefogásával létrehozott helyi termékeket megkülönböztető védjegy. A Vidékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett Tanyafejlesztési Program pályázati forrásából nyílt alkalom a tanyán élők és gazdálkodók háztáji termékeinek piacra vezetésére, a tanyán élők támogatására, a helyi gazdaság élénkítésére. A projekt eredményességéhez nagymértékben hozzájárultak a tanyagondnoki szolgálat munkatársai, akik a tanyán élőkkel ápolt személyes jó kapcsolataikat működtetve segítettek tájékoztatni és bevonni a támogatott csoportot. A magyar költségvetésből és az Európai Unió által finanszírozott településfejlesztési programokból méltatlanul mellőzött a védjegyhasználat, a települések önkormányzatai még nem látják világosan, hogy a védjegy jóval több, mint egy helyi termékeken szereplő logó. Miért lehet érdeke egy önkormányzatnak vállalni az ezzel járó feladatokat? 1. Helyi gazdaság élénkítése: Ma már nem ismeretlen fogalom számunkra a saját márkás termék. Számos multinacionális áruházláncban megtalálhatóak, amelyeket kedvezménnyel segíti, saját arculattal, saját reklámmal támogatja. Ugyanez a szerepe a helyi termékek tekintetében bevezetett védjegynek, ugyanis ez a védjegy a helyben megtermelt áruk megkülönböztető jelzése, saját márkája. 2. Helyi gazdálkodók versenyképességének növelése: Azáltal te-
hát, hogy a helyi termékek a nagykereskedők saját márkás termékeit támogató kedvezményeket (például kedvezményes árusítási lehetőség a helyi piacon), reklámot (tudatos marketing és fogyasztói tudatformálás) és arculatot kapnak, nagymértékben növekedhet a forgalmuk, fokozódhat a kereslet a helyi termékek iránt, így egyre több és több terméket tudnak értékesíteni. 3. Helyben maradó adók és jövedelmek, helyi pénzforgalom élénkülése: Miután a helyi vásárlók helyi termelőktől vásárolnak, így a pénz, a jövedelem és az adók helyben maradnak, a helyi gazdaságot és közösséget erősítik. 4. Helyi termékek piacra segítése: A kistermelők, őstermelők nagyon nehezen tudnak versenyre kelni a multinacionális áruházláncokkal, kiszolgáltatottak a nagykereskedőknek is. Ezzel a programmal kifejezetten az ő értékesítésüket lehet támogatni. Hogyan jön létre egy védjegy? Mi az, amit egy önkormányzatnak mindenképpen figyelembe kell vennie, ha egy jól működő, a céljait beteljesíteni képes védjegyet szeretne létrehozni? Íme néhány alapvetés: – helyi érdekcsoportok széleskörű tájékoztatása és bevonása (őster-
melők, kistermelők, mezőgazdasági nagyvállalkozók, stb.) – védjegyszabályzat kidolgozása (különös tekintettel a gazdák motiválására, a minél kisebb mértékű bürokrácia működtetésére, a folyamatok leegyszerűsítésére, miközben a minőségbiztosítás is fontos szerepet játszik) – arculat kialakítása – eljárásrendek kialakítása – SZTNH bejelentés – kapcsolódó területek szabályozása, és a programhoz illesztése (például helyi piacrendelet) – marketingkampány megtervezése, lebonyolítása – a fogyasztók megszólítása, valós értékesítési csatorna kialakítása A következő, 2014-2020 pályázati ciklusban újra lesz lehetőség olyan vidékfejlesztési pályázatokon részt venni, amelyek célja a helyi gazdaság erősítése, az értékesítési lánc lerövidítése. Érdemes elgondolkodni az önkormányzatoknak azon, hogy a helyi védjegyet tudatosan – nemcsak agrárszempontokat, hanem településmarketing szempontokat is figyelembe véve – használják fel közösségük gazdaságának élénkítésére, a helyiek életminőségének javítására. Véh László, Tompa polgármestere Maczkó József, Kelebia polgármestere
Véh László Tompa, Maczkó József Kelebia polgármestere
4
Kishegyesi kirándulás E
gyesületünk évek óta jó kapcsolatot ápol a Kishegyesi Női fórum tagjaival. Falu- és tanyagondnok kollégáink jól tudják, hogy minden év májusában meghívást kapunk Kishegyesre, ahol az egyesület tagjai mindig kitalálnak számunkra valami érdekes és hasznos programot. A májusi ítéletidő miatt azonban ez a találkozás június végére tolódott el. Június utolsó szombatján útra keltünk Kishegyesre. Jelentkeztek olyanok, akik most jártak először a határainkon túl és voltak köztünk olyanok is, akik már ismerték az egyesület tagjait. Csapatunkat a tompai és a kelebiai falugondnoki autó vitte Kishegyesre, a tűzoltó laktanyába, ahol a Női Fórum Egyesület tagjai
reggelivel vártak. Kis pihenés, beszélgetés és a meglepetés-ajándékok átadása után felkerekedtünk, és körbejártuk a Kishegyeshez tartozó három települést: Kishegyest, Bácsfeketehegyet és Szeghegyet (Lovtyenac). Lovtyenacon megtekintettük az épülőfélben lévő pravoszláv templomot. Látogatásunk idején nyílt meg a Vajdasági Kézimunka Kiállítás, melyet a Bácsfeketehegyi Általános Iskolában mutattak be. A többemeletes épület termeiben láthattuk a vajdasági és magyarországi kézművesanyagot. Több ezer darab kézműves remeket mutattak be. Az anyag gazdagságát, sokszínűségét, változatosságát láthattuk a falakon és a tárlókban. Színben, formában, motívumokban, kivitelezésben, geometrikus vagy organikus díszítésükben is egyediek voltak. Látogatásunkat a Kátai-tanyán fejeztük be, ahol sűrű babbal és kedves szavakkal vártak bennünket. A kiadós ebéd után mindenkinek lehetősége nyílt körbejárni a tanyán. A Kátai család nagy figyelmet fordít arra, hogy minden évben újítsanak valamit a tanyán, így mi is minden évben ámulattal figyeljük, hogy az előző évben bemutatott elképzelés hogyan vált valósággá. Köszönjük a sok-sok látnivalót és a barátságos fogadtatást! ZK - KE
5 Hírek Ki lehet helyettes? Meghirdetjük a falu- és tanyagondnokot helyettesítő emberek 40 órás továbbképzését. A falugondnoki szolgálat működése engedélyhez kötött, melyet a feladat ellátásához szükséges készségekkel, ismeretekkel rendelkező alapképzésen részt vett falu-, illetve tanyagondnoknak kell végeznie. Ha szükség van a tanyagondnok helyettesítésére, az őt helyettesítő személynek is tisztában kell lennie a falugondnoki munka lényegével, elengedhetetlen a szakszerű helyettesítés. A falu- és tanyagondnokot szabadsága, betegsége idején helyettesítő szakemberek felkészítésének célja, hogy a tanyagondnoki munkát más szociális területen dolgozókkal is megismertessük, az alapszolgáltatásban dolgozók, valamint a falu-és tanyagondnokok helyettesítői számára kíván használható elmélet és gyakorlati ismereteket adni. A jelentkezéseket folyamatosan várjuk egyesületünknél telefonon, levélben, faxon és e-mailben (elérhetőségeinket megtalálják hírlevelünk utolsó oldalán). A jelentkezési lap letölthető a www.falugondnoksag.hu képzések menüpont alól.
V
Ásotthalmon üléseztünk
éget ért a TÁMOP 143-as pályázatunk. Az utolsó konzorciumi ülést Ásotthalmon, a Bűbáj tanyán tartottuk. (A birtokot lapunk 11. oldalán mutatjuk be! – A szerk.) A résztvevőket Fackelmann István alpolgármester köszöntötte, majd Bede-Márta Edina mutatta be a település idegenforgalmi törekvéseit. Ezután a TÁMOP pályázat eredményeit ismertette Csörszné Zelenák Katalin. Az eredményes képzést kétszer húszan végezték el Cibakházán és Kelebián. Tanyasegítő-, informatika-, házi gyermekfelügyelő-, B kategóriás autóvezetői- és dajkaképzésen vehettek részt a hallgatók. Három helyen volt gyermekfelügyelet. Egyéb szolgáltatásokat is igénybe vehettek az édesanyák: jogi- és munkaerő-piaci tanácsadást, valamint mentorálást. A mentorok is beszámoltak munkájukról, Kelemen Tünde Cibakházáról és Kása Gabriella Ásotthalomról. Mindketten beszéltek a továbbfoglalkoztatás helyzetéről. A hallgatókat a képzés és foglalkoztatás teljes időszaka alatt szabadidős programok várták. Em-
lékezetes volt a dán utunk, melynek során mintát láttunk az európai legmagasabb női foglalkoztatottságra. Munkáltatói érzékenyítő képzésre is sor került Cibakházán, Kelebián és Ásotthalmon. Vendégeink voltak: a dán tiszteletbeli konzul, a dán-magyar egyesület vezetői, dán női politikusok. A jövőre nézve levontuk a tanulságokat. Ha lesz lehetőségünk hasonló képzési és foglalkoztatási projekt megvalósítására, be tudjuk építeni az itt szerzett tapasztalatokat.
Matricák az autókra. Kérjük, hogy jelezzenek azok, akik falugondnoki matricát szeretnének az autójukra. Vagy akik már jelezték, erősítsék meg.
Falugondnokok négy keréken
A
Bács- Kiskun Megyei Baleset-megelőzési Bizottság és a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete meghirdeti a Falugondnokok négy keréken elnevezésű közlekedésismereti versenyt, amely 2014. augusztus 7-én 09.30- 16.00 óra közötti időben zajlik Baján, a Duna Wellness Hotelben (Baja, Szentháromság tér 6.) és Baja Város Önkormányzati Üdülőjében. Célunk a KRESZ-t már jól ismerő, rendszeresen gépjárművel közlekedő számára egy magasabb szintű megmérettetés lehetőségének megteremtése, balesetmentes közlekedésük elősegítése. Továbbá olyan ismeretanyag átadása, mely a versenyzők hasznára lehet a helyes, és jogvédő közlekedési magatartás kialakításában. A versenyre három fős csapatok nevezhetnek. A csapat mindhárom tagja B kategóriás elméleti KRESZ tesztlapot tölt ki, majd a csapatból egy fő személygépkocsival, egy fő segédmotoros-kerékpárral vizsgabiztos
jelenlétében a forgalomban közlekedik, egy fő kerékpárral közlekedve, ügyességi akadálypályán (szlalom, rázópad, tárgyáthelyezés, lengőkapun történő áthaladás, „fésű”, sarokfordító) bizonyítja rátermettségét. A csapat további egy tagja ittasságot szimuláló szemüvegben hajt végre versenyfeladatot. A versenyzőknek számot kell adni gépjármű-vezetéstechnikai tudásukról, valamint elsősegély-nyújtási ismeretekből is. A részvétel feltétele az érvényes B kategóriájú vezetői engedély megléte, valamint a kerékpáros versenyzőnek a kerékpározni tudás. A vezetői engedélyt a verseny alatt a forgalomban közlekedő versenyzőnek magánál kell tartania, továbbá a versenyzőt a vezetés megkezdése előtt alkoholszondás vizsgálatnak vetjük alá. A verseny díjazása: összesített elméleti, és gyakorlati eredmények alapján az 1-2-3. helyezett csapat minden tagja tárgyjutalomban részesül. Jelentkezési határidő: 2014. augusztus 1.
6 Találkozó az országhatár menti Lőkösházán
Figyeljünk a helyi értékekre! Gazdag programmal várták a 2014. június 4-i falugondnoki találkozó helyszíne, Lőkösháza házigazdái a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete által szervezett rendezvényre érkező polgármestereket, alpolgármestereket, jegyzőket, intézményvezetőket, falu- és tanyagondnokokat. A jelenlévők nemcsak szakmai ismeretekkel gazdagodtak, hanem élményt nyújtó helyi látnivalókkal is.
Ö
t, falugondnokságot működtető megye, Bács-Kiskun, ben hasznosítják, friss alapanyagokból főznek, de fagyaszBékés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest tásra is marad a javakból. Folytatásként tervbe vették a meghívottai alkották a soron következő falugondnoki talál- gyógynövénytermesztést. Foglalkoznak betonoszlopok és kozó hallgatóságát. A fórum az ország délkeleti határán, Lő- betonlapok gyártásával, ehhez megfelelő gépek állnak renkösházán, a Petőfi Sándor Művelődési Központban zajlott. delkezésükre. A munkaprogram keretében végzik az intézMindjárt az elején megalapozta a hangumények festését, karbantartását. Az első latot az Esthajnal Nótakör dalcsokra. Ezt évben 79 fővel kezdték a foglalkoztatást, követően Szűcsné Gergely Györgyi polmost 109-en vannak. gármester bemutatta a települést. A köLőkösháza tanyagondnoka, Szirb György zépkorban már falu állt a környéken, metartalmas videóval illusztrálta mondandóját. lyet 1418-ban említenek először. A gyulai A településen 2007. január 1-jén indították uradalomhoz tartozó helység neve a Lőa szolgálatot, ő 2012 decembere óta látja el rinc névből származik. Önálló községfeladatait a helyi Gondozóházhoz tartozógé 1949-ben vált, előtte Elek külterülete an. Autójával gyerekeket, felnőtteket szállít volt. A magyar-román határ fontos vasúti oktatási vagy egészségügyi intézményekátkelőhelyén minden szükséges intézbe, délben pedig meleg ételt visz a külterümény megtalálható az óvodától kezdve a leteken élőknek. Szorosan együttműködik könyvtáron át a szociális alapszolgáltatápéldául a család- és gyermekvédelmi vagy sig – 2007 óta kistérségi szinten működa védőnői szolgálattal. A tanyagondnok kinek. emelte, hogy szeret elbeszélgetni az idős A polgármester asszony beszélt a emberekkel, akik nem csak türelmesen több mint 26 millió forint értékű energia meghallgatják az általa közölt híreket, haSzűcsné Gergely Györgyi mintaprogramról, melynek keretében nem néha ők maguk is kiöntik a szívüket polgármester biomasszakazán épült. A rendezvény neki. Sok minden más mellett ez is jelzi, szünetében meg is mutatta az érdeklődőknek a létesít- hogy nagy szükség van a tanyagondnoki munkára. ményt, amivel az iskola, az önkormányzat és a művelőA folytatásban Kora-Varga Mónika, a helyi Gondozóház dési ház fűtését oldják meg. Az „alapanyagot”, a gallyat, a igazgatója beszámolt a 13 alapellátást nyújtó intézmény szalmabálát közmunkások gyűjtik össze a hivatal 18 hek- hétköznapjairól. Kiemelt feladatuk a nappali és a közösségi táros földjéről, sikerült teljesen mellőzni a gázt. Különböző ellátás, melynek része például a házi segítségnyújtás (újabgépeket vettek (brikettáló, gallydaráló) a tüzelőanyag elő- ban jelzőrendszerrel ellátva), a támogató, illetve a családállításához és megoldották a tárolást is. Lőkösháza másik segítő szolgálat és természetesen a tanyagondnoki munsikersztorija a Start Munkaprogram, melyet 2013-ban indí- ka. Mindezek mellett nem maradnak el a színes programok tottak. A megtermelt zöldségféléket a gyermekétkeztetés- sem, köztük kiállítások, szórakoztató műsorok. (Utóbbi területen jeleskedik az idős emberekből álló nótakörük, akiket ez a hallgatóság is megtapsolhatott.) Kora-Varga Mónika a tanyagondnoksággal kapcsolatban megjegyezte, hogy az egyéni kívánalmak mellett a közösségi igények teljesítése sem marad el. Jelenleg 68 személyt látnak el naponta. A legutóbbi Tanyafejlesztési Program pályázatán elnyert ös�szeget autójavításra, mosógép, fűnyíró és kézi szerszámok beszerzésére fordították. Példaértékű régiós összefogásról tartott előadást Szilágyiné Tóth Erzsébet, a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye igazgatója, szociálpolitikus. Számvetésében elhangzott, hogy a hozzájuk tartozó egységekben 326 közalkalmazott dolgozik, legtöbben tiszteletdíjasok, legkevesebben pedig önkéntesek. Feladataik közé tartoznak a szociális alapszolgáltatások, a szociális szakosított ellátások és a gyermekjóléti alapellátások. Szirb György tanyagondnok Mindezt a kistérség településein, Gyulán, Lőkösházán, Két-
7 egyházán és Eleken végzik. Mint megannyi hasonló szerveződésnek, nekik is fontos szerepet játszanak mindennapi munkájuk gördülékennyé tételében a különféle pályázatok. A Tanyafejlesztési Program 2012-es pályázatán 4,6 millió forinthoz jutottak hozzá, ebből a pénzből tudták elkészíteni a digitális tanyatérképet és az egyéb fejlesztéseket. A következő esztendőben szerényebb összeget, 1,6 milliót nyertek, amit az autók felújítására fordítottak. A szociálpolitikus a tanyagondnokok áldozatos munkájáról is megemlékezett. Egy pár évvel ezelőtti téli kép tanúsága szerint senki nem maradt elzártan a külvilágtól, és ezt a külterületeken missziót végző lelkiismeretes embereknek köszönhették az ott élők. Helyi termék értékesítése – ezzel a címmel osztotta meg gondolatait, tapasztalatait és ismereteit Kőváriné dr. Bartha Ágnes vidékfejlesztési szaktanácsadó. Az ő nevéhez fűződik a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete gondozásában nemrég megjelent kiadvány is, melyben ugyancsak sorra veszi azokat az érveket, melyek a helyi termékek fogyasztása mellett szólnak. A lőkösházi fórumon megtartott prezentációjában is aláhúzta, hogy az lenne az ideális, ha a helyben létrehozott terméket helyben fogyasztanánk, s így is gazdagítsuk a helyi társadalmat. Persze nem csak élelmiszerre kell gondolni, hanem kézművesmunkákra is. Mindent megelőzően a siker érdekében szemléletváltásra van szükség. Nagyon fontosak a célok elérésében az értékesítési lehetőségek. Leggyakrabban háztól való árusítással találkozunk, de egyre több településen épül termelői piac, ahol a kistermelő kínálhatja portékáit. Népszerű forma a turisztikai vendégasztal, ami szorosan kapcsolódik a falusi idegenforgalomhoz. Nélkülözhetetlenek a rendezvények, a konferenciák is. Az előadó megjegyezte, hogy mindezeken túl a helyi termékek népszerűsítésében leghatékonyabb eszköz a szájról szájra terjedő hír. Kőváriné dr. Bartha Ágnes kitért az értékesítési lehetőségek új keletű, internetes szokásaira is. Immáron lehet vásárolni webáruházakban, célirányú honlapokon – ezek közül néhányat ajánlott is a közönség figyelmébe. Szóba kerültek a fogyasztónak biztonságot nyújtó védjegyek, kitűzők, például az Élő Tisza Tájtermék, a Homokhátság vagy a Koronás Tojás. Végezetül a falu- és tanyagondnokok témában lehetséges szerepe, feladatai közül megtudhattuk, hogy érdemes a bevásárláskor szem előtt tartani a helyi termékeket
és figyelni a védjegyeket. A külterületeket járók mintegy észrevétlenül szoros napi kapcsolatot tartanak a potenciális vásárlók és a termelők között. Munkájuk gyümölcse végezetül közösség- és hálózatépítésben mutatkozik meg. A fórum résztvevői nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is szemtanúi lehettek a helyi termékeknek. Rögtönzött kiállításon sorakoztak a lőkösházi büszkeségek, hímzett terítők, kiadványok mellett élelmiszerek, azok közül is Viszokai János pékmester messze földön híres kenyere. Corvus-Kora Róbert pedig hatalmas méretű panorámafest-
Előadók. Középen: Szilágyiné Tóth Erzsébet és Kora-Varga Mónika ményeket készít, történelmi témájú alkotásait majdan egy körteremben szeretné bemutatni, ezzel is a településre csalogathatná az érdeklődőket. A Vásárhelyi-Bréda kastélyban pedig már megjelentek a turisták, akikkel együtt a falugondnoki találkozó csoportja is megcsodálhatta a klasszicista stílusban épült, az olaszországi vicenzai Villa la Rotonda utánérzését keltő épületegyüttest, melyet a házigazda, Megyeri Anikó mutatott be. Ide napnyugta után is érdemes visszatérni és megnézni az Európában egyedülálló, kültéri 3D-s épületvetítést. A kastélyban időszaki kiállításokat is rendeznek, legutóbb porcelánbabák kápráztatták el a látogatót, a pincében pedig Békés megye hungarikumai sorakoztak fel. Mindezeket látva egyértelművé vált: fel kell fedezni és másoknak is meg kell mutatni a helyi értékeket. Egy településnek sorsdöntő kapaszkodót jelenthetnek! Borzák Tibor
Csoportkép a Vásárhelyi-Bréda-kastély bejáratánál
8 Csengődön tartalmas előadások sorjáztak
Ki gondozza az időseket? Falugondnokságot működtető Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyei települések meghívottai találkoztak 2014. június 18-án Csengődön, a Dankó Pista Művelődési Házban. A vendégeket ezúttal is tartalmas program várta, melyet a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete szervezett.
H
at év után újra falugondnoki találkozó helyszíne volt a Bács-Kiskun megye belsejében megbúvó hangulatos község, Csengőd. Jó érzéssel sétál az ember a település központjában: mindenfelé gondozott parkok, takaros házak, felújított középületek. A rendezvénynek helyet adó művelődési központban – ami uniós pénzből lett „újratöltve” – pedig a polgármesterek, jegyzők, intézményvezetők, falués tanyagondnokok alkotta közönség szívét melengette a tanyai óvodások vidám köszöntője, valamint a csengődi származású Vesztergám Miklós tárogatóművész játéka. Dr. Jamrik Kiss Edit, a Família Szociális Központ igazgatója a találkozó házigazdájaként elsőként Baltás István polgármestert kérte fel, hogy szóljon az egybegyűltekhez. „Itt vagyunk a világ közepén” – jelentette ki a település első embere, megjegyezvén, ezt minden elöljárónak így kell éreznie, ha nem is közli a nyilvánossággal. Noha a térség betelepülésének komoly történelmi előzményei vannak, Csengődöt oklevélben először 1408-ban említik lakott helyként. Sokáig azonban inkább a pusztai lét jellemezte a vidéket, jelentősebb fejlődésnek az 1882-es Budapest-Szabadka-Belgrád vasútvonal megnyitásával indult a
– ami sosem volt könnyű a „sikítós” homokon. Mégis tudtak boldogulni, annak dacára is, hogy a téeszesítés elkerülte őket. A rendszerváltás után szinte minden megváltozott, komoly válságba kerültek a gazdálkodók, de valahogy talpon kellett maradniuk. Húsz éve 1200 hektár szőlőültetvény volt a határban, ma a fele sincs meg. Ez is jelzi, hogy újabb megélhetési lehetőségek után kell nézni. Ahogyan a polgármester mondta: „Rendben van a falu, életben vagyunk. Létezik jövőkép, tudunk miből meríteni, de más utakat is kell keresni.” Csengődön minden szükséges szolgáltatás megtalálható az óvodától az általános iskolán és a művelődési házon át a szociális központig. Fejlesztésekre a 14 millió forint iparűzési adóból, illetve a pályázati úton megszerzett pénzből tudnak fordítani. Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete ügyvivője visszaemlékezett a 2008-as csengődi találkozóra, amikor mézeskalácsszívet kaptak emlékbe a résztvevők, most pedig szív alakú vágódeszkát cipóval csomagolva. Az asztalosmunkát maga a település tanyagondnoka, Suba László készítette, aki hét éve végzi a szolgálatot és Baltás István polgármester tagja az egyesület elnökségének is. Amikor munkájáról kezdett beszélni, meglepetten csak annyit mondott: „húúú” – s ebből lehetett tudni, hogy képtelenség mindazt a sok élményt megosztani a hallgatósággal, amit az évek során átélt. Azt azonban már tudja, miért vállalta ezt a hivatást. Sokszor osztódnia kellene, de bárhogy is van, nem tud egy időben több helyen lenni. De ez is bizonyítja, hogy a falugondnokság több embert kívánó munka. Nehéz meghúzni a határokat, néha majdhogynem taxisként autózik, és néhányan elvárják, hogy csak velük törődjön, legyen mellettük egész nap. Mindig minden szituációban helyt kell állnia. Mindezeket a másik tanyagondDr. Jamrik Kiss Edit a két tanyagondnokkal, Suba Lászlóval és Franczia Istvánnal nok, Franczia István is megerősítette térség. Az uradalmak felosztása után szerveződött a falu, az első parcellázások 1890 körül zajlottak le. Mintegy nyolcvan, máshonnan érkező család települt ide. Kezdettől fogva több vallási felekezet volt jelen, ma is megférnek egymás mellett a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok és a baptisták. Az 1912-ben önállóvá vált Csengőd lakossága ma 2300 fő, melynek 20 százaléka külterületen él. Kezdetben állattartásból, majd szőlőés gyümölcstermesztésből éltek meg
9 rövid bemutatkozásában. Megtudtuk tőle, hogy 1991 óta dolgozik a Família Szociális Központnál – ahová a tanyagondnoki szolgálat is tartozik –, segítőként hasonló munkát végzett, mint most tanyagondnokként. Feladatai közül nem mindegyik „napfényes”, előfordul, hogy egy nap többször kell ugyanarra a tanyára kimennie, de estére elszáll az összes gond és csak a jó dolgok raktározódnak el az emlékezetében. A fórumon nagyon fontos téma került napirendre. Dr. Szabó Lajos professzor, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka tanszékének címzetes egyetemi tanára A funkcionális akadályozottság szerepe az idősellátásban címmel tartott előadást. Elsőként sorra vette a társadalmi folyamatokat befolyásoló jelentősebb demográfiai változásokat. Sajnos, az öregedési indexre vonatkozóan európai viszonylatban Magyarország a legrosszabbak között van, egyre több szolgáltatást kell kínálni, csakhogy ehhez nincsenek meg a kívánatos intézmények és hiányzik a megfelelő szakembergárda is. A legdrámaibb adatokat az 1990-től 2011-ig vizsgált korsávokban megállapított arányok mutatják, 16-22 százalékkal nőtt az idős korosztály száma. Hogyan értelmezzük az egyén korát? – ezt a kérdést boncolgatva megtudtuk, hogy a kronológiai kor nem biztos, hogy megegyezik a biológiai korral. A referátum gerincét alkotó funkcionális kor pedig a mindennapi életvitelben megjelenő nehézségekkel való hatékony megbirkózást jelenti. Az öregedésnek három típusa létezik: szokványos, patológiai és sikeres (optimális). Nagyon fontos szempont a fizikai állapot milyensége is. Ezek közé tartozik például a tápláltság, az érzékszervi működés, a krónikus fájdalom, a fogászati állapot, a lassulás, melyekről dr. Szabó Lajos részletesen is beszélt referátumában. Végezetül kiderült, hogy a gondozás kulcsa az önálló életvitel, az önálló képesség, a környezeti nehézségek és kockázatok tételeiben rejlik. Jeneiné dr. Rubovszky Csilla, a budapesti belváros alpolgármestere, idősügyi miniszteri biztos, a Segítő Kezek mintaprogram kidolgozója főként a témában szerzett tapasztalatairól számolt be a falugondnoki találkozón.
Mint mondta, a legösszetettebb feladtok egyike az általa preferált szakterület. A gyakorlati számvetés alapján már lehet sejteni, hogy az idősgondozás a közeljövőben óriási teher lesz az ellátórendszer számára. A mostani
Az előadó ismertette a Segítő Kezek mintaprogram legfontosabb mozzanatait. A fővároson kívül 14 megye vett részt a projektben, melynek egyik vívmánya, hogy 32 település 375 közfoglalkoztatotti státuszt kapott.
Kőváriné dr. Bartha Ágnes vidékfejlesztési szaktanácsadó
Dr. Szabó Lajos professzor négyszázezerrel szemben hétszázezer időssel kell számolni 2020-ra. Amíg a rendszerváltáskor 21 ezer szakember látta el hivatását, addig mostanra 7500-ra csökkent a számuk. A rászorulók növekedési tendenciáját elemezve biztosan nem lesznek elegendően az idősek ellátására, úgyhogy ez ügyben halaszthatatlan lépésekre van szükség. Elhangzott az is, hogy legkevésbé a magányt dolgozzák fel az egyedül maradt öregek. A tanyagondnoknak sokszor nyolc-tíz kilométert is mennie kell, hogy érdeklődhessen a gondozottól egészségi- vagy lelkiállapota felől.
(Csengődön öten állhattak így munkába.) Nagy lépés előre az is, hogy felmérték az idősek igényeit, amire legutóbb 1966-ban (!) kerítettek alkalmat. Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy a megkérdezettek 68 százaléka a magánnyal kapcsolatban kérne segítséget, volt, aki azt mondta, ha az orvosnál várakoznia kell, legyen mellette a szociális gondozó is, mert nem szeret egyedül üldögélni. De még a közös séta, a közös főzés gondolata is felvetődött! Bizony, bőven van még tennivaló. Nemsokára indul a mobiltelefon, a számítógép használatát megcélzó infokommunikációs program, amibe tíztizenkét települést tudnak bevonni – a döntés a polgármesterek kezében van, hogy szeretnének-e részt venni benne. Végezetül Kőváriné dr. Bartha Ágnes vidékfejlesztési szaktanácsadó tartott ismertetőt a helyi termék értékesítésének jelentőségéről és lehetőségeiről. (Az előadás tartalmát a lőkösházi falugondnoki találkozóról szóló cikkünkben már ismertettük a 6-7. oldalon! – A szerk.) A programot a Tóth Attila által vezetett Dankó Pista Férfikar műsora zárta, és mindenki meghatódva hallgatta Lehr Ádámné Magdi néni szívbemarkoló énekét. Egyik nótájának sorait nehéz feledni: „Tanyán az élet milyen egyszerű, / És mégis milyen gyönyörű!” B. T.
10 Alkalmazható-e a falugondnoki szolgálat?
Magyar modell Szerbiában S
zerbiában 1991-ben 158 ezer háztartás tartozott az egyedülálló háztartások közé, a 2011-es népszámlás adatai szerint pedig 278 ezer, azaz 1991-ben a háztartások 6,5 százaléka, míg 2011-ben ez a százalék 11,2 százalékot tett ki. Tudjuk, hogy az egyedül élő idős háztartások száma az egyik népszámlálástól a másikig terjedő időszakban dramatikus méretekben növekszik. Az idős embereknek majdnem fele vidéki, illetve falusi környezetben élnek. Nagy kihívást jelent, amikor ezek az emberek a kiszolgáltatottság állapotába kerülnek, és nincsen a közelükben fiatalabb, aki segítséget nyújtana nekik. Hogyan és milyen mértékben reagál az állam és a társadalom egésze ezekben a helyzetekben? Nincsenek releváns mutatóink erre vonatkozóan, de a rendelkezésünkre álló adatokból leszögezhető, hogy az államnak nincsen megfelelő válasza ezekre a kérdésekre és a növekvő demográfiai válsággal kapcsolatos kihívásokra. Megállapították, hogy a súlyos egészségügyi problémákkal küzdő egyedül élő idősek többsége falun él, nem pedig a városokban, és arra következtettek, hogy a közösségben megtalálható szolgáltatások számukra kevésbé hozzáférhetőek. A helyi közösségekben kifejlesztett szolgáltatások közül éppen az idősek házi betegápolása a legfejlettebb. A Helyi közösségek illetőségébe tartozó szociális védelmi szolgáltatások feltérképezése című tanulmány adatai alapján 2012-ben 122 helyi közösségben volt megtalálható a házi betegápolás szolgálata és 14.635 65 évnél idősebb személy vette igénybe (az idős populáció 1,3 százaléka), többségük a városi környezetben. A civil társadalom szervezeteinek kutatásai alapján minden ötödik 65 évnél idősebb személynek (20 százalék) szüksége van valamilyen támogatási formára az önálló élethez és a házban/lakásban és a helyi közösségben való működéshez. A falusi környezetben élők többségénél nagyobb a jelentősége a saját házában történő segítségnyújtásnak, hiszen nekik a szűkebb környezetükben nincs kire támaszkodniuk, nincsen központi fűtés, gyakran a faluban nincsen bolt, és posta sem, az egészségházak távol vannak, a gyógyszertárak, bankok még távolabb, tehát ők nem tudnak könnyen bevásárolni, a kommunális szolgáltatásokat fizetni, a nyugdíjukat felvenni, orvoshoz elmenni. Egyes közösségekben, mint például Kragujevácon és Trsztenikben a Vöröskereszt szervezetei időnként megszervezik, hogy önkénteseik ellátogassanak a falusi környezetekbe, ahol egyszeri segítséget nyújtanak az időseknek (vérnyomást mérnek, orvosságot hoznak, beszerzik a szükséges élelmiszert, málnát szednek, lenyírják a füvet az udvaron, stb), de ez nem elegendő. Emiatt a legidősebbek gyakran a kiszolgáltatottság állapotába kerülnek, különösen azok, akiknek nincsen pénzük, és mint mondják, sorsukra hagyva halnak meg. Vajdaságban, egy bácskai községben Kishegyesen a házi kisegítés szolgálatát 2008-ban alakították meg és két falusi közösséget, Lovcenacot (Szeghegy) és Feketicset
(Bácsfeketehegy) is lefedték vele. A kezdetekben projekttevékenységként indult a szabadkai Caritasszal együttműködve, melynek gazdag tapasztalata van a házi betegápolás és kisegítés szolgálatában fejlesztésében. A szolgálat működtetésének két éve alatt azonban rájöttek, hogy az egészségügyi nővér és a geronto háziasszony nem elég támasz a falusi környezetben élő idős emberek számára. Nekik szükségük volt a házon belüli és ház körüli javításokra, az udvarban és kertben végzett munkára, hó eltakarításra, a tüzelő bekészítésére, az egészségügyi intézményekhez való szállításra, stb. Ezért a magyarországi jó gyakorlat alapján a kishegyesi házi betegápolás szolgálata falugondnoki szolgálattal bővült. Mit csinál egy falu-vagy tanyagondnok, ahogyan Magyarországon nevezik? Ő nem csak az időseknek segít, hanem elszállítja a gyerekeket az iskolába, különösen a téli napokban, a helyi sportklub tagjait mérkőzésekre, a művelődési egyesület tagjait pedig fellépésekre, minden bajbajutotton segít, és mindig kéznél van, ha szükség van rá. Minden falugondnoknak van egy járműve, mellyel szállítja a gyerekeket, időseket, a tanyákra kihordja az ebédet. Gyakorlatilag a falu/tanyagondnok feladata a távoli településeken, tanyákon élők életminőségének javítása. A szolgálat a falu/tanya lakossága részére teljesen ingyenes. Ezt a szolgáltatást Magyarországon 2000 óta fejlesztik a szociális védelem rendszerén belül. Jelenleg a 3.200 magyarországi településen 1.300 falugondnok tevékenykedik. Az állami költségvetésből az önkormányzat 2 és fél millió forintot kap egy falugondnoki szolgálatra (körülbelül 8.300 eurót). Sok tanyán a közelmúltig nem volt áram, az önkormányzatok ezt most megoldották napkollektorok felszerelésével. A lakosok öröme határtalan (személyesen látogattam el egy 71 éves idős asszonyhoz a tanyák egyikére, aki elmondta, hogy két éve, amióta bevezették hozzá az áramot, rádiót is hallgat, és a budapesti mellett a belgrádit is, mert „ott jó a zene”. Ezeken a területeken fejlesztik az infrastruktúrát is, hiszen a járműnek valamennyi tanyához el kell jutnia. Mit kapott ezzel Magyarország? A falusi környezetben élők életminőségének javítása mellett megállították a tanyák pusztulását, a falvak elnéptelenedését és a fiatalok távozását a nagyobb városközpontok felé. Sőt, most azzal dicsekednek, hogy fiatal családok a városi környezetből a tanyákra költöznek, ott letelepednek, vállalkozásba kezdenek, és nyugodtabban élnek. Megismerve a magyar falvakban alkalmazott szolgáltatás jó oldalát – a Nők Kishegyesi Fóruma kezdeményezte – bizonyos módosításokkal – e szolgálat bevezetését a kishegyesi házi betegápolás szolgálatának keretében. Ez 2010-ben történt. A falugondnokok annak a településnek a lakosai, ahol a tevékenységüket folytatják, hárman vannak, mind a három településen (Kishegyesen, Lovtyenácon és Feketicsen) egy-egy. Ezek az emberek élvezik a lakosok bizalmát, van tekintélyük a helyiek előtt, különböző mes-
11 terséget ismernek, bár van munkaidejük, gyakorlatilag 24 órán keresztül és az év 365 napján elérhetőek. Javításokat végeznek a házon, bemeszelik, vágják a füvet az udvarban, felszántják, bevetik a kertet, előkészítik és összevágják a tűzifát, lebonyolítják a nagyobb bevásárlást, illetve nehezebb fizikai munkákat is végeznek. Több mint 120 idős ember konkrét segítséget kap és felhasználója a falugondnoki szolgálatnak. A felhasználók óránkénti munkáért 100 dináros hozzájárulást fizetnek. Az idősek sokkal nagyobb biztonságban és kényelemben tudhatják magukat, még akkor is, ha éjjel elesnek, ha elveszítik a ház kulcsait, csak hívják a falugondnokot, aki fél órán belül ott terem és segít megoldani a problémát. Kishegyesen a szolgálat fejlesztésekor multiszektorális megközelítést alkalmaztak, mellyel teljes mértékben a háztartások személyes szükségleteinek tesznek eleget, hiszen egyénenként segítik: egészségügyi szolgáltatás (egészségügyi nővér), szociális szolgáltatás (geronto háziasszonyok – házi kisegítők), karbantartás, javítás és nehezebb fizikai munka (falugondnok) és művelődési szolgáltatások (önkéntes alapon – együttműködés a könyvtárral, a művelődési egyesülettel, melyek hozzjárulnak az aktív öregedéshez). Ez nyerő kombinációként mutatkozott meg. A falugondnok alkalmazásának és az egész házi betegápolás szolgálatának előnyeit felismerte Kishegyes önkormányzata is, amely 2012-ben a község plakettjével tüntette ki a szolgálatot. Bár ez a település a nem eléggé fejlett önkormányzatok közé tartozik, a házi betegápolás szolgálata és a falugondnoki szolgálat részére a 2014-es költségvetésben sikerült eszközöket biztosítani. Vajon ez a szolgáltatási modell átvihető Bácska/Kishegyes területéről Szerbia más területeire is? Lehet, hogy nem teljes mértékben, de vannak elemei, melyek alkalmazhatók más falusi környezetekben – különösen a hegyvidéken Nyugat-, Dél-, illetve Délkelet-Szerbiában és Sumadija területén. Tekintettel az önkormányzati szerveződési rendszerre, valamint arra a tényre, hogy a helyi közösségek, különösen a falusi helyi közösségek szinte minden községben működnek, talán a helyi közösségek elnökei lehetnének ezek a bizalmi emberek, akik betölthetik a falugondnok szerepét is. A gazdaságban végzett munkájuk, illetve a helyi közösségért végzett feladatok mellett szükség szerint támaszt is nyújthatnak az idős, de különösen a magányos idős háztartásoknak (hogy bekészítse a tüzelőt, szükség szerint kisebb javításokat végez, elviszi az orvoshoz, különösen ha más településre kell utazniuk, kifizeti a számlákat). Ezzel jelentősen könnyítenénk az idősek életén, megelőzendő a tehetetlenség és kilátástalanság érzése és a reménytelenségben bekövetkező halál. A szolgálattal elkerülhető az idős ember intézménybe zárása, így humánusabb, méltóságteljesebb életet élhetnek saját házukban, otthonukban, környezetükben. A Nők Kishegyesi Fórumának képviselői készek minden érdeklődőnek bemutatni ezt a szolgálatot. Szívesen elmondják tapasztalataikat, segítve ezzel, hogy a szolgálat más községekben is kifejlődjön. Nadezsda Szatarity http://www.inkluzija.gov.rs/blog/?p=3424
Bűbáj birtok
Á
sotthalom egy olyan hely, melyet érdemes gyakran felkeresni és ilyenkor érdemes itt megszállni. Július közepén nyitjuk meg kapuit a Bűbáj birtoknak, amely erdővel körülvett tisztáson található, gyönyörű természeti környezetben. Ez egy mesés hely, a béke szigete a zöld kellős közepén, ahol az ember madárcsicsergésre ébredhet és zavartalanul pihenhet. Két apartmannal, nyolc szobával, 3 fürdőszobával, szaunával várjuk a kikapcsolódni vágyókat.
Ásotthalom az egyik legnagyobb erdőterülettel rendelkező település, nálunk található a csodarét, mely különleges növényvilágban gazdag. Túrázási lehetőséget is tudunk kínálni, rengeteg különleges állat és növényfaj megismerésével. Mi, a természethez közel, mesés helyen tudunk szállást biztosítani az érdeklődők számára. Ideális választás, legyen szó baráti társaságok hosszú hétvégéjéről vagy akár családi nyaralásról. A természethez való közelség a belső térben is megjelenik, a bútorokon antik, rusztikus stílusjegyek figyelhetőek meg. Programjaink: lovas kocsikázás, hatalmas erdei séták, túrák, vadon élő állatok megismerése közelről, baráti sütögetések, masszázs, gasztrótúra stb. csak néhány az elképzelések sorából. Bede-Márta Edina ügyvezető igazgató
12 Hungarikumok
A
Lovasíjászmódszer
Kassai-féle lovasíjász módszer kidolgozásában és megvalósításában Kassai Lajos lovasíjász világbajnok mester nevéhez kötődik. A módszer kialakítása könyvtári, múzeumi kutatáson és sok személyes próbálkozáson alapul. A nyolcvanas évek közepétől íjkészítőként tevékenykedett, és eredményes terepíjászként versenyzett. Modern anyagok és technológiák felhasználásával újjáélesztette a honfoglalás kori magyar íjat, és elsőként a világon elkezdte a sorozatgyártását. Kidolgozta a lovasíjászat versenyszabályrendszerét, majd a kilencvenes évek elejétől a lovasíjászatot kezdte el terjeszteni Magyarországon, majd Európában, az USA-ban és Kanadában. Az egyéni próbálkozásoktól hamar eljutottak a közösségformálás szükségességéig. A központ az úgynevezett Kassai-völgyben található, Kapos-
E
mérő (Somogy megye) külterületén. A Kassai Lovasíjász Iskola célja egy évszázadokra elfeledett magyar harcművészet szellemiségének újjáélesztése. A képzés során a lovasíjásznak el kell érnie azt a szintet, melyet őseink magukénak tudhattak. Vágtató ló hátáról a ló sebességétől függetlenül gyors és pontos lövéseket kell tudni leadni előre, oldalra és hátrafelé 180 fokos szöget bezárva. A Kassai-féle módszer ma már nemzetközi elterjedtségű, Kassai Lajos 16 országban személyesen is tanítja a magyar lovasíjászatot. A metódus egységes, sokoldalú, holisztikus rendszer, amely a természet és az ember, a külső és a belső világunk legteljesebb harmóniájára épül. A lovasíjászat nem egyszerűen csak egy a harci művészetek közül, hanem életmód, és sokkal több mint egyszerűen sport vagy hagyományőrzés: a jobb, nemesebb emberré válás hatékony eszköze. A lovasíjászat a magyar kultúra szerves tartozéka, amely virágkorában a magyarságtudat részét
Családi nap Bócsán
gyesületünk Családi napot szervez 2014. augusztus 2-án, szombaton a Bács-Kiskun megyei Bócsán, az iskola mögötti parkerdőben, melyre mindenkit szeretettel várunk. (A parkerdő megközelíthető Bócsán, a Flóra vendéglő melletti bekötőúton balra tartva.) Érkezés reggel 9 órától folyamatosan. A program házigazdája Bócsa önkormányzata; főszervezők idén is a bócsai tanyagondnokok. A programban szerepel: polgármesteri köszöntő; szabadtéri főzés (8 bográcsban fő az étel: amihez várjuk a csemői, szatymazi, tarhosi, ötttömösi, zsanai mesterszakácsok mellett más jelentkezőket is); óriáspalacsinta-sütés, lángos; vidám családi vetélkedő; pihenés, zenekar, borkóstolás; és meglepetések. Vendégként várjuk a Kishegyesi Női Fórum Egyesület tagjait, a most képzésben lévő falu- és tanyagondnokokat családjukkal. Hozza magával mindenki a párját, gyermekét, barátját, barátnőjét, szüleit, s akit gondol! Az ebéd árát az egyesületi kasszából biztosítjuk. Mindenki hozzon magával tányért, poharat, evőeszközt és innivalót (sört, bort, üdítőt) is saját részére. Süteményeket vagy pogácsát mindenkitől várunk egy-egy tányérral a közösbe, így körbe tudunk kínálni mindenkit. A családi vetélkedő díjazására családonként meglepetést várunk. (Ez bármi lehet a befőttől a söprűig, a kiskanáltól a fakanálig, a gumibékától a kalapácsig. Nem muszáj érte boltba menni!) Ezen ajándékokat a családi vetélkedőn meg is kapják a résztvevők. A visszajelentkezéseket legkésőbb július 25-ig várjuk.
képezte. Méltó arra, hogy nemzeti örökségként tekintsünk rá. A Kassaimódszer egyszerre közösségépítő gyakorlat, kulturális örökségelem, igazi hungarikum és a világörökségnek is fontos, megőrzendő része. DUNA-TISZA KÖZI FALUGONDNOKI HÍRLEVÉL Kiadja: a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete e-mail:
[email protected] honlap: www.falugondnoksag.hu iroda: 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Telefonszám: 06-76/507-543 Fax: 06-76/507-544 Szerkeszti: Borzák Tibor, Csörszné Zelenák Katalin Sümeginé Ország Edit, Moiskó Csilla, Tördelő: Almási László Rajz: Vida Ágnes Engedélyszám: 2.9/776-1/2006 Nyomda: Print 2000, Kecskemét
Megjelent az
támogatásával.
