Pályázó: Wesselényi-Garay Andor & Csanády Pál

2008. Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilon - Produkciós vezetői megbízatás - Pályázat _____________________________________________________________________________________________________________

Pályázat a 11. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának produkciós vezetői megbízatására Pályázó: Wesselényi-Garay Andor & Csanády Pál Projektvezető: Csanády Pál Kiállítók: Wesselényi-Garay Andor Csanády Pál Novák Ágnes Ertsey Attila Pataki Tibor U. Nagy Gábor

1


ÉLETRAJZOK............................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. WESSELÉNYI-GARAY ANDOR ......................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. NYELVVIZSGAIGAZOLÁS .......................................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. CSANÁDY PÁL.............................................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. NYELVVIZSGAIGAZOLÁS .......................................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. NOVÁK ÁGNES ............................................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. ERTSEY ATTILA ............................................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. KIÁLLÍTÓI HOZZÁJÁRULÁSOK ......................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. SZAKMAI KONCEPCIÓ ....................................................................................................................... 3 TERV, LÁTVÁNYTERV ........................................................................................................................ 4 KÖLTSÉGVETÉSI TERV...................................................................................................................... 7 A MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMEZÉSE ........................................................................................................ 9 KOMMUNIKÁCIÓS TERV .................................................................................................................. 10

2

Szakmai Koncepció Az épített környezetünk jelenségei – legyenek bármily heterogének is – az építéssel és általában az építészettel kapcsolatos néhány alapvélekedésre vezethető. Ezek a vélekedések egyszerű választások formájában a teljes tervezési és beruházási folyamatot meghatározzák. A kiállítás célja az, hogy ezen a folyamaton a bejárás, a látogatás aktusával vezesse végig a látogatót. Ebben az esetben a látogató voltaképpen egy analóg szerepjáték résztvevőjévé válik, ugyanis döntéseivel – hogy mit tart fontosnak az építészetből – a lehetséges megoldásokat is leszűkíti. A kiállítás voltaképpen egy reálidőben végigjárt döntési mátrix, melynek vannak szerethető, vicces és veszélyes zsákutcái egyaránt. A cél kevésbé a kritikai pozíció elfoglalása, mint inkább azoknak a kérdéseknek és döntési pillanatoknak a meghatározása, ami ma Magyarországon leginkább befolyásolják az építés(zet) végeredményét. Ennek illusztrálásához természetesen markáns építészeti példák szükségeltetnek, de a KIÁLLÍTÁSA CÉLJA A KÖVETKEZÉNYEK BEMUTATÁSA, NEM PEDIGLEN VALAMIFÉLE ÍZLÉSPEREFERENCIA FELÁLLÍTÁSA LENNE. A pavilon megjelenítési koncepciója a rendkívül differenciált, világítással, eltérő belmagasságú

IGEN

3

Mi a legfontosabb az építészetben ?

Jelenleg az építéssel kapcsolatos vélekedés létező legnagyobb zsákutcája. Ezen a ponton a kiállítás egyértelműen és markánsan kritikus, bemutatva azt a két lehetséges végállapotot, ami az építés(zet) negligációjának következménye. Éppen ezért a lakótelepek és a hajléknélküliség problémája, jelensége, közösen egyetlen teremben, egymással konfrontálódó vizualitással, tökéletes zsákutcaként, az egyik kör alakú teremben kerül kiállításra.

A jelenséget a pavilon tengelyében lévő apszisban mutatjuk be. A formát tengelyesen megismételve olyan elliptikus tér jön létre melynek átellenes falain keretezet képek jelennek meg. Szerethető zsákutca, annak bemutatása, ahogy a Erdő terem – Biofília hipotézis, műkert tujákkal A természet? szuburbiába kiköltözők a vissza a természethez jelszavával tönkreteszik a város környéki erdőket. Ertsey Attila és az AUTONÓM ház terme Építőanyagok okozta megbetegedések Novák Ágnes Míg az építőipar a legnagyobb környezetterhelést A technológia? kutatásai jelenti, addig a rendelkezésre álló – bemutatott – technológiák okán az építészeti minőséget is A kortárs magyar építészet szerethető – elérhető meghatározza. Ez az oka például a hazai tégla és technológiái, úgymint bontott tégla építészet, faépítészet virágzásának. téglaépítészet faépítészet. Molnár Farkas, Breuer Marcel, és más, világhírű magyar A funkcionalizmusnak, az utilitarizmusnak, a A funkció? modernek példái racionalizmusnak és a szimpla megtérülési mutatók eredőjeként létrejövő építészet két végpontja a Plázák, sztaniolépítészet, tisztán az építészetet beruházási, ingatlanbefektetési technológiaként értelmező kortárs bevásárlóközpontok és a modern építészet történeti példái. attitűd darabjai, mallok, irodaházak. A kommunikáció? Narratív építészet. Rajk László Lehel téri piac, Makovecz Az építészet kommunikációs, mediatizációs erejének – és fontosságának illusztrációi az egyre izmosodó Imre és a Stephaneum, Terror Házai könyvkiadás, illetve az önmagában kommunikáló, Magyar építészeti sajtó és könyvkiadás fontosabb narratív építészet hazai példái. darabjai „lapozgatható dzsungel” formában kiállítva Hatalmi építészet – Nemzeti színház Rendkívül felkapott, divatos tárgyalási módja az Az építtető? Kormányzati Negyed; Szocreál építészetnek, melynek explicit példái vannak Magyarországon is. Romkocsmák, közösségi térhasználat és térfoglalás. A természet és a komplex társadalmi közeg A komplex társadalmi közeg? Minőségi, a tájjal együtt élő vidéki építészet, mint U. Nagy termeihez kapcsolódva az átriumban némiképp elkülönítve két mesterséges természetdarab jelenik Gábor meg, az egyik egy műerdő 10/10-es szarufákból, a másik pedig egy famászóka ugyanebből az anyagból szoborva.

Az alkotó?

NEM

ÉS EGYÁLTALÁN... FONTOS AZ ÉPÍTÉSZET?

Szerethető zsákutca III A terv mint művészet. Nagyméretű pannó a képzőművészetté absztrahált részletekről.

HAJLÉKTALANOK

Szerethető zsákutca II Az építészet művészet? Posztmodern utalás az eddigi legnagyobb és legdrágább biennále sikerre, Bachman Gábor semmi építészetére, a katalógusából emelt könyvszobor formájában

LAKÓTELEPEK

Szerethető zsákutca I Az építészeti tervezési előregyártás, a tervezőt kikerülő, szakmányban gyártott típustervek bemutatása rengeteg papírmodell segítségével.

terekkel, változatosan motivált egyedi helyiségekből áll, ahol fotók, fényélmények, szövegek, de leginkább installációk váltják egymást. Ez utóbbi azért követendő stratégia, mert a jelenleg a hazai építészet – a világ iszonyatos intenzitású építése, a sztárrendszer virágzása és a médiumrobbanás okán önmagában nem igazán érdekes. Annak érdekében, hogy az egyes döntések következményeit, a folyamatok végeredményét a lehető legmarkánsabb átélhessük, minden érzékszervre ható installációt tervezünk. E döntési folyamat reprezentálására a pavilon terében – a kurrens nemzetközi építészeti kiállítások szokásainak megfelelően – egy olyan belső térinstallációt építünk, amely a pavilon jelenlegi fizikai kereteit ugyan felhasználja, de téri adottságait tökéletesen átírva új tereket hoz létre. Ez a szűkületekkel, a belmagasság változtatásával kialakított tértest a pavilon terétől függetlenül létezik. Egyetlen célja, hogy tereivel a lehető legélményszerűbbé tegye a kiállítás megtekintésével eltöltött időt, átélhetővé az eredményeket. Az alábbi diagram a döntési mátrixot mutatja be. Az egyes döntéseknek egy-egy terem felel meg, a termek falait paraván falak jelentik, a termekre vonatkozó aktuális kérdés, gondolat, fotó stb. pedig a paraván falakon jelenik meg. Sztárépítészet Egyéni építtetői ízlés neociki darabjai…architortúra

Terv, látványterv 1. Bejárat Fogadótér, katalógus-, és könyvárusítás, a háttérfalon elhelyezett plazmatévén végtelenítve fut az animáció, ami a pavilon installációs tervét mutatja be. A falakon molinók ismertetik a koncepciót, mindazokat a döntéseket, melyek az egyes szobák, installációk típusát meghatározza. 2. Szerethető zsákutca #1 Az építés(zet) művészet? A hazai biennále-szereplések állandó toposza az első és utolsó, minden aspektusában vitathatatlan nemzetközi siker, ami Bachman Gábor nevéhez fűződik. Bachman épületszobrai az építészetet autonóm művészetként, önkifejezésként értelmezik. A Magyarországon munkát szerezni képtelen Bachman előtti tisztelgés az a papírkönyv-szobor, mely Pataki Tibor munkája és az 1996-os biennále-katalógusból mint alapanyagból készül. A szobor olyan intellektuális távolságra helyezkedik el az építészettől, mint amennyire Bachman önkifejezésen alapuló építészete a szolgáltatástól. 3. Az építés(zet)ben a technológia fontos? Ez a választás két lehetőséget jelent. Az egyik elvezet a környezetszennyezéshez és az építőipari technológiák-, és anyagok okozta betegségekhez. Ennek adatait a falakon számításokkal, anyagmintákon jelenítjük meg. A zöldesszürkére festett, nyomott belmagasságú térben egy hófehér, infúziókkal, gépekkel felszerelt kórházi ágy látható. A másik lehetőség az a szerethető - ám feltétlenül kézműves jellegű - építési mód, ami a magyar építészetet történeti sajátosságként is jellemzi. Épphogy az ipari technológiák hiánya okán jelenik meg a bontott tégla, a faszobrászat, valamint a vályog irányába mutatott elfogultság. A terem padlóburkolata vályog, belül tégla-fa installációval. 4. Az építés(zet)ben a természet a fontos? A terempár az autonóm házzal, illetve a biofília hipotézissel foglalkozik. A biofília hipotézis szerint nagyobb előszereteti értéke van azoknak az épületeknek, melyeken megjelenik a zöld, bármilyen formában, ugyanis ez atavisztikusan emlékeztet az erdőre és általában a

természet szerepére. Ennek rendkívül furcsa vadhajtásai azonban a gyep-tuja kertek. Ennek illusztrálására kerül ebbe a terembe egy klasszikus, zárt kert, hortus conclusus gyeppel, dísztujával. A termekhez kapcsolódva az udvaron gyalult szarufákból álló műtermészet áll, utalva az európai táj mesterséges mivoltára. A “természetes” és az absztrakt természet feszül itt úgy egymásnak, hogy kiderüljön: ezek a természetképek csak társadalmi konstrukciók. 5. Az építés(zet) kommunikáció? Az egyik terem a hazai narratív építészet alkotásait mutatja be: Lehel téri piac, Stephaneum, Emlékpont. A másik terem a hazai építészeti lap-, és könyvkiadás jelenkori virágzását mutatja a mennyezetről rugókon lógó, szinte áthatolhatatlan sűrűségű könyvek formájában. A terem szélén kis padra ülve a rugókon csüngő könyvek lapozgathatóak, a kedvesebb darabok a recepción megvásárolhatóak. Megjegyzendő: ez lenne az első alkalom arra, hogy a velencei biennálén a hazai építészeti könyv-, és lapkiadás sokszínűségét bemutassuk. A falon kívülről Pataki Tibor könyvreliefje látható. 6. Az építés(zet)ben az alkotó a fontos? A pódiumjellegű apszis a sztárépítészet jelenségével foglalkozik úgy, hogy olajnyomatokként mutatja meg azokat a Zaha Hadid, Hani Rashid, Manuelle Gautrand, Erick van Egeraat munkákat, melyek Budapest építészeti közeljövőjére hatással lehetnek. A munkák fölé az alkotók keretezett portréja kerül. Ezzel szemben installáljuk azt a hazai építési önkényt, architortúrát, melynek eredménye a túltervezett, sokat akaró dilettantizmus. 7. Szerethető zsákutca # 2 Az építés(zet) ipar? Az alkotói invenció formaakarás egyik tragikus alternatívája az építészeti előregyártás. Típustervek, típusházak, jegyzett tervező nélkül, szakmányban gyártott tervek alapján épül agglomerációink túlnyomó hányada. A jelenséget üvegpolcokra helyezett töménytelen mennyiségű papírmodell illusztrálja. 8. Az építés(zet)ben a funkció a fontos? A terempár a funkcionalizmus lebutított, illetve gazdag történeti példáit mutatja be. Molnár Farkas, Breuer Marcel, Kozma Lajos világszínvonalú építészete feszül ehelyütt a plázák és a sztaniolépítészet kizárólagosan megtérülési mutatókon alapuló világának.

9. Az építés(zet)ben a komplex társadalmi közeg a fontos? A terempár a romkocsmák alulról szerveződő divatját, illetve a kortárs építészet azon példáit mutatja be, ahol a közösség, a helyi adottságok figyelembevételével épültek házak. (Koroncó, Perbál gyermekotthonok...) 10. Szerethető zsákutca #3 A tervrajz mint festmény? Rajzi és építészeti monomániák. A kortárs hazai építészet egyik szerethető zsákutcája az a rendkívül részletező, az apróban, a fúgában, a fény törésében elvesző, a nagy koncepciókat ugyanakkor kevéssé értékelő mentalitás, ami a részletet – legyen az rajzi vagy építészeti – monomániás magasságokba emeli. Poétikus grafikák jelentkeznek úgy a fotókon, mint a tervlapokon. E kis zsákutcában ez az aspektus kerül felvillantásra, vázlatok, grafikák, egyetemi rajzok segítségével. 11. Az építés(zet)ben a megbízó a fontos? A terem kilépve az addigi duális világból a hatalom öntörvényűségét mutatja magas pillércsarnok formájában. A magasba szökő pilléreken a szocreál és a kortárs építészeti példák, Nemzeti, Zsarupalota, Bankcenter, stiláris azonossága jelenik meg. Közben pedig nyomaszt a hatalom, illetve az itt váltó lépték – grafikában, szöveg. 12. Játszótér Az átriumban az absztrakt erdő ellenpontjaként azonos anyagból épült fajátszótér várja a gyerekeket. 13. Fontos egyáltalán az építés(zet)? A kortárs hazai társadalmi vélekedés egyik kedvelt fordulata az, hogy az építészet bűnös, nem fontos. Ha ez igaz, akkor nincs hajlék, vagy pedig olyan alapvetően termelési kérdéssé válik az építészet, mint a lakótelepek. Az építészet alapvető antropológiai sajátosságára hívja fel a terem a figyelmet, ahol egyszerre jelenik meg a lakótelep és az aluljáróban élő hajléktalanok világa.

A határoló paravánfalak papírból készülnek. A padlón és a falakon írásbeli magyarázatok jelennek meg.

5


Katalógus koncepciója A katalógus a jelenlegi művészet-, és építészettörténeti kiállítási gyakorlatnak megfelelően azzal a tudományos igénnyel készül, ami tudományos igényt a kiállítás nem minden esetben képes reprezentálni. A magyarországi építészeti szerzők bevonásával készülő könyv az egyes altémákat, adatolt, lábjegyzetelt, monografikus igénnyel komponált tanulmányok, illetve esszék segítségével dolgozza fel. A könyv célja az, hogy azok az elemek, melyet helyhiány és sűrítés-kényszer okán a kiállításon nem lehet bemutatni, azt a könyvben "haza lehessen vinni". A könyv, mint a Gutenberg-galaxis tartóoszlopa ennek megfelelően fizikai értelmében is a téma kikezdhetetlen argumentuma kíván lenni. A könyv szöveges és magas minőségű képek segítségével dolgozza fel az egyes témákat. A könyv - a biennále hivatalos katalógusainak mintájára 120 grammos offszet papírra ragasztókötéssel B4-es méretben kerül kinyomtatásra, 300 gr. formalakkos borító, kb. 200 oldal. A könyv szerzőit a pályázók könyv-, és lapkiadásban szerzett tapasztalatai segítik. Vázlatos tartalomjegyzék: Beköszöntő Bevezetés A kiállítás koncepciójának ismertetése I. Fontos az építészet? Hajléktalanprobléma és a panellakótelepek kérdése Magyarországon II. Döntések és következményeik. Építés(zet) és művészet Az önkifejezés határai Az önkifejezés következményei Építés(zet) és kommunikáció Narratív építészet és stilaritás(függetlenség) Építészeti könyv-, és lapkiadás Magyarországon Építés(zet) és természet Autonóm ház Természeti hatások Építés(zet) és környezetszennyezés Építőanyagok okozta megbetegedések Az építés antropológiai aspektusai Építés(zet) és hatalom Szocreál Legújabb kori reprezentációk - Kormányzati Negyed, Nemzeti színház - Zsarupalota Építészet és funkció A funkció mint esztétika: Molnár Farkas A funkció mint urbanisztikai kellék Function Follows Money Építés(zet) és sztárkultusz A sztárkultusz mint az egyéniség diadala - a sztárépítészet jelentősége Építtetői önkények Építészet és társadalom Legújabb kori népi építészet Ösztönépítészet

6


Költségvetési terv Költség jogcímek

Tervezett összes költség

1. projekt szervezés / honorárium Kiállító(k) / alkotó(k): Meglévő 3 fő, esetleg további 2 fő, á 250.000 Kurátor / produkciós vezető egyben kiállítók: 2 fő á 1.500.000 2. installáció Anyagköltség:

1 250 000 Ft 3 000 000 Ft

Oszlopokhoz és falakhoz (7434 BC ötrétegű hullámpapírlemez) 2400 x 2800 mm-es táblaként gyártva (ez tartalmazza az alapanyagot és az oszlopok megmunkálási árát – kivágás, ragasztás) Hullámpapír lefedés 200 m2 Valamennyi papírelem lángmentesítése Rögzítő huzalháló az installáció merevítésére Papírmakettek és más egyedi papír installációk Játszótér (KÖTLCS1, LKK 1 játékok - Empore Bt.) Installációhoz építészeti könyvek dömpingáron, újság remittenda ingyen Faanyag, agyag, bontott tégla, láncok, üvegpolcok, tárlók, minitárlók Pataki Tibor szobrok Fotók elkészítése kb. 50 fotó fotók nyomtatása, kasírozása 50 db A0 Padlóra ábrák, feliratok Floormet lappal takarva, ragasztva 15 db Nagyértékű technikai eszközök: Szellőzés: elszívás a lefedett helyiségekből 320 m3/h ventilátorokkal Világítás 150 m sín, 100 db. halogén izzó, 50 lámpatest fényforrással, 1 helyen speciális effekt: mozgásérzékelős világítás, photovoltaik 400 ANSI projektor + vetítővászon + számítógép Helyszíni építés költségei 8 fő szálláson és étkezésen felül (á 160 eFt) Bontás

600 000 Ft

200 000 Ft 500 000 Ft 120 000 Ft 100 000 Ft 450 000 Ft 100 000 Ft 210 000 Ft 400 000 Ft 400 000 Ft 570 000 Ft 70 000 Ft 160 000 Ft 4 500 000 Ft 600 000 Ft 1 280 000 Ft 20 000 Ft

3. szállítás, csomagolás, biztosítás Építés: szállítás Bp-Velence Helyi szállítás Bontás – a papírt, kartont a helyi La RoVeCo újrahasznosító cég átveszi szállítás Velence-Bp kisebb autóval csak a faanyag, berendezések Helyi szállítás visszafele csak egy hajó Biztosítás, csomagolás, szemétszállítás, egyéb 4. teremőrzés 5. marketing 3 sajtótájékoztató illetve workshop Szóróanyagok írással, nyomdával, komplett

200 000 Ft 250 000 Ft 150 000 Ft 125 000 Ft 150 000 Ft 1 500 000 Ft 600 000 Ft 250 000 Ft

6. katalógus, egyéb kiadványok Szerzői honoráriumok és fordítás (a fotókon felül) Nyomdai költség szállítással, kötészettel - 3.000 pld B4 méret kb. 200 oldal 120 grammos offszet papírra ragasztókötéssel, 300 gr. formalakkos borító

7

700 000 Ft 1 200 000 Ft


Tördelői munka Nyomdai előkészítés, fotók előkészítése, szken 7. utazás, szállás 12 fő utazása 3 autóval, parkolás 10 fő szállása 14 napra á 40 euro 10 fő étkezése 14 napra á 25 euro (közös főzés, stb.) Bontáshoz 2 fő szállás+ étkezés, utazás 2 napra 8. honlap 9. bonyolítási költségek, adminisztráció, Biennále Iroda: koordinálás a projekt vezetője, a minisztérium, a nemzeti biztos és a Műcsarnok érintett osztályai között, teljes logisztikai szervezés: szállítás, utazások, szállások, helyi tartózkodás szervezése; itthoni sajtótájékoztatók szervezése (a Műcsarnok Kommunikációs Osztályával), sajtófigyelés; a velencei megnyitó és más események szervezése, költségvetés kezelése, szerződések, megrendelők, számlák kezelése, a projekt teljes adminisztrációjának elvégzése; kapcsolattartás a helyi biennále szervezőkkel, engedélyek beszerzése, hatósági ügyek intézése, ez az összeg tartalmazza a Velencében és itthon felmerülő, a projekttel kapcsolatos valamennyi költséget az iroda folyamatosan működik egész évben és végigköveti a biennále teljes elszámolását az elszámoltató felé. Bevétel katalógus-eladásból (á5 euro 600 db eladott példánnyal számítva, ami a nyomtatott példányszám töredéke!), Bevétel eszközök (számítógép, projektor, játszótér, világítás) eladásából a rendezvény után Költségek összesen áfa Bruttó

8

300 000 Ft 100 000 Ft 200 000 Ft 1 400 000 Ft 875 000 Ft 120 000 Ft 400 000 Ft 3 000 000 Ft

-750 000 Ft -300 000 Ft 25 000 000 Ft 5 000 000 Ft 30 000 000 Ft


A megvalósítás ütemezése

Február 20. Március 5. Március 12. Március 31. Május 31.

Június 30.

Augusztus 20. Augusztus 31. Szeptember 1-10 Szeptember 11-13

A pályázat eredményhirdetése Ütemezés leadása a nemzeti biztosnak jóváhagyásra A kiállításra, illetve a katalógusra vonatkozó nyers költségvetés, valamint a project PR menedzselési terv leadása a nemzeti biztosnak jóváhagyásra Az egyes termek tartalmának meghatározása, a stáb teljes felállása (fotósok, további szerzők, katalógusszerzők, szaktervezők – világítás, szellőzés, papírtechnika felkérése, webszerkesztő) Az egyes termek részletes kivitelezési (szakági) terveinek, írott és fotóanyagainak elkészítése, első workshop, szakmai vita elkezdése; a weboldal elindítása A kiállítási installáció kivitelezésére árajánlatok beszerzése, kivitelezési szerződések előkészítése PR előkészítés A szakmai vita lezárása, 2.–3. szakmai workshopon a végeredmény bemutatása, finomhangolás A hazai és nemzetközi PR-munka folytatása. A Biennále rendezői által kért adatok és tájékoztató anyagok biztosítása. Sajtótájékoztató tartása. Az installáció készregyártása Magyarországon, valamennyi fotó, installáció, videó, világítás- és szellőzéstechnika készregyártása A szállítás megtörténte (oszlopok-falak felállítása 2 nap; rögzítés és fedés 2 nap; villanyszerelés és szellőzés 2 nap; installációk elhelyezése 2 nap; tartalék 2 nap) Helyszíni építés Szakmai és sajtóbemutató

9


Kommunikációs terv A kommunikációs terv alapja, hogy tudatosítsa, a kortárs magyar építészet azért olyan amilyen, a környezeti állapot azért az, ami, mert ki-ki a maga szintjén, a maga helyén, a saját hatalmi körével és felelősségével ha öntudatlanul is, de meghoz egy döntést az építészet ügyéről. Kezdve azzal, hogy milyen építészeti lapot vásárol, folytatva azzal, hogy a zöldövezeti kiköltözéssel a természeti erőtartalékainkat éli fel, befejezve azzal, hogy az ipar az egyszerűsítő megoldások irányába húz. Ezek a döntések alapvélekedésekről rugaszkodnak el, csakhogy ezeknek az alapvélekedéseknek konkrét - a teljes összképet meghatározó következményei lesznek. Ezek a döntések aztán összeadódnak és a magánvélemények környezetkultúra-alakító tényezővé lép elő. A kommunikáció és a kiállítás ezt kívánja sulykolni. A dolgok körülöttünk nem csak úgy vannak. MI TESSZÜK AZT ILYENNÉ. Az esemény kommunikációja a legváltozatosabb médiumokon történik. A kiállítás szervezése alatt folyamatos kommunikáció az interneten keresztül, egy kiállítási munkablogot létrehozva, ami a hét öt munkanapján frissülve rögzíti a napi fejleményeket, gondolatokat. Heti rendszerességgel hírlevelek közlése úgyszintén az interneten, mely a vezető lapok és hírorgánumokat tájékoztatja a kiállítás-szervezés alakulásáról. Televíziós műsor szervezése a biennále ügyéről a TV DEKO számára, M2 kultúrház – Rózsa Péter, Torma Tamás Az esemény bemutatása a Story TV-ben /Havas Henrik műsorában/, a HÍR TV-ben. Rádióműsorok, Tilos Rádió. Médiatámogatói viszony kiépítése az öt vezető építészeti médiummal, az Alaprajz, az Országépítő, a r-úMÉ, az OCTOGON, az ATRIUM magazinokkal illetve az Építészfórummal. A fontosabb tervezési csomópontok bemutatása a nagyobb - állandó építészeti rovattal rendelkező lapokban, így az ÉS-ben, a Népszabadságban, a Heti Válaszban, a Figyelőben, a Magyar Narancsban, a Metróban illetve a HG.hu és az INDEXEN. Szerkesztőin keresztül folyamatos médiajelenlét az ALAPRAJZ és az ATRIUM magazinoknak a kiállítás megnyitásáig megjelenő 3-3 számában. A koncepció kialakulásával legalább 2 munkakonferencia szervezése - WORKSHOP formájában, ahol a lehető legszélesebb szakmai közönség bevonásával a pavilon belsőépítészetéről, illetve annak a koncepcióba illő feltöltéséről. Júliusban zárókonferencia a katalógus anyagából illetve a kiállított anyagról.

10

Pályázó: Wesselényi-Garay Andor & Csanády Pál

Recommend Documents