4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása. Fodor Árpád: A munkás, de csodálatos értékelemzés

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása Fodor Árpád: A munkás, de csodálatos értékelemzés 4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, Funkciók meghatározása, a funkcionális modell megalkotása

Tartalomjegyzék (folytatás) A funkciók azonosítása ............................................................................................................................................ 1 A funkcionális modell megalkotása ...................................................................................................................... 20

Minden nagyobb fejezet elején megismételjük ezt a táblázatot, sárga színnel kiemelve, hogy ebben a fejezetben mely témaköröket tárgyaljuk. Az értékelemzés szakaszai ELŐKÉSZÜLETEK

ÉRTÉKFEJLESZTÉS 1. Információs szakasz (teammunka)

2. Funkcióelemzési szakasz (teammunka)

3. Alkotó szakasz (teammunka) 4. Értékelési szakasz (teammunka) 5. Fejlesztési szakasz (egyéni munka és teammunka)

6. Prezentációs szakasz UTÓMUNKÁLATOK

Elvégzendő feladatok 1. Témaválasztás 2. Az adott téma lehatárolása, célkitűzések meghatározása 3. Elsődleges, másodlagos információforrások, információk azonosítása 4. Értékelemző, szakmai teamvezető felkérése 5. Teamösszetétel meghatározása, teamtagok felkérése 1. A kitűzött feladat, a témahatár, a célkitűzés értelmezése, pontosítása 2. A team számára szükséges információk meghatározása, a megszerzési (elérési) lehetőségek áttekintése, az információk megszerzéséért felelősök kijelölése 3. Az információk összegyűjtése, elemzése, értékelése 4. Munkaterv elkészítése 1. Igényelemzés 2. Funkciók azonosítása 3. Funkcionális modell megalkotása 4. Funkcióteljesítés (minőség) vizsgálata 5. Funkcióköltségek meghatározása, elemzése 6. Funkciók kiválasztása a további elemzéshez Ötletek gyűjtése, fejlesztése Az ötletek értékelése, szelektálása 1. Tervezés (az ötletek továbbfejlesztése, a megoldások kidolgozása) 2. Végső javaslatok elkészítése 3. Döntéselőkészítési-tanulmány összeállítása 1. Átadó előadás szervezése 2. Állásfoglalás, döntés a javaslatokról 1. Az észrevételek beépítése a javaslatokba 2. Monitorozás

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása A funkciók azonosítása 1

Funkciók alatt – az értékelemzés szemléletében – mindig a termék/szolgáltás rendeltetésszerű feladatát, működését, teljesítőképességét értjük, tehát azt, amire a terméket tervezték. Ha valaminek a fontosságát nem lehet eléggé kihangsúlyozni e szakmában, az a funkcióelemzés. Ez áll végig a gondolkodás középpontjában, ezen keresztül képezzük le a projektet, így értjük meg működésének lényegét, erre fogunk gyengepontokat, majd új megoldásokat keresni, tehát ez lesz minden változás alapja! A funkciók azonosítása az értékelemzés folyamatának legfontosabb lépése, melynek végrehajtása során • megkeressük és megértjük a termék/szolgáltatás működésének lényegét, • elválasztjuk a fontos dolgokat a kevésbé fontosaktól, egyben • megfogalmazzuk egész munkánk célkitűzéseit (ugyanis ezeket a működésbeli célkitűzéseket is el kell érnünk). A funkció – a célkitűzésen kívül – központi orientációs pont és az összehasonlítási mértékek legfontosabb bázisa. Általuk egy világos feladat-ellátási sorrendet határozunk meg. Nem a termék, hanem a tőle (a vevő és a gyártó részére) várt összhaszon ill. -teljesítmény áll az előtérben. Így lesz a funkció tulajdonképpen az eladás/szolgáltatás tárgya. Egy funkciót úgy lehet meghatározni, hogy minden egyes igényre feltesszük azt a kérdést, hogy „Mit csinál a projekt az igény teljesítése érdekében?” Röviden: „Mit csinál?” És ha e kérdésre minden feltárt igény esetében választ adunk, nagy valószínűséggel meghatároztuk a projekt funkcióit. A funkciót lehetőleg egy főnév és egy ige segítségével írjuk le! A meghatározásnál törekedni kell arra, hogy a főnév legyen számszerűsíthető, az ige pedig cselekvő, úgynevezett aktív ige. Passzív módon viselkedő terméknél azonban az aktív igék használata félrevezető. Pl. a csavarhúzó – nevével ellentétben „nyomatékot továbbít” ill. „előtoló erőt továbbít”, és nem „csavart húz” (hiszen a nyomatékot és az erőt az ember fejti ki). Vagy például a HFR 75/2000 radiálfúrógép sem „pozícióra rááll” (hiszen ezt a munkás teszi a fúrófej megfelelő helyre történő mozgatásával), hanem csak a munkadarab adott pozíciójára „ráállást lehetővé tesz”. Ne keverjük tehát a termék funkcióit a termék használójának feladatával, a passzív igék (esetlegesen helytelen) elkerülése céljából.

A funkciók meghatározásának két fő iránya lehet: • a termék egészére vonatkozó vevői igényekből, tehát a tervállapotból indulunk ki, vagy • a termék részleteiből, azaz a jelenlegi (tény) állapotából. A kétféle közelítésmód nem ugyanarra az eredményre vezet. Amennyiben az igények felől közelítjük meg az ideális állapotot, tehát terv funkciókat fogalmazunk meg, más funkciólista fog születni, mintha a tény megoldásokat fordítjuk le a funkciók nyelvére. Esetleg próbaként készítsenek egy projektről egyszer egy terv, majd egy tény funkciólistát. Meg fogják tapasztalni, hogy a kétféle funkciólista kiegészítheti egymást, hiszen a másféle 1

A termék/szolgáltatás megnevezést a továbbiakban a projekt elnevezéssel szinonim fogalomként használjuk

1

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása indíttatás más részletezettségű, más mélységű funkció-sorozat megszületését eredményezi. De ez tényleg csak egy kísérlet legyen! (:-) Ha lehet ajánlani, inkább a terv funkciókat határozzuk meg, tehát az igénylista felől! Ha ugyanis a tényfunkciókban kezd gondolkodni a team, nagyon „leragad” a jelenlegi megoldásoknál…az értékelemzés során pedig valaminek a fejlesztésére vállalkozunk! Tervfunkciók meghatározása A tervfunkciók meghatározása – az értékelemzés szemléletéből adódóan – a vevői igénylista segítségével történik. Ebben az esetben a teljesíthetőnek tekintett elvárások mindegyikére feltesszük a kérdést, hogy „mit csinál a termék ennek az igénynek a kielégítése céljából?”, „mi a működése?”, vagy „mi a feladata?”, „mi a betöltött szerepe?”, stb. A kérdésekre adott válasz a funkció, ha megfelel az alábbiaknak: • •

formai követelmény: • mint már említettük, lehetőleg 2 szóból álljon, egy főnévből és egy igéből, tartalmi követelmények: • nem az igény szinonim kifejezése, • nem túl általános megfogalmazás, • minden – az adott szakterületen jártas - szakember számára egyértelmű a kifejezés, • nem tartalmaz megoldást, és • nem zár ki semmilyen megoldási lehetőséget.

Az utóbbi két gondolat egy kis kiegészítésre szorul. Az, hogy a funkció ne tartalmazzon megoldást, nagyon sejtelmesnek tűnhet. Itt csupán arról van szó, hogy ha pl. egy tejesflakon lenne a vizsgálat tárgya, ne úgy fogalmazzuk meg a funkciót, hogy „tejet tárol”, hanem pl. úgy, hogy „folyadékot tárol”. Ennek az ajánlásnak az az alapja, hogy ha a jelenlegi megoldáshoz nagyon „közel” fogalmazzuk meg a tartalmat, akkor ettől nehezebb elrugaszkodni. Ugyanebből a megfontolásból nem szabad bekorlátozni már a funkció megfogalmazásával a megoldáskeresést. Ha pl. egy ejtőernyő értékelemzését végeznénk el, akkor több funkciómegfogalmazást is eszünkbe juthat: pl. • „életet ment”, • „zuhanási sebességet csökkent”, • „légellenállást növel”, • „felületet képez”, • „(nagy légellenállású) alakzatot képez”, vagy • „textil-felületet kifeszít”. Ha most ezeket egyenként megvizsgáljuk, akkor az „életet ment” inkább igényként értelmezhető, esetleg valamilyen nagyon általános célként. A másik véglet az utolsó megfogalmazás, amelynél már annyira pontosak szerettünk volna lenni, hogy belevittük a felület jelzőjébe, hogy textilből „kell” készüljön, ezzel pedig lezártunk egy megoldás-keresési irányt, nevezetesen, hogy az ejtőernyőt pl. más anyagból is lehet(ne) készíteni. Az 1. táblázatban példák segítségével tesszük szemléletessé a funkciók meghatározását: Termék vasaló

•

Igény Mit igényel a vevő? sima legyen a ruhánk, in2

Funkció Mit csinál projekt? „felületet hordoz”

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása günk

hűtőszekrény

•

ne romoljon meg órák alatt az étel, ital

számítógép

• •

helyettem számoljon ne vétsen számítási hibát

öntési technológia

•

öntöttvas alkatrészeket, darabokat kapjak

fólia előállítási technológia

• •

timföldgyártás technológia

• •

fóliát előállít a végtermék megfelelő paraméterekkel rendelkezzen bauxit durva törése nedves őrlés

Foglalkoztatási törvény

•

az érintettek számára megfelelő ellátási kiegészítést biztosítson, amíg el nem tud újra helyezkedni a munkaerőpiacon

közúti súlymérés folyamata

•

ne tegyék tönkre a túlméretezett járművek a közútvagyont

Szigetköz vízgazdálkodása

•

óvjuk meg az élővilágot, a természeti értékeket

kereskedelmi szoftver

•

egyszerűsödjön, és ezáltal gyorsuljon az értékesítési folyamat

tornatermi beruházás

•

télen is legyen hol tornászni a tanulóknak

3

„erőt közvetít” „hőt fejleszt” ”hőt közöl” „teret zár” „hőt elvon” „nyitást-zárást lehetővé tesz” „jelet érzékel” „műveletet végez” „adatot tárol” „információt kibocsát” „teret kitölt” „alakot formál” „ömledéket kizár” „alkotókat előkészít” „alkotókat homogenizál” „hőt közöl” „átalakítást végez” „szemcseméretet csökkent” „felületet növel” „porzást gátol” „hatályokat meghatároz” ”foglalkoztatás-politikai célkitűzéseket meghatároz” ”kapcsolatfelvételt szabályoz” „információ-nyújtást szabályoz” „támogatási elveket meghatároz” „ellátásokra jogosultak körét meghatározza” „mérési infrastruktúrát biztosít” „mérési kapacitást meghatároz” „mérési taktikát meghatároz” „díjfizetést szabályoz” „szankcionálási alapelveket meghatároz” „bírság-tételeket (mértéket) meghatároz” „tolerancia-mértéket meghatároz” „élőhely típusokat meghatároz” „rehabilitációs, revitalizációs folyamatokat szabályoz” „hulladékkezelést szabályoz” „gazdálkodás feltételeit szabályozza” „vízigényt meghatároz” „terméktörzset kezel” „cikktörzset importál-exportál” „beszerzési árat kezel” „vevő-keresést támogat” „szerződést kezel” „ügyfelet projektbe sorol” „sport-teret biztosít” „sporteszközöket befogad, rögzít” „ütközési hatást csökkent” „tisztálkodást lehetővé tesz”

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása folyami híd

•

gyorsan és „száraz lábbal” „tartószerkezetet képez” át tudjunk közlekedni a fo- „terhet altalajnak átad” „közlekedési felületet biztosít” lyam túloldalára „tengelynyomást elvisel” „időjárási hatásoknak ellenáll” 1. táblázat: Igény-funkció kapcsolatok

Most, hogy látott egy pár példát a funkció meghatározására, lehetőséget kívánunk nyújtani arra, hogy önmaga is elsajátítsa e lépést! (Ha nem akar autodidakta módon tanulni, nyugodtan ugorjon előre a következő táblázat végére.) A következő táblázat bal oszlopába felírjuk a projekt megnevezését (pl. olló), a középső oszlopba, hogy mi az ezzel szembeni elvárás, és a jobb oldaliba, hogy mi a projekt funkciója. Ha Önnek van kedve ily módon tanulni, kérem, hogy soronként haladva először csak a bal oldali oszlop első celláját nézze, a középsőt, és a jobb oldalit takarja le egy papírlappal, vagy csak egyszerűen a kezével. Ha megnézte, hogy milyen példát írtunk fel projektnek, önállóan gondolja át, hogy mik a termékkel szembeni alapvető igényei. Ha meghatározta, nézze meg, de most még csak a középső oszlopba (cellába) beírt pár igényt. Ha ezzel közel azonosan fogalmazott, akkor kérdezze meg, hogy MIT CSINÁL? a projekt az igény kielégítése érdekében, tehát határozza meg a funkciót! Ha megtette, csak ekkor takarja ki kezével az utolsó cellát e sorban, és hasonlítsa össze az ott szereplő megfogalmazással. Az is előfordulhat, hogy nem azonos igényt tartott a legfontosabbnak, tehát valami mást, mint ami a táblázatban szerepel. Ekkor vagy elfogadja azt, és ekkor lehetősége van a funkció meghatározásnál egy ellenőrzésre, vagy nem fogadja el. Ez utóbbi esetben is fogalmazza meg a funkciót! Minden gyakorlás (majdnem azt írtuk, erőfeszítés) számít, függetlenül attól, hogy jó-e a megoldás, vagy sem. A gyakorlás, a másféle közelítésmód, gondolkodás már önmagában is fejleszti Önt! Higgye el, hogyha önállóan végigveszi ezt a pár oldalt, előrébb kerül a funkcionális gondolkodásban, és hatékonyabban oldhatja meg feladatait! Csak bátran vágjon bele, sorról sorra, celláról cellára! Kérem, fogadja el, hogy most csak a legalapvetőbb, legfontosabb funkciók kerültek felsorolásra, és nem – a termékenként, szervezetenként szokásos - több tíz, száz! No, kezdjük el! És ne puskázzon! (:-)

4

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása

PROJEKT

Igény

háztartási forróvíztároló

legyen meleg vizem, amivel fürödni tudok, vagy akár csak kezet mosni

olló

papírt vagy textilanyagot szét tudjak vágni vele meg tudjam vele szüntetni a nikotinéhségemet, és/vagy nyugtasson meg, ha rágyújtok meg tudjam vele szüntetni a nikotinéhségemet szeretnék valamivel írni, rajzolni be tudjak úgy menni egy szobába, terembe, hogy utána mégiscsak egy zárt termet tudjak képezni úgy jöjjön be a fény, hogy se a levegő, se a hideg/meleg ne áramoljon ki-be szabadon

cigaretta

cigarettázás ceruza, toll ajtó

ablak

személygépkocsi

a roller? és a kerékpár? és a daru, a repülőgép, a lift, a rakéta, a tengeralattjáró?

gyorsan el tudjak jutni egyik helyszínről egy másikra, és ne kelljen cipekednem ugyanazt, ill. részben hasonlót fogalmazott meg, mint amit az előbb, a személygépkocsinál?!

kilincs

nyitni és zárni szeretném valamivel a nyílászárókat

újság

szeretnék a nap eseményeiről tájékozódni információt szeretnék magammal vinni, vagy átadni másoknak tanulni, kikapcsolódni szeretnék, és ezt most úgy, hogy valamit elolvasok úgy szeretnék tárolni információkat, hogy akár más, akár csak magam is bármikor hozzáférhessek

CD, vagy floppy lemez

könyv

könyvtár, winchester

5

Funkció vizet tárol hőt közöl nyomást elvisel vizet áramoltat anyagot elválaszt hatóanyagot tárol adagot képez

hatóanyagot szervezetbe juttat nyomot hagy festéket kihord felületet képez térzárást/nyitást lehetővé tesz külső hatásoktól véd teret határol légáramlást gátol hőáramlást gátol felületet képez személyt szállít tömeget szállít És persze ugyanazok az alapfunkciók is, csak a funkciók paraméterei lesznek mások! Tehát „tömeget szállít”. Levonható az a tanulság, hogy vannak olyan termékek, melyeknek azonosak az alap, vagy egyes funkciói! nyomatékot továbbít (csak érdekességképpen: a zárszerkezet, vagy a kulcs is ezt teszi + kódot tárol) információt tárol információt tárol

információt tárol

információt tárol Az utóbbi 4 példa csak arra kívánt rávilágítani, hogy vannak különböző termékek, melyekkel szemben egészen más- és más az igény, és

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása

körzeti orvos

szeretnék minél előbb meggyógyulni

radír

szeretném a ceruzanyomot a papírról, falról (:-) eltávolítani

kávé/teafőző

kávét szeretnénk készíteni

pénz (hitelkártya)

bárhol, bármikor tudjak vásárolni

szemüveg

pontos, éles képet szeretnék látni

közlekedési jegy

mindenki fizessen, aki a járművön utazik, és erről, mint üzemeltető, meg is tudjak bizonyosodni, mindenki fizessen, aki a járművön utazik, és erről, mint üzemeltető, meg is tudjak bizonyosodni, biztonságosan fel tudjam gyújtani a villanyt, ill. le tudjam oltani

jegykezelő készülék a közlekedési járműveken

villanykapcsoló

nyakkendő nyakkendőtű

repülőgép szárnya

radiátor

költségvetés

elegáns megjelenést biztosítson ne repkedjen össze vissza a nyakkendőm a metróban, ill. ha lehajlok, ne lógjon bele a levesbe (:-) a repülő fel tudjon emelkedni, azaz egyensúlyba kerüljön a repülőgép tömege a felhajtóerővel meleg legyen a lakásban, tanteremben, stb.

jól tudjak gazdálkodni a pénzeszközeimmel 6

mégis azonosak lehetnek az alapfunkcióik! beteget azonosít betegséget megállapít gyógymódot előír szakrendelésre utal adminisztrációt végez betegséget megelőz nyomatékot továbbít súrlódást növel hőt fejleszt grafitnyomot kiemel (a papír mélyedéseiből) vizet tárol hatóanyagot tárol hőt közöl gőzt képez hatóanyagot kiold oldatot gyűjt (csere) értéket képvisel információt tárol hőhatásnak ellenáll hajlításnak ellenáll fényt átereszt fényirányt változtat (fókuszál) helyzetben tart díjfizetést igazol információt tárol

adatot képez adatot jegyre „felvisz”

jelet érzékel áramkört nyit áramkört zár balesetet kizár figyelmet (az arcra) irányít helyzetben tart

alakzatot képez nyomáskülönbséget létrehoz

hőleadó felületet képez teret zár nyomást elvisel vízáramlást enged kiadásokat számbavesz bevételeket számbavesz

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása törvény

parlament árvízvédelmi töltés

fürdőkád

a fürdőkád túlfolyója

háztartási centrifuga ipari centrifuga

művese gép

teamvezető

általános iskolai oktatás

cipő

ne legyen káosz a társadalmi-, gazdasági-, politikai-, stb. életben vitassa meg, majd léptesse életbe a jogszabályokat ne öntse el a környező területet a víz a folyó magasabb vízállásakor sem tudjak miben fürödni

ebben folyjon el a víz, ha valaki nyitva felejti a kádnál a vízcsapot, és ne az egész fürdőszobát, netán a lakást árassza el a kiömlő víz ne kézzel kelljen kicsavarni a vizet a ruhából a többféle anyag elválasztása egymástól tisztítsa meg a vért a szenynyezőanyagoktól, illetve távolítsa el a felesleges folyadékot valaki irányítsa a teamülést, hogy ne legyenek parttalan viták

a gyerekek sajátítsák el az alapfokú ismereteket, szokják meg a tanulást, készüljenek fel a munkavégzésre, alkalmasak legyenek a majdani felnőtt életre ne fázzon a lábam, ne legyen nedves, szellőzzön a cipő

külfejtéses széntermelés

szenet szeretnénk a felszínre hozni

ajándékbolt működése

ajándéktárgyak kereskedése

szervezeti és működési sza-

a szervezet működését sza7

egyensúlyt képez társadalmi viszonyokat szabályoz érdekeket szintetizál törvényt hoz felületet képez oldalnyomásnak ellenáll teret határol felületet képez vízáramlást lehetővé tesz testméretekhez illeszkedik vízszintet korlátoz vizet vezet

teret határol vizet eltávolít komponenseket befogad komponenseket szétválaszt komponenseket elvezet, tárol vért áramoltat szennyezőanyagot leválaszt folyadékot leválaszt feladatot meghatároz csoportdöntést kezdeményez csoport-együttműködést fenntart konfliktust kezel ismeretet átad személyiséget fejleszt tudásszintet minősít magatartást minősít

lábfejet beborít talajfogást lehetővé tesz súrlódást növel nedvességtől szigetel légáramlást lehetővé tesz területet megkutat földterületet biztosít széntelepet feltár (meddőt eltávolít) szenet jöveszt üzleti tervet készít kereskedelmi környezetet biztosít árukínálatot meghatároz árut elad/értékesít szervezetet azonosít

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása bályzat

bályozza

minőségügyi rendszert bevezet, működtet

állandó minőségű termék kibocsátás és/vagy szolgáltatás

kukta gyorsfőzőedény

ne 3 órán át kelljen főzni a marhahúst, hanem 40 perc alatt legyen kész

szervezeti felépítést meghatároz irányítási szinteket meghatároz feladatokat, felelősségeket meghatároz kommunikációs fórumokat ill. működést meghatároz rendszert megismer minőségügyi rendszer bevezetést előkészít folyamatokat meghatároz működést szabályoz teret határol nyomást emel (víz) forráspontot emel nyomást szabályoz

2. táblázat: Igény-funkció kapcsolatok példák alapján

Nos, hogy érzi magát? Biztosan jól megy már a funkciók meghatározása? Vagy éppen most sikerült Önt elbizonytalanítani? (☺). Ne csüggedjen, ha az utóbbi kérdésre igennel válaszolt. Nem megy könnyen a funkció-meghatározás elsajátítása, de vigasztalja az a gondolat, hogy másnak sem ment könnyen… Példaként bemutatjuk a Vásárhelyi-terv2 teljes funkció-meghatározási táblázatát. A konkrét munka során a korábbiakban meghatározott igénylista minden elemén végighaladtunk, és megállva az egyes igénypontoknál tettük fel a kérdést: MIT CSINÁL? ez a program az igények teljesítése érdekében? A team a következő funkciókat határozta meg: Igény Biztonságos élet, termelés, megélhetés

Funkció vízforgalmat szabályoz vizet fogad vizet tárol vizet elenged teret határol műtárgyakat tartalmaz terhelést elvisel víznyomást elvisel közlekedési terhelést elvisel vízminőséget biztosít vízmennyiséget szabályoz (vízhasznosításhoz) környezetet változtat jóléti hasznosítást lehetővé tesz tájba illeszkedik térfogatot biztosít felületet képez közlekedési útvonalat biztosít távolságot tart területet foglal (helyszín)

Hasznosíthatóság (pl. öntözés)

Kulturális igény, idegenforgalom, szabadidő

Minél kevesebb darab tározófelület legyen A legkevésbé se zavarja az itt lakók életkörülményét 2

A „Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése” a Tiszai vésztározók létesítésére vonatkozó beruházási terv, mely a tiszai árvízi védekezést meghatározó program.

8

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása Kiszámíthatóság, jó előrejelzés, megfelelő időben történő tájékoztatás Gyors takarítás A tározó területén kívüli a talajvízszint károsan ne emelkedjen Töltésvédelem

információáramlást biztosít szennyezést leválaszt vízszivárgást gátol (talajvíz…) vízáramlást gátol (talajvíz…) külső hatásoknak ellenáll hullámverésnek ellenáll időjárási hatásoknak ellenáll jégnyomásnak ellenáll eróziónak ellenáll hullámverést csökkent terekre oszt (száraz) felületeket biztosít ki-bejáratot biztosít

Kazettázhatóság Vadmentő dombok Egyszerű ki-bejutás a területről normál helyzetben Ne változzon a növénykultúra és az állatvilág élőhelyet biztosít (vad, növények) Ökológiai vízigény biztosítása üzemeltetési vízmennyiséget biztosít Vízminőség romlás ne lépjen fel vízáramlást enged vízáramlást biztosít formát képez (pangó víz ellen) Védett növények megőrzése élővilágot óv Társadalmi elfogadtatás (egész országé) közösséget tájékoztat esztétikus Többlet vízkészlet hasznosítása, tartalékolá- vizet visszatart (árvíz idején) sa vizet visszatart („békeidőben”)

3. táblázat: Funkció-meghatározási táblázat

Mint a példákból is látható, az igény- és funkcióelemzésnél nincs egy-egy értelmű megfelelés, megfeleltetés. Van olyan eset, amikor egy-egy igényről akár 5-10 funkció is eszünkbe jut, és van olyan, amikor egy funkció akár 3-5 igényt is „lefed”. E szakaszban az értékelemző team ne erőltesse a funkciók előhívását! Írjanak fel minden egyes funkciót egy-egy kis papírra3, és gyűjtsenek minél több funkciót. Ilyenkor minden kritika nélkül rögzítésre kerülnek a 2 szavas meghatározások. Kivétel lehet ez alól, ha valaki igényt mond 2 szóval, vagy témahatáron kívül esik a funkció. Ez utóbbira nagyon oda kell figyelni, mert rendkívül könnyen átsiklunk a fölött, hogy mi is a projekt témahatára. Nem mindegy, hogy pl. egy beruházási objektumról van-e szó, vagy éppen a kivitelezéséről, vagy a tervező, vagy netán az üzemeltető tevékenységéről. Tehát koncentráljunk a projektre, és csak azokat a funkciókat írjuk fel, amik a projekt feladatai. Ez így leírva nagyon egyszerűnek tűnik, de meglátja, ha egyszer kipróbálja a funkció-meghatározást, hogy milyen könnyen „eltévedhetünk” más területekre. Az se jelentsen gondot, ha úgy érzik, hogy egy éppen kimondott funkció nem az adott igényből fakad, hanem valamelyik másik igényhez tartozik. Csak az számítson, hogy a funkció része-e a vizsgált területnek, vagy sem. Írják fel csak nyugodtan! Lehet, hogyha most nem teszik meg, többet nem jut eszébe senkinek…

3

Ha az A4-es lapot kétszer félbevágják, majd a maradék lapot kb. 5-6 részre, kb. 3x11 cm-es, számunkra éppen megfelelő kis lapokat kapnak.

9

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása Tényfunkciók meghatározása Funkciókat nemcsak a termékkel szemben támasztott vevői igényekből (és ezáltal a termék egészéből) tudunk meghatározni, hanem a részletek, alkatrészek irányából is. Ennek a közelítésmódnak az eredményeként úgynevezett tényfunkciókat kapunk. A módszer Magyarországon részletelemzés néven terjedt el. Általában kevés darabszámú (20-30) alkatrészből felépülő termékekre, egyszerűbb technológiákra, kisebb szervezetekre, rövid, áttekinthető folyamatok esetén érdemes alkalmazni. A részletelemzés alkalmazásakor a szó legszorosabb értelmében „kézbe kell venni” a terméket, „bele kell bújni”, és először az alkatrész egészére, majd minden egyes felületre, letörésre, beszúrásra, anyagminőségre, stb. meg kell kérdezni, hogy „mit csinál?”, „mi a feladata?”, „mi célt szolgál?”, stb. A funkciók ily módon történő meghatározását a következő ábra szemlélteti.

1 .

2 .

3 .

1. ábra: Fejgerenda

Az egyes termékrészek funkciói: 1. „Terhet átvesz, továbbít, eloszt” 2. „Terhet átvesz, továbbít, eloszt” 3. „Elmozdulást határol”, „Lépcsőt tartó gerendát helyzetben tart” Egy alkatrésznek is (hasonlóan a termék egészéhez) létezik alapfunkciója, esetünkben ez a „Terhet átvesz, továbbít, eloszt” funkció. A 2 jelű termékrésznél azt láthatjuk, hogy nincs terhelve, tehát ez a rész felesleges, nem látja el a funkciót. (Valószínű, hogy gazdálkodási szempont – pl. meglévő raktári készlet felhasználása – lehetett az oka a túlméretezett fejgerenda alkalmazásának.)

A részletelemzés elvi helyessége vitatható, hiszen az értékelemzés egyik alapelemét, a vevői igények feltárását, és az erre épülő funkció-meghatározást nélkülözi (azonkívül sokkal alacsonyabb elvonatkoztatást tesz lehetővé). Ha azonban észrevesszük, hogy nem a vevői, felhasználói, hanem a konstrukció-megoldások által támasztott igényekre végeztük el a funkciók meghatározását, akkor az értékelemzés logikájában sem vétünk hibát. (Rendkívül 10

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása csekély időigénye, valamint gyakorlati eredményessége miatt sem lehet elvetni ezt a résztechnikát.)

A funkciók meghatározásának problémái a. Igények és funkciók megkülönböztetése Örök, és visszatérő probléma, hogy az éppen kimondott „kétszavas” meghatározás igény-e, vagy funkció. Nem csak azoknak okoz ez problémát, akik most tanulják az értékelemzést, hanem a több éve a pályán dolgozó szakembereknek is. A cigaretta (gyártmány) esetében a „dohányzást lehetővé tesz” meghatározás igény vagy funkció? A körzeti orvossal kapcsolatban a „beteget gyógyít”, vagy a televíziónál a „műsort közvetít”, ill. a „nézőt szórakoztat” kifejezés minek minősül? És még hosszasan sorolhatnánk a példákat… Mit lehet tenni ilyen kétértelmű helyzetekben? Az első lehetőség annak ellenőrzése, hogy a meghatározás valakinek az elvárása, vagy pedig a termék valamilyen feladatvégzése, tevékenysége. Előfordulhat az is, hogy egy annyira elvonatkoztatott funkciót határozunk meg, ami alapigényként ragadható meg. Igazából majd a funkciók rendezésekor dönthetjük el, hogy megváljunk-e tőle, mert a kifejezés az alapfunkció „felett” helyezkedik el. b. Absztrakciós szint A funkciók meghatározásánál lehetőleg mindig úgy kell eltávolodni a jelenlegi megoldástól, hogy • minél inkább megértsük a termék működésének lényegét, illetve • minél több megoldási változat juthasson eszünkbe. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire célszerű, milyen mértékben érdemes elvonatkoztatni a funkció megfogalmazásakor? Remélem, segítséget nyújthatnak az alábbi gondolatok: •

Ha kevés az értékelemzésre, ezáltal a változtatásra is fordítható idő, a fejlesztési lehetőségek beszűkülnek. Ez szükségszerűen az absztrakciós szint leszállítását követeli meg, fordított esetben pedig a felemelését. Pl.: a villanykapcsoló le-felkapcsolását biztosító egyik funkciót úgy lehet meghatározni, hogy „erőhatást érzékel”. Ez a megfogalmazás rövidtávra vonatkozik. Hosszabb távra történő fejlesztés esetén ugyanez a feladat leírható így is: „jelet érzékel”. Utóbbiban lehetőségként benne van ugyanis a fényre, hangra, testimpulzusra, külső fényerősségre, és bármilyen egyéb jel érzékelésére reagáló villanykapcsoló, míg az előző helyzetben csak egy mechanikus erőt érzékelő kapcsolóról lehet szó.

•

Függ az absztrakciós szint attól a gyártól, helytől, szituációtól, stb., ahol az értékelemzést végzik. A Hűtőgépgyárban, a hűtőszekrény alapfunkciójának ilyen megfogalmazása: „élelmiszert tartósít” helyett célravezetőbb az „élelmiszert hűt” megfogalmazás. Nem valószínű ugyanis, hogy a gyár gazdaságosan átállítható lenne az élelmiszertartósítási funkció valamilyen nem hűtéssel történő, pl. sózó, pácoló, szárító, besugárzó, stb. megoldására.

•

Az anyagi lehetőségek is befolyásolják az absztrakciós szint helyes kiválasztását. 11

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása •

A team értékelemzésben való jártasságát is célszerű figyelembe venni. A kezdő teamekben jelentős ellenállás tapasztalható a legszokványosabb, de némi értékelemzési gyakorlat után már természetesnek tűnő elvonatkoztatott funkció meghatározásokkal szemben. A résztvevőknek első hallásra a funkció-megfogalmazások (szó szerint idézve az egyik teamtagot) „gyerekes játéknak”, „szakszerűtlenül leegyszerűsítettnek” tűnnek. Vállalatuknál kivívott szaktekintélyüket látják veszélyben, ha kollégáik előtt részt vesznek ebben a „játékban”. Az értékelemzőknek csak azt tudjuk ajánlani, hogy fokozatosan, óvatosan kezeljék az absztrakcióra törekvési igényeiket, és a teammunka elején ne akarjanak túl nagyot lépni. Tehát ha egy kezdő értékelemző teammel dolgoznak egy vasaló értékelemzésén, maradjanak meg a „felületet képez”, „erőhatást közvetít”, „hőt közöl” funkciómegfogalmazásnál. De ha már a többedik alkalommal dolgoznak együtt, meglátják, hogy e termék funkciójának megfogalmazásakor már a team fogja mondani, hogy „ruha-szálszerkezetet módosít”. Ha ezzel próbálnak meg első alkalommal közelíteni, a team elháríthatja a módszert, nem lesz aktív a funkciók meghatározásakor, nem érzik magukénak a funkcionális gondolkodást, és ez leronthatja a munkavégzés hatásfokát.

Kezdő értékelemző team esetén az értékelemző rugalmasságán múlik tehát, hogy menynyit és mennyi idő alatt sikerül elfogadtatnia a módszerből. A kezdeti hibákat a résztvevőknek még bőségesen lesz lehetőségük korrigálni, ám ha az értékelemzés alapelveit túl mereven kezelő értékelemző az első alkalommal megutáltatja velük a módszert, akkor nemcsak az eredmény, de az értékelemzés elfogadtatása is elmaradhat. Tehát azt állítjuk - bár valószínűleg sokan vitatni fogják -, hogy az értékelemzésben való jártasság függvényében, a szükségesnek ítélt absztrakciós szint leszállításával engedményeket lehet tenni. Valószínűleg vég nélkül lehetne sorolni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják, vagy befolyásolhatják az elvonatkoztatás mértékének megválasztását. E folyamat azonban mindenképpen végbemegy, de nem mindegy, hogy milyen mértékben! Azok a teamek, melyeknek ez jobban sikerül, kitágul a gondolkodási mezőjük, és sokkal, de sokkal több megoldást fognak találni! És ezzel az eredményességük is megnő!

c. A funkciók meghatározásánál elkövetett hibák A funkciók meghatározásánál elkövetett hibák végiggyűrűznek a teljes értékelemzési folyamaton, mivel a helytelenül megfogalmazott funkciók teljesítésének és funkcióköltségének meghatározása sem lehet helyes. Ennek az lesz a következménye, hogy • • •

nem az igazi gyengepontokat fogjuk megtalálni, nem lesz helyes az ötletelés „iránya”, és ezáltal az elvárt eredményeket sem fogjuk elérni.

Az alábbiakban ismertetésre kerülő hibák nemcsak más, hanem saját munkáinkból is valók. Úgy véljük, hogy hibás megoldások egy részének bemutatásával segíthetjük más értékelemző teamek munkáját. A gyakrabban előforduló hibák a következők: a. Az igényeket is két szóval – főnévvel és igével – fogalmazzák meg, és funkciókként kezelik. Ilyen például a flakon „másodlagosan felhasználható”, vagy a hagyományos hűtőszekrény „jégkockát előállít” funkciója. Ez utóbbiról a hűtőszekrény mélyhűtőboxa mit 12

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása sem tud. Mi tettünk ebbe a térbe, egy meghatározott alakú edénykébe vizet, mely azután a „hőt elvon” funkció teljesülése révén jégkockává fagyott. A mai hűtőszekrények közül azoknál, melyeknek van már külön „jégkocka előállító” kiegészítő berendezése, ez a funkció-meghatározás már helyes! Gyakorlati munkák elemzései bizonyítják, hogy ez a hiba akkor fordul elő gyakrabban, ha a team nem végzett igényfeltárást, hanem rögtön a funkcióelemzéssel kezdte tevékenységét. b. A termék és a terméktervező „funkcióinak” összekeveredése; például egy gyártmány értékelemzésénél a „lekerekítési sugarat növel”, „szilárdságilag méretez”, „anyagot megválaszt” funkciókat találtuk meg a funkcionális modellben. c. A termék és a termék-előállító funkcióinak összekeverése, például „cserealkatrészt beépít”. d. A termék és a termékhasználó funkcióinak összekeverése. Ilyen például az ipari centrifuga „gépet indít” funkciója. e. Az első (nyers) funkciójegyzék összeállításánál nem veszik sorra módszeresen az igénylista összes elemét. Fontos, hogy a „mit csinál” kérdést minden egyes igénnyel kapcsolatban feltegyék. f.

Megoldást tartalmaz a funkció megfogalmazása, például az autófényszóró „díszítő gyűrűvel ellát” vagy egy másik terméknél „fogható felülettel rendelkezik”.

g. Nem mindig hiba, ha kettőnél több szó azonosítja a funkciót. (Ebben régebben szigorúbbak voltunk!) h. A hazánkban több értékelemzési műhelymunkát tartott indiai szakember, Sekhariporam Sivam Venkataramanan kifejezésével élve az értékelemzés „csapongását” okozza, ha elmulasztják kijelölni a téma határait vagy nem tartják magukat ahhoz. Ilyen konkrét hiba például a mélyhűtőbox „világítást biztosít” funkciója, ami azért helytelen, mert ezt a nagyobb egység, a hűtőszekrény teszi. A hibák sokféleségéből úgy tűnhet, hogy nincs tökéletes funkciólista. Ezt nem lehet így kijelenteni, az azonban biztos, hogy a funkció-meghatározás nehézségeit nem szabad lebecsülni. Részben összefoglalásként bemutatjuk a funkciók elemzésének egyik legnagyszerűbb segédeszközét, az ún. Funkcióelemzés kérdéslistáját (4. táblázat):

13

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása

Fő kérdések: 1. Mi ez? 2. Hol veszik igénybe? Milyen területen használják? Mihez csatlakozik? 3. Mire igénylik? Mire szükséges? Milyen igényt kell kielégíteni? Milyen kell, hogy legyen? 4. Mit csinál? Mit kell csinálnia? Milyen? Milyen kell, hogy legyen? 5/a. Hogyan, mivel csinálja ezt? (módszerek, eszközök) 5/b. Miért csinálja ezt? (indoklás a 3. pontra) 5/c. Miért így csinálja ezt? 5/d. Lehet-e ezt másképpen is csinálni? Csak így lehet? 6. Milyen tulajdonság, követelmény révén teljesíti a funkciót? Mik a funkcióteljesítés előfeltételei? Tulajdonságok? Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie? Mivel teljesíti a funkciót? 7. Mik az előírt mértékek? Milyen körülmények között? Mennyi ideig? Mennyi az éves felhasználás? Mennyi az éves veszteség? 8. Hogyan gyártjuk? Hányszoros a biztonság? Hányszoros biztonság szükséges? Mennyibe kerül? 9. Megtakarítás? Felhasználás száma? Milyen hátránya van? Milyen más megoldás képzelhető el?

Ellenőrző kérdések: Máshol nem használják? Máshol nem használható? Milyen arányban használható? Miért igénylik ezt? Valóban ezért igénylik? Még miért igénylik? Valóban ezt csinálja? Még mit kell csinálnia?

Valóban így is van ez? Szükséges ez a funkció egyáltalán? Ezt igénylik? Nem felesleges ez?

Valóban fennáll ez? Vannak más tulajdonságai is? Valóban azzal a tulajdonsággal teljesíti a funkciót? Szükséges-e egyáltalán ez a tulajdonság?

Mivel tudjuk ezt a biztonságot biztosítani?

4. táblázat: Funkcióelemzés kérdéslistája

Ha figyelmesen megnézzük e táblázatot, észrevehetjük, hogy ez nem csupán a funkcióelemzésre jó, hanem egy teljes értékelemzés végigvitelének támogatására alkalmas. Ha Ön házat épít, vagy egy kisvállalkozást hoz létre, vagy valamilyen fejlesztési folyamatot tervez, érdemes e segédeszközzel megközelíteni a projektet. Mire a kérdéslista, és ezzel együtt a válaszok végére ér, már meg is oldódott a problémája. (:-) Próbálja ki! És meg fogja tapasztalni, hogy hatékonyabban fejleszt, mint e nélkül! A kérdéslista általános kérdéslista, tehát nem illik tökéletesen egyetlen egy projektre sem. Mi következik ebből? Nem szabad erőltetni a válaszadást. Ebben a kérdéssorozatban van14

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása nak olyan kérdések, melyre az adott projektben nincs válasz. Nyugodtan lépje át a kérdést, esetleg aktualizálja a projektre. Tehát ha a körzeti orvosa tevékenységét szeretné fejleszteni, akkor az első kérdés így hangzana helyesen: Ki ő? (és nem: Mi ez?) A kérdéslista használatánál először mindig a fő kérdésekre (a baloldali oszlop) próbáljon választ adni, majd ha végzett ezekkel, lépjen át ugyanezen kérdéscsoport ellenőrző kérdéseire (jobboldali oszlop). Csak ez után lépjen a következő kérdéscsoport fő, majd ellenőrző kérdéseire. És így haladjon lefelé, jobbra, lefelé, jobbra, lefelé, stb. És legyen következetes! Csak a 4. kérdéscsoportban fog így eljutni a funkciók meghatározásáig, de ne türelmetlenkedjen, mert így lesz szakszerű a megközelítés, és így lesz hatékony a feladatmegoldás! Tehát: következetesség, mindenekelőtt! Ha edzeni akarja önmagát, vagy van valamilyen olyan problémája, melyet nagyon nehezen tud megoldani, csak fogalmazza meg sorban a kérdésekre adott válaszokat. Tehát gyakorolja magát kicsiben! Különösen olyan helyzetekben, amikor bosszankodik! Vajon mi lehet ennek a helyzetnek a legmegfelelőbb megoldása? Legyen a példa csak egy útmenti tájékoztató információs tábla egy útépítési beruházásról, melyet 90 km/óra sebességgel nemhogy nem tudott végigolvasni, de talán a második sorig sem jutott el! Vagy egy olyan nyomtatványt kap az adóhivataltól, ahol 1 Ft (azaz egy Ft!) adóhátralékról értesítik! Határozza meg a tábla ill. a küldemény funkcióját! (:-)

Az alábbi konkrét példák olyan pillanatokat adnak vissza, amik elég gyakoriak. Ugyan a funkciók meghatározásánál még nem tartunk az alkotó szakaszban, de sokszor előfordul a funkció elhangzásakor, hogy a teamtagok azonnal kimondják a felmerült új elképzeléseiket. Ilyenkor csak úgy záporoznak a gondolatok, egyik teamtag a másik szavába vágva hozza a legjobb megoldást…csodálatos érzés!!

HBT hidraulikus könnyűfém bányatám, illesztőcső és csőtoldat: A vezértípusnak számító bányatám alaptípus 2,24 m magasságig állítható. Előfordulhat azonban, hogy olyan speciális helyzetek adódnak a vágathajtás során, melynél ennél nagyobb magasságokban kell a főtét alátámasztani. Az ilyen igények rugalmas kielégítésére a bányatámot egy fix hosszabbító résszel lehet felszerelni, mely egy illesztőcsőből és egy csőtoldatból áll.

15

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása Értékelemzés előtti állapot (2 alkatrész):

Értékelemzés utáni állapot (1 alkatrész):

2. ábra: HBT hidraulikus könnyűfém bányatám, illesztőcső és csőtoldat összevonása

Az illesztőcső az alaptám és a csőtoldat összekapcsolására hivatott alkatrész. Sajtolással, alumíniumötvözetből készült az előgyártmány, majd forgácsolás után nyeri el végső formáját. A csőtoldat az alaptámból magasabb támok kialakítására nyújt lehetőséget. A különféle hosszak kialakítása érdekében négyféle méretben gyártották. A két alkatrész funkcióelemzése során kiderült, hogy funkcióik teljesen azonosak: • „hosszméretet növel” • „csatlakozást biztosít” • „hengerhez csatlakozik” • „talphoz csatlakozik” • „terhelést továbbít” • „igénybevételeknek ellenáll” • „szétesést gátol”. A feltárt funkciókat funkciócsaládfába rendeztük, majd az ötletgyűjtés következett. A team ekkor jött rá, hogy a 2 alkatrész egyesítésével jelentős tömeg-megtakarítás érhető el, és forgácsolási kapacitás is felszabadul. Az új alkatrész, a hosszabbító bevezetésével ezen kí-

16

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása vül még a tám teherbírása is nőtt, szerelése egyszerűsödött, és a készletezési költség is csökkent.

Automata mosógép ellensúly Az ENERGOMAT típusú mosógépcsalád mindegyik változatánál a legnagyobb költségvonzatú részegység a 2 db, összesen 35 kp tömegű ellensúly (lásd a következő ábrasorozat A. változatát). A vállalatnál az értékelemzést megelőzően is voltak kísérletek az ellensúlyok tömegének csökkentésére, illetve az öntöttvas (23,60 Ft/kp 1983-ban) kiváltására, de a próbálkozások nem jártak sikerrel. (Megjegyezzük, hogy az ellensúlyok elhelyezését, nagyságát számítással – ismereteink szerint – akkoriban még nem lehetett megtervezni. A lengőrendszer méretezésénél ugyanis egyidőben kell figyelembe venni az alábbiakat: • • • • •

a ruha elhelyezkedése a dob palástján excentrikus, a ruha aszimmetrikusan helyezkedhet el a dobban a forgástengely hosszirányában is, változhat a behelyezett ruhák tömege (1-5 kp), a motor fordulatszámának fokozatos emelkedése, a centrifugálás következtében (a mosó-áztató lé eltávolításával) a lengőrendszer össztömege fokozatosan csökken).

Az értékelemző team az ellensúlyok felülvizsgálatára a részletelemzés technikáját alkalmazta. Az igények feltárását követően feltettük a szokásos kérdést: „Mit csinál az ellensúly a mosógépben?” Első funkció megfogalmazásaink, mint pl.: „helyzetben tart”, vagy „elmozdulást gátol”, nem tetszettek igazán, de később, miután többször visszatértünk az alapkérdésre, az egyik teamtag így válaszolt: „Lengést csillapít”. Abban a pillanatban 2 másik teamtag (a két konstruktőr) szinte egyszerre mondta ki: „Akkor nem jó helyen van a 2 db ellensúly!! Fordítsuk el ezeket 90°-kal, a tengellyel párhuzamos állásba. Gondoljátok csak meg: most az ellensúly tengelyhez közel eső részei egyáltalán nem dolgoznak, nem vesznek részt a lengéscsillapításban. Ti is jól tudjátok, hogy ha a mérleghintán minél hátrébb hajoltok, azaz minél távolabb helyezkedtek el a forgástengelytől, annál hatékonyabb a tömeg hatása.” Erre egy negyedik teamtag: „És akkor már ne legyen öntöttvas, hanem építsünk be 100 × 20-as szalagacélt, aminek csak 13,20 Ft/kg az ára.” Erre az egyik konstruktőr reagálása: „Jó, megcsináljuk az oldalelemeket 3-as lemezből, és az összekötő idomokat szalagacélból.” Így született meg az ábrasorozat B változata. Egy teamüléssel később az egyik teamtag azzal az ötlettel állt elő, hogy ha a 2 szalagacélt nem a tengellyel egy magasságban, hanem a gép alsó sarkaiban helyezzük el, akkor még távolabb kerülnek a tömegek a forgástengelytől, jobb lesz a lengéscsillapító hatásuk, és ezáltal várhatóan a jelenleginél kisebb tömeggel is biztosítható a funkció teljesítése (C. változat).

17

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása A laboratóriumi mérések azonban csak részben igazolták feltételezéseink helyességét. A konstrukció többszöri módosítása után bizonyossá vált, hogy a gép excentrikus terhelése miatt (ami a tengely hosszirányában is értendő) az ellensúlyok tömegének egy részét a tengelyre merőlegesen kell beépíteni, de ezt a mennyiséget most már meg tudtuk oldani szalagacélból. A végleges kialakítás a D. változaton látható.

Dob forgástengelye

Oldallemezek L v1

Öntöttvas ellensúlyok

A. változat

Összekötő lemezek L v3 Dob forgástengelye

R1

B. változat

18

Szalagacél ellensúlyok

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása Összekötő lemezek L v3

R2

Szalagacél ellensúlyok R1 < R2

C. változat

Összekötő lemezek L v3

Szalagacél ellensúlyok

D. változat 3. ábra: Automata mosógép ellensúlyának fejlesztési folyamata (elvi ábra)

19

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása A funkcionális modell megalkotása A funkciók meghatározásának eredménye, az úgynevezett funkciólista. Akár a vevői igényekből levezetve, akár a terméken végighaladva „kaptuk meg” a funkciókat, általában akkora halmazzal van dolgunk, amivel így, nyers állapotában nem tudunk mit kezdeni. Egyszerűbb projekteknél a funkciók száma 50 körül alakul, a bonyolultabbaknál általában a 100150, néha kétszáz. (Gyakorlatunkban azért ennél lényegesen nagyobb darabszámú, 730, 880, ill. 930 darabszámú funkcióhalmazokkal is dolgoztunk, de nem ez a jellemző. Nehogy megijedjenek (:-)! A darabszám igazából a projekt komplexitásától függ.) Szükség van tehát a rendezetlen halmaz kezelhetővé tételére, azaz valamilyen rendszer szerinti strukturálására. A következőkben bemutatott 3 rendezési lehetőség • • •

4

a funkciólista, a funkciócsaládfa, valamint a FAST-diagram.

Alkalmazásuk az alábbi célokat szolgálják: • • • • • •

a külön-külön megjelenő funkciók rendszert/folyamatot, egy funkcionális modellt alkotnak, és ezáltal áttekinthetővé válnak, a funkciók közötti kapcsolatok feltárásával még jobban megismerhetjük a terméket, annak működési logikáját, megtalálhatók azok a funkciók, melyeket eddig kifelejtettünk (gyakran előfordul, hogy bizonyos funkciók teljesülését annyira természetesnek tartjuk, hogy a meghatározáskor nem is gondolunk rájuk), bár a rendezésnek nem ez a feladata, mégis érvényesül az a jelenség, hogy a fontosabb funkciókra, funkciócsoportokra irányítja a figyelmet, az apró részleteket tartalmazó funkciók az áttekinthetőség érdekében elhagyhatók, hasonló módon kihagyjuk azokat a funkciókat, melyeknél azonos tartalmat kétféleképpen fogalmaztunk meg (redundancia elkerülése).

Rendezett funkciólista A funkciók rendezésének legegyszerűbb lehetősége az úgynevezett rendezett funkciólista összeállítása. Egyszerűbb alkatrészeknél illetve technológiáknál sikerrel alkalmaztuk. Mint ahogy a következő táblázatból is kitűnik, a funkciólista soha nem csak egy egyszerű felsorolás. A fejlesztő team a következőkben bemutatott munka során hangsúlyt helyezett a funkciók jellegének meghatározására is. A megkülönböztetések – magasabb rendű funkció, alapfunkció, szükséges másodlagos funkció, esztétikai másodlagos funkció, illetve nem szükséges másodlagos funkció – már így önmagukban is támpontot adtak a technológia gyengepontjainak kitűzéshez, de a későbbiekben megkönnyítették a FAST-diagram5 felállítását is. 4

Természetesen ezen kívül is vannak funkciórendezési lehetőségek (pl.: funkcióhalmazok képzésével történő funkciócsaládfa felépítése, vagy a 3 dimenziós FAST diagram), E keretek között azonban csak a Magyarországon leggyakrabban alkalmazott 3 rendezési lehetőséget ismertetem. 5 Lásd majd részletesen a 3. funkciórendezési lehetőséget

20

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása FUNKCIÓÉRTÉKELŐ MUNKALAP

…………………………….gyár: Villamos fogyasztásmérő Az alkotórész, részegység vagy rendszer neve: főtartó Mi is ez? gyártástechnológia A vizsgálat témahatára: az anyagbeadástól a zsírtalanításig B – alapfunkció R – szükséges másodlagos funkció A – esztétikai másodlagos funkció U – nem szükséges másodlagos funkció H.O. – magasabb rendű funkció Főnév 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Főtartót Anyagot Anyagot Minőséget Termékeket Anyagot Furatokat Furatokat Furatot Megjelenést

Ige

Alapfunkció

előállít előkészít mozgat ellenőriz formál leválaszt formál menetel befejez javít

Másodlagos funkció

Előírások

H.O. B U U B

750 °C R R R R A

ciklusonként

5. táblázat: Funkcióértékelő munkalap

A funkciólistába történő rendezést nagyon bonyolult, összetett vegyi folyamatoknál (technológiáknál) is szintén sikerrel alkalmaztuk. Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohóban lefolytatott értékelemzésnél a timföldgyártás során a technológiába bekerülő hamisvíz mennyiségének a csökkentése volt a célkitűzés. A team elegendőnek tartotta a technológia főbb műveleteire a funkciók hozzárendelését, hiszen ez már ráirányította a figyelmet a súlyponti helyekre. Felmerült a funkciócsaládfa felépítésének kérdése is, azonban a team a funkciócsaládfa-ábrázolás technikai lehetőségeit nem tartotta megfelelőnek, mivel így nem lehetett volna rámutatni a kapcsolódó cirkulációs folyamat-körökre. Az egész folyamatra vonatkozó, állandóan teljesülő funkciók: „alkotókat továbbít”, „balesetvédelmet ellát”, „alkotók arányát biztosítja”, „reakcióidőt biztosít”, „hőmérsékletet biztosít”, „technológiai folyamatosságot biztosít”, környezetvédelmet biztosít”, „végtermék minőséget biztosít”

21

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása A technológiai folyamat egyes műveleteihez tartozó funkciók: BAUXIT

törés

„bauxitot bejuttat”, „bauxitot adagol”, bauxitot egyneműsít”, „szemcseméretet csökkent”, „szállíthatóságot javít”

APRÍTOTT BAUXIT „alkotó arányokat beállít” fals víz ”energiaszintet emel”

nedves őrlés

„felületet növel”, „porzást gátol”, „szennyezőket eltávolít” „Na2Ok-t bejuttat”

ZAGY „alumíniumoxid-hidrátot kiold”, fals víz

feltárás

„energiaszintet emel”, „energiaszintet csökkent”, „relatív sebességet lét-

rehoz”, „egyéb alkotókat kiold”, „hőhasznosítást végez”, „hőátadást javít” víz FELTÁRT ZAGY

hígítás

„súrlódó erőt csökkent”, „fajsúlyt szinten tart”, „energiaszintet csökkent”

HÍGÍTOTT ZAGY

ülepítés

„alkotókat szétválaszt

4. ábra: Bayer timföldgyártás folyamatábrájának funkciólistája (részlet)

22

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása Funkciócsaládfa Magyarországon ma talán a leginkább alkalmazott funkciórendezési mód az úgynevezett funkciócsaládfa. Egyszerű felépítése, kevés szabálya, gyors kivitelezhetősége egyaránt indokolja elterjedtségét. A funkciócsaládfa felépítésének alapelve: oksági összefüggéseket, ok-okozati láncolatokat keres a funkciók között. Az így nyert logikai felépítések segítik az összefüggések feltárását, illetve áttekinthető nagyságban ábrázolhatóvá válik a projekt működése. A funkciócsaládfa felépítésének lépései a következők: a. Véglegesítjük a funkciólistát. (Csak emlékeztetőül: a minden egyes igényre feltett „Mit csinál?” kérdéssel meghatároztuk a funkciókat, tehát egy rendezetlen halmaz áll előttünk.) b. A legfontosabbnak tartott, ún. alapfunkcióra, ha szükséges, újabb ötleteket keresünk (pl. brainstorming segítségével). Ne feledjük, hogy egy terméknek/technológiának/szervezetnek lehet több alapfunkciója is. Pl. egy ajtónál: „falnyílást zár”, ill. „nyitást lehetővé tesz”, vagy egy villanykapcsolónál: „áramkört nyit” ill. „áramkört zár”, vagy egy mobil telefonnál: „jelet érzékel” ill. „jelet kibocsát”. E tömören vázolt lépés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Egy igazán jó alapfunkció meghatározása nehéz feladat, de ha a teamnek sikerül „elkapnia” a helyes megfogalmazást, rengeteg félreértést, felesleges vitát kerülhet el, és a funkciócsaládfa felépítéséhez szükséges időt is lecsökkentheti. A HBT típusú hidraulikus bányatám témában lefolytatott értékelemzésnél a team az alábbi javaslatokat tette az alapfunkciókra: (alapigény: tartsa meg biztonságosan a főtestsúlyt, azaz az alagút tetejét) • „távolságot tart”, • „helyzetben tart”, • „munkateret biztosít”, • „erőhatást közvetít”, • „főtét tart”, • „főteterhelést közvetít”, • „főteterhelést eloszt”, • „távolságot követ”. A team hosszas vita után egyiket sem fogadta el, mert úgy érezte, hogy ezek vagy túl általános megfogalmazások, vagy csak részletműködést fednek le. Végül is újabb javaslatot eredményezett a megbeszélés, a „főteterhelést kiegyenlít”, melyet azután mindenki elfogadott.

c. Az ötletelést kiértékelve kiválasztjuk a legmegfelelőbb alapfunkció változatot. d. A funkciócsaládfát balról jobbra haladva a „hogyan?” kérdés segítségével építjük fel. Ez alatt azt értjük, hogy a baloldalra elhelyezett funkcióhoz olyan funkciókat keresünk a funkciólistából, mely a hogyan kérdésre „felel”. Azokat a funkciókat, melyet így helyezünk el az alapfunkciótól egy szinttel jobbra, főfunkciónak nevezzük.

23

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása Pl.: a háztartási forróvíztároló (népszerű nevén a bojler) alapfunkciója: „melegvizet szolgáltat”. Ezt hogyan is teszi: úgy, hogy „”vizet melegít”, „melegvizet tárol” ill. „melegvizet kienged”. Ha meghatároztuk a főfunkciókat, megint jobbra haladva úgy keresünk újabb funkciókat a listából, hogy szintén megkérdezzük: „Hogyan teszi ezt?” Ha megint találunk újabb funkciókat, és el tudjuk helyezni jobbra, akkor ezeket mellékfunkcióknak nevezzük. Pl. a „melegvizet tárol” főfunkciót hogyan teszi? Úgy, hogy „teret zár” ill. „hőmennyiséget tárol”. Vagy: a „melegvizet kienged” funkciót hogyan teszi? Úgy, hogy „hidegvizet beenged” ill. „keveredést gátol”. Ezek tehát a mellékfunkciók. e. Ugye emlékeznek még, hogy a funkciók meghatározásánál azt kértük, hogy egy-egy funkciót egy-egy lapocskára írjanak fel. Ennek majd e lépésnél veszik hasznát. Terítsenek le állítva egy-két A0-ás, vagy flip-chart papírt, és ezen helyezzék el baloldalra, felülre az első alapfunkciót, majd kezdjék meg a „hogyan-miért?” kérdéspárral a rendezést.

5. ábra: A funkciók funkciócsaládfába rendezése

f.

Ha olyan a termék/szolgáltatás, hogy több csoportba is rendezhetők a funkciók, akkor várhatóan több alapfunkció is lesz. Érdemes ezeket a funkciócsoportokat közösen meghatározni, pl. egy költségvetési folyamat értékelemzésekor az alapfunkciók: előfeltételi funkciók csoportja, a költségvetés előkészítési funkciók, koncepciókészítési funkciók, költségvetés elfogadásával, a végrehajtással ill. az ellenőrzéssel kapcsolatos funkciók. Ezt követően az összes funkciót (cédulát) egy-egy fő csoportban el kell helyezni. Ha e csoportosítással végeztek, emeljék ki a csoportokból az alapfunkciókat, majd mindegyik csoportban hozzák létre a funkciócsaládfát.

g. Jobbról-balra haladva a felépítésnek meg kell felelnie a „miért?” kérdésnek. Ha tehát az előző példánál maradunk, megkérdezzük: miért „engedem be a hidegvizet”? Azért, hogy „melegvizet kiengedjen”. Vagy: miért „gátoljon keveredést”? Azért, hogy melegvizet, és ne langyosat engedjünk ki. Ha a hogyan-miért kérdéspárnak mindkét irányban megfelelnek a funkciók, rögzíthetjük a folyamatban a funkció helyzetét. h. Azon projekteknél, ahol ennek jelentősége van, fentről lefelé haladva legyünk figyelemmel az időbeni előrehaladásra is. Tehát egy automata mosógépnél feljebb helyezzük el a „mosási előfeltételeket biztosít”, majd következőnek, lefelé a „szennyeződést eltávolít”, majd még lejjebb a „”ruhaneműt öblít”, majd legalulra a „víztartalmat csökkent” alapfunkciót. Ugyanezt a szabályt célszerű alkalmazni a főfunkciók fentről lefelé haladásánál is. Az előző példánknál maradva: a „ruhaneműt mos” alapfunkcióhoz tartoznak a „ruhane24

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása műt befogad”, a „vizet tárol”, a „vizet aktivizál”, a „relatív sebességet létrehoz”, a „mosási időt biztosít”, valamint a „forgásirányt vált” főfunkciók, és ebben a sorrendben. Csak egy kis gondolati játék: ha figyelmesen újra megnézik az itt felsorolt főfunkciókat, mit sem változott a mosás funkciósorozata sok száz év alatt. Lehet, hogy a nagymamánk ugyanezt a folyamatot hajtotta végre, „csak” az alkalmazott műszaki megoldás változott. Akkor • nem az üst tárolta a vizet ill. fogadta be ruhát, hanem a patak vagy a mosóteknő, • nem a mosópor aktivizálta a vizet, hanem a mosószappan, • nem a forgó dob ejtegette a ruhát, ezzel teljesítve a „relatív sebességet létrehoz” ill. „forgásirányt vált” funkciót, hanem a mángorlófa használata, vagy a sulykolás jobbra-balra csapkodó mozdulata, és • nem a centrifugálás „távolította el a vizet”, hanem a kézzel történő kicsavarás. Hát nem csodálatos? (:-)

Az időbeni sorrendiség figyelembevétele mindenképpen szükségszerű. Az általánosan elterjedt nézet szerint ez csak a technológiával kapcsolatos funkciócsaládfa felépítés kritériuma, azonban tapasztalataink az bizonyítják, hogy a gyártmánnyal kapcsolatos használati funkciók rendezésénél is feltétlenül tekintettel kell lennünk a működési folyamat időbeli folyására, hiszen az ipari termékek is általában valamilyen technológiát valósítanak meg. A funkciócsaládfa felépítés elve tehát összefoglalóan a következő: A funkciócsaládfa felépítése

HOGYAN?

MIÉRT?

F1 Alapfunkció F11 Főfunkció F111 Mellékfunkciók F1111 Támfunkciók F12 Főfunkció F121 Mellékfunkció …. F13 Főfunkció ….

MIKOR?

Fn Főfunkció

6. ábra: Funkciócsaládfa felépítési elve

Példaként beemelünk ide néhány, de különböző projekt-típusú funkciócsaládfát. Ezek bemutatásának célja: szeretnénk érzékeltetni, hogy milyen aprólékos, de mégiscsak szisztematikus munkáról van szó. Kérjük, hogy figyelmesen tanulmányozzon át egyet-egyet, lehetőleg olyat, melynek témaköre közel esik Önhöz. Ne tévessze meg, hogy első olvasásra oly egyszerűnek, logikusnak tűnik az egész felépítés. Ha egyszer majd önállóan megpróbál egy funkciócsaládfát összeállítani, rá fog jönni, hogy ez nem csak „játék”, hanem egy igen komoly szellemi erőfeszítést igénylő munka. De nagyon izgalmas! És majd megtapasztalja, hogyha most alapos munkát végez, az értékelemzés további része már majdnem „gyerekjáték”. 25

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása Tehát csak azt tudjuk ajánlani, hogy ennél a résznél ne kapkodjon, ne engedjen az időnyomásnak, hanem nagyon türelmesen, kitartóan végezze el a funkciók rendezését, folyamatba szervezését. Az a tapasztalatunk, hogy szinte soha nem sikerül azonnal a tökéletes változatot létrehozni. Sokszor a teammel órákon át vitatkozunk, akár oda-vissza változtatgatjuk, hogy megtaláljuk az a felépítést, melyben már nincsenek átfedések, megfelelő a lefutási sorrend, érzékelhetők a visszalépések (ha az célszerű). Nem tudok rá jobb kifejezést: az első változatokban még gondolati törések, hiányok vannak, de egy több órás, esetenként több napos vívódás, alakítás után a gondolat-sorozat „szépen legördül”. Hogy mi okozza a legtöbb esetben a problémát? Általában az, hogy a teamtagoknak más és más elképzelése van ugyanarról a folyamatról. A funkciócsaládfába rendezés egyben megállapodást is jelent. Olyan, mint egy kis szerződés, melyben megegyezünk, hogy a továbbiakban mindegyikünk elfogadhatónak és tárgyalási alapnak tekinti az így felvázolt folyamatot. Sok esetben nem kis kompromisszumról van szó. És ebbe még beleszólhat az értékelemzési tanácsadó is… (:-) Általában, amikor úgy érezzük, hogy ebben a változatban meg tudunk állapodni, az A0ás papírokra elhelyezett cédulákat cellux-szal leragasztjuk, és bevisszük számítógépbe. A team ekkor egy kis (ebéd vagy vacsora) szünetet tarthat, majd ezt követően legalább még egyszer átnézzük közösen a felépítést, de ezt már vagy kinyomtatott formában, vagy projektorral vetítve. A lényeg: a teljes team részt vehessen a végső változat kialakításában. És ne feledjék Murphy mondását: „Az a tökéletes változat, melynek meguntuk a javítgatását”(☺) De azért szánjanak erre megfelelő mennyiségű időt!

No, lássuk a funkciócsaládfákat!

26

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása Mezőgazdasági kistraktor - gyártmány Funkciócsaládfa F1. Előfeltételeket biztosít F1.1. Energiát átalakít F1.1.1. Üzemanyagot hordoz F1.1.2. Üzemanyagot fogyaszt F1.1.3. Elektromos energiát tárol F1.1.4. Égésterméket elvezet F1.1.5. Nyomatékot előállít F1.2. Kezelőszerveket hordoz F1.3. Kezelőt hordoz F2. Helyváltoztatást biztosít F2.1. Munkasebességet biztosít F2.1.1. Forgómozgást létrehoz F2.1.2. Talajra nyomatékot átvisz F2.1.2.1. Talajt terhel F2.1.2.2. Súrlódást létrehoz F2.2. Elfordulást enged F3. Hordozott munkagépet működtet F3.1. Csatlakozást biztosít F3.2. Működtetési jeleket ad F3.3. Nyomatékot átvisz F3.4. Forgómozgást átvisz F4. Szállítást végez F4.1. Vonóerőt kifejt F4.2. Rakfelületet hordoz F5. Munkaminőséget biztosít F5.1. Alakban illeszkedik F5.1.1. Méretekben illeszkedik F5.1.2. Formábban illeszkedik F5.2. Körülményekhez igazodik F5.2.1. Nyomtávolság állítást lehetővé tesz F5.2.2. (Kerékben) nyomásváltozást enged F5.2.3. Hasmagasság-állítást lehetővé tesz F5.2.4. Mélyedést áthidal F5.2.5. Differenciál művet kapcsol F5.2.6. Fényt kibocsát F5.3. Terhelést talajon eloszt F6. Üzemélettartamot növel F6.1. Környezeti hatásokat elvisel F6.1.1. Vegyi hatásokat elvisel F6.1.2. Mechanikai hatásokat elvisel F6.1.3. Hőhatást elvisel F6.2. Túlterhelődéstől véd F6.3. Kenőanyagot eljuttat F6.4. Korróziónak ellenáll F6.5. (Motornál) hőt elvon F6.6. Tisztántartást enged F7. Üzembiztos F7.1. Kézi indítást lehetővé tesz F7.2. Kritikus értékeket jelez F7.3. Kötőelem lazulás ellen véd F7.4. Véletlen hibát kizár 27

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása F7.5. Csepegő víz ellen véd F7.6. Porszennyeződéstől véd F7.7. Tartozékot hord F8. Balesetmentes működést biztosít F8.1. Véletlen indítástól véd F8.2. Véletlen elmozdulást megakadályoz F8.2.1. Gép véletlen elmozdulást megakadályozza F8.2.2. Kezelőszervek véletlen elmozdulását megakadályozza F8.3. Menekülést nem gátol F8.4. Felborulást meggátol F8.5. Forgó alkatrésztől véd F8.6. Jelző berendezéseket működtet F8.7. Fényt kibocsát F8.8. Fényt visszaver F8.9. Vezető megcsúszását megakadályozza F9. Ergonómiai igényeket kielégít F9.1. Testet alátámaszt F9.1.1. Emberi méretekhez illeszkedik F9.1.2. Rezgést csökkent F9.2. Kezelőt klimatikus hatásoktól véd F9.3. Zajhatást csökkent F9.4. Hőhatást csökkent F9.5. Figyelmet irányít F10. Szervizt lehetővé tesz F10.1. Szerelőcsomagot tartalmaz F10.2. Pótalkatrészt hordoz F10.3. Információt hord F10.4. Fődarab-cserét lehetővé tesz F10.5. Szerszám-hozzáférést enged F11. Bizalmat kelt

28

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása Szervezeti Működési Szabályzat (SzMSz) Funkciócsaládfa F1. Szervezetet azonosít F1.1. Szervezetet azonosító adatot tartalmaz F1.2. Alapfeladatot meghatároz F1.3. Jogállást rögzít F2. Szervezetet meghatároz F2.1. Szervezeti struktúrát meghatároz F2.2. Szervezeti egység-típusokat meghatároz F2.3. Szervezeti egységeket megnevez F2.4. Szervezeti egységek jogállását rögzíti F3. Irányítási szinteket meghatároz és leír F3.1. Vezetői szinteket meghatároz F3.2. Vezetői állásúak körét rögzíti F3.3. Vezetői címhasználatot szabályoz F3.4. Vezetői szintek általános jogait és kötelezettségeit rögzíti F3.5. Munkatársak általános jogait és kötelezettségeit meghatározza F3.6. Döntéshozó, előkészítő fórumokat szabályoz F3.7. Munkahelyi fórumokat meghatároz F4. Szervezeti egységek feladatkörét rögzíti F4.1. Felsővezetők feladatait meghatározza F4.2. Feladatot egységenként elhatárol F4.3. Elhatárolt feladatkörökre vonatkozó hatáskört rögzít F4.4. Szervezeti egységek együttműködését szabályozza F4.5. Feladatkör átadás-átvétel rendjét rögzíti F4.6. Helyettesítés rendjét szabályozza F5. Működést szabályoz F5.1. Cégjegyzés módját szabályozza F5.2. Kiadmányozás rendjét szabályozza F5.3. Kötelezettség-vállalás, utalványozás, érvényesítés rendjét szabályozza F5.3.1. Kötelezettség-vállalás és ellenjegyzés rendjét szabályozza F5.3.2. Érvényesítés rendjét szabályozza F5.3.3. Utalványozás és ellenjegyzés rendjét szabályozza F5.4. Irányítási rendet meghatároz F5.4.1. Belső szabályok hierarchiáját rögzíti F5.4.2. Szabályzat-alkotási rendet szabályoz F5.4.3. Belső szabályzatokat megnevez F5.5. Szolgálati utat leír F5.6. Belső jelentések, informálások rendjét szabályozza F5.7. Külső szervekkel kapcsolattartást szabályoz F5.7.1. Külső kapcsolatok fajtáit leírja F5.7.2. Kapcsolat-típusok szerinti kapcsolattartást szabályoz F5.8. Munkáltatói jogkört szabályoz F5.9. Fegyelmi jogkört szabályoz F6. Önrendelkezést tartalmaz F6.1. Tartalmat (fejezetet, mellékletet) meghatároz F6.2. SZMSZ hatályosodást rögzíti F6.3. SZMSZ hatályát rögzíti F6.4. SZMSZ kezelést szabályoz F7. Elvárásokat kielégít F7.1. Jogi környezethez igazodik F7.2. Alapfogalmakat rögzít 29

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása Társasházi törvény – jogszabály előkészítése funkciócsaládfa

F1. Társasház működéséhez jogi kereteket biztosít F1.1. Társasház fogalmat meghatároz F1.2. Speciális tulajdonosi jogokat meghatároz F1.2.1. Társasház típusokat meghatároz F1.2.2. Jogalanyiságot szabályoz F1.2.3. Tulajdonviszonyokat szabályoz F1.2.3.1. Közös tulajdont meghatároz F1.2.3.2. Külön tulajdont meghatároz F1.2.4. Egyetemlegességet kizár F1.3. Társasház alapvető működést szabályoz F1.3.1. Feladatokat, hatásköröket meghatároz F1.3.1.1. Tulajdonosi jogokat meghatároz F1.3.1.2. Tulajdonosi kötelezettségeket meghatároz F1.3.2. Szervezeteket, feladatokat meghatároz F1.3.2.1. Közgyűlést meghatároz F1.3.2.2. Közös képviselőt meghatároz F1.3.2.3. Intéző bizottságot meghatároz F1.3.2.4. Felügyelő bizottságot meghatároz F1.3.2.5. Számvizsgáló bizottságot vagy számvizsgálót meghatároz F1.3.2.6. Tisztségviselővé választás előfeltételeket szabályoz F1.3.3. Szervezeti struktúrát meghatároz F1.3.4. Folyamatokat szabályoz F1.3.4.1. Fórumok működési rendjét szabályozza F1.3.4.1.1. Közgyűlés alapvető működését szabályozza F1.3.4.1.1.1. Határozathozatalt szabályoz F1.3.4.1.1.2. Kötelezettségvállalást szabályoz F1.3.4.1.1.3. Pénzügyi tevékenységet szabályoz F1.3.4.1.1.4. Házirendet szabályoz F1.3.4.1.2. Ismételt közgyűlés spec. működését szabályozza F1.3.4.1.3. Részközgyűlés speciális működését szabályozza F1.3.4.1.4. Küldöttközgyűlés speciális működését szabályozza F1.3.4.1.5. Közös képviselő működését szabályozza F1.3.4.1.6. Intéző bizottság működését szabályozza F1.3.4.1.7. Felügyelő bizottság működését szabályozza F1.3.4.1.8. Számvizsgáló bizottság működését szabályozza F1.3.4.2. Értesítést szabályoz F1.3.4.2.1. Értesítendők körét meghatározza F1.3.4.2.2. Informálás rendjét szabályozza F1.4. Nem lakáscélú társas ingatlan speciális működését szabályozza F1.4.1. Feladatokat, hatásköröket meghatároz F1.4.2. Folyamatokat szabályoz F1.4.3. Szervezeteket meghatároz F1.4.4. Szervezeti struktúrát meghatároz F1.5. Kényszerközösség speciális működését szabályozza F1.5.1. Közös közmű költség megosztási arány megállapodásra kötelez F1.5.2. Közmű-mérő felszerelésre kötelez F1.6. Képviseletet szabályoz F1.6.1. Társasház képviseletet szabályoz F1.6.2. Tulajdonosi képviseletet szabályoz 30

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása F2. Alapítást szabályoz F2.1. Alapító okiratkészítést szabályoz F2.2. Megalakulás időpontját meghatározza F2.3. Alapító okiratról rendelkezik F2.3.1. Tartalmi követelményeket meghatároz F2.3.2. Külön tulajdont meghatároz F2.3.3. Közös tulajdon tulajdoni arányt meghatároz F2.3.3.1. Tulajdonosokat nevesít F2.3.3.2. Közös tulajdont meghatároz F2.4. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre kötelez F2.5. Szervezeti és működési szabályzat-alkotást előír F2.5.1. Közös költség megosztási arány meghatározásra kötelez F2.5.2. Közös képviselőt és/vagy bizottsági tagokat nevesít F2.5.3. Működtetett feladatokat, folyamatokat, szervezeteket nevesít F3. Működést szabályoz F3.1. Tulajdonosváltást szabályoz F3.2. Funkcióváltást szabályoz F3.3. Kötelező felelősségbiztosításra kötelez F3.4. Közös tulajdon önálló biztosításra kötelez F3.5. Jelzálog bejegyzést/törlést szabályoz F4. Társasház tulajdon átalakulást, megszüntetést szabályoz F5. Egyeztető bizottságot (jogintézményt) létrehoz, működést szabályoz F6. Hatálybaléptetést szabályoz F6.1. Átmeneti állapotokra, eseményekre rendelkezik F6.1.1. Alapító okirat megújításra kötelez F6.2. Jogszabályt módosít F7. Törvényi alkalmazást segít F7.1. Használatos fogalmakat meghatároz F7.2. Kapcsolódó jogszabályokra utal F7.3. Alapító okirat mintát tartalmaz F7.4. Szervezeti és működési szabályzat mintát tartalmaz F7.5. Megbízási szerződés mintát tartalmaz

31

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása Vízkár-elhárítási kataszter - számítástechnikai szoftver rendszerterve funkciócsaládfa F1. Vízi-létesítmény adatokat kezel F1.1. Azonosítást lehetővé tesz F1.1.1. Név bevitelt lehetővé tesz F1.1.2. Azonosító-jel bevitelt lehetővé tesz F1.1.3. Azonosító-jel karbantartást végez F1.2. Adatokat kezel (kezel = adatbevitelt lehetővé tesz, tárol, műveletet végez, megjelenít, illetve ezek kombinációja) F1.2.1. Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer adatait kezeli F1.2.2. Külterületi vízrendszerek adatait kezeli F1.2.3. Árvízvédelmi létesítmények adatai F1.2.4. Folyók adatait kezeli F1.2.5. Egyéb vízterületek adatait kezeli F1.2.6. Hidrológiai észlelő hálózat adatait kezeli F1.3. Digitális alaptérképet megjelenít, kezel F1.3.1. Geodéziai adatokat kezel F1.3.2. Műszaki adatokat kezel F1.4. Jogviszonyokat kezel F1.4.1. Tulajdoni lap adatokat kezel F1.4.1.1. Tulajdonos adatait kezeli F1.4.1.2. Tulajdonos szerint megkülönböztetést lehetővé tesz F1.4.1.3. Tulajdoni viszony rendezetlenséget megjelenít F1.4.2. Kezelői adatokat (üzemeltető) kezel F1.4.2.1. Kezelői jog változtatási javaslatot kezel F1.4.3. Használati jog adatokat kezel F1.4.4. Bérlői viszonyt, adatot kezel F1.4.5. Vízjogi engedélyeket kezel F1.4.5.1. Létesítési engedély adatokat kezel F1.4.5.2. Üzemelési engedély adatokat kezel F1.4.5.3. Érvényességet figyel F1.5. Tilalmakat, korlátozásokat kezel F1.5.1. Útfelbontási tilalmat kezel F1.5.2. Építési tilalmat kezel F1.5.3. Védett területeket megjelenít F1.5.4. Vízbázis adatokat kezel F1.6. Vagyonértéket kezel F2. Döntés-előkészítési tevékenységet támogat F2.1. Vízi-létesítmény fontosságot megjelenít F2.1.1. Fontosságot kifejező adatot kezel F2.2. Beruházási döntést támogat F2.2.1. ÁRT - helyszínrajzot kezel F2.2.2. Beavatkozási sorrendet megjelenít F2.2.2.1. Kiépítettségi adatokat kezel F2.2.2.2. Értékelés, minősítés bevitelt lehetővé tesz F2.2.2.3. Létesítmény megfelelőségi jellemzőket kezel F2.2.3. Beruházási költségadatokat kezel F2.3. Karbantartási döntést támogat F2.3.1. Kereszt-szelvényt kezel F2.3.2. Hossz-szelvényt kezel F2.3.3. Hosszt számol F2.3.4. Felületet számol F2.3.5. Terv-tényadat összehasonlítást végez 32

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása F2.3.6. Létesítmény megfelelőségi adatokat kezel F2.3.7. Létesítmény állag megjelenítést lehetővé tesz F2.3.8. Karbantartási költségadatokat kezel F2.4. Felújítási döntést támogat F2.4.1. Létesítmény megfelelőségi adatokat kezel F2.4.2. Létesítmény állag megjelenítést lehetővé tesz F2.4.3. Felújítási költségadatokat kezel F2.5. Költségvetés tervezést támogat F2.5.1. Tervezési költségadatokat kezel F2.5.2. Kiviteli költségadatokat kezel (beruházásra, felújításra) F2.5.3. Üzemeltetési adatokat kezel F2.5.4. Fenntartási adatokat kezel F3. Vízkár-elhárítási adatokat kezel F3.1. Védelmi tervbe átjárhatóságot biztosít F3.2. Árvízi adatokat kezel F3.2.1. Árvíz kárelhárítási anyagokat, eszközöket, adatot kezel F3.2.2. Anyagnyerő hely adatokat kezel F3.3. Vízminőségi kárelhárítási terv adatokat kezel F3.3.1. Vízminőség kárelhárítási anyagokat, eszközöket, adatot kezel F3.3.2. Potenciális szennyező helyeket megjelenít F4. Leválogatást lehetővé tesz F4.1. Teljes városra leválogatást lehetővé tesz/vagy F4.2. Külterületi vízrendszer adatai szerinti leválogatást lehetővé tesz, /vagy F4.3. Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer adatok szerint /vagy F4.4. Településrészenként (városrész is) F4.4.1. Vízgyűjtők leválogatását lehetővé teszi F4.4.2. Medrek leválogatását lehetővé teszi F4.4.2.1. Tulajdonos leválogatását lehetővé teszi F4.4.2.1.1. Csatlakozások tulajdonosainak leválogatását lehetővé teszi F4.4.2.2. Nyílt szelvény leválogatását lehetővé teszi F4.4.2.2.1. Keresztmetszet leválogatását lehetővé teszi F4.4.2.2.2. Burkolás szerinti leválogatást lehetővé teszi F4.4.2.3. Zárt szelvény leválogatását lehetővé teszi F4.4.2.3.1. Keresztmetszetre leválogatást lehetővé teszi F4.4.2.3.2. Anyagra leválogatást lehetővé teszi F4.4.2.3.3. Egyesített - nem egyesített rendszer leválogatását lehetővé teszi F4.4.2.3.4. Felette lévő terület minősítése (gyep, út, épület, stb.) szerinti leválogatást lehetővé teszi F4.4.2.4. Folyóka leválogatását lehetővé teszi F4.4.2.4.1. Út leválogatását lehetővé teszi F4.4.3. Műtárgyak leválogatását lehetővé teszi F4.4.4. Tározók leválogatását lehetővé teszi F4.4.5. Árvízvédelmi adatok szerinti leválogatást lehetővé teszi F4.4.5.1. Öblözetek adatai szerinti leválogatást lehetővé teszi F4.4.5.1.1. Szakaszok szerint leválogatást lehetővé teszi F4.4.5.2. Védvonalankénti adatok szerinti leválogatást lehetővé teszi F4.4.5.2.1. Földtöltés, magaspart, árvízvédelmi fal: kezdő és végszelvény) leválogatását lehetővé teszi F4.4.5.3. Nyílások a védvonalban leválogatását lehetővé teszi F4.4.5.4. Védvonal minősítési szerinti (I., II., III. rendű, ill. magaspart) leválogatást lehetővé teszi F4.4.6. Folyók adatai szerint leválogatását lehetővé teszi F4.4.7. Egyéb vízterületek adatai szerinti leválogatást lehetővé teszi 33

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása F4.5. Hidrológiai észlelő hálózat szerinti leválogatást lehetővé teszi F4.5.1. Vízmércék szerinti leválogatást lehetővé teszi F4.5.2. Talajvízszint észlelő kutak szerinti leválogatást lehetővé teszi F4.6. Jogviszonyok szerinti leválogatást lehetővé teszi F4.7. Vízjogi engedélyek szerinti leválogatást lehetővé teszi F4.8. Beavatkozás sorrendje szerinti leválogatást lehetővé teszi F4.8.1. Beruházás, karbantartás, felújítás szerinti leválogatást lehetővé teszi F5. Információ-áramlást lehetővé tesz F5.1. Kapcsolódó SW adatforgalmat lehetővé tesz F5.2. File-konvertálást lehetővé tesz F5.3. Adatbázist kezel F6. SW használatot szabályoz F6.1. Jogosultság beállítást lehetővé tesz F6.2. Adatbevitelt dokumentál F7. SW-használatot könnyít F7.1. Zoom-olást lehetővé tesz F7.2. DEMO-t tartalmaz F7.3. Származtatott adatokat képez F7.3.1. Hosszakat számol (pl.: mederhossz) F7.3.2. Térfogatokat számol (pl.: eltávolítandó iszapmennyiség) F7.3.3. Fajlagos adatokat kezel (pl.: kaszálás egységára x Ft/m2) F7.3.4. Munkaárat képez (pl.: egységárból és fajlagosból) F7.4. Hálózati működést lehetővé tesz (a különböző hivatalok, szervezetek közt)

34

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása Idősek otthona – beruházási objektum funkciócsaládfa

F1. Gondozott fogadást lehetővé tesz F1.1. Mentő- (és tűzoltó) autó fogadást lehetővé tesz F1.2. Gépkocsival megközelítést, közlekedést lehetővé tesz F1.3. Parkolóhelyeket biztosít F1.4. Kerékpártárolást lehetővé tesz F1.5. Váróteret biztosít F2. Gondozottak életfeltételeit biztosítja F2.1. Életteret (szoba) biztosít F2.1.1. Intimitást lehetővé tesz F2.1.1.1. Egyedüllétet lehetővé tesz F2.1.1.2. Házastársi környezetet biztosít F2.1.1.3. Tartalék életteret biztosít F2.1.2. Fekvőteret biztosít F2.1.3. Társalgási, pihenési (ülő) teret biztosít F2.1.4. Tárolóteret biztosít F2.1.5. Tisztálkodást és WC használatot lehetővé tesz F2.1.5.1. Hideg- és melegvíz használatot biztosít (lakószobánként) F2.1.5.2. Kézmosást, tusolást lehetővé tesz (lakószobánként) F2.1.5.3. Fekvőbetegek részére fürdést lehetővé tesz (gondozási egységenként) F2.2. Étkezést lehetővé tesz (szobánként, gondozási egységenként) F2.2.1. Élelmiszert hűt, tárol (elektromos hálózatot biztosít) F2.2.2. Étel-melegítést lehetővé tesz (elektromos hálózat) (teakonyha) F2.2.3. Étkezési teret biztosít F2.2.4. Használatos eszközök mosogatását, tárolását lehetővé teszi (teakonyha) F2.3. Étkeztetést lehetővé tesz (főétkezések) F2.3.1. Büfé teret biztosít F2.3.2. Lakók és személyzet étkeztetését lehetővé tesz F2.3.2.1. Étkezési eszközeit tárolja F2.3.2.2. Ételszállítást lehetővé tesz F2.3.2.2.1. Épületen belüli szállítást lehetővé tesz F2.3.2.2.1.1. Horizontális szállítást lehetővé tesz F2.3.2.2.1.2. Vertikális szállítást lehetővé tesz F2.3.2.2.2. Épületen kívüli szállítást lehetővé tesz F2.3.2.2.2.1. Kisadag szállítását lehetővé teszi F2.3.2.2.2.2. Nagy adag szállítását lehetővé teszi F2.3.2.2.3. Kiszállítási környezetet biztosít F2.3.2.3. Tálalási helyet biztosít F2.3.2.4. Étkezési teret biztosít F2.3.2.5. Tárolási, mosogatási, öblögetési feltételeket biztosít F2.3.3. Konyha-üzemelést biztosít F2.3.3.1. Élelmiszer átvétel feltételeit lehetővé teszi F2.3.3.1.1. Átvételhez teret biztosít F2.3.3.1.2. Tömegméréshez helyet biztosít F2.3.3.2. Élelmiszer-tárolást, -hűtést lehetővé tesz F2.3.3.3. Konyhai eszközök tárolását lehetővé teszi F2.3.3.4. Élelmiszer előkészítést lehetővé tesz F2.3.3.4.1. Hús előkészítést lehetővé tesz F2.3.3.4.2. Zöldség előkészítést lehetővé tesz 35

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása F2.3.3.5. Konyha (főzési) teret biztosít F2.3.3.6. Tárolási, mosogatási, öblögetési feltételeket biztosít F2.3.3.7. Mosléktároláshoz teret biztosít F2.4. Szabadlevegős felüdülést lehetővé tesz F2.4.1. Sétafelületet biztosít F2.4.2. Leülést lehetővé tesz F2.4.3. Aktív pihenést lehetővé tesz F2.4.4. Szabadidős programokhoz teret biztosít F2.5. Szórakozási lehetőséget biztosít (épületen belül) F2.5.1. Közösségi tartózkodó teret biztosít F2.5.2. Könyvtári helyiséget biztosít F2.5.3. Rendezvények megtartásához feltételeket biztosít F2.5.3.1. Rendezvényteret biztosít F2.5.3.2. Eszközök tárolását lehetővé teszi F2.5.3.3. Tisztálkodást és WC használatot lehetővé tesz (vendégszobában, vendégváróban) F2.6. Látogatók fogadásához feltételeket biztosít F2.6.1. Látogatót, beteget tájékoztat, elirányít F2.6.2. Látogatók fogadásához teret biztosít (intimitás) F2.6.3. Kézmosást és WC használatot lehetővé tesz F2.6.4. Vendégek elszállásolásához teret biztosít F2.7. Fodrászathoz, pedikűrhöz helyiséget és berendezést biztosít F2.8. Vásárlást lehetővé tesz F2.9. Gondozási egységeket, csoportokat képez F2.10. Orvosi ellátást lehetővé tesz F2.10.1. Váró-feltételeket biztosít F2.10.1.1. Elkülönítést lehetővé tesz F2.10.2. Rendelői-kezelői helyiséget biztosít F2.10.3. Orvos-technológiai eszközöknek, berendezéseknek helyet biztosít F2.10.4. Dokumentáció-tárolást lehetővé tesz F2.10.5. Higiéniai feltételeket biztosít F2.10.5.1. Tisztálkodási lehetőséget biztosít F2.10.5.2. WC használatot biztosít F2.11. Fizikoterápiás kezelést lehetővé tesz F2.11.1. Helyiséget biztosít F2.11.2. Eszközhasználat működési lehetőségeit biztosítja F2.11.2.1. WC használatot biztosít F2.12. Mentálhigiénés gondozást lehetővé tesz F2.12.1. Mentálhigiénés munkateret biztosít F2.12.2. Helyiséget biztosít (intimitás) F2.12.3. Dokumentáció tárolását lehetővé teszi F2.12.4. Eszköztárolást lehetővé tesz F2.12.5. WC használatot biztosít F2.13. Dietetikus számára munkahelyet biztosít F2.14. Gyógytornát lehetővé tesz F2.14.1. Csoportos foglalkozáshoz helyiséget biztosít F2.14.2. Eszközök tárolását lehetővé teszi F2.14.3. WC használatot biztosít F2.15. Gondozott ápolását lehetővé teszi F2.15.1. Kézi gondozott-szállítást lehetővé tesz F2.15.2. Hordágy-mozgatást lehetővé tesz F2.15.3. Gyógyszer-tárolást lehetővé tesz F2.15.4. Segédanyag tárolást lehetővé tesz F2.15.5. Gondozott mosdató helyiséget biztosít F2.15.6. Ágytál tárolását, -mosását lehetővé teszi 36

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása F2.15.7. Ágynemű, ruha-tisztítást lehetővé tesz F2.15.7.1. Szennyes ruha raktározását (tárolást) lehetővé teszi F2.15.7.2. Ruha, pipere dolgok mosáshoz teret biztosít F2.15.7.2.1. Saját ruha mosásához teret biztosít F2.15.7.2.2. Központi ruhamosást lehetővé tesz F2.15.7.3. Szárításhoz helyet biztosít (pipere) F2.15.7.4. Vasaláshoz teret biztosít (pipere) F2.15.7.5. Tisztaruha raktározást lehetővé tesz F2.15.8. Eszközök fertőtlenítését lehetővé teszi F2.15.9. Fertőző beteg elkülönítést lehetővé tesz F2.15.10. Rokkantkocsi tárolást lehetővé tesz F2.16. Hitéleti tevékenységhez teret biztosít F2.17. Fizikai kondicionálás lehetőségét biztosítja (testedzést lehetővé tesz) F2.18. Gondozottak munkavégzését (tevékenységet) lehetővé tesz F2.18.1. Hasznos elfoglaltsághoz teret biztosít F2.18.1.1. Kerti eszközök tárolását lehetővé tesz F2.18.1.2. Egyéb eszközök tárolását lehetővé tesz (kerti bútor, tornaeszközök) F3. Munkatársak munkavégzését lehetővé tesz F3.1. Vezetői munkavégzéshez helyiséget biztosít F3.1.1. Igazgatói munkateret biztosít F3.1.1.1. Tárgyalóteret biztosít F3.1.2. Főnővéri munkateret biztosít F3.1.3. Élelmezés-vezetői munkateret biztosít F3.1.4. Gondnoki munkateret biztosít F3.1.5. Mentálhigiénés csoportvezetői munkateret biztosít F3.1.6. Főkönyvelői munkateret biztosít F3.1.7. Vezetői személyzetnek WC, tisztálkodási lehetőséget biztosít F3.2. Adminisztrációs munkateret biztosít (adminisztrátor, pénztár, titkárság) F3.2.1. Öltöző, tusoló, WC helyiséget biztosít F3.3. Konyhai munkatársaknak munkafeltételt biztosít F3.3.1. Öltöző, tusoló, WC helyiséget biztosít F3.3.2. Tartózkodást (adminisztrációs munkavégzésre) lehetővé tesz F3.4. Nővéri munkafeltételeket biztosít F3.4.1. Nővér-öltöző, tusoló, WC helyiséget biztosít F3.4.2. Központi öltözőnek, fürdőnek helyet biztosít F3.4.3. Tartózkodást (adminisztrációs munkavégzésre) lehetővé tesz F3.5. Takarítói munkafeltételeket biztosít F3.5.1. Öltöző, tusoló, WC helyiséget biztosít F3.5.2. Tartózkodást lehetővé tesz F3.6. Karbantartói munkafeltételeket biztosít F3.6.1. Öltöző, tusoló, WC helyiséget biztosít F3.6.2. Tartózkodást lehetővé tesz F3.7. Raktárosi munkafeltételeket biztosít F3.7.3. Öltöző, tusoló, WC helyiséget biztosít F3.7.4. Tartózkodást lehetővé tesz F3.8. Mosodai munkafeltételeket biztosít F3.8.1. Öltöző, tusoló, WC helyiséget biztosít F3.8.2. Tartózkodást lehetővé tesz F3.9. Udvari munkás munkafeltételeket biztosít F3.9.1. Öltöző, tusoló, WC helyiséget biztosít F3.9.2. Tartózkodást lehetővé tesz F3.10. Portás munkafeltételeket biztosít F3.10.1. Öltöző, tusoló, WC helyiséget biztosít F3.10.2. Tartózkodást, pihenést lehetővé tesz 37

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása F4. Elhalálozás utáni teendők feltételeit megteremti F4.1. Elhunyt elhelyezését az elszállításig lehetővé teszi F4.2. Hagyaték tárolását lehetővé teszi F5. Közlekedést (kapcsolatokat) biztosít (épületen belül) F5.1. Horizontális közlekedést lehetővé tesz F5.1.1. Kapaszkodást lehetővé tesz F5.2. Vertikális közlekedést lehetővé tesz (lift) F6. Komfortérzetet növel F6.1. Mozgáskorlátozottak közlekedését (is) lehetővé teszi F6.2. Lég-környezetet biztosít F6.2.1. Kellemes léghőmérsékletet biztosít F6.2.1.1. Teret zár F6.2.1.1.1. Statikus szerkezetet képez F6.2.1.1.2. Födémeket képez F6.2.1.1.3. Falfelületeket képez F6.2.1.2. Teret szigetel (hőáramlást gátol) F6.2.1.3. Légcserét biztosít F6.2.1.3.1. Nyílászáró nyitást-zárást lehetővé tesz F6.2.1.3.2. Levegőt áramoltat F6.2.1.4. Léghőmérséklet szabályozást lehetővé tesz F6.3. Nedvességtől óv F6.3.1. Csapadéktól óv F6.3.1.1. Felületet (tetőt) képez F6.3.1.2. Csapadékvizet összegyűjt F6.3.1.3. Csapadékvizet elszikkaszt, elvezet F6.3.2. Épületet nedvességtől szigetel F6.4. megvilágít F6.4.1. Közlekedő tereket megvilágít F6.4.2. Helyiségeket megvilágít F6.4.3. Parkot megvilágít (térvilágítás) F6.5. Hanghatást csökkent F6.6. Arculatot hordoz F6.6.1. Színharmóniát biztosít F6.6.2. Otthonos, változatos környezetet sugall F6.6.3. Örökséget, hangulatot megőriz (épület, berendezés) F6.6.4. Környezethez illeszkedik F6.7. Kerti rendezvényeknek teret biztosít F6.8. Segélyhívást lehetővé tesz F7. Üzemeltetési feltételeket biztosít F7.1. Jogszabályi feltételeknek, előírásoknak megfelel F7.2. Helyi szabályzási előírásoknak megfelel F7.3. Villamos-energiát biztosít F7.3.1. Villamos energia hálózatot kialakít F7.3.2. Hálózathoz csatlakozást biztosít F7.3.3. Fogyasztás-mérést lehetővé tesz F7.4. Vízhasználatot biztosít F7.4.1. Vízvezeték hálózatot kialakít F7.4.2. Vízhálózathoz csatlakozik F7.4.3. Fogyasztás-mérést lehetővé tesz F7.4.4. Csatornahálózatot kialakít F7.4.5. Szennyvizet tisztít F7.4.6. Közcsatorna-hálózathoz csatlakozik F7.5. Gázenergiát biztosít F7.5.1. Gázvezeték-rendszert kialakít F7.5.2. Gáz-hálózathoz csatlakozik 38

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása F7.5.3. Fogyasztás-mérést lehetővé tesz F7.6. Belső-külső kommunikációt biztosít F7.6.1. Nővérhívást lehetővé tesz F7.6.2. Telefonvonal használatot, mérést lehetővé tesz (Internet) F7.6.2.1. Távközlési hálózathoz csatlakozik F7.6.2.2. Belső telefonhálózatot működési feltételeit biztosítja F7.6.3. Számítógépes hálózat működési feltételeit biztosítja F7.6.4. Kihangosítást lehetővé tesz (hangos-bemondás) F7.6.5. Videóhálózat láncot biztosít, stúdióhoz helyiséget biztosít F7.6.6. Tv-használatot lehetővé tesz F7.6.7. Épületfelügyeleti rendszer működését lehetővé teszi F7.7. Biztonsági feltételeknek megfelel F7.7.1. Tűzvédelmi előírásoknak megfelel F7.7.1.1. Füstöt érzékel, riaszt F7.7.1.2. Tüzet érzékel, riaszt F7.7.1.3. Menekülést lehetővé tesz F7.7.2. Elektromos biztonsági követelményeknek megfelel F7.7.3. Vagyont óv F7.7.3.1. Portaszolgálathoz helyiséget biztosít F7.7.3.2. Riasztórendszer működési feltételeket biztosít F7.7.3.3. Teret meghatárol (kerítés) F7.7.3.4. Kapukontrolt biztosít (belépő azonosítása) F7.7.4. Higiéniai előírásoknak megfelel F7.7.4.1. Takarítási feltételeket biztosít F7.7.4.1.1. Vízvételi, -kiöntési lehetőséget biztosít F7.7.4.1.2. Eszközök tárolását lehetővé teszi F7.7.4.1.3. Műhelyeket, és raktárokat biztosít F7.7.5. Karbantarthatóságot biztosít F7.8. Épület-gépészeti berendezéseknek teret biztosít F7.9. Többcélú helyiséget biztosít

Most, hogy végignézte e funkciócsaládfákat, engedjen még meg néhány gondolatot. Ha további funkciócsaládfákra is kíváncsi, keresse fel ugyanezen a honlapon (www.microva.hu) a Tudásbázis témakörön belül a Funkciócsaládfák „fülecskét”. Itt közel 200 funkcionális modellt mutatunk be. Ezek többségében éles munkák termékei. Tanuljon ezekből is! Bár ezek alaposan átgondolt funkcionális modellek, ennek ellenére az az ajánlásunk, hogy ne használja fel ezeket „egy az egyben”. Tehát ne másolja ki, és vigye be esetleg egy team-ülésre, mondván, hogy ezt tekintsük alapnak a továbbiakban. Lehet, hogy időt nyerhet vele, de higgye el, hogy többet veszít azzal, hogy a team nem érzi sajátjának a modellt. Nem tudja azonosan értelmezni a funkció-megnevezések tartalmát, a mechanikus alkalmazásban manipulációt fognak sejteni, és ezáltal ellenállást éreznek Ön ill. a módszer iránt. Eddig hét önkormányzatnál foglalkoztunk oktatási ágazat fejlesztésével, de még soha nem vittük oda valamelyik előző helyen megalkotott funkciócsaládfát, hogy na, innen kezdődik az értékelemzés. Mindannyiszor újra és újra összeállítottuk az igénylistát, ebből meghatároztuk a funkciókat, majd ezekből megalkottuk a funkciócsaládfát. Miért fontos ez? Mert e közben sajátítják el a teamtagok a funkcionális gondolkodást, és mint majd látni fogják, ez hozza elő majd az eredeti ötleteket!

39

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása FAST- diagram A termék funkcióinak rendezésére ma már Magyarországon is gyakran alkalmazzák az úgynevezett FAST-diagramot. A funkcióelemzés rendszertechnikája (Function Analysis System Technique) egy diagramkészítési eljárás, ami pontosan kimutatja a feltárt funkciók közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, tehát ez is folyamatorientált rendezést tesz lehetővé. A FAST-diagram kifejlesztője: Charles W. Bytheway, aki 7 év kutatás után, 1965-ben jelentette meg az első cikket a FAST-diagramról. (Először úgy nevezte el, hogy „Alap-funkció meghatározásának technikája”.)

Miles, az értékelemzés „szülőatyjának” véleménye szerint „a funkció nyelvezete a probléma szívének nyelvezete.” És még egy idézet tőle: „Hogyha a funkcióelemzés egy híd, akkor a FAST-diagram e híd építésének alapvető eszköze.” Mik a nehézségek a FAST megalkotásában: 1. A FAST felépítéséhez idő szükséges 2. A FAST-ot meg kell érteni, és meg kell tanulni. 3. A FAST felépítésében gyakorlatra kell szert tenni, csak így válhatsz mesterré. A FAST a funkciók úttérképe. A FAST nem csak egy menedzsment eszköz, hanem - éppen az áttekinthető méret korlátozottsága miatt - szűkíti azon funkciók számát, melyen belül meg kell értenünk a problémát. A FAST csupán egy logikai összefüggésrendszer. Nem szerepel benne • a funkciók fontossága, • ki végzi (bár erre ki lehet terjeszteni), • az idő (bár ezt is meg lehet benne jeleníteni), • ki mikor végzi el, és • az elvégzendő funkció minősége. Itt is éppen olyan fontos, hogy a team egyetértsen a FAST diagram funkcióiban, illetve a funkciók helyzetében, mint más funkciórendezési technikák esetén. A funkciók a FAST diagramban sem egyenrangúak. A két meghatározó funkciótípus: Alapfunkció: a termék elsődleges feladata, alaptevékenysége, amit a vevő elvár a terméktől, szolgáltatástól (pl. karóra: „időt mutat”: ha az óra ezt nem teszi, akkor 40

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása elveszíti értelmét, mint óra). Alapfunkciónak mindig lennie kell, ami egy termék esetében állandó, de az azt megvalósító módszerek, tervek, megoldások különbözőek lehetnek. Másodlagos (szekunder) funkció: az alapfunkciót támogató, ahhoz csatlakozó funkciók. Mivel az alapfunkció megvalósítása a konkrét tervezési megközelítéstől függően különböző, a másodlagos funkciók projektenként eltérőek lehetnek. A FAST diagram tartalmaz ún. magasabb rendű ill. alacsonyabb rendű funkciót is. Magasabb rendű funkció: a vizsgálat témahatárán kívül esik, és azt a célt, vagy szükségletet fejezi ki, ami érdekében az alapfunkciók működnek. A FAST diagramnál a vizsgálat témahatárán kívül, baloldalon kerül elhelyezésre és az alapfunkcióra feltett „Miért?” kérdésre válaszol. Alacsonyabb rendű funkció: a vizsgálat témahatárán szintén kívül esik, és azt az okot, vagy feltételt fejezi ki, ami a projektet elindítja, ill. annak feltétele (pl. egy elektromos készülék esetében az „áramellátás” alacsonyabb rendű funkció). A FAST diagramon a vizsgálat témahatárán kívül, attól jobbra jelenítjük meg. Az alábbi ábra a FAST diagram szerkesztési elveit mutatja.

7. ábra: FAST diagram felépítésének elve

A FAST diagramot a következő szabályok figyelembevételével kell felépíteni: a. Jelöljük meg a tanulmányozott probléma terjedelmét két függőleges vonallal, melyek közül az egyiket a diagram bal szélső, a másikat a jobb szélső oldalra húzzuk (lásd a 8. ábrán „X-Y”). Mindent, ami a két határvonal között helyezkedik el, a tanulmányozott problémához tartozónak tekintünk. b. Minden FAST diagramon van legalább egy kritikus út, ahogy balról jobbra haladva a témakör határvonalaihoz érünk. 41

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása c. A kritikus úton a magasabb rendű funkciót, az alapfunkció(ka)t és a kívánt szekunder (másodlagos) funkciókat találjuk. d. A funkciók a kritikus ut(ak)on a „Hogyan?-Miért?” logikai irány szerint helyezkednek el. e. A magasabb rendű funkció közvetlenül a baloldali határvonal külső oldalán áll és az alapkérdésre feltett Miért? funkcióra válaszol (a 8. ábrán az „1” funkció). f.

Az alapfunkció(k) mindig a baloldali határvonal közvetlen jobb oldalán áll(nak) (a 8. ábrán a „2” funkció).

g. A kritikus úton minden egyéb funkció az alapfunkciótól jobbra helyezkedik el, és ezek alkotják a szükséges szekunder funkciókat. h. A jobboldali határvonal jobb oldalán, tehát már a témahatáron kívül lévő funkciót alacsonyabb rendű funkciónak nevezzük (a 8. ábrán a „20” funkció).

Hogyan?

5

6

16

17

Miért?

4

10

3

9

11

12

Mikor?

1

2

15

7

13 8

18 14

20

19

8. ábra: A FAST diagram értelmezésének, szabályainak támogatása

i.

Minden egyéb, a termék vagy szolgáltatás által teljesített funkció a kritikus funkciók vonala alatt vagy felett helyezkedik el.

j.

Ha a funkció „egyidejűleg” történik egy másik funkcióval és/vagy ha azt a kritikus vonalon lévő másik funkció idézi elő, akkor a funkciót a kritikus funkciók vonala alá, vagy fölé helyezzük el (lásd a 8. ábrán a 2-3-4, vagy 9-10 funkciókat).

k. Ha a funkció feladatát, mint független támogató funkció látja el, vagy állandóan ható funkció, akkor a funkciót a diagram jobb felső részén helyezzük el, a jobboldali scope vonal belső oldalára (a 8. ábrán a „16” és „17”). l.

6

Az „egyszeri” funkciók a diagram felső középső részére kerülnek.

m. Az értékelemzés számára meghatározott tervezési célokat a diagram terület bal felső részén, az alapfunkció fölött helyezzük el (a 8. ábrán az „5” és a „6” funkció). n. Ha egy folyamatban egyszerre két funkciót kell elvégezni, tehát a funkciók „és” kapcsolatban állnak, akkor a 8. ábrán a 8-9 szerint jelöljük. 6

Ez általában a folyamatokra jellemző meghatározás. Pl. reggelente egyszer kell egy kemencét befűteni.

42

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása o. Ha funkciók közül a folyamatban csak az egyik funkciót kell elvégezni, tehát választási (vagy) lehetőség van közöttük, akkor a 8. ábrán a 14-15 szerint jelöljük. p. A FAST diagram szerkesztésekor főleg a lényeges funkciókat jelenítjük meg, és kevésbé törekszünk részletes alábontásra. q. A FAST diagramot bármelyik funkcióból kiindulva el lehet kezdeni felépíteni.

A FAST diagramnak két fő típusát különbeztetik meg: A műszaki, vagy klasszikus FAST diagram esetében a gyártó, a megbízó oldaláról indulunk ki. Jellegzetessége, hogy alapvetően a műszaki működésre koncentrál, ezekkel a funkciókkal foglalkozik. Megjeleníti a tervezési célokat, valamint az állandóan teljesülő funkciókat is. A fogyasztói FAST diagram a működési jellegű funkciók mellett (amelyek a gyártó szemszögéből fontosak), hangsúlyosabban megjeleníti az olyan támogató funkciókat, amelyek nem a termék működése, hanem a fogyasztói elégedettség, az érvényesülés szempontjából fontosak (pl. „kényelmet biztosít”, „felhasználói elégedettséget kelt”, „felhasználót vonz”k, „tartós használatot lehetővé tesz”, „bizalmat növel”, „presztízst nyújt”). Ezeket a funkciókat értékesítést ösztönző funkciónak nevezik. A most érvényben lévő értékelemzési terminológia szerint szerkesztési szabályai közelebb állnak a funkciócsaládfához, mint a műszaki/klasszikus FAST diagramhoz.

43

Támogatási kérelem előkészítése – NFÜ, Esetjáték 4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása

Információt nyújt - F

Sablont biztosít – M

Eljárásrendet biztosít, aktualizál – F

TK kitöltési útmutatót biztosít – F

Munkamegosztást tisztáz – F

Kapcsolatot tart – M/ F

Témafelelőst biztosít - M

Eljárásrendet bemutat -F Követelményeket ismertet - F/M Nagyprojekt támogatást jóváhagy

TK-t benyújt - M

Benyújthatóságot ellenőriz - M

Kapacitást biztosít - F Egyeztető megbeszélést szervez - M

Szükséges kompetenciákat biztosít – F

TK-t összeállít - F J. Működést bemutat -M

Szakértőt biztosít – M

Angol TK-t lektorál - F

Dokumentációt biztosít - M

Szakértői szerződéskötést támogat – F

Teljesítést értékel - F

Információ áramlást biztosít - F

Elkötelezettséget javít – F

Minőséget biztosít - F

Követelményeket meghatároz - F

Angol szakfordítót biztosít - F

Iránymutatást követ - F (Új) EU elvárásokat közvetít - F Problémát jelez - F Folyamatba épített min. ellenőrzést biztosít - F Problémákat feltár - M Ütemtervet nyomon követ, betartat - F

Iránymutatást biztosít, megerősít - F

Ütemtervet meghatároz F Mérföldköveket meghatároz - F

Kormányhatározatot elfogad

Szivattyúhűtést biztosít - Esetjáték

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, a funkciók azonosítása, a funkcionális modell megalkotása T < 100 C0 tekercs hőfok

Meglévő installációt használ

Környezetszennyezést megakadályoz

Karbantartást lehetővé tesz

Esztétikus

Hozzáférést biztosít

Terhet elvisel

Felületet biztosít

Modul cserét lehetővé tesz

Le-, beesést gátol Kézi mozgatást lehetővé tesz

Folyamatos üzemet biztosít

Szennyeződést gátol Szivattyú üzemet biztosít

Hőcserét biztosít

Felületet képez Hűtőközeget biztosít

Port leválaszt Port tárol Port eltávolít

Áramlást biztosít

Tömegáramlást szabályoz Térfogatot biztosít

Tömörséget biztosít

Korróziónak ellenáll

Tisztán tart

Automatikus üzemet biztosít

Távfelügyeletet biztosít Jelet képez

Hőátadó felületet tisztán tart

Paramétereket figyel

Hűtőközeget tisztán tart

Paramétert kijelez

Biztonságos üzemet biztosít Villamos érintésvédelmet biztosít Fizikai érintésvédelmet biztosít Vízállóságot biztosít Kézi beavatkozást lehetővé tesz

Paramétereket értékel Paramétereket archivál

Távműködtetést biztosít

Hűtővizet hozzávezet

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, Funkciók meghatározása, a funkcionális modell megalkotása Az alkalmazás során tapasztalható, hogy a FAST-diagram megtanulása, begyakorolása nehezebb feladatot ró a hallgatókra és a teamtagokra, mint a funkciócsaládfa felépítés elvének elsajátítása. Aki viszont a FAST-diagramot többször is kipróbálta, nagyon ritkán tér vissza a funkciócsaládfa „szegényesebb” eszköztárához. A FAST-diagram gyakorlati kimunkálását a következő ábrákon mutatjuk be. Az MCU-400 öntött kazántag gyártástechnológiáját ábrázoló diagramot a Budapesti Vegyipari Gépgyárban állították össze. A funkciók FAST-diagramba rendezése nehéz feladat elé állította a teamet, mivel két kritikus úttal, a forma összeállításával, illetve a folyékony vas biztosításával találta szembe magát a csoport.

Function Analysis System Technique öv selejtminimum 2%

MCU ÖNTÖTT KAZÁNTAG GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁJA

energiacsökkentés élőmunka ráfordítás csökkentés fajlagos súlycsökkentés ergonómiai előírásoknak megfelel Hidegüzemi alkalmazást lehetővé tesz

Kazántagot kialakít Minőséget biztosít

Formát összeállít

Alakot rögzít

Teret kitölt

Terméket szabaddá tesz Terméket tisztít

Folyékony vasat biztosít

Hulladékot képez

Minőséget biztosít

Hulladékot termel

Salakot elválaszt

Környezetet szennyez

46

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, Funkciók meghatározása, a funkcionális modell megalkotása

Function Analysis System Technique kupolót beüzemel karbantartást végez Alakot képez

Hulladékot termel Szilárdságot biztosít Hőt elvisel Súlyt tart Gázokat átenged Környezetet szennyez Hőt közöl Füstgázokat elvezet Égéshez levegőt biztosít

Anyagot biztosít Üreget képez

Alakot képez

Hulladékot termel

Alakot rögzít Hőt elvisel

Anyagot befogad

Hőt elvisel

Hulladékhőt hasznosít

Anyagot biztosít Berendezést üzemeltet

Felhajtóerőnek ellenáll Gázokat átenged

Öv. min.-et biztosít

Égést leh. tesz

(folytatás)

Információt hordoz

Anyagot biztosít Puffert képez

Levegőt előmelegít

Anyagot átvesz

Környezetet szennyez

Anyagot mozgat

9. ábra: Öntött kazántag gyártástechnológiájának FAST-diagramja

A másik, sokat vitát kiváltó problémakör a füstgázokból visszanyerhető hőmennyiség, illetve az ezzel kapcsolatos hulladékhő hasznosítás ábrázolása volt, mivel itt egy önmagába visszatérő folyamatról kell eldönteni, hogyan is lehet ezt – a FAST-diagram szabályainak megsértése nélkül – szemléltetni. Úgy véljük, hogy a team helyesen oldotta meg feladatát. Másik példaként egyik nagyvállalatunk K+F tevékenységének FAST diagramját mutatjuk be.

Function Analysis System Technique INNOVÁCIÓS FOLYAMAT (K+F TEVÉKENYSÉG) HOGYAN?

ÁTFUTÁSI IDŐ JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉGET NÖVEL

FENNMARADÁST BIZTOSÍT

MEGTÉRÜLÉS ÚJ EREDMÉNYEKET REALIZÁL

GYÁRTMÁNYT, TECHNOLÓGIÁT FEJLESZT

ÚJ ISMERETET MEGSZEREZ

K+F CÉLOKAT KITŰZ

ESZKÖZT, PÉNZT MOZGÓSÍT

CÉLHOZ VISZONYÍT

KUTATÁST, FEJLESZTÉST VÉGEZ

SIKERBIZTONSÁGOT NÖVEL

KNOW-HOW-T VÁSÁROL, ADAPTÁL

TÉMÁT INDÍT

MŰSZAKI, GAZDASÁGI, PIACI ELEMZÉST ELVÉGEZ EREDMÉNYESSÉGET MÉR, ELLENŐRIZ

EREDMÉNYEKET DOKUMENTÁL ÉS REGISZTRÁL

REALIZÁLÁSI FELTÉTELEKET TISZTÁZ

A TÉMA TERJEDELME (HATÁRAI) 1/2

47

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, Funkciók meghatározása, a funkcionális modell megalkotása

Function Analysis System Technique INNOVÁCIÓS FOLYAMAT (K+F TEVÉKENYSÉG)

(folytatás)

MIÉRT? MUNKAKÖRÜLMÉNYEKET NEM RONT

KÖRNYEZETET KÍMÉL PIAC

IGÉNYEKET MEGFOGALMAZ

INFORMÁCIÓKAT FELDOLGOZ

INFORMÁCIÓKAT GYÜJT

INDOKOLTSÁGOT VIZSGÁL

SZELEKTÁLÁST VÉGEZ

MEGOLDÁSI ÖTLETEKET GYŰJT

KÖZÉPTÁVÚ TERV

STRATÉGIA

EGYÉNI KEZDEMÉNYEZÉSEK, JAVASLATOK

A VIZSGÁLAT TERJEDELME (HATÁRAI) 2/2

10. ábra: Innovációs folyamat (K + F tevékenység) FAST diagramja

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a FAST-diagram hatásos funkcióelemzési módszer, ami • szemlélteti valamennyi funkció egymáshoz való logikai kapcsolatát, • vizsgálja a tanulmány tárgyát képező funkciók érvényességét, • kiküszöböli a funkció-átfedéseket, • segíti a probléma megértését, • a kritikus út meghatározásával ösztönzi, irányítja a kreativitást, valamint • az egyszeri (egyszer teljesülő) és az állandó funkciók bevezetésével olyan problémát old meg, amivel a funkciócsaládfa nem tud mit kezdeni (egyszerűen nincs hová elhelyezni ezeket a funkciókat, és ezáltal ezek a fontos funkciók elfelejtődnek). Funkciórendezési változatok összehasonlítása, értékelése A következőkben táblázatosan foglaljuk össze a funkciólista, a funkciócsaládfa valamint a FAST-diagram használatával kapcsolatos tapasztalatainkat. Az összehasonlítási szempontok sorrendjének megállapításánál az értékelemzés folyamatát tekintettük rendezési alapelvnek, majd a felsorolás végén az egyéb, a folyamatba be nem illeszthető kritériumokat tárgyaljuk.

48

4. fejezet: Funkcióelemzési szakasz, Funkciók meghatározása, a funkcionális modell megalkotása Funkciólista, funkciócsaládfa és FAST-diagram összehasonlítása Az összehasonlítás szempontjai 1. Témahatárok 2. Az időhorizont szemlél tetése 3. A bonyolultabb működési logika megjelení tése 4. Funkciók, funkciókapcsolatok kiemelése 5. Jól áttekinthető funkciók száma

Funkciólista nincs jelölve az egymás utáni bekövetkezést - csopor tonként - figyelembe veszi

Funkciócsaládfa nincs jelölve az egymás utáni bekövetkezést figyelembe veszi

FAST-diagram a "scope" által adott az egyi dejűséget és az egymás utáni bekövetkezést is figyelembe veszi kiválóan, sőt akár cirkul ációt is hűen visszaadja legfontosabb funkciókra vizuálisan is rátereli a figyelmet

nem ol dja meg

jól, de a bonyol ultabb fol yamatokat nehezen adja vissza

a funkciókapcsolatokra nem mutat rá

az ok-okozati kapcsolatokra mutat rá

bármennyi

bár mennyi (ál talában sz ázas nagyságrendű)

általában kb. 20-60

különböző teamek funkciócsaládfái hasonlóak

a felépítési szabályok bonyolultsága miatt heuri sztikusabb az eljárás, ezért többféle megoldás várható

6. Különböző teamek végeredmén ynagyon hasonló végeredmények ében mutatkozó eltérések 7. A módsz er bonyolultsága

bonyolult

11. ábra: Funkciólista, funkciócsaládfa és FAST-diagram összehasonlítása

A funkcióelemzési változatok összehasonlításából megállapítható, hogy nem lehet egyértelműen valamelyik elemzési módot a többi „fölé” helyezni, hiszen bizonyos szempontok szerint az egyik változat ad hatékonyabb lehetőséget, míg más szempontok szerint éppen a másik változat ad jobban felhasználható eredményt. Véleményünk szerint az elemzési változatok nehézségi foka (és ezzel együtt az elvégzéshez szükséges időtartam hossza) indokolja, hogy egyszerű, kicsi problémákra kezdjük a funkciórendezést a funkciólista összeállításával. Ha a team ezt nem tartja alkalmasnak a rendszer megismerésére, működési logikájának megértésére, lépjünk tovább a funkciócsaládfa felépítésével. Általában ez már hű képet ad a termék működéséről. Ha bonyolult, komplex problémával állunk szembe, kezdhetjük a funkciórendezést azonnal a funkciócsaládfával, vagy akár a FAST-diagrammal.

A funkciók elemzése talán az egyik legszebb része az értékelemzésnek. A következő pár lépés sokkal „munkásabb”, de mint látni fogják, roppant érdekes, sokszor váratlan kimenete van! És ez hozza általában a szellemes, eredeti megoldást, ezzel a komoly eredményt!

49