4. A PET technika elızményei, indulása és elsı évtizede: A debreceni pozitronemissziós tomográfiás (PET) program története Trón Lajos Több szempontból is új lehetıségeket kínál a nukleáris medicina számára a radioaktív izotópok helyi elıállítása. Lokális izotóptermelés mellett elınyt jelent ugyanis, hogy hozzáférhetıvé válnak a rövid felezési idejő izotópok, ugyanakkor a felhasználások körét bıvíthetik a gyorsítók nagy energiájú részecskenyalábjai is. Magyarországon az atom- és atommag-fizikai alapkutatások viszonylag hosszú múltra tekintenek vissza. Szalay Sándor professzor nevéhez főzıdik a témakörön belüli intenzív kutatások elindítása, és az ı vezetésével jött létre a Magyar Tudományos Akadémia Atommagfizikai Kutatóintézete (ATOMKI) 1954-ben. A kutatásokhoz szükséges infrastruktúra mai szintje viszonylag hosszú idı alatt alakult ki, amit a speciális instrumentáció nagy költségigénye magyaráz. Ennek a folyamatnak részeként állítottak üzembe 1985-ben egy orosz gyártmányú ciklotront. A ciklotron épület egyes részlet-terveinek kidolgozásában a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) szakemberei is részt vettek, így az épületben szakmai együttmőködések számára kialakítottak egy orvosi-biológiai célokat szolgáló, 150 m2-es helyiségcsoportot. Az egészségügyet felkészületlenül érte a ciklotron telepítés, annak ellenére, hogy a beruházást eldöntı 1978-as határozat és a megvalósítás között jelentıs idı telt el. Talán az anyagiak hiányával is összefügg, hogy az orvosi és biológiai alkalmazásokat szolgáló, elsı konkrét lépést csupán két évvel az üzembe helyezés után tették meg. A Szociális- és Egészségügyi Minisztérium 1987-tıl költségvetési támogatást biztosított a DOTE számára egy új szervezeti egység létrehozásához és mőködtetéséhez. A kis létszámú kutatócsoport (Orvosbiológiai Ciklotron Laboratórium ― OCL) megalakulásában elévülhetetlen érdemei voltak az ATOMKI akkori igazgatójának, Berényi Dénes professzornak, aki hosszú idın át széleskörő tárgyalásokat folytatott minden, a ciklotron potenciális felhasználásában érdekelt intézmény fıhatóságával. Leövey András professzor, a DOTE rektora, engem kért fel az OCL vezetésére és egyidejőleg megbízott, hogy mérjem fel a ciklotron orvosi-biológiai alkalmazási lehetıségeit. Az is az OCL feladatai közé tartozott, hogy programot dolgozzon ki a kínálkozó lehetıségek valamelyikére. A profil meghatározásához három, potenciálisan mővelhetı témakör között kellett választani. Ezek a lehetıségek a neutron nyalábbal végzett sugárterápiát, a közepesen rövid (néhány napos) felezési idejő radioaktív izotópok felhasználásával végzett izotópdiagnosztikát, valamint utóbbinak rövid (2-110 perces) felezési idejő izotópokkal végzett válfaját, a pozitronemissziós tomográfiát foglalták magukba. A neutronterápia a ciklotron telepítésével egyidejőleg bekerült az ATOMKI projektjei közé is. Az intézet több (a ciklotron segítségével mőködtethetı) neutronforrást is beszerzett, emellett saját fejlesztéső neutronforrásokkal is rendelkezett. Munkatársaimmal (Márián Teréz, Emri Miklós, Balkay László, Molnár Tamás) kimértük a 23
rendelkezésre álló neutron sugárzási terek fizikai-technikai paramétereit, és ezzel párhuzamosan különbözı sejtes rendszerek, valamint laboratóriumi kisállat modellek sugárérzékenységi vizsgálatát is elkezdtük. Ezekbe, a kutatásokba Csejtei András, a Radiológiai Klinika munkatársa, valamint Fenyvesi András, az ATOMKI munkatársa is bekapcsolódott. Az ATOMKI ciklotronjának mőszaki jellemzıi (30µA intenzitású 18 MeV energiájú protonnyaláb és 9 MeV-es deutérium nyaláb) az alkalmazásokat viszonylag szők körre korlátozták. A sugárérzékenységi vizsgálatok eredményei arra utaltak, hogy hatékony neutronterápiás beavatkozásokhoz a debreceni ciklotronnal elıállíthatónál nagyobb fluxusú és nagyobb energiájú neutronok szükségesek. A neutronterápia kilátásait kedvezıtlenül befolyásolta az is, hogy a felhalmozódó (nemzetközi) terápiás tapasztalatok szerint a neutronterápia eredményessége elmaradt a hatékonyságával kapcsolatos kezdeti várakozásoktól. Ezt a programot ezért rövid idın belül leállítottuk, mint nem perspektivikus projektet. Neutronterápiát a világon ma már csak néhány helyen végeznek, és ahhoz 14 MeV-es neutron generátorokat vagy 60-120 MeV energiájú és nagy áramú ciklotronokat alkalmaznak, nem pedig a debreceni gyorsítóhoz hasonló berendezéseket. Perspektivikus témakörnek ígérkezett a néhány napos felezési idejő radioaktív izotópok (In-111, I-123, Ga-67) izotópdiagnosztikai alkalmazása, hiszen a felhasználható izotópok nagyobb választéka a radiofarmakon molekulák szélesebb spektrumának elıállításához kínál lehetıséget. Ez a hagyományos, Tc-99m-mel, mint egyetlen kémiai elem (amely a természetben stabil izotópként még elı sem fordul) egy izotópjával történı jelöléssel szemben kétségkívül elınyöket jelent. A diagnosztikai tevékenységhez beszereztünk egy MB 9200 típusú szcintillációs gammakamerát. A megalakuláskor egyetlen szakorvos és egyetlen szakképzett asszisztens sem állt rendelkezésre, és a munka beindításával kapcsolatos nehézségeket egyetlen elızetes tanulmányút sem könnyítette. A diagnosztikai munkát a már említett munkatársak mellett Fördös Zsolt orvos, Tóth Gyula vegyész, Kari Zoltánné és Porcsin Gézáné asszisztensek segítették1. Speciális gátló körülményt jelentett, hogy a gamma-kamerát gyártó Gamma Mővek a berendezést éppen modernizálta, és az elızı generációs konfigurációt már nem, a tervezett új típust pedig még nem szállította. Ezért a beszerzett gamma-kamera az elképzelhetı legminimálisabb konfigurációban érkezett, így azt csak memória oszcilloszkópos üzemmódban lehetett mőködtetni. A Gamma Mővekben folyó hosszú és bizonytalan kimenetelő fejlesztés miatt az OCL-ben megkezdtük egy saját adatgyőjtı elektronika kifejlesztését, amely a mérési adatok elektronikus tárolását is lehetıvé tette. Ehhez természetesen a megfelelı adatgyőjtı- és képfeldolgozó szoftvert is ki kellett fejleszteni. Az elektronikus fejlesztést az ATOMKI munkatársai (Gál János, Szádai János) is segítették, a szoftverfejlesztést pedig elsısorban Emri Miklós és Varga József (Központi Izotópdiagnosztikai Laboratórium) végezték. Az elkészült programcsomagba beépítésre kerültek olyan szoftvermodulok is, amelyek lehetıvé tették az egyes szervekkel kapcsolatos leletezési munka speciális igényeinek kielégítését is. A DIAG szoftvercsomag fejlesztésének befejezı fázisában részt vett a MEDISO Kft. is. A 1
az OCL és késıbb a PET Centrum mőködésében közös, hogy nagyon kevésszámú kivételtıl eltekintve szinte kizárólag fiatal, az egyetemekrıl frissen kikerült, kezdı szakemberek vettek részt. Ez részben azzal is kapcsolatos volt, hogy az úttörı módon elindított PET-programnak nem volt hazai elızménye
24
terméket a hazai nukleáris medicina laboratóriumok túlnyomó többségében bevezették, és a MEDISO gyártmányú gamma-kamerákkal együtt számos külföldi laboratóriumba is leszállították. Tekintettel azonban arra, hogy a ciklotron-izotópok elıállítási költsége messze meghaladja a reaktorok segítségével gyártható Tc-99m elıállítási költségét, valamint, hogy a Tc-99m-mel jelölt tracerekbıl széles választék áll rendelkezésre, rövid idın belül a gamma-sugárzó izotópok elıállítására irányuló projektet is töröltük intézetünk profiljából. Az OCL munkatervében az elızıekben részletezett okok miatt a PET-eljárás hazai bevezetése maradt az egyetlen program, és az intézet a továbbiakban ennek megfelelıen PET Centrum néven tevékenykedett. Egy önálló PET-program elindításához általában négy feltételt kell biztosítani. A pozitronemittáló izotópok elıállításához szükség van egy ciklotronra, a farmakon molekulák jelöléséhez pedig egy megfelelı módon felmőszerezett radiokémiai laboratóriumra. A PET-vizsgálatok kivitelezéséhez be kellett szerezni egy PET-kamerát is, és a felsoroltak mellett abszolút elengedhetetlen az egész programot befogadó épület(rész). A négy feltétel közül az Atommagkutató Intézetben szerencsés módon rendelkezésünkre állt a gyorsító, a radiokémiai laboratórium (igaz, hogy nem a PET-radiofarmakonok szintéziséhez szükséges hardver eszközökkel) és egy épületrész. Ez magyarázza, hogy ezt a költséges programot központi beruházási támogatások teljes hiányában is el tudtuk indítani2. Három pályázati támogatás (OTKA mőszerpályázat, OMFB mecenatúra pályázat és egy Soros-alapítványi támogatás) biztosította a szükséges forrásokat egy General Electric gyártmányú, 4096 Plus típusú kamera 1993. évi beszerzéséhez. A program tényleges elindítása igen jelentıs kutatás-fejlesztési tevékenységet is igényelt, hiszen az ATOMKI gyorsítója nem rendelkezett a PET-technikában alkalmazott izotópok elıállításához szükséges kellékekkel. A hiányzó berendezések nagy része elérhetı lett volna a piacon 60-100 ezer USD egyedi áron, de ehhez nem voltak forrásaink. Több éves, gondosan megtervezett kutató-fejlesztı tevékenység eredménye a négy radioaktív izotóp (F-18, C11, N-13 és O-15) elıállításához szükséges céltárgykamrák kifejlesztése. Tóth Gyula radiokémikus vezetésével dolgoztuk ki a PET-diagnosztikában leggyakrabban alkalmazott radiofarmakon, az FDG3 helyi elıállításának radiokémiai protokollját, valamint az ehhez szükséges radiogyógyszer-elıállító berendezést. A targetkamráknak és a szintézis moduloknak több, egymást követı és egyre jobb technikai jellemzıkkel rendelkezı típusát állítottuk elı. A radiofarmakonok reprodukálható és nagy tisztaságú elıállítása, valamint a felhasznált radioaktív izotópok rövid felezési ideje egyaránt megkövetelte a szintetizáló berendezések automatizálását. A számítógépes vezérlést szintén a PET Centrum munkatársai dolgozták ki. A nagy volumenő K+F tevékenységhez igen nagy számú pályázatot terjesztettünk be, amelyek jelentıs hányadát megfinanszírozták. A fejlesztésekben a PET Centrum szakemberei mellett részt vállaltak az ATOMKI munkatársai is. A DOTE gazdasági helyzete sajnálatos módon nem tette lehetıvé, hogy ehhez a fejlesztési munkához anyagi támogatást nyújtson, sıt az 1987-ben megítélt minisztériumi támogatás összegét a PET vizsgálatok beindulását követıen kénytelen volt fokozatosan megszüntetni.
2 egy PET-kamera és egy baby ciklotron „lista ára” az 1990-es évek elején egyaránt 2,5-2.5 millió USD volt 3
a fiziológiás glükózzal analóg, F-18-izotóppal nyomjelzett cukor molekula – [F-18] dezoxiglükóz
25
Elızetes, kutyákon végzett FDG vizsgálatokat követıen 1994 nyarán került sor az elsı diagnosztikai vizsgálatra4. Régiónkban merıben új volt a PET módszer klinikai alkalmazása, hiszen abban az idıben a környezı országok egyikében sem volt mőködı PET-program, és a debreceni kamera volt az egész közép-kelet európai régió egyetlen ilyen berendezése5. Rövid idı elteltével szinte minden érdekelt egyetértett abban, hogy a programot elıkészítı és megvalósító szakemberek idıben ismerték fel a nemzetközi tendenciákat. Ezt támasztja alá az is, hogy a J. Nucl. Med. 1992-es évfolyamának egyik száma egy PET-felvételt ábrázoló fedılappal jelent meg, amelyen „Elérkezett a PET ideje” (Positron Emission Tomography – Its time has come) felirat volt látható. Ki kell emelni a magyar társadalombiztosítás pozitív, támogató hozzáállását is, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az elsı debreceni diagnosztikai vizsgálatokat követıen rövid idın belül elkezdte, sok fejlett ipari országot megelızve, a PETvizsgálatoknak egy gondosan kidolgozott indikációs lista szerint történı finanszírozását. A PET-radiofarmakonok túlnyomó többségét intravénás módon alkalmazzák, ezért az elsı humán vizsgálat elıtt az FDG készítményt, mint (radio)gyógyszert a törvényi elıírásoknak megfelelıen regisztrálni kellett a hazai gyógyszer törzskönyvben. A törzskönyvezés egyik feltétele volt a minıségellenırzés szigorú rendszerének kidolgozása is. Rövid idı után a rutin diagnosztikai lehetıségek bıvítéséhez két újabb radiogyógyszer ([C-11] metionin és [O-15] butanol) törzskönyvi bejegyeztetése is megtörtént. Az Európai Unióhoz való csatlakozással egyidıben megváltoztak az intravénás módon alkalmazott radiofarmakonok elıállítását szabályozó törvényi elıírások és rendelkezések. Ezzel összefüggésben döntés született, hogy minden radiogyógyszer törzskönyvi bejegyeztetését meg kell újítani. Az újbóli regisztráció feltételeként elıírták a „Helyes Gyógyszergyártás” (GMP: Good Manufacturing Practice) feltételeinek megteremtését. Ez a feltételrendszer igen szigorúan szabályozza a radiofarmakon elıállítás minden egyes lépését, és emellett igen magasszintő követelményeket ír elı a gyártó laboratórium helyiségeinek kialakítására, mőszerezettségére, valamint a munkarendre (szabványmőveleti utasítások, stb.). Az ATOMKI-tól bérelt épületrész tervezése idıben jóval megelızte a GMP rendszer kidolgozását, ezért a GMP-konform gyártási feltételeket csak nagy nehézségek árán sikerült kialakítani. A gyártási engedély megszerzéséhez szükséges instrumentáció beszerzéséhez kizárólag pályázati támogatások biztosították a forrást. A program beindítását követı években sok változás történt. A technikai feltételek fokozatos javításával sikerült hamar úrrá lenni a kezdeti nehézségeken, ami után a vizsgálatokat már közel 100 %-os biztonsággal tudtuk végezni. Az elsı években komoly problémát jelentett a leletezés is, hiszen a programhoz a DOTE hosszú idın keresztül még részmunkaidıben sem tudott biztosítani orvos munkatársat. Alapvetı változást hozott ezeknek a feladatoknak a megoldásában, hogy 1996-ban Galuska László professzort nevezték ki a (KIL függetlenné válásával létrehozott) Nukleáris Medicina Központ (NMK) vezetıjévé. Ettıl kezdve még szorosabbá vált a PET Centrum és a KIL között már hosszú idı óta meglévı együttmőködés. Az egyre növekvı mennyiségő orvosi 4 5
ebben az évben közel 100 vizsgálat történt azóta már Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Oroszországban is beindultak a PET-programok,
.
Ausztriában pedig jóval több mint tíz PET-kamera mőködik
26
és a radiokémiai munka miatt jelentısen megnıtt a PET Centrum személyi állománya. Új munkatársak szükségszerő alkalmazásához járult hozzá az is, hogy a mi munkacsoportunkban sajátították el magas szintő szakmai ismereteiket az idıközben Budapesten beindult két további PET-program meghatározó, vezetı munkatársai is. Ez idı alatt csatlakoztak hozzánk Szakáll Szabolcs, Lengyel Zsolt, Kálvin Beáta, Fekésházy Attila, Barta Zoltán, Hascsi Zsolt orvosok, valamint Aranyi Éva, Szobonya Ágnes, Tornai Istvánné, Kádárné Pazonyi Beatrix asszisztensek. A radiokémiai munka irányítását Mikecz Pál (korábban az ATOMKI radiokémikusa) vette át egy ötéves aberdeeni kitérı után. Rajta kívül Lehel Szabolcs, Boros István, Miklovicz Tünde, Horváth Géza, Várhalminé Német Enikı, Rubleczky Béla, Pótári Norbert, Jószai István, Kertész István, Péliné Szabó Judit vegyészek, Kiss László (késıbb informatikusi beosztásban dolgozott), Tamási Tünde, Bihari Zoltán és Nagy Tamás technikusok biztosították a rutin radiofarmakon szintézis zavartalanságát, valamint a kutatási projektekhez szükséges tracerek kifejlesztését és elıállítását. A radiofarmakon-gyártással kapcsolatos minıségbiztosítás feladatkörét Sipos Tamás, Fodor Zoltán és Orbán Róbertné gyógyszerészek látták el. A készletbeszerzésrıl, az adminisztrációs, valamint a gondnoki feladatok elvégzésérıl Czifráné Mészáros Monika gondoskodott, Györffiné Kovács Edit számítástechnikai és adatbáziskarbantartási feladatokat látott el. A pozitronemissziós tomográfia egyértelmően magas szintő technológiához kötött eljárás, a „high tech” berendezések pedig rendkívül rövid idı alatt elavulnak6. Ennek tükrében különösen figyelemre méltó, hogy az 1993-ban kifutó típusként beszerzett (tehát 1990 elıtt kifejlesztett) PET-kamerával még 2005. évben is a kor színvonalán tudtunk diagnosztikai munkát végezni. Ez a karbantartó és üzemeltetı személyzet hozzáértése és lelkiismeretes munkája mellett elsısorban azzal kapcsolatos, hogy a PET Centrumban a kezdettıl fogva folyamatos szoftverfejlesztési tevékenység folyt. Ezért állt rendelkezésünkre még 2005. évben is a 15 éves GE PET-kamerához egy olyan, saját fejlesztéső programcsomag, amely a piacon akkor elérhetı, legmodernebb szoftverekkel azonos szolgáltatásokat nyújtott. A szoftverfejlesztéseket Emri Miklós és Balkay László koordinálta, a sokéves összehangolt tervszerő munkában Opposits Gábor, Valastyán Iván és Kis Sándor Attila is tevékenyen részt vettek. A debreceni PET-program néhány év alatt „kinıtte” a kutatóintézeti infrastruktúrát. Nem képezheti vita tárgyát, hogy egy magfizikai kutatóintézetben a növekvı betegforgalom egy ponton túl zavaróan profil-idegenné válik. A PET-radiofarmakonok rendszeres és nagy mennyiségben történı elıállításához általában kifejezetten erre a célra tervezett gyorsítókat használnak. Az ilyen, „egy-felhasználós baby-ciklotronoknak” jóval egyszerőbb és olcsóbb az üzemeltetése, mint az ATOMKI számos felhasználót és különbözı igényeket kiszolgáló gyorsítójának. Ezek az okok kikényszeríttették a debreceni PET-program önálló programmá alakítását. Elsı lépésként elindítottuk egy modern baby-ciklotron (GE PETtrace) beszerzését, amihez az induló összeget (a beszerzési ár harmadát) egy 1998 évi OMFB mőszerpályázat biztosította. A vételár fennmaradó részének kiegyenlítésére az egyetem (a PET-program beruházásaihoz való elsı hozzájárulásként) a gyártóval 5 éves részletfizetési szerzıdést kötött.
6
közismert például, hogy a 3 évnél idısebb személyi számítógépek annyira elavulnak, hogy azokhoz nehéz, néha szinte lehetetlen alkatrészt beszerezni
27
Az önálló debreceni PET-program megteremtését az egészségügyi kormányzat is indokoltnak látta, ezért 1999-ben az Egészségügyi Minisztérium elkülönített 40 millió forintot egy saját, önálló épület kialakításának elıkészítésére. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) klinikai telephelyén 2003 és 2005 között megépült egy 1800 m2 alapterülető épület, amely egy teljes értékő PET-program összes helyigényét biztosítja. Az épületben jól felszerelt radiokémiai laboratórium áll rendelkezésre, ahol a GMP feltételei adottak. A laboratórium felszereltsége ahhoz is megteremti a lehetıséget, hogy a betegvizsgálatokhoz szükséges, rutinszerő radiofarmakon elıállítás mellett egyéb programokhoz (pld. klinikai tanulmányokhoz) is elı lehessen állítani diagnosztikus készítményeket a GMP által megkövetelt biztonsággal (egyidejőleg akár többet is). Az új épületben az instrumentáció meghatározó része a PETtrace ciklotron. A több mint tíz éve és már csökkenı megbízhatósággal mőködı GE 4096 Plus PET-kamera helyett egy nagyobb, 15 cm axiális látóterő Siemens ECAT típusú PET-kamerát vásároltunk. Az épületben külön laboratóriumokat alakítottunk ki szerves kémiai fejlesztések kivitelezésére, új, további molekulák radioaktív jelölési protokolljának kifejlesztésére, laboratóriumi kisállatokon, valamint sejtes rendszereken végzett vizsgálatok kivitelezésére. A kialakított gyártótér, valamint minden, a gyártáshoz kapcsolódó szükséges feltétel szigorú ellenırzését követıen a gyógyszerfelügyeleti hatóság megadta a radiogyógyszer-gyártási engedélyt az új telephelyre. Ezután történt meg az FDG törzskönyvi bejegyzésének módosítása, és megkaptuk a hatósági engedélyt a módosított FDG-gyártási technológián alapuló FDG elıállításra és forgalmazásra is. A kutatási-fejlesztési programokhoz egy speciálisan kialakított helyiség csoport is rendelkezésre áll, amelyben a Good Laboratory Practice (GLP) elıírásai szerint végzett laboratóriumi kisállat-vizsgálatok idejére megoldható a kísérletekbe bevont állatok elıírásszerő tartása. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) alapos helyi inspekciót követıen adta meg a GLP tanúsítványt a „toxiko-/farmakokinetikai és metabolizmus vizsgálatok” végzésére. E vizsgálatainkhoz rendelkezésünkre áll egy pályázati támogatásból beszerzett fagyasztva metszı (Leica 3600), amellyel beágyazott szervekbıl, szövetekbıl a radiofarmakonok szöveti eloszlásának tanulmányozásához akár 40 cm hosszúságú, 1-100µ vastagságú metszetek készíthetık. A számítógép-vezérelt berendezés automatikusan elvégzi minden, a GLP rendszer által megkövetelt adat rögzítését. Ezeket a vizsgálatokat az egyéb, sejtes rendszereken és laboratóriumi kisállat modelleken végzett vizsgálatokhoz hasonlóan, Márián Teréz koordinálja. A tudományos kutatómunka számára az [F-18] FDG, [C-11] metionin és [O-15] butanol mellett további készítmények is rendelkezésre állnak ([N-13] ammónia, számos, C-11 és F-18 -jelölt adenozin receptor specifikus ligand, [F-18] fallypride, [F-18] FHBG, peptidek). Intézetünk kollektívája tevékenyen hozzájárul a graduális és posztgraduális képzéshez. Rutinszerően tartunk elıadásokat és kreditpontos kurzusokat a Debreceni Egyetem több karán folyó oktatás keretei között, több tantárgy oktatásához biztosítjuk a tantárgyfelelıst. Az országos szakorvosképzı programot rendszeresen támogatjuk elıadások tartásával. Az egyetemen folyó oktatási tevékenységhez tudományos diákköriés diplomamunkák témavezetésével is hozzájárulunk. Intézetünkben számos diplomamunka és tudományos diákköri pályamunka (több díjazott, közöttük országos elsı helyezett) készült el. Munkatársaink közül 8 fı védte meg sikeresen Ph.D értekezését, és ezek mellett további 3 doktori értekezéshez biztosítottunk részben 28
témavezetést, részben kísérleti hátteret. A diagnosztikai munka magas színvonalára utal, hogy 1996 és 2005 között a PET Centrumban 4 munkatárs szerezte meg a nukleáris medicina szakorvosi képesítést, és ugyanabban az évben még további két szakorvos-jelölt kollegánk is volt. Ez a szakorvos-képzı teljesítmény összemérhetı a hazai nukleáris medicina fennmaradó részének ugyanezen idı alatti össz-képzési teljesítményével. Kutatómunkánk színvonalát vezetı tudományos szakfolyóiratokban megjelentetett számos közlemény, széles hazai és nemzetközi együttmőködések, sok hazai és külföldi elnyert pályázat fémjelzik. Hazai kiterjedt tudományos együttmőködéseink eredményeit az Orvosi Hetilap 2002 májusában megjelent Supplementum 3 különszámában ismertettük. Kollaborációs készségünket jellemzi, hogy e kiadvány mintegy 30 közleményének közel 100 társszerzıje volt. Közleményeink pozitív fogadtatására, eredményeink újszerőségére és impaktjára utal, hogy két alkalommal részesült egy-egy szerzı-együttesünk Markusovszky díjban. Kutatási eredményeinkrıl 1987 és 2007 között 135 közleményben számoltunk be, amelyek közül 80 publikáció rangos nemzetközi folyóiratokban jelent meg. Ez idıszakban publikált közleményeink összesített impakt faktora 190. E mellett rendszeresen szerepelünk elıadásokkal és poszterekkel hazai és nemzetközi tudományos rendezvényeken. Munkatársaink 3 alkalommal nyerték el nemzetközi konferenciákon a legjobb poszter megtisztelı címet. A PET-módszer hazai bevezetésének szinte nem voltak elızményei, és beruházási támogatás sem állt rendelkezésre. Ilyen körülmények között, úgy gondolom, a debreceni PET-programot nem túlzás sikertörténetnek tekinteni. Az ATOMKI infrastruktúrája természetesen nélkülözhetetlen feltétel volt, ami nélkül a programnak még a gondolata sem vetıdhetett volna fel. Sokat jelentett az is, hogy Berényi Dénes, Pálinkás József és Lovas Rezsı, az ATOMKI igazgatói, mindig megkülönböztetett figyelemmel kísérték a programot és biztosították, hogy szükség esetén mindig megkapjuk azt a segítséget, ami túlsegített bennünket a napi nehézségeken. E tények elismerése mellett meggyızıdésem, hogy a siker szempontjából a programban részt vevı munkatársak lelkiismeretes és hozzáértı munkája volt a meghatározó. Egyértelmően következik az elmondottakból, hogy a debreceni PET-programnak egy nagyon jelentıs „home-made” összetevıje volt. A programhoz szükséges infrastruktúra egy részét saját fejlesztéssel voltunk kénytelenek létrehozni. Emellett a diagnosztikai célú tevékenységgel párhuzamosan már a kezdetektıl igyekeztünk olyan kutatási tevékenységet is kialakítani, ami illeszkedik a funkcionális képalkotáshoz. Ennek sikerét támasztják alá közleményeink, valamint munkatársaink által szerzett tudományos fokozatok. Az intézetünkben folyó K+F tevékenység finanszírozásához 1992 és 2006 között mintegy 850 millió Ft pályázati támogatást nyertünk el. Mindez oda vezetett, hogy a PET Centrumban ennek az igen komplex programnak minden összetevıjéhez magas szinten értı munkatársi kollektíva alakult ki. A PET Centrumban összegyőlt szerteágazó és az egész PET témakört átfogó, magas szintő know-how adta az ötletet, hogy partnereket keressünk egy miniPET-kamera fejlesztéshez. Egy ilyen berendezés kitőnı segédletet jelent az alapkutatásokban, valamint a gyógyszerfejlesztésben, hiszen a klinikumban alkalmazott kamerákét jóval meghaladó felbontóképességével lehetıvé teszi a laboratóriumi kisállatok PETvizsgálatát. A PET Centrum egy tíztagú konzorcium vezetıjeként több százmillió Ft pályázati támogatást nyert el, amelynek segítségével kifejlesztettünk egy 2 mm alatti 29
felbontóképességő miniPET modellt. Jelenleg egy újabb, hasonló támogatás segítségével folyik a modellnek gyártmánnyá való továbbfejlesztése. A fejlesztés igen elırehaladott stádiumban van, megkezdıdött a teljes -győrő detektor-konfigurációjú miniPET kamera „performance test”-je. Az évenként elvégzett betegvizsgálatok száma fokozatosan emelkedett, és az 1994 évi, kezdeti 100 vizsgálatról 2004-re évi 1300 vizsgálatra nıtt. Ez a növekedés több tényezı együttes és szerencsés módon kiegyensúlyozott hatásának volt az eredménye. Mindenképpen szükség volt arra, hogy a technikai és technológiai szint folyamatos emelkedése révén a PET Centrumban egyre nagyobb kapacitás álljon rendelkezésre a vizsgálatszámok növeléséhez. A PET-vizsgálatok eredményeinek betegségcsoportonkénti összegzésérıl, e vizsgálatok diagnosztikai értékének más diagnosztikai eljárásokkal (fıleg egyéb képalkotó módszerekkel) való összehasonlításáról az Orvosi Hetilapban valamint tudományos rendezvényeken rendszeresen beszámoltunk. Az információáramlás egyenes következményeként a klinikusok egyre nagyobb köre realizálta, hogy a PET eljárás igen gyakran eredményez más módszerrel nem pótolható információt. Az indikációk száma ennek megfelelıen ugrásszerően nıtt, ami hatékony érv volt a finanszírozás bıvítéséhez. Miután a program sikere az egészségügyi kormányzatot is meggyızte a PET-módszer alkalmazásának elınyeirıl és kiemelkedı hatékonyságáról, már 1999-ben lépések történtek egy saját infrastruktúrával rendelkezı, teljes (diagnosztikát, oktatást és kutatást szolgáló) PET-program kialakítása irányában. Az ehhez szükséges debreceni új telephely építésével párhuzamosan 2005-ben két új PET-program is beindult Budapesten, és a PET-diagnosztika költséghatékonyságára való tekintettel a társadalombiztosítás döntést hozott a hazai PET-vizsgálatok nagyobb mértékő támogatásáról. E döntés a három PET központban összesen elvégezhetı, finanszírozott vizsgálatok számát 2006. évre 3300-ban határozta meg. Döntés született arról is, hogy ebben a három PET központban elvégzendı, finanszírozott vizsgálatok száma igen gyors ütemben tovább nı (2007-ben összesen 7500, 2008-ban 9000, 2010-ben 10500, 2012-ben pedig 12000 vizsgálatra). Úgy érzem, nem szerénytelenség kijelenteni, hogy e döntés megszületésében a debreceni PETprogram sikereinek is komoly szerepe volt. A DEOEC vezetése a PET Centrumot és a Nukleáris Medicina Tanszéket 2006-ban Nukleáris Medicina Intézetté integrálta a hasonló profilra való tekintettel, és bizonyos technikai, valamint finanszírozási megfontolásokból 20 éves szolgáltatói szerzıdést kötött egy privát céggel a betegvizsgálatok elvégzésére. Ennek a részleteit a következı fejezetek tartalmazzák.
30
