3Í.8I
c98T-ót'GT
*T9TaA9T ac
k}iWmi OiNOÍlOi dO
AilSíl3AINn
i3)ID0d SIHi VVOÍId sdns
3AOW3y iON Oa
^O
SaílVD
3SV31d
r
„VASVAR MEGYE"
SZEMÉRE BERTALAN
LEVELEI (1849-1862.)
/
/O
[ KULTUR^GYESÖLET *
BUDAPEST.
KIADJA
R Á T H
M
Ó
R.
Szemére Bertalan Kossuth Lajosnak.
T.
Füred, márczius
7-ik,
1849.
Kossuth Lajosunk.
Barátom! Tegnap kelt leveledet ma vettem. Nem minden nap uj eseményt vártam, de minden nap elmúlt esemény nélkül. Sorban megyek
Írtam eddig, mert
át
leveled tartalmán.
Démbinszkiröl most vezérek cooperálnak
is
azt hiszem,
szivbül
vele,
és
hogy ha a többi ha ö szorgalmas
mely a részleteket kidolgozza, ö legbiztosb Mindenkiben szorongást veszek észre a tervezésvezér. ben, ö benne soha, és a mit ö jósolt az ellenségrl, az
táborkart
tart,
beteljesedett.
Ha Kmety
dal bizonyos.
E
nem Bayer
lesz.
ö tervezte, a
és
késedelmet vizsgálni
A
kell,
a dia-
a hibás aUgha
szolnoki expeditióban van
kiviv fényessé
Guyonnak
Guyon megjelennek,
érdeme,
tehette.
hogy vele menetelrl, de
azt mondta, röviden végezve,
Debreczenbe körülmények közt egyenes parancsot vár mint katona, és menni fog. Hivjátok meg, és hasznát szólt a
hadügyminiszter a
a mostani
vehetitek. Szemere
III.
1
:
—
2
ma kedd
van, s itt vagyunk. megrakta Poroszlót, és huszáraink, mert gyalogság nem
Elmúlt vasárnap, hétf,
Azt hittem, Görgey tegnap jött az
—
volt,
—
tökéletesen
ellen,
s
csata nélkül
visszajöttek
az
álgyú ell.
Ma
az ellen ismerkedni közeledett, a mieink álgyúztak rajok
20
— 30-or,
s
Domándon 130
visszavonult.
cs.
szekerén
hidak vannak, ez okból a hatósági rködést a Tiszaparton megkettztettem. Itt én igen roszul érzem magamat. Ma hozzám jött Görgey, és kérdeztem: miért nem fogPoroszlót,
lalta
el
mivel
ott
élelmezni
mely dominálja a kimenetelt ?
nem
felelte
lehet a fuvar hiánya miatt.
Nem
mert maga Poroszló képes 5000 de már megvan. Most már innen embert ellátni, Poroszlónak menni nem lehet, nagy vérontás nélkül, hanem Valk vagy Dorozsma, vagy Polgár felé kijutván, hiszem hogy állana,
—
onnan oldalt támadni Poroszló és Miskolcz felé. Görgey efféle nézeteket fejtegetett. Ha Szolnokra megy minden er, s ott nagy csata vivatik, ez annyi mint
—
„va bauque".
Ha
nyerünk, a czél Pest, de ez
valószín, ha vesztünk, talán elvesztünk. Seregünk nincs azon állapotban, hogy mindent egy kártyára te-
nem
Kell sok szerelés
gyünk.
is.
Ott hosszas táborozás
nem
Fels-Magyarország az ellen kezében leend, onnan táplálkozik, onnan ujonczoz. Mig ha minekünk
lehetséges.
lesz
birtokunkban, addig a hadsereg tökéletesedik, a szemegnyerjük, az ujonczokat
relés tökéletes lesz, a népet
kiszedjük, és az ellent legbiztosb támaszától, Gallicziától fosztjuk meg.
Miskolcz egyik
:
fosztani
G.
felé
id nem
Füredet fedezni, menni, Tokajt fedezni. Két mód van gyzni,
kiirtani
Erre sok az
meg; emez kétkedik
ellent
magát
;
kell.
másitc
:
kutforrásaitól
mód. Dembinszkinek
lassúbb, de biztosb
mit
csináljon.
donítja e nehéz állapotot,
mi nem
áll.
tulaj-
— Hajlandó vagyok
—
3
így jellemezni
ó't
:
Magyarország
jeles
hadügyminisztert nyert benne, nagy vezér soha sem
lesz,
ha
gyz
is.
Szilárd ember, néha makacs. nél
hogy röviden, szárazon,
fel,
eddigi pályája után
Sok
Írtál 5-én.
A
nem
és
lép-
neki,
—
mint
te
irj
irtam volna neki ugy,
jóbl.
volt a
tisztikar ellenében
kiszalasztása
ugy
Irányában szivesen
Kmety
nyomosán lépjetek
Guyon
és
elkésése
fel.
Schlick
(más hibá-
legdöntbb esemény nálunk eddigelé. Azon utat is követendnek ajánlom, hogy
jából) a
határo-
mindig a hadügyministerium utján küldj. Véeseynek érdeme vau, jellem-szilárdsági, és mégis tartják sziklának a katonák, különben Komáromba
zott parancsot
nem
így vagy mellé adandó osztálya küldend Guyon (ma az ajánlanám.
figyelmeztetéssel,
ne veszélyeztesse.
vagy Komáromba
,
feloszlattatott)
azon
hogy vigyázatlan expeditiókkal a várat bár sikra való nem maradhat Itt
—
vitéz, elvonni kár.
Vetter összes fvezér?
Ha meg
meg.
kell
k-propos nélkül tétetik,
jellemében
tiszta
csolni, és
bizol,
Vizsgáld
meg
t
és
itéld
meg. Ha minden azt hiszik ez G. letétele. De ha ám legyen. De merjen paran-
lenni,
merjünk mind.
legyen
Van
esze?
Van
szerencséje?
Most vigyázz levelezéseidben G.-vel, különben azt Tanácsohiendi, én nem kormány, de kém vagyok. kat általam titdass vele, parancsot a hadügyminiszter által. G. és én kevéssé ismerjük egymást, de fogjuk
—
nem
sokára.
nünk.
Helyzetünk szomorú kissé, Poroszlón kellene Ma G. is irand, reménylem.
Én
sürgettem, sürgetem.
Isten veled. 1*
len-
!
—
—
4
II.
Miskolcz, márczius
26-ik, 1849.
Barátom idó'z, szükséges mozgását beaz idt. Készittetek 6000 — 8000 használom végezvén, én itt tábori edényt, igen czélszerü minta szerint; varrnak 30,000 bakancsot, 50,000 fejérnemüt, 5 8000 csizmát, nadrá-
Míg
a hadsereg kissé
—
got néhány
ezerét
;
métzenzéfiek csinálnak
a
szuronyt,
puskacsövet, zablát, kengyel-vasat.
Kassáról vitettem 1000 mázsa ként és salétromot, N. -Váradra
86 mázsa puskaport;
ökör és 30—40,000
elfoglaltatott
majd 100
röf vászon, stb.
Ekkép munkálkodom
itt.
De
innen szökni kellene,
ha a védsereg hatalmasan nem szaporodnék. Népszer, óhajtott eszme volt, azért terjed. Már tehet 1500— 2000-et. Megnyertem az ügynek a gömöri önkényteseket, 318 edzett legény, a tornai 120-at, kik már idejök telvén, haza mentek volna; a borsodi volt veres szalagosok nagy részét; a Spányik oszló félben volt csapatját, mely kurucz nép, de mind próbált ember.
Borsodban már 300, Hevesben 250 gylt. Ennek és a mi az illet kerületben alakult, vagy alakulóban volt, tehát az ungi is, de meg kell a selejtestl tisztítani. hol már 300 van, Értekeztem Cornidessel is, ki igen jeles ember, kinek Írott eszméi az én általam írottakkal csodálatosan megcsak egyeznek. Elláttam nyilt rendelettel én is, ha
részét tenné a szabolcsi lovasság
—
400-at volt
8
kiállit,
— 10
ezerig volt hatalmazva,
holott
Eötvös Tamás
megyébl
is
,
—
s
ebbl 200 — 300
olyan védsereg álland
és
1000-ig
fogadtatik,
el, válogatva
per 2
— 300,
mely
országrészt
ez
szívesen
megoltalmazandja. Es az ország csak
hadsereg élelmének és
lendi, és biztosítva a
tésének kútforrása, mely nélkül
vise-
felszerelhe-
sem
csizmája
lesz
(Abaujban magában 9000 köböl zabot
katonának
tam
sikeresen
és
fele költségét
a
írat-
össze).
A
rabok közül
még nem
ha
senki;
ki
vétetett
le-
het és alkalmasint lehet, elkerülöm.
A
ftisztekben a legnagyobb
Cornides pompás ember,
gatni.
En kicsapom
a legszolidabbak közül.
örök bosszút esküszik
De
ez a baj,
megvetik,
rálják,
s
a
ki
rósz,
ha
mert a haza minden eltt.
is,
hogy
válo-
kell
szigorral
de többen ajánlkoznak
e csapatokat
ezért
a fvezérek igno-
Például
voltak tétlenségben.
Spányik csapata s a szabolcsi lovasság. Ezért nem rende kinek tervei ellenére nem delhetni fvezér alá, szabad Jolgozniok. Fels-Magyarország területe különösen alkalmas védseregi mveletre. En mappát készíttetek, hol a talál-
—
kozás,
f
járás-kelés,
mik
szerint
óra
alatt
összeköttetés pontjai kijelöltetnek,
48 óra alatt pár ezer gylhet öszve, és 48 8 12 mértföldnyire apró csapatokban széle-
—
deznek.
Ez eszme mivel a népben,
talán
kés
és most,
jött,
de annyiban
nem kés,
annyi szenvedések után érett
S a mi megérett, annak gyümölcse is van. alig született, s vele egész Fels-Magyarország
meg.
íme
ugyanazonositá magát.
Hurbán azóta Kassán ma.
En
Petrilla
volna,
st
talán
meg
is
jött
szekereken vitetem ellene Spányik oroszlánait.
holnap indul, a szabolcsi lovasság
möri 318. Ti eltávoztok, mi rizzük az sát, pedig csak most fejlik az er.
is,
élet
és
a
gö-
kutforrá-
—
()
—
Most hallom hogy Beniczky L. megtámadta véletLosonczot, és 200-at elfogott Wimpfen embereibl, 60 lovat 80.000 pftot. Még nem irt, de onnan most jöttek hiteles személyek, és a 318 védsereg már ott volt, anélkül nem mert volna támadni, azt rendelkezése alá bocsátottam. Liptó sem maradt látogatlan sem Nógrád, hol egy pár hivet szereztem. 900 már fegyverben van, 600 készen, st több, 10 nap alatt be fog jelentetni a 2500 bizonyosan, fegyvereikrl gondoskodtam, és akkor disponálhatok Fels-Magyarország kiállitott erejével. Különben Abaiij nem állit ujonezot, pedig 1900 van hátra, sem Sáros, sem a többi. lenül
,
En
sokat irtam ma a honv. bizottmánynak. Hallván hogy Füreden vagy, némelyeket újra
el-
mondtam.
Ha a tábor határozottan elmozdúl, megyek, ha nem, bevégzem a mit kezdtem, hogy valósággal ura legyen a nemzet és kormány ez áldott vidéknek. Ámbár bizony meg vagyok fáradva magam is. Isten veled.
Hl. Miskolcz, márczius
29-ik, 1849.
Kossuth Lajosnak T.-Füreden.
Barátom! válaszolok.
E
A
védsereget
hangban
illet
jobban
leveledre
elmondhatom
ekképen a
mit
akarok.
Emlékezel az 1847-ki tavaszi ellenzéki conferenén nyilvánitám, miképen republikánus vagyok. Te még akkor másképen nyilatkozál. En az voltam;
tiára, hol
;
az
a mellett vagyok
leszek,
—
nem
csak
nemzeti
a
s
független lét árán.
Mint igaz s egész lelkemben republikánus, a mit teszek, teszem kötelességérzetbl. Ez az én szent
Mig használhatok, megállok helyemen,
vallásom.
kok között
ha nem használhatok engedelmeskedem.
A
is
;
harcz és veszély
nem
a béke
A
fog
felvilágositá, az
millió
eljött,
hadsereg
A
nép.
tok és
talált,
a hol
ott
dolog van
könyebbé
proclamátiónak, de a szenvedés országrészen
magára hagyatva
tábor kútforrása ez ország,
nem hagytatok rt
ti
hogy
Szégyelte,
A
ta-
száguldozás.
A
uralkodik.
vált a szabadbani
lefelé vonult,
Nem
tette az ellenség zsarolása.
érdek vitézzé nevelte.
pár száz ellenség egész vasz
itt
találni.
népet mienkké
szónak, a
hitt a
itt
pisz-
parancsnak sem
:
érezte
magát a
mindent kívánta-
a kútfnél.
Márczius 8-án fogamzott bennem az eszme,
16-án
megírtam a tervet. Hogy idszer volt az eszme, bizonysága a rendkívüli siker. Jelenleg 2000-et halad a védsereg, néhol korlátolnom kell a tolakodást.
Fegyverem van majd 3000. zsolta el,
A
parancs
nem
vará-
most önkényt hordatja az intézet üdvös
vol-
tának belátása.
1000-tl szolgált katona rsigj volt önkéuytes 700. nem köteleztethetik, a hazán kivül saját tz-
Ujonczul helyét
még
is
oltalmazni sietve jön.
Költségben a táborzás nem kerül miben sem a 3 pftot is engedik ruhanemükre fordítani.
Az
megfagyott
,
s
hazaszeretetet az érdek befösvénység áldozik, a félénkség mer, minden védelmezi magát, családját, körét, az is, ki a haza messze vidékeiért nem akart vért ontani.
vonása
itt-ott
felolvasztotta, a
Csudálkozva kellene szemlélned a védsereg iránti nemes s kevésbbé nemes
részvétet, kulcsa a felhasznált
érdek.
Es ezen
midn
10 nap
némely körébl
dics a süker, Debreármányok jutnak füleimbe.
alatt ily
silány
Azt hiszem, a többség józansága elhallgattatja. Én kötelességem szent érzetében, mintha nem hallottam volna, megyek odább. De igy négy szemközt kissé fájdalmamat fejezem ki, hogy leveled olyan, a mint irva van.
Nem Én
fejtem tovább.
hogy négy szem közt köszönetet te a hazát igyekezel megén Fels-Magyarországot menteni, mentem meg. azt hittem volna,
szavazz nekem, hogy Észrevételeidet
midn
tervem
fölöslegessé teszi.
Cornides competens biró,
el volt
varázsolva
Minden pontban egyez velem; azon igen sokban
általa.
mit elmondani szükségesnek nem találtam. FelsMagyarország területe védseregi szempontból kidolgozva, 6 példányban készen leend nálam. Nem volt sikere addig a védseregnek? Elre megmegmondtam. A fvezérek megvetették, ez egyik oka; kevés volt, ez a másik, nem volt sükerre szoritó is,
nyilván
—
hatalom, ez a harmadik. Mindezen általam segitve leend.
Hogy tájismer
legyen a vezér, hogy hegyvidékre
való (kivéve a szabolcsi nádasokat), ez a dolog abcje. Igaz, sokat költöttünk effélékre.
Én nem. is
Azt hiszem a hova költök,
ott
eredményt
fogok felmutatni, a felelséget minden intézkedés-
seimért elvállalom.
Ez lek.
vissza
Ezt is
úttal
a hadügyministeri
vedd várom.
hivatalosul
is.
észrevételekre
Visszaküldöm
is
fele-
azt,
de
— Az
1.,
9
—
3-ra felelem: igaz természetes,
2-,
hogy ide
engedelemmel tétetheti át. Nem is akartam különben. A rend embere vagyok. Mind össze 50 ftiszttel lesz több, kik 1 2 év után kivánhatják az áttételt és akkor, ha ki nem tétetnek, megérdemlik mint a franczia gens d'ar-
magát a honvédtiszt csak hadügyminiszteri
—
mes
megérdemli.
A
4-ik
mind
áll,
a 4
évet kivéve.
így terveztem
is. A 4 év megsemmisiti az egészet, ellenben az év nem zárja ki a 4-et. Majd 4 önkénytest szereztem Görgey nem birta 2 napra raegtartani,^ a hadseregbl. én 1 évre megnyertem. Ez a sükertöl függ, és a parancsnak is helye leendhet. Az 5-ikre nézve azt jegyzem meg, a véd nem kap
én 1
—
csak csizmát, kalapot, szrt, összes
honvéd köpenye maga 8
nem
teké a rendes)
ára
tehát a
11
— 14
12 kr.
pft;
a
(az
altisz-
sok, mert róluk azután nincs
semmi
pft.,
gondoskodás.
Ne gok
feledd,
hogy a költség felét a törvény -hatósá-
viselendik, és talán az adót megindithatván azonnal.
A
—
7-re nézve az elbbi nem áll, a legjobb sorkatona a legrosszabb védtiszt lehet. Cornides bizonyosan jobb mint Görgey és Vetter. Hogy a hadttgyministerium ersitse meg, természetes. De javaslatba hozzam én, és a többi k. biztosok általam, mert ez a f, ez a fék. Ismersz én nem ismerek protectiót. En nekem nincs atyámfia hivatalban, pedig vannak szegény atyám-
6
,
fiai.
Van 20
mellette.
breczeni hirek
A
En soha nem irtani messze vezetne a de-
éves katona-testvérem.
Nem
fejtem e kérdést, felé.
8 és 9-et illetleg, ez
nem hader,
ez
védsereg,
ez gens d'armes, milyennek nézetett a többi eddig ezt a
hadügy
felhasználja,
maga
a politikai
is.
Ha
hatóság ka-
— ratlan marad. fparancsnoka,
—
10
Hogy legyen-e valamennyi
osztálynak
—
megoldja a jövend, hagj'juk fejldni természetesen az intézetet. Alkalmasint kellend.
A A
ezt
10-et illetleg nincs észrevételem.
11-re azt
jegyzem meg, miképen oly ruházattal
melyre nincs a hadseregnek szüksége, t. i. rövid térdig ér szr, melyhez sem ujjas, sem nadrág
láttatik
el,
nem kell, paraszt czélszerü kis a mint romlik, azt hiszem
kalap, csizma a szerint
mindent számitásba
én
vettem.
Azt szuronyos
is
megjegyzem, hogy
fegyvert napvilágra
ez
sorolom
el
Ha Ez
rünk elég leend, azt általadhatom.
Nem
intézet
csal.
eddigi
megmentett, 2600 mark ezüst pft. Ezt tette 10 nap alatt.
is
1000
nyeremény.
A
hasznát. stb.,
talán
vadász-fegyve-
mit
eddig
öszvesen tehát 100,000
Szepesben 1000-et akarok, Ungban 1000— 2000-et, akar felállitani, Szabolcs
Gömör 1500 mozgó nemzetrt
400 lovagot állított ki, melyet eddig nem volt kinek felhasználni, (én most már 800 fegyveres ert birtam küldeni Urbán ellen) én az eszmét rendezem. Minden készen van, 3 hét alatt megnyertem a legjobb embereket, felköltség az álladalomé,
—
és
még
te
észrevé-
is
telekkel biztatsz.
így négy szemközt mondom, hazafiúi mély mat érzek, másnak nincs szivemben hely.
Nem
kérek
mást,
minthogy
hazafiúi
fájdal-
törekvésem
iránt legyetek igazságosak.
Jelszavam den eltt.
mindenki irányában
Isten áldása veled.
ez
:
a
haza
min-
—
—
11
IV.
Miskolcz,
april 20-ik,
1849.
Kossuth Lajos urnák, az ország kormányzójának. Folyó hó 16-án költ becses soraira válaszomat a
következkben foglalom Családi életem
s
össze.
kötelességeim hátratételével, eddig-
igyekeztem polgári kötelességemet telLegújabban a családi élet minden kinai, bomlásai szivemre omladoztak; érzem hogy ennek a polgári kötelességet feláldozni nem lehet, de az ember ember, kiuaimnak nem parancsolhatok. Óhajtom, Ön, az ország kormányzója, találjon más elé becsületesen
jesiteni.
férfiút, ki
elfogadhassa
ajánlani szíveskedett.
s
elfogadja a tárczát,
En most
mit
nekem
annyi elveszett házi bol-
dogság sírdombján sokkal inkább embernek és philosophusnak érzem magamat, sem hogy buzgalommal járhassak el a politikai pályán. De különben sem felelhetnék becses meghívására, mig némely kérdésekre választ nem kérnék és nem kap-
Ha
nék. állani,
valaki
felels
kormányba
fog tenni, s azért
sorolom el.
tudja mit
hasonló kérdéseket
tesz
az
A kormányzó felels s a miniszterek is, kétlem, hogy a kettzött felelsségben az ország valamit nyerne, de azoknak, kik ekképen kormányoznak, t. i. a kormányzónak és minisztereknek, jól kell egymást ismer1.
Ebbl
niök.
következik
Mi a kormányzó köre s hatósága? az országgylés nem mondta; de azoknak tuduiok kell, kik a kormányzóval kormányozni akarnak. Szükséges a miniszteri ellenjegyzés? Az a kormány hatósága, a mi 2.
—
12
—
hozzáadásával azou jogoknak, mik a ki-
volt a nádoré,
1848-ban fel voltak tartva? Ha ez ki van mondva, akkor értem mi a kormányzó, mi a miniszter, de különben a kormányzó felelssége megsemmisíti a minisztériumnak vagy felelsségét vagy hatóságát, és csak a név pusztán marad meg. Azt, hogy a kormányzó elnököljön a minisztériumban, rendén találom, ugy kell
rálynak
de tárczát
lenni,
nem
eszméje
vállalhat a felelsség igaz
szerint. 3.
A
miniszter
nem
annyira külön véve, mint együtt
felels, mert a legfontosb tettek
összes
az
minisztérium
—
bogy tárczát megfontoló lelkiismeretes ember nem fog vállalhatni, mig
megegyezésébl társait
nem
származnak.
Világos
ismeri.
Sokat akartam irni, de nem vagyok képes. rom pont a lényeget magában foglalja.
Nem denie elég,
A
titkolom
el
a nehézséget,
ministerium
a
kell
bátor ember kevesb,
nem
forradalom
hozott
el
új
há-
mivel önnek küz-
megalakításában.
munkás
E
Hazafi van
és belátó férfiú ritka.
embereket,
a régiek
legkitnbbjei elnémultak vagy elporlottak. Gondolkodni fogok, és meg lehet nézeteimet az alkalmazandókról elterjeszteni hazafiúi kötelességemnek
ismerendem. Fogadja kormányzó ur hazafiúi tiszteletemet.
V. Szeged,
július 25-ik 1849-ben, délután S-kor.
Kossuth Lajos kormányzó úrhoz.
Barátom! tések iránt.
Ma
En
tanácskozmány volt a népfaj-kibékicsináltam ketts javaslatot, egyik is
10
4 pontból
álló,
melyben a nemzetgylés általánosan
nyi-
latkozván, az ügyet utalja a kormányhoz; másik 16 pont-
melyben nem a román, rácz, hanem minden más ajkú népségek nyelvi viszonya megállapíttatik. Az valami szörny, a háznak rövidlátása, politikai ból álló,
A
vaksága.
radicál
midn
bajnokai
párt
magyar
nyilatkoznak
mint
minden, a szász, oláh csak nép. Jól szólt Batthyány, és én majd egy órai válaszomban, élesen voltam kénytelen fellépni, melyben kimondám hogy azon általánosságok, azon még mindig 1832-ben,
aristocratikus
—
a
magyar
felfogása
népiségek követeléseinek
zemet mosom
sker
E
nélkül,
e s
volt
elveszti a
politikától.
más
a democratiában
nemzetet
Reménylem
és
nem
,
én keszóltam
a véleményeken jó nagyot csavaritottam.
ház gyámság alá való.
Leveled vettem. Nem akarok zavart, tehát míg kötelességemet.
olyan
lesz,
De
suceussiotól
mint a mennyzengés,
visszajösz,
nem
félek,
tisztítja
teszem mivel az
a levegt.
Nem
idézem el, de el sem háríthatom. Mindég szintén szóltam hozzád, mert személyedhez volt az ország sorsa kötve. Még apróságokra is kiterjedtek
észrevételeim, de ki nagy helyet
arra nézve nincs
neked vagy sem. tettem.
Ha nem
apróság.
Nem
néztem,
nem
foglal
el,
tetszik-e
Benned a hazát néztem,
a hazát fél-
nem ültem
volna be a
azt
nézném,
kormányba. Én mindég ugy ösmertelek, mint most. Sem többre sem kevesebbre nem becsültelek. Mindig tudtam mi benned a napszerü és az árnyék. Meg fogod látni, st bár neked láthattad eddig, az ilyen az igazi barát,
—
ilyen barát
nem
tetszik.
— A
feltétlen
—
14
hódolók
elégedetlenség mindenféle köpenyt
Görgeyt, Perczeit kapja
Ez
don.
terjed mint
fel,
a
a kormányt,
keres,
—
hogy rágódhassék
hibái-
ti megy a mértéken.
láng,
Ezen természetek csudálják
Az
kezdenek.
kiábrándulni
és
felejtik
legelbb az
ér-
demeket.
Nagy nak
Féltében bálványain
is.
nép, a
része van benne a félénkségnek, a gyávaság-
t.
hozási nép
áll
boszt a nép.
Ilyen
Miért nem Görgey a fvezér, ezt kérdi az nek a dolgok miképen állását eladjuk százszor. töne ragadja a közönséget a katona felé,
is,
ki-
Ösz-
kitl oltalmat
—
nem Hiában emlited politikai különczségét, te; miért van itt a muszka, a veszély? jó, nem
reményi. kellesz
a
is.
kell hát
se,
és mégis katona kell,
ványozni akarták, indiscret
volt
szavazatot,
a közönséggel
azon
kell.
Ma
És
valaki
legyen a fvezér.
gonosz
tudatni
indit-
elég
a minisztertanácsi
hozzáadással,
hogy Perczeit
akartuk.
Most találkozol Görgeyvel. Köztetek természetbeli Van némi köztem is, de én birom csak ellentét van. hazámat szeretni. Végezz vele tökéletesen, ne beszéld agyon, hanem ö mondja ki a magáét. Téged minden okos ember ismerhet, t nem. O beszéljen. Es te ne hogy neked nem kell hatalom, kell biélj illusióban, s nagy és tezony neked, mivel szeretsz dolgozni, engedd hogy más De vékeny észnek hatalom kell.
—
,
meg
által ne engedd magadat majd Bemhez, majd Görgeyhez, majd Perczelhez ragadtatni. Kérdés, teheted-e? Tudsz-e lenni szigorú, állhatatos, következetes, vagy sorsod lesz mint a históriában a nagy szónokoké, kik a hazát fellelkesíKérlek az Istenre, vizsteni bírták, megmenteni nem.
is
menthesse
a
hazát.
Féltékenységeid
!
— meg magadat,
gáld
és
15 vess
számot magaddal.
Neked
hogy magadat is leszónoklod, minek neve ámitás. Végezz Görgeyvel. O legyen vezér az értekezés utján. Avilich maradha j on miniszter. Vegyétek a hatalmat ketten kezetekbe ugy tetszik dictátor a katonai, te a polgári életben. Nem kell három kormány. Csaknem hatalmat éreznék, ha magamnak kellene kormányozni, igy szent tisztemnek ismerem útból elállani. bajod,
;
—
De
visszajvén ne okoskodjál velem, velünk. Hiában fogod az együtt kormányzást bizonyítgatni, és azt^
hogy megfér két kormány együtt; elvben hamis e tétel. En írnoknak érzem magam melletted, te tartasz tó'lünk. Azt mondanám, menjünk mi az ösvényen, ha jobbnak nem látnám a hazára nézve azt mondani, menj te nélkülünk.
De
Görgeyvel, ne ellene.
így készülj
Én
el,
igy készítsd el az ügyet.
magamnak kört, ha máshol nem, a sajtóban, s nem töltöm idmet heverve, mint a képviselház bírálgató de semmit nem tev tagjai. Ez bn. lelek
Szemere Bertalan,
s.
k.
VI. N.-Várad, aug.
5-én, 1849.
Barátom
E
levelet
talos formában.
irom hivatalos hitelességgel, de nem hivaKülügyminiszter ur helyesli s osztja a
benne mondottakat. Közöltetni kérem minisztertársaimmal.
— E ha
eleje
IG
—
seregnek ftiszteiben a csüggedetlség nagy, mely, nem vétetik, a legénységre is elterjed. A f-
egy oly gonosz, a kormányt megvet, ügyünk megbukását hirdet hang uralkodik, mely a A jó hir hirdetése nevetve hazaliií lelkét mélyéig sérti. hadi
szálláson
mint
fogadtatik,
senki
ámítás,
és kegyelet
nincs
Óhajtanám nyezete.
Nem
azt iigy
és
mondani, ennek oka Görgey köra
van,
kútf,
a többi körülötte
egy neki tapsoló, t bámuló kar, mely de vagy vezetni, vagy meggátolni nem
Benne az ingerlékenység, a
t
követni tudja,
bir képességgel.
sértés, talán reményvesztett-
ség elbizakodását tapasztalom, nyelvével
mint használhat kardjával. Egyes adatok elsorolásába
szer
semmi
iránt.
most
többet
nem ereszkedem,
az és kisszer, de kiegészíti a képrajzot.
árt,
nagy-
Elfogom
mondani szóval. Csak azt jelentem ki, miképcn igen-igen mély sajnálattal fejezem ki, hogy Görgeyt nem olyannak tapasztalom, mint véltem, hogy, mint
egy más tábornok,
londságai
mellett
ugy
miatt,
nem
kis
hazaszeretete
talentuma mellett
is
is
bo-
használhatlan,
a fvezérségre alkal-
csak urunk lenne, részint részint mert mert politikája vagy értlietlen, vagy tökéletesen éretlen, és az ügy iránt, ha meghalni kész is, de az iránt sem kegyelettel, sem magasztaltsággal nincs, mit benne fel mazhatlan,
nem
találhatni
Eunek
Ion, aristokrata
nem ilyen
volt,
s
nekem több
tulajdouitom lön
volt mint kin.
én,
hogy
csüggedt
zni. Mindeii Köre neki különben nem nagy
a democratákból szeret
eltágult
, midn
egyszersmind, ha ugyan mindig az
mellle.
fontosságú, gyenge ifjonczokból
áll.
csvífot
—
—
17
hogy fvezérn'íl gonmig a hadsereg is nem egyeFigyelmeztetem, hogy Bemmel jöjjön tisztjíba, de sült. Erdélybe minden mehet, csak Görgey nem. Figy«'lmezFif^yelineztetcm u kormányt,
De elbb
doskodjék.
ne,
tetem, hogy a hadsereget dismembrálni
kell alkalmasint,
az az a hadtesteket felcserélni, vezéreiket politikát rég kellett volna követni.
változtatni
;
e
Fig}'clmeztetem. hogy
napokat kell tölteni és társalkodni a ftisztek csoportozataival, kik lehangoltattak a gúny, Figyelmeztetem, hogy a hadélez keser hangja által.
neked
e hadseregljen
lapukat, eladásokat kell küldözni és a köröztetést meghagyni, parancsnokoknak a zászlóalji mert itt a tisztikar semmit nem tud, sennnit nem olvas. ki tegnap óta E levelemet viszi Bayer ezredes elvált a hadseregtl, melyben az aristokratikus irány túl-
seregbe
buzdító
—
nyomó
s
lett,
inkább
^Nlonk,
magára
jellemét látszik
mint Wallenstein tábornok
ölteni.
Biztam G.-ben
hitem csaknem ingadozik. Tettei által a hazát, mulasztásai, engedetlensége, által.
Ila
határozott
rósz
rontja
s
több
meg
szelleme, nyelve
szándékot tennék
Nairv Sándor hadteste eltolása el
nem
szilárdul,
fel
n'da,
hitetné
eíféle azt
velem, hogy lehet elveszteni a sereget a nélkül, hogy
a fvezér megveretnék. Én Bayerrel hosszan
most G. Ármin
!
tölti
szóltam, sokat, kinek helyét
be. Bayert használnunk
kell.
Hatá-
rozott republikánus, következetes, higgadt viselet ember.
Ki fog sülni, hogy talán csak azt tette , mi G.-nek tette^ mi a kormány közti dicsségére szolgál, azt nem súrlódásokat idézte el.
Mi lenne a Bayer helye? vezér, lenne táborkari fnök. zérnek
nem
való,
hanem
Ha nem D. lesz a fMindenesetre hadtestv^e-
tervezésekre.
Oda
való,
a hadi munkálatok közvetlenül vezéreltetnek. * Szemére III.
honnan
— A
—
18
most indul meg, épen itt kitl a levél el fog küldetni. Azt mondja, Paskevits terjedt hatalommal van felruházva. visszaA levelet s egyebet, ezt szóval, közöljük
muszka
értekezés
van egy küldött
térvén vatalos
—
tiszt,
—
mert
irata
ma
alkalmasint indulunk,
10
szerint
— 11-én
akar
miután G.
Arad
alatt
hi-
egye-
sülni.
Pénzt, pénzt. reg,
Es
ruhát, kivált csizmát kivan a se-
Es nincs, ki biztassa, Hanyagságnak neveztem, mást nem
sok a lóháton mezitláb
vigasztalja a sereget.
akarok
ül.
feltenni.
Én
innen küldtem szerteszét
közlönyt, Freiheits-
Küldtem az ide zárt plakátokból sokat. A zsidókat felhívtam s a törvényt kinyomattam alkalmas felszólítással. Ugy mondják az ellenség nem nyomul ersen utánunk, de itt mindenben sok titok van. En pedig attól tartottam, hogy talán el fogunk metszetni. Az álladalmi vagyon elszállítása iránt intézkedtem.
botés
plakátokat
a felföldre
és
oldalvidékekre.
VII.
Szalonta,
aug. 7-én, 1849.
Kormányzó urnák. Tegnap kapta Görgey a hadügyminiszter levelét, melyben eralittetik a szöregi szerencsétlen csata, az hogy a kormány Lúgosra szalad (entflohen), az hogy hir szerint az ellenség Pécskán van. Természetes, hogy effélék az itteni hangulatra csüggesztleg hatnak.
—
—
19
S midn a segesvári megveretés is hozzájárul, akkor a pohár csaknem csordultig megtehk. Ha a Marost nem tartjuk, hova megy a kormány? Ha Bem Valachiába talán nem megy, de kiszorul, mi marad Erdélyben ? Ha Pécskán ellen van, s a muszka itt nyomna ersen, nem lehetetlen-e az egyesülés, kivált ha nagyobb haladásokat e sereggel nem tétethetni, kivált ha minden lOO-ból 10 20 mezitlábos, kivált ha fogy a
—
sem vigasztaltatnak, sem buzdittatnak ? Ezen kivül pénz nincs, sem remény hozzá, nem lesz majd puskapor sem. Azt hittük, van egy idpont, midn e kérdés áll el, vagy végharczot vivni hogy a magyarságnak magvai is veszszenek el, és igy jövendje is semmisittessék meg, vagy nem vinni a végsig, hogy lehetsége legyen a feltámadásnak. Nem jött el ez idpont? Fordulhat a sors koczkája? Beleszólhat Európa mint némely német lapokból is sejthetni? Annyi tisztán áll elttünk, hogy az els levél után mit Görgey altáb. által juttatánk a muszka fvezérhez, sereg naponkint
és
a tisztek által
,
kellé egy másodikat egyenesen hozzá intéznünk, és
nem
mely csak kapcsul szolgáljon közbenjárni ha akar, hanem a békekötésre határozottan hivassék fel. Tegnap eltt valami csekély ügyben volt itt egy parlementair, s helyesen jegyezte meg, hogy még nem harczoltak igazán, és ha haladni akarnának, azóta nem ülnének Debreczenben. Igen, minket már itt megelzhetolyat,
k
k
tek volna.
Ez újabb vele
Beniczky,
levéllel
az ausztriai házon tik.
Ha
elment Pöltenberg tábornok és
kik szóbeli azon utasitást kapták, hogy kivüli király elfogadását
van jó akaratja
— vagy
megemlíthe-
utógondolatja a musz-
—
—
20
kának, most eláll vele, vagy hiábau reményi ettünk. Személyek nagy szkében vagyunk, más párosítás lehetetlen volt.
a
Ma
hajnalban utazunk
nincs többé
Itt
jövre
id
nem
a mit ki
el.
habozni, vagy alkudjunk, bizva
vagy haljunk meg a
vivhatánk,
harczban.
Nyáry képviselt
találtuk,
itt
munkálni, hogy ha békélni
is
kit
megbiztunk oda
akar a vezér, a tisztikar
a hazának hasznos békét csak ugy lehet ha a sereg lelkesedésben tartatik, ha néhány csatában még fogjuk az ellennel hatalmunk nagyságát becsületes, kötni,
éreztetni.
Mit kellene tenni?
A a jövn.
A sálni.
múltról keveset
De
beszélni,
ezzel
nem
segítünk
tanulhatunk belle.
sereget és népet vagy fanatisálni,
Amaz nem
vagy
terrori-
nem megy, emez inkább menne;
ment,
a kény szeritett, kínozott, bosszúra gerjedt nép bátor csak. Emlékezzünk a Lambergi napokra, véletlen eset volt, változtatta népet. mi tigrissé a Emlékezzünk, mint imponáltak a népnek Haynau perzselései. A nép máskép nem kél fel, nem lesz irtózatos, még a katona sem. Mit töltöttük az idt Gyulafejér-, Temesvárnál és
—
Aradnál egyszerre? kaport. vár,
Ha
Talán most se vesztegessük a pus-
elveszünk nyilt csatában, mit használ Péter-
Komárom? Tehát ha nem
volna lszer, különben a
várakból kell kivenni, mert künn használhat, benn nem,
ha elveszünk. Nem volnánk
ily
szegények, ha a 60 milliót sietve
készletre megcsináltattuk
legyen pénz
és
minden
tésre fordittassék.
volna
;
ne
legyen
összeszerezhet
er
ékes a
,
de
készí-
—
21
—
Miért nincs fegyverünk ? mivel az aranyt és ezüstpénzt nem mertük berendelni a státus szükségére, nem
hogy a bankárokat kíméltük. Kiméltük az embereket, a templomokat, csak a nemzet jövendjét nem. emlitve,
Revolutiót
kivinni
,
revolutionális szabályok nélkül
nem
mert az ellenkezt hittük, s Ha nem guillotine helyett amnestiáról gondoskodtunk. fegyvert. honnan és akár ezüstöt, aranyt, kés, szerezzünk AnPortát, magas írnunk kellene Stambulba és a írjon gliát és Francziaországot közbenjárásra hívni fel. Ezt is elmulasztottuk. a kormány és adja át Bronn. Az oláh népet lefegyverezni vagy megnyerni, minAzért veszünk
lehet.
el,
denesetre nagy segély lenne.
A
török portával (és talán
a
szerb
kormánynyal)
a határszélre szorulás esetére tisztába jönni.
Mi 3 nap Temérdek
alatt
Aradon leszünk.
álladalmi vagyon Bél felé
kellene küldeni, hogy ha
Arad
megy;
elébe
az ellenség kezébe jutott
volna, megmentessék. Utasítást
kérünk különösen a munkávali egyezke-
désre, és tudósítást a külföldön történtekre nézve
tekintetében.
ügyünk
#
Szemére emlékirata Kossuthoz. Szeged,
július 21-ik, 1849.
Emlékirat.
Midn
önnek a
meghivó levelére azt feleltem: nem értem a
minisztériumba
válaszolni szerencsém volt,
ketts felelsséget. Békében, vagy a békéhez hasonló állapotban kevésbbé mutatkoznak rósz következményei, ilyen szorongatott napokban feltünleg, kiáltólag. Azon meggyzdésre jutottam, hogy ily viszonyban magát minisztérium nem tarthatja. Vagy az ön, vagy a ministerium tevékenységének kell megzsibbadnia.
Kikerülhetlen alternatíva.
Igazolja
a tapasztalás.
Ha ön enged nekünk
sálva van;
ha mi engedünk, melynek egyike még szükségkép el kell veszteni törekv erélyün-
hozzá ket.
—
testület,
Ez lélektani törvény. Kettben lehetetlen nem
szabad
érezni
az
tért: paraly-
egységhiány,
az egymást akadályozás következményeit.
kormány velejét ön kezébl venni, vagy kezeiben hagyni. Az önt, ez minket semmit meg. Ön a forradalom legfbb megindítója, vezetni azt Ki
kellett
a
önnek van legtöbb joga, azért
is
mert a sükerért légin-
;
— kább
És én
felels.
—
23
azért
ezt
is
örömest tudom
egy
kézben, mert bár van a dictaturának sok rósz oldala, mivel az autocratiát habár néhány napra is igazolni látszik,
de én e hatalomhoz hajlok.
névnélkül
korolta eddig
Ön
Ön
tettleg
gya-
azt
azért láttunk eredményt.
s
a kormányban legfbb része
az a kinek
van,
és épen ön nem felel a nemzetnek. Ön az, kit, úgymond, a megrovó vitákba vonni nem kell, mert ugy nem lesz ingatlan hatalom az országban
de ha a minisztérium csak a feddésben, a vádban részetekintélyét és szükségkép hatalmát, erejét kevés na-
sül,
pok
alatt elveszti.
Ön tartván
az, és
minisztérium
hanem
ki
az
a
minisztériumok közt a kapcsot fenbirván,
áttekintést
elszalasztja
megsznt
s
szükségképen a lenni kormány,
lesz hivatal (bureau).
Ön
az, ki
a formában
túl
tevén magát, miniszterek
minek következése az
nélkül kormányoz tettleg,
kez
azt
intézkedés naponkint,
s
szüli
ellen-
a miniszterben azon
öntudatot, hogy ha nélkülözhet, szükségtelen
is.
Mélyen érzem:
hogy tettleg csak a felelsség miénk, a kormány nem. Oly fonák helyzet, melynek én súlyát nem birom, de nem is kívánhatja senki, hogy Minisztertársaim hihetleg osztják nézetemet, viseljem. de
velk nem Ily
szóltam.
helyzetben
nem használunk
a hazának,
csak a május 2-iki okiratban kijelelt formákat sem
még tart-
hatjuk meg.
Ha nem
tarthatjuk meg, akkor legyen dictatura.
Mindenesetre olyan miniszteriura, melynek hatalma fokú, de felelsségre nézve f csak országgylés
másod
-nélkül állhatna meg.
:
De
ez
fentarthatlanná teszi
a fo-
— nák
A
helyzetet.
ségében
is
24
nélkül a
csaknem
—
kormány még
összetett-
ily
dictaturát gyakorolhatott volna.
És miért alkalmatlanabb a nemzetgylés, mint mivel ott tökéletes gyámságban Debreczenben? tatott, nem csak ön ereje, hanem a félelem határa
volt
—
is;
nem
de másodszor
bár hasznos
a
volt
akarja azon szerepet
hazának,
rajok
mely
vinni,
nézve
taráltal
dicsségte-
len volt.
A
felébredt házban ösztönt látok vezérelni,
látok benne ahoz
elegend
politikai
de
nem
Ezt mi nem
eszélyességet.
csak az vezérelheti, a ki kormányoz, és ez ön,
kormánvozunk.
Es még ezekhez a következ nézeteimet, st
hie-
delmeimet adom. En magasztalom forradalmunk humanitását, de azt nem erényének, hanem gyöngéjének tartom. Terrorismus, vagy helyesebben: szigor, határozott, következetes,
ment
meg
testület, kivált
egyedül,
—
ezt gyakorolhatja
ketts, mint ön és mi,
nem
egy, de
gyakorolhatja.
Vezérekkel, kik közül fele nem engedelmeskedik, maga körében intézked, nem lehet e hazát megs menteni. Az ilyen apró dictátorok felibe, valódi dictátor a
Nem
mindig elég a hatalomnak szerettetése, kell is. Áldozatok nélkül nincs forradalom, s a hazaáruláson kivül más hibák is vannak, miket büntetni kell, mikbe különben jó hazafiak szoktak esni. Önnek talentuma s tevékenysége mellett csak pusztán kiviv személyzetre van szüksége. Nem állhat meg minisztérium, mely maga is kormányozni akar. Az ilyen alkalmatlanná válik kormányozni, mert nem tle erednek kell.
hogy
attól
féljenek
az intézkedések; a gépies kivitelre pedig azért mivel, ha jó volna többre
is,
rendeltetése
más.
nem
A
jó,
mi-
—
25
— Ön
niszterium kötelessége volna kormányozni. lességet
még
a formára nézve
kormányoz,
egy
dictatura
ott
van,
és
e
köte-
—
hol
legyen az,
ez
sem engedte
át,
hitem.
Ez pedig nem a
katonai
vagy Tehát ön vagy
lehet más, mint a ki a polgári
els
világban
helyen
áll.
Görgey.
Önben sokkal több
tulajdon van meg, mint Görgey-
ben, de az bir néhány olyant, mi önben hiányzik, pedig
lényeges
:
következetesség,
szigor,
állhatatosság az egy-
szer választott ösvényen.
A
dictatori
hatalomnak országszerte képviseli
len-
nének.
A
mi parancsoltatik, mindennek teljesedni kellene.
Az els
példatételek
csinálják
meg
a
jövendnek
útját.
En ismerem
önt
s
tudom, hogy
a mikép
g}"akorolni dictatori hatalmat, nevét, czimét
De
épen nevére
van.
addig
Bn
is
szükség
nem
nem
fél
óhajtja.
van, már nevében hatalom
volna az ország megmentésén ti, hiba volna
nem gyakorolni. En az országot
csak ekképen látom megmenthetnek. Különben maga a vezérek közti egyenetlenség elveszt. De ha ezt ön nem helyeselné is, t. i. a dictaturát, ön mellett oly minisztérium, mely kormányozni akarna kötelessége
szerint,
nem
állhatván
meg,
méltóztatnék
helyem betöltésérl gondoskodni, ki lelépésem által csak elsegitni akarom azt, a mit jónak tartok, t. i. mennél szabadabb tér engedése által önnek vagy bárkinek dictatori hatalmat adatni.
—
26
—
Véleményem tehát az, nem kell minisztérium, mivel az csak gátolja a kormányzót, ha kötelességét teljesiti,
s
ha
nem
teljesiti,
felesleges;
—
nem
kell to-
vábbá azért, mivel most minden hatalomnak egy kézben kell lenni, s ez dictatura, de ám ne éljünk e névvel, ha ez gylöletes, hanem mondassék ki akképen, hogy a kormányzó rendkivüli hatalommal ruháztatik fel bizonyos idre, vagy mig a veszély tart.
Szemere Bertalan levele Klapkához. Miskolcz, január
Klapka ezredes
és
15-én, 1849.
fvezér urnák! Tokajban.
Barátságosan irom e sorokat. Elször kérdem, semmit nem hozott részemre Debreczenböl? mert a honvédelmi bizottmánytól ezen értesítést vettem.
De Én teljes
fontosb a másik. az
ország
hatalommal.
képviselje vagyok akarok vezér lenni, mert öu kötelességem tudni mindent. így
kormányának
Nem
annak mestere, de munkálkodtunk barátommal a hadminiszterrel. Mint ilyen azonban most semmit nem tudok. Azt tartja a honvéd-bizottmány: csata nélkül Miskolczot fel nem adni. Azt tartom én. Oka mert Abaiij, Torna, Gömör, Borsod, Heves elveszett. E megyék jelen kutforrásaink egy negyedét teszik. E pont a közvélemény kútfeje is. Ezt feladva még csak csizmát sem vehetünk. hol
malom
Számztük magunkat sincs.
Miskolcz
fánk sem, és a legtöbb sem.
pont ilyen tekintetben.
a
nélkül
tiszai
pusztaságra,
lisztünk
Debreczent
is
nem
lesz,
haladja
e
—
—
28
Vannak kérdések, mikben a politikai tekintély fbb, Ez öt megye elvesztése körülbelül oly sen-
ez olyan.
satiót okoz,
mint Buda-Pesté.
Ezért azon parancsot, mit ön
ma
DesewfFy alezredes
meglepetve olvastam. van mondva Miskolcz feladása. Ezt tiltja a honvéd-bizottmány, én a parancshoz ragaszkodom, elvállalom a felelsséget érette. Sajnálom, hogy ön nem adott alkalmat az értekeúrhoz
intézett,
Ebben
ki
Én nem mehetek
zésre, erre utazván.
mivel szétszalad minden,
nem jel
s
most
innen
talán meghivatik az
el,
ellenség,
sympathiából, de félelembl.
e
Legyünk szinték, egyenesek, én az vagyok, ime levél. Az ellenség ereje (mennyi nem tudjuk)
H. Németiben ezredeshez
irt,
Küldök
hált
ma.
Ön
parancsa
szerint,
innen ki kell vonulnunk.
futárt,
Ez
mit D.
lehetetlen.
ki biztosan hozza a levelet,
személyesen értekezni
nem
al-
ha már
lehet szerencsém.
Mindent a hazáért. Szemere,
s.
k.
Szemere Bertalan, Görgey Arthurnak.
Szeged,
július 25-e'n, 1840.
Görgey Arthur altábornagynak. Barátom! Levelem felkeres, a hol talál. A haza nevében keres fel. Talán tolakodólag lép eledbe tanácscsal, ez már nekem természetem. Haragudjál bár csak hallgass meg. Kossuth megy, veled értekezni. így láttuk jónak.
Az
Istenre kérlek,
mondj
könny
szólj
vele
ismerni, téged
nyíltan,
Te ismered
neki mindent.
el
nehezebb,
határozottan, öt,
mint én.
mutasd meg ki
—
Ót
vag}-,
ki akarsz lenni.
En
Mivel a haza így szoktam szólani Kossuthtal. is sorsához kapcsolta, tisztemnek ismertem
sorsát igen
hibáira figyelmeztetni.
En
neki keser, de igaz
barátja
Megmondani neki, hogy szerencsétlenség, hogy egy emberben a haza ügye annyira központosult, s ez
vagyok. az
ö
hibája
is,
Ezért ö engem az
tlem
függ,
mindent
nem nem
Te ismered
t
csak
ó'
igen szeret, de mástól.
bizonyosan.
akart tenni, mindent. becsül,
reménylem,
De En
30
—
ismered-e inacradat?
óhajtanám tled, lennél közlékenyebb. Ha vau terved, A-tól V-ig add el; ha nincs, ne szinleld. Fejezd ki, mit akarsz, mit reménylesz mondd ki harcz vagy béke. De te elzárkózol. Alig tudatsz valamit a azt
;
hadi eseményekrl.
Külön akarsz
szellemet
Mindig ma-
operálni.
nem értünk mi sem. nem csak tröd, st szítod
rad valami, a mit
:
Az
anti-polgár
táborodban.
És
igy tovább.
Kérlek, neked, ki a hadban népszer vezér lettél, más szereped van mint bár kinek. Te neked szintén, kebellel, de határozottan kell szólanod. De azt „bizzunk sorsodra, küldjünk 100 millió ftot, menjünk oda hol nincs semmi'', eíFélét nem lehet érteni.
tárt
—
En
benned meg van az önuralkodás Te játszol az ember életével, a másokéval, a magadéval. Te az igazat meg mered mondani. Te birsz emelkedni oda, hogy félre tevén mindent: a haza minden eltt. Ily czél mellett minden melléktekintet törpeség. Nem hiszem, hogy azon hibában szenvednél, miben Kossuth, ki csak maga akarja a hazát megmenteni. Sokan azonban azt hiszik. Legyünk igazságosak K. iránt. Sokat tett, legtöbbet. De a forradalmat végre hajthatja-e, kétlem. Megereje.
Te
azt hiszem,
bátor vagy.
nem tud lenni szigorú, nem állhatatos, félti a hatalmat, a végnek dicsségére szomjaz, ingerlékeny, mi ide-
ijed,
gen befolyásnak mindig nagy tért enged. De ne feledjük a varázst, mely nevét körülömli, ez már maga nagy hatalom. Hatalom mint a tenger, melyet a vész felver, de az a vész, mely felverte, nem képes lecsillapitaui. Általában a nagy szónokok a státust mindig veszélyeztették. Ott Róma, ott Athén tör.
ténete.
.
.
—
—
31
vizsgáld meg, lehet Kossuth nél? vagy ö vele vagy épen megmenteni kül az országot általa s miképen? Én ezeket látom. Kossuth kormányzó s felels, s mivel felels, minden hatalmat kezébe kapott. Érdem benne az a tevékenység, leleményesség, de természete-
Már most kérlek
,
sen a minisztérium
Ha De
tette.
kormány
a
a formákat
t
szálait
observáljuk,
kezébl kiereszmit sem tehetne
nem
akar-
kormányt pedig kett nem vezérelheti, kormányoz. a minisztérium, tehát most
és
maga.
ez
itt
kizárja a munkatérrl.
Ezt
A
hatom.
Midn
mondám, nem értem a ketts felelsséget. A békében sem gyaMi csak hátrálkorlati, a forradalomban képtelenség. tatjuk t, ha
runk,
t
lomban,
minisztériumba meghivott
a
nem
mellzni
még
semmit,
is
s
azt
ha tenni aka-
Különben nincs egység a
kell.
hata-
az intézkedésben sem.
Ez engem dásomat,
teszünk
,
hogy tegnap beadtam lemonazonban ma elutazott, kormányzók még, mig arra
birt,
visszaj ön.
Azután
akarok
Dictátor pedig leend
Ezt
dictaturát.
,
vagy
te.
javasoltam
Neki több
neki.
ragyogó
tulajdona van, mint neked, de a dictáturából kevesb.
Legyen járom vagy ne, én bele adom fejemet a Jobban vagy másképen szeretném ismerni poli-
hazáért.
tikádat, de
én jellemedben bizom. Ha kell a rendkívüli nem gyakorolni a haza megmenté-
hatalom, hiba volna séig, ezentúl
gyakorolni
bn
volna.
Lehet-e megosztani a hatalmat ugy, hogy
nem tudom
elhatározni.
te a
ka-
a polgáriakban intézkedjék,
tonaiakban, a hadseregnél,
De
a
miniszteriura
nem
kell,
vagy csak minisztérium legyen, mi a hatalom egysége felé szinte eléhaladás volna.
—
32
—
Ha ti egymást jól megértitek, talán együtt is kormányozhatnátok. De gyökeres legyen a megértés, megegyezés: ha mindenki e mellett nem maradhat a polczon, az mit
sem
az egységnek.
tesz,
En
áldozatot hozni élettel se irtózzunk
lelépek els, utánnam a többi
mind,
imádkozzunk, ha sükere lesz. Neked ajánlom például Cavaignacot,vagy kit? megvallom egyet óhajtottam volna, t. i. nagy légy, nagy lettél volna az engedelmességben, mint parancsolásban jeles vagy. Azt hiánynak ismerem benned, az engem bántott, mert az tökéletlenség. Emlékiratomat nem közölhetem veled most, miben lemondtam. Azt tudatom veled, hogy irtam már Kos-
s
suthnak is, ép ily szintén. Végezzétek el a dolgot^ vagy egyik lépjen le, és a nemzet ne ontsa vérét hijában, ne ontsa ok és remény nélkül. Tökéletesen végezzétek, vagy osztozván a hatalommal, vagy egyik átvévén.
lemondást
tartja a
haza
iránti
A
minisztérium most a
kötelességének.
Még egyre figyelmeztetlek, ha túl igen katona volne légy az. Becsüld a polgári elemet; ez nem csak az igaz republikánus (mivel erre te nem sokat adsz) nál,
de az igazi szabadság értelme. Hidd el, a nép azon kútf, melybl meritvén a haza védelme bevégeztethetik. Csak kellleg, czélszerüleg kell használni. A népharcz az, a mi a ráczé, mivel elpusztítva, üldözve, földönfutó, harczol halálig. E határig vive a nép hs lesz. Nekem nem jutott más szerep, mint az igazat mondogatni.
Nem
csudálok senkit kétkedés nélkül, az érdemet,
tehetséget annál tisztábban látom.
Tudom kiknek
kell egyetérteni.
Tehát a haza nevében kérlek végezz Kossuthtal.
!
—
—
33
Ha
Tökéletesen jöjjetek tisztába. jen
el,
lépjen le p. Perczel.
(De
te
némely men-
kell,
sokat sokféleképen
fel-
használhatsz, erre ügyelj.) Vedd, vagy add által a hatal-
mat,
vagy oszd meg. De legyen a hatalomban Ezt várja tled a nemzet, a kötelesség,
egység.
teljes
—
az
én tisztem lelépni, és ezt tanácsolni. «
Isten áldása veled, tisztelöd Szemére, m. k.
II.
Makó,
július 30-án, 1849.
Görgey Arthur altábornok urnák Vette a kormány másolatait azon leveleknek, melyek-
nek ön egyikét
f.
é.
július 22-én Sajó-Szentpéterröl ber-
ezeg Paskievics-Erivanskynak, másikát Zsolczán,
A
gf.
é.
f.
Rüdigcr altábornagy urnák
július 25-én
irta.
kormány kénytelen volt ugyan ünnepélyesen Európa szine eló'tt a muszka hatalom beavat-
óvást tenni
kozása
ellen,
mint a mely a nemzetek közti jog ellenére miután a muszka hadsereg vezér-
történik, mindazáltal,
letében humanitást tapasztal, mi az osztrákéban teljesen
önnek azon tette, miszerint az tekezésnek folyást engedvén, a közeledést nem tette hibázott, helyeseltetik
A
közeledésben
érle-
diadalmunk; mert közeledni hozzánk annyi, mint ügyünkkel megismerkedni, annyi, mint annak igazságos voltát belátni. hetetlenné.
fekszik
Meg vagyunk gyzdve, hogy bár Miklós Czár Felsége saját birodalma bels dolgait a Magyarországon évek óta uralkodó politikától eltér alapokon kívánja rendezni,
mindazonáltal
vén a politika Szemere
III.
felett,
—
igazságnak
az
soha
nem
uralkodni kell-
fogott
volna hazánk 3
— bels
avatkozni
dolgaiba
—
34
ha
,
állapotunkról
történtekrl részrehaj Uxtlanul
legutóbbi
ha
,
a
hiven értesitte-
s
tett volna.
Nem
okoskodásba bocsátkozni, a tényeket soroljuk el, melyek nem csalnak, melyek változfogunk
hatlanok.
Ön nyal
jól tudja,
birván,
hogy Magyarország
fejedelem
a
személye
saját
alkotmány-
közösségén
kivül
On
semmi összefüggésben nem tudja, hogy ezen elv teljes,
állott
eskü
alkalmazást az 1848-ki
által igért és biztosított
Ausztriával.
tökéletes
On
s
annyi
jól
királyi tör-
hogy e törvényeket V-ik Ferdinánd önkényt adta meg, és vele 1848 april havában az összes uralkodó ház Pozsonyba lejövén, sanctió soha nagyobb pompával s lelkesedéssel nem történt, sem a dynastia, sem a nemzet részérl. Ez alkalomra Pozsonyba 100,000 ember gylt össze. A nemzet s a nép öröme, hálája határtalan volt. Ez átalakulás senkinek hajszálát nem görbité meg, senkinek egy csöpp vérébe nem került. A minisztérium a király kezébe letette esküjét, kö-
vények
által
nyert igazán.
jól
tudja,
zöttök Eszterházy Pál herczeg, londoni volt követ
Azonban a nyok elkezdték
A
király széke körül titokban
irtózatos játékaikat.
nagyobb részmelynek egyházi zsinatát a
szerb nép kezdett lázongani, az a
ben görög
szertartási
magyar minisztérium uralkodást szerezni
gyöngíteni
meg.
-is.
sztt ármá-
A
s
nép,
összehívta,
a
mit a katholicismusnak
görög szertartást az unió
által
törekv osztrák minisztérium nem engedett román népet szinte bujtogatták. A magyar-
katonaság nem engedelmeskedett a magyar hadminiszternek, st épen az látta el titokban a lázongókat fegyverrel, álgyúval, töltvényekországbeli várparancsnokok és
— kel, öltözettel,
st épeu
öo
—
az osztrák tisztek lettek a lázon-
Míg más részrl a király kéziratokat küldött a katonai hatóságnak, melyekben a magyar kormány iránt az engedelmességre kötelezte mig más részgásnak vezérei.
;
rl
osztrák tábornokokat küldött
azonban a harezot nem a király
nem
a
kik ha-
elkezddött a történetben példátlan hogy két országnak egy fejedelme lévén,
Szóval,
jelenet,
maga-maga ki,
ellen,
akarata,
eamarilla utasítása szerint a lázongók érdekében
vezérelték.
ama
a lázongók kijelentett
ellen
bocsátott
harezot folytatott, rendeletet
öldöstette saját katonáival alattvalóit.
A soha
nemzetnek józan esze szédelgett e megfoghatlan, látott, soha nem hallott tüneményen, mig az árulás
nem
végre tökéletesen világosságra nem jött. Ekkor július 2-án 1848-ban hivta össze a király a
nemzetgylést, mely most is együtt van, és felhívta azt, hogy miután a szerb, oláh népfajok lázongásban vannak, a bels háborúnak lecsöndesitésére adjon ert a nemEs kizet, adjon GO millió forintot és 200,000 katonát. jelentette, hogy a mi alkotmányellenes pártoskodás Horvátországban történik, azt kárhoztatja. T.
i.
a
bán,
Jellasich,
magyarországi hivatalnok,
ki mint ilyen a magyar felsházban a negyedik helyen ül, tettleg függetlennek nyilvánítá magát a magyar törA király ellene Hravényes királytól, kormánytól.
bovszky altábornagyot küldte
kir.
biztosul,
t
pártüt-
nak hirdette (hosszan motivált) proclamátióban, mig ugyan az alatt Bécsbl, Grátzból pénzt, fegyvert, álgyút, ruhát, töltvényt, táborkari pott,
ugy hogy 184:8-ban
tiszteket, sept.
sorkatonaságot
9-én 40,000-bl
álló
ka-
had-
És megjelen ugyan akkor egy más királyi proclamatió, miszerint a bánról a pártütség czime levétetik. sereggel ütött Magyarországba.
— E
E
lerántatott.
sznt a
lepel
si
midn
— — —
a nemzet
meg-
kegyelettel viseltetni, mivel sze-
mert azzal a magyar még nem
a hadsereg,
akkor,
midn
,
a gyalázatos árulást.
látta
Nem
elször nyiltan
idpont,
volt azon
király iránt
mei eltt birt
a
—
drámánkban azon idpont,
volt történeti
— — — —
36
hanem
a
szörny megcsalattatásában
boszu-
san összegylt nép. Pesten túl három órányira megverte Jellasichot; mind a mellett is, hogy István kir. berezeg s
nádor, ki a magyar tábor vezérséget elvállalta,
szavát, kötelességét
És
megszegve
éjjel
megszökött
ásva, az elárult, a megcsalt
— — — —
mint
Bécsbe.
örökre alá volt
a királyi ház tekintélye
ezzel
hitét,
nép ép ugy kezdte gylölni,
szerette
Nincs
azeltt.
e
rész-
ben az izgatásnak semmi érdeme, a királyi ház önmaga gyilkolta
meg magát
Nem
a nép szivében. bocsátkozunk annak elésorolásába, mint ker-
maga eltt a magyar sereg Jellasichot, mint talált magyar hivatalnok magyar-horvát alattvalókkal me-
gette
a
nedéket az osztrák földön és hadseregben, mint neveztetett ki , a haza árulója és ellensége, Magyarország telOn ekkor kezdte meg jes hatalmú királyi biztosává. hadi jeles pályáját,
részletesen ismeri az
nyeket.
Miután a királyi ház igy a szerbeket, az vert
oláhokat
adott nekik,
ellenünk,
st
ekkori esemé-
— — — — — —
fellázította,
vezéreket
s
fegy-
Horvátországban revolutiót rendezett
a különbféle népfajokat
egymás
ellen dü-
ezek a legirtózatosb kegyetlenséggel üldözték egymást: mind ezeknek tetézéséül a miniszteri törvényes
hösitette s
kormányt
felfüggesztette,
az
országot
ostromállapotba
helyezte, mint ellenség hadat küldött ellenünk,
dinánd lemondván a kormányról, mint
és
Fer-
Ferencz Károly
ói
az ország törvényei
is,
ellenére
magát királynak. De a nemzet mind a
Ferencz József hirdette
mellett
csak saját nemzeti
is
^s alkotmányos létének védelmére készült, csak azt nyil-
hogy a nemzet megkérdezése
vánitá,
és
a
törvények
rendeleteinek betöltése, tehát koronázás és hittétel nélkül
Ferencz Józsefet királyául nem ismerheti el, st 1848-ban deczemberben egyezkedés végett az ország legtekiutélyesb féríiaiból küldöttséget nevezett Ferencz Józsefhez, kiket Windischgrátz barbár módra, fogolyképen
—
tartóztatott le.
Ekképen a nemzettl az útja lett,
s
még csak
az önvédelem terére kényszerítve
elzáratván,
is
fegyvereit
az egyezkedésnek
utóbb Istennek,
igazságosnak,
az
ál-
dása kisérte.
Végtelenek voltak a nép szenvedései egy hosszú éven keresztül. Egész országrészek el vannak pusztitva. A magyar, szerb, román népfajok kegyetlenül irtogatták ki egymást, pusztitották vagyonaikat,
ban
s
faluk és
városok rom-
és üresen állanak.
Nem czot,
nem
is
birta volna a
nép
e rettenetes terhet és har-
ha a szabadság harczának, ha igazságos harcznak
kunyhónak lakosa örömmel ajánlott meg a nép eddigelé már 300,000 katonát, mely csak védeni akarja hónát és joismerte volna el a leghitványabb
De
is.
gait,
igy
Ekkor zott siti
hirdetett ki
a
f.
alkotmány Kremsierben.
é.
szándékozik.
márczius 4-ki octrojiro-
Ez alkotmány megsemmi-
törvényes alkotmányiunkat, nemzeti
tünket, kitörül az önálló
Mire a nemzet a
nem
hóditani idegen földön
f.
habsburg-lothringai
é.
nemzetek
és
april 14-én
házat
és
független
lé-
országok sorából. azzal
trónvesztettnek
felelt,
hogy
nyilvánitá
— azon házat,
as
—
mely a nemzet megsemmisítésére
— — — — —
— —
szövetkezett, azon házat,
mely
a hitével szentesitett alkotmány megdöntésére hadat küldött be, azon házat, mely országunk területépségének erszakos feldarabolását megkezdette. fegyveres
Valóban óhajtandó, hogy a muszka hadsereg vezérei részletes tudomást szerezzenek magoknak viszonyainkról.
Fognák látni, hogy itt nincs forradalom, hanem van békés átalakulás; nincsenek a társasági rend felforgató!^ hanem vannak hazafiak, kik épen a törvényes alapot védelmezik.
Fognák mellett
is
látni,
hogy
a közigazgatás
fennakadása
tökéletes a rend uralma, a személy és vagyon-
mi a nép
bátorság,
itt
lelkülete
normális
állapotának
bi-
zonysága.
hogy itt sok nemzetbeli harczol, de akár itt nincs propaganda, mely akár szomszédainknak, Európának veszélyes lehetne. Fognák látni, hogy mi csak ahoz ragaszkodtunk^ mit a király maga önkényt megszentesitett, hogy fél évig
Fognák
harczolt
látni,
ellenünk
a
meg nem
koronázott
és
igy régi
hada és mi a törvényeink mig a magyar pronunciáltuk, trónvesztést mind addig nem birodalom a márczius 4-ki alkotmányban szétdaraboltatván, e tette által az uralkodó ház minden esküt, minden alkukötést, s magát a koronát meg nem semszerint törvénytelen király
misítette.
Fognák látni a nemzetgylés legújabb határozatából, hogy a magyar kormány mind a külömbféle nemzetiségekre, mind a görög szertartásra nézve nem az osztrák
cabinet
gyar birodalom
elnyomási politikáját követvén, a mabarát is eró'sb, mint szomszéd is
mint
—
39
—
békésebb leend, épen mivel erejének alapját a külümbféle elemek összeegyeztetésében keresi, mig azt Ausztria azoknak ellenséges harczában kereste. Lehetetlen, hogy ha Miklós czár ö Felsége mind errl ugy volna értesitve, az árulásnak segedelmet adott volna, kivált miután a nemzeti jogokat is oly mélyen
hogy oly
háznak fentartása által mely erejét a gondjai alá bízott népek mesterséges összevesztésében, azok kegyetlen egymást öldöksérti
;
lehetetlen
a koronák
fényét
királyi
emelhetni
—
vélhesse,
— — — — — — — — — — — — — — kereste; hogy hadseregébl már eddig annyit hozott volna áldozatul azon ház védelmére, mely — — — léseiben,
lehetetlen
is
királyi
a koronák bukását oly sükeresen elésegitette
mint azok-
,
nak ellenségei azt soha nem birták tenni lehetetlen hogy beavatkozása által meghosszabbította volna a háború iszonyait azon földön, melyben különben tökéletes bels béke volna, s melynek hantjai alatt a muszka elestek is békében alhatnak. Midn tehát önt egy részrl oda utasítjuk, hogy ;
bár
a
beavatkozást
a
legigazságtalanabb jogsértésnek
nevezzük, a muszkák ellenében ne térjen
el
a háborús-
kodásnak azon humánus módjától, mit az osztrákok irányában miattok nem gyakorolhatott; más részrl ne halaszszon
el
semmi alkalmat megismertetni velk azon
ügy igazságtalanságát, melyért verket ontani valóban nagy szerencsétlenségnek kell mondanunk. Nyilvánítsa ön a kormány nevében, hogy függetlenségünket, mi az 1848-ki törvényen túl az april 14-kí határozatban is kimondatott, minden áron védeni fogjuk. Nyilvánítsa ön, hogy bár april 14-én az ország kormányformája meg nem állapíttatott is végképen, st kimondatott, hogy ennek megállapításában az európai vi-
!
szonyok
40
—
hatalmak tanácsai szives figyelembe vétetnek, oda a nemzet soha nem fog vezéreltethetni, hogy ha a korona még valakinek fogna is adathatni, is,
a
és
azzal a habsburgi-Iotharingiai ház bármely tagja ékesittet-
nék
fel.
A
muszka diplomátia mély
és
éles
belátását
nem
hogy jelen álláspontjáról oly jövenmely eltérve attól, mi elvek van a muszka birodalom s a magyar a maga
kerülheti
dnek
el
az sem,
vetheti
szerint
meg
alapját,
belsejében rendezve, haladást biztosit,
rodalom
politikában kézfogva
a külsó' biztositja
egyszersmind
elö-
két
e
bi-
egész keleti Európa békéjét, nyugalmát.
s
Mi
és
a
kormány megbizásából e napokban mindenmegyünk, hogy ha a muszka fó'vezér
esetre ön táborába
részérl a jogtalan háború iszonyainak megszüntetésére ismét
részletes
s
méltányos
s
békealkudozás
tétetnék,
küldöttjeivel élszóval
is
sük
hazánk óhajtott biztosithassuk annak felvirágzását.
nemzeti
a
alapján
s
értekezhessünk
függetlenség
a béke által
s
eszközölhes-
alapján,
III.
N.-Várad,
aug. 4-ik 1849-beu délután 2-kor.
Görgey altábornok urnák
A Ennek
kormányzótól
aug.
1-rl
most vettem
Szegednél
nem
fogadtatott
el
a csata.
A
hadtestünk van Szreguél, az utósereg Szegeden.
mány
levelet.
tartalma.
mi f-
A
kor-
Aradra ment.
Az Tiszán.
ellenség
Lenkey
Csongrádot leégetvén, hidat vert Vásárhelyre vonult.
80(X)-rel
a
Es
Írja végül,
kórházainkkal,
—
41
miképen ön
siessen lefelé,
tartalék-lovasszázadainkkal,
különben
raktáraink-
ménesünkkel (50(Kj darab), oly szk térre szorulunk, hogy mozdulnunk lehetetlen, mig ha 70,000-nyi sereg egyesül, sokat, mindent tehet. Hozzá járul, hogy raunitió sem fog ide küldethetni. Ide zárom Hodossy jelentését, hogy az ellenség Geszt felé tart, s ha a körös- ládányi távolabb útra nem kal,
m.
hegyesi
—
szorittatik, az eg}'esülést lehetlenné teszi.
Kazinczy talán már Tanácsolni.
Ha tudom
elkésett, küldeni kellene utána.
mit kell tennie, szivesen
küldök
biztos futárt.
Hajlandó vagyok üdvösség,
hinni,
hogy a késedelemben nincs
hanem van üdvösség az egyetértésben
—
es az egye-
Tegye azt, a mit, felülemelkedve a haza szent érdekén túl minden más tekinteten a szabadságiba és nemzet megélhetésre nézve szükségesnek, jónak itél igaz lelkiismerete szerint. Isten engem és minket ug}^ segéljen. Egyetértés, egyesülés és rajtunk a pokol kapui sem sülésben.
diadalmaskodnak.
—
Szemere Bertalan Vukovics Sebönek.
I.
Bécs, január
l-jén, 1847.
Kedves barátom!
A
levéltárnokunk e szavai után: „1844-ben december IG-án törv. szék. 5071. sz. a. Gencsy L. ur által beadatott nyomozatok, Torbály Mihály és Gyulai János
Gyémántról átküldettek Szabolcs megyébe." semmit nem tudnak, többeket kérdezvén iránta, ha csak
rablókkal
késbb utasitást nem adsz. En nó'm állapota miatt
jöttem
fel,
hozván
öt
szü-
De a római állapotától függ. nem történhetik meg. Miért nem jelentem meg Pesten? Te csak a vásárra mentél ? vagy meghivattál ? Én leveledbl tudom, hogy Pesten 30-au voltatok, nekem senki sem nem inSt már három összejövetel is volt, tett, sem nem irt. leihez.
Itt
út február 1
maradásom
— 2-ka
eltt
én csak mindig hetekkel utóbb tudtam meg. Véletlen csak nem lehet ez összejövetel, ha pedig hívogatnak confereutiára és engem nem hivnak, akkor furcsa, ha mégis várnak. és
— Talán azt tak
A
liivni.
nem ügyelek
;
is
határozza
nem De én
bebizonyíthatnám, hogy
gyanusitás fészke
annyi
Pest.
nagyság van bennem
Másoknak irányombani
vagyok.
viselete
,
akar-
is
effélékre
bár
törpe
nem
elveimet
el.
En mondtam sajtó
—
43
hogy els teendink szabad országos p ártorganizálás. Követjelentési
és
ki,
1-ször,
beszédem talán csak maga volt consequens a diaeta végéhez. Ers, kemény, izgató. Ha a múlt diaetai többség igy referál, dolgaink
nem
múlt diaeta
nem
állanának
organikus egység
Epén
vezérfonalat tekintve.
tozat, a
kében
volt
,
az
ily
roszul.
hanem
A
csopor-
ellenség
érde-
jobb ha ideiglenesen kisebbségben maradunk. Eszélyesek és tactikusok nem vagyunk és bátO nyomorú esetei a múlt rak minden irányban. talán
,
Emlékezel
diaetának. A/,
ellenzék,
a
a kir. városi niult
azon alnkában megéljen! letni.
1825
— 1836,
módosításokra?
diaetai, nem érdemli, hogy Az ellenzéknek újjá kell szü-
1846 más idk, mindenikben
uj
arcz-
czal birjon az ellenzék.
Es mit csinálnak embereink, gazdagaink? Nagyszerség melyikben van? Széchenyit nem szeretem, mert zsarnok- és üldöz-természet, de nagyszerség és kitarSorainkban a kitartó, tás és bátorság alig van másban. nagylelk gazdag a szegény, a nem áldozatos. Bámulom a conservativokat, bár utolsó alakulások tikai
bak
nevezetes poli-
magamban, hogy
nálok, és sajnálom
a párt-
k
tanácsomnak veszik hasznát. Ok tevékenyebbek, együvé tartóbbak mint mi, e szerint a diaorganizálási
dalt érdemlik. Isten se segitse
Látod én boszús vagyok. Rövid e levél, e papir.
,
a ki
maga nem
tesz.
—
!
— Engem gyét
Jjorsod
—
44
Azl
elfoglal.
megtart, fentart, az És ezt csak minden
hiszem
ki
,
egy me-
tisztét teljesiti.
erm
tarthatom meg,
által
ha gazdag volnék, tetszésem szerint tehetnék, azóta Pesten laknám, dolgozva éjjel, nappal. De tudod-e barátom, hogy szüleim után én évenkint 300 váltó forinttal disponálok?
Ennyi egy
jövedelemmel, melynek ki tart
inas huszárnak
gyakran
felét
Ennyi
van.
is
oda kell adnom,
én hozzám hasonló állást?
Az
ellenzék gyáva, és marczangolja kevés embereit.
Isten veled, ölellek.
II.
Buda -Pest,
octob. ll-éii, 1848.
Kedves barátom
A nem
dolgok
tudósitanak,
itteni
állását
részint
mert
tudod,
bajosan
te
röstségböl,
annyira ro-
részint
hannak az események egymásután. A Közlöny hiteles adatok orgánumául épen nem használtatik. Az udvar elment Linz felé. Ott a nép feltartózDe mit akar vele? Mi szüksége reá? tatta.
A
katonaság a Belvedert, Mariahilfet, SchwarzenFele a el Bécs felett.
berg a római sánczokat foglalta néppel
tart.
Mi azt határoztuk, Jellachich után menjen günk, mert ezt látszott a bécsi nép kivánni. Es mi közre fogva összetörtük volna J
mark, Löhner azt mondják
engedelmeskedik gyünk, az
sértés.
tént tennap,
:
ha
ot.
J.
Hanem ,
ha mi me-
Ez emberek nem tanulnak!
még nem
tudjuk.
k
Gold-
bizonyosan
bejön,
az ausztr. ministeriumnak
sereés
Mi
tör-
—
—
4;")
Jellacliich Schwecliat körül van, circa 20,000 ember 32 álgyu. Olmütz körül szinte tábort gyjtenek. A bécsi nép nem következetes; véletlenül jönnek cravallai
08
és
elpukkannak üresen. Vidos Vasban 1100 horvát foglyot
csinált.
Nyitra vidéke csendes.
De Mármaros körül
oláhok
az
teljes
lázadásban.
Batthyány Vasban
van. Innen sept. 27-én Fejéronnan Bécsbe, onnan Vasba, a nélkül, hogy szólt volna. Pedig ö maga volt a kormány. Most a bizottmány babrál. Zavarosan mennek a dolgok, de másképen nem is mehet. Minden nap uj eseményeket hoz. Az emberek végre bizakodni fognak a sorsra. Te jelesen töltöd be körödet. A legveszélyesebbnek tartottam azt. Mindenesetre óvakodjál. A szláv faj várt ment,
íilnok és bosszúálló.
megy
Hollner tábornok brigadiros volt,
vasi
,
születés.
várparancsnokul.
le
Mint
alezredes
Egri
Borsodban
Igen humánus és társalgó ember.
és ott házasodott.
Mi bizuuk benne, mert mindent igért. Hanem mással cseréljük, mert beteges. Nézzetek ti valakit ki, és mi oda teszszük. Graesert is a civilistákkal örökké jól volt.
dicsérik, bár szász.
Ha
veled leszek
események sürük,
ott
mondani valóm leend.
,
sok oldalról ismerjük
meg
Hol az az em-
bereket.
Temes
,
stb.
állit
is
a 9-ik honvéd-zászlóaljra,
szélyben a
volt,
patrocinium
tiszteket.
ujonczokat.
nemde? Vedd sok,
a
veszély
Figyelmeztetlek
pártfogásod fiaiból
kell
alá.
és veItt
a
kinevezni a
Szepessy Gézára,
ki
az
Kozmára, ki azon zászlóaljban Es ajánld ó'ket, ha a két Baloghra.
5-ik században tizedes, és talán ó'rmester, és
Figyelmeztetlek
mely legtöbb csatában
— érdemlik. Szepcssyt.
Ma
—
46
Külünüscu ügyesnek,
Ne
feledkezzél
visszatettük Bécsbe.
képzelem
Pulszkyt letették.
Vay Miklós
Visszautazik.
újra ministerelnökül van nem harap bele. tok.
elevennek
róla.
el
felhiva.
Van
hogy
esze,
Mindenuntalan csevegni akarnék veled, de hallgaMég messze van a vég kifejlés. Istenem áldjon meg,
ölellek.
Tll.
Buda, november
Barátom
1848,
!
hanyagsága
Mitterdorfer
ll-e'n,
iránt
figyelmeztettem
Az
hadügyminisztert, a bizottmány nevében. zatot illetleg azt hiszem,
oláh
a
szó-
küldhetk egy hosszút, de ha
az ottani körülményekhez szabottat akartok,
azon esetben Írassátok meg ott, és küldjétek ide nyomtatás végett. Keveset használnak ezek, tapasztalom, de nem élni
velk még sem lehet. Máriássy már alezredes, Bergmann eltt van. Erdemli-e ? nem tudom.
s
igy
de ugy van. Simouich elment. Megfoghatatlan Utó csapatjaival voltak apró harczok, melyekben veszde nem sok embert, álgyut egyet sem. Guyon tett Mivel ostromban vezette volt a parancsnok ellene. csapatját Manswörthnél, azt gondolták vezérnek is való. ,
Bem
is
ott volt,
de
hogy Schlick generál Wiudischgrátz
késn is
érkezett oda.
Hire
is
van,
jön, Galicziából 10,000 emberrel.
elrei
Parendorfig
Magyarfalváig, Sz. Jánosig száguldoznak.
,
Pozsonyban,
!
Ha óta
akar,
sükert
nem
Lajos
Kossuth
ha
esik,
ez
jíinnie
koll
fagy
tart,
;
faj,
fog
az
ert
igen törhet
telelni
lehetne
liozzátok
Azt
felhozni.
alkalma-
küldeni az
alatt,
hogy fegyverrel annyi nép-
látod,
és a camarilla, és a katonai zsarnokság, és az orosz
küls hatalmasságok hidegsége ellenében nem
pénz, és a
bírhatunk.
Ideiglenesen
és mással.
Ne kíméljétek
egyezkedni kellene egygyel
a pénzt.
Ha mást nem
bet
ér
fegyvernél,
a
ha
kivált
Beöthy már megtette a lépéseket. JMí
a névváltoztatást
nem tenném.
^Jutatnod
magyar érzelemnek.
fegyverünk
töb-
nincs
is.
— — — — —
ezt én míg functiód tart, hogy a név nem áll ellen Végezz azon névvel, a melylyel illeti,
kell,
A—
— — — — — — — — — — — — — — — — — — — —
A
gyakran
kezdtél.
kedd
lehet
Az okosság
eszközölni, eszközöljetek meghasonlást.
a
4-ik
Esó'
Bécs talán hosszú id/íre le van ven'e, talán. Beöthy a ráczokkal fegyvernyugvást köthet.
Onnan vagy
nem
eló'tt
Buda-Pestre, de fels vidékeinken sint
Ezt csak
fjyorsan.
megfogliatatlanul.
hiszi,
igy
—
47
—
név
fontos
az
Ne
életben.
hirtelen-
el.
Isten veled, hív barátod.
IV.
Buda, november
13-án, 1848.
Barátom Emlékeztetlek
nak
értesítést
a
a
IX-ik zászlóaljra.
fparancsnoktól,
és
Végy magad-
ajánld
az
illet-
—
48
-
Említsd mej^ a bizottiuányiiak
kct.
az
huj^y
,
\'\á
clsö
zászlóaljban 10 perczent mivelt egyén van, raig az ujak-
ban tod,
És mégis, mint a Közlöny 155-ik számából megyék elterjesztésére a ftisztek egész sora
27(i'
veztetik ki, civilekbl, és a IX-ik zászlóalj,
ként csatázik, csaknem mellzve zát,
ha
érdemes,
mely napon-
Szepessy
van.
rnagy
ajánld, ajánltasd az
lá-
ne-
Gé-
Es
által.
a meghalt Balogh testvérét.
Pozsonyból semmi
Seregünk talán visszavonul onnan, hírlik hogy Nyitrába, Pozsonyba sereg készül Brucknál apró csaták vannak az elrökáttörni. De Wíndíschgratz még nem jön, ha csak ma nem kel. Alighn Jellachich serege egy részét visszaküldte. jön. fell, és éjszanem egyszerre akarnak támadni Várasd kán, három helyen. Perczel Frídauba beütött, és Burics de még az nap visszajött Csáktornyára. Azért hadát Varasdról tette, mivel különben hirlék, hogy Burics és Akarta megelzni. Nugeut egyszerre támadják meg. De az üzést nem folytathatta, mivel Csáktornyán nem hagyott ert. Erdélyben nevezetes fordulatot nem vettek a dolgok. Urbánt megverték, az igaz, de az nem uj.
dönti el a dolgot.
Talán hosszú
lesz e harcz,
évekig
tart.
V. Július
Nekem
is
irt
Czecz,
nálam
azt sürgeti,
kívánnak nagy emígratíonálís közgylést.
sokan
megmondani azonban ugy szer
de
l-jén 1851.
vele
órára
Akkor
nem
hozzám, talán
látszik nincs
beszéltem.
Meghívom
kedve.
t
tárgyat.
két-
csötörtök 10
választmányi ülésbe, tehát akkor
megtudjuk ama fontos
Itt
hogy Okát
jöjj
el.
—
49
—
VI.
Július 4-en Kerestelek, kat, a
pénz,
kem
de
nem
találván ime
mint azokat nekem Bittó átadta.
1851.
átadom az
irato-
A
nincs
tárban
ellegeztem 49 francot, melylyel tehát az neadósom. Czecznek megirtam, hogy miután megkérdezésünk, én
beleegyezésünk nélkül hivott össze ülést, a nélkül, hogy a tárgyat velünk közölte volna, ki egyébiránt a Teleki távollétében az elnöki gondokkal
meg
valék bizva, én a
Kértem egyszersmind, olvasnjí a levelemet a legközelebi gylésben melyben nem
választmányból kilépek. fel
,
vehetek
részt.
]Ma
Ha
hallom,
felejtené, kérlek, emlékeztesd.
Ebben
hogy kilencz tag választandó.
mindenesetre részt akarván venni, ide zárok egy czédulát.
Megvallom,
Teleki nevét
nem mertem oda
irni
a tör-
téntek után. Isten áldjon meg. Sz. B.
VII. Paris, november 8-án 1855.
Barátom
I
Már azt gondoltuk, leveleinket vagy meg nem kapvagy valami más ok gátol irni, mert válaszod 4 hó múlva költ s érkezett meg. Zaehnsdorf maga hozta el, kivel örültem megismerkedni. Ama más urat, kit hoztad,
Sz emere
III.
4
— nem
zára küldtél, soha
50
láttam,
— akkor keresett mi-
talán
kor nem valánk Parisban.
Mi
vissza oct. 9-én jöttünk.
Távollétünk szerencsés
ha kis leányom a veres iiimlöt nem kapja mely miatt a tengerfürdöt 6 hétig nem használment volna teljesen minden fejEllenben hatta. 5 év óta. De alig jövénk fájástól, mi nem vala 4 megrohanták, ugy látszik az itteni vissza szenvedései S ime ez már 6 év óta tart éghajlat neki nem való. volna,
volt
meg,
nm
—
igy^ ö is
szenved folyvást,
s
mivel
aggódásban,
elmorzsolódik
szenved, az én életem
tétlenségben,
tlem
részvétben,
nyugadalmas de elvesztettem mely a a hazát vele maradhatást, ha már férfimiak drágább lehet, de a nnek szükségesb. Talán nem is jöendettünk volna vissza ide, ha hiában,
kegyetlenség
volna
a
,
testvére
itt
nem
fogja a telet tölteni
Ide
jött
egy
régi barátja
nem fogod ismerni, mivel szegény is, Kozina, festesz ember lévén, Pesten nem hireskedett, mint azt B ;
.
.
a kevésbbé ügyes
Simonyi
is
geológiát,
mvész, de pénz vágyó,
sükerrel
megérkezik növendékével, chemiát
akar
tanulni,
itt
és keletre
.
.
teszi.
botanikát, utazni,
In-
ugy is mint photograph. ismersökre annál nagyobb szükségünk van, s van kivált az asszonynak, mivel Mimit egy jó innekünk ez nagy áldozat, de az java tézetbe adtuk, diába, úgyis mint tudós,
Ezen
jó
—
és egészsége azt kivánja.
Mészáros nem rég egymással.
Mint barát
irt,
s
mi összeköttetésben vagyunk
nevel van egy
amerikainál.
Türr keleten van, de még tiszti állás nélkül ezredesnek nem teszik alább sokkal nem akar menni, mint Klapka is fvezér nem lehetvén, viszszatért, s Kmetynek hagyta a dicsséget s érdemet. Ha ,
—
,
— Bem,
Kmety, Mészáros,
Klapka,
kezdettl fogva tartásnak nagy
magyar
—
51
összetartozván,
stb.
vállaltak volna,
szolgálatot
ti»rük
következményei
fogtak
hader,
generálisokat uralna a török
s
a
a ki-
Most
lenni.
jövend
ez oldalról hozhatta volna Magyarországra a szabadulást.
De is
nincs a
magyarban
Írogatnak,
st csak
kitartás hosszú idre.
k
8
Soha Kossuth és Perczel. mint a prókátor-katonát sem, Almássy
itt
járt,
Teleki most van
miért.
Klapka
nem
is
próféta
szerettem
Katonáink lett, mint katonairút,
s mi ezekben bvelkedünk. láttam, Brüsselbe ment, tudod itt,
de
nem
láttam,
egyszerre
sem nem jön hozzánk. Ivánka kapott engedelmet haza menni, de nem mer élni vele. Fülep is itt van, a te jó barátod, én nem láttam; mondelmaradt,
sem nem
ir,
ják megfogyott. Hajnikné ismét haza készül, öt férje megunja ha itt van, s kivánja ha nincs itt. Podhorszky a keleti nyelvekben búvárkodik, már tud talán hatot. Horn, a magyar ex-rabbin a Journal des Débats-ban dolgozó
társ, stb,
Egyébiránt fiairól
nem
stb.
másoktól
te
többet
tudhatsz
mint én tlem, ki közülök keveset látok,
látok,
van okom épen nem
Politikáról
nem
hazáms
a kit
sajnálni.
irok, mivel
arról
épen gondolko-
dom, s a mint egy részrl mosolyognom kell ama triumvir idétlen felfelszólalásán, minek más haszna nincs azon kivül, hogy magukat emlegetik, ugy másrészrl sajnálva láttam a Jersey menekültek kikergetését, okosabbak, az angol nép és kormány nemeslelkübb néha igen eszéPerczel nem irta alá, lehetett volna.
k
Kossuth azt hiszem expedienst fog találni, szerinte a lévén az exigentiák tudománya. Victor Hugó hogy nem irja alá a triumvir proclamátiót? Nincs velük ?
lyes,
politika
4'
—
52
Vili. Paris, január 5-én, 1856.
Kedves barátom!
Fogadd szivos iiji'vi üdvözletemet, lia mi nem kívánunk azt egymásnak, ki kivánjon? Hiszen oda jumagyarnak sem barátja többé. tánk, hogy a magyar de nélia még rég törekvém ezen túl tenni magam érzem súlyát, mivel ez természetellenes helyzet, Hallom, itt van Kmoty, én nem láttam, bár keletrl könem csodálkozom elmaradásán, ki eh'íbb találszöntött
Én
,
is
.
.
.
;
kozik Kissel, Gorovéval, Almássyval, mint velem, az nem jön hozzám. Degré is itt van, valaha a politiához mint
neveztem
titkárt
ki,
alkalmasint szinte
— még
nem
nem fogom
láttam; a fíilebbi okból
Kár hogy
látni.
vagy, sok ismerseidrl adhatna neked syt mint irod
látjuk,
de
t
nem
.
itt
.
nem
Almás-
.
mint puszta ismers, formális
visiteket tesz és kap, többet rúla azért te
hirt.
akarod ismerni.
nem
irok, mivel
Pedig ha ismernéd
És ha
!
épen te ismernéd Miért volt duellum Teleki és Klapka közt, tle lea tényt is titkolta, tudod te az okát? hetetlen megtudni, Hajnik még minValóban ilyesmit szégyenlhetünk. !
.
dig
itt
.
.
van, de azon hírlapi közlemények után,
rint az osztrák követséijek
is reménye hogy szolgálatot is mindenrl meggyzhetni.
utasitnak, elvégre kitelik,
Nem
biija
mik
sze-
folvamodások elfogadására
a
lehet vállal,
arczképedet
a
Tle meggyzdésbl, t
haza mehetni.
Langdale-né
leánya?
Enyimet Almássy által kérette, mondván hogy valamennyi magyarét birja. De Almássy ezt oly mokányos
—
)3
—
hogy egyszeren azt fch-lém reá hogy nem szolgálhatok vele. A képadásuak két oka lehet, vagy belsbb ismeretség, vagy némi ambitió. Amaz nem az eset, én öt, ö engem nem ismer, süt okom van hinni,
képpel hozta
elö,
:
rósz oldalbúi ismer, elleneimtl lévén
külün-
körülvéve,
vagy
ill ben igyekezett volna vagy megismerkedni, maga kérjen meg. Mi az ambitiót hogy lett volna, alilleti, képzelheted, nem sokat tartok rá, egy leányka — bumában heverni, a leány bármi derék legyen.
—
Bohóság nemde? De mirl irjak? Fontosb az, hogy három Golescoval megismerke-
Egy
dem. de
Broussában,
elbeszélte értekezését Kossuthtal
tudtára
adták,
hogy
excellentiázza.
A
nemzetek
egyenlségét Kossuth nem Ízlelte, de forgott mint a szélkakas, sérteni sem akart. Azóta azonban tle a románok elfordultak. Késbb Genfben 1854-ben Klapkával és Telekivel értekezett; a keleti háborúkor kedveznek hivén a pillanatot.
Jellemz ben is
(
eset volt.
Klapka nem
osztozott az
elv-
de
még
a históriai basist védi mint Kossuth);
elfogadta.
Teleki
az
elvet
elismerte,
—
—
de
aláírni kellett volna, kibúvót
programmot irui s Amaz képe a gyönge
ez
a
diplomatának,
fognak a többi magyaroknak, azt sem tetVéleményem ismered: 18öl-ben írtam czikket róla.
ígérték ték.
embernek,
midn
keresett.
Írni
Elolvastam
neki,
és
sírt
örömében,
mondván,
azt
kezdte már hinni, hogy nincs magyar kivel egyetérthesAligha egy értekezést nem írok egyik sen a román faj.
revueben
e tárgyról.
!
—
Belátom, hibáztam,
majd kit
uj
ZMJ.
—
54 lioíjy
Mert kevés
megtéritettnek véltem.
eddig
van
nem
hitben,
c
tettem.
Lesz
Almássy
sincs,
— — — — — — —
IX. Paris, angustus 2-án, 1856.
Barátom Kissé elkéstem a
sok
nyok
baj
....
elutazása,
Az amnestiu
felelni,
mint
te
nem
siettél irni
a hurezolkodás
,
de
az asszo-
mind az meggátolt
felelni
clöbb
—
—
az csak komédia, Bónison kivül kevés fon-
egyénre terjedt ki, másrészrl igaz, a szabadsjíg mindenkinek kedves. A vagyonok visszaadása még nagyobb komédia, ahg van a 600 közt 10 birtokos. neje ügyes asszony, Beöthy Eugen is ott van, inkább fértiu volt volna a forradalomban is mint a szegény Odöu, ki mindig számítgatott. Kérded, helyeslem-e hogy magyart, ha fel nem tos
—
nem szólítod meg. En kezdet óta ez elvhez tartam magamat. En nem delícatesseböl, mint te motiválod, hanem büszkeségbl, azaz önérzetbl az ö kötelességök
keres,
;
szenved rokont fölkeresni. Most Isten veled, szívesen várom visszatértedet, kivált ha veled nyíltabban lehetne szólani, njabb idben a számüzöttet, mint
te
is
te régi
a
diplomaták
szegdtél, mi hidd
iskolájába
jellemedhez teljességgel
nem
mázt ott a tenger hullámaiban. jon el bár mindent, tartsuk meg
A
illik.
el,
a
Hagyd azon
viszontagság ragad-
régi,
eredeti jellemün-
!
mint egymást a múltban szeretni vagy trni meg-
ket, a
tanultuk, en
részemrl megvallom, utolsó
régit
benned
nem
féltelek a
igen
sajujílva
Horváth
nem
Hallom, valaha szép
tálalt ki
Alraássvnak.
E
tahíltam.
tíirsaságátt'd,
jcsuita.
ittlétedkor a
ö
pap
igazs;igokat
—
igen
részben
nem
de
szintén
— — — — — — — —
X. Paris, october
löü.
19-cn,
Barátom
K;ír lio^xy
seid vannak,
itt
ncni lak(d, niiut;ín
itt
titbb
jó
ismer-
Londonban pedig örökké egyedül vagy
,
s
azt hiszem ez oka annak, hogy mindent sötéten látsz. Ha a lélek beteg, annak is orvosság kell, és ez orvos-
ság a társaságban van.
Nem minden embernek
eg}'ké-
pen szüksége ez, de neked bizonyosan az. Eb volna a legfbb ok, a miért neked ott kellene laknod, hol ismerseid és barátaid vannak. Makk nekem néha irogat. IMer tz ez ember, vállalatra
kérdés.
ezért
Azt
igen
irja,
alkalmas,
már van
kivitelre
ezer
az-e ?
embere.
ez
mit a német lap mellékletében ^lakk ezredesnek s
adja önéletrajzát. Kissé zavaros
h,
s
néhány sorban Kossuthot
és
m.
más
Érdekes
a
felel,
de erélyes, eléggé
Klapkát méltán meg-
vádolja.
Katona visszajött Németországból, két erdélyi nrokona jvén vele ide, kik az egész telet itt fogják tölteni.
— Ez neki némi
—
50
szerencse,
s
kellemes
telet
igér
ma-
cának.
Andrássy is megjön. Dembinszki mint tudod, velünk egy házban s
hetenként egy pár estét vele töltünk
Csengerynek két gyermeke szép gyermekek,
igaz
s
hirtelen
volt,
lakik,
el.
nó'm mondja, ritka
mindkett meghalt.
Zárka is a jobb életre költözött. Balogh Pál, pesti orvos, itt van, én nem láttam, otthon sem ismertem. Dudás visszatér keletre, a mit gyjt el is költi
útjára.
Iství'ui
hcrczog
is
100
frankot adott
neki,
—
mindennek való inkább mint papnak, E napokban kaptam Mocsáry Lajostól egy munkát „A magyar társas-élet", melyben elemzi: a magyar mágCzélja a könyvnek hibáikat kinást és a táblabirókat. mutatván, javulásra birni
A munka
ket
és összetartásra felhivni.
alaposan, kedélyesen, mérséklettel van irva,
annyiban egészen társaséletró'l
uj
s
téren mozog, a mennyiben Íróink a
Nekem az eszme tetszik; értekeztek. nemzet semmit nem tehetvén s o c i a 1 i s
nem
politikailag a
,
tekintetben ismerje, tökélesitse, javitsa, civilisálja magát, s ha ezt teszi, biztosabban meg f ogj a n emz ets égét rizni, s az egykori politikai élet annál ersb alakokon fog nyugodni, — En neki ajánlottam, mi jó lenne, ha olyan „Speetator"féle heti lap indittatnék tét,
szokásait, erkölcseit,
meg, mely a nemzet bels
éle-
a különbféle vallás-felekezete-
venné birálat alá, oly czélból hogy a nemzet összege bels önismeretre vezéreltetvén, tiszta bban látná mind erejét, mind teendjét, s hogy egymásnak gyöngéit megbocsáttatván, a kiengeszteldés munkája elkészittetnék. Szóval, sociaket, fajokat, osztályokat
— liter
57
— miután politikailag
kelleue nevelni a niíigyar uépet,
most nem lehet. Ha igy elükészittctnék a nemzet, annál bizonyosabban fel tudná használni az els kedvez ese-
ményt politikailag is constituálni magát. E socialis básis nekünk mindig hiányzott; politikai tr»rekvésünk ezért némileg mintegy légben függ volt. Itt van mi szükaz id a nemzetet önmagával megismertetni, séges volna akkor is, ha a körülmények többet is meg-
—
engednének.
Nm
még mindig
Igaz
elég jól van.
az
sz
elég
Ha ama csapás nem búsitana, és annyi gond, anyagi is, nem terhelne, meg volDe biz igy mi nának elégedve egyéb tekintetben. enyhe.
Üdvezel
Mimi
is.
szülök
is,
mint
.
is
csak nyögünk, én
s
.
.
átkozom a
gazt, ki
mind ennek okozója. Isten veled.
XI. Paris, január 21-en 1861.
Az amnestia?
az
ugyan furcsa volt. A leirat szövege nem is közöltetett. Azonban a telegramm szerint az kiterjedni látszék mind melyek az october 20-ka eltti korazon tettekre mánvalak ellen dolgoztak. A „Wiener Zeitung" azonban világosan kimondá, hogy az csak 1859 és 18l50-ban Azt épen nem értem. october 10-ki idközre terjed. Hiszen october 20-a után minden elfogottak kieresz,
tettek
,
menekültet
nem ismerek Mit akart amaz amnestiával
Ausztria? akarta,
Mystiíieálni
czélját
Isten eszét vette
elérte. el.
a
világot?
Valóban az
Ha
hitelét
ottani
rontani
kormánynak
-
—
58
A levelem
lent nu'fí inaiu'licsteri azt irta,
iir
gadtatott
;
;
^Pcsti
ma
esak
nagy sensatiót esin;ilt s köznii-ltányhlssal fomás ma irta, hogy sok embert gondolkodóba
kik mindent rózsaszínben láttak.
ejtett,
Hirnökben" jeEf^y kaptam.
nodni kezdnek, ideje
is
„1848-ban
lezje mondja,
Ugy
volna, mivel, mint a
Times de
volt,
revolutió
látszik józa-
leve-
anarehia
nem, most revolutió nincs, de van anarchia". Végre Deák is
adja életjelet.
A
Kuza tette sokat tett a kiábr;indulásra. Reménylem, tennap elküldött, de rég raegirt igen nagy czikkem az Ausztria s Magyarországi kapocsról még nagyobb hatást csinál, de milyent? nem tudom.
mondd nekem, mit tudsz te Farkas- VukotiKörös 'fispánjává van kinevezve. En ugy
Kérlek, novicsról?
tudom nagy ket
barátja, ird
a
itteni
Cavour
Levele-
lapok a béke igéjét hirdetik.
van határozva a törvényt
el
teletben tartatni,
11]
volt.
iró
,
meg.
Az
s
Horvát-illyr, és
Gájféle.
mint magyar szövetség „Wanderer"-be észszer föltételek alatt- Ha mit tudnál róla,
irogat
még
s
Garibaldi ellenében
kormányt
is,
ujonczozni akarna. Elég munkát ád neki Nápoly
még ha Gaeta
annectált tartományok,
holnap
nyilik
meg
tséggel fog birni. Itt sok magyar hoo;v a franczia
a senatus.
ifjú
tisz-
ha o izgatni
elesnék
is.
s
az Itt
Troplong beszéde jelen-
megfordult, azon hiedelemben,
kormány honvédeket
alakit, s a boulevar-
dokon már százanként látni ket. Elkeseredve az ámítók ellen mentek haza. Egy azonban a Teleki rengetegéhez (Londonba) elment, mint messiáshoz,
s
visszajött tökéletesen kiábrán-
dulva, miután a rengeteg neki két
óráig
csak magáról
- 9 s
érdemeirl
nem
hitt
—
senkinek,
Nógrád megye ki ?
Mij;
beszélt.
stb.
ott
meg nem
ott
tökéletesen kigyógyult.
rohnmu
radikális
Ziehy Ferencz elnöklete
alatt.
g\'ülést tartott,
Pedig legels
ségök volt volna, azon embert, ki az negocirozta tani.
cs.
s
fordult,
orosz interventiót
—
biztos volt az orosz seregnél,
Embereinknek erélyök
ott
tudod
kiiteles-
kiutasi-
van, hol az nincs helyén.
XII. Paris, január 28-án, 1861.
Valóban szomorúan érdemagyar lapokat. Erdemeiné, hogy legkes talán az a Besterczebányai, alább a lapokat megkapd, Végre elég nyers ember külr»nben, szerezhetné neked. Deák, megszólalt, egy speciális kércsaknem kés olva.sni
a
—
—
—
désben, de irányt adni,
s
mindjárt kezdetben, kellett volna.
—
Nyáry ismét l>>48-ki modorába látszik visszaesettnek, ámbár Kubinyi indítványára az amnestia iránt, manches^néha a népeken a sor teri levelem végével felelt amnestiázni."' S a megyék sokszor ott hsek, hol nem kell az, és gyávák hol az szégyen, p. o. Nógrád az :
orosz tábori biztost, iQabb Zichyt elfogadta fispánul, másrészrl a hazájából megszökött Pulszkyt bizottmányi tagul választá.
Ki mellett,
emel.
másik
értse ezt? ki
Avagy, a
botoztat
zsidót,
sárosi fszolgabíró, Irányi
az
összes
Nem
emlékezel
ügyminisztériumban tanácsnok volt a
Nem
tisztikar
De
Most ismét az amnestiát emlegetik. mi volt?
Bogovics?
Az egyik
névre
a
,
szót
hát
a
ki a bel-
horvátok részérl?
Kussevics
volt.
Kazinczy
—
—
(50
Kovács L.
s többek uevével épen nera találkozni. Radvánszky, ki 1848-ban elbujt; Andrássy Manó, ki fispáni székébl megszökött, Kemény S., ki a forradalom ellen könyvet irt Nekem ezer eszme jár fejemben de ismét mit
G.,
De hsek
....
csináljunk? "ölellek.
XIII.
Május
Képzelem mint
nekem
22-én, 1861.
hatott rád Teleki váratlan halála.
Ámbár
hogy fenyegetzik fbelövéssel, de azt hivém rendkivüli népszersége megvigasztalta aggodalmaiban. Kem kellett volna Drezdába mennie, te irád
egyszer,
ha forradalmon dolgozott, volna a harmadik látjuk,
hogy
föltételt
életét
nem
midn
elfogták
elfogadnia,
féltette
,
—
nem
kellett
Murray levelébl
végre ha elfogadta,
meg, vagy ha meg nem akarta tartani, ment volna végig a kitzött czél felé. De megölni matartotta volna
nem
gát
volt szabad.
Olvasod a magyar lapokat? Most érdekesek, olLátom azokból mi tüztele atmoa beszédeket. sphaera van ott. Mindenki egy hangon beszél, habár vasni
a
conclusió
különbözik.
Nem méltó, hogy egyet
akarván, a forma felett semmi jogot nem ád fel, a betyáros dacz.
Mi
Ily
A
czivakodjanak. határozat
pártnak Tisza
éretlen
méltó
fölirat
gyermeki
képviselje.
mi sok szó, s kevés eszme, benne, csak látszik annak lenni.
silány, iucorrect nyelv,
még
szenvedély sincs
Bartal
nyomós, szabatos
talentum.
Szalay jellemzetes
—
—
Gl
egyéniség. Eötvös egy oldalt mesterileg analysált. Nyáry lön, folytatja kötekedéseit, azt hittem volna, okosabb
—
de ö ismét az lS48-ki és nem az 1849-ki. Í5okan Itt a sympathia nem növekszik irántunk. alválik nem Ausztriából ha okai leszünk azt hiszik, mi „Déa levelet két okból ez kotmányos állam. írtam batsban", de Irányi
nem tudom irt
adja-e?
.
.
.
Telekirl, szólván: „un de ses erról semmit sem tudtam, alig hi-
levelet
Én
meilleurs amis."
szem, hogy csak leveleztek volna. Bizony, bizony, nem tudom mi lesz hazánkból Ha dolgozik, de a nép ki van keseredve, ha sok oktalanul ha a kormány is hibát halmoz hibára, s nem csoda !
benne nem biznak. Tartok tle, hogy minden szép reményeink elszállnak, s a két fél hibáit a két fél romHélas!
lása fogja követni.
— — — —
XIV. Paris, június 22-én, 1861.
Kedves barátom! Vettem elvégre leveledet, s örültem tudni, hogy Csodálom hogy Cobdennek ideje nincs semmi bajod. van Mednyánszkyhoz elmenni, ö rósz látogató, és persze van.
sok dolga
is
Kmety
mond
mit
Avagy
a dologhoz
veletek ?
akart
Jól van
találkozni?
Klapka
és
Kos-
suthtal ?
Én is nagy figyelemmel olvasám a diaetai Nekem legjobban tetszett Deák beszédén kivül vösé,
Szalayé,
Bartalé,
Zichyé,
de kivált
vitákat.
az Eöt az And-
A
rássyé.
Kazinczyé
—
(52
Somsichban solia. A mi jó beszéd volt, mind eltti emberektl van, ujabb embert nagyobb (5rthetlen
dagály.
mdltóság van, eszme 1848-ki
s
—
nemt nem gyöngén
vettem
észre,
a modor, ez a Oly zabolátlan nyelvvel Schmerling, ha ügyes, lefordította a
betyárság culminati ój csak
ártani
beszédeket,
lehet. s
a határozat eszméje bizony
De borzasztó
védve.
volt
s
a.
elolvastatta a
Ez
fejedelemmel.
elég
b-
—
hogy felbszitse, s aztán megrontsa az magát, és minket is veszélybe döntsön. Az egész discussió folytában a státusférfiságnak semmi nyomát nem láttam. A mérsékleti csak legista volt, a más párt boszut lehelt Ez a különbség. S hol állunk most? A dynastia ellenünk, s ellenünk minden faj, pedig ezzel vagy azzal szövetkezni kellett volna. íme a tótok is külön kerületet akarnak. A fajok haboznak közöttünk s a dynastia közt, de egy ügyes fogással uyilt ellenségünkké teheti a dynastia. Valóban mi legkevesbet tanulánk a múltból. Csodálom, hogy Széchenyit kegyeli e kor, hiszen minden tanához htlen, Kossuth szelleme jobban uralkodik, mint valaha. A közvélemény az szellemének incarnatiója, mint tn, ugy tesz rohan, nem ven,
—
:
provocál
számit, bizik, s
bár
fél,
a
bizonytalan
jövendben
ha a veszedelem eláll, gyávának fogja
találni
a világ.
Mióta a lapokat olvasom, vitákat, mióta látom,
hogy
mióta ismerem a diaetai
elbujt a
szerepet csak az oktalanság játszik,
egy
latan,
egy
R
K
,
egy
gondolkodó ember, egy Besze, a char-
B
,
Ferencz József rendet visel, egy Nyáry, ki 1849-ben a forradalom ellene volt, mióta látom, érzem mintegy azon gyúlékony atmosphaerát, mely or.
.
.,
ki
szágszerte uralkodik elfojtólag;
azóta estem én kétségbe,
— —
tudod,
ez
ritka eset
— nálam, — 63
sem mit
annyi szenvedésbl
ncra
mely
mert nemzet, elveszésre
tanult,
vau
kijelölve.
Embereink föllépésének nem a n ny r a a h a z aszeretet, mi positiv erény, mint az osztrák gylölet, mi szinte erény, de negativ. Avagy gondolkodnak az orvosságról? Nekik elég opponálni. Hazai
fiak,
mint j\Iadarász
Kedvem volna
volt,
csak a tribünön, túl azon nem.
kérdezni soktól: hol bujdosott
48;9-ben ? íme Bernátli egyik
nem s
letettem,
nem
küldtem
kormánybiztost
keresek,
a
hös, kit l.S49-ben csak-
fü
teljesítvén
fispáni
hazafiúi,
A
megyéjébe.
morális nagyság,
mit
h
midn
mely,
tisztét
iában a haza
sorsa forog kérdésben, jobban aggódik mintha saját élete
forogna kérdésben. Szerepelnek, log,
szerepelnek,
mint szomorú az
a
—
valóban szomorú do-
vélemény türelmetlen-
mely zsarnokoknál helyén van, de szabadelm ü e k n é 1 botra ny. Hidd el, reményltem mikor Austria despotiája tetpontján állt, most nem merek reményleni, st aggódom, búsulok. ség,
XV. Augustus
8-án, 1861.
Kedves Barátom
A feladva
leveled, melyet
te utolsó
vettem,
nekem sok
veimet rendeztem, este,
s
fejem
is
tennap eltt. Parisban
Épen könynem látván jól
bajt okozott. fíijván,
dolgom végeztéig halásztam
s
olvasását.
— Egy
—
G4
óra múlva vége lévén az elrakosgatásnak
mohó vágygyal nyúlok zsebembe
—
találom; keresem az asztalon,
veimet,
másnap
közéjük
gondolva,
leveled után
én
,
—
nem
nincs; kiszedem köny-
csúszott,
—
nélkül;
siker
nem tudtam És nekem valami
újra kiszedem könyveimet, és
a
b-
nyomára találni. sejtelmem van, hogy ezen levélben sok érdekest irtál a mint bele pillanték oly gyönyören sürü és hosszú volt, azért hagytam munka utánra „pour la bonne bouche.^ bájos levél
—
—
Nem
Írnád
Magam vagyok
itt
meg
újra?
a két gyermekkel,
országba ment idsb leányunkat visszahozni,
nm s
Németmost már keze alatt,
3 hét óta Berlinben van egy hires oculista már háromszor operálta. Mennyi baj, szenvedés
ki
a gondok
nnek
mint a pyramisok Mint mindig, most
trák útlevéllel utazik; gal fogadták,
I
is
osz-
a követségnél nagy udvariasság-
st megmutogatva
neki a palotát,
az
els
titoknok mindenféle czélzatos kérdéseket intézett hozzá.
De
én figyelmeztetem; óvakodva feleljen, csak egybe egyeztem meg, hogy egy beteges volt honvédtisztet ajánljon, ki nem vala képes hazatérésre engedelmet kapni. S ime 6 nap eltt az engedelem megjött, a
szegény,
de jeles
férfiú
örömére.
Nm
által
tudat-
ták vele.
De
politikáról másszor.
lelkileg s testileg.
Most össze vagyok törve
-
65
XVI. Paris,
oct.
18-án. 1861.
Érdekes olvasni otthonról azon sokféle határozaNémely jeles, mint a Czytokat s fispáni beszédeket. U.
i.
rákié, a múlt századbeli typussal bir, de soké alatt
reményem
A
maradt. Kíváncsi valék Tisza beszédére.
„Napló"
szorul szóra közié. Barátom az roszabb a középszernél,
egy betanult gyermeki beszéd, forma s poésis nélkül, ha ilyen ember imádja a csodálom. Andrássy Manóról tudod, mint tornai fispán hir nélkül elhagyta embert zempléni fispánnak neveznek életét s
mindenét a hazának áldozza.
tartalom, Ítélet
kormányzót,
s
nem
hogy
1849-ben,
a hont.
Es ilyen monda:
ki;
azt
Nem
volt
senki,
ki 1849-re emlékeztesse.
Wenkheim beszéde Esztergomban silányka volt. Eötvös csak replikázott, a helyett hogy egy magasb politikai elvadásra használta volna fel az alkalmat. Ily érDeák igen nyomosán. telemben csak DesewfFy szólt ,
nem
jelent meg, csodálatos politika.
Némely emberek épen nem szerepelnek. P. o. KazinKovács L., Bónis, Patay stb. Ha Kossuthnak lapok járnak, kérd elolvasni, igen érdekes mind ezt figyelemmel kisénii. A Vojvodina visszacsatolása nagy fontosEz mégis jó akaratra mutat, mert bizony embeságú. reink nem ugy beszélnek, hogy a többi fajokat visszaczy,
nyerjék. Szemere
III.
^
(j<;
—
Kn s
nem
Croatia visszakapcsolatát
inost
mindenik pártnak elnyére józanitja
az
ki
—
embereket,
is remcnvlem, 8 lia mind ez megérdemlik a leg-
lesz.
roszabb sorsot.
XVII. Paris,
jan.
14-ea, 1862.
Kedves barátom! ]\Iás
ugy
nekünk új évet s jobb jövt, kivánjunk azt egymásnak. Az ég derült hazánk fölött. A zavar ott fe-
se kivan
]<'>
tehát mint bajtársak
pedig bizony
nem
neketlen, ismét a Bach-rendszer uralkodik, némi
kötésben.
ersen
A
conservativek hallgatnak, mint
állnak de a negativ téren, senki
nem
magyar
Deákék lép fel
is,
va-
lami positiv új eszmével. Ez initiativa hiánya az mi jelaz egész évet, 18(30-dik oct. 20-ikától kezdve.
lemzi
Két ellenség
nem harczol, sem Minden lehet állapotok közt a legszerencsétlenebb e tétlenség, az a szerencse, hogy ellenségünk sem bir teremt ervel megrontani bennünket. En, ha Schmerling helyében volnék, tudnám mit kellene csinálni, hála Istennek hogy e részben vak! Hagyjuk e szomorú tért! Justhtól tennap kaptam egy levelet, rósz útja volt, de szerencsésen megérkezett. Itt járt Ujházy L. fiával Farkassal, ki hajdan patvaristám volt, az öreg Anconában ki van nevezve éjszak-amerikai consulnak. Nagyon összeroskadt testben. Most Türr van itt, nejével volt nálunk, de nem talált, mi is nálok, de szinte nem találtuk. I hear, he gives himself a great imporalkudni
nem
áll
szemközt, mely sem
kész.
—
.
—
.
.
— tance, taking the
G<
air not
.
—
only of a great generál, but
evén of a statesman. (Hallom, hogy nagy jelentséget tulajdonít magának, nemcsak nagy tábornoki, hanem államvesz magára.)
féríiúi színt is
Van
sok magyar, igen sokat látok közülök, de
itt
Podmaniczky
s
a Károlyiak
nem ismerem) mint
nem
jöttek hozzám, (ezeket
sem, ki szomszéMágnásaink, mivel otthon rósz a kilátás, külföldre takarodnak. Mint 1849-ben!!
domban
E
Eszterházy Pali
lakik.
— — — —
is
Akkor
átviszem.
nemde?
E
;
sok
estéket
töltendnk
eg}'ütt,
dologban sokat levelezek haza, mivel
akartak a bortermelk se
A
idzendem Lonha ter\'em sikerül, családomat
tavaszon hihetleg hoszasabban
donban, az expositió miatt
kiállítani.
En vevém
nem
rá ket.
dolog fontos mind termelinkre, mind rám, mint vál-
lalkozóra nézve.
Hallom,
magyarokat
itt
De
vau Teleky Sándorné.
aligha Iát
— — — — — — — — — —
xvni. London,
jul. 5-én,
1862.
Kedves Barátom!
Te valóban egy
desertor vagy,
elmeneteled eltt kerestelek,
mondta-e ? Múlt héten volt.
itt
tömérdek
Meszéna, tudod az
evasit,
nem tudom ember,
erupit; én
házi asszonyod
értem:
magyar
esztergomi (városi) volt követ,
—
68
—
kivel Moróczriííl véletlen tnlálkozíim, rodott,
— egészen megzava-
hogy mindennap meg akart látogatni, hogy mi ti neki a számzötteket elfeledétek
mondám
stb.
azt
,
:
már megszoktuk. otthon
Korizmics, consul és
magyar
a
kiállítás
el-
nöke meglátogatott, elbb kérdezvén fogadom-e? Azóta háromszor valék vele, okos, praktikus ember. Waldstein J. gróf is volt nálam, nem talált, én sem, sajnálom, mivel sokat tehetett volna a borügyben, de ma elutazik.
Lónyay
nálam, jó ember, de a régi is monda, analysisem Kosleirhatlan hatást csinált és szükség
kétszer
volt
egészen, hideg, száraitó.
programmjának
suth
O
volt rá.
„De miért várjátok hogy dig én kaparjam
hogy tegye más."
a sült gesztenyéket
Feleié
:
min-
meg; 10 napig vártam
ki? jegyzem
„Sokan akartunk
de aztán azt gondoltuk, miután Ausztria
irni ellene,
ellen
nem
irni
lehet, és „état de siége" van, hát ne Írjunk errl
sem."
(Furcsa okoskodás, ha ugyan azt hiszik, hogy azon pro-
gramm
oly veszedelmes.)
Tennap eltt Majláth Gy. nálam 2V2 óráig, épen
fkép kérdezsködtek
,
és
ezért,
Wenkheim
B. voltak
Mindig politisáltunk,
esett.
k
mi a teend ? fogom ket látni, nem
mit
arról
lehet otthon reményleni? holnap
akartam, de dolgom van, és fáradt vagyok. Wenkheim bizony megszült, Majláth nem; amaz mérsékelt (tudod szólni is csak privátim), ez még inkább, különben mert.
Klapka a maga levelével csak
s
mások mindenütt
t.
i.
hosv
elbeszélik a
birta rá Kossuthot.
vesztett,
mit te
Széchenyi
nekem mondái,
— — — — — —
—
GO
—
Otthon Kovács L. és Zichy A. lapot akarnak alapítani, kikeltek már egy czikkben a tétlenség ellen, mire végre Kemény felel, szokása szerint elmésen, de vén asszonyos bséggel. Ha Apponyi etc. etc. akarnának
—
egy transigáló párt élére állani, lehetne belle valami, különben nem; csak az aristocratia tömegben képes ily nagy mre, s még ahhoz is sok erély kellene.
—
Szemere Bertalan Rónay Jáczintnak. I.
Paris,
sept.
13-án 1852.
íme e néhány sort csak azért irom oly röviden, hogy egy hazánkfiát ajánljam, ki Londont megismerni vágy. Nevét ö maga mondja meg, hogy ön ismét magának tartsa meg, mint én még e papirosra se bizom. Mint régi barátom fogadja szivesen, ha személyesen talán
nem
ismerte, hirébó'l bizonyosan. *)
Becses levelét kegyednek
ma
vettük;
nm
üdvözli
ha nem került volna egy esztendbe. És ebben igaza van, mert jól tudhatta ön, hogy ama, bár rövid, ismeretség után mindig szivesen fogadtuk volna sorait, st vágytunk reájok. Azon sok igazra, mit benne elmond, most nem felelek, st inkább arra kérem, hogy szíveskednék az (a személyek és ottani viszonyokat nekem jellemezni pártok közt). Szomorú mind az, kicsinyszerü is, de egyszivesen, és azt üzeni, szép levél volna,
más dolga mégis érdekel. A mit mind az oly töredékes, hogy én
az
ama
nem
régi
*)
emberekre sok részben
Lukács Móricz.
hallottam, a mit irtak,
emigratió tagjaiban
ismerek.
—
-
71
Kevés emigratiú fogta
fel
valaha
vagy talán
állását,
egy sem soha, a magyar sem tesz kivételt. Vezére otthon a hazát vesztette el, künn az az iránti rokonszenvet fogja eljátszani. En azt tartom, az emigrati('» mindent megtesz, ha nem tervez, de a világsympathiát meg«'írzi a nemzet ügyének, és azon eszmékhez elválhatlaiiul összeköti, miknek jövendje van. Azonban ezt sem tette. Mi Batthány (Kázmér)-val legalább annyit kimondtunk, hogy ama név és a magyar ügy két külöubözö dolog, s
e szerint
amaz
elveszhet a nélkül, hogy
ezt
magá-
is
val rántaná a bukásba.
De errl másszor
többet,
ha levelét
veszem.
(
)r-
vendek hogy Mayerrel még mindig jó egyetértésben van, Munkában jöjjön ö Parisba a télen, és látogasson meg. és becsületben szülvén meg, számot tarthat élvre és nyugalomra, és ne vonja
meg önmagától
saját fáradsága
gyümölcseit.
Ajánlván barátomat ujolag, s reménylvén, hogy kedves napokat töltenek egymás társaságában, e sietve irt
sorokat a legszivesb hazaíiui
ritással
üdvözlettel
és
kézszo-
fejezem be.
II.
Márczias
2-án.
Elre bocsátván szives tiszteletemet, mindjárt kezdem a f dolgon, t. a mi afrikai utazónkon, kirl talán már meg is feledkezett, a mennyiben, a mint töri.
ténetesen a lapokban látom, a geográfiai társaság dósitást,
kegyed
február 14-én.
fordítása
Ámbár
kivonatilag fordíttatott
szerint
meghallgatta
f,
a
tu-
észt.
a lapok azt mondják, hogy csak le.
A
gyülésrli
relatiót,
az angol
— Atheneum nyomán
-
72
a íVanczia
Athcneum
is
közli,
és a
szerkeszt megjegyzi, mikép sajnálatos, hogy a magyar utazó jelentésébl semmi nem közöltetik, holott az a Icgérdekesb vidéket látszik tént
leirni.
Már most tehát szabad legyen kérdeznem, mi töramaz ülésben? Felolvastatott egész jelentése ? Éb-
resztett figyelmet?
Adott alkalmat szakért bírálatára?
Mint szándékoznak érette tenni ? Legalább utasítással elfogják látni? íme Vogelt elküldki, t. i. ez utóbbi, a ték Barthhoz és Ostervveghez, Talán fogna legutolsó tudósítások szerint meghalálozott. valami sürgetés használni, mi a közfigyelmet utazónkra Mit tartanak róla?
—
fordítaná.
Minden
esetre legyen kegyes megirni a
mi vele
s
iránta történt, és én annak nyomán levelemet megirandom, melyet az illet titkár (a mint Ígérte volt) a netaleend elküldeni. Talán lán adandó utasítással szíves kegyed is írhatna neki (egyszersmind annak idejében a titoknoknak, ha a levelek Afrikában kézbe jutottak-e? érteLegalább kimerít utasítást adhatnának neki, síthetne). némi astronomiai segédszereket s könyveket, mik neki kalauzul és példányul szolgálhatnának abban, a mire
figyelmét fordítania kell búvárkodásaiban.
A
mai lapok
tisztában van.
a Kossuth-féle
proclamátió
— — — — — — —
— — —
szerint
•
így sülve ki a dolog, óvásomnak annál inkább örvendek, mely megjelent a Journal des Débatsban, s azután több franczia lapokban, a Kölni is közölte (február 24-én és február 25-én Kossuth czim alatt
munkámat
szerkesztség), az Augsb. Alig. Zeitung
is
ismerteti a
február 27-én.
Azt hittem, kivált miután a botránykozás világszerte oly nagy volt, a milanói esemény miatt, evídentiában szk-
—
—
73
és ö sem nem az Elküldtem az óvást Magyarország. sem nem emigratió a Morning Chronicle és a Timesnek is még 17-én, de csodálom egyik sem vette fel, talán mivel akkor ada-
séges tartani hogy Kossuth Kossuth,
tott
be nekik a Reidféle óvás
Ki az a Reid? utóbbi eseményekrl ?
—
nökök? Kedves szegény igen nagy beteg volt,
Három nap
—
is.
Mi Angliában a vélemény az Mit mondanak a franczia f-
nm
mostanában ismét 16 napig
a régi
„névralgie-faciale" kinozza.
Holnap
magnetisálni
kezdik.
Mindenhez folyamodunk, de eddig semmi sem
segitett.
óta
feljár.
kimerit
Elvárván becses és nézve,
levelemet
bezárom
tudósitását utazónkra tiszteletem
baráti
szives
ki-
jelentésével.
Hl.
Január
4-én, 1853.
Használom az alkalmat boldog uj esztendt kivánni, mely beteljesedik, ha háborúnk lesz, s ha ugy végzdik az, a mint mi óhajtjuk. A mi császárunk nem hagy magával tréfálni, bíz csillagában, s van némi oka benne bizni, mert czélját bátyja székében ülni, elérte,
s
kegyetek
ha
ott
a
hár-
mas szigetben nem becsülik meg magokat, azon veszik észre egy szép reggel, hogy franczia veres nadrág uralkodik Albion
s
földén.
Visszatérek afrikai utazónkra,
gyedet
azon
utazási
január 1-s számában, olvasható.
Megnéztem
jelentésre,
az
s
a
s
figyelmeztetem ke-
mely
utolsó
legújabb
a
Daily
News
angol Atheneumban
mappát,
s
ott,
hol
— magyar hazánkfia
—
74
üres a mappa,
jár,
amaz
s
utazási je-
most oda utazni, ha lehet, indulván ö az indus tenger, a másik társa az atlanti tenger fell. Nyoma van annak is, hogy Palmerston segitette volna Osterlentésben
azt olvastam, hoiív Osterwejr mécr csak
is
akar arra
s
wegéket.
En
tehát azt
németre,
le
ezt jó
gondolnám
valakivel
barátok segedelmével
adna belle azon
ha könnyebb, forditaná le angolra, s több példányban leírván,
,
aztán fordíttatná
speciális lapnak,
mely a geográfiai
uta-
zásokat közli, adna az illet társaságnak, adna talán az illet kormány-hatóságnak, is,
kivonatot pedig egyeseknek
kik azon feldezési téren tekintélylyel és kutatással
Ha
nak.
én bírnám az angol
fordítást,
bir-
kétszer szívesen
s ha más nem, helyemet Mayer segedelme reményiem. S nem volna a magyarok közt,
lemásolnám, kipótolja,
ki a másolást szíves volna megtenni,
séggel
is
A f
bír?
minden
és
ki
arra képes-
dolog azonban hogy legyen lefor-
némi nehézséggel, de sükert azok, s különösen a legels legyzése nélkül lehetetlen reményelní. Az istenek semmit sem adnak munka dítva;
vállalat jár
nélkül.
Ama portugáli
kérdésemre lehet-e coloniába levelet
,
s
mi
föltétel
küldeni, becses
alatt,
ama
válaszát
el-
várom.
Tegnap de
kedvez
az
„Examínerben" olvastam
ismertetését. *)
munkám
Tüstént írtam hogy
rövid,
nekem
kegyednek házához, küldjenek egy példányt az illet számból. Annál inkább örülök neki, mivel még nem küldtem példányt az Examinernek, és fkép mivel ide,
*) Szemere munkája: „Gráf Ludwig Batthány, Arthur Görgey, Ludwig Kossuth." Hamburg, 1853.
<()
ilyen tekintélyes
a
ugyan
midn
azt
lap
liberális
kimélni, de
látszik
kímélet,
és radikál lap Ítéletét
nem
Times-féle
kimélet
a
többre becsülöm
Kossuthot
Ítéleténél.
inkább malitiosus
mondja, j,weaknes"-ét (gyengeség) kár
nyomni, és hogy „perhaps" (talán)
volt annyira
két els arczképet kellene angolra fordítani.
Becses sorait minél
elbb
elvárván
csak
a
— — —
most végzem
,
levelemet azzal a mivel kezdtem, baráti szives kivánataim ismétlésével.
Hogyan gondolkozik ön a nemzetiségi
Ugy
mint Vukovics és
kérdésrl?
társai ?
IV Paris, ianuár
19-én, 1853.
Utolsó levelére válaszolván, mindenek eltt kérem az ide zárt levelet Blackwellnek
boríték alatt
elküldeni
a kis postán.
A mégis
mi a magyarnak küldend csak
levelet
egyenesen Mayerhoz fogok fordulni. rok,
illeti,
angol utón akarnám elküldeni,
s
e
azt
én
végbl
Legfölebb arra vá-
hogy tudósításával valami czélt érjünk. A mi hiérint, azok talán nyomtatásbeli, talán íráshibák, azonban bár levelei szerint hivatására el-
bákat kegyed beli
készülve lenni alább azt
látszik,
kivinni,
ha
mégis ohajtandónak látnám legaz illet (talán létez afrikai)
geográfiai társulat által, ha segedelemmel
nem, legalább
irányutasitással elláttatnék.
Ha nem megy írni,
bizik
Istenben
ez sem, én mindenesetre fogok neki is,
csak abban bizik jelenleg.
mint
az
összes
magyar nép
—
7()
—
Azt guuduluiu egy biztali* szúctjku is varázshanem azt nézi, leend reá oly messze földön hogy tlünk, liánom bogy Európából és magyaroktól jön.
—
tással
hogy Kossuth ajánlatokat tön ezt mind consequentiának, mind idüszerintiuek, mind státusfértiui eljárásnak Azt a hirlapok a
császárnak,
fogják
találni.
beszélik,
is
reménylem
— — — — — — — — — — mit mi itt okosan tehetünk, vagy inkább
^Nlind az, a
tehetek, „abwarten'^.
semmi
kilátás, s ö a
mészetesen
hivei
nem
Az
uj császár
alkuszik,
s
most hamar
nélkül
revolutionárusokkal
id
eltt
magára nézve okosan
ter-
teszi,
mert ez compromittálná uj fölség-rokonai eltt, ellenben, az elnyomottak mindig kész szövetségesei, a mikor az alkalom elérkezett.
Ebbl Ítélhetni meg, mennyiben okosan, midn nyújt élbben kezet,
cselekszik Kossuth és
épen
,
ki annyi
Ízben meggyalázta a mostani császárt, ki abban excellál, a
miben
nem,
t.
i.
a
hallgatásban
és
a
cselekvésben.
Bellevue. december
19-én, 1853.
Bizony sokáig hallgatunk mi mindketten, és mivel valóban vártam kegyeteket, kegyed mivel ide készült, nem szép az öreg úrtól *), hogy nem tesz fkép ma-
—
En ugyan olvastam nemit. az egész világhanem nekem, sokat kegyedtl, bár nem nak irta, értem a Naplóban megjelent czikkeket. Egy gáért
valamit,
*)
Mayer.
s
érettünk
id
me^ ama
óta azonban két levelez jelent
lap hasáb-
nemde kegyed jele a tridens, és a Vukovicsé a hora mennyiezt kérdem amúgy gondolatlanul, gony? ben a k('t kühmbozu jel késbb tnvén fül nekem, most tisztán nem emlékezem a levelek illet tartalmára. Pa-
jain,
—
—
két levelez támadt, az egyik hogy Jámbor, az nyilt titok, a másikat nem tudom. Jámbor levelei néhanéha nem érdektelen mélázások s antithesisek olykor
risból
is
összehalmozásai
keresett
,
hogy Parisból oly szakadozott kat fogad
gán vannak r)sszeállitás,
szerkeszt/!.
a
el
fizetve.
A
még
azonban
A
s
is
csodálom
töredékes gondolato-
b-velek
londoniakon
postadijával
szorgalom,
drá-
munka,
combinatió, elmélkedés látszik, mi a nmiryar
olvasókra bizonnyal tanúságos és érdekes. Ktgved nem ir hazánkfiairól semmit.
Alkahna.siut
magát tlük, megunja velíik az ember az örökös kérdzést a múlton. Nem tagadom azonban, engem érdekel az összegvisszavonta
nek története
és sorsa,
nem mintha
sokat
várnék tle,
de az életben mint a regényekben, az ismert személyek Ha nagy dolgokat nem sorsát óhajtjuk ismerni végiglcn. is,
de legalább csinálnak annyit hogy háborognak.
^
—
— — — — — — — — — — Esa
értem a sokaságot, mely hirre, érdem bár az néha több mint a legnagyobvergdött, által sem baké, de a melynek természete az, mi az aranyé, a fe-
plcbs mit csinál?
száll és nem emelkedik a fölszinre. Sokan vannak ott, kiket nem akarok egyenkint nede vezni, de a kiknek sorsa érdekel, ellenségeim bár, Medutazókról, austráliai az Es hazámtiai
nékre
—
nyánszki,
ete.
Eszembe
hallott valamit?
jut,
afrikai utazónk.
ama vidék
Még nem
felé
tudhatni,
járván
képzeletem,
nemde, kezébe
ju-
—
—
levelünk? Ndha-néha betekintek az angol és fran-
tott-e
czia
78
Atheneumba
elnöksége
s
nincs-e ülés Murcluson
utána nézek,
nincs-e szó
alatt, és
Magyarról, kinek
dicssége a nemzeteével összeesnék,
—
névbeli
ha Isten
segi-
teni fogja.
A idn
mi minket
illet,
nm,
át meglehetó'sen volt,
dóul szenved,
s
szivesen
ki
üdvözli,
most megint sokat és
bár faluhelyen
a
hideg viz
cura
egy
állan-
miatt
maradáuk télre, 10 nap óta felhagyott vele, szemei miatt egy oculista gyógyítása alá adván magát. E szerint a beteg, mint látja, mi itt, a mennyiben magunk s nem mulatságos telet fogunk tölteni. Jöjjenek át, vegye rá az önmaga iránt kegyetlen öreget, Parist épen télben és este kell látni, nem nyárban és nappal. Mi a koronát illeti, a mit kegyednek Lukács Sán,
nm
dor beszélt, az csak féltörténet, a mit Lórodiról beszélt, lehet,
de
nem
valószín,
a
feladó egyik két oly sze-
mély közül, kik még sehol nem neveztettek meg, egyik nagy ur, másik demokratának mondja magát máig is. Nem jutott kegyednek eszébe az esemény alkalmával, hogy másnak némely embernek minden ártalmára fordul, minden bolondsága hírére válik, a balgák eltt. Ha kedveli a bizalmas, szinte, bels levelezést,
—
én,
—
miután az olyant és csak az olyant kedvelem, szive
sen leszek a vis-a-vis-ja.
Öregünket
ölelvén, fogadja baráti jobbomat.
!
—
70
VI. Bellevue, május
29-én, 1854.
Tisztelt hazafitársam
Mi ismt
itt
a falun
öríímünk abból
va<íyunk,
közel lakni íjyermekünk sirjához,
áll,
Mentionba temettettünk el. Engem tökéletesen levert a bú, ime két hónapja hogy mindenre tehetetlen vagyok, soha nem hittem volna, hogy egy ártatlan lény eltnése oly borAvagy a számzasztó hiányt okoz az ember életében. zetései jár az örömet meggyöngíteni, a bút s bánatot megkétszerezni ? Igaz, én mindig igen ragaszkodtam ahhoz a mit vagy szerettem, vagy választottam lett legyen az személy vagy elv, minden elválás nálam azért fájdalmas, mivel gyökereimet érzem felszakasztatni. Kevesen érzik ugy mint én a haza elvesztését, én .
.
kit
.
,
nem pályám
megszakadiísát sajnjílom, én mint a növény
a földet, a földben anyámat nélkülözöm, ]\ri
boldog napokat éltünk mi
itt
melybl eredtem. tavaly nyáron,
—
—
midöu kegyetek látogatására számitáuk, most kivált, midn nincs többé, ki életnknek bája volt. És most ugyan azon helyet lakjuk nélküle, képzelheti kegyed mi kinos, mi gyötr, mi öldökl az emlékezet. Minden reá emlékeztet, minden ut hol ránk várt, minden fa, mely alatt ült, minden füves hely az erdben, hova vittük t a nyár hevében. Azonban nem akartunk más hová menni lakni, részint mivel szállátavaly,
érzem
sunkat egész évre vettük, részint mert legalább sirjához közel vagyunk,
emlékezetével
s
ha kellemeit
tápláljuk
nem
lelknket.
élvezhetjük, ]\Iindeu
bánatos
becses
a
!
— mi
emlékeztet,
reá
a
80
—
fájdalom
is,
bár
vérzik
alatta
a szív.
Képzelheti mit
f
az idegen földön
szenvcct
anyja,
kinek
e
gyermek
gyönyöre volt (P0I3 tatása elveszett.)
VII.
Bellevue,
július 14-én 1854.
Tisztelt hazámfia!
Azóta fogja tudni, hogy Batthány 12-én hirtelen Megirtam Vetternek hogy kegyetekkel tuíme ide zárok egy rövid necrologot azon kérésdassa, sel, hogy azt angolra lefordítani s egy példányt az Examinernek és a Timesnek, s talán a Morning Chronicle meghalt.
vagy inkább a Daily
Ha nem
volna
kérje meg, log,
Newsnek küldeni mit
ideje,
nem
szerette Batthányt.
ó'
sziveskedjék.
Szabó Imrét
gondolok.
Ha
megjelen a necro-
az illet necrolog egy példányát vegye
meg Mayer,
és küldje el a postán.
A
Times két
merik, kesztek.
A
és
Examinerhez, mely lapok irásimat
levélkét,
mely kísérül
szolgáljon,
ide
is-
re-
— — — — — — — — — — —
Daily Newsnek szólót sziveskedjék egészen saját ke-
zével leírni.
Biz ez nagy B.-ról. Itt
O
rá
maradva,
csapás,
még nagy a
bármi véleménynyel legyünk itt, akár otthon.
szerep várt, akár
frauezía
kormány hozzá
volna, ha Austria- ellen kell vala mennie,
fordulandott
ha haza megy
!
—
—
81
ö 600,000 franc jövedelemmel otthon, a nemzetiség ügyé-
ben, csodákat mvelhetett volna.
várjuk önt naponkint. Isten hozza minél ki holnap ismét itt van, Vukovics is, Simonyi elbb. Tiszkézszoritásomat. legszivcsb meglátogat. Fogadja
May érrel
telié.
Vili. Paris, június 27-éu, 1855. Tiöztelt liazámfitársa
Elvégre valahára ismét olvashatom levelét, minek valóban örültem, ugy fösvénykedik mint a jóféle sáfránynyal, hiszen jó
és
is,
de ne legyen vele oly drága. az ömlengésnek,
Én gyakran érzeném szükségét kegyed nem? Fájdalmas, hogy a
tek közt oly
kevés bels
baráti
magyar magát barátságos fajnak
magj^ar
viszony
de
tartja,
menekülpedig a
vau,
ugy
csak jó napjaiban és csak poharak közt. Mayer elutazott ? Akár igen, akár nem,
látszik
üdvözelje
nevemben. Sajnálom hogy sem t, sem kegyedet nem fogom itt láthatni. Mi augustus elején fogunk innen elutazni, hova? magunk sem tudjuk, azt sem mennyi idre. Mért nem vállalta el ama helyet az angol hadi kormányzatban?
Próbálni kell a szerencsét, és
lámzásait, az egyforma
élet
unalmas,
nem
ha
kerülni hul-
ntlen
volnék
azóta a világ ötödik részében járnék.
Magyarról a titoknok semmit sem tud? Azt sem, Közölte vele legújabb jelentéleveleinket megkapta-e? Ezek sem serkenték a társaságot tevékeny részseit? vétre? Megfoghatatlan. En itt be fogom adni a franSzeniPre
III.
^
:
—
—
82
E
czia geograficai társulatnak.
kérdés ránk nézve nem-
dicsség kérdése, mint az a Podhorski terve kegyeddel ime közlök. ^) zeti
Ö
három év
nyelvekkel
óta a keleti
foglalkozik,
Ismeri a
példátlan szorgalommal és kitünö sükerrel.
német,
magyar,
tin,
Több
sanskritot, tibetit.
nyomorog
ünnet,
a
nyelveken kivül, de
spanyol,
angol,
franczia,
svéd,
horvát,
tót,
szerb,
olasz,
mit
is,
la-
lengyel, orosz,
török
portugál,
mandsout, mongolt,
chinait,
volt pénzt kereshetni,
ajánlata
és tanulmányait folytatja.
Óhajtana ma-
radni pályáján és ezen érdemelni hirt és kenyeret; kétféle terve van, egy missiót kapni keletre, vagy a bibliai társaságnál dolgozni, például a biblia tibeti nyelvre nincs
mint A mit Körösi be nem végzett, azt egy magyar utóda bevégezné. Tegyen lépéseket az illet helyeken és személyeknél. Szóljon Mayerrel, Nicolaival
leforditva.
Azon
*)
Szemere
utazó, kirl
leveleiben
oly
sokszor van szó
magyar lapokban megjelent afrikai utazását Szemere Bertalan közié Kónay Jáczinttal, ki azt angol nyelvre
Magyar László,
kinek a
forditván, benyujtá a londoni .,Royal Geogr. Society"-nek, hol felolvas-
nagy figyelmet Rónay J.
tatott, s
megbizásából
gerjesztett; felszólitotta
megküldésére,
részletes leírásának
utazása
annak angol társulat
lyezésére
Afrikába;
fordítására,
kiadási
kész
a
is.
— A
nem
az
ajánlkozván egyszersmind
utazóval,
fedezésére,
költségek
felszólítás
válasz
de
tudatván
s
minek következtében a társulat levélben Magyar Lászlót, afrikai
a portugalli
érkezett reá soha,
söt
hogy
a
nevezett
utazó
az
segé-
kormány utján küldetett s
igy utazása angol nyel-
—
Késbb Magyar László utazása els meg. E kökötetét megküldé a magyar Akadémiának, s ez meg is jelent.
ven
nem
jelenhetett
Rónay
tet tartalmát
egyik
ülésén.
ugy Londonban kötetet,
de
László Portó
J.
megismertette a londoni Royal Geogr. Society érdeket gerjesztett, s valamint Pesten
Ismét nagy
ezek
is
s
várva
várták
a
folytatást,
hihetleg mindenkorra
de Cuioban,
az igért 2-ik és o-ik
elvesztek;
a benguelai kerületben,
ber 9-kén meghalt, egy kiskorú gyermeket hagyván
mert Magyar
1864-ben novem-
maga
után.
— s
Szabó
beszéljen szívökre.
bokból, közölje is
minden
Ha
mind
vele
—
83 is
ismerhet valakit a club-
ezt terjedelmesen.
Siraonyi
ilyen szolgálatra igen kész, értesitse ezekrl.
átmenne, netalán vizsgálat végett. Itteni készek bizonyítványt adni elhaladásáról. Vagy kegyed, ha ö vagy az indiai, vagy a bibliai társasághoz folyamodnék, szives lenne iratát beadni? Ilyen dolog, mi magában beszél, nagy pártfogás nélkül is mekell, P.
professorai
Cobdeu
hetne.
tesburyvel?
ismeri
is
írjon neki,
bliai társulattal.
Dudás nem szólhatna Shaf-
öt. ó'
talán
kapcsolatba jött a
bi-
Ajánlom az ügyet erélyes buzgalmába.
Magyar utazása megjelent valami angol lapban sinban,
Azt hallom a Blackwood Maga-
?
mikor?
IX.
December
2-án, 185Í).
Kedves hazámtía!
E
áltadója Földváry,
levél
csületes jó
reskedésbl
fiu, él,
utolsó levelét, intézte,
—
itt
megházasodott,
bár nehezen.
magyar emigráns, s
Ha tle
egyiket Ricasolihoz,
megküldené,
— az angol
be-
kis boltja lévén, ke-
a
Mazzini
két
másikát Fanti ellen
lapokban jelentek meg,
igen lekötelezne. Azt, melyet V.
Emanuelhez
intézett,
birom.
Otthon mozognak erélyesen, nemcsak a lapokból, magány-levelekbl is tudom, s azon mozgalom a külföldi lapokban részvétteljes hangokat talál. Itt minden lap beszél rólunk,
mi 1849
óta
nem
vala az eset. 6*
— Ez vélvén
—
84
adta az eszmét, francziául egy brochuret irnom,
de ki fordítja
Nem
Akarnám
haszuálni. *)
vele
angolul
is
kiadni,
le ?
vállalná
azon
el,
alatt
föltétel
hogy a hasz-
Azt hiszem szép haszon lenne belle, felezzük? mert a kérdés napi renden van, s néhány ezer példány not
eladására számithatnánk.
—
errl tudósítson, pont
nem
az
:
nem
És
kinél kellene kiadni?
feledvén
nyerni, bár
ránk
el,
fér az
hogy a is,
f
hanem
Mind szem-
:
hasz-
nálni az ügynek.
De
ne
szóljon
A
Mayernek.
róla,
munka
eleve, embereinknek,
kész
most,
csak
a
csak
stylt
revi-
utasítását
gyor-
deálom.
Elvárom becses san, fogadja szives
válaszát,
tanácsát,
jobbomat.
Paris, február
12-én.
Kedves hazámfia!
Reménylem által
(ki e
leményét
a Siécle-t megkapta, mint én Cornidesz
napokban kénytelen haza térni) becses közkivánata Adandó alkalommal megkaptam. ,
szerint, visszaküldöm. **)
Szemere B. utolsó munkája: „La question hongroise" „Hungary from 1848 1848—1860. Paris Dentu 1860. Angolul: *)
1860." London.
— to
Richárd Bentley. 1860.
Rónay Jáczint egy kézirata: ,.A tíiznagy közönségnek szánva. E kéziratot Rónay alkalmilag Szemerének emlité, s olvasás végett neki küldé. Késbb Széchenyi István gróf tudomására jutott, s áttekintés végett ajánlotta Kilián pesti kiRónay Jáczint közülte vele Döblingben; **)
Az
imádó bölcs".
adónak,
s
itt
említett közlemény
Nem
jelent
volt
meg
a
névtelenül.
—
—
85
Már magában gyönyör oly szép kézírást olvasni. Ue kedves olvasmány a munka is, tiszta, szabatos, correct nyelv, könny, világos styl, jól választott, találó, válogatott kifejezések, mind ez elbájol.
De ama
a
bibliai
formára
azon
Miért
Miért
választá
prófétai
nyelvet,
van.
észrevételem
versezetet?
mely korunkban anachronismus ? Miért csinál, forma puszta átmeneteibl egy-egy axiómát? így van által, a Korán
is
írva,
minden
phrázis,
telme sincs, egy kikezdés. nál
Ha
itt
ez
minek még érmegy, vallási tárgyis,
van csak helyén, tudománynál nincs.
Mi a bels formát
mánynak költi
illeti,
nem
alakot választott.
szeretem,
hogy tudo-
Ilyesmi hajdan helyén
most nincs többé. Vagy költemény legyen, vagy tudomány, különben az olvasó nem fogja tudni mi a való, mi a képzeldés, kivált a magyar olvasó nem, mi volt,
fontos tekintet.
Bár a genesis- tanban (geolog., geogr., astron. stb.) nem vagyok honos, annyit mégis tudok, hogy mit költi alakban ád el, az tudományilag is áll. Az elszórt eszmék komoly tanulmány eredményei. De a ki ennyit sem tud belle, az elmejátéknak veszi, ki többet tud, És miért kellett ily abstract dolazt ki nem elégiti. adni? Miért költeménykép szájába gokat egy mágusz eladni, mi positiv tudomány ? Ezt nem látom át, más részrl sajnálom, hogy ennyi tanulmány elvész,
—
mert a forma, miatt hitelét veszti el. Másképen eladva, bár a tárgy magas, annak sublimitása maga sok sóvárgó emberben vágyat gerjesztett volna, megismerkedni e tudománynyal, melyet még
nem
ért.
magyar publikumnak szakismeretre van szüksége, Írónak s olvasónak egyiránt. On a munKülönösen
a
kával,
86
-
komolyan s rendszerileg irva, nagy hiányt töltött így költeménynek nehéz, tudománynak ()sz-
volna be.
szeíüggetlen és töredékes.
A
egy hires iró Eugene Pelletan, du XIX siecle," egy ilyen munkát, mely az universum rendszerét fölséges imaginatióval irja le. Méltó, hogy ismerje. Tartalmas is, de nem tudván benne a költi s tudományos részt egymástól elválasztani, nem olvastam végig. Mint irodalmi irt
francziák közt
:
.1852-ben „Confession de fbi
—
m gyönyör. íme
ez fö észrevételem
nálom, hogy korábban
nem
munkáját
illetleg,
és
saj-
ismertem, mivel kérni fogtam
hogy világos eladásával és szép nyelvével a tuoly szegény magyar irodalmat ekkép gazdagitsa. Ha rá gondolok, hogy mi eredeti Íróval, st jeles mvek fordításával, mibl egy magyar, ki más nyelvet nem tud, valamely tudományt megtanulhatna, ennek egy nemében sem birunk, a szégyen elborítja arczomat; s 1848 óta egy hiányt sem látok pótolva. Ha még nem kés, irjon tudományt, tudományos
volna,
dományban
alakban,
hiszen
a
tárgyat
birván,
csak az alakot kell
változtatni, és hálái-a kötelezi a hazát s a nemzetet.
Szemere Bertalan, Batthyányi Káz-
mérnak
és
Házmánnak.
(Szemere els fogalmazása szerint
ke't
töredék.)
October
23-án. 1851.
Batthyányi K. urnák. Tisztelt
Barátom
íme küldöm azon
!
német
emlékiratot, melyet a
el-
lenzék embereinek kíildözünk meg, a kik egyszersmind
Ausztriának ellenségei.
Els része ugyan az etc. etc. Én néha-néha örömmel tud«JSÍtottalak
volna arról
hogy vagy lelkednek szórakozást, miután azonban semmi élni, még oly dolgokban kívántál nem Es elhallgattam. szorultál, sem, melyekben idegenekre
a
mirl
hittem
vagy szivednek szolgálatommal
vala,
örömet okoz;
egészen elhallgattam, miután olyan, mint nevezik, vakhirképen azt tudom, hogy te irántam bizalmatlanságot Bátorságom miatt? veled voltam minjelentettél ki. denütt.
Jellemem miatt?
Elveim miatt?
A
Csak
a
rágalom
minisztériumban legtöbbször
leményünk összehangzó.
bánthatja. volt
vé-
Nem
88
—
tagadhatom, e gondolat súlya fölér egy má-
sodik számkivetéssel.
Egyébiránt kérlek, ne
felelj
erre,
csak ugy jött
tol-
Nemcsak a szerelem az, mit magára az ember nem parancsolhat, sok más is olyan. Minden esetre, a mikor nem találsz kéz alatt mást,
lam
alá.
parancsolj velem, mint
tisztelt
nöd
is,
etc.
October 23-án
1851.
Házmánnak. Köszöntsd különösen Perczolt. ]Mondd meg neki: mi valaha barátok voltunk, és elveinket tekintve, annak Köztünk nincs más, mint az ö kellett volna maradnunk. illusiójíi, ha arról lemond, a tér köztünk szabad. N^m szerettem soha, hogy ö a tribünön nem maradt, és elfordultam tle midn ö is a próféta szerepét Republikánus ember nem lehet játszotta mint Kossuth. próféta, az ész világa efféle themát nem ismer.
—
Szemere Bertalan, Szemere Gyurinak. Paris, october 23-án 1851.
Szemere Gyurinak.
Kedves Gyurim!
íme
e pár sor fölkeres a régi földvár
Nem
£í,-ött.
vesen
—
akar
alkalmatlankodni,
dombjai möüdvezel
csak
szí-
egy hang a múltból.
Ott képzellek
fiaid
közt,
kikrl csak
azt
mondha-
Megláthatom-e ezeket V azt a jó Isten tudja, ki, azt mondják, akkor is bölcsen Megvalcselekszik, ha a világot össze-vissza forgatja. szépen tudnom, hogy lom, nekem véghetlen örömet okozna fejlenek, hogy kéjed tehk bennök, hogy nem lesznek lángtól üresek mint ama (hegyaljai) volkánhegj'ek ott
tom
el,
én
is
ismertem
valaha.
könyvek népben és Ha ebben a szabadban, és aztán a világirodalomban. meg a nyilik lép be az ember, egy végtelen tág horizon szemnek, alig kell tanulni, már a puszta körültekintés köröskörül.
Csak ne
közé, szerettesd
kibvíti a lelket.
szorítsd
meg velk
a
az
iskolai
kézi
természetet a
— Es
te
;)()
— Elment a
jó egészségnek örvendsz V
fölötted veszély nélkül ?
Nem
kívánok választ
zivatar
tó'lcd,
de
hinnem, hogy ha válaszolnál, az nekem vigaszfogna lenni.
jól esik taló
Hidd alatt,
soha
hogy ha sokat álltam
cl,
nem feledkeztem meg
is
ki e
rólatok,
ban, sem Ázsia partjain, sem Hellás Ezek egy nemzet temetjét képezik,
néhány év
sem a had-
régi emlékei közt. s
temetben
járni
annyi mint a jókról hivebbeu emlékezni.
Es hogy ne emlékeztem volna reád a
classikus vi-
jobban ismersz mint bárki. Ott az athenci Acropolisban, a Parthenon aranyszinü oszlopsora alatt, ott hol Demosthén szónokolt, a Marathon mezején, Messéne romjai közt, Sparta sikján, Delphos titokteljes barlangjában. Ha volt a számzöttnek egy boldog napja, az az volt, midn a múlt emlékei közt magamat s magunkat sirattam. Kevésben múlt hogy Egyiptomba nem mentem. A régi múltnak temetibe vonzott sötét kedvem. Porainkban igy fognak utódaink taposni, a múlt minden szenvedése és dicssége a históriának egy szk lágban,
melyet
lapocskáját
te
teszi.
Azonban kedves Lipoldám vidám képe
Máltába
onnan ide, hol reá 15 hónapig várakoztam. Most Badenbeu van egészségét helyreállitani, onnan Párádra megy augusztusban bár csak szerencséje volna megvitt,
—
ismerni titeket.
A jöv
még
szándékozunk tölteni, aztán fölveszszük a vándormadár szárnyait. Nekünk De bár hova veshelyet a hatalmak szoktak kijelelni. sen a sors hulláma, légy meggyzdve, miképen reád telet miatta
itt
-
91
—
mindig hálával és mek'íreu emlékezem. Keméuylem-e, hogy még meg foglak láthatni'? Igen, mert én soha nem esem kétségbe, de nem is reményiek minden perczhogy akkor hajamat a kor hava Meglehet, töl. mint lerázni és azt már többé nem lehet elborítja, a
télit.
Isten áldása rajtad.
!
Szemere Bertalan Czecz
J.-nak.
October
3-ái),
1851.
Barátom Miután tennap gylés lasztmányi tag hivtál
tartatott,
össze,
melyet
te
mint vá-
magad önkényébl, mieltt
az iránt Vukovicscsal és velem,
kit
a
Teleki távollété-
ben ti az elnöki teendkkel megbiztattok, mieltt, mondom, te velünk értekeztél volna mint barátod, ime szintén megmondom véleményemet. Néhány nap eltt nekem, összesen háromszor, üzen:
és Írtál, hogy több oldalról nyilvánításokat hallasz, miképen nagy gylést kellene tartani; ugyan azon idben Vukovicsnak szóval kétszer üzentél és egyszer velem egy tartandó választmányi ülés Írtál, hogy
tél
iránt értekeznék. Írtad
meg
De
a tárgyat,
a hat üzenetben, sürgetésben
st
titkolni
nem
látszál azt: pedig, azt
hiszem, bizalmatlanságra okod nincs, jogod sincs.
Tennap vettem, délután elvégre azon leveledet, melyben irod, „holnap (2-kán) két órára Gorovénál öszszehivtam
az
emigratiót,
Thalyt
és
hadd engedjen minden ember szabad és legyen
meg
Engedd
Irányit árt
beleértve,
beszédjének,
a többségnek akarata."
kimondanom, hogy én mint választmányi tag eljárásoddal nem vagyok megelégedve, rényiltan
—
93
azért, mivel elmellöztél
szint
— minket,
részint mivel,
bár
óhajtom az egyesülést, gylölöm a szakadást, azijuban azt hiszem, azokat meghívni, kik az emigratiótól elváltak, a választmánynak sem volt volna szabad, a gylés megegyezése nélkül. Személyük ellen nincs kifogásom, én
is
a formára
ugyan kiktl
sem
tartok
volt rá szükség,
sokat,
azonban
azok részérl
a
békülést, ha
kellett volna várni,
függíitt az elválás.
Én minden
esetre ezennel
nem akarok
a választmány
is, mivel Angliába utazom nem sokára. Vukovicsnak adom át. A pénztárban nincs semmi, st az nekem adós 49 frankkal, mit ellegeztem. S minthogy hibám nélkül nem vehettem részt az ülésben, különben mind ezt ott elmondtam volna s miután kérlek ezt a legközelebbi gyez lemondásomul szolgál
tagja lenni, azért
Az
iratokat
:
lésben olvasd
fel.
Egyébiránt maradunk jó barátok
etc.
!
Gróf Teleki László, Szemere Bertalannak.
)
Zürich,
october 30-kán.
Kedves Barátom Igen nagyon megszomorított leveled. En oly bolnincs is dognak képzeltelek! azt hivém már e miatt idd számomra. No de azzal vigasztalom magamat, hogy nöd szenvedései nem tarthatnak sokáig s aztán meg annyi is bizonyos, hogy a nervosus bajok nem veszélyesek, meglásd hogy igazam van; igen jártas vagyok az
—
efféle
bajokban.
mondád
En már
rég irtam volna neked, de azt
utolsó leveledben, Hajnik adresse alatt csak octo-
s nem tudtam hogy ParisIgazságtalan vagy ban régi szállásodat megtartottad. irántam, ha azt gondolod, hogy Kossuth iránti nézeteimet vonakodtam neked megmondani. Hiszen én e tekintetben soha semmit sem titkoltam eltted! Megmondtam, miként nézeteim a Kossuthétól sokban különböznek, de azért nem akarok tle id eltt elszakadni, vaid eltt meglamint nem látom czélszerünek, hogy
ber 12-kéig Írjak, azontúl ne,
*) is
E
levél
nem Szemere
vet világot s azért ezt
kovics
Sebét
is
is,
felvettük e
—
Bertalané' ugyan, de az ö egye'nise'gére
valamint, kiváló érdekénél fogva,
gyjteménybe.
a
Vu-
!
-
95
-
így goudolkocltam egész mostanig. Most micsoda állásban leszek vele szemben, nyilatkozataitól támacltassék.
függend.
—
Mi
Én
—
1.
indulattal
viseltetik
nem kérdezem.
irántam?
mindennem, bármi néven nevezend
dictátor-
ságnak ellene vagyok, mert dictátorság soha sem használt, mig a szabadság ügyének mindig csak arra való
hogy azt megölje. Különösen képtelennek tartanám pedig az octroyihogy t. i. valaki önmaga nerozott dictátorságot, mint refugiévezze ki magát dictátorrá, s társaitól, követeljen. vak engedelmességet refugié-társaitól Ha valaki ilyesmit tenne, vagy készülne tenni, annak én határozott ellenségévé válnék, bármi viszonyban lettem volna véle az eltt. Nem a monarchiákkal nem azért küzdünk, hogy dictátorságokat állitsiink helyükbe! Azt mondják, talán a dictátorság ideiglenes, addig tart csak, mig a veszély? hiszen a fejedelmek is volt,
—
!
—
!
!
az absolutismust,
kivételi törvényszékeket,
—
ostrom-
csak ideiglenes rendszabásoknak hirdetik
állapotot 2.
—
Nem
!
tartom lehetnek, hogy valaki, ki
egy oraztán arról önkénytesen lemon-
szágban fhivatalt viselt, dott, menekült korában visszavegye lemondását, és az ország közbejövetele nélkül ön maga-magát régi hivatalába
hetnék
visszaléptesse. ily
eljárást,
Ha de
legitimista
mint
párthoz tartozó elleneznem
a
kell,
volnék,
helyesel-
szabadelv democrata hogy részünkrl a trón-
—
Ilyesmirégi, elavult modora követtessék. nek pártunkban semmi alapja nincs, s minket a világ
követelök
eltt ilyesmi csak nevetségesekké tehetne. 3.
látlant,
Szabadságot akarok mindenben igy a nemzetiségekre nézve
—
— is.
valót
s
kor-
S nem aka-
—
.
a szent
liogy
r(ím,
ü'^y,
9(;
—
melynek bajnokai vagyunk,
a
históriai jog szk korlátai közé szoríttatva, a territoriális-integritási, ellenforradalmi fogalmakon hajótörést szenvedjen.
Ilynem fogalmakon
alapuló,
szkkebl
féltékeny-
hogy a népek ügye Európában Nép nevében a gyzzön, helye többé ugy sem lehet. népek fejldésének nem lehetend gátot vetni soha. Szabad Európában egy nép sem gyakorolhat suprematiát a s egy népnek sem lehet ily supreraatiára másik fölött ségeknek,
föltéve
azt
—
—
szüksége.
Ha nék, vele
Kossuth önviselete ezen elveimmel megegyezha azokkal ellenkezik, ott a \u)\ mennék,
ellenkezik,
—
annyiban,
s
fogok szólni és az
ellenkezik,
ellene
irni.
még
Most, ugy látom,
mit követel
mennyiben várni kell.
emigratiótól ?
—
Mi a programmja?
hitelesen s részletesen
akarnám tudni. Eddig meglehet, hogy sokban hibáztam. Emiitetted, kedves barátom, egyik leveledben, hogy
félrendszabások embere voltam sokban.
Nem
vitázok e
Azt gondolám, Kossuth nevét a mig csak lehet fönn kell tartanunk, a mig csak lehet, nem kell ellene Írnunk. Ebben különböztek nézeteink ugy-e ? fölött.
Melyikünknek
lom,
—
volt igaza, ezt
de azt hiszem,
már nem
is
vizsgá-
hogy ha Kossuth nem ugy
viseli magát, a mint a hazára nézve üdvös leend, ha nem lesz mindenkor áthatva azon meggyzdéstl, miként azon lelkesedés, raelylyel mindenütt fogadtatik, a ha dictátor aka magyar ügyet illeti s nem rand lenni, ha kormányzó akarand lenni, ha szkkebl bámulatosan akarand lenni, akkor vége lesz neki megsemmisülend akkor rögtön e bámulatos népszerség.
t—
—
!
— s
kik
a
ellene
—
117
pártolandja
azokat
nyilatkozaudnak,
a
közvélemény.
Azoknak
pedig,
kik
hogy
kénytelenségre jutandnak,
még hasznukra
suth ellen,
ket
ha sokáig
az,
rk
voltak.
tam
jímni.
En nem
Hajnik
ítéletén,
Tudom vannak hasonló
—
itélö
késbb
tehetek
könnyitendi
s
Kossuth
helyzetü-
—
csak lehetett
birnak;
—
de
lát-
nevettem.
sokat
fölött,
honfitársaink közt sokan, kik
tehetséggel
béket-
dolgokat igy
a
róla,
Kos-
kellend
sz<')lniok
lesz
a mig
azon szomorú
talán
az
övéhez
nem
ez
csüg-
Megvagyok a felöl gyzdve, hogy Kossuthnak geszt. minden szava megteendi végre mindenütt kell hatását. En keserség nélkül mondom ezt, mert szintén kívántam volna, hogy nagy ember legyen. De ha az ügynek ugy
árt,
csak
ártson
magának
is,
—
megint
ezt
kí-
vánom. Batthyánival
hogy van ez?
Ü
ügyünkrl talán
sokat
még lakik
nem
beszélgettél V
Bizony jó
falun.
—
—
te és én Hát mi? értekezdnötök mindenre majdnem vagyunk, ugy-e egy véleményen Ndegyezni. nézveV Vele is bizonyosan meg fogunk nek kezeit csókolom, adja isten hogy ne sokáig, s ne sokat szenvedjen. En bizton reménylem, hogy beteghogy az Mondhatom ségébl hamar fölépülend.
volna pedig
!
—
—
ismerem.
Te
pedig, kérlek,
nervosus afFectiókat Senkire soha se kétkedj barátságom szinteségében. sem hatnak örömeid s fájdalmaid mélyebben, mint reám.
eflféle
—
8ok búm vau nekem
is,
de mióta leveledet vettem, egé-
szen elfeledtem magamat. Mikor jösz Helvetiába? Igen sovárgok utánad. En ez országból mostanáig nem igen muzdulandok, csak azon esetre mozdulnék, ha igen jó dolgunk volna. Pedig a jöv még mindig borús; oly S
zem
e
re
III.
'
— nem
í'ormán borús a mint
mihelyt lesz idd! Hiszen
megszakasztani
a
-
98
szeretem.
írj
vélem való
kérlek^
ismét,
— reménylem —
nem kivánod Igen
levelezést.
búsul-
Adósod vagyok a hirlapokért fizethet állapotban vagyok, miként tízessek, s mennyit? A hunyadiak történetét számomra neked átadta Ludwig; nék
rajta
;
!
szeretném ha
mint zül,
mondom
olcsón
elküldhetnéd
csak olcsón!
.
.
.
ide.
De
Istenért!
Köszöntsd barátink kö-
Almásy üdvözletét jelentem. Nem néven, hogy ily rongyos papirdarabra irtam?
kikkel találkozol.
veszed rósz Éjfél van
nem
s
—
van ttöknek. fél
tehát
juthatok
épebb
nyugodjunk.
Szeretettel ölel
h
papir birtokába.
Jó éjszakát
barátod
Bunbury *)
E
név
alatt, ez útlevéllel
utazgatott
s
kapta
Éj-
mind ket-
*).
leveleit.
;
!
Szemere Bertalan Szemere Miklósnak. Paris, october 23-kán, 1852.
Szemere Miklósnak.
Kedves Barátom
E
levél
vivjével gyakran beszélgetvén rúiad, ime
viszi e levélkét,
— fehér
galambka
ez,
mely repül fekete
szárnyakon.
Nem
szólok politikáról, az
különben is Kötelességeim közé otthon,
lyem az soha sem
nem nektek való nem untattam
effélével soha
tartozott
volt.
De
azzal bajlódni,
én életemben
eledel senkit.
szenvedé-
nem
azt néz-
tem soha mi helyre van kedvem, hanem melyet be kell töheni. Egy éve, hogy egy nagyobb munka nálam hever, de hever e mai napiglan most a másodikat fogom bevégezni. Aztán, barátom, a mvészetnek adom magamat, és a rajznak, caricaturákat az üres helyet
néztem,
csinálok,
Te
—
is,
ez a világ
leghbb képe.
ha egészséged
riaszd fel kürteiddel
birja,
menekedjél az
a vadakat és
szárnyakkal áldott meg, hallgasd a
merengj a lombok
a kiket
erdi'íbe,
Isten szabad
friss forrás
csörgését,
sötét zugásain, az élet vadul szép,
a poézis ott van, hol nincsenek emberek.
—
—
lOt)
—
Aztán ülj házad tornáczába, ha hvös van rakj tüzet, nézd mint lesz semmivé néliány perez alatt a eser, és emlékezzél! századok növendéke, a/ Bolondság a világ küzdelme. A napot nap nem évet a tized, századokat az ezcredek elboritják,
—
,
—
a világ emelkedik a halmazzal, a sírdomb.
Nem
tudom, lantod meg van-e még, ha igen, kapj húrjai közé, de ne keresd a bánatos hangokat, hálátlan dolog az embereket elérzékenyiteni, mulattasd ket. Hazudik, ki azt mondja, a világ a siralom völgye, nem az biz az, egy szoros, melyen át
az
ember
— mi
vidékre bukkan
De épen ebben van
kell törni,
és
nem
tudja
ki.
az érdekes.
Néha aztán emlékezzél meg a számüzettekröl, nem hanem mivel barátaid. Balgák ha szomorkodnak; nevetjük ha a paraszt legény sirva válik el falujától, nem fontosb, ha mások hazájuktól válnak meg, az ember hazája vagy a föld vagy az ég, de nem az a rög, melyre épen kilépett anyja méhébl. Imádd Anacreont, ne a keresztfílt.
mivel hazafiak,
—
Egy vidám
nap
többet
ér
száz
holdvilágos
éj
ábrándjainál.
Légy a
világ vigasztalója, örömadója; ki az embe-
reket megsirattatja az megérdemli, hogy minden könny-
csepp lelkére mint egy örökös tzcsepp essék. Bár ismernéd jobban, mint otthon lehetséges, kelet
Azoknak müveikben tükrözik vissza a világ hiMinket elrontott a keresztyén vallás, ket a természet szemlélete megmenti. Mikor jut e levélke hozzád, nem tudom, hanem bármikor, üdvez légy te és kedves családod. Ne essél
költit.
ven.
kétségbe soha, ne
is
mert ez az én hitem.
reménylj soha, ez az én tanácsom,
Lásd én
nem
csodálnám, ha az
.
-
101
embí^-rek vjuhikkii váliuinak,
tenekké válnának.
—
és
Szavam ne
nem csodálnám, ha lepjen meg,
ben nem találkozunk, álmainkban
talán,
ha
ha az ott
is-
élet-
sem, gon-
dolatainkban. Isten veled.
En nem vagyok ugyun közel hozzád, de igen az én felem, kedves nöm, ki annyi szenvedés után kénytelen volt a badeni
fürdt használni,
és
le
kell utaznia
—
egyPárádra is. Szép volna, ha ott meglátogatnád, kor ugy sem akartad látni szebb év szebb napjaiban. Isten veled.
Ha
a föld türhetlenné lesz,
embernek
:
a családi öriim és a
két menedéke
van az
gondolatok világa.
P^rre
emlékeztessen barjítod emlékezete. Sz. B.
Szemere Bertalan, Lukács Móricznak.
Paris, november 24-én, 1852,
Lukács Móricznak, Brüssel.
midn
Teljesen félreértettél, kedves Móriczom, hiszed, hogy én mertelek volna
írására kérni, a
mi egy
nó're
azt
valami olyannak meg-
sért
En, azt
lehetne.
Lipoldám szembajai miatt nem irhát, igy ö azt gondola, te értesíthetnéd ket, miminképen ama Bécsbe szánt gyermekruha (ebbl vagy azt ott, által, kire az dent megértettek volna) netalán Pesten, bizták, az illet kezébe nem szolgáltatott. Ez tehát nem föltételez semmit, sem azt, hogy te tudod,
nem
levelezhetek haza
;
k
k
,
k
is megértik eladjad egyszersmind utazásaidat, mivel még kevésbbé föltételez szemrehányást, a felejtkezmennyiben mi magunk nem hiszszük, hogy
a demi-mot, tek volna
meg
k
róla,
hanem
az, a kire általok bizaték, e
csak kedves hogy mind ez a
szerint a dologról értesitetniök
mi
azt gondolhattuk
volna,
lásaid rajzolatát szükségessé teszi,
lehet.
te
fölteszed rólunk,
ilyesmire kérni csak eszünk ágába jutott volna?
igen gyöngédtelennek kell minket tartanod.
Ha
kirándu-
hogy
Akkor
— Minden
—
103
vedd ugy mintha azon kérelmemet
esetre
nem olvastad volna ha ha nem lehet, maradjon a ,
lehet,
értesitjük
D
nét,
dolog ugy a mint van.
A mi azt illeti, hogy utolsó leveledre nem felelvén ezen hanyagságomat megbocsátod, az igen szép tled, mert világos bizonysága annak, hogy nem vag}' vérszomjazó, milyennek talán Perczel tart; hanem nem <3mlékeznél arra, hogy a te leveled válasz volt az enyimre, arra, melyben ama kibúvó - levelet kértem, és okát kérdem bajodnak Perczellel. Válaszod abból álla, hogy kéréseimet szives valál teljesíteni. Egyébiránt, attól eltérve, bár te, bár ki lássék
hogy vagy tartok
levelére
neheztel,
semmit,
válasz
érkezzék,
valamit,
tartani
különben vagy
meggyzdve, hogy
légy
én
arra
hallgat,
én arra
nem
életemben a levelezések kezdje voltam mind hon, mind a hazán kivül, mivel én nálam a némelykori érintkezés barátimmal, kiket szeegész
retek, szívbeli szükség, csak azokkal
zést abba, a kik irnak
ha
én
tanak
hallgatok,
hozzám
hetekig,
egy
Szalay, igy többen
ugyan ha én
árva is.
havakig, sorocskát.
Midn
hagytam irok,
évekig
így
a
levele-
de különben,
nem
bocsá-
bánt
velem
leveled e részét olvastam,
mintha benned nem te reád ismertem volna. Isten rizzen meg attól, hogy barátaim a nélkül is naponkint gyérül száma veled is megfogyjon; elv miatt, meggyzdés miatt bármi veszteséget el birok trni, bár minden veszteség fájdalommal jár, de csekélyebb
ok miatt sajnálnám,
ha jóakaróim száma csonkulna. Helyzetben, milyenben én vagyok, kevés ember van, nem csak a hont vesztém el, hazafitársaimat is. De a lelkiismeret öntudatát nem, mert a közügy árán embert s népszerséget soha nem vásároltam, akkor sem, midn hatalom volt kezemben.
-
104
—
Ha munkámból példányokkal
a
kiadó megaján-
neked szívesen szolgálanvihetnéd haza, Laczitól ugy sem dottam, de hiszen pedig olvasás végett elkölcsönözheted. Nem egyéb az dékozott
mint
volna,
egygyel
felelet, históriai
nyeire.
Kit
tényekkel, Kossuth
állitsunk
helyébe,
azt
szemtelen igé-
kérdik?
Jelenleg
Minden forradalom meghozza a maga emberét. minden esetre roszabb mint a semmi. rósz
senkit.
A
Tehát nem jöendsz?!
Kimondhatatlanul sajnáljuk.
Legalább adj alkalmat, elmeneteled eltt, ügyben, valamit haza üzenhetnem.
túrai
S emlékezzél
meg
hivedröl.
általad, litera-
!
Szemere Bertalan, Hajnik Pálnak.
Paris, december
11-e'n 1852.
Kedves Barátom
Levelem egész hangjából láthattad miképen én neked igen gyöngéden írtam, és akartam ugy irni, s kikerülvén minden politikai vonatkozást, levelem maradt Ha tehát egyszeren a tudakozódóé s a régi baráté. tulajdonitsd tlem, még íme egy második levelet kapsz annak, hogy te a magán-körön túllépvén, válaszodat nem csak igazságtalan, de méltatlan szemrehányások ,
felemlitésére használtad. is
Ha
vitatkozni
fogadnék, mert én
szivesen
akarnál,
türelmes vagyok,
többet
de te
ama kellemetlenségeket búcsúszóknak választád. Azonban távolról se képzeld, mintha én azért neheztelnék reád, minden dolgot kútfeje szerint, melybl ered, kell megitélni,
s
te jót és roszat, ujat és régit
összebeszéltél,
szívvel, de epe nélkül. j Kern szándékom felelni eladottaídra, a Kossuth pártbeliektl ugyan efféle hiábavalóságot, hogy t megde
ó
támadni annyi mint
a hazát megtámadni,
sokszor hal-
-
—
106
—
Csak egypár kiivetkozetlcnségre akarlak figyel mit csodálkoztam tled hallani. Hogyan
lottam.
nicssé
tenni,
beszélhetsz
te
hiúságról
felldpdsemnél,
ki
tanuja voltál
annak, hogy a dictatura átadása óta hazafiul szempont-
megvetettem Kossuthot? Nem hogy akkor mi egyképen éreztünk, erre csak azért hivatkozom, mivel az emlékezet valódi okára visszatéged legképesb ellenkezésem Hogy van az, barátom, hogy ti nem tudtok vezérelni. sehol azokról, kik ellenvéleményben vannak, tiszta meggyzdést feltenni? Hogy van az, hogy ti, a szabadság úgynevezett barátai, a véleményszabadságnak türelmetlen ellenségei vagytok? Lásd, mi tudjuk hinni, hogy ez és az (de nem minden) Kossuthot valóban megváltónak tartja, csak azt követeljük mi is magunknak, hogy a hamis prófétát hamisnak tarthassuk. Annyi igaz, hogy ból folyvást utáltam,
akarlak
arra
só't
emlékeztetni,
kik véleménykülönbséget nem trnek, azok ne demokratáknak, hanem despotáknak nevezzék magokat.
A hozod.
dod,
sok hirck
s
hallomások közt Battliyányt
Megmagyarázom neked én
még 1850
tavaszán
kötetben, és csak azért
is
a dolgot egészen. irtani
nem adtam
ki,
elTu-
egy munkát két mivel a benne
közlöttek a kiutahiai letartóztatottak ügyének ártott volna
Európa sympathiájában. Tehát én nem siettem Kossuthról szólani. l<S51-ben octoberben Londonból visszajvén, Batthyányval betegsége miatt három hétig nem taczikkeit megírta azon idszakban, midn lálkoztam, s velem kétszer alig találkozott, ellenben Andrássy mindent elkövetett t K-val kibékíteni. B-nak nem tesznek bókot, kik t oly könnyen vezethetnek hiszik, nekem pedig igen is nagyot. Barátom Pali, nekem ma-
nm
—
—
iriT
erm
gamnak mind bátorságom, mind
teni hazafiúi tisztemet; a szövetség
én soha hitt
nem keresem.
engem
a fellépésre
?
elég
van
ugyan mindig
betöljó,
de
Tudod hoszu várakozás után mi Azon örült programm, melyet
megismertem londoni azon beszédébl, melyet te voltál velem szíves közölni. Akkor is azonban azt hittem teendnek: lépne fel néhány tekintélyes név, és ez zablát
vetvén Kossuth szájába,
ügyet, vagy
el
mentendi meg.
fogja
A
t
meg
fogja menteni
de
veszteni,
felhívottak
tak velem K.-ra nézve, de a
legalább
t
és az
az ügyet
mind egyértelemben
módban különböztek.
vol.
.
.
Egyik felszólitandónak vélte t fes hogy az alatt leljen, negyven napot kitzni, másik legjobbnak hiszi engedni menni utján, mert igy legbizonyosabban lejárja magát, én nem helyeseltem ez ösvényt, mert a K. vak szerencséje felhasználandó volt volna, azonban tervem el nem fogadtatván, (a mint közön,
—
ségesen tudva van, de
mény
ti
nem
hiszitek)
ezen utolsó véle-
ment, történetileg, teljesedésbe.
Azt gondolod te, nem tudom én. hogy napi népszerséggel küzdeni bizony kellenietleu ? Vajmi nagyon is
tudom
és érzem.
er
Annál csodálatosb, hogy ilyesmiben
nem méltányoljátok. Eu az ilyesmi kötelességet örömest másra biznám, de én a köaz erkölcsi
nagyságát
nem vagyok válogató. De hidd akármi vastag borulat födi be, azt meghasogatják a nap nyilai. Ezt annál inkább elhiheted, mert te oly jól tudod mint én, egyrészrl, hogy lelkében telességteljesitésben el,
az eget
az emigratió többsége Kossuthot
tartja
a
okának, mint jól tudod másrészrl, hogy Kossuth-féle
viszálkodás
csak
ürügy,
haza bukása elleneimnél a
haragúknak okát
— még
a legtöbb
otthonról
arra használtam, hogy
—
108
En
hozta.
az
nem magamnak
hatalmat
a
emberek
kegyeit
ajánlatról
mondasz,
biztosítsam.
A nem
mit
hihet,
a
B-gya-íele
mivel munkámat, mely most
megjelent, 1852-ben tavaszkor irtam, és így
nem
létezett,
A
1851-ben
mi végre azt
lanságnak, ha Parisba légy
nem illeti,
azért
arról,
a mi
lehetett szólani.
hogy ne vegyem udvariat-
jvén meg nem
meggyzdve, mikép
az
Hamburgban
fogsz
látogatni,
én mindenkit szívesen látok, a
hozzám eljön, de senkit nem sajnálok, a ki társasílgomat mások szeszélyének feláldozza, egyszersmind azt is hidd el, hogy én ezt távolról sem a te hibádnak tulajdonítom, hanem annak, hogy kiki alá van vetve azon a K.légkör jó és rósz befolyásának, melyben él, féle democratiában pedig a szabad vélemény gyakorlata ilyen. A mi azt illeti, hogy ezt azért tetted, mivel
ki
—
kémnek hiszem
és
nem
„két kulacsosnak" lehet
vala
attól
nem
akarsz tartatni, azt
volt alkalmad szintén ki szoktam ha van hibám, az abból
tartanod
,
megismerni, mikép, ha valaki, én
vagy irni véleményemet, s hogy nem járok titkos szövetségesek után, azt gondolván magamban, az igaz és helyes nem függ számt(')l, az magában egy sereg. tárni
áll,
Bevégzem levelemet azon valóban baráti lígyelha már nem lehetünk szabadok, legalább
meztetéssel,
legyünk a szabadságra méltók, s ne legyetek hasonlók ama pogányokhoz, kik azon egy istent (a szabadságot) de különböz alakban és helyen imádván, egymásnak kérlelhetlen ellenségei.
Ez
oly valami szomoritó és fon-
tos betegség jelensége a democratia vedéiben,
lóban néha
azt
kérdem magamtól
:
vájjon
hogy va-
kívánatos-e?
—
lO'J
-
hogy azon párt gyzött, mely a szabadság nevében ép ugy inquisitiót állit, mint a papság azt állított a vallás nevében? Megérdemli ez, hogy róla gondolkodjál. Különben légy meggyzdve miképen ezután is vagyok szinte hived.
!
Vukovics Seb, Szemére Bertalannak. London, december
ll-en, 1858.
Kedves barátom minden nap készültem válaszolni, de mind annyiszor szándékozván hosszú levelet irni, halasztottam mig nem csak üres, hanem nyugalmas idm is leend. Ha tudnám mit halotvagy emlékezném arra mit tal eddig más kútfkbl,
Mind két
szives
leveledet
vettem,
haláljelent levelemben közöltem veled, rülni az ismétléseket, de
s
szeretném elke-
hiányozván mind két
föltétel,
a
mint képes vagyok ugy fogok emlékezetembl egyet
s
mást néhai Mészáros utolsó napjaiból fölemlíteni. Igen kész engedelemmel teljesítem ugyan az asszony kívánférfi
n
—
eltt azt mégis, mennyit lehet illen betegségébl elmondani, te fogod megbírálni leg-
ságát,
helyesben.
Nem tudom
emlitette-e a szegény öreg a veled foly-
de nekem mint egy 10 hó' eltt, régi jó kedvével, azt irta, hogy ha igaz, hogy kelés után az ember egészségesb lesz, neki majd igen egészségesnek tatott levelezésben,
kell lennie,
mert sok kelése van.
bajt kicsinylette,
s
azért
csak
Ebbl
maga
látni,
hogy
használt némi
moeopathiai gyógyszereket, rendes orvosi gond alá
e
ho-
nem
—
Mint most halála
helyezte magát.
mérges
lések
angol orvos,
mesen
s
—
111
eh'jtt kisült, ezen kevalának, carbuncle nevezte az elhanyagolásuk az egész testre veszedel-
sebek
Amerikából elutazása eló'tt már napr<jl napra gyengülni kezdett, a mint october 25-én Liverpoolban partra szállott, Szabó Imre már igen aggasztó folyt be.
—
állapotban
találta
mert
öt,
a
kelések
elegend maga
aludhatás járult, a mi
bajához arra,
a
nem
hogy koros
embert megtörjön. October 26-án Eywoodba érkezett Lady Langdalc falusi lakásába, miut már rég meghívott vendége.
uem
volt
—
Látszott rajta,
fekv nap
beteg,
—
s
hogy erejében megfogyott, de azt gondolták, a hosszú tengeri
meg,
néhány napi pihenés irt maga is nekem. Ígérvén hogy mihelyt erosbnek érzeiídi magát, bejövend Londonba s velem akar lenni a Starhope Streetben. Néhány nap niulva ismét irt s ez alkalommal tréfásan s ut
11
rázta
helyre fogja hozni.
kitzte a napot,
élezésen,
s
Ez értelemben
melyre bejövend,
s
kivánta
hogy azon naptól számítandó egy hétre vegyek föl szállást számára, mit tettem is. A kitzött napon azonban várt jó barátom helyett levelet vevék Teleki Sándornétól s férjétl, melyben tudósítottak, hogy Mészáros nem javul,
még hosszabb
s
ideig
nem
bocsáthatják útra, Dr.
Rothnak telegraphot küldtek, hogy menjen ki, s ezeknél fogva a grófné ön s anyja nevében igen kért, hogy Mészáros kívánságát teljesitsem
En tehát nem lesz
látván,
tölteni s
aztán
s
látogassam
meg
tet.
hogy a szegény jó öreg hosszabb ideig képes útnak indulni, november 12-kén kirándultam Eywoodba, szándékom levén 3 napot a beteggel
volt,
ugyan
nem
visszatérni.
volt
fölöltözve,
fekv de
ebédelt, szivarozott,
Találkozásunk igen szives csak pongyolában volt
beteg,
egyik
szobából
a
velem minyájotokról
másikba ment, beszélt, sziva-
rozott,
st azon nap
wing-roomba. dolgai által
112
—
—
12-én
est ve
—
le
a dra-
jött
is
Megjegyzem, hogy Dr. Roth gátolva
Eywoodba
utazni, s
maga
Blumberg homoeopatha orvost Liverpoolból
—
volt
helyett valami Dr.
Lady Laugdale
— ki
szinte
ennek Megjegyemásnapra váratott, azaz 13-ra. ez íratott s zem még, hogy oly mesze volt a veszély sejtése, hogy kimenetelem eltt való napon az ifjú grófn bejött Londonba, s innen Sándorral folytatta útját Parisba, mely alkalommal azt mondta nekem, hogy Mészárosnak hosszú ápolás szükséges, de hogy mégis jobban kezdett lenni. Szombaton ]3-kán némi változás látszott. Ebédmagyarországi
ajánlott.
kor nagyon keveset
evett,
s
tehát
béketüretlen volt,
nem
ta-
Nappal fent volt s szivarozott, beszélgetett, különösen uti tervérl, u. m. nyolcz napot velem töltend s meglátogatandja londoni barátjait s itt minden esetre a Chrystal Palástot nézendi meg, azlálván Ínyére
az
ételt.
—
után nyolcz napot
veletek
Parisban,
aztán talán Brüs-
menend, mieltt Genfbe indulna, hova december 15-ig minden esetre megérkezni szándékozott. Ame-
selbe
is
rikai házi gazdájáról Mitchellrl
s
családjáról
is
szóllott,
ket, kérdésemre min életmódja volt, beszélte, hogy gazdag emberek, minden kényelmes volt s azután elsorolta Amerikában szerzett ismeretségeit, melyek szép körbe hatoltak a politikai téren is. Azon kérdést: min volt életmódja, szándékosan tevém azért, mert egy Eywoodban volt angol orvos azt monda: hogy oly sebek nyomorú élelembl származnak sokszor, mi tehát
dicsérte
elhunyt barátunk esetében
nem
volt való.
Még
e
nap-
megjegyzem, hogy már nem jöhetett le estve a drawing-roomba, és hogy én egy aggasztó jelenséget vettem észre rajta, t. i. nehéz s fájdalommal járó és igen
ról
gyakran hajtó
— 113 — — Estve Dr.
Vasárnap
Blumberg megér-
vizelési.
kezett, s az öreggel
magában hagytuk tanácskozni.
— 14-én — a
doktor
bvebben
vizsgálta
hogy nincs semmi ok a mi gyógyithatlanuá tenné a betegséget. Az öreg ez nap ugy
a beteget
s
azt találta,
volt mint szombaton, fent volt, szélgetett,
hanem valahányszor
ebédelt,
szivarozott,
vizelnie
kellett,
be-
mindig
gyengébb volt és reszketett, ugy hogy tartottam ó'tet én, vagy Czecz. Ebédnél jól evett, hanem szemei tüzesek
—
mint természetes. is lázas inkább megjegyzem, hogy közel Lady Langdale kastélyához egy derék orvos lakik Kingtouban, ki egyszersmind a kastélyban házi oros, ez igen nagy buzgalommal minden nap kétszer látogatta volna meg Mészárost, da « voltak és képszine
Itt
boldogult
hallani
sem akart
kiérkezésem óta igyekeztem
ó't
En
aloeopathiáról.
arra birui,
tehát
hogy tanács-
kozván Dr. Blumberggel, s hallván az véleményét, azontúl egyezzen bele, hogy a kingtoni orvos minden nap hozzá jöjjön. De a szegény öreg, a hosszasb betegeknek ilyesekben sajátságos furcsaságával majd igen, majd mentegetó'dzíHt az ö azt mondta, hogy
—
—
rendszerének elveivel.
Hétfn —
15-én
— Dr. Blumberg elment. Lady Lang-
dale 10 guineat fizetvén neki látogatásáért, mert Liver-
Elmenetele eltt Blumberg hogy ezen reggel a beteget roszabb találja mint elbbi napon gondolta;
pool oda hat óra vasúton. azt közié
állapotban
velem, lenni
hogy az orvosság, mit az estve adott be neki, nem eszmaga lévén homoeopatha közlé a remélt javulást, hogy orvos
Liverpoolban,
neki
ön
betegei
volna többször mint egyszer hetenként s
miatt
lehetetlen
Eywoodba jönnie magára nem vál-
mind ez okoknál fogva a felelsséget hanem jónak találja, hogy a kingtoni orvost
lalhatja,
Szi'inero
" III.
hiv-
— meg,
iiik
Mi
a
egy
éjjel
elbbi
Kérdésemre:
íirog
ur lázasb
föl is kelt,
s
ugy-e
következtette, aludtál az
t
hogy job-
éjjel?
mi a kingtoni orvost
Blumberg neki magának nem
azt fe-
vagyok.
is
illette,
megdo
megvizsgálja,
reggel,
bajt
ir
és absolválja
Ily megegyezéssel elhivtuk
kötelességtl.
látja a
volt
ugy monda, nem fog bevenni tle, mig Dr.
orvosságot,
még
szinben
de ö azon körülménybl, hogy
egyezett abban, hogy az eljöjjön és
vost
a beteget.
látiiatná
csak aludtam, hanem sokkal jobban
nem
:
Ez nap
estve,
órát alhatott, azt
Oíír
ban van. lelte
bogy az
észrevettük,
is
reggel, mint
többször
nnpj;iban
ki
—
114
s
akkor még
azt
gyógyithatlannak.
volt javulásban,
mégis senki sem
az irántai
angol
az
mondta, hogy
Noha
igy a
beteg
or-
sem
nem
sejtette közel halálát,
—
hogy a Lady az nap Londonba ment, s én következ napon, 16-án, vissza szándékoztam Lon-
oly annyira, ki
d(niba, csak
Ígértem
azért
szerdáig, 17-ig, ott
maradni,
mert az nap a Lady vissza volt jövend. A nap folytában azonban az öreg háromszor ájult el, elször reggel a vizelésnél, a mikor megijedtünk, hogy vége lesz,
—
aztán déltájban ebédé után kisebb harmadszor estve felé, én magam lévén vele a szobában s hátát karjaimban tartván, hogy reám támaszkodva vizelhessen, egyszerre meredten reám dlt, s én megijedtem, hogy meghal azon perczben, de bejömagához tért szevén a nurse, az ágyba segítettük, gény, de azon percztl fogva az ágyból nem kelt föl soha többé. Megjegyzem még, hogy e napon délután hosszú és értelmes levelet dictált Czeczuek Dr. Blumberghez. Estve az angol orvos azt jelenté ki, hogy nem mer többé semmi orvosságot adni, s hogy azt fö-
de magához
mértékben,
jött,
—
—
dözte
föl,
hogy a betegnek szívbetegsége
is
van.
— — l(>-án —
Kedden
—
115
reggelizett
atitjcu Juncliet
'.á
nap elfogult volt miut a lázban lev Mégis néhányszor teljes eszméleténél volt, de
evett, de egész
ember.
mind
rövid
ideig
szélt,
valamennyi nyelven
lan azt kérdezte,
mert
s
micsoda állomásnál vag}'unk, intett siess szenvedés nem volt rajta, st :
perez múlva indulnak
.5
Különben egész nap bemindig utazott, mind unta-
annyiszor.
;
midó'n vonajílása boíillott délut;ín 2
már megsznt érthet szavakat is.
Délután
Ward velem
<'>rakor
ö'/o
Czecz
azaz beszéde kétszer dalolt
:
olvastuk
Mr.
Én s midn
inspectora, jelenlétében.
jMiatj'ánkat
a
alkotni
kiadta lelkét, az én, Czecz,
Lady uradalmi
a
i'trakor,
fenszóval
kimúlt.
Szerdán 17-én
a
Lady
visszajött
Londonból,
s
a
temetés szombatra, 2(>-ára lévén hat«írozva, természetes
hogy nem távozhattam
volt,
el.
s
szegény Mészáros igazán a legnemeslelkübb ápolásban ill
s
ellátásban részesült,
diszszel
mind
a
és
maga
a temetés.
En,
Czecz,
rendezte. s
a
Imre az Angliában szokásos
betegségében s
legrokonibb
ugy a temetést
mégis sorsunkhoz ill
költségén
Eywoodba
Valamint
érkezése óta jobb egészségi állapotában
is
a
Lady
egyszerséggel
s
(3tven fontba került
temetésre fekete
érkezett
talárban
Szabó
követtük
a koporsót mint fgyászolók, utánunk maga a Lady Mr. Warddal. A koporsó kemény tölgyfából, kivül réz szegekkel kiverve. A sir a fenekén téglákkal kifalazva. A temetési menet a fél órányira es Titley helység angol templomába vezettetett, s a halotti imádságok a templomban olvastattak, onnét a koporsó a templomudvarba kihozatott és sirjába letétetett, a Lady egyik sének sirja mellett. A Lady ön költségén fog sirkö-
—
vet
is
felállittatni.
—
—
110
A
mi péuz 8 (jzüstértck st)>. a boldof^ultnúl tah'ila Ladynél letettük s ö Pukylioz í"oíi;^ja küldeni, küldessék onnét. Holmijai legnagyobh atyafiaihoz hogy elre elküldte Genfbe, részét az öreg négy ládában a mi itt találtatott ruhaféle, azt szegény hontársaink s tatott, azt
—
—
el, s egy jó részt az t betegségében ápolt házi cselédeknek ajándékoztunk. A mi a mémoirokat illeti, nekem a boldogult azt egészen elolvasta 1853 elején, midn Jerseyben 10 he vele. Valami 70 80 iv in folio. Pukytet töltöttem nál vannak, azon ládák egyikében lévén, melyeket MéPuky általam s mások száros elre Genfbe küldött. által megkéretett, hogy tartsa magánál. Olvastam a Siécle dec. 3-iki számában megjelent
barátai közt osztottuk
—
Igen
necrologot.
szép.
En
a
nov.
30-ai
Tiraesban
egy rövid necrologot az elhunytról. Újháziról hallott hir, azt hiszem nem való, mert több levél érkezett ide legújabban Amerikából olyanoktól, kik tudnák s a szomorú eset nincs említve. Ha tudnám positive, melyik számú Daily News-ban irtani szinte
meg a Montalembert-per, bizonyosan elküldeném. De nem hiszem, hogy csak egy számban jött ki. Megnézem a november 26-it. En ritkán látom a Daily
jelent
News-t,
s
azt hiszem e
Berryer beszédét
perrl legtöbbet közölt a Times.
is.
Kossuth Scotland több helyein tartott felolvasásokat, de kivévén egyet, melynek kivonata a Timesben közíUtetett, csak a scotlandi lapok adták. Holnap megy Liverpoolba és
Derbyba,
rezhetem,
elküldöm.
folytatni
föllépéseit.
Rónainak
megvan,
Ha
megsze-
nem tudom
ide adja-e?
Nagyon jól esett szegény Mészárossal még beszélhetnem, de kinos benyomást tn reám, és egészségemre
— káros
haláhlnak
iiiegrázkodást
nyu^'talan
voltam
s
,
—
117
töbV)
látása.
Sok
tartott
napi^r
éjen
út
szivdobojrá-
soni volt.
Felsöhiiki Naji^y ojatott,
a tolod
ténet,
hogy
Sándor,
nyert adressel.
engem
itju
liontársunk,
Örültem
valaki fölkeressen.
meglátoritka tör-
rajta,
Egy
pár
nap
múlva azután
egy másik jíitt, gr. Bethlennek mondta magát, de kisült hogy hazudott, s megesalt engem' is, Ihiiszt
is,
Sok
ki
liozzilm küldte.
tiszteletet
nó'dn<'k.
Isten
veled.
Az öreg
)lel
régi
Vukovics.
barátod
i's
<
ur egy autoepitaphot
ha nem
magyar nyelven, már láttad, ha nem,
de talán
megy, megkaphatod.
hagyott
hátra
deák
irtam volna annyit, leirnáni, Czecztöl, ki szerdán Parisba
Nyilt levél Fényes Elek úrhoz.
Azt hallom sokan kétkednek vájjon Kossuth Lajos programmja a Kossuth Lajosé-e? Hát kié volna? Elég azt átolvasni, hogy belle azonnal rá islegújabb
Biztosithatom önt, hogy az tle származott, azonban ha ö látni fogja hogy rósz benyomást tesz, nem lehetetlen hogy kereken megtagadja, mint 1853-ben, a
merjünk.
milanói, szerencsétlen kisérletkor clamatióit,
melyeknek kezével
irt
megtagadta eredetije
saját
pro-
Mazzini ke-
zében volt és van.
Mindig mondám, hogy elvégre is valami monstrumot szül. Kétségen kivül kitn szónok, ritka talentom, de ennél tetemesen nagyobb benne
a dicsvágy
és
szenve-
mely két gyöngeség a valódi státusférfiui tehetséget szükségképen paralisálja. Ezért akartam én még 1851-ben, s velem egyet értének a boldogult gróf Batthyány Kázmér és Mészáros Lázár is, hogy közülünk egy bizottmány alakuljon, mely figyelemmel kisérvén az európai viszonyokat, éretten fontolja s határozza meg esetenként mi lenne a teend, hazánk érdekében, vak engedelmesde ö Cincinnatiból azt felelte: séget követel, ki vele nem megy, jó, tessék, ki ellene lesz, azt eltiporja.'' De kérdem, ha vakon akarunk vala engedelmeskedni, akkor miért hagytuk volna oda dély,
—
„
hazánkat?
hiszeu
akkor
—
llíl
sem
ott
követeltek
tlünk
egyebet.
Ez
volt az igazi ok,
mást több évekre
mi
engem végkép
íó'le
és
sok
elidegenitett.
Azonban csalatkoznék, ha ki azt gondolná, hogy e programm - szörnyetegnek örülök mivel igazolja régi aggodalmamat. Én sem a testi sem a szellemi szörnyeteget nem kedvellem. Bár ez se látott volna napvi,
lágot. Bizony nem (irömmel, nem is kárörömmel, bus fájdalommal olvastam végig a legszerencsétlenebb tervet, mely valaha magyar ember agyában fogamzott. Hiszen jobban szeretem hazámat, melynek, mondhatom esküvel,
mint
Cicero
esküvel
monda
éltem
,
számzést szenvedek ingadozás személyes elégtételre gondolnék dó'je
ekkép koczkáztatik.
]\Iert
egészen
nélkül, ott,
e
,
melyért
sem hogy apró
hol a
haza jíiven-
programm felfogásom
mely ártatlan mig az, mi benne lappang, ki nem kél, de ha házunkban kél ki, no föl, abban nem lesz maradásunk. Miután tehát meg van a programm és az tle származott, önt kérem föl, vegye azt bonczkése alá és elemezze. Czikkeit, véve azokat egészben, nagy gyönyörrel olvasom. Nincs azokban üres phrasis, hangzó szó, költi virág, hanem vau mindig határozott eszme, körülszerint
irt
hasonló
gondolat,
a kigyó tojásához,
concret
fogalom,
szóval,
tiszta
józan
ész
dolgoknak és viszonyoknak. így Írnak az angolok. Nincs theoriájok, mert ezt az élet kineveti, hanem van el vök, s ezeknek vannak logikai következményei de a józan észnek ellenére ezekhez sem ragaszkodnak merevenen, hiszen ugy az anyagi mint szellemi világ tele kivételekkel. Ön egy azon kevesek Tiözül, kik nálunk angol józansággal és egyszeren érthetöleg, de mindig argumentative okoskodnak s és praktikus felfogása
,
—
—
—
120
Olvasva ön czikkcit, azt liinné az ember az politikai világban éveket töltött.
Írnak. o'ol
an-
Ha valaki, ön legalkalmasabb egyszer nyelvvel minden józan ember által megérthet modorban kimutatni, mi rettenetes elvek rakvák le azon programúiban, s id multával azokból ránk nézve mi veszélyes
s
következmények
fognak okvetetlen, meggátolliatlanul megjegyzem, elég csak magát a pro-
Ámbár
keletkezni.
grammot átolvasni ki azt egyszeri átolvasásra át nem látja, annak minden magyarázat aligha nem fölösleges. ;
ön
Kimutathatja
nem más gyönge
s
a benne
uralkodó
elismerése annak,
mint:
képtelen
önállólag
létezni.
elvet, mely hogy Magyarország
De
hát mit akart,
mert akkor nem igy állt a kérhazudtolja Es épen dés, de 1849-bcn april 14-kén? Legalább eszméjét? saját agyrémnek bélyegzi meg s szerepet. másnak hagyta volna e szomorú Kimutathatja azon másik elvet, melyet Kossuth
nem mondom
szóról szóra
184(S-ban,
a február
26-ki
patensból
vn
át,
t.
i.
n
„hadügy, külügy, szátengeri kikötk, várak, hader, raz és tengeri mérték és súly" ezen kereskedés, vám, utak,
közös
természet
érdekek,
pátens szerint a birodalmi tanácsnak vannak fenntartva; Kossuth az uj Duna-szövetségi központi
mind ezeket
E központi hatóság váltva, egyBelgrádban és ZágrábBukarestben, egy évig, Pesten, ban székelend, s igazgató elnöke az illet ország feje fog lenni. Tehát három éven át a 13 millió népesség Magyarországot, Bukarestbl a 4V2 millió román, Belhatóságnak adja
grádból
az
1
át.
és
fél
millió
szerb,
Zágrábból az ahg
1
Kérdem, fogmillió horvát mint államMagyarországról hat lenni még ekkor szó ról, mely e nevet érdemli? Bizony ez esetben Magyarfogja
tettleg
kormányozni.
—
121
-
ország
csak egy nagy megyévé, vagy egy tartomáuykává öülyedend, hiszen falunk, városunk marad, házunk is lesz, de nem lesz soha, nem lesz többé Hazánk. Ezért csináljunk vérét
szegény
a
aztíhi
néppel?
forradalmat
Ennyivel
s
ontassuk drága
Ausztria
is
kinál,
még pedig vérontás nélkül. És én ugy vagyok meggyzdve, a n é m e t e e m m e való szövetség, söt
többel,
1
ha is
1
már a szellemi s anyagi mveltség szempontjából elnyösb nekünk, de mind ennél százszor, st ezerszer
tontosb e világon rokontalanul álló
keinek
Jgaz, Ausztria
sagtalanok, de
nesen
a
német
ebbl
vizbe
státusférfiai
irántunk
igaz-
tzbl
egye-
az következik-e, hogy
ugorjunk? Kétségbeesett embertl meg, de egy nemzetnek kétségbe
nem lep nem szabad.
ilyesmi esni
nemzetiségünk érdeDe errl még alább.
épségének tekintete.
s
soha
Mig égben Isten van, pedig van, földön kell lenni igazságnak, elbb-utóbb. Még nem ütött az utolsó óra. Emberrl emberileg kell gondolkodnunk, bár koronát viseljen, s én e szempontból kiindulva sokkal nehezebbnek találom azon els lépést,
tn
melyet bás
voltát
(major belátni
tria
a fejedelem ,
belátva,
midn
azt
tiz évi rendszerének hiegy tollvonással megsemmisité
ipsum vincit, quam qui alios), mint azon napfény világos politikai igazságot, hogy Auszille
qui se
nagyhatalom csak
helyzett
lehet, e
a szabad,
a jogaiba vissza-
ekkép ismét megnyert Magyarországgal nélkül nem, órái meg vannak számitva.
s
De ha
felülrl igazságot
s politikai
belátást várunk,
mi lenn is igazságosak, okosak és belátók legyünk, kevésbé nézzünk vissza a szomorú múltba, inkább a jöv-
vel foglalkozzunk. Kimutathatja tott
általános
továbbá
szavazat
ön
a
programmban
(suíFrage
universel)
felállí-
elvét.
— Ez
igaz, igeu
122
Fraucziaországban,
jú
hatalmas
csalhatlan
és
van-e politikai szabadság? azt itt,
a
ez
és
lag
régi,
századokig
ó'si
600X>Ü0
a
Hogy
eszköz.
felállítani
ismert
Mondhatom, a fegyver igen
itt
nem
aztán
forognak.
csak annak
államot feldarabolni
egynek
az
tudja egész Európa; de
nemzeti kérdések fenn
fó,
Magyarországban ez elvet hatom, ki a
hol
polgári hivatalnok ke-
katonától támogatott 500,000
zében
—
s
a
megölni
hazát
alkalmas
ajánl-
politikai-
akarja.
bizonyosan
rá,
czélt ér vele.
Programmjában
Kossuth,
öntudatlanul,
talán
de
mcsterileg összeszerkesztette az egész gépet a nagy, a eapitalis
mtéteihez.
Erdély, Kossuth
szavazattal határozza
szággal együtt akar a szövetség tagja a
vagy
román,
ide? és
Könny
200.000
általános vagy Magyaror-
szerint,
önállólag-e
el,
lenni.
Minek
az
az eredményt kiszámítani: 1,200,000 szász
ellenében,
600.000 magyar-
székely. Szerinte a szövetségi képviselház szinte általános szavazattal választatik státusokkint. O felvesz számításába 30,000,000 lakost. Oda engedvén ó
hazánk lakosai közül némely fajokra mi nem számíthatván, e szerint mi 8,000,000 magyar nem tudom milyen, de aligha nem szomorú képet fogunk csinálni 20-22,000,000 ellenében. Ha pedig szövetségi senatus is lenne, ebbe a pro-
Erdélyt,
gramm bia,
Horvátországot,
szerint
és szinte
s
a kis Croatia, a kis Erdély, a
nem nagy Moldo-Valachia épen
got küld, mint a népességre 3
— 13-szor,
kis Szer-
annyi
területre4
ta-
— 8-szor
nagyobb magyar állodalom. Szóval, még a senatusban is mi lennénk, és pedig még aránytalanabb kisebbségben, t. i. 4 ellen 1, 80 ellen 20. Hiszen ez is lehet egy
— neme is
—
123
a politikai combiuátióiiak, de vagy értelme nagyon
vagy
világos,
nem
titka oly mély, liogy
értem.
nemcsak Ezen hogy minden község mindig a napóleoni általános szavazattal saját hivatalos nyelvét meghatározza, de minden hatóság is, mely a kormánynak azon nyelven ir, s
programm
a
szinte
kivül,
nyelven köteles
ez neki hasonló
szerint,
st
válaszolni,
confocderatió
a
szí»-
teendje nyelvének megállapitása, mely lévén csak 6 8.000,000 magyar 20 22,000,000 nem-magyar ellenében, hogy
vetséggyülés
lesz,
a
hivata-
—
los
—
melyik nyelv lesz igen,
mok nél
t.
i.
nem
hivatalos,
tudhatjuk,
hogy magyar nem lesz az. Ez mind a programmban van a sok és
a)
— h)
betk
—
azt
szá-
1 1
ön,
men-
Az államon bell
vala-
Forditsa
alatt.
1
de
azt
le
hvebbcn, annál jobb.
De
még nem minden.
ez
mennyi nemzetiség mindenféle bármi nagy nemesi egyesületeket alakithat, azokat kénye szerint organisálhatja,
periodikus gyléseket
gezhet,
még
— mi
tarthat,
a vallás- és iskola-ügyek
is
s
azokban véfaj szerint
el-
—
semmi státusban nem létez a világon, És hogy a státusban e gylések körébe tartozandnak. formált e kis státusoknak fejk, vezérök, inditójuk magoknak bármi néven nevezend hiányozzék se osztva,
elv
,
fnököket,
vajdákat,
hospodárokat,
szövetség
valaha létre jönne,
stb.
hatnak.
Ha iránt
'c
képzelhetlen,
—
egy
ily
stb.
—
választ-
mi egyéb-
kétségbeesett elme
által
si magyar állam mi több: nemzetiségünkét. Alig hiszem, hogy már az els általános sugalt alapra fektetett szövetség az
végromlását vonná maga szavazat
meg nem
után,
és a
döntené, de az bizonyos, miként zavar,
tán élethalálra küzdés következnék rá mihamar,
s
a ne-
— taláni veszteséget lassú
A
lunk követné.
124
—
lunkadásunk, ezt bizonyos halá-
küliJnbféle
fajok,
lakók, a románok Molclo-Valachia, a
tótok
s
zatnának a
kivált
a
a szerbek
ruthénok Csehország és Gallicia
széleken Szerbia, felé
von-
gravitatió természetes törvényénél fogva.
faji
mi egyébre szolgálnának azon nemzeti nagy egyesületek, miknek a programm még a vallásokat is alárendelte? avagy elsujtjuk a parittyát és azt Hiszen
akarjuk, hogy köve ne repüljön? fölnyitjuk a szelek ka-
hogy ne fújjanak? a fajokat eró'ó'ket minden érdekeikben bizonyos isoláló modorban egyesitjük, és azt reméljük bolondul, hogy nem fogják, mint a mágnes, természeti vonzalmukat követni ? Ne felejtsük el vétkes könnyelmséggel, kik a haza szent ügyeihez nyulunk, hogy nekünk nincsenek a szomszédban fajrokonaink, mint vannak a többieknek, románoknak, szerbeknek, est-déli és északi szlávoknak. Ml nemcsak Európában, mi a világon egyedül állunk, mint vén tölgy puszták közepén. A most emhtett fajok nem rovásunkra fognak akarni nni, terjedni, hatalmasodni? Vájjon nem a német elem volna az, mindentjói, egyenkint megfontolva, melyre minket ma-
puit, s azt akarjuk,
tetjUk elválakozni tlünk,
gyarokat kivált utal?
Fontos
szeretnek
s
s
nemzetiségi tekintetben,
a gondviselés
nagy kérdés azoknak, kik gondolkodni
akarnak.
Valóban a nemzeti eszmének ily felfogása, hazánk kivételes körülményei közt, mondjuk nevén a gyermeE programm nem ket, a politikai mltséggel határos. kih't, nem tért, nem jogot ád a nemzetiségeknek fejló'désre, hiszen mennyit a magyar alkotmány ád, vagy még méltányosan adhat, annyit a fajoknak nem ad egy más
—
VJó
—
hanem
európai alkotmány sem*),
ez
mintegy szándéko-
mondhatni mesterségesen hatást szerez a nemzetiségi eszmének, hogy ez nem mint megtartó de mint felbontc) médium hasson, hogy nem mint összevonzó szer, de mint elválasztó sav mködjék, szóval, nem hogy bár typusái megtartva, helyét betöltse, az egészben, melynek része, hanem hogy fejldése által azt épen desorgauisálja, és annak, mi megvan, széthullását idézze el. san utat nyit, keresve
ösztönt
ébreszt,
,
A
nemzeti
nekem
ha valakinek,
jogok,
elvbl azok. 1848-ban még márcziusban, thyány L. a helytartó tanácsot helyettesitni
Bat-
Pestre
le-
szerbek fbbjeivel azonnal értekezésbe bocsát-
külde, a
kozám.
Mint
a törvény
miniszter
A
országba.
a
magamra véve
felelsséget
törvényszöveg küldck Horvátmi mindent nem kisérlék
parancsolt latin-magyar
által
horvát-magyar
helyett,
meg
szentek,
midn
példányokat
forradalom
alatt
az Eris almát közülünk eltüntetni, sok volna
itt
el-
mondanom.
Szegeden elfogadott törvényjavaslatom ismeretes tudtam hogy az már csak a haldokló végrendelete, de reményltem talán üdvös jósló, útmutató leend késbbre. Ezeket itt csak azért említem hogy fölebbi meg;
,
,
jegyzéseim
ne értessenek.
félre
Nem
a nemzetiségi
el-
hanem annak provonatkoznak azok grammbeli fonák értelmezésére és az abban javasolt sze-
vont
eszmére
*)
,
Lásd Pesti Hirnük, 1861-ben (Vukovicshoz leveleim). E lete'telt, hízelkedem magamnak, diadalmasan bebizonntám.
velekben e
Legalább
francziák
olvassák,
meggyzve mondák magukat,
tökéletesen
hitték
s
k
angolok,
is,
mint
kik
e
két nyelvbeli feldolgozásomat
bár
az
eltt az
hiszi, fájdalom, a külföld
ellenkezt
ma
is.
-
—
12(5'
rencsétlen alkalmazásáni.
8 ok
— elv,
a nemzetiség elve,
szavazat, ilyen
s
ilyen
az
általános
hasonló némely
roikus orvosszerhez, okosan adva élet van benne, de datlanul advM
hetu-
lial.'íl.
S kérdem magamt(')l mi birhatta Kossuthot a nemeszmét ily romboló adagban s modorban javasolni ? öt, ki 1848-ban Pozsonyban, az újvidéki kül:
zetiségi
borzasztóan következménydus és Magyarországban több népfajt ismerek, de nemzetet csak egyet? öt, ki Törökországban a román számüzöttekuck (kik kí»ziil némely azóta már minisz-
döttségnek e kevély
választ adta: én
teri
tárczát
birt)
confocderationális
a
szárazon,
tervet
nyersen visszautasitá, bár ök Buda-Pestet akkor állandó székhelyül elfogadták? Akkor lehetett volna bezzeg
kés; sorsuk javult, mienk sümind erre öt, ki még az 1852-ben birhatta Mi lyedt. a Daily Newsben tle megjelent alkotmány-javaslatban is az 1848-ki álláspontnál alig-alig akart kissé odább menni? Ez semmi más mint kétségbeesés, a „va banque" politikája, mely ihletét mellékes czélokból merítegyezkedni velk, most
vén,
dics-
és
nem
ö,
az
mot
boszuvágyon
és
hideg számításon.
A
,
szóval
indulaton alapszik
mily hihetetlen átugrást tön
exclusiv magyarból válván azzá, ki e program melyben hónát a nemzetiségi eszmének marta-
irá,
lékul veti, ép oly szélsségekben jár ö elvtelen compasztalan
politikájának
méket
illetleg
is.
természeténél
fogva, a polgári
Egy idben Ledru
Rollinnal
zinival republikánus kiáltványokat ir alá,
gareha
Cavourral
autocrata
másban
Napóleonnal
az oly-
jár, Gari-
Hasonló a tudatlan hajóshoz, ki nem nem oda megy hová akar, a hajó vezetését,
baldit ellenezve.
értvén
és
esz-
és ]Maz-
— hanem majd
majd azon
ezen,
kezobb szeleket
—
127
sorban a legellen-
szelet,
kíiveti.
Szi»val, c proí^ramm minden politikai programmok legszörnyilbbj e, miket a magyar kérdés megoldásául „Minden benne van, csak Magyarorajánlani lehetett. kifeledve szág sajátságos helyzete van teljesen „Egyik alapelve Magyarország: területi inbelle."
tegritásának
jog
riai
felmondása.''
terérl,
szabadelmü
a
s
a histó-
lelép
elvét,
nagy.
igen
^í^gy c^olog?
szavazat
az általános
Fithíllitván
aristokratia
helyett,
mi magküve sajátságos alkotmányunknak, behozza a dcmocratiát, mely azt daraboki'a fogná apródonkint rölni.
Maga
ez elég Magyarországot régi jellemébl örökre ki-
vetkztetni. Elvül
állítja
képtelen.
tezni
fel,
St
hogy Magyarország <>nállólag szí»vetségbc
hátramaradt
apró, mveltségileg
azt
tr»bb
lé-
területileg
,
államokkal oly jogilag
igazságtalan, politikailag hibás föltételek alatt akarja hozni,
melyekben övék minden elny, mienk minden rövidség. Végre a nemzetiségeknek fejldésre nem jogot, tért, szabadságot ád, miket azoknak alkotmányunk eddig is
adott, bár elismerem,
kell
tennünk;
itt,
horderej szervezetet
faji,
fnököt
és
többet lehet és
részletben,
azoknak nem
de tisztán politikai
tervez,
vajdákat, hos-
melyek képezendnek a státusban, s okvetlenül separatismussá növik ki magokat, a szomszédban mindenütt lé-
podárokat, valóságos
nagygyléseket,
nemzeti
státust
vén rokonaik, kik
a
felé
centripeta
er
cllenáll-
által
hatlan fognak nyomatni.
Ezeknek
alapos, logikai kifejtésére
lapocskát akartam
gramm
oly
irni,
s
borzasztólag
mélység szédit örvénye
ime lapokat hatott arra,
kérem
önt.
Egy
E
pro-
irtani be.
lelkemre,
ki szélén áll
mint s
hat
bele
a
néz.
—
—
128
Minden jó Imzafinak legszentebb kötelessége figyelmeztetni a veszedelemre nemzetét, mondván: távozzál innen, ha bele esel, meghalsz bizonyosan. London, jun. 4-én 1862-ben. Sz. B.
Mi
Kossuthban hiányozni
látszik,
Ha
az
a
tetteiérti
hazánk jelen szomorú is, de bizony elmondneki felrovandó csak állapota nem hatná ,,et quorum pars magna fui". Valaki a hármas halom tetejére állván, ha kérdene, mit tett Kossuth, azt felelném: nézz körül; és ha azt kérdené, mit gondol, mit tervez jövben? az felelem: itt van programmja és íelelösségnek erkölcsi érzése.
olvasd.
Szemere Bertalan, Majláth Györgynek. Kedves barátom
Nem
I
tárnoknak irok,
a
—
nekem
tehát tárnokom sincs, ez természetes.
vettársamnak,
nincs
hazára,
írok liajdani
kö-
becsültem s szerettem, bár vitában s szavazáskor szemközt álltam vele. De ha mit a barátnak irok, azt a tárnok is megtudja, nem bánom, minden esetre nem gátolhatom meg. Képzelheted mi mohó vágygyal olvasom az otthoni lapokat. Lelkemnek ritka hoz élvet, a legtöbb mély kit
ó'szintdn
bval
s aggodalommal tölt el. Ez elkésett düh a békümegérkezett perczében, e politikai kiskorúság annyi tanuságds szenvedések után, e rövidlátás, oly bonyo-
lés
lódott
s
oly
nya minden s
merben
eldönt fontosságú helyzetben,
e
hiá-
teljes
politikai ildomosságnak, e tapintatlan,
ingerl
modor, melylyel a legszenlegalaposbjog vétkesen veszélyeztetik, engem csaknem beteggé tn s majdnem megtört, engem, kit az
tebb czélt 1848/9-ki
státusféríiatlan
s
események nem törtek meg,
folyt hosszú 11
évet,
nem reményivé,
átéltem
a
nem
csüg-
is
le-
hanem türelmesen várva Horatius emberekint amnis". S Horatius embere nem oly
gedve
el,
,,dum
defluat
bárgyú mint gondolnók; Szemere
ki
de
III.
miért ne várna
békésen? igy 9
—
—
130
vagy ugy a dolognak vége szakad, el, az ember kidl.
ha
a
})atak
nem
foly
Lelkiismeretem
enmagam
fellázadt
elleu,
hogy
hallgatva szemlélem a nemzet veszélybe rohanását. szor
Sokmelyikbe? Vannak nástátusférfiak, s teremtenek ök ma-
akarék lapokba, de
Írni
lunk számitó, igazi goknak egy közlönyt?
Ennek hiánya
tartóztatott
visz-
mert azt nem ismerem, a napi közvélemény irányában sem, melynek több gyáva rabSokszor szolgája van mint a világ összes zsarnokainak. neked akarék irni, ki, mint tapasztalom, mersz szólni zisza, s
nem
vatarban
a félelem,
is,
de helyzetem sajátságában fekv' tekintetek, ha ugy tetszik cynismus, ismét és újó-
némi büszkeség,
lag tartózkodásra intenek.
Azokból, mik sokat sem a
otthon
dolgokból,
történnek, sokat
nem értek, Amazok
sem a személyekbl.
a közei múltnak ismétakarnának lenni, emezekre nézve, ugy látom, a épen nem történet egy betett könyv, melybl tanulni oly irányban haladnak, mintha
lései
k
hajlandók.
A
néptömeg,
sokat
szenvedvén,
szenvedések
a
s
közben megtanulván gylölni, mi érzés keblének idegen volt 11 év eltt, most egészen más mint 184:8/9-ben vala; akkor bár jól, de kedv s lelkesedés nélkül harkétkedve követett czolt, engedelmesen ugyan, azonban bennünket, hanem belsejében
nem
hitte.
De most
csak a harcznak,
a
háborút
a tömeg kész
hanem
a
szó
s
teljes
szükségesnek
érett
eleme
nem
értelmében vett
hozzá adva annak minden lehet kiForradalmi hangulatú nép, igaz, rettenecsapongásait. de veszélyes fegyver is, ezt gondolják jól meg tes,
forradalomnak
is,
mind a fejedelem, mind
vezérférfiaink.
Mely fejedelem
czéljainak kivitelére egyszer igénybe vette a
lázadó né-
—
—
131
pet, az eleve
kikörvonalozta saját uralkodásának törté-
netét, váltva
fog
nok
de
lenni,
majd
ez
revolutionális
aztán
fnök, majd
zsar-
boldog és dics' urako-
békés,
k
Mi státnsfértiainkat illeti, azt ne feledjék el, hogy ha az összes nép most nem egy rost, holt tömeg mint némileg az volt, hanem egy élö, híngoló, szerepelni kész tömeg, hogy ha egység van is benne gylölni a dás ?
közös
ellenséget,
vágyai,
a'
nem
óhajtásai, törekvései
magyar fajoknak állandó is különbözk a mieinktl,
mely pillanatban megsznne létezni a gylölet a zsarnokság, ugyan abban mi magyarok hihetleg négy öt ellenséges elenuiek állnánk szemközt. és hogy, a
tárgya,
t.
i.
Es aztán gondolják meg csak volna rovásunkra
tetlen
de igen
jól,
kibékülniök
oly lehe-
jól,
Ausztriával?
És
hogy az végeredményében mind rajok veszedelmes, mind a fejedelemre kárhozatos lenne, ha aztán mi is bele sodortatnánk a közromlásba, volna ebben vigasztalás? De ha a nép, véve mind fajilag, mind egyetemileg, elhalada annak öntudatában, mit akar; aj is bizonyos hogy az ugy nevezett értelmiség vagy középosztály sem ön, sem a helyzetek ismeretében nem ment elre. Menthetk az 1848-ki emberek, jólélekkel tévedhettek, a mennyiben nem valának képesek az akkori reformok következményeit jóészszel belátni, s a midn e következmények valósággal elállanak, nem tudtunk, lévén egy egészen más kor emberei, eligazodni az föltéve,
k
uj viszonyokban.
dolgon
nem
akar
De
a
mostani
okulni?
értelmiség
Hallatlanul
ugyan azon eset másodszor fordul el, hibát akarják újólag elkövetni?
A
s
harsogtatja históriai
egy részrl valódi szándék
k
ugyan azon
nemzetiség, a
státuséletünk nincs,
meglett
történetben,
század e legfontosb politikai tényezje, az táját
a
a
de
Ítélet
fölött,
XIX.
trombi-
s
politikailag 9*
midn csak-
— nem
lehetetlen
is,
132
—
a különbféle fajok túlzott igényeit kielé-
ugyan akkor mi magunkat a dynastiával is antagonismusba teszszük? Van egy lap, könyv vagy ember, ki komoly és alapos számitást tett vala arról: fentartliatja magát gíteni,
si magyar val s mind a az
állam,
maradva ellentétben mind
sokféle fajokkal? és ha
magát, melyik
féllel,
két szövetség köziU
nem
a dynastiá-
tartja fel igy
mi alapon lehetne szövetkezni, melyik nekünk kedvezbb és
s
a
biz-
csomója, ennek megoldásától Es mi történt eddig e részben? Tették vezérembereink magukat személyes, közvetlen, tehát leg-
tosabb?
líz
helyzetünk
függ jövó'nk. biztosb
összeköttetésbe
ruthénok
tótok,
lön országgylési zetni, ezek-
nünket
a
horvátok,
vezéreivel V
Lapok,
értekezések czélhoz
oláhok,
szerbek,
nyilt levelek,
kü-
nem fognak
ve-
csak tágítják a mélységet, mely tölök ben-
elválaszt,
—
külön diéták, congressusok,
mind
meg
annyi fegyverzett táborok, melyeket ó'szinte, baráti természet értekezéseknek kellett volna megelzniök. Eddigelé tehát Zágrábban, Karloviczon, Balásfalváu, st Szent-Mártonban is csak elleneink gylhelyét szemlélem. És más oldalról, lehet nem ellenünk a dynastia az országgylésen elmondott ép oly tapintatlan mint ingerl beszédek után? Xincs-e teljes oka a dynastiának hinni, hogy mi még az alkotmány alapján sem akartunk
szinte utógondolat nélküli kibékülést, hanem külföldi segedelem álmaiban élve forradalomra számolunk ?
E csétlen
kritikus, ez elszigetelt helyzetbe juttatott
modorú
politikánk,
ggös
szeren-
a többi fajok, daczoló
S csodálkozva olvasom, hogy a fejedelem ellenében. ugyan azon emberek Széchenyi I. nevét merik emletanaitól s getni. Állt-e a nemzet valaha távolabb az
Nem
egy igaz isten-e , ki oltárul de melyen bálványoknak áldoznak? Ha élne
ildomától?
szolgál,
,
elta-
— embertket
szitaná az
—
Vdd
kik nevét emlegetik,
nKiííát()l,
de
homlokegyenest ellenkezt mvelnek. Bennük én egy más ember, egy más szellem incarnatióját bámulva látom, most 11 évi szenvedés s egy haza romlása a nemzetet annyiban kiábrándithatta volna, azét látom, ki ellen Széchenyi egy próféta dühéelvével
vel
politikájával
s
ihlettségével szónokolt.
s
Es mit mondjak
rólatok kormányfértiakról, kik bi-
zony nem rózsa-, de tüske-ágyon ültök? Van programmotok, és ha van, ismeri azt a világ? Avagy helyzetetök gyönge oldala az volna, mi 1848-ban a mienk, s különösen a Batthyány Lajosé, a született státusemberéé volt,
t.
engedtük
i.
nem
mivel
népet,
forrongani birhattuk
érleldni a
harczra
s
hátunkat
dynastiába
a
megvetni? Ha ez az eset, akkor helyzetetök szánandó, sem has jobb lesz lemondani, mert sem magatoknak, zátoknak nem fogtok használhatni. Annál örvendetesb, ha a dolog másképen van. névleg uralkodott, személyileg Jól tudod, Ferdinánd nem, e körülmény volt az oka, hogy mi 1848-ban orszá-
semmi
gos tervezéseinkben
kodhatunk. látása,
mind akarata,
politikailag jó
is,
s
egyedül biztos
folyások
alapra
nem
müve
csak az:
feladás
a
ó't
támasz-
mind bearról, mi
törvényes tekintetben igazságos
tökéletesen meggyó'zni. az
biztos
Ellenben Ferencz Józsefnek van
ut.
E
fontos hivatás a tietek,
Bizonyosan
az oct. 20-ki
után mindjárt kiadva
leirat,
ilyen
mely
is,
s
ez
személyes beVilla
okvetetlen megtermetté
Franca
volna bé-
késbb
is, ha alkotmány egyszer visszaállitására szorítkozott volna, talán még azon esetben is, ha, kivéve a polgárok magán s politikai jogaira vonatkozó 1848-ki
kés gyümölcseit,
söt
megtermetté
volna
tisztán a régi
törvényeket, alapul
az
1848-ik
eltti
állapot jelöltetik
valii
ki.
Minden
határozottság,
ez
ez
—
134
i)olitikai
})rogramm
hiányzik
az
megvan benne, kevés ügyességgel a nemzet javának
körülte alakítani oly tekintélyes
más
mely
pártot,
minden tusának,
de
a
kelléke a világos
octoberi diplomában; ha
ha
mostani
volna
sikerülhetett
nagy részébl egy
nem
veendi
küzdésnek
elejét
is
egészen
jellemet adott volna.
Tehát a rendszabály sikertelenségének f oka az id késiségében fekszik, az életben idtl s tértl függ minden, egy szenved állam hasonló egy beteg emberhez, kit tennap meggyógyított volna azon szer, mi ma keveset fog használni, holnap épen semmit.
Második oka a birodalmi tanács bele szúrt eszméje, bár kezdetben azt a többség észre nem vette, én mindjárt ebben láttam a förgeteget. Belátom, roppant önmcggyzdésébe került a fejedelemnek Európa szine eltt visszavonni, mit 10 év folytában tn, magán dolgaiban is kevés ember birna lelki ervel ilyesmit tenni de ha már annyit megtn, miért hozzá azon adalék, mely mindent megront? Nem volt-e a magyar régi alkotmányos életében, vérét s vagyonát, ha kellé, mindig áldozni kész ? A dualismus mellett is nem
—
;
volt-e
liatalniasb
f
a
dynastia
mint
valaha lehet?
Rá-
hogy a nemzet tegye kötelességét bára formák dolgában, látjuk tegj'^e; s Anglia példájából, nemzetek s épen a legersb nemzetek saját fogalmaikhoz vakon ragaszkodnak, de a melyenézve a
dolog,
mi formában, csak
ket a fejedelmeknek,
még ha
elítéleten alapulnának
is
azok, igen-igen kimélniök kell.
Harmadik oka
a diploma hiányokban fekszik. a két elshöz képest, tagadhatlan, megvoltak, annál szükségesb lett vitel körüli
sükertelenségének a ki-
Ez
igen
negyedrend ok
de épen mivel azon okok volna a combínált
kivitel.
—
Meg vagyok gyzdve, zonyos föltételek
—
135
állástokat a fejedelemtl bi-
fogadtátok
alatt
Ez
el.
ez ki-
fontos,
kerülhetlen volt, de ez a feladásnak
csak egy része.
A
másik
kellett lennetek,
a
fél,
nemzet.
melylyel
tisztában
szinte
viszonyba léptetek
Mindjárt kezdetben
vátokkal, szerbekkel és oláhokkal,
melyektl
ellenállásra
lehetett
országunk
jöttetek
tisztába
t.
számitani ?
azon
a
hor-
azon ffajokkal,
i.
Ezen
felül
kiket
hazaíiaival,
a
nemzet vezéreiül megszokott tekinteni? En itt a távolban sok dolgot nem tudhatok, az bizonyos, de nekem ugy látszik, mintha egyben s másban a politikai számítás
elmaradt volna.
T(>bb fispánok a kinevez kormányt egyenesen megtagadván mérséklk helyett ell rohanó mozdonyokká, kormányrúd helyett vitorlákká lnek. Ha a vezérek ekkép a közlegény helyét foglalják el, bizonyos ,
a csata elvesztése.
—
Vezérembereink,
nem
azért-e mivel a
kormány
pro-
—
avagy nem ismerték ? irányt nem igyekezének a közvéleménynek adni. Ez ha nem ellenök, de nélkülök fejldött azzá a mi. Mozgásnak kezdetben adhatni irányt, de lehetetlen midn az ro-
grammját
hanássá
helyeselték
vált.
elzmény után
Ily két
a megyei igazgatásnak
ménynek azon tömeg hazáját,
tet fölött.
lépett föl.
volt
az,
mely
engedtetett.
Hangot a közvéle-
mely
bár, hiszem, kedveli
adott, a
a megyei dolgokhoz képtelen.
Nagyobb
E
zsarnokság tet
id
sok
is érthet, de magasb poKeblében az ellenség gya boszvágy kitünleg uralkodott a hazaszeres
litika felfogására
lölete s
túl
fogadtak
hazafi az volt, ki
föltétel alatt
idejében hivatalt viseltek, el,
st
nyelvvel
túlzóbb
megbocsátott azoknak czimet
s
is,
kik a
keresz-
az ellenséget vezették saját hazájok
—
-
136
Mind ez bizonyosan máskép fogott történni, ha országgylés sietve összehivatik melynek tagjai akarva nem akarva erezik felelösségöket a nemzet s törKellett volna, hogy a diéta adjon irányt ténet eltt. politikának, de annak irányt a megyei sgyülések a
ellen.
az
,
adtának.
A jog.
sajtószabadság bizonyosan becses dolog,
De
hasznos azon
föltétel
leményárnyéklat bir közlönynyel.
st
szent
minden véVannak a kormány-
alatt,
ha
nak közlönyei? Vannak azoknak, kik vezéri szerepre hivatvákV Ugy mint most a sajtó kezeltetik, nem tulnyomólag képviseli-e a forradalmi irányt, naponkint közölve költött s olyan külföldi hireket, mikrl mi itt semmit nem tudunk? Csak igy keletkezett azon ábrándos hit külföldi segedelemben, mi legfbb kútfeje azon elválási iránynak, mely kibékülni semmi áron nem akar. Sajtónk
most
nem egyéb
hirnöke
vatalos
mint folytonos,
külföldi
a
ellenség
s
mintegy
izgatásainak.
válságos idben, milyenben hazánk jelenleg van,
mánynak nemcsak dekében
irt
a kor-
de kötelessége az ellenség érhirek közlését betiltani. Leirhatatlan azon joga,
káros befolyás, melyet az igy kezelt, rzött, de
hi-
Oly
meg sem
czáfolt sajtó a
épen
nem
ellen-
nép hangulatára gya-
korolt.
Halhatatlan érdemet szerezhettek
jövendje
ti
magatoknak az
a dolgok élén Apponyi, Dessewífy, Vay, Szécheny, Deák, Eötvös és mások. Kett kell hozzá: birni jó tervvel, mihez politikai belátás kívántatik, és birni szilárdsággal és nagy bátorsággal, mind a fejedelem, mind a nemzet
ország
körül,
barátom, kik
ti,
álltok,
irányában.
Nem
hihetem, hogy
ti
a
fejdelmet
meggyzni, hogy mi az országnak
jó,
az
nem a
bírnátok
dynastiának
— is
Kulcsa a dolognak, szinte
baszuos.
ance) a dynastia
s
nenizet közt.
birodalomban lehetséges
nem
akarni
—
137
lenne
leggazdagabb
iiniút,
legképesebb
,
szövetség
a
lehetetlen
uniót
magyar elem, a
legszámosb
,
(alii-
fogja teremteni a
mert
Ha
bölcsesség.
egyetért a fejedelemmel,
Ez
legharcziasb,
,
sem egyik sem másik nem
többé kényszeritve a fajokkal
—
alkudozni,
a
lesz
dynastia
magyar nemzet együtt nem csak egységében fentartják az államot, hanem azt délés a fajilag
s
politikailag
kelet felé közel alkalommal öregbíthetni het,
idbe
vedéseit
telik
is
miglen a nemzet teljesen
felejteni,
de jogai
fogják.
el
biztosságának
Le-
fogja szen-
visszatért ér-
id hamarabb be fog következni mint sokan örök alapot nyer azon kimaradhatlan meggyz-
zetében ez vélik, s
désben, hogy a dynastia
s
magyar nemzet bels
ségre van hivatva a gondviselés
Két
szövet-
által.
politika közt van a fejedelemnek
most alkalma választani, az ugy nevezett históriai és az ugy nevezett nemzeti politika kíizt. Ers meggyzdésem, hogy ha ez utóbbit követi, csak nevelni fogván birodalmának természetes gyöngeségeit, az egésznek vége elbbutóbb feloszlás
lesz
okvetetlen.
Ha
ellenben
a
históriára,
s
Ausztriában a német, ^[agyarországban a magyar elemre és e stiára
kett egymásra
és
együtt
mind a kett a dyna-
támaszkodik, e két unió a birodalom két felében
annak nem gyöngesége, de ereje lesz, és nemcsak örökre elejét veszi faji szakadásoknak, hanem ezek alkotmányos igényei teljes kielégítést nyervén, biztosan lehet utóbb a köztük leend fuziijra számítani.
A
birodalmi központositás lehet az osztrák
státus-
tartományok érdekében, de esküdni mernék rá, hogy az nincs a dynastia valódi érdekében. Megfogható ha azok egy központból kormányozni, s fértíak s egyes
,
— felsbb
fajok
a
legalább
—
138
a birodalmi tanács
osztályát
germanisálni óhajtják, de a fejedelemnek czélja csak
által
magasb nak
lehet,
t.
i,
megnyerni, mi
népei bizodalmát
Eszköznek
a bdkés uralkodásnak.
tíítele
lehetetlen országokat
npeket
s
hibás,
föl-
feladat-
kényszeriteni,
hogy
kivetkzve
egy kiválasztott faj épen megfordítva a fejedelem valóban roppant, de szükséges föladása külön-külön identiticálni magát mind azon népekkel, melyeknek uralkoMiért van, hogy Ferencz József magát csupán dója. sajátságukból
nemzeti
typusát öltsék magukra;
ausztriai s
német császárnak
Ez
látszik érezni?
neki a nevet, de a hatalmat nem, ezt
kell
ott
adhatja
keresnie
hol van, mint császár feltalálja a német- szláv tartományokban, mint király Magyarországban. Ha ö megtestesülése lesz a dynastikus, német és magyar, e hármas mély értelm szövetségnek, trónja ersebb lesz,
mint
valaha,
volt
tásból
származó
örökre
s
Ha nak ott
s
gyökeresen
a birodalomnak heterogenei-
általa
bels
és
meg
theoriában
képtelenségét
Ausztria 34 milliónyi
13 milHó, a gép elvet
háttérbe
Vegyük
nagy gyöngesége
a birodalmi tanácsnak, mint politikai gondolat-
van az a gyakorlatban,
heti.
azért
ép
fogott orvosoltatni.
föl
csehekhez,
fejedelem
a
hibás
népébl
meg sem
indult,
szoritnak
a
az esetet, hogy a
lengyelekhez,
voltáról
s
ott alig
gylt
már
minden más
nemzetiségi
már
még
a
nem hinné, meggyz-
ez
ott
is
össze
vetélkedések.
lév németekhez,
magyarok, horvátok,
oláhok, tótok, ruthénok és olaszok járulnak, magok mondják, hogy ily országgylés nevek már e nem volt a földön, de ilyen nem is tanácskozhatik em-
szerbek,
berek közt. E mozaikszer gylésnek következ eredményei kiszámithatók.
— Ha
—
130
bizonyosan fogja vagy szükségbl,
számításból,
tökéletesen lehetlenné
tanácskozást
Pedig az elszámlált nevek
tesz.
anyanyelveket,
csak az
vagy utógonclolatos
maga minden további
ez
mint
használni,
saját nyelvét fogja
niiiulcu faj
nem
és
kép-
dialectusokat
a
viselik.
De
ha már
nehézség legyözhetlen, ez
nyelvbeli
e
még nem minden,
eredet
a tanács heterogén
számtalan kérdésben
a
nak, melyek százados múltban, a jog
mástól lényegesen eltér
fogalmaiban
szabadság egy-
s
különböz
s
,
tagjai közt
mutatkozná-
ellentétek
legélesb
,
st
ellenkez erkídcsökben, szokásokban, faji jellemekben s egy hosszú, néhol ezeréves történet alapjaiban mélyen gyökereznek. Egy kr)vetkezménye minden esetre lenne azon találkozásnak, melyet a birodalmi tanács termében különb-
néha
népeknek a kormány maga rendezendett. Ez kedves lenne-e neki? nem tudom. T. i. mind azon szláv melyek most távulság, államhatárok, s fajtöredékek, más népek által elválasztva, egymástól tökéletesen elszigetelve élnek, érintkezésbe hozatva, mi hamar kölcsöféle
nös szövetséget kötnének.
Ha
s
tartományokban a szláv elem az összes birodalomban magának izgatásaira az
mányférfiak
övék
ne
is
uralkodó
panszlavismus,
vádoljanak
kész
—
másokat.
az
E
ausztriai
lesz,
alapot
és
osztrák
m
ha
találna
kor-
tisztán az
lesz.
Kétséget
szer
orosz
az
aztán kivált
terv
nem
biztosítása
meghívnák.
S
fog-e e 22 milliónyi
dalombelí hét milló a szlávok
szenved, miként a szlávok, végett,
tegyük
frigyökbe
fel,
hogy
a
a nagy-
magyarokat
elfogadják:
nem
tömeg eldöntleg uralkodni a bironémetségen? Els esetben, ha t. í.
egymás közt szövetkeznek,
a tusa hosszú lehet,
— nem
de lesz,
s
kétséges,
az
osztrák
—
140
második
e
marad
ministereknek
dicsség, hogy német
csak azon
fel
fben fogamzott meg azon
Ausztriában a német
gondolata, mely
gyors és biztos
esetben
elem
intézet
elnyomásá-
végzdnék. Képzelhet még szövetség a szlávok és németek közt. De erre néhány észrevételem van. Kérdem: lehet-e, már eszmében, frigy e két faj között? A törtéval
netben
legalább
nincs
rész lehet ott
nientt
példa.
rá
nézve oly egyenetlen két
örökös
a
számra gyöngébb
St
bizonyos,
Aztán:
hol
szövetkezik,
fél
félelemtl?
mikép a szlávok oly föltételeket teendenének, melyeket a németek veszedelmök nélkül el nem fogadhatnának. Követelnék Ausztriából Cseh- és Morvaországot, Ga-
k
licziát,
Carynthiát,
az
Carnioliát,
Illyriai
részeket,
—
Magyarországból Horvát- és Slavoniaországokat, a Bánátot, hazánk északi tót vidékeit. Csekélység az, mi
ekkép maradna, mind a németnek, mind a
t(>bbi
fajok-
nak, mint megannyi egymástól elkülönzött szigetkék fog-
nának
úszni, a
szláv
tengerben,
után a 15 milliónyi nem-szláv
—
a német, mely társa volt
s
és
ha
német
irtózatos faj
harcz
legyzetnék,
harczban a szlávnak,
dia-
dala után örökös szolgája fogna lenni. Külföldi politikusok zavarosan irnak össze sok min-
dent a birodalmi tanácsról, de mindenik tisztán belátja, mi-
kép
ez alkalom lesz a különbféle fajok közt szövetségeket
elidézni.
St
ez okból
tesznek nekünk
szemrehányást, hogy abba
belépni
nem
magyaroknak
sietünk; hiszen,
mondják, ha bele lépünk, például a szlávokkal egyesülve, az összes birodalmon fogunk uralkodhatni, mig most csak Magyarországra, következleg egy másodrend szerepre vagyunk szoritva. E tanácsban sok igaz
— van, mint terv
nem
141
—
kivihetetlen, de ily messze váp^ó po-
magyarnak minden tulajdonok hiányoznak.
litikához a
De én legüdvösbnek is tartom a fönebb emiitett hármas szövetséget, t. i. a dynastia, a nemet s magyar elem közt. így Ausztria (a szorosb értelcmbeli) megrzi régi jellemét, s az alkotmányos szabadság áldása hozzá járulván, né}jei közé a nyugalom visszatér. így Magyarország, visszanyerve ó'si határait s törvényes alkotmányát, újra hatalmas, egységes magva
lesz
a
biro-
dalom testének. Apródonkint nemcsak lecsillapulnak a nemzetiségi ábrándos vágyak, ha egyrészrl nem izgatja azokat a fejedelem, ha másrészrl jogszer fejldésöknek a magyar törvényhozás, szelid kézzel, utat nyit, st a politikai szabadság, a terjed anyagi jóllét és növeked értelmi mveltség jótékony befolyása alatt folytonos összeolvadásra számithatni. De mind ez csak egy magas, messzelátó, eszélyes és türelmes politikának le-
mve. Azonban kritikus idpontokban a dynastia, német elem és a magyar nemzet (mely név alatt nem pusztán a fajilag magyar de minden hazafiuilag érz lakosa értend) együttvéve oly ert fejthetnek ki, melynek a többi népfajok, sem együttvéve, annál kevésbbé het a
külön, ellen
E
nem fognak
állhatni.
szövetség eszméjéhez az osztrák ministereknek
ép ugy kellene ragszkodniok, ha ugyan valódi státusférfiak mint nekünk kell. Egyszersmind be kellene látniok, hogy
ugy van fajunkban, ha ez nemzetiségét, súly ugy van országunkban, ha ez történeti jellegét megrzi.
súly
Elvégre fogadja
is
szétporlad Austria,
el alapjául,
ragaszkodnia joghoz, és
e
kell,
az
ha a nemzetiségi eszmét centifrugal
er
ellenében
erhöz, a históriai hordozója Magyarorképviselje,
mint
jognak
mint
centripeta
-
142
-
Általunk van biztosítva annak mind mind egysége, s ez a f. De ily mélyebb és távol horderej politika felfogására a tömeg nem képes, egy országgylés is ritkán. Ez fejedelem s kormány feladása, kiket azonban a nép, ha egyszer a nagy mvet emelkedni látja, készséggel szokott követni. Fájdalom, hogy ép e válságos pillanathiányzik ban mi hozzá legszükségesb, t. i. a fejedelem s nemzet közti kölcsönös bizodalom. S vádolhatni a
szagon a magyar.
birtoka,
ha negyedfél
nemzetet,
végig
lapjait
százados siralmas történetének
forgatván,
azokból
csak bizalmatlanságot
Viszont rósz néven vehetni-e
merit?
a
fejedelem gya-
nakodó ellenszenvét ellenünk, ha, mint ujabban történt, még a mi jót tn is, kellleg az sem méltányoltatik? íme ez lenne herculesi, dics mvetek, engeszteldésrc birni a
nemzetet,
vele az
okos és
gerjedelmeit számitó
megértetni
lecsillapitani,
politika
meggyzni
nyelvét,
mind a fejedelmet mind a nemzetet érdekeik tökéletes identitásáról, e nagy pillanatban, s igy lenne közttük elvileg helyreállitva az annyira szükséges bizodalom. Nagy baj az, hogy ily nagyszer s messze ható politikai terv kivitele a fejedelem, s német és magyar státusférfiak közt oly kölcsönös egyetértést kivan, mely a diplomatikai, tehát némileg takart modort lehetségessé tegye.
Reménylhet
szonyaink
közt?
ilyen terv fogalmazása ingerit
Eszközölhet
annak
kivitele
vi-
parlia-
menti testületek nyilt vitáival?
Engedelmedbl még néhány bels poHtikára nekünk egy egészen új korszakot a
magyarországi
hol titkon, hol nyíltan szent,
szó
a
Akarunk
tanulni
e
adok el 1848
vonatkozólag. nyitott
nemzetiség
de ránk nézve veszedelmes
leve.
észrevételt
elv,
meg,
elve,
e
s
azóta
magában
Európaszerte
jel-
nagyszer leczkébl ?
— Minden
esetre
143
—
nekem mély meggyzdésem, mikép bels nyomot, elvet, nem követ-
politikánkban azon ösvényt,
melyen 1848 eltt jártunk vala. mi, fejedelem s a nemzetiségek ellenében^ folyvást azon makacs antagonismusban maradunk, melyben vagyunk, szegény hazánkra borzasztó viszontagságok várakoznak, melyek halálával végzdhetnek. Ezeket hetjük,
Ha
mivel biztatjuk?
üres
szavakkal;
azt
mivel
akarjuk
megnyerni? pórias ingerlésekkel. Pedig a haragban van fölséges, de az nemesen, méltósággal fejezis tetik ki, mint a dicséret is sért, ha az szolgai. Es elfeledk, hogy a mi faj-heterogeneitásban Ausztria mint birodalom organice szenved, hazánk hasonló természeti bajban sinylik ? azon fontos különbséggel, hogy mi, rokontalan faj oda nem hathatunk, mig az ottani kormány hazánk más ajkú lakosaira sokféle befolyást gyakorolhat. Elfeledk, hogy mióta egész lelkeinket, a miénket s az övééket nem a központositási s nemzetlenit zsarnokság gylölete tölti be, a vajmi rövid egyetértést köztünk ismét ellenséges irányú törekvések váltották fel?
íme
ez helyzetünk nehézségében a leglényegesb pont. Közhiedelem vala 1848-ban s az eltt is, hogy a sza bads ág kimondása által e faj-heterogeneitás mint hazánk politikai baja megorvosoltatik. Valóban ily eredménye annak lehetett volna is, azonban fájdalom, az egészen más ln. Mitl az egy ség megállapitását vártuk, az, mondom^ az aristocratia megrongálása, épen ezt ölte meg. Ennyire mindenek fölött legnehezebb az a nagy státustudomány, mely abban áll, megérteni a társasági elemek általános mozgalmát, megítélni mi a tömegek elméjében történik, és elre látni mi abból következni fog. Lehet valaki kitn hivatalnok, mély törvénytudó, ragyogó szónok^
—
—
mi
gyakran
igen
nak fölséges
144
nagyszer, szavalatvárakozásunk ellen forrada-
inditványnak
szószéken,
a
—
életben. Minden népek történetében nagyszer botlásokra a politikában, melyhez oly kevés ember ért, de körülte mindenki kontárkodik. Francziaországban 1789-ben a nemesség állandó küzdése a királyi jogok bitorlásai ellen volt intézve, XVI-ik Lajosnak pedig ugyan akkor minden gondja abban ponmindkettosuk, liogy a nemesség igényeinek ellenálland, ten tudást sem vnek az egyenlséget forraló néprl raellettök, mely csendesen mint vész gylt össze, s ne-
lomra
az
vezet
íikadunk
ily
—
mességet és trónt egyaránt elhordott. Ilyen téuyezökép Mint jelent meg nálunk 1848-ban a nemzetiségi eszme. mi sem gondoltunk erszakos a francziák akkor nem ,
lázadásokra,
nem
is
sejtelmünk
mivel
elveknek
tanakodánk
sem
gyakorlatban
vala
forradalmi
Az
róluk.
borzasztók
dolgokról,
elvontan
lesznek
jó
következ-
ményei.
Kérdem ben
nem fleg aristocratiai szerkezetünkmagát a hazai állam egysége? Nem
most,
fejezte-e ki
abból, mint egy várból, riztetett-e
kon
s
diétái
meg
százados harczo-
tanácskozásokon keresztül az
ország sza-
bad alkotmánya? Nem az volt-e a magj^ar nemzet nem annyira törvényes, mint históriai értelm tulnyomóságának, st magának fennmaradásának legfbb biztosiÉs mi volt 1849 eltt szabadelvbb, népszerbb mint rombolni ez ódon, de czélszerü szerkezetet, mely philosophiai szempontból a kritikát bizonyosan nem állja téka?
de az élet s tapasztalás megmutatta, hogy az az állam egységének, az alkotmányos szabadságnak, és fleg ki,
nemzetiségünknek,
zetnkben,
—
—
geographiai és ethnographiai hely-
szükséges alakja volt?
— Ezekbül
azt
húzom
Nem
kíméletes
ki,
MZ aristokratiai szerkezethez, liasznát vehetjük.
—
145
kézzel
nyúljunk
melynek jöveudó'beu
nagy
is
siségi törvényeink mentének-e
idegenek birtokává ne váljék? Nem hatalma szerzék-e meg fajunknak
meg, hogy hazánk
uristokratiáink fénye,
mások
fölött az
inikényt elismert elsséget? Nincs többé
kiváltsága, mi gylöletessé tehetné, de tartassuk ;i
nekünk
hatalmat, mely épen
teszi
meg
leghasznosabbá.
legyen születési kaszt milyen volt nálunk
s
kereskedési vállalatban,
házasságban
is
a néppel
ipari,
közhivatalokban,
összevegyül,
s
Ne
mindenhol,
lianem legyen azzá mi az angol aristokratia, mely gazdasági,
vele
st
bir tekintélylyel
gg
nélkül, s becsülete van, mert van értéke s érdeme. Nekünk, kivételes helyzetünkben, erre különös szükségünk van. Osztály, mely századokon ált elljárt, szerzett
magának bizonyos
nagyságot,
lélek
szívbeli
bátorságot,
ers niagNemcsak maga kedvelli a függetlenséget s szabadságot, hanem példája által e férfias tulajdonokat más osztályokba is átoltja. Idk lassan alkották azt, ha kiveszne nem lehetne rögtön újra teremteni; adhatni és bizalmat
vává
mely
azt
a társaság
teszi.
ujaknak
si
önerejében,
czímeket
s
vagyont,
de ki adja nekik az apák
szellemét?
E
szempontból, aggódva veszem észre, hogy a kép-
nem
viselház,
mulandó
tanulva a múlton, a felsházzal mint egy
testülettel bán.
Avagy
oly rövidlátók sok tag-
hogy sejtelmök sincs azon bekövetkezhet idrl, mia magyar elemet, legalább a többséget, nem a képvisel, de a felsházban kellend keresnünk V Nem olvasták a szent-mártoni tót gylés kivánatát, melyben, ha módosittatik a felsház, alapul a nemzetiség eszméjét
jai,
dn
vétetni követelik?
dul körültök és S/.eiuere
V.
A
nincs
nemzetiségi mozgalom fülök
hallani,
n
mint vész
legújabb 1"
világ-
!
—
146
—
események óriás beti nekik olvashatlan hyeroglyphok? Es aztán ily kezek merészelvén vezérelni a haza hajóját, hazafinak a messze távolne remegjen szive a
h
ban
is ?
Csak az van még hátra hogy, a mi egykor szinte népszer, st nagyban hazafiúi eszme volt, a papi javak elvétele, inditványoztassék.
Véleményem
szerint a
papság
mondom
iker-testvére az aristokratiának, s
nekünk,
künk, hazánknak, nemzetünknek
az ép oly hasznos mint
szükséges.
hazafiúi érdemei
Só't
ne-
a világi aristokratiáéit
felül haladják. Okát én ennek abban találom, hogy a magyar katholika egyház szerkezete hazai alkot-
messze
mányok kedvel
mintájára készittetvén, mint ez, az
is
szabadság-
Minden tagja független volt a maga körében, a pap püspökétl, a püspök fejedelmétl, és az egyház még Rómától is csak dogmai dolgokban fogadott el határozatot. Ehhez járul a papság feudális s politikai kiváltsága, mely viszont egyes tagjaiba az önérzet s fügfiakat nevelt.
getlenség büszke öntudatát lehelte.
De megmondjam
mit
tünemény f okának, hogy a magyar papság sem a pápának, sem a fejedelmeknek vak szolgája nem leve? Azt, hogy e papság létele földbirtoktartok én azon ritka
hoz van kötve. Vegyünk föl egy birtoktalan papot, ki mint idegen él egy társaságban, melyhez semmi érdek
nem függ,
csatolja egyenesen. Lelkiismeretére nézve a pápától
élelmezését
édes kötelékeit
a
nem
fejedelemtl kapja, a
családi
élet
Hazájának a templomot nézi, minden egyéb annyiban illeti, mennyiben személyének vagy árt vagy használ. Politikai dolgokban jelleme hideg egykedvség. Lehet a keresztyén társaság jó tagja, de ismeri.
bizonyosan közömbös polgár, bár hol lakjék. A polgári szabadságbani részvételen kivül mi azon varázser, mely a papból
mozgó
és
tevékeny polgárt csinál
s
mi
által
—
—
147
Semmi egyéb van Európában oly világosodott, türelmes, s valóban nemzeti papság mint nálunk, és fleg olyan, mely házi erényein tul oly buzA legközelebb múlt gón teljesiti hazafiúi kötelességeit évek eseményei nem bizonyiták-e be, hogy ket az els hely nemcsak törvényes udvariasságból, de érdemnél fogva gyökeret ver?
a haza földében szinte
mint a földbirtok.
S kérdem
én, hol
'?
megilleti ?
Ezért tartanám
politikai
roppant
bnnek, ha egy
s a tények meg, gyakorlatiatlan rendszerek
hajdani iskola emberei, helyzetünk sajátságát
hatalmát
nem
fontolva
után vakon rohanva, idétlen indítványok által megbénitani akarnák azon testületnek munkásságát, mely jelen szerkezetében a szabadság, függetlenség s nemzetiség terjesz-
tésének legfontosabb elemét képezheti.
tenünk azt mi van, azért a mi lehetne; ális
Nem kell elfelejkönny egy ide-
államot alkotni, melyben minden logikai, rendszeres,
egyez az ész hideg szabályaival; tartani egyenlsíteni könny, példa rá a nyugtalan s békózott
symmetrikus, s
Francziaország; igazitgatni okosabb, bizonyltja a dics és
szabad Anglia. mint ereklyét, az si alkot-
Általában, kiméljétek,
mány minden fenmaradt téktelennek látszik, ez
töredékét,
is
még
azt
is
mi jelen-
egy darabka azon szent épü-
melyben szabadságunk s rokontalan nemzetiségünk megélt. A legkisebb ván-om, a leghitványabb kolostor-omladék a régi magyar világra kegyelettel emletbl,
lékeztet; tartsátok fel az ártatlan helybeli kiváltságokat,
mind ezek mind melyek állandó kapcsolatban tartják a jelent azon múlttal, mely hazánk egykori bels, testvéri egységére emlékeztet nemcsak minmagunkat, hanem a többi fajokat is. Óvakodjatok tulnyomóságra szokásokat,
megannyi
formákat,
elnevezéseket,
történeti fonalak,
10^
juttatni azokat, kik, mint
országban
történt, irók
—
14S
-
a
18-ik
században
lnek
eszméit követve
Franczia-
reformá-
torok, ez logikailag az összes alkotmány feldöntésére ve-
ket, megszületett a
zette ott
theoriailag
pontositás, de a szabadság beleveszett.
E
gyönyör
köz-
nálunk sokkal veszedelmesb lenne. Fraucziaország faj-homogeneitásnál fogva hasonló egy márványdarabhoz, melyet
egyképen
mészet
kísérlet
hazánk egy sokféle termozaik nem egész, mely-
lehetett feldolgozni, de
an)^agb(')l
iJsszerakott
nek minden oldala másféle s szerfölött gondos, kiméletes bánásmódot igényel. Kezdettl fogva védelmi jelleme volt si alkotmányunknak. Mint hóditó faj védni kellé magunkat a ben lakóktól, utóbb a mongol s török áradásai, aztán az osztrák al)Solutistikus tervei ellen.
Még most
is,
bár némileg
változék helyzetnk, védelmi állapotra vagyunk szorítva,
álmodnak kik
hogy
—
vagy épen támadói szerepet viselhetünk. Ellenséges elemektl észak, kelet, dél, n5'ugat fell körül lévén véve, gyöngeségünk azonnal ki fog tnni, mihelyt támadólag lépünk fel, helyzetnk mindenben egy ers váréhoz hasonlít, mely védelemre vau számítva. Tehát jelenleg is igyekeznünk kell alkotmányunk fleg védelmi elnyeit kifejteni s fölhasználni. E szempontból kiindulva azt tartom, ha a választói azt vélik,
képességet megszorítani a községi
nem
tettleges
lehet, kiterjeszteni
rendezés állittassék a legszélesb
sem
alapra,
kell;
mert
vágyok legszkségesb kielégítésének módja, de a megyei gylések tagjainak száma csak annyira menez a faji
jen,
lehet
mennyinél kevesb a szabadság szempontjából nem a sajtó legyen szabad, de politikai lapoknál szük;
séges a
cautió,
különben
faji
özöulenek, ez volt egyedüli
izgatások
oka
bennünket
el-
az általam szerkesztett
18J:8-kí sajtótörvénybeli csekély cautiónak; az aristokratia
— (angol.
149
—
nem
kaszta-értelembenj, ezen „par esprit de corps- magyar osztály, erkölcsi s vagyoni egész súlyával feküdjék a közdolgoknak, ekkép férfiasságának erejében vezérelni fogja nemcsak a közigazgatást, de a közvéleíís
ményt, nemcsak az eszméknek
tekintélyt
st han-
ád^
nem
got ád az Íróknak
is, s
gaival foglalkozni
megsznvén,
fog történni az, mi egy század eltt Francziaországban, hol az aristokratia a státus dol-
bár
kintély
nagy
politikai téren
minden
te-
de
szoba-philusophok kezébe került, minek vége az ismert forradalom ln. E védelmi jelleme van alkotmányunk azon részének is, mely a pénz és hadügyre Vonatkozik. S ha valamit szemére vethetni az 1848-iki diétának, az az,
hogy alkotmányunk
—
e sajátságos,
szükséges jellemvonását elfeledé, nem abban látni ezt a mit kivivott, de abban, mire utógondolatában törekedett. Helyzetünk bels gyöngeségei miatt mi kül sze-
okosan nem
replésre
megtömörödnünk, körébe
esik.
számithattunk. Belsleg kell
elbb
védelmi természet rendszerünk nézve én pedig elégnek tartom, ha
és ez
Erre
megrizzük továbbra
is
magunknak
a
pénz
és
adás föltétlen jogát. Ezt alkotmányos fejedelem heti el tlünk, de azzal mi is megelégedhetünk.
katona-
nem
ve-
Kik franczia értelembeh egyenlséget s demoakarnak nálunk, lehetnek jó cosmopoliták de rósz
kratiát
hazafiak, az ész logikáját birják de
a státustan összetett
gépezetében tudatlanok, hazaszeretetük bizony azon ma-
joméhoz hasonló, mely
azt fojtja
meg
szerelmében, mit
szeret.
Egy ban mint
kis
példát
mondok el itt. 184^-ban márcziuskormány átvétele végett Pestre
miniszter-jelölt a
küldetvén, elmének az utasítást adó megyei küldöttségbe, hol a régi táblabirákból senki sem volt, Nyáry elnöklete alatt
40
— 50
gyönge
ifjú tanácskozott.
Sznyegen
a vá-
:
— lasztói
kcrdcs forgott,
150
—
Pctöfy, Vasváry és társai
s
miud
a
korlátlan egyetemes szavazat mellett czélzással szónokoltak.
Nem
meg tlök
állhatám
vájjon
kérdezni,
nem
lehet-e
mikép ily törvény mellett néhány év múlva magyar elem a diétán kisebbségben leend? Vasváry
attól tartani,
a
szánakodva
és
Petöfy nagy hévvel
k
az embert, csak az embert nézik,
hoz tartozik.
s
némileg
nem
mi
faj-
Tudjuk
a bekövetkezett szomorú esemé-
—
egyik közvetve, másik közvetlen
nyeket. Mindkett,
az oláh lázadók áldozata ln.
Mint
k, ugy ember
dolkozliatik, az elv szent, aztán életével
de hazafi, ki
felelték
azt, ki
nemzetét
veszélybe, az oly
bnös
ily
botorul
gon-
mindenki szabad,
eldönti a bizonyos
mint a hazaáruló.
Most bevégzem e borzasztó hosszú levelet. Sem apológiát nem adok hozzá, sem óvással nem élek, mondván, hogy elveim most is a régiek, azok 1834 óta soha nem változtak. De két különböz dolog birni eh^el mint gondolkodó ember, és mint hazafi tanácsolni a hazát; ott az elme szabadon alkot, itt az értelemnek tényekhez s körülményekhez kell magát szabnia. En e kett között mindig tudtam különbséget tenni. Örvendenék, ha e gondolatok uj alkalmat szolgáltatnának neked a haza dolgairól elmélkedned. Mennyit nem aggódom én itt rajtatok! Pedig, hidd el, én ugy tekintem magamat mint a ki élve soha sem fog térni de halva feküdni hazám földében szerettöbbé vissza,
—
nék, ennek ellenkezjére
még
most, tizenegy év után
sem
tudok gondolni bels borzadás nélkül. Fogadd, tisztelt Barátom, legmelegebb üdvezletét rokonszenvét
———
Paris, jul.
(3.
1861.
s
LONDONI kiállítás.
1862.
London, május
1.
2.
elfogadom Önök azon becses derék lapjok hasábjait a londoni kiállitásról Írandó leveleimnek megnyitják. Teszem azt azon kecsegtet reményben, hogy talán sikerülend egykészséggel
Teljes
ajánlatát, miszerint
egy szépre nagyra áhitozó ifjú keblében némely jó eszmét felköltenem, vagy titok csendében tervez férfiú gondolatjához egy adatkával járulnom, mint húsz év eltt sikerült külföldi utazásommal, az akkori ifjú nemzedékben az utazás vágyát fölébresztenem. Semmi egyéb
magvet
szerény szerepe; kilépvén a megminyugodt lélekkel hinti az szét a jöv aratás magvait, hány kél ki és hány vész el bellök? azt nem kérdi, sem aggódni nem engedi ers hite, azt gondolja ez, mint- a
velt földre,
magában: dolgozni emberé, áldani Istené. Azt sem tartózkodom kijelenteni, miképünök engem leköteleznek, helyet adván múlt évben lapjokban néhány czikliemnek, melyek részint személyesek voltak, nemtelen megtámadások ellen kellvén magamat azokban védelmeznem; részint közérdekek, a mennyiben kötelességemnek tartam a nemzetet figyelmeztetni a külföldi
segedelem hiu reményei az
ámitók,
teljes és
bl
akár
ellen.
az ámítottak?
keserves másfél
teljesült-e
be
csak
Mit nyertek vele akár
egy jota
nem mult-e el ama balga reményekis? Az tévedt-e, ki
Azóta
év, és
— fegyverekkel
idegen
monda
azt
Ha
els helyen
áll
még ha
a
biztatá
nemzetet,
csupán magadban
neki,
másban?
—
154
v'agy
az,
ki
senki
bizzál, és
szabad sorozni a hazafiúi kötelességeket: a nemzetnek az
:
igazságot megmondani,
keserves, lever, vigasztalan
az.
is
Természetes
hogy népszerbb, megtapsoltabb hitegetni egy orszásegedelemmel, elébe varágot, biztatni — szavakban
—
zsolni kedves,
de csak
létez
képzeletben
kilátásokat;
én ilyesmit tenni hazafiúi bnnek tartok, s elébe teszem, bármi kínos és hálátlan szerep legyen, a Cassandráét, ki egy jóslónak rajongó hevével jövendié meg Trójának romlását, ha szavának nem hisz. De hagyjuk most ezeket. Feledjük, habár csak „Paulo pillanatra is, a hazát, és annak szenvedéseit. majora
—
vagy
Felvirradt
De
—
minora canamus".
végre május
reggel szomorú köd lépé
1-seje, el
a
várt
nagy nap.
a várost, és esek
bven,
íme, mondák franczia ismerseim, mindene lehet az angolnak, de tiszta ege és fényes napja csak nincs.
bizony ennek mindene, uraim, felelém, tása,
még
napja
is,
—
teljesen kiderült, és az
kellemes
is
volt.
a minthogy
id
folyvást
hire,
már O'/i-kor az ég nemcsak pompás, de
Ott hol egy nemzet,
st mondhatni
emberiség ül ünnepet, méltóan azt csak Isten napja gíthatja
az
vilá-
meg.
Kilencz órától kezdve volt
bl
Van
pénze, kitar-
is
sokaság ezerek ezeréi-
mely hullámozva omlott, mint tenger, a kena város Ily tömeges tolongást singtoni épület felé. A kocsik, omnibusok, lovagok, 1851-ben sem látott. gyalogok szorongó serege csak lassú léptekkel haladhatván, az egész nem menni, hanem mint kfal állani látLátván számtalanok, hogy kocsin még nehezebb szott. haladni elé, leszálltak róla^ lábaikban jobban bíztak, mint álló,
— Az utczák
lovaikban.
a
jövké, sok kocsik
—
155
baloldala a
is
—
jövnek
menké
vissza, de
volt, a jobb mind üresen mi csodálatos,
nulla vestigia retrorsum. De a csaknem megfoghatlan, az, hogy e képzelhetlen sokaságban, hol legalább 200,000 ember mozgott, sem zaj, sem baj, sem veszekedés nem fordult elö, pedig ez mind szabad ember. Katonának nvoma sem volt, rend-
rök és
voltak, de ezek
utasitanak,
mi
itt
elég.
nem Itt
parancsolnak, csak intenek senki
nem
tolakodik,
bár
mindenki követi azt ki eltte megy, a nélkül, hogy megelzni akarná, van türelme, s a közrendet önként tartja meg, nem kényszerbl. Mi másképen van siet,
ez máshol, kivált Francziaországban! ott eíFéle ünnep rendbeutartására ötven ezer katona állittatnék fel, mely a város illet részét mintegy ostrommal kerítené be,
volna rend,
de népünnep nem.
mikép május 1-seje Angliában már ünnepnap. Nagy és kicsiny, gazdag és szegény örömmel üdvözli a tavasz e szeUd havát. A kocsikba fogott lovak zöld lombokkal vannak fölékesítve, a kocsisok nagy része gomblyukába szurá a szoHozzájárul
s
szokás
szerint
A Piccadily és Knight-bridge végtelen vonalán a zászlókkal ékesített ablakok és erkélyek örvendez néptl hemzsegnek. A bankok, a pénzcsarnok, a hivatalok mind be voltak zárva, tehát az összes népesség talpon vagy künn volt. Az utczai komédiások, szemkásos piros rózsát.
—
fényvesztk, taligás kalmárok sem hiányoztak, adjuk hozzájuk az idegen országok és éghajlatok népeinek festileg változatos alakjait, japánokat, chinaiakat, persákat, törököket, s képzeljük együtt e sokféle szin, vallású, öltözet,
szokású fajokat. Ily népsokaságot, tolongást, hömpölygést, ennyi gazdagságot és pompát, ily szörnyeteg vegyületét
— s
156
— nemének
csoportozatát az emberiség két
London nem
fajainak
Es hogy
még most
változik
különféle
minden a világon Emlékezem rá igen kedvesen, hogy mint 24 éves !
nem
pedig
is,
és
látta soha.
utazónak egykor mi sok boszantást kellé kicsinyke
juszomért föl
itt
angoloknak,
a jó
Es ime most
kiállanom.
st magok
is
a
ba-
nagy sem tnik
kezdik
viselni,
—
minap az alsóházban oly torzonborz bajuszos és szakálas alakokat láttam, hogy szintén Garibaldi táborában véltem magamat. Végre elérénk a Cromwcll útra, melyre a palotának déli oldala tekint. Leirjam azt? Valóban hasztalan törekvésnek tartom. Epületet s embert látni kell szinröl szinre vagy képben, szóbeli leirásból lehetetlen rajok ismerni. De nagyságáról s bels felosztásáról kell néhány szót
mondanom.
A
mely alakjára nézve csaknem egyenes négyszöglet, 988,000 C lábat tesz; tehát mind az 1851-ki londoni, mind az 1855-ki párisi kiállitási palota terénél nagyobb, mert amaz csak 799,000, emez pedig födél
csak 953,000
alatti
D
tér,
lábat foglalt
Déli és éjszaki oldala
el.
egyenként 1150 láb hosszú, nyugoti és keleti is annyi, ha ugyan az e két oldalon hozzácsatolt ideiglenes épületeket hozzá nem veszszük. E négyszöglet palotát, délrl éjszak
felé,
három átvágat
(transept) metszi át; nyugat-
pedig épen a középen
ról keletre
ott
egy-egy
megy
palota jellemz
s
fdiszei,
s
a
fhajó,
(800
mely itt és végzdik. Ezek a kristály -üvegbl lévén össze-
magas, 85 láb felséges kúptoronyban
láb hosszú, 100 láb
széles),
rakva, mint két óriás domb, "fenykkel messze tündököl-
nek.
Átmérjk
160 láb levén, fölülhaladják nemcsak (70 láb), nemcsak a londoni Szent
a párisi Pantheont
Pál (112
láb),
hanem
a
római
Szent Péter templomát
— is
—
157
sokan lapokmagassága kúpok 250
(157 V2 IO5 ^^ ^'^^^ magasságban
ban hibásan
—
írták),
mivel mig e
(mint
340, Szent Péteré 434 láb. És e roppant épület, melynek falai téglából rakvák, egy rövid év alatt épült fel csodálatos gyorsasággal és titáni erláb,
Szent Pálé
tették
Fowke mérnökkari
Tervezte
feszítéssel.
Keik
ban nekik
kapitány,
és Lucas, került 5 millió forintba,
10.750,000
forint
kiíizettetik,
épít-
ha azou
kötelesek az
egészet a kiállítási bizottmánynak örökösen átadni.
De
legkülönösebb ez óriás
mü
létrehozásának^módja.
Hozzá a pénzt a fejedelem adá? Nem. Az ország szavazá meg? Nem, az sem. Dús magánosok alakítanak részvénytársaságot?
Épen nem. Hanem csak egy ezer
ember, kevés
angol
lord,
több munkás,
gyárnok,
sok
becsületes kalmár, néhány szántóvet mezei gazda, tehát
mind egyszer
polgár, jót
állt
aláírás
sem
utján per
lOOO—
be 4.500,000 forintig, és az ígéret alapján az angol bank 4'Vü kamatra minden szükséges pénzt ellegezett. Tehette bátran. Az 1851-ki kiáUitás bruttó 5.060,00(J forintot jövedelme20,000
forint,
de egy
fillért
fizetve
könnyen kétannyira fog emelkedhetni. külsejét illeti, hatása távolról sem Ez uj, eredeti volt oly költi, mint az 1851-kié volt. mind alakjára, mind anyagára nézve. Palota üvegbl és vasból! ez akkor még álomhoz s az ezer egy éjszaka
zett,
a mostani
Mi
az
épület
képeinek egyikéhez hasonlított. El is tnt az helyérl mint egy tündér, mi viszont egy második csoda volt, és
most átváltozva és még pompásabban Sydenhamban áll. A mostani kiállítási palota nincs üvegbl, ez nem volna uj többé, sem márványból, ez kihányt pénz lenne. Hiszen itt van a citj^beu a fehér márványból épült pompás Szent Pál temploma, s ki gyönyörködik hó fehérszínében?
Füst és köd korma arasznyi vastagra borítja
— be,
egykor fehér
falait.
—
158
E
kensingtoni palota állandóvá,
igen helyesen, téglából
tehát
épittetett.
Homlokzatát s mozaik lapok
vak ablakait ha egykor tarka márvány s ékesitendik, mikre 500,000 forint fog még költetni, tekintete sokat fog nyerni, most még látszik rajta a bevégStylusa sem görög, sem római, olasz sem, zetlenség. góth sem, nem is renaissance, és minthogy ezen ismert kapták közül egyikre sem vonható, a francziák havak óta kiáltozzák, hogy laorzasztóan rút. Ez|tölük természetes. Igaz vér franczia nem találhat szépnek, nagyszernek semmit, mi angol. Még ö nevet, ha Szent Pálról szólsz neki; midn ö neked a párisi invalidusokat magasztalja. Pedig, pedig. .
Én némi
szeszélyes
vegyitékének
különös,
Eredeti, jellem.
a kiállítási palotát a keleti, byzanti, az
sajátságos
Kilpos oldalai
tartom,
de
s
arab
.
styl
angolosítva.
mint az angol egy keleti fejedelem
egész,
felöl tekintve,
lakának vélnéd. Kecs, csin, czifrázat, consymmetria hiányozhatik belle, de az égés ventionalis valóban nagyszerséget lehel. Ha apró részletekkel s afféle filigrán ezifrázatokkal nem ragyog, de igénytelen egyszerségével megnyer, s roppant nagyságával megfélig zárt óriás
döbbent.
Csak nyugoti
s
keleti
homlokzata, hol
a két
kiíptorony méltósággal emelkedik légbe, hasonlit egymás-
homlokzatok sem azokhoz, sem egymásAzon két kúp-tornyot, mely, másmás oldalon, egymástól ezer lábnyira esik, és mely az egésznek két centrumát jelöli ki, csak az éjszaki oldalról látni egyetemben, mi hiány, mivel ez adna az egészrl fogalmat. Tervben volt még egy roppant toronyalaku teremet építeni, a déli oldal közepén (500 láb hosszban, 250 láb szélességben, 210 láb magosság-
hoz, a déli és éjszaki
hoz
nem
hasonlitanak.
h
ban), de a költség nagysága miatt ezúttal elmaradt, pedig ez fogta volna az egésznek
f
jellemvonását megadni, ez
—
—
15i»
mbe
hozott volna a roppant
némi középponti egységet,
Hiában, az angol sehol sem centralizál.
A hat
palota kapui lO'A-kor nyilának meg.
hóra
%e°
elfizetk (season
jegy ára 33 és 53
vánt, az összeget goti
kúp
még 10
forint,
Be csak
bocsáttatának,
ki biztositott
helyet
forinttal kellé pótolnia.
üres márvány
alatt álla az
Viktória és Albert
ticket)
trón,
mellette
mellszobrai.
A
két
A
a
egy kí-
nyu-
oldalon
keleti
kúp
egymás fölötti lépcs-sorozatban ülének 500 zenész, és 2000 énekes, nk és férfiak. Ez alatt virágtól környezett mozaik szökkút önté habzó vizét, mely eltt egy téres emelvényen több száz szék várta a magas vendéalatt
geket.
Pontban egy órakor a jó óra
— jve
be a
—
déli
mert az angol pontos mint közép-kapim Cambridge ber-
ezeg, mint a királyné képviselje, társaival, kik valának: lord Vestbury, a lord-kanczellár,
a canterbury-i érsek,
gróf Derby, algróf Sidney, algróf Palmerston és az alsóház elnöke. Ezekhez csatlakozának az illet hivatalok tagjai, mint szinte a külországok biztosai is, kik közt két magyart is láték. Mindenki egyenruhában jelene meg,
udvari trombitások, heroldok, apródok, kamarások sem hiányoztak, s a pár százból álló fényes csapat rendezett sorban vonula a nyugati kúp alá, hol az üres trón állott.
Cambridge berezeg helyet mint a
kiállitási
foglalván, gróf Granville, igazgató bizottmány elnöke, néhány szó
kíséretében egy hosszú feliratot nyujta át neki. Majd a zenekar rákezdé a „God savé the Queen" nemzeti hymnust, melynek végeztével a berezeg válaszát monda el.
Ekkor kezddék az úgynevezett búcsújárás. T. i, az összes udvari gyülekezet az elbbi rendben a keleti kúp alá mene át, s itt az emelvényen ismét helyet foglalt.
Es a roppant zenekar szerepe
itt
vévé kezdetét.
— Elbb Meyerbeer
—
160
komoly, üuuepieseu magas röpt nyi-
tányát játszá, azután az udvari borostyános itt
még
költ (mert
van udvari költ, mint a biráknak parókája van)
Tennyson
ódája énekeltetek
majd
el,
Auber
változa-
Erre a londoni püspök monda könyörgést, melyet Handel felséges
tos eleven indulója adaték.
egy hosszú
áhítattal
hymnusa
darab zárt be.
vallási ihlettel teljes
a nemzeti
„Ámen" ezimü Végre még egyszei
a „Halleluja" és Messiásából az
ének
elénekeltetvén,
Cambridge berezeg
fölkele, s
levett
kalapok
mellett
monda: „A királyné páran
csából a kiállítást megnyitottnak nyilvánítom ki"
:
s
ezzel
a szertartásnak vége lön.
A
palotában jelenvoltak számát 40,000-re tehetni.
Idegen királyi házakból kettt, a porosz és
korona-örököst
Oszkár svéd herczeget láttam. Hogy Augha
hölgyeinek koszorúja
ott ragyogott,
hires széj)
mondanom sem
kell.
Bámulatos volt az a sokféle szabású és szin egyenruha, melyben nem csak az idegenek, de az angolok is megjelentek. Itt egy „Fellow" négyszög sapkájával, ott egy fiatal biró sz vendéghajjal, odább egy fekete frakkra öltött kék lila selyem-palást, amott egy udvari személy VlII-ik Henrik korabeli köntösben, nem is emlitve a százféle egyenruháju önkénteseket (rilleman), és a veres frakku katonatiszteket gazdagon aranyozott és ezüstözött ruháikkal, és feltollazott
háromszög
kalapjaikkal.
St
egy klöncz vagy pedant kétféle hivatalois ruháját (egyik mindössze csak palástból áll) ölté magára, hogy az uniformist rendel szabálynak tökéletesen eleget tegyen, de a szegény helyrök szinte zavarba jöttek, hol, melyik uniformisa szerint mutatni ki neki igazi helyét.
De
nem
az elmélked mvészet, ipar legJelen valának a tudomány, nagyobb nevei korunkban, jelen Európa, st a földgömb lélek
is.
élvet
itt
csak a szem
talált,
:
~
lOl
—
minden nemzeteinek követei, összegylve látók az Albion sorsát vezérl leghíresebb státusférfiakat, és az angol hazafi szive különös gyönyörben úszhatott, zászlókon olvasván azon számtalan gyarmatok neveit, melyekkel hatalma mint egy varázsgyrüvel veszi körül az egész földet. Ez azután a jegygyr, nem az, melylyel magáadriai tengerkét eljegyezte.
nak Velencze egykor az
Dús, ragyogó, változatf)S volt tehát a közönség, de mindennél szebb, bámulatra mélt(')bb maga a palota bel-
A
mint kívülrl hiányzik rajta minden ék és czifrázat, oly széditöleg pompás bell mind az épület maga, mind az mi benne már is látható. Hasonló azon szerény seje.
emberhez, kinek külseje mitsem mutat, de lelke minden szellemi kincsnek tárháza.
A
milyen colossalis az épület,
ép
oly
könny
az,
s vékony oszlopai, melyek magasbak mint a világ bármely
Sugár
szinte lebegni látszik.
a tett fentartják, sokkal
és a boltozatokon a veres, kék, zöld,
templomáé. Ezeken
harmóniában van alkalmazva, mely a nézre a legvidámabb benyomást Serami nem nyomja itt a lelket, minden ki van teszi. és
fehér szin
az
aranyzás
oly szerencsés
A
három átvágat hat, és a közép hajó két végén roppant ablakok mvészileg festett gyönyör rózsái Es enyhítik a világot, mely különben szemet vakítana. derítve.
ezek fölébe, mint a sos tanácsok
nagy betkkel
s
képcsarnok
íelirvák
párkányaira
mondatok angol
bibliai 5
—
is,
vallá-
és latin nyelven
az angol biblia nélkül sehova
nem meg}-, ide sem jön, talán a színházba sem megyén. Ide irok bellök egy párt Deus in terram respexit, et implevit eam bonis suis. Domini est terra et plenitudo ejus.
A S
/.
bölcsek és
em ere
V.
mveik
isten
kezében vannak. 11
—
—
162
Minden éghajlatnak szüksége van
arra, mit
egy má-
sik terem.
most tanulnak, majd tanítanak stb. nyújt a fhajó, 800 mely mellett magas, széles, láb 85 láb hosszú, 100 láb két oldalról földszint folyosók, fenn nyilt karzatok mennek. E nagy tér gyülpontja az ipar remekeinek, me-
Nemzetek
De
váltva,
legpompateljesebb kilátást
lyeket mint
az
ész diadalát,
valóságos trophaeumokban
Ez nem egyéb mint hosszú sora a boltoknak, muzeumoknak, kincstáraknak; ha ugy tetszik, állítottak
ez
itt
fel.
,
sem Konstantinápoly, sem Alexandria, sem Calcutta,
de több, a világ bazárja. Helyrl helyre veres posztó-sz-
nyegeken olvashatók a
tárgyak
kiállított
Az
nevei,
vagy a
párkány ozatán is sorba Polynesíáé, mely csak déli követik egymást e nevek, a tegnap fedeztetett fel, a távol keleté, mely az emberiség bölcsje, Amerikáé, mely annak talán sirja lesz. Fenn az oszlopokon a különféle városok, s tartományok czimerei országokéi.
kiállító
épület
lobogókra festve lebegnek.
Hanem hozatík. Ugy szen.
A
legalább tizenöt nap kell, míg minden rendbe szólván csak az angol kiállítók vannak ké-
francziák kiállításából, kik magokat lapjaikban
részben is elsknek még szekrényeik síncsenek
hirdetek,
e
a kipakolatlan
hátrább van. az egész ilyen
menni)
ládák száma.
Ma
osztrák
Az
2-kán ismét tér
semmit nem látni^ Pár ezerre megy
összeállítva.
a
még palotába menék, és osztrák kiállítás
függönyökkel
volt
elkorlátolva, &
fehrásokkal beaggatva: „no admissíon'^ s
félrehúzván egy függöny
szárnyát,
(tilos
be-
mögötte a
kipakolatlan ládák százait láttam.
Ma, május 2-kán, mi mohó sietés, mi törekv munka, mi leírhatatlan zavar, mi szédít chaos, mindenféle, még nyelvbeli Bábel is ez. Mert vannak itt íranczia^
—
—
168
munká-
belga, német, olasz, spanyol, görög, svéd, orosz
sok, kik fúrnak, faragnak, gyalulnak, szögeznek, kalapá-
csolnak, mázolnak, tisztogatnak, kipakolnak, rakosgatnak és
kénytelenek levén angolokat
is
segédeimül venni,
st
ha aztán beszélni akarnak, s egymásnak valamit megmagyarázni, nem értik egymást, mibl lárma, nevetés, félreértés, néha veszekedés, s mindenféle comicus jelenetek keletkeznek. Szóval, e ponton, ez épületben most összehalmozva van a világ minden nyelve, a világ minden terméke, de a világ minden zavara is. De meg kell jegyeznem, a munkában van a zakatonákat
angol
is,
elmékben
var, az
nincs,
—
a dologgal járó
zajon kivül
az épületben béke és csend uralkodik.
Mondhatni, ez ünnepély az
öröm
felett
Benne
és megelégedés.
általános
országos
s
valósággal osztozik min-
n
és férfi, gazdag és szegény. Es ennek psychologiai, st politikai oka van. Hol, mint Francziaországban az individuum
denki, nagy és kicsiny,
nem
önmagát minden irányban szabadon, mivel azt a státus mintegy elnyeli, s mindent a státus, kormány vagy hatóság tervez és fejtheti ki
hajt puszta
végre: ott a nép ilyen ünnepélyeknél, mint néz, némi egykedvséggel jelen meg, legfölebb
is
nemzeti hiúságára
maga teremtvén és pénzt,
van az
hatással.
az eszmét,
minden szépet
és
Itt
maga adván hozzá nagyot saját
a nép
ellenben a
munkát
mvének
tekint,
Ez öntevékenységben keresend Anglia nagyságának titka, semmi másban nem. Egy sikerült vállalat újakra szereti
mint saját szülöttét,
ád neki ert
s
büszkeséget,
st
a
lelkesedésig
ösztönt,
s
méltán kevély reá.
ezeknek szemlélete önbizalmat,
valóságos szenvedélyt költ benne, mely
megy.
Sok
népeknél
érzés 11*
szüli
a
:
— nagy
tetteket,
itt
1»U
—
tettek ébreszti és szüli
a hazatiui és
philantropiai erényeknek.
De ha
nap minden angolnak csakugyan íirömvan Angliában egy sziv, mely az emlékebánatánál fogva c napon még mélyebb gyászba zet borult. Ez Victoria Anglia királynéja, ki a hiv és jó anyák közt is fejedelemné lenne. Természe-
napja volt
e
is,
h
nk
—
—
a kiállítás alapitója, hogy épen szeretett férje, dicsségének napján, a legszomorúbb, A sziv bánatán a koronák minden varázsai sem segítenek
tes,
f
Utam
ki a palotából
Albert herczegé ugy
templomában, Quaeris
s
alá
is
áll
szobraik
ott
mint
mellett
Vrené
vezetett
áll
el.
Szent Pál
ugyanazon epitaphot lehetne vésni
monumentum?
circumspice.
(Emlékét keresed? Nézz körül.)
II.
London, május 4
A
palota
bels elrendezése bizony
— 10.
1862.
lassan halad, ki-
véve az angol és olasz osztályt. Nem mintha naponként sokan és sokat nem dolgoznának, de mivel sok van hátra, tenni való.
Nemde e
rendkívül különös dolog, hogy az építészek
roppant épületet, melynél nagyobb Európában nincs,
egy év
mondhatni perezre elkészítették, és ime a frauczia gyárnok, kinek egy láda bronzot, ez osztrák kalmár, kinek egy láda falpapirt, e porosz mester, kinek egy láda szappant és gyergyát kellé csak bizonyos idre felküldeni s felállitani, ezek késtek el. Tökéletesen ez esetre illik Aesop meséje a alig
alatt,
a
kitzött
napra,
—
—
—
—
— tekensbékáról
és nyúlról;
azonnal
ségét, s
lasztgatta sokkal
—
165
munkához könnyebb
amaz
érezte a feladás nehézczélt
látván,
fleg az angol osztályban,
Itt-ott,
szépet,
eleget,
líjat,
mves
szekrénye 4
emez ha-
már
lehet
kincseket; némely
remeket, millió
('>
ért;
feladatát, s elkésett.
forint
látni
arany-
érték gyjteményt
de valamennyi nemzet kiállításai elrendezve éppen nem levén, hiányzik e szerint az összehason-
tartalmaz,
lítási alap, pedig ép ez a tanulságos.
A
itt
egy épülben lev városkához
osztály
franczia
hasonlít,
már
fénylik a sévresi porapás porczellán-gyj-
temény,mig szomszédja még
A
törökök most aranyozzák félholdaikat. német vámszövetségesek tartományai most rakják össze
most nyitogatja.
A
farag, fürészel s fúr, s ládáit
a darabokban küldött roppant
üvegcsillárokat.
Ausztria
most is függönyökkel van eltaell, mögötte szorgalmasan pakolnak, ra-
osztályának nagy része
karva a
nézk
kosgatnak, festenek, tisztogatnak. Sok
kiállítási hely kümiután a megnyitási ünnepélyre szükséges emelvények csak most hordattak el. 20-dika körül azonban a legtöbb már rendben lesz, de
lönben csak most
minden nem június
ln
üres,
1-seje eltt, a
mikor az
1
shillinges
belépti dij kezdetét veszi.
Azonban látogató van elég, de fleg gyei birok jnek. Májas 2-kán 8727, 3-káu
bérleti jegy-
13,707, 4-kén
8-kán 16,000 látogató volt. Júniustól kezdve naponkint 40 50 ezerre számítanak. 15,568, 6-dikán
11,351,
—
E
szerint a kiállításról részletesen
szólni
még id
eltti lévén, ha ,,Deus nobis haec otia fecit", beszéljünk
mi
is
kissé a
világba.
merít fáradságai után csiny,
de csendes
Nagyvárosi nap kábító zaja s elmének egy bár
jól esik az
szoba
remeteségében
ki-
ki-
megvonulni,
s
—
166
—
átadni magát, ha szabad ugy mondani, egy bizonyos lelki
kérödzés szellemi élveinek.
Ha magányom hazám szép rónáin
A
szent
ily
szerte
pillanatában
képzeletem
mi természetesebb
csapong,
—
V
nem
de a leghbbet is, Óhajtásom azután ilyenkor az volna, házról házra járni, s kérni, sürgetni, eró'ltetni minden hazámfiát, hogyha szándéka van valaha utazni, most utazzék, és ide utazzék. Egykor az utazás ha nem is veszélyes, de igen hosszas és igen fáradságos volt. Emlékezem, hogy mint ifjú Mecztó'l Parisig kocsin négy nap s négy éjjel borzasztó rázatások között mintegy megbetegedve utazám most e hosszas út 10 rövid s kellemes óráig alig tart. Vasutak
haza
elfelejtheti fiát,
bn
tehetik
fiai
ezt
nélkül.
;
idt meghosszabbitották, a távolságot megrövidítették. Ezek nem egyebek, mint az anyagok szállításának teaz
legraphjai, mint viszont a telegraphok a gondolatok köz-
villámsebességü
lésének
mondanám
:
jöjj, jöjj,
S az
vaspályái.
mig nem
késó',
itt
öregnek szinrl
fogtad látni az emberi ész bámulatos diadalait; ha kis helyen együtt fogtad
azt
szinre itt
egy
mindazon sok csuda-
szemlélni
dolgokat, miket az összes földgömb terem, nevel és elállít,
lasz te
nagyobb végmegelégedéssel koporsódba.
még erd
A
férfiúnak azt
teljében
s
tesedés ösvényén vagy,
gazda,
itt
emberiség
nem egy s
és
nyugalommal
mondanám:
jöjj,
száljöjj,
pályád közepén, tehát a tökéles
nép,
légy bár
mvész,
nem egy
ország,
iparos
vagy
az
egész
itt
világ haladása a tanulásnak oly tágas
hori-
melyrl te hihetleg nem is álmodtál. Az ifjúnak azt mondanám: jöjj, jöjj, sietve, maradván fiatal, birni fogod az aggkor minden szellemi zonját nyitja
fel
lelkednek,
—
elnyeit, mintegy kedvedért a századok tosultak
mveikben, hogy azokat egy
itt
összecsopor-
pillanattal áttekint-
— idk
hesd, hosszú lefolyt
167
—
törekvésének
s
felfedezésének
gyümölcsei vaunak eldbe tárva, csak ne sajnáld kezed értök kinyújtani, és ha van benned életer, tettvágy s
nemes büszkeség, a különféle pályák umját szemlélve,
könny
kitalálnod,
e
kitn
trophae-
hivatásod melyikre
vonz.
Hiszen ha mindezt nálva ez alkalmat,
földgömböt
Van
A
nem
akarnátok,
fel
nem
hátra,
hasz-
mint a
csak körül, de minden irányban beutazni.
idtök? Alig
erre
látni
nem maradna egyéb hiszem.
Vau
rá pénzetek V Kétlem.
hogy Európa minden országait bevándoa forró egyenlítn áthaladva, s a Jóremény
helyett tehát,
rolnátok
s
fokát körülhajózva, Ceylon
szigetét,
Ausztráliát,
Indiát,
Japoniát, Conchinchinát, Chinát stb. meglátogatnátok,
még
pedig hajótörés veszélye nélkül; mind e világrészek legszebb termékeiben
s
legjelesb
mveiben
itt
e palota falai
között kényelmesen és tanulva gyönyörködhettek. j\Ii
hajdan a zarándokolás, az most az utazás. Aman-
nak indoka a vallásos buzgalom volt, emezé a tanulásvágy. Mindkett az emberiség elrehaladó metamorphosisában egy-egy fontos következmény dús stádiumot jelöl ki. Mint az emberek, ugy a nemzetek igaz önismeretre csak összehasonlítás
mi
által
juthatnak;
csak igy tudhatják
mi tehetség van bennök meg, s mi jó és mi tehetség hiányzik nekiek. Ez eredményre az utazóban komolyabb gondolkodás sem épen szükséges, már a dolgok puszta szemlélete nagy részben elég. Németföldön a tudományok müvelése lep meg. Franc ziaországban a mvészet fejldése, Angliában az ipar és kereskedési tevékenység nagyszer óriási eredményeit csodálod. Ilyenkor azután akaratlanul kedves hazádra emlékezel, és szent hévvel eltelvén kebled, ha közönyös valál, leszesz részvev, ha rest valál, leszesz tevékeny, ha hideg polgár jó, s
ideált,
í'ellengó's,
érdekeltek,
mele^^
leszesz
ekként megismert világ teremti bennünk
hazafi, szóval, az
azon
nem
kit a közüo;yek
voltál,
—
im
--
mely talán nem egy
bölcs,
de a társaságban élö polgár,
s
nem egy költ gyakorlati hazafi
egyedül biztos ideálja.
Valóban publicistáinknak
nék s
ily
utazás külföldön.
De
}>olitikai
nagy
eló'nyére vál"
tölök már éles vizsgálódást Fognák látni a különféle
körültekintést követelnék.
j\Iely
is
rendszerek mindenütt mi eredményeket szültek.
állam theoriai szempontból véve, egy másikhoz ha-
sonló elveken épültnek látszik, az attól a tíirténeti
s
egyéb
körülmények módositó befolyása alatt mint concret eredmény, egészen különbözik. A mibl foly, hogy vakon utánozni valamely államot, oktalanság. Miként egy ember máshoz hasonlíthat, de azzá soha nem lehet, ugy egy állam isteni rendeltetése, hogy egy saját személyiséggé fejldjék ki, melynek alakja, minsége, lehetsége, bizonyosodott és változatlan körülményektl feltételeztetik, miket bölcsen
épen a publicista
megítélni, ez
feladata. Utazás tehát alkalmat
de kiábrándulni
is,
egészségre e lelki
mi
látni
fájdalmas,
lehet
crisis
ád
s
roppant
tanulni sokat,
de
a
szellemi
szükséges.
Egyes gondolkozók lelkében minden országban
él
irántunk rokonszenv, az tagadhatatlan, de a többség mit
sem tud rólunk, a tíhueg egykedv ügyünk
iránt, szóval,
az európai közvélemény, melyet pedig Napóleon
is
széknek ismert
— még
nem
el,
— midn
t.
i.
ez részére
itél,
biró-
némely más ügyet lelkesedve mást tapasztalni künn, ezt nevezem én fájdalmas kiábrándulásnak. De, kérdem, igy karolt fel ugy, mint az
felkarolt.
Mást hinni honn,
és
állván a dolgok, okosság-e számítani politikánkban rokon-
szenvre,
mi nem létezik?
külsegedelemre, mely
eszélyesség-e
gondolatban sincs
épiteni
olyan
meg? Mindez
—
169
—
hatalmas indok-e arra, hogy nem várva semmi „Deus ex machina"-t, a mi az ügyet illeti, bizzimk csak szent jogunkban, mi a sikert illeti, bizzunk csak magunk erejében. Ha ismerjük valódi ernket (nem számitva hozzá
nem
oktalanul
a
mer
képzeletit),
akarni, mennyit záloga
is
meg
akkor annyit fogunk tehetünk, s ez kulcsa és
a kimaradhatatlan sikernek.
Egyébiránt ha e
van város, növényei,
is
melyben
állatai,
kiállítási palota
nem
állana
hol
is,
földgömb minden éghajlatainak ekkép összes ipar-czikkei
a
termékei,
A
gyjtve szemlélhetk ?
zoológiai kertben ott látod az
él óriás kigyót, s mellette a déli termet giraffot, a múzeumban az özönviz eltti kor colossalis állatai
britt
leg-
India- és
szebb vázainak sorát bámulhatod, a Katalin-,
Viktoria-dockokban (tárakban) a Chinából, Indiából, Arábiából, Ausztráliából, Brasiliából, Mexikóból érkez hajók százanként rakják le a mindenféle gyümölcsök, fszerek,
növények, faragott elefántcsontból készült eszközök, aranyból s a persiai gyapjúból szövött shálok és a drága-kövek halmazait, ugy, hogy Ítélve az illatos légkör után, raely elkábít, azt hinnéd, a dús, a bibliai kelet pálmafái alatt lélegzel.
De
ettl eltérve
is,
legsajátságosabb városa.
London Európa
A
legrendkivülibb,
többi városok többé kevésbbé
mind hasonlitnak egymáshoz; ez, mint az angol jelleme, csak önmagához hasonlít. Ki e meglep benyomást perczrl perezre élvezni óhajtja, ne Dovernek vagy Folkestonenak jöjjön, mert a vasutak vonala a házak szomorún s
bzösen füstölg kéményei közt hanem jöjjön hajón a Themzén,
szállítja
t
a
városba,
hol a csodálatos, az
meretlenül új, a fantastikus képekkel telt pésrl lépésre új felvonással lépetik meg. szedje össze minden erejét, ha e roppant
horizonból
De
is-
lé-
azután
metropolist,
—
—
170
mely 3.000,000 lakosával, 350,000 házával, s négy megyét elnyelt nagy területével némely királyságot meghalad, minden részeiben megismerni akarja. Más fvárost,
még
Parist
is,
három nap
alatt át lehet
dolog néhány ragyogó pont, a többi
a
tekinteni,
f-
egyöntet. London
egy chameleon, minden része különböz alakú, jellem, és bár más-más szempontból, mindenik érdekes. Sok utczák vannak egy stylbau épitve, de ez uniformitás szk helyre van szorítva, s a mint balra vagy jobbra térsz, és ismét új építészeti stylokkal találkozol. Az angol mint politikai intézményeiben, ugy mindennapi életében új
is
kerüli a centralisatiót, és az uniformitást, politikai ezen
határozott irányát városai
is
hiven kifejezik. És kifejezik
tét.
individuális szabadságának féltékenyen rizett érzeHázainak építésében is minden ember saját gondola-
tát,
Ízlését,
az
azzal
nem
st
szeszélyét követi. Mit
gondol, mit
rendszer mtörvényei? ez
Az
toltatni.
mond
rá szomszédja"?
követelnek ezen és ezen által
sem engedi magát
styl-
korlá-
angol jellemnek ez annyira pronunciált iudí-
vidualismusa az, mi
nemcsak az angol
nem
csak az angol
politikának, de
még
alkotmánynak,
életének,
szoká-
st városainak is ama sajátságos nemzeti, st személyes typust megadta, melyet más népeknél hiásaínak,
ban keresünk.
Azonban bármi kellemes legyen járni London utmelyekben (tágasak s fleg csak kétemeletes házaktól környezve lévén) az örvend szem sokat lát a magas égbl, s mellünk szabadon lélegzhetik; bármi kies
czáin,
tekintet azon példás tisztaság
mindenben, miszerint
itt
a
házlépcszetek tisztábbak, mint más országokban a szobák belseje; bármi bámulatra ragadjanak ama fejedelmi tekintet jótékony intézetek, s azon hihetetlen gazdagságú szövet-, vas-, üveg-, bronz-, réz-, ezüst- s arany-
járdák
s
—
-
171
melyekbl egy-egy
elég nagy ellátni némely mindezekben a gondolkodó elmére nem a részletek, nem az anyag hatása a fdolog. E látványnak erkölcsi értelme fontosabb. Én bennük
raktárak,
ország egy
az
évi
emberi
szükségeit
ész erejét
:
csodálom,
kitartását
s
t.
i.
azt,
mely tudta mindezt létrehozni. Ha valami, ez képes embert az ember becsének, erejének, szellemi méltóságának magas érzetére felemelni, melyben egyébiránt a mate-
—
nem mint lényege, hanem csak mint talapja jelenik meg a szellemi nagyságnak. Valóban, ha Isten mindenhatóságával a világot teremtette, itten az ember, rialismus
a hatalma alá adott anyag
korlátolt
felett,
tehetségének
netovábbjáig jutott. Szinte kisértve érzem
angol
az
életet,
angol
magamat
várost,
részletesen leimi az
angol lakházat.
az
Más
országokban a gazdagoknál csak fényzés van, de kéjelem nélkül, itt ez utóbbi a szerény családok lakaiban is otthonos.
Bár rzik
tiui
kegyelettel a bútorok
si
alakjait,
az efféle superlátos ágyakat: tudták mindeniket az elmés-
ség varázs-ujjaival a mindennapi élet szükségeinek meg-
felelvé tenni. Minden házi bútor
s
eszköz, bár néha
nem
szép a mi felfogásunk szerint, tartósságra és czélszerüségre számított, egyik a másikat
azon gyakorlati elven
ert, idt elmés,
s
:
elmésen kiegészít,
használva
azt,
munkát megkímélni.
leleményes,
tetpontját a nagy
számitásbeli
a
s
alapulva
lehet legtöbb
Természetesen ezen az angolnak
tehetsége
gazdag házakban éri el, hol a ház belseje egy önmozgó géphez hasonlít, a személyek lép-
cs
nélkül
a terembe,
mennek a
s
az emeletekbe,
gáz - gyertyatartó
ülhelyébl csöveken
az étkeket
ide-oda
gép
viszi
hordoztathatik,
mondja rendeletét harmadik emeleten dolgozó cselédjének, a bankárok rugonyos az úr
át
—
172
—
<íépeken küldözik emeletrl emeletre,
hivatalb<'il
hivatalba
irataikat stb.
Valóban nem lenne tanulság nélküli az angol házi használt eszközöknek s mckloknak leirását adni. A nem angoloknak, kivált nekünk, ez egy volóságos felfedezés lenne. Ki ezeket utánoztatná hazafi társaival, otthon a reformátor derék nevére bátran számot tarthatna. Széchenyi egyéb nagy érdemei között, melyeket nemzete kisebb-nagyobb átalakulása körül magának szerzett, azon érdeme, hogy a házi élet eszközeibl, szokásaiból, kéjeiméibl, bár genialis módon, de pusztán
h
életben
utánzólag sokat átültetett,
—
Ilyen munkás, értelmes,
bizonyosan els helyen
st nagy nemzet
áll.
az angol.
Egészben véve körülbell legmagasb mértékét mutatja
hova halandó lény fejldhetik, még nem áll a végponton, övé a jövend is. Nemcsak
pedig
annak,
gári társaságot bölcsen szerkesztette, teljes teljes
nemcsak mintául szolgálhat házi fényzés az okos kényelem rovására; vá-
rendet párositván
élete, hol nincs
a pol-
szabadsággal
rosainak elrendezésében
;
is,
bár égha-jlatától korlátozva,
mindig szem eltt tartá egy részrl a változó gyakorlati élet más részrl a hygeia fontos kivánatait. Pólyáikból alig kiuöv országoknak min kedves hazánk ,
—
is
—
semmi nem
volna tanulságosabb, mint Anglia nagy
városainak, Birminghamnak, Liverpoolnak, Manchesternek stb. e századbeli haladását s mikénti rendezdését évrl évre eladni. Egyébiránt Európában, a szerint a mint nttek a nagy városok, a szerint szaporodtak hiányaik s a bennök él lakosok anyagi és szellemi hátrányai is. Angliában pedig mindezeknek kéjelmei, tisztaság, egészség, élelembeni olcsóság, közlekedhetési könnyüség,
mveldési
eszköz
Glasgowot,
melyet lS38-ban
s
alkalom
e szerint
láték
öregbedtek. Csak
elször,
midn
alig
—
173
gyártmánya sok,
volt százötvenezer lakosa, s
jelme serami, csak azt
dálnom
hanem
kell, azt,
nem
hogy
—
hasonlítom
hogy majd
azt,
disze, ké-
a mostanihoz, 5(X),00<J
diszes épületekben, tágas
s
lakosa
cso-
van.
iitczákbau,
s
kies parkokban, szóval az életet megszépitö kellemekben, mi sokkal nagyobb arányban meggazdagodott, sem
mint lakosaiban. De egy város nagysága és szépsége sem növekedik Csakhogy e növeoly óriás mértékben mint Londoné.
kedés
nem
eredménye
a mesterséges
is,
saját
London
—
gazdaságot znek,
mint elsszülött, fejldik
mely nem
mint Parisé,
erejével táplálkozik;
természetellenes centralisati<)
a
saját,
de az (ország
a testvérek közt, kik közös
legidsebb,
s
ha
e
szerint
ö,
legnagyobb termet, legfeltnbben arányaikban, a többi városok is veh' a
egyenlen fejldnek. S London ezen fejldése nujst 1862-ben meglepi azokat is, kik azt már 1851-ben látták. Mint akkor e város magánál a kiállításnál is csodásb volt, ez most még inkább az eset. Akkor a kristály-palota ugy szólván a város nyugati részén volt. Akkor Kensington, Bayswater, Nottíng-híll, megannyi város eltti faluk valának,
szántóföldek,
elválasztvák
mezk, veteményes
a valódi várost<)l.
annyi nagy városok,
s
kertek
által
íme most mindezek meg-
gyönyör
épületeik
szakadatlan
lnek. De ez még nem minden. Hasonló jelentékeny nagyobbodást és szépülést láthatunk avárosperipheriájának minden darabkáján. Az utolsó népösszeirásból tudjuk, miként London népessége 1851-tl 18(31-ig 400,0<)<J-rel növekedett, mi lánczolata által a város vali')ságos részeívé
évenként 40,(J00-nyi szaporodást mutat. E szaporodás maga sok nevezetes gyárvárosok, némely megyék, st bizonyos
német fejedelemségek népességét
felülhaladja.
Kétség-
—
—
174
kivül méltó aggodalomra adhatna okot,
st veszélyes lehetne
néhány mértföldnyi téren összeszorítva látni az emberek oly roppant tömegét, mennyi egész Scotiában, annak
mezin
városaiban, faluiban, tágas alig lakik,
nem
nyújtana.
és számitó ész
Mert valóban nem lehetne
kozni, ha ilyen sehol
u
és terjedelmes hegyein
ha biztosságot az angol józan és
soha
nem
rajta
létezett
csodál-
viszonyából
dolgoknak, melyek a természet törvényeivel némileg
ellenkezni
látszanak,
valami
uj
neme
a physikai nyo-
mornak nem keletkeznék. Szerencsére London
biztossága, mennyire ez az emeszközöktl függ, azon irányban kereshet s található, hol van népének kényelme s élvezete is. A mint házaiban és utczáiban terjed London, ugy terjed abban is, mi neki friss léget s a szabad természet kedves tájképeit nyújtja. Mig más városok, a diszes München, az egyhangú Berlin, a magas házakkal beépitett szk utczáju beri
Paris, millióikat symraetrikus utczákra
költik:
nek.
s
ragyogó piaczokra
London parkjait tekinti legdrágább szemfényéEz itt a nemzeti styl, kifejezve a természet hü
utánzásában, mely
elkerüli
a
szabályos
terraceokat,
a
kimért virágágyakat, szökkutakat, szobrokat, íilegoriákat^ megnyirbált fákat,
s
mindent a mi a jótékony természetet
nagyszerségébl kivetkzteti. E parkokban az angol meghagyja a tér minden szeszélyes hullámzásait, engedi a
csoportos
fákat
szabadon
nni
és
terebélyesedni,
az
utak minden irányban kigyózva húzódnak végig, a tavak egyenetlen partok közt ringatóznak, és kifolyva tekerg
patakokat képeznek, a zöld
mezkön
itt
birkák,
ott
te-
henek csapatkákban legelnek, amott sétálók pihennek, vagy vidám gyermekek százai st ezrei, szíva a friss illatos léget, vígan s boldogan zik kedves játékaikat. Mi irigylend e gyermekek sorsa azon más városbelieké-
—
175
—
hez képest, kik örökké rósz levegt lélegezve, a természet bájos tájképeit csak puszta rajzokból ismerik.
Mint a legmeglepbb, ugy leggyönyörteljesebb érzés egy ilyen roppant város kell közepén magunkat a szabad természet kebelében tudni, erdeileg öreg és vad fák
árnyékában, hova a városi zaj dolataink
csöndjét
é?yedig jobbra
tornyot
a
s
háboritlanul
sem
hallatszik,
élvezhetjük,
balra sétálhatunk, mieltt egy-egy
messze
távolban megpillanthatunk.
magának egy magyar
Pestet, képzelje
azt
húszszor oly nagynak mint milyen,
szer,
hol gon-
hol
s
órane-
magas
Képzelje
magának képzelje,
tíz-
hogy
annak négy különböz részében négy városliget van, és Londonról s parkjairól némi fogalma lesz. Ezenkívül
elzik meg.
De
sok
utczákon
ezeknél
a
házakat apró
még szebbek
s
kertek
egészségi szem-
men
pontból fontosabbak azon majdnem 100-ra squarek, vagyis körded avagy négyszög zárt piacz-kertek, melyek a város minden részeiben elszórvák, s melyek közül sok terjedelmére nézve a pesti nagy piaczczal vetekedik.
Hanem mi
parkoknak lényeges felsséaz európai más városok parkjai fölött, az fkép azoknak nagy terjedelmében rejHk. Más városok a parkokkal Londont csak utánozni akarták, azok bennök csak ékességet láttak, ellenben London parkjaival komoly czélt akart elérni. Innen van, hogy a czél csak nagy terekkel lévén elérhet, maga a get
s
valódi
a londoni
fontosságot
ád
Hyde-park,
a Kensington-kert majd 700 holdat, s a Regent-, Victoria-, St. James-, Green- és Battersea-parkok ugyan annyit foglalnak el. Összesen tehát egy városban
mint 1400 holdnyi park, a squarek nélkül. E szám maga mindent legjobban kifejez. Ha a parkok Londonnak, mint városnak fdiszei, mint lakhelynek vitöbb
szont egészségi
szempontból fbiztosítékai
is.
E
nagy
— szabad térek, bozatú
gyeppel s terebélyes lomkellleg megtisztítják a levegt, melyet
ember folytonos
millió
—
tele mivelt zöld
fákkal,
három
!?()
leg megmérgez.
Aztán
lélegzése perczeukint némi-
szabad
e
erdei látvány,
mely
i
léleköl légkörében dolgozóknak és csaláclaiknak alkalmat nyújt a természet frisse-
gyárak és szobák
fojtott és
ségébl, szépségébl
és
kimerithetetlen jóságából olykor
valamit láthatni, erezhetni, azt eszkíizli, hogy
meg elméjöket ép testben. Mig jai együtt nnek a várossal, nhet ez nem
tehát
épen tartja London park-
bizvást, az óriásnak
fog hiányozni sem a lég, sem a napfén}", sem a
E
téi-.
gondolatok nyomán kedves hazám fvárosa Buda-
Pest jut eszembe. És kérdem magamtól: vannak-e kik a még íiatal város egykori jövendjérl s akkori gondoskodnak? Avagy fejldése a puszta Ha növekedésének alapjául bizo-
alakjáról
bizatik?
véletlenre
nyos
elv
és
terv
nem
szolgál, kétséget
nem
szenved,
belle igen nagy város, de az egészbl a szépség, a combinált kényelem, az egészségi tekintet hiányozni fognak, melyeknek pedig minden eszközeit birjuk, ha tudunk elre számítani. De erre szükséges, hogy az illetk ismerjék és tanulmányozzák Európa különböz városainak, különösen Londonnak oly csodálatos és okosan vezetett fejldését. Különben Pesttel azon helyzetbe jutunk, melyben most
hogy
lehet
nemzedék javításokra már 150 milliót költött el, és még annyit fog elkölteni, hogy a tervetlen növekedésnek árnyékoldalait, a múltnak hibáit nem helyrehozza teljesen, mivel ez lehetetlen, hanem azokat csak némileg enyhítse. Paris van, hol napjainkban a jelen
városokra s ama példabeszéd: Ki
Hiában, ugy egyes családokra, mint
mint
országokra egyképen
mint vetett: ugy fog aratni.
illik
-
177
—
Tir.
London, inájus 11
B.ogy teljesen
mondhatom, de igen
A
— 17.
1862.
rendben volna a kiállítás, azt nem azt, hogy csaknem rendben van.
és némely más osztályzatok alaktalan pondrókhoz hasonlítani, melyek az
franczia, osztrák, török,
megszntek
átváltozás nehéz kínjában szenvednek, most
a csinos szép lepke csaknem
egészen
utolsó erlködés, és elttünk fog állani
nyrapha.
igaz,
az
már ezekbl
még egv
kibútt,
a negédes állat-
angol igazgató-bizottmány'
sietteté
is
a véget, kihirdetvén már pár nap eltt, hogy lesznek vagy nem lesznek a ládák kipakolva, 17-kén túl mind ki fognak a palotából vettetni.
A volt,
száma
látogatók
közt ingadozott,
azonban
a
e
többnyire
naponként
héten a mint
szerint
esett.
A
szép
vagy
7
— 15,rXX^)
ess id
bérleti jegybirtoko-
sok száma a fizetkét csaknem mindig meghaladta ennek oka a magas belépti-ár (ö shilling), melyet a közönség ;
annál kevésbbé vala hajlandó megadni, mivel hogy a kiállítás elrendezése nincsen befejezve. után, azaz 19-kén
kezddik
a
2^2
shillinges
jól
tudja,
Holnapbelépti-ár,
körülményhez járulván a palota elrendezésének nagy elhaladása e héten, nem kétlem, hogy a látogatók száma 57o-al fog szaporodni. És ez fontos az alapitókni s
e
nem a kormány mve, e roppant semmi egyéb, mint egy csinos tizletke, s kiad-
nézve, mivel az egész vállalat
ván rá 4,500,000 forintot, két annyit akarnak bevenni, de a mi haszon aztán belle marad, ez egy uj nagy-
—
szer gondolat S
z e
m
e r e
V.
kivitelére fog fordíttatni. 12
— Ez épen a
178
—
vállalatban szép, a nagy,
st
a hazafiui-
E mostani kiállítás is semmi egyéb, mint szülötte az 1851 -kinek. Kicsinyek nagyokat, nagyok
lag s emberileg szent.
nagyobbakat szülnek. Ki most lép be a keleti dóm alá, végtelenül kellemesen és nagyszeren lépetik meg, jobbra és balra véaz ép oly tágas s felségesen magas átmetszeten (transept), mint a milyen tágas és magas az eltte 800 láb hosszaságban elnyúló hajó, végzd túl a gig tekintvén
nyugati dómban. E dómok, karzatai köröskörül, váltva, zöld és vörös vékony márványoszlopokon nyugosznak, melyek fejezetei dúsan megaranyozvák, s tojásdad ivebarna és sárgaszín arabeszkekkel
zeteik kék,
Az
ékesítve.
átlátszó üveggel födött tett tartó
magas vasoszlopok,
ezekbl
s
fen szép
vannak vékony
ivezetben össze-
boruló támaszok világos kék, piros és fehér szinre lévén
azok a magasban repkedve lebeg meg az a nagy öblös tér, az a felséges magasság, az a friss szabad lég, az a ragyogó világosság, az egésznek valami kibeszélhetetlenül vidám, derült, könny, st mondhatnám lebeg jelfestve,
mindez, és
czimeres számtalan zászlók, aztán
lemet ad.
Ha pedig fejünk
a
roppant dómba pillantunk
felett kiterjed,
csaknem
magába pillantunk fel. Es azután a féltékenyen lezik,
nem
szégyenltek
még
e
azt
fel,
hiszszk, a kék
mely
égbe
irigy francziák, azaz leve-
dómokra
is
elménczkedni,
üvegharangnak, melyet a kertészek káposztáikra borítanak. Bizony pedig ilyenféle emberek jobban tudhatják, hogy mi gyümölcs az, melybl ily nagy nevezvén
azokat
haranggal sem lehet dinnyét csinálni.
E dóm emelvény
alatti tért
foglalja
el,
(mint a nyugati
alattit is)
magas
melyre három oldalról több lép-
-
—
179
cskön
juthatni
állított
angol vas-, aczél- és érczgyártmányok, mint colos-
fel.
Balra az átmetszetben vannak a ki-
50 mázsás harangok, Armálgyui stb. jobbra a strong s gyarmatok, mint Victoria, Tasmania, Uj-Scotia, Vanconsalis
kapuk
öntöttvasból,
Whitworth
—
hires
Canada stb. nyers de változatos és dús termékei, brök, érezek, gyapot s egyebek. Magán az emelvényen, hátulsó részén, van két angol kiállitónak gyönyören épí-
ver,
tett
oszlopos
röskörül
pavillonja^
pedig
márvány-
kifestve
megaranyozva; kö-
és
a széleken történeti
mythologiai jeles
s
vannak felállítva. E térnek közepén van Alínsonnak nagyszer, s í'eltünleg kedves styl szökkutja, majolica ízlésben. Oly nagy ez, hogy bármely közpiacz közepére oda illenék. Az egész faragott kbl van építve, csak diszitményei florenczi modorban festett porczellánok. Ilyen és érczszobrok
porczellán az
Szent György
oszlop ;
tetején álló
sárkányt
a
s
ilyen az oszlop derekát
szorúkat tartó négy angyal; ilyen az
megöl
körülvev
ezek
s
ko-
látható
alatt
négy griffmadár, melyek nagy vírágedényeket emelnek; ilyen még lejebb a négy nympha, mely csiga tekent tartva fején, szintén csigateknben ül, s mindeniket egyegy hattyú emeli hátán csak ezek alatt van aztán a víztartó, melyet kkar vesz körül, mi ki van rakva szinte ;
porczellánból csinált
gokkal,
melyek
cserlombokkal, virágokkal
mind
szépen
kifestvék
mint
s
szala-
Szent
György; a sárkány, az angyalok, a nymphák, a teknk, a hattyúk s a vázák is szintén eleven színben tündökölnek.
E dómban nézdelvén,
álló
igen
érdekes
már távozni akarék,
ki
véletlenül
ra
talál.
—
a
szerény,
midn
elbuvó
,
néhány szobrot ugy jártam, mint de becses ibolyá12'*
:
:
— Három
kicsiny
—
180
donibormre esek szemem,
ábrázol,
test
mennél
Edwards
tovább vizsgálám, annál jobban csodáltam gol szobrász apró remekeit.
Az els
s
an-
vanirva: „Vigasztalás" és az szerzeelszenderedve nyugszik, de jobb keze
alá ez
ki
pongyolán fekszik a testén hever nagy foliánt nyitott Lebegve feléje egy kellemes tekintet angyal, lapjain. maga ez az ártatlanság, s nyitott jobb tenyerét mint egy varázstükröt tartván a nyugvó fölébe, leeresztett baljában liliomszálat hord. Magyarázatul Milton e verse van
j
idézve
„Egy ünnepélyes visió dolgokat mond nekünk, milyeneket semmi testi fül nem hallhat." Másik
m
Reményt
a
örömteljes tekintet szép
néz
fel
de
a
ábrázolja,
nben,
a távol mennybe,
mert a
vallásos remény
egy fájdalom
ki leirhatatlan
mvész
gondolatát
nem
itt
s
vágygyal földi,
akarta megteste-
siteni.
m
egy Harmadiknak czime ez: „Önismeret." E szemközt tar homélnkbe, egy álHt ifjat szelid görög lokú, homéri szakállas,
baljával
az
ifjú
reds tógába
jobbját fogja,
(Hintergrund) látszó
bíilcs
öltözött
jobbjával
öreggel, ki
a
mögletben
mellszobrára komoly ünnepies-
séggel mutat, mely mint oltár
áll ott,
ez aláirattal:
9AAH-.
(Thales) és fölötte a falon e felirat olvasható
„rNÖ0I SEATTON.'^ (Ismerd tenmagadat), figyelmeztetvén az itjat a deloraculum e legfbb parancsára, melynek szerzje a bölcs Thales volt. A mvész magyarázatul még e szép mondatot idézte:
phii
„Legnagyobb
tudomány bölcsnek
legbölcsebb, ki legjobb.''
lenni,
és
az
a
—
—
181
nem mondhatom mi
Ki
varázsszal
ellenállhatlan
vonzottak magukhoz e remek apróságok (mellettök talán
ját
elhaladni), melyekben oly mely gondolatoknak megfelel alakPedig én a oly szerencsésen eltalálta.
fognak észrevétlenül
ezerek
szép a gondolat,
mvész
a
s
dombormüveket nem igen kedvellem, igen
De
ezeket elébe teszem a képeknek.
sem szobrászatban nem
szetben,
a szobrokat,
mit sem festé-
a
az
szeretek,
és érdekes alap-gondolat nélkül; ez
m,
szép
ember
ruha,
bizony,
vagy csak viaszbáb, öltöztetve fényes ruhába. Ilyenekre mondhatná aztán Phoedrus rókája: „O quanta species, sed cerebrum non habét."
nélkül,
De
térjünk
vissza
a
dóm
keleti
alá,
s
induljunk
st mondhatnók az út hosszúságát tekintve, végig utazni az épület nagy hajóján, mely a nyugoti
végig menni,
dóm
alá vezetend.
Lemenve két
óriás
ragad
a
lépcszeten, elsben
nagyságú, 20
— 25
Ez kristály -prismákból
csodálkozásra.
szörült
vészettel
is
jobbra
s
balra,
magas candelabrum gyermekkar vastagságú kölábnyi
a
legtökéletesebb
m-
van gazdagon, de mégis egyszeren alkotva. nagyot és szépet nem láttam, st ilyent kép-
Soha
ily
zelni
sem tudtam. Ezerféle szint játszanak ezer darabmidn a nap fénye e két kristály-oszlopra süt, azt
jai,
s
borult szivárvány áll és ég eltted. Leérve az emelvényrl, utunk mindkét oldalon az Itt egy fekete ipar és mvészet remekei közt vezet el.
vélnéd, egy lángba
nagy márvány-oroszlán, gerparti
ezüst szinü gránit obeliszk, ten-
világtoronynak
telescopok; ott a
Déli csillag nev 125 királyné
tulajdona,
forgó kristály kosára, roppant
kohi-noori l02Vo s
karátos,
odább
karátos gyémánt; az Viktória
értéke
Coster amsterdami keresked
12.000,000 által
van
e.
forint,
ez
kiállitva, s értéke
— 10.000,000 tokból
e.
forint,
nem
182
—
említve a legtisztább brillián-
is
a legnagyobb fehér és fekete
s
gyöngyökbl
ké-
szült több diadémokat, melyeknek egynek ára 250,000 e. amott viszont veres, zöld, tarka finom márványokforint ból metszett épületoszlopok és vázák, oly nagyok, hogy némelyikbe félhordó bor elfér. Olasz- és Oroszországból ;
szekrények, bútorok,
küldött mosaik-asztalok,
melyikén
drágakövekbl
csinált
szlk,
s
a
né-
cseresznyék,
szamóczák inkább megtéveszthetnék a nyalánk madaramint megtévesztették
kat,
ket
hajdan Apelles
festett
Közbe-közbe a hajóban veres kelmével behúzott padok ötével, tizével kínálkoznak pihenéssel a kifáradtaknak. Két oldalt néma sorban mintegy örökül állanak a fehér carrarai márványból faragott vagy becses bronzból öntött gyönyör szobrok, mvei Európa minden Már kezdik elhelyezni az illanemzetbeli mvészeinek. és a virágzó bokrok kis ernarancsfákat, czitrom s tos dejét is, s azon kedves csalódásunk, hogy nem egy bazárban, hanem szabadban vagy hangversenyben vagyunk, teljessé lesz, midn innen a megkondított harang cseng gyümölcsei.
onnan a zongorák, accordionok, orgonák, st néha réztrombiták távolról, tehát kellemesen, lágyan ér-
szólása,
kez
hangjai ütik
meg
fülünket.
Számítva a keleti dómtól, földszint,
foglalják
mind el.
a karzatokon,
felét az
AngHa
épületnek mind és
gyarmat] ai
Utánna, jobb oldalon jönnek Törökország,
Dél-Amerika, Oroszország, Svécia és Norvégia, NémetBaloldalon vannak: Olasz-, alföld, Dánia, Belgium.
—
Spanyolország, Portugálba és csak aztán Francziaország,
—
ugy
látszik,
mint földiratílag tengerszoros választja
el
még itt e palotában is válaszfalat maga közt. Hiábau, az angol vigyázó
ettl Angliát, ugy ez állított
közte és
mindenben,
követi
a
biblia
tanácsát,
melyet
hiszen
— örökké olvas
183
—
légy szelid mint a galamb, és okos, mint
:
a kigyó.
A
nyugati dómot
vámszövetség
s
az itteni átmetszetet
emez
gat felé nézve, a bal, álla
s
és Ausztria foglalják a jobb oldalt.
el,
a
német
amaz nyu-
E dóm
alatt
megnyitáskor az üres trón, most csak Viktória
Albert márvány -mellszobrai állanak
szenvet gerjesztve
lobogó nyúlik
le
nézkben, csaknem a a
s
ott,
méltó rokon-
mögöttök két
hosszú
diszesitve
Anglia
földig,
czimerével.
Az itteni emelvényen porosz és osztrák küldemények vannak kiállitva. A porosz ezüstmüveket, például azon
paizst,
melyet a korona- örökösnek
lésekor a rajnai tartományok, és azon két
delabrumot
ncísti-
roppant can-
billikomot, miket neki ugyanazon alkalommal Berlin lakosai adának, mvészeti szempontból nézve, az összes kiállitásban egy nemzet ezüstmüve sem haladja felül, st talán utói sem. éri. Itt vannak s
óriás
fölállitva a berlini királyi
porczellángyár pompás darabjai,
melyek méltán csodáitatnak.
E kitn
középpontra
Ausztria nem tn
oly sze-
A
különben igen csinos, st ékes három pavillon egyikében üveg, másikában bronztárgyak vannak, harmadikában szarvasok, zergék, dámvadak stb. szarvaiból elmésen összeállított vadászházi bútorzat van. Pedig a kissé tovább, de már nem az emelvényen lev császári porczellánok, s a csehországi üveggyártmányok igen csodáitatnak, és méltán, mint némely valóban finom Ízléssel rajzolt gyémánt ékszerek is, és rencsés
választást.
több jeles márványszobrok, melyeket számos
nézk
se-
regeinek körül.
ügy
hogy, ha
áll
az
is,
miként a vámszövetség
Ausztria kiállítása az ans^olokéval
és
francziákéval
s
nem
— de annyi
niérközhetik,
ama
egészben véve,
—
184 szintén
viláfijos,
hogy
utánok,
két álladalom kiállítása leszen igazsá-
gosan sorozható.
A magyar mékünk
osztálynak
Gyapjúnk,
gatója van.
igen
látszik
már
kitünöleg
is
búzánk, repczénk
s
de szemes
a hallgatag,
sok
láto-
egyéb
ter-
angolokat
Boraink csak tegnap óta kezdenek látni napmost állitgatják ki nagyon is szerény modorban,
érdekelni. világot,
és felette
—
magas polczokra,
het látcs nélkül elolvasni, ott
ül ó'k szegény
de
láttatni
együtt ki ál
li
tv a,
csinnal készült
de
azt
ha nem
tömegben Ha nem mindenben jó
boraink igy
piaczot meghóditották volna.
a centralisatió, de jó csatákban, és is
boraink
Így váljon teendenek-e hatudom, hogy összegyjtve, pazar fénynyel is, de némi
állványon,
volna, mert hisz ez
le-
kakasnem látni,
mint a szinházi
csakhogy
birtokosa,
kívánnának.
nem tudom,
tást?
némelynek nevét sem ül,
csata,
a
itt
béke
igen czélszerü csatája.
En
a is
lett
min-
hogy mi, mint hóditó Vilmos, jöjjünk de kell hogy fegyverünk legyen a jó és sok bor, s a beveend ersség semmi egyéb, dig azt ohajtám,
Albiou partjaira,
—
mint az angol piacz.
A nyugati állitás
átmetszethez
végzdik, van ragasztva
ott,
hol
az osztrák ki-
az éjszaki oldalon
egy
igen hosszú és ideiglenes széles szinépület, melyben van-
nak
mik
kiállítva
Európa minden országainak gzgépei, és tartoznak. Most még csak hat gz-
ez osztályhoz
ket mozgásba, de még négy építtetik. Látni
katlan hozza
ez
ván,
e
számtalan ismét
gépet magában
visszafutni,
tompa moraj
ingani,
titokteljes
elégtelennek
csodálatos
mozogni,
forogni,
záródni,
felnyílni,
kíséretében: egy
találtat-
szerkezet jönni,
és
bizonyos
idegennek ez
valami ijeszt, mintha alvilágban volna, hol rósz lelkek
— rejtekben
zik
a
—
185
Csak akkor derülünk
munkát.
az eredményt szemléljük.
Itt
meg
ezer
fel,
ha
ezer orsó pereg,
egy pók ügyességével eresztve a legfinomabb fonálszálakat, ott egy végben 100 röf hosszú papir gyártatik, egy
más gép
fát
tetszés
ez szít
perczenkint
egy nagy,
és laposit, némely vésnök vagy szobrász;
gürbit
szerint
oly ügyesen farag, mint bármely
kétoldalú
aczélreszelöt
ké-
stb.
el
Ez osztályban már többször megfordula a japáni követség, mely ez évben Paris és London napicsodája. Sovány, alacsony, bajusz és szakáltalan barna emberkék ezek.
Czipó't és térdig
ér
Kabátjok
nadrágot viselnek.
selyembl van, hasonló az a lengyel zsidókéhoz. Ezalatt szörnyen vastagra tekert shal-övet hordanak, ugy, hogy mint terhes asszonyok néznek ki, s bele két hosszú kard van szúrva, melyeknek markolatai csaknem állaikat érintik.
Finom gyékénybl
font
kalapjuk
kerek
s
lapos,
mintegy cseréptál vagy kosáralja, s az a fejökre tett párnácskán nyugszik, és az egészet némi kantár csatolja a fejhez. így járnak e palotában hihetetlen hidegvérrel, s jupiteri nyugalommal, legkisebb tudomást sem véve az ket bámuló ezerekrl. Minduntalan néznek, vizsgá-
k
lódnak, kérdezsködnek,
s
a követségi titkár
a hallotta-
kat hiven jegyezgeti utikönyvébe. Valóban érdekes lenne olvasni a tudósítást,
melyet
felségének a
szárnak egykor e bölcs férfiak
—
japáni
nem kétlem
—
csá-
be-
nyújtani fognak.
A
keleti átmetszetnek szinte éjszaki végén hasonló Itt az angol kövek, márványok, gránitok, kszenek, érezek, chemiai készítmények, ideiglenes szinépület van.
állat- s
növényországi tárgyak szolgáljanak azok élelemre,
vagy és ezeken
italra
fényzési felül
czélokra
mindazon
—
százféle
vannak kiállítva, gépek eszközök. ,
— melyek a
házi életben,
rakban,
az
s
—
186
gazdaságban, kertészetben, gyá-
úgynevezett polgári mérnökség különböz
ágazataiban szoktak alkalmaztatni.
A
milyen szerény
ez
osztály
czime és helyisége,
tartalma ép oly rendkivül érdekes és tanulságos. itt
mindent
feltalál,
ólban
s
és szeszgyáros, és a
ret
vet-, aratósüt,
s
állatai
csapon
szik, egyszerre öt itt
De nemcsak való
van
borkeresked huzathatja
át
sajtol,
fel,
s
perez alatt a burgonyát
látni
gazda
le
van. is,
ki
így a ha tet-
borát.
Van
cséplgép, van más, mely mos, kenye-
gyümölcsöt
vagdal, vizet huz
szüksége
körül
káiban,
serfz
az
A
mire ugy házában, mint mezei mun-
itt.
sert«husit,
azt forró s
gzzé
egyebet
jól
marhának
ételt
változtatván, pár
megfzi.
sok tanulságos, de igen-igen sok szép A kristályositott czukrok és savak
egész hegyei, sokféle szinüek; a legszebb szinporok mindenféle árnyazatai;
illatszerek
a
földgömb legszagosabb
—
Hova nem jut el gyökereibl készítve. magáénak hajóin az angol? Mi van a világon, mit nem mondhat? Egy chemikus a méreg minden ismeretes nemeit tálalta fel, egy üvegcse belle elég lenne virágaiból
s
minden látogatóit megölni. ..Apage satanas!" mondám magamban, és tova sietek a pjutoi lakomától. Hiszen, mi tudjuk, meghalni nem oly nehéz, st néha szivesen várt vendég a halál, de nem igy, hanem ha vele használhatunk hazánknak vagy az emberiségnek. Odább angol gránitból s márványból mosaikféle pompás vázák, sírkövek, gyertyatartók és bútordarabok vannak. Ezeken kivül az üveg s kertiházak gyönyör mintái; egy közüa
palota
lök oly nagy, mint egy kastély,
kényelmes, szétszedetni
egészen elvitetni,
s
oly csinos, szép, mint
készen van, csak meg kell venni, s egy parkban újra felállítani;
mind ez két nap alatt megtörténhetik.
—
E
szerint
futólag
—
187
járván
végig
egész
az
palotát,
melynek karzata mindig azon nemzet kiállitásának van átadva, mely nemzeté a földszinti tér, most még csak a szépmvészeti kiállításról pár szót. Kivéve a palota éjszaki oldalát, a többi három oldal emelete szakadatlan folyamatban képezi azon gallériát,
mely a képeknek, rajzoknak, s illetleg a szobroknak van E hosszú, széles, magas galléria, fölülrl nyeri szánva. Állva a déli homlokzat
az igen jól kiszámított világot.
es
közepére, a balra
mények
az angol olaj-
gallériát
vizfest-
s
est Francziaor-
a jobbra
foglalják el egészen,
szágon kivUl Dánia, Russzia, Svécia és Norvégia, Belgium, Hispánia, sztria.
E
Auvan napontömérdek látogatója képcsarnoknak Helvétia, a vámszövetség és végre
Itália,
ként, mint hullám
megy hullám
most távozzunk késbbre.
innen,
De
el
s
végül azt kérdheti
után,
—
de
azért
ép
remekek szemléjét
hagyjuk
e
tlem
az
olvasó:
jól
van,
melyben a mindenhatónak aszmindenki számára meg van teritve, hogy azon honának termékét, s eszének müveit közszemléletre kitegye, de ha mindenek meg valának hiva. kik jelentek meg, és mit állíthattak ki? látjuk a roppant palotát, tala
Erre
gok
s
felelni
csak egy
mód
ékesszólás rejlik benne, milyen
Megjelentek a kiállításra: és e
van,
t.
i.
az illet orszá-
tárgyak neveit elsorolni, bár száraz
Nagy-Brittania
birodalom valamennyi gyarmatai:
Ausztrália,
ez,
de olyan
van a nagy számokban. déli
Bahamas, Jóreményfok, Ceylon,
és
s
Irland, njTigati
India, Jamaica,
Móricz, Natal, Üj-Brunswick, Uj-Foundland, Ujdéh-Wales,
Uj-Seeland, Uj-Scotia, Qeensland, Szt. Vincze, Tasmánia, Trinidad, Vanconver, Cauada.
:
—
:
-
188
Idegen országok közül megjelentek, betrendben Afrika (közép és nyugati), Ausztria, Belgium, Brasilia, China, Costa Rica, Dánia, Észak-Amerika, Francziaország és
gyarmatai,
Japán,
Görögország, Hollandia, Hayti,
Jóniai
szigetek,
Helvétia,
Magyarország,
Madagaskár,
Norvégia, Német szövetség, Oroszország, Peru, Portugallia, Róma, Siám, Spanyolország, Svécia, Uruguay. A kiállított tárgyak névsora következ Osztály.
I.
Bányászat, kömüvelés, érczöntés, mi-
1.
neralögiai tárgyak. 2. Chemiai és gyógyszerészi készítmé-
nyek. 4.
A
3.
Állati és
tápla minden nemei,
beleértve a borokat
Osztály. 5. Vasút, beleértve a
II.
is.
növényi tárgyak, melyeket az ipar felhasznál.
mozdonyt
és ko-
melyek nem vasúton használtatnak. 7. Gyárakban használt mindenféle gépek és eszközök. 8. Általában mindenféle gépek. 9. Gazdasági gépek és szerszámok. 10. Minden eszköz, melyet a polgári mérnökség csikat. 6. Kocsik,
s
építészet alkalmazni szokott.
öltözet,
vágó- és lfegyverek.
Katonai mérnökség,
11.
12.
Hajóépitészet minden
járulékaival. 13. Physikai és astronomiai eszközök,
azok
s
használatára szükséges segéd-készletek. 14. Photographiai
gépek
s
képek.
Órák
15.
s
óragyári szerszámok.
16.
Zeneszerek. 17. Sebészeti szerszámok és kellékek. III.
Selyem
Osztály.
18.
és bársony.
Gyapot.
21.
Gyapjú
19.
Kender
és len.
20.
és mindenféle vegyitett
23. Sztt, font, kirakott és nemezbemutatva mint a festés és szárítás példányai. 24. Himzés és csipkék. 25. Szrök, prémek, tol-
szövet. 22. (lilz-)
Sznyegek.
szövetek,
lak és hajak.
2<ú.
Br,
ideértve a nyereggyártást. 27.
A
ru-
házat czikkei. 28. Papir, nyomdászat és könyvkötés. 29. Nevelési
munkák
és eszközök. 30. Bútorok, szönyegészet,
falpapir és papirfa (Papiermáché). 31. 32. Aczél- és késfélék gyártása. 33.
Vas
és ezzel rokon.
Nemes
és
utánozott
—
kövekbl
érczekböl, drága vagy hamis
Üveg.
34.
Kedény
35.
IV.
A
40.
Osztály.
dolgok.
Gyártmányok,
38. Olaj-
vízfestvé-
s
Minták.
Szobrászat.
39.
36.
foglaltatnak.
37. Építészet.
rajzok.
és
készített
és porczellán.
melyek a fölebbiekben nem
nyek
—
189
Intagliók.
metszés minden nemei.
íme
ilyen a kensingtoni palota, kivül nagyszer, pompás, dús, mondhatni mostan a világ kincsbell tára; ime ezek a benne megjelent vendégek, t. i. a
földgömb minden mvelt
nemzetei; és benne
mindent, mit a föld bár hol terem, tos golyót
vet
gj'obb
legmesterségesebb
kezdve
fel
a
láthatni
az emberi ész bár-
varróttl kezdve Armstrong 200
hol elállit, a kis
és
s
álgyujáig,
kezdve a legna-
a seresaptól
12.000,000
fon-
gzgépig,
a
és
kszéntl
forintra becsült kohi-noori
e.
gyémántig.
E fel
palotába és e csodadolgok szemlélésére
hazámfiait
volt e
tartom
Emlékezem, nálunk valaha hires „tengerre magyar!"^ Én jobbnak
ujolag.
mondás: ezt
kiáltani:
álmok országába
„Londonba
—
vitt,
itten
Amaz szabadság
magyar!" a
annak lényegével ismerke-
földén meg.
classikus
dünk
hivom
IV. London, május 19—24. 1862.
Utolsó
még
levelemben
egyet kell
adnom,
közlött t.
i.
statistikai
adatokhoz
a kiállítók számát.
száma összesen 25,000, melybl Nagy-Brittaniára gyarmataira ezer esik.
2000,
az
idegen
országokra
Ezek .5000,
mintegy
18
—
19(t
—
Ebben azonban nem foglaltatnak benn a mcsarnokba küldött tárgyak; van pedig kiállítva angol kép, szobor, rajz, metszvény 3305, vámszövetségbeli 541^ :
franczia 455, olasz 390, római 217, belgiumi 173, osztrák 149, hollandi 127, orosz 125, helvét 119, és
norvég 113, spanyol és portugál 47,
35, brasiliai
10,
éjszakamerikai 13^ török
hü
illet
s
leszállása
Culturáj oknak ez thermometere.
zatának. szet,
kifejezése az
csak
erkölcsileg
s
mvé-
Nincs
népeknél:
szellemileg fejldött
az ennek bájos virága, mint a szabadság
annak
5.
csaknem népek mveltségi foko-
Ez utóbbi számok magassága teljesen
dán 116, svéd görög iskola
uj
s
anyagi jólét
áldott gyümölcse.
A
számából észrevenni, hogy az 5 shillinges napok elmultak, s a félkoronások e héten bekövetkeztek. Múlt héten alig emelkedett a látogatók száma egyszerre 15 ezerre, e héten mindig haladta azt, 23-kán volt látogatók
23,345, 24-dikén 18,571.
Szó van a
kiállítást
nyitva tartani
este
is,
gázvilá-
Ez mindenesetre egészen u] eszme s bizonyosan tündéri látvány lenne éjjel annyi ezer embert látni sétálva e kincshalmaz közt, elvegyülve a némán álló márványszobrokkal, járkálva a roppant gránit-oroszlánok a mellett, melyek aludni látszanának, gyönyörködve
gítás mellett.
kristály
tülcrök
,
prismákból
alkotott
visszaverd fényében,
candelabrumok, és
hallgatva
csillárok,
a harangok
méla kongását, s a zongorákon és orgonákon játszott darabok zengését. De ez még csak terv. Igaz, a palota most is meg van világítva éjjel, de csak biztosság kedbenne csupán a rendrök, e becsületes és kedveért, velt nép (épen nem olyan mint más országbeli rendr-
—
ség) járnak fel
s
alá,
ép annyi számmal mint nappal;
—
— biában érdemel
is
—
191
rt egy házacska, melyben ezer
millió forintnál többre becsült áru van lerakva.
Érdekes
látni
a
azt
tömérdek
népet,
mely
zsegve, de e roppant téren mégis kényelmesen
nézdelve e csodás dolgok végtelen sorát.
jár,
hem-
megy
De
és
bizony
csak leggondosabb vizsgálók az angolok. Mint szorgalmas méhek leszállanak a virágokra: iigy tanulmányozzák
k
kiállitott tárgyakat,
a
azt,
ki-ki
kereskedt, gyárnokot, mvészt
illeti;
mi
öt
mint gazdát,
ez a búzákat, rep-
czékethasonhtgatja össze, az a gyapjút tapingatj a, harmadik a borokról tudakozódik, ez a gépek szerkezetét tanulmányozza,
a szöveteket, bröket, üvegeket, érczgyártmányokat
más
vizsgálja, az osztogatni szokott nyomtatott czédiüákat gon-
dosan gyjtögeti, és ha a kiállitó szives neki felvilágosításokat adni, azokat nagy kíváncsian, st hálával hallgatja. Hiszen csak igy használva fel, felel meg a kiállítás nagy és komoly rendeltetésének. Ha ezereknek ez nem
egyéb
is,
idtöltés,
mint egy nagy pompájú látvány, egy felséges kiknek pusztán szemeik élveznek, sok más
nult,
hogy tanuljon, s hogy annak, mit tamint keresked, gazda, gyárnok, gépész, vállalatai-
ban
hasznát
ezer
itt
azért néz,
vegye.
Czélja
az
ilyen
világkiállításnak:
tartományok természeti gazdagságait, hogy a figyelem rajok fordíttatván, ekkép még jobban kifejlesztessenek. Bvebb s mélyebb áttekintése a különféle éghajlatoknak, a föld termékenységének, & megismertetni a távol
különböz
fajok és nemzetek produkáló erejének hogy ne tegye a kereskedést biztosabbá, a gyáros munkáját gyümölcsözbbé, s mig az ilyen szaba-
annyi
lehetetlen,
tosb,részletesb ismeretekegy részrl felfedezik a természet
nem használt kincseit, más részrl^ minden nép jobbanbelátja, holfekszik honának valódi természeti felsbbsége más országok felett. eddig rejtve volt avagy fel
az összehasonlítás által
—
—
192
Ez az, mit én a népek „önismeretének" nevezek. Mely népnek s országnak ez hiányzik, az ép ugy nem ki fog boldogulni terveiben, mint azon ember nem saját erejét s képességét vagy nem ismeri, vagy túl,
becsüli.
Szóval,
ez
kiállitások
általános
különös
czélja
a
földgömb kimerithctlen kincseit kifejleszteni, mi ellenmondás bennök van, azokat egy harmóniává vonni ösztermészet végtelen különféleségeinek kölcsönös
sze, s a
kiegyenlitése
egységre
által
Hisz
törekedni.
egész
e
századig a föld nagy része terra ineognita volt,
st még
A
távolság
jelenleg
is
csak
ismerjük
tökéletlenül
azt.
ugyan mintegy megsznt, mióta gz és vasút dolgozik, melyek munkás, tehát gazdag nemzeteknek gyorsan elszállítanak mindent, mi eddig nem ismert anyagi kéj elmeikre
nem
s
elég.
szükségeikre
értelmi
Azokat nem
szerre látni, csak az 1851-
vizsgálni,
1855-ki
és
De
megkívántatik.
elszórva,
de együtt
s
ez
egy-
megítélni
összehasonlitani,
kiállításokon lehetett,
s
azok
a nemzeteknek kimondhatlan nagy tanulságul szolgáltak. Ilyen oktatás,
t.
i.
példák
és
példányok
által,
a poly-
technikumi egyetemnek legmagasabb neme, mint viszont
maga a kiállítás nem egyéb, mint cum conciliuma, mint nem egyedül
a népek Hellasz,
oecumenide
a
világ
népeinek olympi gyülekezete, hol a nemzetek az elsségért az ipar, ész és szépmvészet remekeivel vetélkednek. S ha valamely nemzet tanult ebbl, az angol az, mely sokat tanult és sokat haladt 1851 és 1855 óta. Belátta, hogy neki sem monopóliuma a lángész, a feltalálás, a gyártás titka, st hogy vannak a tudománynak ágai, melyekben mások által megelztetett, vannak a mvészetnek követelései, melyeknek hiánya gyártmányaikban igen érezhet. E szükség érzetében ala-
— pittattak
—
193
Angliában 1851 óta több,
e
hiányok pótlására
múzeum, bányászati iskola, melyeknek jó beforajz-muzeura stb.
számitott intézetek
:
geológiai
szépmvészeti és lyását, különösen forma s izlés tekintetében, Anglia ujabb gyönyör gyártmányai fennen hirdetik. Mondanom sem kell, mikép a kiállítások eszméjét € szempontból tekinti Angliában az átalános vélemény. Azonban itt a szabad gondolat, szó és sajtó e honában, hol biró
még
a birói ítéleteket
nagyobb
mondom,
itt
is
tekintélylyel
megróvják a lapok, bár a sehol
e föld hátán
nem
sok úgynevezett bölcs és theolog élesen
bir, só't
gúnyosan bírálgatja a kiállítást. Mi ez egyéb, mondják, mint az anyagi haladásnak, a vagyonnak, az utilitarismus elvének emelt templom, ama május 1-i megnyitási bucsújárásnál vajon nem magasb, tiszteletesb
csordaként
ideál
mennek
mohamedánokat, kik mi Mekkába? búcsúra
vezeti-e szinte
a
mindez egyéb, mint imádása a gépi tökélynek, az ipar általteremtett physikai uj kényelmeknek, mely uj tant az e század kezdete óta hatalomra vergdött gyárosi és ke-
reskedi kar képviseli? vajon a sokaság, örülvén az ipar, mvészet, gépi találékonyság valóban meglep diadalainak, nem feledi-e el, hogy mindezeknél az embernek magasb, nemesebb vágyai vannak, s kell hogy legyenek, hogy gépet adni gondolat helyett annyi, mint követ adni kenyér helyett, hogy az igazság tartósb a gznél, hogy a szabadság több boldogságot szerez, mint atele-; graph, hogy a hit jobb és nemesebb életet biztosit nekünk mint a világ minden mechanikai haladása? Mindezen s több efféle állításokban több elmésség mint igazság van. Ha az 1851 -ki kiálhtás nem Ion is, mint némely enthusíasták akkor jósiák, eg}' milleniumnak kezdetévé, egy úi
örökös béke-idszaknak templomává, az bizonyos, hogy Szemére V. 13
— a nemzetek ilyen
194
nagyszer
—
találkozásai
sek, egymással tartósabb békében
élni.
megannyi lépé-
E
kiállitásoknak
nagy alapeszméje, mely az egészen átsugárzik
nem
emberi
:
az összes
összetartozósága és solidaritása, mint azt e
palotában olvasható feliratok oly helyesen
oly alkalom-
s
„Minden éghajlatnak szüksége van másik terem," arra, mit a és „Nemzetek váltva, most tanulnak, majd tanítanak." stb. Aztán itt mi lepi meg fleg a csak kissé gondolkodó nézt? Az anyag, azon szép alak, mely annak kifejezik:
szerüleg
adatott,
azon mesterséges szerkezet,
dolgokat végez?
melylyel
Korántsem, hanem meglep
az ész, a szellem, mely azon szép terséges szerkezetet
teremtette.
alakot,
E
s
az csoda-
bennünket azon mes-
palotának tartalma
épen legnagyobb bizonysága a szellem uralmának az anyag ugyannak, mint életünknek puszta, de szükséges eszközéül szolgál. Kik ezt netalán elfelejtenék, azokat akará
felett,mely
betkkel irott bibliai s valmondatokkal emlékeztetni: „Istené a föld, és annak minden teljessége." „A bölcsek és mveik Isten kezében vanaz angol a párkányzatokra nagy lásos
nak." „Isten alátekinte a földre, és betölté azt javaival." stb.
így tévé az angol Plutusz e házat egyszersmind Isten házává. E vallásos mondatok ugy lebegnek itt, mint hajdan
Bármi ideáltalan mondatokat lelki megelégedéssel olvassa itt, mint vigasztaló jeleit annak, hogy a józan iparnak is sejtelme van egy magasbról, hogy az anyagi haladás csak elkészítje egy jobb idnek. S ne örvendjen-e alélek, ha látja a szellem gyzelmét az anyag felett? Es ez az isteni szellem lebeg valaavizek szinén. s
vallástalan legyen a
itt
néz,
e
összegyjtött remekek mik egyebek, mint az
ész,
a
szellem hatalmának diadal-emlékei ?
Vajon akkor
dabb
az
volt-e
emberiség,
boldogabb,
midn
az
önállóbb,
anyagnak
rabja
szabavolt,.
— vagy
midn
most,
dagasztja-e
azon
keblünket
palotában, hogy
—
195
teljesen
méltó
Nem
uralkodik?
büszkeség
érzete, látva e
már száz nép halad a minket magasabb
lemben emancipáló munka
érte-
müvek szépsége és tökélye nem bizonyitja-e, hogy elállitásuk nem csupán physikai durva er, de a teremt ész müve? Egy futó tekintet végig a világtörténeten, láttatja utján, és a kiállított
hogy a hellenismus, romanismus, keresztyénség, izlam, reformatió, Amerika felfedezése, mint megannyi roppant catastrophák által tömérdek falak romboltattak le azok közül, melyek népeket népektl elszigeteltek: de még e mai napiglan is sok ilyen nemzeti, vallásos, politikai falak fenállanak: mindezeket apródonként ledönvelünk,
tögetni, s igy az összes emberiséget a szegénység, tudat-
ennek folytában mindenféle elitéletek nygeis anyagilag emancipálni, egy részt iparbeli fejldésünknek van fentartva a gondviselés által. Ez lesz azután az emberi nem egyetemi emancipatiója. Urává lévén az anyagnak, ura lesz sorsának. Mint földi lényt kell, hogy földi érdekeink is vezessenek, neveljenek, lanság,
bl
s
erkölcsileg
tanítsanak; a jól felfogott érdek, mint erkölcsi becscsel
nemcsak szükséges, de
l)iró,
humanistikus czél
Ep
legbíztosb kalauz
is
is
a nagy
felé.
oly szabadon
s
kíméletlenül bírálgatják
gol lapok a palota alakját
s
az an-
ennek bels elrendezését. Egy
hetilap felemlíti a szent historiábólazon eseményt,
midn
a
második zsidó templom építésekor a vének közül sokan sirának, kik a Salamon-féle templom régi dicsségét látták
s
ehhez hasonlíták az
ujat.
Egy más,
a szépség hiá-
nyának okát Anglia azon praedestinált végzetében miszerint
neki rendeltetése
Hogy
az
zeten nyugvó,
1851-ki
üvegbl
szép épületekkel
bírni.
mely vas-szerkeegymásra rakott három
kristály-palota, épített, s
keresi,
nem
13*
— terrasscból
dolatban
álla,
uj,
kedves vala a szemnek,
iin^cn-ij2;en
kivitelben
—
196
szokatlan volt,
s
gon-
Hatása
az igaz.
csaknem varázsszerü volt, melyet másodszor alig lehet a Fénye egy üvegépületnek, mely akkor egészen uj volt, a benne felnyúló, él, terepélyes fák, a csodálatos és sokféle kincs, akkor elször összegyjtve a világ minden részeibl, azon gondolat, hogy Angliában világgal éreztetni.
ilyen tündéri palota létezhetik, mindez azon
kiállitásnak
egy kimondhatatlan bájt kölcsönöze, melyhez hasonlóval utána több egy sem birhat. Már magában nagy elny elsnek lenni, ha lehet jobb a második gondolat, a második kisérlet ritkán oly szerencsés.
Hogy
bírálataikban a francziák
az természetes, hiszen szépet találnak, kivéve
hogy
itt
is
k
még tovább mennek, Londonban nem
egész
a parkok tölgyfáit
oly szép
zöldek,
még sem csodálkoznak. Nem sorolhatni e
és
palotát az
osztályába sem, ez világos.
melyek
pázsitát,
s
nem kékek, azon már ismert stylok
De nem
koroknak, nemzeteknek, vallásoknak
egyik
volt-e
a különféle
saját
épitészetök?
Avagy nem
az volna inkább feltn, st nevetséges, ha e palota oly templomoknak alakját viselné, melyekben Athéné Paliászt, Róma Jupitert, Egyiptom Ibist, India Budhát s Visnut, Arábia Mohamedet imádta? Korunk uj, a régiektl egészen különböz kor, jellemz typusa az ipar tulnyomósága, melynek kielégítend kivánatai
vannak, keresni
építészeti s
feltalálni
tekintetben kell,
is.
Ez
mi nem egy
uj
architecturát
tized
feladata.
Ez irányban egy kisérlet e palota, melynek, ha a kérdést meg nem oldta is, azon tagadhatlan érdeme van, hogy nem utánzott, nem követte a régi ismert stylokat, hanem ujat próbált teremteni. Vegyitéke az egy tárnak, bazárnak, fedett piacznak,
katonai laktanyának,
mind
e
—
—
197
elemeket ama nagyszer s magasan lebeg két dómmal, ugy szólván poetisálni akarván. Hanem a mit tle igazságosan megtagadni nem lehet, az, hogy bár kívülrl még ékek nélküli meztelen, de az egész valóban eredeti és valóban nagyszer. Tehát megengedhet, hogy az 18G2-ki kiállítás, prosai
mint dolog, az
annak bizodolgokban, melyek benne Ámbár viszont meg kell jegyeznem, mikép az 1851-kinek belseje szabadabb, nyíltabb, következleg kellemesb áttekintést engede a legel szemnek. Oka ennek az, mivel akkor még a francziák sem állítgatták nyosan vannak.
fölötte
1851-kinél
tele az épületet
mely rósz példát most minden nem-
magok az angolok is követtek. E franczia eszme az egy nagy bazárból
kiállítói,
rencsétlen
meg
ezer kis faboltocskát csinált,
kintünk
alá,
a
meguézgelés,
a
hasonló egy labyrínthoz, végtelen csavargásban
kat mellzzük
el
s
St
franczia
melyben
deszkafödeleit
lent járva s
több
könny
is
más
E
telát-
fáradosztály
eltévedni
sokszor a legérdekesebb
akaratlanul.
sze-
ezer
ha a karzatról
s
csak a boltok oldalait
juk; a kirakatból alig valamit. ságos
de
áll,
apró boltokkal, mint azt tevék az 1855-ki
párisi kiállításban, s
zetek
alább
azon
áll
s
a
tárgya-
számtalan pavillonok
közül igen sok nagyon szép, gazdag, magában
egy-egy
remekm, némelyik 3000—5000
de míg
forintba került,
ezek szükség nélkül tetemesen növelték a kiállítók költségeit, más részrl a palota nagyszer átalános perspecti vajának végtelenül ártanak.
Minden tárgyhoz közel oda láthassuk
;
az egész
igy
ama
kincsnek inkább egy zavaros
egésznek
tiszta
kiállítás bír is
és
hogy azt ragyogványnak s menni,
észlelését
szabatos
valami keleti
kell
sokféle
adja,
a
felfogása helyett.
nagy Ha
e
pazar pompa, valami ezer-
— egy -éjszakai
egészben
palota
fejedelmi
hiányzik az
—
198
regényes
fényével, mint
egyszerség, mely
a
mvészi
ízlésnek és szépnek épen legmagasbja.
Valóban kár, hogy a franczia „reglementirozásnak" Ízlést, mely min-
az angolok némileg feláldozták az angol
denben irtózik a korlátoktól, szerséget kedvelli.
E vezik.
boltocskákat
s
s
a szabadságot
pavillonokat trophaeumoknak ne-
Ezekkel még az épület hajójának,
a két kisebb
s
(vagy átmetszetnek) szép tekintetét
hajónak tották.
Itt
canadai
és nagy-
is
megron-
fákból rakott obehszk a tetzetig
vaskapu vau széltében felálrakott harangok lógnak, odább lítva, amott szálfákra gyertyából s szappanból rakott pyramis emelkedik ötven láb magasnyira, mellette 3 garasos gyermekjátékokkal egész torony van építve, tul Nícholay (magyar eredet gazdag) szcsnek kitömött oroszlánaí, tigrisei és prémbreí háznagyságban emelkednek, azután világító tornyok, óriás telescopok, roppant orgonák, cyclopsi idomú Szóval a szem még e téres és magránit-oszlopok stb.
nyúlik, ott egy colossalis
gas hajóban sem szállonghatott
szabadon,
légi
útjában
most egy^ majd más trophaeum meggátolta. E rendezési hiba világos, szembeszök, st tapintható volt, a lapok nem is késtek ellene erélyesen, néha gúnyosan felKülönösen elménczkedtek azon fhelyen álló szólalni. magas trophaeumon, mely hitvány gyermekjátékokból, bábukból, kelepekbl, dobokból
stb. volt
csinosan össze-
Mi egyéb így, mondák, e kiállítás, mint egy bolti kirakat, egy neme a hirdetésnek,, s ilyen hítványságok szemlélésére hívták össze a föld népeit? A felszóállítva.
lalásnak
lett
is
sikere,
itt
a nép
szava
valóban Isten
most a hajó ép oly tágas és szép látvány mint a milyen nem szép és tultömött volt egy hét eltt. szava,
és
—
199
—
De még most is sok helyet foglalnak el a puszta kereskedk, kikre nézve e kiállitás pusztán alkalom a nyilványnak magukat bemutatni. Én, megvallom, ily kiállitásba, melynek czélja nem ámitni,
csak
gazdát,
a
iparost és
mvészt bocsátanám,
Kik ezeket csak azoknak itt nincs helyök, ök a másokét tehát ugyanazon tárgy duplicatumát, triplicatumát mutatják be, mi felesleges. Mi a kiállitás rendszerét illeti, az részint topogra-
t.
i.
azt, ki
termeszt, gyárt és teremt.
eladják,
phiai, részint
tudományos. Azaz, topographiai, a mennyi-
ben minden ország külön, de együtt állitja ki tárgyait; tudományos aztán, a mennyiben az igy kiállított tárgyak szakszerüleg vannak elosztályozva. De nekem ugy látszik, e tudományos elvnek alkalmazását tovább kellene vinni, azaz a különféle tartományok homogén küldeményeit egymás mellett kellene felállítani. Csak igy könny s lehetséges a közönségnek az összehasonlítás, csak igy Ítélhetni biztosan a köztük lev különbség felett. Egymás mellé kellene sorolni minden ország vasát,
minden ország selymét, üvegét,
búzáját, bútorait, zene-
emberi szempontból ez testvériesb tudományos és tanulási szempontból
szereit, szobrait stb.,
jellem
társulás,
logikaibb
és
gyakorlatibb
nagy nevének
és
mód
lenne.
„Világkiállitási"
komoly czéljának csak igy fogna
iga-
zán megfelelni. Itt most némi sensatiót csinálnak a franczia lapokban megjelent londoni levelezések. Azok ép oly nagy tudatlanságot mint sok irigységet és határozott rósz akaratot árulnak
másul
veszik,
el.
Az angolok némelyikét egyszer
némelyiknél
lyognak, de vannak miket válasz lehet.
tudo-
de finomul mosonélkül hagyniok nem
hallgatva
Igy például a Journal des
Débats
és
a
Con-
—
200
—
stitutionnel levelezi melegen s ömlengve dicsérik X. M. üveg, T. bútorgyáros gyönyör Ízlésben készült mveit, az olvasó már azt hinné: ime franczia ekkor pattan is bir angol iránt lenni igazságos, hanem porczellán,
az ostor, mindenik panegyris azzal záratván be: „az igaz,
a rajzokat hozzá egy franczia „Monsieur Levaux'* (a nevet
pláne
kiirják),
nevez) készítek." türelmének is sok
mintákat hozzájok
a
(hatot
„Mill"
Ennyi szemtelenség az angolok hideg volt,
s
eddigelé
mintegy
—
tíz
kiállító
Hancock, Rose et C. nyilvániták, mikép Wright et Mansfield, kiállított müveik mind eszmében, mind kivitelben angol, honi munkások érdeme, st gyáraikban nincs egy frangyáros, többek közt: Daniell D. C.
—
—
Ha
czia sem.
dom
ez
J.
nem egyenes meghazudtolás, nem
tu-
mi.
De mindez nem nak
C.
használ oly íróknak, kik
nem
tud-
elpirulni.
Bámulatos az a felületesség és szeleburdiság, melylyel a franczia levelezk nagy része ír és ítél az itteni dolgokról. A Siécle lapé egy dómot látott csak, a másikat
nem
vette észre; bizony pedig
olyan
nagy,
mint a
Pantheoné és Invalidusoké együtt, melyet, gondolom, észrevett. A „Presse" naivul azt mondja: e kiállítási eszmét az angolok a champs elyséestl kölcsönözték, szegény elfelejté, hogy az 1851-diki londoni kiállitás kivéve, ha a francziák az 1855-díki párisit megelzte megfordítva számítanak. Egy más ujongva hirdet, hogy az angolok szinte elfogadják a franczia csinosulást, mert ime Londonban is divatba jött a „demi-monde", mintha párisi
—
—
dicsség volna franczia s
romlottságot.
nincs
nép:
az
kiviteli
árunak ismerni
Szintén a „Siécle"
csak Parisban
van,
felkiált:
és
el
a
bnt
Londonban
okául azt
mivel az angol munkás nép „blouset" (föl-ing)
nem
adja, hoí'd,
— ebbl
tehát
201
hogy csak az a nép, mely Valóban diíFicile est satyram
az következik,
franczia „blouse"-ben jár.
non
Még
scribere.
az
—
itt-ott
látható
bajuszt
is
még
divatnak mondják, pedig jól emlékezem, hogy
ban
Parisban bajuszos ember oly ritka
is
franczia
volt,
1838-
mint
fe-
hér holló. Erre már, ha van benne érdem, mi magyarok
törökök több igénykét tarthatnánk, hanem részemrl ez egész roppant dicsséget szivesen átengedem Texier
s
urnák
s
De
50,000 olvasójának. e meggondolatlan, könnyelm, badar beszéd
bi-
zonyos Assolant (egy angol lap tévedésbl Insoleutnek Ezen iró, mint tudom Írja) czikkébeu hág tetpontra.
egj hires parlamenti tagtól, kihez ajánlva volt, angolul semmit nem ért, most volt elször Londonban, és csak négy napig, de hihetleg 11-kor kelt fel. Szerinte: „az angolok teljességgel nem értenek a szervezéshez és Mindenik tesz mit akar, él a hogy tud, igazgatáshoz. dolgozik nagy ervel, de igen kis sikerrel. Londont távolról sem lehet Parishoz vagy Xew- Yorkhoz hasonlítani. Londont fvárosnak sem érdemes nevezni. Ez egy szörnyeteg quodlibete népes városoknak, összevissza hányva. Borzasztó nagy, de épen ez fhibája. Egy csoda nagy
—
kis testen, melyet az lenyom. Minden eszme, minden érzelem, minden vagyon, e központon van összevonva, az ország többi része pusztaság. Innen a tartományok lankadása, a kézhiány azokban, az erélytelenség az elmékben, egykedvség, st undor a közdolgoktól, és a nemzetnek lépcsnkéníi
f, egy
sülyesztése a szolgaságba
!
!
?
Ez valóban
mint ki a fényes napot feketének tális
Ez
;
az angol
érzi,
alázza
le
munkás a
festi.
szakasztott olyan,
Az angol
francziánál száz fokkal
áll
bru-
alább.
ember, bár szegény, de büszke, nem magát, hiszen jól tudja, hogy nagyapja az els
hogy
is
—
202
—
respublika katonája volt, ö mint hóditó járta be Európa fvárosait,
megy
apja
Auszterlitznál
csatázott;
és
Néha komolynak
ez tovább szakadatlanul.
igy
látszik
a hang, néha a carricaturával s pasquillal határos, stylben ügyes, fordulatokban eleven, de állításaiban oly szembeszökleg hamis és szemtelen, hogy komoly olvasó alig
képes tisztába jönni
magával,
mi
ez
:
egy
tréfás
vagy egy angol nevet s nagyságot gylöl, annak dicsségére féltékeny, s ez indulat által megvakielmefuttatás,
elme tzokádása? Es miért mondom én mindezt el? Hogy láttassam a gondolkodókkal, mi hangon köszönti egymást e két nagy nép az úgynevezett béke-templomnak nevezett kiállítás küszöbén. Képzelhetjük, mi ers lábon áll az tott franczia
entente cordiale,
s
a béke, legalább a francziák részérl,
kiknek legolvasottabb lapjai igy mernek szólani. Ha a franczia közönség ily fulánkos, mondhatni gylöletet lehel czikkeket szívesen olvas, pedig ugy látszik, neki olyan étket tálalnak, milyent kedvel, akkor bizony a 300,000 angol önkény tes mozgalmának nagy alapja van. A vulkán csendes, de ki nem aludt. Alig emelkedik a franczia sajtóban egy-két méltányos hang. Ezek közül kitünleg találóan jellemzi az angolokat Scherer, ugyanaz különben, ki egy év nem is boeltt irányunkban igen igazságtalan volt, csátom meg neki, mondván a magyar ügyben sem a szabadság, sem a nemzetiség, sem a demokratia elve nincs érdekelve. Boldog Isten, hát mi ügy az akkor, ha
—
—
—
nem mindezeknek
O
szent
:
ügye?
sokkal méltányosabban Angliáról a többek közt
igy szól: Anglia a szabadság classikus földe, tehát ezért
egy szent
föld,
(hozzáteszem
:
mely felé több számzött fordul hálával; ugy koronás, mint koronátlan számzött).
;;
Nem
akarok
—
203
politikai institutióiról
szólani,
de a polgári
szabadságról, a tiszteletrl mindenki joga iránt, a tehetés korlátlanságáról, a térrl, mely
minden egyéni munkásságnak nyitva áll, a törvények enyheségérl, a szabályok kevés számáról. Máshol a szabályok a regula; máshol csak azt szabad tenni, mi eltiltva nincs de Angliában a szabadság mindenben megvan. Máshol a polgári élet mintegy hálóban mozog, láthatlan, de tekervényes de Angliában minden ember szól, tanit, nyomat, gylé;
sezik, egyesül, épit, utazik, kereskedik,
tára
Am
ennek csak
vállalkozik,
ha-
más polgár joga kezddik.
ott van, hol
szomorúnak, városait rútak-
találja bárki éghajlatát
nak, lakosait mogorváknak, intézvényeit gothikusoknak
de van egy dolog, mit nem lehet tagadniok, és ez hogy Angolországban lélegzhetik szabadon az ember, a szabadságot
szereti.
oktatására nyitva
lev
fordittatik a kiállító dittatik a kiállitó
az,
ki
Franczia- és Angolország a világ
két nagy iskola.
dolog
ember
Abban több gond
tökélyére, ebben
jólétére
s
több
boldogságára.
for-
Ab-
ban a tudományosban intézett cselekvés több szabatosegyenlbb eredményt teremt. Angliában a hatalom nincs ugy központositva, de erélyesebb is, és élettel teljesebb. Mi a francziáknál nagy, az a dolog; mi az angoloknál nagy, az az ember. Francziaországban
sággal hat és
az álladalom minden, a polgár kevés. Angliában az eset
épen az ellenkez.
V. London, május 25—31. 1862.
Sokáig haboztam, vajon a kiállított szépmvészeti Tudom ugyan, mikép vannak ná-
tárgyakról szóljak-e?
—
204
—
is mkedvelk, fleg azok közt, kik utaztak, de azoknak száma nagy nem lehet, mivel, hol nincs nemzeti mvészet, természetes hogy iránta érzék sem fejldhetik ki. Igaz, Pesten is vannak mükiállitások, egyike valék azok alapitóinak, s emlékezem, akkor mi gúnynyal mosolyogtak rajta többen, mondván: hogyan jut eszünkbe képeket állitani ki, midn pár festnk alig van? De erre mi azt feleittik: ép ezen kiállitások fognak nekünk festket nevelni, azoknak látása felköltvén az addig öntudatlanul szenderg génieket. Es imé tizenöt év alatt nem egy talentom merült fel, mely fényes reményekre jogosít. Csak aztán ne kiáltsuk
lünk
ki
ket
mindjárt mestereknek.
a tanitvány
ne felejtsük
még nem el.
Id
A kezd még nem
mvész,
mester. Ars longa, vita brevis, ezt eltti tömjénezés
a mvészben, és éz megöli. mivel Canovának neveztük.
elbizottságot szül
így öltük így kapták
meg
Ferenczyt,
némelyek a mesét, hogy Parisban egy él tehetséges festnk Napóleon által udvari tö rténet-festnek neveztetek, mi pedig nem történt, a harminczkét ok azon egyikénél fogva is, mivel, ha van Angliában udvari költ, Francziaországban sem ez, sem udvari fest nincs. Nem kétlem, lesz magyar festészet is, mint vau magyar költészet, de az még most nincs. Elbb tanulni kell,
azután teremteni.
Tanulásra
e
fel
londoni
kiállitás
a
legkedvezbb alkalom. Miért? Mivel ha a párisi 1855-ki kiállításban a frauczia jeles iskola ragyogóbban vala is képviselve, mint van itt, de a kiállitás teljesebb, a menynyiben a franczián kivül a belga, hollandi, svéd, norvég,
ban
s
gazdagabban van
De
e kiállitás
angol festészettel
itt
olasz,
német,
helvét, orosz iskola itt
osztrák,
válogatottab-
összegyjtve.
rendkívül fontos és érdekes, mert az lehet megismerkedni. Erre az párat-
—
205
—
lan alkalom. Azért páratlan, mivel Olasz-, Német-, Spanyol-, Francziaországban s Belgiumban a nagy mvészek
remekeit nyilvános képcsarnokokban könny s kényelmes meglátni; de az angol iskola itt mostan összegyjtött legjobb mvei dús magánosok tulajdona, melyeket
egyeseknél darabonként felkeresni, kérdem, ki lenne képes? Ki nem fáradna bele annyi vár s kastély ajtaján bekopogtatni? Pedig a szárazföldi képcsarnokokban, még a legteljesebbekben is, ezeket hiúban keresnk. Utóbbi levelemben tevém azon megjegyzést, hogy a kiállítás elrendezésénél a geographiai elv helyett a tukellett volna követni. Ennek elnyében részenémileg a képcsarnok a nézt. Ki nem mondhatom,
dományost siti
mi nagy
mennem
és
sajátságos
az egymásra
élvet
nekem
nyújtott
következ
keresztül
angol, franczia, német,
svéd, norvég, hollandi, belga, olasz, spanyol képcsarnokokban. Mindenik más világ, de mindenik érdekes. Az illet
nemzet jellegét, szinét, szellemét, izlémindenik képgyjtemény magán viseli. s irányát f?ét Mintha valóban ezen országokban s azoknak népei közt haza, éghajlat,
utazgatnánk,
s
szinte
érezzük
Florencz
Norvégiának havas hegyeirl hidegen spanyol jait, s
a
guitárnak
tzszemü
hallani
véljük
illatos
melegét,
fú a szél felénk, a
tánczra ingerl hang-
és alabástrom fogú kaczér tánczosnénak
kinyújtott kezét csaknem elfogadjuk; sajnáljuk, hogy a német család oly kedélyes házi ünnepében részt nem vehetünk, oh mi boldog arczok, mi örömben úszó gyermea franczia gyönyör csatarajzok harczra tüzelkek ;
—
—
elnek, hiszen ha szép meghalni puszta dicsségért, vért s hazáért meghalni még szebb, st csak egyedül
ez szép.
mintegy 6000 darab m, (kép, metszvény) van összegyjtve, egy roppant Itt
rajz,
szobor,
csarnokban.
—
—
206
mely szakadatlan folyamatban az egdsz palota els emeletének hárora,
t.
i.
Középpontja a
lalja.
nyugoti
keleti s
déli,
déli oldal
épületbe, kelet felé van
az
oldalát elfog-
középtornya.
angol,
Bemenve
nyugotra
az
idegen
az
termeknek (melyek közül a nagyobbaknak hossza 325 láb, 50 láb széles, 43 láb magas), két sorban kisebb-nagyobb márványszobrok vannak felVörös posztóval állítva, a falakon a képek függenek.
kiállítás.
Közepén
a
behúzott padok
sren
kényelmesebben
s
peket.
kínálkoznak
A világosság fölülrl
hüvelyk
szélességben,
mennyiségben
és
és alakban,
azoknak, kik ülve
akarnak nézni egyes ké-
hosszabban
a boltozaton jön be, 29 láb
szerencsésen
oly
nem
két
kiszámított
hogy a fény rezgése
tetvén, nincs kép, melyet tökéletesen
s
elkerül-
lehetne
látni.
Nehezebb probléma, sem mint gondolnók, s hozzá-értk állítják, míkép itt van az elször megfejtve. Hanem a szemlélnek ki kell tudni választani a nézpontot, mely a kép alacsonyabb s magasabb helyzete szerint változik. Képet nézni, ez a condítío síné qua non; magamon tapasztalam, mint Ion gyönyör, s mint veszte bájából valamely kép a nézpont különfélesége szerint. Némelyik hibás távolságból nézve, egészen érthetetlenné
A
képcsarnok
felét,
a délkeleti
szen az angol kiállítás foglalja
el,
oldalra
vált.
est,
egé-
a délnyugotít elfoglal-
Arra nézve, mi korbeli darabjai állíttassanak ki, minden országnak
ják az idegen nemzetek müvei.
mvészek teljes
holt
szabadság engedtetett
mvészek mveinek
szabtak, ennél régibb
m
;
a francziák például a
20, az
ki
nem
élkének 10 állíttathatott.
meg-
évi határt
Az ango-
lok maguknak egy századot adtak, t. i. a képek egész 1762-tl fogva kiállíthatok. Oka ennek, mivel ez idszakba beleesik a régi angol iskola, mely született mond-
—
—
-Jöl
gyermek nélkül, egy rövid korocska annak bölcsejét és apotheosisát.
hatni apa, meghalt látta
E
régi angol iskola teremti,
folytatói és bevégzöi
Hogarth (1 097— 1764), Reynolds (1723-1792), Gainsborough (1727—1788; és Wilson (1713—1782). Hogarth a festészetben az, mi Shakespeare a poesisben, eldöd és utód nélkül, eredeti és teremt', mint az
volt
Athénben Phidias, Florenczben Giotto vagy Dante, követett semmi stylt, kritikusokra nem hallgament utján szabadon, mint megy a vész.
nem tott,
Más mvészek, mint
a görögök, rómaiak, az olaszok ezek közül Tintoretto, Mich. Angelo, P. Veronese, Velasquez a mvészetet egyedül az alak és szin mvészi szépségében s harmóniájában keresték, s s
spanyolok,
vették a pogány mythologia hidegen hagyó Hogarth tárgyul az emberi élet valódi, szivet s lelket melegen érdekl eseményeit választá, és pedig az életet egészen mind szép, mind rút oldalaival, annak nemes lelkesedését, álnokságát, könnyeit, dévajságát, ditárgyaikat
világából.
vatait, nevetséges jeleneteit, a bn diadalát, és annak bnhödését. Mint Fiedling novelláiban a jellemeket leirta^ ugy azokat Hogarth lefestette nem egyéb, mint egy philosoph, ki irás helyett ecsetel, egy költ, a Shakespeare óriás fajából, ki a helyett, hogy drámát irna három-öt felvonásban, a történetet ugyanannyi képben festi le. Ilyen a „Lator élet-lépcsi- nyolcz képben (1. Örök;
ség. 2. Reggeli fogadás (levee). 3. Dorbézolás. 4. Elfogatás.
5.
Házasság.
G.
Játékház.
7.
Tömlöcz.
háza). Ilyen a „Divatos házasság", hat
zassági szerzdés.
2.
Jelenet mi
o.
Látogatás a kuruzslónál.
5.
Párbaj,
s
4.
a gróf halála. 6.
8.
képben.
Öi-ültek (1.
hamar a házasság
Háután.
A grófn öltöz-szobája. A grófné halála; stb.
—
—
208
Mvészi szempontbúi,
t.
i.
a rajzbeli correctscget
s
ennek a helyzettel s jcUerameli összeliangznsát tekintve, ezt tartják Hogarth legjobb képének. De
szinliarmoniát
s
satyrikusabb
érdekesb, mulattatóbb,
„Társalkodás" czimü rázolja egy lyeit.
A
cseveg kör különféle
régi szállásából,
elég
más
van.
A
két darab utánozhatatlanul ábarczkifejezésü szemé-
egy városból kihúzódó
s
Fiuch-
lengbe költözend katonaság, a komikus jelenetnek non plus ultrája. Keserg asszonyok kisérik ki a legényfog karon, mig séget. Egyet egy ifjú gyanús termet
n
ugyanazt magához egy másik
is
rántogatja.
a korcsmárosné veszekedve kéri a sör árát,
A
dobostól
de a dobos
megy, mint kinek nincs ideje tízetni. Jobbra-balra búcsúzó katonák, kik alig tudnak a zokogó asszonyok karjai közül kimenekülni. A St. James parkbeli séta az akkori szokást, divatot, tükörben mutatja a néznek. Ez egyszersmind egy tájkép. Számtalan népség özönli el a parkot. Ezek köszönnek egymásnak,
komolyan
veri dobját és
azok társalognak, látni kaczér nket is, férjeket, kik unatkozva vezetik nejeiket, a gyermekek ártatlan játékaikat zik, minden akkori Európában divatos öltözet két veresbe öltözött, öves, kardos és kucsmás, látható,
—
szóval Mária; Terézia
van,
s
ugy
leány-féle
látszik
leány
korbeli
nekem,
felé
szabású valódi magyar
Urambátyám ék
kacsingatnak, ki
is
egy szoba-
épen harisnyája
Megjegyzem, ez, t. i. a harisnya-kömely Hogarth igen sok képében elfordul, tehát Urambátyámék semmi illetlenséget nem követnek el. Nem kevésbbé érdekes egy csrben a függöny mögött készül szinésztársaság csoportozata. Mig a tet haszalagját kötözgeti.
tözgetés olyan jelenet,
sadékán az eget látni, lenn mindenféle tárgyak leirhatlan diszitményi ajtók, oszlopok, serpezavarban hevernek ;
—
—
209
nyök, mikben fznek, zászlók, apollói lant, lovagi sisak, palaczkok, tálak. Egy szárnyas Cupido lajtorján niász le vizes harisnyát száritgatásra kitenni.
Egy marquisenének
n
fagygyú gyertyával simogatja szép haját. A tündér-istenné épen pálinkát iszik, egy macska a királyöltözött
ság emblémáival zött
tegnek lal
zi
játékát,
s
a vörös
parókás majom kiváncsian nézi a
öltö-
szörnye-
g}'ermekét
rivó
ki
anyját,
álorczázott
köpenybe
griff-féle
kanál-
éteti.
Komolyabb jelentés
s
magasb
horderej a „Vá-
czimü négy kép. (Választási lakoma. Szavazatok vásárlása. Szavazási nap. Gyzelem.) Hogarth itt nem a lasztás"
választási szabadságot,
hanem
a visszaélést
akarta
osto-
a nevetségest vitte a gúnyig, a gúnyt rozni. E a carricaturáig, ezt az undoritó borzasztóig. Kár hogy a
képben
—
különben még fokosnak kedves emlékezet— fénykorában" nálunk is nem
korteskedésnek,
„a
madt egy magyar Hogarth, dicsiteni gezni a roszat,
—
fájdalom
—
örökre
is
tá-
megbélyeelmúlt azon kor,
a jót,
belle nem maradt vásznon egy képnk sem. Kiállitva Hogarthtól 30 kép és 5 arczkép van, és ez utóbbi ugy rajzban, mint coloritban mind kitn és tökéletes, kivált Coram hajókapitányé, e derék emberbaráté, ki egy kórházat alapítván, és
fleg Hogarth nejéé,
mivel e
n
kit
maga
elszegényedett,
—
ellopott, s életirója helyesli;
reá nézve valóságos áldás és kincs volt.
Ez
oly valami kedves, mintha ismersünk volna, annyira hordja arczán jellemét, hogy szive fenekéig lámintha csak a múlt évben tunk, és friss az egész
utóbbi
m,
festetett volna.
is
Hogarth nem csak Anglia, de a világ festi között páratlanul áll, mint igy áll Shakespeare a drámairók
között.
Mi a pliilosophok közt
Szemere
V.
a moralista, a
költk közt
14
—
—
210
a clidactikus, vagy inkább satyraköltó', az o a festk so-
rában; feddve meztelen, de
tanit,
rút,
oktatva nevettet,
st néha
undorító
a
s
bnt nem
alakban
is
csak
mutatja
Gondolata a milyen mély és józan, kivitele ennek életh s kidolgozott. A testi ember neki semmi, minden az erkölcsi ember. Láttatni a szenvedélyeket, kitün-
fel.
oly
tetni a nevetségest, végig hurczolni a
bnt
a romlottság
—
minden lépcsin, ez czélja e moralista képirónak, igen, ha valahol itt van e régi, ha ugy tetszik táblabírói magyar kifejezésnek értelme. Jó kép csak az, mely valamely eszmét mintegy leir. És ezen képeiben minden legkisebb részlet szándékos, meggondolt, jelentékeny, ugy hogy a legmellékesebb tárgyak az egésznek oly szükséges részei, mint szükségesek az embernek, hogy emberi alak legyen, tagjai. Például a „Divatos házasság" els képében, hol a koldussá
lett,
de
még mindig ggös
lord
Squanderfield a gazdag „alderman"-nal alkuszik leányaért,
a
függ kép
falon
a Vöröstengerbe
ábrázolja, az ablakon egy épül-félben
lev
fúló
Pharaót
kastélyt látni,
mely már rom, egyrészrl az ügyvéd átnyújtja neki a kiváltott betáblázási kötvényt, mig az aldermannak nemzetségfáját mutatja, mely egyenesen Hóditó Vilmos hasából ki, podágrás lábai egy czimeres zsámolyon nyugosznak, koronás karszékéhez czim ere s mankók vannak támasztva stb., szóval képeiben minden legkisebb
n
tárgy a jelenetnek összevágó tolmácsolója.
Ezekbl
aztán érthet, képei miért
nem kellemesek
a puszta szemnek, bár különben mind rajzában correct^
mind coloritjában mvészi. adta
azt,
mint
fejezésében
s
st
találta,
fogva, néha azt túlozta
is
a nem a szépet, bnnek^ alakját kereste, s
Mert
szenvedélynek, gyöngeségnek,
igaz,
a torzig.
satyrikus
A
hajlamánál
szereplk arczki-
mimikájában nincs párja, mint
nincs
a
—
—
211
humorban, komikus gúnyban, és a gúnyos élczben. Ezért csak graróla csaknem mondhatni, hogy rajzot, szint, phikus eszköznek nézett, inkább el vala foglalva az eszmével, melyet kifejezni akart, semhogy a szépet, kellemest vagy tetszöst kereste volna. Mindig a valót adta, de a meztelen valót, ennek poesisa nélkül, mi mvészi szempontból tekintve, kétségkívül hiány és fogyat-
kozás.
Egészen ellenkez az nolds-al, kik Hogarth
nagy
mvész
zott, s
mi a
—
kortársai
színezést,
a
fény
homály
és
is
Rey-
E
két
áldo-
felosztását,
és az egyéni jellem kifejezését
az angol festk közül senki
az idegenek közül
és
voltak.
kellemnek
csupán a szépnek, a
vonal kecsteljességét leti,
Gainsborough
eset
ifjabb
nem
ket
érte
a il-
utói,
kevesen. Arczképeik az olasz Gior-
gionere és Titiánra, a spanyol
Velasquezre,
a
flamandi
nem Van
utánRubensre és Van Dyckre emlékeztetnek, de azonzóiknak, hanem rokonaiknak mondathatnak. ban rajzaikban valami pongyolaság, bevégzetlenség, ruházat, tájkép, s egyéb mellékesek inkább odavetve, mint
kidolgozva vannak. És ez
csak az mitás;
—
elevenség
hanem
áll
hiányzik az igaz,
egész kímondhatlan bájban
még
nézve
tnik
is,
nem
de a gondos
elsi-
színezeteikrl
bennök,
némi távolságból, fel.
Ebben mester
az volt
oda mint egy véletlenül hullni közelrl nézve chaost távolságban mintegy vafel, mindez kell mutatnak de rázsütésre jelentvé átváltozik. Maga Reynolds is, ki egyszersmind nagy kritikus volt, csodálta e modort. Mi ebben történetesnek, hanyagságnak látszott, a genie titka vala. Ritkán találni képeiben teljesen kidolgozott részt. Gyorsan fest, mintha csak vázolna, de azért az magán viseli egy bevégzett festmény minden igazságát s teljeskivált Gainsborough, ide
látszott festék csöpjei és rántásai
14*
— ségdt.
Csak néznünk
—
212
kell azt bizonyos távolságból,
den tökéletesen bevégzettnek Gainsborough szerencsés ben, boldogságban s zenében
min-
s
látszik.
életet
folyt
élt,
mely szerelem-
mit a festészetnél
le,
jobban kedvelt. E költi élet kisugárzik mveibl is. volt mint ember, azon jellemmel birnak festményei Mi is. Arczképei mind, a gondolatnak s érzésnek él, megragadó, de egyszersmind oly kedvesen kedélyes arczok. Nincs a földhátán oly szép tiatal pár, képben, mint „W. Hallet és neje", sem oly két typikus f, mint „Sheis
ridán és Tickell
sszony",két
a
hires énekesné, tehát
mint a vidám borongó emlékezet.
bálványai a festnek, egyik mosolyog,
jelen, másik
Ép
visszanéz, mint a
ily kecsteljes
„Nancy Parson",
(Blue boy), igy nevezik, öltözve,
mivel
egészen
leghire-
kékbe vannak
mit sokan festi lehetetlenségnek tartottak, ezt
naponként csoportosan bámulják képkiállítás koronája,
Dyck
korának
Az úgynevezett „Kék gyermek"-et
sebb negédes hölgye.
ert
a
nézk,
ez
az
angol
és modellirozást tekintve
Van
legjobb képeihez sorolható.
De Gainsborough ép oly nagy a tájkép festésben. Most is utolérhetetlen: a „Leányka eteti a kis malaczokat", és a „Leány korsóval vállán", ki egyik kezével a korsót tartja, másikkal kis kutyáját szeretve
magához,
és igy
megy
ról fúvó szél hajfürtjeivel játszadozik,
kis szoknyáját.
Ép
öleli
a forrásra, a mögletben ingó fák-
ilyen szép
szelíden
lengetve
az inni hajtott marhákat
mutatva a fellegek és sárgulni kezd falevelek által, hogy az egy angolországi meleg sz napjának leghívebb képe. Azonban tájképelnek gyöngye a „K unyhó élt t", hol egy any^, három gyermekével ábrázoló kép,
áll
sr
fák közé rejtett házikója eltt,
sugarától megvilágítva,
— alkalmasint
a
leáldozó
nap
férje hazatértét lesi.
—
213
—
Reynolds amannak kortársa s barátja volt, s nem egymás fölébe, de egymás mellé sorozhatok. E két nagy mvész sokban hasonlít egymáshoz. Mindkett festi a
Devonshirei
herczegnét egyenl nagyságban, s els kett egy kéz müvének tetszik, csak gondosabb vizsgálat után tnik ki a kett közti különbség. tekintetre a
Reynolds szabatosb
csaknem
Gainsborough hanyagabb, de mint fákat, öltönyt,
rajzoló,
találóbb, az mellékleteket:
rendesen részletesben kidolgoz, ez csak annyira, a menynyi a kell hatásra szükséges, de az arczbeli kifejezésben venni legjobban észre a két mvész közti különb-
Reynolds képén a lépcskön leinduló berezegné egy nagy világi hölgy, tele vidámságával az életnek, csak azt várjuk, hogy megszólaljon; Gainsborough képén a berezegné egy ép oly jól talált, de költi alak, leirséget.
hatlan bájával a szendeségnek.
:
költileg kifejezni az
iíju
Éppen ebben
nk
elérhetlen
méla vágyát,
s
az ifju
leányok kimondhatatlan ábrándjait. O képeibe tud valami olyan mignoni varázst lehellni, mely e között és a
szemlél között egy vonzó
titokteljes
rokonszen-
vet költ.
Reynolds mindenesetre fejedelme az angol arczképfestknek. Nemcsak tudott lenni eredeti, hanem tudott
maradni
nemzeti is, nem fogta
lemet senki jobban.
O
volt
fel
oly
jól,
és
az akkori aristokratiai
festje, de a divatnak
h
az angol nvilági szépséget
a
senki
kel-
s
nem
adta
magas köröknek
mvészet kívánalmait nem
ál-
maradt nagy példányaihoz, Tintorettohoz, Rembrandthoz, Van Dyckhez. „Robinson", „Georgina Spencer", „Marlboroughné", arczképei megannyi remedozta
fel,
kek. Egyik legsikerültebb „Siddons
asszony"
arczképe,
ábrázoló a tragoedia komoly fenségesen szép
múzsáját.
Szokott ecsetét, melylyel különben oly igen lágy és édesen
—
214
—
meleg lelkesedést sötéten lángoló színnel fejezi ki, benne minden vonás ert és tüzet leheli, e felséges képet Rembrandt aiáj egyezhetné. Van tle igen sok gyönyör gyermek-arczpáratlan volt, és annyira ki tudta találni, kép is, miben melyik arcz mi érzésnek és eszmének felel meg, hogy e képei ezek után „ártatlanságnak" s „egyszerségnek" Bzende tónusban
stb.
festett,
félretéve,
itt
a
neveztetnek.
Röviden összevonva, azt lehet e két nagy mesterrl mondani Gainsborough eszmében gazdagabb, Reynolds formákban, annak szinezete tisztább, ezé ragyogóbb. Amannak képeit a kel nap világítja meg, ezét a le:
Amannak
könny, mint alaknak jellemével teljesen harmonizáló, az lánykái s gyermekei legközelebb állanak a természethez. Ellenben Reynolds képeiben jobnyugvó.
a nap fénye,
— —
coloritja igazabb, ecsetje
a képbeni
ban kitnik a mvészi törekvés, gond és csin, habár mindeniknek kitnleg hatalmában áll a szépség, kellem, kecs, mi elbájol, mint az soha nem állt sem elttök, sem utánok hatalmában egy angol festnek sem. Reynoldsban nagyobb a mvész, ki tanult, Gainsboroughban a költ, ki festett.
E
kornak negyedik nagy mestere Wilson, tájképfest. Hogarth volt közöttük a legeredetibb, Wilson legkevésbbé az. Több históriai tájképet fényes és költi modorban feste. Poussin, Claude, Salvator modorában, de kái-, hogy ateokat mythologiai s idylli alakokkal népesité meg, mi azokat jellemökbl kivetkzteté. Szerencsétlen gondolat élket s holtakat összekeverni, a keresztény világot a bálványok nem érdeklik többé. Sokkal érdekesebbek Crom, Morland, Constable, Collins, Stanfield, Wilson T. tájképei, melyek nem csinálva, de adva vannak hen a természet
— iitán.
Egy
tájképhez
—
215
mi szükség van Hellász és Itália magas hegyei
régi alakjaira? Nincs Angliában és Scotia
között elég dús erd, elég regényes tóvidék, elég
felsé-
azok nem mintái-e a legbájosb tájképeknek? Hiszen ime a kiállitásban van rá elég példa, hogy egy egyszer lapályos vidék nedves rétje, egy patak, mely rajta átcsergedez, egy csoport fa, mely alatt áll egy piros házikó, körítve eleven sövénytl, s itt egy szürke ló, ott néhány juh, mely legelész, mind ez elég a legkecsesb tájképet elállítani. És ezt teszik most az angol festk angol tájakat, angol mezei életet festenek nagy szerencsével. G 1 o v e r képe „Diirham", és H o f 1 a n d é „Richmond halma" színezést, világítást, perspectívát tekintve, valóságos gyönyörei a szemnek; amabban a felkel nap rezg fényét látjuk, a mint az a fák sürü leveleit átsugározza, ebben félmértföldnyi erds lapályon keresztül nézünk egy pillanattal, átlátva azon mindent, a gulyát mely legel;, az embert, ki árnyékban ül, a hajót, mely messze csendesen úszik a folyam tükrén. Miben az angolok még kitnk, a tájképeken kíges hegylánczolat,
s
:
vül, az a házi élet jeleneteinek
festése.
St
modornak mondhatni. Ha Hogarth mveiben s a gúny túlnyomó e képekben a köznapi :
kitárt beszély jelenik
€gy cumával, humorával oly
és
meg,
e modornak, mesterei
Bírd,
Muldready a
élet
mint
annak minden comi-
sentimentalísrausával.
szépek, mint mulattatók.
Wilkie
tele
angol
ezt
az erkölcs
E
kéjDck
egyik jelese
„Szombat éjszakával",
és
a „Bevételi nap"-pal és a „Szembekötsdí"-vel.
Mi mély
s
életnek.
A
bels ismerete revelálja magát ezekben a családi hasonló körben mozgó hollandi festkhöz ha-
sonlítható coloritjának finomságában, de ízlésben,
ségben azokat haladja.
Az
nemes-
utánozhatatlan ügyességgel
kidolgozott házi bútorok és eszközök közül, a legkecstel-
— nk
21G
—
Minden ily kép egy regénybl egy jelenet, adva emberismerettel, adva azon finom humorral, melyet franczia mvészeknél hiába
jesebb angol
typusai pillantanak felénk.
keresünk.
Hasonló házi, de magasabb, ismertebb, históriai eseményeket hoz élnkbe Leslie, p. o. „Sancho Panza a herczegnnél". „Don Quixoteból, midn a berezeg káplánja az ebédet haragosan odahagyja." „Egy májusi nap Erzsébet királyn korából." Ezekben oly jóizü s kedves a humor, oly eltalált minden szereplnek jelleme, oly mindig typikus arczczal találkozunk is a hires Addison szellemére gondolunk. Az ilyen képek házainkban valóban egy könyvet, st egy színpadot pótolnak^ bennök a szem nem kevesebb táplálékot lel, mint a lélek, mely elmélkedni, gondolkozni és ábrándozni szeret. De „hóra ruit", a posta indul, hallom zengeni sípsokféle, változatosTés
bennök, hogy akaratlanul
ját,
azaz tévedek, hajdan vala az igy,
—
a
gzös kémé-
nyének zúgását hallom, tehát vége a levélnek következni fog.
VI. London, június
Ugy azt hivék,
látszik,
hogy
maradand.
nem
1
—
7.
1862.
valósul azoknak aggodalmok, kik
e kiállítás, mint üzlet az 1851-kí
mögött
Mit egyik elbbi levelemben jóslék, betelje-
sedett; mióta június 1-tl kezdve, az
egy
shillinges
—
napok
száma 25,000 50,000 között els hetében nem volt, st a tegnapi napon, bár az 2'/2 shillinges nap volt, a bevétel 30,000
elkezddtek,
a
látogatók
forog, ennyi 1851
forintra hágott.
— És
e
—
217
Ennyi pénzért
nagy tolakodás természetes.
reggeli 10-töl esti hétig, hol látni a világon
ennyi
nost, tanulságost, érdekest, szépet, felségest?
Ez
a
hasz-
világ
vására. Ez egy panoráma, mely a földgömb összes termékét s kincseit caleidoscopi változattal s ragyogással hozza szemünk elébe. St több, egy kellemtelj es séta.
Ha
kifáradtál,
posztóval
veres
a
leülsz
bevont padok s eltted van
egyikére, egy illatos narancsfa árnyékában,
egy-egy kiállitvány, melyben magában órákig gyönyörbámulatos fény p. o. Osler szekrénykéje
ködhetei,
—
néhány 300 1400 oldalra metszett prisma-gömbbel, melyekbl hullámozva ömlik ki a szivárvány szines tüze, ugy hogy nézni ket valóban szebb, mint nézni a kohi-noort. Es mióta a zongorák és orgonák összehangolva vannak, s nyomtatott czédulák hirdetik, melyik osztályban s mely órában ki fog rajtok
üveg-vásákkal,
csillárral
játszani; e palota
—
nem
s
egyéb, mint teremé
mvészt
tiz
hangver-
vagy ülve sok ezerén hallgatnak, a trillák játoka messzirl ugy hallatmidn dörg szik, mint az erdk madarainak zengése orgonán Hándel felséges hymnusait játszszák, egyházban vélnéd magad, és csatamezn, ha Sax-féle trombitákon senynek,
Ggy-egy jeles
állva
;
harsogó indulót fúnak.
Néhány nap
óta a keleti
dik az úgynevezett tatja a
Victoria (neve elbb
matból
tiz
év
alatt
dómban büszkén emelke-
arany-obeliszk,
1851
és
30
font,
értéke
Austrália Félix volt) gyar-
— 1861-ig
nak tömegét. Súlya 261.162,432
moly pontosan mu-
kihordott tiszta arany-
uncia,
1046.497,280 ezüst
vagy 16,017 mázsa forint.
Oldalába
vannak rakva utánzásban a legnagyobb termék aranydarabok. Ugyanezen gyarmatból, melynek népessége 1836-ban csak 177, 1851-ben 77,345, 1861-ben már 540,321 volt, s melynek 55.571,810 acrenyi (= 86,831 D
-
területébl csak 419,592 van mvelés alatt, év folytában kivitetett 227.504,010 font gyapjú,
niértföld) szinte
—
218
tiz
és hajóépitésre való fa
bröknek
becsára:
38-111, 169 font,
169.530,020
ezüst
s
ezeknek
forint.
és
Nemde
a e
i. az angol, melynek ily dús emli vannak, lehet gazdag? De nem saját érdeme-e, bogy e gyarmaaztán tokat felfedezte, elfoglalta és a mi több, okosan és erélyesen hasznokat veszi. íme Anglia e tartományban, melyet alig lak fél millió ember, tehát annyi, mennyi Bi-
nép,
t.
har megyét
lakja, utakra,
munkákra 86.643,730 az angol
érti,
mint birtokos
országaiból, kitartó
het legnagyobb
hidakra,
középületekre és
ezüst forintot adott ki.
munka
földeibl,
Hiában csak
mint
státusférfiu
és okos beruházás által a le-
hasznot húzni,
sokat költ, de költsége
productiv, elhintett magvak,
melyek ujakat teremnek, mig Európa legtöbb álladalmainak emberi munka-
— és
medd
hadseregek emésztik föl. De most térjünk vissza a képcsarnokba. Napokig, hetekig, havakig lehet e pár ezer képben gyönyörködni,
pénzerejét
találva
mindig valami
ujat, szépet,
vevénk, és én több napokat tölték
mit el
elbb
észre
nem
nézelésökben, de
miután azok leírására kötetek kívántatnának, s az iparezikkek mind hátra vannak, pedig ez a f, e második levelem szk körébe igyekezem összevonni, mit e képekrl elmondani akarok. Históriai képekben jelest, kitnt az angolok nem mutathatnak fel, mint vallásiakban sem. Oka az-e, mivel Angliában az állam ily drága képekre nem költ, mint Francziaországban költ a kormány, Bavariában költe Lajos király, s mint költenek más fejedelmek, vallási képek-
nek pedig igaz,
ily protestáns országban nincs mezejök; annyi miként nagy mvészeik e térre nem léptek, és a
kik ráléptek, jeleset
nem
teremtettek.
—
—
219
Azonban a régiek közül West, Barry, Northcote, Harl ow, Fus elli Cop ie, Hilton, Haydon, nincsenek érdem nélkül, Etty-t pedig, ki mythologiai ,
és
bibliai
utóbbi
tárgyakat
dolgozott
sokan csudálják. Ez történetébl három
fel,
képek Judith és Holofernes
Az alakok óriásiak, a colorit meleg, azonban eleven, de eltérve az egyes rajzbeli hibáktól, miket különben mvész az egésznek jól számított hatása által a nézvel könnyen elfelejtet, azt kell mondanunk, hogy e roppant képek bizony csak nagy mértékben láttatnak velünk kis mvészetet. Bennök a forma nem tiszta, és nem nemes, a redzet
jelenetet ábrázolnak.
barna,
sötét,
tagjai nagyok de sem a nnek, sem a bosszú angyalának; szóval ezek Rubens colossalis alakjai, azok megható benyomása nélkül. Pedig Etty itt épen
eltanult
conventionnel,
és
ertlenek,
a
Judithban nincs
férfiak
bája
a meztelen modellek mintáit akarta adni, oly tanulmány,
melyet az
angolok
bizony
meglehetsen az
tómiai tekintetben
nem szépek,
Sokkal
elhanyagolnak
;
ana-
alakok tökéletesek lehetnek, de s még kevésbbé vonzók.
sikerültebb
Martin
Balthazár
lakomája,
Mi kivált Danby „Átmenete a Verestengeren". nagyszer gondolat egy szabaduló, egy menekv népet partra állítani, mely nép eltt vész által ostorzott, égig de
csapkodó
Epedve
hullámai
tenger
zárják
el
az
egyetlen utat.
aggódva néznek a sok ezerek oda tul az Ígéret földére, azonközben hogy Mózes egy orom élén állva parancsolja a tengernek, hogy váljék ketté, folyvást Merengve a kép eltt, bömbölnek tajtékzó habjai kérdem magamtól és melyik a mi Vöröstengerünk, de nem az, mely némely embereink képzeletében él, hanem a valódi, mely a mi szabadságunk útjában áll? Es s
:
—
220
—
Mózes, mely azon minket átvezetend? Hol van? van? Hol E két kép metszve is van, s kétségkívül sokan ismerik olvasóim közül. Es metszésben csaknem szebbek. Mi ennek az oka ? Mivel kép, melyben nagy az eszme szinben elveszt, azt és gondolat, s a forma jó; mit a hol van
a
m
bó'ven
visszanyeri az alakok
tisztább
visszaadása
által.
Gondolat tekintetében a képeknek tzpróbája a metszés, mint nagyobb költeményeknek a prósai fordítás. Ezen okból helyeseié Göthe, Homér stb. prósábani fordítását, s
emlékezem, hogy
midn
Toldy és Bajza
a
Kritikai
Lapokban Kazinczyt megtámadták Pyrker „Szent hajdan gyöngyei" prósábani fordításáért, Göthe e szempontjából védelmezem én Kazinczyt a fels-magyarországi Minervában, mint 18 éves jogtanuló.
Ez
volt
els kinyomatott
czikkem. íme hol kell emlékeznem ifjúságom örökre
tnt
Nem olaj-
terjeszkedem
itt
ki azon
festkre,
mind vizfestésben városokat, paloták
belsejét választák képeik
tárgyául;
s
i
e stb., kikhez foghatót a franczia
kik mind
egyházak
legjelesebbek
stable, Bonington, Roberts, Prout, z
el-
napjaira!
iskola
Con-
Macken-
alig
bír
föl-
mutatni.
Áttérek a szép mvészet azon nemére, melyben az angolokkal a németek és scandínávok, nem ugyan számot, de ügyességet tekintve, még vetélkedhetnek, de a
nem; értem a házi élet- s a tájképHogarth ugyan iskolát nem alapított, mivel feltnt és eltnt mint meteor, de az említett két nem elsbbjét méltán tle lehet származtatni. Az angolok sajátságos hajlamának s tiszteletének az indívídualísmus elve iránt kellé elbb-utóbb nyilatkozni a mvészetben is, mint az politikai minden institutióikban revelálja mafrancziák bizonyosan festészetet.
— Es
—
221
ez legelsben Hogarth
lángeszében nyilatkozott. tulnyomólag moralista és satyrikus volt. Hasonló a középkori azon fanatikus szerzeteshez, ki cathedrájába lépve, összegylt hiveinck személyenként hányja kiméletlenül szemükre bneiket; hasonló azon vakmer Diogegát.
De
neshez, ki minden y,nézd te ki,
ggös, mi
elmennek
elébe tükröt tartva kiáltja:
rút vagy",
„ridendo castigabat
fejeiket és hibáikat
hasonló Aristophaneshez,
móres",
nyilvános
s
az
athénei pártokat,
színpadra
angol ujabb festk Hogarthénál tágasabb
költibb,
s
hurczolta. tért,
változatosb tárgyakat választottak,
Az
szelídebb, t.
i.
a házi
majd érzékeny, majd komoly jeleneteit. Hiszen a magányélet mind kunyhókban, mind palotákban elég érdekes eseményeket nyújt mint a költknek, ugy a festknek. IMiként az eposzt irodalomban a regény váltja fel, ugy kellé divatba jönni festészetben a mythologiai darabok ellenére s a históriaiak mellett az úgyneélet mindenféle,
csendéleti festészetnek. Nem érdekelnek többé minket Gessner-féle idyllek, sem Claude és Poussin classikus tájképei, korunk és életünk elég nagyszer dráma, abban találni száz meg száz víg és szomorú eseményeket, melyeket a mvész csak lessen el, s adván azokat
vezett
psychologice igazán,
rajzban
tisztán,
szinben
melegen,
hatásuk bizonyos.
Már emlitém Bird, Mulready, Wilkie, Lesmég Maclisét adom hozzájok és Martinauét, ki „Utolsó nap a régi házban" ezimü képében lie neveiket,
egy családot ábrázol, mely a nyilt ablakon át látható szép házba fog költözni. Az öreg apa s öreg anya könynyes szemekkel néznek magok elébe, nekik fáj elhagyni a vén házat, a boldog múlt e szentélyét, ellenben két fijok mosolygó örvendezéssel kocczant borral tölt poha-
uj
rat,
—
k
még nem emlékeznek,
— k
csak
re-
—
—
222
menyiének. Hughes
„Vesztegetett árak''
egy boltot mutat,
a
hol
czimü képe
keresked kezében egy szép
szemmel néz az eltte gyászba öltözött nre, ki mellett sápadt lánykája félve s anyja ruháját fogva áll. Ugy látszik a keresked az olcsó árra észrevételt tn, mivel
inget tartván, élesen lesütött
szemmel
vizsgálódó
álló s
egy czifra urihölgyet szolgál, oda pillantanak. Megható, bár nem nagy mvészi becsesei kidolgozott jelenet egy szegény család életébl, hol a n, hogy beteg férjének orvosságot vehessen, fehérnemit vesztegetett áron eladoa távolabb
álló legény, ki
ezzel együtt kíváncsian
gatni kénytelen.
Ez alkalommal lehetetlen ki nem fejeznem azon mvészeink is, kik többnyire még if-
óhajomat, bárcsak
jak, a hazai s házi élet mozzanatait választanák ecseteik
tárgyául. Most, fájdalom, a legtöbb Paris felé tekint, hol
Minden
a históriai festészet túlnyomólag uralkodik.
szágban a mvészet csak azon tik,
feltétel
alatt
or-
virágozha-
mivel csak akkor fog pártoltatni, ha az nemzeti ty-
pussal bir.
így volt nemzeti
mindkett az
st
vallásos
a görög, igy
Raphael M. Angelo századában. De pusztát festeni ágasos kúttal és csordával, néhány sátor mellé ingetlen czigányrajkókat rajzolni, vagy egy vásárt tele tömni sovány gebék seregével, ez még nem meriti ki a magyar életét, mélyebben és magasabban kell keresniök hazai életünk volt ez
olasz
Leonardo da Vinci,
és
—
költi és festi sajátságait és kellemeit. Mvész bizonyosan nem lehet, ki nem rajzol tökéletesen, s nem szinel igazán, és ki fényt és árnyékot oly olvadólag nem vegyit és osztályoz, mint maga a természet; de mind ez mit sem ér, ha a képben nincs érzés, mely legyen kellemes, ha nincs benne az élet ize, sava, humora, ha nincs
benne gondolat, mely legyen
tiszta és
mély.
Ha van
—
—
223
Hoamab-
iskola, hol ezt látni és eltanulni lehet, az angol az.
garth óta
nem
csak formával, de
velvel
ban
t.
t.
érzésben, életben, eszmében az angol
i.
ban.
i.
a formában fölebb
Es ez
az,
áll
is
bii',
a franczia iskola, de ebben, áll
magasab-
nekünk nagy, igen nagy szüksé-
mire
günk van.
A festészet másik neme, melyben az angolok fó'leg kitnnek, a tájképfestés, véve a természetet, akár viszonyban az emberi tevékenységgel, akár pusztán a maga szelid vagy vad nagyságában. E tájképek s ama háziéletet ábrázolók divatból kiszoriták a históriaiakat. Oka az is, mivel ezek igen nagyok és drágák levén, e két tekintetnél fogva ritka
magánosnak van módjában
lakát ilye-
felékesíteni. De különben is az utazgatás e korában a természet szeretete növekedett az emberek keblében, s mindenki óhajtja birni képét azon tájnak, melyben egykor gyönyörködött. De nem képeit azon csinált tájaknak, melyeket a Claudeok, Poussin-ok a mythologia holt isteneivel, pásztoraival s nympháival megnépesitettek, hanem mindenik tájat a mint azt maga a természet megalkotá, mely magát soha nem ismétli, tehát kifogyhatatlanul változatos. Ez épen az angol iskola érdeme, hogy nem követvén a franczia parókás iskolát, egyenesen ment a romlatlan anyatermészethez.
nekkel
Constable,
bár rajzaiban hiányos, kivitelben ha-
bozó^ több angol vidéket teljes
nemes egyszerséggel
ervel,
Creswick
frisseségben,
és
egyhangú ugyan, de mvei kellemesek és költiek. L i n e 1 1 a nagy lapályok láthatárán nyugvó nap dicsségét festé, vagy a fellegeket, melyek átgyulva hömpölyögnek rengetegek fölött.
Hook
adott.
az atlanti tenger azvírját
vagy délnyugati Anglia szikláit nemcsak azt, mit mindenki könnyen
jét,
kissé
és smaragdzöld-
mezit adja, és láthat, hanem be-
s
—
224
—
hatva lakóinak titkos életébe, adja ennek költi és festi oldalát.
Lewis
Görögországból, Egyiptomból,
vette természet után festett tájképeit,
Syriából
Stanfield
a ten-
ger haragját ábrázolja, hajótörést szenvedkkel.
Wa
r
d mint állat-fest páratlan,
L a n d s e e r t is, ál lat- világi drámáit
helyezik, mint hatni
kinek senki
t
D. Potter mellé
itt
látható,
sem
mond-
közelíti
meg.
—
Egyik a „Csata éjjel", hol két szarvas küzd, a mint egy lefegyverzett katona már harmadik visszavonul; másik a „Veszteség reggel", itt mindkett halva hever; harmadik a „A sanctuarium" (t. i. a szarvasoké), mely egy hegy koszorúzta nagy tavat ábrázol, innens partján a szarvasok serege szaglálva rohan odább. Rajzolása feddhetlen, szinelésében van valami szokatlan, reghajnalt, éjt és holdvide ha meggondoljuk, hogy lágos tájékot mutat, ez oly csodálatos de kedves vidék, de mágikus az, mely éj, ég és világ, mint csodálatos Ossián költeményébl felénk pillant. Szóval Landseer
—
—
ne'm pusztán állatokat fest mesterileg,
az állat
-
élet je-
drámai s regényi alakban ismerteti meg velünk. Es végül Turnert eralitem, de ezzel szintén megvallom, meg vagyok akadva. Ezt sokan az égig emelik. Haliam, a hires iró, ezt mondja róla: Shakespeare legnagyobb az valaneve irodalmunkban legnagyobb, mennyi irodalomban. Ugyanezt lehet nagyitás nélkül valaTurnerrl állítani. O a legnagyobb tájkép-fest, Shakesmennyi tájkép-festk között a legnagyobb peareje egy más mvészeti birodalomnak. Nekem szokásom, midn elször megyek egy leneteit
—
.
.
m-
csarnokba,
nem
nézni a neveket,
csak
a tárgyakat, ré-
szint hogy elfogultság nélkül Ítéljek, részint hogy felfogásomat próbára tegyem. Kétszer néztem át az angol képkiállitást, a nélkül, hogy Turner kilencz olajképe meg-
—
225
—
ragadott volna. Utóbb hosszasabb vizsgálat alá vevém,
s
a „Dunstanborough várat", a „Norci halászó'rséget", s kivált a „Malom és zsilip"-et valóban jelesnek találtam.
Egyszerbbet
s igénytelenebbet képzelni sem lehet, mint ezeknek szinezete, az egész szürke és sötétzöld. Minden részlet a hatás harmonikus egységére van száAz elsó'ben tenger, felhk és omladék mind mítva. ugyanazon világ és szél befolyása alatt állanak. Az utolsóban a száraz malom kevésbbé fontos mint az esti ég, mely a vidéket megvilágítja, a zsilip ahg tnik ugy fel, mint a lovacska, mely nyilasánál egy bokor leveleit fal-
milyen
dossa. el
Az
rózsafény és annak
esti
varázsát
pihen
csendje
Ugy hogy e képeknél Constable, ki jeles iró is volt
az egészen.
érezem, mit
kitn
kép-festészetrl
egy
monda: „az ég
forrása a
munkát
világnak
ira,
a
önti
elevenen s
a
táj-
aphorismaként
természetben,
és
mindenen", mint Turner egyik imádójának azon állítása is eszembe juta: „csak az tájképei adják vissza azt, mi els és utolsó kelléke minden jó tájképnek, t. i. a léget, a t ért és a vil ágo t." Hanem az „Egyiptomi hetedik csapás"-ban nem bírtam semmi borzasztót, meghatót felfedezni, mint „Schafifhausen"-ban a híres vízesésre nem voltam képes ráismerni. Végre találék egy nézpontot, honnan a mereven szikla s az omló víz tömegét tisztán kivehetni, a formák az
uralkodik
vannak vonalozva, de a szürke, halavány színezet egészen hiányos, a szikla inkább egy ködmínt bérczfal, a vizben, szint tekintve, nincs mozgás, sem élet, sem elevenség. tehát mesterileg
A
vizfestési
mvekrl
röviden
szólok,
száma 624, míg az olejfestményeké 790. freskóknál
Assyriában, SzemereV.
bizonyosan Hellaszban,
használtatott
A
bár
ezek
vizfestés
a
már Egyiptomban,
Olaszországban,
utóbb feledé15
—
—
22(5
kenységbe mene, csak a nagy Dürer látszék érezni annak nagy fontosságát. Most is, azt mondhatni, a festészet e neme csupán Angliában mveltetik. Kezdetben az egész nem volt egyéb, mint egy barna vagy kék szürke rajz, itt-ott tollal kiegészítve, némi szint csak az ég, viz s eltér kapott. Késbb Girtintl kezdve, minden résznek, bár igen szelid, csupán indikáló modorban, megadák a természeti tónusokat, de ma már sokan az olaj festészet hatására positiv szinekkel törekednek.
Cozens (11704) és Girtin Cotman, Cristall, Liverseege ugy
után jön
(11802) és
Stothard.
elsnek Turner van
látszik, vetélytárs nélkül
Itt^
elis-
Prout, Varley, Robson, Copley, Cox, Hunt, azután Lewis, s fleg Fielding, D. Roberts, De w int, Hugh, Newton, Warren és
merve. Utána
T
d e y soroltatnak. E vizfestmények közt sok jó, jeles és kedves kép van sok mely utczát, palota- s egyházbelst, sok mely i
;
omladékok, váShakespeare, Gray, Thompson költeményeibl, és fleg tájképek a természet minden változásaival, midn a fölkel nap véarczképet, gyümölcsöt, virágot ábrázol;
rak,
kikötk,
allegorikus
alakok,
gig lövelli sugarait a vidéken,
nál ragyog a tát,
tó,
midn
alatt,
távolságban részletek
is
s
midn
hó
erdk
vagy egy patak zöld
egy hid
csendes holdvilág-
fedi a
közt
a pár arasznyi képen
hegyek lánczolatekeregve fut
még
el
mértföldnyi
fényl fonalát. Néha a nagy szorgalommal vannak kidolgozva, s a is
látjuk ragyogni
colorit oly vastag,
az
téli
Ossián,
egész a papírra
mint az csak
olajfestményé,
de
oda van fuvalva,
és
többször
ezek a
némi halvány szineléske öblös völgyeket, messze terjed hegyhajlásokat, egy folyam útját hosszú lapályon, erdket.
legszebbek; néhány odavetett
ecsetvonás,
és
— melyek a hegyek
—
227
legmeglepbben
a
borítják,
oldalait
Mint curiosumot emlitem „Attila berohanását Italiába" Vachertlj a vidék tágas, regényes, de a mint kivehettem, Attila, ki egy hegy élén áll, és négy kíséri, sisakkal fejkön s tógával vállaikon, inkább római visszaad.
mint hun vitézek.
Még
csak
Warren
egy gyönyörteljes
képecskéjét nevezem, czime „Evelyn erdeje", mely mind-
egy két fasor között vezet ut végét adja, egy rácskapuval. Az ut egy part szélén van, s a jobbra es fasoron tul már a gyöp domborát látjuk hajolni a völgy felé. Tehát a tárgy magában semmi, de a össze
is
betéve
lev
magas, azonban ritka ágazatu fákat, a hajlott utat a reáhullt falevelekkel, a lejts
puha sima gyepezetet, mi varázsmvész, mi kedvesen
és elbájoló világítással illumínálta a
váltogatja fel egymást fény és árnyék; és az utón végig
kapun
erdben, alig egy négyszög hüvelyknyi résen egy erd tisztását látjuk napfénytl megvilágítva, melyen egy egész juh-nyáj legel. Boldog ember kié e kép, én e kis gyöngyszemet inkább tekintve, a
túli
választanám, mint sok híres históriai képet. Itt
ismét hazai mvészeinkhez fordulok, kik a fran-
mellzik a háziéletbl merített tárgyakat, a tájképeket is, az aquarellt pedig ahgha le nem nézik. Pedig íme itt a bizonyság, hogy mvészi geniusnak ez is nagy tért nyit. Gainsborough, Turner, Stothard, czia iskolát követve,
Prout, Constable olaj festésben
ban aquarellben tinak.
Kívánatos volna
más gyakorlati lévén az szetre.
dolgozni ez,
tekintetnél
olaj festésnél,
is
elismert mesterek, azon-
nem tárták méltóságuk alatmvészi szemponton kivül egy Aquarell könnyebb adnák magukat a mvé-
fogva.
többen
Más részrl áruk tetemesen kisebb
biztosabb lenne.
Egy részrl ekkép
jedne a kedv, vágy a képek
iránt,
a
levén, keletök
nemzetben
más részrl l^
ter-
mve-
—
228
—
szeink fáradsáf^aiknak méltó jutalmát nyernék.
Históriai
nehezen adhatók el, keleté. Hogarth volt arczképeknek volt id, midn csak metszéseibl pusztán képei mellett éhen halhatott volna, élt; Gainsborough, egyik legjelesebb mvész, szerényen
képek még
a gazdag Angliában
is
60 fontot kivánt; Wilkie sokáig csak tengette életét; Wilson a hires mvész „Ceyx és Alcione" képét egy stylton sajtért és fél hordó sörért birta eladni. A franczia képcsarnok csak 294 darabból áll. Kevés ha veszszük, hogy ez iskola mvészekben most leggazdagabb Európában, de elég arra, hogy a franczia fes-
minden nemben méltólag legyen képviselve. XIV. Lajos korában a franczia festészet üres és életlen pompából állott. Késbb éltWatteaués Creuse (1684—1805), de az elsnek udvarias, a másodiknak érzelgs kelleme csak az akkori divatot tükrözte vissza, s ez mondhatni csak a párisi fényzés mvészete volt, mely
tészet
az, összes nemzeti tömegre
nem
vala
Ekkor
jött
Dávid
kolát
sem
alapitott.
hatással, és igy
is-
(1748 — 1825), ki
görög és római jeleneteket plastikai merevséggel festvén, mvei tetszenek a forradalom alatt, midn ez a Marsnak s Elyzeumnak nevezett mezkön konsulokat választott,
s
a régi classikus világot mímelte
;
de mint Ró-
mában, itt is a consulokra a császárság kora következett, csaknem comicus anas Dávid képei kétképen váltak chronismusokká.
Azonban maradandó érdeme van egyben, formák
s
tökéletes
modellismus
az ifjú nemzedéknek.
nak, mely az angoltól
amabban
St
által
t. i.
tiszta
példányul szolgált
irányt ada a franczia iskolá-
három fpontban különbözik,
t.
i.
a tárgyak többnyire históriaiak; a rajz correc-
tebb, és a coloritban halványabb
s
kevésbbé változatos. mi
Általában véve az ó-történet eseményeibl kevés az,
— sikeresen adható, hacsak goztatik
tnek
mint
fel,
Corneille és Kacirie
—
229
napjaink
stylusában
a római
és
ért,
az által
nem
nem
dol-
történettel
de ekkor viszont múlékony lesz az
;
általok felgerjesztett lelkesedés, mivel
kor
görög
mit a tömeg
nem
mindig a jelenmvészetnek is. Ezt már Gros, még inkább Guérin és Geis
az igazi tere
látszék érezni
s
ihlettetik,
hona a
hiában
históriai
ricault (1791-1824), kik a franczia csésen is kiszabaditák Dávid hideg
festészetet szeren-
classicismusának
pólyáiból.
E
pillanattól
kezdve kiki szabadon választá
és tárgyait; házi élet, tájkép,
styljét
regényes és képzeleti dol-
gok egykép foglalkodtaták a mvészek ecseteit, szóval a mvészet Ion az, mi kell hogy legyen, ha élni akar, t. i. a folyó század életének s irányának hiányosabb vagy teljesebb, de
Ha
h
kifejezése.
hosszabban szólék, oka, mivel képeik kevésbbé ismeretesek nálunk a szárazon, a franczia képeket illetleg rövidebb lehetek, mai világban ki nem járt Parisban? azután az ide küldött mvekbl sok az az
angolokról
ottani nyilvános
F
muzeumokból van
átvéve.
disze a franczia kiállításnak,
mely
az
egészet
mint az acropolisi Erechtheum templomot czimü fentartja egy Caryatid, Ingres-nek „Forrás" Ez egy tetképe, alig pár hónapja, hogy bevégzé.
ugy
tl
tartja fel,
talpig
szemmel,
meztelen
szke omló
rág és lomb, sziklához,
s
két
ifjú
leányzó, lankadt
hajjal,
állván egy fönn zöld
kezével
bal
világos
kék
melyet koszorúz folyóka vállán
növénytl felfordított
vi-
befutott hetruriai
tart, melybl kék tócskába, ebben lágy g}^ürüzetet idézve el. Ugyan e tócska, gyöngéd lábszáraiból, néhány hüvelyknyít kecsteljesen visszatükröz. Le a kalappal, uraim, e
cserép-korsót
látszó
a viz szelíden
ömlik a lenn
— 82 éves
mvész
kit e
eló'tt,
—
230
napokban a császár nagy
E
joggal seuatorrá nevezett.
leányzó a formai szépség-
nek non plus ultrája. Egészen meztelen, és szentté teszi azon bájos szzi szemérem, mely ugy ömlik rajta végig, mint tavaszi harmat a reggeli átlátszó,
virágon.
Szine
testének
mely sem nem
hasonló azon rózsáéhoz,
fehér,
sem nem piros, hanem a kettnek bájos harmóniája. Azonban nagy engedelem-kéréssel, szabad egy megjegyzést tenni?
E
leányzó mondhatatlan szende tekintetének
egy él nympha e avagy annak szobra, talán festett szobra, mint lent a kiállításban van Gibs ónnak egy valóban gyögyörü sziuezett Vénusa? Az bizonyos, hogy e „Forrás" nem holt, de valóban inkább álmodni, szenderegni, madaczára
nem
kérdhetnó'k-e mégis:
h
leány,
sem mint
gasztaltságban (Verklárung) lenni,
élni
Ingre s-hez
Nincs Európában mvész, ki
látszik.
meztelen
forma-tökélyben hasonlítható legyen. Örök dísze leend a
Én
fránczia iskolának.
szobrászatra
is
nem
csak azt sajnálom, hogy e genius
adta magát,
meg vagyok gyzdve,
Phidiást és Polyclít-ot láttunk volna benne újra születni.
Mellé teszem
tanulmány."
kékl
tenger
dörhaju
ifjú,
J.
H.
Flandrin
Egy magános csendes s
szine
felhúzott
képét.
szikla -ormon, felett
térdeit
ül
két
„Egy
alak,
közvetlen a
egy fekete gönkarjával
kulcsol-
ván körül, arczával, melyet tehát nem látni, azokra borul. A test szine déli nap barnította tónusú. De kivált a forma, modellirozás, harmónia az egészben oly szép, milyen alakú embert csak teremthet akkor, Isten midn remekelni akar. Es az a szigeti magány, a barnán kékl tengernek e titokteljes csendessége s pusztasága! minderre a mvész alig gondolt, de mi végtelen tért nyitott velk a néz vágyódó merengéseinek. Tle van Napóleon berezeg gyönyör arczképe is, akarom mon-
— dani a
festés gyönyör,
és dicsérik szinte
szár legújabb arczképét, de ez Itt
—
231
még nem
több igen jeles arczképét
látni,
mivel kell hogy minden jeles históriai
tle a
csá-
érkezett meg.
mi természetes, fest
mester
le-
gyen az arczképészetben. Többnyire katonai ftisztek arczképei, néhány szinészné, e két neme az embereknek nagy szerepet játszik a franczia történetben; st Delaroche-tl itt van E. Pereire-é is, egy valóságos spanyol zsidó és czigány kép, visszataszitó,
—
ugyanaz, ki vas-
utainkat megvette.
De ne hagyjuk tl
emlitetlenül
Wint erhal
t
ert,
ki-
az angol osztályban van a porosz korona-herczeg és
van Eugénia császárné, ülve egy karszékben, fekete selyembe öltözve, válláról leejtve egy kék bársony kíipeny kiprémezve hermelinnel, homloka felett sima aranyból készült diadém, közepén roppant saphirral fejének búbjánál kezddik egy tüU-féle shál, mely mintegy sürü köd tekeneje, Viktória kecses leánya, a franczia
osztályban
rdzik körül hattyú-nyakán, és elvész, hol? ki tudja? Jobb keze a karszék egyik támláján nyugszik, baljával a másikra könyökölvén, ujjai a legkecsesebb attitudeban
emelik kedves arczának terhaller,
hogy
is
könny
terhét.
Ah, ez a WiuLehet nem
mondjam .... nagy kópé.
nagy mvész a szó magasb értelmében, de bizony nagy bbájos. Asszony -képekbl azt csinál mit akar. Csodálom, hogy minden fejedelemnk s gazdag hölgyek térden
—
állva hozzá nem járnak búcsúban, egyébiránt közel fessen. van hozzá hogy minden udvarnál nket csak illeti, mit nem hisz szép s kellemes, de Mi a császárnét csinált belle ez az ezermester, ki tud lenni egyszerre és hizelg. Ha Napóleon lehetne htelen, ez arczkép
h
a legbiztosabb talizmán,
szerelme újra fellángol.
valahányszor
meg
fogja
látni,
— Hca nincs
itt
is
—
232
eléggé képviselve Horace Vernét, a
tábori élet és csaták e nagymestere,
taképeket a Versaillesben lehet
is,
s
láthatókhoz
de van néhány igen jeles
ha az
itteni
csa-
nem Vernet-
hasonlítani
Y von tói,
tl, Pils-tl, Rigo-tól, Barrias-tól, és ez elég a franczia iskola elsségét
kimutatni.
Ez
mások,
külímösen
a francziák specialitása.
csak tudnak megnyerni,
de
azt
angol felett
az
Csatákat ök
lefesteni
is
nem
mesterileg
tudják.
Tengeri képek kisebb számmal vannak, egy a nagy-
nev
Isabey-töl, „Ruyter és
De Wytt
hajóra szállása",
és a még nagyobb nev Gudin-tól „Victoria királyn megérkezése Cherbourgban". Ez utóbbi, szint s a feldolgozott tárgyak tömegét tekintve, ragyogó m, de mi a
tenger elevenségét illeti, hullámai oly monoton s uniformis rendben mozognak, mintha a párisi rendri prcfectus
parancsához tartanák magukat. Lehet. Tájkép - festk közül legkitnbbek ,
Daubigny,
Cabat, Journemine, Dauzats, Rosseau, Langue, Desjobert, Loubon, Busson. Még csak Scheffer Aryt hozom fel, kitl
—
—
kép van „Szent Ágoston és itt csak egy Szent ^lonica". Egymással kezet fogva ez anya és fiu, mi különböz de mi kibeszélhetetlen kegyeletü áhiSokáig szemlélve ket, megtattal néznek az égbe. szenteldik a néz. Scheffer a franczia festk költje és mély gondolkodója. Minden képe az áhihat, a szerelem, a szenvedés könyvébl egy-egy fejezet. Ki nem ismeri gyönyör képeit „Mignon és a hárfás" és „Mignon sajnálja hazáját"? Mindig vágytam szobámban birni ez utóbbit, hacsak metszvényben is. O mint született hollandi, s mint letelepedett franczia egyesíti a két iskola elnyeit: rajzai correctek, formái tiszták, s képeiben fájdalom
,
:
—
233
mindig van egy költi, vallásos
— vagy philosophiai gon-
dolat.
Kik
heur
állatokat
akarnak
kisasszonyt és
festeni,
Troyont
mintául Rosa
Bo
n-
válaszszák. Amattól csak
6gy van itt: „Szántás Nevers vidékén". Egy nó'i ecsetben mi roppant erö, mi világos kivitel, mi harmonikus egész! Két eke hat-hat izmos ökörrel hasogatja az agyagos föld mély barázdáit. Es e föld aztán igazi föld, és e marhák él ökrök. Azonban bár mi remek e m, Troyonét „Ökrök, menve szántani", csaknem fölébe helyezem. Egy magas, épen nem szép vidéken, hol a hasadozott föld itt csupasz, ott sovány növényzettel fedett, szemközt jön, eke nélkül, mert az künn a mezn van, négy nagy ökör igával nyakán,
—
és ezeket más kett követi balra tlök a béres fasarúban czammog ostorral kezében. Kora reggel van, az ég még szürkés, aligha tiszta nap leend, s az id szileg hvös, mivel az ökrök párái vékony ködként jönnek ki orraikból. Ez több mint valóság, ez a költi valóság; nem hiszem hogy valaha mvész igy tudta volna vászonra varázsolni egy szürke hideg szi reggelnek sajátságos képét, s egy prósai bérest és izmos ökröket ily és ;
h
mégis poetai világban tudott volna feltüntetni. Tehát a francziák megelégedhetnek a dicsséggel, mi rajok méltán háramlik. Azonban magukat nem
k
dicsérhetik a nélkül,
hogy mást ne bántanának. Egy kü-
lönben eléggé mérsékelt franczia criticus
monda:
,
irván
e kép-
menni a francziába, ép oly érzés, mint meleg házból menni a szabad friss levegre. Természetes ez a francziánál, ki nemcsarnokokról,
zeti
az angol
képkiállitásból
mvészetének szemléléséhez szokott; szokásnak, mvészi érzetünk is alá van vetve; de nem
hiában,
mondhat-e hasonlót az angol, és ilyesmi bizonyit valamit?
-
—
234
következménye azon ténynek, miaz valóban nemkép minden nemzet mvészete, ha t. zeti, s e szerint van valami becse, kell hogy származzék azon nemzet szellemébl, és annak jellemével harmóniában legyen. Hiszen ez
terraí^szetes
i.
Ilyesmit állithatna az angol
is,
ki az
elevenebb, ra-
merészebb szinckhez szokván, a fraucziákét lankadtnak és halványnak találja. Es nem ok
gyogóbb,
positivabb,
Geromé
nélkül. Ingres több képei, Schetier-éi általában,
az
(p.
érdekes
„A ve
,
Caesar
salutant"), Glaizé (a hires
világ jóltevöi,
Jézus
Imperátor,
különben
ideális
Krisztus,
jelleg „Eltnt
Ez
halvány, kréta, félszinek.
te
vagy bitófa, hol a Socrates, Columbus stb.
„Pillory"
kikötve vannak a háládatlan emberiség (a
móri túri
a
franczia
finomnak, „distinguée"-nek tartják, és a gyogót, póriasnak. Pedig aligha
ó'k
Gleyre-é,
által).
illusiók")
mind
divat,
ezt
oly
ök
teljest, elevent, ra-
ép ugy
nem
hibáznak,
mint hibáznak az angolok, kik a természetlenségig, a zalmatlanságig felkenik, vagy helytelen vagy kiáltó
biszi-
neiket.
Mit mondjunk például az aquarellistákról, kik néha hegyeket, fákat, sárgának, vizeket kéknek, bérczeket violaszinünek festenek? Ott van a nagy Turner „Heidelberg"-je, a hires
vár,
mind arany-sárga,
Avagy
oly
ámitólag,
nézve legközelebb
s
alatta
és ilyen
is,
a
város,
körülte a hegy
több más város, park, völgy.
szolgailag
utánozzák a tárgyakat,
hogy az megdöbbent, az
igaz,
de
vége a költi s mvészi illusiónak is. Ilyen Brown „Angol szi délutánja", hol a ház födelén a cserép-zsindely csaknem tapintható; ilyen Millais „Almafa virágzása", azt hinné az ember, a fák domboník és kelmé-
bl
csinált
tl
„Aoszta völgye", hol minden
virágok vannak rajok ragasztva; ilyen Éretkertet, s a kertekben
;
— minden ágyat
ebben
és
a szolgai niimeléshez
En
—
235
növényt látunk, de ebben
niinclon
még
a szinek bizarrsága
is
járul.
végig gondolva a két iskolán, azt hiszem, min-
A
denik tanulhat a másiktól.
francziák jobban értik az
akadémiai stúdiumot, formáik
modellirozásaik tisztáb-
s
bak, correetebbek, szóval tökéletesebbek. Továbbá ügj-e-
sebbek a csoportozásban vagy tömbezésben, ebben sok
másodrend az
franczia
elsk közé
iskola históriai
mvész
és
eró'sb
Innen
tartozik.
mint sok angol, ki
maorvarázható a franczia
csata-képekben miért haladja
mérhetlenül az angol iskolát
;
tul
meg-
azért mivel azokhoz kell a
figurák festésének tudása, és a szép tömbezés,
mikben a
francziák eró'sek.
Az
angol iskola viszont színekben elevenebb és ra-
gyogóbb, bár néha túlozva az. Aztán az angol alakokban ugy mint tájképekben érzés, eszme, gondolat van ez azokban ritkán hiányzik, mint a francziában rendesen. Az angol képnek lelke van, mely gondolkodik; arcza mely szól vagy szólni akar. Ott van például a franczia Plassau szép „Reggeli imája". Ebben egy leányka van hálószobájában, fehér inge legördült hó vállairól, ugy látszik
ezt
láttatni
volt
a
mvész
fö
gondolata.
—
nem
hogy a leányka Isten eló'tt van, ennek benne nyoma sincs. Es hasonlítsuk éhez Hunt aquarelljeit „Ahitat", y,Imádkozó fiu", „Imádkozó leányka", és fogunk látni valóban imádkozó gyermekeket. Ép ez a valami az, mi az angol tájkép-festészetet a francziától. amannak elnyére, megkülönbözteti. Az angol festi a természetet az,
magáért,
mystei'iumainak
ban, a mint az nappal, este
kifogyhatatlan
vagy
éjjel,
változatosságá-
mivelve vagy va-
don nyilatkozik: a franczia festi azt fkép viszonyban az emberrel, és ha Claude és Poussin conventionalismusá-
— tói
eltért
is,
még nem
23()
—
adta teljesen át magát a szabad
természet szerelmének, mely azt önmagáért kedveli.
Szóval a franczia iskolában
forma, a rationalis-
a
az birja s annak mind fény- mind árnyoldalait; az angolban pedig uralkodik a rajongó pliantasia, az individuális ösztön, s Ho-
mus
és
conventionalismus
uralkodik,
garth óta az ész, gondolat; e felfogás szerint a festészet-
nek nem végezel ja az elvont szép
és
a
puszta
hanem abban mindig valami eszmének, érzésnek dolatnak hordozóját
is
forma, s
gon-
keresik.
VII. London, június 8
Jövök gyorsan mint Merkúr, félig
nek
szárnyakon lebeg, is,
s azt is
s
jó
liirt
ki félig
hozok, ha
— 14. 1862.
lábhegyen jár nem minden-
de a magyar borászoknak, hanem ez csak hir, csak súgva mondom. A magyar kiállitás közel
dómhoz, s ez roppant öbölt képezvén, a visszhang benne csak ugy zeng bong, mint a méh zeneg szálldosva egy óriás harangvirág kelyhében. E visszhang terjeszt olyan szókat, mintha a magyar borászok a kitüntetésben bven részesittetnének, st ha jól figyel az emesik a nyugati
ber,
némely neveket
is
a ménesi, a szegszárdi Vitéz prépost,
megkülönböztethet, társulatokét,
amott
a hegyaljai,
Vay
Miklós,
Lónyay Gábor, Szirmay Ödön, Andrássy
György, itt Hollakyné, Bosnyák, Pásztory, Institoris neveit; Budáról dr. Sauerét; Egerbl Jóoét és Feketéét; Pestrl Molnár és Török, Jálics; Veszprémbl Raynolder,
— Zichy Ferraris ról
;
237
—
Zalából Festetics Tasziló, Bogyai
Komis- Pécsrl Littke
és
;
Arad-
több más nevek hang-
zanak.
Mondom ez mind hir, jó liir, de mindegy, példabeszédünk szerint: nem zörög a bokor, ha nem fú a szél és én
is
teljes
ermbl
segiték zörgetni a bokrot. Külön-
ben mit csinálnának a lapok, ha híreket nem nének V azok valóságos h r h a r a n g o k. St i
vész-, lárma-harangok,
—
tüzet kongatnak,
midn még
hire sincs, estét hirdetnek,
terjeszte-
o-vakran
hol
annak
nincs alkony, reg-
mieltt hajnalodnék, sokszor az álmos egyházfi a tolesve a fispáni bandériumot, vagy épen a franczia olasz sereget, meglódítja a legöregebbikét, csak ugy bg bele, és csak utóbb veszi észre, hogy nem látott semmit, csak képzelte vagy álmodta azt. gelt
—
ronyból
Midn aztán makrán ez ai pipájából füstölve a toronyablakon egész naj) hiában nézett volna kifelé az tirbe, a pap felkiált hozzá: Debreczeni Mihály uram, soha se várja tovább, nem jönnek biz azok, lássunk saját
dolgunk után,
mert különben
Isten
uí>t
seírélien
tönkre jutunk. Mit mondjak a borkóstolásról? Legjobb arról nem szólni, legalább most nem. És a kiállitásról? Az oly magasan áll, mint amaz Ízletes szl, melyet róka koma elérni
nem
Avagy
akarnók mi is hogy boravagy csak messzirl? Alig hiszem. St bár szabad volna mind felbontanunk, s koszorús halmaink arany- és rubin-nedvét szz tisztaságban tudott.
inkat az angol ne
is
azt
lássa,
vele megizleltetnünk, hogy lássa, mi a tiszta, természetes, pálinkázatlan bor, t. i. azoké, kik azt észszerüleg kezeim értik,
kiknek száma, fájdalom, vajmi nem nagy. De mindegy, bár itt ott, egyben másban hiba
tént,
annyi bizonyos, hogy a
magyar borok
tör-
nagy ha-
—
238
—
várakozáson tul nagyot. Tény, s örvendemiként az angol közönség figyelme most reá határozottan fixirozva van. Mindnyájan megtevk a magunkét. Kiknek régibb ismeretségünk van a hirlapirók Kedvez eredközt, ezeket közremunkálásra felkértük. tást csináltak,
tes tény,
mény által
az
is,
hogy a borterm
kiküldöttek most tévén
országokba a kormány jelentéseiket, miket a
meg
parlament kinyomatott, ezekben Magyarország borügyérl kett ir, s hogy Dunlop a magáéban rólam hosszan
—
gyakran emlékezik, az nekem kedves elégtétel volt, mondani? s
—
lunk, kik áldozattal
s
miért
átallnám
miután voltak
kemény munkával
ki-
ná-
járó pályatöré-
vagy nagy, de tisztán hazafiúi becsét el nem nem szoktam gondolni, de elferdíteni kisérték meg. Kik itt vannak, borkereskedk, szakemberek, azok öntapasztalásuk után tehetnek él mi herculesi is bizonyságot arról, hogy még most munka uj czikkel a megrögzött divaton és elítéleten
sem
kis
ismerni, ezzel
áttörni.
Ugyanazok, kik az otthoni gedve, a kiállításban részt venni
politikai
rohamnak
nem akarának
en-
és kik-
nek én ellenkez értelemben számtalan buzditó leveleket irék, most láthatják, mikép igazam volt, mondván: hogy nyers termékeink megismertetésére ez alkalmat javunkra Isten maga küldé. Boraink, búzánk s egyéb magvaink, gyapjúnk, dohányunk körül naponként seregestl hemzseg az angol s a nem angol, a hirdetéseket ezerenként kapkodják, tudakozódó leveleket Írogatnak hozzánk, szóval bennünket most és mintegy
de rajtunk a sor, hogy a belle
felfedeztek,
keletkezend üzletben
becsületesek, pontosak, tevékenyek legyünk. nyerni, de
Nincs nehezebb
s
okosak
mint az angol bizalmát meg-
ha megnyerted, mint ksziklára, bátran
épit-
— A
hetsz.
—
239
milyen conserváló politikai
olyan ragaszkodó
intézvényeiben, ép
magán viszonyaiban
és szokásaiban
is
ahhoz, mit egyszer megszokott. Termék-kiállitásunk, különösen a bor, hatást
nem
fogott volna tenni, kivált akkor,
egyetlen egy csoportozatban kiállítása,
ha mint
országos név
nácsiám, az nagy tömegben, egy
azoknak
mi roppant
állittatott
volna ki?
!
ta-
alatt,
Most
tömegét tekintve, töredékes, külsejét
nézve kissé alaktalan, elhelyezésében nincs kell rend, sem hatásra számitott harmónia; de Isteja van velünk, s
ugy
látszik Bacchus, a
szlönedv
ivó pártfogása alatt ál-
lunk mert, „Mint a szép hüves patakra
A
szarvas kívánkozik",
ugy jövöget az angol világ palaczkjainkban gyönyörködni, fájdalom, hogy ezen gaz ficzkók, t. i. a palaczkok, kezdik már a hévben dugóikat kitologatni. Külsejére nézve csak három önálló állvány vau:
—
Gan-é, elég csinos, a Jálicsé
még
szebb, kristály-üvegbl
három négy hordócska borral; de legszebb Littkéé (Pécsrl). Ez egy massiv tölgyfából ékesen kifaramvészi diszitményü izmos gott kerék asztal, állva csinált
talapzaton
;
a veres bársonynyal lejtsen kibélelt asztal-
ban mélyedések vannak a palaczkok számára, mely körül antik alakú négy vasa áll, beléjök virágot vagy palaczkokat helyezni. Közepébl az asztalnak két ölelkez angyal emelkedik,
—
bár én megvallom, természetesnek
mvész (mert az egész mvészi szlgerézdtl koszorúzott Bacchust hordón ülve
találtam volna, ha oda a
darab) a
helyezi vala,
—
szalag, a kiállító s Pécs.
ták a német
van hullámzó városa nevével. Sokan megróvUgy tudom, e hibát, mert az, a
mely két
felírást.
—
angyal
felett
— mvész
követte
—
240
külinben
el,
bár
vulna oda, hogy e szép állványon
nyelven
tiz
Íratott
borok Hun-
kiállított
nia termékei.
De most
elég errl ennyi, hagyjuk
menjünk
Síién gerézdes lugasát, és
Bacchus
itt
képcsarnokba,
a
és ál-
dozni a múzsák oltárán.
Anglia és Francziaország után Belgium van
legtel-
jesebben képviselve, a mennyiben Francziaország
mvé-
magának egy
palota
szekben oly gazdag, hogy
annak
kellett volna, tehát a kapott tér
mint hiú páva, a kis, de
a
nyert
teljes
szk
arra,
hogy
pompáját kiterjeszthesse;
ezen,
ellenben
mindenben magas rangra emelkedett Belgium is felmutathatja legjelesebbjeit minden
téren
nenáben.
Belgium többé nem jár Rembrandt,
Dyck nyomán,
e
század
kezdete
Rubens, Van
Dávid
óta
styljét fo-
annak befolyása határozottan uralkodóvá leve modor felett. Es e szerint a mint Dávid stylje a flamandi
gadta
el,
és
magában Francziaországban módosítást
szenvedett, a régi
hidegségét melegebb élet váltván
classicismus
hatását a belga iskola
is
megérezte.
fel,
Wappers
ennek
volt az,
nemzet maga is évben politikai korszakba lépett. Ot köugyanazon uj vette L e y s mindketten történeti ugyan, de nemzeti érdek tárgyakat dolgozván fel. Utánok jövének Kevser és Gallait, az els inkább drámai jeleneteket választott, az utóbbi olyanokat, a belga melyekben gondolat érzéssel párosul. Szóval ki 1830-ban uj festészetet kezde, mint a
,
:
iskola a francziának édes leánya,
—
egyik csarnokból a
másikba lépvén, színben, modorban, tónusban, ecsetelésben meglep a hasonlatosság. A belgáknál is legtöbb a históriai kép,
k
is
kedvelik
ama
frivol
tárgyakat (Ste-
venstl), melyek egy ledér kaczérnak életébl a
Dumas-
—
241
—
„Dame
aux Camelas" módjára komoly drámát akarnak csiiuílni tájkép és állatfestésre kevésben adják magokat. Gallait kilencz nagy képével ragyog itt. „Vég-
féle
;
Egmont és Hornnak" és ,,Egmont utolsó pernem ismeri? Ezek legrégibb mvei, de
tisztelete
ezeket ki
czei",
a legjobbak
gyönyören
Oly
is.
merészen vannak gondolva,
kivivé, rajzban tiszták, feloszlatásban
s
mint arány-
ban helyesek, szinben melegen elevenek. Minden személynek érthetó'leg markirozott jelleme van. a csoportban a vereshajú Álba berezeg, arcza hideg, mint
F
bre
hideg a
kigyónak.
a
Még
a két
kiteritett
halott
nem ugy mint egy más képben, hol „Crazy Johanna' királyi férjének holt tetemére borúi. Ez a hollandi királyn sajátja, alig hiszem, hogy benne sem
visszataszitó,
gyönyörködhetnék.
„V. Károly lemondása" az egész ki-
legnagyobb kép, száz személynél több lehet szép egy sincs, ez pusztán véletlen Az egészen rajta van ugyan Gallait mesteri de bizony nagyon akadémikus m, ez udvari,
állításban a
benne,
volna? ecsete,
s
különös,
n
szertartásos jelenet feszes,
Ez
lanul. holt,
van
tableau
egy
nem egy
élettel
hideg,
unalmas, kimondhatat-
értelemben, merev, esemény. Annyi ember
színpadi
hullámzó
összehozva, de valami episodnak, humornak, melyShakespeare legmagasabb tragédiáinak is ízt, savat, mozgást, életet adott, még csak nyoma sincs. Mintha bizony bármi királyi czeremonia ment volna emberi gyarlóságok humoros vegyitékeitl. „Delila"-ja, ki ágya szélén pongyolán ül, lábai eltt aranyak, árulása díjai hevernek, míg künn a philisteusok Sámsont hurczolják elfogva, e itt
lyel
—
n-alak rajzban
és
colorítban mesteri,
belopódzó világ bájférye, kétségbeesés Sze mere
V.
fejezi
ki
arczában
magát,
mit
még emel
a
rültséggel határos
hanem kérdem, HJ
ki
érez
—
242
—
Én nekem ugy tetfestknek gondosan kellene tárgyaikat megválasztaniok. Ideál festményben az ember a tökélyét nézi, s ez elég, históriaiban nem elég, kell, hogy
valami rokonszenvet DcJila iránt? a
szik,
históriai
a tárgy a
nézt
m
érdekelje
még
is,
pedig a
mvész
a
fel-
fogásra nézve
összhangzásban legyen a nézvel, a gonoszt ne fesse jónak, se szépnek, különben alak s gon-
dolat, eszköz és czél, a néz aesthetikai s erkölcsi érzéke közt örökös ellenmondás leend, mi a czélzott hatást
megrontja. Arehiteeturai
képekben a pálma
dova"-ját, „Sevilláját",
„Prágáját" és czait,
Jákob
Van Moer
kápolnáit
illeti.
Bossuet „CorStroobant
„Velenczejét",
Velenczébl
vett udvarait, pia-
Állat-festésben
Verbo ekhó ven
minden mást felülhalad; „Hollandi bikája'* és „Hollandi legel állatokkal", a hires Potter P. mvei mellett is helyet foglalhat, s mi több, a vizenys legel oly hiven van adva, hogy szinte érezzük annak nedvét felénk lengeni. Tájképre nézve kitnnek Roffiaen, „Egy reggel a Hintertó partjain", melyben a viz szine talán túl kék, de a völgyek homályai, a hegyek hullámzásai, s kivált a magas tetket megaranyozó bájos hajnalfény valóban lélekemel; azután Dillens „Nyár Zelandban", Jákob „Bemenetel Velenczébe", Lamorniére „Nyári látvány Antwerp mellett". És igen érdekes, inkább mint ötlet, sem mint Shampheleer „Vasárnap reggele egy faluban", hol egy dombon álló s kfaltól kerített templomkát fák árnyékában látni; az isteni tisztelet vég-
m:
zdvén, a hívek
ünnepileg öltözve, párosával
mennek
csak fejeik látszanak ki
vezet ösvényen, némelyeknek Kedves tea kalásztengerbl.
kintet az egész, valóban
h
egy
lusi
érett
búza
között
vasárnapnak. Portaels,
kedélyes képét adja egy fakit
személyesen
is
ismerek7
—
—
243
^Sy^^ jeíes müvek között egy „^lagyarországi czigánynöt" is ád, vörös kendövei fején, sárgával nyakán, bó're fényesen barna, foga fehér, szeme bogár, s kezében egy tart. Oly szép mint typikus alak, telivér mint a legjobb arab paripa, mondhatni ideálja a fajnak.
füstölg pipát
De csaknem
leginkább
csodáltatik
a
tömeg
által
Ölingeneyer „Martyrja Diocletianus idejében". Ezért a kritika e képet már meg is támadta, a nélkül, hogy érdemét tagadni merné. Egy egészen ifjú keresztény egy rekeszben szalmán heverve s fakeresztkét tartva kezében, oly mélyen s hitén alapuló oly biztos nyugalommal alszik, hogy nem tud sem arról semmit, hogy egy szkláv a már nézkkel megtelt amphitheatrumra nyiló kaput csikorgó sarkain feltárja, sem a szomszéd vasrácson körmét s dühösen liheg orrát s agyarát kinyújtó tigris orditásait nem hallja, mely vadállattal a sziukörben néhány perez múlva küzdenie kell, a vadabb emberek
gyönyörködtetése perspectiv ellen
Sem
végett.
nem
rajz,
sem
lehet kifogást tenni,
colorit,
sem
az correct, ez
lágy
s meleg, emez tökéletes, de a sokaság leginkább csodálja azon fénysugárt, mely a felnyilt kapu részén át a meztelen ifjú ágyékára esik, és vonalként futván
ég
odább, homlokán múlik el. Nagy hiba, ha kritikusok egy ily localis hatásért egy mvet elitélnek, hiszen az egész festészet nagy titka a fény és árny alkalmazásában áll, csak az a kérdés itt az áruy, ott a fény helyén van-e? Itt a fény a szkláv tettének eredménye, physikai:
l^ö?
—
ele
annak a martyrou erkölcsi értelme
nem más az, mint a szentek glóriája. Mondám fölebb, a belga iskola kél Gallait és Leys,
mas
amaz
f
is
van,
coryphaeusa
a franczia
ága, ez a flamandi,
családfának egy hatalvagy inkább a Holbein- s Cra-
nach-féle ó-német iskola feltámasztója.
Mit akar, 16*
s
mes-
—
244
—
terileg tud festeni, az a lélek, gondolat, jellem.
Emléke-
zem, pár év eltt Parisban több képei valának s azok közt egy prédikátor, ki a vallás-üldözés szomorú korában egy asztalos mhelyében titokban összegylt híkiállítva,
veinek
oktatást
Van abban gyermek,
tartott.
öreg,
s
ifjú s férfiú, leány s asszony, és mindenik physionomia mi lélektanilag h, mi mélyen igaz, s mi igazán mély. Ezenfelül a személyek még a szemnek is kedvesek. Ezt
az
lehetne
itteniekrl alig
ten feketék,
minden
összerakva
lemes
n
kiáltó
nincs,
az
mondani. Már a színek söté-
vörösek,
harmónia ifjak
halványan sárgák, nélkül.
mind
zöldek,
Köztök egy kelnéznek ki, s
öregen
valamennyi azt a Luther-féle nyers és darabos typust hordja magán, mintha az egész világ a reformátor családjához tartoznék. Már hajdan, midn Holbein festményeit láttam, kérdezem én magamtól: csak ugyan ilyenek voltak akkor a németek, vagy átalában az emberek? Mindenkinek az a szerzetes, mogorva, darabos arczvonása volt. De hiszen Leys, bár azon kort, de uj minták után festi, hol veszi e mintákat? Ez bizony egy bizarr modor, rokon Hogarthéval, de kinél mint satyrikus és humoristánál
képei
felett
függ
ez
Pauwels
helyén volt; „Arterveldi
íme
Leyse
özvegye",
ez
Leyse modorában van festve szinte, de debb s összhangzóbb, az alakok kellemesebbek, ebben már van kecses hölgy, gyönge ifjú, izmos férfiú, roskadt öreg, mindamellett, hogy a lélekállapot kifejezésében oly színezete
jeles
Pauwels, mint Leyse valóban nagy. Átmenvén a német iskolára, állithatni, hogy
iskolának alapja a természet, a francziáé
a
forma,
—
— hajolva a
el-eltévedve
a
szelí-
az angol
realismus
felé,
conventionalis-
musba, a németé az ídealismus, mely egyrészrl a meséskor legendáiban, másrészrl a vallás magasztos visioiban
-
— Ha
mereng.
m:ísliol
—
245
mvészeten^ Né-
divat uralkodik a
metországban a fölött a theoria, metaphysika, vallás és snémet mythologia uralkodik. A múlt században ott a francziákat utánozták, nem voltak eredeti s nemzeti festik, de lángeszti költik
Herder, Schiller, Richter,
Ennek
pitották.
s
bölcseik, mint Lessing, Göthe,
a
mvészet
elvei szerint,
szellemet
berontások a nemzeti
theoriáját megala-
midn
a franczia
felébresztek,
támadt a
de csak
német iskola, melynek fejei Overbeck, Steinle, Deger, kiknek örökös themája a középkori vallás, — és
valódi
Cornelius,
Schnorr,
kik
Kaulbacli,
az
tárgyaikat
ó,
a
—
mesés idk, és a középkor évkönyveiben keresték. Ujabb idben támadt a düsseldorfi iskola, melyben némelyek, mint Schadow, Bendeman, Hildebrandt az élet apró eseményeit festék, mások, mint Lessing, Achenbach, Koch, tájképekkel foglalkoztak. Ezek, t. i. Cornelius és társai, Overbeck és barátai, tehát a német iskola athlétái, itt nincsenek képviselve, azok nagyszer fresco-festményei Németország palotái-
nak
egyházainak falain láthatók, ezeknek
s
csak
ott,
vagy Rómában
mveit
szinte
szemlélhetni.
a német vámszövetségi képcsarnok becsre nézve mindjárt az angol s franczia után együtt jön a
De igy
is
belgával.
Piloty nagy képe „Nero Rómát nézi
tatása után" (gr. PálíFy János
felgyuj-
tulajdona) bámultatik.
Ha
ugy egész-
az eszme merész, csaknem vakmer, ben, mint részletekben sikerültnek mondható. Lictoroktól vezetve s udvaronczoktól kisérve az izmos, de puha
a kivitel
Nero
fehér
tógában
s
rózsakoszorúval
üszkös romok között, lenézleg
s
fején
halad
az
gúnynyal tekintve egy
—
karóhoz kötött s tzben elveszett keresztény családra, a karóra e parancs van tzve: „Edictum in Christianos." látszanak kitérA távolban még lángok lobognak,
nk
— jesztett karokkal, és áll,
Néróhoz közel két ártatlan gyermek
megijedve tekintvén
még
Ennél
—
246
rája.
Menzel képe
jelesb
„Nagy Fridrik Ez a leg-
meglepetése lioehkirchnél, october 14. 1758."
remekebb
darab, mely.et valaha láttam. Fridrik ismert
éji
kezében már lóháton ül, dombon áll , van, honnan tisztek és katonák fedetlen fvel össze-vissza kapaszkodnak a partra, több históriai botjával
mely
már
egy mély
alatt
l
is,
t
az egész vidék sötét, a füstködben sok puskát
csak gyúló végérl ismerni segédeinek,
a
lovaknak,
fel
az
;
mindennek
oldalt
látszó
:
Fridriknek,
házaknak,
a
katonáknak silhouettejeit csupán és egyedül a adja meg, s bár az éj sötét, a puska füsttüze csata köde sürü, az egész jelenet kísértetes, nincs egy puska, nincs egy kar, nincs egy f, nincs egy mozdulat, melyet Közelrl e zavarban meg nem lehetne különböztetni. nézve egy valóságos chaosz, nyolcz lépésnyirl mindent csatázó
^
látsz és értesz, az éj
s
füst mit eltakar,
világából egy fénysugárka
uraim, e
m
mind
azt a
tz
vörös
Le
a kalappal
,,Jairus
leányának
revelálja.
eltt.
Igen szép Richter G. képe
is:
feltámasztása." Benne a személyek csoportozata szerencsés és egyszer, mindenik mozdulata nemes és jellemzetes, azt fejezi ki, mit ki kell fejeznie,
bátor,
a redzet
mvészi
rajzban,
a rajz biztos és
harmonikus színben.
Atyja kiváncsi éberséggel, csodálkozással, anyja olvadó érzékeny szerelemmel függ az ágyban fekv s épen szemeit felnyitó leánykán, kinek fejét, keleti modorban, kék
szegély fehér patyolat-kend
keríti
körül.
E
leányzó
ében szemöldével, lankadtan fekv karjaival, megfogyott, de
nem
teljtelen arczával,
ébred
s
csodálkozó szemeivel
szép, mint szép a sápadt hold, mint szép egy nyugvó szobor, benne egyesül a halál túlvilági s angyal égi szép-
—
—
247
Az egészben csak Jézus képe nem
sége.
sikerült,
—
—
Jézust fesszerepel. itt, ki egy kissé festk Scylla-Charybdise, engem alig elégitett ki valaha egy is, és csaknem hiszem, testben öt fes-
egy
teni,
deli iQu ö
ez a
teni lehetetlen.
képek között becses a híres Knausé „Temetés erdben", ámbár különös, hogy a 12 éves énekl gyermekek majdnem oly magasak, mint az asszonyok és férfiak; Beckeré „Kérelem a velenczei dogéhoz", mi kibeszélhetlen nemes büszkeséggel Házi
s
társaséletet ábrázoló
n
nyújt át egy szép a sóhajok
férje
Eltte
kis
darab egy
áll,
oly
szszakálií
börtönben
kedves
fogoly.
bámulva
Ennél bevégzettebb
dogéra.
falusi
plébános szüle-
tele kedélylyel és
és tetszets tárgy,
A
jóíz humorral.
nem
szép mint anyja,
Grundé „Egy
sincs.
tés-napja",
melletti
hidja
gyermeke
tekintve föl az
pecsétes levelet a dogénak, aligha
házajtóból kilép
pap jószivü
mo-
solvlyal fogad egy rakás gyermeket, egyik kosár tojást, más kalácsot, harmadik kappant, némelyik irott üdvözletet hoz, egy picziny pedig nagy bokrétát tartva kezé-
—
—
épen ügyetlen bókját csinálja. A melll finom mosolylyal nézi az egéképzelem, örül a sok ajándéknak, melylyel konyszet, hája egy hóra el lesz látva. Nem kevésbbé kedves Boser „A szegények perselye^, mely egy templom tormííve náczában van, s a körül három gyermek mondhatlanul
ben,
alig birja
gazdasszony az
ajtó
— :
gyönyör
s
lélektanilag igaz mind.
dosan teszi a perselybe
A
fiu,
legidsb, gon-
garasát, a legkisebb
tán 4 éves,
mosolyogva nefelejts szemével, egyik kezében könyvet, másikban bokrétát tartva, mint autómat áll ott, menj és akkor menni fog; a kövár/a, hogy mondják zéps leány, 8 10 éves, tarsolyában pénzét oly kecses
naivul
:
—
fejmozdulattal
s
oly eszes öntudattal
s
bizonyos negédes-
— seggel
keresi,
gyermek nem játéktermét
24<S
—
sajnáljii néz, liogy e bájos hanem csak egy kép. Még Lewin
inik('nt él,
—
;i
„Vörös és fekete", említem meg, hol a
ját-
szók zajos élete sok comicummal és sok humorral van kivivé. Egy falusi fiatal embert, méla kétségbeeséssel
szemében, két gyermekétl kisért bájos neje hív esdeel onnan, megható jelenet; másik oldalon egy kancsal lelk, kancsal szem agglegény, egy zöld szemer-
kelve
kopasz öreggel meghitten beszél,
nyó's
e
két alak, hihe-
tleg démonjai e tisztátalan helynek, oly megdöbbentleg igaz, hogy kell, mikép mindkettnek eredetije meglegyen tán Homburgban, tán Wiesbadenben. A tájképek közt legkitnbb Achenbach Os-
waldé, Duntzeé, Flammé, Gudeé, Herzogé, Jabiné,
Langeé
tesgadera";
András
mok
—
„Kilátás a König-tóra", „Kilátás a Berch-
de mindezeknek
és szelek haragos összeütközéseit.
orrán
áll,
Achenbach
ereje alatt
hajó egészen sirályok röp-
jobbra egy fagerendákmely a tajtékzó hullámok csaknem ropog és recseg. A hullá-
körülvett tornyos faház
szörny moknak
Egy
matrózai ide-oda kapaszkodnak,
ködnek a csapongó habok tól
koronája
„Tengeri darabja". Ez ábrázolja hiven a hullá-
látni horpadásait,
felett, áll,
a viznek friss lehelletét érez-
zük, (nem ugy mint Turner hires Schaffhauseni cataractájánál), a felfercsen tajték
körül,
s
a
harmatot látszik hinteni a kep
haboknak még az a szivárványos phosphori
tüze is meg van, melyet csak azok ismerünk, kik tengeren utazánk. Soha sem feledem el azon éjemet, midn egyszer Delphosból, a régi oraculum helyérl, Pelopon-
nesba, és máskor Corinthból Salamis mellett, hol liajcan
Themistokles megsemmisité Xerxes hajóhadát, Atheaba egy vitorlás sajkán utazám. Holdvilág volt, s azon év-
szakban valánk,
midn
a
tenger
bvelkedik phosphori
— tzzel.
]\íid<'ín
—
249
néha a hajósok eveziket használták, az
ezekrl lecsurgó
viz hasonlított
gyöngy,
az
evezk nyugodtak, egy
gj^émánt-
opál,
halmazhoz, játszva a szivárvány minden
Midn
színeit.
vastag bottal én kevergettem
és mintha
egy mindenféle drágakövek csillogó poraiból csinált cataracta omlott volna elttem. Ki ezt nem látta, annak róla képzelete sem lehet. a tenger hullámait,
Achenbach, ugy
ismeri ezt;
látszik,
tengere
tele e szi-
várvány-tzzel, habjai tánczolnak, tajtékai forrnak és buzognak, szóval: vize
A
német
mint mondják a keletiek.
él,
megnevezettekkel felérne.
Kruger
szemléje"
erteljes
s
m
sem,
Quadal
„Berlini
homályban
tekintetben
sem mérmely az általam
az ausztriai távolról
kiállítással
Nincs ebben egy
kzhetik.
marad.
gyakorlott ecsetre
„II.
szemléje"
József császár
Rahl „Ni
mutat,
minden
mellett
arczképe"
mint nagy képe
„Keresztyének üldözése a katakombákban", kivált a
is
sze-
replk
jellemzését nézve, de coloritjában nincs élet, rajza sok helyen hiányos, csoportozata nem szabatos mvészileg, az egész egy törekv, egy tapogatózó talentum ers
nyomait
meke" riáira
viseli
Amerling „Madonna
magán.
és
gyer-
mely a régi olasz iskola Mákedvesen emlékeztet, de csaknem igen házias az nincs
báj nélkül,
Eybl két genreCzer mákéit nem tudtam fel-
egész, a szentség ihlete hiányzik belle.
képét sokan méltányolják.
de Parisból ismertem, hol dicséretesen feltntek,
találni, s
meg
is
jutalmaztattak.
Nekem
legjobban tetszik
Wald-
mülleré: „A mesterínas felvétele", oly híven, igazán jellemez minden személyt, mintha csak az egészet egy ablakon
át látnók.
A
mestert,
ki
ajkon fogja a
fiút,
s
mosolygó arczczal néz szeme közé, az anyát, ki a bizonyítványt tartja kezében, kíváncsian függve a mesteren, a házi két gyermeket, kik az uj vendégnek oly
becsületes
—
250
-
sajátságosan örvendenek, hátul az ajtóban többen állong-
uak
a
kintete,
közül,
liáziak
—
fleg érdekes
a bodnárlegény te-
typikus képeket másolni
ilyen
lehet az élet-
bl, kigondolni lehetetlen. Talán nyerne a kép, ha kevolna? Meglehet: igen, meglehet: nem. Annyi vésbbé azonban igaz, hogy a mvésznek feladata még a legpró-
h
saiabb jelenetet
némileg poetisálni, igy lesz
is
s
csak igy
minden dolog méltó tárgya a mvészetnek. Ez ne sülyedjen le soha, mindig emelkedjék s emelje magával lehet
a választott dolgot.
magyar mvészszel és magyar ket a múzsák templomába. Nagy ideje, hogy abban elvégre mi is megjelentünk légyen. Ha vannak nagy költink, lehetetlen, hogy egykor nagy festink is ne legyenek. Ila az athenei kopár Találkozni
tárgygyal
is.
itt
Isten
több
hozta
a remek-mveknek, szobroknak, templomoknak egy városa épülhetett, miért ne épülhetne
szikla-ormon
mi kies hármas hegyünk zöldel tetején? Csak de ne utánozzunk, nézzük meg mi aztán tanuljunk, szép, mi jó van az angol, franczia, olasz, német iskolában, hanem válván mvészekké, maradjunk nemzeti, formában cosraopolita a mvészet, de tárgyában helybeli s nemzeti kell hogy legyen tekintsünk végig a világ nemzeteinek történetén, s látni fogjuk, hogy iskolává fejldött mvészetet csak azon nemzetek alapitottak, melyek nemzeti saját typusaikat hiven megrizték. Thán „Angelica és Medorája" e szempontból kiindulva, tévútnak eredménye. De még inkább azért, mivel rég kiestek, és méltán kiestek a divatból Cupidokkal s
aféle a
—
;
Mercurokkal népesített tájképek. Kiket érdekelnének most eféle holt alakok? Még a franczia kertekbl is arczképe", mint tanulszámzik ket. „Férfi és mány, gondolom nem másolat, sokkal kielégítbb. Lotzé
n
I
—
21
—
„A pusztán", és Thorené ^Lovak" rbár az ökrök benne a fk), a magyar hazai életbl vévék, s ha amannak ménese elég jó, ennek ökrei kitnek rajzban, színben és typusban. De hol van a Petfy által oly szépen megénekelt sík alföld délibábos s titokteljes távola? Se híre se hamva! St mind az öt itt lév magyar tájkép ege
tele felhvel, vizei zavarosak, atmosphaerája mogorva, szomorú mint egy temeté szkor. Alföldünk e sajátságos báját nem oly könny lesz visszaadni. Költink sem érezték azt Petfi eltt, én magam sem éreztem, st mindig vágytam oda, hol hegy, szirt, erd, völgy és tó volt. Mit Petfi felfedezett s megénekelt, azt most lefes-
teni
mvészeinken a
sor.
Székely
^11. Lajos tetemének feltalálása'* rajzban ruhákban a kort híven jellemz, de élet hiánvzik az egészbl, coloritja igen sovány, különösen igen gyönge az égezet, és minden mi a tájképhez tartozik. Szint s
jeles,
perspectivát illetleg sokkal nagyobb mííérzékre mutat Ligetié: „Saharára kilátás Kairó melll." A tzmeleg, a forró, a vörös fényköd meglepleg jellemzi az egyiptomi éghajlatot, s a messze távolságot az itt-ott feltünelg pálmafák ámitólag jelölik ki. Paffal te „Vásár
Magyarországban'', Pettenkoferé „Jelenet a
„Füröd
czigányok",
magyar czigányok életébl", ügyesen vannak
dolgozva, de az istenért, a népélet képeinek tárgyául nálunk mindig csak rongyos czigányok, sovány gebék, ponyva-sátrak, nagyszarvú ökrök s lobogós ing csikósok leendenek? Ha mégis ezeket költileg adnák, mint tudta adui Murillo az ingében férgeket keres koldusgyermeket.
Nagyon
kíváncsi valék
veszik azok magokat oly sok,
a
mhelyben
Markó
tájképeire,
hogyan
ragyogó gyjteményben, hol remeknek hitt kép elvész, elhal.
ki
e
—
252
—
Képe valóban egy-egy drágak, minden virág, fszál,
a leggondosabban
s
fa,
ág,
levél,
részletesebben ki van
dolgozva, közelrl gyönyör, de ha távolról nézzük, mint kell
egy vidéket nézni, veszt,
az ég
s
perspectiva
természetes.
által
Ki csak egy
fesse ki utolsó részletig,
sokat veszt mint
épen nem
fát s
hat.
Es
egész,
ez igen
virágot akar festeni,
ezt nézni
közelrl
kell,
ám
de kér-
ki egy nagy vidéket akar szemlélni, akarhatja az annak minden bokrát, fáját, virágát? Ez lehetetlen. Egy táj a nézre csak tömeges csoportozataival messzirl hathat, tehát a mvésznek csak e tömegek szél vo-
dem,
látni
nalait
sokba
indikálva s
távolságba, és a mi
mert feje",
visszaadni,
kell
völgyekbe,
árnyat vetve a hajlá-
fényt a tetkre,
f
:
életet adni a
halavány ködöt a
légnek és az égnek,
ég a természetben az élet és világosság kútíme, hogy más iskolákból példát ne hozzak fel,
„az
Markó
1111. szám alatti képétl balra, néhány lépésnyire van Haushoífer 1103. sz. a. ,,Reggel a Chiem-tón" czimü képe. Ot lépésrl nézd mindkettt, és a Markóén, mely részletben remekül ki van dolgozva, mitsem látsz, s a Haushofferé, mely oda van hányva, egy gyönyör, egy költi tóvidéket tár eldbe, melynek partjain merengeni oly kimondhatlanul kedves a szemnek. Markó abban is hibázott, hogy nem természet után dolgozott,
hanem
tájképeit
csinálta,
összeszerkesztette,
minek mérkzzék ember Istennel, ki teremt? Elégedjünk meg, ha, miket kimerithetlen változatosságban teremtett, azokat mi híven, de költileg másolhatjuk. S ehhez Markónál még az is járul, hogy tájképeit mythologiai vagy bibliai alakokkal népesiti meg, régi franczia modor, mely még egy Claude, Pouissin és egy Wilson tájképeit is élvezhetlenné teszi ma. s
—
253
—
Holland 125 darab képet állított ki. Számra elég, Rembrandt, Van Dyck, Hobbema, Teniers, Micris, Potter, Rubens s hasonló nagy geniusok nyomaira teljességgel nem találunk. Történeti nagy képet de bennök
egyet sem mutat
van sok genre-kép, de ezekben ritka akár az angolok jóíz humora, akár a németek kedélye,
fel,
tengeri darabjai
zetek müveível,
sem vetélkedhetnek más nemképekben néhány jeleset
architecturai
—
véleményem szerint tájképei a legjobbak. Burnieré „Hazamenöben" egy paraszt leányt ábrázol, ki kötvén szorgalmasan, haza vezeti a pompás tehenet, hozott, de
egy gyönyör erdben ketten haladnak. Kugtenbroumeré „Erdei táj" erdt mutat, ámító hséggel, de mégis szépen vannak
benne rajzolva s festve roppant sfák, melyeknek kemény fehérl, itt-ott mohos kérgeit akár tapintani lehet, egyiknek hs árnyékában egy vidám vadász-társaság tivornyáz. Stortenbekeré is „Tájkép marhákkal" igen sikerült, mint Waldorpé is, „Harlem zsilipje Amsterdam mellett", de fleg Weissenbruché „Tájék a Lech mellett" és Mollingeré „Vidék es után" igazolják, mi kevéssel mi nagy hatást idézhet el egy valódi mvész. Amaz egy téglahidat oldalról mutat, oldalait zöld gyep fedi, ti a hídon egy háztetre néhány fa borúi, s mellette egy vízcsatorna folydogál. Emez egy egyszer lapály, balra csatorna látszik zsilippel, tiíl a nádasban marhák legelésznek, jobbra az eltérbeni úton lóháton ülve hajtja
egy kocsis üresen visszatér messze teheneket látni s ezeken is túl egy falucskát templomával. Mindez csaknem semmi, de
lovait, a vízen
a
meznek
az
csendesen folyó
tiíl
frissesége, az
a
víz,
s
es-zápor után érezhet, lágos ég és fény,
—
a
különösen és
az
az
kedves távolság, az a az
a
friss
esteled
s
lég,
mely
mégis
vi-
valami kibeszélhetetlen kedves be-
—
204
—
E
képhez s a Markóéhez, váltva, többször el-ehnenék, s ekkor érezem valúban a két modur közt mi megmérhetetlen a különbség. E hollandi kép eltt állva, éreztem felém lehelleni magát a friss,
nyomást
az
él
tesz a
nézre.
természetet.
Portugallia
szág 27-et,
de
csak két képet bizony
állított
ki,
Spanyolor-
Velasquezhez és Muriilóhoz
Gisberté
nem
Bravó és Maldonado kivégeztetése", és Canoé „De Luna", „II. János kedvenczének kivégeztetése'' bir valódi becsesel, mind rajzot, mind szint, mind jellemét s csoportozatát a személyeknek tekintve. Padilla, ki a vérpadon állva, a már lefejezett Bravora tekint, egy szerencsés alak, komoly, de méltókat. Csak
„Padilla,
nem lel, de nem is daczos, ünnepies, bár egyszer, mint ünnepies az ilyen végs nagy perez.
nyugodt,
Többet s jobbat az olasz kiállításról sem mondhaképek száma 83. Néhány palota s templom belseje mvészileg igen jeles, mint Mussini „Marino Faleriója" is. Caraletto „Velenezéje" ezenfelül még érdekes, mely az ottan hajdan divatozott s nagy pompával megtartatni szokott sajka-versenyt chronicai hséggel adja. Rappisardi „Göthe Margarethája" csaknem botrányos, megszoktuk Margarethot ugy ismerni, milyennek t, a szende szke leányt a németek és Ary Schefler festették. Legszebb darab valamennyi közt Azeglio Massimo „II. Yictor Amadeus Szicziliában", azon férfiú mve, ki Cavour eltt ministerelnök, utóbb Angliában követ volt. Mint tájkép ez gyönyör minden részeiben. Modorára nézve középet tart a részletes és pongyola kitok, bár a
—
dolgozás közt. A szelíden kékl teugeröbölt koszorúzó hegysor elbb zöld, aztán halvány kék, míg a legtávolabbi ormokat lágy víolaszínü fényköd lebegi körül.
,
—
255
—
Szép dolog, midó'n valaki honának nemcsak egyik mindenesetre legbecsületesebb, legszintébben szóló státusférfia, de egyik legnagyobb festésze is. Annak rendesen koronája tövises, mint Jézusé, melylegnagyobb,
nek könyei vannak, ezé
lágy, rózsás,
mely csak
hajnali
harmatot ismer.
vm. London, június 20—28. 1862.
gyönge szavam, az id vagy inkább csak az év szavát: Londonba magyar. Jöttek s jönnek igen csakhogy sokan, a régi emigratióhoz egy uj járul, emez nem sokára újra fogja köszönthetni Hunnia zöldelö hármas halmait. Pedig hiában, igy vagy úgy, az az a szent hely, hol a magyarnak élni vagy halni kell. Természetesen mind magyar köntösben jár elég délczegen. Hanem, minthogy a mi honn mindennapi, itt az costume, földieink néha nagyon is megbámultatnak. Nem annyira zsinóros attila, sem a kucs4na-kalap, mely oly széletlen s oly hegyes, hogy szinte tartok tle, cy-
Ugy
látszik,
ha
nem
is
megérteté hazánkfiaival a kor,
—
linder-kalappá növi ki magát,
hanem
az
a
hosszúszárú
hol néma, hol peng aczél-sarkanKi stoikus nyugalommal és zavarthatlanul jár és
csizma, rajta fényl, tyúval.
kél
a
sokaságban,
mint látjuk kelet turbános embereit,
az szerencsés mint az
ers
közt
halad utján
látni,
feltartózhatlanul
szemlélni
szeret,
eszébe juthat néha
ama
és
hajó,
nem
a mely zajló hullámok
el,
nézetni,
de
ki
annak
nézni mégis
régi példabeszéd: „si fueris
máé, romano vivito more."
Ro-
:
—
—
256
Azonban csak jöjjenek bár ennl többen,
—
köntösben, oly drága
itt
bármi annál mégis köntösben jobb. Nem de Londonban minélni, mint sokan állitják.
—
denféle erszényhez mért lak, étek,
vagyontalanabb
szinte annyiért kaphat, ki dús
ugy
elkölthet,
ital,
vendégl van; a
naponként hálószobát 50
hogy meg sem
:
ebédet
krért,
az száz forintot egy nap
érzi,
— legfeljebb erszénye
meg. De hiszen ez az erszény dolga, nem uráé. A mi fdolog a pénzben, legyen az kevés vagy sok, az abból áll, hogy pengjen, az aztán mindegy, holdszinü ezüst-e vagy napsárga arany, mindkettt szivesen elfogadják, az az egy, állithatom esküvel, kétséget sem érzi
szenved.
Egyébiránt kik pénzzel
nem gyzik,
pótolják idvel.
E tanácsom hasonlít ama spártai anyáéhoz, ki fiának, midn ez kardja rövidségérl panaszkodnék, azt monda lépj
Hiszen Londonba csak s hosszabb lesz. már magában sokat ér. E roppant városleirhatlan mozgásnak és tevékenységnek, e kép-
egyet elre
bepillantani
nak, e
zelhetetlen gazdagságnak s kincsnek, e felséges parkok-
nak,
s
oly eredeti mint
nagyszer épületeknek
s
város-
részeknek puszta küls s futólagos ismerete fogékony oly eszméket költhet, melyek hazánk viszonyaiba átültetve, csodákat teremthetnének. Ha ritka is a Newtoni lángész, de a monda szerint nem egy kerti alma lehullása adá-e -neki belátni a világ-rendszer moz-
lélekben
Ezzel tehát csak azt akarom monmi kívánatos volna, hogy akadnának hazánkfiai
gásának törvényeit? dani,
közül
többen,
kik
az
angol politikai,
házi,
ipar-élet
egyenes és mélyebb tanulmányaik tárgyául választanák, s e szellemi hóditmányokat nálunk egyes ágait különös,
meghouositnák.
Úgyde id.
St
munkán
erre
257
—
kiviil
id
kell,
még
pedig sok
hogy két szem helyett hattal nem nézhetünk, hogy egy nap huszonnégy óra helyett negyvenkár,
nyolczból, egy hét tizennégy napból nem áli, annyi' most a látni, tanulni, élvezni való. Magára a
itt
kiállitásra
kevés a kitzött hat hónap; tersea- parki
váltva
gazdasági
pompáznak
szebb virágai;
itt
s
a kerti
ezenkívül meguyilt a Batmarha-kiállitás egy hó óta, ;
társaság
udvarán a föld az ebek legnemesb és legritkább
legfajai
mutattatnak, ott a lóversenyeket nézi százezer ember, a sydenhami kristály -palotában Hándel egyházi mveit
5000-bl álló kar adja el. Thalberg hangversenyét Joachim hazánkliáé váltja fel, kit hozzáértk a világ legels hegedsének mond&nak. Dickens, Anglia legels regényírója felolvasásokat
tart,
és
még
hosszú sorát ad-
hatnám el az itt látható nevezetességeknek, fel egész a parliamentig, melyben a páratlan népszerüségü lord Palmerstonon kezdve esténként hallhatni Anglia leghíresebb státusfértiait,
Gladstone-t, Albíon legtudósb s legmvésziebb szónokát ép ugy, mint a rohamban ers Brightot, a radíkálok balra szeretett, jobbra gylölt fejét.
íme én négy hét óta folyvást nézem és tanulmányozom a festvényeket, s bár a franczia és belga iskola legtöbbjét már ismerém, csak most kezdem magam közöttük igazán otthonosan érezni. Most kellene csak róluk kezdeni irnom. Nem mintha véleményemet megváltoztatni okom volna, hanem sok elkerülé figyelmem, mi valóságos gyöngy, sok hidegen hagya, mi' igazán
remek, sokat kell most szólt szívemhez.
Néha a
világ vala
szeretnem, mi \ezdetben nem Mind ennek több apróbb oka van.
—
kedveztlen, sokszor a sokaság akadályoza a keJl álláspontot elfoglalnom, pedig mint egy embert s vidéket, ugy annak ábniját is csak bizonyos Szemere V. i-
—
—
258
midn
Aztán
pontbúi lehet kellleg felfogni.
annyi jeles
van együtt, mint napfényben kápráznak az ember Sok szemei, s a lélek ép a nagy fény miatt elborul. képpel egy teremben ugy vagyunk, mint vagyunk sok és szép
emberrel,
ismeretlen
zrzavarban
id
feltaláljuk
s
figyelem
magunkat,
s
mig a bels sympa-
hozzá,
kell
küls
és
thiánk szerint kedvelteinket kiválaszthatjuk.
Hozzájárul
mindehhez a képek kölcsíjnös egymásrahatása, az alakra nagy,
szinre
a
ragyogó,
elhomályosítván
az
alakra ki-
mvészit, és hozkülönböz, néha ellenkez jelleg, mely a nemzeti iskolákat egymástól elválasztja. Ki soká mulat az angol teremben, annak a franezia képek halványaknak tetszenek, ki ellenben ezek közt idz hoszszan, azt Viszont a az angolok kiáltó coloritja döbbenti meg. belga, spanyol, olasz teremben a forma igen tetszelgs, utána a német és skandináv nyersnek s közönségesnek csinyt de jelest, a szinre szerényét de
zájárul azon
látszik,
de ha
itt
a személyek oly változatos, oly életh,
mint kedélyes physionomiáival kat külsleg (ad notam
E
:
amazode belsleg üreseknek
raegbarátkozánk,
ugyan szépeknek,
o quanta species!) fogjuk találni.
szerint hát
nemde
újra kellene irnom, mit eddig
miután csak most vagyok ismerim közt? Isten mentsen bizonyára az olvasók óvást tennének ellene, kiknek már is elég volt irui oly képekrl, melyekben
irtani,
;
k,
fájdalom,
dalom nélkül. a szobrokról,
En
nem gyönyörködhetnek. Legyenek aggoEz a képekrl utolsó levelem, — hanem de csak késbb, okvetlen kell szólanom.
a szobrászatot különösen kedvelem.
denható szokna megkérdezni
adományaival hozzá: ne tégy ügyvéddé, teremti
s
égi
Jvény telének
annyi
az embereket,
ellátja,
Ha
a Min-
midn ket
én igy szóltam volna
se biróvá, kik irott
igazságtalanságot
jog
alatt
elkövetni;
se
— pályára
politikai
ne
—
259
léptess,
gyávák a hsöknek,
hol
dicsvágyók a hazafiaknak szerepét játszák, Aristidest számzik, mivel igazságos. Cicerót mivel a rcspublicát megmenté, Cassandrát rültnek rövidlátók a bölcseknek,
hirdetik,
mivel igazat szól
add nekem birnom a zene
;
nem
harmóniájának kútforrását, ha ez
szentelj fel
lehet,
költnek, ha ez sem lehet, alkoss bellem szobrászt, csak ez után kívántam volna, hogy bellem festt teremtsen. De áttérek a képekre. Sor a dán iskolán van, mely 83 képet mutat be, közte nem kevés a silány, de vannak valóban jelesek is. Altalános észrevételül mondhatni, mikép e dán iskola nem bir azon nemzeti jelleggel,
Nagyon
melylyel bir a többi skandinávi.
érzik rajta
is
az idegen tanulmányok befolyása,
gyakran választ külföldi tárgyat, pedig ebbl azután hiányzik azon honi születési igazság, mi nélkül a mvészet hasonló a csinált virághoz, mely szép, de illattalan. Kérdem kit érdekelhet Abilgaard „Jelenete Terencznek Andrea vígjátékából " ? Ilyesmit kétezer év eltt s Rómában kellett volna festeni. Hozzájárul, mikép a kivitel sem bevégzett, mint
„Római carneválja", mint Kükleré
Kraft
mek
a kalaposnál", mint
Nonnenkamp
minije, és Paolo Malatestaja''
sem
az,
északi ecsettel. Jobban sikerült ]\Iar
els
xotte zselte gal,
föld,
bár
hazatérése", a
spanyol
hanyag
xotte képe,
ki az
a
spanyol
szekér,
kézzel
van
erny
alól
világ
déli
festve
strand „Don
h
ökör,
adva,
„Kis gyer-
„Francesco Ri-
a
napper-
sok
igazság-
ég,
—
Qui-
pompás Don Qui-
nagy bohó megelégedéssel
mig az öszvér hátán ül kövér, de finomul mokány Sancho Panza két arra lovagló hidalgónak pajzán mosolylyal emel kalapot. Hanem ugyanezen festnek képe „Jelenet Holberg egy comediájából", förtelmes, egy betegágyból felkelt asszony szobája tele van számtekint körül,
17*
— uüvel,
tuhui az,
uii
—
Iioy;irtli-íéle
turzias ott
van,
is
—
2(;()
köp
de
az
akart élez,
lenni,
gúny,
czcíböl
comieum
De logmegfoghatatlanabb, hogyan méltatok ideküldésre Sonneé „A közép-rcdoute bevétele a frederieiai csatában''. Egy rakás katona csúszik letiport búza
biányzik.
közt a redoute
czok oly
felé,
liasoul('>k
s
de a tömbezés oly ügyetlen,
az ar-
kifejezéstelenek, mozdulataik
s állá-
saik oly kellemetlenek, ertlenek, söt nevetségesek, liogy
néznek
a képnél a
Tájkép
innens
délután",
naj),
látszó
jeles
szélét
fák árnyékot vetnek, tiílpartján
jóízen nem mosolyognia. Skovgaardé „Tókép mutatja a tónak, melyre magas
lehetetlen
néhány
van.
fasort
n
két tehenet itat, a tó egy kedvesen világitja meg a nyár-
hol
igy van a ké]»nek világos
és sötét része,
mi annál
kedvesebb, mivel természetes. Azután Kjerschott ^Nap-
nyugvás"
ozím képe magasan
van
kiállitva,
de mesz-
szirl igen szép, egy közönséges hullámzó vidéket ábrázol,
lyen
az azt fed, az
Rumpé
est
mondhatnám erd- s bokor-hajjal meköde gyönyören végig borúi.
violakék
,
—
,,Nyár, déleltt" felséges perspectivája által hat.
Tengeri képek közt Sorensené „Kora reggel a Skávból kifelé"' nevezetes. A sötéten zöld és horpadozó hul-
lámok nagy tömege, melj-ek semmi egyenes világot nem kapnak s az égi fényt halványan adják vissza, feltn ellenraondást képeznek sápadt gyönge világával az égnek, mely azt hajnal után borítja. De fleg a hullámok zajlásában, azok mozgásainak különféleségében, de mely mindig a szél irányában megy, a vizek súlyának kifejezésében fekszik e képnek férdeme, és még abban, hogy a habok helybeli szine és annak visszatükrözött szine közt van mind különbség, mind harmónia. Ell egy sajka vetdik ide-oda, távolabb egy oiTa hegyére állott hajót látni kapaszkodó matrózokkal, raig
h
:
— messzebb egy
E képrl
világitú
—
torony kdoszlopként
egy hs,
Arczképekben is
1
valóban fuvall a tengeri
szaki tengeré,
rályé
20
holt,
friss,
lég,
még
pedig az
éj-
szells reggelen.
ez iskola kevésbbé jeles.
bár anyagi
emelkedik.
utánzásban
Magáé
h, nagyon
a ki-
is
h,
Thorwaldsen arczképe, szintén Midn meglátám a nagy szobrász képét, megbillentem kalapomat s hamvaira áldást kivánék magamban. Kik igazán nagyok voltak a tudomány s mvészet bármely ágában, ne feledjük ket köszönteni még képeikben is. Engem sokkal inkább meglepett, söt utóbb elbájolt Jerichau asszonynak, kitol itt hat jeles kép van, „Tenger-leányok" czím képe. Ez phantastikus, csoda, de bájos alak. Egyik alaka azon legendáknak, melyekkel a tengerparti lakosok bvelkednek. Egy leány ez, szürkén szke aranyhajjal, melynek viztl fényl fürtéi közé vizi növények keveredtek. A tengerben fekve, lebeg állapotban két karjával egy kopár szirtre támaszkodik. Iluilámszin, de mégis nileg szép s lágy teste kilátszik a vizbl egész ágyékáig, hol az már kezd kissé fényesen pikkelyesedni, de itt testének többi része a vizben elvész, mig odább halfarka újra felmerül. Az athmosphéra, mely kissé merev, átlátszatlan, egy holdas vagy talán napos légkör, de olyan mogorva, szürke, milyen a grönlandi nap szokott lenni. Arcza igen szép, sötét, de nem komor, fájdalmas de nem szenved, szerelmi vágygyal teljes de szelid, egy szörnyeteg, de oly bájteljes, hogy csak most érzem Goethe „Halászának" azon verseit, melyekben a vizi nemtt az ifjú félig önkényt, félig vonatva követé a hullámok hónába. mint egy photographia.
Gertnertöl, sikerültebb.
„Sie sprach zu ihm, sie sang zu ihni war's um ihn geschehn: Halb zog sie ilin, halb sank er hin, Und ward niclit luehr gesehn I"
Da
—
—
2()2
Szóval e képben egy költi
phantastikus
ideál
van
sze-
rencsésen megtestesítve.
képek közül Hansen liárom képe Fredericksborg paloták belsi mind remekek, a szó legszorosabb értelmében. A márvány-padozat, a tömör tölgylábakon faragványok, az aranyozott álló fekete márvány-asztal, rajta a napfénynek félig
Az
arehitecturai
Rosenberg
s
—
eltörlött
sznyegek
a
porával,
a
s
termekben
lev
mindezek oly részletesen s finom ecsettel személyek kidolgozvák, s a perspectivai csalódás bennök oly tökéletes, hogy ezekkel az összes kiállitásban egy kép ,
sem mérkzhetik.
A a
kér
az
háziéletbl
is
mutat ez iskola néhány igen
Schiött „Nkérése" kedvesen
set.
apát
s
a leány
a szemérmes
szüleit.
eladó
leány,
és
De kit
e
jele-
élethen ábrázolja képben fénypont
ifjabb
leány- testvére
gyermeki naivsággal vezet be a szobába, hol a család van,
és
hol
a
vlegény
kissé
ügyetlenül
áll.
Exneré
„Vasárnapi látogatás nagyapánál", szerencsésen ábrázolja a becsületes öreg halászt, ki csevegve s örömmosolylyal megy az anyjától vezetett kis leányka elébe, ki kezében hoz és gyermekiesen vicsog. Mennél nehezebb feladat nevetést festeni, annál nagyobb érdem ennek sikerült megoldása; az öreg halász képe örömtl Ugyancsak Exnertl és boldogságtól szinte sugárzik. van „Vége egy éjjeli mulatságnak". Ep oly kedélyes mint humortele darab a falusi életbl. Egy kört képez virágbokrétát
ifjú
leánysereg
még
hevülteu tánczol, a két zenész közül
az egyik szundikálva elszenderült legény
dolgozik,
mellettök egy leány egy
nyakába pajzánul bort
több személy üldögél, szzi szemérem, melylyel egy
mellett
hárkoczczantását tri inkább,
és
tölt,
egy
asztal
valami páratlan az a
leány egy legény posemmint fogadja. De haifjú
— tását
a
reggel,
—
263
képnek megadja a tárt ajtón beköszönt friss mely a társaságot szétoszlásra inti, mint intik a
koszorúzott faabroncsból késztilt itt-ott
már
csillárban tövig égett s
Jó napot fiuk, megvirradt, pedig leányok az ólba fejni s
kialudt gyertyák.
menjetek az ekéhez, etetni a teheneket.
ti
Es
itt
mi
is
elbúcsúzunk a dán
is-
kolától.
A
dán festésnél eredetibb és sajátságosabb is a más t. i. a svéd és norvég, amaz 39, ez 53 darabból áll. Ha szükséges nevet adni valamely kép-
két skandinávi,
csarnoknak,
e
kett
a
iskolához
düsseldorfi
tartozik.
Egyébiránt feltünleg nemzeti mindkett, a körülte lev háziéletet s a honi tájképeket festi. A legtöbbet ép oly meleg kedély jellemzi, mint meleg szin. Szemlélve e
mintha
képeket,
Korvégországban a havasok fuvalma hsen leng felénk, a halász füstös kunyhójában érezzük magunkat, vagy lebegünk a magas sziklák közé szorult regényes tó tévedez sajkáján. Mind e képek gazdag, eleven színekkel ragyognak, a nélkül, hogy kiáltók volnának; erteljesek, de nem nyersek; szóval, az északi erélyes emberfaj s durva éghajlat képét hiven ecsetelik, és a mi f: mvészileg és költileg egyvolnánk,
valóban
véljük hallani
Svéd-
a vizek
és
esését,
szersmind.
A kiállított
svéd festk közül jelleges arcz a „Ráttvicki hajadon
menve
Höckert
által
az egyházba", és „Dal-
carli asszony vive gyermeket keresztelni", mindkett fehérprémü ködmönben, rövid szoknyában, tarkán hímzett köténynyel jár, fejét koutyalaku magas sipka ékesíti. Amaz bársonyba takart bibliáját, melybl egy vírágbokor nyúlik ki, szemérmesen tartja kezében; emez egy fonott kézi kosárban puhán fektetett s vörös posztóval gondosan befedett csecsemjét viszi az egyházba. A kis lény
— oly
pirosan
szt^p
8ok kedélyes
jiillo;;-
—
204
bodrai
fejkotöjének
ki
kíizül.
humor van Nordenbcrgóbcn „A
papi
uram az ilyenkor mig neje a dívánon kávét iszik s bizalmasan cseveg egy más növel, ö maga dohányozva nézi mint jönnek be az ajtón a tizedelk, hozva
tized beszedése Scaniában". Tiszteletes
ebédet megadván,
szokásos
nyulat, tyúkot, borjút, özet, bárányt, roppant sajtot, edényt tele vajjal;
az
is
bizony patriarchális
Kitn
ki kapja.
örül az
élet,
is
ki adja,
jeles s localis typusánál fogva ér-
dekes Höckert két más képe. „Egy laplandi vityillójának Egyikben az belseje" és „Laplandi halász kunyhója". mindenkörülte hevernek igazgatja, izmos halász hálóit
durva eszközei, a padlástalan tetrl kötelek függnek le, s azokon lóg a bepólyázott gyermek, kit ringat egy hosszú zöld kaftánba öltözött s vörös phrygiai sapkás, brszinére durva, de egészséges, gyönyör menyecske. A másik egy egész társaságot mutat fel, része féle
ül a
tz
körül, egy a párolgó üstben
m
mint
föv
ételt kavarja.
nemzeti
s
éghajlati
Larssoné „Vihar tengeren", talán túl is emelked s lesülyed hullámokat; „Korvégi
utánozza
Mindkét
ép oly festi,
tele
jellemmel.
az
pedig egy valódi phantastikus kép, látva
tájképe''
azt
ezt,
gon-
igy látta Valóban létez e vidék, s rohanó ama körülvéve, szikláktól meredek tavat sötét e fény oly kilobogó hámorokból cataractával, elrészét a ormok az pokolilag világitá meg, mig a tó mögletére
dolnók, álmodunk.
mögül a hold
nem
oly szolid,
a
igyekezett
tájkép
szörny
mészetet ugy,
oly
mvész
bájos
fényt
mesterségesen
hint?
Aligha
öregbíteni
a
rendkivüliségét; pedig legjobb adni a tera mint
mindig költileg.
az
vau,
de
soha
nem
szolgailag,
—
265
—
Bergh képe. „A vén malom"', mi vad északi vidék, oly h, mintlia a valódi svéd vidéket ablakon át néznök. És még inkább ilyen „Uri cantonbeli kilátás". Ilyen
Ezt
sokszor összeliasonlitíím a mi jeles Markónkéival,
is
melyektl csak pár lépés választja el. U ama régi, microscopi modorban kitn volt, de a modor volt elvében hibás. íme e képben, mely két öbölre ágazó tavat ábrázol, miben itt-ott fákkal bentt földnyelvek nyúlnak be, ott visszavonuló hegyek kos mindenfell itt kiszögel, szorújától vétetik kitrül, e képben mondom egy virág, egy fa, egy szirt, egy halom, egy hegy sincs részletesen kidolgozva, közelrl nézve mind ez alaktalan, de három lépésnyi távolságból egy nagy vidék, egy tág világ, egy boldog éden, a hajlások, völgyek árnyai, a magas vagy kiszögel részek világa, a gyönyör perspectiv, a tükör-
lebeg ég elbájolja s magához vonja a nézt. Az ilyen képben azután nincs botanikai hséggel rajzolva sem fa, sem levél, sem virág, de maga a vidék költi, teljes hatásában. A norvég kiállitás mint számban ugy becsben is haladja a svédet. Printzé „Madarak egy csomó zabkaszin
tó,
lászon"
a
tiszta,
nyilt
érdekes példánya annak,
lehet utánozni
ecsettel
mindent a természetben.
szálakat szinte zörögni halljuk,
verebek, fecskék
stb.
s
mi ámitólag
A
zab szalma-
a rajta éhesen
eleveneknek
látszanak
röpked
lenni.
Ez
mvészethez tartozik Böe mve is „Tengeri madarak az éjfélkori napfénynél", melyeknek ránk nézve csodálatos és ragyogó szin csoportozatja egy sziklán van összegyülekezve. Közelrl kell ket megnézni, hogy elhigyjük, mikép ezek nem valódi kitömött madarak. utánzási
Hanem több mvészi becscsel birnak a tájképek. Askevoldé „szi reggel egy norvég gazdaságban"; Bennetteré ,,Egy tengeröböl"; Eckersbergé „Kilátás
— Sognefjordra" itt
liat
;
fleg
2()G
-
pociig a liircs
tájkép van kiállítva.
Gudc
kitl
tájképei,
erd" czimü képe. gazdag, és „A christiá-
„Norvégi
mely gondolatban s ötletben oly niai víiigy", mely oly egyszer, oly igénytelen, de mégis oly költi, semmi regényes nincs az egészben, hiven adja egy norvégi táj képét, hanem minden él benne viz, föld, növény és ég. Az „Es után" ugyanazt tárgyalja, mit a hollandi Mollinger általam dicsért képe „Tájkép ;
Az egy igen kicsiny kép, milyen parányi mértékben a liires franczia Meisonnier szokott dolgozni. Látjuk c képnek hátulján elvonulni a terhes felleget, elrészén egy-egy házikó van jobbról és balról, mely zápor után".
vezet utón még bven folydogál az imént
között
le-
es, és egy paraszt asszony nehezen halad a locspocsban. Parányi lapocska e kép, de tökéletes, minden
hullt
vonáskában a bevégzett ungve leonem".
Gudc
mvész
ujjaira
ismerünk, „ex
szokta festeni a tájképeket Ti demann alakSnyders festé Rubens alakjaihoz az
jaihoz, mint hajdan állatokat.
láknak.
Tidemann hse s fejedelme a scandináv Itt tiz remek képe van, s ugy látszik, a
isko-
világ
régóta ismeri beesket, mert egy közülök a svéd király, kett a christiániai képcsarnok, egy Hamilton herczeg, egy Lansdonne marquis, egy lord Ellesmere, a többi más angol milliósok tulajdona. Mind e kép erteljesen és lelkiismeretesen van festve,
tárgya a nemzeti életbl vá-
mindennapi élet érdekes körében mozog, s binemcsak nagy mvész, de zonyltja mindenik, mikép mély gondolkodó s ihletett költ is, kiadván híven földi
lasztva, a
életünk hol szomorú, hol nyomorult, hol dévaj jeleneteit, el tudja lesni azt is, mi az emberi természetben isteni van.
Tiz képe
mindig nemzeti,
megannyi poéma. de a kedély,
A
locahs szin benne
gondolat,
érzemény,
oly
—
—
267
hogy ellenállhatlanul hat mindenre. merengve szemléli. Például mi egyszeren szép, mi ünneplésen vallásos „Vasárnap délutánja". Egy falusi öreg ember asztal eltt ül, hátat fordítva az ablaknak, hogy több világa legyen általánosan humánus,
ki azt
melyet
olvasni a bibliát,
komoly
csolva,
egész
az
tiszta
szoba,
neje,
tisztes
figj-elemmel
kezeit
minden rendre
az
abból
élv
s
pihen napon, mely a
áll:
szent igéket
„Lakodalom Hardungesbcn", egy Gudétól), hol
remeg
dús,
de
megelégedésre
s
hol rend van,
mutat, képe ez egy falusi család házának,
munkát kedvelik,
összekul-
Nem
hallgat.
az
hallani.
Ur napja is, Egy más
—
felséges tói tájkép (ez
sajkán trombita, dob, hegedszó
s
pisztolylövöldözése közt vigan halad a hahotázó nép, ver-
senyezve a
zeng
viszhanggal
s
búcsút integetve a parton
Sok humor van
maradt atyafiaknak.
a
„Kártyázó nor-
vég! parasztok"-ban, hol egy apa fiával játszik,
s
veszt,
mig a kisebbik örvend jókedv apja szorongásainak. De Tidemand többnyire az élet vallásos vagy érzékeny eseményeit ecseteli, csaknem sokszor is. Legtöbb képe egy-egy borongó elégia. Vallásos cselekedetet gyakran sz müveibe, ezzel mint a hit és remény sugarával mintegy
felderíteni,
tettel festett földi
vigasztalni akarja az általa elszere-
szenvedések szomoritó hatását. „Haugiánu-
Szebb, sikerültebb képe nincs, mint a
sok" (ez egy vallásos felekezet neve), melyben egy kék,
fiatal,
férfiú,
de méla
széken
állva,
nek.
E
lált
arczkifejezései
Mveit
szem
s
prédikál
még
gondolkodó fej paraszt a szobabeli
g}'ülekezet-
sok férfiúnak, nnek, ifjúnak, változatos s eltami mély lelkiismeretre mutatnak!
ugyan
általában
ünnepies, nemes komolyság, e képére.
jellemzi
de
bizonyos
ez észrevétel
vallásos,
fleg
illik
—
2r)S
—
fsod.'Ut képe „Az úrvacsdru kiszolkunyhóban betegeknek és nyomorékoknak".
^«em kevésbbc gáltatása egy
Egy
abt'oszszal terített asztalon
két gyertya ég, mellette
emelve tartja, s körülte egy és beteg, egy (3reg asszony, ki térdre esett, szép leánya támogatja, hátul egy agg beteg férli, ligyában fekve, mellette saroglyára rakott szalmán egy nyomorék ifjú anyjától ápolva hever, s van több más alak, szép is, egészséges is, képezvén a csoportozat egy harmonikus s egyöntet egészet, s valamennyi ünnepi, szent csendben, ártatlan kenetü áhítattal függ a poharat
pap a szent sereg szegény
a
papon
lev poháron, mely mintegy
a kezében
s
látható
jelképe azon vallás igazságainak, mely vallásban hisz ez
hit
óstiszta
Az telen
éjszaki nép.
mely kény-
„Isten hozzád" egy itju párt mutat,
elhagyni a
szüli házat, talán kiköltözködik ten-
gerentúlra.
Menye
nagyanyák
szokása
érzékenyen búcsúzik anyósától, ki, szerint, még nehezebben válik el kis unokájától, a nagyobbik gyermelc gondatlanul van Az sz apa ágyban ilyen a gyermek. indulóban fekszik, s egyik kezével fiáét tartva görcsösen, másikát
—
áldáskép fejére
teszi.
De
a fájdalom
fejezi
ki
magát
bámidatosan.
hinné
az
ember,
azon
ha e kép
magam
is
látásánál ilyesmit
mand képeiben
is
összerogy.
érzékeny
érzek,
fkép
a
Faszéken sziv
midn
e
fiu
ül
Nem
arczán azt
bár,
csodálnám,
könyekre fakadna, sorokat irom.
Tide-
az érzésnek és fájdalomnak oly mélysége
melynek lehetetlen ellentállni. Miért hat igy? mivel mint költ érzi azt, mit mint mvész fest. De benne e kétféle lángész tetpontját éri el a következ képben: „Halotti menet a Sognefjordi tón". rejlik,
Igaz, ezen két genie dolgozott, tól
van,
az alakokat
a felséges tájkép
Tidemand
teremtette.
Ez
Gudeaztán
—
—
2GV>
panoráma, festi
a valódi norvé<;i tájkép, tágas mint egy és víz,
mint egy ecsettel
változatos
mint
borongi'",
néhány csinos házat
part orm;in
messze, egy falu
lég,
ég,
látni,
de
vizén,
a
túl
homályosan, mely mellett van
látszik
sajkára rakott koporsó
bizonyosan a temet,
Imva
a
Egy
sajka
az
fog szállíttatni.
az
regény,
szomorú tárgyhoz, jobbról a
a
illik
irt
már
éneklukkel
el
úszik a
habokon, a koporsós csolnakba most lép az öreg két kis unokájíítól vezetve, az anyát a parton leány-gyermekei vigasztalják,
kisérk, némelyike
a
Az
sorban közelednek.
hosszú
evezvel
vállán,
vidéken
valami
egész
neplés,
komoly ihlet leng, a látvány szomorú és ünnagy itt a bánat, de nenres és szép, olyan, mi-
lyen a
romlatlan
elegiaszerü
snép
leplezetlen, mély,
nem
tekintetben
bánata
természetes, nyilatkozik
szokott
szinte,
lenni,
mely túlzásokban semmi
,
szenved
—
de
mindent
el-
nagyon,
békével.
De
elég róla
ennyit
leirui,
ki
gyzne
mondani? Tidemand valóban nagy mvész. rectek,
tömbözései csodálatra méltók, szinezése fényes,
erteljes,
durvák,
Rajzai cor-
tárgyilagos, tisztes
öreg
parasztjai
rsek
emberei, jóságos
öreg
nem
de
(derb),
asszonyai
mintául szolgálhatnak, de e mellett mi sajátságosan bájos ifjú
nket
s
leányokat tud
fontosabb az az helleni.
Ez
az
festeni.
élet, jellem, titka.
Hanem
ennél
még
melyet alakjaiba tud
Ebben csaknem
páratlan.
le-
Innen
mint kútforrásból ered aztán képeinek az az egyetemes hatása, melyet azok a nézre gyakorolnak, lévén azok az emberi,
házi,
családi
s
vallásos
életnek
gondolatban
—
ép oly mély, mint alakban hív és szép kifejezései. Tudjuk, mily heves viták folynak még ma is az úgynevezett realisták és idealisták között,
véleményem
szerint
és
kérdés az,
Tidemand megoldott: képei
mit,
az élet
— mind
niiml
reális,
-
270
harmonikus összeol-
oldalának
ideiiiis
vadásai.
képet
Ilclvétia száz
mely gyakorlott kézre mutat, olaszokat
s
ki.
állitott s
arra,
francziákat gonddal
lami eredeti, mesteri, rendkiviili
Van
közötte
hogy a
mvész
tanulmányozta, miire
alig
sok,
az
de va-
találunk.
—
Duchosal, Dupont, Hébert vagy idegen mestereket utánoztak, vagy olasz és spanyol életbl merített tárgya-
nem
de távolról sem kömelyeket a nevezett népek nagy mestereinél csodálni megszoktunk. Legtöbb a tájkép. Didayé „Vész az erdben", mvészi érzékekre mutat, mint Humberté is, ki a Vadt canton egy tájképét kat dolgoztak
zeHtik
adja.
hol a
fel,
meg azon
ügyetlenül,
typusokat,
Ezeknél azonban jelesb Calarael „Rhiig tetö"-je, szikla-hajlások s az árnyék és fény egymást fel-
váltó játéka íiuom mesteri
kézre
mutat.
A felfogásbeli Maeron „Pi-
nagyszerséget s henése a zergevadászoknak" czimü képétl sem lehet megtagadni. Azonban engemet mind a helvetiai tájképek hidegen hagytak. Itt van a Montblanc, a geníi, lucerni, thuni, rienzi tó, a chamouni völgy, a lauterbrunni vizesés, néhány jégmez, mindezeket én szinrl-sziure láttam, még most is elevenen emlékezem, mennyire el valék a coloritbani jártasságot
ragadtatva az isteni természet e felséges képei
ezekre e képekben
nem
ismertem.
A jégnek
által,
de
nincs fagya,
hónak nincs hidege, az óriás sziklák nem megdöbbentk, a völgynek nincs mélysége sem távolsága; hiszen bevallom, szépen oda van festve fa, szikla, viz, erd, mind ez itt van, de bennök nincs ott az a nagy, szabad természet, melynek nem a részekben, de az egészben kell ott lenni és élni. Csaknem azt hinném, mit hittem egykor, hogy az Alpeseket, Helvetia felséges via
dékeit,
azt a
szédit meredekséget, azt a fényes napot,
-
271
—
nem lehet festeni, ha az angol, képcsarnok némely képei az ellenkezrl nem gyztek volna meg. Görögország hat képet állit ki. Nincs róluk mit magas,
német
tiszta és friss eget
és skaiitlináv
szólnunk. Mind hazafiúi jeleneteket
nak, de az alakok ugy néznek
ki,
és csatákat ábrázol-
mintha papirosból kivá-
egymás mellé. Éjszak-Amerika sem itt, sem az iparkiállitásban nincs méltón képviselve, és nem is lehet, neki honn ágyukkal van dolga. Tizenhárom képe közül nem m-
gott bábuczokat ragasztottak volna
de localis érdtkkel bir
vészi,
Hays
„Bisson csordája"^,
mely egy üstalakú tágas völgyben pár ezer ezen csodábivalyainkhoz
latos,
Másik
ábrázolja.
hasonlitó
„Kutyák
állat
faluja
a
sor-tartó
Missouri
vonulását mellett",
hol az egész lapályt ürge alakú állatkák lakják, és földszint látszó
lyuka mindeniknek egy cseréptál-alaku, igen
ügyes, csinosan gömbölyded füldhányást képez. Ilyennel
van
elborítva
az
egész
tér,
ezért
nevezik
kutya-fa-
lunak.
még Törökország
Sót Páltól.
dnek
A
is
küldött öt képet, Musunis
fest csak húsz éves, de a mit küldött, kez-
becsületére válik.
Oroszország 77 képpel szerepel.
Nincs festi közt
ezt nem is remélte senki, de van érdemet megtagadni nem lehet. L ebedé ftl három olasz tájkép van, mely nem mindennapi tehetségre mutat. Jakobi „Czitrom- árusa" egy valóban
nagy, eredeti több,
mvész,
kitl az
szerencsés gondolat és kép, a
szke
bajuszos
és szaká-
egy czitromot mutat, oly genialiter mokányos arcza van, milyent feltalálni egy-egy mvésznek ritkán adatik. Ugy látszik, az orosz festk is kedvellik
las fráternek, ki
a
nemzeti
életbl
választani
tárgyaikat.
Sclierwood
„Orosz paraszt dilemmája", ScliAvertchkof „Lakadalmi
979
Tymm
menete",
,,Ncliéz artilleriája
golubof „Kcrmeszjc" ken
ecsetelik
éjjeli világítás
oroszok honi
az
Dagestanban", Bomellett, elég élén-
életét.
Különösen szép
Aivazofsky „Fuvarosai Uj-Oroszországban", mely mutat szénával megrakott talán két ökrös szekeret, alkony van.
nap mint piros kör ég, a fátlan, bokortalan mezséget violakék homály fedi, s
a roppant lapály oly
a
látliatái-án
gyönyör, mint
sziufokozatban
szelicl
szekérsor lassú elenyésztét a homályban.
Ilyesmikép
a legjelesbek egyike.
forditja
nem
E
is.
félmeztelen leányt ábrázol, fején fehér
ibolya-virágból font koszorú van.
tiltólag:
pusztáink je-
„A fürd -leányban"
Mint sok van Neffébeu
Ez egy kövön ül fejét
kellene
a hosszú
kép valóban
képben gazdag poézis van.
leneteit festeni, e
csak
látni
E
felénk,
szabad.
A
k
s
Háttal ül a
néz
kimondhatatlan bájjal
mellett,
melyen
ül,
felé,
int
tiszta viz
vau modelliködszer, tekintetében kecs, szzies jós᧠van, hogy mindezt összevéve, szinte csergedez.
rozva,
leány teste oly tökéletesen
szine oly szép,
gyöngéd,
„Ingres" legújabb remekére,
ha talán mint
m
élet s tekintetében
a „Forrásra" emlékeztet,
nem tehet
is
s
mellé, de arczában több
több báj van.
IX. London, július 1—8. 1862.
E
képcsarnokkal én ugy vagyok,
az élettel
:
akkor válik meg
.tle,
mint ember van
midn
azt
kezdenie
akkor ismeri. Habár hamis követ gyémántnak nem néztem is, de sok szépet
kellene,
mivel
legjobban
csak
— nem ismerek halmazban
273
—
oly szc'pnek, mint a milyen; a ragyogó
lel
annyi
gyöngyszem marada észrevétlenül,
s
egy és más jeles darab fel sem tne, mi pedig egyedül állva becses solitair volna. Ido kell ahhoz és hoszszasabb társalkodás, hogy az embereket kiismerjük és megkedveljük. Ez áll a képekre nézve is. Alak és szin kétségen kivül lényeges egy mben, de magunkat ezzel szellemileg azonosítani kell, a gondolattal, melyet benne a mvész megtestesít, az érzéssel, melyet benne kifejez, st azon kedély-hangulattal, melynek melegében a fogamzott. Ki igy lelkileg összeolvad a által a vészszel, csak az mondhatja, hogy birja és ismeri a titkát. Különben a néz hasonló ahhoz, ki messzú'öl látja egy dolgozó zenekar mozdulatait, de az édes, H szomorú, vagy a lelkesitó melódiából mitsem hall.
m m
m
m-
—
Az
igy kiállított
képiró
len és sajnálatra méltó,
egy
ket összegyjtve, és
nyargalva
mind
mit a költ
azt,
mint azon
kötetben adják.
iveken,
az
pár
óra
alatt
Jim az olvasó, akarja
egy hosszil század-negyed
ban gondolt, érzett és szenvedett. nevetést,
sóhajt,
sírást,
élvezni folytá-
Ez psychologiai kép-
Az egymásra következ lapokon
telenség. gést,
ép oly kedveztköltké, kik versei-
helyzete
reményt,
leirt
meren-
kétségbeesést és
költ életében napok, évek, néha évtizedek Okos olvasó kedvelt dalnokában mindig azon húrt keresi fel, mely lélekhangulatával lelkesedést a
választják el egymástól.
épen harmonizál, annál szerencsésebb, ha ujjai ösztönileg olyan darabokra fordítanak; ilyenkor azután valóban nemtöi s angyali ránk nézve a költ szerepe, velünk örül, velünk andalog, velünk sír, velünk lelkesedik, és mi
vele.
Ep
igy
nem
egyszerre, vagy SzemereV.
jó a képek közül sem nézni sokat hamar egymás ntán. Lehetetlen a m1^
—
274
—
gondolatával és érzésével magunkat azonosítani, mi
V(3sz
nélkül pedig nincs igazi
élv.
Némely mvésznek évekbe
került egy gondolatnak, egy eszmének, egy érzésnek hü
elég egy rövid oda pillanminek teremtésére egy lángész St a képirónak nehezebb magát a fél életét forditá? nézvel megértetni, mert bár orgánumául van jellemz mig alalq'a és életh szine, de mindez mégis néma,
kifejezése, s
mi
azt hihetjük,
tás, teljesen felfogni azt,
—
a
költ gondolatának
Hogy annak,
és érzésének
nyelve
van.
képeket kellleg élvezni és megítélni akarja, kell birnia némi tapasztalással, ez nem szenved kétséget. De tudós phrazisoknál és fennhangzó technikus terminusoknál biztosabb kalauz a józan ész, és a
ki a
szépre fogékony
nyilt,
csak azt kérdje
—
magától:
sziv,
és
ilyen,
ha
lát
képet,
h-e, hasonló-e a természet-
Ki igy lép képcsarnokba, az tisztán lát, és ki az igazán itéi. Nagysága és jelessége a mvészetnek függ az adott tények és kifejezett gondolatok vagy mennyiségétl, e szerint kell, hogy minden jó gyönyörködtessen. Mennél egyszerbb tanítson, vagy hez?
tisztán
lát,
m
felségesebb, e kett együtt bélyege minmi isteni, minek földön legfbb kifolyása az, mit lángésznek nevezünk. Minden igazi mvészetnek megismertet jele épen abban áll, hogy az mindjárt és könnyen érthet mindennek, ki szemmel bir látni, ki füllel bir hallani; épen ugy mint mindenki, mvelt vagy mveletlen, egyiránt képes csodálni s teljesen élvezni a természetet, mely semmi más, mint a mvészet által az,
annál
dennek,
utánzott örök ideál.
A
jó
ízlés
sem valami oly határozatlan, mint kö-
Az pusztán a józan ész és ismeret, ha annak csalhatlan törvénykönyvéét megírni nem is lehet, de mint minden más tudomány, ez is tárgya vitazönségesen hiszik. s
—
—
27;)
nak és vizsgálatnak, s van egy elévülhetlen mérték, mi abban szabályul szolgálhat, és ez a természet. Ehhez mérve azt, mi mvészetben jó és hibás, ép oly biztosan kimutathatni,
mint lelkiismeret és valhís biztosan kimu-
tatja a jót és roszat az erkölcsi világban.
Mvészetben kettt és
az
eszközöket.
megkülönböztetni: a czélt
kell
Végezel
de mindig nemes gyönyört.
szerezni
:
néha tanulságos,
Mi az eszközöket
illeti,
az
minden mvészetben más, a festészetben egyik lényeges eszköz a szin. Ki nem tud vagy nem akar szinezni, Egy jól rajzolt s lehet minden egyéb, de nem fest. ügyesen tömbözött kép birhat nagy érdemmel, de sem ez, sem a dús képzelet, sem a magas gondolat, sem az igen érzelem mélysége nem pótolja a szin hiányát,
—
—
szinezés nélkül nincsen igaz festmény.
Másik lényeges kellék az alak és rajz. Ha valahol, mi nincs szépen és jól itt áll, hogy forma dat esse rei rajzolva, az mvészeti értelemben nem létezik. E tétel oly világos, mikép minden bizonyitgatás szükségtelen. ;
E
két technikai feltétel betöltése nélkül tehát nincs
kép, de feltéve, hogy e kettnek elég van téve, elménk
nem
természetesen
keresi-e a
m
czélját?
Azaz, az ér-
vagy gondolatot, melyet a mvész ki akart fejezni, Szin és rajz az, mit a fest nyelvéez a kép tárgya. de mi az, mit nenek és stylusának lehet nevezni, künk e nyelv mond? íme minden képben ez a f, s akár mit mond, csak valóban mondjon valamit, szóljon szivünkhöz vagy elménkhez, ez a lényeges, ettl függ a kép érdeme nem attól, hogy ezt históriai, azt classikus, amazt ideális, reális vagy nagy stylnek nevezik. Styltl nem függ a kép becse, st minden styl nagy, mely azt zést,
—
;
kellleg kimondja, mit ki akar mondani. Egy a képzelethez szól, más a szivhez, némely humoros jeleneteket 18*
—
-
27G
negyedik mindennapi apr(') házi eseményeket fest, Természetefesti a kor nagy és kis gyarlóságait. ha czélt ér; diadala is nagyobb, tör, magasabbra sen, ki egy szegény mint viszont egy festt, ki sikerülten fest kunyhóban lakó halászcsaládot, p. o. a svéd Höckert, föácl,
vagy
lébe kell helyeznünk
Kloeber
csodás menekvésének",
Wend
„Jaezko,
berezeg
bár ez roppant históriai kép, és
a porosz király csarnokába méltattatott. Szin és forma végre
szükséges,
is
de
puszta
csak
eszközök gondolatot és érzést kifejezni. Ebben fekszik mvészet nagy czélja. Ezért nem mvészet a photoa természet pedig graphia, mivel éz mer utánzást ád, képben mi a természeti valóságot ugyan, magát adja,
a
—
—
de a
mvész
lelkében
reprodukálva óhajtjuk
birni.
A
való természet és egy szép tájkép között az a különbség,
mi különbség van
költ
leirásában
eseményeit, és azokat egy
látni az élet
A
olvasni.
keresztes háborút
nem
ki
olvassa örömestebb Torquato Tasso megszabaditott Jeru-
semhogy azt szinröl-szinre látni vágynék? Dobozyja nem kedvesb élv-e regében? Angliá-
zsálemében, Kisfaludi
nak és Kómának annyi történeti episodja nem azért oly nagyszer, oly érdekes-e, mivel Shakespeare lelkének világán át szemléljük?
A
gondolat
érezhet a
ez uralkodó felssége
fes-
tészetben ép ugy mint egyebütt, mivel a természet egyetemes törvénye szerint anyag és lélek elválaszthatlan ösz-
szeköttetésben lévén, is
a szellemi ihlet
mvésznek titokteljesen
szive
mi a képben anyagi tökély, annak
által
és
át kell
belevegyül,
hatva lennie.
képe
esze
a
színeibe
szinnek
szinte kell részesülni azon lélekben,
lamiben, mi nélkül minden holt és élettelen.
anyagi
és
és
Egy
igazi
vonalaiba
vonalnak
vagy lelki alak marad,
tehát
él
va-
örökké
— E
277
feltótelektöl függ a
—
mvészet
életrevalósága.
Le-
munka
Legfübb is igaz, és ez elég. mely érdeket és érzelmet gerjeszteni bir nemes tárgygyals lehet leghbben s legkültöiebben ábDe ha ebbl következik, mikép legjobb kép az^ rázol. melyben a fest lelkébl legtöbb van akkor az is áll, mikép csak nagy elme teremthet nagy mvet, mint az hogy tárgyaikat a mvészeknek nagy gonddal kell is, megválasztaniok, mert melyben nincs eszme, nincs gongyen a
czél
is,
a
czél lesz pedig az,
,
dolat,
a
szin
és
lehetnek jók,
rajz
—
de magokban
ezek csak üres hangúk, értelmetlen szavak lesznek. Kern ismerek ugyan sokat magyar festink képei-
veszem magamnak a szabadságot, ket mikép mben nemcsak minden a kivitel, Nem csodálnám, a gondolat é}) annyi, csaknem több. s külbáj keresése legyzése nehézség technikai ha a Irodalmunkban mellett az eszme fontosságát felednék. van egy kor, melyben költink érdeme szintén nagy részt pusztán szóból, phrasisból, rímbl állt; Vörösmarty bl,
mégis
de
figyelmeztetni,
hozott bele képzeletet és érzést,
pust
mikkel
szerencsésen
Pet
s
gondolatot, Kölcsey
ti
s
Arany a nemzeti
párositották.
Egy
angol
mélységet és népi
ty-
mbiró
ezt
mondja: „A különbség a nagy és kis mvészet közt nem a kezelési modorban, nem az eladás styljében, nem a tárgy megválasztásában áll, hanem egészen a végezel nemességében, melyet a fest elérni igyekszik. Kem mondhatni, hogy egy fest nagy, mivel bátran fest, vagy lágyan fest, mivel generalizál, vagy egyénesit, mivel sze-
—
avagy azt megveti. Nagy akkor, ha bármi módon, elad nemes igazságokat, vagy gerjeszt nemes érzelmeket. Az is mindegy, ha egy négyszög arasznyi vásznon havakig dolgozik-e, vagy egy terem egész boltozatát pár hét alatt végzi-e be ? Az sem reti az
apró gondos kidolgozást,
—
278
—
tesz különbséget, tárgyai parasztok
vagy nemesek,
hsök
vagy polgárok, udvarból vagy táborból választattak-e? a fó' hogy mindent a szépnek szeretetével, és a. rútnak :
iszonyával nézzen és tárgyaljon."
Ezek
bölcs szavak.
Egyképen figyelmébe ajánlhamvek nézinek és bí-
tók mind a mvészeknek, mind a rálóinak.
Átnézni e 3G00
képet gyönyör, de
rendkívül
fá-
Legjobban cselekszik, ki egy-egy nemzet iskolájával ismerkedik meg, és csak azután megy át másba; különben ha valamennyin gyorsan végig megy, lelke ép azt érzi, mit érez a test, ha különféle éghajlatba, ha nyárból hirtelen télbe jut, e nemzeti iskolák annyira más-más jellegek. Ezt kénytelen érezni mindenki, ki e képcsarnokban jár, mely az ipar-kiállitás rasztó gyönyör.
elrendezésénél követett ethnographiai rendszer felett azon
elnynyel
hogy a különféle nemzetek iskolái egymás könnyebb összehasonlitanunk. röviden eladjuk, az angol iskola mi pontokbir,
mellett lévén, azokat
Ha
ban különbözik az európai többi iskoláktól, ez a néznek némi kalauzul fog szolgálni, nekünk pedig alkalmul némely összevont észrevételeink elmondására, melyek talán
nem Mi
lesznek érdektelenek.
képek fleg feltnnek, az az eleEz sok képben kedves, lágy, ven, dús, fényes szín. harmonikus, de sok másban túlzott, durva, kirívó, bizarr.
Ez egy
által
az angol
modor, melyet az úgynevezett Pre-RaíFaeliták befolyásának lehet tulajdonítani. Csaknem szolgailag utánozzák a természetet, a legfényesebb alapszíneket vastagon használják, mondhatni, képeikben a szín-düh felejteti velük a rajzot. Ezért le-
neve
uj
alatt ismert felekezet
hetetlen
meg nem
lépetnie annak,
nokból a szomszéd francziába
lép;
ki
az angol képcsar-
ennek képei halványak-
— nak
—
279
és holtaknak tetszenek.
Ep
ilyen
lankadtak^
mond-
hatni fakók, szürkék az olasz, római, spanyol képek is. Annál különösb e tünemény, mivel hiszen e déli országokban már a nép viselete elevenebb szint mutat, a nap
ragyogóbb, az ég tisztább és fényesebb. Hanem a francziák a lankadt szint nemesebbnek, kellemesebbnek és finomabbnak tartják, mig az angol mindenben, tehát a színben
is
az
ert
keresi;
a franczia arra törekszik, mit
„distingué"-nek nevez.
A
a két szélsség között közép-utat
belga iskola
német és skandináv az angol modor felé hajlik. Másik jellemvonása az angol iskolának az, hogy képeiben szélesebb a horizon, mélyebb az érzés, a képzelet korlátlanabb; itt vannak festk, kik egyéni felfogásaikat követve dolgoznak, más nemzeteknél inkább csak iskolákat látunk. Ha legjobb mvészet az, mely az illet nemzeti életet leghbben kifejezi, akkor az angol mvészetnek nagy érdeme van, mivel egy iskola sem
tart,
a
képviseli oly igazán nemzete individuális jellemét, mint a
magáét az angol festészet képviseli. Ez iránynak adója Hogarth volt, ki ott hagyván Venust és Marst, Cupidót és a nymphákat, vásznán a mindennapi élet valódi eseményeit adta, annak nagyságát, romlottságát, divatait, könyeit, hahotáit, szóval írásba
gondolatot tn.
égbl a ülteté
földre hozta
át.
le,
Irodalomban
chardson és Foelding, s garth ecsetével adta el.
A
Hogarth
által
embert, természetet,
:
az életet.
Ha
O
volt az, ki a kép-
Socrates a philosophiát az
Hogarth viszont azt a festészetbe az ujabb regény alapitói Rimit ezek szóval adtak, azt Ho-
kijelölt
irány:
festeni
az életet,
úgy a mint van, adá meg az angol
iskolának mostani jellemét.
— A
mindonuapi
pek közt igen sok chologice liiven
—
280
életet (incident picture) ábrázoló ké-
jeles van,
mivel minden
individualizálni
angol
psy-
Alakjaiknak
törekszik.
lelkéhez,
azok mintegy szólnak a néznek mind mind szeméhez. Angol festnél mindig f, gon-
dolatot
érzést kifejezni.
van
lelke és arcza,
s
Ez
mit a franczia a con-
az,
ventionalis szépnek sokszor feláldoz, a skandináv
—
német
a
ritkán,
Szóval, épen azon parallelát nemzet festészete közt, melyet találunk a két nép költi, különösen Shakespeare és a XIV. Lajos korabeliek közt. Amannak drámáiban merész, alig
valaha.
lehet húzni a két
szabad
fényes,
képzelet,
személyeit koraikhoz classikus
hsök
lennek meg.
óriási
kisimittatik.
élet,
Ezekéiben a
régi
conventionalis alakban je-
nemesen szólnak, de nem koruk
nyelvét beszélik; minden jellem,
mul
változatos
és
híven jellemzi.
átváltoztatva,
szépen,
er
Kétségkívül
bármi
találunk
rs e
(derb),
mind a két iskola festészei között, de ez az nos benyomás, mit a két iskola ránk tesz. vételt,
E
nagy hség a természethez
tájkép-festészetet
kitnvé
az,
fino-
nézet alól kiálta-
mi az angol
Nem
annyira azt akarják adni, a mi egy vidék, egy öböl, egy völgy külsleg, de azt ellesni, lelki echoként értetni velünk, mit is
oly
e vidék, öböl, völgy,
teszi.
elménknek mond. Mert hallgat bár Ez az, mit a fes-
a vidék, de szól az annak, ki megérti.
tnek Ezért nap,
ki
kell
találni,
s
mve
által
közölni a nézvel.
nem minden nedves rét, nem minden lenyugvó nem minden falusi jelenet szép. de mindaz bájos
lehet a fest költi felfogása által,
ugy mint adja Gainsborough a „Kunyhó gyermekét'^. Hunt a „Madár fészkét", Hook a „Cororish tengerpartot", vagy Turner a ,,Malmot és zsilipet"'. Innen van, hogy az angol tájképfestnek a részlet, a küls csak annvibau fontos, a
—
281
—
mennyiben általa a gondolatot és érzést kifejezheti, s minthogy a természetnek legmysteriosusabb nyelve az ég, fény, lég, távolság, mozgás a vizekben, csend a völgyben, magány az erdben, ezeket igyekeztek visszaadni, és ezek festésében ket senki sem haladja felül, st kevesen érik
el.
Ellenben az európai iskolák nevezetesen felülhaladés minden oly mábrázoltatik. Ott, ember vagy embercsoport ben, hol az hol csatát kell rajzolni, hol az ember mint szerepl alak, az öröm, fájdalom, végelhatározás nagy pillanataiban jelen meg. Szóval, hol tisztán alakilag szépet, vagy
ják az angolt a formai tökélyben,
tömbben belgák
Ízletest kell felmutatni, kivált a fraucziák,
de a
németek is az angolok fölébe helyezendk. nemcsak nyerni, de festeni is ép oly Talán legjobban festi, bár néha kissé bábuilag,
és
Csatát a frauczia jól tud.
mint viszont az angol legroszabbul.
E
franczia kiállítás-
ban több csatakép van, jobb mint mind az, mit angol valaha ecsetelt. Ez elnynek leg}'en oka akár az, hogy ezen országokban sok id fordittatik akadémiai tanulmányra, akár az, hogy a régi olasz vagy uj mestereket nagyon is utánozzák, akár végre az, hogy a fejedelmi s nemzeti képcsarnokok létele a festket históriai, csata és vallásos képek teremtésére ösztönözi; mondom, bármi legyen oka, a tény
pékrl
áll.
Ugyanezt mondhatni az arczké-
Természetesen, kiveszem Reynoldsot és Gainsboroughot; ezek páratlanok, de nem az ujabbakat. Sir is.
Laurencet
sem, ki annyira finom és lágy, hogy ertlen.
Olyan arczképeket mint Flandriné, milyen Richteré, milyen Tissieré,
st milyen Dubufé
rectséget, kifej ezésbeli elevenséget,
is,
rajzbeli
cor-
szinlágyságot és har-
móniát, szóval teljes bevégzettséget tekintve, az angol uj iskola
nem mutathat
fel.
— Mi a lia
vallásos
c téren
—
282
képeket
illeti,
jeleset,
hogy Ang-
Francziaország és Bel-
hozott valamit.
alig
gium hozott néhány
terradszetes,
hanem a legtöbb egy-egy
uj
kiadása a regi olasz és spanyol mesterek gondolatainak. Ebben a németek ma legnagyobbak, Overbeck, Steinle és Déger, de
ben
tisztán
k
hiányzanak.
De
e festészet, a
mennyi-
dogmatikai téren mozog, aligha nem haldokélt s élhetett hajdan, most nem élhet, mi-
lóban van; mi
vel nincs gyökere.
blémáikkal
nem
Ha
angyalok és szentek illet em-
élnek a fest hitében, hatást azok a né-
Ellenben nagy jövendje van azon iránynak, miszerint a biblia rokonszenvet s buzgó kegyeletet ébreszt eseményei dolgoztatnak fel. Ez azon
zre sem
gyakorolhatnak.
ágazata a vallásos mvészetnek, melyet ápolni kell nagy gonddal, mivel csak áldott gyümölcsöket fog teremni.
Ennek
hatása
általános,
egyetemes,
mivel
szóland
az
Ilyen Richternek bájos emberiség szivéhez. összes képe „Jairus leányának feltámadása", ilyen Delaroche három picziuy, de remek képe is; „Szz Mária szemlé-
lésében a
tövis -koronának'',
„Visszajövetel
a
kálváriá-
„Kagy péntek''. Remek ebben minden hüOly egyszer s oly igaz. Mária egy valódi zsi-
és a
ról"
velyk.
dón, de n, kimondhatatlanul
szenved, és próbáitatásá-
elmélkedésében felmagasztosul; ki Jézus anyját nem látja benne, meghajol a szenvedés szentsége eltt. Coruelius, Sehnor és Kaulbach is hiányzanak, kik Ok az srégi és középkori történetet szokták festeni.
ban
s
képzeleti visiókat riái
és
stylben dolgoznak
mesés legendákat, sokszor allegófel, melyek bármi jelesek legye-
inkább theoriai és speculativ becscsel birnak, de soha nem fognak gyökeret verni az életben, melyhez
nek,
semmikép nem
tartoznak.
Nem
ízlelik
ezeket a francziák
—
—
283
sem, az angolok épen nem,
kik a mvészetet
is
egye-
nesen az életbl és természetbl akarják meríteni.
Mire az
angol
az
iskola törekszik,
érzés, élet, természet.
a
gondolat,
Realismus és individualismus
amabban kerülve, miben nincs po'zis, emebben kerülve, mit couventionnelnek nevezünk. Tárgyait fleg a honi életbl választván, festészete valóban
jellemzi mveit,
nemzeti,
és
képei
szerint
e
nemzeti jellemet, elmét
És ez
iskolája.
A
f
s
jobban
typiist.
iirint
tükrözik ]>ármely
vissza
a
más nép
érdeme.
nemes alakokban kitn. A forma szépsége az, minek áldozik. Ideál felé hajol, melyet bámulni könnyebb, mint szeretni. Inkább meglepni akar, mint megnyerni. Ritkán adja a valódi élet örömét, keservét, nyomorát, szenvedélyeit; azokat ugy megvékonyitja és megszépíti, hogy az igazán csak árnyéka, de kedves árnyéka a valóságnak. Innen a colorit többnyire halavány, lágy, kétes, a kifejezés inkább illedelmes, mint franczia kecses és
természetes,
nem
adja sem az életet,
sem a természetet
oly hiven, oly kedvesen, oly tapinthatólag, mint az angol,
de szebben, mert azt megszeliditi és kifinomitja.
A
belga helyet a kett közt
franczia sima conventionnel
Az nunk, st
kissé hajolva a
foglal,
modor
felé.
sok mit mondagyönge iskolának valának eldei Leonardo da Vinci, Rafael, Coreggio, P. Veronese és Velasquez, Murillo, Zuberacco ? A német a forma szépségére oly sokat tart mint a olaszról
és
azt kérdjük
spanyolról
:
nincs
e
franczia, az cleveii szinrc s a gondolatra oly sokat,
az angol.
Hasonló
ii
mint
melynek lábát azaz: mig Over-
rhoduszi colosshoz,
felhkbe nyúl, a legmagasabb regiókba emelkednek, Knaus, Achenbach, Boer a mindennapi élet kö-
a tenger mossa,
beck
feje a
és Cornelius
mvei
•
— reben mozognak, jellemét
ép
s
e
tekintetben a német nemzet
adják
hiven
oly
—
284
vissza,
élet-
mint magokéit az
angolok.
Ezt mondhatni a dánokról,
rl
s
különösen a svédek-
norvégekrl is. S megkoronázom e levél-sorozatot a legnagyobb skandináv fest Tidemand nevével, kinek minden mve egy-egy remek költi beszély, reés
gény, dráma, elégia,
nem
Es most menjünk otthon,
de festve.
irva,
az
Magyarországon
ipar-kiállitásba,
és
és
kezdjük
Ausztrián.
X.
London, július
11. este
1862.
E
mai nap szép nap és nagy nap volt. Szép mivel nem esett, s ez már sok ily ess évben, Angliáról szólok, nálunk viszont hség és szárazság mert ugy tudom Nagy nap volt pedig azért, mivel ellen panaszkodnak. :
ma
tartották
meg
a kiállitók
megjutalmaztatása kihirde-
tésének ünnepét.
Ez ünnep fénypontja pított kir. áll
Albert herczeg
kert-társulat kertében
a roppant
melynek
az
keleti
kiállitási
épitve, az óriás két
bözik, kivülrl ez
dómmal;
nem mutat
déli
képez,
mivel
ez
oldalon
stylben
ez,
van
oldala ezektl külön-
mig éjszaki olegy emeletes épü-
emeletet;
dala arab-byzanti oszlopsorral ékesített letet
Ennek birtokán
volt.
Négyszöget képez
palota.
nyugati oldala hasonló
és
által ala-
a
palota
a
társulat szép
kertére néz, melyet félkörded alakban részint vörös tégla-
— részint
falon,
keleti
épület vesz körül,
285
oszlopokon nyugvó
stylii
tehát
—
ez
oldalon
E
a két épületbe összhangzást hozni.
arcadeos
elkerülhetetlen volt félkör végén van
az üvegbl és vasból épitett roppant üvegház, conservatoriumnak neveztetik, hol a világ legritkább virágai, nö-
vényei és
fái
csodáihatók.
Ez üvegház eltt jobbra arab pavillon,
napon
phantastice
balra van két chinai-
és
gyönyör
e két pavillon között
épületkék,
és
mai
emeltetett a colossalis trón-
baldachin, készítve piros selyemmel bélelt bársonyból, és diszesitve Anglia arany-szövetü czimerével, mely alatt az ünnep kezdetét vette. Alatta egymás fölötti két sötét torokból tengeri nagyságú hullámok omolnak a terjedelmes tóba. Odább,
kissé oldalt jobbra
és
balra,
még
két más vizesés két
folyamot képez.
E nagynak
kert
nem
nagy,
a 375 holdnyi
az európai értelmében
t.
i.
angol értelemben, miszerint
Hyde-Park a szónak,
neveztetik,
de igenis
mert talán háromszor
De ép ezért kertnél. némileg a franczia styl van alkalmazva. Azonban csak Szabályos ugyan elosztása, de nem merev; hol józanul. nagyobb a
párisi
hires
Tuileries
itt
a tér lapályos, ott annak leásás és felhalmolás által kel-
A
gyep tömör és oly gyönyör A virágágyak alakokkal birnak, de ezek nem glédában állók versaillesi modorban, hanem kigyózók, hullámzók, Hogarth
lemes hullámzást adtak. zöld,
milyen
szók lenni az angol gyep.
azon elvét követve, miszerint a szépség a
gömbölyöd
vonalokban áll. Itt érzem legelször, hogy kertész kezében a durva vasa só az, mi mvész kezében az ón, azzal is ime a legkecsesebb arabeszkeket lehet teremteni. Itt érzem azt is, hogy a kertész ép ugy festhet virágaival, mint szinel ecsetével a festesz. Az ágyak külön-
— bözö részei
itt.
—
286
ott vörös,
fehér,
kavicscsal vannak kitöltve,
amott kék vagy szürke
a szerint, a mint
ott azt
az
egésznek lianuoniííja kivánja, s ez a képnek alapja; azután jönnek a sárga, víirös, kék virágok, itt vékony vonalokban, ott apró pontokban, amott vastag tömegekben, általok mintegy jelöltetvén a Tény és árnyék különféle nuanecai egészen
,
st
hasonló
más hatás
szinü,
például
melynek lombozata sötét, világos, vagy hamvas, úgy szólva harmatozó.
tarka,
meg
Valóban, ki a természet ezer szemléli, lehetetlen,
vörös virágokkal,
mint
a
a szerint
idéztetik elö,
ezer
szépségeit
hogy azokban az istenség
ját ne lássa; de viszont ki látja,
né-
pettyegetett,
revelatió-
a természet egyes ado-
mányaiból ember mi újat, mi eredetit, mi gyönyört képes alkotni, lehetetlen hogy ne higye, mikép bizony az istenség szikrájából a halandóban is van valami. Es azután képzeljünk e kertben összeseregelve
30—40,000 nézt, melynek legalább azaz szép hölgy, finom,
arany
soknak drága,
termetére magas,
hajfürtjei ízletes,
sokkal változatosabb, birván, ura
is,
hoszszan
fele angol hölgy, deli,
—
arczvonásaiban
lengedeznek,
öltözete
mint a legízletesb franczia né, de mivel e nép dúsabb phantasiával
nemcsak
szolgája a
divatnak,
S minden
nk
vegyesen hullámoznak itt i'endü és rangú fel s alá, és fesztelenül; a házak küszöbén belül lehet s van az angolok között különbség, nyilvános helyen ennek férfiak és
semmi nyoma. Es csalatkoznék, ki e népet mogorvának hinné, st dévaj, humoros, vidám mindig, de más modorban mint mi mások, nem hadarász mint az olasz, nem zajos mint a franczia és a magyar, a mi életünk kissé a hegyi patakhoz hasonlít, melynek zaja nanincs
gyobb mint ereje, az angolé hasonlít a síkság folyamához, mely vidáman, de csendesen hömpölyög utján.
—
— Kiki helyet foglalt
rohanó sietséggel,
nem
kapott,
a
ilyesmi
a hol
ott
de
sem
el
leheveredett
boulognei
—
287
a
nem
jött a sokaság padot és széket bársony-gyepre, (Parisban
talált,
késett;
erdben sem
ki
szabad,)
s
láttam,
a
mi tartalék nélkül költenek el kalácsot, ki sandwichot (két szelet kenyér, mely közé sonka és vaj van téve), vagy más egyebet. Szóval, e nép az ilyen nemzeti nyilvános ünnepeken teljesen és szabadon legdíszesb hölgyek
mulat, tartalék sértve,
Anglia
nek szokott
nélkül,
de
népének
a rendet
és
ez egészen az,
illedelmet
sem
mi gyermekek-
lenni a majális.
Kilencz katonai zenekar a legjelesebb darabok eladásával váltva mulattatta a közönséget; öt a palotában, négy a szabad ég alatt. Köztök három idegen kar volt,
egy dán hajózenekar, kett franczia, a zuávoké és a rendri csapaté, mely két utóbbinak játszóhelyül a két pavillon jelöltetett ki.
A
jelenvoltak szám;ít a kertben és palotában
60—
80;000-re teszik.
A
36 osztály jury-tagjai ugyanannyi zászló ellvitele zene kiséretében vonulának az arcadok alatt a roppant üvegházba, hol a palota-igazgatók testületémellett,
k
vel,
a miniszterekkel
s
az európai státusok különös
bizottjaival várták a királyné
gei
berezegnek megérkezését. Ez megérkezvén, pontban
baldachin
alá,
hol fedetlen
fvel
1
órakor jött a trón-
állva
maradt, hatalmas
„hurrah"-kiáltással fogadtatván. Körülte állának
koburgi nagy-herczeg, az egyiptomi alkirály, herczeg,
Victor
hesseni,
Hermann
rainisterek,
Emánuel
meg-
képviseljének, a cambrid-
:
a szász-
Carignan
Vilmos dán, Lajos Reusz berezegek; a a különös küldöttek, mint Thouvenel herczeg, testvére,
szász-weimári és
Gagarin, Rogier, s
a
—
288
niár
ó'sz
Apponyi magyar ruhában,
a többi.
Ekkor gróf Granville
a kiállítási bizottmány elnöke
az ünnep czélját röviden eladván, a jury-elnökök elnöke
Lord Jaunton olvasá
bl
elég legyen
állító
fel
a felsbb jury jelentését, mely-
hogy a 25,000 ki5500 dicsér oklevelet,
kiemelni csak azt
közül 7000 kap érmet, és
:
a jutalmazottak száma tehát több mint volt 1851-ben, de
kevesebb, mint volt 1855-ben. Megjegyzé örömmel: hogy „a jelen kiállítás örvendetes tanúbizonyságot tesz, egy különösen tevékeny és józan
haladásról
mert míg minden nép uj nyers vagy igyekezék érvényesíteni az eddig hasztalannak hitt tárgyakat, különösen meglep a gépek tökéletesítése, alkalmaztatván az az
anyagok
világszerte,
feltalálásán iparkodott
meglep
tudományok alkalmazásából merített elny, mint szintén azon nagy figyelem, mely most mindazon mvészetekre fordittatik, melyek képesek
ipar czéljaira, és
az ízlést
s
a
szépnek érzetét kielégíteni."
Erre Cambridge
herczeg néhány szóval válaszolelvonultak. Mindenik osztály juryk eltte sorban ván, a (1 36) eltt egy angol árkász (sapeur) vitte a zászlót, melyre az osztály száma arany betvel volt hímezve. Ell mene az osztálybeli elnök, ki a megjutalmazottak névsorát egy zöld kötés könyvbe irva (a véleménynyel
—
—
együtt) gróf Granvillenek nyújtotta
át.
Elvonulván a ju-
ryk mind, követte ket a herczeg fényes kísérivel egyetemben, s a palotába a keleti oldalon bemenvén, ott
27 állomás
volt,
hol a jutalmat tartalmazó
illet országoknak átadattak.
Az angol
s
könyvek az
britt
gyarmati
osztályoknál várakoztak az illet keresked-testületek, a
nevezetesebb városok polgármesterei, és ezeknek a jutal-
mat maga a herczeg nyújtotta
át,
a
más nemzetbelieknek
—
—
289
pedig átnyújtották az illet kormányoktól e végre külö-
nösen megbízott berezegek, miniszterek vagy követek.
Ennek
végeztével az egész búcsú, mert az angolok hol mind a kilencz nagy hurráh kiáltások kö-
igy nevezik, visszatére a trón elébe,
zenekar egyesülve játszá zött,
meg
a „Tartsd
E
el
Isten a királynét", nemzeti hymnust.
pillanat óta bocsáttaték
melyben
áruba a Jutalmak könyve,
vagy dicsér oklevelet nyert kiállítók nevei foglaltatnak. A könyv kis ívalaku, és 459 lapot tölt be. Egyet azonnal megvevék, és belle gondosan és nagy fáradsággal kiszemelem a magyarokat, de lehet, nem hiba nélkül, miután sem az angol, sem az ausztriai hivatalos katalog külön a magyarokat nem adja. Az alapszabályok szerint mindenkinek csak érmet kell vala kapnia, vagy semmit. Az angol nem szereti azon finom, iskolai doctrinair szagú megkülönböztetéseket, p.
0.
az érmet
hármas választások
politikában a ketts,
kiállításnál
ama
franczia
modorú
elosztályozást
retortáit, :
„Nagy
becsület-érem", „Els, második, harmadik osztályú érem", „Tisztességes megemlítés", tudja a józan ész, kiállítók
e
sok fokozat közt azt sem
való e hosszú felosztás?
érdemei közti nagy különbséget,
azok körül tekintve,
mire
—
kifejtett
ügyesség
végh étlen
egyenl jutalmazás nem
Ha
— a tárgyak
s
a az
sokféleségét
jelöli ki szabatosan,
a négy-ötféle kitüntetés szintúgy nem oldja meg, ekkor kellene minden osztálynak egy külön mérték, s e mérték némelyikén tán 50 fokozat kellene. Ilyesmivel azt
lenne baj elég, de gyakorlati
haszna
nem
lenne semmi.
St, nem kétlem, elj az id nem sokára, hogy az egész érem-osztogatással volt hatása
vev
V.
fognak
hagyni.
1851-ben
még
közönségre, mely elsséget adott a
gyáraknak,
kitüntetett
Szemére
a
fel
1855 óta az kezd kiábrándulni. 19
—
—
290
hogy bár sokszor sok az érem, de még többször néha azok mitsem bizonyítanak. Sophismáikkal fleg a francziák és belgák, szóval az idegenek vették rá a kiállitási igazgatóságot, hogy látván,
nemcsak érmek, de dicsér oklevelek ki.
osztogattassanak
is
Hiszem, utógondolatuk volt, mivel attól tártának, az már költség-kimélésbl fukarkodni fog az
igazgatóság
érmek
nem
bkez
Errl azonban
megadásában.
a szabályok
lévén értesitve,
e
a kiállítók
lényeges módosítása
mindenkit meglepett. Íme ide irom a magyar jutalmazott kiállítók névsorát, osztályok szerint. I.
osztály.
Érmet
kaptak:
Láczay
Thror és társa malomköveikért,
a
Sz. Károly, selmeczi bánya-
ugyanazért a fels-
igazgatóság ásvány-gyjteményeiért;
magyarországi bánya-egyeslet.
Dicsér
Hoffmann Ern,
oklevelet:
Riegl
Antal. II. osztály.
Dicsér
rek.
három
Érmet:
Ka
1
oklevelet:
vegytani
s
e r E.,
S
t
r o
Wagner
készítményekért
;
b
e
n z testvé-
Dániel,
Z árz e tzk
1
mindJózsef
gyufáiért.
Érmet: Pesti hengermalom, Blum János, Szalay Pál, hercz. Batthyányi Fülöp, gróf Batthyányi Gusztáv, Egan Ede, Fehér testvérek, Kubinyi M., Jankó Vincze, ezek különféle kerti veteményelkért; dohányért: Bartha L., Jászay D., Hevesi gazdasági egyesület, Aczél P., Gulácsy, Molnár Gy., Szemz I., Szentiványi M., gróf Wenkheimné. Dicsér oklevelet mezei véleményekért: Szalay Pál, J u r e n á k S., C s e r n ovics P., Oroszy M., Berzeviczy, Csekonics J., Halász és C s éry Madarász A., Plachy L., Zichy III.
osztály.
,
— A.,
gróf
Zichy
J a k a b f f y Fer.,
—
291
zirczi prépostság, Zsitvay I,, i c h J ii r á n s z k y K., T a r-
E.,
B uj a n o v
,
R m a n ó c z y gróf Festetics Tasziló, b. Wenkheim L,., Kovács A., Molnár Gy., Kovács M., U j elvi A., gróf B r u n s w c k Géza, V á r a d y G. Érmet borokért: Hegyaljai társulat, Sz égtársaság, Molnár és Török, Ranolder püssz ár pök, gróf Degenfeld L, gróf Zichy Ferraris M., gróf Andrássy Gy., Komis F., gróf Eltz, Joó János, Megyés városa, Flandorffer I., Littke testvérek, nó
c z
G.,
y
i
,
li
i
cl i
Jálics F. A., Lenek S., Makay A. (szilvapálinkáért). Dicsér oklevelet: Dr. Sauer L. *), Fekete és T., gróf Festetics T., báró Augusz Antal, Bogyay L.,
Kiss Pál, Molnár Gy., Ramasetter V., Eder Galliny F., Burchardt és T. Schwartner
F. M.,
utódai.
Török
G.**)
IV. osztály.
Batthyányi
Érmet:
gróf
Andrássy
Gy., herczeg
Károlyi L., gróf Festetics Gy., gróf Hunyady J., gróf Waldstein I., gróf Zichy G. C. és A., gróf Zichy Ö. gyapjúkért. Dicsér' oklevelet: Farkas L., Korizmics L. Fákért érmet: gróf B atthy ány G., gróf Eszter ház y M., b. P randa u, Jankó, Vin cze, Pollák Bernárd, Várady G., grófZay, Mitták J., Dapsy W. (gubicsért). Dicsér oklevelet fákért: BaraFülöp,
gróf
i
*)
Angliában
teljesen
Ez
szabad
a
birói
ítéletet
is
taglalás és
kimondom az igazság érdekében, csalatkozott, nem érmet, de koronát érdemel
alá venni.
Teliát
megrovás
bornál a jury
e
dr.
Sauer bora.
az egyetlen bor az,
mely bárbová küldetik, mindenütt egjképen s kivétel nélkül tetszett: Parisban, Londonban, Skótiában, Xew-Torkban. **) Itt a könyvben tévedésnek kell lenni. Oka az lehet, hogy e borgyüjteményrl, hol mint ménesirl, hol mint Török-félérl beszéltek.
En
a jury elnökétl
érmet kapott.
Írásban
Lépéseket teendek
valék értesítve,
hogy a ménesi
e tévedés megigazittatására.
19*
— bás
Körmöcz
Péter,
nicz
I.
V.
292
városa,
Leopold I. osztály. Érmet:
— Kazy
J.,
Ka-
gubicsért:
E.,
Dicsér
VIII. osztály.
Ganz
vasötvény ékért:
Abrah.
Pozdech
oki eve-let:
J.
m-haranglábért. IX. osztály. A.,
Farkas
J.
Bokor
F.,
let:
X.
Érmet: Vidacs
gazdasági gépekért.
osztály.
testvérek,
Gubicz
Dicsér
okleve-
Mészáros J. ekékért. Érmet: Benczúr J.
czémentért.
XIV. osztály. Dicsér oklevelet: Tiedge F. magyar népviseleti fénykép-gyjteményért. XV. osztály. Érmet: Krá lik S. órákért. XVI. osztály. Érmet: Bereghszászy L., valóban finom ízléssel gyártott zongoráért.
XVIII.
Érmet: Goldberger
osztály.
és
fia,
czenki
se-
S.
gyapot-szöveteiért.
XX.
osztály.
Dicsér
A
oklevelet:
lyemfonó-intézet.
XXI.
Dicsér
osztály.
oklevelet: a gácsi posz-
tógyár.
XXV. mekért.
osztály.
Dicsér
XXVII.
Érmet: Goldstein
és
fia
pré-
oklevelet: Pattak kefékért.
osztály.
Érmet: Bodnár
L,
Jámbor
E.
magyar ruhákért. Vadász F. férfi-csizmáM. ni-czipkért. Dicsér oklevelet: Kraetschmar C. A. magyar gubáért, Günther testvérek férfi-öltönyért, mint azért Szabó F. is. Malatinszky J., Szováthy S. pedig (ez rég nem látott, de Nitsch J. topáel nem felejtett Miskolczról) szrökért.
ni
és férfi
kért.
Baumann
nokért.
XXVIII.
osztály.
jeles diszalbumaiért.
Érmet: Posner
Károly,
igen
— XXX. Zirczró'l,
—
293
Dicsér oklevelet: Wilde
osztál}'.
J.
két darab mszekrényért.
XXXI.
Érmet: Feiwel
osztály.
L. takarék-tz-
helyért.
XXXIII.
Egger
Erinet:
osztály.
D. magyar
úri
díszékszereiért.
XXXV.
Érmet: Fiseher M.
osztály.
herendi por-
czellán gyártmányaiért.
Es ez a jutalmazottak e hosszú sorának valóban méltó koronája, mivel chinai ízlésben készült darabjai nemcsak diszei különösen a magyar, avagy összevéve az ausztriai kiállításnak, hanem azokkal e nemben ahg vetélkedhetik bármely más nemzetnek ipara.
Ámbár
tehát sok jury több figyelemmel,
gondosabb
körültekintéssel, lelkiismeretesebb vizsgálódással járhatott
ámbár megtörtént, tudok rá példát, hogy némely jurynak elnöke maga bevallá, hogy a rábízott szakmában szükséges ismerettel nem bír, de diplomatiai tekintetek gyakran bizonyos nemzetbelitöl kívánták e hivatal elvállalását; ámbár némelyikben egyevolna
tisztében;
el
sek befolyásának túl sok
minden magyarnak, közügyet
nézi,
fiúi
tér
engedtetett:
részint
hivatalos, itt
azt
hiszem,
nemcsak magát, de a nemzeti
az eredraénynyel
Kik magános állásban van.
ki
megelégedni
teljes
részint félhivatalos,
oka
részint
valánk, igyekezénk teljesíteni haza-
kötelességünket.
A épen
25,000 kiálhtóból kitüntetést 12,500 nyert, tehát Mint a pesti országos bizottmány elttem
fele.
fekv jelentésébl arány szerint mi
látom,
magyar
ránk 94 kitüntetés
osztályrészül 138 jutott.
hiszem, hogy bármely
sek volnának.
188
kiállító van.
esett volna,
és
Valóban oroszláni darab,
más nemzet
Ez ime alig
kiállítói ily szerencsé-
— Nekem
294
—
szabad legyen megjegyeznem, hogy ez némi
a mennyiben ismerseimnek otthon szüném nem meg ismételve ajánlani, hogy ne hallgatnának azokra, kik a tavalyi lázas izgalom korában még ezen tisztán ipari, gazdászati, nemzet-occonomiai kérdésbl is ervel politikai kérdést akartak csinálni. Lehetett némi ok rá, de nincs minden helyén mindenütt; az ildomosság, a státusférfiiii bcilcseség e nagy titka abban áll, tenni mindent a maga helyén és idejében, semmit helyén és idején kivül, és különösen különböz természet dolgo-
személyes elégtétel;
kat
kérdéseket össze
s
A
nem
zavarni.
magában indifferens dolog; de e sok kitüntetés a mi ismeretlen termékeinkre valóban nagy szerencse. Mondhatom, termékeinknek azért puszta
E sitik
kitüntetés lehet
bemutatása
itt
nagy
váratlanul
seusatiót csinált.
kitüntetések azt mintegy megersitik, megszente-
a keresked-világban.
Hanem
ezt sajtó által, s másféle
utón életben tartani, neki hangot, életet adni a mi hátralev hazafiúi kötelességünk. Naponkint veszszük számos jeleit annak, hogy az angol, st a világ most már tudja, mikép vau: jeles búzánk, finom gyapjúnk, sokféle czélra alkalmas fánk, tiszta rezünk, kitn vasunk, elég jó
kszenünk, hányunk,
tartós
tiszta,
malomkövünk, mindenféle doszeszds borunk; most
ízletes,
hogy mindezt újra el ne felejtazokat, kik vásárolni hozzánk jnek, pontosan,
rajtunk a sor mozogni, sék,
és
becsületesen, lelkiismeretesen szolgálni és kielégíteni. Jó
hitelünkön
ejtett
ezt gondolja
egy csorbácska évekre fogna visszavetni,
meg minden magyar.
—
—
295
XI. London,
Most tehát a sor az ipar müveire volna,
kekre került hogy ezek Isten
szóval
azokra,
július
s
a nyers termé-
mikrl mondhatni:
azok ember teremtményei.
,
13—19. 1862.
De
hol kezd-
és hol végezzem? Mit említsek meg, sak el? íme itt a nehézség. Hiszen azon kiállított néhány százezer darab tárgynak, mely közt sok ezer igen jeles van, puszta megtekintésére hetek, részletesebb tanulmáhiányos leírására is kötetek s csak nyozására havak és mit hallgas-
jem
,
nagy kötetei kellenének. Aztán tudjuk, a kiállítás barmi n c z h a t osztályra külímzött tárgyakat foglal magáember, ki mindezekben szakavatott ban. Hol van legyen ? Ilyen még nem született. Lehet egyben valaki igen jeles,
s
másban
Az angol lapok
tudatlan.
gya-
gazdagok is levén, könnyen minden négy öt rokon osztályra egy külön szakért tudósító van ezen felül minden ipar, kereskedési, termesztési ágnak saját lap-organuma levén, mindenik a magáét alaposan, terjedelmesen és kizárólag tárgyalja. Ezen lapok a jelesebb gépek s tárgyak rajzait is adják, igy aztán az Írónak könnyebb az egészet megde
tapintattal,
korlati
segítenek a bajon,
t.
i.
,
érteni.
Azt gondolom olvasóink
legalább a palota ké-
is
pét köszönettel fogadnák.
Nekünk hát hazafiúi
ily
tág tért lapjaink
kötelességérzetemnek
sára birt, eleget vélek tenni, ha a ipar-
és
termék-kiállitásainak
ugyan, de lehetleg
h
nem ,
nyújtanak.
mely
En
e levelek
teÍrá-
különböz nemzetek
általános vonásokban
képét adom, kijelölve mindenik-
:
— nek mind
liiányait,
miiiíl
—
296
tökélyeit, és e szerint láttatva
a fokozatot, melyet mindenik
nép a haladás
lajtorjáján
tettleg elfoglal.
Ki többet akar tudni
Londonba magyar
,
de
,
nem
annak
mondom
ismét azt
nyolcz rövid napra
,
hanem
legalább négy hétre és naponként legalább öt órát töltsön a kiállitási palotában, nem szálldogáló kiváncsiság-
rohanván ide s oda, hanem nyugodtan szemlél figyelemmel menvén egyik nemzeti kiállitásból a másikba át. Merem mondani, fog látni sokat, tanulni még többet, s néhány óra alatt azon csodálattal teljes lelki gyönyört
gal
fogja élvezni, melyet a nagyvilágot beutazó csak sok fás havak folytában élvezhet. Mindent összevetve bátran állithatni, mikép Ausztria teljesen és méltóan betölti a helyet, mely neki itt kiméretett. Ezt mondják az angol lapok ez Ítélete a közvéleménynek. Kétségen kivül nem mérközhetik Anghá-
radsággal,
,
val és Francziaországgal, de csak e kettvel
nem, a többi nemzetekkel egy fokon áll, bár egyben egyiket, másban másikat illesse köztük az elsség.
A
kiállitási
palota egész nyugoti oldalát, a
dómmal
karzatokkal együtt, a német szövetség és Ausztria foglalják el akkép, hogy kezdve a dóm közepétl déli fele s
,
emezé egészen. Ausztria maga e szerint horisontaliter 15G17, verticaliter 20133 angol négyszög lábnyi tért foglal el, mely 1413 kiállítónak ád helyet. A ftér négy teremre van osztva melyekbl egymásba át, s a közöttük es folyosókon oldalt is kimehetni. Jobbra a palota falához dlleg kilencz más terem van. Fenn a karzatokon két oldalra nyiló emelvényeken posztók, selymek, shálok, szövetek, ruhák hosszában lenyúlva lógnak. Mind ez meg kell vallani oly egyszeren mint Ízleteamazé, éjszaki
fele
,
,
,
sen van elrendezve, az állványok barna
vörös kelmével
bevonvák, melyekre omlik,
Több
s
bársouy-redüzet
szinti
gombok
képezik.
szekrényt csináltatott magának.
és íiainak palisander-fából készült roppant szekrénye
Wolf
a bécsi
remekm, ugy hogy
valódi
asztalostól
érmet kapott. Természetesen az osztrák
szinte
nem
hasonlú
itt-ott
a tetzetet fametszvények és
kiállitó igen diszes
Haas
—
297
feledék
kitzni sem a kétfej
és ott
el itt
ez
biztosok sast,
sem
hivatalos uévkíhiyvön
ki-
a birodalmi zászlót.
Tudjuk, mikép az angol vül mindenik ország külön és
névkönyvet nyomatott. Az osztráké három kötetben három, t. i. angol, franczia és német nyelven jelent meg az fehér, ez sárga, az utolsó kék, de mind kukuricza-levélböl készült igen finom és tömör papíron. E papir tartósabbnak állittatik még a pergamentnél is, a mennyiben a benne lev nem állati, de növényi enyv a rothadás veszélyének kevésbbé van kitéve. A német szövetségi könyv szerkezetét egészen kereskedi szellem lengi át; pontosan ki van mennyit, hol gyárt, mi téve benne a gyáros neve mit az ára angol pénzben, ki ügynöke Londonban, mi arányban áll az angol mérték a némethez, még rajzok is vannak hozzáadva, szóval, az egész g\^akorlati üzletre van számitva. részletesebb
;
,
Az
osztrák catalogot
tanár, dr. Arenstein igen
nya tehát túlnyomólag végén a
nem keresked
ügyesen
doctrinaire.
kiállítók
,
állitá össze,
hanem egy ennek
irá-
E könyv kiválólag rend-
Ell alaprajzát adja
szeres, részletes, oktató. litásnak,
,
névsorát
az osztrák kiál-
közli.
Bevezetésül
adja „statistikai vázlatát az ausztriai birodalom nemzet-
oeconomíai állapotának az
18G2-ki év kezdetén";
tán mindenik osztály névsorát
az azon
nevek lágosító
osztályokra
után
vonatkozó
közöltetnek
észrevételek.
megelzi
azok
,
azu-
rövid sorozata
adatoknak, s némely különös iparát felvi-
Sajnálatos,
hogy
ilyen
jegyzést
— alig látni
pár
míi,<íy;u'
298
kiállító
—
neve
ut;in,
de az ö liibájok,
mivel az adatokat beküldeni elmulasztották.
Ha ama be-
volna, de an-
vezetésnek indoka egy részben politikai is golnak s idegennek az egész mind becses mind tanúságos.
Negyvenhárom lapon összevonva
találja
az
idegen
olvasó mindazt, mit Ausztria anyagi vagyonosságáról, ipa-
rának állapotáról, nyers termékeinek változatos gazdaságáról, a szállítás módjáról s áráról, a kereskedési szabályozásokról, a vámról, a találmányi szabadalmakról stb. t. i. szándéka van velünk üzletbe bocsátEnnyiben tehát a munka ép oly hasznos mint a szerz szinte köszönetet érdeidó'- és czélszerü levén mel. Lehetetlen, hogy némely számok az angol figyelAusztria termét meg uc ragadják. Például ilyenek meszt 30— 40.000,000 akó bort; 1—2.000,000 mázsa dohányt, gyapjút 700,000-et; búzát 18Gl-ben 5.863,800 má-
tudnia kell, ha
kozni.
,
,
:
zsát vitt ki, fát 23.000,000 forintnyi árút,
st ama
nyiságnak látszó apró gyufából 1860-ban 2.687,000
paráforint-
ért adott el külföldre.
Büszke megelégedéssel olvasám, hogy midn a szerz elszámlálja, mind ebbl mennyi melyik országban terem, igen sokszor kiemeli: „legtöbb Magyarországban'^. Gondode miért vonakodnak azután megadni lám magamban :
országnak illet helyét, melyet már
ez
anyagi fontos-
ságánál fogva joggal követelhet?
Letekintve a
bl
készült
fali
és mindenféle
és
dóm alul, szemkápráztató a cseh üvegfügg csillárok, vásák, óriás poharak
edények ragyogása.
talán a leggazdagabb,
tomi alkirály már zött ott
Lobmayer
három roppant
meg
is
csillárt
kiállítása
az
egyip-
vett tle, talán mivel ékei kö-
vaunak a félholdak, de véleményem szerint mmásokéi haladják. Mayer öcscseiéi alakra
veit Ízlésben s
festésre
nézve szebbek;
gróf Harrachéi rajzban
s
di-
-
299
—
szitésben eredetiebbek, de kivált
Hoffm a n
ezüst-alapra rajzolt lankadt (matt)
n
é
ezüst virágú
kinek
i,
edényei
drága-köveket utánzó csöppekkel ékesitett vásái, tálai, fölrakatai közcsodálkozást gerjesztenek. Es ott van egy s
tálcza, rajta palaczk, két pohár, czukortartó
szépek, a reájok festett virág-bokréták rülfolyó
dombor virágfüzérek
oly
s
melyek oly
,
az azokat
kecsesek
kö-
könnyük,
,
gyöngédkék, mintha csak oda volnának lehelve. S áraik oly jutányosak, t. i az angoloknak, hogy hinni alig akarják; nem is képzelem, hogy ezekbl csak egy darabka is
Londonból visszavitetnék. Csak egy kifogást lehetne
a cseh
üvegek
ellen tenni.
T. i. sokszor igen aranyosok, ezüstösök, oly tarka-barkák, raiut egy orosz templom, szineikbeu a harmónia, ékítményeikben az egyszerség, alakaikban a kecs, rajzaikban a
kellem
hiányzik.
maradnak a
Ügy
látszik
régi divat mellett,
a
Tekintve az anyag átlátszóságát, szépséget, a rajzbei
beli
ban
i
makacsul
gyárnokok
mi nem
is
szép, évült
könnységet
tökélyt, az angolf)k
,
is.
a forma-
magasab-
állanak, de csak az angolok.
Porczellánban a pálma a császári királyi bécsi gyárt illeti,
de fleg azon darabokért, melyekre képek festvék.
Ezek valóban kitnk. Vele osztozik a dicsségben F iherendi p o r c z e llán-kiállitása melys eh érnek nek ó-szász, ó-sévresi, de kivált chinai s japáni Ízlésben készült mind nagy mind kis edényeit naponként sereg néz bámulja. Ez a magyar, illetleg osztrák kiállításnak legfényesebb s leggazdagabb pontja. Az itteni közönség teljesen osztja a nagy Humboldt véleményét ki ,
,
1857-ben october 12-kén kelt levelében ezt irá Fischer úrnak: „Régi bai'átságom Brogniárd Sándorral, ki a sévresi gyár igazgatója, és Stauislas Júliussal, ki a porczellán-
gyártásról
irt
chinai
munkák
fordítója,
érdeket gerj észté-
—
—
300
nek bennem önnek készitniényei
Tekintve
iránt.
a
m
fenségét, az alakok gyöngédségét, a régi és szinének utánzását,
képek Ízlésének soha nem láttam tökéletesbet önnek
herendi gyártmányainál: kelyhek, tálak, vásák háló-finom lyukacsai mind ez egyenlen kedves a szemnek, s ,
hálám ép oly szinte, mint becsiilésem ön sikeresen mozditja
áruk.
el
a
mvészi
ki oly
Nem kevésbbé kitnnek az ugy nevezett gallanterieEn jól ismerem e részben mind az angol, mind a mely valóban magasan
franczia ipart,
bécsi bátran mérkzhetik. Bámulatos tattal
iránt,
ipart."
áll, ,
de
ezekkel a
mi mvészi tapin-
tudják feldolgozni a brt, bronczot, ezüstöt
csontot
,
a festett
porczellánt
szebb albumok, Írószerek,
a
és
tárczák,
,
elefánt-
köveket.
Szebbnél
útitáskák,
keretek,
órák, gyergyatartók, tálczák ragyognak
szekrényeikbl.
A
különféle anya-
forma mind
gok a
uj
,
s
nem
összeállítása
rajz
ép oly correctségében
utánzás.
mind
,
E
mint kecstelj es, mind
Ízléses,
a
szinek
harmóniájá-
ban. Középet tartanak arányra nézve a franczia könnyüközt. Loysch fleg brt s Theyer fát, márványt, festett porRodeck, Klein, Breuil és Roseu-
ség és az angol tömörség
fényl rezet használ, czellánképet,
berg
elefántcsontot, oxidált bronczot és ezüstöt, drágaköveket, a szin- és rajz vegyitéknek mindenféle, néha phan-
mindég szép változatosságában. is oly nagy mesterei, hogy kétlem (de még utána járok), hogy velk bármely nemzet könyvköti versenyezhessenek. Rollinger „óriás albuma" 600 font nehézség, melynek födele gyönyör br mosaik virágokkal van kirakva legfelül áll felajánlá tastikus, de
Ezek
a könyvkötésnek
London városának,
s
ez el
nem tudom. Habenicht ezt felülhaladja
Rosenb
e
is
,
;
fogadta,
— ajándékképen-e?
sok szépet mutat föl. De rg oxfordi bibliája, ez becses
is
—
—
301
egy drágak, és ugyanannak egy roppant fényképezett frescóival. Koronája Kaulbachnak albuma mindezeknek a Van Null által rajzolt és Girárdet által kivitt azon emlékkönyvek, melyeket Trieszt városa egy ministernek s egy fherczeg-asszonynak, a gzhajóés szép mint
társaság pedig a császárnénak
foglalványon ékesiti,
nem
de becsét ezeknek
Ez
adott.
kivül több gyémánt,
smaragd
és
ez adja meg_,
Ezek valóban
forma tökéletes szépsége.
arany-
utóbbit
gyöngy
hanem
páratlan
a
m-
darabok.
Mik még valóban csodáitatnak
az osztrák kiállitás-
ban, azok a földabroszok. Francziák és angolok bevallják,
a
hogy
ily tökéleteset,
nem
csinosát, szépet
mutathat-
Sok érdekkel vizsgáltatnak és méltányoltatnak közoktatás különböz: katonai, polytechnikai, szóval
nak
fel.
szakágaiban
kiállitott
minták, rajzok, eszközök; kivált az
angoloknak tntek fel. Itt van egyebek közt Hauer gyjteménye, minden ismert chemiai savak cristallisatiójáé, oly teljes, oly tökéletes, oly szabályos, oly szép, hogy az angolok páratlannak mondják, is
s
a britt
A
zongorák inkább hangtisztaság és
mint külsejök gazdagsága sen
tökéletesített
csodálója van,
tntek
a figyelmet.
föl.
hangjaiban.
még inkább
Schönberger
olcsóságuk
Néhány szép
és
faragott
jelenetek
vonják szerkezet
által
elmés
is van. Schmidt credenz-asztala Schönthaler Íróasztala, mely egy
a legmvészibb Lafontaine-féle
kép tábláival vau
kirakva; nemcsak a gondolat elmés, a faragás
kéz nyomait hordja
sem-
igen elmé-
üveg-harmonikának sok nk gyönyör-
bútor
mesés könyv után
teljesség,
Egy
az érzékeny angol
túlvilági
falórái csinosságuk s
magukra
által
Franklin-féle
— kivált
ködnek idegrázó
és
múzeum már meg
vásárolta.
is
mvészi
magán. Az angolok annyi tömérdek
-
— mvet
és oly jeles
nek, hogy
itt
fából csinált
látván
minden
—
302
brbl,
irt
br meg
br,
szekrényeiben, tárczáiban,
brt bámulatosan mimeli meg azt mondják: fele a a
elménczked-
szinte
igaz,
még S
e n c z e
Ezen
az utolsó öltésig. kiállitásnak
t
erszényeiben
1
is
kivtil
tajtékpipa.
Van
tömérdek, az igaz, ennyi az egész kiállításban nincs. Roppant nagy némelyik; egy szivartartó, pompás aranysárga,
borostyánk-szopókával, három arasz hosszú
a farakvá-
;
nyok ritkán sikerültek, egyik legjobbnak ára csak 350 forint. Ebbl mi nem fogunk dohányozni az bizonyos. A gyártmányok közül az angolok a festékeket és a szappant s gyergyákat dicsérik. Azt mondják, jobbat sem tudnak készíteni. Mindez sok Ízléssel van kiállítva, képezve ékes oszlopokat, st ez. anyagból néhány mellszobort is látni. Gazdagon van képviselve a vasércz és gyárt,
k
mány
is,
s
mindenik
abroszokkal
ellátott
b
osztály
jegyzetekkel
részletes
Hogy nem áll,
íllustrálva.
az angol
vasmve-
egy fokon az ausztriai kétséget sem szenved, tehát sok a tanulni való, pedig az angolok magukról is azt állítják: mikép szégyen, mi hátra van nálok ez éreznek ismerete, nincs a világon szeríntök érez, meléssel
lyet a s
tudomány még mind
hatolt volna
A
napiglan kevésbbé vizsgált
karzaton a selyem, bársony, gyapjú, gyapot,
kenderszövetek, bútor-szöveteket, viselik,
e
át.
br
és
ruha-készítmények
úgyszólván csak
Haas
vannak.
len,
A
és fiai kép-
roppant szekrényeik az egyik karzat
felét foglal-
sznyegeik pedig az egész falat borítják be. Mellette vannak Lemann és fiaínak aranyuyal és ezüsttel hímzett bársonyai és selymei. Bujetti tiszta selyem ják
el,
kelméket állított ki. ízlést, ezek az angol és franczia
rajzot, színvegyüléket tekintve
kelméktl különböznek,
de
tagadhatatlan bizonyságai az ipar magasabb fokozatának.
—
—
303
Posztóban és gyapjii-szövetekbenaz elsség a brünni, reichenbergi, troppaui kiállitokat
posztóik a versenyt bármely nemzet
De
ugyanazt nem
—
illeti.
Sima egyszer
szöveteivel
kiállják.
divat
vagy
angolosan „fancy-kelmékröl, melyekben a szálak
vitele,
a
szr prémezése
és a színek
és angolok elérhetlen
er
van bennök
is,
és tartós-
idben
finomság hiányzik, pedig mai
mvészi
iparnak
vegyitése által a francziák
mesterek. Kegyelettel átvizsgálva
derék gácsi gyárunk árúit ság, de Ízlés és
ug^'nevezett
állithatni az
tökélyre
kell törekednie.
is
részben haladt nagyon az összes angol jót akart gyártani,
most akar szépet
is.
ipar.
az
1851 óta e
Azeltt csak
Eredménye kézzel
tapogatható e kiállításban. Volt 1851-ben iparág, p. o. abutorzati, melyben a francziák öt érmet kaptak, mig az ango-
lok csak egyet, most hármat kapott mindenik,
nem
angol kiállítás mostan többet
nem
Jili
nyokban
is
magyar,
csak a
hiányzik, az a
iparunk, de nincs az, mi a Asztalosainknak, inknek,
más
de
az
osztrák gyártmá-
magasabb mvészi
mipar
szövinknek,
nevét
izlés.
a
Van
érdemelné.
faragóinknak,
az ókori,
rajzolóinknak
aligha az
s
érdemelt volna.
középkori
érczönts
egyéb
ezeknek kivánatairól fogalmuk alig van. ügyesen dolgozvák, de az egészben nincs összehangzás. Azt kell tennünk, mit e részben Francziaország, Anglia st a kis Bavaria is tn, rajziskolák, muzeimiok, képtárak által az Ízlést és müérzéket mvelni és terjeszteni. Szóval, a mathesis és chemia taníttatása által gyártmányainknak az anyagi tökélyt megadni, s a rajzoskoiák által odahatni, hogy a jó egystylokról és
A
részletek
,
szersmind szép,
De
kellemes, kecses
gése közt a magyart feltalálja.
is
legyen.
ki ez épületet díszesít számtalan
Földszint,
is
látni és
baloldalon,
zászlók len-
üdvözölni óhajtja, ezt
van
két terem,
is
mind
—
tcniK'Uek vumiuk
kottübcn
csiipiin
lokaikon
ott lohor^ a iiaffy
.]
a
11
k
(')
V
kiviteU'ro
K
nált. s z e
m
i
n
i'
z
('•
é ly e 8Í
V
t
s
lelkes
liazáiiktiának
v.ni
Mindenki rá
e.
iiu'lt<'>
sem pénzt nem Magyarország m
iiuiiik:it,
im e heiyrn
palotiiWan
met publicum
Hom-
n v k éidciiic, ki hazafiúi vjillalatának
idt, sem
stiii
kiiiilitva.
liíiromsziníl zászló, orszáí^unk-
Derék
iziincrtWel.
koroiiíis
iiak
iiia<^yar
—
;5ü4
ismert,
is
s
két
e
ter-
lapok c<;yhan
és
nevezik. Tehát hazánknak individualitíisa m-mesak
rizve, de elismerve Kiryik terem tele.
is
Jank('»
szk
repcze, kukorieza, gyapjú, dohány,
kal
diszesitett
liszt,
,
rozs
árpa,
,
gubaes, cserhéj,
k(>zép-szekrény tetején zászhk'skák-
négy-négy
üveghordoban
hetvenhat
vö-
rubinszinil
boraink kinálkozva ragyognak.
rös és aranysárga
lakon köri>skörül
búza
a
szekrények-
sok a tárgy,
a hely és
de szépen és Ízletesen elhelyezve
A
van
eolleetiv-gyüjttniényévcl
Aranyozott oszlt»pokkal ékesitett íehér
minden egyéb.
meg-
van.
ben vannak szorosan, mert
és
saj-
e g-
A
fa-
szines photographia hazánk
külíhibözö vidékeinek népiesésnemzeti öltözetét ábrázolja.
Örökös is itt a nézk biicsiij árasa. Ez egy valóságos panoráma, mely eltt szakadatlanul húzódik a kivánesiak hosszú serege. Más országok is állitottak ki hasonló képeket de egy,
nek sincs annyi nézje és csodálója. Valóban ama piros szegély fehér szrben némely bakonyi férfiú oly komolyan és méltóságteljesen néz nator.
Némely néz
ki,
alig
mint curulis széken egy római sehiszi, hogy ez nép volna, bizony
pedig ez semmi egyéb mint nép, de ez azután a n é
p.
Gyártmányokkal mi, szegény magyarok, nem külökik megérdemlik nösen diszlüuk. De vannak mégis az ausztriai fegyverei hogy megneveztessenek. Kirner ,
egész kiáUitásban legszebbek, is
odatchctni.
Ha
s
azokat az angoloké mellé
érmet nem kaptak,
szégyenlje
magát
.
—
;;()5
az
('rom
pott
diest'rö
,
Krúlik
benne.
Beregszászy
W
l
kapott.
i
1
<1
e
József
Egger
ruhái
rr»g,
jóniaí
hogy
is
sujtásokat izlés
Vadász
ladnak.
jutalomra.
i
és
«'s
nem csak P o z-
mint
Ízlésben kiállított köny-
okleve-
dicsér*!
magyar köntösi ék-
d Ízletes
Jámbor
igen feltntek, bár ki
népek
e
v
:i
magasztalva
zimgorái
alinj'irionK'rt
vannak sok nézi.
szereinek méltjíu
nár
1)
két
is
részesültek,
is
dúsan, bár kissé neli('zkes
r
is.
itt
bimzéseket,
látta a el
és
gö-
ismernie,
kell
dídgában minket messze
liaumann
Bod-
tör«)k,
felülha-
saruikért méltattattak
Vidacs Farkas.
Gazdas;ígí jeles gépeiért
kapott ju-
Végre Fikívüle még Gubicz és nem porczellánja nem csak Magyarországnak
talmat, s s
lapok
itteni
:iy.
elismerésben, de jutalomban
vei
mellékesek
vannak, de ezek
is
óráiról
szólnak és méltán.
n e
u--
csak cg)', valami vadiiszlak-
oklfvelct
melyben fegyverek
rt.
t
!
KinnTiick legyen olé^ nms
va^^y a jury.
Különben fegyverért érmet egy osztrák sem ka-
Uintcni.
c h e r
,
csak Ausztriának, hanem az összes
elismert
kiállit;i>nak
fódísze.
De
mi leginkább vonta a köz, az átalános figyelmet {iz ausztriai vagy helyesebben a magyarországi kiaz nyers termékeink meglep gazdagsága és állításra ,
változatossága.
Mint
ha csak
minket; eddig Araerika tatlan az a hatás, melyet
most
volna
fedeztek
fel
valánk Columbus eltt. termékeink tnek, ámbár fájdaLeírha-
lom, természeti kincsünk mélt<'>lag nincs képviselve, sem a mennyiség, sem a modor tekintetében. Áldom hazára Istenét,
az
hogy azok véleménye meg nem
elmaradás
hallgattatott,
(abstentío) tanát hirdetek.
valljuk a csak félniegjelenésnek
,
így
is
kik
kárát
az egész elmaradás
tíz
évet vesztetett volna el nemzeti kereskedésünkbl. Nem kételkedem, hogy pár hónap nuilva sok angol s idegen S
/.
e ni e r e
V
-
'
— gyámok, keresked zánkban, kik e
és
—
30G
tkepénzes fog megfordulni ha-
nem
közbejötte nélkül ránk
kiállitás
is
gondoltak volna.
Mig ban
alig
(igaz,
ezt
van
néz
ismerik
s
vizsgáló a franczia borosztály-
jól),
hemzseg a
kiállításunk
tu-
dakozóktól. Pedig némely része oly magasan van rakva,
hogy magunk sem tudjuk, melyik micsoda. Igaz, ép azon kapu mellett van, mely a géposztályba vezet, hova egész napon át tódul a sokaság, az is igaz, hogy az osztrák
kereskedk
is:
Lenkey, Schwarzer
utódai, Sclilüm-
fleg magyar borokat állítottak ki. magyar borok után tudakozódik, más
berger Leibenfrost
mind
Ki jön, után
alie".
Elet-kiállitásunkból
legjobban a búzát és árpát Legsúlyosabb búzánk 92 fontra van becsülve. Csak Oroszország és Ausztrália versenyez velünk, st
vizsgálják.
amaz mögöttünk áll, szem-nagyság, mind körülmény, hogy a jelesebbnek ott
tehát csak
tett
találtatott.
dolgozzunk
teljes
emez elz
kísérletek
Tehát
nyomán
e téren
mind
meg,
súly tekintetében. Ellenben
fontos
lisztünk
fejtsünk ki
ervel, hol elsk lehetünk. Az
pát pedig máltává kellene égetnünk
leg-
erélyt, ár-
mivel ez átváltoz-
,
tatás kevesbitné a szállítás költségeit.
Sokan tudakozód-
tak málta iránt, de belle kiállításunk
nem
ványnyal. Azonban
csak ugy verse-
Oroszországgal
is
bír
mutat-
nyezhetünk, ha gondoskodunk az övéhez hasonlón olcsó szállítás
eszközeirl. Erre az egyetlen mód,
ott,
hol lehet,
csatornákat építeni, minden esetre a tengerrel, legegyenesebb, legrövidebb, tehát legolcsóbb köttetésbe jönni.
Ha
ez
nem
vasutak
által
össze-
fog megtörténni, kereskedé-
sünk soha sem fog felvirágozhatni. Aut .... aut! Dohányaink közül sok kapott érmet. Számosak a tudakozódások.
De
a kiállítók fukarsága
nem
adott
mó-
— hogy az
dot,
mi
gyárosok a
itteni
gyakorlati
kis
—
307
különféle
tehessenek.
kisérletet
fajokkal
bár
Egybl
sincs
egy csomócska sem, nem
lehet
üzletet
melylyel rendelkezhetnénk. így megindítani az angol bekötött ,
semmit nem vesz, söt azt nyilt szemeivel is sokáig és minden oldalról megnézdegéh. Szinre nézve a csongrádi dohányok tetszenek legjobban. Pedig mind itt, mind Francziaországban a készlet hiányát kezdik érezni. Virginia, Kentucky, Maryland napról napra kevesebbet
szemmel
A
küldenek.
piacz roppant és nyilt, a pillanat
kedvez,
csak tudni kell felhasználni, azonban uj czikknél ne
gyünk követeléseinkben a
túlzók.
dohányfogyasztás mi óriás
le-
Ettl óvakodjunk. Hogy arányban
halad,
—
ime
Francziaországból pár adat. 1811-tl 1815-ig elfogyasztatott
=
évenként 14.300,000 kilogramm (1 kilogramm 2 1836-ban 18.000,000; 1855-ben 23.657,000; 1857-
font);
ben 27.219,194; 1860-ban 29.280,000. Ez utóbbi évben a dohány adott a kormánynak 178.324,600 frank tiszta jövedelmet.
Gyapjúink
is
igen feltüntenek.
Más nemzetek
is
ál-
lítanak ki hasonló finomságt, de finomabbat nem.
Leg-
félelmesebb versenytársunk e tekintetben
Ang-
is
Ausztrália,
liának kimerithetlen tárháza, ennek máris igen finom gyap-
jujavan,
s
temérdek mennyiségben,
de a tengeri
mabbak
szállitás
a Károlyiak, Festeticsek, Zichyek
volt kicsinykés.
Az
és a
,
Czil-
Hanem
a kiállítás modora Fiókokban összegyrt gyapjú mit sem
chert által kiállított gyapjúk.
mutat.
és bár nagy az utódáig,
igen jutányos. Mieink közt legfino-
osztrákok, de kivált
juhról lenyírt egész
bundákat
az
ausztráliaiak egy-egy
állítottak ki,
gyönyörek
ez egész darabok, oly szépek, milyen lázon gyapja lehetett,
ilyesmi hat aztán
még
a gyakorlatlan szemre •20*
is.
E
—
308
az ásványok, érezek
hibát találhatni
és
a
fák
Azokban legkitnbbek a dobsinai, máramarosi, selmeczi iglói gyjtemények; ezekben azon kü-
kiállitásában
is.
,
melyeket a nKÍramarosiak, barsiak, a tatai és kaposvári uradalmak küldöttek. Fájdalom, hogy fáink lönféle fák,
kiállitására otthon több
ban
alig
gond nem
fordittaték,
méltó rajok pillantani, ha a canadai,
mert valóausztráliai,
szóval az angol gyarmatból küldött oly roppant, oly colossalis,
mint ékesen, csiunal elrendezett gyjteményeket
csak egyszer láttuk.
E
gyarmatoktól egyebet
mint kell termékeinkre a hiúságból tevék
k kiállításaikat nem
pagandismusból; mind ez
tanulhatnánk, azt
is
közfigyelmet
•
t.
oly széppé,
i.,
Nem
forditani.
hanem
pro-
egyéb, mint egy hangzó
fel-
tkepénzesekhez a gyárosokhoz, a kalmárokhoz. Semmit nem hagynak felhasználatlanul, magokhoz vonni a pénzt és munkát, ez els eszközeit a vagyonosodásnak. Könyveket lapokat osztogatnak melyekben el van minden mondva, mi az ország anyagi kérdéseire vonatkozik a falakat geographiai abroszok borítják el, melyeken lU, viz, tér, hegy, erd, stb. különböz színekkel
hívás a
,
,
,
;
van
kijelelve, széleik statistikai
adatokkal ellátva, mindez
a közönség felvilágosítása végett.
Ezekrl mi nem gondoskodtunk. Senki bízva részünkrl, adni
nem
senki ellátva
bírja
a
ily
szükséges
nincs az ilyen
adatokat,
sem költséggel
adatok
elterjesztésére,
statistikai
röpiratok, táblák, abroszok
által.
dakozódok, de a kíálhtók, egypár
nem
nincs meg-
felvilágosításokat, mindenesetre
Számosan jönnek esetet
kivéve,
Ha
kérdik,
a tu-
senkit
pedig dohányból? s ára mi ? senki nem képes felelni. Mi a ménesi bor ára? s belle a készlet mennyi? még most sem tudjuk. E becses fáhatalmaztak
sokszor
kérdik,
fel,
választ
mennyi
van
adni.
e
—
309
—
mely hajóépítésre alkalmas,
ból,
amabból, mely bú-
és
tornak lenne szép, mi lenne egy mázsának ára Londonba
mi ép ugy nem tudjuk mint nem az angol, ki kérdi. E hanyagság és mulasztás által mi magunk leszünk okai, ha e kiállításnak nem lesz oly fényes eredménye, milyen lehetne és lenni kellene. Az angol közönség meglep és váratlan kíváncsiszállítva
'?
,
A
sággal járja és vizsgálja kiállításunkat.
lapok,
politi-
Lord tudományok congressu-
kai színkülönbség nélkül magasztalva szólnak róla.
Brougham
az európai társadalmi
megnyitván, ezt
sát
Ausztria
és bírván
kratía
monda:
h
„Régi
szövetségesünk
van tökélve állami intézvényeit tökéletesbítení,
el
inkább mint más országok a munkáló arisztoha képviseleti kormányát szabadelmü
elemeit,
leger-
elvekre alapítja, a continens békéjének ez leend
Kereskedési
sebb biztosítéka.
fejldése
rendkívül
is
fontos ránk nézve,
bírván, gyapotot kivéve,
nyers termékkel
szükségünk van
mire
,
kedéseinek hiányai pótoltatni
fogván,
a
neki
és
,
szont a mi gyártmányainkra van szüksége.
minden
Bels
vi-
közle-
szaporodó vas-
nemcsak kereskedése velünk kísz ámithatlan terjedelmet nyerend, de látszik hívatva, hogy legyen a mi nagy országutunk Indiába, Bécs (meg Pest) és Konstantinápoly leendvén a f-állomások London és
utak
által
E
Calcutta között." gol összes sajtó,
s
fontos szavakat viszhangozta
most
az,
mint a hang
megy
az an-
keresztül
sziklákon és völgyeken, Anglia minden városain végig.
Végre
e
kedvez közvéleményt
szentesité. Ausztria
ez
58%;
200,
a
magyarországiakat
jutalmat
nyert közülök
eredmény, 79%-nak tékben egy nemzet
a jury ítélete meg-
1506 kiállítóiból 874 kapott jutalmat,
felel
meg.
kiállítói
különvéve, 138;
Ugy
sem
ez
ezek
száma
még kedvezbb
tudom,
részesültek.
ily
b
De
mér-
az
is-
— tenort, g1
310
—
ne bizzuk magunkat^ hiszen
itt
magunk
közt
bevallhatjuk: szerencsénk nagyobb mint érdemünk. Egyet ne feledjünk el, azt, hogy most tlünk függ e szerencsét,
gunk,
s
ha
közfigyelmet
nem
felhasználni.
cselekszünk, ha
mely napon kincse is nagy részben
e tündér-palota
Ha nem moz-
nem
vállalkozunk,
kapui becsukatnak, hazánk
el lesz felejtve.
Nyomatott Bécsben, Holzhausen Adolfnál.
/O'-Tí^
uiSZIOI xog
od
'Og BlUOUUBd
