3

ADATOK A FELSŐOKTATÁSRÓL ÉS A DIPLOMÁSOK FOGLALKOZTATÁSÁRÓL TÉNYEK & ÖSSZEFÜGGÉSEK 2013/3

Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról Tények & összefüggések

Budapest, 2013. április

GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: [email protected] • Internet: http://www.gvi.hu 2 / 56

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról.

MKIK GVI

Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry

Az elemzés készítésében részt vett: Mózer Dávid, gyakornok MKIK GVI Türei Gergő, gyakornok MKIK GVI

Szerkesztő: Várhalmi Zoltán, elemző MKIK GVI [email protected]

Kutatásvezető: Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI, ügyvezető, MKIK GVI) e-mail: [email protected]

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest

A kézirat lezárva: 2013. április 17.

Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-05-84 Fax: 235-07-13 e-mail: [email protected] Internet: http://www.gvi.hu


Bölcsesség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg. És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával. A bölcs férfiú erős és a tudós ember nagy erejű.

[Példabeszédek 24:3,-5, Károli Gáspár fordítása]


Tartalom

Tartalom................................................................................................................................................. 5 Ábrák és táblázatok jegyzéke.............................................................................................................. 6 Az áttekintés célja ................................................................................................................................. 8 1.

A felsőoktatás externális hatásai ................................................................................................ 9

2.

A felsőoktatás alapvető mérőszámai ....................................................................................... 18

3.

Foglalkoztatás és munkanélküliség ......................................................................................... 31

4.

Az elhelyezkedés jellemzői, státuszinkonzisztencia ............................................................. 38

5.

Bérprémium................................................................................................................................. 43

6.

Irodalom....................................................................................................................................... 51


Ábrák és táblázatok jegyzéke 1.1. ábra: A GDP és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése, 2009........................... 9 1.2. ábra: Az egy főre vetített adóbevételek és a diplomások aránya közötti összefüggés, 2010, Magyarország ..................................................................................................................................... 10 1.3. ábra: A felsőfokú végzettségűek jövedelmének növekedéséből fakadó GDP növekedés mértéke (2000-2010)............................................................................................................................ 11 1.4. ábra: Az észlelt korrupció értéke és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése 12 1.5. ábra: A szabadalmak száma és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése ........ 13 1.6. ábra: A születéskor várható élettartam és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése ........................................................................................................................................ 14 1.7. tábla: Felnőtt szavazók aránya az iskolai végzettség szerint ................................................ 15 1.8. tábla: Társadalmi tevékenységek iránti elkötelezettség és az iskolai végzettségekben tapasztalható különbség .................................................................................................................... 16 1.9. ábra: Társadalmi mobilitás elősegítésének mértéke néhány nem fővárosi felsőoktatási intézményben ...................................................................................................................................... 17 2.1. ábra: Felsőoktatásra való ráfordítások aránya a GDP százalékában, 2009.......................... 18 2.2. ábra: Felsőoktatásra való ráfordítások aránya a GDP százalékában, 2009.......................... 19 2.4. ábra: Egy felsőoktatásban tanuló képzésére való éves ráfordítás mértéke, 2009 ............... 21 2.7. ábra: Felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya ................................................................ 24 2.8. ábra: Az oktatásban részt vevők és nem résztvevők aránya ................................................. 25 a 20-24 és 25-29 éves korosztályokban, 2010................................................................................... 25 2.10. tábla: Felsőfokú képzésben résztvevők számának alakulása .............................................. 27 2.11. tábla: Felsőfokú oklevelet szerzettek számának és a 20-24 éves korosztályhoz viszonyított arányának alakulása..................................................................................................... 28 2.12. ábra: A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a teljes népességen belül és arányuk potenciális növekedése, 2009 ............................................................................................ 29 3.1. ábra: A 25-64 éves foglalkoztatottak aránya iskolai végzettség szerint ............................... 31 3.2. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása iskolai végzettség szerint.......................................... 32 3.3. ábra: Egyszerűsített foglalkozási kategóriák iránti kereslet változása a vállalati egyenlegmutató alapján..................................................................................................................... 33 3.4. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása korcsoportok szerint, 2012 ....................................... 34 3.5. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása iskolai végzettség szerint.................................... 35 4.1. ábra: A modális képzettséghez viszonyított képzettségi szintek arányai, FEOR főkategóriánként és a teljes mintában, 2011.................................................................................... 38 4.2. ábra: Foglalkoztatottak megoszlása az egyes foglalkozási csoportokban iskolai végzettség szerint, 2011 ......................................................................................................................................... 39 4.3. ábra: 35 év alatti és feletti foglalkoztattak megoszlása az egyes foglalkozási csoportokban iskolai végzettség szerint, 2011 ......................................................................................................... 40


4.4. ábra: 35 év alatti és feletti diplomások, illetve friss diplomások eloszlása a foglalkozási csoportokban, 2011 ............................................................................................................................. 41 5.1. ábra: Középfokú és felsőfokú végzettségűek kereseti különbségei, 2006 ........................... 43 5.2. ábra: Nem vezetői, szellemi foglalkozásokban a bruttó alapbér mértéke, 2011 ................. 44 5.3. ábra: A felsőfokú végzettség megszerzésnek tételes költségei és megtérülése, 2008, USD ............................................................................................................................................................... 45 5.4. ábra: A felsőfokú végzettség megszerzésének megtérülési rátája, 2008 .............................. 46 5.5. ábra: Különbség az 55-64 évesek és a 25-64 évesek relatív keresete között, százalékpontos különbség, 2010................................................................................................................................... 47 5.7. ábra: Friss diplomások bruttó alapbérére ható tényezők, 2008-2010 ................................... 49


Az áttekintés célja Az alábbi rövid áttekintés tényeket és összefüggéseket villant fel a diplomások társadalmi szerepe, munkaerő-piaci helyzete, gazdasági hatásai, valamint a felsőoktatás helyzete és finanszírozása témájában. Célja, hogy elősegítse a tényekre alapozódó döntéseket, legyenek ezek egyének, vagy intézmények döntései. A tényekre építő szakpolitika támogatását tartjuk szem előtt, de azt is, hogy minden, a felsőoktatás jövőjében érdekelt egyén és intézmény tájékoztatását szolgáljuk. Az áttekintésben szereplő egyszerű statisztikákat és összetett modellezésen alapuló becsléseket következtetések levonása nélkül, az adatok leíró jellegű ismertetésével közöljük. Az első részben a felsőoktatás néhány olyan externális hatását gyűjtöttük össze, amelyek kapcsán bemutatjuk, hogy milyen makroszintű hatással bírhatnak a diplomások egy ország gazdaságára, társadalmára. A második részben nemzetközi összehasonlításban a felsőoktatás néhány olyan alapvető mérőszámát tekintjük át, mint a felsőoktatás finanszírozása, illetve a diplomások népességen belüli aránya és ennek az aránynak a változása. A harmadik részben, egyszerű mutatókon keresztül a diplomások foglalkoztatási, munkanélküliségi adatait ismertetjük. A negyedik részben rátérünk a foglalkoztatás jellemzőire, arra keresvén a választ, hogy a diplomások milyen munkakörökben dolgoznak, milyen mértékben tudják hasznosítani a felsőfokú tanulmányaik során megszerzett tudást. A befejező, ötödik rész témája a diplomások jövedelemi viszonyai, ahol különböző statisztikákon keresztül mutatjuk be, hogy mennyire éri meg a diploma megszerzése. Itt tehát, szemben az első fejezettel, kifejezetten az egyéni hasznosságra összpontosítunk. A kiadványban messzemenően építettünk az OECD-nek a témával foglalkozó legfrissebb kiadványában (Education at a Glance - 2012) közölt adatokra, a KSH és az Oktatási Hivatal statisztikáira, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatfelvételének adataira, a hazai empirikus közgazdaságtani és szociológiai elemzések, közöttük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. keretében folytatott kutatások eredményeire. Az összeállítást a magyar és nemzetközi szakirodalom válogatott bibliográfiája zárja.


1. A felsőoktatás externális hatásai

1.1.

Magasabb egy főre jutó GDP

A felsőfokú végzettségűek arányának növekedésével nő egy ország egy főre jutó GDP-je. Míg Magyarországon a 20 százalékos diplomás arány mellett 20.000 USD az egy főre jutó GDP, addig például Kanadában a közel 50 százalékos arányhoz 38.000 USD.

1.1. ábra: A GDP és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése, 2009 Egy főre jutó GDP (USD, PPP) 60 000 NOR

R² = 0,3479

50 000

CHE AUT

40 000

DEU ITA GRC

30 000

USA

NLD IRL AUS DNK ISL FRA FIN OECD SWE BEL UKM ESP

CAN JPN NZL

ISR

SVN CZE

KOR

PRT SVK

20 000

EST

HUN POL

TUR

CHL

BRA

MEX

10 000

0 10

15

20

25

30

35

40

45

50

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a felnőtt népességen belül (%) Forrás: OECD Factbook 2011-2012 (2009) http://www.oecd-ilibrary.org/economics/oecd-factbook-2011-2012/size-of-gdp_factbook-2011-17-en (acc.2013.02.10) Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05) Megjegyzés: Brazília esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozó adat 2009-ből származik.


1.2.

Több adóbevétel

Erős pozitív összefüggés mutatható ki egy országrészben (régióban) a diplomások aránya és az adott régióban számított egy adózóra jutó adó nagysága között. Minél nagyobb a diplomások aránya, annál nagyobb egy főre jutó adóbevétel várható.

1.2. ábra: Az egy főre vetített adóbevételek és a diplomások aránya közötti összefüggés, 2010, Magyarország

Forrás: Erőforrástérkép ( http://www.regionaldata.org ) illetve fenti összefüggést és annak változását 1993-2010 közötti adatokon bemutató alábbi video: http://www.youtube.com/watch?v=FgDMWO9wYTY


1.3.

A felsőfokúak jövedelemnövekedése hozzájárul a GDP növekedés üteméhez Az elmúlt 10 évben az OECD országok GDP-növekedését közel 0,7 százalékponttal növelte a felsőfokú végzettségűek jövedelmének emelkedése. Magyarországon ugyanez a mutató 0,6 százalékpont, de például Szlovéniában 1,2 százalékpont. 1.3. ábra: A felsőfokú végzettségűek jövedelmének növekedéséből fakadó GDP növekedés mértéke (2000-2010) Szlovénia

1,3%

Kanada

1,2%

Egyesült Királyság

1,1%

USA

0,9%

Finnország

0,9%

Franciaország

0,9%

Csehország

0,9%

Dánia

0,8%

Portugália

0,8%

OECD átlag

0,7%

Svédország

0,7%

Magyarország

0,6%

Ausztria Németország 0,0%

0,4% 0,2% 0,2%

0,4%

0,6%

0,8%

1,0%

1,2%

1,4%

Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05


1.4.

Alacsonyabb korrupciós szint A Transparency International Korrupciós Percepció Indexének (CPI) értéke csökken a felsőfokú végzettségűek arányának növekedésével. Míg Magyarországon a 20 százalékos diplomás arányhoz 5,4-es CPI érték tartozik, addig például Kanadában a közel 50 százalékos arányhoz 1,3-as érték. 1.4. ábra: Az észlelt korrupció értéke és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése Korrupció mértéke (10-CPI) 8 MEX 7

R² = 0,499

GRC BRA TUR

6

ITA SVK CZE

HUN

5

KOR

POL SVN

PRT

ISR ESP

4

EST FRA

CHL

3

USA BEL

AUT

IRL UKM

DEU

2

ISL

1

NDL SWE

LUX

JPN CAN

AUS

CHE

NOR

DNK

FIN

NZL

0 10

15

20

25

30

35

40

45

50

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a felnőtt népességen belül (%) Forrás: Transparency International (2011), Education at a Glance 2012 (2010): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05) Megjegyzés: CPI: Corruption Perceptions Index. Brazília esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozó adat 2009-ből származik.


1.5.

Növekvő tudományos teljesítmény A felsőfokú végzettségűek arányának növekedésével növekszik egy ország tudományos teljesítménye. Míg Magyarországon a 20 százalékos diplomás arányhoz egymillió főre 4,4 darab szabadalom jut, addig például Japánban a 44 százalékos arányhoz 104 darab szabadalom jut egy millió főre. 1.5. ábra: A szabadalmak száma és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése Egymillió lakosra jutó szabadalmak száma 120

CHE JPN

100

SWE

R² = 0,4982

80

DEU FIN

60

NLD

AUT

DNK ISR FRA

40

OECD

BEL

USA

LUX UKM NOR

20

ISL

ITA

0

KOR

HUN CZE SVK

BRA TUR PRT

10

15

MEX

SVN POL GRC

20

AUS

ESP

NZL

EST

CHL

25

CAN

IRL

30

35

40

45

50

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a felnőtt népességen belül(%)

Forrás: OECD Factbook 2011-2012 (2009) http://www.oecd-ilibrary.org/economics/oecd-factbook-2011-2012/patents_factbook-2011-70-en (acc.2013.02.10) Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05) Megjegyzés: Brazília esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozó adat 2009-ből származik.


1.6.

Magasabb születéskor várható élettartam A felsőfokú végzettséggel rendelkezők várható élettartama magasabb, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőké. A jelenség mögött az egészségesebb életmód, és az átlagosnál jobb egészségügyi rendszerhez való könnyebb hozzáférés áll. Minél magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya egy társadalomban, annál nagyobb az adott társadalomban a születéskor várható élettartam. Míg Magyarországon a 20 százalékos diplomás arányhoz 74 év a születéskor várható élettartam, addig például Új-Zélandon a diplomások 40 százalékos aránya mellett 81 év. 1.6. ábra: A születéskor várható élettartam és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése Születéskor várható élettartam 84 JPN ESP

82

FRA

AUT

GRC

DEU

PRT

80

SVN

CHE ISL SWE

ISR

AUS

LUX NOR NZL UKM KOR OECD BEL IRL FIN NLD

DNK 78

CZE

USA

CHL POL

76

MEX SVK

TUR

74

R² = 0,5209

EST HUN

BRA 72 10

15

20

25

30

35

40

45

50

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a felnőtt népességen belül (%) Forrás: OECD Factbook 2011-2012 (2009) http://www.oecd-ilibrary.org/economics/oecd-factbook-2011-2012/life-expectancy_factbook-2011-104-en (acc.2013.02.10) Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05) Megjegyzés: Brazília esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozó adat 2009-ből származik.


1.7.

Erősebb politikai participáció A magasan kvalifikáltak nagyobb arányban szavaznak, társadalmilag aktívabbak – ezért a demokrácia működése szempontjából kiemelt jelentőségű társadalmi csoportnak tekinthetőek. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 10 százalékponttal nagyobb arányban vesznek részt az országgyűlési választásokon, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők.

1.7. tábla: Felnőtt szavazók aránya az iskolai végzettség szerint

Svédország Dánia Hollandia Németország Finnország USA Magyarország Lengyelország Szlovénia Portugália Csehország Franciaország Kanada Egyesült Királyság Olaszország Mexikó OECD átlag

Alapfokú végzettség (%)

Középfokú végzettség (%)

Felsőfokú végzettség (%)

89,4 90,8 76,9 62,0 71,7 41,8 77,6 65,1 72,0 72,8 44,8 69,0 63,4 63,6 NA NA 71,3

91,3 93,6 87,8 80,3 76,1 69,5 76,8 73,8 69,7 76,2 59,6 73,8 72,4 69,2 NA NA 78,2

96,6 95,7 94,4 94,2 89,0 87,4 87,1 84,2 83,1 82,7 81,0 80,4 78,4 77,3 NA NA 86,1

Megjegyzés: A "Érettséginél alacsonyabb végzettség" oszlopban prezentált értékek azon felnőttek arányát írják le, akik a szavazás során készült részvételi jelentés szerint a felső középfokú végzettségnél alacsonyabb végzettséggel rendelkeztek. Hasonló módon kerültek kialakításra a másik két oszlopban található arányok: a szavazás során készült részvételi jelentésben érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya került a "Érettségi" és "Felsőfokú végzettségű" oszlopokba. Az elemzés a szavazásra jogosult felnőttekre korlátozódik. Azokban az országokban, ahol a szavazás előzetes regisztráció feltétele, és a regisztráció nem kötelező vagy automatikus (pl. Egyesült Királyság, USA), az elemzés tartalmazza azokat, akik potenciális szavazók, szavazati joggal rendelkeznek (p.l. az ország polgárai), de nem regisztráltak a szavazásra. Forrás: European Social Survey (ESS) 2008 and 2010; Kanada: General Social Survey (GSS) 2008 ; USA: Current Population Survey (CPS) 2008; Estudo Eleitoral Brasileiro (ESEB) 2010 – CESOP-UNICAMP.


1.8.

Erősebb elkötelezettség a társadalmi tevékenységek iránt Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon rendkívül alacsony a társadalmi tevékenységek iránti elkötelezettség mértéke, az iskolai végzettség növekedésével viszont jelentősen nő az elkötelezettek aránya. A diplomások közel 7 százalékponttal nagyobb arányban elkötelezettek valamilyen társadalmi ügy iránt. A felsőfokú végzettség hatása csak Finnországban magasabb, ott 10 százalékponttal magasabb a felsőfokúak elkötelezettsége a középfokú végzettségűeknél. 1.8. tábla: Társadalmi tevékenységek iránti elkötelezettség és az iskolai végzettségekben tapasztalható különbség

A társadalmi tevékenységek iránt elkötelezett középfokú végzettséggel rendelkezők aránya

%

Franciaország Portugália Hollandia Dánia Svédország Lengyelország Szlovénia Csehország Németország Egyesült Királyság Finnország Magyarország Kanada Olaszroszág Mexikó USA OECD átlag

83,9 76,8 67,3 67,2 65,8 60,1 59,1 58,2 58,2 56,8 51,3 47,7 NA NA NA NA 62,4

Különbségek a társadalmi tevékenység iránti elköteleződés arányában a középfokú végzettségnél alacsonyabb szinttől a felső középfokú végzettségig

Különbségek a társadalmi tevékenység iránti elköteleződés arányában a középfokú végzettségtől a felsőfokú végzettségig

Kontrollálva az életkorral a nemmel és a jövedelemmel (százalékpont)

10,3 15,0 9,7 3,0 6,9 4,5 NA 15,7 -1,8 -2,6 5,1 15,8 NA NA NA NA 8,1

-8,5 5,5 4,5 5,5 3,8 -0,1 NA 5,6 3,8 3,2 10,2 6,5 NA NA NA NA 4,5

Megjegyzés: A fent bemutatott indikátor az alábbi kérdésen alapszik: "Az Önhöz hasonló korúakhoz képest milyen gyakran vesz részt valamilyen társadalmi tevékenységben?" A társadalmi tevékenységek, cselekedetek olyan egyéb emberekkel közös eseményeket, más emberekkel való találkozásokat jelentenek, amelyek saját döntés eredményeként jönnek létre, és nem munkahelyi vagy egyéb kötelességből adódnak. Azok a válaszadók, akik ezekben a tevékenységekben részt vesznek korcsoportuk tagjaihoz képest nagyjából ugyanolyan vagy nagyobb mértékben, elkötelezett kategóriába kerülnek besorolásra. Az első oszloptól eltekintve, a számítások a 25-64 éves felnőttek körében alkalmazott legkisebb négyzetek módszerén alapulnak. A szürkével jelölt mezők statisztikailag szignifikánsak és különböznek nullától 5%-os szignifikancia szint mellett. NA: nincs adat A nem-lineáris modellek (probit modell) hasonló eredményt mutatnak. Forrás: European Social Survey (ESS) 2010.


1.9.

Vidéki felsőoktatási intézmények – nagyobb társadalmi mobilitás A vidéki felsőoktatási intézmények nemcsak munkahelyeket teremtenek és élénkítik a helyi gazdaságot, hanem fenntartják a térség vitalitását, formálják humán erőforrásait, hozzáadott értéket jelentenek a közösség életében, valamint értékteremtő és közösségi szerepeiken keresztül erősítik a társadalmi kohéziót. Kiemelkedő jelentőséggel bírnak a társadalmi mobilitás elősegítésében, új társadalmi csoportok felsőfokú oktatásba való becsatornázásában. A társadalmi mobilitás elősegítésében játszott szerepet illusztrálja, ha az intergenerációs (nemzedékek közötti) mobilitásra gyakorolt hatását vizsgáljuk. Ehhez az apa iskolai végzettségét vettük figyelembe és készítettünk egy mobilitás erősségét mérő mutatót. Ez 100 fokú skálán a magyarországi állami felsőfokú intézmények átlagos értéke 31 pont, míg a vidéki felsőoktatási intézmények mutatója ennél jóval magasabb. Tekintve, hogy az országos átlagba a fővárosi intézmények is beleértendőek, elmondható, hogy a vidéki intézmények nagyobb szerepet vállalnak a társadalmi mobilitás elősegítésében, mint a fővárosiak. 1.9. ábra: Társadalmi mobilitás elősegítésének mértéke néhány nem fővárosi felsőoktatási intézményben

Mobilitási pont

60

40

53

50

47

47

46

44

42

41

40

38 31

20

0

Elemszámok: 141, 150, 171, 384, 472, 227, 483, 178, 108, 144, 12.204 Forrás: Saját számítás a Hallgatói motivációs kutatás 2009 adatbázisa alapján (Educatio Nonprofit Kft.) és a Diplomás kutatás 2010 (Educatio Nonprofit Kft.), ahol az előbbi Q10-es, utóbbi Q14-es azonosítójú változója került felhasználásra, amelyek az apa iskolai végzettségére vonatkoznak. A mutató számítása: Az alacsony esetszámok kezelése érdekében a 2009-es Hallgatói motivációs kutatás és a 2010-es Diplomás kutatás adatai egyesítésre kerültek. Ezért a mutató összemossa a hallgatók és végzettek különböző csoportjait. A mutató számításhoz felhasznált kérdések összeegyeztethetőek. Az index kiszámításánál, az alapfokú vagy az alatti végzettségeket 100-ra, a szakmunkás végzettséget 33-ra, a középfokú végzettséget 66-ra, a felsőfokú végzettséget pedig 0-ra kódoltuk. Az így előállt változók intézményenkénti átlaga képezi a mutatók értékét. Az értékek átkódolásra a könnyebb értelmezhetőség kedvéért volt szükség. Értelmezés: A mutató, akkor veszi fel a maximális százas értéket, ha minden hallgatójának és végzettjének édesapja legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. Forrás: Várhalmi-Tóth-Baranyai (Eruditio Hungaria „Társadalmi kohéziós szerep elemzése” elnevezésű kutatás alapján TÁMOP 4.1.4-08/1-2009-0002)


2. A felsőoktatás alapvető mérőszámai 2.1.

A felsőoktatási ráfordítások GDP-n belüli aránya az átlag alatti volt 2009-ben Az OECD országokban 2009-ben átlagosan a GDP 1,4 százalékát fordították felsőoktatásra. Dániában és Finnországban magasan átlag feletti a ráfordítás mértéke, előbbiben 2,4 százalék, utóbbiban 2,2 százalék. A másik oldalon az Egyesült Királyság és Olaszország szerepel, előbbi 0,8 százalékkal, utóbbi 0,9 százalékkal. Magyarországon ez szint az OECD átlag alatti: 1,1 százalékos a GDPhez viszonyított aránnyal. 2.1. ábra: Felsőoktatásra való ráfordítások aránya a GDP százalékában, 2009 Dánia Finnország Svédország Kanada Hollandia Szlovénia OECD átlag Franciaország Németország USA Magyarország Portugália Lengyelország Mexikó Csehország Olaszország Egyesült Királyság

2,4% 2,2% 2,0% 1,8% 1,6% 1,4% 1,4% 1,3% 1,3% 1,3% 1,1% 1,1% 1,1% 1,1% 1,0% 0,9% 0,8% 0%

1%

OECD átlag 2%

3%

Forrás: Education at a Glance 2012 (2009): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05) Megjegyzés: A Kanadára vonatkozó adat 2008-ból származik.


2.2.

Felsőoktatásra történő ráfordítás mértéke és a GDP Általánosságban elmondható, hogy az egy főre jutó GDP és az egy hallgatóra jutó ráfordítás mértéke között erős pozitív összefüggés tapasztalható. Kisebb-nagyobb eltérések azonban itt is megfigyelhetők: Japán és Olaszország egy főre vetített GDP mutatója például közel azonos, a hallgatókra fordított ráfordítás viszont jelentősen különbözik az előbbi javára. Magyarországon a ráfordítás abszolút értéken alacsony, de az egy főre jutó GDP alapján becsült szintnek megfelelő volt 2009-ben. 2.2. ábra: Felsőoktatásra való ráfordítások aránya a GDP százalékában, 2009 Ráfordítás/tanuló (USD vásárlóerő-paritáson számolva) USA

CHE

CAN SWE

DNKNLD FIN JPN UKM BEL IRL AUS FRA DEU ESP AUT ISR NZL PRT ISL ITA

BRA HUN POL SVK RUS CHL

MEX

NOR

R² = 0,7125

KOR CZE SVN

EST

55 000

52 500

50 000

47 500

45 000

42 500

40 000

37 500

35 000

32 500

30 000

27 500

25 000

22 500

20 000

17 500

15 000

12 500

ARG

10 000

30 000 28 000 26 000 24 000 22 000 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0

GDP/fő (USD vásárlóerő-paritáson számítva)

Forrás: Education at a Glance 2012 (2009): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05) Megjegyzés: Az egy tanulóra jutó ráfordítások esetén a kanadai adat 2008-ból származik, a GDP/fő adatok Kanada esetén 2008-ból, Chile esetén 2010-ből származnak.


2.3.

Egy hallgatóra jutó kiadások és költségvetési támogatások csökkentek 19912008 között Míg az egy hallgatóra jutó kiadás az egy főre eső GDP 252 százaléka volt 1991ben, addig 2008-ban ugyanez az arány 54 százalékra csökkent. Emellett, míg az egy hallgatóra jutó költségvetési támogatás az egy főre eső GDP 97 százaléka volt 1991-ben, addig 2009-ben már csak 36 százalék. 2.3. ábra: Egy egyenértékes hallgatóra jutó felsőoktatási kiadás és támogatás az egy főre eső GDP százalékában Magyarországon, 1991-2009

300%

Egy hallgatóra jutó kiadás az egy főre eső GDP %-ában

250%

Egy hallgatóra jutó költségvetési támogatás az egy főre eső GDP %ában

200% 150% 100% 50%

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

0%

Forrás: Semjén András: Költségmegosztás a felsőoktatásban. Utak és tévutak. KTI Könyvek, MTA KRTK KTI, 2013, Budapest, megjelenés alatt Megjegyzések: (1) Nem tartalmazza a felsőfokú továbbképzésre fordított költségvetési kiadásokat (2) AIFSZ, főiskolai és egyetemi szintű képzés, szakirányú továbbképzés és doktori képzés hallgatói együtt. Az egyes naptári évekre vonatkozó létszámot az adott évben befejeződő és kezdődő tanévek kezdőlétszámainak átlagával közelítjük! (3) A nappali egyenértékes létszámok meghatározáshoz használt súlyozás: nappali tagozatos hallgatók súlya 1; esti, levelező és távoktatási hallgatók súlya 0,3. Ez a súlyozás bizonyos mértékig önkényes, kis mértékben eltér a 120/2000. kormányrendelet súlyozásától, de közel áll ahhoz (4) 2004-ig a levelező és a távoktatás tagozatos hallgatók 0,25, az esti tagozatos hallgatók 0,33 főnek, 2005től egységesen 0,5 főnek számítanak. Az adatokat az összehasonlíthatóság miatt a 2005-től alkalmazott számítási mód szerint közöljük.(5) Csak állami intézmények


2.4.

Nemzetközi összehasonlításban alacsony az egy hallgatóra jutó ráfordítás Az OECD országokban egy felsőoktatásban résztvevő hallgató képzésére fordított ráfordítás átlagos mértéke 13.700 USD. Ez az összeg az Egyesült Államokban messze a legmagasabb (29.000 USD), míg Magyarországon 2009-ben az átlag alatti volt a ráfordítás összege (8.500 USD). 2.4. ábra: Egy felsőoktatásban tanuló képzésére való éves ráfordítás mértéke, 2009 USD vásárló-erő paritáson számolva 29201 30 000 25 000 20932

19961

20 000

18556 17849

16569 16338

OECD átlag 15711

15 000

14642 10481

10 000

9562 9311

8518 8237 8020 7776

5 000

Lengyelország

Mexikó

Csehország

Magyarország

Szlovénia

Olaszország

Portugália

Franciaország

Németország


Finnország

Hollandia

Dánia

Svédország

Kanada

USA

0

Forrás: Education at a Glance 2012 (2009): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05) Megjegyzés: A Kanadára vonatkozó adat 2008-ból származik.


2.5.

A felsőoktatási intézmények bevételében átlag alatti a magánkiadások aránya A háztartási eredetű magánkiadások aránya a felsőoktatási intézmények bevételében Dél-Koreában a legmagasabb (53%) és Svédországban a legalacsonyabb (0%). Magyarországon ugyanez az érték Csehországhoz (9%) és Szlovákiához (9%) hasonlóan átlag alatti, közel 7 százalék. 2.5. ábra: Háztartási eredetű magánkiadások a felsőoktatási intézmények bevételében, 2006

60% 50% 40% 30% 20%

Svédország

Dánia

Norvégia

Belgium

Ausztria

Magyarország

Izland

Csehország

Szlovákia

Franciaország

Írország

Hollandia

Spanyolország

Kanada

Olaszország

Portugália


Lengyelország

Mexikó

Ausztrália

Új-Zéland

Egyesült Államok

Japán

0%

Dél-Korea

10%

Forrás: OECD Education at a Glance 2009 (2006)


2.6.

Állami források aránya átlagos a felsőoktatás finanszírozásában Az OECD országokban a felsőoktatás 74 százalékát finanszírozták 2006-ban állami forrásokból. Az állami források aránya Norvégiában a legmagasabb (97%), Dél-Koreában a legalacsonyabb (25%). Magyarországon az állami források aránya kis mértékben átlag feletti, 78 százalék volt 2009-ben.

2.6. ábra: Az állami és a magánforrások aránya az egyes országokban a felsőoktatási intézmények finanszírozásában, 2006

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Állami források

Magánforrások

Forrás: OECD Education at a Glance 2009 (2006) Megjegyzés: Az állami források a közvetett állami támogatásokkal együtt értendők, a magánforrások ezektől tisztítottak. A Kanadára vonatkozó adat 2005-ből származik.


2.7.

Alacsony a diplomások aránya A felsőoktatás expanziója ellenére, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon kirívóan alacsony a diplomások aránya. Míg Kanadában vagy az Egyesült Államokban a lakosság 51, illetve 40 százaléka rendelkezik diplomával, addig Magyarországon ugyanez az arány 20 százalék. 2.7. ábra: Felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya Kanada USA Finnország Egyesült Királyság Svédország Dánia Hollandia Franciaország Németország Lengyelország Szlovénia Magyarország Mexikó Csehország Olaszország Portugália

50,6% 40,3% 37,1% 36,9% 34,2% 33,3% 31,8% 28,3% 25,3% 22,9% 21,5% 19,6% 17,4% 16,8% 14,2% 14,0%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05) Megjegyzés: Felsőfokú képzettség alatt az angol „tertiary education” elnevezésű kategóriát értjük. A Kanadára vonatkozó adat 2008-ból származik.


2.8.

Alacsony az oktatásban résztvevők aránya Az OECD országokban a 20-24 évesek 43 százaléka vesz részt valamilyen oktatásban. Szlovéniában (65%), Hollandiában (55%) az átlagnál lényegesen nagyobb, az Egyesült Királyságban (34%) és Mexikóban (26%) lényegesen kisebb ez az arány. Magyarországon a 20-24 évesek 48 százaléka vesz részt oktatásban. A 25-29 évesek között az OECD átlag 16 százalék, Magyarországon pedig 10 százalék. 2.8. ábra: Az oktatásban részt vevők és nem résztvevők aránya a 20-24 és 25-29 éves korosztályokban, 2010

Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05)


2.9.

Felsőfokú végzettségűek aránya korcsoportonként Jelentős különbségek tapasztalhatóak az egyes korcsoportok között a diplomások arányában. Magyarországon a diplomások aránya a 20-34 évesek között 12 százalékponttal, a 35-44 évesek között 14 százalékponttal, a 45-54 évesek között 9 százalékponttal, az 55-64 évesek között 6 százalékponttal kisebb, mint az OECD átlag. 2.9. tábla: Felsőfokú végzettségűek arányának különbsége az OECD átlagtól korcsoportonként Egyesült Államok Egyesült Királyság Finnország Svédország Dánia Hollandia Franciaország Németország Szlovénia Lengyelország

55-64 éves

Magyarország

45-54 éves

Mexikó 35-44 éves

Szlovákia

25-34 éves

Csehország Portugália Olaszország Százalékpont

-20

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.10)


2.10.

Felsőoktatásban résztvevők száma jelentősen nőtt az utóbbi 20 évben A felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma a 2010/2011-es tanévben 318 ezer volt. A rendszerváltás idején, az 1990/1991-es tanévben 102 ezer fő rendelkezett valamilyen hallgatói jogviszonnyal. Húsz éves időtávot tekintve, mindez 311 százalékos emelkedésnek tekinthető. 2.10. tábla: Felsőfokú képzésben résztvevők számának alakulása Tanév

Nappali (fő)

Esti (fő)

Levelező (fő)

Összes (fő)

1960/61 1970/71 1980/81 1985/86 1990/91 1995/96 2000/01 2005/06 2010/11

29 344 53 821 64 057 64 190 76 601 129 541 176 046 217 245 218 057

1 314 8 177 8 035 6 203 4 737 5 764 8 625 8 939 3 100

13 900 18 538 29 074 28 951 21 049 44 260 110 369 154 448 96 862

44 558 80 536 101 166 99 344 102 387 179 565 295 040 380 632 318 019

Forrás: Oktatási Hivatal statisztikái http://www.oktatas.hu/felsooktatas/felsooktatasi_statisztikak (acc.2013.02.05) Megjegyzés: A OH statisztikák a jogviszonyok számán, nem pedig hallgatók számán alapszanak, így egy fő többször is megjelenhet a statisztikákban. Ezért az expanzió mértékét indikáló számokat fenntartásokkal kell kezelni.


2.11.

A diplomát szerzők száma jelentősen nőtt 1990-2009 között 1990-ben közel 26 ezer fő szerzett valamilyen felsőfokú képzést lezáró oklevelet. Ugyanez az arány 2009-ben 64 ezer fő volt. Mindez 248 százalékos növekedésnek felel meg. 1990-ben a 20-24 éves korosztály közel 4 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, ugyanez az arány a 2009-es évben 7 százalék volt. 2.11. tábla: Felsőfokú oklevelet szerzettek számának és a 20-24 éves korosztályhoz viszonyított arányának alakulása Év

Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (ezer fő)

20-24 éves korosztályhoz viszonyított arány (%)

1960 1970 1980 1990 2000 2009

5,6 19,1 28,4 25,8 57,0 64,1

0,8 2,4 3,6 3,7 7,2

Forrás: Oktatási Hivatal Statisztikái: http://www.oktatas.hu/felsooktatas/felsooktatasi_statisztikak (acc.2013.02.05) Ladányi: http://epa.oszk.hu/01500/01551/00020/pdf/674.pdf (acc.2013.02.05) Megjegyzés: A OH statisztikák a jogviszonyok számán, nem pedig hallgatók számán alapszanak, így egy fő többször is megjelenhet a statisztikákban. Ezért az expanzió mértékét indikáló számokat fenntartásokkal kell kezelni.


2.12.

A diplomások számának növekedése várhatóan elmarad az OECD átlagtól A jövőben legnagyobb mértékben Lengyelországban és Franciaországban fog növekedni a felsőfokú végzettségűek aránya. Velük szemben az Egyesült Államokban és Németországban várható a legalacsonyabb mértékű növekedés – a különbség köztük annyi, hogy míg az előbbiben átlag feletti, addig az utóbbiban átlag alatti a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Az OECD 2009-ben végzett számítása szerint Magyarországon az OECD átlag alatti a diplomások aránya és átlag alatti ütemű növekedés is várható. A két korcsoport (25-34 és 2564 éves) arányaiban 6 százalékpont a különbség, addig az OECD országokban átlagosan 7 százalékpont.

16 Százalékpont

Lengyelország

14

Franciaország

12 10 8 6 4 2 0

OECD átlag

A 25-34 és 25-64 éves felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya közötti különbség

2.12. ábra: A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a teljes népességen belül és arányuk potenciális növekedése, 2009

Portugália

Hollandia Svédország Szlovénia Egyesült OECD átlag Királyság Olaszország Magyarország Dánia Csehország Mexikó Finnország Németország USA

Kanada

-2 0

10

20

30

40

50

A 25-64 éves korosztályban felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya

60% %

Megjegyzés: Az ábra egyszerre mutatja a felsőfokú végzettségűek arányát és potenciális növekedését. A vízszintes tengely mutatja a 25-64 éves korosztályon belül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát – a jobb oldalon azok az országok szerepelnek, ahol az OECD átlagnál nagyobb, a bal oldalon pedig azok, ahol az OECD átlagnál kisebb arányban vannak a felsőfokú végzettségűek. A függőleges tengely megjeleníti a 25-34 éves korosztály és a teljes korcsoport arányai közötti százalékpontos különbséget – alul vannak azok az országok, ahol a különbség átlag alatti, felül pedig azok, ahol átlag feletti a különbség. Eszerint, amennyiben a jelenlegi trendeket meghosszabbítjuk, akkor az ábra felső részén szerepelnek azok az országok, ahol a felsőfokú végzettségűek aránya a jövőben növekedni fog. Forrás: Education at a Glance 2012 (2009): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05)


2.13.

A diplomások arányának várható változása Egy mikroszimulációs statisztikai modell szerint 2012 és 2020 között a társadalmi és demográfiai hatásokat figyelembe véve alig növekszik tovább a diplomások népességen belüli aránya és az időszak végén várhatóan alig haladja meg a 24%os szintet. A 2012-ben bevezetett férőhelyszámok korlátozásának hatásait is számításba véve a becslés szerint a 20-24 évesek között csaknem 2 százalékponttal lesz kisebb a felsőfokú végzettségűek aránya, mint amennyire a demográfiai és egyéb társadalmi folyamatokból egyébként következne. Ez a hatás még nagyobbnak mutatkozik a 25-29 éves korcsoportban: itt 4 százalékponttal kisebb arányban lesznek diplomások 2020-ban a felsőoktatási férőhelyek korlátozása következtében. A 30-34 éveseknél kisebb hatást látunk, ami abból következik, hogy közülük sokan, még a régi szabályok mellett jutottak be a felsőoktatásba. 2.13. ábra: A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők arányának várható változása korcsoport szerint

Forrás: Hermann Zoltán – Varga Júlia (2012): A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig: Iskolázási mikroszimulációs modell. http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1204.pdf (acc. 2013.03.21)


3. Foglalkoztatás és munkanélküliség 3.1.

A diploma növeli a foglalkoztatási rátát – erősebben az OECD országokra jellemző átlagnál Az OECD országokban a felsőfokú végzettségűeknek nagyobb a foglalkoztatási rátájuk a középfokú végzettséggel rendelkezőknél, átlagosan 9 százalékponttal. Ennek mértéke természetesen országonként változik. Lengyelországban például 19 százalékpont, Svédországban pedig csak 6 százalékpont a rátában tapasztalt különbség. Magyarországon az OECD átlagnál nagyobb, 12 százalékpontos a különbség a felső- és középfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátája között. 3.1. ábra: A 25-64 éves foglalkoztatottak aránya iskolai végzettség szerint

Forrás: Forrás: Education at a Glance 2012 (2009): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05)


Olaszország

Magyarország

USA

Mexikó

Kanada

Alapfokú végz.

OECD átlag

Csehország

Franciaország

Finnország

Lengyelország

Középfokú végz.

Portugália

Dánia

Németország

Szlovénia

Hollandia

Svédország

Felsőfokú végz.


100 % 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

3.2.

Diploma: legmagasabb foglalkoztatási ráta Magyarországon a diplomások körében a foglalkoztatási ráta 1998 óta 72-76 százalék közötti szinten mozog. A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében némileg alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, de míg a kilencvenes évek végén 70 százalék feletti volt, addig 2011-re fokozatosan lecsökkent 61 százalékra. 3.2. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása iskolai végzettség szerint

Forrás: KSH Megjegyzés: foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak / munkaképes korúak (15-74 éves)


3.3.

Jelentős és növekvő munkaerő-kereslet A foglalkoztatási egyenlegmutatók szerint a szakképzett fizikai, illetve a diplomás szellemi munkakörök is folyamatosan bővülő létszámkereslettel jellemezhetőek – ezen csoportokban 2012-ben is több vállalat bővítette létszámát, mint csökkentette, illetve ez igaz a 2013-as évre vonatkozó várakozásokra is. A szakképzetlen fizikai munkakörökben 2010 óta folyamatosan csökken a kereslet. 3.3. ábra: Egyszerűsített foglalkozási kategóriák iránti kereslet változása a vállalati egyenlegmutató alapján

20 pont 10 0 -10 -20 -30 2009 2010 szakképzetlen fizikai nem diplomás szellemi

2011

2012 2013* szakképzett fizikai diplomás szellemi

*vállalati várakozások Egyenlegmutató: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a létszámnövelő és létszámcsökkentő vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég létszámcsökkenésben és +100-at akkor, ha minden cég létszámbővülésben pozitívan ítéli meg a helyzetét. Forrás: GVI számítás, GVI: Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis – 2013, Budapest, 2013. http://www.gvi.hu/data/papers/prognozis_2012_tanulmany_130110_.pdf (acc. 2013.02.07)


3.4.

Rendkívül eltérők a foglalkoztatási ráták korcsoportok szerint A foglalkoztatási ráta korosztályonként változik, a 40-44 éves korcsoportig növekszik, eléri a 80 százalékot, ezt követően előbb kis mértékben, majd jelentősen csökken. Iskolai végzettségtől függetlenül tehát a fiatal korosztály rátája alacsony: a 20-24 éveseké 36 százalékos, a 25-29 éveseké 68 százalékos. 3.4. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása korcsoportok szerint, 2012

90% 80%

68%

70%

73% 76%

80% 79%

75% 57%

60% 50%

36%

40% 30% 14%

20% 10%

5%

2%

2%

0%

éves Forrás: KSH (2012 4.negyedév) http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf016b.html?643


3.5.

Diploma: legalacsonyabb munkanélküliségi ráta A felsőfokú végzettséggel rendelkezők kisebb valószínűséggel válnak munkanélkülivé, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők. Míg a kilencvenes évek végén 2 százalék alatti volt a munkanélküliségi rátájuk, addig 2011-re meghaladta a 4 százalékot. A növekvő munkanélküliségi ráta ugyanakkor az összes végzettségre jellemző, legnagyobb mértékű növekedés az alapfokú végzettségűek körében volt, legkisebb a diplomások között. A vizsgált időszakban a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében is 3 százalékpontot emelkedett a munkanélküliségi ráta, így 2011-ben meghaladta a 12 százalékot. 3.5. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása iskolai végzettség szerint

30% 25% 20%

8 általános vagy kevesebb Szakiskola és szakmunkásképző Érettségi Diploma

15% 10% 5% 0% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: KSH Megjegyzés: munkanélküliség ráta = munkanélküliek / munkaképes korúak (15-74 éves)


3.6.

Munkanélküliség: jelentős különbségek képzési területenként A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 2011-es kérdőíves vizsgálata szerint a friss diplomások körében a munkanélküliek aránya 8 százalék. Ez az arány képzési területenként természetesen jelentősen változik: társadalomtudományi, agrár és művészeti területen a legmagasabb (11-12 százalék), illetve informatikai, orvostudományi és gazdaságtudományi területen a legalacsonyabb (4-6 százalék). A magukat munkanélküliként meghatározók átlagosan 8,28 hónapja nem foglalkoztatottak és döntő többségük (94 százalékuk) aktívan keres munkát. 3.6. ábra: Friss diplomások munkanélküliségi aránya képzési területek szerint Összesen

7,5

Művészet

12,2% 11,7% 11,4%

Társadalomtudomány Agrár Bölcsészettudomány

9,5% 9,3%

Természettudomány Pedagógusképzés

7,4% 6,7% 5,7% 5,6% 4,9% 4,4% 3,9%

Műszaki Jogi és igazgatás Gazdaságtudomány Orvos- és egészségtudomány Sporttudomány Informatika

0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

14%

Megjegyzés: az adatfelvétel során a„a munkanélküli” definíciója eltért a KSH által is számolt ILO definíciótól, ezért a DPR adatfelvételre adott válaszok alapján számolt munkanélküliségi arány nem hasonlítható össze a KSH megfelelő adataival, de módot ad képzési területekként a munkanélküli arányok összehasonlítására. Források: Friss Diplomások 2011 - Zárótanulmány http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/Frissdiplomasok_2011_kutatasi_zarotanulmany.pdf (acc.2013.02.05)


3.7.

Friss diplomások: alacsony álláskeresési idő A friss diplomások átlagos álláskeresési ideje 3,4 hónap. Az átlag képzési területenként változik: legalacsonyabb az orvosi területen (3 hónap) legmagasabb az agrárterületen (3,9 hónap). A képzési terület mellett az álláskeresési időt természetesen meghatározhatja a földrajzi elhelyezkedés, a diploma mellett megszerzett nyelvtudás használhatósága, a munkatapasztalat és a kompetenciák is. 3.7. ábra: Friss diplomások álláskeresési ideje képzési területek szerint Összesen

3,4

Agrár

3,9 3,9

Műszaki Sporttudomány

3,6 3,5 3,5 3,4 3,3 3,3 3,3 3,3 3,2 3,0

Jogi és igazgatás Művészet Gazdaságtudomány Bölcsészettudomány Természettudomány Pedagógusképzés Informatika Társadalomtudomány Orvos- és egészségtudomány

hónap

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

Források:Friss Diplomások 2011 - Zárótanulmány http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/Frissdiplomasok_2011_kutatasi_zarotanulmany.pdf (acc.2013.02.05)


4. Az elhelyezkedés jellemzői, státuszinkonzisztencia 4.1.

A túlképzettek aránya az ügyviteli munkakörökben 17%-os Magyarországon a foglalkoztatottak 60 százaléka végez a képzettségének megfelelő munkát, 27 százalék tekinthető túlképzettnek és 13 százalék alulképzettnek. A diplomások szempontjából fontos első négy FEOR főcsoportban a túlképzettek aránya a vezetői munkakörök kivételével az átlagosnál alacsonyabb. Különösen fontosnak tekinthetők az ügyviteli munkakörök, itt a túlképzettek aránya 17 százalékra tehető, ami nem tekinthető magasnak, hiszen a felsőfokú végzettséget igénylő munkaköröknél is 17%-ra becsülhető a túlképzettek aránya. 4.1. ábra: A modális képzettséghez viszonyított képzettségi szintek arányai, FEOR főkategóriánként és a teljes mintában, 2011 %

Alulképzettek aránya

Szükségesen képzettek aránya

Túlképzettek aránya

100

17

90 80

33

26

17 33

23 36

25

27 45

70 60 50

41

72

40

62

70 51

49

67

51 60

30

53

20 10 0

26 11

12

12

16

15

23 10

13 2

Forrás: NMH Bértarifa felvétel 2011 (n=228259). GVI számítás Galasi Péter számításai alapján. Galasi Péter (2004): Túlképzés, alulképzés és bérhozam a magyar munkaerőpiacon, 1994-2002. Közgazdasági Szemle, 51(5), 449-471. Vagy MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézet, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP. 2004/4. Letöltve 2013. 02. 15. URL: http://www.econ.core.hu/doc/bwp/bwp/bwp0404.pdf Megjegyzés: Galasi alapján az egyes foglalkoztatási csoportokon belüli, az iskolai végzettséget az elvégzett osztályok számával, adott foglalkozás gyakorlásához szükséges iskolai végzettséget a foglalkozások modális iskolai végzettségével, a túl, illetve alulképzést a szükséges iskolai végzettséghez képest hiányzó, illetve többlet osztályokkal közelítettük. A „túlképzés” és „alulképzés” fogalmai tehát nem az elvárt képzettségtől való eltérést jeleníti meg.


4.2.

A diplomások aránya a fizikai munkakörökben marginális A vezetői munkakörökben foglalkoztatottak 66 százaléka, a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottak 98 százaléka diplomás. Az egyéb és ügyviteli foglalkozásokban a diplomások aránya lényegesen kisebb, előbbiben 22 százalék, utóbbiban 13 százalék. A fizikai munkakörökben a diplomások aránya marginális, 1 % alatti.

4.2. ábra: Foglalkoztatottak megoszlása az egyes foglalkozási csoportokban iskolai végzettség szerint, 2011

Fizikai mkör. Ügyviteli mkör. Egyéb felső- vagy középfokú végz. igénylő mkör.

48%

26%

10%

74%

9%

22%

98% 6% 0%

8 általános vagy kevesebb Érettségi

13%

68%

Felsőfokú végz. igénylő mkör. Vezetői mkör.

25%

27% 20%

66% 40%

60%

80%

100%

Szakiskolat végzett, szakmunkás Diploma

Forrás: GVI számítás az NMH Bértarfia felvétel 2011 (n=228.259) Megjegyzés: A munkakörcsoportok elnevezései a 2008-as FEOR nomenklatúrából származnak.


4.3.

Szakmatartalom változás: a fiatalabb korosztályok között magasabb a diplomások aránya az ügyviteli munkakörökben. A 35 évnél fiatalabb diplomás foglalkoztatottakat nagyobb arányban találjuk az ügyviteli és egyéb foglalkozási kategóriákban, mint a 35 év felettieket (22% és 9%). Ez a helyzet azzal függ össze, hogy az utóbbi 15-20 évben nagymértékben átalakultak az „ügyviteli munkakörök” által igényelt készségek, és úgy változott meg e szakmák tartalma, hogy a korábbiaknál jobban igénylik a felsőfokú tanulmányok során megszerezhető készségeket.

4.3. ábra: 35 év alatti és feletti foglalkoztattak megoszlása az egyes foglalkozási csoportokban iskolai végzettség szerint, 2011 18-34 évesek Fizikai mkör. Ügyviteli mkör.

22%

44%

6%

6% 0%

8 általános vagy kevesebb Érettségi

33%

71%

Egyéb felső- vagy középfokú 5% végz. igénylő mkör. Felsőfokú végz. igénylő mkör. Vezetői mkör.

35 év felett

22%

63%

31% 98%

31% 20%

Fizikai mkör.

28%

Ügyviteli mkör. Egyéb felső- vagy középfokú végz. igénylő mkör.

13%

40% 60% 80% 100% Szakiskolát végzett, szakmunkás Diploma

Vezetői mkör.

22%

75%

11%

9%

70%

Felsőfokú végz. igénylő mkör. 63%

50%

18%

98% 6%

0% 8 általános vagy kevesebb Érettségi

26%

67%

20% 40% 60% 80% 100% Szakiskolát végzett, szakmunkás Diploma

Forrás: NMH Bértarifa felvétel 2011 (n=228.259) Megjegyzés: A munkakörcsoportok elnevezései a 2008-as FEOR nomenklatúrából származnak.


4.4.

Diplomások aránya a FEOR főcsoportokban a diplomások három csoportjában A friss diplomások munkakörök szerinti eloszlása nem tér el jelentősen a 35 évnél fiatalabb diplomások munkakörök szerinti megoszlásától. Kisebb mértékben, 7 százalékponttal kisebb arányban dolgoznak felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozási kategóriában, illetve 2 százalékponttal nagyobb arányban találjuk őket a fizikai, ügyviteli és egyéb munkakörökben. A 35 év feletti diplomások 2 százaléka, a 34 alatti diplomások 3 százaléka dolgozik fizikai munkakörökben. Ezt a tényt és a 4.2-es ábrán szereplő adatot figyelembe véve (a fizikai munkakörökben 1 százalékos a diplomások aránya) látható, hogy a fizikai munkakörökben való diplomás foglalkoztatás súlya marginális ma Magyarországon. 4.4. ábra: 35 év alatti és feletti diplomások, illetve friss diplomások eloszlása a foglalkozási csoportokban, 2011

Fizikai munkakörök Ügyviteli munkakörök Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő munkakörök

2% 3% 5% 2% 7% 9% 13%

23% 25%

Felsőfokú végzettséget igénylő munkakkörök Vezetői munkakörök

35 év feletti diplomások

59% 59% 52% 8% 9%

23%

0% 20% 40% 60% 80% 34 év alatti diplomások Friss diplomások

Forrás: GVI számítás a NMH Bértarifa felvétel 2011 (n=228.259); és Educatio DPR 2008, 2010 (n = 14.357) adati alapján Megjegyzés: Itt friss diplomásnak a DPR adatfelvételben szereplő diplomásokat tekintjük. Megjegyzés: A munkakörcsoportok elnevezései a 2008-as FEOR nomenklatúrából származnak. Megjegyzés


4.5.

A nem diplomás munkakörben dolgozók aránya az agrár végzettségűek körében a legmagasabb Képzési területtől függetlenül a friss diplomások döntő többsége szubjektív megítélése szerint végzettségének megfelelő szintű pozícióban helyezkedett el. Az elhelyezkedett friss diplomások 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem felsőfokú végzettségének megfelelő munkát végez. Ez az arány képzési területenként jelentősen különbözik: az informatika területén a legkisebb (10%), az agrár képzési területen a legnagyobb (26%). 4.5. ábra: Nem végzettségének megfelelő szintű munkakörben dolgozók aránya, 2011 Összesen

18,7

Agrár

26,2% 24,4% 23,4% 23,1% 23,0% 20,8% 19,4%

Sporttudomány Bölcsészettudomány Művészet Társadalomtudomány Gazdaságtudomány Természettudomány Pedagógusképzés

15,5% 14,9% 14,6% 12,0% 10,2%

Műszaki Orvos- és egészségtudomány Jogi és igazgatás Informatika

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

Forrás: Friss Diplomások 2011 – Zárótanulmány http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/Frissdiplomasok_2011_kutatasi_zarotanulmany.pdf (acc.2013.02.05)


5. Bérprémium 5.1.

Magyarországon a diploma bérprémiuma jelentősen meghaladja az OECD átlagot A diplomások és a legfeljebb középfokú végzettségűek keresete között jelentős, nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő eltérés tapasztalható Magyarországon: a férfiak a 244 százalékát, a nők 187 százalékát keresik a középfokú végzettségűek átlagos fizetésének. 5.1. ábra: Középfokú és felsőfokú végzettségűek kereseti különbségei, 2006

187%

Magyarország

244%

181% 201%

Szlovénia

163%

Csehország

195%

Szlovákia

172% 188%

Lengyelország

168% 186%

USA

175% 184%

Portugália

171% 172%

Németország

153% 171%

Nő Férfi

142% 162%

Olaszország

177% 162%

Egyesült Királyság Finnország

146% 162%

OECD átlag

157% 160%

Hollandia

162% 156% 151% 153%

Franciaország

126% 141%

Dánia

127% 133%

Svédország 0%

50%

100%

150%

200%

250%

300%

Forrás: OECD (2010) Megjegyzés: Az adatok Franciaország, Olaszország és Hollandia estében 2008-asak, Portugália esetében 2009-ből származnak.


5.2.

Diplomások: kimagasló bruttó alapbér

A nem vezetői szellemi munkakörök esetében 262 ezer forint volt 2011-ben az átlagos bruttó alapbér, 208 ezer forint a medián bruttó bér. A diplomát igénylő munkakörökben az átlagbér bruttó 363 ezer forint, a medián pedig bruttó 312 ezer forint. Esetükben a legjobban fizetett 25 százalék legalább bruttó 462 ezer forintot, a legrosszabbul fizetett 25 százalék pedig legfeljebb 197 ezer forintot keresett. 5.2. ábra: Nem vezetői, szellemi foglalkozásokban a bruttó alapbér mértéke, 2011

Forrás: GVI számítás a NMH Bértarifa felvétel 2011 (2012-es inflációval korrigálva) adatai alapján Az ábra értelmezéséhez: Az ábrán a medián értékeket tüntettük fel. A medián érték is egyfajta középérték, azt fejezi ki, hogy az alkalmazásban állók egyik fele az adott összegnél rosszabbul, másik fele pedig jobban keres. Az ábrán a szürke téglalap hosszúsága mutatja, hogy az alapbérek zöme - 50 százaléka - milyen mértékben szóródik a középérték körül. A téglalapból kifutó „bajszok” által közrefogott terület, mutatja, hogy az alkalmazásban állók jelentős többségének - 90 százalékának - az alapbére milyen skálán mozoghat.


5.3.

A felsőoktatás egyéni hasznai és költségei is magasabbak a nemzetközi átlagnál A felsőoktatásban való részvétel élethosszig tartó költségeit (például a személyi jövedelemadó mértéke vagy a tanulmányok végzése közben kiesett munkabér) és a megszerzett diploma jövőbeli megtérülését (bruttó kereset vagy a tanulmányok alatti ösztöndíj) vizsgálva elmondható, hogy az OECD országok esetében a diploma átlagosan 360 ezer USD haszonnal és 197 ezer USD költséggel jár. A számítások szerint Magyarországon a költségek - elsősorban a magas jövedelemadó miatt - az átlagnál magasabbak (295 ezer USD), a megtérülés pedig jelentősen nagyobb (503 ezer USD). A teljes élethosszra vetített megtérülés (a költségek és hasznok egyenlege) az OECD országokban átlagosan 163 ezer USD, míg Magyarországon az átlagnál magasabb, 208 ezer USD összeggel jellemezhető. 5.3. ábra: A felsőfokú végzettség megszerzésnek tételes költségei és megtérülése, 2008, USD Közvetlen költségek Bruttó kereseti hasznok Társadalombiztosítási járulék hatása Munkanélküliség hatása

Elmaradt jövedelmek Jövedelemadó hatása Transzferek hatása Ösztöndíj hatása

Költségek

Hasznok 724 108

USA

(394 556)

Portugália Magyarország Hollandia Németország Szlovénia Olaszország

503 517

(295 131)

474 444

(328 558)

438 949

(294 268) (208 223)

414 637

(162 875)

Lengyelország

(162 091)

Finnország

433 886

(259 290)

Csehország


509 918

(136 067)

412 554 392 722

(242 296)

385 689 363 007

(217 400)

OECD átlag

(196 887)

360 215

Franciaország

(193 306)

353 256

Kanada Dánia Svédország

(148 104) (209 403) (171 903)

301 625 265 772 233 357

USD Forrás: Education at a Glance 2012 (2008): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05) Megjegyzés: A portugál adatok 2006-ból, a szlovén adatok 2007-ből származnak.


5.4.

Magyarországon a diploma megtérülési rátája kimagasló A diploma - a költségeket és hasznokat figyelembevevő, élethosszra vetített megtérülésének egy másik mutatója szerint (Internal Rate of Return) az átlagos ráta az OECD országok között 12 százalék. Magyarországon e mutató értéke az OECD átlag több, mint kétszerese (25%) míg Svédországban közel fele (6%). 5.4. ábra: A felsőfokú végzettség megszerzésének megtérülési rátája, 2008 Magyarország Lengyelország Csehország Szlovénia Portugália OECD átlag USA Finnország Kanada Franciaország Németország Olaszország Hollandia Dánia Egyesült Királyság Svédország

25% 23% 20% 19% 18% 12% 12% 11% 11% 10% 10% 8% 8% 8% 7% 6% 0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

Forrás: Forrás: Education at a Glance 2012 (2008): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05) Megjegyzés: A portugál adatok 2006-ból, a szlovén adatok 2007-ből származnak.


5.5.

Diplomások: a keresetek az életkorral jelentősen nőnek Az életkor emelkedésével a diplomások jövedelme nő, az alapfokú végzettségűeké csökken. Az 55-64 és 25-64 éves diplomások bére közötti különbség átlagosan 15 százalékpont, illetve a vizsgált országok közül Olaszországban a legnagyobb (46 százalékpont) és az Egyesült Királyságban a legkisebb (-4 százalékpont). Magyarországon az életkorral járó bérnövekedés mértéke 13 százalékponttal jellemezhető. 5.5. ábra: Különbség az 55-64 évesek és a 25-64 évesek relatív keresete között, százalékpontos különbség, 2010

Olaszország Lengyelország Szlovénia Franciaország Kanada Portugália Finnország Spanyolország OECD átlag Csehország Relatív kereset Svédország a korral csökken Magyarország Dánia USA Hollandia Németország (0) Egyesült Királyság (4) Százalékpont

-30

-20

-10

46 35 35 33 20 19 18 18 15 Relatív kereset 15 a korral nő 13 13 10 8 3

0

Alapfokú végzettség Felsőfokú végzettség 10

20

30

40

50

Forrás: Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf (acc.2013.02.05) Megjegyzés: Franciaország, Hollandia és Olaszország esetén az adatok 2008-ból, míg Kanada, Portugália, Finnország és Spanyolország esetén az adatok 2009-ből származnak.


5.6.

Friss diplomások: az informatikai és a pénzügyi területen dolgozók keresnek legjobban A Diplomás Pályakövető Rendszer adatai szerint a Magyarországon dolgozó friss diplomások nettó átlagjövedelme 2011-ben 149 ezer forint volt, ami a 2011-es adózási szabályok szerint nagyjából bruttó 180 ezer forintnak feleltethető meg. Gazdasági ágak tekintetében jelentős különbségek tapasztalhatóak: míg az információ, kommunikáció területén átlagosan nettó 204 ezer forint, addig az oktatás területén átlagosan nettó 114 ezer forint volt a friss diplomások jövedelme. 5.6. ábra: Friss diplomások nettó alapbérére gazdasági ág szerint, 2011 Információ, kommunikáció

204

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

187

Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

183

Szállítás, raktározás

176

Feldolgozóipar

173

Szakmai, tudományos, műszaki tev.

159

Egyéb szolgáltatás

158

Építőipar

158

Közigazgatás, védelem, kötelező társ.biz.

154

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazd.

146

Kereskedelem, gépjárműjavítás

146

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev.

137

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

132

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

125

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

121

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

119

Oktatás

ezer Forint

114 0

100

200

300

Forrás: Friss Diplomások 2011 – Zárótanulmány http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/Frissdiplomasok_2011_kutatasi_zarotanulmany.pdf (acc.2013.02.05)


5.7.

Friss diplomások bérkülönbségeinek tényezői A friss diplomások alapbére sok tényezőtől függhet: a foglalkoztató vállalat jellemzői, illetve a friss diplomás képzettségi területe is befolyásolhatják a munkába álláskor kapott alapbért. A dél-dunántúli régióban például bruttó 62 ezer forinttal kisebb a bruttó bér, mint Közép-Magyarországon, a külföldi tulajdonú vállalatoknál pedig bruttó 27 ezer forinttal nagyobb kezdő fizetésre lehet számítani, mint a hazai tulajdonban lévőknél. 5.7. ábra: Friss diplomások bruttó alapbérére ható tényezők, 2008-2010

Forrás: Tóth István János, Várhalmi Zoltán: Diplomás pályakezdők a versenyszektorban. Educatio, 2010. vol. 19/3. 419433 old. A statisztikai modellről: Az ábrán látható összegek egy regressziós modell eredményeképpen keletkeztek. A modellben a vállalati létszám, a vállalat tevékenységi köre, a tulajdonosi háttér,a földrajzi elhelyezkedés mellett a betöltött pozíció műszaki, mérnöki jellegét vizsgáltuk. A regressziós modell statisztikai részletei megtekinthetőek: Tóth, Várhalmi, 2010. Elemszámokról: A statisztikai modell három év (2008, 2009, 2010) adatait veszi figyelembe, összesen 5907 főét. A 2008as és 2009-es adatokat a hivatalos inflációs adatokkal korrigáltuk.


5.8.

„Túlképzés” és „alulképzés” jövedelemre gyakorolt hatása A 2011-es bértarifa felvétel adatain számolva az átlagosnál nagyobb iskolai végzettség minden FEOR főcsoportban bérprémiumot jelent. Ennek mértéke a szellemi foglalkozások között nagyobb, mértéke 16 és 10 százalék között változik. Ezek az arányok nagyjából megegyeznek egy korábbi kutatás (Galasi, 2004) eredményeivel. 5.8. ábra: A „túlképzés” bónusza és az „alulképzés” malusza a jövedelemben, 2011

Szakképzettséget nem igénylő fogl. Gépkezelők, összeszerelők

-3%

Ipari és építőipari foglalkozások

-4%

Mezőgazdasági fogl.

10% 10% 4%

-4%

Kereskedelmi és szolgáltatási fogl.

0%

Ügyviteli munkakörök

-5%

Felső v. középfokú.végz. m.körök

-9%

Felsőfokú végz. igénylő m.körök Vezetői munkakörök

4%

-4%

-6% -13%

7% 10% 11% 16% 13%

-20% -15% -10% -5% 0% 5% 10% 15% 20% Túlképzés megtérülése Alulképzés megtérülése Forrás: GVI számítás a NMH Bértarifa 2011 felvétel adatai alapján Galasi Péter modelljei szerint számolva. Galasi Péter (2004): Túlképzés, alulképzés és bérhozam a magyar munkaerőpiacon, 1994-2002. Közgazdasági Szemle, 51(5), 449-471.; illetve MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézet, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP. 2004/4. Letöltve 2013. 02. 15. URL: http://www.econ.core.hu/doc/bwp/bwp/bwp0404.pdf Megjegyzés: Galasi alapján az egyes foglalkoztatási csoportokon belüli, az iskolai végzettséget az elvégzett osztályok számával, adott foglalkozás gyakorlásához szükséges iskolai végzettséget a foglalkozások modális iskolai végzettségével, a túl, illetve alulképzést a szükséges iskolai végzettséghez képest hiányzó, illetve többlet osztályokkal közelítettük. A „túlképzés” és „alulképzés” fogalmai tehát nem az elvárt képzettségtől való eltérést jeleníti meg.


6. Irodalom Czibik Ágnes – Fazekas Mihály – Németh Nándor – Semjén András – Tóth István János (2011): „Ágazati előrejelzés várakozások alapján”. Két vállalati adatfelvétel elemzése. TÁMOP 2.3.2-09/1 műhelytanulmányok. Letöltve 2013. 02. 10. URL: http://elorejelzes.mtakti.hu/_downloaddoc.php?docid=53&mode=articles Cseres-Gergely Zsombor – Hámori Szilvia (2009): Az iskolázottság és a foglalkoztatás kapcsolata nemzetközi összehasonlításban (1999-2005). In: Fazekas Károly (szerk.): Oktatás és foglalkoztatás. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 43-61. Letöltve 2013. 02. 08. URL: http://econ.core.hu/file/download/ktik/ktik12_07_nemzetkozi.pdf Education, Audiovisual and Culture Executive Agency (2012): The European Higher Education Area in 2012: Bologna Process Implementation Report. Letöltve 2013. 02. 20. URL: http://www.ehea.info/Uploads/%281%29/Bologna%20Process%20Implementation%20Report .pdf Erudicio Hungaria (2011): Társadalmi kohéziós szerepelemzése- Társadalmi és gazdasági hatások mérése. Kutatási jelentés. Elias, Peter – Purcell, Kate (2004): Is mass higher education working? Evidence from the labour market experiences of recent graduates. National Institute Economic Review, 1 (190), 6074. Fazekas, Károly – Köllő János – Varga Júlia (szerk.) (2008): Zöld könyv : A magyar közoktatás megújításáért, 2008. Budapest : ECOSTAT. . Letöltve 2013. 03. 20. URL: http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/ZKTartalom[1].pdf Galasi Péter – Nagy Gyula – Timár János (1998): A fiatalok munkaerő-piaci helyzetének változása a kilencvenes években. In: Temesi János (szerk.): 50 éves a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, BKE, Budapest, 101-109. Galasi Péter - Nagy Gyula (2006): A fiatal diplomások munkaerő-piaci helyzetének változása 1999-2003. Educatio, 17(2), 268-287. Galasi Péter – Timár János – Varga Júlia (2000): Pályakezdő diplomások munkaerő-piaci helyzete. Munkaügyi Szemle, 44(12), 22–26. Galasi Péter – Timár János – Varga Júlia (2001): Pályakezdő diplomások a munkaerőpiacon. In: Semjén András (szerk.) Oktatás és munkaerő-piaci érvényesülés, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest, 73-89. Galasi Péter – Varga Júlia (2002): Does private and cost-priced higher education produce poor quality? Society and Economy, 24(3), 333-361. Galasi Péter – Varga Júlia (2005): Munkaerőpiac és oktatás. Budapest, KTI Könyvek 1.


Galasi Péter – Varga Júlia (2006): Hallgatói létszám és munkaerőpiac. Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest. Galasi Péter (2002a): Fiatal diplomások a munkaerőpiacon a tömegesedés időszakában. Educatio, 13(2), 227–236. o. Galasi Péter (2002b): Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata. In: Kolosi Tamás – Tóth István György Vukovich György (szerk): Társadalmi riport 2002, Budapest, TÁRKI, 245–255. Galasi Péter (2003a): Estimating wage equations for Hungarian higher-education graduates. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézet, BWP. 2003/4, Budapest. Galasi Péter (2003b): Job training of Hungarian higher-education graduates. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézet, BWP. 2003/5, Budapest. Letöltve: 2013. 02. 10. URL: http://www.econ.core.hu/doc/bwp/bwp/bwp0304.pdf Galasi Péter (2003c): Labour market status of Hungarian higher-education graduates. GRC III. Galasi Péter (2004): Túlképzés, alulképzés és bérhozam a magyar munkaerőpiacon, 19942002. Közgazdasági Szemle, 51(5), 449-471. Vagy MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézet, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP. 2004/4. Letöltve 2013. 02. 15. URL: http://www.econ.core.hu/doc/bwp/bwp/bwp0404.pdf Galasi Péter (2004): Valóban leértékelődtek a felsőfokú diplomák? A munkahelyi követelmények változása és a felsőfokú végzettségű munkavállalók reallokációja Magyarországon 1994–2002. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézet, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP. 2004/3. Letöltve 2013. 02. 18. URL: http://www.econ.core.hu/doc/bwp/bwp/bwp0403.pdf Garai Orsolya – Horváth Tamás – Kiss László – Szép Lilla – Veroszta Zsuzsanna (szerk.): Diplomás Pályakövetés IV. Friss diplomások 2010. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Felsőoktatási Osztály, Budapest. Letöltve 2012. 12. 15. URL: http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/dprfuzet4/DPRfuzet4_teljes.pdf Garcia-Aracil, Adela – Van Der Velden, Rolf (2010): Fiatal európai diplomások kompetenciái: a munkapiaci illeszkedés hiánya és ennek megoldása. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kft. Felsőoktatási Igazgatóság, Budapest, 51-74. Letöltve: 2013. 01. 28. URL: http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/dprfuzet3/Pages51_74_garciaaracil.pdf Hámori Szilvia (2005): Comparative analysis of the returns to education in Germany and Hungary. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézet, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP. 2005/7 Letöltve 2013. 02. 18. URL: http://mek.oszk.hu/03800/03817/03817.pdf Hermann Zoltán – Varga Júlia (2012): A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig: Iskolázási mikroszimulációs modell. Budapesti Munkagazdasági füzetek. BWP – 2012/4. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont. Letöltve 2013. 03. 21. URL: http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1204.pdf


Hobijn, Bart – Gardiner, Colin – Wiles, Theodore (2011): Recent College Graduates and the Job Market. Federal Reserve Bank of San Francisco, Economic Letter 2011(9). Letöltve 2013. 02. 10. URL: http://www.frbsf.org/publications/economics/letter/2011/el2011-09.pdf Hrubos Ildikó (2010): A foglalkoztathatóság kérdése az európai felsőoktatási térségben. Educatio, 19(3), 347-360. Isacsson, Gunnar. (2005): External effects of education on earnings: Swedish evidence using matched employee-establishment data. Institute for Labour Market Policy Evaluation (IFAU) Working Paper 10/2005, IFAU. K. Bauer, Thomas – Vorell, Mathias (2010): External Effects on Education: Human Capital Spillovers in Regions and Firms. Ruhr-Universität Bochum, Department of Economics, Ruhr Economic Papers 195, Bochum. Katona Nóra (2011): Foglalkoztathatóság: felsőoktatás és munkáltatók – kinek fontosabb? In: Kiss Paszkál (szerk.): Felsőoktatási műhely 2011/IV. Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft., Budapest, 49-63. Letöltve 2013. 01. 28. URL: http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/2011_04/FEMU_2011_4_49-63.pdf Kertesi Gábor – Köllő János (2006): Felsőoktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség” és a diplomák piaci értéke. Közgazdasági Szemle, 53(3), 201-225. Letöltve 2013. 02. 06. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00124/pdf/01kertesi-kollo.pdf Kertesi Gábor – Varga Júlia (2005): Foglalkoztatás és iskolázottság Magyarországon. Közgazdasági szemle, 52(7-8), 633-662. Letöltve: 2013. 01. 29. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00117/pdf/01kertesivarga.pdf Kiss Paszkál (szerk.): Felsőoktatási műhely 2010/III. Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft., Budapest. Letöltve: 2013. 02. 08. URL: http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/2010_evfolyam_lapszamok/FEMU_20103_nyomdai.pdf Lochner, Lance – Moretti, Enrico (2004): The Effect of Education on Criminal Activity: Evidence from Prison Inmates, Arrests and Self-Reports. American Economic Review, 94(1), 155–189. Milligan, Kevin – Moretti, Enrico – Oreopoulos, Philip (2003): Does Education Improve Citizenship? Evidence from the U.S. and the U.K. Working Paper 9584, NBER. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (2007): Diplomás pályakezdők és egyetemi, főiskolai karok vállalati szemszögből – 2007. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft., Budapest. Letöltve 2013. 02. 10. URL: http://www.gvi.hu/data/papers/dip_07_tanulmany_070810.pdf MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (2008): Diplomás pályakezdők foglalkoztatása és várható bérezése a versenyszektorban – 3200 magyarországi cég körében


végzett felmérés elemzése (bővített változat). MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft., Budapest. Letöltve 2013. 02. 10. URL: http://www.gvi.hu/data/papers/diploma_2008_jelentes_081119_.pdf MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (2008): Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemszögből – 2008 – Várható munkaerőkereslet – 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft., Budapest. Letöltve 2013. 02. 10. URL: http://www.gvi.hu/data/papers/diploma_munkaeropiac_2008_tanulmany_081204_.pdf MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (2009): Diplomás pályakezdők a versenyszektorban – 2009 - Összefoglaló tanulmány. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft., Budapest. Letöltve 2013. 02. 10. URL: http://www.gvi.hu/data/papers/diploma_2009_osszefoglalo_tanulmany_091218.pdf MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (2009): Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2007-2009 – Foglalkoztatás és kereslet. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft., Budapest. Letöltve 2013. 02. 10. URL: http://www.gvi.hu/data/papers/diploma_2009_kereslet.pdf MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (2010): Diplomás pályakezdők bérezése a versenyszektorban. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft., Budapest. Letöltve 2013. 02. 10. URL: http://www.gvi.hu/data/papers/diploma_fizetesek_20100203.pdf MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (2011): Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 – A Pécsi Tudományegyetem térsége. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft., Budapest. Letöltve 2013. 02. 10. URL: http://www.gvi.hu/data/papers/pte_mintatanulmany_110929_rovid.pdf MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (2011): Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel - 2010 – 12 gyakori kérdés a friss diplomások és a felsőoktatási intézmények kapcsán. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft., Budapest, Kutatási Füzetek 2011/2. Letöltve 2013. 02. 10. URL: http://www.gvi.hu/data/papers/diploma_2010_kiadvany_110322_.pdf MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (2012): Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 – Összefoglaló tanulmány. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft., Budapest. Letöltve 2013. 02. 10. URL: http://www.gvi.hu/data/papers/diploma_2011_osszefoglalo_120130_.pdf MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (2012): Érdemes diplomát szerezni Magyarországon vagy munkanélküliség vár a pályakezdő diplomásokra? – Elemzés a diplomások munkaerő-piaci helyzetéről. Budapest. Letöltve 2013. 02. 10. URL: http://www.gvi.hu/data/papers/diploma_2012_ksh_diplomas_120801.pdf


Mora, Jose-Gines – Vila, Luis E. – Garcia-Aracil, Adela (2005): European higher education graduates and job satisfaction. European Journal of Education, 40(1), 35–44. OECD (2012): Education at a Glance 2012. OECD. Letöltve: http://www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf

2013.01.20

URL:

Oreopoulos, Philip – von Wachter, Till – Heisz Andrew (2006): The Short- and Long-Term Career Effects of Graduating in a Recession: Hysteresis and Heterogeneity in the Market for College Graduates. NBER Working Paper 12159. Polónyi István (2004): A felnőttképzés megtérülési mutatói. Felsőoktatási Kutatóintézet, Kutatás Közben 256, Budapest. Polyacskó Orsolya (2009): Felsőoktatásból a munkaerőpiacra. In: Fábri István – Horváth Tamás – Nyerges Andrea (szerk.): Diplomás Pályakövetés II – Elhelyezkedés, alumni, jó gyakorlatok. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kft., Országos Felsőoktatási Információs Központ, Budapest, 27-35. Letöltve: 2013. 01. 28. URL: http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/dprfuzet2/Pages27_36_polyacsko.pdf Schomburg, Harald – Teichler, Ulrich (2006): Higher Education and Graduate Employment in Europe. Results of Graduate Surveys from Twelve Countries. Higher Education Dynamics 15, Springer. Schomburg, Harald (2010): Felsőfokú diplomások szakmai sikeressége. In: Kiss Paszkál (szerk.): Diplomás Pályakövetés III – Kompetenciamérés a felsőoktatásban. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kft. Felsőoktatási Igazgatóság, Budapest, 27-49. Letöltve: 2013. 01. 28. URL: http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/dprfuzet3/Pages27_49_schomburg.pdf Semjén András (2013): Költségmegosztás a felsőoktatásban. KTI Könyvek. MTA KTTK KTI. Budapest, 2013. (megjelenés alatt)

Utak

és

tévutak.

Semjén András (2009): Az oktatási rendszer külső hatékonysága: a gazdaság és a munkaerőpiac elvárásai, Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás I. évfolyam 1. szám, 74-92. Semjén András (2001) (szerk.): Oktatás Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, 2001

és

munkaerőpiaci

érvényesülés.

MTA

Semjén Andrés (1999): Hatékonyság az oktatásban, EDUCATIO, 3, 575-597. Teichler, Ulrich (2004): Changes in the Relationships Between Higher Education and the World of Work on the Way Towards the European Higher Education Area. EUA Conference, University and Society: Engaging Stakeholders, Marseille, 1–3 April 2004. Temple, Jonathan (2001): Growth Effects of Education and Social Capital in the OECD Countries. OECD Economic Studies, 2(33), 57–101. Tóth István János – Várhalmi Zoltán (2010): Diplomás pályakezdők a versenyszektorban. Educatio, 19(3), 419-433. Letöltve 2013. 01. 17. URL:


http://www.hier.iif.hu/hu/educatio_reszletes.php?id=80 Tóth Péter – Várhalmi Zoltán (2011): Vidéki magyar felsőoktatási intézmények bevonódása a helyi társadalmak életébe. Magyar Pedagógiai Társaság, 2011(3). Varga Júlia (1995): Az oktatás megtérülési rátái Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 6(13). Varga Júlia (1998): Oktatás-gazdaságtan. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest. Varga Júlia (2010): Pályakezdő diplomások munkaerő-piaci sikeressége a 2000-es évek elején. In: Garai Orsolya - Horváth Tamás - Kiss László - Szép Lilla - Veroszta Zsuzsanna (szerk.): Diplomás Pályakövetés IV. Friss diplomások 2010, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Felsőoktatási Osztály, 59-82. Letöltve 2012. 12. 15.URL: http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/dprfuzet4/DPRfuzet4_teljes.pdf Varga Júlia (szerk.) (2004): Közelkép. Oktatás és munkaerőpiac. In Fazekas Károly – Varga Júlia (szerk.): Munkaerőpiaci tükör 2004. MTA Közgazdaságtudományi Intézet – Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 39–143. Letöltve 2013. 01. 29. URL: http://econ.core.hu/doc/mt/2004/hun/Kozelkep.pdf Várhalmi Zoltán - Czibik Ágnes – Dörgő Benedek (2013): A műszaki-informatikai és gazdasági végzettségű pályakezdők térbeli mobilitása és elhelyezkedése a versenyszférában. In: Veroszta Zsuzsa – Garai Orsolya (szerk): Friss diplomások 2011. Diplomás Pályakövető Rendszer. Educatio Nonprofit Kft. Várhalmi Zoltán – Tóth Péter – Baranyai Zsolt (2011): Kísérletek a vidéki felsőoktatási intézmények gazdasági és társadalmi hatásainak mérésére. Felsőoktatási Műhely, 2011(3), 1932. Letöltve 2013. 01. 25. URL: http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/2011_03/FEM_2011_3_19-32.pdf Veroszta Zsuzsanna (2012): Frissdiplomások 2011 – Kutatási zárótanulmány. Diplomás Pályakövetési Rendszer, Educatio Társadalmi Nonprofit Kft, Felsőoktatási osztály, Budapest. Letöltve 2013. 02. 16. URL: http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/Frissdiplomasok_2011_kutatasi_zarotanulmany.pd f Veroszta Zsuzsanna (2010): A munkaerő-piaci sikeresség dimenziói frissdiplomások körében. Frissdiplomások 2010, 4 sz., pp. 131.-155. Veroszta Zsuzsanna (2009): A hallgatói tanulási stratégiák sokfélesége. Felsőoktatási Műhely, 2009/3. Veroszta Zsuzsanna (2009): A tömegesedett felsőoktatás érték- dimenzióiról. NFKK Füzetek 1. Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja.


3

Recommend Documents