2008/38 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága www.ksh.hu II. évfolyam 38. szám
2008. március 28.
Dél-dunántúli statisztikai tükör A tartalomból 1
Az idegenforgalom alakulása Pécsen 2000–2007. között
1
Bevezetõ
2
Szállástípusok
2
A külföldi és a belföldi vendégek és vendégéjszakák száma
3
A külföldi és a belföldi vendégek alakulása szállástípusonként
4
Havi adatok
2008/3 1. ábra
A vendégek száma a hazai nagyvárosok kereskedelmi szálláshelyein* vendég 190 000 170 000 150 000 130 000 110 000 90 000 70 000
4
A mezõgazdasági termékek piaci átlagárának alakulása
5
A 2007. december 1-jei állatállomány
50 000 2000
2001
2002
2003
2004
Győr
Pécs
Debrecen
Szeged
2005
2006
2007
Miskolc
*2007 elõzetes adatok alapján
Az idegenforgalom alakulása Pécsen 2000–2007 között Bevezetõ
Pécs kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalmi adatai az utóbbi öt év során jelentõs visszaesésrõl árulkodnak. A megtorpanás eltérõ mértékben érintette az egyes szállástípusokat. Különösen jelentõs visszaesés történt az alacsonyabb árkategóriájú szállástípusoknál, miközben a magasabb színvonalú panziók és szállodák sem voltak képesek több vendéget vonzani. A vendégkör átstrukturálódása mögött valójában tehát nem a jobb minõségû szállodák és panziók felfutása, hanem a kevésbé nívós szolgáltatást nyújtók alámerülése áll. Nemcsak a feltételezetten alacsonyabb vásárlóerejû hazai, hanem 2000 óta a külföldi vendégek száma is folyamatosan csökkent a megyeszékhelyen. A havi bontású adatok szerint a mérséklõdés különösen a májusi és júliusi hónapokban volt jelentõs. Pécs a hazai nagyvárosok idegenforgalmi palettáján kiemelkedõ szerepet játszik. Az elmúlt évek kereskedelmi szálláshely adatai szerint ez az abszolút számokban érzékelhetõ vezetõ pozíció azonban meginogni látszik. Az ezredforduló elsõ néhány évében összehasonlíthatatlanul több vendég tisztelte meg jelenlétével a baranyai megyeszékhelyet. Az elmúlt fél évtized során Pécs folyamatosan veszített vonzerejébõl, míg a hozzá hasonló nagyságú városokban – Miskolc kivételével – több-kevesebb javulás következett be. A tavalyi év során Debrecen szálláshelyeit 142 ezren, Szegedét 138 ezren keresték fel, az ezredforduló évéhez képest mindkét városban számottevõen bûvölt a vendégforgalom.
Pécs idegenforgalma sajátos utat járt be az ezredforduló óta. A megyeszékhely kereskedelmi szálláshelyeire látogató vendégek száma 2002-ben érte el maximumát, ekkor közel 170 ezer vendéget regisztráltak a városban. A lendület 2003-ban hirtelen megtört, és az elmúlt öt év során folyamatosan csökkent a vendégek száma. A tavalyi év elõzetes adatai szerint mindössze 127 ezer vendég érkezett Pécsre, nagyjából negyedével kevesebb mint 2002-ben. Ilyen alacsony vendégszám nem fordult még elõ az ezredfordulót követõ évek rövid története során. A vendégszám alakulásához hasonló trend jellemezte a vendégéjszakákat is. 2. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek és vendégéjszakáinak alakulása Pécsen éjszaka
vendég 180 000
320 000
170 000
300 000
160 000
280 000
150 000
260 000
140 000
240 000
130 000
220 000
120 000
200 000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Vendég
Vendégéjszaka
2
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/3
Statisztikai tükör 2008/38
A legmagasabb érték szintén 2002-ben fordult elõ, és ezt követõen ugyancsak töretlen módon csökkent a Pécsett eltöltött vendégéjszakák száma. Ennek a párhuzamosan futó idõsornak magától értetõdõ velejárója, hogy a vizsgált évek alatt a tartózkodási idõ érdemben nem változott. A Pécsre látogató vendégek átlagosan 1,8–2 napot töltenek el a városban.
Szállástípusok A visszaesés fõbb jellegzetességeit az egyes szállástípusok, a vendégek összetétele és havi bontású adatok alapján írjuk le. A 3. ábra jól szemlélteti, hogy az általunk ez esetben egyéb kategória alá sorolt kempingek és üdülõházak vendégforgalma interpretálható a legkönnyebben, amely mindenfajta hullámzás nélkül masszív csökkenést mutat. A vizsgált idõszak elsõ évét jellemzõ, 8 ezret meghaladó vendégszám mára már alig haladja meg az ezret. Ezen belül az üdülõházak vendégforgalma 2000–2007 között 6000-rõl 200 vendég alá csökkent, vagyis szinte eltûnt a palettáról. A vendégek száma alapján következõ szálláshely típusok, a turistaszállások és ifjúsági szállók vendégforgalma közel azonos trenddel írható le. 2002-ben a turistaszállók vendégeinek száma hozzávetõleg 37 ezer fõ volt, közel duplája annak, amit 2000-ben mértünk (19 ezer). A kiugró évet követõen folyamatosan csökkenõ vendégforgalom jellemzi a szállástípust. A legutolsó évben a vendégek száma már 21 ezer fõ alatt maradt. Az ifjúsági szállók vendégforgalma nagyjából együtt mozgott a turistaszállókéval, a 2004-es és a 2005-ös év kivételével azonban mindig alacsonyabb vendégszám jelentkezett e szállástípusban. A legmagasabb értékek 2002–2003-ban fordultak elõ. Az akkori 32 ezret meghaladó vendégszám 2007-re gyakorlatilag megfelezõdött. A minõségi szolgáltatást nyújtó, magasabb árkategóriájú szállástípusok közül a panziók 2000–2005 között 31–35 ezer vendéget fogadtak. Az utóbbi két év adatai kisebb visszaesésrõl árulkodnak. A tavalyi év elõzetes adatai szerint 26,5 ezer vendég jelentkezett a megyeszékhely panzióban. A Pécs idegenforgalma szempontjából meghatározó szállodai vendégszámok a vizsgált idõszak során hullámzóan alakultak. Az elemzés elsõ három évében a vendégek száma meghaladta a 60 ezer fõt, majd az ezt követõ három évben alatta maradt annak. A mélypontot 2003 jelentette, akkor a szállodai vendégek száma 52 ezer alá csökkent. E három éves viszszaesés után 2006-ban jelentõs elõrelépés történt, a vendégek száma a vizsgált idõszak csúcspontját érte el (66,6 ezer), majd 2007-ben újabb mérsékelt csökkenés következett (63 ezer vendég). 3. ábra A vendégek számának alakulása szállástípusonként Pécsen vendég
Az egyes szállástípusok vendégszámának idõsoraihoz képest a vendégéjszakák trendje lényegesen nem tér el. Hasonlóan a vendégeknél elmondottakhoz, a megyeszékhely kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma is 2002-ben érte el a legmagasabb értéket (312 ezer). Bár az ezt követõ években csökkent a vendégéjszakák száma, de 2004-ig még meghaladta a 300 ezret. 2005-tõl figyelhetõ meg jelentõs visszaesés, amely napjainkig meghatározó. A tavalyi évben Pécsett mindössze 234 ezer vendégéjszaka értékesítésére került sor, amely az ezredfordulót követõ idõszak turizmusának kétségtelen mélypontja. A szállodáknál a vendégekhez képest a vendégéjszakák jóval kisebb fluktuációról árulkodnak, úgy tûnik, hogy két év kivételével a vendégéjszakák száma stabilnak tekinthetõ. 4. ábra A vendégéjszakák számának alakulása szállástípusonként Pécsen éjszaka 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 2000
2001
2002
2003
2004
Szálloda
Panzió
Turistaszállás
Egyéb
2005
2006
2007
Ifjúsági szálló
A külföldi és a belföldi vendégek és vendégéjszakák száma A külföldi és a belföldi vendégek száma egyaránt csökkent, azonban a két vendégkör alakulása valamelyest eltért. A külföldi vendégek száma megszakítás nélkül évrõl évre esett vissza. Az elsõ elemzett évben közel 42 ezer, 2007-ben azonban már csak 26 ezer külföldi vendég regisztrálására került sor. 5. ábra A külföldi és belföldi vendégek számának alakulása Pécs kereskedelmi szálláshelyein vendég
arány
160 000
5,0
140 000
4,5 4,0
70 000
120 000
60 000
100 000
50 000
80 000
2,5
40 000
60 000
2,0
30 000
40 000
20 000
3,5 3,0
1,5 1,0
20 000
10 000
0,5
0
0
0,0 2000
2000
2001
2002
2003
2004
Szálloda
Panzió
Turistaszállás
Egyéb
2005
2006
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2007
Ifjúsági szálló
Külföldi
Belföldi
Belföldi/külföldi
Statisztikai tükör 2008/38
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/3
A belföldi vendégek számának idõsora két világosan elváló szakaszra bontható, az elsõ 2000–2002 közötti rövidebb idõszakban a vendégek száma 97 ezerrõl 135 ezerre nõtt. Ezt követõen egészen a legutóbbi évig egyértelmû mérséklõdés érhetõ tetten. Tavaly mindössze 101 ezer belföldi vendég kereste fel a megyeszékhely kereskedelmi szállásait, alig több mint 2000-ben. Az eltérõ mértékben romló trendek következményeként az egy külföldire jutó belföldi vendégek száma a 2000-es 2,3-ról 2002-ben 4-re, 2003-ban 4,3-ra emelkedett és az elmúlt években sem csökkent jelentõsen 4 alá. A vendégéjszakák idõsora a vendégekéhez hasonló. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 2000-ben érte el maximumát (83 ezer), majd már az ezt követõ évben számottevõ csökkenés történt (70 ezer). 2002 és 2006 között 58–63 ezer közötti vendégéjszaka értékesítésére került sor, míg a legutóbbi évben kevesebb mint 53 ezerére. A belföldi vendégek nem pótolták a külföldiek elmaradását. A rövid idejû fellendülést jelenleg is tartó meredek visszaesés követte. A legutóbbi évben Pécsett eltöltött 181 ezer vendégéjszaka több mint negyedével maradt el a 2002es értéktõl.
7. ábra A külföldi vendégek számának alakulása szállástípusonként Pécsen vendég 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 2000
2001
2002
2003
Szálloda
2004
2005
Panzió
2006
2007
Egyéb
6. ábra A belföldi és a külföldi vendégéjszakák számának alakulása Pécs kereskedelmi szálláshelyein éjszaka
arány
300 000
4,5 4,0
250 000
3,5
200 000
3,0 2,5
150 000
2,0
100 000
1,5 1,0
50 000
0,5
0
0,0 2000
2001 Külföldi
2002
2003
2004
2005
Belföldi
2006
2007
Belföldi/külföldi
A belföldi vendégek számának 2002. óta megfigyelhetõ csökkenése fõként az egyéb kereskedelmi szállástípusok egyre inkább elenyészõ vonzerejével hozható összefüggésbe. A kiugróan kedvezõ 2002-es év adatához képest (72 ezer vendég) napjainkra 35 ezerre csökkent a kevésbé nívós szolgáltatás iránti kereslet. Ezen belül az üdülõházakat felkeresõ vendégek száma nagyjából 4 ezerrõl 200 alá, az ifjúsági szállók vendégeinek száma 32 ezerrõl 16 ezerre, a turistaszállásoké 36 ezerrõl 19 ezerre mérséklõdött. A belföldi szállodai vendégek száma 2000–2005 között 31–39 ezer közötti tartományban szóródott, míg az utolsó két évben 40 ezer felett állapodott meg. A panziók 2004–2006 között 28–29 ezer hazai vendéget fogadtak, az utóbbi években azonban némi megtorpanás volt érzékelhetõ ebben a körben. 8. ábra A belföldi vendégek számának alakulása szállástípusonként Pécsen vendég 80 000
A külföldi és a belföldi vendégek számának alakulása szállástípusonként A külföldi vendégek által leginkább kedvelt szállástípus a szálloda, adatainkból jól leolvasható (7. ábra), hogy a külföldiek „elmaradása” elsõsorban a szállodáknál volt látványos. A szállodák által fogadott külföldiek száma meredeken zuhant 2000–2005 között, de az utóbbi két év adatai sem utalnak bõvülésre. A 2000. évi legmagasabb vendégszám megközelítette a 31 ezret, mára ez az érték 19 ezer alá csökkent. A panziók külföldi vendégforgalma messze elmaradt a szállodákétól, ugyanakkor e körben is jelentõs mérséklõdés történt. A jelenlegi vendégszám (10 ezer) alig több mint fele a 2000. évinek (18 ezer). Az egyéb kategóriába sorolt szállások (turistaszállások, üdülõházak, kempingek és ifjúsági szállók) nem meghatározók a Pécsre érkezõ külföldiek körében. E tág szálláskörben – 2003 és 2005 kivételével – érdemi változás nem történt, a külföldiek száma 2–3 ezer között szóródott a vizsgált idõszak során.
70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 2000
2001
2002
Szálloda
2003
2004
Panzió
2005
2006 Egyéb
2007
3
4
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/3
Statisztikai tükör 2008/38
Havi adatok A havi adatok alakulását a legmagasabb vendégszámot produkáló 2002-es évben és az utóbbi két év adatai segítségével mutatjuk be. Mint korábban láttuk – döntõen, de nem kizárólag – az alacsonyabb árkategóriájú szállástípusok jelentõs visszaesése áll a vendégforgalmi adatok romló tendenciája mögött. A kiugróan kedvezõ 2002-es évhez képest mind a legutóbbi, mind a 2006-os esztendõ havi adatai alacsonyabbak. Jól látható az is, hogy a legnagyobb visszaesés a május és július közötti vendégforgalomnál érhetõ tetten. E három hónap mérsékeltebb teljesítménye nagyjából felét magyarázza az eltéréseknek. A másik jellegzetesség az, hogy nyár közepén a város vonzereje mérséklõdik, míg a nyár utolsó hónapjában, augusztusban megfigyelhetõ kisebb emelkedés. Ez a törés korábban nem jellemezte a megyeszékhely idegenforgalmát. 9. ábra A vendégek számának alakulása Pécs kereskedelmi szálláshelyein havonta vendég 25 000 20 000
A Dél-Dunántúlon a fenti tényezõkön túl a mezõgazdasági termékek áremelkedésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az elmúlt években a lakosságon belül – az országosnál ugyan kisebb mértékben, de – egyre csökkent az a réteg, amely ház körüli gazdálkodásában az önellátást tartja szem elõtt, miközben a csökkenõ számú egyéni gazdaságok mind nagyobb hányada rendezkedik be árutermelésre. Az elõbbi kör vonatkozásában, míg a 2003. decemberi Gazdaságszerkezeti Összeírás idején a régióban – a földterület és állatállomány adott nagysága alapján – az egyéni gazdaságnak számító háztartásoknak még 68,6%-a úgy nyilatkozott, hogy csupán saját fogyasztására termel, addig a 2005. évi összeírás idejére részesedésük már 54,5%-ra csökkent. (Országosan a csak saját célra termelõ gazdaságok aránya a két felmérés között szintén mérséklõdött, miközben ezek súlya mindkét idõpontban alatta maradt a dél-dunántúlinak.) E tényezõk, továbbá a tavalyi aszály is közrejátszott abban, hogy az idei év elején régiónk piacain és állatvásárain tovább nõttek a termelõk által közvetlenül a lakosságnak értékesített mezõgazdasági termékek árai. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet, hogy itt erõsen idényáras termékekrõl van szó, amelyek árait nagyban befolyásolják a helyi termelésbeli sajátosságok és a piaci viszonyok. Mindezzel együtt régión belül a legmagasabb árakkal idén februárban is fõként Somogyban lehetett találkozni, míg a legalacsonyabbakat elsõsorban Tolnában regisztrálták. 1. tábla
15 000
A fontosabb mezõgazdasági termékek kínálati átlagára a régió megfigyelt piacain
10 000
Baranya
5 000
Somogy
Megnevezés
2008 január
0 I.
II.
III.
IV. 2002
V.
VI.
VII. VIII.
2006
IX.
X.
XI.
XII. hónap
2007
2008. év elején folytatódott az a néhány éve tartó tendencia, miszerint az élelmiszerek ára – a hozzánk begyûrûzõ folyamatok eredményeképpen – országos viszonylatban idõrõl idõre jelentõsen nõ. Míg az idei év elsõ két hónapjában a fogyasztói árszínvonal az elõzõ év azonos idõszakához képest átlagosan 7,0%-kal emelkedett, addig ezen belül az élelmiszerárak növekedése 12,6% volt. (2007. január–február idõszakában hasonló volt a helyzet: az elõzõ év bázisán a fogyasztói árak 8,3, az élelmiszer árak 12,9%-kal nõttek. 2006. elsõ két hónapjában átlagosan még csak 2,6%-os fogyasztói, illetve 3,9%-os élelmiszer áremelkedést regisztráltak.). A szakértõk szerint az árnövekedés fõként a következõ – hosszú távon ható – globális összefüggésekkel magyarázható: A legnagyobb népességû ázsiai országok – elsõsorban Kína, India – dinamikus gazdasági fejlõdése, középosztályosodása és az így támasztott élelmiszerigény. Az agráreredetû nyersanyagok energetikai célú felhasználásának növekedése szerte a világon, az ún. 3 "F" (a Food-Fodder-Fuel, avagy az Élelmiszer-Takarmány-Energia) szektorainak versenye a mezõgazdasági termékért. Az általános klímaváltozás, ami kiszámíthatatlanná teszi az idõjárást és csökkenti a termelés biztonságát.
február
január február Ft/kg
január
február
Burgonya
119,20
125,40
128,60
128,00
113,80
108,60
Bab
624,00
621,10
719,50
728,00
623,60
650,50
Fejes káposzta
101,00
107,20
105,50
114,70
127,10
124,60
Vöröshagyma
A mezõgazdasági termékek piaci átlagárának alakulása
Tolna
Mák
150,40
145,40
173,60
166,40
141,60
139,30
1259,10
1201,40
1254,40
1252,70
1123,10
1312,20
Alma
198,60
206,50
241,90
253,80
237,40
244,90
Dióbél
1130,30
1174,90
1229,00
1200,90
1134,20
1194,70
30,60
30,50
27,40
28,30
29,80
26,90
a)
Tyúktojás
b)
Tehéntej Méz
141,10
165,50
–
–
157,80
155,70
1096,50
1098,60
1060,10
1041,00
1018,10
1073,20
A 2008. évi árak az előző év azonos időszakának %-ában Burgonya
95,7
91,7
90,4
86,9
80,8
78,0
Bab
120,2
125,4
112,7
121,2
104,7
107,9
Fejes káposzta
124,1
130,4
109,6
140,9
156,9
155,2
Vöröshagyma
101,5
92,4
108,9
106,6
97,0
96,2
Mák
168,6
156,3
156,2
158,2
134,0
159.4
Alma
161,3
162,1
151,8
160,3
177,6
183,6
Dióbél
122,6
127,6
112,4
113,7
106,6
107,7
a)
130,2
128,7
113,2
116,9
127,4
121,7
Tehéntej
104,8
124,5
–
–
115,0
112,8
Méz
101,4
105,8
103,5
100,8
108,1
115,9
Tyúktojás
b)
a) Ft/db. b) Ft/liter.
Statisztikai tükör 2008/38
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/3
2008. év elsõ két hónapjában a tavalyi év hasonló idõszakához képest a Dél-Dunántúlon a legnagyobb mértékû árnövekedés elsõsorban a zöldségféléknél következett be – és itt a petrezselymet, a retket, a fejes káposztát, a sárgarépát, valamint a kelkáposztát kell kiemelni -, de jelentõsen drágultak olyan termékek is, mint a tojás, a tej, a mák, vagy az alma. viszonylag kisebb mértékben nõtt a – jobban eltartható – vöröshagyma, zöldhagyma, kelbimbó, termesztett gomba, illetve a méz és dióbél ára. csökkent a burgonya, az uborka, a paradicsom, a fokhagyma ára. a fejes saláta, a zöldpaprika, a karalábé ára viszont a keresleti-kínálati viszonyoktól függõen hektikusan változott. Országosan 2008. januárjában valamennyi termék vonatkozásában a – feldolgozó és továbbértékesítõ vállalatok felvásárlási árait is magukba foglaló – mezõgazdasági termelõi árak színvonala az elõzõ év azonos idõszakának bázisán több mint egyharmadával nõtt, ami jóval magasabb a tavaly januárban regisztrált 14,3%-os emelkedésnél. Idén év elején 2007. januárjához képest valamennyi termékcsoportban jelentõsen felfelé mentek az árak, a legnagyobb mértékben a gabonafélék (74,1%), a gyümölcsfélék (56,8%), valamint az állati termékek (32,0%) árai nõttek, míg egészen kismértékû áremelkedés csupán a virágoknál és a burgonyánál következett be. Összehasonlításképpen tavaly januárban a legjelentõsebb árszínvonal-növekedést a burgonyánál (82,7%) és a gabonaféléknél (41,3%) történt, miközben egyedül az ipari növények ára csökkent, átlagosan 4,7%-kal, az élõ állatoké és virágoké pedig szinte nem változott. 10. ábra A mezõgazdasági termékek termelõi árainak országos indexei (Elõzõ év azonos idõszaka=100,0) % 200 180 160 140 120 Összesen
Állati termékek
Élő állatok
Burgonya
Virágok
Gyümülcsfélék
40
Friss zöldségek
60
Ipari növények
80
Gabonafélék
100
20 0
Termékek 2007. január
2008. január
A 2007. december 1-jei állatállomány A 2007. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás keretében – december 1-jei eszmei idõponttal – megtartott állatszámlálás adatai szerint az adott idõpontban 82 ezer darab szarvasmarhát és 718 ezer darab sertést tartottak a dél-dunántúli régióban. A szarvasmarhák száma 2006 év végéhez képest alig csökkent, míg a sertéseké kismértékben nõtt. Ezzel – egy idõre – megtorpanni látszik az a már régebb óta tartó tendencia, miszerint az állomány nagysága szinte évrõl évre fokozatosan csökken.
Országosan 2006. december 1-jéhez képest a szarvasmarhák száma alig változott, a sertéseké pedig viszonylag számottevõ mértékben fogyott, miközben hosszú távon itt is a tartási kedv csökkenése jellemezte az adott ágazatokat. A dél-dunántúli állattenyésztés jellemzõinek az országostól való különbségeit tekintve a következõket lehetne kiemelni: Az elmúlt évtizedben a szarvasmarhák száma a régióban az országosnál erõteljesebben, míg a sertéseké annál kisebb mértékben csökkent. 1997. és 2007. december 1-je között a Dél-Dunántúlon a szarvasmarhaállomány mintegy harmadával, a sertéslétszám 16%-kal fogyott, miközben az országos létszám az elõbbi állatfajnál közel egytizedével, az utóbbinál pedig bõ ötödével mérséklõdött. Ezen eltolódást az állatsûrûség-adatok is tükrözik: a 100 hektár mezõgazdasági területre jutó szarvasmarhaszám 2007 végén – a korábbi évekhez hasonlóan – a régiók között a Dél-Dunántúlon volt az egyik legalacsonyabb (10 db), míg a sertéseknél most is itt regisztrálták a legmagasabb értéket (86 db). Régiónkban az elmúlt néhány évben a szarvasmarhát és sertést tartó szervezetek, illetve egyéni gazdaságok száma általában az országosnál nagyobb mértékben csökkent. (A szervezetek állattartásban való érdekeltségét a bérelt földön való takarmánytermelés kényszere mérsékli, míg az egyéni gazdálkodók vállalkozói kedvét leginkább a piacra jutás nehézségei fogják vissza.) Az átlagosan egy tartó gazdaságra jutó állatszámok az utóbbi években térségünkben – a szervezetek szarvasmarhái kivételével – általában mindkét gazdálkodási formában meghaladták az országos átlagot. Az egy tartóra jutó szarvasmarha-állomány ugyanakkor – országos és régiós szinten – a szervezeti körben folyamatosan csökkent, míg az egyéni gazdaságokban bõvült. Sertések esetében viszont a dél-dunántúli szervezetek mutatójának értéke – az országoshoz hasonlóan – évrõl évre nõtt, az egyéni gazdaságoknál pedig stagnálás volt tapasztalható. A régió állattartása az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben koncentrálódik gazdasági szervezetekben. 2007. december 1-jén a térség szarvasmarháinak több mint háromnegyed részét és sertéseinek mintegy 80%-át a szervezetekben regisztrálták. (Országosan ez az arány mindkét állománynál bõ kétharmad-kétharmadot tett ki.) 11. ábra A december 1-jei szarvasmarha- és sertésszám a Dél-Dunántúlon Ezer darab 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Év Szarvasmarha
Sertés
5
6
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/3
Statisztikai tükör 2008/38
Elérhetõségek: Zsolt.Né
[email protected] Telefon: 72–533–395 Információszolgálat Telefon: 345–6789 www.ksh.hu
© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2008 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.
