PÁLYÁZAT
Az Oktatási és Kulturális Közlöny 2009/36 számában, 2009. december 28-án megjelent pályázati felhívás alapján megpályázom a Debreceni Egyetem rektori megbízatásának ellátását. A pályázati kiírás formai feltételeinek megfelelek. 1971 óta debreceni lakos vagyok, és nem is szándékozom innen elköltözni. Német nyelvből középfokú nyelvvizsgával rendelkezem, és összességében közel öt évet töltöttem el német nyelvterületen, ebből kettőt vendégprofesszorként. Publikációim döntő többsége angol nyelvű, és közel száz előadást tartottam nemzetközi tudományos fórumokon angolul. Az előbbiek mutatják azt, hogy tárgyalóképes angol nyelvtudással rendelkezem. Szakmai eredményeim és eddigi vezetői tapasztalataim alapján alkalmasnak tartom magam arra, hogy hazánk egyik legnagyobb és legeredményesebb egyeteme vezetőjével szembeni igen magas követelményeket teljesítsem. Megtiszteltetés számomra, hogy tapasztalataimat és munkámat felajánlhatom ezen nagy oktatási és tudományos közösség munkájának irányítására. Pályázatomban a kiírásnak megfelelően ismertetem: • • •
szakmai, oktatási és tudományos kutatási munkámat, a hazai és nemzetközi tudományos, illetve szakmai szervezetekben végzett munkámat, eddigi vezetői tevékenységemet, az egyetem vezetésével kapcsolatos terveimet és azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseimet
A pályázatomhoz mellékelem: • • • • • •
részletes szakmai önéletrajzomat, végzettséget és szakképzettséget, tudományos fokozatot, egyetemi tanári kinevezést, az idegennyelvtudást tanúsító okiratok hiteles másolatát, publikációim jegyzékét tudományos díjaim és kitüntetéseim jegyzékét, a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadásának kérelmét igazoló nyugtát mellékelem és annak kézhezvétele után haladéktalanul benyújtom, nyilatkozatot arról, hogy a pályázati anyagomat a jogosult bizottságok és testületek megismerhetik.
1
Vállalom, hogy –
a rektori megbízás ideje alatt tartós és rendszeres távollétet igénylő megbízást nem végzek,
–
nyilvános előadásban mutatom be főbb elképzeléseimet az erre a célra összehívott fórumon,
–
pályázatomról minden arra illetékes fórum véleményt nyilvánítson.
Debrecen, 2010. január 31.
Dr. Pethő Attila egyetemi tanár Debreceni Egyetem Informatikai Kar dékánja Számítógéptudományi Tanszék vezetője
2
I. Szakmai, oktatási és tudományos kutatási munkám 1974-ben kaptam matematikus diplomát, 1976-ban pedig egyetemi doktori címet a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Témavezetőm Győry Kálmán volt. 1984-ben lettem a matematikai tudományok kandidátusa, 1992-ben pedig doktora. 1994-ben habilitáltam a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Jelöltek a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, legutóbb 2009-ben. Egyetemi tanulmányaim befejezése után a KLTE Algebra és Számelmélet Tanszékére kerültem ahol végigjárva az egyetemi ranglétrát 1987-ban egyetemi docensnek neveztek ki. Közben 1984/85-ben Alexander von Humboldt ösztöndíjat kaptam, mellyel másfél évet tölthettem a Kölni és a Düsseldorfi Egyetemen. A tanulmányút meghatározó volt későbbi tudományos munkámban és nemzetközi szakmai kapcsolataim építésében. Elmélyítettem tudásomat az algoritmikus számelméletben és megtanultam az éppen akkor kibontakozó kriptográfia alapjait. Kölnben szakmai vezetésemmel készült el az első olyan számítógépes program, amellyel Thue egyenleteket lehetett automatikusan megoldani. 1988-ban váltottam a Számítástudományi Tanszékre, amelynek a vezetője voltam 1992-ig. Ebben az időszakban alakítottuk ki az első informatikai hálózatot a Matematikai épületben. Az Egyetemi és Nemzeti Könyvtárral közös pályázatot nyertünk, amelynek keretében kidolgoztuk a könyvtár informatikai rendszerének alapjait. 1989-ben német és kanadai kollégákkal közösen nemzetközi konferenciát szerveztem Debrecenben, melynek proceedingét a Walter de Gruyter kiadó adta ki. Az általam kezdeményezett kutatásokba több fiatal magyar és német szakember kapcsolódott be. Együttműködésünk több cikluson keresztül folyt
MTA-DFG
projektek keretében. 1991/92-ben – egy évig –
vendégprofesszor voltam a Saar-vidéki Egyetem Informatikai Intézetében. 1992-től 1997-ig a DOTE Informatikai Laboratóriumának vezetője voltam, de folyamatosan oktattam a KLTE-n is. A Laboratórium munkájának irányítása mellett fő feladatom a DOTE informatikai hálózata kiépítésének vezetése volt. A DOTE integrált egészségügyi és gazdasági informatikai rendszerének kialakítására sikeres FEFA pályázatot
készítettünk,
melynek
keretében
3
megvásároltuk
a
MEDSOLUTION
programot. Ennek továbbfejlesztett változata működik ma is az egyetemi klinikákon és diagnosztikai intézetekben. Nagyon sokat tanultam a DOTE vezetőitől, akik már akkor is menedzseri személetben irányították intézményüket. 1993-ban Herdon Miklós kezdeményezésére megszerveztük az Informatika a Felsőoktatásban konferenciát, amely háromévente ismétlődő sorozattá fejlődött. A 2005ös rendezvény előadásaiból válogatott cikkgyűjtemény a Journal of Universal Computer Science külön köteteként jelent meg. Sok tudományos konferencián voltam felkért vagy főelőadó és magam is részt vettem konferenciák szervezésében. A Central European Conference on Cryptography konferencia sorozat programbizottságának minden évben tagja voltam és 2001-ben Debrecenben, illetve 2005-ben Nyíregyházán mi voltunk a házigazdák. 1995/96-ban egy évig vendégprofesszor voltam a Grazi Műegyetemen. 1997-ben a DOTE-ról visszajöttem a KLTE Matematikai és Informatikai Intézetébe, majd 7 hónapig ismét Alexander von Humboldt ösztöndíjas voltam, ezúttal a Saar-vidéki Egyetemen. 2001-ben Tóth Istvánnal kezdeményeztük a Debreceni Infopark megalakítását. Alapgondolatunk az volt, hogy a Debrecenben kiképzett és mindenütt keresett informatikusok ne települjenek hazánk más régióiba vagy külföldre, hanem az informatikai ipar jöjjön régiónkba. Támogatásra találtunk a Debreceni Egyetem mellett Debrecen
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzatánál
és
Hajdú-Bihar
Megye
Önkormányzatánál valamint a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Az Infopark
akadémiai
vonulatának
szervezését
én
vállaltam,
de
folyamatosan
együttműködve a regionális és országos informatikai ipar és szolgáltatások képviselőivel. Egyetemünkön 2003-ban megalakult az önálló Informatikai Intézet, melynek a vezetője voltam. Alapító dékánja lettem 2004-ben az Informatikai Karnak, 2007-ben ismét megválasztottak erre a tisztségre. A Kar jelenti a DE-n örvendetesen élénk és eredményes informatikai pályázati tevékenység szakmai hátterét, valamint kezdeményező, katalizáló és koordináló szerepet tölt be. 1974 óta folyamatosan oktatok elsősorban Debrecenben, de 5 félévet külföldön, Saarbrückenben és Grazban is tanítottam. Pályafutásom kezdetén elsősorban algebrai tárgyakat és számelméletet, 1988-óta pedig elméleti számítástudományi tárgyakat. 1989ben megszerveztem a KLTE-n a programtervező matematikus szak indítását. 2003-ban a
4
DE Informatikai Intézete megalapította a programtervező informatikus alapképzési szakot és el is indította azt. Szakfelelőse vagyok a programtervező informatikus mesterszaknak. Irányításommal készült el 2004-ben az EFK-n az egészségügyi ügyvitelszervező alapképzési szak akkreditációs anyaga. A szaknak néhány évig felelőse is voltam. A Matematika és Számítástudományok Doktori Iskolában 1992-es alapítása óta oktatóként és témavezetőként veszek részt. 2008-ban megszerveztem az Informatikai Tudományok Doktori Iskolát, melynek vezetője lettem. Tanítványaim: •
Fazekas Attila 1999-ben,
•
Herendi Tamás 2003-ban,
•
Ködmön József 2005-ben, és
•
Huszti Andrea 2009-ben
PhD fokozatot szereztek. Jelenleg is több PhD hallgatónak vagyok a témavezetője. Felkértek •
J. Gebel és E. Herrmann (Saar-vidéki Egyetem),
•
S. Neis és L.C. Coronado (TU Darmstadt),
•
P. Surer (Leoben)
doktori értekezésének, valamint •
Cl. Heuberger (TU Graz),
•
Siguna Müller (U. Klagenfurt),
•
K. Scheichert és I. Kartashova (Linz)
habilitációs értekezésének bírálatára. Bírálója voltam sok hazai és külföldi tudományos pályázatnak is. Tudományos munkáimban főként elméleti matematikai problémák megoldásával foglalkoztam. Már az 1980-as évek elején felismertem azonban, hogy a számítógépek nagyon jól használható kísérleti eszközök a matematikában, és ez a szemlélet döntő fontosságú volt legfontosabb dolgozataimban. Főként a diofantikus egyenletek és a lineáris rekurzív sorozatok elméletében, az algebrai számelméletben, a számrendszerek általánosításában és a számítógépes számelméletben értem el eredményeket. A. Baker nevezetes effektív módszerét felhasználva 1983-ban elsőként adtam felső korlátot másodrendű lineáris rekurzív sorozatokban előforduló teljes hatványokra. J. P. Bézevinnel és A. J. van der Poortennel közösen karakterizáltuk az oszthatósági
5
rekurzív sorozatokat, s ezzel megoldottuk M. Hall és M. Ward egy 50 éves problémáját. A. Dujellával közösen lényegesen általánosítottuk A. Baker és H. Davenport egy híres tételét, megmutatván, hogy bármely pozitív egész c-hez legfeljebb két olyan pozitív egész d létezik, amelyekre az {1, 3c, d} halmaz bármely két elemének a szorzata 1-gyel kisebb egy négyzetszámnál. Kovács Bélával közösen jellemeztük algebrai számtestekben az általánosított számrendszerek alapszámait, s ezzel fontos alkalmazások előtt nyitottunk utat. A téma folytatására S. Akiyamával informális nemzetközi kutatócsoportot szerveztünk. Kutatásaink elvezettek egy érdekes dinamikus rendszerhez, melynek leírása máig sem teljes. Legfontosabb tudományos eredményeimet a diofantikus egyenletek numerikus, számítógépes megoldása területén értem el. A 60-as évek végétől kezdve alakult ki a diofantikus egyenletek effektív elmélete, melynek nemzetközileg is az egyik legjelesebb művelője Győry Kálmán. Az elmélet lényege az, hogy diofantikus egyenletek néhány széles osztálya esetén kiszámítható felső korlátot szolgáltat az összes megoldásra. Ezek a korlátok azonban túl nagyok ahhoz, hogy konkrét egyenletek esetén az összes megoldás tényleges meghatározását lehetővé tegyék. Elsők között kapcsolódtam be azokba a kutatásokba, melyek során olyan, konkrét egyenletekre alkalmazható, hatékony eljárásokat dolgoztunk ki, melyekkel a Bakermódszer alkalmazásából adódó igen nagy korlátokat több lépésben redukálni lehet, s végül számítógép segítségével az összes megoldás meghatározható. A módszer alkalmazható Thue, Thue–Mahler, diszkriminánsforma– és indexforma–egyenletekre, sőt Thue–egyenletcsaládokra is. J. Gebellel és H.G. Zimmerrel kidolgoztuk a numerikus módszer azon variánsát is, amely elliptikus egyenletek egész megoldásainak megkeresésére alkalmas. Ezt később E. Herrmannal továbbfejlesztettük elliptikus egyenletek S-egész megoldásainak meghatározására. Algoritmusunkat implementálták a MAGMA komputeralgebrai rendszerben és az elmúlt években igen sokan alkalmazták sikerrel vizsgálataikban.
6
II. A hazai és nemzetközi tudományos, illetve szakmai szervezetekben végzett munkám, eddigi vezetői tevékenységem
1992-94
OTKA Matematikus zsűri tagja,
1994–
Publicationes Mathematicae szerkesztőbizottsági tag,
1994-96
OAB Villamosmérnöki és Műszaki Informatikai Tudományági Szakbizottság tagja,
1995-97
OTKA Élettelen Természettudományi Szakkollégium tagja,
1996-2005
MTA Matematikai Doktori Bizottság tagja,
1997–
Periodica Mathematica Hungarica szerkesztőbizottságának tagja,
2000-2007
Periodica Mathematica Hungarica főszerkesztője,
2000–
Bolyai János Matematikai Társulat Alkalmazott Matematikai Szakosztály tagja,
2000–
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 3. zsűrijének tagja,
2003–
Journal of Universal Computer Science szerkesztőbizottságának tagja,
2003-2009
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 3. zsűrijének elnöke,
2004–
MTA III. osztály Informatika- és Számítástudományi Bizottság tagja,
2006–
Bolyai János Matematikai Társulat Alkalmazott Matematikai Szakosztály társelnöke,
2007–
MAB Villamosmérnöki és Informatikai Bizottság tagja,
2008–
OTKA Matematika Zsűri tagja.
7
III. A Debreceni Egyetem vezetésével kapcsolatos terveim és azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseim Bevezetés, helyzetelemzés A Debreceni Egyetem hazánk egyik legnagyobb, oktatási és kutatási spektrumát tekintve minden bizonnyal a legszélesebb kínálatot nyújtó felsőoktatási intézménye. A 10 évvel ezelőtt három egyetem és egy főiskola integrációjaként létrejött egyetem sikeresen kezelte az egyesülés következtében óhatatlanul jelentkezett feszültségeket és nagyon jól használta ki az egyesülésből származó előnyöket. Az összecsiszolódás első négy évében, amikor megalkották a folyamatos működés legfontosabb szabályzatait, éves rotációban váltották egymást az egyetem első számú vezetői. A kölcsönös bizalom megerősödése után, valamint a közös munka első eredményeinek láttán 2005-től már hároméves ciklusokra választ egyetemünk közössége rektort. Egyetemünk jelenlegi rektori vezetésének sikeres munkája igen magasra teszi a mércét utódai számára. Három év alatt sok tervüket megvalósították, mások befejezése az új vezetésre vár. Pályázatom vezérgondolata az, hogy a munka folytatását és alaposan megfontolt változtatásokat ajánlok a Debreceni Egyetemnek. Az elmúlt dekádban igen jelentős változások történtek egyetemünkön. A hallgatói létszám 22000-ről 31000-re, közel 50%-kal nőtt; számos nehéz szemléleti és szervezeti problémát
megoldva
áttértünk
a
többciklusú
képzésre;
jelentős
beruházások
(Élettudományi épület, Vidékfejlesztési Központ, Társadalomtudományi épületek, kollégiumok felújítása és új kollégium a Kassai úti campuson) javították az oktatás és kutatás, az Auguszta Központ pedig a gyógyítás infrastrukturális feltételeit. Új és sikeres karok jöttek létre; kialakult a doktorképzés karoktól független, önálló struktúrája; az igazgatóságok létrejöttével szétvált és hatékonyabb lett az egyetem akadémiai és professzionális irányítása. Egyetemünk időben felkészült az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatain való részvételre és eredményesen szerepelt azokon. A TIOP 1.3.1 pályázaton elnyert támogatás lehetővé teszi az OEC Elméleti Négyszög rekonstrukcióját, a MAG ház
8
építését és az Informatikai Kar új épületének kialakítását. Igen sikeresen szerepeltünk az „Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása” (IKUT) pályázaton, hiszen minden beadott pályázatunk eredményes volt. A Debreceni Egyetem 2009-ben összességében 23 milliárd Ft támogatást nyert különböző ÚMFT pályázatokon. A fent csak címszavakban felsorolt eredmények kedvező és stabil kiindulási alapot biztosítanak az egyetem további fejlődése számára. Társadalmi környezetünkben azonban, már rövidtávon is jelentős változás várható az egyetemi hallgatói korosztály létszámának csökkenése miatt. A hallgatókért folytatott verseny, amely már most is érezhető – intézmények között és intézményen belül – tovább fog fokozódni. Az Informatikai, a Műszaki valamint a Természettudományi és Technológia Karok például hasonló
érdeklődésű
középiskolásokat
várnak.
Még
nagyobb
a
verseny
a
társadalomtudományok területén. Oktatáskutatási eredmények mutatják, hogy elsősorban a régióból számíthatunk hallgatói utánpótlásra és nem hiszem, hogy ez a helyzet rövid vagy akár középtávon is a javunkra módosulna. A régión belül, elsősorban a tanárképzésben és bizonyos műszaki területeken komoly konkurenciát jelent a Nyíregyházi Főiskola. Az elmúlt években korrekt kapcsolatot ápoltunk ezzel az intézménnyel, amire a továbbiakban is figyelnünk kell. 2012-ben lesz Egyetemünk centenáriuma. Az előkészületek már régen elkezdődtek, készül az egyetem történetét bemutató kiadvány, az Aula egyik üvegablakát is rekonstruálták, de a centenárium méltó megünneplésének megszervezése az új vezetés feladata lesz. Kiemelt figyelmet kell fordítani az Egyetemi Múzeum szervezésére és mielőbb el kell kezdeni a centenáriumi év programjának kidolgozását.
A graduális képzéssel kapcsolatos tervek A felsőoktatási intézmények legfontosabb feladata, hogy megfelelő szakmai tudással vértezze fel a munkaerőpiacra kilépő hallgatókat. A Debreceni Egyetem képzési kínálata olyan széles körű, hogy még annak legfontosabb vonatkozásait sem lehet, de nem is szükséges egy rektori program keretében áttekinteni. Az oktatás alapvetően a karok feladata, a rektori vezetésre a legfontosabb tendenciák tudatosítása, a koordináció és a
9
feltételek biztosítása hárul. A többszintű képzés bevezetése lényegében befejeződött egyetemünkön. Majdnem minden akkreditált alapképzési szakon indítunk képzést és igen széles a mesterképzési kínálatunk is. Bár újabb mesterképzési szakok indítása még várható, ezek azonban már csak gazdagítani fogják kínálatunkat. A többszintű képzési modellre való áttérés idején egyetemünk egészének létérdeke volt, hogy alapképzésre minél nagyobb számban vegyünk fel hallgatókat. Csak így lehetett a normatív finanszírozás változásából származó bevételcsökkenést elviselhető szinten tartani. Úgy gondolom azonban, hogy a rendszer stabilizálódása után, ami rövidesen meg fog történni, egyetemünknek elsősorban a mester- és doktorképzésre kell koncentrálnia. Ehhez a szükséges szakmai háttér és tudás minden karunkon rendelkezésre áll. Tapasztalatom szerint az alap- és a mesterdiplomák közötti különbség nem tudatosult még társadalmunkban, ezért problémát okozhat, hogy kevesen fognak mesterképzésre jelentkezni. A műszaki és informatikai területeken, ahol először indult be a többszintű képzés és a bachelor diploma is piacképes, ez országos tapasztalat. A társintézményekkel, az oktatás- és tudománypolitika szereplőivel, valamint a nagy munkaadókkal összefogva mindent meg kell tenni, hogy a mesterképzés iránti érdeklődés növekedjen. Egyetemünknek méreténél, tradíciójánál és intellektuális súlyánál fogva helyt kell állnia a nemzetközi, globális versenyben. Itt persze elsősorban a bárhol művelhető, reáltudományokra számíthatunk, amelyek meg is felelnek ennek az elvárásnak. Gyakran elfeledkezünk róla, de hazánk felemelkedése szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy a humán műveltséget is magas színvonalon képviselje az egyetem. Ebből a szempontból különösen fontosnak tartom a magyarságtudományokat (magyar irodalom, nyelvészet, történelem, néprajz, stb.) és a régió fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges tudományokat (jog, közgazdaságtan, agrártudománzok, ökológia, természetvédelem, stb.). Nem látok alapvető problémákat, de kiemelt figyelemmel kell kezelni ezeket a diszciplínákat. Ezek után néhány olyan területről fejtem ki a véleményemet, ahol a legjelentősebb problémákat látom, és ahol változnia kell az egyetemi stratégiának. A diplomások évszázadokon keresztül a mindenkori államigazgatás és oktatás utánpótlását képezték. Ez a helyzet hazánkban lényegében a rendszerváltásig fennmaradt azzal a finomítással, hogy az állami vállalatok és a szövetkezetek is szerepeltek a
10
felvevőpiacon. Mára jelentősen kiszélesedett a munkaerőpiac, nagyon sok végzett hallgatónk a versenyszférában helyezkedik el. A többciklusú képzési rendszer a megváltozott igényekre adott válaszként is értékelhető, hiszen a munkáltatói igények egy részét az alapképzettséggel megszerzett ismeretek is kielégítik. Az egyetemi vezetés számára is új feladatokat jelent a megváltozott helyzet, folyamatosan követnie kell a munkaerőpiac igényeit és reagálnia kell a változásokra. Semmiképpen sem a konjunkturális mozgások oktatásban való leképezésére gondolok, hanem a tendenciák felismerésére és a graduális oktatás ezeknek megfelelő módosítására. Ezen túl bővíteni kell az igényekhez gyorsabban alkalmazkodó szakképzések és továbbképzések kínálatát. A képzés infrastrukturális feltételeinek javítása sürgető feladat. A TIOP 1.3.1. pályázaton elnyert támogatásból elkészül az Informatikai Kar új épülete és korszerűsödnek a vegyész- és villamosmérnök képzés körülményei. A Kémiai épület és a Műszaki Kar épülete azonban alapos felújításra szorul. Meg kell találni azokat a forrásokat, amelyek legalább az egyik, de akár mindkettő korszerűsítését lehetővé teszik. A többszintű képzésre való áttérés kudarcterületének tartom a tanárképzés új formáját. A széleskörű szakmai kritika ellenére a képzés szerkezete áttekinthetetlenül bonyolult lett, csökkent a tantervben a szakismereti tárgyak aránya és - a korábbihoz képest - sokkal kevesebb hallgató készül tanárnak. Tudomásul kell vennünk persze azt is, hogy túlképzés folyt ezen a területen, a közoktatás lényegesen kevesebb tanárt alkalmazhatott, mint amennyit a felsőoktatás kibocsájtott. Nem kellene azonban megvárni azt az időt, amikor ismét „képesítés nélküli” tanárok oktatják a jövő nemzedékét. A Debreceni Egyetemnek szakmai tekintélye és hagyományai miatt is kezdeményezőnek kell lennie a tanárképzés színvonalának javítása érdekében. A probléma egyik lehetséges megoldási módja az, ha a tanárképzés ismét osztatlan képzés formájában folyna. Debrecen egyik legnagyobb hagyománnyal rendelkező oktatási területe az agrárképzés. Városunk és régiónk földrajzi fekvése, természeti adottságai és több évszázados gazdálkodási tapasztalatai predesztinálják erre. A rendszerváltást követő társadalmi változások nyomán az agrárképzés iránt is megcsappant az érdeklődés, a hallgatói létszám az elhelyezkedési nehézségek miatt lecsökkent. Hasonló folyamat játszódott le a műszaki képzés területén is, a 90-es évek elején kabarétréfa is szólt a
11
munkanélküli mérnökökről! Egyetemünknek felkészültnek kell lennie arra, hogy kielégítse az agrárium várható növekvő igényeit. A gazdasági képzések – országosan is – nagyon népszerűek és fontosak a régió fejlődése szempontjából. Örvendetes, hogy egyetemünkön sok hallgató kap piacképes tudást ezen a területen. Társadalmunkban a verseny alapvető kategória, de hosszú távon nem szerencsés, ha a verseny egy intézményen belül folyik. Ezt tapasztalhatjuk pedig a KTK és a GVK között. A következő rektori vezetés fontos feladata lesz, hogy a gazdaságtudományok két képviselője közötti harmonikusabb együttműködést elősegítse. Demográfiai okok miatt egyetemünk hallgatói létszáma várhatóan nem fon nőni, már a lassú csökkenés is nagy eredmény lenne. A rendelkezésre álló kapacitás kihasználása érdekében növelni kellene az idegen nyelvű, elsősorban az angol nyelvű képzést. Az OEC-ben több évtizede, eredményesen foglalkoznak ezzel és a TEK is jelentősen bővítette a kínálatát. Az integráció lehetőségeinek kihasználását jelenti, hogy a két nagy egység szorosan együttműködik ezen a területen. Az angol nyelvű képzési kínálatunk bővülése lehetővé teszi az ERASMUS program jobb kihasználását, az európai hallgatócsere bővítését.
Kutatás, fejlesztés és doktori képzés Egyetemünk a hazai és a nemzetközi tudományos élet fontos tényezője. 15 főállású és 2 egyéb jogviszonyú professzorunk, valamint 9 professor emeritusunk tagja a Magyar Tudományos Akadémiának és idén várhatóan tovább növekednek ezek a számok. 2008-ban Pálinkás Józsefet, egyetemünk tanárát választotta meg elnökének a Magyar Tudományos Akadémia, ami a személyes elismerésen túl egyetemünk presztízsét is növeli. Számos kollégánk lát el fontos tisztségeket a hazai tudományos irányítás és finanszírozás különböző szervezeteiben: MTA, OTKA, FTT, valamint hazai és nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztő bizottságaiban. Az egyetemünkről beadott IKUT pályázatok átütő sikere is bizonyítja tudományos potenciálunk magas színvonalát. Az eredményesen művelt kutatási témákat hosszan lehetne sorolni. Kiemelkedő az ÁOK, a BTK és a TTK kutatási potenciálja és teljesítménye. Eredményeikkel néhány területen nemzetközi viszonylatban is a legjobbak közé tartoznak. Nagy és eredményes
12
kutatói közösség működik az ÁJK-n, a GVK-n, az IK-n, a KTK-n, az MTK-n, és az NKn. Egyetemünk csak akkor tudja modern és naprakész ismeretekkel felvértezni a hallgatóit, ha az oktatók folyamatosan követik tudományterületük legfrissebb eredményeit és maguk is hozzájárulnak tudományterületük fejlődéséhez. A tudományos utánpótlás képzése a doktori iskolákban folyik. Az elmúlt években több új iskola alakult, közöttük az Informatikai Tudományok Doktori Iskola, amely az első, műszaki tudományterületen akkreditált doktori iskola. A MAB által az elmúlt években végrehajtott felülvizsgálat után 25 akkreditált doktori iskola működik egyetemünkön. Az iskolák számát és a lefedett tudományterületek spektrumát tekintve is a miénk a legnagyobb kínálat a hazai felsőoktatásban. A műszaki terület presztízsét növelné, ha az érdekelt karok összefogásával, de a személyi állományuk megerősítése után ezen a tudományterületen is alakulna újabb doktori iskola. 2009-ben átalakult egyetemünkön a PhD képzés szervezete is. Gazdálkodás szempontjából is önállóvá váltak a tudományterületi doktori tanácsok, ami komoly felelősséget jelent a számukra. A következő évek fontos feladata lesz ezeknek a szervezeti egységeknek a megerősítése. Rövidtávon, néhány területen, pl. informatika, gondot okozhat a doktori iskolák utánpótlását jelentő mesterszakot végzett hallgatók alacsony száma. A kutatómunka elismerésének fontos háttere a kutatóegyetemi cím régóta várt, de most már remélhetőleg megvalósuló megszerzése. Természetesen a cím nagyon megtisztelő, de csak akkor jelent hathatós segítséget, ha folyamatosan pótlólagos források is társulnak hozzá. Az egyszeri forrásbővülés most reálisnak látszik, hosszabb távon módosíthatja a helyzetet a 2010-es parlamenti választások eredménye. Egyetemünk következő vezetésének és befolyásos tudósainak egyik kiemelt feladata lesz a lobbizás a kutatóegyetemi rendszer hosszú távú fenntartásáért. A kutatások és a fejlesztések finanszírozása hosszú ideje pályázatok útján történik. Ezt megszoktuk és a hazai lehetőségeket jól használjuk ki. Úgy látom azonban, hogy az EU-s források kihasználásában még nem vagyunk elég hatékonyak. Márpedig az ÚMFT-s pályázatok után elsősorban EU-s forrásokra lehet majd számítani. Még nem elég hatékony és gyors a kutatási eredmények átvitele a gyakorlatba. Nagyon kevés az egyetemünkről benyújtott szabadalmak száma. A Tudás- és Technológia Transzfer
13
Irodában rejlő lehetőségeket még nem használjuk ki eléggé. A TÁMOP 4.2.1. technológia transzfer pályázat megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani az innovációs kultúra egyetemünkön történő terjesztésére. A szabadalmi bejelentések számának érdemi növekedése csak akkor várható, ha az egyetem a szabadalmakat kiemelten honorálja a promóció során és ha a pozitív példákat megfelelően elismeri. A vállalkozói szférával való együttműködés szempontjából is igen nagy jelentősége van az akkreditált Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszternek és az akkreditálás előtt álló Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszternek. Mindkettőben meghatározó szerepe van egyetemünknek. Kezdő és az egyetemmel együttműködni szándékozó vállalkozások elhelyezésére alakítottuk át a Kassai úton az egykori Angol Tanárképző Központ épületét. Ott januártól a Szilícium Mező magjaként a DE Kreatív Iparágak Inkubációs Központja működik. Hasonló kezdeményezések más területeken is fontosak lennének.
Az egyetem gazdálkodása
Egyetemünk a régió
legnagyobb költségvetéssel rendelkező gazdálkodó
szervezete. Több mint 1400 oktatójával és 5000 dolgozójával az egyik legnagyobb munkaadó is. A dolgozók döntő többsége OEP által finanszírozott álláson, az OEC-hez tartozó klinikákon dolgozik. Az egyetem egésze jövőjének szempontjából is nagyon fontos kérdés, hogy a klinikák továbbra is az egyetemhez fognak-e tartozni, vagy pedig más formában működnek tovább (az egyik aktuális elképzelés szerint például a városi egészségügyi holdinghoz csatlakoznak). Ez olyan szakpolitikai kérdés, amelyben elsősorban az OEC-nek kell véleményt alkotnia. Én azonban úgy vélem, hogy az egyetem számára kedvezőbb lenne, ha a klinikák továbbra is a Debreceni Egyetemhez tartoznának. Hosszú évek óta jó értelemben vett konzervatív gazdálkodást folytatunk, szigorúan betartatva az önállóan gazdálkodó egységekkel az éves költségvetés előirányzatait. Így lehetett elérni, hogy a finanszírozás folyamatos változása és a többszintű képzésre való átmenet miatti csökkenése ellenére is mintaszerűen stabil egyetemünk pénzügyi helyzete. Egyetemünk a többi felsőoktatási intézménnyel együtt
14
nagyon kedvező időben kötötte meg az OKM-mel három évre a finanszírozási szerződést. A 2008 végén elkezdődött gazdasági válság viharából egyetemünk szerencsére csak gyenge szellőt érzett. Igaz ez még akkor is, ha a 13. havi fizetés eltörlése mindenkit fájdalmasan érintett. A finanszírozási szerződésen kívül az ÚMFT pályázatokon elnyert jelentős források is hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdasági válság nem érintett minket olyan súlyosan, mint a versenyszférát. Ma már azonban az ÚMFT pályázatok árnyoldalát is érzékeljük, mivel jelentős sajáterőt igényelnek, amelynek biztosítása egyre nagyobb terhet jelent. Gazdálkodásunkban komoly tartalékok vannak, mint arra a 2009-ben készült és sokat bírált „A DE irányítási, működési hatékonyságának fejlesztése” átvilágítás is rámutatott. Ezek mozgósítása sürgető feladat az egyetem számára, mert nélkülük nem fogjuk tudni kihasználni a kedvező pályázási lehetőségeinket, sőt a működésünk színvonala is csökkenhet. A tartalékok közül elsőként a gazdasági informatikai rendszert, közismert nevén az SAP-t említem. Dékánként magam is tapasztalhattam, hogy a vezetők informáltságát és ezzel a döntéseik biztonságát jelentősen javította az SAP rendszer bevezetése. Ez a folyamat az utóbbi időben lelassult, az SAP képességei közül keveset használunk ki. Megrendeléseket például máig is papíron kell leadnunk, és sok élő munkaerőt köt le ezek sorsának követése. Ugyanez a rendszer működik az osztrák egyetemeken. Több egyetemi vezetővel együtt tapasztalhattuk, hogy a Grazi Műegyetemen öt évvel ezelőtt nagyobb funkcionalitással működött az SAP, mint nálunk most. A folyamatok racionalizálása és gyorsítása miatt is sürgető feladat, hogy ennek az értékes eszköznek a lehetőségeit a jelenleginél sokkal jobban kihasználjuk. Ehhez nemcsak a gazdasági igazgatóságokon, hanem az önállóan gazdálkodó egységeknél is olyan ügyintézők kellenek, akik az SAP által igényelt követelményeknek megfelelnek. A TAMOP 4.1.1. konstrukcióban elnyert pályázati támogatás a vezetői információs rendszer kidolgozására jelentős javulást eredményezhet, ha kellő figyelmet fordítunk a szakmai program kialakítására. Ennél is nagyobb tartalékok lehetnek a jelenlegi, sokszintű és sokszor párhuzamosan működő gazdálkodási szervezetekben. Az egyetem fő tevékenységeit végző karok működését centrum/TEK, majd egyetemi szervezetek koordinálják, irányítják, ellenőrzik és segítik. Szükség van rájuk, de kisebbekre és hatékonyabbakra. Amíg oktatásunkat, oktatóinkat – nagyon helyesen – rendszeresen, független szervezetek véleményezik az akkreditációk során, addig a professzionális menedzsment szervezet
15
részleges átvilágítására először 2009-ben került sor. Az átvilágítást sok jogtalan és jogos kritika érte. Jövőnk érdekében azonban nem kerülhetjük el, hogy annak eredményeire támaszkodva, és ha szükséges, akkor azt pontosítva megtörténjen az egyetemi menedzsment átvilágítása, az eredményekből következő döntések meghozatala és végrehajtása. A következő egyetemi vezetés nagyon fontos feladatának tekintem ennek megoldását.
Hallgatói kapcsolatok
Egyetemünk
alapfeladata,
hogy
a
közel
31000
hallgatónknak
a
kor
követelményeinek megfelelő magas szintű képzést nyújtson. Ezen túlmenően lehetőséget biztosítson az értelmiségi életformára való felkészüléshez. A hallgatók érdekeit a Felsőoktatási Törvény által meghatározott keretek között a hallgatói önkormányzatok közvetítik és érvényesítik. Az EHÖK a rektori vezetéssel együttműködve, a törvény adta kereteken felül is, részt vállalt a döntések előkészítésében és meghozatalában. Dékánként folyamatosan konzultáltam a kari HÖK vezetésével, és igyekeztem elérni, hogy a hallgatókat érintő kérdésekben konszenzusos döntéseket hozzunk. Ezt a gyakorlatot megválasztásom esetén rektorként is folytatni kívánom. A következő években jelentősen nőni fog az Egyetem téri és Kassai úti campusok közötti forgalom. Az Informatikai Kar épületének elkészülte után 2000 hallgató települ át a Kassai útra. A hallgatók és oktatók mozgásának megkönnyítése érdekében, Debrecen várossal összefogva ki kell végre építeni a régen tervezett kerékpárutat a két campus között. Az EHÖK hathatós támogatásával valósulhatott meg az Auditórium Maximum és a sportcsarnok felújítása. Bízom benne, hogy a hallgatók együttműködésére a jövőben is számíthatunk. Középiskolás hallgatók számára régóta sikeresen szervezi meg az egyetem a nyílt napokat. Az egyetemnek hasonlóan nyitottnak kell lennie a kimenet oldalán, azaz a munkaadók felé, is. Az állásbörze bevált, de alternatív rendezvényekre is szükség van. Az Informatikai Karon évek óta sikeres Szakmai Napok rendezvényeit, ahol a munkaadók szakmai előadások keretében találkoznak a hallgatókkal, más területekre is adaptálni
16
lehet. A Húsvét utáni hetet javaslom alternatív oktatási hétnek nyilvánítani, ahol a karok, specialitásaiknak megfelelően és a munkaadók bevonásával, nyílt szakmai napokat szerveznek. Fontos feladat a végzett hallgatókkal való kapcsolattartás. A NEPTUN rendszer erre is lehetőséget ad, mert végzetteink e-mail címe nem törlődik. Egyetemünkön általánossá kellene tenni az AMTC gyakorlatát, volt hallgatóinkat ezen a csatornán is tájékoztatni kell a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, kezdeményezésekről. A TÁMOP 4.1.1 diplomás pályakövető rendszer komponense ebben jelentős javulást hozhat. Az oktatás és az oktatók véleményezésére az akkreditációs eljárásokon kívül a rendszeres hallgatói véleményezést is felhasználjuk. A hallgatók véleményének összegyűjtésére a NEPTUN rendszer hatékony lehetőséget jelent. Az adatok rendszerezésére és kiértékelésére minőségbiztosítási rendszert vezettük be. Úgy látom azonban, hogy sem a hallgatók, sem a vezetők nem veszik elég komolyan a folyamatos értékelést. A jelenlegi rektori ciklusban elkészült az egyetem etikai kódexe, amely kiterjed az oktatók és hallgatók viselkedési szabályaira a vizsgák alatt. Az egyik legveszélyesebb etikai vétség a plagizálás, azaz dolgozatok, diplomamunkák, stb. másolása. Plagizálási esetek régóta ismertek, szélesebb körben való elterjedésüket azonban a modern információfeldolgozási technológiák tették lehetővé. Tisztában vagyok azzal, hogy nem a plagizálás az egyetlen etikai vétség, társadalmi veszélyessége miatt azonban minden rendelkezésre álló etikai és jogi eszközzel küzdenünk kell elterjedése ellen. Folyamatos figyelmet igényel, hogy fogyatékkal élő hallgatóink számára elsősorban a tanulás, de általában az egyetemi élet minden területén is megteremtsük az esélyegyenlőséget. Számos olyan tanterem van, amelybe súlyosan mozgáskorlátozott hallgatók nem tudnak bejutni. Ezeket a hiányosságokat fel kell deríteni, és mielőbb meg kell szüntetni. A Mentálhigiénés Programot fenn kell tartani, sőt lehetőség szerint erősíteni kell.
17
Szervezetre vonatkozó elképzelések
Az elmúlt 10 évben kialakult egyetemünk és az egyetemi vezetés struktúrája, amelyet a mindenkori felsőoktatási törvény szerint módosítottunk. A Szenátus, a Rektori és a Gazdasági Tanács kompetenciáit és viszonyrendszerét megnyugtatóan szabályoztuk. A közeljövő szempontjából bizonytalansági tényezőt jelentenek az idei választások, de alapvető változás törvényi szinten ezekben nem várható és helyi szinten sem látom indokoltnak a változtatást. A közvetlen irányításban az akadémiai vezetés mellett, azt segítve és az operatív munka nagy részét végezve, kialakult a professzionális igazgatóságok rendszere. Itt sem tervezek alapvető változtatásokat. Egyetemünk struktúrája sajátos; a Felsőoktatási Törvény által megengedett két centrum – AMTC és OEC – mellett szervezetileg is megerősödött a TEK. Úgy gondolom, hogy ez olyan tény, amelyet a következő rektornak tudomásul kell vennie. A centrumok és a TEK fontos szerepet töltenek be az érdekérvényesítésben, de gazdálkodásukban olyan párhuzamosságok vannak, amelyek hosszú távon nem tarthatók fenn. A klinikák státuszának esetleges változása, amelyről korábban már írtam, komoly bizonytalansági tényező a jövő szempontjából. Mindezek előre bocsájtása után úgy gondolom, hogy az akadémiai menedzsmentet az elmúlt három évben megszokott módon alakítanám ki. A centrumelnökök és a TEK elnök legyenek továbbra is rektorhelyettesek. Ezzel elérhető, hogy közvetlenül részt vegyenek a döntések előkészítésében és azok meghozatalában. Így biztosítható, hogy a döntéseket információvesztés nélkül tudják közvetíteni az egységek felé. Három funkcionális rektorhelyettesem lenne egy-egy a centrumokból és egy a TEK-ből. Az egyik feladata lenne az oktatás, másiké a kutatás – beleértve a doktorképzést – felügyelete, a harmadik pedig stratégiai helyettesként minden olyan ügyben eljárna, amellyel a rektor megbízza. Egyik, előre látható, fontos feladata lenne a centenáriumi előkészületek
felügyelete.
A
rektor
egyszemélyben
képviseli
az
egyetemet,
szerződéskötési jogkörét azonban, bizonyos esetekben eddig is átruházta a centrum/TEK elnökökre. Ezt a centralizációt oldani kívánom azzal, hogy a szerződéskötések egy részének jogkörét az érintett dékánokra ruháznám.
18
Egyetemünknek 15 kara van, amelyek szinte teljesen lefedik a hazánkban művelt tudományterületeket. Oktatóik és hallgatóik számában, a hazai és nemzetközi szakmai hierarchiában
elfoglalt
helyükben,
korukban,
szervezeti
bonyolultságukban,
érdekérvényesítő képességükben és nagyon sok más szempont szerint is különböznek. Rektorként igyekeznék minden kar problémáira kellő figyelmet fordítani és szükség esetén segíteni azok megoldásában. Meggyőződésem ugyanis, hogy minden karnak érdeke a Debreceni Egyetem harmonikus fejlődése. Dékánként a legtartalmasabb egyetemi gyűlésnek tartottam a Dékáni Kollégiumot, amelyet továbbra is működtetnék. Ezen felül rendszeresen meglátogatnám a karok vezetőit az aktuális feladatok megbeszélésére. A professzionális egyetemi menedzsment egyik neuralgikus pontja volt az Informatikai Igazgatóság. Pozitív változást hozott az informatikai vezető működése. A jelenlegi állapot azonban személyfüggő és törékeny, amit nem tarthatunk fel tartósan. Olyan informatikai igazgatót kell kinevezni, aki teljes állásban végzi ezt a felelősségteljes munkát. Az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár funkciója jelentősen módosult, új kihívást jelentett az elektronikus dokumentumok intézményen belüli gyűjtése, külső beszerzése és mindezek közkinccsé tétele. Az átállás, a buktatóival együtt, megelégedésre folyik. Egyetemünknek folyamatos kapcsolatot kell fenntartani a főhatóságokkal, elsősorban az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, ágazati szinten pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, illetve az Egészségügyi Minisztériumokkal. Fontosnak tartom a jó viszony ápolását Debrecen Megyei Jogú Város és Hajdú-Bihar megye vezetőivel, intézményeivel és meghatározó vállalkozásaival. Folyamatosan biztosítani kell a tájékoztatást az egyetemen folyó eseményekről és az elért eredményekről. Egyetemünk új honlapja megjelenésében és tartalmában is megfelel ennek az elvárásnak, működtetésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A tájékoztatás modern formája mellett ápolni kívánom a kapcsolatokat az írott és elektronikus médiával is. Ügyelni kell arra, hogy egyetemünkről csak korrekt információk jelenjenek meg.
19
A Közalkalmazotti Tanáccsal és a szakszervezetekkel rendszeres egyeztetéseket kívánok folytatni és javaslataikat, véleményüket figyelembe fogom venni a dolgozók érdekeit és munkakörülményeit érintő kérdésekben. Egy jól működő intézményben a munkakapcsolatok mellett ápolni kell az emberi kapcsolatokat is. Hosszú tradíciója van a gólyabáloknak és egyre több szakma – orvos, jogász, közgazdász, informatikus, stb. - szervez bálokat. Újabb, de intézményesült debreceni egyetemi tradíció a Professzori vacsora és az Egyetem Bálja. Ezeket a változó elvárásokhoz igazítva továbbra is meg kell szervezni. A fentiekben összefoglaltam gondolataimat a Debreceni Egyetem előtt álló legfontosabb kihívásokról és a rájuk adandó válaszokról. Felajánlom tudásomat és tapasztalataimat és vállalom, hogy megválasztásom esetén mindenben az Egyetem érdekét fogom szolgálni.
Debrecen, 2009. január 31. (Dr. Pethő Attila) egyetemi tanár
20
