33. kép. Uray Vilmos igazgató-fıorvos húsz éves jubileumára készült fénykép
34. – 35. kép. Sonkovicsné Ferdinánd Mária a kórház elsı nıi orvosa és Árva József alorvos
88
36. kép. Szegénységi bizonyítvány
37. kép. Diósszilágyi Sámuel – Szakács Gábor tüdıtöltı-gépe
89
38. kép. Emléktábla a református ótemplomban (középsı sorában makói orvosokkal)
39. kép. A Vöröskereszt Makói Hadikórházában dolgozott Sonkodi Sándor és Tóth Aladár
90
40. kép. A fertızı betegségek elleni védekezés
91
41. – 42. kép. Nagy Pál tüdıgyógyász fıorvos és Kiss János fıispán kórházsegély bélyege
43. kép. A Járási Kórház
92
The publication summarizes the history of Saint Stephen Hospital in Csanád country The institution was established in 1842, after being opposed by János Meskó, Dean of medicine. It was maintained by Csanád County. Because of the failure of the revolution of 1848-49 the building was opened to the public in 1865, in Makó. At first, it was operated by two doctors and had 80 beds available. From the year 1872, under the direction of Dezsı Brotvás, the number of patients increased up to 47 a day, and the total number of days spent in the hospital increased up to 15,000-17,000. The doctors were dealing with epidemics and locomotor disorders and they performed 50-60 operations annually. In 1876 the operation of hospitals was regulated by the XIV. Act of Public Health. The new law of health was considered quite modern, even preceding some western countries. No operative changes were necessary in the county hospital since it already complied with the requirements of the new law. From 1893 the institution was directed by Lajos Dózsa. Owing to the continuous increase of patients presenting a new need for beds the building a larger hospital was required. The modern hospital, which still operates nowadays, opened in 1906 with 185 beds, and the doctors were mainly treating internal pathological diseases. The new era required establishing new wards and employing specialists. From 1913 the hospital was directed by the surgeon Vilmos Uray, the new dean of medicine. The First World War brought no considerable progress. The director himself was captured by the Russian army and he escaped only in spring, 1920. The hospital demonstrated a slow development in 1920s and 1930s. The number of patients continuously increased: 2,299 patients were admitted in 1925 and the total number of days spent in the hospital rose to 54,971 a year. These statistics correlated with the statistics of other European countries. In 1920s and 1930s doctors tried to treat more and more patients and the tried to lower the number of days the patients had to be hospitalized by increasing the efficiency. In Germany, the average number of days a patient spent in the hospital was between 20-30 days, while in Makó it was 23.9 days. Also, director Vilmos Uray invited highly-qualified specialists and instituted new wards. The ward of internal diseases, gynaecology and maternity, otolaryngology, a surgical department, ophthalmology, dermatology and the ward of venereal diseases and the children’s division were opened. The building was extended and was capable to admit 250 patients. By 1944, due to the Second World War, the hospital was in a difficult situation. Its doctors were drafted as medical personnel and the medicine and food supplies were scarce. In 1945 Sámuel Dióssziágyi became the director but he soon resigned in 1950. With Csanád County having been changed to Csongrád County in 1950, the hospital has operated as a town medical institution ever since.
93
Tartalomjegyzék Csanád vármegye egészség- és kórházügye az újjátelepüléstıl 1831-ig
3
Az 1831-es kolerajárvány
5
A Csanád vármegyei közkórház alapítása
7
A Csanád vármegyei nyilvános közkórház
16
A Csanádvármegyei Szent István Közkórház
20
A Csanádvármegyei Szent István Közkórház fejlıdése az 1920-as és az 1930-as években
24
– Építkezések
24
– Új osztályok létrehozása – új szakorvosok érkezése
29
– A közkórház gazdasági helyzete 1920–1944 között
36
A Csanádvármegyei Szent István Közkórház 1945 és 1950 között
41
Bálint Nagy István (1893–1931) orr-fül-gégész, orvostörténész
45
Borotvás Dezsı (1844–1897) kórházigazgató
46
Diósszilágyi Sámuel (1882–1963) belgyógyász fıorvos, kórházigazgató
47
Felletár József (1893–1972) szülész-nıgyógyász fıorvos
50
Szabó György (1905–1982) szemész fıorvos
52
Tóth Aladár (1903–1976) orr-fül-gégész, fıorvos
54
Uray Vilmos (1882–1950) kórházigazgató-fıorvos, sebész
57
Dózsa Lajos, Cseresnyés Sándor, Gera József, Hoffmann Károly, Meskó János
60
Molitorisz Kálmán, Papp Mihály, Urbanics Mihály, ifj. Urbanics Mihály
61
1. sz. melléklet. Adakozók névsora (1867)
62
2. sz. melléklet. „Beteg forgalom 1873. év folyamában az egyes kóralakok szerint”
64
3. sz. melléklet. A Csanádvármegyei Szent István Közkórház betegforgalma
66
4. sz. melléklet. Mőtétek felsorolása (1926)
69
Igazgató fıorvosok
71
Képek lelıhelyei
71
Rövidítések
72
Képek
73
The publication summarizes the history of Saint Stephen Hospitalin Csanád country
94
94
MAKÓI MÚZEUM FÜZETEI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
PÉTER LÁSZLÓ: A makói múzeum József Attila kéziratai. Szeged, 1952. PÉTER LÁSZLÓ: Az ö-zés kérdéséhez. Debrecen, 1952. PÉTER LÁSZLÓ: Juhász Gyula elfelejtett makói verseibıl. Makó, 1953. TÓTH FERENC: A makói hagyma történetéhez. Makó, 1969. KELEMEN FERENC: Makó igazgatásának történeti formái. Makó, 1970. KELEMEN FERENC: A makói városi tanácsház. Makó, 1971. EPERJESSY KÁLMÁN: Csanád megye az elsı katonai felvétel (1782-1785) idején. Makó, 1971. TÓTH FERENC: A makói talicskaper. Makó, 1971. TÓTH FERENC: Gilitze István és az 1821-es árvíz. Makó, 1972. BUZÁS LÁSZLÓ: Makói hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. 1870-1970. Makó, 1972. VIDA ZOLTÁN: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944–1948). Makó, 1973. VÁGVÖLGYI ANDRÁS-GÁBOR KÁLMÁN: A kisvárosi fejlıdés útja. Adalékok Makó demográfiai helyzetéhez. Makó, 1974. HEGEDŐS GÉZA-PÉTER LÁSZLÓ: Dobsa Lajos emlékezete. Makó, 1974. TÓTH FERENC: Makó településtörténeti vázlata. Makó, 1974. TÓTH FERENC: A makói városi parasztház telke. Makó, 1974. EPERJESSY KÁLMÁN: József Attila makói diákévei. (Egykori tanárának visszaemlékezése). Makó 1975. FORGÓ ISTVÁN: Tagosítás Makón (1949–1952). Makó, 1976. KELEMEN FERENC: Régi idık – régi emberek. Karcolatok Makó múltjából. Makó, 1976. TÓTH FERENC: Makói rév és híd. Makó, 1977. TAMASI MIHÁLY: A forradalmi mozgalom makói harcosai. Makó, 1977. RÁTKAI ÁRPÁD: A makói munkáseszperantista csoport története. Makó, 1978. SZIRBIK MIKLÓS: Makó városának leírása. 1835-1836. Makó, 1979. VARGA DEZSİ: Espersit János és baráti köre. Makó, 1979. TÓTH FERENC: Anyag és technika Makó népi építészetében. Makó, 1979. PAPP JÁNOS: A makói József Attila Irodalmi és Mővészeti Társaság története (1947-1952). Makó, 1980. TÓTH FERENC: Egy makói hagymás család életútja. Makó, 1982. ERDEI FERENC: Makó társadalomrajza. Makó, 1982. SÍPOS ERZSÉBET: Szülıföldem, Földeák népélete. Makó, 1982. KISS IMRE: A munkásdalos kultúra fejlıdése Makón. 1921-1939. Makó, 1982. TÓTH FERENC: A makói ház. Makó, 1982. NAGY JÚLIA: A makói tanyai iskolák története. Makó, 1983. Juhász Gyula emlékülés. Makó, 1984. TÓTH FERENC: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781-ben. Makó, 1983. TÓTH FERENC: Farkas Imre munkásmozgalmi tevékenysége dokumentumok tükrében. Makó, 1983. LACZKÓ KATALIN: Vén Emil élete és mővészete. Makó, 1984.
95
36. EPERJESSY KÁLMÁN: Írások a régi Makóról. Makó, 1984. 37. GÉCZI LAJOS: Makó utcanevei 1851-ben. Makó, 1984. 38. HALMÁGYI PÁL: Makó város francia megszállása 1919. április 2-tıl 1919. június 17. Makó, 1984. 39. KÖPECZI BÉLA: Erdei Ferenc, a politikai gondolkodó. Makó, 1985. 40. REIZNER JÁNOS: Makó város története. Makó, 1984. 41. DIÓSSZILÁGYI SÁMUEL: Hollósy Kornélia élete és mővészete. Makó, 1985. 42. TÓTH FERENC: Könyves-Kolonics József politikai pályája. Makó, 1985. 43. HALMÁGYI PÁL: Makó város román megszállása 1919. június 17-tıl 1920 március 29. Makó, 1985. 44. TÓTH FERENC: Erdei Ferenc szülıháza. Makó, 1985. 45. POLLNER ZOLTÁN: Éganyám, földanyám. Makó környéki ráolvasások és hiedelmek. Makó, 1985. 46. CSILLAG ANDRÁS: Pulitzer József makói származásáról. Makó, 1985. 47. PÉTER LÁSZLÓ: Makói kis tükör. Makó, 1985. 48. POLLNER ZOLTÁN: Koronával koronázzák. Makó, 1985. 49. ERDEI FERENC: A makói hagyma iskolája. Makó, 1985. 50. PAPP ZOLTÁN: Makói történet. (Egy fejezet Erdei Ferenc életébıl.) Makó, 1985. 51. TÓTH FERENC: Giba Antal felmérése Makó belterületérıl 1924-ben. Makó, 1986. 52. TÓTH FERENC: Erdei Ferenc, a makói diák. Makó, 1986. 53. TÓTH FERENC: Erdei Ferenc hadbírósági pere. Makó, 1986. 54. Erdei Ferenc emlékülés. 1985. december 16. Makó, 1987. 55. H. SZABÓ IMRE: Makó, az ısi ellenzéki fészek. Makó, 1987. 56. FARKAS FERENC-HALMÁGYI PÁL-R. A. VESZELIK: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. Makó, 1987. 57. TÓTH FERENC: Giba Antal felmérése Makó szállásföldjeirıl 1819-1820-ban. Makó, 1988. 58. TÓTH FERENC: Makó úrbéri térképei. Makó, 1988. 59. Giba Antal emlékülés. Makó, 1988. 60. Emléklapok Tóth Ferencnek. Makó, 1988. 61. MARKOS GYÖNGYI: Bábaság Makón. Makó, 1988. 62. KÖRMENDI JÁNOS: Nagyér (Nagymajláth) története… 1843-1878. Makó, 1988. 63. BOROVSZKY SAMU: Makó. Makó, 1989. 64. FENYVESI LÁSZLÓ: Makó, mint hódoltsági nagyváros a 16. században. Makó, 1989. 65. HALMÁGYI PÁL: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 ıszén. Makó, 1989. 66. BANNER JÁNOS: Apátfalva néprajzi vázlata. Makó, 1990. 67. Hollósy Kornéliának a magyar írók… Makó, 1990. 68. HUSZÁR TIBOR: Párhuzamok és keresztezıdések. Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. Makó, 1991. 69. DOMOKOS LÁSZLÓ-TÓTH FERENC: Címerek és díszpolgárok Makón. Makó, 1991. 70. TÓTH FERENC: Makó város úrbéri küzdelmeinek kezdetei. 1778-1805. Makó, 1992. 71. ORBÁN IMRE: Makó római katolikus temetıi a 18-19. században. Makó, 1992. 72. BUZÁS LÁSZLÓ-TÓTH FERENC: Makói utcanevek. Makó, 1992. 73. TIPITY JÁNOS-TÓTH FERENC: Makói vasmővesség. Makó, 1992. 74. TIPITY JÁNOS-TÓTH FERENC: Régi makói házak. Makó, 1992.
96
