TORNALJA ÉS VIDÉKE
XX. évfolyam 10. szám 2012. október 31.
Tornalja város hivatalos közlönye
Az 1. szám 1911-ben, a felújított 1991-ben jelent meg
0,50 €
Beszámoló az ünnepi önkormányzati ülésről Hagyományos és méltóságteljes aktusa, mintegy kicsúcsosodása a Tornaljai Városnapok rendezvénysorozatnak az ünnepi önkormányzati ülése, melyre az idén október 12-én került sor a művelődési központ színháztermében, immár tizennyolcadik alkalommal. Az ünnepi ülésen nem csak Tornalja város vezetése és képviselő-testülete, de a Sajó – menti Mikrorégió és a Túroc – menti Mikrorégió településeinek polgármesterei, valamint városunk testvértelepüléseinek küldöttségei is megjelentek. A rendezvény immár hagyományosan a szlovák, a magyar és az uniós himnuszokkal vette kezdetét, majd egy – egy verssel a helyi gimnázium két tanulója nyitotta meg szlovák és magyar nyelven az eseményt. Nagy sikert aratott a városunkban először bemutatkozó miskolci Hasler kórus, mely az est folyamán többször is színpadra lépett, amikor is magyar, angol és szlovák szerzeményekkel tették kellemessé az ünnepi pillanatokat. Ezt követően, követve a helyi hagyományokat, Szögedi Anna polgármester mondott ünnepi köszöntőt. Beszédében kihangsúlyozta a városnapok jelentőségét, mely 1995-től kerül megrendezésre. Ezt az ünnepséget a polgármester asszony egy olyan biztos pontnak nevezte a város életében, mindennapjaiban, amihez lehet igazodni, amikor újra és újra találkoznak egykori és mai tornaljaiak, mindenki, aki jó hírét viszi városunknak a világban. Ugyanakkor köszönetét fejezte ki munkatársainak, a városi hivatal dolgozóinak és a képviselő-testületnek, illetve valamennyi polgárnak, akik támogatják a városvezetés
erőfeszítéseit, melyet Tornalja felvirágoztatása terén fejt ki. Utalt azokra, az elmúlt időszakban elért eredményekre is, melyek összefogás nélkül nem valósulhattak volna meg: megemlítette a Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola felújítását, az ipari park átadását, a beruházó letelepedését városunkban, Tornalja adósságának csökkentését és hitelképességének növekedését, a központ felújítását, a Pavol Jozef Šafárik Szlovák Tannyelvű Alapiskola hőszigetelését, valamint további sikeres beruházásokat is. Lapunk hasábjain keresztül Kedves Olvasóinkat már többször tájékoztattuk arról a határokon átívelő gazdasági együttműködési kezdeményezésről, melyet térségünk négy városa – Ózd, Rimaszombat, Putnok és Tornalja – készül megvalósítani. Ennek a gazdasági együttműködési társulásnak fő feladata, hogy élénkítse, fellendítse a nevezett térség gazdaságát és annak fejlődését. Ennek a kezdeményezésnek a szentesítésére, az együttműködési megállapodás aláírására épp a Tornljai Városnapok keretén belül megrendezett ünnepi önkormányzati ülésen került sor. Fürjes Pál, Ózd, dr. Jozef Šimko, Rimaszombat, Tamás Barnabás, Putnok és Szögedi Anna, Tornalja polgármesterei az ünnepi ülés során szentesítették ezt a megállapodást, melytől – amint rövid beszédükben a polgármesterek elmondták – valamennyien nagyon sokat várnak. Tamás Barnabás a Sajó – Rima Európai Gazdasági Együttműködési Társulásban látja a garanciát arra, hogy ezek a városok ezek után beleszólhassanak saját és térségük gazdaságának alakulásába. Jozef Šimko a jól működő, határokon átnyúló együttműködést emelte ki olyan városok és térségek között, melyek nem csak tár-
Folytatás a 2. oldalon
A komáromi Jókai Színház bemutatja Békeffi István – Lajtai Lajos:
A régi nyár
Adott egy korosodó primadonna, Mária, s egy évek óta nem látott, de most újra felbukkanó régi szerelem. Egy báró. Aki magával hozza fiát, Miklóst. Hazaérkezik a színésznő lánya, Zsuzsi, aki anyja nyomdokaiba szeretne lépni. Szerelmes a szerelembe. Az anyja félti a csalódásoktól, a báróban fellángolnak a régi érzések, és Miklós szíve is nagyot dobban, amikor megismerkedik a titokzatos, kalapok mögé bújt leánnyal. Ebből alakul egy közel két órás, fergeteges előadás. Közben pedig olyan szenzációs slágerek csendülnek fel, mint a Legyen a Horváth kertben Budán! és a Hol van az nyár? Mária, híres színésznő: Nagy-Kálózy Eszter m.v. - Jászai Mari díjas A revü színház görlje: Bandor Éva (Jászai Mari-díjas) Főúr, konferanszié: Hajdú László m.v. Mimóza, öltöztetőnő: Holocsy Krisztina Trafina, Mária szegény rokona: Fabó Tibor (Jászai Mari-díjas) Miklós, a fia: Majorfalvi Bálint Báró Jankovits János: Tóth Tibor (Jászai Mari-díjas) Zsuzsi, a leánya: Tar Renáta Ügyelő: Nagy László Súgó: Balaskó Edit
Városi Művelődési Központ Tornalja, 2012. november 13., 19.00 ó.
Jegyek elővételben 6,- EUR, az előadás napján 7,- EUR
TORNALJA ÉS VIDÉKE
Beszámoló az ünnepi önkormányzati ülésről Befejezés az 1. oldalról
sadalmilag és földrajzilag, de gazdaságilag is nagyon szorosan kötődnek egymáshoz. Fürjes Pál őszinte örömét fejezte ki a sikerrel kecsegtető együttműködés elindítása felett. A Tarnówi kistérség vezetetője annak a reményének adott hangot, hogy ez az együttműködés a jövőben akár Lengyelor szág felé is kiterjesztheti működését. Ezután került sor az ünnep fénypontjára. A város által alapított díjakat a díjazottak Szögedi Anna polgármestertől vették át. A laudációkat és a képviselő-testületi határozatokat Balajti lajos előljáró olvasta fel. Ennek értelmében Tornalja város önkormányzata a „Tiszteletbeli Tornaljai” címet adományozza a budapesti Fonó zenekar tagjainak, nevezetesen dr. Agócs Gergely-
nek, Navratil Andreának, Gombai Tamásnak, Pál Istvánnak, D. Tóth Sándornak, Tárkány – Kovács Bálintnak és Kürtösi Zsoltnak. A díjazottak a díjat a november 10-én megrendezésre kerülő X. Hagyományok Napja folklórrendezvényen veszik át. Tornalja Város Díját az idén Bárczi Ist ván és Iván László in memoriam, illetve dr. Ondrej Slezák és Miroslav Tabaček kapták. A Polgármester Díjával Jaroslav Scholtzot, Július Húšťavát és Borziné Bódi Irént tüntette ki a képviselő-testület, illetve a polgármester. Tornalja Város Díszpolgára az idén dr. Ujváry Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének tanára, Gömör megye szülötte lett. (A cím odaítélésének indoklását alább közöljük!) A professzor úr mindezek mellett az est
díszvendége volt. Ünnepi köszöntőjében Csokonai és Tompa Mihály gondolatait idézte, s a díszpolgári címet megköszönve felidézte kapcsolatát Gömörrel. Elmondta, hogy mérhetetlenül boldog, hogy mostantól Tornalja egyik polgára lehet, hiszen ez a térség mindig is nagyon sokat jelentet számára, hiszen neki ez a szülőföld. Az ünnepi ülésen szót kaptak a testvértelepülések küldöttségeinek vezetői is, akik sok sikert kívánva a város vezetésének és lakóinak, egyúttal kifejezték abbéli reményüket is, hogy a kapcsolatok tovább fognak bővülni, s ennek áldásait a városok lakosai is élvezhetik. Az ülés a Hasler énekkar műsorával, majd pedig állófogadással és baráti beszélgetéssel ért véget. E. Z.
Prof. Dr. Ujváry Zoltán Tornalja város díszpolgára Tornalja Város Képviselő-testülete Tornalja Város statútuma második fejezete 37§ alapján 2012. szeptember 13-án kelt 160/2012 sz. határozatával díszpolgári címet adományoz Prof. Dr. Ujváry Zoltánnak. Ujváry Zoltán néprajzkutató professzor 1932-ben született. Egyetemista kora óta Debrecenben él. Neki köszönhető, hogy Gömör néprajzilag Magyaror szág egyik legjobban feltárt területe. Két évtizeden át vezette a néprajzi tanszéket, volt dékán, 2002 óta professzor emeritus. Több mint harminc önálló könyve mellett több száz tanulmány kiadását is segítette. Ő hozta létre Putnokon 1987-ben a Gömöri Múzeumot és ő alapította a Holló László Galériát is. Dr. Ujváry Zoltán számos kitüntetés, elismerés birtokosa. Há-
romszor érdemelte ki a legrangosabb nemzetközi folklór-elismerést, a Pitré-díjat, díszdoktora az Ungvári Egyetemnek, a Magyar Rádió nívódíjasa, Hét község első díszpolgára, Debrecen és Putnok Pro Urbe-díjasa, továbbá birtokosa az Európai Folklór és az Akadémiai díjnak, valamint a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjének. Diákjaival Tornalján és környékén több alkalommal végzett gyűjtőmunkát, könyv- és pénzadománnyal támogatta a Csemadok tevékenységét, többek között 1996-ban a millecentenáriumi emlékmű felállítását. Egyetemi tanárként külön figyelmet szentelt a tanszékén tanuló gömöri, köztük számos tornaljai diáknak. 2002-ben Tornalja Város polgármestere díját vehette át.
Az idén is megemlékeztünk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mártírjairól.
2
TORNALJA ÉS VIDÉKE
Villámkérdés Tíz éve városi kezelésben az iskolák Aki válaszol: Milena Helembaiová mérnök, a városi hivatal szociális és oktatásügyi szakosztályának vezetője - A vonatkozó törvény értelmében 2002 július 1-től Tornalja kezelésébe kerültek az óvodák, az általános iskolák, a zeneiskola és a szabadidőközpont. Akkor ezek a jogkörök igen nagy felelősséget is raktak az önkormányzatok, a települések vállára. Mit jelentett, mit jelent mindez? - Ez a döntés, ez a helyzet valamennyiünket teljesen új helyzet elé állított. A városnak át kellett vállalnia a felelősséget az összes tanuló oktatásáért, étkeztetéséért és a délutáni, napközis feladatokért. Ugyancsak a városhoz került az óvodák működtetése, az ő oktatásukból eredő felelősség, az iskolán kívüli tevékenység szakszerű megszervezése és az oktatás bebiztosítása a zeneiskolában. Ez nagy kihívás volt valamennyi olyan önkormányzat számára, ahol oktatási létesítmény található. A jogkörökkel egy csomó feladatot is át kellett venni: bérek kifizetése, működési és fenntartási költségek bebiztosítása, előteremtése, a tanulók útiköltség-hozzájárulásának és étkezési hozzájárulásának bebiztosítása, az oktatási utalványok, az asszisztensek, a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek ügyeinek intézése, nos, ezek mind – mind olyan feladatok, amelyek több ember munkáját igénylik. Ezeket a jogköröket mi Tornalján nem a legideálisabb állapotban kaptuk meg. - Városunk pénzügyi helyzete nem nevezhető ideálisnak, így erről az oldalról az oktatási intézmények nem kapják, nem kaphatják meg az a mértékű anyagi támogatást, amelyre szükségük lenne. Ennek tükrében hogyan értékeli az egyes kezdeményezések, projektumok sikerességét? - A város, mint fenntartó, sikeresen bonyo lította le a Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola felújítását. Ez a projek-
tum az Európai Unió által kiírt pályázati keretből került megvalósításra. Ezen kívül 2011-ben ki lettek cserélve az ablakok a Pavol Jozef Šafárik Szlovák Tannyelvű Alap iskola épületén, s most az épület szigetelése és a homlokzat felújítása zajlik. Ezeket a munkálatokat a város az iskolák és saját költségvetéséből finanszírozza. Nem feledkezhetünk meg az iskola tornatermének a felújításáról sem, melyet a kerületi tanügyi hivatal által vészhelyzetek orvoslására létrehozott alapból sikerült finanszírozni. - A hatáskörök átvételét követően kellett-e olyan lépéseket tennie az önkormányzat nak, melyek során a felmerülő és valós igényekhez igazították az oktatási intézmények kapacitását? - Nehéz döntések voltak ezek, de azt követően, hogy egy sor feladatot kellett átvállalnunk, bizonyos népszerűtlen lépéseket is meg kellett tennünk. A lakosság számának alakulását feldolgozó statisztikai adatok alapján át kellett értékelnünk a fenntartott férőhelyek számát óvodáinkban, ami végső soron perszonális kérdéseket – magyarán elbocsátásokat – is magával hozott. - Nyilvánvaló, hogy ez alatt a tíz esztendő alatt megváltoztak az iskolák. Változás állt be azonban a tanulók létszámában is, mely évről – évre csökkenő tendenciát mutat. Mi most a helyzet az egyes intézményekben? - Mint már említettem, Tornalján a de mográfiai mutatók csökkenő születésszámot jeleznek. Ez elsősorban az óvodákban érezteti hatását, az iskolákban annyira nem, hiszen azokat nem csak helybéli gyerekek látogatják. Vannak olyan évfolyamok, amikor valamivel kevesebb a tanuló, de olyanok is, amelyek elérik az átlagos szintet. Intézményeink képesek kezelni ezeket a kilengéseket, s rugalmasan reagálnak a helyzetre. Csak az érdekesség kedvéért elmond hatjuk, hogy szeptemberben 175 gyermek kezdte el az óvodákat látogatni, 1296-an járnak az alapiskolákba, akik közül 406-an járnak napközibe is. A zeneiskolának 124 tanulója van, iskolán kívüli szabadidős tevékenységeket pedig 277 gyermek folytat a helyi szabadidőközpontban. Ugyanezek a számok 2009ben így néztek ki: 214 óvodás,
Végre! Végre! Nos, úgy tűnik, végre megmozdul ismét valami a hazai magyar kultúra színterén. Ismét bebizonyosodott, hogy összefogással, konok kitartással hegyeket lehet megmozgatni. Igen! Ha mindenki azt csinálja, amihez ért, s hagyja, hogy mások is azt tegyék… Ha mindenki félreteszi a kétkedést, s rábízza magát a szintén tenni akarók jóindulatára és tisztaságára… Ha nem csak beszélünk a dolgokról, hanem meg is mutatjuk, hogyan kell azt csinálni, vagy épp mi magunk is csináljuk… Igen! Ebből a magatartásból szoktak születni a nagyszerű dolgok. Hogy azok nagyok lesznek-e, vagy csak kicsikék, ország – világra szólók, vagy csak helyi érték, azt majd eldönti az idő. De el kell indulni! Hozzá kell fogni, neki kell gyürkőzni! Tudjuk, nagyon nehéz ma értéket teremteni. Nem bírjuk szuszszal, nem bírjuk pénzzel a versenyt. Nem tudunk lépést tartani a
1254 általános iskolás, 394 napközis, 120 tanulója volt a zeneiskolának és a szabadidőközpont szakköreit 416 gyermek látogatta. - Mint arról már mi is beszámoltunk, a város két általános iskolája együttműködési megállapodást írt alá a lengyelországi Tarnówi kistérség két iskolájával. Milyen lehetőséget hordoznak magukban ezek a megállapodások a gyerekek, a pedagógusok és az iskolák számára? - A két oktatási intézmény keretmegállapodást kötött az említett kistérség – gmina – két településének iskoláival. A szerződés elsősorban közös iskolai pályázatok kidolgozását és lebonyolítását, a pedagógiai tapasztalatok cseréjét és a kapcsolatépítést célozza. Egyik fő feladatának tekinti a nyelvi akadályok áthidalását, egymás kultúrájának, történelmének jobb megismerését, a tolerancia, a barátság és az együttműködés eszményének a népszerűsítését. Meggyőződésem, hogy az együttműködésnek köszönhetően valamennyi érdekelt fél csak kedvező tapasztalatokat szerezhet. - Hogyan értékeli az oktatási intézmények és a városi önkormányzat együttműködését, esetleg mely területeken lát hiányosságokat? - Elmondhatom, hogy az együttműködés mint emberileg, úgy szakmailag is nagy szerű. A kapcsolatokat a kölcsönös bizalom jellemzi. A nehézségeket együttes erővel, közösen igyekszünk megoldani, s ugyancsak közösen örülünk a sikereknek is. Különösen jó az együttműködés a különféle kulturális és társadalmi esemé nye szervezése során, amikor is a gyerekek oktatóik segítségével mutatkoznak meg a nyilvánosság előtt, ezzel is képviselve, népszerűsítve iskolájukat. Példaértékű az együttműködés jótékonysági események szervezése során is, melyet – mármint ezt a fajta közös munkát, közös gondolkodást – nagyobb városok is megirigyelhetik. Olvasóink nevében is köszönjük a tájékoztatást és további sok sikert, kitartást kívánunk a további feladatok ellátásához. E. Z.
globalizációval, a multikkal, a kereskedelmi rádió és televízió csatornákkal, a tömeggyártással. Nem bírunk lépést tartani az ízléstelenséggel, a giccsel, az értéktelen, néhány percig tartó ragyogás reményével. Csakhogy nem is kell nekünk mindezzel lépést tartani. Mert ebben verhetetlenek. Ezeket a szabályokat ők hozták, mert sok pénzük van, s azt gondolják, hogy pénzért mindent… De nem! Miért is nem kellenek „ezeknek” a helyi értékek? Miért is nem szeretik „ezek” a helyi közösségeket? Például azért, mert ha eltörik, helyi szinten – vagy mondjuk ki bátran: falun vagy Tornalja méretű kisvárosban – még akadnak, akik megjavítják. Mert falun vagy kisvárosban még tudják az emberek, hogy mi az a kaláka, a segítség. Mert vannak, dolgok, amihez nem kell pénz. Vagy nem feltétlenül annyi. Ilyen dolog például a hagyomány. Nem csak a dalaink, táncaink, meséink, de az a közösségi tudás is, minek alapján tudFolytatás a 6. oldalon 3
TORNALJA ÉS VIDÉKE
Zajlanak a „Tornaljai Kulturális Ősz 2012” rendezvényei Az idén gazdag kulturális kínálattal várja az érdeklődőket a Tornaljai Kulturális Ősz 2012 rendezvénysorozat. A kulturális – művészeti események a Tornaljai Városnapok idei rendezvényeivel vették kezdetüket, s november 30-án érnek véget. Október 5-én a helyi Csemadok által szervezett színvonalas kórustalálkozó adta meg az alaphangot. Az idei találkozón Putnok, Heves, Nyárádszereda, Szepsi és Tornalja kórusai szórakoztatták a közönséget. A találkozón azok is jól érezhették magukat, akik nem jártasak a kórusművek világában. Külön ki kell emelni a hazai Csemadok Andante vegyeskarát, mely a rendezvényen kimagasló teljesítményt nyújtott. A nap a kó-
egyes oktatási intézmények évente váltogatják egymást, hogy egy-egy műsor ne nyúljon túlságosan hosszúvá. Kedden a rozsnyói Actores Színház tartott fergeteges előadást délelőtt a helyi iskoláknak, este a tornaljai közönségnek. A zenés darabban több ismerős is nagyszerű alakítást nyújtott: Dono Szilvia, Bocko Tamás és Farkas Árpád, s természetesen a többiek is, gondoskodtak róla, hogy a közönség még csak véletlenül se unatkozzon. Az előadás során a társulat tag jai nem csak színészi, de zenei kvalitásaikról is számot adtak, s a különféle műfajú, ám ismert dallamokat a közönség élvezettel hallgatta, és az előadás után többször vissza is tapsolta.
rustagok baráti beszélgetésével, ismerkedéssel, közös énekléssel ért véget. Másnap, október 6-án, meg emlékezésre került sor az aradi vértanúk tiszteletére a református templomban és a Tornaly lyay - kúria falán elhelyezett emléktáblánál. Műsort, miután archív felvételről meghallgat hatták Kossuth Lajos kormányzó megemlékezését a kivégzett tábornokokról, az erdélyi Nyárádszeredából érkezett női kar és Mikó Zoltán, nyugalmazott tanár adott. Az ünnepi szónok dr. B. Kovács István régész – néprajzkutató volt. A nap baráti beszélgetéssel ért véget a Rákóczi Magyar Házban. A következő hetet a helyi iskolák műsora nyitotta. Ezúttal a iskolaügyi bizottságban olyan megegyezés született, hogy az
Csütörtökön megérkeztek Tornalja testvértelepüléseinek delegációi a Tarnówi kistérségből, Hevesből és Érmihályfalváról. Mivel többen először jártak városunkban, a délelőtt ismerkedéssel telt. A lengyel küldöttség külön találkozott a helyi általános iskolák vezetőivel is, mert mint arról korábban beszámoltunk, az itthoni és Tarnów környéki általános iskolák együttműködési szerződést kötöttek. A partiumi Érmihályfalván pedig helyhatósági választások voltak, s a város vezetése cserélődött ki. Mind eközben a főtéren kirakodóvásár vette kezdetét. Ebéd után a delegációk Várhosszúréten tettek kirándulást, ahol megnézték a Buzgó forrás mellett kialakított búcsújáróhelyet, a barlang környékét és a templomkertben
4
található második világháborús katonai tömegsírt is. A küldöttséget Borsodi Valária, a Gömö-
Péntek reggelre hideg, szeles idő köszöntött a térségre, ami aztán estére megenyhült. Reggel
ri Kézművesek Egyesületének tagja, oktatója kalauzolta. A nevezett társulás székhelyét, a kézműves házat már az egye sület elnöke, Nagy György mutatta be. A vendégek is, s a csoport tornaljai tagjai is nagy elismeréssel hallgatták végig a beszámolót, illetve nyugtáz ták a látottakat. Ezt követően a pásztortalálkozónak is helyet adó Buzgó kocsmában uzsonnával és szakmai megbeszéléssel ért véget a látogatás. Este a szabadidőközpontban került bemutatásra a putnoki Gömöri Múzeum és Holló László Galéria „Mátyás király Gömörben” című kiállítása. A nagyszámú látogatót, a küldöttségeket és a hozzájuk időközben társult putnoki delegációt Tóth Kálmán, a Tornaljai Szabadidőközpont igazgatója üdvözölte, a kiállító intézményt, s magát a tárlatot annak vezetője, Zsuponyóné
a küldöttségek tagjai rövid sétát tettek Tornalján. Ezt követően a Vály - völgybe, pontosabban Felsővályba vitt az út. Itt az erődtemplomot Kalas Lajos gondnok és Szarvas László lelkész mutatták be. Ezt követően a Kalas – farmon folytak megbeszélések, melynek témája elsősorban az idegenforgalomban és a falusi turizmusban rejlő lehetőségek, a helyi értékek felmutatása volt. Este ünnepi önkormányzati ülésre került sor, melyet megelőzően az Ózdi Városi Önkéntes Tűz oltó Egyesület Fúvószenekara adott hangversenyt a kultúrház előtt. (Az ünnepi ülésről külön tudósításban számolunk be. A Szerk. megj.) Október 20-án népdalkörök találkozójára került sor a művelődési központban, melyen a következő csoportok mutatkoztak be: Szarkaláb néptánc
Ujváry Mária mutatta be, a tárlatot pedig Szögedi Anna polgármester nyitotta meg.
csoport és Ózdi Szívek Ózdról, a kövecsesi férfikar, a sajószárnyi nyugdíjasklub asszonykóru-
TORNALJA ÉS VIDÉKE sa és a tornaljai rokkantnyugdíjasok klubja mellett működő Szuper Nagyik. A rendezvény szerény érdeklődés mellett, ám igen jó hangulatban zajlott le. A
a négy klub mintegy 140 tagja jelent meg. Ezen Szögedi Anna polgármester üdvözölte a meg jelenteket, majd virággal és kis emléktárggyal köszöntötte a
csoportok tagjai lelkesen megtapsolták egymás produkcióit, s közös éneklésre is sor került. A találkozót követő baráti be szélgetésen – azon túl, hogy a csoportok tagjai személyes ismeretséget is kötöttek egymással – máris több meghívás is elhangzott, s már csak ezért is hasznot hozott a találkozó. Október 20-án a Matica Slovenská helyi csoportja által szervezett rendezvényre került sor, melyen a rimaszombati Ri mavan néptáncegyüttes adott műsort. A rendezvényt közös vacsora és baráti beszélgetés zárta. Míg az imént említett dalos találkozón az azt kezdeményező helyi és sajószárnyi
jubilánsokat. A díjazottak nevében Mária Černoková és Kalas Sándor mondtak köszönetet azért, hogy a város vezetése róluk sem feledkezett meg. Október 27-én, szombaton, kezdetét vette az idei táncház idény. Mint arról már korábban is beszámoltunk, Szlovákiában jelenleg két városban működik rendszeres magyar táncház: az egyik Komáromban a másik Tornalján. A meglepően nagy számú, a helyiek mellett Sajógömörről, Rimaszombatból, Dernőről, Miskolcról érkezett közönség igazán jól szórakozott. A rendszeres táncházak házigazdái, a tornaljai és tokajhegyaljai zenészekből ver-
éneklő csoportok vettek részt, addig az október 25-én szervezett nyugdíjasok köszöntésén
buválódott Parapács zenekar, s a kiváló táncos pár, Nagy Luca és Nyíri Gábor fergeteges han-
gulatot teremtettek. A gömöri, magyarbődi, kalotaszegi és mezőségi táncok mellett most kalocsai táncok oktatása is napirendre került. A következő táncházra november 10-én, a X. Hagyományok Napja alkalmával kerül sor. A táncházat követően október 29-én, hétfőn, a kassai Thália Színház mutatta be a Márai Sándor világhírű regényéből, „A gyertyák csonkig égnek” című műből készült kétfelvonásos drámáját. A vibráló feszültséget parancsoló mű végén méltán aratták le az elismerés tapsviharát a társulat színészei, térségünk lakói pedig ismét tanúbizonyságát adták annak, hogy nemcsak a könnyed műfajokat értik és értékelik. Itt kell megjegyeznünk, hogy bár az előadás csaknem telt ház előtt zajlott, nagyon sokan azok közül, akiket a szervezők – de nem csak ők, hanem a megje-
szágos Találkozója”, s valóban, a legjelesebb népzenészekkel találkozhat a közönség. Ismét bemutatkozik a füleki Rakonca néptáncegyüttes is, illetve a rendezvény ideje alatt kézműves kirakodóvásár és a várhosszúréti Gömöri Kézművesek Egye sületének mesterei várják a látogatókat. A gálaműsor 15 órakor kezdődik, melyet reggelig tartó táncház követ. A következő hét keddjén, november 13-án a komáromi Jókai Színház mutatja be a „Régi nyár” című zenés darabot Nagy-Kálózy Eszter főszereplésével. November 17-én a Ternipe Polgári Társulás szervezésében egésznapos cigány kulturális fesztiválra kerül sor a kultúrházban és környékén. November 23 – 24-én kerül megrendezésre az a tudományos konferencia, melyről lapunk hasábjain külön is beszámolunk. A Tornaljai Kulturális Ősz 2012
lent közönség is! – elvárt volna, ezúttal ismét távol tartotta magát a kultúra helyi szentélyétől. Másrészt felcsillanó reménysugárként kellemes meglepetést okoztak a Tornaljai Gimnázium diákjai, akik meglehetősen nagy számban vettek részt az előadáson. S ezzel még nem ért véget a kulturális rendezvények sora! November 10-én immár tizedik alkalommal kerül megrendezés re a tágabb régió egyedülálló folklórrendezvénye, a Hagyományok Napja. Bár a támogatások utalásának késlekedése szinte megoldhatatlan feladatok elé állította a szervezőket, végül – köszönhetően a fellépőknek – a nehézségek áthidalásával az eredeti időpontban valósul meg a fesztivál. A rendezvény idei alcíme „Szlovákiai Magyar Népzenészek és Barátaik Or
rendezvénysorozat záró eseményére a művelődési központban kerül sor, amikor is a Svédor szágban élő, erdélyi származású Tamás Gábor ad koncertet. A hangversenyre és a színházi előadásra jegyek a könyvtárban és a Tompa Mihály Könyvesboltban kaphatók. Végezetül fontos megjegyezni, hogy bár az említett rendezvénysorozat igen gazdag kulturális kínálatot tárt a közönség elé, az egyes események nem jelentettek, nem jelentenek különösebb kiadási tételt a város költségvetésében. A város háza a Tornaljai Városnapok lebonyolítását vállalta magára, a többi rendezvényt a Tornaljai Városi Művelődési Központ és a partnerintézmények szervezik, bonyolítják és finanszírozzák csaknem teljes egészében pályázati támogatásokból. TéV 5
TORNALJA ÉS VIDÉKE
További fejlesztések várhatók az ipari parkban Október elején a Hymolla Group vállalat vezérigazgatója meghívásának eleget téve Münchenbe látogatott városunk vezetése. Szögedi Anna polgármester, Lax László alpolgármester és Mag Róbert, az építészeti és városfejlesztési szakosztály vezetője a bajor városban a német partnerrel áttekintették az eddigi együttműködést, s közösen értékelték az együttműködési szerződésbe foglaltak teljesítését. Szögedi Anna polgármester elmondta, hogy a cég vezérigazgatója messzemenő elégedettségének adott hangot a város által vállalt és teljesített kötelezettségekkel kapcsolatban. „A vállalat vezérigazgatója külön kiemelte, hogy mennyire elégedett a tornaljai üzem dolgozóival, s az általuk végzett munka minőségével is” – mondta a polgármester asszony. Mindennek köszönhetően a piacokon tapasztalható értékesítési nehézségek ellenére további terveket szövögetnek a tornaljai üzemmel kapcsolatban. Megtudtuk, hogy jövő év februárjára az alkalmazottak számát meg kívánják kétszerezni, s bein-
dítják a kétműszakos termelést. „Az így létrejövő 120 munkahellyel gyakorlatilag betelik ez az üzemcsarnok, eléri kapacitásának felső határát. El kell mondani azt is, hogy a csarnok alatti helyiségekben nem, hogy a vállalat, de talán Európa legnagyobb
bőrraktára került kialakításra, ami szerény véleményünk szerint szintén azt támasztja alá, hogy a Hymolla Group vezetése hoszszútávú terveket szövöget a tornaljai üzemmel kapcsolatosan” – tájékoztatott Szögedi
Végre! Végre! Befejezés a 3. oldalról
juk, hogy kit hogyan kell megszólítani, hová kell állni, hol a helyünk egy temetésen vagy épp lakodalomban. Mindez, s még egy csomó dolog az, amit hagyománynak tartunk. Hagyomány az, amit szüleinktől, nagyszüleinktől tanultunk, ellestünk, s hagyomány az, amit gyerekeinknek, unokáinknak valamilyen formában átadunk, megtanítunk. A saját hagyományainktól vagyunk mi MI. Az nem szégyellni való, nem maradi, nem ósdi. Aki ezt gondolja, az vagy tudatlan, vagy rosszakaratú. Van, aki azt mondja, hogy a hagyo mányt nem ápolni kell, mert az nem beteg és nem tesz beteggé, s
hogy a hagyományt nem őrizni kell, mert az nem tesz rabbá. Ez bizonyos tekintetben igaz is, másrészt meg nem. Mert bizony ápolni kell, pátyolgatni, mint a hímes tojást, mert ha elveszítjük, akkor végünk. Őrizni is kell, mert ordas eszmék alig várják, hogy elragadják ezt tőlünk – mert mint fentebb írtuk: a hagyomány olyan dolgokra is megtanít, amihez nincs szükség pénzre, ettől pedig úgy 6
Anna. Elmondta továbbá, hogy a másik, üresen álló üzemcsarnok kihasználására eddig nem sikerült újabb megállapodást kötni, ugyanakkor reménykeltő, hogy tárgyalások folynak különféle cégekkel. Kifejezte abbéli reményét, hogy belátható időn belül sikerül kedvező fejlemények ről beszámolni ezzel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban a polgármester asszony annyit elárult, hogy hasonlóan a német céghez, ez a vállalat is hatvan alkalmazottal kezdené meg a termelést, s fokozatosan bővítenék az üzemet, ezzel együtt az alkalmazottak számát is. Annyit lehet tudni, hogy az érdeklődő cég jelenleg egy 12 millió eurós beruházást fontolgat, ám addig, mire ez létre jön, hosszú és nehéz tárgyalásokat kell folytatniuk a különféle állami intézményekkel. A magunk részéről bízunk benne, hogy a tárgyalások nem húzódnak el a végtelenségig, és hamarosan ismét újabb családok számára biztosít az érdeklődő vállalat kiszámítható jövőt. TéV
rettegnek, mint ördög a szenteltvíztől – s akkor rohanunk az üzletbe mindazt megvásárolni, amit magunk már nem tudunk előállítani, megtermelni, megcsinálni, elmondani, elénekelni… Ezért fontos az, hogy alapos előkészületek után végre gyermek néptáncegyüttes alakult Tornalján a Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola és a Tornaljai Városi Művelődési Központ öszszefogásának köszönhetően. Igen, most már elmondhatjuk, hogy csoport alakult, mert vannak tagjai, mert rendszeresen próbálnak, van próbahelyisége, vannak vezetői, s van a csoportnak koreog ráfusa. És van intézményi háttér. Ezek a gyerekek már a tavalyi Hagyományok Napján is nagy sikerrel mutatkoztak be, de akkor egyszeri alkalomról volt szó. Most egy folyamatnak lehetünk tanúi. A néptánc nem az a műfaj, amivel a gyerekek három hét próba után már színpadra léphetnek. Itt vajmi keveset ér a flitter és a hollywoodi mosoly! Mert nem is csak a színpad a cél. A hagyomány megismerése, egymás megismerése, a közösségbe tartozás a cél. S az, hogy ez a közösség egyre bővüljön, anyu, apu, a nagyszülők, rokonok és a barátok, meg persze a pedagógusok is a magukénak érezzék ezt a kezdeményezést. Aki azt hiszi, hogy néptánccal, nép zenével semmit nem lehet elérni, az nagyon téved! Bizony, ezzel a műfajjal is lehet világraszóló eredményeket felmutatni, gondoljunk csak Bartókra, Kodályra, de vannak világhírű előadóművészei is ennek a műfajnak. Ki ne hallott volna még Sebestyén Mártáról, a Muzsikás együttesről, s ők valóban csak a jéghegy hegyének a csúcsai! Oda kell figyelni minden ilyen kezdeményezésre, s túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy mindenkinek kötelessége azokat támogatni, akik énekkel, hangszerükkel, tánccal, szerszámaikkal, kezük ügyességével tesznek magukévá a lehető legtöbbet múltunkból, hogy aztán mindehhez hozzátéve saját egyéniségüket, ízlésvilágukat, továbbörökítik az utánunk jövő generációknak. Mert ha így teszünk, örömöt szerzünk nem csak magunknak, s azoknak, akik mellé az adott pillanatban odaálltunk, de gondoskodunk arról is, hogy a legközelebbi népszámláláson ne azt lássuk, hogy ismét oda egy nagyvárosnyi ember. Magyar ember. Örüljünk tehát a most induló gyermek néptáncegyüttesnek, legyünk rájuk büszkék, s támogassuk őket ki – ki lehetőségéhez mérten. Például azzal, hogyha eljön az idő, elmegyünk és megnézzük őket… Pusko Gábor
TORNALJA ÉS VIDÉKE Televíziós népzenei és néptáncverseny tornaljai résztvevővel
Fölszállott a páva!
Igen, fölszállott! Mármint az a bizonyos páva, melyet a Duna Televízió és a budapesti Hagyományok Háza indított hosszú útjára ez év tavaszán. A válogatás és az út a televíziós középdöntőbe igen nehéz és igen bonyolult volt. A meghirdetett versenyre csaknem 500 produkcióval jelentkezett több, mint 2000, 16 és 35 év közötti fiatal. Első körben minden produkcióról egy videó felvételt kellett eljuttatni a zsűrinek. Ezek alapján válogatták ki azokat, akik meghívást kaptak a nyolc területi előselejtező egyikére. Itt kiváló szakemberekből álló zsűri pontozta az egyes produkciókat nulla ponttól 100 pontig. De mivel már itt kiderült, hogy a mezőny rendkívül erős, a 85 pont felett teljesítő összes (112) produkció pontszámát eltörölték, s két újabb zsűri közülük választotta ki azt a 48 produkciót és 2 tartalék produkciót, amelyek meghívást kaptak a televíziós selejtezőre. Az eredmény máris lenyűgöző! Évek óta utcán, munkahelyen naponta halljuk az emberek, a közönség véleményét a különféle tehetségkutató és „tehetségkutató” műsorokkal kapcsolatban tájainkon is. Az emberek tehát nagy számban nézik ezeket. Most itt egy olyan produkció, ahol valóban a tudás és a tehetség számít, mert a zsűrit nem harmadrangú előadók és sokadrangú pojácák alkotják, hanem olyan szakemberek, akik már bizonyítottak eddigi életük során. Az már az első adásokat követően látszott, hogy iszonyúan erős mezőnyben kell helytállni a fiataloknak. Itt semmi sem történik ötletszerűen – mert, mondjuk, esik a nézettség, ezért
a producer vagy a rendező arra utasítja a zsűrit, hogy juttassanak tovább egy gyenge produkciót, alázzanak meg egy versenyzőt, civakodjanak, stb., hadd legyen botrány a műsor körül – itt az évek alatt örömmel és szeretettel befektetett iszonyú mennyiségű munka mutatkozik meg. Az eddig látott produkciók előtt pedig földig hajtjuk magunkat és széles kézmozdulattal emeljük meg kalapunkat! Mert minden elismerésünk azoké, akik megmérettetik magukat ebben az összemérhetetlen, „versenyeztethetetlen” műfajban, a folklórban. És minden elismerésünk azoké a határon túli fiataloké, akik beneveztek, s akik be is jutottak a legjobb 48 produkció közé. Külön öröm számunkra, hogy a negyvennyolcból hat hazai, és még nagyobb öröm, hogy van közöttük tornaljai is! Bár a zenekar tagjai különféle településekről származnak – Bekecs, Tállya, Nagyvárad, Tornalja – itt, Tornalján találtak olyan háttérre, ami miatt a vetélkedőn tornaljai zenekarként indultak. Reméljük, hogy számukra nagyon sokáig és nagyon messzire fog repülni az a páva, de ha mégsem így történik, akkor sem kell elkeseredni, mert az eddigi produkciókat látva is csak elismeréssel adózunk mindazok előtt, akik bejutottak a televíziós középdöntőbe. Mindenesetre mi ott leszünk november 17-én a televíziókészülékek előtt, s őszintén szurkolunk, hogy sikerüljön a továbbjutás! Úgy hogy hajrá mindenki, hajrá Parapács zenekar! TéV
A Magyar Tudomány Ünnepe Tornalján November 23-án és 24-én városunkban is sor kerül egy olyan rendezvényre, mely a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódik. 2004-ben, tehát az első esztendőben, amikor is Magyarország, illetve a magyarság megemlékezett Széchenyi nemes cselekedetéről, s november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé kiáltotta ki, Tornalja Kolozsvár mellett volt az a határontúli település, mely tisztelgett a mindenkori magyar tudósok és tudományos teljesítmények előtt. Akkor a „Magyar nyelvű tudományos könyvkiadás (Cseh)Szlovákiában 1918-tól napjainkig” című könyvkiállítást és konferenciát szervezte meg a városi könyvtárban és a városháza dísztermében a Kulturális Antropológiai Műhely. Tavaly egy szociológiai kutatást szerveztek a Selye János Egyetem Tanárképző Karával és a magyarországi Márton Áron Szakkollégiummal az anyanyelvi iskolaválasztás stratégiáiról. Ezt a kutatást anyagilag a Magyar Tudományos Akadémia támogatta, csakúgy, mint az idei konferencia szervezését és a konferencia anyagának tanulmánykötetben történő megjelentetését is. A „Mi vagyunk a jövő” munkacímet viselő tanácskozásra – mint az a lapunk előző számában közölt felhívásban is olvasható volt – egyetemisták, doktoranduszok, frissen diplomázott fiatalok jelentkezését várták a szervezők. A határidő leteltéig öt tudomány területen húsz érdeklődő jelentkezett, s küldte el előadásának szinopszisát, összegzését. Az előadások szövegét jeles szakember-
gárda fogja véleményezni, ha szükséges, a jelentkezőket szakmai tanácsokkal ellátni. A konferencia november 23-án, pénteken, délután 14.00 órakor veszi kezdetét a városháza dísztermében. Az első napot egy műhelybeszélgetés zárja, melyen néhány hazai magyar tudományos intézmény és műhely számol be kutatási programjairól, s látja el gyakorlati tanácsokkal a leendő kutatókat. Szombaton a rendez vény a kultúrházban folytatódik, előreláthatólag 9.00 órától, s a tervek szerint délidőben fejeződik be. Az előadásokra a szervezők várják az érdeklődő közönséget is, azok nyilvánosak és ingyen látogathatók. P.G.
A Magyar Tudomány Ünnepe 2012 2003. évi XCIII. törvény a Magyar Tudomány Ünnepéről
Az Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja. Bízik abban, hogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megnöveli a magyar kutatók, tudósok eddig is eredményes hozzájárulását az emberiség tudásának, ismereteinek gyarapításához. Fejet hajt elődeink előtt, akik a magyar tudomány fejlődéséhez hozzájárultak. Ezért a következő törvényt alkotja: 1.§ Az országgyűlés november 3-át – azt a napot, amelyen 1825ben Széchenyi István birtokainak 1 évi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását – a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánítja. 7
TORNALJA ÉS VIDÉKE
Falusi Hagyományok Hete - 2012. október 22 - 26. Sajógömör. Iskolánk, a Sajógömöri Magyar Tannyelvű Alapiskola október 22. és 26. között már negyedik alkalommal szervezte meg a Falusi Hagyományok Hetét. A hét folyamán iskolánk tanulói kézműves foglalkozásokon vettek részt, ahol csuhéból, kukoricacsutkából, tobozokból, rafiából magvak és egyéb termések felhasználásával különböző figurákat - babákat, kutyát, egeret - készítettek, gyöngyből karkötőket, nyakláncokat, fülbevalókat és állatfigurákat fűztek. Maradék textilből készültek a rongybabák, üvegfestékkel festették a gyerekek az őszt és a falut ábrázoló, saját keretezésű képeket. Agyag és kartonpapír felhasználásával készültek a teknősbékák és katicabogarak. A bátrabbak korongozhattak, vázát, tálkát, gyertyatartót, apróbb cserepeket készítettek, melyeket ki is festettek. A gyerekek népes csoportja kapcsolódott be a szalvétatechnikával díszített tárgyak - tányérok, tálkák, pléhdobozok - elkészítésé-
be. Ennek a módszernek a felhasználásával képek is készültek, melyeket a gyerekek a saját maguk által készített keretekbe rámáz
tak. Új és nagyon közkedvelt dolog volt a kőfestés és a nyomdázással készített terítők, valamint a díszdobozok készítése. Ezekből a tárgyakból a zárónapon a kultúrházban gazdag kiállítást készítettünk. A hét zárórendezvénye hagyományosan a népdalverseny volt, melyet október 26-án, pénteken tartottunk a község kultúrházában. A meghívást hat iskola - Deresk, Hanva, Kövecses, Lénártfalva, Pelsőc és Tornalja - fogadta el, így a sajógömörivel együtt hét iskola 29 tanulója mérettette meg magát a Kuralli Ágnes, Tóth Kálmán és Lóczy Tibor összetételű zsűri, no, meg persze a közönség előtt. A verseny két kategóriában zajlott. Az első négy évfolyam tanulói tartoztak az egyik, míg a felsőtagozatos tanulók a második csoportban vetélkedtek. A zsűri a következő sorrendet állította fel: I. kategória: 1. Csutor Sofia - Tornalja, Kristóf Friderika - Sajógömör 2. Brindzák Rebeka - Tornalja, Székely Fanni - Sajógömör 3. Molnár Erika - Tornalja.
II. kategória: 1. Lakatos Barnabás - Sajógömör 2. Horváth Dávid - Sajógömör
3. Ruszó Erik - Sajógömör. A verseny különdíjasa a Szűcs Brenda és
Kárász Renáta alkotta pelsőci duó lett. A résztvevőknek iskolánk tanulói bemutatták a Kincskereső című versenyre öszszeállított „Sajógömöri kézimunkák” és „A Gombos család deportálása” című prezentációkat, valamint az „Itt éltek, itt alkottak” projektum „Czinka Panna” című műsorát. Nem maradt el az évről évre már tradícióvá vált hagyományos gömöri ételek kóstolója sem. A résztvevők megízlelhették a görhőt, a törvebabot, túrós laksát, mákos núdlit vagy cigánybederőt, a rétest, a herőcét és a krumplilángost, valamint az iskolában termesztett gyógynövényekből, mentából, citromfűből és kakukkfűből készült teákat. A délelőtt kellemes légkörben telt, remélhetően szép emlékeket hagyva a versenyzőkben és a közönségben egyaránt. Köszönjük a résztvevő iskoláknak, hogy meghívásunkat elfogadták és részvételükkel a műsort gazdagították! Tóth Sándorné Grébecz Erzsébet
Emlékünnepség Gömörfalván az óvoda fennállásának 20. évfordulója alkalmából Az évfordulók mindig különleges helyet foglalnak el az ünnepek között. Nagy események, melyek velünk történnek, és fontosak a számunkra is. Pihenőhelyet jelölnek ki számunkra, ahol végiggondolhatjuk az út folytatását. Amikor évfordulót ünnepelünk, ezekre a meghatározó pillanatokra gondolunk. Óvodánk életében 1992. szeptember 1-jén volt az a nap, amikor egy új épületbe költözhettünk be. Mit jelentett ez akkor? Bizony nagy örömet nemcsak az óvónőknek, de főleg a gyerekeknek, hogy egy, új tágas épületet vehettek birtokukba. Október 20-án ennek a 20. évfordulóját ünnepeltük meg. Volt óvodai dolgozók, jelenlegi óvónők, gyerekek és a meghívott vendégek. 20 év alatt 535 gyermeket neveltünk fel és indítottunk útra a gyermekkor kedves fészkéből. Ezek a gyerekek ma már felnőttek, de szívesen jöttek vissza, hogy együtt ünnepel hessünk, és együtt készítsük el a műsorunkat. A felnőtt fiatalok Tamás Lýdia óvónő által tanított palotás tánccal nyitották meg az ünnepséget. De volt itt vers, néptánc, ének, modern tánc, népi játék, operett egyveleg, fellépett a gömörfalvai néptánccsoport is. A 8
műsor végén közösen énekeltük el óvodánk Napsugár himnuszát. Emlékünnepségünkön a polgármesternő, Lévai Mónika emléklapot és virágot adott át az óvoda volt dolgozóinak: Naizer Juliskának, Jankó Erzsébetnek, Marton Andreának, és a jelenlegi dolgozóknak, Kovács Máriának, Tamás Lýdiának és Jansúr Máriának. Sajnos Majerčik Jolika óvó néni már nincs közöttünk, őrá a sírjánál emlékeztünk, s egy szál gyertya égett az emlékére az ünnepségünk alatt. Az emléklapot a kedves férje vette át, aki meleg szavakkal köszönte meg, hogy 10 év távlatából sem feledkeztünk meg volt kolléganőnkről. A megvendégelés után a fiatalokkal közösen szórakoztunk a kultúrházban. Fontos és szép esemény volt ez a nap óvodánk életében. Sok embert megmozgatott egy jó ügy érdekében egy felnövekvő, új nemzedékért. Ezúton is szeretném megköszönni az óvoda nevében mindenkinek a támogatását, segítségét és felajánlásait. Kovács Mária, igazgató
