3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős különbségeket mutat – a közmegegyezéssel megállapított ismérvek alapján Egyenlőség: egy adott időben és térben mindenkinek azonos a jövedelme, körülményei pl. a lakásviszonya Esélyek egyenlősége: mindenkinek egyforma esélye van ahhoz, hogy kedvező pozíciókat érhessen el egy adott társadalomban
Fogalmak Max Weber: a társadalmi csoportok verseny közben megnyilvánuló viselkedése, amelynek során az egyik társadalmi csoport a másikat valamilyen külső tulajdonsága alapján zárja ki a gazdasági versenyből (etnikai hovatartozás, vallás, nyelv, származás, lakóhely) = végeredmény: társadalmi kirekesztés S.M.Miller „Minden olyan társadalomban, amelyben jelentősek az egyenlőtlenségek, a kormányzatnak biztosítania kell nemcsak a jövedelmek, javak és alapvető szolgáltatások növekvő minimumait, hanem az önbecsülés, a társadalmi mobilitási esélyek és a döntéshozatal számos színterén való részvétel javuló minimumait is.”
Fogalmak (2) • • • •
Anglia: objektív relatív depriváció Franciaország: „Új szegénység” és a törékeny biztonság, Amerika: lét alatti osztály Marginalizálódás, peremre sodródás, kizárás, vagy kiillesztés, • Kirekesztés- befogadás, kohézió • Társadalmi összetartozás Szegénység: Az emberek több társadalmi rendszerből is kirekesztődhetnek. A jövedelemhiányon túl, jogokhoz, javakhoz, szolgáltatásokhoz, foglalkoztatáshoz való hozzáférés hiánya, nem egyenlő társadalmi tagság.
Az EU kirekesztődés elleni stratégiája Mivel az Unió a tagállami szociális rendszerek nagyfokú különbözősége és eltérő tradíciói miatt tiszteletben tartja azok kizárólagos kompetenciáját a szociálpolitika területén, a jogi szabályozás helyett egy annál "puhább" szabályozáson alapuló együttműködést vezetett be. Ez az ún. nyitott koordinációs módszer, amely a következőket foglalja magába: • Közös célkitűzések kialakítása; • Közös célkitűzések kialakítása; • A közös célkitűzések beépítése a nemzeti és regionális politikákba, a Nemzeti Cselekvési Terveken keresztül; • Közös indikátorok, mutatószámok kidolgozása, amelyek lehetővé teszik a tagállami intézkedések hatásainak és a legjobb gyakorlatoknak az összehasonlítását (ún. Laeken-i indikátorok); • A kölcsönös tanulási folyamat részeként rendszeres monitorozás és közös értékelés (ennek fő eszközei az Európai Bizottság által készített munkadokumentumok, valamint a Tanács által jóváhagyott Közös Jelentések); • E folyamatok támogatására jött létre a társadalmi kirekesztés elleni Közösségi Akcióprogram (2002-2006 között). 2007-2013 között ennek feladatait a PROGRESS Közösségi Akcióprogram veszi át. Társadalmi Befogadásról szóló Közös Memorandum- Magyarország 2003. Átfogó Fejlesztési Terv, Nemzeti Fejlesztési Terv - szolgáltatástervezés
2. Társadalmi mobilitás
• • • •
Társadalmi pozíciók közötti „mozgás” Földrajzi térben: migráció, szegregáció Életpályán belüli váltás: intragenerációs Szülők pozíciójához képest: intergenerációs mobilitás • Magasabb/alacsonyabb társadalmi státusba kerülés- lefelé, felfelé mobilitás • Strukturális m.- ha a társadalom egésze változik (szerkezete átalakul) és sodor tömegeket.
Vidéki szegénység A szegénység Európa egyik legnagyobb kihívása, 79 millió európait fenyeget a szegénység veszélye. Az Európai Bizottság tanulmányt jelentetett meg a témában, kiemelt figyelmet fordítva ebben a vidéki szegénység kérdésére. A vidéki területek ugyanis az Európai Unió jelentős részét teszik ki. • A tanulmányban azt vizsgálták, milyen jellegzetességei vannak a vidéki szegénységnek; milyen intézkedéseket hoznak a tagállamok a vidéki, elmaradott térségben élők szegénységének kezelése érdekében. • Ennek kapcsán négy kockázati tényezőt határoztak meg: demográfia, elzártság, oktatás és munkaerőpiac. • A tanulmány számba veszi a vidékfejlesztési és területfejlesztési politikák lehetőségeit, köztük az uniós Strukturális Alapok szerepét is.
2010. Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai Éve Az Európai Év célja, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a szegénység és társadalmi kirekesztődésre és veszélyeire az EU tagállamaiban, és közvetítse azt az üzenetet, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztődés a társadalmi és a gazdasági fejlődést is veszélyezteti. • A tagállamoknak az Európai Év végrehajtására vonatkozó Nemzeti Programot kell benyújtaniuk az EU Bizottságnak, melyben kommunikációs, figyelemfelhívó és az érintettek bevonásán alapuló tevékenységeket kell tervezni. • Az Év előkészületeivel, a Nemzeti Program kidolgozásával kapcsolatos munkák a Szociális és Munkaügyi Minisztérium koordinációjában megkezdődtek. A program kidolgozását végző munkacsoportnak tagja a Magyar Szegénységellenes Hálózat delegáltja is. • A Nemzeti Program elfogadására és végrajtásának nyomon követésére felállt egy szakemberekből álló Nemzeti Konzultatív Testület.
Az Év nemzeti prioritásai • •
politikai elköteleződés erősítése jogszabályok és döntések szegénységre és kirekesztésre gyakorolt hatásának kiemelt szempontként történő kezelése; • a meglévő források hatásosabb felhasználása a szegénység elleni küzdelemhez, valamint a lehetőségekhez mérten további források bevonása; • a társadalmi tudatosság növelése és véleményformálás • a szegénység hátterében álló okok, társadalmi folyamatok, helyzetek bemutatása; • toleranciára nevelés, előítéletek csökkentése; • folyamatos közbeszéd generálása a szolidaritás növelése, a megoldási lehetőségek feltárása és megvitatása érdekében; • a szegénységben élő emberek társadalmi részvételének erősítése • a szegénységben élő emberek bekapcsolódási lehetőségeinek bővítése a helyi és országos döntéshozatali folyamatokba; • a szegénységben élő emberek önszerveződésének segítése; További információk: www.szmm.gov.hu
Ferge Zsuzsa „A társadalom legégetőbb problémája az egyenlőtlenségek minden területet átfogó, parttalan növekedése”. Egyenlőtlenségek mindig voltak, és az eloszlások sosem voltak folytonosak, azaz mindig volt két szakadás „alul” és „felül”. Ma legalább két új vonása van az eloszlásoknak: - az egyik a szakadások szakadékká növekedése: a korábbinál sokkal nagyobb gazdagság, és a korábbinál sokkal mélyebb, reménytelenebb szegénység, a „társadalom alatti osztály” markáns megjelenése. - a másik a középrétegek megoszlása munkaerő-piaci helyzetük biztonságabizonytalansága szerint, azaz egy, a szegénységgel, lecsúszással fenyegetett széles réteg kialakulása. Nemcsak a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséről van szó. A fizikai és társadalmi életesélyeket meghatározó tényezők között jelentős a különbség. Pl. A születéskor várható élettartam az ország átlagát tekintve nő, de a javulás csak a jobb helyzetűekre korlátozódik: a szegényebbek élete rövidül. Miközben az iskolázottság átlagos mutatói javulnak, rohamosan nő az iskolák közötti és az iskolákon belüli szegregálódás. A szegénység és az egyenlőtlenségek mélyen összefüggnek.
