3. prognózis)

Elırejelzés – 2010. szeptember

GKI Gazdaságkutató Zrt.

Elırejelzés 2010-2011-re (2010/3. prognózis)

2010. szeptember


GKI Gazdaságkutató Zrt. Székhely: Postacím: Internet hálózati cím: Telefon: Fax: E-mail:

Készítették:

1092 Budapest, Ráday u. 42-44. 1461 Budapest, Pf. 232. http:// www.gki.hu 318-1284; 266-2088 318-4023; 266-2118 [email protected]

Adler Judit Akar László Bank Dénes Barta Judit Bíró Péter Borsi Balázs Hegedős Miklós Karsai Gábor Kis Gergely Kopik Tamás Losoncz Miklós Molnár László Munkácsy Anna Némethné Pál Katalin Papanek Gábor Petz Raymund Szenczy Dániel Udvardi Attila Vértes András Viszt Erzsébet

ISSN 1219-3755 © GKI Gazdaságkutató Zrt. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetık.


Tartalomjegyzék 1. ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. A 2010. évi folyamatok 1.2. Világgazdasági feltételek, hazai várakozások 1.3. Gazdaságpolitika 1.4. Elırejelzés 2011-re

1 1 6 8 14

2. KERESLETI PROGNÓZISOK 2.1. Világgazdaság 2.2. A lakosság jövedelme, megtakarítása és fogyasztása

21 21 26

3. REÁLFOLYAMATOK 3.1. Ipar 3.2. Építıipar 3.3. Agrárgazdaság 3.4. Szolgáltatások 3.5. Szállítás, távközlés 3.6. Kiskereskedelem 3.7. Idegenforgalom 3.8. Ingatlanszektor 3.9. Pénzügyi szektor 3.10. Munkaerıpiac 3.11. Külkereskedelem

33 33 36 37 38 39 40 41 42 44 48 50

4. EGYENSÚLY 4.1. Államháztartás 4.2. Infláció 4.4. Külsı egyensúly 4.5. Pénzügyi konvergencia

51 51 57 61 63

MELLÉKLET: A globális válság néhány vonása

65

Statisztikai függelék

69


1. Összefoglaló 1.1. A 2010. évi folyamatok A kormányváltás elıtt az európai konjunktúra a kezdıdı kilábalás jeleit mutatta, a magyar gazdaság iránti nemzetközi bizalom a kedvezıen alakuló külsı és belsı egyensúlynak köszönhetıen jelentısen javult, a forint viszonylag erıs és stabil volt, a jegybanki alapkamat folyamatosan csökkent, a költségvetési hiányt a piacról, javuló feltételek mellett lehetett finanszírozni, s a magyar üzleti és fogyasztói várakozások már egy éve emelkedtek. Az új kormány azonban nem erre épített: konfrontatív, a görög válság okozta európai pénzügyi helyzettel nem számoló, irreális költségvetési lazításra törekvı magatartása a szándékolt mozgástér-bıvítés helyett annak beszőkülését okozta.

A magyar gazdaság az I. negyedévi 0,1% után a II. negyedévben 1%-kal bıvült az elızı év azonos idıszakához képest (az idei I. negyedévhez képest pedig stagnált). Ez jelentısen elmarad az EU átlagától, ami 1

GDP-prognózisok, 2010-2011 (elızı év = 100) OECD* IMF** Világ összesen 4,6 4,6 2010 OECD-országok 2,7 2,6 GMU 1,2 1,0 Világ összesen 4,7 4,3 2011 OECD-országok 2,8 2,4 GMU 1,8 1,6 * 2010. május 25. ** 2010. július *** 2010. április 20. **** 2010. szeptember 13. Forrás: OECD, IMF, Európai Bizottság

Európai Bizottság*** 4,0 2,0 1,7**** 4,0 2,1 1,5

1. ábra

A svájci frank árfolyama, 2010 (2010. január 4. = 100) 130 125 120 115 110 105 100

Forint

Forrás: MNB

Cseh korona

Euró

2010.09.21

2010.09.01

2010.08.12

2010.07.23

2010.07.03

2010.06.13

2010.05.24

2010.05.04

2010.04.14

2010.03.25

2010.03.05

2010.02.13

95 2010.01.24

A világgazdaságban tavaly véget ért a recesszió, s idén megkezdıdött a kilábalás. A GDP 2010. második negyedévében az EU egészében 1%-kal nıtt az I. negyedévhez, s 1,9%-kal az egy évvel korábbihoz képest. A görög válság okozta európai megrázkódtatás számos más tagországban is a belsı (fıleg költségvetési) egyensúly javítását, ennek érdekében a kiadások szerkezeti átalakulással együtt járó korlátozását tőzte napirendre, ami a konjunktúra csak lassú javulását, akár átmeneti megtorpanását valószínősíti. Ugyanakkor a gyenge euró Németországban az export szárnyalását eredményezte. Idén az EU-ban 1,8%-os, Németországban 3,4%-os növekedés várható. A nyár végén megnövekedtek a világgazdaság esetleges újabb visszaesésével kapcsolatos aggodalmak. A dollár és a svájci frank jelentısen erısödött az euróval, ennél is jobban a kockázatosabb régiós devizákkal és – a kiszámíthatatlansága következményeként bizalmatlanságot keltı magyar gazdaságpolitika miatt – különösen a forinttal szemben.

1. táblázat

2010.01.04

A magyar kormány az ECOFIN szeptember elejei ülése után tett nyilatkozatai szerint eleget kíván tenni az EUtagságból, az érvényes konvergenciaprogramból adódó kötelezettségének, s 2010-ben 3,8%-ra, 2011-ben pedig 3% alá csökkenti az államháztartás hiányát. Ez jelentıs, de a piacok által valójában várt (sıt elvárt) fordulat a hónapok óta tartó követhetetlen politikához és retorikához képest. A magyar gazdaságpolitika iránti bizalom azonban csak a valóban ennek megfelelı 2011. évi költségvetés és konvergencia-program, illetve a tényleges gazdasági folyamatok ismeretében, fokozatosan állhat helyre.

Zloty


2. ábra

GDP, 2008-2010 (2008. I. negyedév = 100) 102 100 98 96 94 92

annak a következménye, hogy miközben a magyar kivitel elég jól kihasználta az európai – fıleg német – konjunktúra javulását, a belföldi piacra termelı ágazatok visszaesése folytatódott. A magyar kivitel nem nıtt gyorsabban a szlovák, cseh vagy lengyel exportnál. Az I. félévben csak az ipar, a szállítástávközlés, a pénzügyi tevékenység és az egyéb közösségi szolgáltatás GDP-termelése volt nagyobb az egy évvel korábbinál; a felhasználási oldalon pedig a belföldi összkereslet csökkent, csak az export és a készletállomány gyarapodott.

90 I.né II.né III.né IV.né I.né II.né III.né IV.né I.né II.né 2008

USA

2009

EU

2010

Magyarország

Forrás: KSH, GKI

3. ábra

Háztartások végsı fogyasztása, 2008-2010 (2008. I. negyedév = 100) 102 100 98 96 94 92 90 88 86 I.né II.né III.né IV.né I.né II.né III.né IV.né I.né II.né 2008

USA

2009

EU

2010

Magyarország

Forrás: KSH, GKI

4. ábra

Beruházás, 2008-2010 (2008. I. negyedév = 100) 105 100 95 90 85 80 75 I.né II.né III.né IV.né I.né II.né III.né IV.né I.né II.né 2008

USA

Forrás: KSH, GKI

2009

EU

2010

Magyarország

Idén szinte csak a külsı piacokra termelı és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nı. Az iparban az I. félévben a kivitel 17%-kal emelkedett, a belföldi értékesítés viszont 5%-kal visszaesett. A II. félévben az I. félévi 9%-osnál kissé lassúbb, 7% körüli dinamika várható (részben a magasabb bázis miatt). A turisztikai szektorban és a szállításban is a külföldi forgalom tudta ellensúlyozni a belföldi kereslet csökkenését. Az építıipar drámai visszaesése idén is folytatódott, de a II. félévben már stagnálás közeli állapot remélhetı. A mezıgazdaságban a rettenetes idıjárás világszerte és Magyarországon is nagy veszteségeket okozott, az árak viszont termelıi szempontból kedvezıen alakulnak. A pénzügyi szféra még nem jutott túl a válságon. A problémás hitelek aránya nı, 2010 közepére már a vállalati hitelek 10,7%-a, a lakosságiak több mint 8%-a került 90 napon túli késedelembe. Az összes lakossági hitel 4,1%-át tárgyalták újra a bankok, ami általában futamidı hosszabbítást vagy átmenetileg alacsonyabb törlesztırészletet jelent. A könnyítések lejártával azonban sokan ismételten nem fizetnek, vagyis a portfolió minıségének javítására tett erıfeszítések gyakran sikertelenek. A szabályozás változásai is kedvezıtlenül érintik (illetve fenyegetik) a szektort. A kiskereskedelemben folytatódik a forgalom csökkenése. A vásárlóerı a reálbérek növekedése ellenére nem vagy alig emelkedik, mert a kilátások bizonytalanok, a hiteltörlesztés terhei egyre súlyosabbak (a 2,5-3 évvel ezelıttihez képest a forint kb. 15%-kal gyengébb az euróhoz képest, az euró pedig további 1520%-kal gyengébb a svájci frankhoz képest, így a havi törlesztırészlet csak az árfolyamváltozás miatt gyakran 40-50%-kal nıtt). A gépjármő-értékesítés kétéves zuhanása - idén várhatóan a 2008. évi 159 ezer eladott új autó egyharmada, kevesebb mint 50 ezer gépkocsi talál gazdára - valószínőleg 2010 nyarán érte el mélypontját. 2


Ebben az évben a vásárolt fogyasztás 2,5%-os (a teljes végsı fogyasztás 3%-os) visszaesése várható. A beruházások az I. félévben 4,5%-kal csökkentek, ezen belül az építés 8%-kal. A feldolgozóiparban azonban a II. negyedévben már 4%-os bıvülés volt (nagyrészt a Mercedesnek köszönhetıen). Az év egészében 3%-os csökkenés várható, mivel az üzleti beruházók a nagy tartalékkapacitások, a még bizonytalan kereslet és a forráshiány miatt óvatosak, a lakásépítés zuhan (az I. félévben egyharmaddal), az állami fejlesztések pedig akadoznak. Így a GDP 2010-ben 1%-os bıvülése a növekvı kiviteli többlet és a készletfeltöltés eredménye lesz.

5. ábra

GDP, fogyasztás, beruházás, export, 2008-2010 (2008. I. negyedév = 100) 105 100 95 90 85 80 I.né II.né III.né IV.né I.né II.né III.né IV.né I.né II.né 2008

A külsı egyensúly idén is nagyon kedvezıen alakul. Az áruk és szolgáltatások exportja az I. félévben 1,5 százalékponttal gyorsabban nıtt az importnál, az év egészében az olló némi záródása várható. Az áruforgalmi aktívum az I-VII. havi 3,1-rıl az év végéig mintegy 5,3 milliárd euróra nı. A fizetési mérlegen belül a jövedelmi mérleg romlik, ugyanakkor a nettó EUtámogatások a 2009. évi 1,3 milliárd euróról 2010-re kb. 2,4 milliárd euróra emelkednek. Így Magyarország nettó értelemben nem szorul külföldi forrásokra, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban lesz (de lehet, hogy aktívvá válik), a külsı finanszírozás pedig 2,4 milliárd euró, a GDP 2,4%-át kitevı többletet fog mutatni. Magyarország külfölddel szembeni nettó adóssága 2010-ben érezhetıen, a tavalyi 52 milliárd euróról 48 milliárd euróra csökken. Idén az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya a tervezettnek megfelelıen, pénzforgalmilag 890 milliárd forint körül lesz (miközben érdemben a bevételek és a kiadások egyaránt mintegy 120 milliárd forinttal maradnak el a tervezettıl, a gazdálkodó szervezetek befizetésein belül pedig a pénzintézetek különadója ellentételezi a társaságiadó-kiesést). Ha az önkormányzati szféra deficitje a költségvetési törvényben feltételezettıl nem tér el, akkor ez a GDP arányában mintegy 3,8%-os ESA hiányt jelent. Az államadósság 2010 végén a forint év végi erısségétıl függıen a tavalyi 78,3% után 80% körül tetızhet. A lehívott, de az MNB-nél devizabetétként elhelyezett IMF-EU hitelekkel nettósított ráta 4-4,5 százalékponttal alacsonyabb. A bruttó keresetek az elsı hét hónapban a versenyszektorban 4,2%-kal nıttek, a költségvetési szektorban 1%-kal mérséklıdtek. A nettó keresetek a

3

2009

GDP Beruházás

2010

Fogyasztás Export

Forrás: KSH, GKI

6. ábra

A GDP növekedése negyedévenként, 2006-2011 (elızı év azonos idıszaka = 100) 106 105 104 103 102 101 100 99 98 97 96 95 94 93 92 91

Recessziós gödör

I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. 2006

2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: KSH, GKI

7. ábra

GDP növekedés negyedévenként, 2006-2011 (elızı negyedév = 100) 101,5 101,0 100,5 100,0 99,5 99,0 98,5 98,0 97,5 97,0 96,5 96,0 95,5 95,0 94,5 94,0 I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. 2006

2007

Forrás: KSH, GKI

2008

2009

2010

2011


8. ábra

Háztartások megtakarítása a GDP százalékában, 2001-2010 (4 negyedéves állományváltozás)

Bruttó megtakarítás

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Nettó megtakarítás

Forrás: KSH, GKI

9. ábra

Munkanélküliségi ráta, 2004-2011 (százalék) 12,0 11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Magyarország

Forrás: Eurostat, GKI

EU

módosuló szja-szabályok következtében 9,1 illetve 8,4%kal nıttek, a reálkeresetek 3,2%-kal emelkedtek. Az év egészében a bruttó keresetnövekedés lassulása várható az állami cégeknél bevezetett bértömeg-stop, a pénzintézetek megadóztatása, a tartósan magas munkanélküliség okozta bér-leszorító és a 2011-ben várható szja-csökkentés kifizetések halasztására ösztönzı hatása miatt. Figyelembe véve az infláció II. félévi lassulását is, az év egészében mintegy 4%-os reálbéremelkedés várható. A reáljövedelmek ennek ellenére csak stagnálnak, minimálisan emelkednek. A foglalkoztatás ugyanis idén még csökken, a munkanélküliek támogatása az idı elırehaladtával mérséklıdik, a cafeteria-rendszer juttatásai megadóztatásuk miatt visszaesnek, s a családtámogatások nominálisan sem nınek. A nyugdíjak reálértéke pedig az inflációval történı emelés, a 13. havi nyugdíj teljes megszőnése és a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve közel 1%-kal csökken. A lakosság hiteltörlesztése a forint gyengülése következtében nominálisan is jelentısen nı, így a fogyasztók megtakarítási hajlandósága (kényszere) 2010-ben érezhetıen erısödik. A hitelfelvétel lassú, a bruttó megtakarítás növekményétıl messze elmaradó megindulásával párhuzamosan a nettó megtakarítási ráta (a 2009. évi 3,2%-ról) 5%-ra emelkedik. Ezzel egyébként bıven finanszírozza az államháztartás hiányát. A munkanélküliségi ráta a 2010. február-áprilisi 11,8%os csúcshoz képest, alapvetıen szezonális okokból, de csökkenni kezdett, s 2010. május-júliusban már "csak" 11% volt. Az év végére a szezonális romlás és javuló növekedési lehetıségek eredıjeként hasonló arány várható, vagyis a munkaerı-piaci helyzet már nem romlik tovább. Ez éves átlagban 11,5%-os, az EU átlagánál rosszabb munkanélküliséget jelent. A foglalkoztatott létszám az év egészében 1%-kal csökken. A magyar infláció 2009 közepétıl az adóemelések következtében emelkedni kezdett, 4% alatti szintrıl 5% körülire nıtt, s 2010 januárjában 6,4%-os csúcsra jutott. Júliusban azonban ismét 4%-ra csökkent, mivel a II. félévben kifut a tavaly évközepi adóemelések hatása. A csökkenı kereslet továbbra is fékezi a drágulás ütemét. Ugyanakkor az I. félévinél tartósan gyengébb forint, a világszerte és Magyarországon is rossz termés miatt erısödik az importált cikkek és az élelmiszerek áremelésére irányuló törekvés. Az ısszel esedékes

4


energiaár-emelés elhalasztása a 2011. évi inflációt fogja terhelni. Végeredményben 2010-ben éves átlagban 4,8%, a II. félévben és az év végén 4% körül lesz az infláció.

5

10. ábra

Közép-európai devizák euróárfolyama, 2008-2010 (2007. december 31. = 100) 135 125 115 105 95

Forint

Forrás: ECB

Cseh korona

Zloty

2010.09.02

2010.05.02

2010.01.02

2009.09.02

2009.05.02

2009.01.02

2008.09.02

2008.05.02

85 2008.01.02

Az euró átlagos árfolyama az elsı négyhavi 268 forintos átlagról májusra 275 forintra, majd a nyári hónapokban átlagosan 286 forintra ugrott (vagyis a forint közel 7%kal leértékelıdött). Bár eközben más régiós devizák is gyengültek, a magyar leértékelıdés a gazdaságpolitikai és kommunikációs hibák következtében különösen kiugró volt. Ennek következtében a piaci kamatok is jelentısen emelkedtek; a hároméves állampapír hozama például április vége és szeptember eleje között 180 bázisponttal. A hitelminısítık kilátásba helyezték Magyarország besorolásának rontását, ami a "bóvli" kategóriába való csúszás veszélyét jelzi. A reakciók valószínőleg még szélsıségesebbek lettek volna, ha nem lett volna általános az a pénzpiaci várakozás, hogy az önkormányzati választások után a kormány kellı jelentıséget fog tulajdonítani az egyensúlynak. Ilyen körülmények között a jegybanki alapkamat csökkentése - amely a 2009. júniusi 9,5%-ról 2010 áprilisára 5,25%-os szintre jutott - kényszerően megállt. A 2011. évi 3% alatti államháztartási hiányra tett kormányzati ígéret valószínőleg elhárította a forint további, a régiótól elváló gyengülését, az alapkamat emelésének szükségességét, de többre egyelıre aligha képes. Idén az év végéig a forint markáns erısödésére nem lehet számítani, a II. félévben 284 forintos (éves átlagban 277 forintos) euróárfolyam valószínő. Érdemi javulás feltehetıleg csak egy hiteles költségvetés és egy megújított konvergencia-program elfogadása után kezdıdhet el.

Román lej


1.2. Világgazdasági feltételek, hazai várakozások A világgazdaság 2010. I. félévében a korábban gondoltnál gyorsabban állt talpra, de ez átmenetinek tőnik, s a növekedés a II. félévben, illetve 2011-ben valamelyest lassul. Újabb recesszió azonban nem valószínő. A hazai várakozások több mint egy éves, markáns javulás után meghaladták a válság elıtti szintet, de emelkedésük kifulladóban van. A világ összevont GDP-je a 2009. évi 0,9%-os visszaesés után 2010-ben várhatóan 4,9%-kal, 2011-ben 4,2%-kal bıvül. Ezek az ütemek megközelítik a válság elıttieket. A növekmény döntı hányadát a távol-keleti és a latinamerikai fejlıdı országok adják. A fejlett országokban a fogyasztói kereslet szerény éledezése és a felesleges termelıkapacitások miatt az inflációs veszély egyelıre csekély.

11. ábra

Világgazdasági régiók növekedése, 2000-2011 (elızı év = 100) 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

USA

EU

Németország

Magyarország

Forrás: Európai Bizottság, GKI

12. ábra

A kıolaj (Brent) világpiaci ára dollárban és euróban, 2000-2011 140 120 100 80 60 40

Dollár/hordó

Forrás: Világbank, Eurostat, GKI

Euró/hordó

2011.12.

2010.11.

2009.10.

2008.09.

2007.08.

2006.07.

2005.06.

2004.05.

2003.04.

2002.03.

2001.02.

0

2000.01.

20

Az USA GDP-je a 2009. évi 2,4%-os csökkenés után 2010-ben várhatóan 3,3%-kal, 2011-ben 2,9%-kal emelkedik (így már 2010-ben meghaladja a válság elıtti szintet!). Az EU összevont GDP-je a 2009. évi 4,2%-os csökkenés után 2010-ben 1,8%-kal, 2011-ben 1,7%-kal nı (így még 2011-ben sem éri el a válság elötti szintet!). Németországban viszont a 2009. évi 4,7%-os csökkenés után 2010-ben 3,4%-os, 2011-ben pedig 2,5%os növekedés várható, elsısorban a külsı keresletre, a gyenge euróra és a javuló versenyképességre támaszkodva (ezzel a német GDP 2011-ben bizonyosan meghaladja a válság elıtti szintet). Az EU-ban (a bankkonszolidáció terheit is tükrözı, emellett jórészt az automatizmusok révén elıálló) fiskális expanzió hatására a GDP-arányos államháztartási deficit 2010-ben 7,2% körül alakul, 2011-ben azonban részben az új egyensúlyjavító intézkedések, részben a pozitív automatizmusok hatására 6% alatti lehet. 2010-ben valószínőleg nem lesz olyan tagországa a GMU-nak, amely valamennyi maastrichti kritériumot teljesítené. A GMU pénzügyi nehézségekkel küszködı tagállamainak a kisegítésére hivatott európai stabilitási pénzügyi mechanizmus felállítása nyugtatólag hatott a pénzpiacokra. További, az EU-tagok gazdaság- és költségvetési politikájának érdemi összehangolására, a Stabilitási és Növekedési Paktum szigorítására vonatkozó intézkedések elfogadása és a gyakorlati érvényesítés megkezdése várható. Ennek ellenére a görög, az ír és a spanyol adósságfinanszírozás fenntarthatóságával kapcsolatos félelmek állandóan újraélednek. Így az európai állampapírok kamatszintje relatíve magas marad, fékezi a növekedést.

6


7

Üzleti bizalmi index GKI konjunktúra-index

2010.09.

2009.05.

2008.01.

2006.09.

2005.05.

2004.01.

2002.09.

2001.05.

2000.01.

1998.09.

20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 -80

1997.05.

GKI konjunktúra-index, 1996-2010

1996.01.

Szeptemberben megtorpant a GKI konjunktúraindexének immár másfél éve tartó, szinte töretlen és markáns emelkedése. Ez azonban nem változtat azon, hogy a fogyasztói és az üzleti bizalom több hónapja meghaladja a válság elıtti utolsó „békehónap”, 2008 szeptemberének szintjét. Az elmúlt másfél évben az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai javultak, de a külsı konjunktúrához erısen kötıdı ipari cégeké sokkal inkább, mint, a belföldi piachoz inkább kapcsolódó ágazatoké. (A szeptemberi romlás is az iparban volt a legkisebb.) A legpesszimistább – a tényszámokkal összhangban – az építıipar, ahol a várakozások hónapok óta stagnálnak. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban lényegesen javult, a választások óta azonban – a különbözı bejelentések függvényében – nagyon hullámzó, szeptemberben erısen romló (a fogyasztók körében azonban javuló). A lakosság 2009 májusa óta szinte folyamatosan emelkedı, majd a választásokkal is összefüggésben az idei nyárelıre különösen sokat javuló gazdasági várakozásai június legelején érték el csúcspontjukat, azóta némi ingadozás mellett stagnálnak.

13. ábra

Fogyasztói bizalmi index

Forrás: GKI

14. ábra

Fogyasztói bizalmi index, 1993-2010 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 -80 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

2011 végére az irányadó kamatlábak emelkednek: 1% körülire a Fed és 1,5% körülire az EKB esetében. A 2009. évi 1,39 dollárral szemben 2010-ben 1,30, 2011-ben 1,25 dollár körüli éves átlagos euróárfolyam várható, jelentıs rövid távú ingadozásokkal. A Brent típusú kıolaj hordónkénti ára a 2009. évi 62-rıl 2010-ben várhatóan 80 dollárra emelkedik, majd a globális növekedés kismértékő lassulása és újabb kínálati források megjelenése miatt 2011-ben 76 dollárra mérséklıdik.

Magyar


EU

Német


1.3. Gazdaságpolitika A jelenlegi kormánypártok által meghirdetett változás gazdasági szempontból mindenekelıtt a növekedés (belsı keresletre alapozott) "beindítását", a foglalkoztatás látványos növelését, az adók radikális csökkentését, a magyar tulajdonú vállalkozások – fıleg a kkv-szektor, a gazdák – segítését, általában az életszínvonal emelését és a közszolgáltatások minıségének javítását takarja. E célok rendkívül általánosak, összhangjuk és összefüggésük, illetve megvalósításuk eszközei és forrásai pedig nem láthatóak. A kormány tehát nem tudott és akart szakítani az új kormánypártok több mint egy évtizedes gazdaságpolitikai stratégiájával. Vagyis nemcsak ellenzékbıl, hanem kormányzati pozícióból is lehetségesnek hirdet olyan gazdasági fejlıdést, amely a nemzetközi intézmények és piacok által finanszírozhatónak ítélt egyensúlyi pályától durván eltér, amely az egyensúlyt fájdalmas átalakítások és reformok nélkül javítja, amely kiadáscsökkentés és hiánynövelés nélkül csökkenti az adókat. Az e gazdaságpolitika beindításához szükséges mozgástér-bıvítést pedig oly módon igyekezett megteremteni magának, hogy már a választások elıtt magas, akár 7% körüli hiányt és különbözı "csontvázakat" vizionált, hogy az elızı kormány tevékenységére kenhesse azt a költekezést, amelyre valójában ı maga készült.

15. ábra

Régióbeli kamatfelárak az eurókamatok felett, 2009-2010

2009.07.01. 2009.07.31. 2009.08.30. 2009.09.29. 2009.10.29. 2009.11.28. 2009.12.28. 2010.01.27. 2010.02.26. 2010.03.28. 2010.04.27. 2010.05.27. 2010.06.26. 2010.07.26. 2010.08.25.

900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Magyarország Lengyelország

Forrás: Eurostat (tízéves kötvény)

Csehország Románia

A GKI már 2010. márciusi elırejelzésében jelezte, hogy az államháztartási hiány radikális emelése a nemzetközi szervezetek (EU, IMF) számára láthatóan elfogadhatatlan, ezért a nyíltan konfrontatív gazdaságpolitikát csak elvileg tartotta lehetségesnek. Ez ugyanis nem egyszerően az érvényes megállapodások, hanem mindenekelıtt a várható pénzpiaci reakciók miatt jelent járhatatlan utat. A GKI úgy vélte, hogy ezzel feltehetıleg a jövendı kormány is tisztában van, s a 7%-os deficit mindenekelıtt belpolitikai-választási célokat szolgál. Elképzelhetınek tartotta azt is, hogy a nemzetközi intézmények – fıleg az IMF – tolerálnak egy 5% körüli 2010. évi hiányt, ha ez még az idén strukturális reformintézkedésekkel párosul, pl. a konszolidálni kívánt állami vállalatoknál (az itteni veszteségek újratermelıdésének megakadályozására). A görög válság után azonban az EU egészében döntı prioritás lett a költségvetési megbízhatóság és fegyelmezettség. Ebben a környezetben súlyos politikai és szakmai hibának bizonyult a gazdasági vészhelyzetet, sıt végül egyenesen államcsıdöt vizionáló – minden reális alapot nélkülözı – hivatalos kommunikáció. A magyar kormány és gazdaság iránti bizalmat súlyos csapás érte, aminek látványos megnyilvánulása volt a forint árfolyamának zuhanása és az általános megrökönyödést tükrözı nemzetközi visszhang. A miniszterelnök által napokon belül bejelentett 29 pontos akcióterv rövid távon nyugtatólag hatott, mivel fı üzenete a piacok (a külföld és az EU) számára a 2010. évi hiánycél tartása volt. Ugyanakkor a pénzintézetek brutális, a hitelezési aktivitást nyilvánvalóan visszafogó

8


9

2007

2008

ESA-95

2009

2010

2011

Elsıdleges egyenleg

Forrás: PM, GKI

17. ábra

Külföldiek állampapír-állománya, 2008-2010 Milliárd forint

Bázispont

2600

500

2400

400

2200

300

2000

200

Állomány

Forrás: ÁKK

2010.07.02.

600

2010.04.02.

700

2800

2010.01.02.

800

3000

2009.10.02.

3200

2009.07.02.

900

2009.04.02.

1000

3400

2009.01.02.

3600

2008.10.02.

A reális gazdaságpolitikai koncepció hiánya. Kiderült, hogy miközben a kormánynak határozott elképzelése volt a jogállami hatalommegosztás villámgyors lebontására, az ezt szolgáló szervezeti és személyi változtatásokra, a kormányzati pozícióból hirdetett gazdaságpolitikai koncepció azonos maradt az ellenzéki szerepben hirdetett álmokkal, az azokból összerakott választási ígéretekkel. Ráadásul – amint a 29 pontos program rögtönzöttsége, majd az ahhoz való, technikai részletekben is érthetetlenül merev ragaszkodás is mutatta – még a "B"-terv is hiányzott. A konkrét szakmai kérdések tömegében (az adóváltoztatásoktól a hiteladósok kezeléséig) bizonytalanság, a napvilágra kerülı elgondolások kiérleletlensége, ugyanakkor a valódi szakmai véleménycsere elkerülése látszik. Az IMF-tárgyalások megszakítása és az új hitelszerzıdés visszautasítása azért is volt furcsa, mert korábban éppen a kormányzat vetette fel

2006

2008.07.02.

−

2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9 -10

2008.04.02.

Az EU pénzügyminisztereinek szeptemberi értekezletén kapott egyértelmő figyelmeztetés után a kormány úgy döntött, hogy immár nemcsak a 2010, hanem a 2011. évi hiányt is a korábbi konvergencia-programban vállalt szinthez igazítja. A bejelentést a piacok jól fogadták, de az ország megítélésében látványos változás eddig nem következett be. A magyar kormány és gazdaságpolitikája iránt ugyanis csak nehezen eloszlatható bizalmatlanság alakult ki. Ennek fı elemei a következık:

16. ábra

Államháztartási egyenleg a GDP százalékában, 2006-2011

2008.01.02.

megadóztatása – amit közel fele részben az adott helyzetben indokolatlan társaságiadó-csökkentés ellensúlyozása magyarázott –, a 2011-re fedezetlenül beígért 16%-os egykulcsos szja, az MNB függetlensége elleni támadás napirenden tartása számos kritika forrása lett. Amikor ez az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások megszakításához vezetett, újabb árfolyamesés, országkockázati felár-emelkedés történt. Abban, hogy nem következett be ennél is nagyobb zuhanás, minden bizonnyal annak az általános várakozásnak volt szerepe, hogy az önkormányzati választások után a kormány feltehetıleg visszatér a tárgyalásokhoz, s ha nem is ír alá újabb hitel-megállapodást az IMF-fel, akkor is jövı áprilisra egy az EU által elfogadható konvergenciaprogramot készít, s ennek megfelelı szigorú 2011. évi költségvetési javaslatot nyújt be az Országgyőlésnek. Olyan szigorút, s olyan középtávú pályát, amely paradox módon az IMF támogatását is élvezné.

Kamatfelár


egy új, ún. elıvigyázatossági megállapodás szükségességét (ezt az elızı kormány nyitva hagyta). 18. ábra

Tízéves államkötvény aukciók, 2009-2010

Állandó visszaesési veszély a fiskális alkoholizmusba. Bár a magyar gazdaság 20092011-re elırebecsülhetı folyó egyensúlyi adatai nagyon kedvezıek, az EU-ban és nemzetközi pénzvilágban még elevenen él a 2000-2006-os magyar „fiskális alkoholizmus” emléke, amelyre a jelenlegi kormány nagyon is hajlamosnak látszik. Úgy tőnik, hogy a kormány csak kényszeredetten tett ígéretet a hiány szerzıdésben vállalt csökkentésére.

−

Az EU intézmények kölcsönös kompromisszumokon alapuló politikai kultúrájától eltérı, konfrontatív magatartás. Ez tükrözıdik például a térség stabilitását veszélyeztetı szomszédsági politikában, a független magyarországi intézmények önállósága elleni akciókban, az európai intézményekkel való pusztán formális egyeztetésekben. Mindez – ráadásul egy nem nagy, nem euróövezeti tagállam esetében – alkalmassá teszi Magyarországot a példastatuálásra, az európai követelmények rigorózus számonkérésére.

Meghírdetett (m Ft)

2010.08.26.

2010.06.17.

2010.04.22.

2010.02.11.

2009.12.30.

2009.11.19.

2009.10.08.

2009.08.27.

2009.07.02.

2009.05.21.

11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 2009.02.12.

55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

−

Benyújtott (m Ft)

Átlag Hozam (%)

Forrás: ÁKK

19. ábra

Devizák forintárfolyama, 2008-2010 (2008. január = 100) 140 130 120 110 100 90

Euró

Forrás:MNB

US dollár

Svájci frank

2010.07.

2010.04.

2010.01.

2009.10.

2009.07.

2009.04.

2009.01.

2008.10.

2008.07.

2008.04.

2008.01.

80

A görög válság után valószínőleg más megközelítéssel sem lett volna mód a 2010-11. évi hiánycélok (különösen érdemi) növelésére. Komikus viszont a "pénzügyi függetlenségért", "gazdasági önrendelkezésért" folytatott harc egy hónappal az „államcsıd-kommunikációt” követıen. Ez a minden szakmai minimumot nélkülözı magatartás a korábbinál rosszabb pénzügyi helyzetbe hozta Magyarországot. Mindez az árfolyamokon, a kamatfelárakon és a kockázati prémiumokon keresztől közvetlenül, politikai üzenetével pedig közvetve rontja a gazdasági szereplık többségének helyzetét. (Miközben a választások elıtt a mostani kormány többek között a megnövekvı bizalom ígéretével csökkenı kamatkiadásokat jelölte meg mozgástere bıvítése egyik fı forrásának!) Az adócsökkentés eddigi lépései a kisadók esetében csak gesztusjellegőek, egyes esetekben – például a pálinkafızés esetében – versenytorzítóak és valószínőleg az európai jogszabályokkal is ellentétesek. A társasági adó – kkv-kra hivatkozó, de nyilvánvalóan a nagyoknak elınyös – csökkentése csak kevéssé ösztönöz befektetésre és fejlesztésre, a korábban erre 10


késztetı feltételrendszert eltörölték. (Elképzelhetı, hogy a nagy cégek egy része az adókedvezmény kihasználása érdekében „osztódni” fog.) Mivel a pénzintézetektıl beszedett adó ennél jóval nagyobb, az adóváltoztatások eddig nem csökkentették, hanem növelték a terheket.

20. ábra

Banki betéti kamatok, 2008-2010 (százalék) 12

Az új kormány megalakulása óta meggyengült forint jelentısen rontotta a devizahitelesek helyzetét. (Miközben a kormány a devizahitelezés – hosszú lejáratú euróhitel esetén indokolatlan!! – megtiltásával, kilakoltatási moratóriummal, a közüzemi díjak befagyasztásával segíteni igyekezett azokon.) A devizahiteleseken való segítés érdekében az elmúlt hónapokban többféle ötlet is napvilágot látott. A javaslatok széles kör kedvezményezését sugallják, ami csökkenti az adósok fizetési hajlandóságát, s amihez teljességgel hiányoznának a források. Kérdéses az is, hogyan juthat százmilliárd forintos nagyságrendben piaci hitelekhez a feladat megoldására hivatott Nemzeti Eszközkezelı. Csak olyan megoldás látszik megvalósíthatónak, amely kizárólag szélsıséges esetekben segít, s a hitelfelvevı és a bank is veszít az állami segítség igénybevételén. A pénzpiaci bizalom helyreállításával, a kockázati felárak csökkentésével, ehhez reális, hiteles és konkrét szerkezeti reformokat megvalósító középtávú gazdaságpolitikai pályával lehet a legtöbbet segíteni a hiteladósoknak. A kormány gesztusjelleggel már a nyáron hozzáfogott az elızı kormányok egyes reformjellegő lépéseinek – szárnyvonalak és kisposták bezárása, patikaliberalizáció, stb. – visszavonásához. Ugyanakkor a 2011. évi 3% alatti államháztartási hiány elérése érdekében a kormány 11

10 8 6 4 2

2010.03

2010.01

2009.11

2009.09

2009.07

2009.05

2009.03

2009.01

2008.11

2008.09

2008.07

2008.05

2008.03

0 2008.01

A bankok külön adóztatása likviditásuk szőkítését okozza, ami nemcsak a cégek és a lakosság hitelfelvételét, de a lejáró állampapírok megújítását is megnehezítheti. A 2011-tıl bevezetni szándékozott egykulcsos, családi jellegő szja egyelıre kidolgozatlan. A magasabb jövedelmőek adóterheinek érdemi csökkentése és az alacsonyabb jövedelmőek reálpozíciójának megırzése önmagában is nehezen összeegyeztethetı; a minimálbér és az átlag alatti bérek jelentıs, kompenzációs hatású emelése például a valóban ilyen bérszinten dolgozó ágazatok lehetetlenüléséhez vezethet (amint az 2001 után is történt). Persze a foglalkoztatás közterheit mérsékelni kell! Ezért a GKI azt feltételezi, hogy az egykulcsos rendszert idıben elhúzódva és sokféle fékkel kiegészülve vezetik be.

Látra szóló és folyószámla betétek Éven belül lekötött betétek Éven túl lekötött betétek

Forrás:MNB

21. ábra

A problémás bankhitelek, 2010 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2010. március 2010. június 2010. március 2010. június Vállalatok

Lakosság

Problémamentes

Újratárgyalt/ Átstrukturált

90 napon belül lejárt

90 napon túl lejárt

Forrás: PSZÁF


általánosságban új strukturális reformok beindítása mellett kötelezte el magát. Ezek területe – hol vállal konfliktusokat a kormány – és szakmai tartalma még ismeretlen. Az egészségügyi intézmények holdingjellegő átszervezése vagy a kistelepülési intézményhálózat járásokba centralizálása a konkrét módszerek függvényében elıremutató is lehet.

22. ábra

Jegybanki alapkamatok, 2006-2010 14 12 10 8 6 4 2



Forrás: MNB

23. ábra

Az államháztartási hiány és az államadósság a GDP százalékában az EU-ban, 2010 Államadósság 140 EL IT

120

BE

100

FR

HU DE

80

MT

60

AT

FI SE

40

DK

20

UK

ES

CY PL LV

SI

CZ BG

PT IE

NL

L ROT

SK

LU

EE

0 0

1

2

3

4

5

6

7

8

2010.09.

2010.05.

2010.01.

2009.09.

2009.05.

2009.01.

2008.09.

2008.05.

2008.01.

2007.09.

2007.05.

2007.01.

2006.09.

2006.05.

2006.01.

0

A kormány szerint a monetáris politikának alacsonyabb kamatokkal és nem szokványos módszerekkel – például az MFB új kötvényeinek megvásárlásával – kellene élénkítenie a gazdaságot. Ennek érdekében nyílt nyomást gyakorolnak az MNB vezetıire, ami ellentétes az EU elveivel, egyes konkrét lépések az írott szabályokkal is. Valójában azonban éppen az ország iránt lecsökkent bizalom, s ennek pénzpiaci következményei vezettek oda, hogy a Monetáris Tanács leállította a kamatcsökkentési folyamatot. A kormány alacsonyabb kamatot szeretne, de tényleges magatartása egyértelmően kamatemelı volt! A jegybanki kötvényvásárlás pedig egyfelıl (MFB) tiltott, másfelıl elıbb-utóbb az államháztartás hiányát növelné. 2011 márciusában a Monetáris Tanács négy tagjának lejár a megbízatása. A jegybanktörvény szerint a miniszterelnök és az MNB- elnök felváltva jelölhet új tagokat, ezt a törvényt azonban az országgyőlés megváltoztathatja. Ez tovább ronthatja az európai intézményekkel való viszonyt. Ugyanakkor az MNB mozgásterét továbbra is a pénzpiaci viszonyok fogják behatárolni.

9 10 11 12 13

Hiány

Forrás: Európai Bizottság 2010. május

A GKI azt feltételezi, hogy a kormány lényegében teljesíteni fogja a 2011. évi 3% alatti hiánycélt. Nem lehet megítélni, hogy a nyereséges multinacionális cégek uralta szektorok megadóztatása, a magánnyugdíjrendszer államosítása megtörténik-e, s ha igen, milyen mértékben, de e témák napirenden tartása önmagában is rontja az ország iráni befektetıi bizalmat. A rossz eszközrendszer csökkenti a gazdasági növekedés egyébként lehetséges ütemét, így kisebb lehetıség lesz a hiány "kinövésére". A javuló 2010-2011-es makrószámok miatt a gazdaságpolitika hitelessége a jelenlegihez képest javulhat. Ennek mértéke azonban attól függ, tud-e változtatni a kormány a róla eddig kialakult képen. Mindez kihat a hitelfelvevık terheire, a növekedés, a

12


foglalkoztatás és a lakossági fogyasztás mértékére, s ezen keresztül a gazdaságpolitika iránti belföldi bizalomra is.

A második esetben a kormány tartózkodik a megtakarítással is járó reformoktól. Az egyensúly javítása mellett az elsı évben csak minimális (fıleg átcsoportosító, az egyéneknél vállalati bérkompenzációval ellentételezett) adóváltoztatásokat hajt végre, s a kiadásokat nominális befagyasztással, az infláció alultervezésével, néhány prioritástól eltekintve jórészt főnyírószerően tartja kézben. Egy ilyen megoldás feléli a jövıt, persze kevesebb politikai konfliktussal jár, ugyanakkor jóval hátrányosabb az adócsökkentés, a hosszabb távú fejlıdés szempontjából.

13

190 170 150 130 110

Magyarország

Csehország

Szlovákia

Szlovénia


2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

90 2001

Az elsı esetben a kormány mély strukturális reformokba és ennek révén kiadáscsökkentésbe kezd; mindenekelıtt a közigazgatás, az önkormányzati rendszer és a támogatások, transzferek, állami vállalatok terén. Ehhez társulnak az egészségügy, az oktatás terén induló átalakítások, amelyek képesek visszafogni a kiadások emelkedését. Egy ilyen jövıt építı, de konfliktusokat is vállaló program tartósan megalapozhatja az adócsökkentést (beleértve a pénzintézeti különadó késıbbi kivezetését is). Ez azonban érzékelhetıen csökkentené az állami szektor foglalkoztatási képességét. Ilyen költségvetési politika esetleg teret nyithat némi monetáris lazításhoz.

24. ábra

Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, 2000-2011 (1999 = 100)

2000

A gyakorlatban kétféle karakterő költségvetési politika képzelhetı el.

Lengyelország


1.4. Elırejelzés 2011-re A magyar gazdaság 2010-11-ben egyensúlyi, a nagy visszaesés után mérsékelten növekvı pályán halad. Jövıre az államháztartási hiány kb. 1 százalékpontos javulásának fedezetét a GDP várhatóan 2,5%-os növekedése önmagában megteremti, de komoly adócsökkentési szándék esetén a 3% alatti deficitcél elérése jelentıs kihívás. Az ország piaci forrásból, illetve tartalékok terhére való finanszírozása 2011-ben megoldható, de drágább és kockázatosabb, mint az IMF védıernyıje esetén, hacsak nem sikerül a bizalmat más módszerekkel – valódi strukturális reformok elindításával, ERM-2 rendszerbe való belépéssel, hiteles 2014. évi euró-csatlakozási program elfogadásával - jelentısen növelni.

25. ábra

Az államháztartás hiánya és külsı finanszírozási igény a GDP százalékában, 2000-2011

Államháztartás hiánya

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9 -10

Külsı finanszírozási igény

Forrás: KSH, MNB, GKI

26. ábra

Bruttó államadósság tulajdonosi szerkezete, 2008-2010 (százalék) 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Deviza Devizahitel állampapír 08.12.31

Forrás:ÁKK

Külföldi forint

09.12.31

Az EU (és a piacok) nyomására a kormány 2011-re elkötelezte magát a 3% alatti hiánycél mellett, ennek elérési módja azonban még nem ismert. A költségvetés készítıi számára a fı nehézség abból fakad, hogy az egyensúly javításán túl a kormány egyfelıl bejelentett egy jelentıs bevételkieséssel járó szja-reformot, bevezetett egy jórészt jövıre ható társasági adó csökkentést, továbbá számtalan kiadási elkötelezıdés történt, egyes esetekben pedig valóban elkerülhetetlennek látszik többletkiadások felvállalása. Másfelıl ezek ellentételezése nehéz, mert a kormányt alkotó erık eddig szinte minden megtakarítással is járó rendszerszerő átalakítást elleneztek. 2011-ben a folyó áras GDP 5%-ot meghaladóan nı. Az adó és járulékbevételek – az szja-reform elsı lépcsıjével még nem számolva – mintegy 450-500 milliárd forinttal emelkedhetnek, ami közel változatlan adócentralizációt jelentene. A GKI azt feltételezi, hogy a költségvetési törvény 2,8%-os hiánycélt fog tartalmazni, de a tényleges teljesítés során kisebb, 3%-ig történı elcsúszás elképzelhetı. Ez is az egyik legalacsonyabb arány lesz az EU-ban (a túlzottdeficit-eljárás 2012. évi megszőntetéséhez azonban 3% alatti szám kell). Ehhez az önkormányzatokon kívüli államháztartásban 0,5 százalékpontos javulás elégséges, ami pénzforgalmilag 2,7%-os, azaz 800 milliárd forint körüli nominális hiányt igényelne. Figyelembe véve a 2010-ben ennél még közel 100 milliárd forinttal nagyobb deficitet, valamint a 2011ben keletkezı 450-500 milliárd forintos többletbevételt, a kiadások – szja-reformmal még nem számolva – mintegy 350-400 milliárd forinttal nıhetnének, azaz összességében a reálérték megtartása biztosított.

Hazai forint

10.07.31

Az államadósság 2011-ben már várhatóan csökken. A 3%-os deficit, a forint várható erısödése, a jegybanknál tartott kincstári devizabetétek részleges felhasználása következtében az un. maastrichti adósságmutató az idei 80% körüli értékrıl 76-77%-ra mérséklıdhet. Ez

14


kedvezıbb lesz az EU átlagánál, mely ráadásul 2011-ben még növekvı. Az ÁKK tervei szerint jövıre 1485 milliárd forint értékő friss államkötvény kibocsátása szükséges, továbbá 4 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátás történne. (A deviza kibocsátás a lejáratokkal azonos összegő, így az adósság egészén belül a tervek szerint enyhén emelkedne a forint-finanszírozás aránya.)

27. ábra

Új lakossági hitelek, 2007-2010 250 200 150

15

50

Jelzálog - forint Nem jelzálog - forint

2010.05

2009.12

2009.07

2009.02

2008.09

2008.04

2007.11

2007.jan

2007.06

0

Jelzálog - deviza Nem jelzálog - deviza

Forrás: MNB

28. ábra

Vállalati hitelfelvétel, 2008-2010 (negyedévenként, milliárd forint) 600 400 200 0 -200 -400

Forint hitelek

Forrás: PSZÁF

Deviza hitelek

2010.I.

2009.IV.

2009.III.

2009.II.

2009.I.

2008.IV.

2008.III.

-600 2008.II.

A 2011. évi gazdasági növekedés feltételei a korábban gondoltnál valamivel rosszabbak. A külsı kereslet növekedési üteme az ideihez képest lassul, miközben a belföldi kereslet csak lassan élénkül. A pénzügyi, finanszírozási feltételek romlanak. A növekedés szerény ütemő, export- és beruházásorientált lesz. Az EUforrások bıvülnek, azonban az állami döntéshozatal a már említett okok, valamint az EU elnökséggel járó adminisztratív terhek miatt lelassul. A hazai gazdasági szereplık ugyan a korábbinál sokkal optimistábbak, a válságot túlélı cégek pénzügyi helyzete stabilizálódik, de az elkerülhetetlen költségvetési szigor az állam eszköztárát, a túlzott mérető pénzintézeti különadó és a romló hitelportfolió a bankok hitelezési aktivitását korlátozza. A fogyasztói kereslet szinte stagnál – igaz négy évnyi visszaesés után már a szerény emelkedés is nagy változás –, az üzleti beruházások fıleg néhány exportorientált szektorhoz és céghez kapcsolódóak. Mindebbıl 2011 egészére 2,5% körüli növekedés adódik. Ennél kisebb ütem is bekövetkezhet, ha az EUban a költségvetési kiigazitás a vártnál is jobban csökkenti a keresletet, ha a bankok magyarországi aktivitása még erıteljesebben szőkől, illetve a cégek a vártnál is kevésbé fejlesztenek.

100

2008.I.

A folyó fizetési mérlegben 2011-ben a külkereskedelmi aktívum stagnálása és a jövedelmi mérleg romlása következtében 1,5 milliárd euró deficit prognosztizálható. A folyó fizetési és tıkemérlegben (a gazdaság külsı finanszírozási igényében) a fejlesztési célú európai uniós források emelkedése következtében a 2010. évihez hasonló, 2,6 milliárd euró többlet várható. Régiós összehasonlításban – a balti államoktól eltekintve – egyedül Magyarország nem szorul nettó külsı finanszírozásra. Magyarország összes külfölddel szembeni nettó adóssága a 2009. végi 52 milliárdról, 2011 végére 46,5 milliárd euróra csökkenhet (ez utóbbi a GDP 44%-a). A nettó külsı adósságból az államháztartás és az MNB részesedése a 2009-2010. évekhez hasonlóan 2011-ben is 30% körüli lesz.

Összesen


29. ábra

Ipari bizalmi index és termelés, 2006-2010

2010.08.

2010.03.

2009.10.

2009.05.

2008.12.

2008.07.

2008.02.

2007.09.

2007.04.

2006.11.

2006.06.

4 -1 -6 -11 -16 -21 -26 -31 -36 -41 2006.01.

120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70

Termelés (elızı év azonos hó = 100, bal tengely) Bizalmi index (jobb tengely)

Forrás: KSH, GKI

30. ábra

Lakásépítés és -engedély, 2000-2011 (ezer darab) 70 60 50 40 30 20 10

Kiadott építési engedélyek Használatba vett lakások

Forrás: KSH, 2009: GKI

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0

Az exportvezérelt ipar 2011-ben is a magyar gazdaság húzóágazata lesz. Az ideinél valamivel lassúbb, 7%-os növekedésben továbbra is az export szerepe lesz a meghatározó, a belföldi értékesítés inkább csak a II. félévben, s fıleg az export beszállítói láncokban nıhet. Átlagos idıjárás esetén a mezıgazdaság jelentısen növelni tudja kibocsátását. Az építés iránti kereslet csak lassan élénkül. Az ágazatok többsége, a lakosság jelentıs része az államtól várja a megoldást saját problémáira, minderre forrás híján nincs esély. A részben EU-forrásokból finanszírozott közlekedési infrastruktúra fejlesztésében a hangsúly a közutakról a vasút felé tolódhat el, a gyorsforgalmi utak építése lelassul. Az energiatakarékosságot célzó felújítások a közintézmények és a lakások esetében 2011 közepétıl dinamizálódhatnak. Összességében az építıipari termelés 4% körüli növekedése várható. Az ingatlanszektorban jelenleg stagnálás érezhetı. A GKI fıvárosi ingatlanpiaci indexe 2009. júliusában érte el mélypontját, azóta alig változik. A GKI a 2009. évi 30 ezer felettii és 2010. évi 20 ezer után 2011-ben 22-24 ezer lakás felépülését prognosztizálja. A kiskereskedelmi forgalom minimálisan, 1% körüli mértékben emelkedik, de a hiteligényes, drágább tartós fogyasztási cikkeké inkább csak stagnál. Az eladott gépkocsik száma azonban valamelyest nı. A hírközlési tevékenységet végzı cégek egy fıre jutó átlagos árbevétele (ARPU) 2011 végéig várhatóan stagnál. A szállításban és az idegenforgalomban továbbra is a külföldi kereslet lesz a dinamikusabb, de a belföldi sem csökken tovább. A pénzügyi szektorra kivetett adó 2011. évi technikája még ismeretlen, de a költségvetési bevételi követelmény változatlan. A bankok – noha ezt jellemzıen tagadják – a terheket legalább részben át fogják hárítani az ügyfelekre. Ennek ellenırzése ugyanis szinte lehetetlen. A romló nyereségesség és a nemteljesítı hitelek arányának további emelkedése rontja a bankok tıkehelyzetét. Az új nemzetközi irányelv, a Bázel III. a korábbinál szigorúbb tıke-megfelelési szabályokat ír elı. A gazdasági növekedés beindulásával élénkülı hitelkereslet gyorsan a bankok hitelezési képességeinek (és az adó miatt: szándékainak) korlátjába ütközhet. Ebben az esetben a külföldi tulajdonosok tıkeemelésére lenne szükség, ami a kedvezıtlen magyarországi nyereségesség és a bizonytalan szabályozási környezet miatt elmaradhat.

16


17

Reálkereset - versenyszféra Reálnyugdíj

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

165 160 155 150 145 140 135 130 125 120 115 110 105 100

Reálkereset - közszféra Reáljövedelem

Forrás: KSH, GKI

32. ábra

A háztartások adósságterhe a jövedelem arányában és a CHF/HUF árfolyam, 2004-2010 12

250

10

200

8 150 6 100 4 50

2

Forinthitelek adósságterhe Devizahitelek adósságterhe CHF/HUF árfolyam (jobb tengely)

Forrás: MNB, PSZÁF

2010 III.né

2010 I.né

2009 III.né

2009 I.né

2008 I.né

2008 III.né

2007.III.né

2007.I.né

2006.III.né

2006.I.né

2005.III.né

0 2005.I.né

0 2004.I.né

A keresetek 2011. évi alakulása jelentısen függ a kormány által bejelentett "egykulcsos, családi adózás" tényleges tartalmától és ütemezésétıl. A legvalószínőbb megoldás az, hogy a kormány által reméltnél sokkal szőkösebb költségvetési mozgástér miatt a bejelentett szja-reformot (legalább) három év alatt valósítják meg oly módon, hogy 2011-ben még két adókulcs érvényesül (sıt a jelenlegi un. fél-szuperbruttó alapú adózás is fennmaradhat), az adójóváírás kb. egyharmadának kivezetését pedig ÉT-megállapodás alapján béremelés ellentételezi. A minimálbér és az átlag alatti bérek emelésének azonban határt szab a vállalkozások teherviselı képessége. A többlépcsıs bevezetés megakadályozza a magas jövedelmőek irreális reálbérnövekedését és biztosítja az alacsony jövedelmőek reálbérének megırzését. A bruttó keresetek 2011-ben 3,5%-kal, a nettó keresetek 6,5%-kal emelkednek, ami a reálkeresetek 3%-os növekedését eredményezi. A közszférában a béremelés várhatóan változatlan bruttó bértömeg mellett valósul meg. A nyugdíjak csak az inflációt követik. Valószínőleg a családtámogatások is csak megırzik reálértéküket, a foglalkoztatás nem bıvül, így a reáljövedelem a reálbéreknél ismét kevésbé, kb. 1,5%-kal emelkedik. Mivel a hiteltörlesztés terhei az idei átlaghoz képest emelkednek, a vásárolt fogyasztás csak 1%-kal, a teljes lakossági fogyasztás 0,5%-kal emelkedik. Növekszik viszont a lakosság megtakarítási hajlandósága (kényszere), ezt a növekvı hiteltörlesztés mellett a hitelekhez való nehezebb hozzájutás és a bizonytalan jövı miatti takarékosság magyarázza. A bruttó megtakarítási ráta 5%-ra nı, a nettó 5% körüli értéken marad.

31. ábra

Reálkereset és -nyugdíj, 2000-2011 (1999 = 100)

2004.III.né

2011-ben az Új Széchenyi Terv révén fokozódhat a 2010-ben lefékezett EU források beruházás-élénkítı hatása. Az üzleti beruházások számára a Széchenyi beruházási kártya némi forrásbıvülés hozhat. Az EU forrásokból megvalósuló vállalati beruházásokhoz újabb állami források (hitel, garancia) áll a vállalkozások rendelkezésére. A külföldi beruházások (fıleg a Mercedes, de az Audi és a GMC Opel) hatására meghaladják az ideit, így a feldolgozóipari beruházások bıvülése 10%-ra gyorsulhat, s összességében 4%-os beruházás élénkülés várható.


33. ábra

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma 2000-2011 (ezer fı) 3940

490 470 450 430 410 390 370 350 330 310 290 270 250 230

3920 3900 3880 3860 3840 3820 3800 3780 3760 2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

3740

Foglalkoztatottak (bal tengely) Munkanélküliek (jobb tengely)

Forrás: KSH

34. ábra

Infláció a régióban, 2006-2010 10 8 6 4 2 0 2006.01. 2006.04. 2006.07. 2006.10. 2007.01. 2007.04. 2007.07. 2007.10. 2008.01. 2008.04. 2008.07. 2008.10. 2009.01. 2009.04. 2009.07. 2009.10. 2010.01. 2010.04. 2010.07.

-2

Magyarország Szlovénia

Forrás: Eurostat

Csehország EU-27

Szlovákia

A javuló konjunktúra a foglalkoztatásban csak késleltetve érvényesül, ezért 2011-ben még csak szinten marad a foglalkoztattak száma. Ezen belül egyes exportvezérelt, s korábban nagy létszámvesztést elszenvedett ipari ágazatokban (gépipar, számítástechnikai ipar) viszonylag erıteljes létszámbıvülés lehet. A fı vesztes azonban továbbra is az ipar és a kereskedelem lesz. Kérdéses, hogy a költségvetési szektorban sor kerül-e létszámcsökkenést is okozó reformra, átszervezésre. A munkanélküliségi ráta a 2010. évi 11,5%-os átlagról 2011-re 11%-ra megy le. Az infláció 2011-ben lassan mérséklıdik, év végére 3,5% alá csökken, éves átlagban pedig 3,5% lesz. Mérséklı hatású a továbbra is szőkös vásárlóerı, az éves átlagban erısödı forint, az átlagos mezıgazdasági termés esetén kedvezıbb élelmiszerár. Ugyanakkor a 2010. ıszi önkormányzati választások miatt elhalasztott energia-áremelés, a helyi önkormányzatok választások elıtti visszafogott közüzemi és közlekedésidíj-emelése jövıre inflációs nyomást fejt ki. Ezt fokozza, hogy az infrastrukturális fejlesztések okozta költségnövekménynek is meg kell jelennie a közüzemi díjakban. Az Országgyőlés által 2010 végén elfogadott, a nemzetközi piacok által jól fogadott 2011. évi költségvetés és az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget is demonstráló konvergencia-program esetén lassan erısödni kezdhet az ország, s ezzel a forint iránti bizalom. Az árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lesz. Az állampapírok hozama kissé csökkenhet. A pénzpiaci befektetık óvatossága, a vártnál magasabb infláció és az emelkedı nemzetközi kamatkörnyezet miatt a jegybanki alapkamat legjobb esetben minimálisan csökken, az év végére 5% körülire. Nem zárható ki az sem, hogy a kormány az elmúlt hónapok gyakorlatához hasonlóan ismétlıdı kísérletet tesz költségvetési mozgásterének egyeztetés nélküli bıvítésére. Ez újabb árfolyam-sokkokkal járna, ami végsısoron kamatemeléshez, a devizahitelek és ezzel a bankok helyzetének további romlásához, a növekedés minimalizálódásához vezetne.

18


2. táblázat

A GKI prognózisa 2010-11-re 2007. GDP termelés − Mezıgazdaság (1) − Ipar (2) − Építıipar (3) − Kereskedelem (4) − Szállítás és távközlés (5) − Pénzügyi szolgáltatás (6) − Közigazgatás, oktatás, egészségügy (7) − Egyéb szolgáltatás (8) Magnövekedés (2) + (3) + (4) + (5) + (6) GDP belföldi felhasználás − Egyéni fogyasztás − Állóeszköz-felhalmozás (beruházás) Külkereskedelmi áruforgalom − Export − Import Fogyasztói árindex (elızı év = 100) Folyó fizetési és tıkemérleg együttes egyenlege − milliárd euró − a GDP százalékában Munkanélküliségi ráta (éves átlag) Államháztartás deficitje a GDP százalékában (ESA)

101,0 78,7 106,0 93,3 104,0 105,1 101,1 96,1 103,4 103,2 99,0 98,4 101,6

2008. (tény) 100,6 154,3 100,4 96,4 97,5 100,8 98,5 98,0 94,2 99,1 100,7 99,4 100,4

93,7 82,5 84,1 97,0 91,5 95,7 100,8 99,0 99,0 92,7 88,5 93,3 93,5

2010 2011 (elırejelzés) 101 102,5 90 110 106,5 105,5 92 104 98 101 102,5 102,5 99,5 99,5 99 100,5 101 101 101,4 102,5 99,5 101,8 97 100,5 97 104

115,8 112,0 108,0

104,2 104,3 106,1

87,3 82,0 104,2

113 112 104,8

110 111 103,5

-5,4 -5,3 7,4

-6,5 -6,2 8,0

1,4 1,5 10,1

2,4 2,4 11,5

2,6 2,4 11

5,0

3,8

4,0

3,8

3,0

Forrás: KSH, GKI Megjegyzés: A GKI korábbi, 2010-re vonatkozó korábbi elırejelzéseit a függelék tartalmazza.

19

2009.


20


2. Keresleti prognózisok 2.1. Világgazdaság A világgazdaság az elsı félévben a korábbi prognózisoknál gyorsabban nıtt, de 2010 második felében valamelyest lassulás várható. Újabb recesszió nem valószínő. A globális növekedés hordozói a fejlıdı országok, azok közül is elsısorban a felzárkózó távol-keleti gazdaságok. A fejlett országok csoportjában az USA növekedési üteme meghaladja az Európai Unióét, de Németországé az elıbbinél is gyorsabb lehet. A szuverén adósságválsággal kapcsolatos kockázatok tavaszhoz képest mérséklıdtek, szeptemberben viszont ismét élezıdnek. A világ összevont GDP-je a 2009. évi 0,9%-os visszaesés után 2010-ben a korábbi elırejelzéseknél gyorsabban, 4,9%-kal, 2011-ben 4,2%-kal bıvül. Ezek az ütemek megközelítik a válság elıttieket. A növekmény döntı hányadát a távol-keleti és a latin-amerikai fejlıdı országok adják. A felesleges termelıkapacitások miatt az inflációs veszély egyelıre csekély, bár a munkaerıköltségek emelkedése nyomán a kínai feldolgozóipari termékek valamelyest drágulnak. A világkereskedelem a 2009. évi 11,3%-os csökkenés után 2010-ben várhatóan 12%-kal, 2010-ben 6,5%-kal bıvül. Az ipari országokban a GDP 2009. évi 3,4%-os visszaesését 2010-ben 2,9%-os, 2010-ben 2,3%-os növekedés követi, ami megközelíti a válság elıtti értékeket. A dinamika 2010 második felétıl várható lassulása a fiskális ösztönzés hatásainak kifulladására és a válságban lecsökkent készletek feltöltésének befejezıdésére vezethetı vissza. Újabb recesszió valószínősége csekély. Kockázati tényezı egyfelıl az államháztartási deficit és adósság felduzzadása, másfelıl annak esetleg túl hirtelen lefaragása, s ezzel túl nagy keresletszőkítés elıidézése. Az USA GDP-je a 2008. évi 0,4%-os bıvülés és a 2009. évi 2,4%-os csökkenés után 2010-ben várhatóan 3,3%-kal nı, s ezzel bıven meghaladja a válság elıtti szintet(!), 2011-ben pedig 2,9%-kal tovább emelkedik. Ennél gyorsabb lehet a gazdasági növekedés, ha a munkanélküliség a vártnál jobban csökken, a háztartások fogyasztása és a vállalati beruházás erıteljesebben nı (ezt a háztartások kezén lévı jelentıs készpénz-állomány, illetve a költségcsökkentés nyomán megnövekedett vállalati profit lehetıvé teszi), illetve ha a kormány újabb fiskális ösztönzı programot fogad el. Kockázat a gyenge ingatlanpiac és a nullához közelítı rövid lejáratú kamatlábszínvonal miatt a deflációs nyomás, különösen a dollár fı devizákkal szembeni erısödése esetén. Bár a

21

35. ábra

Világgazdasági régiók növekedése, 2000-2011 (elızı év = 100) 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

USA

EU

Németország

Magyarország

Forrás: Európai Bizottság 2010. május, GKI

3. táblázat

GDP-prognózisok, 2010-2011 (elızı év = 100) OECD* IMF** Világ összesen 4,6 4,6 2010 OECD-országok 2,7 2,6 GMU 1,2 1,0 Világ összesen 4,7 4,3 2011 OECD-országok 2,8 2,4 GMU 1,8 1,6 * 2010. május 25. ** 2010. július *** 2010. április 20. **** 2010. szeptember 13. Forrás: OECD, IMF, Európai Bizottság

Európai Bizottság*** 4,0 2,0 1,7**** 4,0 2,1 1,5


GDP-arányos államadósság a 2009. évi 84%-ról idén várhatóan 94%-ra, 2011-ben 102%-ra emelkedik, az finanszírozható marad. 4. táblázat

Export, 2008-2011 (volumenváltozás, százalék) 2008 2009 EU 1,5 -12,4 USA 5,4 -9,7 Kína 13,4 -10,3 Oroszország 0,5 -8,1 Forrás: Európai Bizottság, GKI

2010 10,0 12,0 13,0 6,0

Az Európai Unióban a szuverén adósok válságával kapcsolatos félelmek enyhültek, nem kis mértékben az európai stabilitási pénzügyi mechanizmus felállításával összefüggésben, amely a Gazdasági és Monetáris Unió pénzügyi nehézségekkel küszködı tagállamainak a kisegítésére hivatott. További, az EU-tagok gazdaságpolitikájának, fıleg költségvetési politikájának érdemi összehangolására, a Stabilitási és Növekedési Paktum szigorítására vonatkozó intézkedések elfogadása és a gyakorlati érvényesítés megkezdése várható. Mindezek ellenére a görög, az ír és a spanyol adósságok finanszírozhatóságával kapcsolatos félelmek idırıl-idıre fellángolnak.

2011 8,0 8,0 8,5 4,0

36. ábra

Ipari termelés az EU-ban, 2006-2010 (elızı év azonos hó = 100)

Csehország Szlovénia

Magyarország Szlovákia

Románia

Forrás: Eurostat

5. táblázat

Import, 2008-2011 (volumenváltozás, százalék) 2008 2009 EU 1,4 -12,2 USA -3,2 -13,9 Kína 14,0 1,9 Oroszország 15,0 -17,9 Forrás: Európai Bizottság, GKI

2010 8,0 10,0 18,0 7,0

2011 6,0 6,0 7,0 3,5

2010.07.

2010.01.

2009.07.

2009.01.

2008.07.

2008.01.

2007.07.

2007.01.

2006.07.

2006.01.

20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 -40

Mind az Európai Unió, mind a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) növekedési kilátásai javultak a korábbiakhoz képest, ennek ellenére a GDP még 2011-ben sem fogja elérni a válság elıtti szintet! Az EU összevont GDP-je a 2009. évi 4,2%-os csökkenés után 2010-ben 1,8%-kal, 2011-ben 1,7%-kal emelkedik, a GMU-é 4,1%-os zsugorodás után 1,7%-kal, illetve 1,6%-kal nı. Mindez döntıen Németország teljesítményének tudható be, ahol a 2009. évi 4,7%-os csökkenés után 2010-ben 3,4%-os, 2011-ben 2,5%-os növekedés várható, elsısorban a külsı keresletre és a hazai versenyképességre támaszkodva; így 2011-re Németország is túljut a válságon. Az üzleti bizalom kedvezı, a munkanélküliség csökken, a munkanélküliségi ráta elérte a válság elıtti szintet. Ugyanakkor a lanyha fogyasztási kereslet és a folyó fizetési mérleg jelentıs többlete miatt Németország nem eléggé húzza magával a többi tagországot. A tagállamok többsége által követett (a bankkonszolidáció terheit is tükrözı) fiskális expanzió hatására a GDParányos államháztartási deficit az EU-ban 2010-ben 7,2%, 2011-ben az EU májusi 6,5%-os prognózisánál kisebb, 6% alatti lesz, az államadósság 79%-ot, illetve 84%-ot tesz ki, ami nagymértékben meghaladja a 3%-os, illetve 60%-os referenciaértéket. Ezzel a GMU-tagállamok többsége megsérti a Stabilitási és Növekedési Paktumot; 2010-ben valószínőleg nem lesz olyan tagországa a GMU-nak, amely valamennyi maastrichti kritériumot teljesítené.

22


A világgazdasági dinamika hordozói azok a nagy belsı piaccal rendelkezı felzárkózó országok lesznek, ahol a globális pénzügyi és gazdasági válság hatása kisebb volt. Kína GDP-dinamikája 2010-ben 10,5%, 2011-ben 9,6% lesz, a gazdaság a túlfőtöttség jeleit mutatja. Ettıl alig marad el India növekedési üteme, de magas dinamika várható a többi távol-keleti felzárkózó országban is. A nyersanyagtermelı és –exportır latin-amerikai (fıleg Brazília) és afrikai országok gazdasági növekedése nem kis mértékben táplálkozik a felzárkózó országok nyersanyagok iránti keresletének bıvülésébıl, ami a világpiaci árak növekedésében is kifejezésre jut.

23

190 170 150 130 110

Magyarország

Csehország

Szlovákia

Szlovénia

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

90 2000

A közép- és kelet-európai EU-tagországok közül a 2009. évi súlyos recesszió után még 2010-ben is csökken a GDP Lettországban és Litvániában. Súlyos a gazdasági helyzet Romániában. Észtország, amelynek GDP-je kissé nı, 2011-ben belép a GMU-ba. Régiós összehasonlításban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Románia) 2010-2011-ben Magyarország helyzete a külsı és belsı egyensúly szempontjából a legkedvezıbb. A folyó fizetési mérleg hiánya Magyarország esetében a legkisebb, a külsı finanszírozási egyenlege Csehország 2010. évi kivételével egyedül Magyarországon pozitív. A GDP-arányos államháztartási hiány Magyarországon a legalacsonyabb, az államháztartás elsıdleges egyenlege csak nálunk lesz szufficites. Magyarország külföldi mőködıtıke-vonzó képessége nem romlott, összhangban van a regionális trendekkel. Ugyanakkor a GDP-arányos államadósság Magyarországon a legmagasabb Az egyensúly javulásának ára a regionális átlagnál alacsonyabb GDPdinamika. A régió országaiban hátravan az államháztartás konszolidációja, ami 2010-2011-ben csekély mértékben, késıbb jelentısebben visszafoghatja a GDP-növekedést (különösen Lengyelországban a 2011. ıszi választások után).

37. ábra

Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, 2000-2011 (1999 = 100)

Lengyelország


38. ábra

Ipari bizalmi indexek, 2006-2010 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 -40 -45 2006.01. 2006.04. 2006.07. 2006.10. 2007.01. 2007.04. 2007.07. 2007.10. 2008.01. 2008.04. 2008.07. 2008.10. 2009.01. 2009.04. 2009.07. 2009.10. 2010.01. 2010.04. 2010.07.

A görög közpénzügyi válság hatására az EU-tagállamok többségében az államháztartási hiányt és az államadósságot mérséklı (egyes országokban drámai mértékő) gazdaságpolitikai intézkedéseket kezdeményeztek. A fiskális és jövedelempolitikai restrikció súlyos politikai és társadalmi feszültségekkel jár. A közös európai fizetıeszköz jövıjével kapcsolatos bizonytalanság gyengítette az eurót, ami viszont segítette a tagországok – fıleg Németország – exportját.

EU

Forrás: KSH, GKI

Magyarország

Németország


39. ábra

Közép-európai devizák euróárfolyama, 2008-2010 (2007. december 31. = 100)

A nyers- és főtıanyag-exportır országok közül a külsı finanszírozásra kiemelkedı mértékben ráutalt Oroszország GDP-je a pénzügyi turbulenciák, a fejlett országok visszaesése és a világpiaci nyers- és főtıanyagárak zuhanása nyomán 2009-ben 7,8%-kal csökkent, 2010-ben és 2011-ben viszont a korábbi prognózisoknál dinamikusabb, 4,2% körüli növekedés várható. Hasonló dinamika prognosztizálható Ukrajnában is.

135 125 115 105 95

Forint

Cseh korona

Zloty

2010.09.02

2010.05.02

2010.01.02

2009.09.02

2009.05.02

2009.01.02

2008.09.02

2008.05.02

2008.01.02

85

Román lej

Forrás: ECB

40. ábra

Mezıgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek világpiaci árváltozása, 2000-2011 (1999 = 100)

Élelmiszer

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

210 200 190 180 170 160 150 140 130 120 110 100 90

Mezıgazdasági nyersanyag

Forrás: Európai Bizottság 2010. május, GKI

Az amerikai Fed irányadó kamatlába 0% és 0,25% között van, az Európai Központi Banké (EKB) 1%, a hosszú lejáratú állampapírok hozama ennél lényegesen magasabb. Idén sem a Fed, sem az EKB részérıl nem valószínősíthetı sem kamatláb-emelés, sem a monetáris lazítás korrekciója. A Fed a növekedés serkentése végett további mennyiségi könnyítés végrehajtását mérlegeli, szükség esetén az EKB is bıvíti a likviditást. Az „exit strategy” a költségvetési restrikciókkal indul meg. Rövidtávon a mérsékelt infláció sem indokol kamatlábemelést, ez 2011 közepén kezdıdhet meg. A jövı év végén az irányadó kamatláb 1% körül lehet a Fed és 1,5% körül az Európai Központi Bank esetében. Az amerikai tızsdeindexek (Dow Jones, Nasdaq, S&P500) a 2009 márciusi mélyponthoz képest néhány, utólag átmenetinek bizonyult korrekció ellenére jelentısen emelkedtek. A tızsdére bevezetett vállalatok profitja a költségcsökkentı intézkedések hatására 2010-ben jelentısen emelkedik, de még nem éri el a válság elıtti szintet. A részvényárfolyamok várhatóan akkor kapnak nagyobb lendületet, ha a vállalati profitok növekedésének fı forrása nem a költségcsökkentés, hanem a forgalom emelkedése lesz. A kilábalásra utal viszont a vállalati egyesülések és átvételek élénkülése. Az euró árfolyama vásárlóerı-paritáson 1,1 dollár körül van. A dollár hosszabb ideje tartó gyengülése 2010 elején megállt, sıt megfordult. Ennek oka az euró jövıjével, a GMU-tagállamok gazdaságpolitikai konszolidációjával kapcsolatos bizonyaltalanság állt. A nyár végén felerısödtek egy újabb recesszióval kapcsolatos félelmek, ami a tartalék devizák – dollár, svájci frank – újabb erısödését okozta. A 2009. évi 1,39 dollárral szemben 2010-ben 1,30, 2011-ben 1,25 dollár körüli éves átlagos euróárfolyam várható, jelentıs rövid távú ingadozásokkal. A svájci frank egyenlıre erıs marad, ez számos országban lassítja a kilábalást, a pénzügyi rendszer konszolidációját.

24


A kıolaj (Brent) világpiaci ára dollárban és euróban, 2000-2011 140 120 100 80 60 40

Dollár/hordó

Kockázati tényezı a nyers- és főtıanyagok világpiaci árának spekuláció által hajtott erıteljes emelkedése, ami visszavetheti a globális konszolidációt. A prognosztizáltnál kedvezıbb helyzetet teremtene viszont a fogyasztói és az üzleti bizalom tartós javulása, ami hozzájárulna a magánfogyasztás és a beruházások növekedéséhez.

25

Forrás: Világbank, Eurostat, GKI

Euró/hordó

2011.12.

2010.11.

2009.10.

2008.09.

2007.08.

2006.07.

2005.06.

2004.05.

2003.04.

0

2002.03.

20 2001.02.

A nyersanyagok világpiaci ára a recesszió által kiváltott általános keresletcsökkenés nyomán 2009-ben 20%-kal csökkent, 2010-ben 25%, 2011-ben 4% körüli emelkedés várható, a fémek és a mezıgazdasági nyersanyagok körében elsısorban a kínai kereslet bıvülése, az élelmiszerek körében a szárazság miatti gabonaterméskiesés miatt.

41. ábra

2000.01.

A Brent típusú kıolaj esetében az OPEC a 75-80 dollár/hordó árcentrumot tartja kielégítınek. A világgazdaság élénkülése, azon belül különösen a kínai gazdaság gyors növekedése nyomán a kıolaj iránti kereslet is fokozódik. Ennek nyomán a Brent típusú kıolaj hordónkénti ára a 2009. évi 62-rıl 2010-ben 80 dollárra emelkedik, a globális növekedés kismértékő lassulása és újabb kínálati források megjelenése miatt 2011-ben viszont 76 dollárra mérséklıdik.


2.2. A lakosság jövedelme, megtakarítása és fogyasztása 2010-ben a reálkereset 4%-os emelkedése ellenére a reáljövedelmek inkább csak stagnálnak. A lakosság megtakarítási hajlandósága (kényszere) jelentısen fokozódik. 2011-ben a lakosság reáljövedelme kb. 1,5%-kal, a reálkereseteket közelítı mértékben emelkedik, ami négy évnyi visszaesés után a fogyasztás kismértékő növekedését eredményezi. Adócsökkentési folyamat kezdıdik, de ennek mértéke és módja még nem világos. A lakosság magatartása óvatos marad, a válság túlélésének szándékát tükrözi. Gazdaságélénkítı hatás errıl az oldalról aligha remélhetı.

6. táblázat

Az alkalmazásban állók keresete, 2008-2011 (elızı év azonos idıszaka = 100) Bruttó kereset − versenyszféra − közszféra Nettó kereset − versenyszféra − közszféra Reálkereset − versenyszféra − közszféra Reálnyugdíj Forrás: KSH, GKI

2008 107,5 108,4 106,2 106,8 107,4 105,9 100,7 101,2 99,8 101,3

2009 100,5 104,3 92,1 101,7 104,5 95,5 97,6 100,3 91,7 94,5

2010 102,5 104,0 99,0 109,0 109,1 108,5 104,0 104,1 103,5 99,2

2011 103,5 103,5 103,5 106,5 106,5 106,5 103,0 103,0 103,0 100,0

42. ábra

Reálkereset és -nyugdíj, 2000-2011 (1999 = 100)

Reálkereset - versenyszféra Reálnyugdíj

Forrás: KSH, GKI

Reálkereset - közszféra Reáljövedelem

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

165 160 155 150 145 140 135 130 125 120 115 110 105 100

2010 elsı hét hónapjában a bruttó keresetek 2,6%-kal nıttek az egy évvel korábbihoz képest, míg a nettó 8,8%kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az szja-szabályok módosulásának hatása mellett a költségvetési szférában a 2010. évre szánt kereset-kiegészítés teljes kifizetésének köszönhetıen a reálkereset 3,2%-kal emelkedett az elızı év azonos idıszakához képest. A versenyszférában jelentıs különbség figyelhetı meg a feldolgozóipar és a szolgáltatások béralakulása között. Míg a piaci szolgáltatások szektorában a belsı kereslet szőkösségével összhangban mérsékelt bérdinamika volt jellemzı, addig a feldolgozóipar igen erıteljes bérnövekedést produkált, sok helyen visszaálltak a normális munkaidıre. Az OÉT-ben 2010-re a versenyszféra keresetei reálértékének megırzésérıl született megállapodás. A munkanélküliek magas száma és a jelentıs munkaerı kínálat továbbra is lefelé irányuló nyomást fejt ki a bérekre, s az szja-terhelés csökkentése is fékezıen hat a bruttó bérkiáramlásra. A lassacskán élénkülı keresletre a cégek a létszám bıvítése helyett a meglévı munkaerı intenzívebb foglalkoztatásával reagálnak (ledolgozott munkaórák növelése és a részmunkaidıs foglalkoztatás csökkentése), mely a szektor béreinek növekedése irányába hat. Ez a versenyszféra bruttó keresetnövekedésébıl 0,5-1 százalékpontot magyaráz. A mikroés kisvállalkozásoknál szinte csak a szürke jövedelmek bıvülnek (ha egyáltalán van növekedés). 2010 egészében az I. félévihez képest némi lassulás várható az állami cégeknél bevezetett bértömeg-stop, a pénzintézetek megadóztatása, a tartósan magas munkanélküliség okozta bér-leszorító hatás és a 2011-ben várható szja-csökkentés kifizetések halasztására ösztönzı hatása miatt. A közszférában az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány között kötött megállapodásnak megfelelıen éves átlagban a bruttó bérek stagnálása várható. A közszférában a folytatódó „Út a munkához” program jellemzıen minimálbéren alkalmazott közfoglalkoztatottjai statisztikailag csökkentik

26


az átlagbért. Figyelembe véve az infláció II. félévi lassulását is, az év egészében mintegy 4%-os reálbéremelkedés várható. A keresetek 2011. évi alakulása jelentısen függ a kormány által bejelentett "egykulcsos, családi adózás" tényleges tartalmától és ütemezésétıl. A legvalószínőbb megoldás az, hogy a kormány által reméltnél sokkal szőkösebb költségvetési mozgástér miatt a bejelentett szja-reformot (legalább) három év alatt valósítják meg (átmenetileg a jelenlegi un. fél-szuperbruttó alapú adózás is fennmaradhat), az adójóváírás kb. egyharmadának kivezetését pedig ÉT-megállapodás alapján béremelés ellentételezi. A minimálbér és az átlag alatti bérek emelésének azonban határt szab a vállalkozások billegı versenyképessége. A többlépcsıs bevezetés lassítja a magas jövedelmőek túl gyors reálbér-növekedését és többé-kevésbé biztosítja az alacsony jövedelmőek reálbérének megırzését, de nehezen ítélhetı meg, hogy végülis a növekedést élénkítı vagy visszafogó hatás lesz az erısebb. A közszférában a béremelés várhatóan változatlan bruttó bértömeg (magyarul: létszámcsökkenés) mellett valósul meg. 2011-ben a bruttó keresetek várhatóan a költségvetési- és a versenyszférában is 3,5%kal emelkednek, ami a reálkeresetek 3%-os növekedését eredményezi.

43. ábra

A lakossági hitelek nettó negyedéves növekménye, 2006-2010 (milliárd forint, árfolyamhatás nélkül) 500 400 300 200 100 0 -100 -200 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. 2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: MNB

44. ábra

A nyugdíjak 2010-ben az új indexálási szabályok értelmében a fogyasztói áremelkedés mértékével, 4,8%kal nınek. A 13. havi nyugdíj teljesen megszőnt. A nyugdíjkorrekciós program keretein belül három korosztály 2-4%-os plusz-emelésben részesült. Mindez összességében 4%-os nominális emelkedést eredményez, a nyugdíjak reálértéke így kb. 1%-kal csökken. 2011-ben továbbra is csak (a 3,5%-os) inflációt követik a nyugdíjak.

A háztartások adósságterhe a jövedelem arányában és a CHF/HUF árfolyam, 2004-2010 12

250

10

200

8 150 6 100 4

27

50

2

Forinthitelek adósságterhe Devizahitelek adósságterhe CHF/HUF árfolyam (jobb tengely)

Forrás: MNB

2010 I.né

2010 III.né

2009 I.né

2009 III.né

2008 I.né

2008 III.né

2007.I.né

2007.III.né

2006.I.né

2006.III.né

2005.I.né

2005.III.né

0 2004.I.né

0 2004.III.né

2010-ben a reálkereset emelkedése ellenére a reáljövedelmek inkább csak stagnálnak. A foglalkoztatás ugyanis idén éves átlagban még csökken, a munkanélküliek támogatása az idı elırehaladtával mérséklıdik, a cafeteria-rendszer juttatásai megadóztatásuk miatt visszaesnek. A családi támogatások igénybevételi lehetısége szigorodik, összegük nominálisan sem nı. A családi pótlék összege 2010-ben sem növekszik, így reálértéke 4,8%-kal csökken. A vállalkozói jövedelmek a tavalyi csökkenés és szürkülés után idén minimálisan emelkednek. 2011-


ben kb. 1,5%-kal, a reálkereseteket közelítı mértékben emelkedik a lakosság reáljövedelme, a foglalkoztatás stagnál. Az alacsony jövedelmőeknél azonban akár csökkenés is bekövetkezhet. 45. ábra

Háztartások megtakarítása a GDP százalékában, 2001-2010 (4 negyedéves állományváltozás)

Bruttó megtakarítás

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Nettó megtakarítás

Forrás: MNB, GKI

46. ábra

Új lakossági hitelek, 2007-2010 250 200 150 100 50

Jelzálog - forint

Jelzálog - deviza

Nem jelzálog - forint

Nem jelzálog - deviza

Forrás: MNB

2010.05

2009.12

2009.07

2009.02

2008.09

2008.04

2007.11

2007.06

2007.jan

0

A válság hatására a lakosság magatartása gyökeresen megváltozott. A kockázatok növekedése, a hitelfelvételi lehetıségek beszőkülése és a már felvett hitelek törlesztırészleteinek szinte folyamatos növekedése felerısítette az óvatosságot, ami egyrészt visszafogta a fogyasztást, másrészt jelentısebb hangsúlyt helyezett a megtakarításokra. 2010-ben a reáljövedelem stagnálása mellett a háztartások vásárolt fogyasztása tovább csökken, bár a tavalyihoz képest enyhébb mértékben, kb. 2,5%-kal (a teljes végsı fogyasztás 3%-kal). A hitelfelvételi lehetıség továbbra is nagyon korlátozott marad. A hiteligényes és a „halasztható körbe” tartozó tartós fogyasztási cikkek (fıleg a személygépkocsi) iránti kereslet az elsı félévben tovább csökkent, de júliusban valószínőleg elérte mélypontját. A háztartások vásárolt fogyasztása a reáljövedelem emelkedésével párhuzamosan lassan növekedésnek indul, 2011-ben 1%kal növekszik (a végsı fogyasztás csak 0,5%-kal). A hitelkereslet a reáljövedelem-csökkenés, a magas adósságterhek és az óvatos lakossági magatartás miatt igen alacsony. A háztartások hitelállománya 2010 második negyedévében mintegy 110 milliárd forinttal csökkent. A devizahitel-állomány csökkent, a forinthitelállomány viszont már második negyedéve nı. Érthetıen a forinthiteleken belül elsısorban a rövidebb lejáratú fogyasztási hitelek bıvülnek, a lakáshitelek csak kis mértékben. A devizahiteleknél viszont – mivel új devizahitelt nem lehet kötni – a törlesztések nyomán a rövidebb lejáratú fogyasztási hitelek esnek ki az állományból. A gazdaságpolitikai öngólok nyomán bekövetkezett forint-gyengőlés (az euróhoz képest) és az ettıl független svájci frank erısödés együtt csak 2010. III. negyedévében kb. 1 százalékpontos vásárlóerı-csökkenést okoz. A hitelezési aktivitás a bankadó és egyéb szigorítások miatt tartósan visszafogott lesz. A fogyasztók megtakarítási hajlandósága (kényszere) a reáljövedelmek stagnálása ellenére 2010-ben emelkedik, a pénzügyi megtakarítások a második negyedévben nagymértékben emelkedtek. A GDP-arányos bruttó megtakarítási ráta éves szinten 4%-ra, míg a nettó

28


százalék 10 8 6 4 2 0 -2 2010. I.

2009. I.

2008. I.

2007. I.

2006. I.

2005. I.

2004. I.

2003. I.

2002. I.

-4 2001. I.

A lakossági megtakarítások szerkezetében 2009-2010ben – a 2008. évi pánik okozta megugrás után – jelentısen csökkent a készpénzállomány, ugyanakkor a kamatcsökkenés hatására a lekötött betétek állománya is csökkent. A pénzügyi piacok normalizálódásával javult a befektetési alapok teljesítménye, így a betéti kamatok folyamatos csökkenésével párhuzamosan a befektetési jegyek mindinkább versenyképessé váltak a bankbetét típusú megtakarításokhoz képest. A tıkebeáramlás különösen a pénzpiaci és kötvényalapok esetében volt jelentıs, ami részben (áttételes lakossági megtakarításként, pl. életbiztosításokon keresztül) az egyéb intézményi befektetıkhöz, részben a háztartásokhoz köthetı. 2010 elsı hónapjaiban a lakossági bankbetétek kivonása mellett tovább nıtt a beáramlás a befektetési alapokba. A befektetési alapok portfoliójának betétaránya azonban növekedett ebben az idıszakban, így a beáramló tıkének közel fele bankbetét formájában visszakerült a bankrendszerbe. 2011-ben a lakossági megtakarítások szerkezetében jelentıs változás nem várható, de a válságot megelızı közeledés a nyugateurópai tendenciához folytatódik: a befektetési jegyek iránti bizalom erısödésével párhuzamosan a banki megtakarítások aránya tovább csökken.

47. ábra

A háztartások nettó pénzügyi megtakarítása a GDP százalékában, 2000-2010 (szezonálisan kiigazított)

2000. I.

megtakarítási ráta 5%-ra nı. Ezzel bıven finanszírozza az államháztartás hiányát. 2011-ben a bruttó megtakarítási ráta a lakosság pénzügyi eszközeinek növekedésével párhuzamosan 5%-ra emelkedik, miközben a nettó megtakarítási ráta a hitelfelvétel nagyon lassú megindulásával párhuzamosan nem változik (5% marad). Ez már részben a vállalkozások beruházásait is finanszírozni képes.

Az adott negyedév adata Az utolsó négy negyedév adata

Forrás: MNB

48. ábra

A háztartások nettó pénzügyi megtakarítása a GDP százalékában, 2000-2010 (szezonálisan kiigazított) százalék 12 10 8 6 4 2

29

0 -2 2010. I.

2009. I.

2008. I.

2007. I.

2006. I.

2005. I.

2004. I.

2003. I.

2002. I.

2001. I.

-4 2000. I.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke tavaly május óta szinte töretlenül és markánsan, a választásokkal is összefüggésben különösen látványosan javult (a szokásos választási ciklust követve). A nyár elején azonban stagnálás kezdıdött, amely némi hullámzás mellett jelenleg is tart. Az EU, valamint a német fogyasztói bizalom a magyarnál mérsékeltebb emelkedést mutat, de a német index emelkedése a harmadik negyedévben is folytatódott.

Az adott negyedév adata Szezonálisan kiigazított adat*

*A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépık miatti transzferek hatása kiszőrve 2009 utolsó és 2010 elsı negyedévében. Forrás: MNB


2.3. Beruházás, felhalmozás Idén a beruházások 3%-os visszaesése várható, elsısorban az EU finanszírozta projektek elakadása (az Új Széchenyi Tervre való áttérés), valamint a lakásépítés visszaesése miatt. A bankszektor fejlesztés finanszírozó szerepe – az egyre halmozódó terhek nyomán – folyamatosan és jelentısen (akár 2012-ig) mérséklıdik. 2011 második felében az USZT révén fokozódhat az EU források beruházás-élénkítı hatása, s az üzleti szféra enyhén javuló kilátásai miatt összességében 4%-os beruházás élénkülés valószínő. Ugyan kormányzati szándék van arra, hogy a kkv-szektor könnyebben férhessen hozzá az EU forrásokhoz, illetve, hogy közbeszerzéseken is nagyobb arányban nyerjenek, ennek érdemi gazdaságösztönzı, beruházás növelı hatása várhatóan nem lesz. 49. ábra

Beruházás, 2008-2010 (2008. I. negyedév = 100) 105 100 95 90 85 80 75 I.né II.né III.né IV.né I.né II.né III.né IV.né I.né II.né 2008

2009

USA

EU

2010

Magyarország

Forrás: KSH, GKI

50. ábra

Ágazatok beruházása, 2000-2011 (1999 = 100)

Feldolgozóipar Szállítás, raktározás Ingatlanügyek, gazdasági tevékenységet segítı szolgáltatás Kereskedelem, javítás

Forrás: KSH, GKI

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

195 185 175 165 155 145 135 125 115 105 95

2010 elsı félévében a beruházások volumene 4,9%-kal esett vissza. Ezt a piaci kereslet bizonytalansága, a vállalati szférának szóló állami pályázati rendszer megbénulása, illetve a lakásvásárlási képesség (a magasabb önerı igény, a szigorúbb hitelbírálat, a hitelektıl való ódzkodás stb.) visszaesése okozta. Az export élénkülése ugyanakkor kedvezı a beruházások szempontjából. A gépberuházások alig estek vissza (1,6%), az építési beruházások ellenben 8,1%-kal csökkentek, részben idıjárási okok miatt. 2010-ben a vállalkozói beruházások az ingatlanszektort leszámítva enyhén emelkednek, az EU forrásokból megvalósuló – alapvetıen a fizikai infrastruktúrát érintı, de részben versenyképességet javító – fejlesztések kissé gyorsulnak, de összességében a költségvetési szférát érintı beruházások csökkennek, ezért 3% körüli visszaesés valószínő. A növekedési hatást régóta korlátozza a lassú közbeszerzési folyamat (ez önmagában 3-6 hónap), a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, illetve a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal való elszámolások igen nehézkes, túlbonyolított rendszere (gyakori a számlabenyújtást követı féléves vagy hosszabb várakozási idı), esetenként pedig a finanszírozási források beszőkülése (már az önkormányzati szférában is), ami az elıfinanszírozást nehezíti meg. Az újabb és újabb követelmények (pl. esélyegyenlıségi terv) megjelenése is hátráltatóan hat. Emellett új elemként a rapid vezetıváltások miatt gyakran hiányoznak azok az aláírók is, akik a teljesítmények elismeréséért, vagy a pénzügyi teljesítésekért felelısek. Általában is csökkent az állami hivatalokban a dönteni képes és akaró szakemberek száma. 2011 elsı felében, az EU elnökséggel összefüggésben, a döntési folyamat további lassulása is elképzelhetı.

30


Az ingatlan-beruházás tartósabban, ezen belül a lakásépítés 2010-ben erısen visszaesik, de itt 2011-ben már szerény emelkedés lehet. A beruházási aktivitás idén az építıiparban is alacsony szintő, de jövıre akár 8%-os bıvülés lehetséges. A kereskedelem, javítás ágazatban 2010-ben 5%-os visszaesés, 2011-ben 2%-os növekedés várható. A bevásárlóközpontok fejlesztése ugyan erısen lelassult, de a diszkont- és szupermarket-hálózatok tovább bıvülnek. A pénzközvetítési piacon a lakossági expanzió került elıtérbe, ehhez további fejlesztés kellene, ugyanakkor a költségmegtakarítási kényszer – és a különadó – ez ellen hat. Az ágazatban a fejlesztések stagnálása valószínő. A vasútnál az elıvárosi tömegközlekedés kiemelt fejlesztése van elıtérben. A közúti teherszállításban a jármőbeszerzés területén lehet jövıre némi élénkülés. A gyorsforgalmi úthálózat területén 2009-ben kis élénkülés kezdıdött (7 km átadott, 193 km megkezdett építés). Idén 10%-os növekedésre, 2011-ben stagnálásra számítunk a beruházások volumenében.

51. ábra

Beruházások ágazati megoszlása, 2006-2011 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2006

2007

2008

2009

2010

2011

Társadalmi szolgáltatások Ingatlanügyletek Szállítás, raktározás Kereskedelem, javítás Villamosenergia-, gáz-, gız- és vízellátás Feldolgozóipar Mezıgazdaság, vad-, erdıgazdálkodás, halászat

Forrás: KSH, GKI

A raktározásban a BILK (Budapesti Intermodális Logisztikai Központ) és a Csepeli Szabadkikötı építése tovább halad. A meglévı logisztikai centrumok többsége is bıvítést tervez. Logisztikai központ kiépítése kezdıdik Kecskemétnél. Az infokommunikációs szektorban tovább zajlik a vezetékes szélessávú internet-fejlesztés és a média digitális átállása. Idén a beruházási volumen 3%-os visszaesése, jövıre ugyanekkora arányú növekedése várható. Újabb szállodai és fürdı kapacitások belépése valószínő, e területeken idén 8%-os, jövıre 12%-os bıvülés várható.

52. ábra

Gyorsforgalmi utak hossza, 2000-2011 1400 1200 1000 800 600

Az üzleti beruházások keresleti és forrásoldala a pénzügyi világválság nyomán tartósan bizonytalanabbá vált. Jövıre a Széchenyi beruházási kártya miatt némi forrásbıvülés lehetséges, de a banki finanszírozás aligha

31

400 200

A gyorsforgalmi utak hossza (km) A gyorsforgalmi utak átadása (km)

Forrás: KSH, GKI

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

0 2000

Az állami-önkormányzati fejlesztések szinte csak EU-s forrásokra támaszkodnak. A pályázatok zömét érintı döntési moratórium miatt idén a beruházások lassulnak. Zömük környezetvédelmi, oktatási és közlekedési célú. Az általános forráshiány azonban valódi veszélyt jelent a tervek megvalósíthatósága szempontjából.


bıvül. Az EU forrásokból megvalósuló vállalati beruházásokhoz újabb állami források (hitel, garancia) állnak a vállalkozások rendelkezésére.

53. ábra

Feldolgozóipari beruházások és kapacitáskihasználtság, 2006-2010 160

90

150

85

140 80

130 120

75

110

70

100 65

90 80

60 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. 2006

2007

Beruházások volumene

Forrás: KSH, GKI

2008

2009

2010

Kapacitáskihasználtság

A mőködıtıke beruházások idén és jövıre meghaladják a tavalyit. A kissé javuló konjunktúra mellett a feldolgozóipari beruházásoknak csak igen enyhe növekedése várható. A villamosenergia-, gáz-, gızellátás ágazatban több kisebb erımőberuházás is elindul, s folytatódik a nagy erımővek fejlesztése, hatékonyságuk javítása, illetve kisebb léptékben a vezetékrendszerek bıvítése, felújítása is. A megújuló energiaforrások kiaknázására is több beruházás indul. Ezek hatására az ágazatban idén és jövıre 10-10%-os növekedést várható.

32


3. Reálfolyamatok 3.1. Ipar Az exportvezérelt ipari termelés a magyar gazdaság válságból való kilábalásának fı húzóága. A 2010 elsı félévi dinamikus növekedés az év második felében a világgazdasági folyamatokkal együtt kissé lassul, a növekedési ütem mérséklıdik, majd 2011 második felében újabb lendületet vesz.

33

2010.05.

2010.01.

2009.09.

2009.05.

2009.01.

2008.09.

-70 2008.05.

-60

50 2008.01.

-50

60 2007.09.

-40

70

2007.05.

-30

80

2007.01.

-20

90

2006.09.

-10

100

2006.05.

0

110

Ipari export volumene (bal) Export-rendelésállomány (jobb)

Forrás: KSH, GKI

7. táblázat

Ipari termelési volumen, 2007-2010 (elızı év azonos idıszaka = 100) 2008 2009 2010 2011 I. félév 106,8 77,5 109,4 106 II. Félév 93,6 87,0 107,6 109 Év összesen 100,0 82,3 108,5 107,5 Forrás: KSH, GKI

55. ábra

Ipari bizalmi index és termelés, 2006-2010

2010.08.

2010.03.

2009.10.

2009.05.

2008.12.

2008.07.

2008.02.

2007.09.

4 -1 -6 -11 -16 -21 -26 -31 -36 -41 2007.04.

120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70 2006.11.

A feldolgozóipar belföldi árai 2010 elsı hét hónapjában 4,1%-kal voltak magasabbak az elızı év azonos idıszakánál, a forintban mért exportárak pedig a forint 2009. I. félévihez viszonyított erısödése miatt 1%-kal csökkentek. A két reláció árváltozása közötti különbség, elsısorban az áruszerkezet eltérésébıl ered. Az alapanyagok és energiahordozók idei árnövekedése csak nagyon kismértékő áremelkedést okozott a világ feldolgozóipari áraiban. Az Európai Unió ipari árai

10

120

2006.06.

Az idei elsı héthavi adatok szerint az ipar belföldi értékesítése továbbra is elsısorban az export beszállítói láncokban nı (részesedése az ipari értékesítésben 7,7%) A hazai végfelhasználói kereslet alacsony. A belföldi fogyasztásicikk-eladás az ipari értékesítés 6,5%-át tette ki az elsı hét hónapban, tehát még egy komolyabb lakossági kereslet-bıvülés sem jelentene jelentıs növekedési húzóerıt az ipar számára. A gyenge hazai beruházási aktivitás következtében a beruházási javak belföldi értékesítési súlya csak 3,6%. A belföldi értékesítésben az energiatermelı ágazatok termékei vezetnek, ez a teljes értékesítés 26%-át éri el. Az ipari termelés több, mint fele (53%) megy exportra, ennek legnagyobb rendeltetés szerinti csoportját (a teljes értékesítés 24%-át) a beruházási javak jelentik. Itt várható további dinamikus növekedés 2011-ben is, ez marad az ipar húzó szektora.

130

2006.01.

Az EU-ban Magyarország számára elsısorban azok a – fıként német – cégek helyzete és kilátásai fontosak, amelyek maguk is exportırök.

54. ábra

Exportrendelések megítélése és ipari kivitel, 2006-2010

2006.01.

Az ipar 2009 kora nyarán kezdett tartós növekedésbe, de a termelési volumene még 2010 júliusában is mintegy 10%-kal elmaradt a két évvel korábbi szinttıl. A javulás szinte kizárólag a nemzetközi konjunktúra következtében dinamikusan emelkedı kivitelnek köszönhetı. Úgy tőnik, hogy a világgazdaság válság utáni helyreállítási lendülete kifulladóban van. Ez behatárolja a magyar ipar lehetıségeit is, mivel a belföldi kereslet legkorábban 2011 második felében járulhat hozzá az ipari termelés bıvüléséhez.

Termelés (elızı év azonos hó = 100, bal tengely) Bizalm i index (jobb tengely)

Forrás: KSH, GKI


56. ábra

Ipari termelés az EU-ban, 2006-2010 (elızı év azonos hó= 100) 120 115 110 105 100 95 90 85 80 75

EU–27

Németország

2010.07.

2010.01.

2009.07.

2009.01.

2008.07.

2008.01.

2007.07.

2007.01.

2006.07.

2006.01.

70

Magyarország

Forrás: KSH, GKI

57. ábra

Ipari bizalmi indexek a régióban, 2006-2010

Csehország Szlovénia

Magyarország Szlovákia

2010.06.

2010.02.

2009.10.

2009.06.

2009.02.

2008.10.

2008.06.

2008.02.

2007.10.

2007.06.

2007.02.

2006.10.

2006.06.

2006.02.

20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 -40

Románia

Forrás: Európai Bizottság

58. ábra

Termelési várakozás és volumen, 2006-2010 (gépipar) 140 130

50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60

120 110 100 90 80 70 60 50

Volumen (elızı év azonos hó=100)

Forrás: KSH, GKI

2010.07.

2010.01.

2009.07.

2009.01.

2008.07.

2008.01.

2007.07.

2007.01.

2006.07.

2006.01.

40

Várakozás

(energiaszektor és építıipar nélkül) 2010 júliusában 2,2%kal voltak magasabbak, mint egy évvel azelıtt. Jövıre a világgazdasági növekedés kissé lassul, a nyersanyagárak emelkedésének üteme mérséklıdik, így az ipari termelıi árak még lassabban fognak növekedni. Belföldön sem látható olyan lényeges tényezı, ami az eladási árak változását eltérítené az exportárakétól. A feldolgozóiparban a kapacitáskihasználtság a 2009 tavaszi mélypont óta folyamatosan emelkedik, 2010. III. negyedévében már 77,7% volt, megközelítve az optimálisnak tekintett 80%-ot. Az ipari beruházások azonban az elmúlt öt évbıl háromban stagnáltak és mind a 2007. évi, mind az idei második negyedévi kiugró érték egy-egy külföldi tulajdonban levı nagyberuházást tükröz. A kereslet stagnálása, csökkenése, kisebb részben a hitelviszonyok romlása az iparvállalatok zömét visszatartja a jelentısebb beruházásoktól. Néhány nagy külföldi – fıként autóipari – cég jelentıs bıvítési szándékokról adott hírt, sıt a Mercedes kecskeméti gyárépítése már igen elırehaladott fázisban jár. Egyelıre nincs jele annak, hogy az iparvállalatok széles köre kezdene új beruházásokba. A kapacitáskihasználás ezt még nem indokolja, de a technológiaszállítói exportpozíció megırzése szükségessé tenné. Az iparban foglalkoztatottak száma 2010 elsı félévében 5%-kal tovább csökkent 2009 elsı félévéhez képest. Csak két alágban – az elektronikai iparban és a gép-, berendezésgyártásban – nıtt a létszám. 2010 második felében és 2011-ben is csak az ipari létszámcsökkenés mérséklıdésére lehet számítani, bár a dolgozók számát növelı ágazatok köre szélesedhet. Az élelmiszeripar erısen belföldre orientált iparág – az értékesítésnek csak 30%-a talál csak gazdára a külpiacokon –, így egyelıre nem tud növekedési pályára állni. Az eddigi idei 4%-os exportbıvülés hatását visszahúzta a belföldi értékesítés 3%-os csökkenése. A rossz termés miatt az iparág idén valószínőleg az alapanyag-import növelésére kényszerül. A könnyőiparban az eddig viszonylag húzó ágazatok – a bır- és cipıipar, a ruházati ipar bizonyos szegmensei – csökkenı teljesítményt mutatnak, a textíliagyártás viszont az év eddigi részében belföldön 27, kivitelben 14%-os volumennövekedést ért el. A papír- és a nyomdaiparban is egyaránt bıvültek a hazai és az exporteladások. A fafeldolgozás emelkedését a kivitel húzza, de javult a belföldi eladások mutatója is.

34


A válságból való kilábalás és a tavalyinál valamivel kedvezıbb idıjárás következtében a hazai energiafelhasználás a 2010. elsı felében 2,5%-kal nıtt, miközben a GDP csak 0,5%-kal emelkedett. Az elsı félévben a termelı szektorok energiafelhasználása 6,8%kal bıvült, míg a lakosságnál és a kommunális fogyasztóknál 0,3%-os csökkenés volt valószínősíthetı. Az üzemanyagoknál 14%-ot meghaladó visszaesés, a földgázfelhasználás viszont 10%-kal, a villamosenergiaigény 2,7%-kal bıvült. Az ipari termelés elırejelzett ütemével összhangban 2010-re 2-2,5%-os energiaigény-növekedést várhatunk (a további idıszakra átlagos idıjárást feltételezve). A csökkenés a szállítás szektorban megáll, s növekedésbe fordul, ami élénkíti az üzemanyag-felhasználást. Az ipari termelésnél pedig a bázishatás miatt már az utolsó negyedévben mérsékeltebb villamosenergiaés földgázigény növekedés feltételezhetı, 2011-re szerényebb, 1-1,5%os energiaigény növekedés várható.

35

40

120

30

110

20 10

100

0

90

-10

80

-20

70

-30

Volumen (elızı év azonos hó=100)

2010.07.

2010.01.

2009.07.

2009.01.

2008.07.

2008.01.

2007.07.

-60 2007.01.

-50

40 2006.07.

-40

50 2006.01.

60

Várakozás

Forrás: KSH, GKI

60. ábra

Ipari ágazatok termelése, 2005-2010 (2005. havi átlaga = 100)

2010.07.

2010.01.

2009.07.

2009.01.

2008.07.

2008.01.

2007.07.

2007.01.

2006.07.

160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 2006.01.

Az ipari növekedés motorját továbbra is a gépipari ágazatok jelentik. Az elsı hét hónapban ezek között csak a villamos gépgyártás termelése volt alacsonyabb, mint tavaly (fıként azért, mert tavaly ısszel leállt a General Electric izzólámpa gyártása, s a vállalatot a gépgyártás ágazatba sorolták). A villamos gépgyártás többi szakágazata növekvı teljesítményt mutat. Az elektronikai ipar és a jármőgyártás – stabilan fejlıdı terület, a feltörekvı országokba szállító európai technológia exportır hálózatok aktív résztvevıje, így a kilátásai is kedvezıbbek, mint a többi ipari ágazatnak.

130

2005.07.

A fémiparban az alapanyag-elıállító szektor teljesítménye volt a jobb, a vas- és acéltermelés 34, az alumíniumgyártás 40%-kal nıtt hét hónap alatt az elızı év azonos idıszakához képest, mindkettıt az export vezérelte.

59. ábra

Termelési várakozás és volumen, 2006-2010 (fémipar)

2005.01.

A vegyipar – a még mindig csökkenı teljesítményt mutató háztartásvegyiparon és festékgyártáson kívül – már szintén növekedési pályára állt. Legsikeresebb ágazat a gumiipar 10%-os belföldi és 31%-os exportbıvüléssel, ami a kedvezı jármőipari folyamatokhoz kapcsolódik. A mőanyagipar értékesítése emelkedett. Az új besorolási rend szerint szintén a vegyiparhoz tartozó nemfém ásványi termék gyártás termelése és belföldi eladása az építıipar visszaesése miatt csökkent, de a kivitel már nıtt. A vegyiparban részben konjunkturális, részben ciklikus hatások miatt valószínőleg folytatódik a növekedés.

É lelm iszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru gyártása S zám ítógép, elektronikai, optikai term ék gyártása Járm őgyártás

Forrás: KSH

61. ábra

Energiafogyasztás, 2006-2011 (elızı év =100) 108 106 104 102 100 98 96 94 92 90 88 86 2006

2007

Primer energia

2008

2009

Földgáz

Forrás: KSH, GKI Energiakutató Kft.

2010

2011

Villamosenergia


3.2. Építıipar 2010 elsı hét hónapjában az építıipari termelés tovább zuhant, még a korábbi években növekvı mélyépítés is csökkenı pályára állt. A kormányváltás egyelıre további bizonytalanságot okozott, s bár egyes kormányzati tervek az építési kereslet élénkülését ígérik, ezek gyors megvalósulása kétséges. Az építıipari termelés 2010-ben mintegy 8%-kal csökken, s 2011-ben is csak 4% körül bıvül. 62. ábra

Építıipari bizalmi index és termelés, 2006-2010 (negyedévenként) Százalék

Egyenleg

105

0

100

-10

95

-20

90 -30 85 -40

80

-50

75 70

-60 I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. 2006

2007

2008

2009

2010

Term elés (elızı év azonos idıszaka = 100) Bizalm i index (negyedévvel elıre csúsztatva)

Forrás: KSH, GKI

63. ábra

Az építıipari termelés volumenindexe, 2007-2010 (2005. átlagos hónapja = 100) 110 100 90 80 70 60

Építıipar összesen

Épületek

2010.07.

2010.04.

2010.01.

2009.10.

2009.07.

2009.04.

2009.01.

2008.10.

2008.07.

2008.04.

2008.01.

2007.10.

2007.07.

2007.04.

2007.01.

50

Egyéb építmények

Forrás: KSH

64. ábra

Lakásépítés és engedély, 2000-2011 70 60 50

Az építıipari termelés az elsı hét hónapban 12,3%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. A magasépítés 10, a mélyépítés 15%-kal csökkent. Ez utóbbi elsısorban az EU- és a költségvetés finanszírozta projektek körüli átterelések és hangsúlyváltások okozta bizonytalanság miatt. Az építıipar teljes szerzıdés-állománya 2010. június végén 4%-kal volt magasabb, mint egy esztendıvel korábban (a mélyépítésben 8,5%-os növekedés, a magasépítésben 2%-os csökkenés volt). Az építıipari bizalmi index a tavalyi nyár elejéig tartó nagy zuhanás után, 2010 májusáig javult, azóta lényegében stagnál. A magyar építıipar szervezeti rendszere erısen széttagolt: csaknem 40 ezer egyéni vállalkozó és több mint 50 ezer társas vállalkozás próbál megélni egy folyamatosan zsugorodó piacon, közöttük rengeteg a kontár. Mindemellett az építıipar az adósságtermelı csıdlovagok egyik kedvenc terepe. A válság nem megrostálta, hanem inkább csak tovább kuszálta a szervezeti struktúrát. A vállalati szféra és a lakosság is óvatos építési megrendeléseivel. Az elıbbi csoport a kereslet élénkülésére, a profitkilátások javulására, adócsökkentésre és esetleges állami támogatásra, az utóbbi a finanszírozási lehetıségek olcsóbbá válására, illetve a lakáspiacot élénkítı kormányzati intézkedésekre vár, de minderre kevés az esély. A szereplık az államtól várják a megoldást, ami viszont finanszírozhatatlan. A lakásépítés 2010-ben nagyot zuhan, s 2011-ben is csak kissé élénkül. Az EU-forrásból finanszírozott infrastrukturális beruházásokra vonatkozó döntések a kormányváltás miatt halasztódtak, de e téren változás várható. Az energiatakarékosságot célzó felújítások a közintézmények és a lakások esetében 2011 közepétıl dinamizálódhatnak.

40 30 20 10 2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0

2010-ben az építıipari teljesítmény legalább 8%-kal tovább esik. 2011. II. félévben azonban már növekedési pályára áll, s az év egészében 4% körüli ütemben növekedhet.

K iado tt ép ítés i e ng edé lye k H as zn álatb a v ett lak ás ok

Forrás: KSH, GKI

36

Elırejelzés – 2010. szeptember 3.3. Agrárgazdaság A rossz idıjárás következtében 2010-ben a mezıgazdasági termés csökken, az árak – a nemzetközi trendnek megfelelıen – emelkednek. Kalászos gabonából a változékony idıjárás, a megdılések, a vízborítottság, az átnedvesedett területek következtében a betakarított termés mennyisége (5,3 millió tonna) 12%-kal kevesebb a tavalyinál. A világtermelés várhatóan 5%-kal csökken. Elızetes termésbecslés szerint az idén országosan 1,1 millió hektáron takarítható be kukorica. A becsült termésmennyiség 7,4 millió tonna, ami közel azonos a tavalyival és az elmúlt öt év átlagával.

8. táblázat

Gabonatermés, 2006-2011 (ezer tonna) Növény 2008 2009 Búza 5631 4396 Kukorica 8897 7542 Összes gabona 16841 13527 Forrás: KSH, GKI

Idén a teljes magyarországi zöldség- és gyümölcstermés mintegy egyharmada semmisült meg a rendkívüli idıjárás következtében. A károk elérik a 150 milliárd forintot. A szarvasmarha- és a sertésállomány tavaly tovább csökkent (-1%, -4%). A tyúkfélék száma 32 millió volt 2009 decemberében, 3%-kal több az egy évvel korábbinál. 2010-ben a szarvasmarhák számának stagnálására, a sertések számának további enyhe fogyására, a tyúkfélék számának emelkedésre lehet számítani. Ugyanakkor a húsfeldolgozók az alapanyag hiányára panaszkodnak, aminek következménye, hogy az importált sertéshús aránya 2009-ben 25% körüli, 2010 elején ezt meghaladó arányú volt. Az Európa-szerte növekvı sertésárak termelésnövelı hatása csak idén év vége felé jelentkezik. 2010 elsı negyedévében a mezıgazdasági termékek termelıi árai stagnáltak, majd júliusra, miután kiderült, hogy világszerte rossz a gabonatermés, jelentısen megemelkedtek.

2010 3800 7400 11200

2011 4200 7300 13000

9. táblázat

Állatállomány, 2006-2011 (ezer darab) 2008 2009 2010 Sertés 3383 3247 3100 Szarvasmarha 701 700 700 Tyúkfélék 31165 32128 33000 Forrás: KSH, GKI

2011 3050 700 33100

65. ábra

Mezıgazdasági termelıi ár, 2006-2010 (elızı év azonos hó = 100) 160 140 120 100

37

Növények

Forrás: KSH, GKI

Állatok

2010.07.

2010.01.

2009.07.

2009.01.

2008.07.

2008.01.

2007.07.

2007.01.

60

2006.07.

80

2006.01.

A kormány kérte az EU-tól, hogy a 2011. április 30-án lejáró földmoratóriumot további három évvel hosszabbítsák meg. (Ez rövid távú érdek, a piacnyitás valójában fölgyorsítaná a hatékonysági szelekciót.) Hatályba lépett a Nemzeti Földalapról szóló Törvény, az államot minden földügylet során elıvásárlási jog illeti meg. A kormányprogram kiemeli a termıföld feletti nemzeti önrendelkezés fontosságát, de a hatékony mezıgazdasághoz szükséges tıkebevonásra is képes birtokstruktúra kialakítása még várat magára.

Összesen

Elırejelzés – 2010. szeptember 3.4. Szolgáltatások A szolgáltatási GDP 2010-ben várhatóan 0,5%-kal csökken, 2011-ben viszont hasonló mértékben emelkedik. Az idei visszaesés az üzleti szolgáltatások iránti csökkenı kereslettel és a költségvetési megszorító intézkedésekkel magyarázható. Nagy kérdés, hogy megkezdıdnek-e a nagy ívő szerkezeti átalakítások.

66. ábra

Szolgáltatások GDP-termelése, 2001-2011 (2000 = 100)

A közösségi szolgáltatások 2010-es teljesítményét jelentısen befolyásolja a központi államigazgatás átszervezése, a helyi közigazgatás mőködési kereteinek átalakítása és a költségvetési megszorítás 2011-ben valószínőleg kissé kedvezıbb lesz a helyzet.

150 140 130 120 110 100 2001

2003

2005

2007

2009

2011

Szolgáltatások összesen Kereskedelem, javítás; szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

Forrás: KSH, GKI

67. ábra

Üzleti bizalmi indexek, 2006-2010 (ipar és szolgáltatás)

2006.01. 2006.05. 2006.09. 2007.01. 2007.05. 2007.09. 2008.01. 2008.05. 2008.09. 2009.01. 2009.05. 2009.09. 2010.01. 2010.05. 2010.09.

5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 -40

Ipari

Forrás: GKI

Szolgáltatói

A közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás foglalkoztatottjainak száma 2010 elsı félévében 4%-kal nıtt, ami alacsonyabb dinamikájú növekedés a tavalyinál, mivel a közfoglalkoztatottak száma már benne van a bázisban. A választási években azonban jellemzıen megemelkedik ezen ágazat létszáma. Az önkormányzati választások után jelentıs létszámmozgásokra lehet számítani, bár ezek hatása már csak 2011-ben jelenik meg. Az oktatás létszáma 3,8%-kal, a humánegészségügy, szociális ellátásé 6,2%-kal bıvült. 2011-ben a közigazgatás létszámának változatlan szinten maradása várható, amit elsısorban a költségvetés terhére megvalósuló munkahelyteremtés tesz lehetıvé. Az állami és önkormányzati intézmények létszáma valószínőleg csökken. Az oktatási ágazat létszámbıvülése lassul, mintegy 1%-os lesz. A közoktatás bejelentett, de még el nem fogadott változtatásai csökkenı tanulólétszám mellett is pótlólagos pedagógus-igényt generálhatnak. Az egészségügy is tudna képzett munkaerıt foglalkoztatni, s akkor talán a társadalombiztosítási ellátás színvonala nem romolna tovább. Az üzleti szolgáltatások egyes ágazatainak (szállítás, raktározás, hírközlés) GDP-termelése és foglalkoztatási képessége 2010-ben javul, a többié még romlik. 2011-ben azonban valamennyi ágazatban a GDP növekedése, a foglalkoztatás stabilizálódása várható. Az üzleti szolgáltatók helyzete differenciáltan alakul. A lakossági kereslet a szabadon felhasználható jövedelmek és a hitel-lehetıségek szőkülése miatt zsugorodik, ezért a vásárolt szolgáltatások rovására felértékelıdik a háztartások önellátása és a szürkegazdaság.

38

Elırejelzés – 2010. szeptember 3.5. Szállítás, távközlés Az ágazat GDP-je – elsısorban a nemzetközi szállításoknak köszönhetıen – már idén is növekszik, a távközlésben azonban jövıre is csak stagnálás várható. Az év során – megfelelı kínálat esetén – az áruszállítás nemzetközi pozíciói tovább erısödhetnek a NyugatEurópában a hazainál erıteljesebben növekedı szállítási igények miatt. Érzékelhetı kapacitáshiány van a közúti fuvarozási piacon, mivel a válság a csıdbe ment cégek és a bankoknak visszaadott kamionok révén mérsékelte a kínálatot. A fuvardíjakban kisebb emelkedés várható. A piacon nagyon sok kis és kevésbé tıkeerıs közúti fuvarozó van, akiknek a lehetıségeit a válság jelentısen korlátozta, további csıdök várhatók. A gazdasági válság hatásaként a közúti fuvarozási piacon egyértelmő koncentráció zajlik, ami új versenyhelyzetet teremt. Idén a szállításigényes ágazatok stagnálása miatt az áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye csak mintegy 5%-kal nı, ez jövıre gyorsulhat. 2011-ben a közúti áruszállításban tovább folytatódik a piaci koncentráció, a vasúti áruszállításban mérséklıdik a piacvezetı vasúttársaság piaci részesedésének csökkenése a hatékonyabb és rugalmasabb szervezeti megoldások révén. 2011 végéig a hírközlési szektorban a stagnáló, sıt egyes cégeknél csökkenı árbevétel miatt tisztán üzleti, nagy volumenő beruházásra nem lehet számítani. Ugyanakkor egyes országrészeken az infrastruktúra hiányából eredı digitális szakadék felszámolására – jelentıs mértékő EU-s forrás bevonásával – egy kb. 40 milliárd forint összértékő elektronikus hírközlı hálózati fejlesztés indulhat el 2011 folyamán. 2011 végéig a hírközlési tevékenységet végzı cégek egy fıre jutó átlagos árbevétele (ARPU) stagnál. A hagyományos vezetékes telefonszolgáltatásokból származó árbevétel tovább csökken, elsısorban a fokozódó verseny miatti áresés eredményeként. A legdinamikusabban az ún. HFC elérési hálózatokat építı „kábeles” cégek fejlıdnek, a háztartások megközelítıleg 79%-a tekinthetı elértnek (igény esetén elérhetınek) kábeltévé hálózattal. A mobilszolgáltatók számára a mobilinternet biztosítja a legtöbb új ügyfelet, de az erıteljes verseny hatására újabb virtuális mobilszolgáltatók megjelenésére is lehet számítani. A mobiltelefon piac a telítettség jeleit mutatja.

39

68. ábra

Áruszállítás, 2006-2011 (2005 = 100) 150 140 130 120 110 100 90 80 2006

2007

2008

2009

Közút ( millió tonna) Közút (milliárd átkm)

2010

2011

Vasút (millió tonna) Vasút (milliárd átkm)

Forrás: KSH, GKI

69. ábra

Szállítási módok teljesítményének alakulása, 2008-2010 (2008. I. negyedév = 100) 120 110 100 90 80 70 60 I.né II.né III.né IV.né I.né II.né III.né IV.né I.né II.né 2008.

Közút

Forrás: KSH

2009.

Vasút

2010.

Vízi

Elırejelzés – 2010. szeptember 3.6. Kiskereskedelem Idén a reáljövedelem stagnálása és a megtakarítási kényszer erısödése következtében folytatódik a visszaesés a kiskereskedelemben (2%). 2011-ben a négy év csökkenését követıen enyhe növekedés (1%) várható. 70. ábra

Reáljövedelem és kiskereskedelmi forgalom, 2000-2011 (elızı év = 100) 110 108 106 104 102 100 98 96 94

R e á ljö v e d e le m - in d e x

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

92

K is k e r e s k e d e lm i f o r g a lo m

Forrás: KSH, GKI

10. táblázat

Kiskereskedelmi forgalom volumene, 2008-2011 (elızı év azonos idıszaka = 100) 2008 2009 2010 2011 99 96 98 102

Élelmiszer, napi cikk Iparcikk jellegő vegyes kis97 84 92 kereskedelem Textil, ruha és lábbeli 101 96 98 Bútor-, mőszaki cikk 94 87 97 Kultúrcikk- és egyéb 99 94 101 iparcikk-kiskereskedelem Gyógyszer, illatszer 100 100 102 Használtcikk103 100 104 kiskereskedelem Csomagküldı 100 103 107 kiskereskedelem Üzemanyag 100 100 94 Kiskereskedelmi forgalom (gépjármő és 98 95 98 jármő-alkatrész nélkül) Megjegyzés: TEÁOR’08 besorolás szerint Forrás: KSH, GKI

97 102 98 100 100 102 105 100 101

71. ábra

Személygépkocsi állomány és elsı forgalombahelyezés, 1990-2011 (ezer darab) 3 500

300

3 000

250

2 500

200

2 000

150

1 500

100

1 000

50

500 2010

2005

2000

1995

0 1990

0

Állomány az év végén (bal oldali tengely) Forgalomba helyezés (jobb oldali tengely)

Forrás: KSH, GKI

A kiskereskedelmi forgalom 2006 vége óta tartó csökkenése 2009. II. felében a fogyasztási adók emelése következtében felgyorsult. Az I. félévben a élelmiszerek és napicikkek forgalma már csaknem ugyanolyan mértékben esett vissza, mint a tartós fogyasztási cikkeké (3,8% illetve 4%). A kiskereskedelmi forgalom kizárólag az ital- és dohányáru esetében mutat emelkedést, illetve az illatszerüzletek és a csekély súlyú csomagküldés tudta javítani értékesítési statisztikáját. A kiskereskedelembe nem számító gépjármő- és jármőalkatrész eladások az elsı félévben 26%-kal csökkentek. Az új személyautók eladása 36%-kal esett vissza az elsı nyolc hónapban az elızı év azonos idıszakához képest, mely már tartalmazza a csökkenı trend megfordulását követı júliusaugusztusi volumennövekedést. A növekvı hiteltörlesztési terhek következtében júliushoz képest alig fog növekedni a vásárlóerı, ezért valószínőleg még a karácsonyi forgalom is elmarad a tavalyitól. Szeptemberben a kereskedelmi bizalmi index jelentısen csökkent, ami a kedvezı júliusi adat – 2007. márciusa óta elıször nıtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest – átmeneti jellegére utal. Az év egészében 3%-os visszaesés prognosztizálható. Az elmúlt években szélsıségesen árérzékeny lett a magyar fogyasztó. Látványosan nı a saját (kereskedelmi) márkás termékek forgalma, az „akciók” jelentısége. Különösen a hiteligényes és a halasztható vásárlások esnek vissza (bútor, mőszaki cikkek). Jelentısen mérséklıdik az építıanyag-forgalom és a kultúrcikkek fogyasztása. 2011-ben a háztartások fogyasztása a reáljövedelem emelkedésével párhuzamosan növekedésnek indul, a kiskereskedelmi forgalom várhatóan 1%-kal növekszik. A kiskereskedelmi forgalom mélyrepülése az üzlethelyiség-piacot is felforgatta: növekedett a cserélıdési ráta, radikálisan csökkentek a fejlesztési elképzelések, számos projektet elhalasztottak vagy lassítottak. 2010 második félévében 41, 2011-ben mintegy 90 ezer négyzetméter új kapacitás belépése várható, nagyobbrészt a diszkont, kisebb részt a szupermarket formájában. Nagyobb bevásárlóközpont-fejlesztés egyelıre nem várható. 40


3.7. Idegenforgalom Az idegenforgalmi ágazat idén 1%-kal bıvül, de ez a belföldi forgalom visszaesése mellett megy végbe. 2011-ben a külföldi vendégéjszakák száma tovább nı, a belföldi pedig nagyjából stagnál. 2010 elsı hét hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégforgalom 1%-kal emelkedett, a vendégéjszakák száma és a szálláshelyek bevétele pedig lényegében stagnált. A tavalyinál 6%-kal több külföldi turista érkezett hazánkba, de a vendégéjszakák száma csak 2%-kal emelkedett. A belföldi forgalom 1%kal mérséklıdött (de ezen belül a szállodáké nıtt).

72. ábra

Szálláshelyek vendégéjszakái, 2000-2011 (millió) 11,0

Mindeközben csökken a szállodák jövedelmezısége. Egyrészt a visszaesı kereslet ellenére folyamatosan nı a kínálat (elsısorban a közép és magas kategóriájú szállodák körében), így élesedik a verseny, csökken a kapacitás-kihasználtság. Másrészt a szálláshelyek nem tudják növelni áraikat. A nemzetközi viszonylatban egyébként is alacsony átlagárak az elsı hét hónapban 9%-kal mérséklıdtek, a gyengülı forint elınyeit a vendégek élvezték. A külföldi idegenforgalmi bevételek várhatóan nınek, miközben a magyar állampolgárok külföldi költése euróban mérve csökken. Így az idegenforgalmi aktívum 2010-ben az elızı évi 1,7 milliárd euróról 1,9 milliárdra, 2011-ben 2 milliárd euróra nı.

41

10,0 9,5 9,0 8,5 8,0

Külföldi

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

7,5 2001

A júliusinál kedvezıbb augusztusi idıjárás valószínőleg valamit javít az éves számokon, de a II. félévben az I. félévi tendenciák érvényesülése várható. 2011-ben a külföldi beutazások növekedése, a magyar kiutazások és a belföldi turizmus stagnálása várható.

10,5

2000

A fıvárosban a külföldi vendégeknek köszönhetıen 6%os növekedés volt a vendégéjszakák számában, a balatoni régióban azonban összességében 8%-os visszaesés volt, elsısorban a gyógyszállodák alacsonyabb forgalma miatt. Legmagasabb szobakihasználtsággal az ötcsillagos szállodák (57%), legalacsonyabbal pedig a kastélyszállók (28%) rendelkeztek.

Belföldi

Forrás: KSH, GKI

11. táblázat

Idegenforgalmi egyenleg alakulása, 2008-2010 (milliárd euró) 2008 Bevétel 4,1 Kiadás 2,7 Egyenleg 1,4 Forrás: MNB, GKI

2009 4,4 2,7 1,7

2010 4,5 2,6 1,9

2011 4,7 2,7 2


3.8. Ingatlanszektor Az ingatlanszektor a mélypont körül stagnál. A GKI fıvárosi ingatlanpiaci indexe 2009. júliusában fogott padlót, azóta alig változik. Az iroda- és az üzlethelyiség-piacon az elkövetkezı másfél évben nem, a logisztikai és a lakáspiacon 2011 második felétıl várható némi élénkülés. 2010 elsı félévében hazánkban 8,7 ezer lakás kapott használatba vételi engedélyt, ami egyharmados visszaesést jelent az elızı év azonos idıszakához képest. A községi lakásépítés 29%-kal, a városi 31%-kal, a megyei jogú városi 35%-kal, míg a fıvárosi 38%-kal esett vissza. A kiadott lakásépítési engedélyek alapterülete igen jelentıs, 40%-os csökkenést mutat. Mindez elırevetíti az országos lakásépítés drasztikus visszaesését, miközben a fıvárosban ettıl eltérı tendencia érvényesülhet. Budapesten ugyanis 18%-kal még nıtt is a kiadott engedélyek alapterülete.

73. ábra

GKI ingatlanpiaci bizalmi index, 2006-2010 -5 -10 -15 -20 -25 -30 2010.07.

2010.01.

2009.07.

2009.01.

2008.07.

2008.01.

2007.07.

2007.01.

2006.07.

2006.01.

-35

Forrás: KSH, GKI

74. ábra

Iroda-bérbeadás és kihasználtsági ráta a budapesti agglomerációban, 2000-2010 140

90

130

88

120

86

110 100

84

90

82

80

80

70

A lakásépítés kormányzati támogatása 2009 közepén megszőnt. 2010 augusztusától devizahitelek alapján nem lehet jelzálogjogot bejegyeztetni (ami hosszú lejáratú euróhitelek esetében teljesen érthetetlen egy euró felé haladó országban!), a piaci kamatozású forinthitelek nem túl vonzóak. Az új lakások iránti kereslet erısen visszaesett, a fejlesztések megritkultak. Az Új Széchényi Terv otthonteremtési programja ambiciózus, de nem konkrét. Így a keresleti és a kínálati oldal is kivár. A GKI 2010-ben 20, 2011-ben 22-24 ezer lakás felépülését prognosztizálja. A használt lakások piaca elérte mélypontját, az áresés azonban még nem. 2011 közepéig Budapesten átlagosan 3-4% körüli további csökkenésre lehet számítani (a zöldövezetekben 2%, a panellakások esetében pedig 45% körül). Nyugat-Magyarországon 3, keleten 6% körüli további áresés jelezhetı elıre a panelek esetében még ennél is valamivel nagyobb.

78

60

76

40

74 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II.

50

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Bérleti tranzakciók, ezer m2 (bal tengely) Kihasználtsági ráta, százalék (jobb tengely)

Forrás: GKI

A GKI felmérése szerint 2010 második negyedévében kissé romlott a kereskedelmi ingatlanok piacának helyzete, míg a logisztikai ingatlanok és az építési telkek piacán valamivel csökkent a túlkínálat. Az irodapiac siralmas helyzete nem változott. A válság elıtt indított irodapiaci fejlesztések 2009-ben illetve 2010 elsı felében „fordultak termıre”. A spekulatív fejlesztések

42


lényegében leálltak. A fıvárosi irodák kihasználatlansága a második negyedévben továbbra is rendkívül magas, 25%-os, s 2011 végéig nem várható nagy változás. A kiskereskedelmi forgalom mélyrepülése az üzlethelyiség-piacot is felforgatta: növekedett a cserélıdési ráta, számos projektet elhalasztottak vagy lassítottak. A logisztikai ingatlanpiacon az elsı félévben az egy évvel korábbi negyedére esett vissza az újonnan átadott létesítmények alapterülete. A bérbe adás azonban nem csökkent, így a kihasználatlanságot jelzı mutató is csak enyhén növekedett: június végén 20%-ot megközelítı volt. Minden bizonnyal ez a részpiac fog elıször élénkülni, várhatóan már 2011-ben. Egyrészt a gazdasági tevékenység élénkülése vélhetıen itt lesz elıször érezhetı, másrészt az új raktárak kivitelezése – az egyszerőbb szerkezet folytán – jóval gyorsabban megy, mint az egyéb üzleti ingatlanoké. Az építési telkek piacán jelenleg erıs a túlkínálat, ez a közeljövıben csak nagyon kismértékben fog csökkenni, s elıször valószínőleg a fıváros körüli agglomerációs körzetekben. A bérleti díjak a piaci szereplık szerint elérték mélypontjukat, lassú, differenciált és óvatos emelkedés csak 2011 második felétıl várható.

43

75. ábra

A fıvárosi agglomeráció teljes logisztikai ingatlanállománya, 2007-2010 (ezer négyzetméter) 1800

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

1700 1600 1500 1400 1300 1200 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. 2007 2008 2009 Logisztikai ingatlan-állomány

Forrás: Magyarországi Ipari Ingatlanpiac, CB Richard Ellis

2010 Új kínálat


3.9. Pénzügyi szektor A pénzügyi szféra még nem jutott túl a válságon. Az ügyfél-portfólió minıségét folyamatosan rontja a svájci frank erısödése az euróhoz és az euró erısödése a forinthoz képest (ez utóbbi a magyar gazdaságpolitikán is múlik). A szabályozás változásai is kedvezıtlenül érintik a szektor jövedelmezıségét, stabilitását és növekedési kilátásait. Ezért a 2009-2010-ben megképzett hatalmas céltartalék sem elegendı a kockázatok fedezéséhez, annak felhalmozását 2011-ben is folytatni kell. A pénzügyi szféra még nem jutott túl a válságon. A problémás hitelek aránya nı, 2010 közepére már a vállalati hitelek 10,7%-a, a lakosságiak több mint 8%-a került 90 napon túl késedelembe. Az összes lakossági hitel 4,1%-át tárgyalták újra a bankok, ami általában futamidı hosszabbítást vagy átmenetileg alacsonyabb törlesztırészletet jelent. A könnyítések lejártával azonban sokan ismételten nem fizetnek, vagyis a portfolió minıségének javítására tett erıfeszítések gyakran sikertelenek.

76. ábra

Vállalati hitelfelvétel, 2008-2010 (negyedévenként,milliárd forint) 600

A forint gyengülése és a svájci frank erısödése az euróval, szemben folyamatosan napirenden tartja a devizahitelesek állami megsegítését. Az elmúlt hónapokban számos ötlet látott napvilágot: −

A középárfolyamon történı átváltás a bankoknak jelentene veszteséget, a havi törlesztı részleteket alig 1-2%-kal mérsékelné.

−

Az elıtörlesztési díj eltörlése szintén nem jelent könnyebbséget, hiszen a jelenlegi árfolyam mellett hatalmas veszteséggel járna az elıtörlesztés. A meglévı szabályok már egyébként is korlátozzák ennek díját.

−

Az egyoldalú szerzıdésmódosítást vagy kamatemelést az Etikai Kódex már most is szabályozza, és csak indokolt esetben engedélyezi. Külön kérdés, hogy mi minısül „önkényes kamatemelésnek”. Nemzetközi példák és a magyarországi vállalati hitelezés is azt bizonyítja, hogy a változó kamatozású hiteleket sikeresen lehet pénzpiaci kamatokhoz árazni. Vagyis a bank közzétesz egy „alapkamatot”, amit nyilvános módon számít, majd minden hitelének kamatát ehhez árazza. Így az új hitelek kamata és annak változása jól nyomon követhetı.

−

A futamidı meghosszabbítása szintén nem újdonság, hiszen a bankok számos esetben felajánlották ezt az ügyfeleknek, de ennek egyoldalú

400 200 0 -200 -400

Forint hitelek

Deviza hitelek

2010.I.

2009.IV.

2009.III.

2009.II.

2009.I.

2008.IV.

2008.III.

2008.II.

2008.I.

-600

Összesen

Forrásíí. MNB, PSZÁF

44


és ötéves érvényesítése zavarokat okozhat a banki likviditáskezelésben.

45

80 70 60 50 40 30 20 10 0 2010. március 2010. június 2010. március 2010. június Vállalatok

Lakosság

Problémamentes 90 napon belül lejárt

Újratárgyalt/ Átstrukturált 90 napon túl lejárt

Forrás: PSZÁF

78. ábra

A svájci frank árfolyama, 2010 (2010. január 4. = 100) 130 125 120 115 110 105 100

Forint

Forrás: MNB

Cseh korona

Euró

2010.09.21

2010.09.01

2010.08.12

2010.07.23

2010.07.03

2010.06.13

2010.05.24

2010.05.04

2010.04.14

95 2010.03.25

A kormány tervezi egy eszközkezelı társaság felállítását is, amely közremőködne a hitelek forintra váltásában, megvenné és bérbe adná a korábbi tulajdonosoknak a nem fizetett hitelek fedezeteként szolgáló ingatlan. A tervek szerint a társaságot piaci forrásokból finanszíroznák. Ez azonban állami garancia nélkül nehezen elképzelhetı. Így kérdéses, hogy egy ilyen társaság felállítása pontosan milyen feltételekkel történhet meg.

90

2010.03.05

A fenti pontok egyike sem alkalmas arra, hogy a megemelkedett törlesztéssel, de nem kellı jövedelemmel rendelkezı devizahiteleseket megsegítse. Kérdéses az is, hogy a devizahitelesek kollektív megsegítése indokolte!! Az eddigi javaslatok nem tettek különbséget az adósok között, holott az állami mentıöv indokoltsága nagyban függ attól, hogy elveszítette-e az illetı a munkahelyét, a felvett hitel nagysága hogyan aránylik az ingatlan értékéhez és az ingatlan értéke hogyan aránylik a piaci átlaghoz. A devizahielt felvevık eddig jellemzıen jobban jártak, mint a forinthitelt felvevık! Ezért valójában a legnehezebb helyzerbe került hitelfelvevık segítésén érdemes gondolkodni.

100

2010.02.13

Az ingatlan értéke feletti tartozások elengedése nem példátlan a nemzetközi pénzügyekben. Ilyen szabályozás van az Egyesült Államokban is. Ez a szabály azonban csak igen keveseken segít, s utólagos bevezetése a bankoknak fedezetlen veszteséget okozhat. Ilyen helyzet aránylag könnyen állhat elı, mivel a válságot megelızı szinthez képest közel 40%-kal erısödött a svájci frank, viszont az ingatlanárak mérséklıdtek. Ha 40%-os árfolyam gyengüléssel és az ingatlan 10%-os értékvesztésével számolunk, akkor már egy eredetileg 65%-os LTV (hitel/tıke) aránynál is meghaladja a tartozás az ingatlan értékét. Ez az LTV érték ugyan meghaladja a 2010 márciusában életbe lépett szabályozást, de a válság elıtt nem számított magasnak.

77. ábra

A problémás bankhitelek, 2010

2010.01.24

−

A késedelmi kamatok és egyéb díjak eltörlése feltehetıleg nem állná ki a törvényesség próbáját, hiszen például az állam is késedelmi kamatot számít fel egyes követelései után.

2010.01.04

−

Zloty


A hitelfelvevık megmentésének állandó emlegetése több szempontból is kockázatos. Egyrészt súlyosan rontja a fizetési fegyelmet, mivel egyre többen fognak az állami mentıövre várni. Másrészt hamis reményeket ébreszt. A hitelesek terheinek egyetlen közvetlen költség nélküli módja olyan gazdaságpolitika követése, amely tartós bizalmat ébreszt a piacokban, erısíti az árfolyamot és lehetıvé teszi a kamatok némi csökkentését. Feltehetıleg ez lenne a leghatásosabb módszer is, mivel a fent említett lépések okozta pár százalékos javulás helyett 5-10%-os törlesztésmérséklıdés is elérhetı lenne.

79. ábra

Jegybanki alapkamatok, 2006-2010 14 12 10 8 6 4 2



Forrás: MNB

80. ábra

Banki jövedelmezıség, (ROE) 2005-2009 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2005 2006 2007 2008 2009 Lengyelország Magyarország Csehország Szlovákia Románia

2010.09.

2010.05.

2010.01.

2009.09.

2009.05.

2009.01.

2008.09.

2008.05.

2008.01.

2007.09.

2007.05.

2007.01.

2006.09.

2006.05.

2006.01.

0

A kormány a pénzügyi közvetítıktıl 2010-ben 200 milliárd forint pénzintézeti adót akar beszedni. Bár több európai országban is megadóztatják a bankokat, a magyar bankadó mértéke nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas. Az adó alapja a pénzügyi közvetítık eszközállománya, így veszteséges vállalatokat is terhel. Az adó kivetésének indoklása a túlzott nyereség volt, de számítási módja egyáltalán nem kötıdik az eredményhez, így nem is nyereségadó jellegő. Számos európai országban a jövıbeli kockázatok fedezésére vezetik be a bankadót, máshol a 2008-2009-es bankmentı akciók egy részét finanszírozzák ebbıl. Költségvetési lukak közvetlen betömésére talán csak Angliában fogják használni. A magyar bankrendszer jövedelmezısége jelenleg a régiós középmezınybe tartozik A bankadó 2010. évi terhe ezt a mutatót kb. 5 százalékponttal rontja. A banki jövedelmezıséget szintén rontják a vissza nem fizetett hitelek. Így a magyar bankszektor jövedelmezısége elmaradhat a regionális átlagtól. Ennek következményeként a nemzetközi bankcsoportok a jövıben nem Magyarországon fogják bıvíteni tevékenységüket, sıt lassú tıkekivonás sem kizárt. Ennek hatására a magyar bankok finanszírozási képessége csökkenhet, vagyis kevesebb hitelt tudnak a jövıben nyújtani. A pénzügyi szektorra kivetett pénzintézeti adó 2011. évi technikája még ismeretlen, de a költségvetési bevételi követelmény változatlan. A bankok - noha ezt jellemzıen tagadják - a terheket legalább részben át fogják hárítani az ügyfelekre. Ennek ellenırzése ugyanis szinte lehetetlen. Emellett a bankok az elmúlt két évben – mivel nem kértek és nem is kaptak állami segítséget – már jelentıs takarékossági intézkedéseket tettek. A romló nyereségesség önmagában is rontja a bankok tıkehelyzetét. Az új nemzetközi irányelv, a Bázel III. a 46


korábbinál szigorúbb tıke-megfelelési szabályokat ír elı. A gyenge eredmény és a szigorúbb tıke-megfelelési elvárások körülményei között a pénzintézeti adó akár a tıke adóztatásához, a hitelezési képesség súlyos visszaeséséhez vezethet. Ennek rövid távon kisebb a hatása, mivel jelenleg a hitelkereslet is visszafogott. A gazdasági növekedés beindulásával élénkülı hitelkereslet azonban gyorsan a bankok hitelezési képességeinek korlátjába ütközhet. Ebben az esetben a külföldi tulajdonosok tıkeemelésére lenne szükség, ami a kedvezıtlen magyarországi nyereségesség és a bizonytalan szabályozási környezet miatt elmaradhat. A hitelek további drágulása, és a hitelszőke egyaránt fékezheti a gazdasági növekedést, mivel hazánkban a vállalatok – különösen a hazai kkv-szektor – jellemzıen banki forrásokból finanszírozzák növekedésüket.

A hitelezésben 2010-ben nem várható fordulat. A vállalatok a beruházások visszafogása miatt továbbra is nettó megtakarítók maradnak, a lakosság pedig óvatosságból mérsékli hitelállományát. Az új hitelek fıként forint alapúak lesznek, az ingatlan hitelek pedig alig növekszenek. Amennyiben a kormány ösztönözni fogja a lakásvásárlást vagy felújítást, az kisebb lökést adhat a hitelpiacnak is. 2011-ben a pénzügyi szektor még a válság hatásaival fog küzdeni. A hitelek és lízingek iránti igény érdemben nem élénkül, de lehet, hogy a pénzintézetek aktivitása még ettıl is el fog maradni. A szektor kintlévıségeinek behajthatósága kérdéses. 2010-ben ugyan már jelentkeznek a javulás elsı jelei, de a mérlegekben továbbra is lehetnek olyan tételek, melyek tartósan rontják a portfolió minıségét.

47

Banki betéti kamatok, 2008-2010 (százalék) 12 10 8 6 4 2

Látra szóló és folyószámla betétek Éven belül lekötött betétek Éven túl lekötött betétek

Forrás: MNB

2010.03

2010.01

2009.11

2009.09

2009.07

2009.05

2009.03

2009.01

2008.11

2008.09

2008.07

2008.05

2008.03

0

2008.01

A bankok hitelezési aktivitása 2009-ben jelentısen visszaesett. A vállalatok elkezdték törleszteni devizahiteleiket, amit új forinthitelek sem tudták ellensúlyozni. A vállalati hitelek egy év alatt 650 milliárd forinttal csökkentek. Tavaly a lakossági hitelezésben túlsúlyba jutottak a forint alapú hitelek. A forinthitelezés hatására a lakosság 440 milliárddal növelte hitelállományát. Azaz a vállalati és a lakossági hitelek együttes összege 2009-ben kissé mérséklıdött. 2010-ben a vállalatok folytatták devizahiteleik törlesztését. Újdonság azonban, hogy a lakosság is egyre nagyobb mértékben fizeti vissza devizahiteleit, sıt forintalapú ingatlanhiteleit is. Eközben az új kihelyezések már szinte csak forint alapon történnek.

81. ábra


3.10. Munkaerıpiac A foglalkoztattak száma 2010-ben már csak 1%-kal csökken, 2011-re stabilizálódás várható. Az idén átlagosan 11,5%-os munkanélküliségi ráta 2011-re 11%-ra mérséklıdik. 12. táblázat

A foglalkoztatottak számának változása, 2008-2011 (elızı év = 100) 2008 2009 Magyarország -1,3 -3,6 EU-27 0,9 -2,0 Forrás: Eurostat, KSH, GKI

2010 -1 -0,9

2011 0 0

82. ábra

Munkanélküliségi ráta, 2004-2011 (százalék) 12,0 11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Magyarország

EU


83. ábra

Foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta korcsoportonként (2009. IV. negyedév, százalék) 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

55 50 45 40 35

A foglalkoztatottak száma 2010 elsı félévében az elızı év azonos idıszakához képest 0,8%-kal tovább csökkent, de az apadás üteme lassul. A fogyás különösen a férfi munkavállalókat, a 25-29 év közöttieket, a középmagyarországi és a közép-dunántúli régiókat érintette. Ágazati bontásban szokatlan folyamatok tapasztalhatók: erıteljesen növekedett a költségvetési rend szerint foglalkoztattak létszáma, emellett nıtt a szállítás, raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az ingatlanügyletek foglalkoztatási képessége. A legnagyobb arányban a pénzügyi szolgáltatók létszáma épült le, de jelentıs az ipar, az építıipar és a kereskedelem létszámvesztése is. Hosszú idı óta elıször fogyott az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység létszáma, ami az itt mőködı kismérető vállalkozások tömeges bedılésével magyarázható. A munkaerı-felmérés szerinti munkanélküliség az elsı félévben átlagosan 83 ezer fıvel, 21%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, számuk 473 ezer fıt tett ki. A munkanélküliségi ráta 11,5%-ra emelkedett. Ismételten növekedésnek indult a tartós munkanélküliek aránya, ami azt jelzi, hogy az elmúlt másfél évben elbocsátottak egy része már több mint egy éve nem tud visszakerülni a munkaerıpiacra. 2010 elsı félévében a legalább ötfıs cégeknél és a költségvetési intézményeknél 0,2%-kal emelkedett az alkalmazottak száma az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a versenyszféra létszáma 2,4%-kal esett vissza, miközben a költségvetési szféráé 4,9%-kal nıtt (az itt elszámolt közfoglalkoztatás nélkül azonban itt is 0,3 %os csökkenés következett be).

30 25 20 15 10 5 0 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64

Foglalkoztatási ráta

Munkanélküliségi ráta

Májusban a válság kirobbanása óta elıször csökkent a regisztrált álláskeresık állománya éves összevetésben, s ez a tendencia azóta is fennmaradt. A regisztrált álláskeresık száma augusztusban 546 ezer fı volt, ami az elızı év hasonló idıszakához képest 3,2 ezer fıs, 0,6%-os csökkenést jelent.

Forrás: KSH

48


84. ábra

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma 2000-2011 (ezer fı) 3940

490 470 450 430 410 390 370 350 330 310 290 270 250 230

3920 3900 3880 3860 3840 3820

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

Foglalkoztatottak (bal tengely) M unkanélküliek (jobb tengely)

Forrás: KSH, GKI

13. táblázat

Termelékenység, 2008-2011 (egy foglalkoztatottra jutó GDP, elızı év = 100) Nemzetgazdaság összesen Ipar Építıipar Mezıgazdaság Forrás: KSH, GKI

2008

2009

2010

2011

101,8

96,1

102

102,5

102,9 103,0 162,1

89,3 103,2 79,4

108,8 94,4 89,1

106,6 103,5 109,5

85. ábra

Munkanélküliségi ráta régiónként, 2008-2010 (százalék)

Forrás: KSH, GKI

2 0 0 9 .II. n e g ye d é v

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Magyarország

Észak-

Dél-Dunántúl

Dunántúl

Nyugat-

16 14 12 10 8 6 4 2 0

2 0 0 8 .II. n e g ye d é v

49

2004

2003

2002

2001

2000

3740

Dunántúl

A foglalkoztatási szerkezet számottevı átalakulása nem várható, noha az ıszi önkormányzati választásokat követıen sor kerülhet további elbocsátásokra a költségvetési szférában.

3760

Közép-

A konjunktúra javulása a foglalkoztatásban csak késleltetve érvényesül, ezért a foglalkoztatás növekedése, a munkanélküliség csökkenése összességében csak 2012-tıl várható. Addig csak szigetszerően, egyes exportvezérelt ipari ágazatokban (pl.: gépipar, számítástechnikai ipar) lesz erıteljes létszámbıvülés.

3780

Közép-

A munkaerı-kínálat és a munkaerı-kereslet közötti növekvı feszültség tompítása érdekében a kormányzat foglalkoztatás-bıvítı intézkedéseket tervez. A munkaügyi irányítás szervezeti rendszere változóban van, egyelıre nem tisztultak le az új modell mőködési jellemzıi, ami rövid távon nehezíti a problémák megoldását. Az „Út a munkához” program egyelıre tovább mőködik, de mivel hatása már „bent van” a bázisban, ettıl további létszámnövekedés nem várható.

3800

Magyarország

A gazdasági kilábalás elsı évében, 2010-ben még további 1% körüli létszámfogyásra lehet számítani. 2011-ben változatlan szinten marad a foglalkoztattak száma. A fı vesztes továbbra is az ipar és a kereskedelem lesz, de jóval visszafogottabb mértékben, mint 2009-ben.

Összesen

A nyár végén a munkaerı-kínálatot a munkavállalási korú inaktívak és tartós munkanélküliek mellett a frissen elbocsátottak és az iskolából kikerülık is növelik. Potenciálisan kínálatbıvítı hatású az elırehozott nyugdíjba vonulás feltételeinek 2010 elejétıl életbe lépett további szigorítása is. Ennek a következménye, hogy az 55-59 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta 3,2 százalékponttal emelkedett, miközben szinte minden fiatalabb korcsoportban csökkent.

2 0 1 0 .II. n e g y e d é v

Elırejelzés – 2010. június

3.11. Külkereskedelem A világgazdaság, azon belül Magyarország legnagyobb külgazdasági partnere, Németország importkeresletének növekedése és a visszafogott belföldi GDP-felhasználás hatására a magyar export 2010-ben dinamikusan, az importnál gyorsabban bıvül. Eddig soha nem látott, 5,3 milliárd euró külkereskedelmi többlet keletkezik, ami 2011-ben a belföldi kereslet erısödése miatt 5 milliárd euróra csökken. 86. ábra

GDP, fogyasztás, beruházás, export, 2008-2010 (2008. I. negyedév = 100) 105 100 95 90 85 80 I.né II.né III.né IV.né I.né II.né III.né IV.né I.né II.né 2008

2009

GDP Beruházás

2010

Fogyasztás Export

Forrás: KSH, GKI

14. táblázat

Régiónkénti magyar export, 2008-2011 (elızı év = 100, euró alapon) EU-15 (régi) EU-12 (új) Oroszország Ázsia Forrás: KSH, GKI

2008 101,0 114,4 121,7 112,7

2009 82 77 85 87

2010 110 115 111 135

2011 111 116 108 128

15. táblázat

Régiónkénti magyar import, 2008-2011 (elızı év = 100, euró alapon) EU-15 (régi) EU-12 (új) Oroszország Ázsia Forrás: KSH, GKI

2008 101,0 110,7 143,8 99,6

2009 75 79 62 84

2010 109 112 135 110

2011 113 110 120 112

2010. január-júliusban az euróban számított export 21%kal, az import 18%-kal emelkedett, a külkereskedelmi egyenleg 3,1 milliárd euró többletet mutatott (1,2 milliárd euró javulás az elızı év ugyanezen idıszakához viszonyítva). Földrajzi vetületben a magyar export növekedési üteme a legmagasabb GDP-dinamikájú ázsiai országok (fıként Malajzia, Szingapúr, Tajvan és Thaiföld), valamint az EU-n kívüli európai országok (Törökország, Ukrajna) viszonylatában volt a legmagasabb. Áruszerkezeti szempontból idén különösen a színesfém-termékek, a tudományos és mérımőszerek, a villamos gépek és készülékek, valamint a mőanyag alapanyagok kivitele emelkedett. Az export volumene 2010-ben 13%-kal, 2011-ben 10%kal bıvül, az importé mindkét évben várhatóan 12%-kal emelkedik. Jövıre az import exportnál gyorsabb emelkedésének oka a belföldi kereslet, fıleg a beruházások kezdıdı növekedése lesz. A kivitel dinamikája várhatóan meghaladja a magyar áruk legnagyobb felvevıpiaca, a német importkereslet növekedési ütemét. Az exportdinamika hordozói a jármővek és jármőalkatrészek, valamint az elektronikai termékek lesznek. A jármőipari kivitel felfutása 2011-ben kiemelkedı mértékben táplálkozik a külföldi nagyvállalatok magyarországi kapacitásbıvítı és rekonstrukciós beruházásaiból. A magyar export legdinamikusabban bıvülı felvevıpiacai a távol-keleti felzárkózó országokban és Brazíliában lesznek. A szolgáltatási ágazatok külkereskedelmi forgalmának aktívuma 2010 elsı félévében 1,3 milliárd euró volt, ami 0,8 milliárd euróval haladta meg az elızı év azonos idıszakáét. 2011-ben további javulásra lehet számítani. A külkereskedelmi mérlegben 2010-ben az elızı évinél is nagyobb 5,3 milliárd euró aktívum várható, ami 2011ben a magasabb GDP-dinamika miatt bıvülı import nyomán várhatóan 5 milliárd euróra mérséklıdik. A cserearányok, de a 2009. évi 1,8%-os javulás után 20102011-ben nem változnak.

50


4. Egyensúly 4.1. Államháztartás 2010-11-ben a magyar államháztartás egyensúlyi szempontból lényegében a 2008-as válság elhárítását célzó IMF-EU hitelcsomag felvételekor vállalt, a 2009-es konvergencia programban megállapított pályán halad. A GDP arányában idén 3,8%, jövıre 3% körüli deficit várható, miközben az államadósság a 2010-es 80% körüli szintrıl 2011-ben már csökkenni kezd. A GKI elırejelzése szerint 2010-ben a folyó áron mért GDP több mint 5%-kal bıvül, s ezzel meghaladja a 2008. évi szintet. A GDP-növekedés szerkezete nem kedvezı az államháztartási bevételek szempontjából, hiszen folytatódik a vásárolt fogyasztás csökkenése, a gépjármő-eladások, a benzinfogyasztás visszaesése. A közteher-bevételek alakulását, szerkezetének változását azonban különbözı állami döntések is lényegesen befolyásolták. Így idén már teljes egészében érvényesül a 2009-ben elfogadott és fokozatosan életbe lépett adóváltoztatások hatása. A fogyasztás adóterhelése nıtt, az élımunka terhelése csökkent. Ezen intézkedések következtében az átlagkeresetnél az ún. bér-adóék érzékelhetıen mérséklıdik, a tavalyi OECD rangsorban az idei várható adattal már csak a 6. legmagasabb érték adódna Magyarországra (a korábbi 2. hely után). Az új kormány évközi adóintézkedéseket vezetett be. Így most már 500 millió forintig csak 10% a nyereség adóterhelése, miközben 200 milliárd forintra méretezett pénzintézeti különadó lépett életbe, továbbá az illetékmentességek köre is bıvült. Mindezeken túl a költségvetéshez képest bevétel-kiesés okozott az Alkotmánybíróság döntése a családi pótlék személyi jövedelemmé minısítésének és a lakóingatlanok központi adóztatásának eltörlésérıl. (Elképzelhetı, hogy az Alkotmánybíróság az új pénzintézeti különadót is csak idıarányosan engedi érvényesülni a bevezetés évére, de egy esetleges ilyen döntés valószínőleg valamelyik következı év költségvetését terheli.) Összességében a pénzforgalmilag számolt nominális közteherbevételek az emelkedı GDP ellenére mintegy 1%-kal mérséklıdnek, így idén az adócentralizációs ráta – jórészt spontán módon, a válság hatásait is tükrözve – több mint 2 százalékponttal csökken.

51

16. táblázat

A központi költségvetés egyes bevételeinek alakulása, 2009-2010 (milliárd forint) 2009 2010 tény törvény Gazdálkodó 1017 1064 szervezetektıl Fogyasztáshoz 3071 3246 kapcsolt adók Lakosságtól 2020 2051

2010 2010 PM GKI * várható

Eltérés Törvénytıl GKI

1033

1064

0

3200

3220

-26

1934

1927

-124

* PM májusi elırejelzése

17. táblázat

Társaságiadó-bevételek, 2009-2010 (különadóval együtt, milliárd forint) 2009. 2010. 2010. 2009. 2010. 2010. PM tény törvény GKI I-VII hó I-VII hó várható* 542,4 609,3 400 281,4 113,8 550 * PM májusi elırejelzése

18. táblázat

Államháztartási bevételek, 2009-2010 (önkormányzatok nélkül, pénzforgalmi adatok, milliárd forint) 2010 2010 törvény GKI 8324 7929 8307

2009

Központi költségvetés ebbıl: államháztartáson belülrıl 1851 1337 1836 Tb 4129 4310 4300 ebbıl: központi költségvetéstıl 914 1207 1210 Elkülönített alapok 465 423 420 Összesen 12918 12662 13027 Összesen nettó* 10153 10118 9981 *Az államháztartás alrendszereitıl érkezı források és a tb központi költségvetéstıl származó bevételei nélkül Forrás: PM, GKI


A közteher-bevételek az évközi adóteher növekedés ellenére elmaradnak a tervezettıl.

87. ábra

Tízéves államkötvény aukciók, 2009-2010

−

A gazdálkodó szervezetek befizetései végül várhatóan megegyeznek a költségvetésben eredetileg szereplı értékkel. A pénzintézetek különadója ugyan 200 milliárd forintos többletet jelent, a társasági adónál viszont hasonló nagyságú elmaradás várható. Ennek a fele az évközi intézkedések hatása; jórészt kieshet a pénzintézetek rendes nyereségadó befizetése, illetve a 10%-os társasági adók szélesítése. Az elmaradás másik fele több tényezıvel magyarázható. Egyrészt a költségvetés összeállítása során itt eleve túltervezés volt. Másrészt az üzemi tevékenység eredménye idén már kissé javulhat, de félı, hogy a pénzügyi mőveletekben újra komoly veszteségek keletkeznek (fıleg a devizahitelek átértékelése miatt, amennyiben a tavaly év végi 271-es euró árfolyamnál érzékelhetıen gyengébb lesz a forint záró árfolyama). Emellett a 2010-re történı veszteség-elhatárolások is számottevıek lehetnek, sıt a vállalkozások egy része adótakarékossági okokból várhatóan a nyereség jövı évre történı „áttolását” kísérli meg.

−

A fogyasztáshoz kapcsolt adóknál az áfa-bevételek akár kissé túl is teljesülhetnek, a jövedéki adóknál viszont elmaradás várható.

−

A legnagyobb kiesés a lakossági befizetéseknél valószínő. Ez jórészt a lakóingatlanok központi adóztatásának eltörlése miatt következik be, de számos más tényezı (így az illetékmentesség kiterjesztése) együttes hatása is jelentkezik.

Meghírdetett (m Ft) Átlag Hozam (%)

2010.08.26.

2010.06.17.

2010.04.22.

2010.02.11.

2009.12.30.

2009.11.19.

2009.10.08.

2009.08.27.

2009.07.02.

2009.05.21.

11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 2009.02.12.

55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Benyújtott (m Ft)

Forrás: ÁKK

88. ábra


Bázispont

300

2000

200

Állomány

Forrás: ÁKK

2010.07.02.

400

2200 2010.04.02.

2400

2010.01.02.

500

2009.10.02.

600

2600

2009.07.02.

2800

2009.04.02.

700

2009.01.02.

800

3000

2008.10.02.

900

3200

2008.07.02.

3400

2008.04.02.

1000

2008.01.02.

3600

Kamatfelár

A társadalombiztosítás járulékbevételei a tervezetthez közelállóan alakulnak. A közteher-bevételeknél végeredményben a tervezetthez képest mintegy 150 milliárd forintos elmaradás várható. Az egyéb bevételeknél viszont többletet okoz az állami nyugdíjrendszerbe történt visszalépések hatása, miközben az állami vagyon utáni befizetések elmaradhatnak a tervezettıl. Az államháztartás kiadásainál a költségvetési törvényhez viszonyítva a legnagyobb eltérés a költségvetési szervek és a fejezeti kezeléső elıirányzatok kiadásainál

52


várható. Ennek nagyobb része (majdnem 500 milliárd forint) azonban látszólagos, csak elszámolási okokból keletkezik, mivel itt a többletkiadást államháztartáson belüli többlet-átvétel finanszírozza. E tényezı kiszőrésével végül egyenlegében 60 milliárd forint körüli túlköltés valószínősíthetı. Ez úgy jön létre, hogy bizonyos tételeknél komolyabb többletkiadások jelentkeznek (fıleg az „Út a munkához program” finanszírozása és a közlekedési vállalatok támogatása terén), miközben jelentıs megtakarítást eredményez az évközi kiadások visszafogása. Az eredeti költségvetésben szereplı külön tartalékokat (kamat- és stratégiai tartalék) nem költik el. Kisebb megtakarítás keletkezhet a kamatkiadások eredeti elıirányzatához képest, (bár a kamatszint május óta magasabb a korábbinál) valamint a decentralizált alapoknál, míg túllépés a támogatásoknál.

19. táblázat

Államháztartási kiadások, 2009-2010 (önkormányzatok nélkül, pénzforgalmi adatok, milliárd forint) 2010 törvény GKI Központi költségvetés 9068 8765 9169 Tb 4286 4380 4380 Elkülönített alapok 497 388 368 Összesen 13851 13533 13917 Összesen nettó* 11086 10989 10871 *Az államháztartás alrendszereitıl érkezı központi bevételekkel és a tb részére nyújtott központi költségvetési hozzájárulásokkal finanszírozott kiadások nélkül Forrás: PM, GKI 2009

Az államháztartás kiadásai összességében érdemben mintegy 120 milliárd forinttal lesznek alacsonyabbak a költségvetésben szereplınél. Az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya tehát lényegében a tervezettnek megfelelıen, pénzforgalmilag 890 milliárd forint körül alakul. Ha az önkormányzati szféra deficitje a költségvetési törvény készítésekor feltételezett 190 milliárd forint lesz, akkor ez a GDP arányában mintegy 3,8%-os európai módszertan szerinti (ESA) hiányt jelent. Az államadósság 2010 végi alakulására jelentısen hat a forint év végi záróárfolyama. Ennek függvényében az ún. maastrichti államadósság mutatója a tavalyi 78,3% után 80% körül tetızhet. Ugyanakkor a devizaeszközökkel (a lehívott de az MNB-nél devizabetétként elhelyezett IMFEU hitelekkel) nettósított ráta 4-4,5 százalékponttal alacsonyabb. Az államadósság finanszírozása idén a piacon történt. Továbbra is igaz, hogy a magyar államadósság nagyobb részét (kb. 56%-át) a külföld finanszírozza, részben forintban, részben devizában. Ez a magyar gazdaság külsı függıségének egyik fundamentális alapja. Magyarország hosszabb távon nem folytathat olyan költségvetési politikát, amely nem élvezi az adósságot folyamatosan finanszírozók bizalmát.

53

89. ábra

Államháztartási egyenleg a GDP százalékában, 2006-2011 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9 -10 2006 ESA-95

Forrás: PM, GKI

2007

2008

2009

2010

2011

Elsıdleges egyenleg


A 2011-es költségvetési törvényjavaslat még nem készült el, a kormány költségvetés-politikai szándékai nem ismertek. Ugyanakkor az EU (és a piacok) nyomására a kormány elkötelezte magát a 3% alatti hiánycél mellett. 20. táblázat

Államháztartási bevételek, 2010-2011 (önkormányzatok nélkül, pénzforgalmi adatok, milliárd forint) 2010 2011 GKI 8307 8603

Központi költségvetés ebbıl: államháztartáson belülrıl 1836 1836 Tb 4300 4500 ebbıl: központi költségvetéstıl 1210 1250 Elkülönített alapok 420 435 Összesen 13027 13538 Összesen nettó* 9981 10452 *Az államháztartás alrendszereitıl érkezı források és a tb központi költségvetéstıl származó bevételei nélkül Forrás: GKI

A deficit közel 1 százalékpontos csökkentésének önmagában a jövı évre várt gazdasági növekedés megteremti a fedezetét. A költségvetés készítıi számára a nehézség abból fakad, hogy az egyensúly javításán túl a kormány bejelentett egy jelentıs, összességében komoly bevételkieséssel járó személyi jövedelemadó reformot az idei évközi, jövıre kibontakozó köztehercsökkentı intézkedések mellett; továbbá számos kiadás mellett is elkötelezte magát, miközben eddig a kormány politikusai szinte minden kiadási megtakarítással is járó rendszerszerő átalakítást elleneztek. A kormány által ténylegesen (nem feltétlenül a deklarációk szintjén) követni szándékozott költségvetési politika jelenleg (fıleg részleteiben) nem jelezhetı elıre. Karakterét tekintve két eltérı változat képzelhetı el. A kormány mély, tartós megtakarításokkal járó strukturális reformok megvalósításába kezd; mindenekelıtt a közigazgatás, az önkormányzati rendszer és a támogatások, transzferek, állami vállalatok terén. Ehhez társulnak az egészségügy, az oktatás terén induló hosszabb átfutási idejő átalakítások, amelyek képesek visszafogni az ezzel kapcsolatos kiadások emelkedését. Egy ilyen program tartós adócsökkentést alapozhat meg (beleértve a pénzintézeti különadó késıbbi kivezetését is), akár már a jövı évben is. Ugyanakkor ennek hatására a foglalkoztatás érzékelhetıen csökkenne az állami szektorban. A kormány tartózkodik megtakarítással is járó szerkezeti reformoktól. Ekkor az egyensúly javulása érdekében az elsı évben csak minimális (fıleg átcsoportosító jellegő, az egyéneknél vállalati bérkompenzációval ellentételezett) adóváltoztatásokat hajt végre, a nominális kiadások széleskörő befagyasztásával, az infláció alultervezésével, s néhány prioritástól eltekintve jórészt főnyírószerő faragásokkal tartja kézben a kiadásokat. Egy ilyen megoldás rövid távon kevesebb politikai konfliktussal jár, ugyanakkor az adócsökkentés lehetıségei, a hosszabb távú gazdasági fejlıdés esélyei szempontjából jóval hátrányosabb.

54


Az államháztartás hiánya és külsı finanszírozási igény a GDP százalékában, 2000-2011

Államháztartás hiánya

A hiánycsökkentést segíti, hogy az önkormányzati szféra a választásokat követı évben általában lényegesen mérséklıdı deficitet szokott mutatni. A pénzügyi fegyelem erısödését támogathatja új önkormányzati fiskális szabályok kétharmados törvényben történı idei megalkotása is. Mindezek hatására (a fennálló feszültségek mellett is) az önkormányzati szektor hiánya a GDP arányában az idei 0,7%-ról 0,4%-ra csökkenhet. Ebben az esetben egy 3%-os államháztartási ESA hiányhoz az önkormányzatokon kívüli államháztartásban 0,5%-os javulás elégséges lehet, ami pénzforgalmilag 2,7%-os, azaz 800 milliárd forint közeli nominális hiányt igényelne. Így – az szja-reformmal még nem számolva – a kiadások mintegy 350-400 milliárd forinttal nıhetnének, azaz összességében biztosított lenne a reálérték megtartása. Természetesen ezt a kiadásnövelési mozgásteret „fogyasztja” az szja reform elsı lépésének olyan végrehajtása, amely az adóteher átcsoportosítása mellett bevételi kiesést is jelent, illetve a béremelések (azaz az attól várt többlet-közteherbefizetés) adóváltozások vagy más okok miatti esetleges visszafogása is. A legvalószínőbb megoldás az, hogy a bejelentett szjareformot három év alatt vezetik be úgy, hogy az elsı évben még két adókulcs érvényesül (sıt akár a jelenlegi ún. fél- szuperbruttó alapú adózás is fennmarad); s az

55

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9 -10 2001

A bevételek alakulása a hiánycéltól függı mozgásteret ad a kiadások változtatására. A GKI azt feltételezi, hogy a deficit ténylegesen is a GDP 3%-a körül alakul. A költségvetési törvény valószínőleg 2,8%-ot tartalmaz majd, de a tényleges teljesítés során kisebb elcsúszás (tudatosan vagy csak „véletlenül”) elképzelhetı. Ugyanakkor a túlzottdeficit-eljárás 2012. évi megszőntetéséhez 3% alatti szám kellene.

90. ábra

2000

2011-ben a folyó áras GDP ismét 5%-ot meghaladóan emelkedhet és szerkezete az államháztartás bevételei szempontjából kedvezıbbé válhat, hiszen, ha szerényen is, de megindul a lakossági fogyasztás növekedése. Az államháztartás bevételeit tekintve – a személyi jövedelemadó-reform elsı lépcsıjével még nem számolva – az adó- és járulékbevételek mintegy 450-500 milliárd forinttal emelkednének. Ez lényegében változatlan adócentralizációt jelentene.

Külsı finanszírozási igény

Forrás: KSH, MNB, GKI

21. táblázat

Államháztartási kiadások, 2010-2011 (önkormányzatok nélkül, pénzforgalmi adatok, milliárd forint) 2010

2011 GKI

Központi költségvetés 9169 9358 Tb 4380 4570 Elkülönített alapok 368 400 Összesen 13917 14328 Összesen nettó* 10871 11242 *Az államháztartás alrendszereitıl érkezı központi bevételekkel és a tb részére nyújtott központi költségvetési hozzájárulásokkal finanszírozott kiadások nélkül Forrás: PM, GKI


91. ábra

Bruttó államadósság tulajdonosi szerkezete, 2008-2010 (százalék) 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Deviza Devizahitel állampapír 08.12.31

Külföldi forint

Hazai forint

09.12.31

10.07.31

92. ábra

Az államháztartási hiány és az államadósság a GDP százalékában az EU-ban, 2010 Államadósság 140 EL IT

120

BE

100

FR

HU DE

80

MT

60

AT

FI SE

40

DK

IE NL

20

UK

ES

CY PL LV L ROT

SK

LU

EE

0 0

1

2

3

4

5

Az államadósság 2011-ben már várhatóan csökken. A 3%-os deficit önmagában is ezt eredményezi, de a forint árfolyamának várható erısödése és a jegybanknál tartott kincstári devizabetétek részleges felhasználása is ebbe az irányba mutat. Az ún. maastrichti hiánymutató 76-77%ra mérséklıdhet. Az ÁKK tervei szerint jövıre 1485 milliárd forint értékő friss állampapír kibocsátás szükséges, illetve további 4 milliárd euró kötvénykibocsátás devizában történne. (A deviza kibocsátás a lejáratokkal azonos összegő, így az adósság egészén belül a tervek szerint enyhén emelkedne a forintfinanszírozás aránya.) Az államadósság finanszírozása a kormányzati politika tartalmától és a kommunikálás mikéntjétıl is függ, az elmúlt idıszakban elkövetett hibák sajnos még hosszabb idın át éreztetik hatásukat. A jövı évi költségvetés kedvezıbb fogadtatásra számíthat, ha reformlépésekre is épít. Amennyiben ehhez meggyızı konvergencia-program is társul, mindez az EU számára is elfogadható, akkor a piacról és ráadásul fokozatosan javuló kondíciókkal látszik megoldhatónak az államadósság finanszírozása. (Hacsak nem történik tartósan negatív fordulat a nemzetközi pénzpiacok kockázatvállalási hajlandósága terén, ami nem zárható ki teljesen.)

SI

CZ BG

PT

adójóváírás kb. egyharmadának kivezetését ÉTmegállapodás alapján béremelések ellentételezik az alacsony jövedelmeknél.

6

7

8

9 10 11 12 13

Hiány

Amennyiben a pénzügyi szektor külföldi kézben lévı része a források csendes mérséklésével reagálna a túlméretezett adóra és az egyéb nyomorgató lépésekre, az megnehezítené, megdrágítaná a fennálló (fennmaradó) adósság refinanszírozását.

Forrás: Európai Bizottság 2010. május

Javítaná az ország megítélését (csökkentené a kockázatokat és ezzel a kamatkiadásokat) ha hiteles euró csatlakozási program is készülne jövı évi ERM-2 belépéssel; és/vagy valamilyen formában az IMF is védıernyıt nyújtana az államadósság finanszírozásához.

56


4.2. Infláció A pénzügyi-gazdasági világválság okozta keresletzuhanás miatt világszerte alacsony az infláció és 2011-ben is az marad. Magyarországon az I. félévinél tartósan gyengébb forint, a világszerte és nálunk is rossz termés miatt erısödik az importált cikkek és az élelmiszerek áremelésére irányuló törekvés. Az ısszel esedékes energiaár-emelés elhalasztása a 2011. évi inflációt fogja terhelni. Végeredményben 2010-ben éves átlagban 4,8%, a II. félévben és az év végén 4% körüli lehet az infláció, ami 2011-re 3,5%-ra csökken. 2010 elsı felében a 2009 júliusi áfa- és jövedékiadóemelés magasan tartotta a drágulás ütemét. Ehhez hozzájárult a világpiaci energiaárak emelkedése, a választásokat követı forintgyengülés. Így 2010 elsı nyolc hónapjában 5,2% volt az átlagos áremelkedés, augusztusban pedig 3,7%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban.

93. ábra

Infláció, 2006-2011 (elızı év azonos idıszaka = 100) 110 109 108 107 106 105 104 103 102

Elızı év azonos hónapja = 100

2011.11.

2011.06.

2011.01.

2010.08.

2010.03.

2009.10.

2009.05.

2008.12.

2008.07.

2008.02.

2007.09.

2007.04.

2006.11.

2006.06.

101 2006.01.

A politikai, kormányzati és önkormányzati döntések jelentısen befolyásolhatják az infláció rövidtávú alakulását. Az októberi önkormányzati választásokat megelızıen a kormány „befagyasztotta” az energiaárakat és a közüzemi díjakat. Ez 2010-ben visszafogja a drágulás ütemét. Emiatt csökkenhettek augusztusban a háztartási energiaárak, miközben a gáz esetében nagyjából 10% körüli áremelés lett volna indokolt. A helyi önkormányzatok szintén visszafogták a közüzemi, közlekedési díjak emelésének ütemét. Ez átmenetileg ugyan mérsékli a drágulás ütemét, de 2011ben inflációs nyomást fejt ki. Az energiaárak és a közüzemi díjak a nemzetközi átlagnál gyorsabban fognak emelkedni. Ha egyes termékek alacsonyabb áfa-kulcs alá lennének sorolva, annak érdemi hatása nem lenne az inflációs folyamatokra (nagyrészt lenyelné a kereskedelem).

Éves átlag

Forrás: KSH, GKI

94. ábra

Infláció a régióban, 2006-2010 10 8

57

6 4 2 0 -2 2006.01. 2006.04. 2006.07. 2006.10. 2007.01. 2007.04. 2007.07. 2007.10. 2008.01. 2008.04. 2008.07. 2008.10. 2009.01. 2009.04. 2009.07. 2009.10. 2010.01. 2010.04. 2010.07.

Az élelmiszerek ára az idei rossz termés és a gyenge forint következtében az idei év közepétıl egyre gyorsabban emelkedik. Az alacsony kereslet már nem elegendı az árak visszafogására. Augusztusban az élelmiszer árindex még megegyezett az átlagos inflációval, év végére azonban feltehetıleg meghaladja azt. Ez a hatás 2011-re is áthúzódik. Az importált élelmiszerek ára kissé csökkenhet a forint erısödése nyomán, de a külföldi versenytárs nélküli hazai élelmiszerek ára csak 2011 közepétıl, a jövı évi termés piacra jutásától mérséklıdik.

Magyarország Szlovénia

Forrás: Eurostat

Csehország EU-27

Szlovákia


Az élvezeti cikkek árát jelentısen emelte a tavalyi adóemelés. A jelenlegi tervek között nem szerepel a jövedéki adó további emelése, azonban ezt kizárni sem lehet, a költségvetési egyensúly javítása érdekében. Adóemelések nélkül 2011-ben átlagosan 3,5%-os drágulás várható.

95. ábra

A fogyasztói kosár egyes összetevıinek hozzájárulása az inflációhoz, 2001-2010 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 -1

A tartós fogyasztási és a ruházati cikkek ára 2010 elsı felében a gyengülı forint és az áfa-emelés ellenére alig emelkedett. A visszaesı lakossági kereslet fékezte a drágulást. A lakosság kissé javuló jövedelmi helyzete és a fogyasztás szerény emelkedése azonban elsısorban nem ezen cikkek keresletét fogja erısítni. Így e két termékcsoport ára 2011-ben is csak stagnálni vagy csökkenni fog. Ezt az éves átlagban erısödı forint is segíti.

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

A háztartási energia ára 2010-ben és 2011-ben is az átlagot meghaladó mértékben drágul. Az áremelések halogatása miatt az idei emelések is 2011-re tolódnak, és így jövıre 10% feletti éves áremelkedés sem kizárt. Élelmiszerek

Szeszes italok, dohányáruk

Ruházkodási cikkek

Tartós fogyasztási cikkek

Háztartási energia

Egyéb cikkek, üzemanyagok

Szolgáltatások

Fogyasztói árindex

Forrás: KSH, GKI

Az üzemanyagok esetében nem folytatódik a 2010-es emelkedés, sıt kisebb csökkenés is várható. Az olaj világpiaci árának csökkenése, a forint árfolyamának erısödése éves szinten kissé mérsékli az üzemanyagárakat. A szolgáltatások esetében a központilag szabályozott és a piaci árakra is egyre nagyobb nyomás nehezedik. Az államilag szabályozott áraknak a halasztáson túl az átlagot meghaladó drágulást erısíti a számos infrastrukturális fejlesztés is, melyek költségének meg kell jelennie a közüzemi díjakban. A gazdasági növekedés lassú beindulásával és a belsı kereslet élénkülésével a piaci szolgáltatások ára is emelkedni fog, hiszen költség oldalról egyre nagyobb a felhalmozódott nyomás. A szolgáltatások így 2011-ben az átlagot meghaladó mértékben, 4,5% körüli ütemben fognak emelkedni. 2010 hátralévı hónapjaiban augusztushoz képest kissé gyorsuló, 4% körüli drágulás várható. Az infláció 2011-ben lassan mérséklıdik, év végére 3,5% alá csökken, éves átlagban pedig 3,5%-os lesz.

58


4.3. Pénz és tıkepiac A válság hatására 2009 elsı felében világszerte szinte nullára csökkentek a jegybanki (FED, ECB, BOE, BOJ) alapkamatok, s több mint egy éve stagnálnak. A jegybankokat jelenleg kivárás jellemzi, a lassulási félelmek miatt inkább újabb mennyiségi lazításon, mint kamatemelésen törik a fejüket. A pénzpiacok még izgalmi állapotban maradnak.

59

2009.07.01. 2009.07.31. 2009.08.30. 2009.09.29. 2009.10.29. 2009.11.28. 2009.12.28. 2010.01.27. 2010.02.26. 2010.03.28. 2010.04.27. 2010.05.27. 2010.06.26. 2010.07.26. 2010.08.25.



Forrás: Eurostat (tízéves kötvény)

97. ábra

Devizák forintárfolyama, 2008-2010 (2008. január = 100) 140 130 120 110 100 90

Euró

Forrás: MNB

US dollár

Svájci frank

2010.07.

2010.04.

2010.01.

2009.10.

2009.07.

2009.04.

2009.01.

2008.10.

80 2008.07.

A magyar gazdaság egyensúlyi kilátásai kedvezıek. Nincs nettó külsı finanszírozási igény, mivel az államháztartási hiány mérséklıdik, azt a háztartások (részben kényszerően) növekvı megtakarítása bıven fedezi, a vállalatok pedig – a még mindig csak éledezı belsı piac és a bankrendszer túlzott megnyomorítása miatt – nettó megtakarítók. A helyzetet kissé árnyalja, hogy 2011-tıl meg kell kezdeni az IMF-EU hitel törlesztését. Az állam bruttó finanszírozási szükséglete emiatt ugyan nı, de normális piaci körülmények között a lejáró hitelek megújítása nem okozhat gondot, a nettó finanszírozásban pedig továbbra is számottevı többlet (aktívum) várható. Persze szélsıséges nemzetközi

900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

2008.04.

A kormány az októberi önkormányzati választások elıtt feltehetıleg semmilyen érdemi bejelentést vagy döntést nem fog hozni. A 2011-es költségvetést csak karácsony elıtt fogadják el. Ezzel párhuzamosan a forint árfolyama év végig kissé erısödik, éves átlagban 277 forint/euró lesz. A jegybank nem csökkenti tovább kamatát, szélsıséges piaci körülmények között emelés is elképzelhetı. A jelenlegi körülmények között az inflációs cél mellett fontos szempontot játszik a kamatdöntésben a nemzetközi befektetıi hangulat, illetve Magyarország megítélése, kockázati felára. Így a jegybanki döntések sokszor politikainak tőnhetnek, ha a kormányzati tervek megítélése kedvezıtlen a befektetık körében.

96. ábra

Régióbeli kamatfelárak az eurókamatok felett, 2009-2010

2008.01.

A magyar gazdaság megítélése a választásokig javult. Ez április végéig erısödı forintban és csökkenı állampapírhozamokban nyilvánult meg. A új kormány konfrontatív politikája és kommunikációja több menetben gyengítette a forintot, s emelte a magyar kamatfelárat. Az euró többször megközelítette a 290 forintos szintet. A gyenge forint és az euróval szemben is erısödı svájci frank történelmi magasságba, 220 forint fölé emelte a svájci frank árfolyamát. A kormány csak szeptemberben kötelezte el magát a 2011. évi államháztartási hiány leszorítására. A romló befektetıi megítélés, az emelkedı kockázati felár és a kedvezıtlenebb inflációs kilátások miatt a jegybank nem csökkentette tovább kamatát, így az jelenleg 5,25%.


hangulatromlás vagy hazai gazdaságpolitikai tévelygés nehéz helyzetet eredményezhet.

98. ábra


Bázispont

400

2200

300

2000

200

Állomány

2010.07.02.

2400

2010.04.02.

500

2010.01.02.

600

2600

2009.10.02.

700

2800

2009.07.02.

3000

2009.04.02.

800

2009.01.02.

3200

2008.10.02.

900

2008.07.02.

3400

2008.04.02.

1000

2008.01.02.

3600

Kamatfelár

Forrás: ÁKK

99. ábra

BUX és euró/forint árfolyam, 2004-2010 340

30 000

320

25 000

300

20 000

280

15 000

260

10 000

240

5 000

220

0

200 2004.01. 2004.06. 2004.11. 2005.04. 2005.09. 2006.02. 2006.07. 2006.12. 2007.05. 2007.10. 2008.03. 2008.08. 2009.01. 2009.06. 2009.11. 2010.04. 2010.09.

35 000

BUX

Forrás: MNB, BÉT

EUR/HUF

A jövı év közepétıl talán már emelkedı lesz a nemzetközi kamatkörnyezet. A válságból való tartós kilábalás esetén a nemzetközi jegybankok megkezdik a gazdaságba pumpált többletlikviditás kivonását. Szintén kamatemelést válthat ki a növekedéssel felélénkülı infláció is. Az országgyőlés által 2010 végén elfogadott, a nemzetközi piacok által jól fogadott 2011. évi költségvetés és az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget is demonstráló középtávú program esetén lassan erısödni kezdhet az ország s ezzel a forint iránti bizalom. Ezt feltételezve az árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lesz. Az állampapírok hozama kissé csökkenhet. A pénzpiaci befektetık óvatossága, a vártnál magasabb infláció és az emelkedı nemzetközi kamatkörnyezet miatt a jegybanki alapkamat még a legkedvezıbb esetben is csak minimálisan csökkenhet, az év végére 5% körülire. Változatlan (sıt enyhén emelkedı) magyar kamatszint mellett is mérséklıdhet a forint kamatfelár, mivel a nemzetközi alapkamatok és állampapír-hozamok emelkedni fognak. A világszerte magas államháztartási hiányok finanszírozására egyre nagyobb lesz a verseny az országok között, s a lakossági és vállalati hiteligények újbóli növekedésével emelkedhetnek a hitelköltségek. Ilyen nemzetközi környezetben a forintkamatok változatlan szinten maradása is eredménynek számítana. A Budapesti Értéktızsde részvényindexe 2010. szeptember közepén 23 473 pont volt, ami a 2009. év végi értéket (21 227 pont) 11%-kal haladta meg (évközben idınként ezt meghaladó volt). Ez a növekedés 4-5 részvény teljesítményén alapul. A hazai befektetık súlya az év folyamán váltakozott. A tızsdén további fellendülés várható. Ez néhány, a külföldiek számára méretük alapján is vonzó részvényre fog kiterjedni. Összességében a BUX ledolgozhatja a korábbi visszaesést, s a kosár részvények árfolyama 2010 végére – 2011 közepére megközelítheti 2008. évi csúcs szintet. Felmerült, hogy a gazdaságfejlesztés forrásait a Magyar Fejlesztési Bank fogja biztosítani, amire a fedezetet az MNB által megvásárolt MFB-kötvények jelentenék. Azonban a jelenlegi jegybanktörvény kizárja az állami hitelnyújtást, valamint az Európai Unió is rejtett hiánynövelésként könyvelheti el az elgondolást, így feltehetıleg ez a terv nem kivitelezhetı. 60


4.4. Külsı egyensúly A pénzügyi-gazdasági világválság, recesszió és a gazdaságpolitikai kiigazítás hatására Magyarország külsı egyensúlyi viszonyai radikálisan javultak: a korábbi évekre jellemzı, a GDP 6-7%-ára kiterjedı forrásbevonással szemben a folyó fizetési és tıkemérlegben 2010-ben és 2011-ben 2,4% körüli aktívum keletkezik. Az ország nem szorul külsı finanszírozásra, csak lejáró hitelei nagy részének megújítására. A nettó külsı eladósodás számottevı mértékben csökken. Egy újabb IMF-hitel egyrészt a fennálló hitelállomány megújításával, másrészt a nemzetközi befektetıi hangulat romlásával kapcsolatos kockázatokat mérsékelné. Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmében a 2009. évi 5,5 milliárd euróval szemben 2010-ben és 2011-ben 7 milliárd euró aktívum keletkezik. Ez döntıen az áruforgalmi többlet növekedésére vezethetı vissza. A régiós versenytársakkal összehasonlítva a külkereskedelmi mérleg egyenlege 2010-2011-ben Magyarországon javul a legnagyobb mértékben. A jövedelmek ki- és beáramlásának passzívuma a 2009. évi 5,6 milliárd euróval szemben 2010-2011-ben várhatóan 7,4 milliárd euró lesz. A növekedés oka az, hogy a recesszió miatt tavaly összezsugorodott profit és ezáltal profittranszfer idén és jövıre megugrik, s itt számolják el a kamatkiadásokat is. Mindezek alapján a folyó fizetési mérleg hiánya 2009-ben megszőnt, sıt 0,2 milliárd euró többlet keletkezett. A jövedelemegyenleg romlása következtében, amit nem ellensúlyoz teljes mértékben az áruk és szolgáltatások aktívuma, 2010-ben egyensúlyban lévı folyó fizetési mérleg, 2011-ben 1,5 milliárd euró deficit prognosztizálható. A folyó fizetési és tıkemérleg együtt (a gazdaság külsı finanszírozási igénye) a fejlesztési célú európai uniós források beáramlásának emelkedését is tekintetbe véve jelentıs többletet mutat, a 2009. évi 1,4 milliárd euróval szemben 2010-2011-ben 2,5 milliárd euró körül lesz. Régiós összehasonlításban (a balti köztársaságok kivételével) a folyó fizetési mérleg és a külsı finanszírozási igény tekintetében is Magyarország teljesítménye a legkedvezıbb 2010-2011-ben, egyedül Magyarország nem szorul nettó külsı finanszírozásra.

22. táblázat

A folyó fizetési és tıkemérleg összetevıi, 2008-2011 (milliárd euró) Egyenleg Áruforgalmi Szolgáltatási Jövedelmi Viszonzatlan átutalások Folyó fizetési mérleg Tıkemérleg Folyó fizetési és tıkemérleg Folyó fizetési és tıkemérleg (a GDP százalékában) Forrás: MNB, GKI

2008 -0,2 0,9 -7,5 -0,7 -7,5 1,0

2009 4,0 1,5 -5,6 0,3 0,2 1,3

2010 5,3 1,7 -7,3 0,3 0,0 2,4

2011 5,0 2,0 -7,5 -1,0 -1,5 4,1

-6,5

1,4

2,4

2,6

-6,1

1,6

2,4

2,4

23. táblázat

Nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege, 2008-2011 (milliárd euró) Finanszírozás 2008 Külföldi mőködıtıke-import 3,4 összesen 1,9 − Új befektetés − Újrabefektetett profit 1,5 Magyar mőködıtıke-0,6 export Portfolió-befektetések -2,6 egyenlege Nem adóssággeneráló 0,2 finanszírozás egyenlege Forrás: MNB, GKI

2009 2010 2011 2,7

3,2

4,0

1,9 0,8

1,5 1,7

2,0 2,0

-1,2 -1,4 -2,0 -3,2

0,8

1,0

-1,7

2,6

3,0

24. táblázat

A nem adóssággeneráló finanszírozásban a világgazdaság élénkülésével is összefüggésben a mőködıtıke-import a 2009. évi 2,7-rıl 2010-ben 3,2, 2011-ben 4 milliárd euróra emelkedhet. Ezen belül az újrabefektetett nyereség a 2009. évi 0,8-ról 2010-ben 1,7, 2011-ben 2 milliárd euróra nı. Az új befektetések 2010-ben 1,5, 2011-ben 2 milliárd euróra rúghatnak. A kecskeméti Mercedes-projekten kívül több, mint 1 milliárd euró összegő új beruházásról folynak tárgyalások fıként

61

A folyó fizetési mérlegegyenleg a GDP százalékában néhány új EUtagállamban, 2008-2011 2010

2011

-3,4 -1,0 -0,3 Csehország -6,7 -3,1 -4,5 Szlovákia -5,0 -1,6 -2,8 Lengyelország -6,2 -0,9 -1,4 Szlovénia -7,1 0,2 0,0 Magyarország Forrás: Európai Bizottság 2010. április, GKI

2008

2009

-1,5 -4,1 -3,3 -1,6 -1,4


az autóiparban (Opel, Audi). Magyarország a válság ellenére megırizte külföldi mőködıtıke-vonzó képességét. A magyar mőködıtıke-export a 2009. évi 1,2-rıl 2010-ben várhatóan 1,4, 2011-ben 2 milliárd euróra nı. A portfolió-tıkeáramlás a 2009. évi 3,2 milliárd euró kiáramlással szemben 2010-ben 0,8, 2011ben 1 milliárd euró aktívumot mutathat.

100. ábra

Magyarország nettó adósságállománya, 2006-2009 (FDI egyéb tıke nélkül, milliárd euró) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 I.né. II.né. III.né. IV.né. I.né. II.né. III.né. IV.né. I.né. II.né. III.né. IV.né. I.né. II.né. III.né. IV.né. I.né.

0

2006

2007

Államháztartás és MNB

2008

2 009

2010

Magánszektor

Forrás: MNB

25. táblázat

A külsı finanszírozási igény a GDP százalékában néhány új EUtagállamban, 2008-2011 2008 2009 2010 Csehország -2,4 0,8 1,3 Szlovákia -5,8 -2,4 -3,7 Lengyelország -4,2 -0,0 -0,8 Szlovénia -6,1 -0,9 -0,7 Magyarország -6,2 1,5 2,4 Forrás: Európai Bizottság 2010. április, GKI

2011 -0,2 -3,2 -1,0 -1,0 2,4

26. táblázat

Éves átlagos reál-átértékelıdés a magyar gazdaságban, 2008-2011 (százalék) Forint/euró Magyar EU-27 Reálárfolyam- fogyasztói fogyasztói leértékeindex árindex árindex lıdés 2008 100,0 6,1 3,7 -2,3 2009 111,5 4,2 1,0 8,0 2010 98,9 4,8 1,8 -3,9 2011 97,5 3,5 1,7 -4,2 Megjegyzés: A negatív szám felértékelıdést, a pozitív leértékelıdést jelez. Forrás: KSH, Eurostat, GKI

Magyarország összes külfölddel szembeni nettó adóssága (a közvetlen befektetéseken belül elszámolt egyéb tıke nélkül) a 2009. végi 52,1 milliárd euróról 2010 végén 49 milliárd euróra, 2011 végén 46,5 milliárd euróra csökken (ez utóbbi a GDP 44%-a). A 2009. végi nettó külsı adósságból az államháztartásra és az MNB-re csak 15,2 milliárd euró, azaz az összes 29%-a jutott. A fennmaradó (36,9 milliárd euró) a magánszektort terhelte. 2010-2011-ben az államháztartás és az MNB aránya 30% körül marad. A bruttó külföldi adósság 2009 végén (a közvetlen befektetéseken belül elszámolt egyéb tıke nélkül) 103,7 milliárd euró volt, ennek 45%-a jutott az államháztartásra és az MNB-re. 2010-ben és 2011-ben a bruttó adósság kissé csökken. Az IMF, az EU és a Világbank által 2008 októberében Magyarországnak nyújtott 20 milliárd eurós hitelkeret futamideje 2010. októberében lejár. A kormány nem kíván új hitelszerzıdést kötni. Idén a magyar államháztartási hiány és államadósság újabb hitelkeret nélkül is finanszírozható. Egy új hitel-megállapodás egyrészt mérsékelné a devizaadósság megújításával kapcsolatos terheket, másrészt biztonsági tartalékként szolgálna az esetleges újabb külsı sokkokkal szemben. Hitel-megállapodás nélkül is célszerő együttmőködni az IMF-fel szakértıi szinten, illetve mérlegelni a korábbi hitel visszafizetési idejének meghosszabbítását. A forint euróval szembeni fogyasztói árindex alapú reálárfolyama a 2009. évi 8%-os leértékelıdés után 2010-2011-ben összesen ugyancsak kb. 8%-kal értékelıdik fel, ami három év egészében változatlan reálárfolyamot jelent. Ezzel szemben 2009-2011-ben Csehországban 2%-os, Szlovákiában pedig 0,5%-os reálfelértékelıdés, míg Lengyelországban a zloty tavalyi erıteljes leértékelıdése miatt 8%-os reálleértékelıdés várható. A reálárfolyam-trendek Csehországgal és Szlovákiával szemben tehát a relatív magyar versenyelıny növekedését jelzik. A zloty erıs leértékelıdése miatt viszont Magyarország Lengyelországgal szembeni költség-versenyképessége romlott.

62


4.5. Pénzügyi konvergencia Az euró magyarországi bevezetésére a jelenleg érvényes maastrichti kritériumokat teljesítve a gazdasági folyamatok alapján legkorábban 2014-ban kerülhet sor. (A kritériumok a közeljövıben valószínőleg némileg változhatnak, de ez várhatóan nem befolyásolja negatívan a magyar megfelelés esélyeit.) Lehetséges a csatlakozást távolabbi idıpontra ütemezı politika vitele is, de a költségvetési kritériumoknak (hiány és adósság) való megfelelés ekkor is elkerülhetetlennek tekinthetı.

A harmadik feltétel a 3% alatti GDP-arányos államháztartási deficit. A 2010-es 3,8 % körüli várt adat formálisan azt jelenti, hogy az ország még nem teljesíti a feltételt (bár a ciklikusan igazított hiány bıven 3% alatt van), de 2011-re már 3% alatti a hivatalos hiánycél. Amennyiben ez kissé túl is teljesül, egy 2012-tıl kezdıdı (igen valószínő) teljesítés akkor is megfelelı egy 2014-es eurózóna-csatlakozáshoz. A negyedik feltétel, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 60%-os kritérium alatt legyen. A szint túllépését – folyamatos javulás esetén – megengedı kisegítı szabálynak a jelenlegi elıírások szerint két év folyamatos csökkenéssel lehet megfelelni. Mivel 2011-ben már megindul a tartós és érdemi rátacsökkenés, a kritérium teljesítése 2013 tavaszára szinte bizonyosan

63

Maastrichti kritérium

Forrás: Eurostat

2011.06. 2011.11.

2009.05. 2009.10. 2010.03. 2010.08. 2011.01.

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

2008.02. 2008.07. 2008.12.

A második feltétel, hogy a hosszú lejáratú kamatok ne haladják meg a három legalacsonyabb inflációjú ország hosszú távú kamatainak átlagát plusz 2 százalékpontot. Mivel a világgazdasági válság hatására több országban defláció van, ezért a számítás módját úgy pontosította az ECB, hogy a „negatív” inflációjú országokat ki kell hagyni a számításból. A nemzetközi pénzügyi rendszer mőködésének normalizálódása, az EU (és esetleg az IMF) által támogatott, hiteles euró csatlakozási programot is bejelentı magyar gazdaságpolitika esetén (a felértékelıdési várakozásokra is tekintettel) 2012-re e feltétel is tartósan teljesíthetınek látszik.

101. ábra

Magyar harmonizált infláció és maastrichti kritérium, 2006-2010 (százalék)

2006.01. 2006.06. 2006.11. 2007.04. 2007.09.

Az elsı feltétel, hogy Magyarországon az infláció a mérési idıszak 12 hónapjában ne haladja meg az EU három legalacsonyabb (pozitív) árindexő országa átlagát plusz 1,5 százalékpontot. A magyar infláció korábban közelített ehhez a korláthoz, azonban a tavalyi év közepén életbe lépett adóintézkedések átmeneti gyorsulást eredményeztek. E hatás megszőnése nyomán nálunk is lassul az áremelkedés, s 2011 végére várhatóan 3% közelébe kerül. A kritérium kissé emelkedni fog a világgazdaságban várható enyhe inflációs gyorsulás miatt, így e feltétel teljesítése 2012-tıl lehetségesnek látszik.

Magyarország


lehetséges. Erre a folyó költségvetési hiány csökkenése, a forint erısödése, a gazdasági növekedés várható szintje következtében van esély. Technikai értelemben támogatja a folyamatot a lehívott, de még fel nem használt IMF-EU hitel adósságcserére történı részleges és folyamatos felhasználása is.

102. ábra

Hosszú lejáratú kamatok és maastrichti kritérium, 2006-2010 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4%

Maastrichti kritérium Csehország Szlovákia

Forrás: Eurostat


2010.03.

2009.10.

2009.05.

2008.12.

2008.07.

2008.02.

2007.09.

2007.04.

2006.11.

2006.06.

2006.01.

3%

Az ötödik feltétel az ERM-2 árfolyamrendszerben eltöltött két olyan évre vonatkozik, amely alatt a valuta kellı stabilitást mutat a belépéskor az EU intézményekkel közösen meghatározott (várhatóan a belépés elıtti piaci érték közelében lévı) középárfolyam +/-15%-os ingadozási sávjában. (Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem volt szükség leértékelésre). Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ennek megvalósulása is gond nélkül valószínősíthetı (hiszen ilyenkor inkább a konvergenciajáték keretében piaci felértékelıdés történik) de értelemszerően csak akkor, ha egyrészt Magyarország elszánja magát a belépésre, illetve az európai intézmények késznek mutatkoznak a befogadásra az eurózóna ún. „elıszobájába”. (A jelenlegi szabályok és gyakorlat szerint egy 2014-es euró-zóna csatlakozáshoz legkésıbb 2011 közepéig kellene ERM-2 taggá válni, de ez elıbb is lehetséges.) Az eurózóna-csatlakozás, illetve ezt megelızıen az ERM-2 rendszerbe történı belépés a stabilitás erısítésének fontos eszköze lehet. A folyamat függ az európai intézmények és tagországok állásfoglalásától, vagyis nem egyszerően magyar nemzeti döntések függvénye (bár legalább a kormány és a jegybank között konszenzust igényel). Az euró-zóna döntéshozói jelenleg láthatóan inkább a belsı problémák kezelésével vannak elfoglalva, s nem nyitottak a kockázatokat fokozó bıvítésekre. Ugyanakkor Észtország felvétele megvalósul, ami jelzi a folyamat elırevihetıségét. Az új kormány számára igazából nincs választás a belépési kritériumok teljesítése kérdésében, kivéve az ERM-2 csatlakozást. Az elsı (gazdaságilag sokkal kedvezıbb) változat szerint 2011 közepéig megtörténik az ERM-2 belépés (a jövı évi költségvetés, illetve egy új konvergencia program prezentálásával) majd a kormány 2014 elejére kedvezı fogadtatás estén az euró-zónába kormányozza az országot. A második változat szerint a kormány kivár az ERM-2 csatlakozással, ami 2011 közepétıl azt eredményezi, hogy a jelenlegi választási ciklusban nem valósulhat meg a csatlakozás. Ez mindenképpen kockázatosabb és a finanszírozás költségeit tekintve drágább út. 64


Melléklet

A globális válság néhány vonása A fejlett országok többségében a GDP visszaesése alapján definiált recesszió 2009 végén, 2010 elején (technikai értelemben) befejezıdött. Sok szakértı szerint a válságnak akkor lesz teljesen vége, ha a munkanélküliség is csökkenni kezd, illetve a fejlett országok elérik a válság elıtti GDP szintjét. Az eredményes költségcsökkentés eredményeként a vállalati profitok nıttek, a beruházások megindulását azonban gátolják a kilábalással kapcsolatos bizonytalanságok. A globális pénzügyi és gazdasági válság nem érintette a – korábbi krízisekbıl okulva jelentıs folyó fizetési mérlegtöbbletet és devizatartalékot felhalmozó – távol-keleti és latin-amerikai fejlıdı országokat. Ezek az országok a válságból megerısödve kerültek ki, GDP-jük a válság alatt is bıvült, az esetleges lassulás átmeneti volt. Kína, India és Brazília gazdasági növekedése elsısorban a belföldi kereslet bıvülésébıl táplálkozott, de fontos szerepet töltött be az export is, amelynek súlypontja az OECD-országokról a fejlıdı országok egymás közötti külkereskedelmére tevıdött át. A nyersanyagtermelı és exportır Brazília a nyersanyagok iránti kínai kereslet bıvülésébıl, illetve az ezzel együtt járó világpiaci áremelkedésekbıl is profitált. A felzárkózó országok dinamikus növekedése fékezte a világgazdasági visszaesést. A gazdasági élénkülés ellenére a globális pénzügyi és gazdasági válságnak még nincs vége, hanem újabb szakaszába lépett. Ezt a periódust a felduzzadt államháztartási deficitek és államadósságok nyomán a szuverén adósok (azaz az államok) gondjai jellemzik, ami adott esetben fizetésképtelenséghez, illetve az államadósságok átütemezéséhez vezethet. A szuverén adósságválság veszélye logikusan következik abból, hogy recesszióban csökkennek az adóbevételek, miközben a kormányok az államháztartási kiadások növelésével (ún. automatikus stabilizátorokkal és anticiklikus döntésekkel) kívánják ellensúlyozni a recesszió hatását. Emellett a kormányok a pénzügyi rendszer stabilizálása érdekében végett nagyszámú pénzügyi közvetítıt mentettek meg a csıdtıl, ami a magánadósságok államadóssággá való átváltásával volt egyenértékő. A szuverén adósságválság veszélyét sok szakértı a globális pénzügyi krízis utólagos sokkjának tekinti, ez a múltban a recesszió befejezıdése után egy-másfél évvel jelentkezett. A válságban felduzzadt államadósság leépítése hosszabb ideig tart, s visszafogja a GDP növekedési ütemét. A globális pénzügyi és gazdasági válság szükségessé tette a 2003-ban kezdıdött világgazdasági konjunktúra alatt mindinkább háttérbe szorult Nemzetközi Valutaalap aktivizálódását. Az IMF az egyetlen globális pénzügyi intézmény, amely megfelelı forrásokkal, eszközökkel, tapasztalatokkal és hitelfolyósítási technikákkal rendelkezik szuverén adósok megmentésére, ezzel az egyes országok likviditási és adósságválsága tovaterjedésének megakadályozására. A válságkezelés során az IMF a korábbiakhoz képest nagyobb mértékben veszi figyelembe a hitelfelvevı országok sajátosságait. Jelenleg az IMF tevékenységének súlypontját a válság-megelızésre kívánja helyezni. A szuverén adósságválság kapcsán a fejlett országok azzal a dilemmával szembesülnek, hogy az államadósság mérséklését célzó fiskális restrikció rövid távon kedvezıtlen, azaz megfojthatja a kibontakozóban lévı fellendülést, míg a fiskális ösztönzés az államadósság növekedésével jár. Azon kis országok számára, amelyek államadóssága a GDP 70-80%-át meghaladja, nem jöhet szóba fiskális expanzió (de lehet elkerülhetetlen pl. egy-egy fontos pénzügyi vállalkozás megmentése). A fiskális ösztönzés eszközével a kevésbé eladósodott illetve a kifejezetten nagy nemzetgazdaságok

65


élhetnek súlyosabb rövid távú következmények nélkül. A jelek szerint Japán, az USA, sıt még az Egyesült Királyság államadóssága is finanszírozható. Bár a válságot elıidézı spekulatív tıkeáttételes pozíciók jelentıs része leépült, a bankok mérlegei javultak, ennek ellenére a bankrendszer még sérülékeny; beleértve olyan, gazdasági szempontból stabil országokét, mint Németország. Az USA-ban a válságot elıidézı ingatlanpiacon a Freddie Mac és a Fannie Mae félállami intézményhez 300-400 milliárd dollár értékben került rossz jelzáloghitel, aminek bedılése emelte az államadósságot. A válságban enyhült a globális egyensúlyhiány mértéke, de nem változott az iránya, azaz a folyó fizetési mérlegtöbblettel rendelkezı országok (fıként Kína, Németország és Svájc) finanszírozzák az eladósodott fejlett országok, fıként az USA és az Egyesült Királyság folyó fizetési mérleg hiányát. Eközben mind a többletek, mind a hiányok jelentısen csökkentek! Ez a kedvezı trend az Európai Unión, illetve a Gazdasági és Monetáris Unión belül is fennáll, amennyiben az „erıs” országok (Németország, Svédország, Luxemburg, Finnország, Hollandia és Ausztria) többlete nagymértékben csökkent, s a deficites tagországok (baltiak, közép-európaiak, írek, portugálok, spanyolok) hiánya az elıbbiek esetén radikálisan, az utóbbiak esetén számottevıen csökkent. A globális egyensúlyhiány tartós mérséklése mind a többlettel, mind a deficittel rendelkezı országok érdeke.

66


Statisztikai függelék

67


Függelékek jegyzéke

1. A GDP termelése, 1989-2011

69

2. A GDP felhasználása, 1989-2011

69

3. A bruttó termelés volumene, 1989-2011

70

4. Egyensúlyi mutatók, 1991-2011

70

5. Munkaügyi és jövedelmi mutatók, 1989-2011

71

6. Pénzügyi mutatók, 1989-2011

71

7. Világgazdasági árak, árfolyamok és kamatok, 2000-2011

72

8. Világgazdasági növekedési ütemek, 2000-2011

72

9. A GKI prognózisai 2010-re

73

68


1. függelék

A GDP termelése, 1989-2011 (elızı év = 100) Mezıgazdaság, vad- és erdıgazdálkodás, halászat 1989 100,6 94,7 1990 96,5 95,4 1991 88,1 91,9 1992 96,9 83,5 1993 99,4 92,1 1994 102,9 99,6 1995 101,5 102,7 1996 101,3 104,1 1997 104,6 99,5 1998 104,9 98,5 1999 104,2 100,9 2000 105,2 92,1 2001 104,1 111,6 2002 104,4 90,1 2003 104,3 99,8 2004 104,9 154,0 2005 103,5 96,1 2006 104,0 93,5 2007 101,0 78,7 2008 100,6 154,3 2009 93,7 82,5 2010 101 90 2011 102,5 110 Forrás: KSH, 2010-2011: GKI GDP

Ipar

Építıipar

100,9 92,4 82,2 93,3 103,0 106,0 106,9 103,2 111,4 108,3 107,2 109,6 100,7 101,9 106,2 104,7 102,6 106,1 106,0 100,4 84,1 106,5 105,5

104,9 78,1 85,0 101,9 94,5 104,7 100,2 92,8 108,2 105,8 104,3 106,9 106,0 113,0 96,4 103,2 103,3 100,8 93,3 96,4 97 92 104

Szállítás, Pénzügyi Közösségi Keresraktározás, posta kedelem Szolgáltatások és távközlés 105,1 103,3 111,8 92,7 91,7 88,6 83,9 95,7 96,2 94,6 96,1 101,4 96,8 112,4 99,6 103,1 106,5 109,3 105,4 103,3 100,5 105,5 105,8 102,8 102,0 102,3 107,8 103,7 106,7 103,1 104,2 102,0 106,0 102,6 108,2 103,2 105,5 103,0 104,9 104,3 103,0 106,1 102,7 100,5 104,6 103,0 107,1 102,6 108,3 105,8 106,3 100,3 104,0 105,1 101,1 96,1 97,5 100,8 98,5 98 91,5 95,7 100,8 99 98 102,5 99,5 101 101 102,5 99,5 101

2. függelék

A GDP felhasználása, 1989-2011 (elızı év = 100) Belföldi felhasználás 1989 100,6 100,0 1990 96,5 96,9 1991 88,1 90,9 1992 96,9 96,4 1993 99,4 109,9 1994 102,9 102,2 1995 101,5 96,9 1996 101,3 100,2 1997 104,6 104,7 1998 104,9 108,3 1999 104,2 105,0 2000 105,2 104,4 2001 104,1 102,2 2002 104,4 106,5 2003 104,3 106,2 2004 104,9 103,8 2005 103,5 101,8 2006 104,0 101,8 2007 101,0 99,0 2008 100,6 100,7 2009 93,7 88,5 2010 101 99,5 2011 102,5 101,8 Forrás: KSH, 2010-2011: GKI GDP összesen

Egyéni fogyasztás 99,8 96,4 94,4 100,0 101,9 99,8 92,9 97,0 101,7 104,7 104,8 105,0 106,2 109,9 108,0 103,1 103,4 101,9 98,4 99,4 93,3 97 100,5

Közösségi fogyasztás 58,8 102,6 97,3 104,9 127,5 87,3 95,9 95,8 105,7 99,7 101,8 101,2 100,9 105,5 104,1 99,9 99,9 104,9 95,7 97,9 101 103 97

69

Állóeszközfelhalmozás 100,9 92,9 89,6 97,4 102,0 112,5 95,7 106,7 109,2 113,3 105,9 107,7 104,7 110,5 102,1 107,9 105,7 96,4 101,6 100,4 93,5 97 104

Export

Import

98,5 94,7 86,1 102,1 89,9 113,7 113,4 112,1 122,3 117,6 112,2 122,0 108,1 103,9 106,2 115,0 111,3 118,6 116,2 105,6 90,9 112 110

96,4 95,7 93,9 100,2 120,2 108,8 99,3 109,4 123,1 123,8 113,3 120,3 105,3 106,8 109,3 113,4 107,0 114,8 113,3 105,7 84,6 111 110


3. függelék

A bruttó termelés volumene, 1989-2011 (elızı év = 100) 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Mezıgazdaság 100,0 98,2 93,8 79,9 90,4 103,0 102,6 106,3 96,3 97,8 99,6 93,6 114,2 92,4 95,9 122,0 90,0 95,1 85,0 128,0 90,0 90 110

Ipar 95,0 90,7 81,6 90,3 104,0 109,6 104,6 103,4 111,2 112,5 110,4 118,1 103,6 102,8 106,4 107,4 107,0 109,9 108,2 98,9 82,3 108 107

Építıipar 101,6 86,2 91,7 101,5 102,6 112,1 82,4 99,9 109,7 113,1 108,3 104,7 107,7 117,8 102,0 105,8 116,1 98,5 85,2 94,9 95,7 91 104

Kiskereskedelem 71,2 96,3 103,2 91,7 95,1 98,4 112,3 107,9 102,0 105,4 108,8 109,0 105,8 105,5 104,1 97,0 98,1 95,9 98 101

Forrás: KSH, 2010-2011: GKI

4. függelék

Egyensúlyi mutatók, 1991-2011 (a GDP százalékában) Áruforgalmi egyenleg 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

-4,2 -1,3 -11,0 -11,1 -7,5 -5,4 -4,7 -5,8 -6,2 -8,3 -5,9 -4,8 -5,7 -4,7 -3,2 -2,7 -0,1 -0,2 4,3 5,3 4,7

Folyó fizetési mérleg Külsı finanszírozási egyenlege igény 0,8 0,8 0,8 0,8 -9,0 -9,0 -9,4 -9,4 -3,7 -3,7 -3,9 -3,9 -4,4 -4,5 -7,2 -7,2 -7,8 -7,8 -8,6 -8,4 -6,0 -5,4 -6,9 -6,6 -8,6 -8,6 -8,6 -8,4 -7,6 -6,8 -7,6 -6,8 -6,4 -5,3 -7,1 -6,2 0,2 1,5 0,0 2,4 -1,4 2,4

Forrás: KSH, PM, MNB. 2010-2011: GKI

70

Államháztartás egyenlege (ESA) -2,9 -4,1 -8,9 -7,2 -6,4 -7,9 -9,4 -5,0 -3,8 -4,0 -3,8 -3,0


5. függelék

Munkaügyi és jövedelmi mutatók, 1989-2011 Bruttó átlagkereset 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

128,6 133,4 124,3 121,9 122,6 116,8 120,4 122,3 118,3 113,9 113,5 118,2 118,3 112,0 106,2 108,8 108,1 108,0 107,5 100,5 102,5 103,5

Nettó átlagkereset (elızı év = 100) 121,7 128,1 120,7 117,7 125,3 112,3 116,9 126,0 118,4 110,9 111,4 116,4 119,6 114,3 105,7 110,0 107,6 103,0 106,8 101,7 109 106,5

Reálkereset 100,0 94,3 93,0 98,6 96,1 107,2 87,8 95,0 104,9 103,6 102,5 101,5 106,4 113,6 109,2 98,9 106,3 103,5 95,2 100,7 97,6 104 103

Munkanélküliségi ráta (éves átlag, százalék) 9,9 12,1 10,9 10,3 10,0 8,8 7,8 7,0 6,4 5,7 5,8 5,9 6,3 7,3 7,5 7,4 8,0 10,1 11,5 11


6. függelék

Pénzügyi mutatók, 1989-2011 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Fogyasztói árindex (éves átlag, elızı év = 100) 117,0 128,9 135,0 123,0 122,5 118,8 128,2 123,6 118,3 114,3 110,0 109,8 109,2 105,3 104,7 106,8 103,6 103,9 108,0 106,1 104,2 104,8 103,5

Jegybanki alapkamat (az év végén, százalék) 22,0 22,0 21,0 22,0 25,0 28,0 23,0 20,5 17,0 14,5 11,0 9,8 8,5 12,5 9,5 6,0 8,0 7,5 10,0 6 5,25 5


71

Forint/euró Forint/dollár (éves átlag) 65,1 59,1 80,5 63,2 92,7 74,8 102,1 79,0 107,5 92,0 124,8 105,1 162,7 125,7 191,2 152,6 210,9 186,8 241,0 214,5 252,8 237,3 260,0 282,3 256,7 286,5 243,0 258,0 253,5 224,4 251,7 202,6 248,0 199,7 264,3 209,8 251,3 183,4 251,2 170,9 280 201,4 277 213,1 270 216,2


7. függelék

Világgazdasági árak, árfolyamok és kamatlábak, 2000-2011 2000 Kıolajár Brent dollár/hordó 28,3 Kıolajár Brent euró/hordó 30,8 Árfolyam (USD/EUR) 0,92 EU-27 inflációs ráta (%) 2,4 Nyersanyagok árszint változása, dollárban (%) 4,8 2,5 − Élelmiszerek 4,4 − Mezıgazdasági nyersanyag 12,2 − Fémek és ásványok 3 hónapos kamatláb (éves átlag, %) 6,5 − USA 0,3 − Japán 4,5 − Eurózóna

2001 25,4 28,2 0,90 -5,3 -1,5 -5,4 -9,6

2002 25,0 26,6 0,94 2,5 1,1 1,9 5,2 -4,3

2003 28,9 25,6 1,13 2,1 6,2 2,0 7,2 10,9

2004 38,0 30,6 1,24 2,3 17,5 12,7 6,7 35,2

2005 54,4 43,9 1,24 2,3 8,7 5,5 -5,3 24,0

2006 65,4 52,3 1,25 2,3 27,6 11,7 7,4 54,7

2007 72,7 53,1 1,37 2,4 12,9 7,2 19,1 13,7

2008 97,5 66,3 1,47 3,7 11,8 20,1 10,9 7,1

2009 62 43,2 1,39 1,0 -19,6 -9,8 -15,9 -32,0

2010 80 61,5 1,30 1,8 25,0 23,0 19,5 30,0

2011 76 60,8 1,25 1,7 3,0 4,0 -3,0 3,0

2,7 3,8 0,2

3,1 1,8 0,1

1,2 0,1 2,4

1,6 0,1 2,1

3,6 0,1 2,2

5,2 0,3 3,1

4,8 0,3 4,1

3,,2 1,0 4,7

1,1 0,7 1,2

0,6 0,5 0,8

0,9 0,6 1,2

Forrás: OECD, IMF, Európai Bizottság, GKI

8. függelék

Világgazdasági növekedési ütemek, 2000-2011 (százalékos változás az elızı évhez képest) Világtermelés (GDP) − Ipari országok USA Japán EU-27 Nagy-Britannia Gazdasági és Monetáris Unió Németország Franciaország Olaszország Ausztria Spanyolország Hollandia Finnország − FÁK Oroszország Ukrajna − Ázsia Kína India Dél-Korea Latin-Amerika Közel-Kelet és Észak-Afrika Fekete-Afrika Világkereskedelem*

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 4,7 2,7 2,7 3,6 4,9 4,4 5,1 5,1 2,9 -0,9 4,9 4,2 3,7 1,1 1,5 1,9 3,1 2,5 3,0 2,6 0,5 -3,4 2,9 2,3 3,7 0,8 1,6 2,5 3,6 3,1 2,8 2,0 0,4 -2,4 3,3 2,9 2,4 0,2 0,3 1,4 2,7 1,9 2,0 2,4 -1,2 -5,2 2,4 1,8 3,8 2,0 1,2 1,3 2,5 2,0 3,1 2,9 0,7 -4,2 1,8 1,7 4,0 2,4 2,1 2,8 3,3 1,8 2,8 2,6 0,5 -4,9 1,7 1,5 3,8 1,9 0,9 0,8 2,2 1,7 2,9 2,8 0,6 -4,1 1,7 1,6 3,2 1,2 0,0 -0,2 1,1 0,8 3,0 2,5 1,3 -4,7 3,4 2,5 4,1 1,9 1,0 1,1 2,5 1,7 2,2 2,2 0,4 -2,2 1,6 1,2 3,0 1,8 0,5 0,0 1,5 0,6 2,0 1,6 -1,3 -5,0 1,1 0,7 3,4 0,8 0,9 1,2 2,3 2,9 3,4 3,5 2,0 -3,6 1,4 1,6 5,1 3,6 2,7 3,1 3,3 3,6 3,9 3,6 0,9 -3,6 -0,3 0,3 3,5 1,9 0,1 0,3 2,2 2,0 3,4 3,6 2,0 -4,0 1,9 1,2 5,0 2,6 1,6 1,8 3,7 2,8 4,4 4,9 1,2 -7,8 1,5 1,2 9,0 6,3 5,2 7,8 8,2 6,6 8,4 8,6 5,5 -7,1 4,3 4,3 10,0 5,1 4,7 7,3 7,1 6,4 7,7 8,1 5,6 -7,9 4,3 4,1 5,9 9,2 4,1 5,2 9,6 12,1 2,6 7,6 2,1 -15,1 4,3 4,0 6,5 5,8 6,4 7,5 8,0 8,0 9,1 9,7 6,8 5,3 8,8 7,5 8,0 8,3 9,1 10,0 10,1 11,1 11,7 13,0 9,7 8,7 10,5 9,6 3,9 5,8 3,8 8,5 7,5 8,4 9,6 9,0 6,7 5,7 9,4 8,4 8,5 3,8 7,0 3,1 4,7 4,0 5,1 5,0 2,2 0,2 5,7 5,0 4,3 0,5 0,2 1,9 6,0 4,4 5,4 5,8 4,2 -1,8 4,8 4,5 5,1 0,9 2,0 4,0 6,3 6,8 5,7 5,9 5,0 1,6 4,5 4,9 3,3 3,9 3,5 3,4 5,8 6,0 6,5 6,9 5,6 2,0 5,2 5,9 28,3 -0,2 4,1 5,9 10,9 7,3 9,5 4,5 2,8 -11,3 12,0 6,5

Forrás: OECD, IMF, Európai Bizottság, GKI

72


9. függelék A GKI prognózisai 2010-re 2008. 2009. (tény) 100,6 93,7 154,3 82,5 100,4 84,1 96,4 97,0 97,5 91,5 100,8 95,7 98,5 100,8

GDP termelés − Mezıgazdaság (1) − Ipar (2) − Építıipar (3) − Kereskedelem (4) − Szállítás és távközlés (5) − Pénzügyi szolgáltatás (6) − Közigazgatás, oktatás, 98,0 99,0 egészségügy (7) 94,2 99,0 − Egyéb szolgáltatás (8) Magnövekedés 99,1 92,7 (2) + (3) + (4) + (5) + (6) 100,7 88,5 GDP belföldi felhasználás 99,4 93,3 − Egyéni fogyasztás − Állóeszköz-felhalmozás 100,4 93,5 (beruházás) Külkereskedelmi áruforgalom 104,2 87,3 − Export 104,3 82,0 − Import Fogyasztói árindex 106,1 104,2 (elızı év = 100) Folyó fizetési és tıkemérleg együttes egyenlege -6,5 1,4 − milliárd euró -6,2 1,5 − a GDP százalékában Munkanélküliségi ráta 8,0 10,1 (éves átlag) Államháztartás deficitje a GDP 3,8 4,0 százalékában (ESA)

Elırejelzés 2010-re szeptemberi decemberi márciusi júniusi szeptemberi 100 100 100 101 101 100 100 100 100 90 102 102 102,5 104 106,5 104 104 102,5 99 92 100 100 98,5 98,5 98 100 100 100,0 101 102,5 97 100 100 100 99,5 100

100

100

99

99

100

100

100

100

101

101

101,4

100

100-101 100-101

101 100

101 99

101 98,5

100,5 98

99,5 97

106

105

103

101

97

104 105

104 105,5

104 105,5

110 110

113 112

104

103,5

104,3

104,8

104,8

-0,5 -0,5

0 0

1,8 1,8

2,4 2,4

2,4 2,4

9,8

11

10,7

11,5

11,5

3,8

3,8 (5*)

3,8 (5*)

4

3,8

*Egyszeri konszolidációs és/vagy szerkezeti átalakítást finanszírozó kiadások elszámolása esetén Forrás: KSH, GKI

73

3. prognózis)

Recommend Documents