2013/2014. tanév
Matematika tanmenet/3. osztály
Tanító: Kottyán Dóra, Törzsökné Peske Edina Tankönyv: C. Neményi Eszter – Wéber Anikó: Matematika 3. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Éves óraszám: 148 óra (heti 4 óra) 4 óra/hét 1. óra
2. óra
3. óra 4. óra 5. óra
6. óra 7. óra 8. óra
9. óra 10. óra 11. óra 12. óra 13. óra
Tananyag: Ismerkedés a tankönyvvel, munkafüzettel Számfogalom a 100-as körben
Taneszközök: .
Szám és valóság kapcsolata •Számok képeken, rajzokon, szövegben: egy szám – sok tartalom • Vásárlási adatok
Tk. 3-5.
Darabszám és mennyiség becslése • Mérés, mérőszám; darabszám, sorszám Számlálás kettesével, hármasával, ötösével, tízesével Számtulajdonságok •A szám tulajdonságok tartalma, kifejezésük szétválogatással • Számkitalálók, barkochbák, „Gondoltam egy számot ...” A számok neve és jele •A helyiértékes írásmód tudatosítása, gyakorlása Különféle számrendszerek közös lényegének felismerése csoportosításokkal A helyiérték, alakiérték, valódi érték fogalma, elnevezése, tudatosítása Számolás 100-ig Tk. 22–58., Mf. 11.–34. Geometriai alkotások Tk. 58–60. A műveletek értelmének felújítása • Beszélgetés képekről, szituációkról • Műveletek keresése képekhez, történetekhez, változásokhoz, összehasonlításokhoz •Szöveges feladatok: a probléma vizsgálata, adatok vizsgálata •Szöveges feladatok: a probléma vizsgálata, adatok vizsgálata •Az összehasonlítást, változást kifejező szavak értelmezése; ábrázolás szakaszokkal •Az összehasonlítást, változást kifejező szavak értelmezése; ábrázolás szakaszokkal
Tk. 6-8 Tk. 9-10. Mf. 3-4. Tk. 11-14.
Tk. 15-21. Mf. 5-10 Tk. 15-21 Mf. 5-10 Tk. 15-21 Mf. 5-10
Tk. 22-26.
Tk. 27. Tk. 27. Tk. 28-29. Mf. 11-21. Tk. 28-29. Mf. 11-21.
14. óra
Gyakorlás Az 1–2. osztályban tanult számolási eljárások felelevenítése, gyakorlása
Mf. 11-21. Tk. 30-36.
Összeadás, kivonás 15. óra
•A 20-as számkör összeadásai, kivonásai •Analógiák felhasználásával összeadás, kivonás 100-ig
16. óra
• Szabályjátékok, gépjátékok, számsorozatok • A zárójel értelmezése, használata • Teljes kétjegyű számok hozzáadása, elvétele • A zárójel értelmezése, használata • Teljes kétjegyű számok hozzáadása, elvétele A szorzó- és bennfoglalótáblák • Ismétlés, összefüggések táblázatokban • Kis kétjegyű számok szorzása; szorzás kis kétjegyű számmal • Háromtényezős szorzások • Szorzatok utolsó számjegyei Gyakorlás
17. óra 18. óra 19. óra 20. óra 21. óra 22. óra
Geometria Térbeli alkotások 23. óra
24. óra
25. óra
Eszközök számbavétele (dobozok, legók, színesrúd-készlet, Dienes-készletek, építőkockák) •Építések szabadon és modellről másolással •Alkotások közben a geometriai szókincs feltérképezése •Térbeli alkotások egy-egy feltétel szerint Síkbeli konstruálás •A szükséges eszközök számbavétele •Lefedések, másolások Az 1–2. osztályos ismeretek felújítása Év eleji felmérés
Tk. 37-40. Mf. 22-26. Tk. 41-43. Tk. 44-46. Tk. 47-57.
Tk. 47-57. Tk. 47-57. Tk. 58-59. Mf. 2.melléklet
Tk. 60.
Ezerig számolunk
26. óra
27. óra
28. óra
A számfogalom kiterjesztése az 1000-es számkörre; pontos szám, közelítő szám Tk. 61–79,, Mf. 35–47. Számlálások •Számlálás egyesével; tapasztalatok nagyságrendekről, a számnevek épülési rendjéről •A számlálás egyszerűsítése: csomagok, csoportok készítése, csomagolt tárgyak számlálása, a strigulázás megtanítása •Pénzszámlálás valahányasával •A közelítő számlálás jó módszereinek alakítása Hosszúságmérés •Mérés rudakkal, pálcikákkal, szívószállal; mérőszalagok készítése •Adott pontosságú mérések; a kerekítés előkészítése; egységválasztás a pontosság igénye szerint
Tk. 61-65. Mf. 34-37.
Tk. 66-67. Mf. 38-40. Tk. 67-69. Mf. 41-42.
29. óra
30. óra
31. óra
32. óra 33. óra
34. óra 35. óra 36. óra 37. óra
Tömegmérés • Mérés alkalmi egységekkel, g, dkg, kg használatával •Mért és számlált adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása; feljegyzések, táblázatok, grafikonok olvasása, értelmezése; jellemző adatok kiválasztása; kapcsolatok kifejezése nyíllal • A Mf. 7-8. mellékletében az ártáblázatok adatainak gyűjtése A számok nevének, leírt jelének épülése; tudatosítás • Százas, tízes, egyes szomszédok; kerekített értékek • A tízes számrendszerbeli alak megértéséhez abakusz, számtáblázatok, területsorozatok használata • Alakiérték, helyiérték, valódi érték • Analógiák építése, használata • Kerekítés százasra, tízesre • „Gondoltam egy számot...” • Kerekítés százasra, tízesre • „Gondoltam egy számot...” Hányféleképpen? Mi a valószínűbb? Tk. 79–84., Mf, 48–56. Adott feltételt kielégítő készletek előállítása; teljességre törekvés •Számkártyákkal 2-, 3-, 4-jegyű számok kirakása • Dominókészlet rajzolása adott mintákkal • Rendszámok adott betűkből, számjegyekből A rendszerképzés eszközei •Fadiagram használata, készítése előállított objektumok elrendezésére • Táblázatos elrendezés leolvasása, készítése •Egyéb elrendezések (koccintások, kézfogások)
41. óra
Tapasztalatok gyűjtése véletlen eseményekről • Véletlen események figyelése, jegyzése •A biztos és a lehetetlen felismerése, értelmezése •Valószínűségi kísérletek szervezése, jegyzése, értelmezése, az eredmény mérlegelése • A „legalább”, „legfeljebb” értelmezése Játékok a valószínűbb, kevésbé valószínű érzékelésére Gyakorlás
42. óra 43. óra
Műveletek nagyobb számok körében Tk. 85–103. Mf. 57–70. Összeadás, kivonás 00-ra végződő számokkal •Becslés; közelítő számokkal végzett
38. óra
39. óra 40. óra
Tk. 70-71. Mf. 7-8. melléklet
Tk. 72-74. Mf. 43-45
Tk. 75-76. Mf. 46-47.
Tk. 77-79. Tk. 77-79.
Tk. 79-80. Mf. 48.
Tk. 81. Tk. 82. Tk. 83-84
Tk. 84. Mf. 49-56.
Mf. 49-56.
Mf. 49-56.
Tk. 85-90. Mf 57-61. Tk. 85-90. Mf 57-61.
44. óra 45. óra 46. óra 47. óra 48. óra 49. óra 50. óra 51. óra 52. óra 53. óra 54. óra 55. óra 56. óra
műveletek • Összeg, különbség becslése százasokra kerekítéssel •Összeadás, kivonás 0-ra végződő számokkal; számolás különféle módszerekkel; lépegetések számtáblázatokon Gyakorlás Kerek tízesek szorzása, a megfelelő osztások; a szorzótáblák felújítása, alkalmazása •Számsorozatok, mérőszám-sorozatok mértékek váltásával is Gyakorlás •Szöveges feladatok több megoldási lehetőséggel Az összeg és a különbség változásainak megfigyelése (kép, szituáció, tevékenység, számegyenes segítségével) Gyakorlás A becslés finomítása •Az összeg közelítése tízesekre kerekített számokkal; más módszer a finomításra •Számalkotások: az összeg a lehető legnagyobb legyen; adott határok közé essen •Különbség közelítése tízesekre kerekítéssel Gyakorlás Tudáspróba
Tk. 85-90. Mf 57-61. Tk. 85-90. Mf 57-61.
Tk. 91.-92 Mf. 62-70.
Tk. 93-99. Tk. 93-99. Tk. 93-99. Tk. 99-103. Folyamatosan Tk. 99-103.
Válogatások, tulajdonságok, szöveges feladatok, geometria Szétválogatások, kétfelé válogatás, kétszer kétfelé Válogatás
57. óra
58. óra 59. óra 60. óra
Tk. 104–108., Mf. 71–74. Kétfelé válogatás; logikai „nem” •Tárgyak, dolgok, szavak, számok válogatása, kétfelé válogatása, közös tulajdonságok keresése •Válogatások adott címkékhez, válogatásokhoz címkék megadása; barkochbák, fordított és „hazudós” barkochbák Gyakorlás Kétszer kétfelé válogatás; logikai „és” •Tárgyak, dolgok, szavak, számok kétszer kétfelé válogatása, a logikai „és” használata a tartományok jellemzésére •Válogatásokhoz illő halmazábrák választása Gyakorlás Szöveges feladatok, nyitott mondatok,
Tk. 104-105. Mf. 71-72.
Tk. 106-108. Mf. 73-74.
61. óra 62. óra 63. óra 64. óra 65. óra 66. óra 67. óra 68. óra 69. óra 70. óra 71. óra 72. óra
73. óra
74. óra 75. óra 76. óra 77. óra
78. óra
79. óra
táblázatok Tk. 108–116. Mf. 75–81. •Szöveges feladatok megértését szolgáló képalkotás, eljátszás, megjelenítés •Nyitott mondatok építése, kiolvasása • A nyitott mondatot igazzá tevő összes szám, számpár, más elem megkeresése •A tervszerű próbálgatás módszere •A megoldást adatpárok sokasága adja; táblázatok kitöltése, készítése •Az összefüggés-felismerő képesség fejlesztése gépjátékokkal, szabályjátékokkal •A szöveges feladatokban szereplő kapcsolatok megértése rajzokkal; szakaszos, területes ábrázolás •Mozgásos szöveges feladatok megoldása színesrudakkal, szakaszokkal, táblázattal •Megoldási terv készítése, tudatosítása, betűjelölés •A szöveges feladat kérdéseinek vizsgálata, az adatok szükségességének megítélése •Szöveges feladatok hiányos és felesleges adatokkal Összefoglalás Félévi felmérés Alkotás testekből, lapokból. Nagyítás, kicsinyítés Tk. 116–126., Mf. 82–87 Parkettázások •Előkészítés: a mellékletből kiválasztott fonnák „sokszorosítása” kartonból, színes fóliából •Sordíszek, terítőminták kirakása, parkettázások Síkidomok másolása lapokkal; játék Tangrammal, Ezt rakd ki! készlettel, mozaiklapokkal Geometriai tulajdonságok megnevezése; testek, lapok szétválogatása tulajdonságaik szerint Adott feltételnek megfelelő alkotások: Testek építése dobozokból, színesrudakból A feltételnek megfelelő összes síkidom, test megalkotása Síkidomok területének megfigyelése, összemérése, mérése lefedéssel Az alak egyre pontosabb megfigyelése; nagyítás, kicsinyítés •Építések hasonló (de nagyságban eltérő) elemekből (kockából, hasábból, négyzetlapból, szabályos háromszöglapból •Másolás négyzethálóról négyzethálóra, „franciakockás” hálóról négyzethálóra, és fordítva
Tk. 108-116. Mf. 75-81. Tk. 108-116. Mf. 75-81. Tk. 108-116. Mf. 75-81. Tk. 108-116. Mf. 75-81. Tk. 108-116. Mf. 75-81. Tk. 108-116. Mf. 75-81. Tk. 108-116. Mf. 75-81. Tk. 108-116. Mf. 75-81. Tk. 108-116. Mf. 75-81. Tk. 108-116. Mf. 75-81.
Tk. 116-119. Mf. 82-83.
Tk. 120-121. Mf. 86.
Tk. 123-126.
Mf. 87
80. óra
•Kockákból épített testek kirakása kockákkal, rudakkal; a forma megőrződése és változása •Ugyanolyan alakú tárgyak, képek létrehozása: nagyítás, kicsinyítés; a hasonlóság
Mf. 84-85.
Írásbeli összeadás, kivonás. Más számok
81. óra 82. óra 83. óra 84. óra
85. óra
86. óra
87. óra 88. óra 89. óra 90. óra 91. óra 92. óra 93. óra 94. óra 95. óra
Az írásbeli műveletek előkészítése Mf. 88–93. Írásbeli összeadás Tk. 127– 132. Mf. 94–102. Írásbeli kivonás Tk. 133– 138. Mf. 103–107. Előkészítés •Csoportosítások hármas, négyes, ötös, hatos, tízes számrendszerben; leltározás; a számok helyiértékes alakja (ha már nem folytatható tovább a csoportosítás) •Kirakás, rajzolás leltár alapján •Azonos darabszámú rajzok, tárgyak csoportosítása, alakja különböző számrendszerekben • Mérőszámok sorozata egységváltással Összeadás •Összeadás eszközzel, tevékenységgel 3-as, 4es számrendszerekben, játékpénzzel a tízes számrendszerben; beváltások; az összeg „hibás alakjának” átírása a szabályos számrendszeres alakba •Háromjegyű számok egymás alá írása a helyiértékeknek megfelelően •Kéttagú írásbeli összeadás •Adott számokból összeadások készítése, a várható összeg becslése •Többtagú összeadások; azonos helyiértéken egyenlő számjegyek (az írásbeli szorzás előkészítése), egymást 10-re kiegészítő párok keresése •Hiányos összeadások •Betűkkel adott összeadások Írásbeli kivonás •Többféle módszer bemutatása, kipróbálása (elvétel felváltással; a kisebbítendő és kivonandó egyenlő növelése; pótlás) •A különbség becslése •Az összeadás és kivonás kapcsolatának felújítása; a pótlásos módszer gyakorlása; ellenőrzés összeadással •Érdekes kivonások számkártyával, dobókockával Gyakorlás Gyakorlás Ismétlés
Mf. 88-93.
Tk. 127-132. Mf. 94-102.
Tk. 133-138. Mf. 103-107.
96. óra
97. óra 98. óra 99. óra 100. óra 101. óra 102. óra 103. óra 104. óra 105. óra 106. óra 107. óra 108. óra
Tudáspróba Törtszámok, mérések Tk. 139–149. Mf. 108-124. A negatív szám tapasztalati előkészítése Tk. 150–152., Mf. 125–127. Egységtörtek •Sokféle mennyiség egyenlő részekre osztása, az egységtörtek megnevezése •Egységtörtek nevének kapcsolata a részek számával. Egységtörtek összehasonlítása •Ismerkedés a szabványos egységekben használt prefixumokkal a mérések során; (deci-, centi-, milli-, tized, század, ezred) •Az egész és az egységtörtek viszonya; becslés Az egységtörtek többszörösei •Több egyenlő rész; megnevezése •Sokféle mennyiség különféle egységválasztása; törtszámok leolvasása (egységtört megnevezése – az előállított többszörös megnevezése) •Adott törtszám megjelenítése adott egységekhez hajtogatással, tépéssel, vágással, széttöltéssel, szétméréssel •Egy mennyiség több alakban (ugyanannak a törtrésznek a többféle előállítása), törtszámok többféle neve •Számok egyszerű törtrészei Negatív számok •Tapasztalatszerzés irányított mennyiségek megadásáról, leolvasásáról •A hiánnyal kapcsolatos értelmezés; adósság – készpénz •Számok sokféle neve vagyoni helyzet (adósság – készpénz) alapján
Tk. 139–149. Mf. 108-124.
Tk. 150–152., Mf. 125–127.
Geometria
109. óra
110. óra 111. óra 112. óra 113. óra 114. óra
Téglatest, kocka, gömb – téglalap, négyzet, kör Tk. 153-159., Mf. 128-131. Téglatest, téglalap, kocka, négyzet •Testek, síkidomok szemrevételezése: összehasonlításuk, tulajdonságaik megnevezése •Építések, kirakások, hajtogatások, színezések, rajzolások, mintakövetéssel és feltétel szerint •Hasonló idomok megfigyelése; hasonló és nem hasonló téglatestek, téglalapok •Szimmetriatulajdonságok megfigyelése: tengelyes tükrösség Gömb, kör A gömb szabályosságának megfigyelése. Tapasztalatszerzés a körről; körzőhasználat Gyakorlás
Tk. 153-156. Mf. 128-130.
Tk. 157-159. Mf. 131.
115. óra 116. óra
117. óra
118. óra
119. óra
120. óra
Egybevágóság. Tájékozódás térben, síkban Tk. 159–165. Mf. 132–141. •A mozgások viszonylagosságának megfigyelése •Minták eltolt képének előállítása kirakással, másolópapírral; sorminták eltolással • Megfigyelés forgás és forgatás közben • Minta kirakása elforgatások sorozatával •Elforgatás másolópapírral: forgásközéppont, a forgás irányát és nagyságát jelölő szög •A szög mérése; teljes körülfordulás és ennek a negyede a derékszög; szögek összehasonlítása a derékszöggel •Tükörképek építése, kirakása, rajzolása; a tükör helyének keresése ábrákon •Tükrözés kétszer egymás után •Sordíszek, parkettaminták készítése eltolással, elforgatással, tükrözéssel •Szimmetriák megfigyelése Tájékozódás •Tájékozódás fejlesztése „nagymozgással”, utak végigjárásával, bejárt út felidézése •Tájékozódás úgy, hogy más helyébe képzeljük magunkat (Mit láthat az, aki velem szemben áll? ...) Gyakorlás
Tk. 159–165. Mf. 132–141
Írásbeli szorzás. Feladatok év végére
121. óra
122. óra 123. óra 124. óra 125. óra 126. óra 127. óra 128. óra 129. óra 130. óra 131. óra
Írásbeli szorzás Tk. 166–172., Mf. 142–144. Előkészítés •Többtagú összeadások egyenlő számokkal •Többszörözés kétféleképpen: írásbeli összeadással és egyesek, tízesek, százasok szorzatának összegeként •0-ra végződő kétjegyű és 00-ra végződő háromjegyű számok többszörözése; analógiák erősítése, becslés Az írásbeli szorzás eljárásának megtanítása •Növekvő és csökkenő sorozatok mértékegységváltással is •Szorzatok előrebecslése, kiszámított szorzatok mérlegelése •Tapasztalatszerzés a téglalap kerületéről, területéről; az egységek ügyes megszámlálása Szöveges feladatok több művelettel •A szorzás és az osztás kapcsolata, sorozatok •Hiányos szorzások •Hányados keresése: becslés, ellenőrzés szorzással, a becslés finomítása Gyakorlás Tudáspróba Feladatok év végére Tk. 173–182.
Tk. 166. Mf. 142.
Tk. 167-172. Mf. 143-144.
132. óra 133. óra 134. óra 135. óra 136. óra 137. óra 138. óra 139. óra 140. óra 141. óra 142. óra 143. óra 144. óra 145. óra 146. óra 147. óra
•„Diagnosztizáló” mérés (osztályzat nélkül) •Az eredmény ismeretében a differenciált tennivalók megtervezése •Hiányok pótlása; differenciáló fejlesztés •Ismétlés, gyakorlás, pótlás •Ismétlés, gyakorlás, pótlás •Ismétlés, gyakorlás, pótlás •Ismétlés, gyakorlás, pótlás •Ismétlés, gyakorlás, pótlás •Ismétlés, gyakorlás, pótlás •Ismétlés, gyakorlás, pótlás •Ismétlés, gyakorlás, pótlás •Ismétlés, gyakorlás, pótlás •Ismétlés, gyakorlás, pótlás •Év végi teljesítménymérések, értékelés •Év végi teljesítménymérések, értékelés Játék
Tk. 173–182.
