3. Közép-Magyarország 3.1. Budapest (KMR) Magyarország fővárosa az Alföld, az Északi- és a Dunántúli-középhegység találkozásánál, a Duna partján. A Szentendrei-szigettől a Csepel-szigetig, illetve a Pilistől, Budaihegységtől és Tétényi-fennsíktól a Gödöllői-dombságig terjedő település nagyobb része a Pesti-hordalékkúpsíkságon fekszik. Magyarország és a Kárpát-medence legnagyobb közlekedési csomópontja, a magasabb rendű vasút- és közúthálózat központja. Vasutak Esztergom, Tatabánya, Székesfehérvár, Pusztaszabolcs, Kunszentmiklós, Kecskemét, Cegléd, Nagykáta, Hatvan, Fót és Vác felé hagyják el, HÉV vonalak Szentendrére, Gödöllőre, illetve Ráckevére vezetnek a fővárosból. A gyorsforgalmi úthálózat fontosabb elemei (M0, M1, M2, M3, M31, M4, M5, M6, M7) is a főváros és környezete kapcsolatát szolgálják. A legjelentősebb dunai átkelőhely, kikötőváros (Csepel). Elérhetőségét javítja hazánk legforgalmasabb légikikötője, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Kedvező közlekedés-földrajzi helyzetére települt a logisztikai tevékenységek kiemelkedő hazai koncentrációja, köztük a soroksári Budapesti Intermodális Logisztikai Központ. Kelta és római gyökerekkel rendelkező település (Aquincum), mely a XIII. századtól vált az ország fővárosává, vezető közigazgatási, politikai, kulturális és gazdasági központjává. Fejlődését helyi (jól védhető Gellért-hegy és Várhegy, budai termális vonal meleg vizű forrásai, Budai-hegység nyersanyagai, szőlő- és gyümölcsérlelő domboldalai) és helyzeti energiák (vásárváros a Duna vízi útja mellett, folyami átkelőhely) segítették. Modern nagyvárossá Pest, Buda és Óbuda egyesítése után, az 1870-es évektől kibontakozó konjunktúra idején vált. Az I. világháború előtt az Osztrák-Magyar Monarchia Béccsel rivalizáló társközpontja, elővárosaival együtt milliós népességet koncentráló település. Az ország területi zsugorodásával, majd a főváros közigazgatási határainak 1950-ben végrehajtott kiterjesztésével, korábbi elővárosainak (Újpest, Rákospalota, Kispest, Pestszentlőrinc, Csepel, Budafok, stb.) csatolásával jelentősen nőtt országon belüli súlya. Budapest és elővárosai a dualizmus idején európai jelentőségű ipari központtá váltak. Sokoldalú élelmiszer- és könnyűipara (egykor világelső malomipara) mellett gépipara (mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, közlekedési eszközök, vízgépek, villamos gépek, izzólámpa gyártása), vegyipara (háztartási vegyi áruk, gyógyszerek), vas- és acélipara, alumíniumipara már a XX. század elején jelentőssé vált. A XX. század közepén a hazai ipari foglalkoztatás fele a fővároshoz kötődött. Már a szocialista időszakban megkezdődött iparának leépülése, mely előbb a vidéki térségekbe történő kitelepülést, majd a rendszerváltás idején, az üzemek egy részének felszámolását jelentette. Gazdasági növekedése ma a szolgáltató szektor dinamizmusán alapul: a GDP és a foglalkoztatás mintegy 80%-a ehhez az ágazathoz köthető, míg az ipar súlya a főváros gazdaságában 20% körülire becsülhető. Magyarország legfontosabb gazdaságirányító központja, mely különösen a magasabb hozzáadott értéket előállító szolgáltatások és iparágak, továbbá a felsőoktatás és K+F terén játszik kimagasló szerepet. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai célpontja. Az ország bruttó hazai termékének 40%-át adja. Lakossága az 1980-as években megközelítette a 2,1 millió főt, majd részben a természetes fogyás, részben a szuburbanizáció hatására bekövetkező migrációs veszteség hatására több százezer fővel csökkent. Az ipar leépülése nyomán Kelet-Közép-Európa legnagyobb városi barnamezős területeivel rendelkezik, melyek XIX-XX. század fordulóján épült, leromlott állapotú belső lakóövezete és XX. század második felében született lakótelepei mellett komoly városfejlesztési kihívásokat jelentenek napjainkban. Lélekszáma ma 1,74 millió fő, de agglomerációja összesen közel 2,5 milliós népességet koncentrál.
1
3.2. Pest megye (KMR) Abony: város a Gerje-Perje-síkon, a Budapest – Cegléd – Szolnok közlekedési tengelyen. Egykori mezőváros, ma is számottevő mezőgazdasággal. Közelmúltban bezárt téglagyára hosszú ideig az egyik legjelentősebb ipari üzeme volt. Szolnok vonzáskörzetéhez tartozik. Albertirsa: város a Pilis-Alpári-homokháton, a Budapest – Cegléd – Szolnok közlekedési tengelyen. A szlovák népességű Alberti és a magyar Irsa közigazgatási egyesítésével hozták létre. Környék zöldség- és gyümölcstermését feldolgozó hűtőháza, illetve a Vinnyica – Albertirsa nagyfeszültségű távvezeték transzformátor-állomása érdemel említést. Aszód: város, járásszékhely a Galga-völgyben, a Galga partján. Budapest – Hatvan – Miskolc közlekedési tengelyen (M3 autópálya) fekvő, növekvő népességű település. Jelentősek oktatási funkciói, legnagyobb vállalkozása gépjárműalkatrészeket gyárt. Biatorbágy: város a Zsámbéki-medencében, a Budapest – Tatabánya – Győr közlekedési tengelyen (M1 autópálya). A Budapesti agglomeráció része, Bia és Torbágy egyesítésével született. Bia járásszékhely volt: német lakosságát nagyobbrészt kitelepítették. Napjainkban, autópálya mellé települt kereskedelmi-logisztikai funkciói mellett elektronikai ipara jelentős. Budakalász: város a Vác-Pesti-Duna-völgy területén. A Budapest – Szentendre főútvonal, a Szentendrei HÉV és az M0 autópálya egyaránt érinti. A Budapesti agglomeráció települése: a XVII. századtól szerbek, a XIX. század elejétől németek is lakják. Mezőgazdasága (szőlő- és gyümölcstermelése), később kőbányászata, textilipara, gyógynövénykutató intézete vált jelentőssé. Csomóponti fekvésének köszönhetően mind fontosabb kereskedelmi funkciója. Budakeszi: város, járásszékhely a Budakeszi-medencében, a Budapesti agglomeráció települése. A XVII. századtól németek is lakják: a II. világháború után kitelepítettek helyére magyarok érkeztek. Hagyományos szőlő- és bortermelése a filoxéra-járvánnyal lehanyatlott: napjainkban korlátozott mezőgazdasági funkciói mellett főként egészségügyi-rekreációs szerepe (szanatóriumok, „Főváros Zöld Kapuja”) és alvóváros-jellege emelhető ki. Budaörs: város, a Budaörsi-medencében. A Budapest – Tatabánya – Győr közlekedési tengelyen (M0, M1, M7 autópályák). A Budapesti agglomeráció dinamikus peremvárosa, Magyarország egyik legfejlettebb és leggazdagabb városa. A XVIII. században német telepesek népesítették be, lakossága a II. világháború után nagyobbrészt kicserélődött. Egykor szőlő- és gyümölcstermelés, keserűvíz-palackozás jellemezte. Ma főként kereskedelmi és logisztikai funkciókat (Auchan, Decathlon, Ikea, Metro, Tesco, Porsche Hungaria) koncentrál. Biatorbággyal és Törökbálinttal együtt a főváros nyugati kapuja. Népessége közel 30 ezer fő. Cegléd: város, járásszékhely a Pilis-Alpári-homokháton, a Budapest – Cegléd – Szolnok közlekedési tengelyen. Vasúti és közúti csomópont. Nagy hagyományú alföldi mezőváros: fejlett szőlő-, gyümölcs- és zöldségkultúrája (gyümölcstermesztési kutatóállomás). Korábban élelmiszeripara (malom-, hús- és tejipar), gép- és könnyűipara is számottevő volt, ma főként gépgyártása, elektronikai alkatrészgyártása érdemel említést. Pest megye délkeleti részének legjelentősebb városi funkciókkal bíró települése. Termálfürdője és aquaparkja van. Korábban katonaváros volt, egykori laktanyái hasznosításra várnak. Közel 38 ezer lakosa van. Dabas: város, járásszékhely a Kiskunsági-homokháton, a Budapest – Kecskemét közlekedési tengelyen (M5 autópálya). A XVIII. században magyar és szlovák lakosság által újratelepített település. Mezőgazdasági profilú, szőlőtermelő és kertészkedő térség központja, számottevő nyomdaiparral. A közeli Újhartyán ipari parkja, autópálya melletti elhelyezkedéséből profitál. Délegyháza: község a Csepeli-síkon, a Budapest – Kelebia vasút és a Budapest – Baja főút mellett. A Budapesti agglomeráció települése, mely hosszú ideig puszta, illetve tanyavilág volt, csak a II. világháború után lett önálló község. Mezőgazdasága, kavicsbányászata és bányászat nyomán keletkezett mesterséges tavakra épülő rekreációs funkciója jelentős. Dunaharaszti: város a Pesti-hordalékkúpsíkságon, a Soroksári-Duna partján. A Budapest – Kelebia vasút, a Budapest – Baja főút és az M0 autóút metszéspontjában fekszik, érinti a
2
Ráckevei HÉV. A Budapesti agglomeráció növekvő népességű települése: középkori eredetű, a XVIII. században német telepesek népesítették újra. A HÉV megépülésével üdülőhellyé vált, térsége központja lett, de kimaradt a főváros-környéki iparosításból. Újabban dinamikus peremvárosként erősödőben vannak ipari és logisztikai funkciói (Coca-Cola, Gebrüder Weiss, Schwarzmüller, Wincanton, stb.). Számottevő rekreációs szerepköre. Dunakeszi: város, járásszékhely a Pesti-hordalékkúpsíkságon, a Duna partján, a Budapest – Vác közlekedési tengelyen (M0 és M2 autóutak csomópontjában). Középkori eredetű, a XIX. században felívelt fejlődési pályájú település. Zöldségkertészete (főként paradicsom), illetve a később hozzácsatolt Alag lótenyésztése és lóversenyei komoly tradíciókkal bírnak. A helyi nyersanyagokra konzervgyár, majd hűtőház települt, korán megjelent a vasúti járműgyártás (ma Bombardier), de jelentős elektronikai ipara és világítóeszköz-gyártása is. A Budapesti agglomeráció második legnépesebb települése: több mint 40 ezer lakosa van. Dunavarsány: város a Csepeli-síkon, a Budapest – Kelebia vasút és Budapest – Baja főút mellett. A Budapesti agglomeráció települése, mely a német lakosságú Dunanagyvarsány és a vegyes népességű Dunakisvarsány egyesítésével született. Dunára és bányatavakra épülő rekreációs funkcióját ipari szerepkör (gépjárműalkatrész-gyártás) egészíti ki. Érd: város, járásszékhely, megyei jogú város a Tétényi-fennsíkon, a Budapest – Székesfehérvár és Budapest – Pécs közlekedési tengelyek mentén. Ősidők óta lakott területen fekvő, középkori eredetű település. Hagyományos gazdaságát főként a szőlőművelés és a juhtartás, később gyümölcs (őszibarack) termelése jellemezte. A XX. század elejétől előbb üdülőtelepként, majd kertvárosként ívelt fel fejlődése. Alapvetően alvóváros maradt, de szolgáltató funkciói számottevőek. Turisztikai látványosságai közé tartozik termálfürdője, valamint a Magyar Földrajzi Múzeum is. Egykor Közép-Európa legnagyobb faluja volt, ma a Budapesti agglomeráció legnépesebb települése: több mint 65 ezren lakják. Fót: város a Pesti-hordalékkúpsíkságon, az M0 és M3 autópályák csomópontjában. A főváros környéki agráröv részeként hagyományos zöldség- és gyümölcstermelő (bolgárkertészek), a filoxéra-járványig szőlőművelő település. A Magyar Filmgyártó Vállalat 1970-es években létrehozott telephelye, valamint új keletű kereskedelmi-logisztikai funkciói számottevőek. Göd: város a Pesti-hordalékkúpsíkságon, a Budapest – Vác közlekedési tengelyen (M2 autóút). Ősidők óta lakott területen fekvő, középkori település. A munkás-jellegű Felsőgöd és a jómódú villatulajdonosok által lakott Alsógöd egyesítésével jött létre. Alapvetően ingázók által lakott alvótelepülés, napjainkban elektronikai ipara (Samsung) számottevő. Gödöllő: város, járásszékhely a Gödöllői-dombságban, a Budapest – Hatvan – Miskolc közlekedési tengelyen (M3 és M31 autópályák). A Gödöllői HÉV végállomása. A Budapesti agglomeráció funkcionálisan egyik legfejlettebb települése, a XVIII. században német és szlovák telepesek népesítették be. A dualizmus idején királyi nyaralóhely és koronauradalom (mezőgazdasági tanintézetek, mintagazdaságok). Ma mezőgazdasági felsőoktatása, kutatása (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont) és ipara is jelentős. Gépgyártása (Caterpillar, GANZ Mérőgyár, Lear), gyógyszeripara (GlaxoSmithkline, TEVA) kiemelkedő. A város turisztikai kínálatát kiegészíti Máriabesnyő búcsújáróhelye. Több mint 34 ezer lakosa van. Gyál: város, járásszékhely a Pesti-hordalékkúpsíkságon, a Budapest – Kecskemét közlekedési tengelyen (M0 és M5 autópályák). A Budapesti agglomeráció települése: az egykori alföldi marhahajtó útvonalon fekvő, szőlőművelő település a XX. század eleji parcellázások nyomán vált jelentőssé. Ma főként kereskedelmi-logisztikai funkciói számottevőek (McDonalds). Gyömrő: város a Gödöllői-dombságban, a Budapest – Nagykáta közlekedési tengelyen (M0 autópálya). A Budapesti agglomeráció települése, egykoron járásszékhely. Mezőgazdaságát és csekély iparát egykori téglagyári agyagbányája helyén kialakított tófürdője egészíti ki. Halásztelek: város a Csepeli-síkon (Csepel-sziget), az M0 autóút mellett. A Budapesti agglomeráció települése: görögdinnyések, majd zöldségtermelő bolgárkertészek népesítették
3
be a XX. század elején. II. világháború idején kialakult ipari profilját a későbbiekben is megőrizte (tartósítóipar, Szerszámgépipari Művek telepén ma gépjárműalkatrészek gyártása). Hernád: község a Kiskunsági-homokháton, a Budapest – Kecskemét közlekedési tengelyen (M5 autópálya). Hagyományos szőlőművelése, baromfifeldolgozása jelentős. Isaszeg: város a Gödöllői-dombságban, a Rákos-patak mentén, a Budapest – Hatvan – Miskolc vasútvonal mentén (M31 autópálya). A Budapesti agglomeráció főként ingázók által lakott települése, mely a XVIII. században jelentős német és szlovák betelepülés színtere volt. Kistarcsa: város a Pesti-hordalékkúpsíkságon, a Budapest – Gödöllő közlekedési tengelyen, a Gödöllői HÉV mellett (M0 autópálya). A Budapesti agglomeráció települése, melyet a XVIII. században szlovák népesség telepített be újra. Kórháza Pest megye legnagyobb egészségügyi intézménye, a térség fekvőbeteg-ellátásában meghatározó szerepet játszik. Lórév: község a Csepeli-síkon (Csepel-sziget). Dunai kompátkelőhely, a XVII. század vándormozgalmai óta lakossága többségében szerb nemzetiségű. Maglód: város a Gödöllői-dombságban, a Budapest – Nagykáta közlekedési tengelyen (M0 autópálya). A középkori eredetű települést a XVIII. században szlovák telepesek népesítették be újra. Eredetileg gabonatermelő és juhtenyésztő, később alvóvárossá vált település, ahol az elmúlt évtizedekben az ipar és a kereskedelmi funkció is erősebbé vált. Mogyoród: nagyközség a Gödöllői-dombságban, az M3 autópálya és a Gödöllői HÉV mellett. Látványosságai közül a Hungaroring és az Aquaréna vízi élményparkja nevezetes. Monor: város, járásszékhely a Monor-Irsai-dombságban, a Budapest – Cegléd – Szolnok közlekedési tengelyen. Szűkebb térsége hagyományos központja, szőlő- és bortermelő település (nevezetessége a Strázsa-hegyi pincefalu). Erős szolgáltató szektora mellett főként élelmiszeripara (sörgyár, likőrgyár, főváros piacára is termelő sütőipara) érdemel említést. Nagykáta: város, járásszékhely a Tápió-vidéken, a Budapest – Nagykáta – Szolnok vasút és a Budapest – Nagykáta – Jászberény főút mentén. A Tápió-vidék hagyományos központja, ahol a rendszerváltás után megtelepült az elektronikai ipar (Clarion autórádió-gyártása) is. A város gyógyvizű strandja a turizmus fejlesztésének potenciális alapja. Nagykőrös: város, járásszékhely a Pilis-Alpári-homokháton, a Cegléd – Kecskemét közlekedési tengelyen. Már a XIV. században mezőváros volt, a török hódoltság idején is folyamatosan lakott hász város. Sokáig agrárjellegű település volt állattartással, majd szőlő-, gyümölcs- és zöldségkultúrával. Utóbbi ágazatokra épült országos jelentőségű tartósítóipara (Bonduelle). A rendszerváltás után elektronikai ipara (Sanshin) is fontossá vált. Iskolaváros, korábbi határának egy részén önálló községeket (Kőröstetétlen, Nyársapát, Törtel) szerveztek. Nagymaros: város a Visegrádi-Dunakanyarban, a Duna partján, a Vác – Szob közlekedési tengelyen. A XVIII. században – később nagyobbrészt kitelepített – németek által benépesített település (szőlő- és gyümölcstermelés). Nevét a leállított vízerőmű-beruházás tette ismertté. Ócsa: város a Pesti-hordalékkúpsíkságon, a Budapest – Kecskemét közlekedési tengelyen (M5 autópálya). A Budapesti agglomeráció települése, mely Árpád-kori monostoráról is nevezetes. Sokáig agrárjellegű, szőlőművelő település: a közeli foglalkoztatási központokba ingázás mellett ma is számottevő a zöldségvetőmagok előállítása és gépgyártása (FÉG). Örkény: város a Kiskunsági-homokháton, a Budapest – Kecskemét közlekedési tengelyen (M5 autópálya). Agrárjellegű település, a környék nagyüzemi mezőgazdaságának központja volt korábban. Továbbélő egykori ipari melléküzemágai ma is számottevőek. Őrbottyán: nagyközség a Gödöllői-dombságban. A Budapesti agglomeráció települése, Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesítésével született. Tégla- és cserépipara számottevő. Pécel: város a Gödöllői-dombságban, a Rákos-patak mellett. A Budapest – Hatvan – Miskolc vasút és az M0 autópálya érinti. A Budapesti agglomeráció alvótelepülése, legjelentősebb helyi vállalkozása gépjárműalkatrész-gyártással foglalkozik. Pilis: város a Pilis-Alpári-homokháton, a Budapest – Cegléd – Szolnok közlekedési tengelyen. Középkori eredetű, a XVIII. században szlovák telepesekkel benépesített település (később
4
érintette a csehszlovák – magyar lakosságcsere). Az egykori mezőváros népessége ma nagyrészt ingázik: helyben a mezőgazdasági termékek feldolgozása és a könnyűipar jelentős. Piliscsaba: nagyközség a Pilisi-medencék területén, a Budapest – Dorog közlekedési tengelyen. A Budapesti agglomeráció települése, a XVIII. században szlovák, majd német népesség által újratelepített település (II. világháború után cserélődő lakosság). Felsőoktatási szerepköre, valamint rekreációs funkciója (Klotildliget nyaralótelep) említésre méltó. Pilisszentkereszt: község a Pilisi-medencék területén. XII. században épített cisztercita kolostorának romjairól is ismert. A törökdúlás után elnéptelenedett falut a XVIII. század derekán szlovák és német telepesek keltették újra életre. Lakossága ma is szlovák többségű. Pilisvörösvár: város, járásszékhely a Pilisi-medencék területén, a Budapest – Dorog közlekedési tengelyen. A Budapesti agglomeráció települése, ahol a XVII. század végén német, később számottevő izraelita népesség telepedett le. A XX. század elején szénbányász település volt, ma Magyarország legnagyobb lélekszámú német ajkú települése. Pomáz: város a Pilisi-medencék területén, a Dera-patak partján. A Szentendrei HÉV mellett található. Ősidők óta lakott helyen fekvő, a XVII-XVIII. században szerb, szlovák és német lakosság által újratelepített település. Egykor szőlőművelő, kőbányász, később mindinkább szövőgyáráról és irodaszergyártásáról ismert település. Kedvelt kirándulóhelyek övezik. Ráckeve: város, járásszékhely a Csepeli-síkon (Csepel-sziget), a Duna partján. A Ráckevei HÉV végállomása, jelentős Duna-hídja a Soroksári (Ráckevei) – Duna felett. Már a XV. században jelentős volt a szerb népesség, a XVIII. században a német telepesek bevándorlása. Duna-parti üdülőterületei, termálvizes strandja, kastélya turisztikai attrakciót képeznek. Solymár: nagyközség a Pilisi-medencék területén, a Budapest – Dorog közlekedési tengelyen. A Budapesti agglomeráció települése, amely a XVIII. században előbb szerb, majd német lakosság betelepülésének színtere volt (a II. világháború után kicserélődött népessége). Hagyományos szőlő-, búza-, káposztatermesztése, téglagyára és műanyagipara jelentős. Százhalombatta: város az Érd-Ercsi-hátság területén, a Benta-patak és a Duna partján. A Budapest – Pécs közlekedési tengelyen fekszik (M6 autópálya), a nemzetközi kőolaj- és földgázvezetékek végállomása. A Budapesti agglomeráció települése, magyar, szerb és német népességgel. Szocialista időszakban létesített kőolaj- és villamosenergia-ipara teljesen átformálta arculatát, de ma már gépjárműalkatrész-gyártása is jelentős. Turizmusfejlesztési ambícióit mutatják múzeumai (Matrica Múzeum, Régészeti Park), rendezvényei (Nemzetközi Folklórfesztivál, sportrendezvények), illetve Konferencia- és Rendezvényközpontja. Szentendre: város, járásszékhely a Vác-Pesti-Duna-völgyben, a Szentendrei-Duna partján. A Dunát kísérő főútvonal mentén fekszik, a Szentendrei HÉV végállomása. A XVII. század végén szerb, dalmát, majd szlovák, német, görög bevándorlás célpontja. A hagyományos gyümölcstermesztés és kertművelés helyett egyre inkább a lakófunkció jellemzi. Művészek kedvelt tartózkodási helye, idegenforgalmi célpont (művészeti múzeumok, skanzen), de ipari és oktatási-kulturális szerepköre is jelentős. A Pilisi Parkerdő erdészete, papírgyára és betongyártása is fontos gazdasági tényező. A szerb kisebbség kulturális és egyházi központja. Szigethalom: város a Csepeli-síkon (Csepel-sziget), a Ráckevei HÉV mentén. Duna-menti üdülőterülete, szőlőkultúrája és konyhakertjei jelentős múltra tekintenek vissza. Lakói foglalkoztatásában a Dunai Repülőgépgyár, majd a Csepel Autógyár és a Pestvidéki Gépgyár szerepe is számottevő volt. Népessége nagyobbrészt ma is ingázik. Szigetszentmiklós: város, járásszékhely a Csepeli-síkon (Csepel-sziget), a Ráckevei HÉV és az M0 autóút mentén. A Budapesti agglomeráció települése, egykor mezőváros volt. Környezetének ipari üzemei (Csepel Autógyár) nagyban segítették várossá fejlődését: az egykori autógyár helyén kialakított ipari parkban ma is jelentős a gépjárműalkatrész-gyártás. Élelmiszeripara és elektronikai ipara (Samsung) mellett Magyarország legnagyobb virágpiaca (Flora Hungaria), illetve a város kereskedelmi-logisztikai funkciói is jelentősek. Ipartörténeti műemléke a Lakihegyi rádió-adótorony. Duna-parti nyaralóhely. Közel 35 ezer lakosa van.
5
Szob: város, járásszékhely a Visegrádi-Dunakanyarban. Vác – Szob közlekedési tengelyen fekvő vasúti határátkelőhely. A XVII-XVIII. században szlovák lakók népesítették be. Egykor mezőváros, melynek gyümölcstermelése és -feldolgozása jelentős hagyományokkal bír. Tápiószele: város a Tápió-vidéken, a Budapest – Nagykáta – Szolnok vasútvonalon. Agrárjellegű térség települése, jelentős villamos gépgyártása (volt Ganz Villamossági Gyár). Tököl: város a Csepeli-síkon (Csepel-sziget), a Ráckevei HÉV mellett. A Budapesti agglomeráció települése. Egykor mezőváros: XVII. században betelepült délszláv és német lakossága jelentős. Számottevőek zöldség- és tejtermelő tradíciói. Hasznosításra váró katonai repülőteréről és egykori repülőgép-javító iparáról (Pestvidéki Gépgyár) nevezetes. Törökbálint: város a Budaörsi-medence, valamint a Tétényi-fennsík határán, a Budapest – Tatabánya – Győr közlekedési tengelyen (M0, M1, M7 autópályák). A Budapesti agglomeráció települése, melyet a XVII-XVIII. században szerb és német népesség telepített be. Régebbi keletű élelmiszeripara, tégla- és cserépgyártása mellett a dinamikus peremváros kereskedelmi-szolgáltató funkciói (DM, Magyar Hipermarket, Telenor) jelentősek. Tura: város a Hatvani-síkon, a Galga partján, a Budapest – Hatvan – Miskolc közlekedési tengely (M3 autópálya) közelében. Régóta lakott területen fekvő egykori mezőváros. A vasút mellett mezőgazdasági szerepe jelentős: állattenyésztés, nagyüzemi gyümölcstermesztés, fővárosi piacra irányuló konyhakerti zöldség- és virágpalánta-termelés jellemzi. Üllő: város a Pesti-hordalékkúpsíkságon, a Budapest – Cegléd – Szolnok közlekedési tengelyen (M0 autópálya). A Budapesti agglomeráció része: a XIX. századtól előbb zöldségtermesztő (sárgarépa, gyökér, paprika, paradicsom, káposzta) település, majd egyre inkább alvóváros. Kereskedelmi-logisztikai funkciói (Auchan) erősödőben vannak. Vác: város, járásszékhely a Vác-Pesti-Duna-völgy területén, a Duna partján. A Budapest – Vác közlekedési tengelyen (M2 autóút) fekszik, dunai kompátkelőhely. XI. századi alapítású püspöksége és kiterjedt központi funkciói (közigazgatás, oktatás, egészségügy, kereskedelem) a Budapesti agglomeráció északi részének központjává teszik. Különösen a XVIII. században vegyes népességű település: magyar, német, cseh és szlovák, délszláv, illetve francia és olasz telepesek népesítették be. Korai vasúti kapcsolatának köszönhetően is, a XIX-XX. században ipari központ lett. Korábban jelentős gépipari (fényforrás- és konténergyártás) és vegyipari ágai (fotokémiai ipar, ragasztógyártás) mellett ma is meghatározó elektronikai ipara (IBM, Zollner), Naszály mészkövét feldolgozó cement- és mészipara (Heidelberg Cement), könnyűés élelmiszeripara. Turisztikai célpontként is számottevő, közel 35 ezer lakosa van. Vecsés: város, járásszékhely a Pesti-hordalékkúpsíkságon, a Budapest – Cegléd – Szolnok közlekedési tengelyen (M0 autópálya). A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (Ferihegy II.), részben a település közigazgatási területén található. A Budapesti agglomeráció települése: a XVIII. században német telepesek népesítették be újra. Hagyományos zöldségtermelése (például káposzta, savanyúságok termelése) mellett napjainkban elsősorban kereskedelmi és logisztikai funkciói (Charles Vögele, DHL, UPS, Wizz Air) jelentősek. A település turisztikai attrakciónak számító legjelentősebb rendezvénye a Vecsési Káposztafesztivál. Veresegyház: város a Gödöllői-dombságban. A Budapesti agglomeráció dinamikusan növekvő települése. Jelentős gépipara (GE turbinagyára), vegyipara (Sanofi/Aventis üzeme). Medveotthona és a Veresegyházi Asszonykórus ismert látványosságai. Visegrád: város a Visegrádi-Dunakanyarban, a Duna partján. A Dunát kísérő főút mentén fekszik (kompátkelőhely Nagymaros felé). Kulturális örökségének köszönhetően, a Budapesti agglomeráció és a Dunakanyar egyik leglátogatottabb települése: évente többszázezer látogatót fogad. A Pilisi Parkerdő központja és helyi erdészete is jelentős gazdasági tényező. Zsámbék: város a Zsámbéki-medencében. A Budapesti agglomeráció települése. Középkori eredetű romtemplomáról nevezetes, egykori mezőváros, a XVIII. században részben németek által benépesített település (a II. világháború utáni kitelepítések során lakossága szinte teljesen kicserélődött). Kulturális programjai, szőlő- és bortermelése jelentős.
6
