6.tétel Mérlegösszefüggések a gazdaságban, mikro- és makroszinten. ( Nemzetközi fizetési mérleg, külkereskedelmi mérleg, államháztartás, állami költségvetés, a vállalkozások egyszerűsített éves beszámolójának mérlege) Nemzetközi fizetési mérleg: Egy adott országnak agy naptári évre mutatja a külföldről származó bevételeket, a külfölddel szembeni követeléseket, a külföldre irányuló kifizetéseket, és a külfölddel szembeni kötelezettségeket. Külfölddel szemben folytatott gazdasági ügyletnek számít, valamely külföldi ország állandó vagy ideiglenes lakójával, vagy üzleti szervezetével folytatott gazdasági tranzakció. Valamely ország egy meghatározott időszak alatt a külfölddel lebonyolított pénzügyi tranzakcióit tartja nyilván→ Kimutatja a külfölddel szemben keletkezett követeléseket és tartozásokat, és a hivatalos tartalékeszközöket. 3 fő tétele van: folyó fizetési mérleg (ez is tovább bontható), tőkeforgalmi mérleg (ennek is három alcsoportja van), devizamérleg A) Folyó fizetési mérleg: külkereskedelmi tételei: tartalmazza az export és import láthatatlan kereskedelem tételeit (turizmus, szolgáltatások, katonai bevételek/kiadások, adományok, nagykövetségek fenntartási költségei) 3 fő tétele: áruforgalom ( export, import) szolgáltatásokhoz kapcsolatos nemzetközi pénzmozgások egyoldalú átutalások B) Tőkeforgalmi mérleg: adott időszakban a külföldről beáramló és az oda exportált beruházási és működési tőkék összessége. Külföldről felvett és neki nyújtott hitelek, kölcsönök, nem adomány-jellegű pénzügyi segélyek 3 fő tétele: közvetlen tőkeberuházás (rövid v. hosszútávú, magán v. kormányzati) portfólióberuházások közvetlenül nyújtott és felvett kölcsönök C) Devizamérleg hivatalos tartalék eszközök mérlege, ami az ország és a jegybank által birtokolt hivatalos tartalékeszközök állományában bekövetkezett változásokat és azok nettó egyenlegét mutatja SDR – különleges lehívási jogok Külkereskedelmi egyensúly: Egy országban akkor van külkereskedelmi egyensúly, ha egy adott időszakban a külkereskedelmi mérleg szaldója 0. X = IM Külgazdasági egyensúly:
A külfölddel folytatott összes tranzakció eredményeként (kereskedelmi és nem kereskedelmi műveletek is) az országban az adott időszakban a befolyt és kifizetett pénzösszegek értéke egyenlő. Nemzetközi gazdasági egyensúly: Csak elméletileg létezik, ugyanis ez akkor valósul meg, ha a világ minden országában egyszerre van külgazdasági egyensúly a. Külkereskedelmi mérleg: Egy adott ország külföldre irányuló exportjának és külföldről származó importjának egyenlege egy évre vetítve. A külkereskedelmi mérlegbe be kell állítani minden olyan árút, mely az országhatárt átlépte, függetlenül attól, hogy a pénzügyi teljesítés megtörtént-e. + előjellel szerepelnek az exportból származó bevételek - előjellel az importra fordított kiadások A mérleg csak árú mozgatást tükröz Egyenlege lehet: Aktív: export > import Passzív: export < import Nullszaldós: export = import Egy ország számára az aktív külkereskedelmi mérleg a kedvező, mert ez jelzi a gazdaság teljesítményét, felértékeli az ország nemzeti valutáját, növeli a külkereskedelmi tőkebefektetők bizalmát az országgal szemben. Aktívumokból származó előnyök: Nő az ország valutatartaléka -> felértékelődik a nemzetközi valuta -> olcsóbb lesz az import Javul az ország nemzetközi megítélése Aktívumokból származó hátrány: Ha a növekvő kivitelt nem követi kínálat fokozódása, az inflációhoz vezet A külfölddel folytatott áruforgalom egy naptári időszakra vonatkozó mérlegszerű nyilvántartása X – IM Az összértéken kívül oda kell figyelni az áruszerkezetre is, melyik termékfajta milyen arányban van jelen. SITC – nemzetközi osztályozási rendszer Új mérleg bevezetése b. Szolgáltatások mérlege: Idegenforgalomból, szállításból, hírközlésből és biztosítási tevékenységből származó bevételek és kiadások mérlege. c. Tőkejövedelmek mérlege: Kamat, osztalék, profit járadék bevételek és kiadások mérlege. d. Egyoldalú átutalások mérlege: Lehet:
Kormányzati jellegű: vissza nem térítendő támogatások, adományok, segélynek nem minősülő hitelek Magán jellegűek: munkabérek, örökségek
2. Tőkemérleg: Tőkeexport és –import mérlege Az országba beáramló és onnan kiáramló tőketényezők mérlege. 3 része van: Közvetlen beáramlások tőkemérlege: minden olyan beruházás, mely az adott ország termelő kapacitásának bővülését eredményezi (pl. gyárépítés). Portfolió-beruházások mérlege: külföldiek által az adott ország értékpapírjaiba fektetett egyenlege. Hitelek, kölcsönök mérlege: az adott ország által felvett hitelek, kölcsönök: + előjellel a nyújtott hitelek - előjellel a kölcsönök szerepelnek 3. Devizamérleg: Az ország által birtokolt hivatalos tartalékeszköz állományba bekövetkezett változást mutatja. Ebben a mérlegben csapódik le a folyó fizetési mérleg ill. a tőkemérleg hiánya, biztosítja hogy a nemzetközi fizetési mérleg mindig 0-ra zárjon. Államháztartás: Államháztartás fogalma: Feladat megközelítésben: a társadalmi, gazdasági életben való állami/helyi önkormányzati szerepvállalás. Szervezeti ért.-ben: a közhatalmi szervek és a hozzájuk tartozó közintézmények gazdálkodási, pénzügyi rendszere. Az állam: A gazdasági funkcióit (hatékonyság, igazságosság, stabilitás) az államháztartás alrendszerein keresztül látja el Az államháztartás szintjei: Központi költségvetés (50%): gazdaságpolitikai célok megvalósítása, TB alapok, önkormányzatok támogatása Helyi önkormányzatok (24%): helyi közösségek igazgatási feladatainak megvalósítói Társadalombiztosítás (24%): OEP, Országos Nyugdíjbiztosítási Rendszer Elkülönített állami alapok (2%): Munkaerőpiaci Alap, Nukleáris Alap, Nemzetközi Kulturális Alap Helyi önkormányzatok: A helyi önkormányzatok vagyona: Törzs vagyon: közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását v. közhatalom gyakorlását szolgálja - forgalomképtelen vagyon (közutak) – korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (középületek).
Vállalkozói vagyon:- az önk. szabad erőforrásainak lekötése – nem veszélyezteti a kötelező alapfeladatok ellátását – törzs vagyonnal nem vállalkozhat - felelősség nem haladhatja meg a bevitt vagyon értékét – nem vállalhat korlátlan felelősséget. Feladatuk: a helyi igazgatási feladatok ellátása A helyi önk.-ok bevételei: Saját bevétel: - helyi adók – saját tevékenységből, vállalkozásból, az önk-i vagyonból vagy hozadékból származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj – környezetvédelmi, műemlékvédelmi bírság – beszedett illetékek – vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel – szabad pénzeszközök lekötéséből származó bevétel Átengedett központi adók: - személyi jövedelem adóból – gépjármű adóból – kiegészítő állami támogatás – termőföldek bérbeadásából származó jövedelem utáni személyi jövedelemadó Másszervektől átvett bevételek, Központi költségvetésből jutatott támogatások. Társadalombiztosítás: 1990-től a TB alapként működik Magyarországon Részei: Egészségbiztosítási alap Nyugdíjbiztosítási alap Főbb bevételei: Munkaadói és munkavállalói járulék befizetések Tőkepiaci bevételek A TB ellátások fedezete: a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetett TB: 29%= 24% nyugdíjbiztosítási , 5% egészségbiztosítási járulék; a biztosított által fizetendő: nyugdíj járulék mértéke: tb nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5%, a magánnyugdíj pénztár tagja esetében 1,5%; egészségbiztosítási járulék mértéke 6%= 2% pénzbeli, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék. Elkülönített állami alapok: Az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartások belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Létrehozásakor pontosan meg kell határozni bevételi forrásukat és kiadásuk jogcímét Meg kell nevezni az alapot felügyelő minisztert, mivel az ő feladata az éves beszámoló elkészítése Forrásai: Egyes alapok központi támogatást kapnak Egyéb források, áladó, bírságok, hitelek Előnyei: a célfedezet miatt elkülönülnek a központi költségvetéstől, mely pénzügyi önállóságot biztosít számukra Jelenlegi alapok: Munkaerőpiaci Alap, Központi Nukleáris Pü-i Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Az ÁHT-i kiadások funkciói:
tradicionális f.: jogalkotás, jogalkalmazás, a honvédelem és a belső rendvédelem működése szociális f.: szociális, eü-i, oktatási, foglalkoztatási, gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerek, a társadalombiztosítási rendszer működtetése gazdpolitikai f.: kereslet és kínálat befolyásolása, antiinflációs intézkedések, területi egyenlőtlenségek csökkentését célzó szerepvállalás, versenyképesség növelése Az AHT fontos rendelkezései: 1, A költségvetési hiány és többlet: tervezett vagy tényleges 2, Beruházások és felújítások 3, Költségvetési tartalékok 4, Eltérések az eredeti irányzatoktól 5, A pótköltségvetés Állami költségvetés: A költségvetés fogalma: egy pü.-i terv, melyben a jövőbeni várhatóan realizált bevételeket és kiadásokat összegzik, általában 1 évre, de meghatározott időtartamra, egy konkrét szerv v. intézmény vonatkozásában. Központi költségvetés: Az államháztartási rendszer legjelentősebb tagja, amely közvetlenül valósít meg gazdaságpolitikai célokat. Támogatja az önkormányzatokat és az alapokat, ill. szükség esetén a TB-t. A központi költségvetésekhez tartoznak a központi igazgatási és gazdaságirányítási szervek (országgyűlés, minisztériumok, és az e szervek által közvetlenül irányított költségvetési szervek). Az állam a gazdasági és társadalmi tevékenységek alapja Az állam gazdálkodásának pénzügyi korlátja Egy pénzügyi terv, mely mérlegként kerül publikálásra Meghatározott idejű érvénye van és parlamenti jóváhagyáson alapszik A központi költségvetés bevételei, kiadásai: Bevételek: Közbevétel fogalma: közbevételnek minősül minden olyan pénzeszköz amely az ÁHT bármely alrendszerének bevételi oldalán jelenik meg, függetlenül az adott pénzeszköz eredetétől és jogcímétől. Adók és adó jellegű bevételek: adó, TB járulék, vámok Nem adó jellegű bevételek: illetékek, bírságok Tőkebevételek: tulajdon utáni részesedés, tárgyi eszköz értékesítés Külföldi és belföldi transzferek: adományok, juttatások természetes és jogi személyektől Központi költségvetésű szervek tevékenységéből származó bevételek EU támogatások -> pályázni kell Kiadások: Támogatások: civil szervezetek, területek számára fejlesztési támogatás Fogyasztói ár kiegészítés
Felhalmozási kiadások és beruházások Közösségi fogyasztás, közjavak Állami adósságszolgálat Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő kiadások EU befizetések Egyéb kiadások: garancia, kezesség
A vállalkozások egyszerűsített éves beszámolójának mérlege: Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalakozás, amelynél két egymást követő évben, a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az előírt mértéket: a mérleg főösszege az 500 millió forintot, az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, a tárgyévben foglalkoztatottak átlagos létszáma az 50 főt. Nem készíthet azonban egyszerűsített éves beszámolót a feltételek fennállása esetén sem: a részvénytársaság, az összevont (konszolidált) beszámolót készítő, vagy abba bevont vállalkozás, mivel itt részletes információra van szükség, valamint az a vállalkozás, ahol az üzleti év a naptári évtől eltér ( a feltételnek megfelelő vállalkozások adatait is konszolidálják). A három mutatóértéket együtt kell vizsgálni. A határértéket meghaladó egy mutató évenként más-más lehet, nem előfeltétel, hogy ugyanazon két mutató legyen a határérték alatt. A „két egymást követő évben” megszorítás azért szükséges, hogy csak a fenti feltételekben bekövetkező tartós változás esetében kelljen, illetve lehessen a beszámoló formáján változtatni. Az egyszerűsített éves beszámoló részei: a mérleg, az eredménykimutatás, valamint a kiegészítő melléklet. mérleg: a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, amely adott időpontra vonatkozik és pénzértékben összesítve tartalmazza az eszközöket és a forrásadatokat eredmény-kimutatás: olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, a számviteli törvény által előírt szerkezetben, összevontan, és értékben tartalmazza a gazdálkodó bevételeit és ráfordításait, valamint a vállalkozónál maradó adózott, és mérleg szerinti eredményt kiegészítő melléklet: azokat az adatokat kel szerepeltetni, amelyek a vállalkozó vagyoni helyzetének, működési eredményének megbízható és valós, a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérleg, és az eredmény-kimutatásban szereplő adatokon túlmenően szükségesek Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása összevontabb adatokat tartalmaz, kiegészítő mellékletének kötelező adattartalma jóval kevesebb. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatásának összeállításánál tartalmi szempontból azonosan kell eljárni, mint az éves beszámoló mérlegének és erdménykimutatásának elkészítésekor. A különbség az egyes tételek részletességében van (csak főcsoport-, csoportszintű adatokat tartalmaz), ill. abban, hogy választhatók bizonyos értékelési egyszerűsítések.
Eszközök:
Források:
A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök készletek I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások
D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Tőketartalék III. Eredménytartalék IV. Lekötött tartalék V. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások
Mérleg: A vállalkozás vagyoni helyzetét tükröző olyan kimutatás, amely egy adott időpontra (a fordulónapra) vonatkoztatva összevontan, értékben mutatja a vállalat eszközeit és forrásait. A. Befektetett eszközök: olyan eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább 1 éven túl szolgálja. I. Immateriális javak: nem anyagi javak, melyek 1 éven túl közvetlenül szolgálja a vállalat tevékenységét (vagyoni értékű jog, üzleti v. cégérték, szellemi termék, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, immat. javak értékhelyesbítése). II. Tárgyi eszközök: azok az anyagi eszközök, melyek tartósan közvetlenül vagy közvetve szolgálják a vállalat tevékenységét (ingatlanok, műszaki gépek, berendezések, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, beruházásokra adott előlegek, tárgyi eszközök értékhelyesbítése). III. Befektetett pénzügyi eszközök: más vállalkozásba befektetett pénzeszközök, hogy tartós jövedelemre (kamat, osztalék) tegyen szert, hogy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el (részesedés, értékpapírok, adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek, belföldi pénzügyi eszközök értékhelyesbítése). B. Forgóeszközök: egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét, általában egy termelési ciklusban vesznek részt. I. Készletek: a vállalti tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten szolgáló vagyonelemek. Általában eredeti alakjukat elveszítik (anyagok, áruk, készletekre adott előlegek, állatok, befejezetlen és félkész termelés, késztermékek). II. Követelések: pénzértékben kifejezett, másik fél által adott elismert fizetési igények (követelések áruszállításból, szolgáltatásból, váltókövetelések, alapítókkal szembeni követelések, egyéb követelések). III. Értékpapírok: eladásra vásárolt kötvények, saját részvények, eladásra vásárolt részvények, egyéb értékpapírok, vagyonnal kapcsolatos jogokat megtestesítő, forgalomképes okirat. IV. Pénzeszközök:
azok a vagyontárgyak, amelyek készpénzben, csekken vagy bankbetétben állnak a vállalkozás rendelkezésére (pénztár, bankbetét). C. Aktív időbeli elhatárolások: Az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatóak el. Valamint az olyan árbevétel, kamat- és egyéb bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolhatóak el. D. Saját tőke: a vállalkozás vagyonának saját forrása, alapvetően azt fejezi ki, hogy a tulajdonosok milyen összeget bocsátanak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. I. Jegyzett tőke: a cégbíróságon bejegyzett tőke. II. Tőketartalék: a tulajdonosok által a jegyzett tőkén felül teljesített befizetések, melyeket véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátottak. Cégbírósági bejegyzés nem szükséges. III. Eredménytartalék: előző évek működésének halmozott mérleg szerinti eredménye IV. Lekötött tartalék: a mérlegsoron a tőketartalékból, ill. az erdménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetéseket kell szerepeltetni. V. Mérleg szerinti eredmény: a tárgyévben realizált adózás előtti eredmény csökkentve az adófizetési kötelezettségekkel, a tulajdonosok részére kifizetett osztalékkal. E. Céltartalékok: a tárgyévi adózás előtti eredményt csökkentjük a várható kötelezettségekkel és jövőbeni költségekkel. F. Kötelezettségek: szállítókkal, hitelezőkkel szemben fennálló, pénzértékben kifejezhető tartozás. I. Hosszú lejáratú kötelezettségek: egy éven túli kötelezettségek (beruházási és fejlesztési hitelek, egyéb hosszú lejáratú hitelek, hosszú lejáratra kapott kölcsönök, tartozások kötvénykibocsátásból, alapítókkal szembeni kötelezettségek, egyéb kötelezettségek). II. Rövid lejáratú kötelezettségek: egy éven belüli kötelezettségek (vevőktől kapott előleg, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból, váltótartozások, rövidlejáratú hitelek, kölcsönök, egyéb rövid lejáratú kötelezettségek). G. Passzív időbeli elhatárolások: - mérleg fordulópontja előtt befolyt, elszámolt bevétel, amely a mérleg fordulópontja utáni időszak árbevételét képezi. - valamint a mérleg fordulópontja előtti időszakot terhelő ktg., ráfordítás, mely csak a mérleg fordulópontja utáni időszakban merül fel, kerül kiszámlázásra. Eredménykategóriák: +-A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye +-B. Pénzügyi műveletek eredménye +-C. Szokásos vállalkozási eredmény
+-D. Rendkívüli eredmény +-E. Adózás előtti eredmény -adó F. Adózás utáni eredmény -osztalék G. Mérleg szerinti eredmény
