3. elıadás Forrás: Agrárgazdaságtan elektronikus jegyzet, Dr. Vasa László, egyetemi adjunktus, SZIE GTK Dr. Palkovics Miklós: Agrárgazdaságtan elektronikus jegyzet, PE GK
Agrárpolitika - a gazdaságpolitika mezıgazdasági irányzata - az állam tudatos beavatkozása (támogató és korlátozó) a mezıgazdasági termelésbe, feldolgozásba, forgalmazásba - célrendszer, eszközrendszer
1
Miért kell beavatkozni? • Gazdaságpolitika definíciója – Adófizetık pénzének felhasználása társadalmi szinten „hasznos” célok elérése érdekében.
• Társadalmi erıforrások újraelosztása. • Piaci verseny korlátozása- versenytörvény
Agrárgazdaságtan fogalomrendszere • Agrárgazdaságtan: A közgazdaságtan olyan ágazati alrendszere, amely a mezıgazdaság sajátosságainak közgazdasági, elsısorban a makroökonómiai kérdéseivel foglalkozik.
2
Az agrárgazdaság feladatai: • termelési és fogyasztási funkció – élelmiszertermelés, – nem élelmiszer célú termékek
• nem importálható közjavak (1) – élelmiszerellátási biztonságot ad,
Az agrárgazdaság feladatai: • nem importálható közjavak (2) – környezetet, tájat, földet védi, ökológiai stabilitás, kultúrtáj ápolása, élettér funkciók fenntartható megırzése, – népességmegtartás, munkaerı kiegyenlítés, vidéki turizmus, paraszti értékek ápolása, hagyományainkat ırzi.
3
Agrártámogatás kapcsolatai • • • •
Adófizetı szempontjai Termelık szempontjai Beszállítók szempontjai Felhasználók (fogyasztók) szempontjai
A mezıgazdaság fogalomváltozása: ☺ A mezıgazdaság a nemzetgazdaság egyik ága, amely növényi, állati eredető élelmiszereket, ipari nyersanyagokat állít elı. ☺ A mezıgazdaság olyan ıstermelı gazdasági ág, amely alapvetıen a természeti tényezıkre támaszkodik. ☺ Az 1970-es évektıl megjelenik az élelmiszer-gazdasági komplexum fogalma, amely az élelmiszertermelés mezıgazdasági és élelmiszeripari ágát foglalja magába ☺ Agrobusiness (agrárkomplexum): az élelmiszergazdaságot (termelés, feldolgozás, kereskedelem) a vele egybekapcsolódó ellátó iparágakkal együtt tartalmazza.
4
A mezıgazdaság fogalomváltozása: Agrárium: ☺Élelmiszertermelés, Mezıgazdaság, Élemiszeripar, ☺Természeti környezet és az erre irányuló társadalmi tevékenység ☺Terület fenntartó, életminıséget érintı tevékenységi gazdasági kör ☺Természeti környezet használata fenntartása, fenntartható fejlıdés, újratermelés ☺Környezetvédelem, ☺Vidék, területfejlesztés Multifunkcionális mezıgazdaság: Termelési funkció Környezetvédelmi funkció Társadalmi funkció
Az agrárgazdaságtan és az élelmiszergazdaság viszonya A mezıgazdaság magában foglalja: • a növénytermelést, Az agrobiznisz magában • az állattenyésztést, foglalja: • az elsıdleges • a mezıgazdaságot, szolgáltatásokat. Az élelmiszergazdaság magában foglalja: • a mezıgazdaságot, • az élelmiszeripart és • az élelmiszerkereskedelmet.
• az élelmiszeripart, • a termelési eszközöket gyártó ipart, és • az élelmiszerkereskedelmet.
5
A mezıgazdaság természeti és közgazdasági sajátosságai: ☺ A természeti tényezık nagy szerepe. ☺ Biológiai rendszer változékonysága. ☺ Más gazdasági ágaknál nagyobb kockázat. ☺ Tıkeigényesség. ☺ Gyenge jövedelmezıség. ☺ Alacsony likviditás. ☺ Rugalmatlan kereslet, kínálat. ☺ Termelési folyamat hosszú ideje. ☺ A termelési idı és munkaidı nem esik egybe. ☺ Termıföldhöz, helyhez kötöttség.
A mezıgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban SNA (Nemzeti Elszámolások Számlarendszere) Mutatók
Bruttó
Félnettó (elnevezésbe n bruttó)
Nettó
Megtermelt jövedelem
Bruttó kibocsátás (GO)
Bruttó hazai termék (GDP)
Nettó hazai termék (NDP)
Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)
Nettó nemzeti jövedelem (NNI)
Elsıdleges elosztás során megtermelt jövedelem Végsı felhasználásr a kerülı jövedelem
Bruttó Nettó rendelkezésre rendelkezésre álló álló nemzeti jövedelem jövedelem (GNDI) (NNDI)
6
A mezıgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban GO: Az adott évben az adott ország területén megtermelt összes termék és szolgáltatás értéke. GNP: Bruttó nemzeti termék. Az adott ország állampolgárai által egy adott idıszak alatt belföldön és külföldön megtermelt végsı szolgáltatásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. GDP: Az adott évben az adott ország területén megtermelt végsı felhasználásra kerülı termékek, fogyasztási, beruházási cikkek és szolgáltatások összértéke. A GO folyó termelı felhasználás. NDP: Az adott évben az adott ország területén létrehozott új termékek és szolgáltatások értékösszege. GDP állóeszközök tárgyévi értékcsökkenése.
Mezıgazdasági, élelmiszeripari termelés és -fogyasztás
7
Hosszú távú trendek az agrárgazdaságban • • • • • • •
–népesség növekedése –egy fıre jutó jövedelem növekedése –állati termékek iránti kereslet növekedése –bioüzemanyag iránti kereslet növekedése –növekvı víz- és termıföldszőkösség –klímaváltozás –termelékenység növekedésének lassulása
ADATOK: Termelés – Populáció • Világ lakossága: – 1970.: 3,7 mrd fı – 2009.: 6,7 mrd. fı
• Termelés 30 év alatt megduplázódott • Élelmiszer termelés növekedésének üteme nagyobb a létszám növekedésnél (15 %)
8
• http://ibiblio.org/lunarbin/worldpop • http://www.youtube.com/watch?v=4BbkQi QyaYc
9
Kik tudnak a legnehezebben reagálni? • A fejlıdı országok • Miért?
• • • • • • •
Input hiány Mőtrágya költség Technológiai hiányosságok Földhasználati problémák Vízhiány Szaktanácsadás hiányosságai Bizonytalan piacok
10
A GLOBÁLIS ÉLELMISZER RENDSZER VÁRHATÓ HATÁSAI • Olcsóbb élelmiszer a világ szegényeinek megbízhatóbban és kevesebb környezeti károsítással • Növekvı mezıgazdasági termelékenység a felszabaduló munkaerıt lekötı vidékfejlesztéssel • Alacsonyabb élelmiszer árak és csökkenı kereskedelmi diszkrimináció • A fejlıdı világ növekvı városi lakossága átalakuló élelmiszerkeresletének megbízható kielégítése, hatékony és környezetbarát termelés alapján • A világ gazdag fogyasztói részérıl jelentkezı összetett kereslet minıségi kielégítése
ADATOK Alultápláltság • Alultáplált népesség (jövedelem <1$): – 1970.: 970 millió fı (37 %) – 2008.: 800 millió fı (17 %)
• Éhínséggel sújtott ter.: (2200 kal./nap/fı >) – 1960.: 57 % -a lakosságnak – 1999.: 10 % -a lakosságnak
• Javult a táplálékok változatossága
11
A VILÁG MEZİGAZDASÁGI TERMELÉSE NÖVEKEDÉST MUTAT Átlagos éves növekedés Mezıgazdaság Növ.term.
%
Állatt.
6.0 5.0 4.0 3.0 2.0 1.0 0.0
1990-2000
2001
2002
2003
2004
AZ EGY FİRE JUTÓ FOGYASZTÁS STABILAN NÖVEKSZIK Egy fıre jutó fogyasztás Index (1970 = 100) 180 160 140 120 100 80 70
Világ
75
80
85
Fejlıdı országok
90
95
00
04
Fejlett országok
12
Nézzük a legfontosabb termékeket! • A világ: – Hústermelése: ~ 285 millió tonna (2009. elırejelzés) A világ hústermelése (millió t)
14
65 Marhahús
106
Baromfihús Sertéshús Birka, kecskehús 94
És mi a baj a hústermeléssel? • A New Scientist egy korábbi cikek a húsfogyasztás csökkentését javasolta. • Miért gondolják többen, hogy a húsmentes táplálkozás lehet a jövı kulcsa?
13
Érvek a mg-i-, azon belül a hústermelés (-fogyasztás) csökkentése mellett
• Környezetkárosítása a mezıgazdaságnak igen nagy: – - kivágott fák, elhasznált öntözı (itató) víz, trágya, gépek üzemanyagfogyasztása, növényvédıszerek, mőtrágyák. – Gondoltuk volna, hogy a világ mezıgazdasága több üvegházhatású gázt termel, mint a személy- és teherszállítás együtt?
• Talaj nitrogénszennyezése, talajerózió • Az elfogyasztott takarmány rossz hasznosulása (~10%). Emiatt jóval több gabonát kell termelni. • Durva becslés: a világban megtermelt gabonának kb. harmadát az állatállomány fogyasztja el. • Becslés: India mérető mg-i terület szabadulna fel ha az emberiség áttérne a vegán konyhára.
14
• Állatok: nagy antibiotikum falók. • Kérıdzık üvegházhatású gázokat eregetnek (metán – agresszív gáz) • Az állattenyésztés bocsátja ki az összes üvegházhatású gáz 18%-át. • Ha csökken az állatlétszám, csökken a globális felmelegedés…
Ellenérvek • Értéktelen területek hasznosítása állattartással a legegyszerőbb (juh, kecske) – a főbıl így lesz emberi táplálkozásra alkalmas hús. • Félsivatagos, sivatagos területeken kisebb eróziót okoz az állattartás mint a növénytermesztés. • Háztáji hulladékot, természetben fellelhetı élelmet az állatok képesek jól hasznosítani.
15
• Egy húsmentes világban évente 11 millió t bırt és 2 millió t gyapjút kellene pótolni valahogy. • A trágya pótlása is gondot jelenthetne. • Ha a világ vegetáriánus lenne (a tejtermékeket és a tojást még megenné), akkor sem lehet hús nélkül tejet vagy tojást elıállítani,
Húsfogyasztás • És mennyi lehet a fogyasztás? • Hogy tudjuk kiszámolni? • Rendben, világátlag: 42 kg/fı….de persze az eloszlás nem egyenletes • Fejlıdı országok? • Fejlett országok? • (31 82)
16
• A világ tejtermelése: • ~ 699 millió tonna (2009. elırejelzés) • (http://www.fao.org/docrep/011/ai482e/ai4 82e09.htm) • Fogyasztás: • Megközelítés, mint az elıbb: • ~103 kg / fı • (67 250)
• Világ gabonatermelése: • ~2220 millió tonna- ebbıl kb 255 millió t a búza (2009 elırejelzés, és ez csökkenést jelent!) • Fogyasztás…(önálló felderítés…jövı hétre, és vigyázat! Nem biztos, hogy egy egyszerő osztásról van szó ☺)
17
Szőkítsük a kört- a magyar mezıgazdaság termelési szerkezete • Két fıágazat: – Növénytermesztés – Állattenyésztés
• Hogyan hasonlítom össze az arányukat? • Legyen az alap a bruttó termelési érték – ekkor 53-36 (11% egyéb tevékenység, 2005ben)…veszélyjelzı hangok: „Ha ez a trend továbbfolytatódik, akkor Magyarországon megszőnik az állattenyésztés”.
18
Mezıgazdasági termékek termelésének volumenindexe (Összehasonlító áron, %, 1990=100%) Növénytermesztés+ kertészeti termékek
Év
ÁllatSzarvastenyésztés marha
Sertés
Juh
Baromfi
1990
100
100
100
100
100
100
1991
102,5
84,4
87,3
84,4
90,0
81,1
1992
76,1
73,8
82,1
64,7
73,2
76,1
1993
69,1
66,1
69,0
58,0
50,1
72,8
1994
75,9
63,3
64,3
51,2
41,2
77,0
1995
77,3
65,5
65,0
55,2
47,5
79,3
1996
84,9
66,6
64,0
61,3
38,5
77,1
1997
84
62,6
63,6
51,2
34,8
82,6
1998
80,9
66,5
66,6
54,5
38,2
88,5
1999
82,8
65,4
66,7
56,7
28,8
81,7
2000
70,9
67,9
67,3
55,5
35,2
91,0
2001
93,7
66,8
68,8
51,7
37,6
93,2
Forrás: KSH, 2002
Az élıállatok és állati-termékek bruttó termelési értékének szerkezete fıbb ágazatok szerint (Folyó árak alapján, %)
Év
Mezıgazdasági termékek összesen
Állattenyésztés összesen
Szarvasmarha
Sertés
Baromfi
Egyéb állatok és állati termékek
1990
100
50,6
13,6
21,4
12,4
3,2
1991
100
42,9
11,4
16,8
11,8
2,9
1992
100
48,4
13,1
18,0
13,2
4,1
1993
100
46,3
12,4
16,8
13,7
3,4
1994
100
44,6
11,7
15,0
14,8
3,1
1995
100
45,1
11,1
18,0
12,9
3,1
1996
100
40,4
9,6
15,3
12,5
3,0
1997
100
43,8
10,7
15,4
14,9
2,8
1998
100
48,8
13,6
16,1
15,8
3,1
1999
100
44,2
13,9
13,7
13,9
2,7
2000
100
48,6
14,1
15,7
16,0
2,8
2000
100
50,1
13,0
18,2
16,0
2,9
Forrás: KSH, 2002
19
! • Az egyéni- és társas gazdaságok között is egyre több a növénytermesztı, csökkenı arányú az állattenyésztı, összességében egyre kevesebb a vegyes szerkezető gazdaságok száma.
Mezıgazdasági termékek bruttó termelésének volumenindexe 19902001 110 100 Növénytermesztés és kertészet
90
Élı állatok é sállati termékek
80
Összesen
70 60 50 1990
1993
1997
2000
2001
20
• ’90-es években drámai módon csökkent a mezıgazdasági termelés volumene.. • Próbáljuk összeszedni az okokat!
Az Agrárolló alakulása 1989- 2001 700 600 500 Ráfordítás index
400
Mezıgazdasági termelıiár index
300 200 100 0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001
21
Egy fıre jutó élelmiszer fogyasztás - alapélelmiszerek 1997 1998 1999 kilogramm / fı Élelmiszerfogyasztás Húsféléék összesen 60,1 58,9 61,8 61,5 ebbıl: sertés 27,3 26,5 27 28,8 marha- és borjúhús 5,2 4,9 4,4 4,2 belsıség 3 2,7 2,8 3,2 baromfihús 23,5 23,9 26,8 24,6 Hal 2,5 2,7 2,8 2,8 Tej 138 158,4 151,8 154,3 Tojás 15 15 14,9 15,5 Zsiradék összesen 36,1 36,6 36,7 34,8 ebbıl: sertészsiradék 18,6 18,2 17,5 18,6 Liszt 80,8 83,9 80,5 85,9 Rizs 4,8 5,3 4,9 6 Cukor 40,3 39,9 41,9 38,3 Megnevezés
1996
2000
71,7 28,5 4,4 3,3 34,4 3 163,7 15,6 39,7 18,3 91,1 4,7 33,9
22
23
24
Egy fıre jutó élelmiszer fogyasztás - zöldségfélék, élvezetei cikkek 1997 1998 1999 kilogramm / fı Élelmiszerfogyasztás Burgonya 67 66,1 68,4 69,2 Zöldségfélék 90,3 98,8 95,8 92,7 Gyümölcs összesen 64,4 62,6 68,5 71,6 Égetett szeszesitalok- liter 6,5 6,2 6,3 6,2 Bor - liter 30,3 31,9 33,6 30,7 Sör - liter 71,3 69,5 69,3 69,2 Kávé 1,4 1,5 1,6 1,7 Dohány 2,4 2,7 2 2,4 Tea, dkg 15,5 17,8 19,4 17,1 Megnevezés
1996
2000
65,2 111,3 110,8 6,5 28,8 72,9 1,5 2,9 20,6
AZ AGRÁRPIACI HELYZETRE HATÓ TÉNYEZİK • GDP tényleges növekedése • a várt ütemben vagy annál lassabban gyarapodik a népesség • hogyan fejlıdik a világ agrárkereskedelmének logisztikai kapacitása • mi történik Kínában? • mi történik Oroszország/Ukrajna mezıgazdaságában? • milyen ütemő lesz az élelmiszertermelés globalizációja?
25
