QL 461 .R873
ENT
O guoo
QL •»•-*-**-•••--»•••«••-..-...» * *^p
Ro/3 ENT
szeptember.
IS97.
k:ötet
7.
füzet.
•
»
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
A
HASZNOS ÉS KÁRTÉKONY
l 1
fi
ROVAROKRA.
W ni
i:J
Dr.
#»-S
Dr.
BED
ALBERT
Dr.
CHYZER KORNÉL
Dr
ENTZ GÉZA
HORVÁTH GÉZA
KÖZREMKÖDÉSÉVEL
ÍJ ]
#§
SZERKESZTIK
1
[H
ABAFI AIGNER LAJOS
és
JABLONOWSKI JÓZSEF U [; -»(
[; t»i
|»l
w
R f*i
Fél
:
!
R
:
BUDAPEST A f
»l
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE VIII.,
RÖKK SZILÁRD-UTCZA
ós
KIADÓHIVATALA
32.
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételével Elfizetési ára egész évre 4 írt, a Természettudományi Társulat tagjainak részére 3
frt.
Tartalom. Paizstetveket pusztító hernyók. Ahafi Aigner Lajostól Pécs környékének Rhopalocerái Viertl Adalberttl
A
.
,
magyarországi Meloe-fajok. Kuthy Dezstl
Az els hazai entomologiai m. Ahafi Aigner Lajostól Jellemz magyarországi Coleopterák. D>, Kaufmann Erntl Különfélék-
137
140 145 148 151
:
A A
magyar fauna
ritka rovarok oltalma. F. /f.-tl
154
A A
Xylosteus spinolae. Merkl Edétl rovarok emésztése. F. R.-tl
154
Bordán Istvántól lepkész teendi szeptember havában
155
Zöld üveg az
A
két uj bogara. Dr. Chyzer Kornéltól
esti fogásnál.
Mézel hangyák
154
155 156
156
Uj adatok a magyar lepke-faunához
157
Külföldi vendégek
157
Öngyilkos darázs Mythologiai lepke Mesterséges méh Levélszekrény
157
157 157 158
PaizstetVeket pusztító hernyók. A „Rovartani Lapok"
füzetében (IV. 34.)
évi februárhavi
f.
Thalpochares communi-
életmódjai és hasznos, voltát ismertettem a
macula hernyójának. Ezennel
visszatérek
még
különös figyelmébe ajánljam,
pedig
hogy
reá,
nem
gazdáinknak
ötletszeren,
hanem
figyelemre méltó analóg esetekre hivatkozva.
A
pajzstetvek
rózsára és Vukkára,
nézve
is
ugyanis
nemcsak a gyümölcsfákra, babérra,
hanem
a fügefákra és különösen az olajfákra
kártékonyak.
Az olajtermelés hajdanta
déli
Francziaországnak
s
általában
a Földközi tengermelléki vidékeknek egyik legjövedelmezbb gazdasági iparágát képezte, s azokra nézve valóságos életkérdés volt; s
mai nap,
a
midn
kerül forgalomba,
tengerentúlról
már nem
az,
annyi
növényi
olaj
mégis elég fontos,
sára és megóvására minden lehett elkövessenek. olajfát
úgy (Lecanium oleae), déli
ha
és zsiradék
hogy fentartá-
Már pedig
az
Amerikában az olajfa-paizstetü üvegházainkban elterjedt narancs-paizstetü
Európában, mint az
(Lecaniitm hesperidum) közeli rokona,
érzékenyen
igen
károsítja.
nstényei,
melyek a narancslevelek alján látható barna foltokat képezik, úgy az elbbinek nstényei is a fának vagy levélnek egyik fizmához hozzátapadva s onnan el nem mozdulva, a folyton bven kering növényMiként ez utóbbi fajnak
megtermékenyített
nedven oly busásan táplálkoznak, hogy egészen formátlan tömeggé duzzadnak fel s egyúttal kis tekensbéka héjához hasonló paizsuk alatt
talán
tenger fiókáikat táplálják. Ezt az
még valahogy
kibírná, de
paizstetü tömérdek hangyát is
odavonzza, mely
utóbbi
s
ers köpülyözést
czukortartalmú
elválása
az olajfa által
a
az úgynevezett korom-gombát (Fuligo) a
leveleket
valami
fekete
anyaggal
bevonja s az illet fát, melynek levelei idejekorán elhervadnak, vagy egészen megöli vagy legalább is a gyümölcsözésben korlátozza. A paizstetvek irtására elször Amerikában gondoltak, még pedig ugyan annak az elvnek az alapján, a mint az Európából áthurczolt és ott elszaporodott Pieris brassicae Rovartani Lapok IV.
irtását
kísérlettek
meg, 13
138
t.
s
i.
mesterséges szaporítása
az állatok természetes ellenségeinek
tenyésztése
Comstock
E czélra
által.
(Dukruma
figyelmeztetett négy kis lepkére Blastobasis
coccivorella,
Euclemensia
volt igen bizalomgerjeszt,
már 1879-ben I).
paüida,
melyek
hernyói
coccidivora,
Bassettella),
De
kizárólag pnizstetvek után élnek.
tanár*)
nem nem
ez állatkák kicsiny volta
ennélfogva, mivel tenyésztéséhez
s
meg sem kísérelték. Néhány évvel utóbb azonban a paizstetveknek sokkal
sok reményt fztek, úgylátszik azt
tekin-
télyesebb és hatalmasabb ellenségére akadtak úgy Európában, mint
sátuld-ban,
Ausztráliában, ott az Erastria
emitt
a
Thalpochares
coccipkaga-b&n.
Az Erastria
scitulát
már 60
Rambur
évvel ezeltt
írta
le
(Annál. Soc. Ent. Franc. 1833. 26.), hernyóját azonban csak 1875-
ben
fedezte
Himmighoffen,
fel
pedig csak további 9
év
tanár, ki a hernyót fügefán s
helyett csak
Peragallo,
utóbb babéron és Yukkán
s
annak fejldését tanulmányozta.**)
vagy világos zöldes szín,
lepkész, életmódját
barcelonai
1883-ban
múlva,
feje
A hernyó
fényes
is
domború,
fekete,
a
nizzai találta
lózsás
rendes 16 láb
10 lába van.
A májusban kikelt pille nsténye mintegy 100 petéjét a tápnövény zsönge leveleire, vagy a nöstény-paizstetvek közé, st ezek hátára is lerakja. A kikel hernyó azonnal kikezd egy paizstetüt, s abba belehatolva teljesen kiüríti, a paizsot azután belül finom fonadékkal s ily
kibéleli,
az ágról
oldalt szövedékkel
lefejti,
megtoldja,
alakban saját paizsául használja. Most másik paizstetüt támad
meg, fejével abba behat, petéit (csaknem egész tartalma emészti,
s
az
üres
megersítésére sarát
is
paizsot
saját
felhasználja,
paizsának
közbe
el
fel-
nagyobbítására
st
növénytörmeléket,
megersíti a szövedéken, melyet
az)
nem hagy
és
saját
többé.
Ha
a hernyó eléggé kifejlett és legalább 4 paizsot ragasztott magára, a
mely legalább
bebábozásra
1000—1200
alkalmas
helyet
Goccida-petét keres,
olykor
tartalmazott,
akkor
szabadon az
ágon,
vagy annak valami bütykös vagy könyökös részén, de leginkább többed magával a fatörzs alján lev hasadékban, a hová paizsházát ersen hozzászövi s oldalt törmelékkel megersíti mieltt azonban elbáboznék, az így alakult gubó fels részén néhány ;
*)
Report
of the
Entomologist of the U.
Etudes sur les insectes nuisibles a Soc. Ent. Francé 1886. 134. **)
S.
Depart. of Ag-riculture 1879.
l'agric.
1884. II. 165. és Bull.
L39
keresztmetszést tesz, a melyen
utóbb a
át
pille
Bábja
kikelhet.
zömök, barna. Kétséget sem szenved,
hogy az
életmódú
ily
hernyófaj
gazdára nézve rendkívül hasznos. Erre már Peragallo azonban,
anélkül
Rourand,
hogy
sában ersen nyomatékolja es kiemelvén, hogy 1891
ajánlja,
szoba
tenyésztését
a
rámutatott, volna.
tartott
Ezt
eladá-
olajtermelöknek sürgsen
kivált az
—
hozta
akadémiában
montpellieri tanár, a párisi
is
92-ben az
állatot
behatóan tanul-
mányozva, megállapította, hogy gubója könnyen szedhet és meszsze földre küldhet, valamint, h ogy
nsténye igen szapora
igen fontos, évenkint öt ivadékban lép
Ezek
fel.
elseje
és
ami
(májusban)
gyönge ugyan, de már másodika (június végén) bvebb, a harmadik és ne'gyedik pedig (július közepén és augusztus végén) igen s az szi (szeptember végén vagy október elején) ismét gyérebb
b
szokott lenni.
Nevezett franczia
tudós
irányú
ez
tanulmányozásához az már néhány évvel
impulzust alighanem Amerikából vette, a hol
elbb
R'ley tanár az Egyesült Államok állami rovartani állomás fnöke, az ebbeli kísérleteket kezdeményezte. A délibb tartományokban ugyanis, nevezetesen Galiforniában a paizstetvek az olajfa ültetvényekben és oleanderfákon nagy kárt okoznak, st a narancs- és a czitromfák termelképességét is csökkentik. Ennek elejét veend, minthogy a Comstock által ajánlott mierolepidopterák segítsége nem mutatkozott elégségesnek, Riley egyik alkal-
Koebele
mazottját, küldte, a
entomologust állami költségen
a hol igen sok a paizstetü
Thalpochares cocciphagát fedezte
és fel,
Ausztráliába
Meyrick
ahol
amely, mint neve
1886-ban is
mutatja,
paizstetvekbl táplálkozik.
A
viszonyokat alaposan tanulmányozó
lepke hernyóján kívül egyéb rovarokat
is
mink:
paizstetveket nagyban pusztítják;
K
o eb e
észlelt,
1
e
az említett
melyek álczái a
Orcus australasiae Boisd.
és chalybius Bid., Rhiznhius ventralis Ér., debilis Blackb. és satellus Blackb.
és
Vedalia cardinalis, mely utóbbi. Galiforniában
meg-
honosíttatván, leghathatósabb ellenszerül bizonyult.
E bogár a Coccinellidákhoz ismert
katiczabogár
paizstetveknek
Purchasi .átvitték,
nev
bsz
a
tartozik,
képviselje,
ellenségei.
paizstetüt
melyeknek nálunk az miként ez is, a
melyek,
Californiából, ahol kivált az Icera
e hasznos állatot Egyiptomba is Újabban Amerikában a mi gyönyör
irtja,
ahol szintén bevált.
Üalosoma Sycophanfa-nkíü
és
is
meghonosították. ]3*
140
A
Thalpochares cocciphaga-nsik, valamint a legújabban Ausztrá-
liában
úgy
nembl
e
látszik,
azonban,
úgy Californiában, mint a Fokföldön, meghonosítását is javasolták. Ausztráliában való
az Erastria
is
meghonosítása
dubia-nak
felfedezett
csekély eredményhez vezetett, mert azóta Amerikában
st
scitula-nak
S ezek után hadd térjünk vissza a Thalpochares communimaHány ivadékban jelenik meg, az iránt még nem jutottam egészen tisztába, bárha némi adataim s az Erastria scitula példája cula-hoz.
azt a következtetést í.
Pille
engedik meg, hogy három
május elején
(?),
teljes generatiója
hernyója július végétl;
II.
Pille júliusban,
és
szeptember elején, hernyója szeptemberben
Szaporasága
áttelel.
és
falánksága
III.
Pille
és
fákra
néhány év
Kétséget
helyezni.
alatt
nagyon
ségesen fogja pusztítani,
el
Akik
e
s
egészen
s
tekintetben kísérletezni
jár.
oly helyen
a paizstetveket
kiirtani. is
teszik
nem
a paizstetvektöl
sem szenved, hogy
Erastria scitula meghonosítása és tenyésztése vezetne.
ennek bábja
nehézséggel
fog szaporodni
st idvel
s
ajánlatossá
Hernyóját vagy bábját egyszer kell megszerezni ellepett
augusztus végén
(?J,
egyaránt
semmi fáradsággal
mely
tenyésztését,
van:
hernyója május közepétl június közepéig;
h-
Egyébiránt az
bizonyára czélhoz
óhajtanak, forduljanak e
mely mind két fajta hernyó beszerzését szívesen közvetíti. A kísérletet pedig el ne mulaszsza senki, aki szerét teheti. Lám Amerikában az állam ezreket költött csak a megfelel állat kipuhatolására, nálunk pedig szinte maga kínálkozik ily állat Végül óhajtandónak tartjuk, hogy a Thalpochares communilapok szerkesztségéhez,
macula, Erastria
ev,
és említett rokonaik, melyek hernyója húsvagy a Th. communimacula elbbi Oratocelis
scitula.
a rendszerben
genus neve, vagy a Carnivora név
alatt
külön álljanak. Abaji A. Lajos.
Pécs környékének Rhopalocerái. I.
Az a nem
régi
id,
midn
az entomologust
még különcznek
és
foglalkozását haszontalan, hiábavaló gyermekjátéknak tekintették, az
A természettudományok tanulmányozása az sohasem sejtett lendületet nyert s a jelenkorban a társadalom minden részében lelkes híveket talált. Már a jelen század 30-as éveiben kutatta Nendtvich szerencsésen elmúlt
!
utóbbi évtizedekben
Tamás,
pécsi gyógyszerész, lakhelye környékének állat- és növény
141
világát, el.
ki
egy általa felfedezett növényt (Doronicum) róla neveztek
s
Az 50-es
években követte disciplinákon
az említett
kövületeket
a
ásványokat és
és
Dr.
Kaufmann Ern.
Kctvfmanni Eppelsh. és Alophus Kaufmanni
Calliccrus
tanár
cistercita
pécskörnyéki
búvárlása körébe vonta. Továbbá gyjtöttek Pécsett
is
Hegyessy Antal
még:
Maier Mór,
öt
kívül
bogarakat fedezte
fel;
ki
Stierl.
Haberhauer József,
valamint
itt
a
nev
ki bal-
néhány évig Pécsett lakott s itt a Cucullia farmosa Rog. fedezte fel. De e több mint félszázados búvárkodás leprdopterologiai eredményei hol örökítettek meg? Mindössze Nendtvich, a magyar orvosok és természetvizsgálóknak 1845-ben Pécsett tartott hatodik gylésének munkákáni és
keleti
eltt
utazásai
lataiban közölte a pécsi macrolepidopterák névjegyzékét, kivételé-
melyeket
a Geometíidáknak, a
vel
jelzett.
De a mily
irrelativ
is
sommásan,
csak
153
fajjal,
szám, mégis irányadó arra nézve,
e
hány fajnak elfordulását kell név szerint megállapítani. illett, a magyar orvosok és természetvizsgálókben Pécsett tartott gylése alkalmából kibocsátott nak 1894 „Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából és jelenébl" részére, a szerkeszt-bizottság felszólítására összeállítottam ugyan az idelegalább
is
A mi engem
való Lepiclopterák és Coleopterák névjegyzékét;
Lapok" szerkesztinek kívánatara
azt, az
de a „Rovartani
elfordulási
idnek
egyéb
s
megjegyzésekkel bvítve, újra átdolgoztam.
Pécsnek igen szép természeti méltán
A
fekvése van,
varostól
északnak,
délkelettl
a
de
mely kelet
felé
a
felé
közép-
hegyiánczolat
nyúlik
Zengvárhegyben Pécsvaradnál
nagyobb, 682 m. magasságát. Versenytársa, a nyugat Szöllös fölött
emelked
Szt.
—
déli
nem épen felében a völgyben, hegyt emelked lejtjén. Észak daczára az
itt
—
felé,
Kövágó-
melynek legmagasabb csúcsa
tövén nyúlik másik,
el,
még
pedig csak-
felében
északi
felé védett
helyzeténél
pedig
a
fogva, és
uralkodó északi és északnyugati szeleknek, a melyek
igen gyakran rohamos szélvészekké lyása alatt
éri el leg-
Jakabhegy, csak 593 m. magasságú.
Pécs városa a Mecsek-hegy az 534 méternyi Miszina
rendkívüli
fajulnak és
idváltozást idéznek
el
;
néhány óra
lefo-
az éghajlat igen
évnek kivételével, mar februárban virágzik itt a Primula acaulis, Anemone hepatica, Helleborus Adonis vernalis, Viola odorata stb. Márczius végén, leg-
enyhe. Némely
Galanthus niger,
büszkén,
északnyugat
hegység jelleg, hatalmas, járhatatlan erds el,
és
Dunántúl fvárosának nevezi magát.
a
nivalis,
142
késbb
elején a
ápril
szibaraczk-fák már
szlhegyeken lev
teljes
mandula,
baraczk
s
virágzásban díszlenek.
A Mecsek lépcszetesen emelkedik a város
fölött,
és
csaknem
teljesen a bortermelésnek van szánva, holott az egész hegyláncz-
nak minden egyéb magasabb
erdvel
része
Az erdkben
fedett.
praedomináló a különféle Quercus, azután jön Fagus sylvatica és Carpinus betulus. Ezek közé egyenkint vegyülnek Tilia, Ulmus :
campestris, Fraxinus excelsior, Populus tremula, Salix caprea telep közelében egy csoport terebélyes
s
a
Castanea fesca, azonkívül
pedig imitt-amott elkorcsosult gyümölcsfák.
Cserje- és bokorként Acer campestre, Colutea arborescens, Coryllus avellana, Cornus mascula és sanguinea, Crataegus monogyna, Gytisus laburnum, Evonymus europaeus és verrucosus, Ligustrum vulgare,
találhatók
:
Prunus spinosa, Rhamnus frangula, Rhus cotinus, Sambucus nigra, Viburnum lantana, rózsa-nemek stb. Syringa vulgáris és Lycium barbarum leginkább él sövényként veszik körül a szlket. Megemlítendk még Clematis vitaiba, Lonieera periclymenum, Sambucus ebulus és különböz Rubus-fajok. A növényzet csupán a Mecsek északi oldalán buja, ellenben déli oldalán a száraz, meleg és kevés humussal borított mészk :
folytán,
—
mered ég
a mely
—
hatalmas
helylyel-közzel
csupasz
sziklakban
minek következtében évenkint nagy költséggel igyekeznek a kopár területet, melyen egyéb giz-gazon kívül fleg az Artemesia canipborata tenyészik felé,
igen
gyér és szegényes,
—
—
faültetéssel hasznosítani.
Dél
felé,
közvetlenül a város
alatt,
a völgyben kiterjedt rétek
ers vagy tartós eszések alkalmával nagyobbára el vannak árasztva. Az egykoron igen sekély csatorna megfelel kimélyedése által, a mely a réteket egyenes vonalban átszeli, s a melyben a hegyekrl aláfolyó vizek megvannak, a melyek hóolvadáskor és
gyülemlenek,
—
mostanában a
víz
gyorsabban mint hajdanta
folyik
le nyugati irányban a Drávába. A csatorna mindkét szélén szálas Populus nigra, a rétekben pedig egyenkint vagy mint határjelzk
Salix-fák és bokrok állanak.
A
rétek
mellett a szántóföldek
foly-
dombsorhoz nyúlnak fel, a mely Pécs déli oldalán elhúzódik, a siklósi és villányi hegyben legnagyobb magasságát eléri és bennünket a Dráva völgyétl elkülönít. A várostól keletnek van a híres pécsi kszénterület, számos tonos
gyönge
emelkedéssel
a
aknáival és munkástelepeivel, melyek
Habár ez
s
a Pécstl nyugatnak
fekv
Hosszú-Hetényig húzódnak. terület,
változatos
alakú-
14:;
tájékot képez, entomologiai szempontból
fölötte szép
folytan,
lása
nem
emlílésre méltó tulajdonsággal
Amaz id esztend kedett
:
óta azonban, a
telt el.
bír.
midn
Pécs csaknem nagyvárossá
Kiépült
a
;
bánya- és munkástelepek
a
barcsi
virágzásra jutott
vasút s
a
is,
miáltal
is
helyén
városrészek
új
sok helyet foglaltak
kereskedelem
város lakossága,
gyjtött, sok
itt
terjedelme növe-
lett,
szlk
egykori retek, szántóföldek és
emelkednek
Nmdtvich
ipar
és
évek
mely a 60-as
el.
teljes
elején
alig 18,000-re rúgott, 40,000-re növekedett. Az összes inprodoctiv teriilet termékenynyé tétetett, mocsaras és sáros rétek kiszárítattak,
ellenben az egykoron oly tította,
gyönyör szlket
elpusz-
a Phylloxera
úgy hogy azok manapság csak burján tanyái: az amerikai
szölövesszkkel való telepítés igen lassan halad.
Mindezen változások nem maradtak befolyás nélkül a rovarok életére, hiszen növény es állat szoros viszonyban állanak egymásfejldhetik, sal, így pl. némely vízinövény már teljesen ki nem mivel életfeltételeitl megfosztatott és ritkul a lepke, melynek hernyója ama növény velejével táplálkozik s azt a gyönge növényszálban alig vagy épen
nem
találja
meg.
Másrészt a föld jövedelmezségének
emeléséül,
mez-
úgy
mint erdgazdasági tekintetben oly növényeket tenyésztenek mosminket 2 3 évtized eltt épen nem, vagy csak csekély
—
tanában,
mértékben
cultiváltak.
fogva ugaron
volt
így
a
városi
sidktl
erdségekben az
tisztásokat, a talajviszonyokhoz
képest,
most
Pinus sylvestris és austriacával, Piobinia pseudoacaciával és rész-
ben Alnus glutinosával is beültetik: mind oly fanemek, melyek még 20 évvel ezeltt erdeinkben el nem fordultak. Ugyanaz áll pl.
a
számos zöldségtermel földekrl, melyek a város
elterülnek, holott régente a szükségletet saját
déli szélén
termelés
és beho-
zatal által fedezték.
Minthogy megállapított turnus jelölt
területen a fákat kivágják, az
szerint évenkint bizonyos ki-
erd
physiognomiája
is
éven-
növények és állatok kényszerülnek, eddigi lakhelyeiket újakkal felcserélni. Az új vágásokban már kora tavaszkor egészen más növények és rovarok mutatkoznak, mint azok voltak, melyek azeltt a sudár erdt lakták. S e változás a következ években is észlelhet, mindaddig míg a turnuskör teljes. Ehhez képest a hernyók táplálékát képez növények termhelyei folyton változnak, és minthogy az egy és két éves növények
kint változik, miáltal a
magvait a
szél
olykor elbbi
termhelyétl igen
távolra elviszi, a
J44
lápnövény ismerete a legjobb útmutató az illet fajok lelésére. Habár az összes entomologiai müvekben a tápnövény meg van említve, mégis megfelel jegyzetekkel a gyakorlati gyjtök részére megjelölöm azokat, melyeket saját tapasztalatból ismerek.
—
—
Mindezen és még más okoknál fogva, melyek a növények s termhelyeinek változásából folynak, megengedhetvé válik az a feltevé<, hogy egyes rovarok, ha a helybeli faunából nem is vesztek ki, mégis igen ritkává váltak, míg ellenben mások, melyek itt létfeltételeiket megtalálták, újonnan megtelepedtek. Ezzel szemben azonban mindjárt megjegyzem, hogy idegen, de st délkeleti magyar^ fajoknál telt meghonosítási kísérleteim látszólag teljesen állatok
meghiúsultak.
A termhelyek némely itt
nem
melyet
fajt,
észleltem
s
ez örökös változása lehet oka
Nendtvich
felsorol,
annak is, hogy 23 év lefolyása alatt
ennélfogva az összes, általa felemlített fajokat
(*) jelölöm meg. Lehetséges azonban az is, hogy Nendtvich nálamnál nagyobb körben kutatott s ennélfogva szükségesnek látom megjegyezni, hogy az alább felsorolandó lepkék Pécsnek szkebb, legfelebb 4 órai járásnyi környékén fordulnak el.
csillaggal
A helyi faunákban szokásos jelzést, vajon az illet faj ritka-e vagy gyakori, alkalmazom ugyan, habár az számtalan tapasztalatom
szerint igen viszonylagos, mert még igen ritka fajok némely évben tömegesen jelennek meg, míg viszont egészen közönséges fajok évekre eltnnek. Továbbá számos faj mint lepke alig található, holott mint hernyó gyakran nagy mennyiségben szedhet. Naplóim abbeli jegyzeteibl, melyik lepkének ivadéka sza-
badban ép példányokban mikor lelhet
kifejlett
száma gylt egybe. Ezek a
mennyire lehetséges
összes átváltozásait
mikortól
meddig nyerhet
állapotban, 1862 óta a biológiai
s
a hernyó
adatok nagy
az utóbbi években azáltal bvültek, hogy
volt,
a fajokat
magam
pontosan jegyezgettem.
tenyésztettem
s
ezek
Ennélfogva a lepkék
röpülési s a hernyók elfordulási idejére vonatkozó adataim
nem
önkényesek vagy légbl kapottak, hanem a szabadban tett 35 évi észleleteimen alapulók; de daczára ennek mint látható igen hézagosak és további sok évi megfigyelést igénylk.
—
—
Valamely lepkének legkorábbi és még ép példányokban lelmegjelenésére vonatkozó adataimhoz voltakép az évszámot is hozzá kellett volna jegyeznem, mikor észleltem az els és mikor az utolsó megjelenést; ettl azonban eltekintettem,
het legkésbbi
mivel
a.
két
dátumból kivont
átlag, pl.
Anthocharis cardaminesnél
145
=
márcz. 23, május 27.
tehát ápril
24.
meg
felel
a lepke
röpü-
lésének fidejének.
Általában a következkben csak az a megfontolás vezérel, hogy nemsokára kényszerülve leszek hálót és gombostt félre tenni, s ennélfogva az entamologia iránt lelkesül és Pécs környékére szorítkozó jövendbeli kutatok részére saját megfigyeléseimen alapuló biztos kalauzt
végéig
A
itt
min
nyújtsak
nézve,
arra
hogy
az
1896. év
fajok észleltettek.
Stand inger
felsorolásban
katalógusát
(Drezda
1871)
követem. Rövidítések.
=
L
==
lepke
k
H
=
hernyó
6
==
hím
9
=
nstény
gy = gyakori = nem ritka, nem n. — r ritka = igen ritka
I.
11.
—
A
közönséges gyakori
r.
ivadék
=
i.
r.
csapdában fogva.
Schirl-féle
l'ioil Adalbert.
A
magvaposzá^i Melóé -faj ok.
A Meloék, népünk
természetnek
valóban
nyelvén érdekes
„nünükék," „istentehénkék," a teremtményei s bogárrokonliktól
sajátságos hiszi
el,
alkotásuk által annyira elütök, hogy a laikus alig hogy például a szarvasbogárral egyugyanazon rendbe, a
födöles-szárnyiudv rendjébe tartozhatnak.
K sok tekintetben figyelemre sai
szúkás és lapos szemek eltt nór alakúak,
nem
végük
íze tojásdad s
található.
szarunem tompán
Fejük
igen
illesztvék a fejhez, fonal
gyakran
felé
ritkán dudoros ízekkel
szervük pedig
bír.
metszett.
vagy,
Fels ajkuk Az tor
takarja,
hátrább
vagy
zsi-
közepük
kimetszett, alsó rágó
állatkák
A
falámok
testén szárny
végs nem
melylyel
rendesen keskenyebb a fejnél
nem élesen határolt. A A szárnyfedk sokkal szélesebbek
ben egymást
s
sokkal szélesebb a tornál,
A
oldalain
ható
megvastagodottak
kinövéssel van ellátva.
igen vékony nyak köti össze. s
méltó állatkák jellemz voná-
röviden összefoglalva a következk: csápjuk a keskeny, hosz-
paizs
igen kjesiny, alig lát-
a tornál s a varratok széle
szétválnak
a szárnyfedk
s
t-
mint
egy ni ruha tunikája fedik be a mell oldalait Az altest, különösen a nsténynél igen nagy s a szárnyfedk be nem takarják ;
14
I4G
e
tekintetben csak
is
az igen apró és karcsú hímek tesznek kivé-
A hátulsó lábszárak tövisesek,
telt.
kocsák körmei két
a
fogatián
rés/re hasítottak.
A
tem
kifejlett állatok
rájuk,
miközben
növényekbl
különféle féltestükkel
Gyakran
élnek.
szárára kapaszkodva, ezek leveleit rágicsálták. Átalakulásuk történetében csodálatos gondviselése zik
meg
a természetnek.
A
les-
vagy fünetnü
egy-egy ibolyato
nyilatko-
megtermékenyített nstény a földbe 5
rakja le hengeridomú sárga fúr s ezekbe is meghaladhatja. E petékbl 4000-et száma a melyeknek petéit, bárom hét multán 4 cm-nyi álezácskák kelnek ki s életre ébredésük után azonnal megszállják a közelben virító virágok kelyheit,
cm.-es kerek lyukakat
hogy az azokat látogató rovarokat ellephessék. Belecsimpeszkednek a nyalakodó legyek s a szorgalmas viasz- és mézgyjt méha méhek telekbe. A legyekbe kapaszkodók utóbb éhen vesznek renmegszabta szre közé rejtözöttek ellenben az anyatermészet ;
deltetésüket elérhetik.
álezákat tudtukon és rabló
becsempészett
Ekként
bven
4—5
él.
hét
történik
ez?
Ekként.
Anthophorák
akaratukon
minden
jövevény
található
bizonyos
válik.
Ezen
alig
e fürge
tojást
felfal.
átváltozik
keserves keresmé-
ersödvén,
bséges eleségen tovább folyamán megntt, újból ruhát A
.alakká (Pseudo-Chrysalida)
méhfélék,
viszik s ott a
id múlva
már gazdájának
a mely
A
és Osmiák,
kívül fészkeikbe
táplálkozhatván,
tökéletesebb álezává,
nyébl
Hogyan
Bombusok,
ugyanis leginkább
miután
változtat és bábféle
különböztethet meg
némi durványai s az egész alak börnem burokkal bevont bunkós fej tömeget képez. E bábféle alak ismét álezává lesz és így él, míg újólag be nem bábozik. (Nympha). Végre tavaszra derülvén az id, e bábból elöbuvik jól
más
mint a lábak
testrész,
a teljesen kifejlett nünükekogár.
E zete
ei
A 1
nembl hazánkban 13 következ
faj
melyeknek synoptikus átné-
él,
:
magyarországi Melo'é-fajok meghatározó táblázata. (4).
A
tor olyan hosszú,
mint a milyen széles, vagy hosz-
szabb, a csápok a középen megvastagodottak.
2
(3).
A
fej
a tor hátsó széle
ezosak. Fekete,
srn
és tor igen durván,
csaknem kék
vagy
egyenes ibolyakék
;
és
mélyen pontozott,
a szárnyfedk durván rántünettel.
Nagysága
1
L
— 35
mm. Hazánkban csaknem mindenütt elfordul: proscarabwus Lin. 3 (2). A fej és a tor szétszórt pontozatú a tor hátulsó ;
147
szélq
meglehetsen kimetszett; a szárnyfedk börszerüen finomul
ránozosak. Sötétkék, fényes. Nagysága
sem
13
— 22
mm. Nálunk
ritka:
violaceus
sehol
Marsh.
4 (1). A tor szélesebb, mini a milyen hosszú, a csápok a középen nem vastagodottak. 5 (12). A tor vagy egészen sima, vagy rajta csak egyes szétszórt pontok vannak. A szárnyfedk hels szélén rozsdabarna
(7).
1
Fekete, sírna, alig fényes. Nagysága 17
— 22
mm.
szegély van.
Budapesten, Da-
.........
hungams Schrnk. A szárnyfedkön rozsdabarna szegély nincsen. 8 (9). A fej és tor meglehetsen finom, a szárnyfedk kissé nagyobb és sekélyes, igen szétszórt pontokkal a tor csaknem négyszög, csak kevéssel szélesebb, mint a milyen hosszú s hátsó részén kimetszett. Fekete, kék tünettel. Nagysága 17 mm. Habasou és Erdélyben: 7
(6).
;
zánkban 9
Maróton találták:
Pilis
A
(8).
fej
autumnalis Oliv.
és tor alig láthatólag pontozott
mint
kétszer olyan széles,
a tor csaknem
;
a szárnyfedk igen
a milyen hosszú,
finomul börszerüen redsök.
10
Felül fekete, a
(11).
szárnyfedk
rendesen ibolya kékes tünettel
;
a tor
Nagysága 13
lyen öblös hátsó széllel.
— 17
mm.
Nagy-Várad, Szentes és Uj-Szeged mellett: 11 (10). Felül
jobban
kékes tünettel;
ibolya
mé-
Budapest, Dabas, uralensis Fali.
.
.
a tor hátsó szögletei
szárnyfedk oldalszélei csak igen gyönge felNagysága 13 17 mm. Budapestnél, Nagy-Váradnál,
kiállók, a
—
hajtással.
Uj-Szegednél és Erdélyben: 12
A
(5).
fedk ersen 13
mint a
A
(20).
fej
A
(15).
szelekkel
nagy
rézszín
test ;
a
16
pontozott
;
a szárny-
kevéssel szélesebb,
folt
szennyes érczzöld szín, a
minden
potroh van,
Mezö-Berényböl és (14).
rózsaszín
redsen
széles vagy csak
olyan
alul
tövön rézvörösek. Nagysága
15
decorns Brandt.
durván, rendesen
a tor szélesebb, mint a milyen hosszú.
tor,
14
tor
ránezosak, vagy rajtuk nagy, szétszórt pontok vannak.
piros
ról,
része és alul
lehajlott
szögletei kerekítettek,
A
test
világoszöld,
20—33 mm.
ilyen
szín
és
s
a
tor bíborfelül
potroh
egy
gyrk
Budapestrl, Nagy-Váradrajta
s
fej
szelvényén
....
Erdélybl:
nem
egyes
variegatm Donov.
bíborpiros szélek és
foltok nincsenek.
(17).
tok vannak;
A
fejen és toron gödrös,
a
szárnyfedkön
is
egyenltlen nagyságú pon-
nagy,
szétszórt,
gödrös, néha
148
fánszokbá
pontok
összefolyj
ofyan hossznak, mint
a
tor
Nagysága
tele.
nem
rövidek, alig
22 mm. Péczelen
15
....
Keiepcsen és Temesváron fordul el: 17 (16). A csápok
csápok
a
láthatók,
ilyen rövidek
a
;
tuccines
Rossi.
tor
srn
es
lej
a
pontozottak.
18 s
A
(19).
közepén mély
lapos tor
felül
mindkét oldalán benyomott, az oldalszél
lesedik
vannak
vörös
alján
17
ki;
— 34
liarántfolt
mm. Nálunk
találtatott
elül
példányok, a melyeknél a látható
mfiventris
(i\
ritka s eddig
csatornácska van
tompa szögbe
Nagysága
Grerm.).
csak Budapestnél és Kalocsáiul] Brandt.
coriaritts
:
A
szé-
2-5 potrohgyr
közepén csak rövid csatornácska kiálló. Nagysága 30 39 mm. Budapestrl, Mezö-Berénybl és Erdélybl: cioatricosm LeaCh. 20 (13). A fej jóval szélesebb éí nagyobi), mint a tor, csak19
(18).
van, az
lapos
felül
oldalszél
elül
tor
—
hegyesen
.
nem
kétszer olyan széles, mint. a milyen hosszú.
ván,
sren
21
A
(22).
Nagysága
czosak.
Nagy-Váradon 22
(21).
pontozottak
— 15
11
és Erdélyben
A
test
(24).
mm.
;
;
a
tor
és
fej
a,
durván rán-
Dabason.
Budapesten,
Bártfán,
Marsh.
ru<j<>sm<
:
srn
öblös.
tor igen dur-
a szárnyfedk
feketekék, vagy fekete,
A fej és mélyen benyomott és 23
fénytelen
test fekete,
mélyen
és
ibolyakekes tünetlel. tor hátsó széle
pontozottak. a
Nagysága 13
közönséges:
—
20 mm. Hazánkban
scabriusctalub
B-randt.
meglehetsen szétszórtan tor 24 mm. hátsó széle egyenes. Nagysága 9 pontozottak; a Budapesten, Péczelen, Krassován, Mehádián és Erdélyben fordul 24
(23).
A
fej
és tor mélyen, de
—
el
brevicolii-t
Katin/
Az els
hazai entomologiai
Panz.
Dezs.
m.
lí.
Az emberre nézve bizonyos tekintetben fontosabb rovarok letárgyalása után kezdi csak meg (iross inger entomoligai rendszerének eladását, melyet csupán két esetben szakít meg, hogy közbevetve a
cserebogarat
sereges sáskát, valamint a
vagy
cserebült, a sáskát
szlket
pusztító vinczurl,
és
kivált
a
szölöszabót
és levéhnolyot ismertesse
A rovarokat a következ sorrendben I,
tárgyalja
Lepidoptem: lepkék vagy lependékek, melyek bárom részre
;:
149
oszlanak:
2.
Pupilio
L.
(Machaon),
vagy püMamgó, felemlítvén
pille
:
Üplnnx: homály-lepke, például
éjjeli
lepke vagy szrlövöldék
vagy
sodró
papinacska
levélmoly, a báb:
;
Bombyx:
;
Pyralis
hozván
a halálföt
lel; 3. Plialaená-.
Tortrix: levél-
f'onólepke,
A
lövöldék.
:
fecskepillé'1
a-
(Virgauraeae)-;
ha szrös
hernyó,
bogárkölyök, rejtekben nyugszó-,
nevendék-?
vagy éretlen féreg.
idétlen
Coleoptera .-födeles- vagy
II.
Scarabaeus
1.
aranypillél
(Podalirius) és
kardospillél
paizsszámyú vagy hüvelyes bogarak; aranybogár
bogár, például szarvú vagy szarvorrú
:
(Chrysoeantnarus), szarbogár vagy szarhajtó (Piilularius), isten
vagy
keletkezeti a mai Niinii /><';
Liicanus
2.
moly elbbi
bogár (Meloe),
vagy zsíros
tehénkéje
szarvasbogár;
:
term
ünje névbl
Cantharis:
3.
pók vagy zöldhogár 4. Gerambyx: hegeds, bakszarvú- vagy ozinczinbogar (a mai czinczér) 5. Leptura famoly vagy faragó féreg; 6. Dennestes krösféreg,
ifrösbogár,
fényes
:
;
sovábbogár. 7.
Ián
brféreg, br-,
kenyér-,
vagy
liszt-
Silpha: sírásó- vagy féregöl-bogár; 8. Coccinella
tekns-
bogara, 10.
Curcüllio:
vagy
zsizsik,
bogár vagy pakeléncs;
napbogár; hab-,
búzaf'éreg.
Cicindela
11.
fényes- vagy szerelem bogár
12.
;
Chrysomela
9.
liszt-,
szalona-bogár :
csilláin,
:
Bupreitris
boldogasszony ievélbogiár;
:
gzü,
ürge, orjas-
János bogara,
Szt
büdösmarton, csíp-
;
vagy méregbogár: 13. Elater: ugróbogar, ugrópondró vagy hátán-
linus
Garabus:
14.
ngi'ó;
bogár, pata, pajót. csimaz
földi
farkasbogár vagy gombabogárka;
:
Ki.
szárnyatlan moly, rejtek- vagy sznrdikbogár III.
pl.
Uemipteva:
lisztféreg,
bogár
vagy
1-7.
Forficula
Staphy-
lisztféreg,
:
.
hálmászó.
félfedeles szárnyú vagy félhüvelyes bogarak,
lisztrmoly,
bolha
földi
;
15.
;
Tenebrio
malombogár vagy szipoly (Blattá), virág(Thrips), kabcza, lovacska, apró sáska
vagy szi féreg (Acrida és Gicada), kard farkú szötyöke (Tettigonia), poloska (Gimex), botbonák, kató vagy napféreg (Cimex sólaris), levéltetü
és biborlégy,
vagy levélbogár (Ghermes)
fabolha," levélszopó
(Aphis),
fest légy vagy fatelü (CoceusJ.
IV. Neuroptera: hártya-, szita-, üveg- vagy hálószárnyú férgek-
Libella:
szitaköt,
viziloány, vizipille
mera
vizi
:
nádilepke; r
darázs
.
;
üveges,
csúszó
Raphidia:
rz
lövöldék; Phryganea
szöcskö vagy
vizi
Hemerobiüs
ördög lova,
:
rz;
vagy kigvo
Perla
füszúnyok vagy hosszimyak; Kphe:
vizimoly vagy
hangászó vagy büdös légy;
hangyarontó; Panorpa: skarapnalégy. fíytnemptem: br-, üveg- vagy hártyaszárnyú lövöldék vagy
Myrmeleon V
;
:
Crabro
:
lódarázs
;
Tenlhredo
:
levéldarázs
;
Iehnenmon
:
150
vagy farkasdarázs, féreg- vagy póköldarázs
fulánk-
darázs vagy fadarázs darázs;
Ghrysis
Sphex:
;
aranydarázs;
:
Sirex
;
erdei
:
darázs, légydarázs vagy kecske-
földi
méh vagy
szárnyatlan
Mutilla:
vadmeh. kétszárnyú férgek vagy legyeit
VI. Diptera: légy,
marhacsíp, marhadarázs vagy fenebogár
vaklégy; Bombylius
bögöly; Asylus
:
:
;
Oeslrus baromTabanus: pöcsök, :
dongólégy vagy légydarázs:
:
Hippobosca: marhalégy, szárnyas kuláncs vagy fnlánklégy; Tipula: szúnyog, vizi pók, fszúnyog, öregszúnyog; Empis levéltctü
vízi
:
vagy
bolha.
földi
VII. Aptera
szárnyatlan férgek; Lepisma: szárnyatlan moly,
:
nádmézféreg vagy nádméznyaló;
Termes: ispírkó
Phalangium
Cancer
;
Asellus
viztetü
esimaz phula
:
vékony
nivium
Dytiscus
;
Nepa
:
:
giliszta;
vagy
Amphibia insecla: bolha,
vizi
Natator
vizi
hátán úszó
:
;
Ascaris
virágzó
Lithophyta:
férgek;
Intertina
:
nadály, piócza,
:
Mollusca vagy
kaiáris
Infnsoria: hajszálnyi
férgek, láthatlan apró férgek.
lm ez
tárgyalja
állatokat
Grossinger
az
idézett
nevek
Ez elnevezésekkel azonban nincsen egészen tisztában egy ugyanazon nevet 2 3 állatra is alkalmazza, s olykor a szövegben
alatt. s
vizi
hegyes vagy
:
tengeri lovacska;
:
teknféreg; :
vizi
férgek,
palaczka vagy
borjú; Hirudo
vizi
Hippocampe
tengeri
vagy
bolha
Lernaea: kukacz, haltet; Scor-
;
Gordius:
meszes férgek; Zoophyta
vizi
:
lapos giliszta vagy métely;
Fasciola:
vagy vérszopó;
takonyféreg
vizi
;
vizi
harcsaféreg; Tipula: kérész, vízipók
vizi giliszta, czirféreg;
pióka
:
atku, por-
Julus: rügyféreg.
;
sóféreg,
Notonecta
tóhabarnicza.
:
hóbolha;
skarapna
:
Insecta aquatica:
bogár, csikféreg
vizi
:
skarapna;
vizi
Polypus
;
hóférgek;
:
Acarus
Monoculus
;
ilyenek:
férgek,
vizi-földi
Insecta
bogár;
;
Scorpio
Vermes: Férgek, tagoktalan állatok;
ketts avagy sáska;
hátramászóféreg
rák,
:
famoly
pók;
földi
:
moly,
földi
:
pinczeféreg vagy soklábú tekenös féreg
:
VIII.
pl.
sajtféreg, szú, szúféreg,
nyíiv,
vaktetü;
tetii,
Podura
:
—
mást, a tartalomjegyzékben
is
mást
említ.
Ellenben minden állat leírásához,
fz.
jegyzéseket
magyarországot országból
A
sáskánál
pusztító
Brassón,
s
a
pl.
ahol teheti, érdekes meg-
felhozza
az
1780/82-ben ugyanis
sáskajárást.
Székelyföldön
Dél-
Oláh-
1780-ban Délmagyarországol át
úgy ellepték a sáskák, hogy kivált Krassóban és Torontálban egy mértföldnyi vonalon egy lábnyi magasságra összetorlódva nyüzsögtek.
A következ
év
márczius
havában
ezen
területeken
132
mér
15i
sáskatojást
égettek
mégis annyira elszaporodtak,
ugyan,
el
1782-ben Lúgos táján három óra járásnyira homályosítá
Már korábban,
csapatuk a napot.
azon vidéken a sáskákat,
títani
1748-ban,
hogy
röpül
el
azzal akarták pusz-
hogy 15.000 disznót hajtottak az
ellepett ine ökre.
általuk
A
kivilágított
hozzá mi
meg
meg, hogy a babonás népmint amely este a ablakoknak neki szokott röpülni, és minthogy teszszük faluhelyen a mécsest nyáron bizony leginkább csak
halál f-lepkéröl lidércz
hitbeli
azt jegyzi
keletkezését
e
lepke
okozta,
—
—
házban gyújtják meg, amelyben nehéz beteg fekszik, a paraszt csak akkor ágyban fekv, ha már a végit járja könnyen megeshetett, hogy a halálflepke bekopogtatását nemsokára halál
oly
pedig
:
követte.
Gro adatokkal
inger
ss
eladásából,
szeret fszerezni,
melyet
dalmat alaposan tanulmányozta és különben bírt.
Müve
állattani
irodalmunkban
történeti
ily
tisztes
széles olvasottsággal
is
helyet foglal
érdemli az utókor hálás elismerését.
egyéb
s
hogy a szakiro-
kitnik,
egyébiránt,
„
,
el,
.,
meg-
és r
.
Abaji- Aujner Lajos.
Jellemz magyarországi Goleopterák. II.
Ht/droporus (Jenéi Anbé.
— A hajsi mocsarakban kora tavaszkor
néha nagyobb csoportokban úszkál napsütötte helyeken, különösen nádasok szélén. Szabolcson (Baranyában) csak nagy ritkán találtam egyesével. Gyrinus minutus F. száz
meg
— A mánfai Kölikvölgyben a patak vizén
száz Gyrinus natator társaságában egyetlen egy példány-
ban találtam.
—
Potatninus substriatus Mull. a
tánál
patakban
A mánfai
lev kövek kiemelésekor
gyakori. Sajátságos szrözete segélyével
köré
s
teste
soha meg
nem
Kölikvölgy
sok levegt
srít
és szaporodik.
Dinarda
dentata
hogy a vendéglátó
Grav.
összefüggésben
—
A
mánfai
k
alatt él
erd Gyimonczatetö
közt egy példányát találtam tavaszkor. Sajnálom, hangyafajt
hiszem, hogy ez a különös is
maga
nedvesedik; csak így lehetséges tehát,
hogy ez a lomha, tehetetlen bogár, benne a vízben, a
dljében hangyák
kijára-
a kövek alján igen
áll.
nem
lelet
határozta ttam meg,
tán valami
mert
azt
jellemz hangyafajjal
]
52
—
Quedius mesomelinus M'irsh.
denevérek trágyája
langban a a
szabadban
Az
elfordul, elszeretettel
i.s
abaligeti (Baranya)
nem
körül ez a bogár keresi
fel
a,
ritka
bars
bár
barlangokat,
hol hihetleg szaporodik is. mert én igen mólyen benn a barlang? ban találtam. Csodálom, hogy facultativ barlangi lakó létére szín-
meg nem ismeretesek.
példányai
leien (albínó)
—
A Tisza és Maris szögellése 1893-ban Vellay Imre által nagyobb mennyi-
Compsochilus Heydeni Epp.
környéken nem ritka;
ségben gyjtetett.
—
Antliobuim sorbi Gyll.
A Mecsek erdeiben május elsején mennyiségben rázható
virágzó galagonya bokrokról noha hallatlan
az ernybe.
Úgy
hogy ez a bogárka csapatokban ól, mert Igen jellemz az
látszik,
egyes példányaira csak nagy ritkán akadhatunk.
ernybe rázáskor
a vaierián-sav szag, melyet e bogárkák az
Különben ezen jellemz szagot a Gyrinusoknál talhatjuk, ha e fürge bogárkákat a kezünkbe vesz^zük.
tenek.
nem méter magas
—
MAIL
Claviger longicornis
A Mecsek
hangyabolyokat
terjesz-
tápasz-
is
erdeiben néhol csak-
melyek
találhatunk,
koruk
hogy azokat az ember határdomboknak tartaná. E dombok a sárga hangya: Lasius fészkeit képezik s ha egy ily dombot áprilban szétszedünk, a fészekszerint füvei és gazzal annyira belépetnek,
sejteket pedig átrostáljuk,
akkor a lapos
ladikokban
szétterített
szemcsés nehéz fid felületen a rostán áthullott hangyák saját álczáikkal együtt
rakásra.
Én
ily
módon
a,
valamelyik
ládika
egyetlen rostálással
e
bogarai
zugába hordják egy 45 darabot gyjtöttem
ezen fölötte érdekesés különösen cserére alkalmas vak bogárkából,
Cephennimn delicatulum
—
Reitt.
oldalán az ügynevezett Juhászfosztás
-
A-
mánfai Klikvölgy
dlben
keleti
a lomb ós törmelék közt
igen gyakori, míg egyes példányokban az egész környéken rostál ható,
Cryptophagu.anitidu,lus.MMer.
tárnáiban
nem
Okörvér
ritka.
— A pécsi szénbányák
savójába
mártott
és
elhagyatott
megszárító ti
rongydarabok kirakásával nagyobb mennyiségben gyjthet ban, hol különben
gombákon
Cartodere Atgus Reitt.
bükkfa
szétrepedezett
e tárnák-
el.
—
korhadt
Egy kidlt szilánkjai
s
félig
közt,
korhadt száraz
egyszer
találtam
több példányát a szabolcsi uradalmi erdségekben.
Bmchypterui quadrattis Sttinn, gaiban nyáron
nem
ritka.
Ips quercus Reitt.
—
Bácskában a pipacs
virá-
Pécs környékén szórványosan fordul el.
— A szabolcsi erdben a Kecskehát hegyen
egy ízben néhány példányát találtam korhadt fában.
L53
Aulonium rujicorne
erdkbl ben
—
Olir.
A
fels- mindszenti
(Baranya)
hozott fenyfák kérge alatt egyszer nagyobb mennyiség-
leltem.
—
Ezen érdekes, a tudományra és hazánkra ne/ve is új bogárfajt 1879-ben Fiúméban fedeztem fel s Frivaldszky János 1881-ben a Természetrajzi Füzetekben írta le. Nem ritka a tengerész-akadémia fölött elterül legelkön az ernysök virágain verfényes napokon május hónapban. Anthrenus incanus Friv.
—
Siprinus furvus Er.
erdben
Scarabaeus variolosus
marhatrágya körül
ban
Kigyóhullán
a szabolcsi Kecskehát-
egyszer találtam
nem
Copris hispanus L. található.
—
F.
Fiúméban
hegyi
a
—
Az elbbivel megegye/.leg, de
•
—
Bácskában Caccobius histero',des Ménétr. legelkön találtam néhány példányban. Bolboceras
Schrank.
unicorne
—
erdben 1880 június elején találtam nstény egy kis erdei út szélén epén a
Coprisok
szokták
legelkön
ritka.
s
a
munkában. Kézbe véve
e
A e
a
kélesi
szabolcsi ritka
likat
fajból
vájt
a
ritkáb-
homokos
Szarvasnóta-
egy párt. földbe,
A
mint
hím
úgy látszik, segédkezett neki e bogarak oly nyikorgást hallatnak, mint
a czinczérek, csakhogy e hangok, nézetem szerint a potroh oldalszéleinek a szárnyfedelek alsó széléhez történt dörzsölésébl szár-
maznak,
a
mi ismét a rovar légzési mozgásaiból következik.
Hoplia flavipes Genn.
—
A
Mecsek-hegység
virágzó galagonya-bokrokon némely esztendben
Anoxia orientális Kryn.
—
nem
déli
lejtjén,
ritka.
Hajóson, a Postadülben, júliusi
estéken a fzfák csúcsa körül némely esztendben hallatlan meny-
hoztam forgalomba az európai cserepiaczon. Daczára ily nagszámú megjelenésének, nincsen róla tudomásom, hogy termhelyén valamely nyiségben fordul el. Én ezen fajból több ezer példányt
számbavehetö kárt okozott volna. Nappalra e rovar úgy elbúvik, hogy ily nyugvó állapotában csak nagy ritkán akadunk rá. Bácskában a homokos területeken, Anoxia pilosa F. különösen szlk közt júniusban, csendes estéken a Marrubium-
—
borok közül némely évben nagy mennyiségben röpköd. I)r.
Kaufmann Ern.
154
Különfélék. A magyar fauna két új bogara. Gyjteményemnek határozatlan néhány bogarára most kerülvén a sor, két oly fajt találtam közöttük, melyeket idáig magyar bogarász még nem gyjtött s a m. nemzeti múzeum gyjteményében nem voltak meg. Ezek az Ockthebius riparius Iliig, (impredus Bedel, pygmaeus Gyll.). melyet Tokajs az Amara SchimpfriWenck., ban a Tisza partján anyagárkokban
—
melyet Gáboltón Sáros megyében gyjtöttem. Ezen els magyar példányokat a nemzeti múzeumnak engedtem át. Chyzer Kornél. A ritka rovarok oltalma. A Leicesteri irodalmi és philophiai társulat mely azonban az entomologiával is foglalkozik kezdeményezésére Angolországban a végleges kipusztít ástl meg akarják óvni a ritkább rovarfajokat. E czélból bizottságot küldtek ki s ez kidolgozta a ritkább angol rovarok jegyzékét. A társulat tagjai pedig kötelezték magukat arra, hogy az illet fajokból nem fognak többet bizonyos meghatározott számú példánynál. így pl. az idén Angolországban minden rovarásznak csak egy-egy Troohilium Leucoapiforme-va\ vagy Macroglossa fuciformis-sz'ál be kell érnie ji/uixia sinapix-t pedig senki sem fog. Azt remélik, hogy ily módon rövid idö multán a túlságos vadászat következtében nagyon megritkult egyes fajok megint annyira elszaporodnak, hogy nem kell majd attól tartani, hogy Nagy-Britannia természeti gazdagsága csak egy rovarfajjal is szegényebb lesz. A ki nem követi a kiadott jelszót, azt súlyos büntetés éri. Elször is a társulat nem tri meg tagjai sorában, de söt valóságos ostracismust alkalmaznak ellene senki sem lep vele többé entomologiai összeköttetésbe, A felvetett kérdésben tényleg sok a megszívlelend. A tudomány szempontjából nagyon kívánatos, hogy bizonyos fajok, melyek a létért való küzdelemben úgy sem jól állják helyüket, ép ezért ritkák, azaz kihaló félben annak s melyek ritkaságuk miatt irgalmatlan s buzgó üldözés tárgyai, ki ne veszszenek a faunából, mert épen ezek sokszor igen fontos átmeneti alakok, melyek a phylogenetikai fejldés ismeretének szolgálatában megbecsülhetetlenek. Az már más kérdés, vajon az angolok ezt a leírt módon el fogják-e érni. Lehetséges mindenesetre azonban nagy lehet a Leicesteri társulat tagjainak szellemi disciplinája, hogy ilyen terv megvalósításához ilyen módon komolyan hozzá tudnak fogni. F. R. A Xylosteus spinolae Friv. földrajzi elterjedéséhez és életrajzához a következ adatokkal kívánok hozzájárulni. Hazánkban bizonynyal nincs, de egész Európában is alig van czinczérfaj, mely oly ritkán akadna a gyjt üvegébe, mint épen a Xylosteus spinolae. Bár földrajzi elterjedése nem szk, a mennyiben hazánkon kívül Szerbiában, Horvátországban és a hol fel is fedezték Boszniában is elfordul, mindannak daczára eddig bizony felette kevés példány került belle a gyjteményekbe. Ritkaságának mértékéül csak annyit említek, hogy elfordulási területén telt húsz évi gyjtésem alatt csupán két példányt fogtam, egy hím példány
—
—
;
:
;
—
—
155
— melyei,
a német- bogsáni erdkben találtak, ajándékképen Az általam ismert eddigi adatok pedig azt bizonyítják, hogy a 34 ev eltt történt felfedezése óta hazánkban gyjtött példányok száma aligha haladja meg a százat. Mint göpedig,
került birtokomba.
—
rög neve is sejteti, ezen egy czentimeter hosszúságú állatka nappal fleg fakéreg alatt rejtzik és ezen körülmény, úgy a fakéregvalamint éjjeli életmódja lehet oka annak, gel megegyez színe, hogy oly ritkán esik a gyjt zsákmányaid. E fajt hazánkban, az ismert adatok szerint, a Uerkulesfürdöt környez, továbbá a Resiczától 3 órányira fekv ferenczfalvai terjedelmes erdkben gyjtötték és e két termhelyivel a régibb adatok ki is vannak meiítve. E két hazai termhelyhez ezennel még más hárommal is járulok és pedig: az els a tomesti erdség, hol azt dr. Szmolag Vilmos egy példányban fogta; a második a Icaránsebesi havasi erdség, hol én valék oly szerencsés egy példányra akadni; a harmadik a német-bogsáni erdöség r termhely pedig mint említem, honnan egy szép hímpéldány került birtokomba. A karánsebesi havasi példány azért érdekes, mert az állatkát nem fakéreg alatt találtam, mint a hogyan eddigi elfordulása ismeretes volt és a honnan nevét is nyerte, hanem egy földön vekvö zsindelynek a földdel nem érintkez alsó lapja volt menedékhelye. Az általam
—
—
gyjtött második példány Szerbiában bükkfakéreg
alól került bir-
Merkl Ede. emésztése. A rovarok rendszertani ismerete mellett mindeddig háttérbe szorult úgy boncztannk, mint pedig élettanuk tanulmányozása. így pl. igen keveset tudtunk a rovarok emésztésérl. Ezen tárgygyal foglalkozott W, A. Nigel tübingai tanár s igen meglep eredményeket ért el. Kiderült, hogy egyes rabló bogarak, pl. a Dytiscua marginalis álczája, mely tudvalevleg más vízi állatokat támad meg, nemcsak ezek vérét szívja ki, hanem egygszersmind az áldozat fehérnyetartalmú szöveteit is emészti meg. Nagel szerint ez úgy történik, hogy az álcza szívó nyelvébl ferment-tartalmú váladék folyik, mely a megtámadott rovar testében chemiai változatokat idéz el; a fehérnyevegyületek ez által folyékonynyá lesznek s peptonizálódnak. Ugyanezen váladék egyszersmind méreg is, mely a megharapott állatkákat megbénítja s rövid id alatt meg is öli. Nagel azt tartja, hogy ugyan ilyen a Neuropterák, nevezetesen a Myrmeco'.eon és Chrgsop a- félék álczáinak F. It. emésztése is. Zöld üveg az esti fogásnál. Az idei tavasz-nyári es lehetetlenné tette, hogy nappali fogásokat tegyek. Tavaszi kirándulásokról szó sem lehetett. Többször kíséreltem meg az erdkbe menni, de rendesen pórul jártam. Hogy a nappali kudarczot valahogy ellensúlyozzam, ersen neki láttam az esti fogáshoz. A legnagyobb esben is hségesen bekentem fáimat csalétellel s rendesen igen jó ered-_ ménynyel. Ilyenkor a különböz Agrotisok a bekent helyet egészen ellepték, de ha a kézilámpással közeledtem, már messzirl láttam, hogy több állat leesik és ezt rendesen a jobb állatok
tokomba
A rovarok
14*
156
cselekedtek.
Nagyon
boszantott,
kaphattam. Egy este saját kézi ben, mikor a fákat megvizsgálni lámpását vettem magamhoz s lámpás egyik oldala zöld szín ledtem a fához anélkül, hogy
hogy
csak
közönséges
állatokat
lámpásom nem levén kezem ügyémentem, egyik alkalmazottam kézi indultam a fogásra. A kézi üveggel volt ellátva s ezzel köze-
ezzel
egy
állat
is
elrepült
vagy leesett
[gen könnyen megfoghattam volna valamennyit. Többszöri ismételt kísérletem mindig sikerült, s így arra a tapasztalatra jutottam, hogy a zöld szín üveg a lakmározó állatokat nem riasztja el és a fogást megkönnyíti. Saját kézi lámpásomat három különböz árnyalatú zöld üveggel láttam el s azzal igen szép volna,
eredménynyel
mködöm.
Bordán
István.
A lepkész teendi szeptember havában még mindig elég idt és figyelmet igényelnek, habár a lepkék kevesebb számmal vannak is, mint az elz hónapokban. Repülnek újonnan csak a javát említve Papilio Machaon, Colias Chrysotheme, Myrmidone és Edusa, Thecla betulae. Polyommatus Thersamon és Hippothoe, az áttelelend Vanessák, a Pandorák sereghajtói, kivált pe-
—
—
dig a hatalmas Acherontia Atropos, Sphinx convolvuli, Deilephila livornica és celerio (ha kedvez a szerencse !), Sesialeucopsiforaiis
;
Lithosia pallifrons, Bombyx rimicola és Catax, Grateronyx taraxac'i és dumi, Phalera bucephaloides a Noctuák közül: Bryophila perla, Agrotis xanthogr.ipha, margaritacea, distinguenda, crassa és vestigialis, Neuronia cespitis, Dianthoecia albimacula, Episema glaucina és scoriacea, Aporophyla lutulenta, Polia niiírocincta, Thecophora fovea, Dichonia aeruginea, Jaspidea celsia, Hyclroecia lunata, Caradrina terrea és Kadeni, Orthosiák, Xanthiák és Orrhodiák, Heliothis armiger, Catocalákés számos Geomelra ésMiero. Ez utóbbiak s a Noctuák leginkább csalétekkel és villamos lámpáknál foghatók. Sokkal nagyobb a hernyók száma, mikre ennélfogva annál nagyobb ügyelettel kell lenni. Találhatók: Pap. Podalirius és Machaon, Pierisek, Licaenák és Parargék; a zúgólc közül Ach. Atropos, Sph. convolvuli, Deilephila celerio és nerii, Sm. Queretis, Spilosomák, Notodonták, Stauropus fagi, Phalera ;
—
bucephaloides; Simyra nervosa, Ars. albovenosa, Acronycta auricoma, Char. viridana, Gloantha hyperici, Gortyna ochracea, Leucania obsoleta és evidens, Cucullia xeranthemi és gnaphalii. Plusia gutta, Toxocampa limosa, és a számos Geometra közül kivált Gnophos dumetata és Eupithecia alliaria. Mézel hangyák. Évek óta ismernek Észak- és Közép-Amerikából, valamint Ausztráliából is oly hangyafajokat, melyek mézet gyjtenek s azzal egyes, arra kiszemelt társaikat hizlalnak, vagyis inkább teletömnek, elannyira, hogy azok teste borsó nagyságú gömbbé, valóságos mézes hordóvá dagad. Ezeket azután külön •mézes pinczében elevenen annak tetejére függesztik s a szükség idején, midn más eledel nincsen, szépen leveszik s addig nyomkodják, míg szájukon át a mézet ki nem bocsátják. Mexikóban a földmvesek az ily hangyákat nyalánkság gyanánt a piaezra hozzák. Az
157
Mc Cook
1882-ben körülményesen M. Afrikában (Natalban) is fedezett fel ily mézel hangyákat, melyek ügy az amerikai {Myrmecocystus), mint az ausztráliai fajtól (Camponotus) genusra nézve is eltérnek, valamint abban, hogy pinczéikben mindig csak kevés eleven mézes hordót találtak, holott említett rokonaik készlete igen nagy. Kérdés, vajon amazok általában nem szorulnak-e több mézre, vagy az észlelt esetekben csak a készlet maradékát találta a búvár. lepke-faunához. Dr. Kebel H. a bécsi Uj adatok a magyar Zool.-bot. Gesellscsaft f. é. ápr. ülésében a Rogenhoferféle lepkegyüjteménybl két oly fajt mutatott be, mely hazánkból kerülvén, az irodalomban eddigelé még megemlítve nem volt. Ezek egyike a Sisia aerifrons Z., melynek két példánya (hím és nstény) meghatározatlanul találtatott azzal a megjegyzéssel, hogy: „Anker Szegzárd 1871"; a másik az Agrotis molothina, Esp., melyet odavaló
faj
ismertette.
életmódját
Legújabban Butchinson
Budán Anker czéljából
s
—
talált.
H. C. J.
Sok ritkaság vándorolt
ki
így
meghatározás
ott ragadt.
A nyár folyamán megfordultak BudapesDr. Staudinger Ottó, a híres lepkész, ki azonban egészségi szempontból az entomologusok körét fel nem kereshette, a mint azt tévé Grunack Albert, berlini irodatanácsos, kinek gyönyören Külföldi vendégek.
ten
:
berendezett lepke- és bogárgyjteménye van. Körünkben igen jól érezte magát. Öngyilkos darázs. Délfrancziaországi órás mhelyébe bevetdik a darázs s az asztalon kezd sétálva kutatni, nem akadna-e valami jó falat számára. Az órás csak nézte egy darabig, aztán a tolakodót kis üveg haranggal leborította Miután ezt a darázs minden irányban körüljárta és meggyzdött volna a fell, hogy fogságából nem menekülhet, haragjának oly világos jelét adta, hogy az órás, nem lévén nagy vitéz, nem merte szabadon bocsátani, hanem kivégzésére gondolt. Eszébe jutván, hogy a benzin min gyorsan öii meg a közönséges legyet, a harang alatt lev ittatós papirt benzinnel telítette úgy, hogy ennek kigözölgése a harangot csakhamar eltöltötte. A mint ez fokozatosan történt, a darázs eleinte lassan járkált, majd meg-meg alít, aztán futkosott valóságos dühhé s a végén görcsösen forgolódott. Ez az állapot vált, úgy, hogy a darázs a halált hozó papirt kezdte harapdálni es kapargatni. Végre tehetetlenségének tudatában s iszonyú kínokfulánkját háromszor mártotta tól gyötörtetve, hányat vágódott és potrohájába. Ezt a kísérletet a kíváncsivá lett órás háromszor ismételte és mindig ugyanazzal az eredménynyel. Mythologiai lepke. Bastian szerint Mangaja sziget népének mythologiájában nagy szerepet játszik egy úgynevezett levél lepke, vagyis oly pillangó, mely röpültébl leülvén és szárnyait összetevén, teljesen olyanná válik mint valami száraz levél. Ezen tulajdonságánál fogva a mangajaik hite szerint láthatatlanná leheti magát ez a lepke, mely ily módon valami áldozat érdekében az összes
röket
ámította.
158
Mesterséges méh. Két ezer esztendeig hitték az emberek, a legjelesebb görög és római, béber és carthagói tudósok és költök is, hogy a rovarok rothadó húsból keletkeznek, és hogy a mézeli") mehet is ily úton lehet elállítani Plinius pl. azt állítja, hogy a döglött lóból darazsak és bögölyök, a szamárból bogarak-, a marhából pedig méhek fejlödnek. A középkorban e tekintetben még a bibliára is hivatkoztak, melyben az foglaltatik, hogy Simson az általa megfojtott oroszlánban utóbb méneket és mézet talált. A classikusok s a biblia auctoritásában nem mertek kételkedni még oly kiváló entomologusok sem, mint Áldrovandí (1602), MouíTet (1634), Redi (1668.), és Vallisnieri (1700). Az els volt Réammur (1734.), a ki az ebbeli nézeteket a mesék országába utalta, kimutatván, hogy azok az állatok az által keletkeztek, hogy a mézel méhbez rendkívül hasonló herelégy (Eristalis tenax) csakugyan rothadó anyagokba rakott petékbl fejldik, epén úgy, mint másféle legyek és darazsak is. A herelégy egész életmódját azonban csak a legújabb idben báró Osten-Saeken derítette fel s ezzel kétségbe vonhatlanul bebizonyította, hogy csakugyan ez a légy az, melynek a mézel méh heréjéhez való feltn hasonlatossága a régi balhiedelemre adott okott. Érdekes, hogy ugyanaz a légy Japánban is tévedésbe ejtette az embereket. Egy hatodik századbeli japán író szerint ugyanis a méhnek mézkészítéshez emberbúgyra van szüksége. Nyilván megfigyelték a herelegyet, a mint pczegödrök szélén ült, hogy petéit oda letojj a, s azután virágra szállt. Nagy hasonlatossága miatt pedig valóságos mézel méhnek tartották.
még pedig
Levélszekrény. Kezd gyjtnek. A minap
említett Kárpáti-féle ÁUatmuzeum az emlsök, tojások), csúszómászókon stb. kívül a bogarak, lepkék, herstb gyjtésére és kikészítésére ad utasításokat, ábrák kíséreIgen czélszer a Kirándulók zsebkönyve is, mely ásvány- és földtani tében. gyjtésekre, magasságmérésekre, valamint állat- és növénytani megfigyelésekre és gyjtésekre gyakorlati útmutatásul szolgál. Az állattani rész (Kricsch Jánostól) külön-külön tárgyalja az emlsökön stb. kívül a lepkék és hernyók,
madarak (ós nyók, pókok
—
bogarak- hártyás-szárnyak, legyek, reczés-szárnyúak. egyenes-szárnyak, télfedelek, pókok, százlábúak stb. gyjtésének és kikészítésének módját, jó ábrák kíséretében. Az elszó {Paszlavszky Józseftl) is megszívlelend. Az ára kötve 1 frt kr. A rovarokkal alig foglalkozik s inkább csak a l
—
szárazföldi és édesvízi alsó
rend
állatokra szorítkozik
„Az állatok conserválása gyjtemények számára" ára 70 kr.
Dr.
czímü
Yángel Jennek 27 ábrával,
mve
ENTOMOLOGISCHE REYUE, Auszug dar Aufsáize der
in
ungarischer Sprache erscheinenden
R O VA R T A N
LAPOK
I
Entomologische Monatschrift
mit besonderer Dr. A.
Bed,
Berüksichtigung Dr.
C hy
C.
z e
der
r,
Schádlirige,
Dr.
Entz
G.
Unter
und
I
Mitwirkung von >r.
Cl.
Horváth
ledigirt von
L AbafUAigner und
J.
Jablono\\ski
Budapest, VIII., Rökk-Gasse
Preis jáhrlich 8 M.
IV.
Bánd
—
Nr. 7.
137 —140.
32.
Heft
1897.
7.
September.
Blattláuse vertilgende Raupen. L. Abafi-Aigner auf seinen Aufsatz über Thalpocháres communimacula (Rovartani Lapok IV. 34) zurück, umdiesén Faltér der Beachtung der Landwirthe bestens zu empfenlen, und zwar mit Berufung auf die in Frankreich und Amerika angestellten Versuche, die u. A. den Citronen-, Orangen- und namentlich den Oelbáumen so schadlichen Goccideen durch Züchtung carnivorer Raupen und Larven S.
Verf.
:
kommt
zu vertilgen.
Zu diesem Zwecke empfahl
Gomstock
1879 vier
Microlepidopteren, welche sich jedoch nicht bewáhrten. Mim reiste Koebele auf Kosten der Vereinigten Staaten nach Australien, um dórt Studien anzustellen ausser der von M eyrick 1886 dórt entdeckten Thalpocháres cocciphaga fand derselbe 6 Kaferarten, Die Züchtungsverderén Larven ebenfalls von Goccideen lében. suche derselben ergaben nicht die gehofften Resultate, so dass man in neuester Zeit die Einführung von Scituht erastria empfahl. Die Lebensweise dieses Falters hat zuerst Peragallo 1883 beobachtet und festgestellt, dass die Raupe bis zu ihrer Entwicklung 1000—1200 Coccida-Eier vertilge und jáhrlich in 5 Geneiationen auftrete. Der Analogie nach ni mint nun Verf. an, dass die Raupe von Thai pocim re? communimacula in 3 Generationen den somit die Züchtung dieser, Blattláusen ebenso gefáhrlich sei, eventuell auch der vorigen warm empfiehlt. Zum Schluss wünscht er, dass diese beiden, nebst der verwandten Arten gleicher Lebensweise von Thalpocháres getrennt und unter dem frühren Genusnamen von Th. communimacula, d. i. Oratocelis, oder unter dem Namen Carnivora in das System eingestellt werden mögen. S. 140—145. A. Viertl: Die Rhopaloceren der Uíngebung von Fünfkirchen. I. In diesem einleitenden Aufsatz bespricht Verf. die Ortsverháltnisse, unter welchen er seit 25 Jahren sammelt. S. 145—148. D. Kuthy: Die Meloé-Arten Ungarns. Nach einer Beschreibung der Lebensweise dieses Thieres gibt Verf. eine synoptische Uebersicht der in Ungarn lebenden 13 Arten. •
—
4
14
—
151. L. Abafi-Aigner: Das erste entomologische Werk S. 148 Ungarn. II. Verf. theilt das System mit, wonach Grossinger die lnsecten beschrieb. Characteristische Coleopteren 153. S 151 E. Kaufmann: Ungarns. II. Verf. fáhrt in der Aufzahlung der für Ungarn charakteristischen Coleopteren fórt. S. 154— 158. Kleinere Mittheilungen. Dr. C. Chyzer: Zwei neue Kafer der ungarischen Fauna. (Ochthebius riparius 111. und Amara Schimperi Wenck.), welche Verf. in Oberungarn fand. Schutz seltener lnsecten in England, wo sich in Leicester R. F. die Entomologen verbanden, um die Ausrottung bereits sehr seltener lnsecten zu verhindern, so z. B. durfte 1897 jeder Entomologe nur je 1 Stück Troch. apiforme und Macrogl. fuciformis fangen, Leuc. sinapis aber überhaupt nicht. E. Merkl: Xylosteus spinolae, in Ungarn 1863 entdeckt, doch seitdem auch in Kroatien, Serbien und Bosnien gefunden, gehört noch heute zu den grössten Seltenheiten, Verf. ei'beutete unter 20 Jahren blos 3 Stück, eines nicht unter Baumrinde, sondern unter einer freiliegenden Schindel. Verdauung der lnsecten. Bericht über Prof. N a g e l's VerR. F. suche, wonach die Larve von Dytiscus marginalis nicht nur das Blut, sondern auch den Eiweissgehalt seiner Opfer aussaugt. Griine Glaser (
—
—
:
—
—
:
—
:
—
—
—
.
—
—
.
—
.
—
i
1
i
—
—
Az általam
szerkesztett és
már megjelent
„Nyitramegyei lepkék és bogarak'
4
czimü füzet nálam kapható. Európai de különösen magyarországi Coleopterák árjegyzékét kivánatra ingyen küld
KELECSÉNYI KÁROLY Tavarnok via N.-Tapolcsány.
Rovar-Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb rovarkereskedés tulajdonosa, ajánlom magángyüj tknek, iskoláknak, gazdászoknak és erdészeknek 8000 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajból álló rovarkészletemet. Honi faunánk közönséges és legritkább fajai nagyszámban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyjteményeket olcsón állitok össze. Honi gyjtkkel szivesen lépek csereviszonyba.
Megkeresésre nyomtatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök.
Merkl Ede Német-Bogsánban.
(Krassó-Szörény megye.)
Ö cs. és kir. Fensége József föherczeg- és Ö királyi Fensége
Fülöp
Szász-Coburg-
udvari
herczeg
Gothal
Rovarbiologiai
praeparatumok; rovar fejldések spirituszban rovargyüjtemények; eszközök, mikroszkópok.
szállítója.
Legmaga'abb elismerések
magas
és
aranyérmek,
;
díszoklevél stb. stb. minis-
ajánlások.
teri
Részletes úrjef/t/Ajánlkozik
emlsök
Dr. Lendl
madarak
és
Különböz
tartós
és
és ingyen.
tanár
természetim.
mvészi
Adolf
zékek bérmentve
kitömésére.
tansze-
rek, kitöm, állatok,
praeparatoriuma
csontvázak, anatom. >•
Jutányos árak.
és
•£•
praep.,
Az állatok liiss állapotban elleges praeparatio
nélkül
dendk
ianszerkészitó-intézeíe
papirmaché
modellek, mikrosz-
kópi
készítmények
külstb. raktáron vannak
be.
II.,
Donáti-utcza
Fák -
7.
!Ssixi[i.vii.lei*
von Schnietterliiigcii und Kafern, empfehlen Grosses ScnmetterJingswerk von
wir
Praun. Komplett in 42 Heften in gr. 4. Jedes Heft 4 gemalte Text enthaltend, á Mk. 2,80. Die einzelnen Familien hieraus ai di in kárt. Bánden apart: Papiliones (Mk. 32,50), Bombyces (Mk. is, .<"*)>, Spbinges (Mk 9), Nootuae (Mk. 31,50), Geometrae (Mk. 15,75), Microlopidoptera (Mk 24,75). S.
v.
Tafeln
u.
Grosses Raupenwerk durchgesehen nnd ergánzt v. Dr. E. Hofman. in 9 Heften in gr. 4. mit je 4 gemalten Tafeln u. Text, á Mk. 6. Hieraus apart in kart. Bánden: Macrolepidoptera (Mk. 40), Microlepi-
von S. Kompi,
v.
Praun,
doptera (Mk.
20.)
Dr. Küster und Dr. Kraatz
Die Káfer Európa s. Fortgesetzt von J. Schilsky, nach dér Natúr beschrieben, mit Beitrágen mebrerer Entomologen. Hiervon sind bis jetzt 32 Hefte erschienen, v. denen jedes die Beschreibung von 100 Kafern auf 100 Bláttchen, Register und bis 3 Tafeln m. Abbildungen v. Gattungsreprásentanten entliált. Preis eines Heftes in Futteral 3 Mk. Erganzungeu und kompletté ExrmJilare liefern zu den billigsten Preisen
Bauer
&
Raspe in IVürnherg.
0^3Z2ZX ..
Vörösmarty" könyvnyomda Budapest,
Kot.
4-
-FtoeJ
I LIBnARIES SMITHSONIAN INSTITUTION
3 9088 01426 9971
