3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem
2011. február 24.
Nemzetközi jog II.
1. Állampolgárság
Állam területén tartózkodó emberek: állampolgárok vagy külföldiek Állampolgárság-emberi jogok FİSZABÁLY: az állam maga dönti el, hogy kit tekint állampolgárának (belsı joghatósági kör)
Hogy lehet megszerezni az állampolgárságot (ius sanguinis, ius soli) Hogy lehet elveszíteni
A nemzetközi jog szerepe:
Kettıs állampolgárság eseteinek csökkentése, hontalanság, katonai szolgálat Házasságkötés állampolgársági hatásai Emberi jogok: állampolgársághoz való jog
Nki jog általános szabályainak nagy szerepe
1
Nemzetközi jogi aktusból származó állampolgárság
Államutódlás
Korábbi állampolgárság megszőnik Nemzetközi jogi opció: korábbi állampolgárság megtartásának lehetısége
Lakosságcsere
Európai állampolgársági egyezmény
Európa Tanács égisze alatt, 1997 Állampolgárság fogalma: jogi kötelék (Ø feltétel az effektivitás) ↔ Nottebohm ügy
ICJ 1955
Friedrich Nottebohm Guatemala 1939. októbere: → honosítás kérése Liechtensteinben honosítás feltételei:
3 év helyben lakás kivéve ha a nagyherceg felmentést ad Kötelezettségvállalás: Mauren községnek 25.000 svájci frank + országnak 12.500 frank + évi 1.000 frank adó + 30.000 frank letét → 1939: megkapta az állampolgárságot
2
Visszatér Guatemalába II. VH Gautemala a szövetségesek oldalán ► N. ellenséges állam állampolgára (No.) → vagyonát elveszik → letartóztatják, az USA-ba internálják
1951. Liechtenstein keresete → diplomáciai védelem
Nottebohm vagyonának visszaszolgáltatása kártérítés
„Az állampolgárság egy jogi kapcsolat, amelynek alapja egy tényleges társadalmi kötıdés, egy valódi az életmódhoz, az érdekekhez és az érzelmekhez kötıdı kapcsolat, amelyhez kölcsönös jogok és kötelezettségek járulnak. Jogi kifejezıdése annak a ténynek, hogy az egyén, amely ezt az állampolgárságot – közvetlenül a jog által vagy pedig a hatóságoknak az aktusa következtében – megszerzi, valójában szorosabban kapcsolódik az állampolgársága szerinti állam népéhez, mint bármely más államéhoz.”
A Nottebohmnak megadott állampolgárság megfelel-e az elızıeknek? ►
N. életvitele N. és L. közt nincs semmiféle kötıdés Ez a kötıdés N. és Guatemala közt van meg Az állampolgárság megszerzésének valódi célja a „menekülés” volt
3
Az ítélet
Guatemala nem köteles elismerni Nottebohm liechtensteini állampolgárságát Liechtenstein nem részesítheti diplomáciai védelemben Nottebohm-ot G.-val szemben
Állampolgársági egyezmény
Belsı jogi szabályozás korlátja: diszkrimináció tilalma Elvek:
Mindenkinek joga van állampolgársághoz; A hontalanságot el kell kerülni; Senkit sem lehet – kivételes eseteket leszámítva– állampolgárságától önkényesen megfosztani; Az állampolgár és külföldi közötti házasság, a házasság felbontása, a házastársak egyike állampolgárságának megváltozása nem érinti automatikusan a másik házastárs állampolgárságát; Bizonyos feltételek mellett engedélyezett az állampolgárságról való lemondás is
2. Honosság
A jogi személyek államhoz tartozását fejezi ki Belsı jog határozza meg, kétféle elv:
Székhely elve Bejegyzés elve
4
3. Külföldiek jogi helyzete
Ki a külföldi?
Más állam állampolgára Hontalan Menekült Más állam honosa… ∑: aki nem adott állam állampolgára vagy honosa
Szabályozás története:
Ókor: proxenia Klasszikus kor: kapitulációs rendszer, koncessziós rendszer
Diplomáciai védelem
Nki szokásjog szabályozza Állam alanyi joga, diszkrecionális döntés Ha vmely állam az adott állam állampolgárával vagy honosával szemben jogsértést követ el. Feltételei:
Nemzetközi jogsértés Állampolgárság/honosság Belsı jogorvoslatok kimerítése ↓
Kivéve: Nincs a hatékony jóvátétel szempontjából ésszerően rendelkezésre álló jogorvoslat, vagy azok erre nem nyújtanak ésszerő lehetıséget Az eljárás túlzottan hosszadalmas A magánszemélyt nyilvánvalóan megakadályozzák jogorvoslatának benyújtásában
5
Menekültek
azok a természetes személyek, akik hazájukat elhagyva más állam területén kérnek védelmet → területi menedékjog Diplomáciai menedékjog XX. században a menekültkérdés dimenziói megváltoztak az állam maga határozza meg azt, hogy kit tekint menekültnek
4. Nemzetközi kisebbségi jog
Fejlıdés 1945-ig
Elızmények:elsıként vallási kisebbségek védelme I. VH → Nemzetek Szövetsége
Kisebbségi szerzıdések Nemzetközi ellenırzés
Tanács bármely tagjának joga volt felhívni a Tanács figyelmét kötelezettségek megsértésére vagy annak veszélyére Állandó Nemzetközi Bíróság → Tanács bármely tagja és a kisebbségi kötelezettségekkel terhelt bármely állam közötti viták
6
1945
Nincs kisebbségvédelmi rendelkezés az Alapokmányban Ok: nincs is szükség önálló kisebbségvédelmi rendszerre, mert a különbözı kisebbségek jogait az emberi jogok nemzetközi rendszerében lehet és kell biztosítani → a nemzetközi kisebbségi jog az emberi jogok nemzetközi rendszerébe integrálódott
A nemzetközi kisebbségi jog forrásai - szerzıdések
XX. század utolsó negyedében újabb kisebbségvédelmi tárgyú nemzetközi szerzıdések és egyéb dokumentumok jöttek létre → a nemzetközi kisebbségi jog újjáéledt, mert nem elég az emberi jogi védelem 2 oldalú szerzıdések lennének ideálisak → politikai okokból ritka, nincs viszonosság a kisebbségek létszáma miatt, soft law Fokozott szerep a generális sokoldalú és regionális szerzıdéseké
PPJNE, 1966 „Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbséghez tartozó személyektıl nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják”.
7
Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája (1992)
Európa Tanács Nyelvek védelmére koncentrál à la charte rendszer (arányosan)
Nemzeti kisebbségek védelmének keretegyezménye (1995)
Programjellegő, soft law
A nemzetközi kisebbségi jog forrásai - ius cogens
Badinter bizottság: a kisebbségek jogait a nemzetközi ius cogens is védelmezi Genocídium tilalma Népek egyenjogúsága → apartheid tilalma
Emberi jogok védelmének kezdetei
8
Emberi jogok megjelenése a nemzeti jogban
Kezdetek: XIII. század Magna Charta (1215) → bizonyos jogok a nemeseknek Bill of Rights (Anglia, 1688) Fıszabály: az állampolgárokkal, egyénekkel való bánásmódról az állam dönt (kizárólagos joghatóság, /domaine reservé/ belügy) mert ık az állam tulajdona → beavatkozás tilalma vonatkozik rá XVIII. század: fr. forradalom → elsı emberi jogi dokumentumok, de ezek nemzetiek!
Nemzeti dokumentumok
1789. Ember és Polgár Jogainak Nyilatkozata
Fr. Forradalom jelszava: „Liberté, Egalité, Fraternité” Francia Nemzetgyőlés fogalmazta meg Nyilatkozat „az ember természetese, elidegeníthetetlen és szent jogairól” Védett jogok: Gondolat-, véleménynyilvánítás szabadsága Jog a politikában való részvételre Eljárási jogok, pl. ártatlanság vélelme
Bill of Rights: USA Alkotmányának elsı 10 módosítása
anti-föderalisták támadták az Alkotmányt, mert túl tágan fogalmaz és nem tartalmaz konkrét védelmet az önkényuralom ellen 1789, ratifikáció: 1791 Védett jogok pl.:
Vélemény szabadsága, sajtószabadság Fegyverviseléshez való jog Eljárási jogok, pl. tisztességes eljáráshoz való jog
9
III. Emberi jogok megjelenése a nki jogban XIX. szd-ig nincsenek nki dokumentumok ILO egyezményei, ajánlásai
A munkakörülményekrıl, Egyenlı munkáért egyenlı bért kérdésében
Szokásjog: bizonyos emberek speciális védelmet érdemelnek (~ jogok)
diplomácia Humanitárius jog (1864 óta) Rabszolgaság tilalma (1815 óta) Kisebbségi jogok (I. VH után)
Nemzetközi kapcsolatok a II. VH után
Bipoláris nemzetközi rendszer, hidegháború → 2 blokk
Népszövetség bukása → a nemzetközi politikában szükséges egy univerzális nemzetközi szervezet létrehozása El kell kerülni az újabb világháborút → nemzetközi együttmőködéssel
Cél: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása → Egyesült Nemzetek Szervezete
A II. VH hatása az emberi jogokra
A háború tapasztalatai
Holokauszt Jogi dokumentumok alapján emberi jogok tömeges megsértése (nemzeti dokumentumok)
10
ENSZ megalakítása + emberi jogok védelmének szükségessége Emberi jogok védelmének nemzetközi rendszere → univerzális szinten az ENSZ keretében (az emberi jogok védelme nemzetközi rendszerének elsı lépése az ENSZ-hez köthetı)
Alapfogalmak
osztályozás (emberi jogok generációi) Az emberi jogok védelmének modellje Emberi jogok – állami kötelezettségek alapdokumentumok
Osztályozás: generációk Tudományos kategóriák → kritizált, elutasítják „Liberté, egalité, fraternité” Megjelenés sorrendjét mutatja és leszármazási sort ► pl. élethez való jog, emberi méltóság → rabszolgaság tilalma, a szociális biztonsághoz való jog 1. generáció: polgári és politikai jogok anyajog: élethez való jog (legtöbbször elsı a listában) 2. generáció: gazdasági, szociális, kulturális jogok 3. generáció: szolidaritási jogok
11
GENERÁCIÓ
PÉLDA
EGY SZERZİDÉS (példa)
Élethez való jog 1 Polgári és politikai jogok Gyülekezési szabadság
1966. ICCPR (PPJNE)
2 GSZK jogok
Oktatáshoz való jog, munkához való jog
1961. Európai Szociális Karta
3 Szolidaritási jogok
A nemzeti 1981. Banjul erıforrásokkal Charta való rendelkezés (népek joga)
Emberi jogok védelmének modellje 1. 2.
Nemzeti védelem Regionális védelem:
3.
Európa Afrika Amerika (amerikai kontinens) Iszlám világ
Univerzális védelem: ENSZ
Regionális védelem
Regionális nemzetközi szervezet ► ET, AÁSZ, AU, AL, IKSZ Regionális emberi jogi szerzıdés ► Európa: EJEE, ESZCh.; Amerika: EJACh, Protokol; Afrika: Banjul Charter; Iszlám: Arab Charta → a szerzıdés tartalmazza a védendı jogok katalógusát A szerzıdés létrehoz egy ellenırzési mechanizmust
12
Régió
Szervezet
Szerzıdések
ellenırzés
Európa
Council of Europe = ET
ECHR = EJEE ESC = ESZCh
ECHR European Committee of Social Rights
Amerika
OAS = AÁSZ
Pact of San José Protocol of San Salvador
Inter-American Commission on HR IA Court on HR
Afrika
African Union = AU
Banjul Charter
?
Iszlám
Arab League OIC = AL, IKSZ
ACHR = ACh
?
Ázsia
? (ASEAN)
-
-
Példa: Mo. – véleménynyilvánítás szabadsága 1.
Nemzeti védelem
Alkotmány 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekő adatokat megismerje, illetıleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. Egyéb jogszabályok
1986. évi II. törvény a sajtóról Jogok megsértése → nemzeti bírói rendszer
Regionális védelem Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms (European Convention on Human Rights, ECHR) = Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 10. cikk – vélemény szabadsága
2.
1. Everyone has the right to freedom of expression.
Jog megsértése → Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB)
13
3.
Univerzális védelem: ENSZ PPJNE (19. cikk) → jelentés Kiegészítı jegyzıkönyv a PPJNE-hoz – egyéni panaszokról → Mo. szerzıdı fél
Emberi jogok – állami kötelezettségek
Emberi jogok egyéneket illetnek meg Az államok kötelezettsége az emberi jogok biztosítása a joghatóságuk alatt állók számára → különbözı módokon:
Tiszteletben tartás se közvetlenül, se közvetetten ne avatkozzon be Védelem megakadályozza, hogy mások bármilyen módon beavatkozzanak Biztosítás olyan intézkedések megtétele, amelyek elısegítik a jog élvezetét (GSZK jogok)
NGO-k Nemzetközi szervezet
Kormányközi szervezetek
Nem kormányközi szervezetek
14
Emberi jogi szervezetek
E területen van a legtöbb civil szervezet: több mint 1000 Emberi Jogi Ligák Nemzetközi Szövetsége
1922, Párizs Az elsı Csak akkor fogad el pénzt alapítványoktól, szervezetektıl, ha a felhasználást nem kötik feltételekhez
Amnesty International
Peter Benenson, 1961
Módszere: nyomásgyakorlás, lobby, figyelemfelkeltés Hogyan?
Tanulmányok készítése, demonstrációk, petíciók, levélíró kampányok
15
Human Rights Watch
1978 Helsinki Watch → cél: szovjet blokk ellenırzése, hogy betartják-e a Helsinki Záróokmány rendelkezéseit 1980s évek: hozzájárult a demokratikus átmenethez 1980s: Watch Committees (Americas Watch + Asia Watch + Africa Watch + Middle East Watch) → 1988 Human Rights Watch
vizsgálja:
Háborús bőncselekményeket 1990s: új területekre terjesztette ki tevékenységét (nık, gyerekek jogai, menekültek, gyerekkatonák, emberkereskedelem) Új – eddig tabu – témák: leszbikusok és melgek jogai Nagy siker: kampány a taposóaknák és fürtösbombák ellen
Non-profit 280 fıs „személyzet”/tagság: emberi jogi szakértık, ügyvédek, tanárok… Évente kb. 100 jelentés, tájékoztató 90 országban Konzultatív státusz sok nemzetközi szervezeteben, pl.: ENSZ, ET, AU, EU, stb.
16
