3. A vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése: A vizsgázó írásbeli és szóbeli teljesítményét a lehetséges összpontszám százalékában határozzuk meg

Szakaszvizsga 2011 Követelmények a 10. évfolyam (11.a;11.b; 10.c; 10.d;10.e) számára 1. A vizsga fajtája, célja A gimnázium valamennyi tanulója számára kötelező a helyi szakaszvizsga letétele. A szakaszvizsga célja az, hogy a tanuló az érettségi vizsgához hasonló vizsgahelyzetben adjon számot arról, milyen mértékben sajátította el a helyi tantervben a továbbhaladás feltételeként megfogalmazott kompetenciákat. A felkészülés során a tanuló az érettségi előtt rendszerezze tudását és ismételje át a tanultakat. 2. Vizsgatárgyak A tanulóknak kötelező helyi szakaszvizsgát tenni az alábbiak szerint:  a 10. évfolyam végén: történelemből, egy idegen nyelvből (a tanuló választása szerint, a két tanult nyelv egyikéből, kivéve a NYEK osztályokat, akik az első nyelvet nem választhatják) írásbeli és szóbeli  magyar nyelvtanból és matematikából írásbeli 3. A vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése: A vizsgázó írásbeli és szóbeli teljesítményét a lehetséges összpontszám százalékában határozzuk meg. A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgán egyaránt legalább 31%-ot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon.     

0 - 30 %→1 31 - 50%→2 51 -70 %→3 71 - 85%→4 86 - 100%→5

4. A vizsga helye a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban való tanulás rendszerében a) A szakaszvizsgán elért eredmény (érdemjegy) bekerül a naplóba és az év végi osztályzatba súlyozottan számít bele, annak egy harmad részét adja. b) Ha az éves munka elégséges, de a szakaszvizsga elégtelen, a tanuló év végi érdemjegye is elégtelen. 5. matematika A tizedikes szakaszvizsga csak írásbeli részből áll. Egy hatvan perces dolgozatban kell beszámolni a kilencedikes és tizedikes tananyagból, amelyben csak gyakorlati feladatok szerepelnek. Az elméletet csupán alkalmazni kell tudni. Segédeszközként az íróeszköz mellett csak számológép engedélyezett. Az iskola vizsgaszabályzata alapján az értékelés határai: 0-30%:elégtelen; 31-50%:elégséges; 51-70% elégséges; 71-85%: jó; 86%-tól jeles A tematika témakörökre bontva vizsgálja, hogy mit várunk el a szakaszvizsgán. Minden témakör elején röviden összegezzük, hogy milyen elméleti tudás gyakorlati alkalmazását várjuk el, majd a munkafüzetben (10-es) és a feladatgyűjteményben a témához kapcsolódó

feladatok számát adjuk meg. A dolgozatot ezekhez a példákhoz nagyon hasonló feladatokból állítjuk össze. Amennyiben valaki egy adott témakörben a feladatok többségét végiggyakorolja, nagy meglepetés nem érheti a szakaszvizsgán. A feladatokat két könyvből válogattuk. Az egyik: Czapáry Endre – Korom Pál: Matematika gyakorló feladatlapok a középiskolák 10. évfolyama számára (a továbbiakban MGyF) A másik: Árki Tamás – Konfárné Nagy Klára – Kovács István – Trembeczki Csaba – Urbán János: Sokszínű Matematika feladatgyűjtemény 9-10 (a továbbiakban SMF). A fentieken kívül az iskola honlapjáról letölthetők korábbi szakaszvizsga-feladatsorok, illetve egy, témakörökre bontott feladatbank. a) Halmazok Fogalmak, melyeket gyakorlatban kell tudni alkalmazni:  Halmazok megadásának különböző módjai;  Halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz;  Unió, metszet, különbség;  Intervallumok és az azokkal való műveletek;  Logikai-szita SMF: 1017-1032, 1035-1054, 1056-1072, 1076-1088 b) Függvények Fogalmak, melyeket gyakorlatban kell tudni alkalmazni:  Értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet;  Helyettesítési érték kiszámítása, helyettesítési értékből az x kiszámítása;  Értéktáblázat és képlet alapján a függvény ábrázolása, és a grafikonról adatok leolvasása;  Tudni kell jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott függvényeket: lineáris függvény ( x  ax  b ), abszolútérték függvény ( x  a  x  b  c ), másodfokú függvény ( x  ax 2  bx  c , x  ax  u   v 2



), harmadfokú függvény ( x  x3 ), 1 négyzetgyök függvény ( x  x ), lineáris tört függvény ( x  ); x Függvények jellemzése: értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, paritás SMF: 1194-1223, 1228-1233, 1240-1242, 1255-1266, 2149-2151 MGyF: 6. feladatlap, 11. feladatlap

c) Számelmélet Fogalmak, melyeket gyakorlatban kell tudni alkalmazni:  Osztó, többszörös, prímszám, összetett szám;  Összetett számok prímtényezőkre bontása;  Legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többszörös kiszámítása és ezek alkalmazása (szöveges feladatok, műveletek töretekkel);  Relatív prím;  Oszthatósági szabályok ismerete az alábbi számokra: 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10,összetett számok, tíz további hatványai;  Kettes alapú számrendszer

SMF: 1153-1177 d) Hatványozás, polinomok, algebrai törtek, négyzetgyök, n-edik gyök Fogalmak, melyeket gyakorlatban kell tudni alkalmazni:  Normálalak;  Hatványozás egész kitevőre;  Hatványozás azonosságai;  Polinomok fokszám szerinti rendezése;  Szorzattá alakítás (kiemeléssel, nevezetes azonosságokkal, gyöktényezős alak alkalmazásával) 2 2 3  Nevezetes azonosságok alkalmazása feladatokban: a  b  ; a  b  ; a  b  ;

a  b3 ; a  b  c 2 ;

  

a 2  b 2 ; a 3  b 3 ; a 3  b3 Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása); Négyzetgyök fogalma, azonosságai, kiemelés a gyök alól, nevező gyöktelenítése, számolás négyzetgyökös kifejezésekkel; n-edik gyök fogalma

SMF: 1107-1143, 1147-1150, 2100-2111, 2115-2116, 2125-2126, 2168-2171 MGyF: 1-4. feladatlap, 9.5, 9.6 e) Egyenletek, egyenlőtlenségek, másodfokú témakör Fogalmak, melyeket gyakorlatban kell tudni alkalmazni:  Alaphalmaz, megoldáshalmaz;  Megoldási módszerek: értelmezési tartomány vizsgálat, értékkészlet vizsgálat, szorzattá alakítás, mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások;  Elsőfokú és másodfokú, egyismeretlenes egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása;  Másodfokúra visszavezethető magasabb fokszámú egyenletek megoldása;  Négyzetgyökös egyenletek;  Kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer megoldása;  Szöveges feladatok megoldása egyenletek vagy egyenletrendszerek segítségével;  Százalékszámításos szöveges feladatok;  Arányossági feladatok;  Másodfokú egyenletek diszkriminánsa, gyöktényezős alak, megoldóképlet alkalmazása

f)    

MGyF: 7-10. feladatlap, 12-16. feladatlap SMF: 1475-1480, 1483-1485, 1487-1489, 1492-1495, 1497-1502, 1505-1507, 15191539, 1547-1554, 2157-2162, 2177-2179, 2184-2186, 2200-2201, 2238-2239, 22412243, 2245 Geometria Fogalmak, melyeket gyakorlatban kell tudni alkalmazni: Szögek nagyság szerinti osztályozása, nevezetes szögpárok; Térelemek távolsága; Kör, gömb, szakaszfelező, szögfelező – ezek használata feladatokban; Háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint;

                

Összefüggések a háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszögegyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van); Háromszögek nevezetes vonalai, nevezetes pontjai és nevezetes körei (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal); Pitagorasz-tétel és megfordítása; Négyszögek fajtái és tulajdonságai (trapéz, paralelogramma, deltoid); Konvex síknégyszögek belső és külső szögeinek összege, átlóinak száma; Kör részei (érintő, húr, körszelet, körcikk, körgyűrű); Thalész-tétel és megfordítása; Háromszögek egybevágósága; egybevágósági transzformációk (tengelyes- és középpontos tükrözés, eltolás, elforgatás); Érintőnégyszögek tétele; Húrnégyszögek tétele; Párhuzamos szelők-és szelőszakaszok tétele; Háromszögek hasonlósága; középpontos hasonlóság; Körök, sokszögek hasonlósága; Hasonló síkidomok területe, hasonló testek térfogata; Arányossági tételek a derékszögű háromszögben (magasság-tétel, befogó-tétel); Körhöz külső pontból húzott érintő- és szelőszakaszok tétele; Kerületi és középponti szögek tétele, ívmérték, látószögkörív MGyF: 17-24. feladatlap SMF: 1283-1305, 1309-1324, 1328-1340, 1343-1363, 1365-1375, 1379-1396, 14021413, 1417-1431, 1435-1444, 1447-1469, 2249-2262, 2266-2271, 2276, 2287, 22952306, 2321-2333, 2351-2356, 2359-2365, 2376-2382, 2392-2400

g)       

h)      

Kombinatorika és valószínűség-számítás n!; permutáció; kombináció; variáció; logikai szita; skatulya-elv; a klasszikus valószínűség elemei MGyF: 38-40. feladatlap, SMF: 1001-1014, 2734-2791 Statisztika Fogalmak, melyeket gyakorlatban kell tudni alkalmazni: módusz medián átlag terjedelem gyakorisági táblázat oszlop- és kördiagram SMF: 1760-1769, 1772-1785, 1795 matematika munkaközösség

6. magyar nyelv Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Szövegértés, szövegalkotás feladatok 1. Hangtan A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere, a hangtörvények (hangrend és illeszkedés, részleges és teljes hasonulás, összeolvasás, rövidülés, kiesés). A hangtörvények jelenségeinek alkalmazása a helyesírásban. A köznyelvi és a tájnyelvi ejtés. 2. Alaktan és szótan A morfémák, szóelemek és szerepük a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A képzők, jelek, ragok szerepe. A szótő és a toldalékok szerepe és jelentése; nyelvhelyesség a toldalékolásban. A magyar helyesírás alapelveinek magyarázata példákkal. A szófajok rendszere. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése 3. A mondat szintagmatikus szerkezete A szóelemzés elvének alkalmazása a szóalak leírásában. A mondat megszerkesztettsége, a szószerkezet, mint nyelvi egység, az alárendelő és a mellérendelő szintagma. Az egyszerű mondat részei; mondatelemzés Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer; a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. A szó, a mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés A modalitás, mondatfajták. A mellérendelés, mint logikai-tartalmi viszony A kapcsolatos, az ellentétes, a választó, a következtető, a magyarázó mellérendelő viszony Az alárendelő összetett mondat: a főmondat és a tagmondatok grammatikai viszonya. Az alárendelés fajtái: az alanyi, az állítmányi, a tárgyi, a határozói, a jelzői alárendelés. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban Többszörösen összetett mondatok megértése szövegkörnyezetben: - utaló- és kötőszók, - a központozás használata és értelmezése szóban és írásban a szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban, kulturális vonatkozások - példák alapján. 4. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal; a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal A jel, a jelrendszer: a természetes kapcsolaton és a konvención alapuló jelek elkülönítése Nyelvi és vizuális kommunikáció Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend); társadalmi, generációs, kulturális vonatkozások - példák alapján. 5.A szöveg A kontextuális jelentés, az utalás irányai (előre- és visszautalások). A szövegösszefüggés, a szöveg szerkezete, - jelentésviszonyok a szövegben - a kulcsszavak, kulcsmondatok szerepe, A szövegtípusok magyar munkaközösség

7. Történelem Írásbeli: 60 perces feladatlap, az érettségi vizsgán megkövetelt kompetenciák mérésére. Forrásszövegek értelmezése, tájékozódás térben és időben, rövid választ igénylő feladatok és rövid esszékérdések. Szóbeli: történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatása adott segédanyagok felhasználásával (5-10 perces felelet) Az írásbeli vizsga követelményei: Őskor, ókori Kelet Fogalmak ismerete: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, bronzkor, vaskor, mágia, politeizmus, monoteizmus, brahmanizmus, buddhizmus, állam, despotizmus Kronológia: Kr.e. 8000, Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e. 525 Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Dávid, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Konfuciusz Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem Az ókori Görögország Fogalmak ismerete: polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, demokrácia, ekklészia, esküdtbíróság, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus Kronológia: Kr.e. XIII.sz., Kr.e. 776, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr. e. 480, Kr.e.431— 404, Kr.e. 336—323 Személyek: Hérodotosz, Thuküdidész, Szolón, Peiszisztrátosz, Kleiszthenész, Miltiádész, Leonidász, Themisztoklész, Periklész, Nagy Sándor, Pheidiász, Szókratész, Platón, Arisztotelész Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria Az ókori Róma Fogalmak ismerete: patricius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, szenátori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 264-241, Kr.e. 218-201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 313, 395, 476 Személyek: Hannibál, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Tacitus Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria A korai feudalizmus története Európában

Fogalmak ismerete: grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa Kronológia: 622, 732, 800, 962, 1054 Személyek: Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I.(Nagy) Ottó, Mohamed Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad A magyar nép története az államalapításig Fogalmak ismerete: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség, törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized Kronológia: 896, 955, 973, 997-1000-1038, Személyek: Álmos, Árpád, Géza fejedelem, Koppány, 1. (Szent) István király, Imre herceg, Szent Gellért püspök Topográfia: Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom Az érett középkor Fogalmak ismerete: királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1278 Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, Ill. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás Topográfia: Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Hansa-városok, a levantei kereskedelem útvonala Az Árpád-házi királyok kora Fogalmak ismerete: várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, szászok, kunok Kronológia: 1077—95, 1095, 1116, 1205—1235, 1222, 1235—1270, 1241—42, 1301 Személyek: I. (Szent) László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda A késő középkor Fogalmak ismerete: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista Kronológia: 1337-1453, 1389, 1410, 1415, 1453 Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d ‘Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, (Aragóniai) Ferdinánd, (Kasztíliai) Izabella Topográfia: Firenze, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező Magyarország a XlV-XV. században

Fogalmak ismerete: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina Kronológia: 1308—42,1342—82, 1351, 1387—1437, 1396, 1456, 1458—90 Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs A kifutó tantervű 11. a osztály számára az őskor és az ókori kelet helyett a kora-újkor témaköréből fogalmazunk meg feladatokat. Szóbeli témakörök 1. Periklész és kora 2. A Római köztársaság válsága, Julius Caesar 3. Augustus principátusa 4. A kereszténység kialakulása és főbb tanításai, a kereszténység korai korszaka 5. Nagy Károly és a Frank birodalom 6. Az iszlám (Mohamed) 7. A magyar állam születése, Szent István király 8. II. András és az Aranybulla 9. A tatárjárás és IV. Béla 10. Az Anjouk Magyarországon 11. Luxemburgi Zsigmond 12. Hunyadi János törökellenes harcai 13. Hunyadi Mátyás uralkodása 14. A középkori városok jellemzői és a középkori kereskedelem 15. A humanizmus és a reneszánsz a 11. a osztály számára a 2-3. témakör a fentiek helyett: 2. A földrajzi felfedezések és következményeik 3. Erdély aranykora VMG Történelem munkaközösség 8. Idegen nyelvek Írásbeli vizsga: 60 perces 60 pontos feladatlap (érettségi feladattípusok) Értéke: max.60% a vizsga egész értékéből Szóbeli vizsga: 5 perces társalgás vagy szerepjáték a vizsgáztató tanárral – 15 lehetséges témakör szerint Értéke: max. 40 % a vizsga egész értékéből Értékelés: az írásbeli és szóbeli együttes értéke %-os megfelelés szerint:

Témakörök: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Saját magáról A család bemutatása Iskola Város és falu; közlekedés Utazás, kirándulás Napirend Ünnepek Időjárás Hétvége, szabadidő (hobby, sport, zene…) Lakóhely Téli és nyári szünet Vásárlás Öltözködés Étkezés Egy célnyelvi ország bemutatása

Követelmények nyelvenként: Angol nyelv: 1. Present Simple Tense - sometimes, usually, generally, often, rarely, seldom, always, There is - There are to be, to have (got) 2. Present Continuous Tense - at the moment, around now, future 3. Past Simple Tense - Regular and irregular verbs - "ago" - time expressions 4. Past Continuous Tense 5. Future Simple Tense , - "shall,will", "to be going to" 6. Present Perfect Tense - ever, never, yet, just, for, since 7. Adjectives - comparative and superlative 8. Adverbs, prepositions 9. Pronouns - I, me, my, mine, myself, one 10. "Helping verbs" - can, could, to be able to, must, needn't, have to, may, might, should, ought to 11. Nouns - countable, uncountable a. some - any, much - many, a lot of, (a)few -(a)little, every, all, both 12. Articles - a, an, the, 0 13. Infinitive, Gerund, Present/Past Participle a. want / hope / would like to do b. like / enjoy / love doing 14. Question tags 15. Vocabulary: family, school, countries, jobs, free time activities, things in the house, places,people, food, drink, shops,, clothes, colours, animals the weather Német nyelv 1. 2. 3. 4.

Névelő ragozása, a főnevek többes száma Tagadás, kérdésszerkesztés Igeragozás: jelen és II. múlt idő; jövő idő Módbeli segédigék, lassen ige

5. Főnévragozás 6. Személyes, birtokos és mutató névmások használata 7. Szórend /egyenes, fordított és mellékmondati/, a tárgy és a részeshatározó viszonyai 8. Elöljáró szavak, névmási határozók 9. Melléknévfokozás 10. Felszólító mód csak a 11.ab-nek: 11. Múlt idő: Präteritum 12. Időhatározói mellékmondat 13. Megengedő mellékmondat 14. Célhatározói mellékmondat (damit; um+zu+Infinitiv) 15. Melléknévragozás Olasz nyelv 1. Határozott és határozatlan névelők 2. A főnév és a melléknév többes száma 3. Számok 4. Óra, dátum 5. Elöljárók és névelők összevont alakjai 6. Birtokos szerkezet 7. Birtokos névmások 8. Ci, vi névmás használata 9. Hangsúlytalan névmások 10. Jelen idő (szabályos igék, rendhagyók és módbeli segédigék) 11. Múlt idők: passato prossimo és imperfetto 12. Rendhagyó participio passato-k 13. Jövő idő 14. Trapassato prossimo csak a 11. ab-nek 15. Visszaható ige 16. Felszólító mód 17. Feltételes mód 18. Összevont névmási alakok 19. Vonatkozó névmások 20. Melléknév fokozása, összehasonlító szerkezet 21. Passato remoto

Francia nyelv 1. 2. 3. 4.

Névelők: határozott; határozatlan; anyag Mutató névelő és névmás Birtokos névelő Az y névmás

5. A jelen idő 6. Múlt idő: passé composé 7. Múlt idő: imparfait 8. A közel jövő és a közel múlt 9. Az egyszerű jövő idő 10. Visszaható igék ragozása 11. Tagadás 12. Hasonlítás, fokozás csak a 11. ab-nek: 13. Határozatlan névmások, határozószók 14. Kérdésfeltevés 15. Függő beszéd (jelen idő) 16. Elöljárószók Spanyol nyelv 1. a főnév neme és száma 2. a melléknevek egyeztetése; rövidülő melléknevek 3. igeragozás kijelentő mód, jelen időben 4. szórend 5. a létigék használata (ser, estar, hay) 6. a birtokos szerkezet, birtokos névmások 7. mutató névmások és helyhatározószók 8. a szükségesség kifejezése 9. elöljárók 10. a gustar ige használata 11. melléknévfokozás, hasonlítás 12. a személyes névmások tárgy- és részes esete 13. ir a + inf. 14. estar + gerundio 15. a visszaható igék 16. általános névmások és névmási határozószók 17. igeragozás – közelmúlt (pretérito perfecto) 18. igeragozás – befejezett múlt (pretérito indefinido) 19. igeragozás – folyamatos múlt (pretérito imperfecto) 20. igeragozás – folyamatos régmúlt (pretérito pluscuamperfecto) 21. igeragozás – jövő idő (futuro imperfecto) 22. igeragozás – feltételes mód (condicional simple) 23. igeidő-egyeztetés kijelentő módban 24. parancsoló mód (modo imperativo) 25. függő beszéd jelen idejű főmondattal Csak a 11.ab-nek:  függő beszéd múlt idejű főmondattal  subjuntivo I. – felszólító mondatok  subjuntivo II. – érzelem kifejezése SZÓKINCS

1. üdvözlés 2. bemutatkozás 3. család 4. lakás 5. iskola 6. emberek külső és belső leírása 7. közlekedés a városban, útbaigazítás 8. vásárlás, üzletek, árucikkek 9. napirend, óra, dátum 10. időjárás 11. ételek, étkezési szokások 12. szünidő, szabadidő 13. múltbeli események elbeszélése 14. tervek a jövőben VMG Idegen nyelvi munkaközösség