3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 69

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések A középiskolák objektív összehasonlítására alkalmas adatok összegyűjtésére és feldolgozására irányuló többéves kutatás részeként az 1999/2000-es tanév óta minden évben, legutóbb 2005-ben15, felkértünk a középiskolákat, hogy minden 9. évfolyamot elkezdő középiskolai tanulóval töltessenek ki egy kérdőívet, amelyből egyrészt következtetni lehet a tanulók szociális körülményeire, másrészt az általános iskolai tanulmányi eredményeire. A felmérések célja az volt, hogy összefüggéseket keressünk a középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók helyzete (bemeneti adatok) és az azt elvégzők eredményességi mutatói (kimeneti adatok) között azért, hogy e két adatsor viszonyából következtetéseket vonhassunk le a tanulók fejlődésére, az iskolák munkájára.

A BEÉRKEZETT KÉRDŐÍVEK SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA A kérdőívet visszaküldő iskolák aránya 75–93% között változott a felmérés hat évében Az 1999/2000es tanévi vizsgálat során a fővárosi iskolák viszonylag nagy arányban tagadták meg a válaszadást, az utolsó öt évben ez a helyzet javult. A kérdőívek kitöltése természetesen nem volt kötelező, és név nélkül történt. Mindezt figyelembe véve a válaszadási arány jónak mondható. A következő táblázatokból látható, hogy egyik dimenzió mentén sincs nagyon nagy különbség a válaszadás szempontjából az egyes iskolatípusok között. 65. táblázat

A kérdőívet visszaküldő iskolák aránya a képzés típusa szerint

Iskolatípus Gimnázium Szakközépiskola Vegyes középiskola Összesen Gimnázium Szakközépiskola Vegyes középiskola Összesen Gimnázium Szakközépiskola Vegyes középiskola Összesen

15

1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 9. évfolyammal rendelkező középiskolák száma 343 351 358 367 448 444 448 454 158 157 157 156 949 952 963 977 A kérdőívet visszaküldő iskolák száma 240 276 281 321 343 367 378 416 127 136 143 145 710 779 802 882 A kérdőívet visszaküldő iskolák aránya (%) 25,3 29,0 29,2 32,9 36,1 38,6 39,3 42,6 13,4 14,3 14,8 14,8 74,8 81,8 83,3 90,3

2003/2004

2004/2005

373 447 155 975

375 450 155 980

336 420 151 907

327 420 149 896

34,5 43,1 15,5 93,1

33,4 42,9 15,2 91,4

A 2006. évi felmérés is megtörtént, ennek értékelése folyamatban van, és azt a jövő évi kötet tartalmazza majd.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 70

70

A középiskolai munka néhány mutatója 2005

66. táblázat

A kérdésekre válaszoló tanulók aránya a kérdőívet visszaküldő iskolákban

Tanév 90,0 felett 56,8 63,6 60,7 56,8 49,9 24,7

1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

67. táblázat

80,0–89,9 27,6 24,9 29,2 31,3 36,3 30,1

A kérdőíveket kitöltő tanulók aránya (%) 70,0–79,9 60,0–69,9 50,0–59,9 40,0–49,9 6,6 4,2 2,1 1,5 5,8 3,0 1,9 0,4 6,2 2,2 1,0 0,2 7,9 2,8 0,7 0,1 8,2 2,3 1,7 0,9 19,1 13,5 7,3 3,2

40,0 alatt 1,1 0,4 0,4 0,3 0,8 2,1

A kérdőívet visszaküldő iskolák fenntartók szerint megoszlása

1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 iskola % iskola % iskola % iskola % iskola % iskola % Megyei önkormányzat 190 26,8 218 28,0 227 28,3 233 26,4 241 26,6 239 26,7 Települési önkormányzat 412 58,0 425 54,6 442 55,0 483 54,8 480 52,9 468 52,2 Központi költségvetés 29 4,1 33 4,1 33 4,2 34 3,9 36 4,0 38 4,2 Egyház, felekezet 54 7,6 65 8,4 68 8,5 79 9,0 87 9,6 84 9,4 Alapítvány 15 2,1 22 2,8 18 2,2 32 3,6 38 4,2 43 4,8 Egyéb 10 1,4 16 2,1 14 1,7 21 2,4 25 2,8 24 2,7 Összesen 710 100,0 779 100,0 802 100,0 882 100,0 907 100,0 896 100,0 Iskolafenntartó

68. táblázat

A kérdőívet visszaküldő iskolák megoszlása településtípusonként

Településnagyság Budapest 100 000 felett 50 001–100 000 25 001–50 000 10 001–25 000 5 001010 000 1001–5 000 5 000 alatt Összesen

1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 iskola % iskola % iskola % iskola % iskola % iskola % 96 13,5 167 21,4 174 21,7 206 23,4 213 23,5 211 23,5 153 21,5 151 19,4 145 18,1 161 18,3 167 18,4 167 18,6 118 16,6 112 14,4 119 14,8 124 14,1 123 13,6 119 13,3 110 15,5 103 13,2 111 13,8 114 12,9 119 13,1 119 13,3 143 20,1 150 19,3 151 18,8 167 18,9 174 19,2 173 19,3 67 9,4 72 9,2 73 9,1 75 8,5 75 8,3 70 7,8 21 3,0 21 2,7 26 3,2 27 3,1 32 3,5 31 3,5 2 0,3 3 0,4 3 0,4 8 0,9 4 0,4 6 0,7 710 100,0 779 100,0 802 100,0 882 100,0 907 100,0 896 100,0

Az eredményességi mutatók (felvételi írásbeli átlaga, felvételi arány) szerinti iskolasorrendek és a válaszoló iskolák aránya között nincs összefüggés, azaz a válaszadást nem befolyásolta, hogy az adott iskola hol helyezkedik el a különböző iskolasorrendekben. A felmérések során 1 007 iskola legalább egy alkalommal visszaküldte a kitöltött kérdőíveket, legalább kétszer válaszolt 959 iskola, legalább háromszor válaszolt 910 iskola, legalább négy alkalommal 846 iskola, legalább öt alkalommal 743 iskola és mind a hat alkalommal 508 intézmény tette ezt meg. Mindössze 5 olyan iskoláról tudunk, akik mindig tartózkodtak a válaszadástól. Mindezek alapján a felmérés reprezentációja megfelelő, a leszűrt tanulságok jól megalapozottnak tekinthetők.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 71

71

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

A KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIKAT ELKEZDŐ TANULÓK VIZSGÁLT JELLEMZŐI A 9. évfolyamosoknak kiküldött kérdőívből az alábbiakat tudtuk meg a tanulókról: – lakóhelyük és általános iskolájuk településnagyságát; – szüleik iskolai végzettségét; – a munkanélküli szülők és az általános iskolában rendszeres nevelési segélyben részesülők számát; – 8 tantárgy általános iskolai tanulmányi eredményeit; – az iskolai keretek közötti, illetve az azon kívüli nyelvtanulás időtartamát; – az utolsó két felmérés során a középiskola első félévében elért tanulmányi eredményeket.16 A továbbiakban a fenti információk alapján kialakított mutatók alapján elemezzük a 9. évfolyamosok helyzetét. Az egyes iskolák 2001-2005. évekre vonatkozó adatai a 3. mellékletben láthatók.

A középiskolai tanulók összetétele a lakóhely településmérete szerint A kérdőív adatai alapján a középiskolában továbbtanulók vizsgálhatóak születési helyük, lakóhelyük és/vagy általános iskolájuk településének lélekszáma szerint is. A 2000. évi felmérés értékelésekor a születési hely szerinti vizsgálat nem vált be, hiszen a kistelepülésen lakó szülők gyermekei nagy többségükben egy közeli nagyobb település kórházában születtek, ezért 2001-től kezdődően a felmérésben a lakóhelyre kérdeztünk rá. 69. táblázat

A válaszoló kilencedikesek aránya születési, lakóhelyük* és általános iskolájuk székhelyének nagysága szerint, 1999/2000–2004/2005 (%)

Településnagyság

Év

Lakóhely Lakóhely Lakóhely Lakóhely Lakóhely Általános iskola székelye Általános iskola székhelye Általános iskola székhelye Általános iskola székhelye Általános iskola székhelye Általános iskola székhelye

2001 2002 2003 2004 2005 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Budapest 15,2 14,1 14,9 14,4 14,0 10,2 16,4 15,3 16,1 15,7 16,5

100 000 felett 12,7 12,2 12,7 11,9 12,3 16,1 14,2 13,8 14,1 13,8 15,4

50 000– 100 000 8,1 8,3 8,0 8,1 7,6 10,3 9,4 9,7 9,2 9,6 9,6

25 000– 49 999 8,4 8,7 8,2 8,8 8,8 10,9 9,4 9,9 9,3 10,2 11,3

10 000– 24 999 15,5 15,7 15,1 15,8 15,6 16,8 16,5 16,8 15,5 16,9 17,8

5 000– 9 999 10,2 10,0 10,4 10,1 10,3 9,6 10,0 9,9 9,6 9,7 10,6

5 000 alatt 30,0 30,9 30,7 31,0 31,5 26,1 24,1 24,7 26,2 24,2 29,3

*A lakóhely, illetve az általános iskola székhelyére válaszolók aránya azért is eltérhet, mert csak a Magyarországon született, illetőleg a hazai általános iskolákban végzők adatait dolgoztuk fel.

70. táblázat

A lakosság és az általános iskolások száma és aránya településméret szerint, 1999/2000–2004/2005 (%)

Település lélekszáma

Budapest 100 000 felett 50 000–100 000 16

Települések száma*

1 8 12

Lakosság száma*

1 811 552 1 141 758 749 687

Lakosság Az általános iskolai tanulók aránya** (%) szám1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 aránya*

18,0 11,4 7,5

10,2 16,1 10,3

16,2 14,2 9,4

15,3 13,8 9,7

16,1 14,1 9,2

15,7 13,8 9,6

15,0 13,9 8,7

A kérdőívekből arról is kaptunk információt, hogy a válaszadó tanuló általános iskolai tanulmányai során hány szakkör munkájában vett részt. Korábbi köteteinkben az erre vonatkozó adatokat is közöltük. Ez alkalommal egyrészt terjedelmi okokból, másrészt amiatt, hogy a szakkörökkel kapcsolatos mutatók csak elvétve mutattak kapcsolatot bármely más indikátorral, kihagytuk ezeket.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 72

72

A középiskolai munka néhány mutatója 2005 Település lélekszáma

25 000–49 999 10 000–24 999 5 000–9 999 5 000 alatt Összesen

Települések száma*

25 90 138 2 861 3 135

Lakosság száma*

Lakosság Az általános iskolai tanulók aránya** (%) szám1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 aránya*

814 594 1 386 661 959 069 3 179 903 10 043 224

8,1 13,8 9,6 31,7 100,0

10,9 16,8 9,6 26,1 100,0

9,4 16,5 10,0 24,2 100,0

9,9 16,8 9,9 24,6 100,0

9,3 15,5 9,6 26,2 100,0

10,2 16,9 9,7 24,2 100,0

10,2 16,1 9,6 26,5 100,0

*A KSH 2000. január elsejei adatai szerint. ** A kérdőívet kitöltő tanulók körében.

60. megállapítás A kérdőíveket beküldő középiskolákban továbbtanulók településtípusonkénti számaránya nem hasonlítható össze közvetlenül a lakosság számarányával, mert az iskolahálózat nem lakosságarányos, és eltérő volt a válaszadás mértéke is. Ha azonban a beküldő iskolák arányszámát figyelembe vevő átszámítást elvégezzük, kiderül, hogy míg az 5000 főnél kisebb településeken él a magyar lakosság közel egyharmada, ezek általános iskoláiból csak a tanulók kevesebb, mint egynegyede tanul tovább a középiskolákban. Az egyes településtípusok középiskolái összehasonlíthatóak abból a szempontból is, hogy diákjaik milyen nagyságú településeken laknak, illetve tanultak.

71. táblázat A településtípusok iskoláiban tanuló diákok megoszlása lakóhelyeik településeinek összetétele szerint, 2000/2001-2004/2005 Középiskola településmérete

Budapest

Év

2001 2002 2003 2004 2005 Nagyvárosok 2001 2002 2003 2004 2005 Közepes városok 2001 2002 2003 2004 2005 Kisvárosok 2001 2002 2003 2004 2005

Iskolák száma

170 176 208 241 213 151 145 162 171 168 111 118 121 125 119 104 112 115 126 120

Budapest fő felett

71,8 69,2 69,8 66,6 70,3 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,4 0,3 0,4 0,5 0,4

A 9. évfolyamosok lakóhelyének települése (%) 100 ezer 50–100 25–50 10–25 5–10 ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő

0,1 0,2 0,2 0,2 0,3 52,7 52,6 52,1 51,3 57,8 0,2 0,2 0,1 0,1 0,2 0,8 0,8 0,8 0,7 1,2

2,0 2,4 2,2 2,4 2,4 0,4 0,2 0,3 0,3 0,4 46,6 45,5 45,8 45,8 52,3 0,3 0,3 0,3 0,4 0,3

1,7 2,1 1,8 2,8 3,9 2,5 2,7 2,4 2,4 2,4 1,7 1,6 1,7 1,5 2,0 48,0 49,0 49,0 49,0 56,1

9,8 9,9 9,7 11,7 10,4 6,4 6,3 6,0 6,0 5,6 8,0 8,2 7,1 7,8 8,3 7,5 6,7 6,7 6,8 6,4

7,0 7,9 8,3 8,4 6,2 8,2 8,3 8,6 8,5 7,9 6,5 6,2 6,1 5,2 5,8 7,1 6,7 7,5 7,7 6,6

5 ezer fő alatt

7,6 8,3 7,9 8,0 6,4 29,8 29,8 30,5 31,3 25,7 36,9 38,2 39,1 39,5 31,3 35,9 36,2 35,1 34,9 28,9

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 73

73

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések Középiskola településmérete

Legkisebb városok

Kistelepülések (10 ezer alatt)

Év

Iskolák száma

Budapest fő felett

2001 2002 2003 2004 2005 2001 2002 2003 2004 2005

150 151 168 177 173 96 102 108 112 108

1,2 0,8 1,3 1,1 1,0 0,4 0,7 0,5 0,4 0,5

A 9. évfolyamosok lakóhelyének települése (%) 100 ezer 50-100 25-50 10-25 5-10 ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő

0,3 0,4 0,3 0,3 0,4 1,6 2,2 2,1 2,1 2,7

1,6 1,6 1,4 1,7 1,7 1,9 2,0 2,1 2,0 2,4

1,6 1,5 1,4 1,7 1,6 3,1 3,1 3,2 3,0 3,3

50,2 49,7 48,6 49,1 53,0 8,5 8,0 8,0 8,5 8,1

9,6 9,2 9,2 9,0 8,4 34,7 33,1 34,5 32,7 35,2

5 ezer fő alatt

35,5 36,7 37,8 37,1 33,8 49,8 51,0 49,6 51,3 47,9

61. megállapítás Az egyes középiskolák diákok lakóhelye szerinti tanulói összetétele – adataink alapján – stabilnak látszik, az egyes települési kategóriákba tartozók aránya a vizsgált évek során lényegében nem változott. A főváros középiskoláinak tanulói 67–72%-ban Budapesten laknak, átlagosan 13–16%-uknak a tízezer lakosnál kisebb településeken van az állandó lakhelye, mintegy 10–12%-uknak a szülei 10–25 ezer lakosú város polgárai, a többiek nagyobb települések lakói. Az látható tehát, hogy 13–22 olyan középiskola küldte be a kérdőíveket, amelyben a tanulóknak több mint 92–93%-a a fővárosban lakik, ezekbe a többi tanuló kisvárosokból, falvakból jár be. A fővárosi iskolák 30%-a tanulóinak több mint 90%-a fővárosi lakos, az iskolák 20%-a tanulóinak 80–90%-a lakik Budapesten. Az iskolák 22%-a olyan, hogy tanulóinak 20-30%-a, 16%-a olyan, hogy tanulóinak 30–40%-a, 10%-a olyan, hogy tanulóinak 40–50%-a vidéki. Mintegy 6-8 olyan budapesti középiskola van, ahol a tanulók több mint fele más településről jár be. A százezer lakos feletti nagyvárosok tanulóinak 52-58%-a helyben lakik, 3%-uk a 25–100 ezer lakosú városokból, 15%-uk az 5–25 ezer lakosú kisvárosokból, 26–30%-uk a kis falvakból jár be. A közepes városok (50–100 ezer lakos) tanulóinak 46-52%-a helyben lakik, 14–15%-uk a kisebb városokból, 31–39%-uk a kis falvakból jár be. A kisvárosok (25–50 ezer lakos) tanulóinak 48–49%-a helyben lakik, 13–14%-uk a kisebb városokból, 35–36%-uk a kis falvakból jár be. A legkisebb városok (10–25 ezer lakos) tanulóinak 50-53%-a helyben lakik, 8-10%-uk az 5–10 ezer lakosú településekből, 34-38%-uk a kis falvakból jár be. A kisebb települések (tízezer lakos alatt) iskoláiba járó tanulók harmada helyben lakik, közel fele a kis falvakból jár be.

A TANULÓK SZÜLEINEK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE A tanulók szüleinek legmagasabb iskolai végzettségét egy olyan mutatóval kategorizáltuk, amely a tanulással eltöltött évek számára épül. E mutatót úgy számítottuk, hogy az általános iskolát 4, illetve 8, a szakmunkásképzőt 11, a gimnáziumi érettségit 12, a szakközépiskola elvégzését (technikusi oklevél) 13, a főiskolai diplomát 16, az egyetemi diplomát 17 évvel vettük figyelembe.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 74

74


72. táblázat

Év

Befejezetlen általános iskola

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2000 2001 2002 2003 2004 2005

0,1 0,0 0,0 0,2 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,3

Szülő

Apa

Anya

A kérdőívet kitöltő tanulók szüleinek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása, 1999/2000–2004/2005 (%) 8 SzakmunkásGimnáziumi Technikus általános képző érettségi

5,6 5,0 5,2 5,1 5,4 5,7 10,9 9,5 9,9 9,2 9,3 9,3

37,7 35,2 35,7 33,8 32,4 33,0 21,5 20,1 20,5 18,8 18,2 18,7

26,8 27,7 28,0 29,0 30,2 29,5 24,3 24,4 24,8 26,9 27,5 27,2

Főiskola

8,2 8,1 8,1 7,9 7,9 7,8 18,5 18,8 18,1 16,9 16,3 15,9

Egyetem

11,3 12,5 12,1 12,3 12,1 12,3 17,6 19,1 19,0 19,1 19,4 19,6

Összes válasz

10,3 11,5 10,8 11,8 11,8 11,5 7,0 8,1 7,6 8,7 8,9 9,1

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A tanulók szüleinek iskolai végzettség szerinti megoszlása az anyák adatait vizsgálva enyhe elmozdulást mutat, az apákhoz képest nagyobb mértékben nő a magasabb végzettségűek aránya. Ugyanakkor változatlanul igen nagy a különbség a középiskolák között a középiskolák 9. évfolyamos tanulóik szüleinek átlagos iskolai végzettsége szempontjából. 73. táblázat

A középiskolák száma és aránya a tanulók szüleinek átlagos iskolázottsági mutatója szerint, 1999/2000–2004/2005

Mutató (év)

Apa

Anya

Apa (%)

Anya (%)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2000 2001 2002

16,0 felett 15,0–16,0 14,0–14,9 13,0–13,9 12,0–12,9

7 13 12 6 17 10 5 5 8 9 10 8 1,0 1,7 1,5 0,7 1,7 1,1 0,7 0,6 1,0

20 32 40 33 33 41 24 39 39 34 47 45 2,8 4,1 5,0 3,7 3,3 4,6 3,4 5,0 4,9

70 87 80 56 99 81 71 99 97 63 112 109 9,9 11,1 10,0 6,3 10,0 9,0 10,0 12,6 12,1

104 129 124 147 148 131 117 136 152 144 164 151 14,7 16,5 15,4 16,6 15,0 14,5 16,5 17,4 18,9

243 269 293 254 343 274 222 256 251 272 328 251 34,2 34,4 36,4 28,7 34,8 30,4 31,3 32,7 31,2

11,0–11,9

10,0–10,9

235 234 238 344 304 313 215 209 217 299 257 269 33,1 29,8 29,6 38,9 30,8 34,7 30,3 26,7 27,0

29 18 16 42 40 47 54 38 39 66 65 58 4,1 2,3 2,0 4,8 4,1 5,2 7,6 4,9 4,9

10,0 alatt

2 1 1 0 2 4 2 1 1 6 3 10 0,3 0,1 0,1 0,0 0,2 0,4 0,3 0,1 0,1

Öszszesen

710 783 804 882 986 901 710 783 804 893 986 901 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 75

75


Mutató (év)

Anya (%)

16,0 felett 15,0–16,0 14,0–14,9 13,0–13,9 12,0–12,9

2003 2004 2005

1,0 1,0 0,9

3,8 4,8 5,0

7,1 11,4 12,1

16,3 16,6 16,8

30,8 33,3 27,9

11,0–11,9

33,8 26,1 29,9

10,0–10,9

10,0 alatt

Öszszesen

7,5 6,6 6,4

0,7 0,3 1,1

100,0 100,0 100,0

62. megállapítás A számok megoszlásából látható, hogy az országban csak néhány középiskola van, ahol a kilencedikesek szüleinek átlagos iskolázottsága tíz év alatt marad (a szülők jelentős része 8 általánosnál kevesebbet végzett), az iskolák átlagosan 32–41%-ában a szülők átlagos iskolázottsága 12 év alatt (érettséginél kevesebb) marad. A középiskolák harmadában a szülők átlagos iskolázottsága tizenkét év (érettségi), további 31–32%-ában a szülők iskolai végzettsége e szint felett van. Ezek közül 40–50 középiskola olyan (az iskolák 5%-a), ahol a 9. évfolyamos tanulók szüleinek átlagos iskolázottsága meghaladja a 15 évet, tehát többségük diplomás. 74. táblázat

Korrelációs együtthatók (az összefüggés mértéke) a lakóhely, az általános iskola székhelyének települési mutatója17 és a szülők iskolázottsága között (a hat felmérésben átlagosan)

Iskolázottság Apa Anya Szülők

Az általános iskola települése 0,64 0,62 0,63

Lakóhely 0,61 0,59 0,60

N=982 iskola

63. megállapítás A fenti táblázat adataiból látható, hogy az általános iskola településmutatója némileg szorosabban függ össze a szülők iskolázottságával, mint a lakóhelyé. A hat év felmérésének adatai is azt igazolják, hogy a nagyobb településeken a szülők átlagos iskolázottsága magasabb, mint a kisebbeken.

A TANULÓK ANYAGI HÁTTERE A kitöltött kérdőívek alapján három mutató képezhető, amelyek a középiskolák tanulóinak anyagi helyzetével kapcsolatosak. Ezek a munkanélküli szülők aránya, az általános iskolában rendszeres nevelési segélyben részesülő tanulók aránya, illetve az általános iskolában ingyenes étkeztetést kapó diákok aránya. A 2000. évi felmérés alapján kiderült, hogy az ingyenes étkeztetés vizsgálata nem ad valós összefüggéseket a többi tényezővel, ezért a következő négy évben már az erre vonatkozó kérdést nem tettünk fel.

17

A településmutató értékei: főváros=7; a 100 ezer lakos feletti városok=6, az 50–100 ezer lakosú városok=5, a 25–50 ezer lakos közötti települések=4, a 10–25 ezer lakosú települések=3; az 5–10 ezer lakosú települések=2, 5000 fő alatti települések=1.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 76

76 75. táblázat


A 9. évfolyamos tanulók anyagi hátterét leíró mutatók alapadatai, 1999/2000–2004/2005

Válaszolt

Igennel válaszoló tanuló (fő)

Igennel válaszoló tanuló (%)

Munkanélküli apa 61 414 69 412 71 184 76 516 76 671 69 376 8 910 5 478 5 373 7 105 6 860 9 758 14,5* 7,9 7,6 9,3 9,1 14,1

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Munkanélküli anya 61 414 69 412 71 184 76 516 75 385 69 376 10 974 7 969 8 053 10 379 10 964 14 017 17,9* 11,5 11,3 13,6 14,3 20,2

Nevelési segélyt kapott 56 553 69 412 71 184 76 516 68 046 69 376 14 263 15 626 15 567 14 069 14 661 16 331 25,2 22,5 21,8 18,4 21,5 23,5

* A 2000. évben feltett kérdés eltér a későbbiektől, így a válaszok nem hasonlíthatók össze a többivel.

64. megállapítás A munkanélküli szülők aránya 2001 és 2005 között emelkedő irányzatú. Az általános iskolában nevelési segélyben részesülők aránya 2000 és 2003 között csökkent, 2004-től emelkedett. 76. táblázat

A középiskolák száma és aránya a munkanélküli szülők és a nevelési segélyben részesülő tanulók aránya szerint, 1999/2000–2004/2005 1999/2000 Iskola %

2000/2001 2001/2002 2002/2003 Iskola % Iskola % Iskola % Munkanélküli szülők aránya 10 1,3 7 0,9 6 0,7 431 55,0 479 59,6 412 46,6 285 36,4 272 33,8 362 41,0 52 6,6 44 5,5 83 9,4

0 0,1–10,0 10,1–20,0 20,1–30,0

3 158 333 176

0,4 22,3 46,9 24,8

30,1–40,0 40,0 felett Összesen

37 3 710

5,2 0,4 100,0

3 1 782

0 0,1–10,0 10,1–20,0 20,1–30,0 30,1–40,0 40,1–50,0

4 97 189 162 113 73

0,6 13,6 26,5 22,7 15,8 10,3

4 128 234 194 122 66

0,4 2 0,2 18 2,0 0,1 3 0,3 100,0 804 100,0 884 100,0 Nevelési segélyben részesülők aránya 0,5 12 1,5 14 1,6 16,3 138 17,2 200 22,6 29,9 262 32,6 317 35,9 24,8 207 25,7 207 23,4 15,6 97 12,1 100 11,3 8,4 58 7,2 27 3,1

2003/2004 Iskola %

2004/2005 Iskola %

11 408 366 103

1,2 44,8 40,2 11,3

5 139 464 224

0,6 15,4 51,5 24,9

20 2 910

2,2 0,2 100,0

53 16 901

5,9 1,8 100,0

23 136 309 256 102 49

2,5 14,9 34,0 28,1 11,2 5,4

8 58 252 282 157 89

0,9 6,4 28,0 31,3 17,4 9,9

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 77

77


50,1–60,0 60,1–70,0 70,0 felett Összesen

1999/2000 Iskola % 45 6,3 13 1,8 17 2,4 713 100,0

2000/2001 Iskola % 20 2,6 8 1,0 7 0,9 783 100,0

2001/2002 Iskola % 18 2,2 7 0,9 5 0,6 804 100,0

2002/2003 Iskola % 14 1,6 2 0,2 3 0,3 884 100,0

2003/2004 Iskola % 24 2,6 3 0,3 8 0,9 910 100,0

2004/2005 Iskola % 33 3,7 12 1,3 10 1,1 901 100,0

65. megállapítás A táblázatból kitűnik, hogy mind a munkanélküli szülők aránya, mind a nevelési segélyben részesülők aránya tekintetében jelentős mértékű a középiskolák közötti különbség. A 2001–2004. évi felméréseket tekintve: míg az iskolák 48–61%-ban a szülők munkanélküliségi aránya 10% alatt marad, addig az iskolák 6–14%-ában meghaladja a 20%-ot. A nevelési segélyt tekintve: míg az iskolák 12–24%-ában olyan tanulók kerülnek a 9. évfolyamra, akiknek kevesebb, mint 10%-a szorult nevelési segélyre, addig az iskolák 5–20%-ában a tanulók több mint 40%-a vett igénybe nevelési segélyt. 2005-ben csökkent mind az alacsony munkanélküliségi arányú iskolák, mind a kevés nevelési segélyben részesülő tanulók aránya, ugyanakkor megnőtt a magas munkanélküliségi arányúaké és nevelési segélyben részesülőké. Ennek tanulságait csak a következő évek adatai alapján lehet majd levonni. A szülők munkanélküliségi aránya és a nevelési segély igénybevétele szoros összefüggésben van egymással. Az öt legutóbbi felmérés alapján a nevelési segélyben részesítettek aránya és az apák munkanélküliségi aránya közötti korrelációs együttható 0,73, illetőleg az anyák munkanélküliségi aránya esetében 0,72. 77. táblázat

A munkanélküli szülők, illetve a nevelési segélyben részesülő tanulók arányának összefüggése a településmutatókkal és a szülők iskolázottságával (a hat felmérésben átlagosan)

Az anyagi helyzetet jellemző mutatók Munkanélküli apák aránya Munkanélküli anyák aránya Nevelési segélyben részesülők aránya

Korrelációs együtthatók Települési mutatók Iskolázottsági mutatók Lakóhely –0,45 –0,45 –0,33

Iskola –0,46 –0,46 –0,34

Apa –0,64 –0,67 –0,63

Anya –0,66 –0,71 –0,66

Szülők –0,65 –0,69 –0,65

N=982 iskola

66. megállapítás A munkanélküliségi arány és a nevelési segélyben való részesülés nincs szoros összefüggésben a lakóhely és az általános iskola településének nagyságával, de meglehetősen szoros az összefüggésük a szülők iskolázottságával.

A KÖZÉPISKOLÁT KEZDŐ DIÁKOK ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULMÁNYI EREDMÉNYEI Az általános iskola 8. évfolyamán elért eredményeket nyolc tantárgyból (magyar, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia és földrajz) vizsgáljuk, és figyelembe vesszük e jegyek átlagát is.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 78

78


78. táblázat

A kilencedikesek általános iskolai 8. évfolyam év végi átlageredményei, 1999/2000–2004/2005

Tantárgy

Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek száma átlaga száma átlaga száma átlaga száma átlaga száma átlaga száma átlaga 2000

2000

2001

2001

2002

2002

2003

2003

2004

2004

2005

2005

Magyar

59 841

4,16

67 372

3,94

69 216

3,89

74 551

3,88

72 083

4,05

65 594

3,87

Történelem

60 071

3,93

67 547

3,91

69 355

3,86

74 730

3,85

72 283

3,86

65 797

3,85

Idegen nyelv 59 746

3,95

67 262

3,96

69 117

3,91

74 479

3,89

72 118

3,89

64 980

3,89

Matematika

60 158

3,73

67 588

3,69

69 294

3,65

74 801

3,63

72 531

3,64

65 861

3,61

Fizika

59 913

3,73

67 194

3,73

68 968

3,69

74 447

3,67

71 878

3,66

65 324

3,65

Kémia

59 989

3,68

67 258

3,65

69 067

3,61

74 479

3,59

72 021

3,59

65 425

3,61

Biológia

59 866

4,03

67 135

4,01

68 877

3,96

74 256

3,94

71 397

3,94

64 998

3,93

Földrajz

59 321

3,97

67 146

3,96

69 009

3,91

74 277

3,90

71 585

3,89

65 213

3,92

Átlag

58 863

3,90

67 313

3,86

69 112

3,81

74 503

3,79

71 987

3,82

65 399

3,79

67. megállapítás Figyelemre méltó, hogy a hat tanév 8. évfolyamos tantárgyi átlagai nem térnek el lényeges mértékben – bár enyhén csökkenek – a maximális különbség 0,12. Ez alól a magyar nyelv és irodalom jelent kivételt, ennek 2000. évi átlaga kiugróan magas volt. Ezekből az átlagokból érdekes következtetések vonhatók le a tantárgyak osztályozási gyakorlatára nézve. Általános iskoláinkban magasabb az összes jegyek átlagánál a biológia, a magyar nyelv és irodalom, a földrajz és az idegen nyelvek átlagos eredménye, az összes jegyek átlaga körül van a történelemé, és legalacsonyabb a reáltárgyak (kémia, matematika és fizika) átlaga. Szinte hihetetlen, hogy a matematika és a fizika átlaga a hat tanévben alig tér el egymástól. Ezt igazolják a korrelációs együtthatók is. 79. táblázat

A tantárgyak osztályzatainak öt tanévi összesített átlagai közötti összefüggések erőssége (korrelációs együtthatók)

Történelem Idegen nyelv

Magyar 0,96 0,96

Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz

0,94 0,94 0,95 0,96 0,95

Történelem Idegen nyelv Matematika

Fizika

Kémia

Biológia

0,97 0,95 0,95

0,96 0,96

0,97

0,96 0,96 0,96 0,96 0,96 0,96

0,94 0,95 0,95 0,95 0,95

0,98 0,96 0,94 0,95

Nátlag= 996 iskola

A 80. táblázatból látható, hogy igen nagy az eltérés a középiskolák között abból a szempontból, hogy a 9. évfolyamokon milyen általános iskolai átlageredményű tanulókkal kezdhetik meg az oktatást.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 79

79


80. táblázat

Osztályza-

Az egyes középiskolákban továbbtanuló diákok általános iskolai tantárgyi átlagainak megoszlása (%), 1999/2000–2004/2005

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Együtt* 2000

2001

2002

2003

2004

2005 Együtt*

tok átlaga

Magyar

Történelem

4,50-5,00

26,5

12,3

12,5

11,2

20,3

12,9

12,7

13,3

12,5

12,2

10,9

12,6

12,3

10,0

4,00-4,49

30,0

29,3

26,2

25,7

28,7

24,2

27,7

27,9

27,5

24,0

25,0

23,7

23,3

24,2

3,50-3,99

28,8

30,7

30,4

29,6

27,0

28,0

30,0

28,1

26,7

27,7

27,0

27,0

25,9

27,5

3,00-3,49

13,0

21,7

23,8

25,0

20,6

26,1

23,4

24,4

26,9

27,7

26,6

26,6

28,3

28,5

3,00 alatt

1,7

5,9

7,2

8,5

3,4

8,8

6,1

6,4

6,4

8,5

10,5

10,2

10,1

9,8

Idegen nyelv

Matematika

4,50-5,00

15,0

13,8

13,2

12,1

12,6

13,0

10,8

6,6

6,1

5,2

5,0

5,5

5,1

4,7

4,00-4,49

28,1

30,7

25,9

25,9

25,8

23,8

26,3

23,0

20,3

20,2

18,9

18,7

16,9

16,7

3,50-3,99

28,2

28,1

29,3

28,9

28,4

27,9

28,9

25,8

25,7

24,5

24,2

26,2

24,7

25,1

3,00-3,49

23,6

22,6

24,4

24,4

25,0

27,1

26,7

29,2

29,4

30,3

28,9

27,9

28,3

30,2

3,00 alatt

5,2

4,7

7,2

8,7

8,2

8,2

7,4

15,4

18,4

19,8

23,1

24,1

25,0

23,3

Fizika

Kémia

4,50-5,00

6,6

6,8

7,0

6,3

6,2

6,3

5,1

5,8

5,6

4,6

4,0

5,3

5,2

3,6

4,00-4,49

23,4

22,4

20,8

20,1

18,6

18,9

19,0

21,9

18,3

18,2

17,4

17,1

16,7

16,0

3,50-3,99

26,1

26,0

24,8

24,3

26,6

23,6

25,3

24,7

26,6

25,9

23,9

24,2

22,8

25,2

3,00-3,49

28,2

28,6

29,9

28,4

27,9

30,8

30,2

30,6

30,1

30,6

31,1

29,1

32,2

32,0

3,00 alatt

15,7

16,2

17,6

20,8

20,8

20,4

20,4

17,1

19,4

20,7

23,6

24,3

23,1

23,2

Biológia

Földrajz

4,50-5,00

16,2

15,5

14,2

13,1

13,2

12,1

11,5

13,8

13,4

12,0

10,5

12,2

10,7

10,3

4,00-4,49

30,0

29,3

27,0

25,3

28,2

27,4

26,1

29,2

27,8

26,3

25,9

23,0

25,0

24,1

3,50-3,99

33,7

33,3

32,1

33,5

30,4

30,4

34,9

30,5

31,6

33,0

32,1

33,6

31,6

33,2

3,00-3,49

17,2

19,4

23,7

24,3

24,3

26,4

24,3

23,6

24,9

25,0

27,4

25,1

27,7

29,0

3,00 alatt

2,8

2,6

3,0

3,7

3,9

3,6

3,2

3,0

2,3

3,7

4,1

6,2

5,1

3,3

Összes jegy

Osztályzatok átlaga

2000

2001

2002

2003

2004

2005 Együtt*

4,50-5,00

11,3

9,5

8,2

7,8

8,2

8,8

7,4

4,00-4,49

25,8

26,1

24,4

23,3

24,8

21,0

22,6

3,50-3,99

30,9

29,0

29,8

27,7

28,5

27,7

29,7

3,00-3,49

26,4

29,0

29,0

30,3

27,1

32,6

30,9

3,00 alatt

5,6

6,4

8,6

10,9

11,3

10,0

9,4

*A hat felmérés összesített adatai alapján számolt érték.

68. megállapítás A középiskolák 7,4 százalékába a tanulók 4,5 feletti tanulmányi átlaggal kerülnek be, ugyanakkor 3241 százalékában 3,5 alatt van a 9. évfolyamot kezdők általános iskolai tanulmányi eredménye. Nagyon aggasztó, hogy a 3,0 átlag alatti tanulókkal kezdő középiskolák aránya a vizsgált 6 év alatt csaknem megkétszereződött. Még súlyosabb a helyzet, ha a reáltárgyak osztályzatait vizsgáljuk. Kémiából, matematikából és fizikából a középiskolák 4-5%-a 4,5 feletti átlagú tanulókkal kezdheti meg a tanítást, ugyanakkor az iskolák 50–55%-a be kell, hogy érje 3,5-es átlagnál gyengébb tanulókkal. Sőt ezen belül az iskolák 20–23 százalékában a tanulók matematika, fizika és kémia átlaga 3,0 alatt marad.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 80

80


Az is megállapítható a hat tanév adataiból, hogy évről évre nagyobb a gyenge, és csökken a kiváló osztályzatú tanulók aránya. A gyenge tanulók aránya főleg matematikából, kémiából és fizikából emelkedett, a jeles tanulóké főként magyarból, biológiából és idegen nyelvekből csökkent. 81. táblázat

Az általános iskolai tantárgyak átlagainak összefüggése a települési mutatókkal, a szülők iskolázottságával, munkanélküliség arányával, a nevelési segélyben részesültek arányával (az öt felmérésben átlagosan) Korrelációs együtthatók Települési mutatók Iskolázottsági mutatók Lakóhely Iskola Apa Anya Szülők 0,15 0,16 0,62 0,66 0,65 0,12 0,13 0,59 0,64 0,62 0,16 0,17 0,64 0,69 0,67

Tantárgy átlaga Magyar Matematika Összesen

Munkanélküliség

Nevelési segély

–0,47 –0,47 –0,49

–0,54 –0,54 –0,57

Nátlag = 982 iskola

69. megállapítás A tantárgyi átlagok összefüggése a szülők iskolázottságának éveivel meglehetősen erős, az anyák iskolázottságával erősebb, mint az apák iskolázottságával. Gyengébb az összefüggés a nevelési segéllyel és még gyengébb a munkanélküliségi aránnyal. Érdekes, hogy a szülők iskolázottságával erősebben függ össze a történelem, az idegen nyelv és a földrajz tárgyak átlaga, mint a matematikáé.

A NYELVTANULÁS IDŐTARTAMA ISKOLAI KERETEK KÖZÖTT, ILLETVE AZON KÍVÜL A kérdőívekből arról is kaptunk információt, hogy a diákok az általános iskolában egy vagy két nyelvet tanultak-e, ezeket hány évig tanulták, illetőleg hogy ugyanebben az időszakban magánúton tanultak-e egy vagy két nyelvet, és mennyi ideig. 82. táblázat

A 9. évfolyamosok idegennyelv-tanulásának alapadatai, 1999/2000–2004/2005

Év* 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Iskolán belül tanulók száma átlagosan (év) 59 750 5,64 67 871 5,98 69 456 5,27 75 420 5,64 75 738 6,02 68 346 6,47

Iskolán kívül tanulók száma átlagosan (év) 9 969 2,34 11 730 2,39 27 912 2,49 12 681 2,53 18 031 2,69 11 403 3,05

*A 2002. évi adatok hiányosak.

Az általános iskolai nyelvtanulásra vonatkozó kérdésre 2000-ben a tanulók 99,2%-a, 2001-ben 98,1%-a, 2003-ban 98,6%-a, 2004-ben 98,8%-a, 2005-ben 98,5%-a válaszolt (a többi vagy nem tanult nyelvet, vagy csak nem töltötte ki ezt a rovatot). Az iskolán kívüli nyelvtanulással kapcsolatos kérdésre 2000-ben a diákok 18,4%-a, 2001-ben 19,8%-a, 2003-ban 16,6%-a, 2004-ben 23,5%-a, 2005-ben 16,4%-a válaszolt, a többi tanuló nagy valószínűséggel nem tanult magánúton idegen nyelvet.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 81

81


83. táblázat

A középiskolák száma és aránya a 9. évfolyamosok előzetes nyelvtanulásának átlagos évei szerint, 1999/2000–2004/2005

Nyelvtanulás átlagos évei

2000

2001

5,00 év alatt 5,00–5,40 év 5,41–5,99 év 6,00–6,50 év 6,50 év felett Összesen

47 96 219 158 190 710

318 188 216 51 7 780

1,50 év alatt 1,51–1,99 év 2,00–2,49 év 2,50–2,99 év 3,00 év felett Összesen

113 100 187 151 159 710

109 184 244 160 75 772

Iskolák száma 2002 2003 2004 2005 átlag 2000 2001 Az általános iskola tantervi kereteiben 231 103 113 22 11 6,6 40,8 211 178 179 50 60 13,5 24,1 277 403 425 223 237 30,8 27,7 70 161 156 238 293 22,3 6,5 14 39 37 367 419 26,8 0,9 803 884 910 900 1020 100,0 100,0 Magánúton 96 30 53 85 14 15,9 14,1 150 86 91 49 56 14,1 23,8 248 222 249 168 283 26,3 31,6 157 243 255 195 356 21,3 20,7 153 271 246 401 301 22,4 9,7 804 852 894 898 1010 100,0 100,0

Iskolák aránya (%) 2002 2003 2004

2005 átlag

28,8 11,7 12,4 2,4 1,1 26,3 20,1 19,7 5,6 5,9 34,5 45,6 46,7 24,8 23,2 8,7 18,2 17,1 26,4 28,7 1,7 4,4 4,1 40,8 41,1 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 11,9 3,5 5,9 9,5 1,4 18,7 10,1 10,2 5,5 5,5 30,8 26,1 27,9 18,7 28,0 19,5 28,5 28,5 21,7 35,3 19,0 31,8 27,5 44,7 29,8 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

70. megállapítás Mint látható, a vizsgált hat év során az 5,4 évnél rövidebb általános iskolai nyelvtanulás után felvett tanulókat képző középiskolák aránya jelentős mértékben csökkent, és ezzel párhuzamosan a 6 évnél hosszabb ideig képzőké jelentősen megnőtt.18 Míg a középiskolák 20-30%-ában a beiratkozó diákok átlagosan több mint három évig tanultak magánúton idegen nyelvet, addig 70 iskolában a 9. évfolyamot kezdő diákok iskolán kívüli idegennyelv-tanulásának átlagos időtartama nem éri el a két évet. A korrelációs együttható (–0,04) azt mutatja, hogy az iskolában és a magánúton tanult nyelvek tanulási időtartama közt nincs összefüggés. Vizsgálható a nyelvtanulás időtartamának összefüggése a települési mutatókkal, a szülők iskolázottságával, a munkanélküliség arányával, a nevelési segélyben részesültek arányával, az általános iskolai osztályzatokra vonatkozó adatokkal. A különböző mutatók közötti kapcsolat erősségét mérő korrelációs együtthatók azt jelzik, hogy a nyelvtanulással töltött időnek ezekkel sincs kimutatható összefüggése.

A KÖZÉPISKOLÁK EREDMÉNYESSÉGÉRE ÉS A 9. ÉVFOLYAMOSOKRA VONATKOZÓ MUTATÓK ÖSSZEFÜGGÉSEI

A középiskolákban lefolytatott felmérés egyik legfontosabb célja az volt, hogy összefüggéseket keressünk a középiskolába belépő tanulók szociális helyzete, felkészültsége és az iskolák eredményességi mutatói között. Több éve folyik már az adatgyűjtő-kutató munka, amely objektív ismérvek alapján méri a középiskolák eredményeit. A 266 mutató közül nyolcat emelünk ki arra a célra, hogy összehasonlítsuk a középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések adataival. Ezek a következők:

18

Kutatási adatok is igazolják, hogy 2001 és 2005 között az általános iskolában a kis óraszámú nyelvi képzésben részesülő gyerekek száma kevesebb, mint felére csökkent, miközben az emelt óraszámban tanulóké hat és félszeresére nőtt, lásd Vágó Irén – Vass Vilmos: Az oktatás tartalma. In: Halász–Lannert (Szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos Közoktatási Intézet. Megjelenés alatt.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 82

82 – – – – – – – –


a felsőoktatásba felvettek (F) aránya a 12. évfolyamok létszámához (L) viszonyítva az 2000–2005. években (F/L mutató); a felsőoktatási felvételi vizsgák közös és egységes írásbeli dolgozatainak átlageredményei a 2001–2005. években; a 2005. évi közép- és emelt szintű érettségi vizsgák átlageredményei; a felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya a 2001–2005. években (Ny/J mutató); az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért helyezések értéke a 2001–2005. években (OKTV-mutató); az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken elért helyezések értéke a 2001–2005. években (OSZTV-mutató); a kb. 79 egyéb országos versenyen elért helyezések értéke a 2001-2005. években (egyéb versenyek mutatója); a 2001/2002-es és a 2003/2004-es tanévi kompetenciamérések átlageredményei.

A középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók felmérésének mutatói közül nyolcat hasonlítunk össze a fenti eredményességi mutatókkal. Ezek a következők: – a település típusa, ahol a tanulók többsége az általános iskolát végezte; – a település típusa, ahol a tanulók laknak; – a tanulók szüleinek iskolázottsági mutatói; – a tanulók anyagi hátterének mutatói: a munkanélküli szülők aránya és a nevelési segélyt kapók aránya; – a tanulók általános iskolai jegyeinek átlageredményei; – a tanulók általános iskolai matematika jegyeinek átlaga; – az általános iskolai és az iskolán kívüli nyelvtanulás éveinek átlagos száma. Vitatható ennek az összehasonlításnak a jogossága, hiszen az 1999/2000-es, a 2000/2001-es, a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2003/2004-es és a 2004/2005-ös tanévek 9. évfolyamos tanulóinak szociális és tanulmányi mutatóit a 2001–2005 években végző középiskolás diákok által elért eredményekkel veti össze. Ebben az évben még csak három évfolyam esetében vetettük össze a 9. évfolyamot kezdők szociokulturális adatait a saját 12. évfolyamos eredményességi adataival. Természetesen csak akkor lennének támadhatatlanok a következtetések, ha minden évben a felvételizők és a versenyben részt vevők eredményeit az ő korosztályuk 9. évfolyamos szociális-tanulmányi mutatóihoz hasonlítanánk. Minthogy azonban jogos az a feltételezés, hogy néhány éven belül nem változnak nagymértékben a középiskolát megkezdő tanulók szüleinek iskolázottsági, szociális viszonyai és a körzet, amelyből az iskola toborozza diákjait, az összehasonlítások megtehetők.

A FELSŐOKTATÁSBA FELVETTEK ARÁNYA A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése azon települések nagyságával, amelyek a középiskola tanulói általános iskoláinak helyét jellemzik.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 83

83


84. táblázat

A felsőoktatási felvételi arányok és a középiskolások általános iskolai tanulmányainak székhelye közötti összefüggés, 2000–2005 A felsőoktatásba felvettek felvételi aránya (%) Főváros 100 ezer lakos 25–100 ezer 25 ezer lakos feletti városok lakosú városok alatti városok 64,0 78,3 76,3 44,6 49,0 76,6 68,7 46,6 26,3 71,5 63,7 46,9 20,8 55,8 60,0 43,2 17,5 40,6 39,2 41,6 14,9 37,2 31,9 35,9 45,7* 31,2 24,6 25,3 – 69,6* 20,6 26,9 36,1 49,7 42,7 38,4

Az azonos nagyságú településtípus általános iskoláiból továbbtanulók aránya 90,0% felett 80,0–90,0% 70,0–79,9% 60,0–69,9% 50,0–59,9% 40,0–49,9% 30,0–39,9% 30,0% alatt Átlag * Kis elemszám, csak 1-2 iskolára vonatkozik.

71. megállapítás A nyolc százezer lakosú nagyváros középiskoláiban a legmagasabb a felsőoktatásba felvettek felvételi aránya. E városok azon iskoláiban legmagasabb a felvételi arány, amelyekben a tanulóknak csak 1030%-a jött más települések általános iskoláiból. Rohamosan csökken a felvételi arány azokban az iskolákban, ahova a tanulók nagyobb arányban érkeztek a kisebb települések általános iskoláiból. Hasonló összefüggés figyelhető meg a 25-100 ezer lakosú közepes városok középiskoláiban is. A korrelációs együttható 0,48, illetve 0,50. A főváros iskoláiban alacsonyabb a felsőoktatásba kerülők felvételi aránya, mint a nagy és közepes városokban. Azokban az iskolacsoportokban, amelyekben nagyobb a más települések általános iskoláiból bekerülők aránya, a felvételi arány jelentősen csökken. Abban a 32 fővárosi középiskolában, ahová a tanulók több mint 40%-a kisebb települések általános iskoláiból jött, a felsőoktatásban továbbtanulók aránya kevesebb mint egyharmada azoknak a középiskoláknak, ahol szinte csak a főváros általános iskoláinak végzettjei tanulnak tovább. A korrelációs együttható 0,56. A kistelepülések középiskoláiban legalacsonyabb a felvételi arány, jelentősen kisebb, mint a nagyés a közepes városok iskoláinál. Ezekben a kisvárosokban nem csökken jelentős mértékben a felsőfokú továbbtanulási arány, ha a bejáró tanulók hányada növekszik. A korrelációs együttható 0,33.

A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 85. táblázat

A felsőoktatási felvételi arányok és a kilencedikes tanulók szüleinek iskolázottsága közötti összefüggés, 2000–2005

Szülők iskolázottságának évei 11,00 alatt 11,00–11,50 11,51–11,99 12,00–12,50 12,51–12,99 13,00–13,50

Szülők Iskola F/L (%) 29 16,3 117 14,6 183 21,6 159 31,2 130 46,2 73 53,2

Apa Iskola 29 117 183 159 130 73

F/L (%) 17,6 15,6 21,4 33,4 47,4 53,3

Anya Iskola F/L (%) 29 16,0 117 14,1 183 21,5 159 29,6 130 44,2 73 53,5

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 84

84

A középiskolai munka néhány mutatója 2005 Szülők iskolázottságának évei 13,51–13,99 14,00–14,99 15,00 felett Összesen/átlagosan

Szülők Iskola F/L (%) 61 66,9 107 71,7 51 74,6 910 41,7

Apa Iskola 61 107 51 910

F/L (%) 68,5 71,5 74,2 41,7

Anya Iskola F/L (%) 61 63,9 107 71,9 51 74,7 910 41,7

(Nátlag = 910 iskola)

72. megállapítás Az összefüggések egyértelműek: a magasabb iskolázottságú szülők gyerekeinek lényegesen jobbak az esélyei arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba, mint a kevésbé iskolázottakénak. Azok az iskolák, ahol a tanulók szüleinek többsége diplomával rendelkezik, csaknem három és félszer magasabb felvételi arányt produkálnak, mint ahol a szülők átlagos iskolázottsága alacsonyabb az érettséginél. A korrelációs együttható az apák iskolázottságával kapcsolatban 0,72, az anyákéval 0,75.

A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolát kezdő tanulók anyagi hátterével 86. táblázat

A munkanélküli szülők aránya és a felvételi arányok összefüggése, 2000–2005 Apa

Munkanélküliségi arány (%) Iskola 173 193 176 138 182 48 910

5,00 alatt 5,00–7,50 7,51–10,00 10,01–12,50 12,51–20,00 20,00 felett Összesen/átlagosan

Anya F/L (%) 66,7 46,6 35,7 30,8 28,6 22,8 41,7

Iskola 20 104 140 148 309 189 910

F/L (%) 66,0 70,3 57,8 38,1 31,8 23,5 41,7

(Nátlag = 910 iskola)

73. megállapítás A táblázatból jól látható a munkanélküliségi és a felvételi arány összefüggése. Azokból az iskolákból, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 5% alatt van, a tanulók 67 százaléka kerül a felsőoktatásba, ezzel szemben azokból, ahol a munkanélküliségi arány meghaladja a 20%-ot, a felvételi arány ennek kevesebb, mint egyharmada Az összefüggést a korrelációs együttható is bizonyítja, mely az apák esetében –0,43, az anyák esetében –0,50. 87. táblázat

Az általános iskolában nevelési segélyben részesülők és a felsőoktatási felvételi arányok összefüggése, 2000–2005

Segélyezettek aránya (%) Iskolák száma Felvételi arány (F/L) (Nátlag = 900 iskola)

10,0 alatt 10,0–14,9 15,0–19,9 20,0–24,9 25,0–29,9 30,0–39,9 40,0 felett Összesen 85 151 189 155 136 125 59 900 71,6 60,5 45,2 32,7 23,3 22,9 19,1 41,7

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 85

85


74. megállapítás A felsőoktatásba való bejutás esélye három és félszeres azokban a középiskolákban, ahol az általános iskolákban nevelési segélyben részesítettek aránya 10% alatti, azokhoz a középiskolákhoz képest, ahol az általános iskolában nevelési segélyben részesítettek aránya 40% feletti. A korrelációs együttható is bizonyítja az összefüggést, amely –0,55.

A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel 88. táblázat

A 9. évfolyamosok általános iskolai tanulmányi eredményei és a felvételi arányok közötti összefüggés, 2000–2005 Magyar

Általános iskolai átlagok

4,50 felett 4,25–4,49 4,00–4,24 3,75–3,99 3,50–3,74 3,00–3,49 3,00 alatt Összesen/átlagosan

Matematika

Összes tantárgy

Iskolák

Felvételi arány

Iskolák

Felvételi arány

Iskolák

Felvételi arány

száma

(F/L) (%)

száma

(F/L) (%)

száma

(F/L) (%)

73 94 128 126 134 270 84 909

79,2 65,9 52,8 42,1 29,3 17,6 10,0 41,7

117 119 131 124 147 216 55 909

75,0 58,4 46,3 36,2 25,0 15,9 9,8 41,7

47 73 92 117 109 272 199 909

81,5 68,6 58,3 50,5 38,7 23,8 12,3 41,7

75. megállapítás Az összefüggés a középiskolába bekerülők általános iskolai osztályzatai és a felsőoktatási felvételi arányok között nagyon szoros, szorosabb, mint az előzőekben tárgyalt mutatók bármelyike esetében. Azoknak a középiskoláknak a tanulói, amelyekbe a beiratkozó diákok általános iskolai jegyeinek átlaga 4,5 felett van, hét-nyolcszor nagyobb eséllyel kerülhetnek a felsőoktatásba, mint azoké, akik nem érték el az általános iskolában a 3-as átlagot. Másképpen fogalmazva, míg a 4,5 feletti általános iskolai átlagú tanulókat felvevő 73 középiskola tanulóinak közel négyötöd része bekerülhet a felsőoktatásba, addig a közepes átlag alatti általános iskolai tanulókat felvevő 84 középiskola diákjainak tizede reménykedhet abban, hogy bejut valamely egyetemre vagy főiskolára. A vizsgált öt évben az átlagos korrelációs együttható a felvételi arány és az általános iskolai tantárgyak átlagosztályzatai között 0,86 volt, ez is igen szoros összefüggést jelez.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 86

86


A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartamával 89. táblázat

A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartama és a felvételi arányok összefüggése, 2000–2005

Általános iskolában Nyelvtanulás Iskolák Felvételi arány időtartama (év) száma (F/L) (%) 8,00 felett 58 65,6 7,00–7,99 188 55,5 6,50–6,99 193 52,9 6,00–6,99 268 28,3 6,00 alatt 213 24,6 Összesen/átlagosan 920 41,7

Magánúton Nyelvtanulás Iskolák időtartama (év) száma 4 felett 25 3,00–3,99 286 2,50–2,99 354 2,00–2,49 199 2 alatt 45 Összesen/átlagosan 909

Felvételi arány (F/L) (%) 42,6 56,1 38,8 27,8 21,0 41,7

76. megállapítás A felsőoktatási felvételi arány és az általános iskolában folytatott nyelvtanulás időtartama között van összefüggés: azokban az iskolákban, ahol a tanulók általános iskolai nyelvtanulásának ideje meghaladja a 8 évet (a tanulók nagyobb hányada több nyelvet tanult párhuzamosan), több mint két és félszer nagyobb arányban kerülnek a felsőoktatásba az érettségizettek, mint amelyekben a nyelvtanulás ideje nem éri el a 6 évet (a korrelációs együttható 0,47). A magánúton végzett nyelvtanulás ideje és a felvételi arány között alig van összefüggés (a korrelációs együttható 0,30). (Nátlag = 870 iskola)

A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI ÍRÁSBELI DOLGOZATOK ÁTLAGEREDMÉNYE A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése azon települések nagyságával, amelyben a középiskola tanulóinak többsége általános iskoláit végezte A 2003/2004-es tanévig a felvételre jelentkezők nagy részét a felsőoktatási intézményekben megírt közös és egységes írásbeli dolgozatok alapján vették fel a felsőoktatásba. A dolgozatokat általában 100 pontos rendszerben értékelték. 90. táblázat

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye és a középiskolások általános iskolai tanulmányainak székhelye közötti összefüggés, 2001–2004

Az azonos nagyságú településtípus általános iskoláiból továbbtanulók aránya 90,0 felett 80,0–90,0 70,0–79,9 60,0–69,9 50,0–59,9 40,0–49,9 30,0–39,9 30,0 alatt Átlag * Kis elemszám, csak 1-2 iskolára vonatkozik. **Kis elemszám, csak 4-5 iskolára vonatkozik.

Főváros 49,4 44,4 33,7 38,8 29,7 30,0 38,0* 42,8

Írásbeli átlagpontok a felvételi vizsgákon 100 ezer lakos 25–100 ezer 25 ezer lakos feletti városok lakosú városok alatti városok 53,3 46,8** 39,7 49,1 48,0 41,2 48,5 45,9 43,6 45,8 45,1 41,9 41,0 41,8 40,0 32,3 37,3 38,2 35,3 51,8* 44,2

30,6 29,0 42,3

34,1 40,1 40,1

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 87

87


77. megállapítás A nyolc 100 000 lakos feletti nagyváros középiskoláiban volt a legmagasabb a felsőoktatási felvételi írásbeli dolgozatok átlagpontszáma, és ez aszerint csökkent, hogy az iskolákban milyen arányban kezdték tanulmányaikat a kisebb települések általános iskoláiból jövő tanulók. A korrelációs együttható 0,48, illetve 0,50. A közepes, 25 000-100 000 lakosú városok középiskoláinak írásbeli átlaga némileg kisebb volt a nagyvárosok iskoláinál, és nem volt összefüggés az átlag és az iskolákba más települések általános iskoláiból jövő tanulóinak az aránya között. A korrelációs együttható 0,49. A fővárosi középiskolák felvételiző tanulóinak írásbeli átlaga még alacsonyabb volt, és igen laza az összefüggés az átlageredmény és az iskolákba más települések általános iskoláiból jövő tanulók aránya között. A kisebb települések középiskolái tanulóinak a felvételi írásbeli átlageredménye volt a legalacsonyabb, és általában csökkent azokban az iskolákban, ahol nagyobb volt a más települések általános iskoláiból jött tanulók aránya. Az összefüggés itt a leggyengébb, a korrelációs együttható 0,33. (Nátlag = 841 iskola)

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 91. táblázat

Az írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolát kezdő tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével, 2001–2004

Szülők iskolázottságának évei 11,00 alatt 11,00–11,50 11,51–11,99 12,00–12,50 12,51–12,99 13,00–13,50 13,51–13,99 14,00–14,99 15,00 felett Összesen/átlagosan

Szülők Iskola Írásbeli átlag 29 28,8 117 26,4 183 30,6 159 33,9 130 37,7 73 40,1 61 44,4 107 49,0 51 53,5 910 42,5

Apa Iskola Írásbeli átlag 29 29,1 117 28,0 183 30,5 159 34,4 130 38,4 73 40,6 61 45,3 107 49,3 51 53,1 910 42,5

Anya Iskola Írásbeli átlag 29 28,3 117 26,5 183 29,8 159 33,4 130 37,4 73 39,7 61 43,4 107 48,9 51 53,6 910 42,5

78. megállapítás Erős összefüggés olvasható ki a táblázatból a középiskolát elkezdő diákok szüleinek átlagos iskolai végzettsége és a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei között. Látható, hogy csaknem kétszeres volt azon középiskolák tanulói írásbeli dolgozatainak átlageredménye, amelyekbe a belépő tanulók szüleinek tanulási átlagideje 15 év feletti (diplomás), mint azokénak, ahol a tanulás átlagideje 11 év alatti (szakmunkás). A szülők iskolázottságának és a felvételi írásbeli dolgozatok eredményének szoros összefüggését bizonyítja a korrelációs együttható is, ami 0,70. (Nátlag = 841 iskola)

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 88

88


A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók anyagi hátterével 92. táblázat

A munkanélküli szülők aránya és a felvételi írásbeli dolgozatok átlaga közötti összefüggés, 2001–2004 Apa


5% alatt 5,00–7,50 7,51–10,00 10,01–12,50 12,51–20,00 20% felett Összesen/átlagosan

93. táblázat

Anya F/L (%) 48,4 42,0 40,2 34,8 35,3 30,1 42,5

Iskola 20 104 140 148 309 189 910

F/L (%) 47,5 50,4 45,2 37,9 36,1 31,7 42,5

Az általános iskolában nevelési segélyben részesülő tanulók aránya és a felvételi írásbeli dolgozatok átlaga közötti összefüggés, 2001–2004

Segélyezettek aránya (%) Iskolák száma Felvételi írásbeli átlaga (%)

10,0 alatt 10,0–14,9 15,0–19,9 20,0–24,9 25,0–29,9 30,0–39,9 40,0 felett Összesen 85 161 189 155 136 125 59 910 49,5

46,6

41,2

36,0

32,3

31,7

29,9

42,5

79. megállapítás A 92. és a 93. táblázatok adatai szoros összefüggést mutatnak a középiskolákba beiratkozók anyagi háttere és az iskolából felvételizők írásbeli átlageredményei között. Látható, hogy azoknak a középiskoláknak a felvételizői, amelyek iskolakezdő tanulóinak szülei között a munkanélküliek aránya 5%-nál kevesebb volt, átlagosan 17-18%-kal jobb írásbeli dolgozatot írtak, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 20% feletti. Vagy a másik mutatót tekintve: azoknak a középiskoláknak a felvételizői, amelyek iskolakezdő tanulói általános iskolásként 10%-nál kisebb arányban kaptak rendszeres nevelési segélyt, átlagosan több mint 20%-kal jobb írásbeli dolgozatot írtak, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol a nevelési segélyt kapók aránya 40% felett volt. A szülők anyagi helyzetének és a felvételi írásbeli dolgozatok eredményének összefüggését jelzik a 0,5 körüli korrelációs együtthatók is. (Nátlag = 841 iskola)

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményeivel. 94. táblázat

A felvételi írásbeli átlageredmények összefüggése a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményeivel, 2001–2004 Magyar

Általános iskolai átlagok

Matematika

Összes tantárgy

Iskolák

Írásbeli

Iskolák

Írásbeli

Iskolák

Írásbeli

száma

átlag (%)

száma

átlag (%)

száma

átlag (%)

4,50 felett 4,25–4,49 4,00–4,24

117 118 130

49,3 46,3 44,2

47 72 92

50,8 48,9 46,0

73 94 127

49,1 48,4 44,2

3,75–3,99

118

37,7

117

43,4

123

42,8

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 89

89

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések Magyar Általános iskolai átlagok

3,50–3,74 3,00–3,49 3,00 alatt Összesen/átlagosan

Matematika

Összes tantárgy

Iskolák

Írásbeli

Iskolák

Írásbeli

Iskolák

Írásbeli

száma

átlag (%)

száma

átlag (%)

száma

átlag (%)

128 249 46 840

34,8 33,3 31,4 42,5

143 181 33 840

32,2 33,6 30,4 42,5

106 261 145 840

42,6 33,7 32,9 42,5

80. megállapítás Szoros volt az összefüggés az egyes középiskolába beiratkozók általános iskolai jegyeinek átlaga és az iskola tanulói felvételi írásbeli dolgozatainak átlaga között. Azoknak az iskoláknak a tanulói, amelyekbe a beiratkozó tanulók általános iskolai osztályzatainak átlaga 4,5 felett volt, 18-19%-kal magasabb felvételi írásbeli átlagot produkáltak, mint azoké, amelyek beiratkozó tanulóinak általános iskolai átlagosztályzata 3 alatt volt. Az összefüggés szorosságát a korrelációs együttható is jelzi: 0,79. (Nátlag = 840 iskola)

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolát elkezdők általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartamával 95. táblázat

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye és az általános iskolai idegennyelv-tanulás átlagos időtartama közötti összefüggés, 2001–2004

Általános iskolában Nyelvtanulás Iskolák időtartama (év) száma 8,00 felett 58 7,00–7,99 183 6,50–6,99 186 6,00–6,99 253 6,00 alatt 172 Összesen/átlagosan 852

Írásbeli átlag (%) 48,8 47,7 42,1 33,5 33,2 42,5

Magánúton Nyelvtanulás Iskolák időtartama (év) száma 4,00 felett 21 3,00–3,99 265 2,50–2,99 339 2,00–2,49 181 2,00 alatt 34 Összesen/átlagosan 840

Írásbeli átlag (%) 47,4 47,6 38,7 33,9 30,4 42,5

81. megállapítás Az általános iskolai keretek közt folytatott idegennyelv-tanulás időtartama némileg összefüggött a felvételi írásbeli dolgozatok eredményével (korrelációs együttható 0,44), azoknak az iskoláknak a tanulói, akik 8 évnél többet tanultak 6–14 éves korukban idegen nyelveket, másfélszer jobb írásbeli átlagot értek el a felsőoktatási intézmények írásbeli vizsgáin, mint azok, akiknek 6 évnél kevesebb ideig volt erre alkalmuk. Nem fedezhető fel összefüggés a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye és a középiskola megkezdése előtti magánúton folytatott idegennyelv-tanulás átlagos időtartama között (korrelációs együttható 0,32). (Nátlag = 841 iskola)

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 90

90


A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK ÁTLAGEREDMÉNYE A 2005. évi érettségi vizsgák átlageredményének összefüggése azon települések nagyságával, amelyben a középiskola tanulóinak többsége általános iskoláit végezte A 2004/2005 tanévtől a felvételre jelentkezőket a közép- és emelt szintű érettségi eredmények alapján veszik fel a felsőoktatásba. Az eredményeket százalékosan is értékelték. A kétszintű érettségik átlageredményei nincsenek összefüggésben azoknak a településeknek a nagyságával, amelyekben a tanulók általános iskoláikat végezték. Ezt a 96. táblázat korrelációs együtthatói mutatják. 96. táblázat

A 2005. évi kétszintű érettségi eredményei és az általános iskolák településeinek nagysága közötti összefüggést jelző korrelációs együtthatók

Általános iskola települése Budapest 100 ezer lakos feletti nagyváros 25-100 ezer lakosú közepes város 25 ezer lakos alatti kistelepülés

Középszint 0,2357 0,1963 0,1207 0,1822

Emelt szint –0,0892 0,1089 0,0511 0,2132

Átlag 0,2553 0,2073 0,1219 0,1976

A 2005. évi érettségi vizsgák átlageredményének összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 97. táblázat

A 2005. évi érettségi vizsgák átlageredményeinek összefüggése a középiskolát kezdő tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével

Szülők iskolázottságának évei 11,00 alatt 11,00–11,50 11,51–11,99 12,00–12,50 12,51–12,99 13,00–13,50 13,51–13,99 14,00–14,99 15,00 felett Összesen/átlagosan

Szülők Iskola Érettségi átlag 19 66,0 89 66,4 169 68,1 152 73,1 127 75,6 68 76,9 60 79,8 106 82,7 51 84,0 841 77,0

Apa Iskola Érettségi átlag 14 65,5 89 67,0 182 68,6 165 73,5 114 75,9 68 77,6 57 80,0 102 82,7 50 84,1 841 77,0

Anya Iskola Érettségi átlag 31 66,1 84 65,7 152 68,1 147 72,7 125 75,3 77 77,0 60 79,5 114 82,3 51 84,2 841 77,0

82. megállapítás Erős összefüggés olvasható ki a táblázatból a középiskolát elkezdő diákok szüleinek átlagos iskolai végzettsége és a 2005. évi érettségi vizsgák átlageredményei között. Látható, hogy 18%-ponttal magasabb azon középiskolák tanulói érettségi átlageredménye, amelyekbe a belépő tanulók szüleinek tanulási átlagideje 15 év feletti (diplomás), mint azokénak, ahol a tanulás átlagideje 11 év alatti (szakmunkás). A szülők iskolázottságának és az érettségi dolgozatok eredményének szoros összefüggését bizonyítja a korrelációs együttható is, mely 0,61. (Nátlag = 830 iskola)

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 91

91


A 2005. évi érettségi vizsgák átlageredményének összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók anyagi hátterével 98. táblázat

A munkanélküli szülők aránya és a 2005. évi érettségi vizsgák átlageredményei közötti összefüggés Apa Érettségi eredmény (%) 82,5 77,6 74,7 72,7 70,8 68,8 77,0


5,00 alatt 5,00–7,50 7,51–10,00 10,01–12,50 12,51–20,00 20,00 felett Összesen/átlagosan

99. táblázat

Iskola 19 102 137 138 284 158 838

Anya Érettségi eredmény (%) 82,5 83,3 79,5 74,8 73,2 68,6 77,0

Az általános iskolában nevelési segélyben részesülő tanulók aránya és a 2005. évi érettségi vizsgák átlageredményei közötti összefüggés

Segélyezettek aránya (%) Iskolák száma Érettségi átlag (%)


83. megállapítás A 98. és a 99. táblázatok adatai szoros összefüggést mutatnak a középiskolákba beiratkozók anyagi háttere és a 2005 évi érettségi vizsgák átlageredményei között. Látható, hogy azoknak a középiskoláknak a felvételizői, amelyek iskolakezdő tanulóinak szülei között a munkanélküliek aránya 5%-nál kevesebb, átlagosan 14%-kal jobb érettségi dolgozatot írtak, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 20% feletti. Vagy a másik mutatót tekintve: azoknak a középiskoláknak a felvételizői, amelyek iskolakezdő tanulói általános iskolásként 10%-nál kisebb arányban kaptak rendszeres nevelési segélyt, átlagosan több mint 15%-kal jobb érettségi dolgozatot írtak, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol a nevelési segélyt kapók aránya 40% felett volt. A szülők anyagi helyzetének és az érettségi dolgozatok eredményének összefüggését jelzik a 0,45 körüli korrelációs együtthatók is. (Nátlag = 841 iskola)

A 2005. évi érettségi vizsgák átlageredményének összefüggése a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményeivel 100. táblázat A 2005. évi érettségi vizsgák átlageredményeinek összefüggése a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményeivel Magyar Általános iskolai átlagok

4,50 felett 4,25–4,49 4,00–4,24 3,75–3,99 3,50–3,74

Matematika

Összes tantárgy

Iskolák

Érettségi

Iskolák

Érettségi

Iskolák

Érettségi

száma

átlag (%)

száma

átlag (%)

száma

átlag (%)

73 94 127 123 128

84,0 81,3 77,0 73,7 70,4

117 118 130 118 143

83,5 78,0 76,2 71,8 69,0

47 72 92 117 106

84,8 82,2 78,9 75,8 73,6

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 92

92

A középiskolai munka néhány mutatója 2005 Magyar Általános iskolai átlagok

3,00–3,49 3,00 alatt Összesen/átlagosan

Matematika

Összes tantárgy

Iskolák

Érettségi

Iskolák

Érettségi

Iskolák

Érettségi

száma

átlag (%)

száma

átlag (%)

száma

átlag (%)

249 46 840

66,4 64,2 77,0

181 33 840

65,7 65,1 77,0

261 145 840

68,7 64,8 77,0

84. megállapítás Szoros az összefüggés az egyes középiskolába beiratkozók általános iskolai jegyeinek átlaga és a 2005. évi érettségi vizsgák átlageredményeinek átlaga között. Azoknak az iskoláknak a tanulói, amelyekbe a beiratkozó tanulók általános iskolai osztályzatainak átlaga 4,5 felett van, 20%-kal magasabb érettségi átlagot produkáltak, mint azoké, amelyek beiratkozó tanulóinak általános iskolai átlagosztályzata 3 alatti. Az összefüggés szorosságát a korrelációs együttható is jelzi: 0,72. (Nátlag = 841 iskola)

A 2005. évi érettségi vizsgák átlageredményének összefüggése a középiskolát elkezdők általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartamával 101. táblázat A 2005. évi érettségi vizsgák átlageredményei és az általános iskolai idegennyelv-tanulás átlagos időtartama közötti összefüggés Általános iskolában Nyelvtanulás Iskolák időtartama (év) száma 8,00 felett 46 7,00–7,99 183 6,50–6,99 186 6,00–6,99 251 6,00 alatt 171 Összesen/átlagosan 837

Érettségi átlag (%) 81,1 80,8 77,9 72,9 70,5 77,0


Érettségi átlag (%) 78,4 80,3 75,7 71,6 67,9 77,0

85. megállapítás Az általános iskolai keretek közt folytatott idegennyelv-tanulás időtartama némileg összefügg a 2005. évi érettségi vizsgák átlageredményével (korrelációs együttható 0,40). Azoknak az iskoláknak a tanulói, akik 8 évnél többet tanultak 6–14 éves korukban idegen nyelveket, 11%-kal jobb érettségi átlagot értek el, mint azok, akiknek 6 évnél kevesebb ideig volt erre alkalmuk. Nem fedezhető fel összefüggés a 2005. évi érettségi vizsgák átlageredménye és a középiskola megkezdése előtti magánúton folytatott idegennyelv-tanulás átlagos időtartama között (a korrelációs együttható 0,25).

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 93

93


A FELVÉTELRE JELENTKEZŐK ÁLTAL LETETT NYELVVIZSGÁK A felvételre jelentkezők által letett nyelvvizsgák arányának összefüggése a települések nagyságával, amelyben a középiskola tanulóinak többsége általános iskoláit végezte 102. táblázat A felvételizők általános iskolájának településtípusa és nyelvvizsgaarányaik összefüggése, 2000/2001–2004/2005 Az azonos nagyságú településtípus általános iskoláiból továbbtanulók aránya 90,0 felett 80,0–90,0 70,0–79,9 60,0–69,9 50,0–59,9 40,0–49,9 30,0–39,9 30,0 alatt Átlag

Főváros 72,4 60,0 36,7 37,0 21,0 10,8 36,1* 52,9

Nyelvvizsga/jelentkező arány (%) 100 ezer lakos 25-100 ezer feletti városok lakosú városok 83,0 68,9 64,7 63,1 65,5 62,8 57,4 54,4 37,0 39,3 24,7 33,7 14,9 23,0 53,0* 12,3 47,4 45,2

25 ezer lakos alatti városok 37,1 37,7 43,4 43,7 42,2 31,3 25,8 27,8 37,8

* Kis elemszám, csak 1-2 iskolára vonatkozik.

86. megállapítás A településtípusok szerint vizsgálva legmagasabb a nyelvvizsgaarány a főváros középiskoláiban, és ez összefügg azzal, hogy milyen a középiskolába bekerültek között a más települések általános iskoláiból jöttek aránya. Figyelemre méltó, hogy azokban az iskolákban, ahol alig van vidéki általános iskolát végzett tanuló, a nyelvvizsgaarány közel hétszerese azoknak az iskolákénak, ahol a tanulók több mint fele vidéken végezte a nyolcadik osztályt. A korrelációs együttható 0,38. Némileg alacsonyabb a nyelvvizsgaarány a nyolc 100 ezer lakos feletti nagyváros iskoláiban, ezekben alig függ a nyelvvizsgaarány a környező települések általános iskoláit végzők hányadától, hisz azokban az iskolákban, ahol 90% felett van a helyben lakók aránya, hatszor magasabb, mint ahol 40% alatt van. A korrelációs együttható 0,35. A 25-100 ezer lakosú városokban is általában csökken azokban az iskolákban a nyelvvizsgaarány, ahol magasabb a más településekről bejárók aránya, itt azonban a korrelációs együttható (0,19) csak igen gyenge összefüggést mutat. A kisebb települések középiskoláiban már nincs összefüggés a nyelvvizsgaarányok, és azoknak a általános iskoláknak a településnagysága közt, ahonnan a tanulók a középiskolába kerültek. A korrelációs együttható 0,36.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 94

94


A felvételre jelentkezők által letett nyelvvizsgák aránya és a középiskolát kezdők szüleinek átlagos iskolai végzettsége közötti összefüggés 103. táblázat Összefüggés a felvételizők nyelvvizsgaaránya és a kilencedikesek szüleinek átlagos iskolai végzettsége között, 1999/2000–2004/2005 Szülők iskolázottságának évei 11,00 alatt 11,00–11,50 11,51–11,99 12,00–12,50 12,51–12,99 13,00–13,50 13,51–13,99 14,00–14,99 15,00 felett Összesen/átlagosan

Szülők Iskola Nyelvvizsgaarány (%) 19 6,7 89 8,8 169 16,6 152 27,3 127 38,0 68 43,9 60 60,6 106 73,1 51 80,7 841 45,5

Apa Iskola Nyelvvizsgaarány (%) 14 6,8 89 10,1 182 17,1 165 29,0 114 39,0 68 46,4 57 62,2 102 73,3 50 80,8 841 45,5

Iskola 31 84 152 147 125 77 60 114 51 841

Anya Nyelvvizsgaarány (%) 6,1 9,0 16,1 25,8 36,5 44,1 57,6 72,2 81,6 45,5

87. megállapítás Azokban a középiskolákban, ahol a tanulmányaikat megkezdő diákok szüleinek tanulással töltött éveinek átlaga 15 év feletti, tizenkétszer annyi a felvételre jelentkezők nyelvvizsgáinak aránya, mint azokban, ahol a szülők iskolázottsági éveinek átlaga kevesebb 11 évnél. Az összefüggés tehát igen erős a szülők tanulással töltött évei és a felvételre jelentkezők nyelvvizsgaaránya között. Ezt a megállapítást a korrelációs együttható is megerősíti, amely 0,79. (Nátlag = 888 iskola)

A felvételre jelentkezők által letett nyelvvizsgák aránya és a középiskolát kezdők szüleinek anyagi helyzete közötti összefüggés 104. táblázat A munkanélküli szülők aránya és a felvételizők nyelvvizsgaaránya közötti összefüggés, 1999/2000–004/2005 Munkanélküliségi arány (%) 5,00 alatt 5,00–7,500 7,51–10,00 10,01–12,50 12,51–20,00 20,00 felett Összesen/átlagosan

Iskola 169 192 171 136 177 44 889

Apa Nyelvvizsgaarány (%) 70,6 47,8 37,3 27,0 24,2 13,9 45,5

Iskola 19 104 138 145 303 180 889

Anya Nyelvvizsgaarány (%) 68,6 75,2 59,6 35,2 29,3 16,4 45,5

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 95

95


105. táblázat Az általános iskolában nevelési segélyben részesülő tanulók aránya és a felvételizők nyelvvizsgaaránya közötti összefüggés, 1999/2000-2004/2005 Segélyezettek aránya (%) Iskolák száma Nyelvvizsgaarány (%)


88. megállapítás Mindkét szempontból képzett mutatók azt jelzik, hogy szoros a kapcsolat a középiskolát kezdő tanulók szüleinek anyagi helyzete és a felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaarányai között. Azokban a középiskolákban, amelyekben a 9. évfolyamokra belépők szüleinek munkanélküliségi aránya 5% alatt van, a felsőoktatásba jelentkezők között a nyelvvizsgaarányok 5,5-6-szor nagyobbak, mint azokban, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 20% feletti. A nyelvvizsgaarány a felsőoktatásba jelentkezők között csaknem hatszor nagyobb azokban a középiskolákban, amelyekbe a belépő tanulókat az általános iskolában 10%-nál kisebb arányban részesítették rendszeres nevelési segélyben, mint azokban, ahol a támogatásra szorulók aránya 40% feletti volt. Az összefüggés meglétét a szülők anyagi helyzete és a felvételre jelentkezők nyelvvizsgaaránya között a következő korrelációs együtthatók is megerősítik: apák munkanélküliségi aránya esetében –0,51; anyák munkanélkülisége esetében –0,57; nevelési segély esetében –0,60 (Nátlag = 889 iskola).

A felvételre jelentkezők által letett nyelvvizsgák aránya összefüggése a beiratkozó tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel 106. táblázat A felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaaránya és a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményei közötti összefüggés, 1999/2000–2004/2005 Magyar Általános iskolai átlagok

4,50 felett 4,25–4,49 4,00–4,24 3,75–3,99 3,50–3,74 3,00–3,49 3,00 alatt Összes/átlag

Matematika

Összes tantárgy

Iskolák

Nyelvvizsga-

Iskolák

Nyelvvizsga-

Iskolák

Nyelvvizsga-

száma

arány (%)

száma

arány (%)

száma

arány (%)

73 94 128 125 133 265 70 888

76,4 63,5 46,1 33,4 23,6 11,7 6,0 45,5

116 120 130 124 144 207 47 888

74,8 49,9 42,8 27,4 19,2 9,2 6,1 45,5

47 73 92 117 108 270 181 888

79,8 69,0 52,1 40,9 32,7 19,6 8,0 45,5

89. megállapítás Az összefüggés erős az általános iskolai jegyek átlaga és a felvételi vizsgára jelentkezők nyelvvizsgaaránya között. Azokban a középiskolákban, ahol 4,5 feletti általános iskolai átlaggal jönnek a tanulók, tizenkettő és félszeres a felvételre jelentkezők nyelvvizsgaaránya, mint amelyekbe közepes alatti átlaggal érkeznek a diákok. Az összefüggés szorosságát a korrelációs együtthatók is jelzik, melyek a magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében 0,80, a matematika esetében 0,80, az összes tárgy esetében 0,82. (Nátlag = 888 iskola)

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 96

96


A felvételre jelentkezők által letett nyelvvizsgák aránya és a beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartama közötti összefüggés 107. táblázat A felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaaránya és a kilencedikesek általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartama közötti összefüggés, 1999/2000–2004/2005 Általános iskolában Nyelvtanulás Iskolák Nyelvvizsgaidőtartama (év) száma arány (%) 8,00 felett 47 69,2 7,00–7,99 187 63,3 6,50–6,99 190 48,2 6,00–6,99 264 29,4 6,00 alatt 200 21,9 Összesen/átlagosan 888 45,5


Nyelvvizsgaarány (%) 55,9 62,7 37,8 24,9 14,0 45,5

90. megállapítás A felvételre jelentkezők nyelvvizsgaaránya és az általános iskolai idegennyelv-tanulás évei közt van összefüggés. Azok, akik az általános iskolában 8 évnél tovább tanultak nyelvet (több nyelvet egy időben), a felsőoktatási felvételekre jelentkezéskor több mint háromszor nagyobb arányban rendelkeznek nyelvvizsgával, mint akik 6 évnél kevesebb ideig. A 6–14 évesek magánúton végzett nyelvtanulásának ideje viszont nem függ össze a felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaarányával. A korrelációs együttható az iskolai nyelvtanulás esetében 0,52, a magánúton való nyelvtanulás esetében 0,35. (Nátlag = 888 iskola)

A TANULMÁNYI VERSENYEK (OKTV, OSZTV ÉS EGYÉB VERSENYEK) PONTSZÁMAI A 2001–2005. évi tanulmányi versenyek átlageredményeinek összefüggése azon települések nagyságával, amelyben a középiskola tanulóinak többsége általános iskoláit végezte A tanulmányi versenyek átlageredményei nincsenek összefüggésben azoknak a településeknek a nagyságával, amelyekben a tanulók általános iskoláikat végezték. Ezt a 108. táblázat korrelációs együtthatói mutatják. 108. táblázat A tanulmányi versenyek eredményei és az általános iskolák településeinek nagysága között összefüggést jelző korrelációs együtthatók, 2001–2005 Általános iskola települése Budapest 100 ezer lakos feletti nagyváros 25–100 ezer lakosú közepes város 25 ezer lakos alatti kistelepülés

OKTV 0,1206 0,2194 0,1474 –0,0130

OSZTV –0,3785 –0,1967 –0,1767 –0,1172

Egyéb versenyek 0,1070 0,2109 0,2381 0,0805

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 97

97


A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 109. táblázat A középiskolát kezdő tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettsége és az országos versenyek eredményei közötti összefüggés, 1999/2000–2004/2005 Szülők iskolázottságának évei 11,00 alatt 11,00–11,50 11,51–11,99 12,00–12,50 12,51–12,99 13,00–13,50 13,51–13,99 14,00–14,99 15,00 felett Összesen

Iskolák száma 16 69 148 130 104 60 51 97 57 732

Iskola 0 0 36 50 59 40 46 89 50 370

OKTV Pontszám 0,0 0,0 161,0 309,0 862,5 647,5 513,0 3 697,0 3 706,5 9 896,5

OSZTV Iskola Pontszám 11 140,0 61 1 183,0 129 4 091,0 100 5 276,5 59 4 209,0 15 1 551,0 7 262,0 4 314,0 3 85,5 389 17 112

Egyéb versenyek Iskola Pontszám 7 64,0 26 316,5 60 1 021,0 83 1 773,0 83 3 402,5 48 2 422,5 41 2 584,0 78 12 572,0 47 82 77,5 473 32 433,0

91. megállapítás Az OKTV-n és az egyéb versenyeken szerzett pontok némi összefüggésben vannak a szülők iskolázottságával. Az OSZTV-ken szerzett pontok nem mutatnak ilyen összefüggést. Az OKTV-n és az egyéb versenyeken azoknak a középiskoláknak a tanulói érik el a helyezéseket, ahol a szülők iskolázottsági mutatója magasabb. Az OKTV-n abban a 36 iskolában, ahol a szülők iskolázottságának évei tizenkettőnél kevesebbek (átlagosan kevesebb az érettségi nélküli szülő, mint az érettségizett), nem szereztek az elmúlt öt évben még egyetlen dicséretet sem. Abból a 50 iskolából viszont, ahol a szülők iskolázottságának évei meghaladják a 15 évet (a többség legalább főiskolát végzett), 12 iskola 87-nél több pontot ért el a vizsgált öt évben (azaz 8-9 első helyezést produkáltak valamelyik tantárgyból az országos versenyen). A 79 egyéb országos versenyen abból a 368 iskolából, ahol a szülők iskolázottságának évei tizenkettőnél kevesebbek, csak 92 ért el legalább egy dicséretet, és ezek átlagos szerzett pontszáma 3,8 pont. Abból a 57 iskolából viszont, ahol a szülők iskolázottságának évei meghaladják a 15 évet, 41 iskola ért el eredményeket, ezek átlagos teljesítménye 202 pont (20 első helyezés). Nagyon érdekes az OSZTV pontjainak a megoszlása. Miután ezeken a versenyeken a elsősorban a szakközépiskolák tanulói vesznek részt, azoknak a középiskoláknak a tanulói érik el a legmagasabb pontszámokat, akiknek szülei átlagosan 11-13,5 évet töltöttek el tanulással, ezeket követik azok a középiskolák, ahol a szülők átlagos iskolázottsága 13,5-15 év. E két iskolacsoportnál jóval kevesebb pontot szereztek azok az iskolák, ahol a szülők 15 évnél többet töltöttek el tanulással (ezek többségükben gimnáziumok), és azok, amelyekben a tanulók szülei átlagosan 11 évnél kevesebbet tanultak. A korrelációs együtthatók igazolják a fenti megállapításokat. A szülők iskolázottságának az összefüggése nem áll fenn az OSZTV esetében, a korrelációs együttható 0,09 (Nátlag = 370 iskola); az OKTV esetében 0,36 (Nátlag = 389 iskola) és az egyéb versenyek esetében 0,33 (Nátlag = 473 iskola).

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 98

98


A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a beiratkozó tanulók anyagi helyzetével 110. táblázat A munkanélküli szülők, az általános iskolában nevelési segélyben részesülő tanulók aránya és az országos versenyek pontszámainak az összefüggése, 2001–2005

Arány (%)

Munkanélküli szülők OKTVOSZTVpont pont

Egyéb verseny

Arány (%)

5,00 alatt 5,00–7,50 7,51–10,00 10,01–12,50 12,51–20,00 20,00 felett Összesen

4144,5 1000,0 3368,0 505,5 555,0 323,5 9896,5

9106,5 4083,0 13334,5 2612,0 3047,0 250,0 32433

10 alatt 10,0–14,9 15,0–19,9 20,0–24,9 25,0–39,9 40 felett Összesen

95,0 453,5 7339,5 3385,0 5068,0 771,0 17112

Nevelési segélyben részesülők OKTVOSZTVEgyéb pont pont verseny 2985,5 4599,5 1238,5 480,5 591,5 1,0 9896,5

1538,5 3121,0 3639,0 4014,0 4469,5 330,0 17112

8486,5 14716,5 544,5 2079,5 1662,5 143,5 32433

92. megállapítás Az országos versenyeken szerzett pontok nem mutatnak összefüggést a család anyagi helyzetét jelző mutatókkal. Ezt megerősítik a szülők anyagi helyzetének mutatói és a versenyeken szerzett pontok közötti korrelációs együtthatók is, melyek értékei 0,05 és 0,20 közé esnek. (Nátlag = 389 iskola).

A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a beiratkozó tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel 111. táblázat A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai eredményeinek összefüggése az országos versenyek eredményeivel, 2001–2005 Általános iskolai osztályzatok átlaga

4,50 felett 4,25–4,49 4,00–4,24 3,75–3,99 3,50–3,74 3,00–3,49 3,00 alatt Összesen

Matematika

Összes tárgy

OKTV-pont

OSZTV-pont

Egyéb verseny

OKTV-pont

3 898 2 259 1 942 977 575 220 20 9 891

524 2 885 1 405 2 427 2 899 4 316 2 658 17 114

13 404 7 558 5 222 2 473 1 347 1 916 514 32 434

4 854 2 949 1 072 680 253 84 0 9 892

OSZTV-pont 1 393 2 172 1 849 2 593 3 371 4 866 870 17 114

Egyéb verseny 16 501 7 728 3 874 1 675 1 319 1 155 183 32 435

93. megállapítás A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai eredményeinek összefüggése az OKTV és az egyéb versenyek eredményeivel egyértelmű, az OSZTV-k esetében viszont nem áll fenn. Az OKTV-n a pontok 79%-át, az egyéb versenyeken a pontok 75%-át azoknak a középiskoláknak a diákjai szerzik meg, amelyekbe a beiratkozó diákok együttesének általános iskolai átlageredménye 4,25 felett van. Ez a 163 iskola egyhatoda a magyar középiskoláknak.

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 99

99


A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartamával 112. táblázat A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai nyelvtanulásának összefüggése az országos versenyek eredményeivel, 2001–2005 Általános iskolában

Magánúton

Nyelvtanulás időtartama (év)

OKTVpont

OSZTVpont

Egyéb versenypontok

Nyelvtanulás időtartama (év)

OKTVpont

OSZTVpont

Egyéb versenypontok

8 felett 7,00–7,99 6,50–6,99 6,00–6,99 6 alatt Összesen

1 392 4 907 2 173 1 054 371 9 897

307 2 409 3 629 7 493 3 275 17 113

3 787 15 942 7 304 3 558 1 843 32 434

4 felett 3,00–3,99 2,50–2,99 2,00–2,49 2 alatt Összesen

440 7 433 1 788 230 7 9 898

60 3 692 9 345 3 732 285 17 114

524 21 089 8 847 1831 143 32 434

94. megállapítás A versenyeken szerzett pontok és a középiskolákba beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának időtartama között nincs összefüggés. A korrelációs együtthatók is ezt jelzik (lásd 119. táblázat).

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAVIZSGÁLATOK ÁTLAGEREDMÉNYE A 2001/2002-es és a 2003/2004-es tanévi országos kompetenciavizsgálatok összefüggése a települések nagyságával, amelyben a középiskola tanulóinak többsége általános iskoláit végezte 113. táblázat A felvételizők általános iskolájának településtípusa, és a 2001/2002 és a 2003/2004 országos kompetenciavizsgálatok átlageredményeinek összefüggései Az azonos nagyságú településtípus általános iskoláiból továbbtanulók aránya 90,0 felett 80,0–90,0 70,0–79,9 60,0–69,9 50,0–59,9 40,0–49,9 30,0–39,9 30,0 alatt Átlag * Kis elemszám, csak 1-2 iskolára vonatkozik.

Főváros 586,1 545,9 318,3 499,8 503,7 489,1 641,1* 483,8

Kompetenciavizsgálatok átlagos pontszámai 100 ezer lakos 25–100 ezer 25 ezer lakos feletti városok lakosú városok alatti városok 607,7 571,0 461,0 567,7 554,3 501,9 565,7 552,8 509,5 553,3 534,8 507,5 512,2 510,2 372,0 507,7 499,6 489,5 494,8 479,0 474,1 582,7* 482,1 475,3 533,0 514,4 457,9

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 100

100


95. megállapítás A településtípusok szerint vizsgálva legmagasabb a kompetenciamérések átlagos pontszáma a nyolc 100 ezer lakos feletti nagyváros iskoláiban, ezekben összefügg e pontszám azzal, hogy milyen a középiskolába bekerültek között a más települések általános iskoláiból jöttek aránya. A korrelációs együttható 0,47. A főváros középiskoláiban alig függ e pontszám a környező települések általános iskoláit végzők hányadától, hisz azokban az iskolákban, ahol 70–80% között van a helyben lakók aránya, alacsonyabb, mint ahol 50–60% között. A korrelációs együttható 0,46. Némileg alacsonyabb a kompetenciamérések átlagos pontszáma a 25–100 ezer lakosú városokban is, és általában csökken azokban az iskolákban, ahol magasabb a más településekről bejárók aránya, itt azonban a korrelációs együttható csak 0,30. A kisebb települések középiskoláiban már nincs kapcsolat a kompetenciamérések pontszámai és azoknak a általános iskoláknak a településnagysága közt, ahonnan a tanulók a középiskolába kerültek. A korrelációs együttható 0,20.

A 2001/2002-es és a 2003/2004-es tanévi országos kompetenciavizsgálatok összefüggése a beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 114. táblázat A középiskolát kezdő tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettsége és a 2001/2000-es és a 2003/ 2004-es tanévi kompetenciavizsgálatok eredményei közötti összefüggések Szülők iskolázottságának évei 11,00 alatt 11,00–11,50 11,51–11,99 12,00–12,50 12,51–12,99 13,00–13,50 13,51–13,99 14,00–14,99 15,00 felett Összesen/átlagosan

Iskolák száma 29 116 175 147 117 72 62 101 52 871

Matematika 436,0 451,8 478,9 500,4 521,5 530,3 552,3 580,1 599,4 511,6

Olvasás 447,3 456,7 482,7 507,2 525,3 539,8 560,3 580,3 595,4 516,2

96. megállapítás A kompetenciamérések átlagos pontszámai szoros összefüggésben vannak a szülők iskolázottságával. Abban a 29 középiskolában, ahol az érettségivel nem rendelkező szülők többségben vannak (11 év alatti tanulási évek), a kompetenciamérés átlagpontszámai matematikából 163-mal, szövegértésből 148 ponttal alacsonyabbak, mint abban az 52 iskolában, ahol a szülők többsége diplomával rendelkezik. A korrelációs együttható matematika esetében 0,77, a szövegértés esetében 0,76 (Nátlag = 871 iskola).

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 101

101


A 2001/2002-es és a 2003/2004-es tanévi kompetenciavizsgálatok összefüggése a beiratkozó tanulók anyagi helyzetével 115. táblázat A munkanélküli szülők aránya és a 2001/2002-es és a 2003/2004-es tanévi kompetenciavizsgálatok eredményei közötti összefüggések Apa Munkanélküliségi arány (%) 5,00 alatt 5,00–7,50 7,51–10,00 10,01–12,50 12,51–20,00 20,00 felett Összesen/átlagosan

Anya

Iskolák száma

Matematika

165 180 174 125 180 46 870

572,6 532,2 503,0 492,1 473,3 459,3 512,2

Olvasás

Iskolák száma

Matematika

Olvasás

572,9 538,5 510,4 493,3 478,8 467,0 516,8

21 97 131 138 300 184 871

567,5 587,8 552,0 516,5 493,3 462,6 511,6

566,9 583,1 558,0 523,1 499,3 467,8 516,2

116. táblázat Az általános iskolában nevelési segélyben részesülő tanulók aránya és a 2001/2002-es és a 2003/2004-es tanévi kompetenciavizsgálatok eredményei közötti összefüggések Segélyezettek aránya (%) Iskolák száma Matematika Olvasás

10,0 alatt 10,0–14,9 15,0–19,9 20,0–24,9 25,0–29,9 30,0–39,9 40,0 felett Összesen 86 578,2 576,1

148 557,0 559,7

175 525,8 530,7

145 501,7 504,8

132 481,8 486,9

125 467,9 477,14

60 443,9 454,2

871 511,6 516,2

97. megállapítás A kompetenciavizsgálatok eredményei határozott összefüggésben vannak a család anyagi helyzetét jelző mutatókkal. Azokban az iskolákban, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 5% alatt van, a kompetenciamérés pontszámai matematikából 105–114, szövegértésből 99–106 ponttal magasabbak, mint azokban ahol e munkanélküliségi arány 20% feletti. Azokban az iskolákban, ahol a korábban nevelési segélyben részesülő tanulók aránya 10% alatt van, a kompetenciamérés pontszámai matematikából 134, szövegértésből 131 ponttal magasabbak, mint azokban, ahol a segélyezettség aránya 40% feletti. Ezt megerősítik a szülők anyagi helyzetének mutatói és a kompetenciamérés pontszámai közötti korrelációs együtthatók is. Ezek a következők: Matematika pontszámok – apa munkanélküliségi aránya 0,56 (Nátlag = 871 iskola), – anya munkanélküliségi aránya 0,63 (Nátlag = 871 iskola), – nevelési segély arány 0,63 (Nátlag = 871 iskola), Szövegértés pontszámok

– – –

apa munkanélküliségi aránya anya munkanélküliségi aránya nevelési segély arány

0,56 (Nátlag = 871 iskola), 0,62 (Nátlag = 871 iskola), 0,61 (Nátlag = 871 iskola).

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 102

102


A 2001/2002-es és a 2003/2004-es tanévi kompetenciavizsgálatok összefüggése a beiratkozó tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel 117. táblázat A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai eredményei és a 2001/2002-es valamint a 2003/2004-es tanévi kompetenciavizsgálatok eredményei közötti összefüggések Általános iskolai átlagok 4,50 felett 4,25–4,49 4,00–4,24 3,75–3,99 3,50–3,74 3,00–3,49 3,00 alatt Összesen/átlagosan

Iskolák száma 70 90 118 122 125 256 89 870

Matematika 605,3 578,1 544,3 525,1 504,4 468,0 444,6 511,6

Szövegértés 599,3 579,2 552,1 533,1 510,1 476,1 440,3 516,2

98. megállapítás A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai eredményeinek összefüggése a kompetenciavizsgálatok eredményeivel nagyon erős. Az a 70 középiskola, ahol a 9. évfolyamot kezdő tanulók általános iskolai átlaga 4,50 felett volt, a kompetenciavizsgálatokon mindkét tárgyból 160 ponttal magasabb átlagot ért el, mint az a 89 középiskola, ahol 3,0 alatt volt a kezdő tanulók általános iskolai átlaga. A korrelációs együtthatók: Kompetenciapontok Magyar (8. évfolyam) Matematika 0,78 Szövegértés 0,83

Matematika (8. évfolyam) 0,83 0,83

8. évfolyamos átlag 0,82 0,84

Nátlag = 870 iskola

A 2001/2002-es és a 2003/2004-es tanévi kompetenciavizsgálatok összefüggése a beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartamával 118. táblázat A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai nyelvtanulásának évei és a 2001/2002-es és a 2003/2004-es tanévi országos kompetenciavizsgálatok eredményei közötti összefüggések Általános iskolában Nyelvtanulás Mateidőtartama (év) matika 8,00 felett 582,2 7,00–7,99 567,0 6,50–6,99 557,3 6,00–6,99 481,7 6,00 alatt 440,1 Összesen 512,2

Olvasás 575,1 570,7 563,2 484,9 449,5 516,8

Magánúton Nyelvtanulás Mateidőtartama (év) matika 4,00 felett 823,2 3,00–3,99 565,2 2,50–2,99 507,3 2,00–2,49 415,7 2,00 alatt 459,7 Összesen 512,2

Olvasás 807,7 567,2 512,4 425,5 465,3 516,8

3. fejezet.qxp

2006.08.23.

19:21

Page 103

103


99. megállapítás Az országos kompetenciavizsgálatok eredményei és az általános iskolai idegennyelv-tanulás évei közt van összefüggés. Azok, akik az általános iskolában 8 évnél tovább tanultak nyelvet (több nyelvet egyidőben), az országos kompetenciavizsgálatokon matematikából 142, szövegértésből 125 ponttal magasabb átlagot értek el, mint akik 6 évnél kevesebb ideig. A 6-14 évesek magánúton végzett nyelvtanulásának ideje viszont alig függ össze a kompetencia vizsgálatok eredményeivel, hiszen azokban az iskolában, amelyekbe beiratkozó tanulók 2 évnél rövidebb ideig tanultak idegen nyelveket, jobb eredményeket produkáltak, mint amelyekben hosszabb ideig foglalkoztak ezzel. A korrelációs együtthatók is ezt mutatják, ezek az iskolai nyelvtanulás esetében 0,46, a magánúton való nyelvtanulás esetében 0,28. (Nátlag = 870 iskola)

Az e fejezetben vizsgált összefüggések összehasonlítása 119. táblázat Az e fejezetben vizsgált összefüggések mértéke (a korrelációs együtthatók átlaga) Eredményességi mutatók 2000–2004

Település mutató

Felvételi arány (%) Írásbeli átlag Középszintű érettségi Emelt szintű érettségi Érettségi átlag Nyelvvizsgaarány OKTV-pontok OSZTV-pontok Egyéb versenypont Matematika komptenciamérés Olvasás komptenciamérés

Iskolázottság

Munka- Nevelési nélküliségi

segély

Nyelvtanulás

Átlagok MateÖsszes magánút matika tantárgy

apa

anya

szülők

0,20 0,18 0,23 0,11 0,23 0,32 0,17 0,00 0,14

0,72 0,69 0,58 0,35 0,60 0,78 0,36 –0,10 0,33

0,75 0,70 0,60 0,38 0,62 0,79 0,35 –0,09 0,33

0,74 0,70 0,59 0,37 0,61 0,79 0,36 –0,10 0,33

–0,49 –0,45 –0,41 –0,31 –0,45 –0,56 –0,20 –0,05 –0,21

–0,55 –0,49 –0,40 –0,34 –0,45 –0,60 –0,20 –0,06 –0,22

0,47 0,44 0,37 0,26 0,40 0,52 0,17 –0,06 0,16

0,30 0,32 0,24 0,15 0,25 0,35 0,18 –0,05 0,15

0,83 0,76 0,68 0,52 0,71 0,80 0,34 0,07 0,38

0,86 0,79 0,69 0,53 0,72 0,82 0,33 0,02 0,37

0,36

0,76

0,77

0,77

–0,62

–0,63

0,46

0,28

0,83

0,82

0,38

0,75

0,77

0,76

–0,62

–0,61

0,47

0,28

0,83

0,84

arány

iskola

100. megállapítás Erős összefüggés mutatkozik: a felvételi arány – az általános iskolai átlagok (0,86), a jelentkezők nyelvvizsgaaránya – az általános iskolai átlagok (0,82), a kompetenciavizsgálatok pontszámai – az általános iskolai átlagok (0,82 és 0,84), a felvételi írásbeli átlagok – az általános iskolai átlagok (0,79), a jelentkezők nyelvvizsgaaránya – a szülők iskolázottsága (0,79), a kompetenciavizsgálatok pontszámai – a szülők iskolázottsága (0,76 és 0,77), a felvételi arány – a szülők iskolázottsága (0,74), az érettségi átlag – az általános iskolai átlagok (0,72), a felvételi írásbeli átlagok – a szülők iskolázottsága (0,70) között.

3. fejezet.qxp

104

2006.08.23.

19:21

Page 104


Közepes összefüggés észlelhető: a közép és emelt szintű érettségi átlaga – az általános iskolai átlagok (0,53 és 0,69), a kompetenciavizsgálatok pontszámai – a szülők anyagi helyzete (–0,61; és –0,63), a jelentkezők nyelvvizsgaaránya – a szülők anyagi helyzete (–0,56; és –0,60), a közép szintű érettségi átlaga – a szülők iskolázottsága (0,59), a jelentkezők nyelvvizsgaaránya – az általános iskolai nyelvtanulás időtartama (0,52), a felvételi arány – a szülők anyagi helyzete (–0,49; és –0,55) között. Gyenge az összefüggés a felvételi írásbeli átlagok – a szülők anyagi helyzete (–0,45; és –0,49), a kompetenciavizsgálatok pontszámai – az általános iskolai nyelvtanulás időtartama (0,46 és 0,47), a középszintű érettségi átlaga – a szülők anyagi helyzete (0,41), az egyéb versenyek pontszámai – az általános iskolai átlagok (0,37), a kompetenciavizsgálatok pontszámai – az általános iskola települése (0,36 és 0,38), az OKTV-pontok – a szülők iskolázottsága (0,36) között. A többi kimeneti adat (eredményességi mutatók) és bemeneti adat (szociokulturális mutatók) közötti összefüggés kétséges.

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

Recommend Documents