2T Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Integrált nevelési program ép és sajátos nevelési igényű, éves

Csoda-Bogár Ház Óvoda Integrált nevelési program

k 11

2T

„Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.” 2T

2T

Paulo Coelho

cs

ka Csoda-Bogár Ház Óvoda

4 ó8 bh

Integrált nevelési program ép és sajátos nevelési igényű, 3-7-8 éves gyermekek számára

Készítette: A nevelőtestület

Jóváhagyta: Két Kéz Segítő Alapítvány Budapest 2014

1


TARTALOM 14TU

14TU

TARTALOM .............................................................................................................. 2 U 14T

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI ............................................................................. 4 U 14T

k 11 14TU

14TU

14TU

14TU

14TU

14TU

U14T

I. GYERMEKKÉP – ÓVODAKÉP ............................................................................. 7 U14T

1. GYERMEKKÉP ................................................................................................................................................... 7 U14T

2. ÓVODAKÉP ........................................................................................................................................................ 7 U14T

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI .................................................................. 9 U14T

ka

14TU

I. BEVEZETÉS .......................................................................................................... 5

1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI .................................................................................................. 9 U14T

2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA ...................................................................................................... 10 A higiénés szabályok betartása ....................................................................................................................... 11 Étkezés ........................................................................................................................................................... 11 Öltözködés ...................................................................................................................................................... 11 Edzés ............................................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Pihenés ........................................................................................................................................................... 12 Egészségvédelem ............................................................................................................................................ 12 Prevenció, korrekció ....................................................................................................................................... 12 Gyermek-balesetek megelőzése ..................................................................................................................... 13 Az egészséges életmód szokásainak kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében .................... 13 U14T

14TU

14TU

14TU

14TU

U14T

U14T

U14T

cs

14TU

U14T

U14T

14TU

U14T

14TU

U14T

14TU

U14T

14TU

14TU

3. ÉRZELMI NEVELÉS – SZOCIALIZÁCIÓ ............................................................................................................ 15 Egyéni bánásmód a közösségi életben ............................................................................................................ 16 Közös élményeink - hagyományaink .............................................................................................................. 17 Közösségi nevelés – szocializáció .................................................................................................................. 17 Sérült gyermek érzelmi nevelése .................................................................................................................... 17 Szocializáció sérült gyermekek esetén ........................................................................................................... 18 U14T

14TU

U14T

U14T

14TU

U14T

14TU

U14T

14TU

14TU

14TU

14TU

14TU

U14T

4. ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS .............................................................................................. 18 U14T

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ......................................... 20 U14T

1. SZEMÉLYI FELTÉTELEINK ............................................................................................................................... 20 U14T

2. TÁRGYI FELTÉTELEINK .................................................................................................................................. 20 U14T

3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ................................................................................................................ 22 Napirend, hetirend .......................................................................................................................................... 22 Dokumentumok .............................................................................................................................................. 23 U14T

14TU

14TU

14TU

4 ó8 bh

14TU

14TU

U14T

U14T

U14 T

4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ................................................................................................................................ 24 Az óvoda és a család ....................................................................................................................................... 24 Kapcsolattartás intézményekkel ..................................................................................................................... 27 U14T

14TU

14TU

U14T

U14T

2

Csoda-Bogár Ház Óvoda Integrált nevelési program 14TU

14TU

14TU

14TU

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINK .................. 28 U14T

1. Játék ............................................................................................................................................................... 28 U14T

2. Vers, mese ...................................................................................................................................................... 31 U14T

3. Ének, zene, énekes játékok ........................................................................................................................... 34 U 14T

4. Mozgás ............................................................................................................................................................ 36

k 11 14TU

14TU

14TU

14TU

14TU

U14T

5. Mintázás, rajz, kézi munka .......................................................................................................................... 39 U14T

6. Külső világ tevékeny megismerése ............................................................................................................... 41 U 14T

7. Munka jellegű tevékenységek ....................................................................................................................... 46 U14T

Tevékenységekben megvalósuló tanulás .......................................................................................................... 48 U14T

VI. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SÉRÜLÉS-SPECIFIKUS FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI ............................................................... 50 14TU

14TU

VII. GYERMEKVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN ............................................ 54 U14T

AMBULÁNS SZOLGÁLTATÁSOK ........................................................................ 55 U14T

A PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE .................................... 56 U14T

4 ó8 bh

cs

14TU

ka

14TU

U14T

3


AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda neve:

Csoda-Bogár Ház Óvoda

Pontos címe:

Budapest 1184 Bethlen u. 6.

Telefonszáma:

06 (20) 502 0044

k 11 Az óvoda fenntartója:

Két Kéz Segítő Alapítvány

Címe:

1191 Budapest, Kosárfonó u. 4. 8/29. Tel: 06 (20) 592 1292

Az intézmény OM azonosítója:

201645

Az óvoda vezetője:

Réthy Rozália

Az intézmény alapfeladatai:

8510 Iskolai előkészítő oktatás 85101 Óvodai nevelés

ka

Ellátandó alapfeladat:

85101-1 Óvodai nevelés, ellátás 85101-2 A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos

nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése a következők szerint:

cs

 Sajátos nevelési igényű gyermekek: értelmi (enyhe vagy nem osztályozható) vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy

egyéb

pszichés

fejlődési

zavarral

(figyelem-

vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai

4 ó8 bh

nevelése.

5629-12 Óvodai intézményi étkeztetés Helyi óvodai program hatályba lépésének ideje:

2014. szeptember 1.

Az óvodai nevelőmunka magyar nyelven folyik. Nemzetiségtől függetlenül fogadunk gyermekeket. A törvényi elvárásoknak megfelelően szülői igény szerint hitoktatási lehetőség.

Az óvodai beiratkozás intézményünkben egész évben folyamatos. A gyermekeket 2,5 éves kortól várjuk, szobatisztaságtól függetlenül.

4


I. BEVEZETÉS Helyi nevelési programunk kidolgozásánál ügyeltünk a mindenkori törvényi szabályozásokkal való megfelelésnek.

k 11

A Két Kéz Segítő Alapítvány 2010 óta részt vett egy integrált játszóház működésében, ahol egyre gyakrabban szembesültünk azzal, hogy mekkora igény jelentkezik a fejlesztő intézmények iránt. 2010 nyarán döntöttük el, hogy óvodát alapítunk, amelyhez alkalmas épületet találtunk Budapest XVIII. kerületében. Az óvoda földszintes épülete családi házas környezetben, közel az Üllői úthoz, átmenő forgalomtól mentes, csendes utcában helyezkedik el. Az épületben négy

csoportot indítunk, egy 6 fős beszédindító és három integrált 7-8 fős csoportot, ahová csoportonként legfeljebb 2-3 sajátos nevelési igényű gyermeket fogadunk.

ka

Nevelőmunkánk során a gyermekeknek egyenlő jogokat biztosítunk, hátrányos megkülönböztetéstől és előítéletektől mentesen. Ezt a szemléletet szeretnénk átadni a gyermekeknek és a szüleiknek is. Óvodapedagógusaink és gyógypedagógus szakembereink sokkal képzettebbek a minimálisnál, a legtöbb kollégánk több

cs

szakmával és diplomával rendelkezik.

Intézményünkben az óvodai nevelőmunkával párhuzamosan zajlik a fejlesztő munka, részben csoportba integrált, részben csoportból kiemelő módszerekkel, csoportos és egyéni formában. Ehhez a tanév elején végzett felmérések alapján egyéni fejlesztési

4 ó8 bh

terv létrehozása és alkalmazása szükséges. Ily módon egyénre szabott, differenciált fejlesztési program valósulhat meg. Jelen nevelési program elkészítésekor a

hagyományos óvodai program alapelveit, célkitűzéseit és feladatait vettük alapul, amit kiegészítettünk a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szükségleteinek kielégítésével.

Az integrált neveléssel célunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek megtanuljanak a társadalom közegében élni, és annak hasznos tagjává válni. A

sajátos nevelési igényű gyermekek száma folyamatosan növekszik, ha nem tesszük elérhetővé, és nem kezdjük el időben a korai fejlesztést, akkor tíz év múlva már komoly társadalmi problémákkal kell számolnunk. Megfelelő fejlesztő program nélkül ezek a gyerekek felnőttként passzív résztvevőként élnek majd hazánkban, ezt szeretnénk az összes elérhető és lehetséges fejlesztési eszközzel megakadályozni.

5


Az ép gyermekek számára az integráció megtanítja, hogy felnőttkorában elfogadóbb, együttműködőbb legyen sérült emberekkel. Megértésre, toleranciára, emberségre neveljük

az

óvodásainkat,

és

környezetünket,

mellette

megmutatjuk

a

leghatékonyabb fejlesztési lehetőségeket, hogy az elérhető legjobb állapotba hozzuk a gyermekeket mire iskolába kerülnek.

k 11

Intézményünkben biztosítjuk a gyermekek számára az egyenlő esélyeket, ezáltal csökkenthetjük a társadalmi kirekesztést, ami az utóbbi évek oktatáspolitikájának is kiemelt feladata. Mivel társadalmi szinten is nagy jelentősége van az integráció megvalósulásának, annak, hogy senkit semmilyen mértékben ne különböztessenek meg, ne rekesszenek ki, ezért rendkívül fontos és egyben az egyik legnagyobb kihívás az integráció sikeres megvalósítása. Kollégáink kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy rendelkezzenek tapasztalattal sajátos

nevelési

igényű

gyermekekről,

ka

a

rendelkezzenek

azokkal

az

alapismeretekkel, amelyekkel képessé válik kezelni a csoportban adódó helyzeteket, példát mutatva a gyerekeknek ehhez. Nevelőmunkánkban hangsúlyt kap a gyermekközpontúság, egyenlő hozzáférést biztosítunk minden gyermek részére. nyugodt

légkörben,

természetessé

válik

cs

Derűs

a

gyermekek

számára

a

különbözőség, valamint az egymással való kapcsolatukban kialakul a türelem, figyelmesség, a sajátos nevelési igényű gyermek elfogadása, az egymás iránti tolerancia.

4 ó8 bh

Beszédindító csoportunk meghatározott napirend szerint, a délelőtt folyamán intenzív

gyógypedagógiai foglalkozásokkal működik. A csoport kialakításánál figyelembe

vettük a specifikumokat, ezért a csoportszoba jellegében ingerektől mentes, a gyerekek

igényeit

figyelembe

véve

működik.

A

napirendbe

beépített

gyógypedagógiai foglalkozások, rendszeres egyéni logopédiai és pszichológiai

fejlesztésekkel egészülnek ki, a gyermek igénye szerint shadow (árnyék – segítő) alkalmazásával. A beszédindító csoportunk célja a gyermek képességeinek olyan

szintre hozása, hogy az integrált csoport tagjaként az egészséges gyerekekkel együtt működhessen.

6


I. GYERMEKKÉP – ÓVODAKÉP 1. GYERMEKKÉP Az óvodáskorú gyermek általában életében először kerül közösségbe, szociális

k 11

érése ebben a korban kezdődik meg. Személyisége fejlődik, melyet a felmenőiktől

hozott genetikai adottságok és a körülvevő környezet spontán és tervszerűen alkalmazott

hatásai

formálnak.

Gyermekeink

folyamatosan

tanulnak

a

környezetükből, a sajátos nevelési igényű gyermekek is, a mi feladatunk, hogy eldöntsük, mit tanítunk nekik. Fejlesztő nevelőmunkát leghatékonyabban a családok együttműködésével lehet végezni, hogy az óvodáskor végéhez érve empatikus, szolidáris társa legyen a többi gyermeknek.

ka

Óvodánkban nincs helye előítéleteknek, így a gyermekek együttműködővé, befogadóvá válhatnak.

2. ÓVODAKÉP

cs

Az óvoda az oktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. U

Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő. U

Ellátja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szerint

a

gyermekek

napközbeni

ellátásával

összefüggő

4 ó8 bh

meghatározottak

feladatokat. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit.

Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, minden gyermek személyisége

egyedi. Emiatt törekszünk az egyéni bánásmódra, differenciált fejlesztésre, a gyermekek egyéni készségei, képességei kibontakoztatására, figyelembe vesszük a gyermekek eltérő fejlődési ütemét, egyéni sajátosságaikat.

Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges

gyermeki

személyiségvonások

fejlődését.

Az

óvoda

pedagógiai

tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodánkban víztisztító berendezéssel, szelektív hulladékgyűjtéssel,

energiatakarékossággal

környezettudatosságra nevelni.

7

igyekszünk

a

gyermekeket

Csoda-Bogár Ház Óvoda Integrált nevelési program U

Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: ♦

a gyermek testi és lelki szükségletének kielégítéséről;

♦

érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, ahol a gyermekeket szeretet, tisztelet, elfogadás, megbecsülés és bizalom veszi körül;

k 11 ♦

testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról;

♦

a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek

megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékról;

♦

életkorhoz

és

a

gyermek

egyéni

kepésségeihez

igazodó

megfelelő

műveltségtartalmak közvetítéséről;

♦

ka

a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését és átörökítését. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében az

önazonosság

megerősítését,

ápolását,

cs

biztosítjuk

erősítését,

társadalmi

integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Hangsúlyt fektetünk a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását támogató alapelvekre.

4 ó8 bh 8


III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI 10T

Óvodai nevelésünk feladatai

k 11

Az óvodai nevelésünk feladata az óvodás korú gyermek testi, lelki és szellemi

szükségleteinek kielégítése a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülők, óvodapedagógusok együttműködésében. Ezen belül:

az egészséges életmód alakítása, egészséges táplálkozás biztosítása

☺

a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

☺

az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,

☺

az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

ka

☺

Minden típusú sérült gyermekre vonatkozó, általános feladatok Kommunikációs képesség fejlesztése, beszédnevelés.

☺

Érezzen motivációt a gyermek a cselekvésre.

☺

Sikertelenségek, kudarcok elkerülése.

☺

Megismerő tevékenység, kognitív kép fejlesztése

☺

Magatartás, érzelmi, akarati tényezők nevelése

☺

Családgondozás, tanácsadás.

☺

Önellátás segítése. Segédeszközök használatának megtanítása.

☺

A személyiségfejlődés zavarainak megakadályozása.

☺

Biztosítani

a

4 ó8 bh

cs

☺

sérülésspecifikus

módszereket,

terápiákat,

speciális

segédeszközöket, megfelelő szakembereket ☺

A természetes mozgásigényre alapozott rendszeres (napi) testmozgás, a tanulási képességek fejlesztésének megsegítésére, megerősítésére

☺

A másságot elfogadó személyi, tárgyi környezet kialakítása

☺

Esélyegyenlőség megvalósítása

☺

A fogyatékosságukhoz méretezett elvárási szint

☺

Felkészítés az iskolai életre; differenciált fejlesztéssel az SNI-ből adódó képesség/készség vesztések kontrolljának megtanítása; a többségi nevelésioktatási intézmények elérése a cél

A célok, feladatok megvalósításában elérendő sikerkritériumokat minden területhez meghatároztuk, és az adott témakörnél került rögzítésre, kifejtésre.

9


2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA Célunk: •

Alakuljon ki a gyermekek egészséges életmód-, életvitel igénye

•

A testmozgás egészségjavító hatásának hangsúlyozása

k 11 •

Testileg, mentálisan, szociálisan harmonikusan fejlődjenek.

•

A lelki-testi egészség, mint érték szülői ház általi elfogadása.

Feladataink: •

Az egészséges nyugodt, biztonságos, elfogadó, bizalmat ébresztő és

szeretetteljes környezet kialakítása.

•

A gyerekek testi fejlődésének elősegítése, harmonikus összerendezett mozgásfejlődés elősegítése, mozgásigényének kielégítése, melyet alapul

ka

véve a tanulási képesség kialakítása, fejlesztése, megerősítése a cél. •

A különleges testi, lelki gondozási igény kielégítése, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós nevelési feladatok elvégzése csoportos és egyéni speciális megsegítéssel, sérülés-specifikus módszerekkel, terápiákkal a

•

cs

szülők és a gyógypedagógusok együttműködésével. Szükséges tárgyi eszközök biztosítása, segédeszközök használatának megtanítása és elfogadtatása. •

A gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése, edzettségének

•

4 ó8 bh

biztosítása, pedagógiai módszerekkel támogatva.

A testápolás, ékezés, öltözködés, betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés kialakítása.

•

Egészséges táplálkozás biztosítása

•

Anyanyelvi nevelés - kommunikáció fejlesztése

Gondozás

A gondozás a gyermekek legalapvetőbb szükségleteit elégíti ki. Kialakításakor előtérbe kell helyezni a gyermek egyéni személyiségjegyeit, egyéni bánásmódot. A

megfelelő gondozás elősegíti a gyermekek növekedését, fejlődését, egészségének megőrzését, ezáltal hozzájárul jó közérzetéhez, személyiségének fejlődéséhez.

Kizárólag a szülő és az óvoda együttműködése alapján lehet eredményeket elérni,

10


és a testi-lelki egészség megőrzéséhez és betegség megelőzéséhez szükséges, testápolási, étkezési, öltözködési szokásokat kialakítani. A higiénés szabályok betartása A gyermekek higiénés szokásainak kialakításánál elsősorban a példamutatás

k 11

eszközét használjuk. Pozitív példa alapján, egyéni ütemben tanulhatják meg a helyes alap higiénés, tisztálkodási, öltözködési, étkezési szokásokat, illemszabályokat. Problémák esetén beszélgetést kezdeményezünk és magyarázatot adunk a helyes viselkedési szokások kialakítása érdekében. Így a gyermekek saját tempójukban és befogadó képességükhöz mérten leginkább utánzó képességeikre építve sajátítják el az egészségügyi szokásokat. Törekszünk az önkiszolgálás önálló öltözködés, testápolás, étkezés kialakítására, melyhez a családok segítségét is kérjük. Ha a

ka

gyermek az otthonában és az óvodában is ugyanazokkal a szabályokkal találkozik, sokkal hamarabb válik számára természetessé az adott viselkedés. Étkezés

Az étkezési szokások kialakításakor is kulcsfontosságú szerepet kap az utánzás. A

cs

pedagógus példamutatásával biztosítja a helyes étkezési szokások elsajátítását. Az otthonról hozott pozitív példát erősítve megtanítjuk a helyes testtartást, evőeszközök használatát, Rendszeresen

figyelemmel

fogyasztunk

kísérjük

a

gyermekek

gyümölcsöket,

kiegyensúlyozott

zöldségeket,

hogy

a

étrendjét. gyermekek

vesszük. Öltözködés

4 ó8 bh

szervezetét még ellenállóbbá tegyük. Az eltérő étkezési kultúrákat figyelembe

Célszerű rétegesen, időjárásnak megfelelően öltöztetni a gyermekeket, melyhez megfelelő váltóruhát kérünk a szülőktől. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a hőérzetüknek megfelelően megváltoztathassa öltözékét. Szükségesnek tartjuk, hogy

a gyermek öltözéke sem a csoportszobában, sem az udvari játék közben ne akadályozza a mozgását, évszaknak és napi időjárásnak is megfeleljen. Kényelmes, a lábat biztonságosan ölelő lábbelit kérünk a gyerekeknek. Öltözködéskor szükség esetén az életkornak és fejlettségnek megfelelő segítséget biztosítunk.

11


Mozgás A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen a gyermekek életében. A mindennapi élet keretein belül törekszünk arra, hogy a gyermekek a lehető legtöbb időt tartózkodjanak szabad levegőn, ha ez nem lehetséges, akkor a csoportszobában rendszeres szellőztetéssel biztosítjuk a friss levegőt. A többféle mozgásfejlesztő

k 11

eszközökön gyakorolhatják a gyermekek a természetes nagymozgásokat. Az óvodáskorú gyermekeknél kialakuló alakváltozás, gyakran hanyag testtartást eredményez, ezért a gerinc deformitások megelőzése érdekében prevenciós fejlesztő tornákat végzünk. Pihenés

Minden nap ebéd után lágy zene vagy mese támogatja a gyermekek pihenését. Az

ka

alvás és pihenés a legfontosabb eszköze a testi és lelki fejlődésnek, különösen az idegrendszer megfelelő kialakulásának. Minél kisebb a gyerek, annál több alvásra, pihenésre van szüksége. Alvásidő közben is biztosítjuk a friss, oxigéndús levegőt. Elalvás előtt halk zene, vagy mese nyugtatja a gyerekeket.

cs

Egészségvédelem

Az egészséges életmód tudatosságát óvodáskorban kezdjük kialakítani. Nagy hangsúlyt fektetünk az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére. A családokkal, védőnői szolgálattal, gyermekorvosokkal együttműködve igyekszünk az

4 ó8 bh

esetleges fejlődési eltéréseket időben kiszűrni, és ezáltal korai fejlesztésben

részesíteni a gyerekeket. Gyógypedagógusaink, pszichológusunk és logopédusunk segítségével rendszeresen szűrjük a gyerekeket, hogy a nagyobb, komolyabb

gondokat elkerülhessük. A betegségek megelőzése és terjedése érdekében a beteg gyerekeket szülő segítség bevonásával elkülönítjük társaiktól, a fertőzésveszély elkerülése kiemelt fontosságú. Prevenció, korrekció

A gyógypedagógus és mozgásfejlesztés területén jártas kolléganők megelőző

tornagyakorlatokat állítanak össze igény esetén a tartáshibák, lábboltozat erősítés és helyes légzéstechnika elősegítésének érdekében.

12


Gyermek-balesetek megelőzése A megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával a különböző eszközök, használati

tárgyak

ellenőrzésével,

folyamatos

karbantartásával,

hibaforrások

megszüntetésével igyekszünk megelőzni a baleseteket.

k 11

Sikerkritériumok az óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyerekek önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor szükséges. Egyedül mosnak fogat és fésülködnek, kulturáltan étkeznek. Önállóan öltözködnek, vetkőznek, ruhájukra, környezetükre, saját épségükre vigyáznak, és óvják ezek tisztaságát. Szobatisztaságuk legalább jelzés szinten kialakult, kommunikációjuk beszéd szintjén megfelelő a szociális és egyéb szükségleteik kifejezésére – a

ka

beszédindító csoportra vonatkoztatva.

Az egészséges életmód szokásainak kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében

cs

Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérülés arányában, önmagához mérten a sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az

4 ó8 bh

együttműködésnek. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyerek, amennyi feltétlenül szükséges, hogy később önállóan tudjon

cselekedni. A sajátos nevelési igényű kisgyermekeknél több időre, türelemre, biztatásra, dicséretre, pozitív példaadásra van szükség a feladatok elvégzéséhez, mint

ép

társaiknál.

Ellenkező

esetben

türelmetlenné,

kapkodóvá

válhat,

elbizonytalanodhat, ami kudarcérzethez, frusztrációhoz vezet.

Szükség van tárgyi segédeszközökre, mint pl. kapaszkodók, feljárók, támaszkodók, valamint szakszerű segítségnyújtásra a gyógypedagógus, az óvónő és az asszisztens

személyében.

A

biztonságérzetet

fokozza

a

tárgyi

környezet

állandósága, valamint az is, ha előre tudja, számára kiszámíthatóvá válik a

napirendje. Az étkezésnek, a pihenésnek, a játéknak meghatározott ideje van. Jó közérzetet és harmóniát ad, biztonságérzetét segíti, ha előre tudja, és szokásává válik a napirend. 13


A fejlesztő foglalkozások az egyéni fejlesztési terv szerint történnek, amihez nagyon fontos a megfelelő dokumentálás. Minden sajátos nevelési igényű gyermekről a kötelezően elírt

Tü.- nyomtatványokon vezetjük

napi szinten

a fejlesztési

foglalkozások célját, módszerét, tartalmát, amely információval szolgál a speciális fejlesztéshez az óvónőnek és a szülőknek.

k 11

A gondozási feladatok során arra törekszünk, hogy a nem, vagy csak részben sérült funkciók tudatos fejlesztésével nagyobb teret adhassunk a kiesett funkciók kompenzálására.

4 ó8 bh

cs

ka 14


3. ÉRZELMI NEVELÉS – SZOCIALIZÁCIÓ Célunk: A szociális és egyéni neveléssel el szeretnénk érni, hogy a gyermeket az óvodába

k 11

lépéstől az óvodáskor végéig kiegyensúlyozott, szeretetteljes környezet vegye körül, és hogy az egyéni érdekeit és tulajdonságait a csoport normái alapján bontakoztathassa ki. Feladataink: • Az

érzelmi

biztonságot

nyújtó,

szeretetteljes,

kiegyensúlyozott,

derűs

családias légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig.

• Az

óvodapedagógus-gyermek,

gyermek-dajka,

gyermek-gyermek

ka

kapcsolatban a pozitív attitűd, érzelmi töltés kialakítása.

• A szociális készségek fejlesztése az önérvényesítés, önkifejezés megtartása mellett.

• A sajátos nevelési igényű gyermek elfogadása, különbözőségek tisztelete, a

cs

sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztési igényének kielégítése megfelelő szakemberek közreműködésével.

Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, és viselkedése modell értékű.

4 ó8 bh

Az óvodáskorú gyermekek viselkedését legfőképpen az érzelmeik motiválják. Ezért

különösen fontos, hogy a gyermekeket nyugodt, biztonságos érzelmi légkör vegye

körül. Amikor a gyermek először meglátogatja az óvodát, már éreznie kell az otthonos,

derűs

alakulhasson ki.

attitűdöt,

hogy

érzelmi

biztonság

és

kiegyensúlyozottság

A jó érzelmi kapcsolat serkenti az egyéni képességek

kibontakozását, a gyermeki aktivitást, és az önállóságot, és teret enged önkifejező, önérvényesítő törekvéseiknek. Már a beszoktatás időszakában igyekszünk a megfelelő érzelmi kötődést kialakítani.

Az óvodába lépés előtt lehetősége van a szülőknek gyermekével együtt bepillantást nyerni óvodánk életébe. Bejöhetnek megismerkedni a leendő óvónővel, információt

kaphatnak az óvoda életéről. A szülő jelenléte, csak megerősítő jelleggel bír. Így

szeptemberben már ismerősként üdvözölhetjük egymást, ami a biztonságérzést formálja az új környezet elfogadásához. A családias légkör megteremtése elősegíti a

15


gyermek

társas

kapcsolatainak

alakulását,

a

szociális

érzékenységet,

a

biztonságérzetet. Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokás- és normarendszert, napirendet alakítson ki, mely minden szabad játékos tevékenység elvégzésére elegendő időt és helyet biztosít.

k 11

A gyermeki önérvényesítő törekvések mellett fontosnak tartjuk a gyermeki önkifejezésnek teret adó szemlélet előtérbe helyezését. Az óvodai nevelés segíti a gyermekben együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, önállóság, feladattudat, kitartás és szabálytudat kiépítését. Fontos tudatosítani a gyermekben, hogy észre kell venni a környezetében lévő szép és jó dolgokat, melyet elsősorban példamutatással tudunk elérni. Az óvodapedagógus elsőszámú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában, kommunikációjában, ő

szervezi

a

gyermek

ka

bánásmódjában,

életrendjét

és

azokat

a

közös

tevékenységeket, amelyben a társas kapcsolatok alakulnak. Az ismétlődő közös, örömteli tevékenységek a csoport és az óvoda hagyományrendszerében épül ki és mélyíti az összetartozás élményét. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek

cs

kielégíthessék természetes társas szükségleteiket, megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Lehetőséget teremtünk a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek az óvodai nevelés keretén belül biztosítva az önazonosság megérzését, társadalmi integrálását, az emberi

4 ó8 bh

jogok védelmét.

Egyéni bánásmód a közösségi életben

A gyerekek fejlődési tempója, élet és nevelési körülményei eltérőek. Különböznek egymástól testi, idegrendszeri sajátosságaikban, értelmi képességeik, nyelvi

kifejezőkészségük, társas magatartásuk érzelmeik, aktivitásuk terén. Az egyéni

bánásmódunkkal biztosítjuk, hogy gyermekeink a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjává. Nevelésünk során egyszerre segítjük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését és az éntudatuk kialakulását is.

Az egyéni bánásmódot az óvodai életünk mindennapi területén minden gyermekre –

a halmozottan sérült gyermek speciális fejlesztése során is érvényesítjük. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek egyéni fejlesztési tervet készítenek az óvodában

dolgozó szakemberek, ami alapján a fejlesztési munka folyik a szülőkkel történt egyeztetést követően.

16


Közös élményeink - hagyományaink Óvodánk a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelőmunkáját. Célunk biztosítani a gyermekek számára a tevékenységeknek és a társas kapcsolatoknak azt a rendszerét, amelyben személyiségfejlődésük pozitív irányba

k 11 mutat.

Közösen készülünk az ünnepekre (Télapó, Advent, Farsang, Húsvét, a Föld napja, A Víz világnapja, Anyák napja, kirándulások, stb). Az ünnep fényét emeli az alkalomhoz illően feldíszített óvoda. A gyerekek születésnapját, névnapját minden

csoport megünnepli (tortával, énekkel, esetleg saját készítésű ajándékkal, kedvenc meséjével). Ezek a programok segítik a gyermekek közösségi érzésének erősítését, a szülői közösség alakulását, erősítik az összetartozást, és az egymásra való

ka

odafigyelést.

Közösségi nevelés – szocializáció

Az óvodai nevelés által célunk, hogy megkönnyítsük a társadalomba való

cs

beilleszkedés folyamatát, és megfelelő szociális tanulási formákat alakítsunk ki. A szocializáció fejlődésének alapja a családi élet, erre épülhet az óvodai nevelés. A gyermekek személyisége a család és az óvoda hatásai alapján fejlődik, ezért igyekszünk az óvodai nevelést a családi neveléssel összhangba hozni. Ezáltal a gyermekek képessé válnak megfelelő viselkedéskultúra és erkölcsi gondolkodás

4 ó8 bh

kialakítására.

Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség,

önzetlenség,

figyelmesség)

és

akaratának

(önállóságának,

önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a

szokás– és normarendszerének megalapozását, a másság elfogadását, az esélyegyenlőség megvalósulását, a szociális hátrányok csökkenésével. Sérült gyermek érzelmi nevelése

A sérült gyermekek érzelmi nevelése még több figyelmet és gondosságot igényel, mint az ép gyermekek esetén. Erősebb kötődést mutatnak az őket körülvevő

személyekhez, tárgyakhoz, emiatt a változásokat nehezebben tűrik. Fontosnak

tartjuk, hogy az óvodába érkezés pillanatától pozitív érzelmi hatások érjék a sajátos

17


nevelési igényű gyermekeket. Óvodánkban tükröződik a megértés, elfogadás, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség légköre. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára is fontosnak érezzük a közös élmények megélését, hiszen egy zenés foglalkozás vagy az óvodai műsorban való szereplés közben, elmosódnak a gyermekek közötti különbözőségek. Ezért különös

k 11 jelentőséget

tulajdonítunk

a

különböző

programok

szervezésének,

helyszínválasztásának, hogy a kiválasztott program az ép és a sérült gyermekek számára is meghatározó legyen. Szocializáció sérült gyermekek esetén Az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek számára általában az első helyszín, ahol a családon kívüli világgal találkoznak, így megkezdődhet integrációjuk. Az

ka

integrált nevelés a sérült gyermekek számára természetes életszituációkat mutat be, és ép társaiktól pozitív szereptanulási modellt tanulhatnak, ugyanakkor az ép gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére, toleranciára és együttérzésre neveli.

cs

A sérült gyermekek mindenek fölött gyermekek, akik valamilyen különbözőséggel bírnak. Ugyanolyan joguk és sok esetben még nagyobb igényük van a szeretetre, az emberi kapcsolatokra, a védettségre, a biztonságra, a megértésre, emberi méltóságuk tiszteletben tartására. Ennek az emberi létformának az esélyét próbáljuk biztosítani szocializációs folyamatban, a társadalom szemléletformálásában, nagy hangsúlyt

fektetve

a

4 ó8 bh

mértékben

szocializációs

hátrány

csökkentésére,

az

esélyegyenlőség megvalósítása érdekében.

4. ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS

Ingergazdag, információkkal teli világunkban ki kell alakítanunk a tájékozódási képességet, a felfedezésre való alkalmasságot. Az óvodai nevelésünkkel ki kell fejlesztenünk az önálló tapasztalatszerzés lehetőségeit, majd megtanítjuk az ily módon spontán szerzett tapasztalatok rendszerezését, bővítését, biztosítjuk a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlást, az értelmi

képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztését.

Az óvodáskorú gyermek legjellemzőbb életkori sajátossága az érdeklődés és kíváncsiság. Ezt kihasználva meglévő tapasztalataira és élményeire építve

18


változatos

tevékenységek

biztosításával

további

élményeket,

tapasztalatokat

szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében fontos feladatunk.

k 11

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő

környezettel,

helyes

minta

és

szabályközvetítéssel

az

óvodai

nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet. Az anyanyelvi

ka

foglalkozások megtartásában logopédus szakember is részt vesz, támogatva átfogó gyógypedagógiai ismereteivel az óvónő munkáját. Az anyanyelvi nevelés általános feladatai: A beszélő környezet kialakítása.

cs

♦ ♦

A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése.

♦

Szókincs

(relációs

és

általános

gyarapítása,

szófaji

gazdagság

megalapozása.

Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.

♦

Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy

4 ó8 bh

♦

összefüggő beszéd) fejlesztése. ♦

Kommunikációs

(verbális,

nonverbális)

jelzések

felismerésének,

használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával,

kiegészítve

a

gesztusnyelv

és

mimika

tudatos

kommunikációhoz kapcsolódó megerősítő mechanizmusával. ♦

Szoros együttműködés kialakítása a logopédus – óvodapedagógus – család között a megelőzés és korrekció érdekében.

♦

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.

19


IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEINK

k 11

Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Óvodánk dolgozóinak feladata, hogy szükség esetén megvalósítsák a nemzetiségi,

ka

etnikai nevelés célkitűzéseit a migráns családok körében. Megfogalmazódik az óvodapedagógus és az óvodai nevelő munkát segítő alkalmazottak összehangolt munkájának elvárása. Intézményünkben a pedagógusok létszáma: 8 fő

cs

 5 fő óvodapedagógus  1 fő óvodavezető

 1 fő gyógypedagógus, logopédus  1 fő pszichológus

4 ó8 bh

A pedagógiai munkát segítő dolgozók létszámának alakulása:  4 fő asszisztens, dajka (óvodapedagógus hallgató)

2. TÁRGYI FELTÉTELEINK

Intézményünk négy csoportos óvoda. Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program

megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, udvara, kertje,

berendezései biztonságosak, a gyermekek kényelmét szolgálják, megfelelnek

testméreteiknek, biztosítják egészségük megőrzését, fejlődését. A csoportszobai és udvari eszközökre is jellemző, hogy kielégítik a gyermekek mozgás- és játékigényét.

A négy csoportszobához tartozik egy egészségügyi kiszolgáló (mosdók, zuhanyzók, WC-k – melyek kapaszkodókkal vannak ellátva). 20


Csoportszobáink

berendezései

esztétikusak,

könnyen

tisztán

tarthatóak,

hozzáférhetően, biztonságosan kerülnek elhelyezésre. A gyermekeket harmonikus színekkel és formákkal vesszük körül, a lehető legteljesebb mértékben természetes anyagokkal. Minden gyermeknek méretüknek megfelelő székeket biztosítottunk, melyek alkalmazkodnak a gyerekek magasságához.

k 11 Játékeszközeink

korcsoportnak

megfelelőek,

segítik

a

kreativitást,

logikus

gondolkodásukat, gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Ízlésesek, praktikusak, alkotókészséget fejlesztőek, színesek, jó minőségűek. Ösztönzik a gyermekeket az élmények,

tapasztalatok

többszöri

átélésére,

valamint

lehetővé

teszik

mozgásigényük kielégítését.

Színes TV, DVD lejátszó, diavetítő, s a gyerekek által naponta használt zenei eszközök rendelkezésre állnak.

ka

Tornaszobánk jól, biztonságos tornaszerekkel van felszerelve: csúszásmentes gumiszőnyegek, INPP, TSMT, Ayres terápiás eszközök, mozgásfejlesztő termékek, labdák, karikák, bordásfal stb. Gyógypedagógiai fejlesztő szobában az egyéni differenciált fejlesztéshez szükséges, Ravensburger manipulatív eszközök állnak

cs

rendelkezésre. A fejlesztőeszközöket szülői támogatásokból biztosítottuk, a jövőben pályázatokból is igyekszünk a hiányokat biztosítani.

Udvarunk rendelkezik biztonságos, esztétikus mozgásfejlesztő eszközökkel, amelyek további fejlesztésre várnak. megelőzését szolgálja.

4 ó8 bh

Sószobát tervezünk kialakítani 2015 tavaszra, mely a légúti megbetegedések

Óvodánk megfelelő munkakörnyezetet biztosít a munkatársak számára, valamint lehetőséget nyújt a szülők fogadására is.

21


3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Napirend, hetirend A napirend és hetirend tervezésénél, szervezésénél biztosítjuk a feltételeket,

k 11

megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységekhez. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Fontos szerepet

kap

a

gyermekek

érzelmi

biztonságának

kialakítása,

melyet

a

rendszeresség és következetesség támaszt alá. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, és a szabad játék kiemelt szerepét tarjuk szem előtt. Az óvodapedagógus folyamatosan nevelőmunkát végez,

ka

kapcsolatot épít a gyermekekkel, segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást

végző

többi

munkatárssal.

A

napirendet

és

a

heti

rendet

a

gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, gyógypedagógiai és pszichológiai támogatással. Az egész nap során érvényesülnie kell a folyamatosságnak és a rugalmasságnak. Megerősítést nyert a gyermek egyéni szükségleteihez, különböző

cs

tevékenységekhez igazodó napirendre helyezett hangsúly az érzelmi biztonságot teremtő rendszeresség. Felhívó jellegű a játék kitüntetett szerepe a tevékenységek közötti harmonikus arányok megteremtésének követelménye. A köznevelési törvényben is rögzített előírás alapján az óvoda teljes nyitvatartási idejében a történő

foglalkozások,

tevékenységek

mindegyikét

kizárólag

4 ó8 bh

gyermekekkel

óvodapedagógus (az intézményünk speciális jellege miatt gyógypedagógus) irányíthatja.

A beszédindító csoport és az integrált csoport napirendje, a specifikumok miatt eltérők. Illetve a nyári magas hőmérsékletre való tekintettel, nyári napirend kialakítására került sor. A beszédindító csoport, mellékelt nyári napirendje csak a

foglalkozások időrendi eltolásában különbözik, az egyéb évszakokban használttól. A napirend specifikája változatlan marad.

22


TEVÉKENYS ÉG kezdete : 00

9

00

9

20

vége:

9

00

9

20

Érkezés a csoportba, szabad játék, szabadon választott tevékenység. Tevékenységekben megvalósuló tanulás. Fejlesztő foglalkozások csoportban Tisztálkodás. Terítés, előkészületek a tízóraihoz.

k 11

7

A tevékenység megnevezése:

P

P

P

P

P

10

15

Szabad játék, szabadon választott tevékenység. Tevékenységekben megvalósuló tanulás. Fejlesztő foglalkozások csoportban és csoportból kiemelve. Készülődés a levegőzéshez (öltözködés).

12

00

Levegőzés. Öltözködés, tisztálkodás, készülődés ebédhez.

12

30

Ebéd

45

Teremrendezés, ágyazás, tisztálkodás. Mese, pihenés

P

15

12

00

P

P

P

P

30

12 45 12 P

P

00

15

20

P

12 00 15 P

P

15

20

Ágyazás, tisztálkodás, készülődés uzsonnához. Uzsonnázás.

18

00

Játék, szabadon választott tevékenység.

P

P

4 ó8 bh

Dokumentumok

cs

15

P

ka

10

Tízóraizás.

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését, és fejlesztését,

fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, valamint az óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Nevelésünk a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján folyik. Csoportnapló

Helyi programunkhoz alkalmazkodva készítjük el csoportnaplóinkat, amelyre sajátos arculata mellett jellemző a kötelező dokumentumok jelenléte, mint egyénileg differenciált értelmi fejlesztés, negyedéves nevelőmunka tervezet, értékelés, felvételi és mulasztási napló Fejlődési napló, mérőlapok

Helyi programunkhoz készítettük el a gyermekek fejlődését nyomon követő „Fejlődési napló”-t.

23


Gyógypedagógiai dokumentumok Gyógypedagógusaink által használt dokumentumok: Forgalmi napló, Munkanapló, Egyéni fejlesztési terv, gyógypedagógiai órarend, negyed éves munkaterv, fejlődést nyomon követő mérőlapok, féléves értékelés készítése, Tü. nyomtatványok naprakész vezetése

k 11

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét, óvodapedagógusok és gyógypedagógusok irányítják.

4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

ka

Az óvoda és a család

Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, azzal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek legalapvetőbb feltételei a családdal való együttműködés és folyamatos kapcsolattartás. Óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, együttműködésünk során érvényesítik az intervenciós

cs

gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. U

Beiratkozás alkalmával minden szülőt tájékoztatunk az integrációs programunkról, U

szemléletünkről, megismerkedik gyermeke leendő óvónőjével, a csoportmunkát támogató, az egyéni fejlesztéseket végző, a gyerekek állapotát nyomon követő-mérő

U

4 ó8 bh

szakemberekkel; pszichológussal, gyógypedagógussal, logopédussal

Családlátogatás (még az óvodába kerülés előtt, vagy közvetlenül utána) – U

anamnézis felvétele ekkor történik, és meghívjuk a családot az első közös óvodai eseményre, játszónapra U

„Anyás” beszoktatás, minden alkalommal próbanap vagy próbahét keretében U

szükséges (kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon gyermeke neveléséhez, illetve megerősítve jelenlétével a gyermek érzelmi biztonságát), U

Napi kapcsolattartás – elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben

tájékozott

U

legyen,

a

gyermekével

történt

napi

lényeges

eseményekről,

a

faliújságokon elhelyezzük írásban a heti programtervet, illetve a gyermek napi

étkezéséről, alvásáról, hangulatáról a csoportszobák ajtaján vezetett jeltáblán kapnak tájékoztatást a szülők.

24

Csoda-Bogár Ház Óvoda Integrált nevelési program U

Szülői értekezletekre óvodapedagógusaink és gyógypedagógusaink felkészülnek, U

lehetőséget adnak a szülőnek gyermeke dokumentációjának megtekintésére. A csoport életéről videofelvételeket vetítünk (a felvétel előtt a szülők hozzájárulását kérjük), teával és aprósüteménnyel kínáljuk vendégeinket. Rendszeres közvéleménykutatást végzünk a szülők között, ez segít a minőségirányítási munkában is. Valamint

k 11

összefoglalás történik a csoport addigi tevékenységéről, a jövőbeli tervekről, a kitűzött célokról, azok megvalósításának lehetőségeiről, a módszerekről. U

Fogadóóra: Minden nevelési évben három alkalommal, illetve szükség szerint az U

óvodapedagógusok, és gyógypedagógusok a gyermekek fejlődési menetéről tájékoztatják a szülőket. Ezt a szülők írásban is megkapják, és észrevételeiket

megtehetik, valamint részvételüket aláírásukkal igazolják. Szülőcsoportunk

újszerű

kezdeményezés,

ahol

szülő

–

pszichológus,

ka

gyógypedagógus – óvónő együtt tevékenykedik. A szülők betekintést kapnak a különböző, óvodánkban használt viselkedés módszertani technikákról, ötleteket adunk az otthoni szabadidő hasznos eltöltésére, és a különböző, óvodában használt eszközöket és játékszereket bemutatjuk a szülőknek. Illetve a szülők lehetőséget

cs

kapnak arra, hogy őket foglalkoztató problémákat vessenek fel, melyek mindig egy következő szülőcsoport témáját alapozzák meg.

Jeles napjaink: farsang, gyermeknap, anyák napja, évzáró, nagycsoportosok ballagása, Télapó-várás, Advent. Ezek az ünnepeink nyilvánosak, alkalmasak a

4 ó8 bh

család és óvoda kapcsolatának mélyítésére.

Szülői szervezet megbeszélései: évente három alkalommal, de szülői igény szerint bármikor. A szülői képviselet tájékoztatása az óvodában megoldásra váró feladatokról, a megoldások közös kidolgozása ezeken a megbeszéléseken történik. Szülői jogok és kötelességek

Óvodánkban biztosítjuk a szülői jogok érvényesülését. 

A nevelési intézményt szabadon megválaszthatja (tájékoztatjuk sajátos arculatunkról,

integrációról,

fejlesztő

intézményről

a

beiratkozni

kívánó

szülőket). Óvodáskorú gyermekeket a Magyar Köztársaság teljes területéről fogadunk, körzethatár nélkül egész évben folyamatosan. 

Beiratkozáskor ismertetjük az óvoda nevelési programját és a házirendet.



Gyermeke fejlődéséről, rendszeresen részletes és tájékoztatást, neveléséhez, tanácsokat, segítséget kap; 25




Lehetőséget biztosítunk, hogy részt vegyenek a szülői szervezet képviselőinek megválasztásában, és az érdekeiket érintő döntések meghozatalában.



Az óvodában a szülők, jogaik érvényesítése, kötelezettségük teljesítése érdekében,

az

intézmény

működését,

munkáját

érintő

kérdésekben

véleményezési, javaslattevő joggal rendelkeznek, szervezetet hozhatnak létre.

k 11 

A dokumentumok nyilvánosságra hozásával, és az intézmény, tájékoztatási

kötelezettségével, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg.

A család és óvoda együttműködése érdekében elvárjuk a szülőtől, hogy: 

Gondoskodjon a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez megfelelő feltételekről

ka



Biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét és a tankötelezettség teljesítését



Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és ehhez adjon meg minden elvárható segítséget

Tartson rendszeresen kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal



Segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi

cs



élet magatartási szabályainak elsajátítását. 

Tartsa tiszteletben az óvoda pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és



4 ó8 bh

jogait

A gyermek betegsége esetén, a csoportos fertőzést megelőzendő, mérlegelje gyermeke közösségbe menetelének körülményeit, az egészségvédelem fényében.

A

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

esetében

folyamatosan

keresik

fel

intézményünket, mivel szakértői bizottsági vizsgálatra van szükség a felvételhez.

A szakértői bizottság véleményében az intézmény kijelölt óvodaként kell, hogy szerepeljen, mert ebben az esetben tudjuk biztosítani a fejlesztő foglalkozások heti óraszámát,

melyet

a

sérülési

típusnak

megfelelő

szakkal

rendelkező

gyógypedagógus lát el. A sajátos nevelési igényű gyerekek beszoktatása a

csoportokban nagyon lassan és fokozatosan történik. A szülők bejöhetnek, megismerhetik az óvodai élet sajátosságait és az óvodapedagógussal együtt szoktatják be a gyermeket. 26


Kapcsolattartás intézményekkel Óvodai élet előtt meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében a bölcsődék, családok, nevelőotthonok, egyéb szociális intézmények, gyámhatóság,

k 11

fejlesztő, egészségügyi intézmények, ezért ezekkel jó kommunikációs kapcsolatot alakítunk ki.

Óvodai élet során meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében a pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények, ezért ezekkel jó kommunikációs kapcsolatot alakítunk ki. Óvodai életet követően meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében az

ka

iskolák, ezért ezekkel jó kommunikációs kapcsolatot alakítunk ki. Különös tekintettel fordulunk a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő iskolák felé.

Partnereink: a dolgozóink, gyermekek, szülők, fenntartó, az Oktatási Minisztérium, Családvédelmi és Gyermekjóléti szolgálat, Gyermekotthon, Gyámhatóság, a

cs

Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakértői Bizottságok, Korai Fejlesztő Központ, illetékes gyermekorvosok, védőnői hálózat, általános iskolák, Civil szervezetek, Szakképző intézmények.

Megfelelő tárgyi és emberi segítségnyújtással, befogadó nevelésünkkel a sérült emberek is képesek az épek világában alkotó módon, tartalmas örömteli életet élni.

4 ó8 bh

Ők is hordoznak magukban lelki, szellemi értékeket, amit képesek átadni a külvilágnak. Úgy gondoljuk, hogy az óvodai fejlesztő munkánkkal segíthetünk, hogy a

gyermekek a tőlük telhető legtöbbet hozzák ki magukból, és így könnyebben

tudjanak iskolába menni. Az integráció segítségével megalapozzuk a másság

elfogadását, biztosítjuk az egyenlő hozzáférést és az empatikus készség fejlesztését a felnőtt korra. Ehhez a munkához széleskörű kapcsolatrendszert igyekszünk

kiépíteni és erősíteni. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitottak és kezdeményezők vagyunk.

27


V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINK

1. Játék

k 11

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így a leghatékonyabb eszköz az óvodai nevelésben. A játéktevékenységben megvalósuló tanulás alapvető pszichikai szükséglet, mely segít a gyermeknek az őt ért hatásokat, tagolatlan benyomásokat tagoltan, és mélyrehatóan megélni. A játék összemossa a gyermeket ért külső és belső benyomásokat, hidat képez a való világ és a gyermek képzelete között. A játék szabad elhatározásból származó igényének minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és zavartalanul kell kielégülnie. Így a játék kiemelt tájékozódó,

kreativitásukat

ka

jelentőségű,

fejlesztő

és

erősítő,

élményt

adó

tevékenységgé válik.

A kisgyermek első játszótársa a családban is és az óvodában is a felnőtt. Az óvodai nevelésben hangsúlyt fektetünk arra, hogy az óvodapedagógus utánozható mintát nyújt a gyermek számára. A felnőtt jelenléte teszi elérhetővé a gyermekek közötti

cs

játékkapcsolatok és a szabad játékfolyamat kialakulását A szocializáció előre haladtával az óvodáskor végére egészséges fejlődés esetén a gyermektársak válnak az elsődleges játszótársakká. Ebben a szakaszban az óvodapedagógus bevonható társ marad, aki ötletei és javaslatai által kezdeményezővé, a szabad játékot felelőssége hangsúlyozott.

4 ó8 bh

támogató segítővé válik. A szabadjátékban az óvodapedagógus tudatos jelenlétének

A játéktevékenység általi tanulási folyamat kialakulása és fejlődése szempontjából különösen fontos feladatunk, hogy a belső motivációból származó szabad játékot

naponta hosszú időtartamra elérhetővé tegyük a gyermekek számára. Fontos, hogy

az óvodai élet során a szabad játék túlsúlya érvényesüljön. Az 5-6-7-8 éves gyermekek

számára

biztosítjuk

a

több

napon

keresztül

folytatható

játéktevékenységet is. Mindig annyi időt biztosítunk a játékra, hogy a gyermek átélhesse a játék élményét, felfedezhesse a közös játék örömét.

A 3-4 éves

gyerekek az óvodapedagógus irányításával, kezdeményezésére játszanak. Szerepés szabályjátékokkal erősítve rá a játék fejlesztő hatásának eredményességére.

A játékhoz helyre, időre, élményszerzési lehetőségre, egyszerűen alakítható, a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagokra és játékeszközre van szükség.

28


Az eredményes játéktevékenységhez szükséges csoportlégkör és élményszerzési lehetőségek biztosítása az óvoda és az óvodapedagógus feladata. Az óvodai játék színtere a csoportszoba és az óvoda udvara. A csoportszobában állandó játéktereket alakítunk ki, gyakran tematikus, szimbolikus játékszerekkel, például babakonyha, babák, bábok, mesesarok, autópálya szőnyeg,

k 11

kézi szerszámok. A játékoknak kijelölt helyük van a gyermekek észlelési terében, amely megkönnyíti a játékkezdést és játékelrakást. A gyermekek játéktere jelentősen megnövekszik az udvaron, szabad levegőn. A füves udvar lehetőséget nyújt a változatos udvari játékhoz, alkalmas nagymozgásos

tevékenységhez,

pl.:

ügyességi

és

sportjátékok,

közlekedési

játékok,

de

szerepjátékokhoz is.

A játéktevékenység elsődleges motivációja az élményszerzés, melyhez megfelelő

ka

eszközök biztosítása szükséges. A játékszerek mellett játékeszközzé válhat a gyermek környezetében lévő bármilyen eszköz, ezért a gyermekeknek engedjük megismerni a különböző eszközök tulajdonságait, így a különböző szituációkat kihasználva

indirekt

módon

is

bővíthetjük

a

gyermekek

élményszerző

Olyan

játékeszközeink

cs

játéktevékenységét, ismereteit.

vannak,

amelyek

modernek,

ízlésesek,

praktikusak,

egyszerűek, jól variálhatók és nem veszélyeztetik a gyermekek testi épségét. Rendelkezünk különböző képességeket fejlesztő játékszerekkel, például képes

4 ó8 bh

lottók, kártyák, kirakós játékok, érzékelőjátékok. Konstruáló játékok, építőkockák, dramatizáláshoz szükséges eszközök, pl.: bábok, jelmezek, és népi játékeszközök is

megtalálhatók a csoportszobákban. Minden játékeszközünk modern, ízléses, jól

variálható, biztonságos. A gyakorló játékok folyamán az óvodapedagógus biztosítja a

gyermekek számára a játékeszközöket, és mintát ad a helyes használathoz. A

gyakorló tevékenységek jól fejlesztik a szem-kéz koordinációt. A csoportok életében rendszeresen megjelenik a barkácsolás, célunk, hogy a gyermek élje át az élményt,

hogy saját maga által készített eszközökkel, játékokkal, dekorációs kellékekkel játszhat. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikus - szerepjáték. A beleélő

képesség fokozása érdekében sok kelléket, jelmezt, eszközt használunk, melyet

közösen készítünk el. Az eszközöket úgy helyezzük el, hogy a gyerekek bármikor használhassák őket.

A gyermekek olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat

játszanak, amelyek könnyen betarthatók. Igyekszünk olyan szabályjátékokat 29


tervezni, amelyek a nagyfokú mozgásigényt kielégítik. Megadjuk a gyerekeknek azt a lehetőséget, hogy ők maguk is alkossanak szabályokat. A gyermekek játéktevékenységének megfigyelése tájékoztat bennünket a gyermekek értelmi és érzelmi állapotáról. A gyermekek játékmódja – bánásmódja a játékeszközökkel, viselkedése a játék folyamán – egyéb információkkal kiegészítve

k 11

lehetőség az érzelmi állapot, esetenként a családi és óvodai történések tükröződésének megismerésére. A magát biztonságban érző, kiegyensúlyozott óvodás játéka elmélyült, önálló, nyugodt, ötletgazdag, kapcsolatot kezdeményez a

társaival, és elfogadja mások kezdeményezését. A

játék

számtalan

lehetőséget

teremt

a

kommunikációra,

a

párbeszédek

kialakítására. Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőképesség fejlesztéséhez. Pl.: hangutánzó fonémahallás

fejlesztő

játékok,

ka

játékok,

légzési

technikát

segítő

játékok,

szinonimakereső játékok.

Sikerkritériumok az óvodáskor végére: gyermekek

képesek

kitartóan

több

napon

cs

 A

keresztül

egy

azon

játéktémában együttesen részt venni.

 Változatos szerepekben vesznek részt a játékokban.  Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus - szerepjáték.

4 ó8 bh

 Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására

 Viselkedésükben megjelennek a társas együttélés alapvető erkölcsi normái.  Interakciójuk gazdag, kulturált, érthető.

Játékra nevelés a sajátos nevelési igényű gyerekeknél, enyhén értelmi sérülteknél

Ugyanaz, mint az épeknél, játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás. Eltérés adódhat: •

A gyakorló játéknál a beszédbeli problémák hatására akadályozottá válik a

hangok, szavak ismételgetése. A mozgás és ritmusvisszaadás is sérült, mely később kommunikációs problémákhoz vezethet. A játékszereket, eszközöket,

az esetleges fogásbeli illetve manipulációs nehézségek miatt nem tudja megismerni, a velük való játék akadályokba ütközik. 30


•

Szimbolikus - szerepjátéknál a problémát az okozza, hogy kevesebb tapasztalata van a világról, az emberekről, a jelenségekről a mozgás akadályozottsága végett. Ezért sivárabb, vagy sokszor meg sem jelenik a szerepjáték. Akadályt jelenthet a kommunikációs zavar is.

•

Szabályjátékoknál:

a

gyakori

mozgásos

szabályjátékokban

a

k 11

mozgáskorlátozott gyermekek csak segítséggel vagy módosítva tudnak részt venni.

Az ép gyermekeket megtanítjuk, hogy a játéktevékenység során vigyázzanak sérült társaikra, és a sérülés mértékétől függően a sajátos nevelési igényű gyermekek is igyekezzenek alkalmazkodni társaikhoz. A mozgáskorlátozott gyermekek számára nagyobb hely kell, hogy megfelelően tudjanak mozogni. Fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, hogy a gyermek biztonságban érezze

ka

magát, figyelmét a játéktevékenységre tudja összpontosítani. Igyekszünk megnövelni az együttjátszás, együttmozgás idejét és ez által sok új érdekes tapasztalathoz segítjük a gyermekeket.

cs

2. Vers, mese

A legtöbb kisgyermek az óvodába érkezéskor már rendelkezik bizonyos fokú irodalmi élménye, amely többnyire a képeskönyvek, leporellók nézegetéséből, lapozgatásából

4 ó8 bh

áll. Erre az általában pozitív élményre építve óvodáskorban alapozzuk meg a

gyermekek irodalomhoz fűződő viszonyát. Ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a

verseken és meséken keresztül az anyanyelv közegén át valódi értékeket adjunk át a

gyermekeknek, tanítsuk az emberi kapcsolatokra, mélyítsük az önismeretüket, segítsük a világ megismerését.

Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók,

versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzékiérzelmi élményeket adnak.

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok sokszínűsége jó alapot

kínál a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője, a mindennapos

mesélés a mentális higiéné fejlődésének elmaradhatatlan része. A mese - képi és

31


konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A gyerekeket megismertetjük a népköltészet ízes, őszinte népies kifejezéseivel, de ezek inkább a passzív szókincsüket gyarapítják. A mai modern mesékből megtanulhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyeket a mindennapi életben is

k 11

használunk. A foglalkozásokon azonban nemcsak arra van lehetőség, hogy szép, stílusos nyelvezetű műveket hallgassanak meg, hanem arra is, hogy maguk is gyakorolják: versismétlés, mesedramatizálás, bábozás. Óvodánkban az etnikai kisebbség életmódját, kultúráját (mese, vers, ének, sajátos szín és formavilága) szokásait, hagyományait, tárgyi emlékeit tudatosan építjük foglalkozásaink keretébe. Fontos feladat a kultúrkincs továbbörökítése, így óvodánkban a népi, klasszikus és kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

ka

A

mese

életkorilag

világképének.

megfelel

az

óvodás

gyermek

szemléletmódjának

és

Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és

megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe,

cs

csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A szeretetteljes, állandó biztonságot sugárzó légkör alapfeltétele annak, hogy a gyerekek felfigyeljenek a mesére, végig hallgassák, később maguk is kérjék. A

4 ó8 bh

mindennapos tevékenységgé alakult mesélés közben a gyermek eleven, belső képvilágot jelenít meg, megy az élményfeldolgozás legfontosabb formája. Különösen

fontos, hogy tudatosan éljünk a kommunikáció eszközeivel, megfelelő hangerővel és tempóval, jól artikulálva, gesztusok és mimika használatával adjuk elő a műveket. A

verseknél kihasználjuk a hangutánzó szavak, színek adta lehetőségeket. A verselés, mesélés mindennapos tevékenységgé válik óvodásaink életében.

Kiscsoportban a rövid, mindennapos eseményeket feldolgozó és állatmesék kapnak hangsúlyos szerepet, ez felel meg a kisgyermekek érdeklődésének.

A középső csoportos gyerekek már követni tudják a kissé bonyolultabb, hosszabb

meséket, megértik az összetettebb jellemű mesehősöket, megérzik a mese tréfás, humoros hangulatát.

Az 5 év feletti gyerekek általában már megértik és élvezik a hosszabb terjedelmű, bonyolult

szerkezetű,

realisztikus,

összetettebb

novellaszerű

meséket

mondanivalót a 32

tartalmazó

klasszikusaink

által

tündérmeséket,

gyerekeknek

írt


elbeszéléseket, és a modern technika jelenségeivel foglalkozó elbeszéléseket, gépekkel és azok működésével kapcsolatos mesék, történetek. Minden korosztály számára élményt nyújt a többszöri ismétlés, ha többször azonosulhatnak

a

mese

szereplőivel.

lehetőségeinek

biztosítása

az

A

óvodai

gyermeki

önkifejezés

nevelés

e

alternatív

tevékenységeinek

k 11 megvalósulásában.

A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Ezért különös hangsúlyt fektetünk a mesék eljátszására, bábozásra. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a mese tartalma nem mindig okoz örömet, de az intonációval, átlelkesítő előadásmóddal, és a mesék feldolgozásában a bábjátékokkal felkelthetjük érdeklődésüket. A bábjátékokkal csökkenthetjük a

ka

gátlásosságot a beszédhibák esetén, hiszen a gyermek elbújhat a báb mögé, szorongásait

átháríthatja

a

bábokra.

A

gyerekek

számára

ezekhez

a

tevékenységekhez eszközöket biztosítunk, melyek egy részét barkácsolás keretében a gyerekekkel együtt készítjük el. A nem beszélő gyerekeinkhez a tevékenységek

cs

közben kérdéseinkkel, magyarázatainkkal, utasításainkkal fordulunk, így biztosítjuk, hogy ők is tevékeny részesei legyenek az eseményeknek. A hallássérült gyermeket közel ültetjük a mesélőhöz. A hallássérült gyereket is szereplési alkalomhoz juttatjuk, ez ösztönző hatással van a beszédfejlődésére.

4 ó8 bh

Sokat beszélünk hozzá, hiányos mondatait kiegészítjük, kijavítjuk, célunk, a hallásfigyelem fejlesztése, a beszédfejlődés, és a szókincs gyarapítása.

A gyengén látó gyerekek gondolkodás és beszéd fejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése.

Játék

közben

fejlődik

a

gyerek

beszéde,

emlékezete,

gondolkodása, szélesedik érdeklődési köre, gazdagodik érzelemvilága. Beszéd

hallgatásával, reprodukálásával jól fejlődik a gyermek hallása. Meséket mondunk neki, játszunk vele és rövid versekre, mondókákra tanítjuk. Az autista gyerekek

fejlesztésében a ritmikus, ciklikusan visszatérő 2-3 mondóka nagyon meghatározó.

Köthető hozzájuk nagymozgás-fejlesztés, gesztus-tanítás, festés, zene. A mondókák visszatérő ritmikája, rendszeressége nyugalmat áraszt, így erősítő a ritmikával kísért cselekvés beépülését, idegrendszerbeli támogatottságát.

33


A sajátos nevelési igényű gyermekeknek mindig annyit segítünk amennyi szükséges, lépésről lépésre adunk segítséget. Rávezető kérdésekkel irányítjuk figyelmüket a lényegre, elmagyarázzuk és megmutatjuk a tennivalókat.

k 11

Sikerkritériumok az óvodáskor végén:  A gyermekek szívesen mondogassák a mondókákat, verseket

 Igényeljék a mesehallgatást.  Meséljenek, bábozzanak, dramatizáljanak társaik és maguk szórakoztatására.

 Tudjanak meséket, történeteket kitalálni, és azokat megjeleníteni.

 Fejlődjenek nyelvi képességeik (nyelvtanilag helyes beszéd) új fogalmakkal bővüljön szókincsük. Alakuljon ki a kontextusos beszéd.

ka

3. Ének, zene, énekes játékok

cs

A zenei nevelés az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre. Az óvodában megfigyeljük a környezet hangjait, a közös játékokkal egybekötött énekes, zenés játékok, a népi gyermekdalok örömteli élményt nyújtanak, formálják a gyermekek zenei ízlését, felkeltik fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei

4 ó8 bh

tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás

szépségét, a közös éneklés örömét. Az eredményes ének-zenei nevelés hatására a

gyermek szeret énekelni, játszani, dúdolgatni, szívesen hallgat zenét, eközben

fejlődik hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus, szép mozgása. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok

megismerését, továbbélését, a szülőföldhöz való kötődést segítik. Az óvodai énekzenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások

fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

34


Az ének-zenei nevelés keretében szeretnénk megszerettetni a gyermekekkel a közös énekléseket, közös játékokat. Az óvodapedagógusnak ezen a területen is példamutató szerepe van. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik.

k 11 Feladataink:

• A gyermekek életkorát, és az adott csoport képességszintjét figyelembe véve, igényes zenei anyag válogatása.

• A

megfelelő

dalanyaggal

és

hangszerekkel

éneklési

készségük,

ritmusérzékük, zenei hallásuk, emlékezetük, zenei önkifejezésük fejlesztése.

• Zenei ízlésük formálását elsősorban a magyar népzenével, életkoruknak megfelelő zenei alkotásokkal, és más népek dalaival biztosítjuk.

ka

• Figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbség sajátos kultúráját, helyet biztosítunk megismerésének. • A

gyermekek

nyelvi

képességeinek

fejlesztése

mondókákkal,

gyermekdalokkal.

cs

• A sérült gyermekek sérülésének figyelembevételével egyéni fejlesztésük gyógypedagógus közreműködésével (mozgás – látás - hallássérült, értelmileg elmaradott gyermekek).

4 ó8 bh

Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése

A gyermek sérülésének figyelembevételével egyéni fejlesztésük a speciális gyógypedagógus segítségével történik. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén

is folyamatos, egész napot átható zenei nevelés történik. A kommunikációs problémákkal, beszédfogyatékossággal, autizmussal élő gyermekek életében a zene

egy

új

kommunikációs,

önkifejezési

formát

kínálhat,

amit

az

óvodapedagógusaink a gyógypedagógusok közreműködésével a lehető legteljesebb

módon kihasználják. Hallássérült gyermekek esetén figyelemmel kísérjük a hallókészülék

működőképességét,

használatát,

a

gyermekeket

pedig

az

óvodapedagógus közelében helyezzük el, hogy szükség esetén jól követhesse az arcmimikát, szájról olvasást. Az autista, viselkedés zavaros gyerekeknél a zene relaxációs hatású. Ezért csendes pihenő alatt relaxációs zene szól, megkönnyítve a gyermekek számára az ellazulást, megnyugvást.

35


A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén az óvodavezető folyamatos kapcsolatot tart az óvoda gyógypedagógusaival a fejlesztési lehetőségek megbeszélése miatt. A gyermek egyéni adottságainak megfelelően ének-zenei foglalkozásokkal alakítjuk érzelmi életét, oldjuk gátlásait. Fokozottan figyelembe vesszük a gyermek igényét, csökkent

koncentrációképességét,

pontatlan

intonációját,

utánzóképességét,

k 11 mozgásutánzását.

Sikerkritériumok az óvodáskor végén:  Szeressenek énekelni, énekes játékot játszani.  Tanuljanak meg tisztán énekelni egyedül is.  Tudjanak dallammotívumot visszaénekelni.

 Mozgásuk koordinálttá váljék, legyen harmonikus.

ka

 Értsék meg a zenei fogalompárokat, és azokat képesek énekléssel, mozgással alkalmazni.

 Találjanak ki különböző dallamokat, mozgást, ritmust, játékot, vannak ötleteik.  Alakuljanak ki baráti kapcsolataik énekes játék közben.

cs

 Önmaguktól kezdeményezzenek énekes, zenei játékot napközben.

Úgy készítjük fel a gyermekeket a zenei nevelés során, hogy a zene iránt fogékonnyá váljanak, tisztába legyenek az egyes zenei alapfogalmakkal, zenei

4 ó8 bh

képességeik fejlettebbek legyenek. Hatékony zenei nevelésre törekszünk, mely figyelembe veszi a zenei közművelődés távlati igényeit, és ezt az óvodáskorú gyermekek életkorának megfelelően készítjük elő.

4. Mozgás

A 3-8 éves gyerekeknek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető

el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően

figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító testi nevelés nélkül. Feladatunk

ezért az egészséges életmódra nevelés, a mozgási igény napi szintű kielégítése, az egészségtudatosságra nevelés, a test fejlődésének elősegítése érdekében a

mozgásigény kielégítése és fejlesztése, a testi képességek fejlesztése: erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség területén, a mozgásműveltség segítése, a mozgás

megszerettetése,

valamint

a

mindennapos

mozgás

lehetőségének

biztosítása, valamennyi gyermek számára az egyéni adottságok figyelembe 36


vételével. A mindennapos mozgás tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik, melynek helyszínét az óvónő választja ki (udvar, csoportszoba vagy tornaszoba). A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és a testi képességeit, mint az

k 11

erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Célunk, hogy úgy fejlesszük a gyermekek személyiségét, alkalmazkodó képességét, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A

mozgásos foglalkozások kedvezően

befolyásolják

a

gyermeki szervezet

növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése

ka

mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül,

cs

spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

4 ó8 bh

Sérült gyermekek mozgásfejlesztése

Sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is különösen fontosnak tartjuk a mozgás

szerepét. Elsődleges célunk a sérült funkciók fejlesztése. Feladatunknak tartjuk a

mozgásigény felkeltését és kielégítését, hogy megélhessék a mozgás örömét, amely növeli az önbizalmukat. A kommunikációs problémával küzdő gyermekek esetében

a mozgás hasonlóan kiemelt szerepet kap, mint a zenei nevelés, hiszen eszközt ad a

gyermekek kezébe az önmegvalósításra, önkifejezésre, csökkenti a gátlásokat, magabiztosságot sugall. Óvodánkban beszédindító torna foglalkozásokat indítottunk,

mely speciálisan egyénre szabottan gyógypedagógiai, pszichológiai és logopédiai alapú módszerekkel került kialakításra. Nem beszélő, főként autista gyerekeknél alkalmazzuk, beszédindítás, beszédkedv felkeltésének céljából.

A mozgás speciális fejlesztése szakembert igényel, aki komplex módon végzi a mozgás és a következményes, vagy társuló elváltozások, károsodások terápiáját. Az 37


óvodai élet során az óvónőnek tisztában kell lennie a sérülés okával, a diagnózissal, a tünetekkel, a kóros mozgásformákkal valamint a legszükségesebb teendőkkel. Azonban minden esetben a szakemberre kell támaszkodnia (mozgásában korlátozott gyermek esetén szomatopedagógus). A sajátos nevelési igényű gyermekeket többször kell biztatni, helyes módon és

k 11

mértékben segíteni, hogy örömét és sikerét lelje a mozgás során. Ezáltal az önbizalma is növekedni fog, és eljut oda, hogy a mozgás öröméért, az önálló helyzetváltoztatás kedvéért tudatosan képes cselekedni, a fejlesztésben tevékenyen, örömmel részt venni. Mindezekért óvodánkban nem sajnáljuk az időt és az energiát arra, hogy sérült gyerekeinket állandóan motiváljuk, késztessük a mozgásra. Az egészséges gyerekeket úgy neveljük, hogy közös mozgásos játékukba vonják be akadályoztatott társaikat is és segítsenek.

ka

A mozgáslehetőségekbe minden szinten bekapcsolódnak a sajátos nevelési igényű gyermekek, de annak kritériumait a gyógypedagógusok határozzák meg a gyermek egyéni állapotának függvényében. Feltétlenül fontos annak ismerete, melyek azok a káros

mozgásformák,

tevékenységek,

amelyeket

nem

végezhetnek.

Ezeket

cs

gyógypedagógusainkkal - akik legalább heti két alkalommal foglakoznak sérült gyermekeinkkel - méretjük fel és beszéljük meg.

Óvodánkban a gyerekek az óvoda egész területét birtokolják mozgásigényük kielégítése céljából. A gyermek mozgástevékenysége egyben veszélyeket is rejt

4 ó8 bh

magában. Ezért az óvoda helységeit, udvarát, eszközeit állandó jelleggel felügyeljük, karbantartjuk. A különböző mozgásformák elsajátítását, annak szabályait a gyerekekben

tudatosítjuk,

hogy

egyre

biztonságosabban

éljenek

képességeikkel, ismerjék fel korlátaikat, ha szükséges kérjenek segítséget.

Sikerkritériumok az óvodáskor végére sérült gyermekeknél  Örömmel, szívesen mozogjanak

 Alakuljon ki a természetes mozgásigény  Tudjanak mozgást utánozni  Értsék meg az egyszerű utasítást

 Az alapmozgásokban szerezzenek jártasságot

 Lépcsőn kapaszkodva, váltott lábbal közlekedjenek

 Biztosan mozogjanak tornaszeren, játszótéri játékokon

 Tanuljanak meg rövid ideig figyelni a felnőttre és egymásra 38

saját


 Elemi szabályokat ismerjenek és tartsanak be  Ismerjék az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.

 Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban és ügyességi játékokban.

k 11

5. Mintázás, rajz, kézi munka

A gyermeki személyiség fontos része a vizuális nevelés. Az ábrázoló tevékenység különböző formái a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézi munka, ábrázolás. Az óvodapedagógus feladatai közé tartozik, hogy felkeltse a gyermekek érdeklődését a különböző anyagok, eszközök, technikák iránt, hogy szívesen rajzoljon, fessen, mintázzon, megszeretessük a gyermekekkel a képalkotást, építést, kézimunkát, környezetalakítást, műalkotásokkal, esztétikus tárgyi környezettel való

ka

ismerkedést. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül, emiatt nem az alkotott eredmény, hanem maga a tevékenység, az önkifejezés folyamata a lényeg. Az alkotó munka elősegíti a gyermek látásának, észlelésének, finommotorikájának, szem-kéz koordinációjának fejlesztését. Teret, időt, és feltételeket biztosítunk az

cs

egész nap folyamán a gyerekek képi, plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és konstruáló képességének fejlődéséhez. Példamutatással igyekszünk kialakítani az igényt az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ha az óvodapedagógusok részéről azt látják, hogy

4 ó8 bh

igényesek a környezet formálásában, a természetes, jó minőségű anyagokat használják a csoportszoba díszítésében is, akkor könnyebben merül fel az igény az alkotásra a gyermekek részéről is.

Lehetőséget adunk, hogy a gyerekek meg tudják jeleníteni élményeiket, fantáziájukat képben és térben, így jutnak el az alkotás öröméhez. Az egyszerű munkafogásokon keresztül megismerkednek a különböző anyagok, eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

Tekintettel

vagyunk

a

gyermekek

életkorára,

fizikai

teherbíró

képességére, fogyatékosságára, ezért az egyes technikák bemutatása csak lépésről lépésre történhet.

Az ábrázoló tevékenység az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segíti a

képi-plasztikai

kifejezőképesség,

komponáló-,

térbeli

tájékozódó-

és

rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és

annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, 39


képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az ábrázolások során csak annyi segítséget nyújtunk a gyermekek számára, amennyi szükséges ahhoz, hogy átélje az alkotás örömét. Témajavaslatokkal, témaadással segítjük, hogy felismerje, hogy a környező világban minden

k 11

megjeleníthető, ábrázolható. A kollektív munkára is érdemes, fontos nagy hangsúlyt fektetni, mert a feladatok megosztásánál megtanulhatják megszervezni a „munkát”, tapasztalhatják az összedolgozás, együttműködés fontosságát – jó lehetőség a közösség alakítására, formálására. Jó alkalom a differenciált feladatadásra, feladatvégzésre is, mindenki saját mértéke szerint vállalhat részt az alkotásban. Közös tevékenységeink jó alkalmat adnak beszélgetésre, verselésre, ami közben

ka

sokféle verbális fejlesztési lehetőségünk nyílik cselekvések, testrészek, irányok, térbeli viszonyok stb. megnevezésére, tudatosítására. Egy közös élmény elmondása illetve lerajzolása után felhívhatjuk a gyerekek figyelmét, hogy a közös élményekből mindenki mást ragad ki, mást mesél el, más szavakkal, mást rajzol le, más színekkel.

cs

Vegyék észre, hogy a rajzokból, szavakból mások is megismerik érzéseiket, gondolataikat. Támaszkodjunk a gondolkodás és a kifejezőképesség (beszéd, ábrázolás) kapcsolatára.

nevelési

igényű

gyermekek

esetében

célunk,

hogy

felkeltsük

a

4 ó8 bh

Sajátos

gyermekekben a cselekvési, alkotási vágyat. Egyéni képességeikhez igazodó differenciált

fejlesztést,

sikerélményt

biztosítunk.

A

vizuális

ábrázolás

által

fejleszthetjük a kreativitást, szem-kéz koordinációt, az ingerek feldolgozásával segíthetünk a környezet pontosabb felfogására, a valóság megismertetésére.

Gyengén látóknál a vizuális észlelés fejlesztése, segíti a látásmaradvány megőrzését, fejlesztését. Az óvodapedagógus megfigyeli, milyen fényviszonyok

között, milyen testhelyzetben, fejtartással, milyen távolságból lát legjobban, mely

tárgyakat, színeket kedveli leginkább, és ezek alapján kialakítja számára a

legmegfelelőbb helyet, eszközt. Autizmussal élő gyerekeknél az alkotásnak

kiemelkedő fontosságú, gyógyító-fejlesztő hatása van. Gyógypedagógusunk, heti egyszer, rendszeresen napirendbe iktatott foglalkozásként használja a festést, mint önkifejező, nagymozgást fejlesztő, színismeretet kialakító módszert. Nagy sikerrel.

40


Sikerkritériumok az óvodáskor végére sérült gyerekeknél:  Bátrabbak, ötletesebbek legyenek az építésben, téralkotásban.  Alakítsák ki változatosan a nyitott és zárt tereket, az építmények

k 11

egyensúlyának meghagyásával. Vegyenek részt a körülöttük lévő tér, térbeli játékok berendezésében. A főbb formai jellemzőket már legyenek képesek megnevezni. Az elemi térviszonylatokat a képeik kialakításánál egyéni módon jelezzék.

 Élményeiket, elképzeléseiket, képzeteiket változatos eszközökkel fejezzék ki. Legyenek képesek vezetéssel a környezet, műalkotások, saját munkáik színhangulatát észrevenni, bátran használják és nevezik meg a színeket.

ka

 Használják változatosan a formákat, a megkülönböztető jegyeket, jellemzőket hangsúlyozzák ki. Emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák (haj, ruha, stb.) legegyszerűbb mozgással próbálkoznak. Nyilvánítsanak szóbeli véleményt

saját

közös

munkákkal,

műalkotásokkal

cs

kapcsolatban.

alkotásaikkal,

 Megfigyelés és elképzelés után formákat mintázzanak. Egyszerű játékokat, modelleket, maketteket készítsenek egyénileg és közösen is.  A megismert technikákat változatosan, fokozott önállósággal használják vagy az óvónő segítségével.

4 ó8 bh

(tépés, nyírás, ragasztás, hajtogatás, stb.) Díszítsenek tárgyakat önállóan,  Kezdjenek érdeklődni az érdekes, különleges jelenségek iránt.

 Véleményüket mondják el a környezetükről, és vegyenek részt annak szépítésében, időnként felszólítás nélkül is.

 Figyelmüket összpontosítsák, technikai tudásukat lehetőség szerint fejlesszék, aktivizálják. Saját késztetésre egyszerű javítgatásokat kezdeményezzenek játékaikkal, saját alkotásaikkal.

6. Külső világ tevékeny megismerése

Pedagógiai célunk, hogy a gyermekkel felfedeztessük a gyermekek szűkebb és

tágabb környezetét. Támogatjuk a tapasztalatszerzést, kihasználjuk a gyermekek természetes érdeklődését a környezetük iránt. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. (kirándulások, tárgyak gyűjtése.) 41


A valóság felfedezése során a gyermekeknek pozitív érzelmi viszonya alakul a természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt, megtanulja azok védelmét, értékeik megőrzését. Az

óvodapedagógus

egyénisége

kell

érdeklődése,

ahhoz,

hogy

lelkesedése,

a

gyerekek

empátiás

készsége,

megszeressék

színes

környezetüket,

k 11

ragaszkodjanak ahhoz, s megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodjanak benne.

A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

ka

A környezet megismerése során a gyermek matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Célunk, hogy a gyermekek a minket

cs

körülvevő világ mennyiségei, kiterjesztésbeli összefüggéseinek felfedezzék, játékos formában megtapasztalják, a gyerekek igényeihez, ötleteihez alkalmazkodva, ezáltal önálló gondolkodásra képes, az ismeretanyagban okosan eligazodó felnőtté váljanak. Ha a gyerekek érdeklődését folyamatosan kiegészítjük, újabb feladatokra viszonyuk.

4 ó8 bh

irányítjuk, fokozatosan fejlődik a matematikai ismeretszerzéshez való pozitív

Az érdeklődésnek különböző megnyilvánulási formái vannak. A gyerekek ebben az életkorban igen sokat kérdeznek. Kérdéseik között szerepelnek: Mennyi? Mekkora?

Hogyan? ami azt mutatja, hogy a gyereket érdeklik a környezetben fellelhető dolgok , jelenségek

matematikai

vonatkozásai

is.

A

gyerek

kutató

kíváncsiságára,

érdeklődésére kell építenünk a matematikai tevékenységeket is. A gyerekek szerezzenek tapasztalatokat:

 matematikai tényezőkről, pl. halmazok számossága és egyéb tulajdonsága, valamint sík és mértani formák, kiterjedések, szimmetrikus alakzatok megismerése, stb. alapján.

42


 matematikai viszonyokról, magasság, több-kevesebb, sorszámnevek - azokról a

relációkról,

melyek

matematikai

tények

között

fennállnak,

vagy

létrehozhatók.  műveletekről: hozzárakás, elvétel, számosság, ami a tapasztalatszerzést, a feladatmegoldást elősegítő technikai művelet.

k 11

A gyerekek látás, hallás, tapintás és mozgás útján szereznek tapasztalatokat a tényekről, viszonyokról, műveletekről, különböző eszközökkel önállóan végzett tevékenység közben. Törekszünk arra, hogy a tapasztalatok, minél sokoldalúbban kerüljenek egymással kapcsolatba. Gyakran játszunk matematikai, logikai játékokat is. A gyerekek a megismerés közben szerzett tapasztalataikat, gondolataikat mondják el. Így van lehetőségük a helyes matematikai fogalmak, kifejezések verbális

ka

megerősítésére.

Az óvodapedagógus feladata, hogy lehetővé tegye a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a

cs

spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Támogassa a szerzett tapasztalatok feldolgozását.

4 ó8 bh

Az óvodai tanulás a gyerek számára legyen érdekes. Alkalmassá kell őt tenni a

megfigyelésre, elsősorban látni kell megtanítani. A folyamatos és alkalmi

megfigyelésekkel lehetővé tehetjük a gyerekek számára, hogy maguk fedezzék fel környezetüket. Amit csak lehet, helyszínen, a természetben, élőben figyeltessünk és tapasztaltassunk meg a gyerekekkel.

Ki kell alakítanunk azokat a szokásokat, magatartásformákat, melyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják. Az ember a természet része, és így

kapcsolatban van önmagával és környezetével. Ezért különös figyelmet fordítunk a környezettudatos viselkedés kialakítására, és a környezet védelmére. Az óvodai

neveléssel megalapozzuk a gyermekekben a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét. Ennek érdekében az óvodába érkező

gyerekek számára a beszoktatási időszak után megmutatjuk az óvodai környezetet, megismertetjük az évszakokkal, a természet szépségével, terméseket, leveleket,

43


kavicsokat, megfelelő képeket gyűjtünk. Kipróbáljuk a gyermekekkel a rügyeztetést, csíráztatást, hajtatást, kísérletezünk a víz különböző formáival, hóval, jéggel. A környezettudatosság fejlesztése érdekében megtanítjuk a gyerekeket a szelektív hulladékgyűjtésre,

újrahasznosítás

elveire,

takarékosságra.

Elemgyűjtést,

papírgyűjtést szervezünk, a környezetszennyezés ütemét, a növények fejlődési

k 11

feltételeit mutatjuk be. A napi tevékenységek és környezetünk megismerése során is számtalan lehetőség kínálkozik az anyanyelvi nevelésre. Gyakran használhatunk verseket, mondókákat,

dalokat a környezeti nevelés kapcsán, például évszakok, állatok, növények, testrészek, ünnepek, stb. A környezet megismertetése folyamán célunk még, hogy a gyermekek megismerjék az állatokat, növényeket, a felnőttek munkáját, a hónapokat, napokat, napszakokat,

ka

közintézményeket, közlekedési eszközöket, stb. Kiemelt fontosságú a gyerekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztését segítő pedagógiai attitűd a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

napját.

Sikerkritériumok: gyerekek

tudják

lakcímüket,

munkahelyét, óvodájuk nevét.

szüleik

pontos

nevét,

foglalkozását,

4 ó8 bh

 A

cs

A szülők támogatásával megszervezzük az állatok, víz, a Föld, a Fák és madarak

 Tudják saját születési helyüket és idejüket.

 Különbséget tudjanak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudjanak szépségében.

 A gyerekek ismerjék a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat.

 Ismerjék a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.  Ismerjék környezetük növényeit, azok gondozását.

 Gyakorlottak legyenek az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerjék a közlekedési eszközöket.

 A tárgyakat tudják megszámlálni legalább tízig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

44


 Tudják megkülönböztetni a jobbra-balra irányokat, értsék a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé stb.).  Alakuljon ki a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető beszéd.

k 11

Speciális feladatok a sérült gyermekek esetében A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is fontos a környezet megismerése, de a sérülés típusától függően ezeknél a gyerekeknél

többszöri ismétlésre van

szükség. A környezet megismerése érdekében a gyermekeknek elegendő időt biztosítsunk. A megismerési folyamatot általában egyéni fejlesztés keretein belül erősítjük. Külön figyelmet kell fordítani az együttműködő készség, kitartás, feladattartás növelésére, a megfigyelőkészség fokozására. Sokat segíthet az adott

U

ka

témához illő versek, énekek alkalmazása. Az enyhe fokban értelmileg sérült gyerekek

Cél a kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés (nagyság, szín,

cs

forma szerint), analógiák, a rész-egész viszony észrevétele. Az analizáló, szintetizáló készség fejlesztése.

A tárgyakkal történő manipuláció mellett a foglalkozásokon a képek is jelentőséget kapnak. A tárgyat képpel, a képet képpel egyeztetik, észrevetetik a hiányt,

4 ó8 bh

azonosságot, különbséget, változást, rész-egész viszonyt.

Meg kell tanulniuk az időrendi sorrendet, az egyszerű történetek képek segítségével történő felidézést éppúgy, mint a jobb-bal differenciálását, esetleg a névutókat is. Sikerkritériumok

 Legyenek képesek két mennyiséget, vagy méretet egymással egyenlővé

tenni, vagy egy adott mennyiségnél, méretnél többet, nagyobbat, vagy kevesebbet, kisebbet létrehozni.

 Legyenek képesek különböző méretek összehasonlítására, létrehozására, ezek

nagyságbeli

felsorakoztatására,

a

fokozatosságot

határozott

és

határozatlan számokkal, melléknév-fokozással kifejezni. Tudjanak tárgyakat

osztályozni tulajdonságaik alapján. Tudjanak tárgyakat, dolgokat, jelenségeket megszámlálni, tízes számkörben mennyiségeket létrehozni. Tudják szóban kifejezni

tevékenységüket.

Tudjanak 45

tízes

számkörben

halmazokat


részhalmazokra osztani, azok mennyiségét határozatlan, vagy határozott számmal kifejezni.  Ismerjék

és

alkalmazzák

helyesen

a

tő-és

sorszámneveket

/10-es

számkörben/

 A környezetükben található tárgyak közül ismerjék fel azokat, amelyek kocka

k 11

alakúak, keressenek tárgyakon négyzet alakú síkidomokat. Értsék és használják helyesen a térbeli tájékozódás kifejezéseit saját személyük és környezetük relációjában.

7. Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka és a munka jellegű játékos tevékenység. Ilyen lehet az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusoknak és más

ka

felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb. A játék és munka közötti különbséget az jelenti, hogy a munkának mindig konkrét célja van, és külső irányítással folyik. A melynek

során

cs

munka a gyermek óvodai életének szerves része, önként vállalt tevékenység, megfigyeléseket

végeznek,

tapasztalatokat

szereznek

a

környezetükről. A sikerrel végzett munka ösztönző hatása elősegíti a személyiség fejlődését, (önállóság, eredményre törekvés, kitartás, fegyelmezettség, szabályok

4 ó8 bh

betartása, munkamegosztás, együttműködés, figyelem). A munka elősegíti a

gyermek önértékelési képességének és társas kapcsolatainak fejlődését. A közösség

által elismert munka öröme a közösségi kapcsolatok és a kötelezettségteljesítés

elősegítője. Az óvodában végzett munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez azáltal, hogy megalapozza a későbbi munka iránti tiszteletet, a munka eredményének megbecsülését.

Célunk a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát kötelesség teljesítését.

Az óvodapedagógus feladata a különböző típusú munka jellegű tevékenységek

tervezése, szervezése, ellenőrzése, és a munka jellegű feladatok feltételeinek

biztosítása. Munkavégzéshez szükséges attitűdök formálására törekszünk. A gyermeki munka az óvodapedagógustól a gyermekkel való együttműködést és

46


folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő, pozitív értékelést igényel. Az óvodások munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben az óvónő segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen végezzenek munkajellegű tevékenységet. Az

k 11

óvodapedagógus mintát ad az eszközök használatához, és mindig a szükséges segítséget nyújtja a munka elvégzéséhez, hogy a gyermek minél többször átélje a sikeres munkavégzés általi megbecsülést. Az óvodába érkező gyermekeket nyitottságtól függően alkalomszerűen vonjuk be a munkába, például játékok elpakolása, tisztán tartása, teremrendezés. Első pillanattól önállóságra neveljük a gyermekeket az öltözködés, étkezés területén. Ha már készségszinten ismerik az óvodai folyamatokat, akkor elkezdjük a naposi munkát az

ka

óvodapedagógus támogatásával. Az óvodáskor vége felé haladva a gyermekek már önállóan végzik a naposi munkát, ízlésesen tálalnak, mindent a helyére tudnak tenni, önállóan végzik a környezetszépítő munkát, segítenek a kisebbeknek. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés

cs

érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.

Munkajellegű tevékenységek sérült gyermekeknél

A sajátos nevelési igényű gyerekek csak olyan munkafeladatokat végeznek, amelyek

4 ó8 bh

megfelelnek életkori és fejlettségi sajátosságaiknak. Kellő időt adunk a gyakorlásra, fokozatosan kis lépések elvét alkalmazva végezzük a különböző részfeladatokat.

Kiemelkedően fontos a munka folyamatossága, a légköre, a résztvevők egyéni képességeihez igazodó munkabeosztás és az elvégzett munka értékelése.

Fokozottabb odafigyelést igényel az óvónők részéről a gazdaságos munkafogások

szervezési feladatok, műveleti sorrendek megtanítása. Minden gyermek elsődleges

feladata a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálás megtanulása, de lehetőség szerint adjunk részükre alkalmi megbízatást, vonjunk be mindenki képességei szerint

a környezet, a növény és az állatgondozásba. Ne végezzünk el helyettük semmilyen tevékenységet, amelyre önmaguk is képesek. Legyünk mindig türelmesek, hagyjunk

időt a munkavégzésre. A szülőkkel való kapcsolattartásnál hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a gyermeknek az önállóság elérése érdekében nagyon fontos, az óvodában elsajátított tevékenységek otthoni gyakorlása.

47


Feladatunk minden életkorban megkeresni az egyéni adottságokat, figyelembe véve az optimális terhelhetőségi szintet. Olyan tevékenységre van szükség, amelyek a gyermekektől erőfeszítést igényelnek, de azokat sikerrel meg tudja oldani. Sikerkritérium az óvodáskor végén

k 11

 A gyermekek szeressenek közösen dolgozni

 Önállóan, ügyesen végezzék a naposi munkát.

 Szívesen vállalkozzanak egyéni megbízatások elvégzésére  Szívesen közreműködjenek növények és állatok gondozásában  Segítsenek a kisebbeknek  A személyükkel kapcsolatos teendőket önállóan lássák el.

ka

Tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodai nevelés folyamán a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos,

cs

spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. A tanulás beolvad a mindennapi életbe, a gyerekek önkéntelen figyelmére és megismerési vágyára támaszkodva az óvodapedagógus irányítja a tapasztalat-, és ismeretszerzés folyamatát. Az irányított ismeretszerzés mellett kihasználjuk a

4 ó8 bh

természetes helyzetekben adódó alkalmakat, így a tanulási folyamat természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

Az óvodai

tanulás során a játékosság, mint alapelv a tanulás egész folyamatában

érvényesüljön. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív

egyéni,

fejlesztő

kibontakozását.

értékeléssel

segíti

a

gyermek

személyiségének

Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése

attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Célunk, hogy a gyermekek érzékelése, észlelése, megfigyelőképessége pontosabbá

váljék,

legyen

tartósabb

48

figyelmük,

emlékezetük,

gazdagodjék


fantáziájuk, fejlődjék beszédük és gondolkodásuk. Váljanak képessé problémák felismerésére és megoldására. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

k 11

A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás

(szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

ka

- a gyakorlati problémamegoldás

U

Sajátos nevelési igényű gyerekek tevékenységekben megvalósuló tanulási folyamata

A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is ugyanazokat az alapelveket követjük,

cs

mint az ép gyermekeknél. Itt is fontosnak tartjuk a többszöri ismétlést. Gyakorló játék: játékok rakosgatása, zörgetése, Montessori torony építése, gyöngyfűzés,

csengős

labda

követése.

Kiemelten

fontos

minden

játékot

megtapogatni, zörgetni, hangot hallatni. Játékba integrált tanulás, szerepjátékok,

4 ó8 bh

bábozás, dramatizálás ugyanaz, mint az épeknél.

Építő, konstruáló játék: különösen fontos, ugyanis a kézügyesség és képzelet

fejlesztésén túl alkalmas a formaérzék és tapintási készség fejlesztésére, a valóság és a modell közötti összefüggések felismerésére is.

Az összerakó, szerelő munka során a gyermekek megismerkedhetnek az eszközök használatával, ami a finommotorikát fejleszti.

Szabályjáték: fontos szerepet tölt be főleg a mozgásos játék, körjáték. A bátortalan, bizonytalanul mozgó gyermeknek a kézfogás biztonságot ad.

Látássérült gyermeknél előfordulhatnak bizonyos sztereotíp mozgásformák, mint dülöngélés, kéz-vagy fej rázogató, lábujjhegyen járás, szemnyomogatás.

49


VI. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SÉRÜLÉSSPECIFIKUS FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI Az óvodai nevelés során a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is a nevelés

k 11

általános célkitűzéseinek teljesítését tűzzük ki célul. A sérült gyermekeknél is fejlődik az alkalmazkodó képesség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet és az együttműködés. Fontosnak tartjuk az igény szerinti környezet és a szükséges tárgyi feltételek biztosítását, valamint azt, hogy a gyermekek csak annyi segítséget kapjanak a pedagógusoktól, amennyi feltétlenül szükséges a sikerélmények megéléséhez és a további önálló cselekvéséhez.

ka

A gyermekekkel szemben támasztott elvárásoknak szorosan igazodnia kell a gyermek fejlődési üteméhez, fejlesztési tervéhez. A gyermek iránti elvárást a fogyatékosság jellege és súlyossága határozza meg. A fejlesztési programot úgy kell összeállítani, hogy az a gyermekeket ne terhelje túl. A gyermekek terhelhetőségét biológiai állapota, fogyatékossága, személyiségjegyei határozzák meg. Lényeges a

cs

szeretetteljes elfogadó környezet, ami segít a sérült gyermekek harmonikus személyiségfejlődésében.

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése több szempontból eltér az ép

4 ó8 bh

gyermekekétől. A szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, valamint kiegészítő fejlesztő,

korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások

alkalmazását teszi szükségessé. A fejlesztési programok összeállításának alapja a

szekértői bizottság szakvéleménye. A programokat a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettségű gyógypedagógiai tanár állíthatja össze.

Az integrált nevelés keretein belül figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű

gyermekek fejlesztésének igényeit, és megadunk minden segítséget a gyermekek hátrányainak leküzdéséhez. Biztosítjuk a szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

speciális eszközöket és az eljárásokat amelyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz.

Eredményesnek tekinthetjük a nevelésünket, ha:

50


Érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása, mely igazodik a gyermek egyéni sajátosságaihoz. Az óvodapedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, a foglalkozások során pedagógiai eljárásait szükség esetén megváltoztatja, problémamegoldásaihoz keres,

k 11

alternatívát

együttműködik

a

szakemberekkel,

a

gyógypedagógusok

javaslatait beépíti a munkájába. A gyógypedagógus segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, javaslatot tesz speciális módszerek alkalmazására, a gyermek igényeinek

megfelelő

környezet

kialakítására,

együttműködik

az

óvodapedagógusokkal, kapcsolatot tart a szülőkkel.

ka

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek

cs

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az gyógypedagógiai megsegítésről.

4 ó8 bh

integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos

Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött - óvodai nevelésre kötelezett - és a komplex - gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi -

vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhe értelmi fogyatékos övezetbe

sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el.

Az értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése a korai fejlesztésre épül. A kis lépések

elvét

alkalmazva,

a

gyermekekre

jellemző

cselekvésbe

ágyazott

gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít: a) az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére,

51


b) a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, c) a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, d) az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására,

k 11

e) az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére.

Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek.

Az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztése a csoportos foglalkozásokon valósítható meg.

ka

A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek

A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros,

cs

motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta

4 ó8 bh

ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett

emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg.

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó

intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó nevelési környezetben valósítjuk meg.

Az óvodai nevelésünk során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció,

illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében.

Az autista, autisztikus gyermek

52


Az autizmus-spektrum zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos

gondolkodási

képességek

minőségi

károsodása,

amely

jellegzetes

viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott

k 11

kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil.

Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált - vizuálisan segített - kommunikációs eszköztárral. A szociális interakció csecsemőkori szintjét használhatja,

és

a

kölcsönösséget

ka

segítséggel

helyzetekben,

illetve

környezetében

az

egyéni

igénylő

társas

viselkedési

fejlesztéshez

szükséges

viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fõ céljai,

cs

kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel.

A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermekek számára

4 ó8 bh

is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés

elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő -

különösen a természetes élethelyzetek - használandóak a fejlesztésre. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása.

Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva.

Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai

környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.

53


VII. GYERMEKVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN A gyermekvédelmi munkát a mindenkor érvényben lévő gyermekvédelmi törvény alapját szervezzük, végezzük. A gyermekvédelmi munkával elsődleges célunk a

k 11

prevenció és a gyermeki jogok védelme. Ennek érdekében a tanítási év elején kinevezünk egy gyermekvédelmi felelőst, aki elvégzi a munkához szükséges

felméréseket és javaslatokat. A

gyermekek

védelme

csoporthoz való

során

tartozás,

nemhez,

nemzethez,

lelkiismereti, vallási

nemzetiséghez,

vagy politikai

etnikai

meggyőződés,

származás, vagyoni helyzet, cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága miatt, valamint a gyermekvédelemi gondoskodásba kerülés alapján, tilos bármilyen

ka

hátrányos megkülönböztetés.

Feladatunk a prevenció, korrekció, felderítés, jelzés a különböző gyermekvédelmi intézmények felé.

A nevelési problémákkal küzdő családokat a Nevelési Tanácsadóba irányítjuk,

cs

javasoljuk, hogy lépjenek kapcsolatba pszichológussal, fejlesztő pedagógussal, családgondozást kérünk számukra.

Az anyagi problémákkal felénk forduló családokat segélykérelem ügyében felvilágosítjuk, környezettanulmányt, óvodai véleményt készítünk a számukra.

4 ó8 bh

Súlyosabb probléma esetén felvesszük a kapcsolatot a gyámügyi igazgatással,

ahova jelezzük a nevelési, gondozási hiányosságot, az agresszivitást, erkölcstelen

életvitelt a családban, az alkoholizmust, az esetleges kábítószerezést, egészségügyi problémákat.

54


AMBULÁNS SZOLGÁLTATÁSOK Gyógypedagógusaink erőforrásainak optimális kihasználása érdekében heti 2-6

k 11

órában vállalunk ambuláns rendszerű fejlesztéseken vehetnek részt. Ezekben azok a sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési zavarokkal, viselkedésproblémákkal rendelkező gyermekek részesülhetnek, akik szülei, gondozói beadják írásbeli igényüket erre az óvoda vagy a fenntartó részére. Várjuk még azokat a gyermekeket is, akik a kerületi óvodákba járnak, de nem lehetséges vagy nem megoldott a intézményben fejlesztésük. Ambuláns

foglalkozások

keretében

felméréseket

végzünk,

szükség

szerinti

ka

fejlesztéseket, terápiákat folytatunk.

Ha rendelkezésre áll a szakértői bizottság szakvéleménye, vagy más hivatalos diagnosztizálási eljárásban készült dokumentum, akkor a fejlesztési irányt ez egyértelműen meghatározza.

cs

Ha nem áll rendelkezésre szakember által elkészített vizsgálati eredmény, javaslat, akkor a szakembereink felmérése alapján állítunk össze fejlesztési javaslatot, melyet a szülővel megvitatunk, és ez alapján végzik a szakemberek a foglalkozásokat.

4 ó8 bh 55


A PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE

2T

k 11

1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény

1998. évi XXVI. Esélyegyenlőségi törvény

2T

137/1996

(VIII:28.

alapprogramjának

)

Kormányrendelet

kiadásáról

és

az

az ezt

Óvodai módosító

nevelés 255/2009

országos (XI.20.)

kormányrendelet

ka

2T

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

cs

2T

14/1994. (VI. 24) MKM. rend. 8. § (1)-(15) bekezdés a korai fejlesztésről

32/ 1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének

4 ó8 bh

irányelvéről

11/1994.(VI. 8 ) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről.

2011. évi CXC törvény a Nemzeti köznevelésről

20/2012 (VIII.31.) EMMI Rendelet a működésről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

229/2012.

(XII.17.)

Korm.

Rendelet

alapprogramjának kiadásáról szóló

56

az

Óvodai

nevelés

országos


17/2013 EMMI rendelete a Nemzeti etnikai

kisebbség óvodai nevelésének

irányelvei

20/2012 (X.8.) EMMI Rendelet

k 11

363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelet Alapprogram újraírása, átgondolása

4 ó8 bh

cs

ka 57

2T Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Integrált nevelési program ép és sajátos nevelési igényű, éves

Recommend Documents