2.sz. függelék
A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola bélyegzőinek lenyomata
3sz. függelék
Munkaköri feladatok A dolgozó neve: ………………………….......... Munkaköri besorolása: Beosztása: GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS Heti kötelező munkaideje: 20 óra
1. Főbb feladata: • Rendszeresen figyelemmel kísérik a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat és ezekre felhívják az igazgató és a pedagógusok figyelmét. • Minden tanév elején az iskolai munkaterv részeként elkészítik az iskola gyermekvédelmi munkatervét. • Gyermekvédelmi munkájukat önképzéssel és a szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan fejlesztik. • Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartják a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. • Minden tanév elején írásban tájékoztatják a szülőket és a tanulókat saját tevékenységükről, feladataikról és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. • Tájékoztatják a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszik a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. • A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szerveznek. • Figyelemmel kísérik a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat és lehetőség szerint részt vesznek a pályázatokon. A szociális ösztöndíjak elbírálásánál, véleményükkel segítik az igazgató döntését. 2.
Különleges feladatai, jogköreik
A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatai a következőkre terjednek ki: ◊ az ilyen jellegű problémákkal küzdő tanulók feltárására, nyilvántartására; ◊ családlátogatásaikra, a tanulók családi környezetének megismerésére; ◊ tanulmányi eredményük, magatartásuk és mulasztásaik figyelemmel kísérésére; ◊ anyagi problémák esetén gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását kezdeményezik a polgármesteri hivatalnál; ◊ a gyermekvédelemmel foglalkozó szolgálat, hatóság részére e tanulókról az osztályfőnökökkel közösen környezettanulmányt készítenek; ◊ figyelemmel kísérik és segítik pályaválasztásukat, továbbtanulását ◊ szükség esetén védő-óvó intézkedéseket javasolnak, és közreműködnek ezek megvalósításában, legvégső esetben javaslatot tesznek a gyermek(ek) családból történő kiemeléséről. ◊ Az osztályfőnökök javaslatai alapján kezdeményezik a rászoruló tanulók számára pénzbeli támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását.
◊ A polgármesteri hivatal felkérése alapján személyesen is részt vesznek a támogatások elosztásában, a családokhoz történő eljuttatásában. ◊ Munkájuk ellátásával kapcsolatban betekinthet az iskola összes tanulókkal kapcsolatos iratába, nyilvántartásába. ◊ Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén haladéktalanul értesítik a gyermekjóléti szolgálatot, és ennek felkérésére részt vesz az eset megbeszéléseken. ◊ A tudomásukra jutott bizalmas információkat megőrzik, a tanulókkal kapcsolatban bárminemű információt csak a munkaköri leírásában rögzített körben szolgáltathat ki. ◊ A bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárják a pedagógusok elé. 3.
Ellenőrzés, értékelés
• Munkájukról minden félév végén írásban összefoglalót készítenek, és ezt ismertetik a nevelőtestülettel . • Az igazgató megbízása alapján – a fenntartó, SZMK kérésére – beszámolnak az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenységéről. • 4. Kapcsolatai • Munkáját a vezető helyettese utasításai alapján végzi. • A gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedéseikről rendszeresen tájékoztatják az igazgatót. • Rendszeres munkakapcsolatban kell állniuk a nyilvántartott tanulók osztályfőnökeivel. • Rendszeres kapcsolatban állnak az iskolán kívüli gyermekvédelmi intézményekkel, hatóságokkal így különösen: - Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztályával - Városi Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő és Kríziskezelő Központ - Nevelési Tanácsadó - Rendőrség - Szociális Osztály 5. Munkakörülmények • Feladatainak ellátásához előzetes egyeztetés után igénybe veheti az iskolatitkár segítségét (iratok összekészítése, gépelés, sokszorosítás, postázás stb.). Munkájához használhatja az iskolatitkárságon található számítógépet, az intézmény telefonját,
Nagykálló,2009. 08.31.
.………………… igazgató
...……………………… dolgozó
AZ ISKOLATITKÁR
MUNKAKÖRI LEÍRÁSA
A dolgozó neve: …………………………… Munkaköri besorolása: Beosztása: ISKOLATITKÁR Heti kötelező munkaideje: 40 óra Havi munkaidő: Közvetlen munkahelyi felettese: A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola vezetője 1. Az iskolatitkár munkájában közvetlenül segíti az igazgató és az igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységét. 2. Iktatás 3. Az irattár kezelése, az irattári selejtezés előkészítése 4. Információk fogadása és továbbítása (telefon, fax, levél, Internet) 5. Postai küldemények átvétele 6. A postai küldeményekkel kapcsolatos ügyintézés (postakönyv vezetése, levelezési ügyek intézése, kisebb levelezések önálló bonyolítása) 7. A beérkezett számlák ellenőrzése, szakmai teljesítésének igazolása, a szakmai beszerzések esetén szakatanár segítségét vegye igénybe. A számlák beérkezése után mielőbbi eljuttatása a GEI-be, a vásárolt eszközök , beszerzett anyagok elhelyezésének vezetése. 8. Kezeli az iskolai KIR rendszert, a tanárok és a tanulók esetében is, elvégzi határidőre a ki és bejelentéseket. 9. A dolgozók munkába állásakor, vagy munkaviszony megszűnésekor szükséges iratok bekérése, számítógépes programba történő felvitele, iratok elkészítése, továbbítása az illetékes helyekre határidőben, KIR kezelése 10. A dolgozók SZJA ügyeinek intézésével kapcsolatos évközi, év-végi teendők ellátása. 11. Évente egy alkalommal a dolgozók MÁV – arcképes igazolványának érvényesítése, megújítása 12. Nyomtatványrendelés előkészítése, szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása, kiadás • bizonyítványok • diákigazolványok, stb. 13. Nyomtatványok kiadása: • napló • ellenőrző • törzslap • házirend 14. Nyilvántartások vezetése: • beírási napló • tanuló nyilvántartás • tanulói törzslapok felügyelete • naplók felügyelete • baleset- és tűzvédelmi oktatásról • tantárgyfelosztás, órarend, terembeosztás • tanulmányi versenyek • pedagógusigazolvány nyilvántartás 15. Szakmai vizsgákra, jelentkeztetés előkészítése, az írásbeli, szóbeli vizsga adminisztrációs teendőinek bonyolítása (kivéve a szóbeli vizsgatételek gépelése),
az internetes jelentés előkészítése, a vizsgaanyagok irattárózása 16. A beiskolázással kapcsolatos adminisztrációs teendők ellátása, az adatok előkészítése 17. Tanulói igazolások kiadása 18. Az éves kötelező statisztikai adatszolgáltatás előkészítése 19. Bizonyítvány másodlatok kiállítása 20. Az iskola vendégeinek, látogatóinak fogadásában közreműködés 21. Versenyek, iskolai rendezvények előkészítési, szervezési feladataiban közreműködés 22. Előkészíti az iskola működéséhez szükséges eszközök és felszerelések megrendelését 23. Közreműködik a túlóra elszámolási feladatok elkészítésében 24. Köteles a gondjára bízott gépeket rendeltetésszerűen használni, a munkaidő végeztével áramtalanítani. 25. A dolgozói távollétek nyilvántartása 26. A vezetők megbízása alapján jegyzőkönyv vezetése 27. Nyilvántartja, őrzi és kezeli a tagintézmény bélyegzőit. 28. A nyilvántartást vezet az intézmény kulcsainak elhelyezéséről, használatáról, a zárcserékről. 29. Kimutatást vezet az intézményt érintő éves beszerzésekről, azok kihelyezéséről. 30. Egyéb feladatok, az iskolavezetőinek felkérése szerint Nagykálló,2009. 08.31. ………………………………….. igazgató A munkaköri kötelezettségemet megértettem, és felelősségem teljes tudatában magamra nézve kötelező érvényűnek fogadom el, munkám során ennek megfelelően járok el. Nagykálló, …………………………
dolgozó
A dolgozó neve: …………………………. Munkaköri besorolása: Beosztása: PEDAGÓGUS - SZAKOKTATÓ Heti kötelező munkaideje: 40 óra A pedagógus az intézményi oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazott, akit a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelme illet meg, közfeladatot ellátó személy. 1. A pedagógus feladatai általában a) A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási Törvény és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az Igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az Igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. b) A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. c) Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. d) Felkészíti a tanulót modulzáró és szakmai vizsgára, modulzáró és szakmai vizsgáztatás Alkotó módon részt vállal: a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából, tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, pályaválasztási feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a diák önkormányzat kialakításából, az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből. e) Tanítási (fogalakozási) órán minőségi munka végez.(felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). f) Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. g) A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken részvétel. h) Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája szükségessé tesz, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. i) Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet - folyamatos kiegészítéssel – több éven át használhatja. Saját tanmenetel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni. j) Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat 3 héten belül kijavítja. A témazáró felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. k) Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadó órát tart. l) Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket, az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló
munkamegosztás szerint – egy-egy pedagógus lát el. vezetők esetében a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai , szakmai irányítása és ellenőrzése, egyes, óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl. korrepetálás, helyettesítés, szakkörök, tanulmányi kirándulás, tanulókíséret, tanulószoba, stb.) osztályvezetői, osztályfőnöki munka, versenyekre való felkészítés, szertárakért a felelősség vállalása (fejlesztés, rendezés, selejtezés), könyvtári munka, munkavédelmi és tűzvédelmi munka 2. A pedagógus kötelezettségei, feladatai A nevelést-oktatást a türelmesség elve alapján végzi Figyelemmel kíséri, hogy tanítványait világnézeti, lelkiismereti, vagy politikai meggyőződése miatt hátrány ne érje Nevelő-oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről Az ismereteket tárgyilagosan közvetíti Nevelő-oktató munkája során figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, fejlődésének ütemét, szocio – kulturális helyzetét, fejlettségét, sajátos nevelési igényét Segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását Gondot fordít a tehetséges tanulók fejlesztésére A tanulók részére az egészségük testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, s meggyőződik annak elsajátításáról Baleset esetén megteszi a szükséges intézkedéseket Elsajátíttassa a tanulóval a közösségi együttműködése magatartási szabályait és törekszik annak betartatására Szülői értekezletet, fogadóórát tart A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja A szülőket figyelmezteti gyermekük jogainak megóvása, fejlődése érdekében, s tájékoztatja őket, hogy milyen intézkedések megtételét tartja szükségesnek ezek érdekében A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad A tanuló és a szülő emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartja Az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket a tanuló részére átadja Jogszabály által meghatározott időszakonként és módon szakmai továbbképzésen vesz részt. A belépőkártya kitűzése. 3. A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg: a) A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja. b) A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket.
c) d) e) f)
Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját. Minősítse a tanulók tudását. Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. a nevelőtestület tagjaként rész vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. g) Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. h) Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi,regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. i) Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék. Feladatát az intézmény igazgatójának, és az igazgatóhelyettesek általános irányítása és ellenőrzése mellett végzi. 4. A pedagógus döntési jogköre Pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend és módosításának elfogadása A nevelési oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása A nevelési oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása A nevelő testület érdekében eljáró pedagógus kiválasztása A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása Részvétel tanuló fegyelmi ügyeiben való döntésekben, A tanuló osztályozó vizsgára bocsátása Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása 5. A pedagógus felelős -
-
A rábízott tanulók testi, szellemi épségéért A tanítási óra rendjéért, pontos kezdéséért, befejezéséért Az adminisztráció pontos, idő szerinti vezetéséért /naplók, ellenőrző könyvek, anyakönyvek, felszólítások, feljelentések, félévi, év végi statisztika vezetése, elkészítése, dolgozatok felmérések javítása) Az éves tanmenet elkészítéséért Az éves munkatervben megfogalmazott célkitűzések megvalósításáért (nevelésre és tantárgyára vonatkoztatva) Minden hónap végéig a túlóra, helyettesítés jelenté (nyomtatvány) leadásáért Az iskolai körlevelek, tájékoztatások aláírásáért Az átvett – az oktatást segítő – eszközökért Az ügyelet és a helyettesítés pontos ellátásáért A személyi adataiban történő változás bejelentéséért
Nagykálló,2009. 08.31. …………………………………… pedagógus
……………………………….. igazgató
MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ A Nagykállói Szakiskolában 2 munkaközösség vezetői státusz van. • • • • • • • • • • • • • • • 1.
• • • • • • • • • •
2.
A munka-közösségvezető fő feladata az intézmény szakmai munkájának tervezése, szervezése, ellenőrzése, az oktató-nevelő munka színvonalának emelése. részt vesz az intézmény pedagógiai programjának, SzMSz-nek, a Házirendnek a korszerűsítésében, végrehajtásában, részt vesz a tanév munkatervének kidolgozásában, értékelésében, ellenőrzésében, javaslatot tesz a szakterületéhez tartozó témakörökhöz, tantárgyakhoz kapcsolódó tantárgyfelosztás kialakítására, szakterületén fejleszti az oktatás nevelés módszereit, tantárgycsoportjának megfelelően tanulmányi versenyt szervez, részt vesz szakmai pályázatokon, megbeszéléseken, elkészíti a munkaközösségi tagokkal együtt a munkaközösség téma- tervezeteit, foglalkozási terveit, s ellenőrzi azok megvalósulását, negyedévente ellenőrzi az osztálynaplókat, szoros kapcsolatot tart más munkaközösségek vezetőivel, ellenőrzi és értékeli a munkaközösség tagjainak szakmai tevékenységét, ennek megfelelően javaslatot tesz az Igazgató részére jutalmazásukra, vagy fegyelmezésükre, rendszeresen vizsgálja a felügyelete alá tartozó szaktárgyakhoz, vagy tevékenységekhez szükséges tárgyi és személyi körülményeket, s szükség esetén javaslatot tesz a fejlesztésre, felettesének igénye szerint adatokat szolgáltat a hozzá tartozó munkaterületről. elvégzik mindazokat a feladatokat, amellyel az igazgató megbízza. Összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Szakmai feladatai A beiskolázás és a pályaválasztás figyelemmel kisérése, pedagógiai segítése, Javaslattétel felzárkóztató és tehetséggondozó szakkörök és foglakozások megszervezésére, Javaslattétel pedagógusok továbbképzésére szakvizsgáinak letételére, Az osztályozó vizsgára bocsátó bizottság munkájának segítése, Javaslattétel a nevelési értekezletek témáira, Esetenként döntés a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben, Az iskolai ünnepélyek (különösen tanévnyitó, tanévzáró, karácsony, ballagás, stb.) szervezési munkáinak segítése, A helyi osztályfőnöki adminisztráció tartalmi és formai elemeinek kimunkálása, Összefoglaló elemzés, értékelés, beszámoló készítése a nevelőtestület számára, valamint igény szerint- az Igazgató részére a munkaközösség tevékenységéről. Részt vállal a nyári ügyelet feladataiból az Igazgatóval való megállapodás alapján. Egyéb feladatai • A tanulmányi versenyek ügyeinek intézése, • Az intézmény vagyoni védelme (takarékosság), • Az oktatói nevelői és egyéb az intézményi működési feladatokhoz kapcsolódó jogszabályok rendeletek figyelemmel kísérése, karbantartása, ismertetése, • Leltározás, Gyermek-, ifjúságvédelmi feladatok intézése, illetve ellenőrzése
Nagykálló,2009. 08.31.
…………………………………. igazgató
…………………………………….. mk. vezető
IGAZGATÓ HELYETTES A dolgozó neve: ……………………………………………….. 1. Munkavállaló neve: Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola 2. Munkavállaló munkakörének megjelölése: igazgató-helyettese 3. Munkavállaló munkakörébe tartozó feladatok részletes meghatározása Segíti, indokolt esetben helyettesíti az igazgatót: • az iskola irányításában, • a munkáltatói jogkör gyakorlásában, • az iskola képviseletében, • az iskola testületi szerveivel együttesen kialakítja az iskola pedagógiai koncepcióját, • ismeri, irányítja a tanítási programokat és eszközöket, folyamatos önképzéssel kell tájékozódnia az új szakmai törekvésekről, • Gondoskodik a megszabott adatközlési és egyéb jelentési kötelezettségek elkészítéséről. • Látogatja a szakmai elméleti és gyakorlati órákat, tapasztalatairól beszámol az igazgatónak. • Együttműködik a gyakorlati oktatás vezetővel a szakmai gyakorlattal és vizsgaszervezéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. • Javaslatot tesz a költségvetésből biztosítható szakmai, oktatási eszközök beszerzésére • gondoskodik arról, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – megszerezze a Szakiskolai Kerettanterv, a Központi Program, a Szakmai és Vizsgakövetelmények követelményeiben meghatározott alapkészségeket, a képességeinek megfelelő ismereteket, és sikeres szakmai vizsgát tegyen • munkakörében ellátja az integrációs- képesség kibontakoztató programmal kapcsolatos iskolai jogkörébe eső adminisztrációs munkát, • a munkatervben meghatározott időközönként, fogadóórákat tart, • részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel, • részt vesz az iskolai ünnepélyek méltó megtartásában, • a továbbképzési lehetőségeket kihasználja, újonnan szerzett ismereteiről beszámol a tantestületben, • részt vesz az iskola pedagógiai programjának kialakításában. Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi, és ezek szolgálatában szervezi. • Részt vesz a tanulók iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk, alapkészségek fejlesztésében. • Az egészséges életmódnak megfelelő szokások, követelmények megismertetése, gyakoroltatása a gyerekekkel. • A tanulók – az életkornak megfelelő – fejlesztő foglalkoztatása az iskola pedagógiai programjának szellemében. • Felelős a rábízott gyerekek tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért, • jogait és kötelességeit a Köznevelési, valamint a Szakképzési tv. tartalmazza, de kötelezőek rá nézve is a Köznevelési és Szakképzési tv végrehajtási rendeletei, az intézmény pedagógiai programja és belső szabályzatai.
4. Munkavégzés során az utasítási jogkör, és az ellenőrzési jogkör gyakorlójának szervezeti megjelölése: igazgató 5. Az utasítási jogkör gyakorlója jogosult a munkaköri leírásban meghatározott munkaköri feladatokon túlmenően, a munkakör jellegéhez kapcsolódó egyéb utasítások adására is.
Kelt: ……………………………….. ………………………………………. Munkáltató Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírást átvettem, és az abban leírtakat elfogadom: ………………………………………. Munkavállaló
A dolgozó neve: Munkaköri besorolása: Beosztása: GYAKORLATI-OKTATÁSVEZETŐ Heti kötelező munkaideje: - A szakképzési évfolyamok szakterületeinek szakmai tantárgyit és a szakmai gyakorlatot oktatók közvetlen felettese. - Jóváhagyja a szakmai gyakorlati csoportbeosztásokat, a külső gyakorlati helyeket kijelöli. - Év elején közös tájékoztatót tart az éves feladatokról az iskolai és a külső szakmai gyakorlati oktatóknak. - Ellenőrzi a tanmeneteket és jóváhagyásra az igazgatónak átadja. - Elkészíti a szakmai tantárgyfelosztást, az t jóváhagyásra átadja az igazgatónak. - Kapcsolatot tart a gazdaságvezetővel a külső gyakorlatok anyagi finanszírozásának tervezése céljából. - Gondoskodik a megszabott adatközlési és egyéb jelentési kötelezettségek elkészítéséről. - Részt vesz a szakképzési szakterülettel kapcsolatos továbbképzéseken. - Javaslatot tesz új szakképzések indítására, egyeztet az igazgatóval. - Látogatja a szakmai elméleti és gyakorlati órákat, tapasztalatairól beszámol az igazgatónak. - Legalább negyedévenként látogatást tesz a külső szakmai gyakorlóhelyeken, tájékozódik a tanulók magatartásáról, szakmai munkájáról. - Gondoskodik a szakmai gyakorlatra járó tanulók útiköltség-térítéséről. - Előkészíti és megszervezi a szakmai gyakorlati és elméleti vizsgákat. A gyakorlati vizsgák vizsgabizottságát kijelöli. A vizsgákhoz szükséges tételsorokat előkészíti az elnökhöz való továbbításra. - Vizsgák után a vizsgadokumentumokat összerendezi, átadja az igazgatónak. - Felváltva látja el az intézményi ügyeletet az igazgatóval. - Javaslatot tesz a költségvetésből biztosítható szakmai, oktatási eszközök beszerzésére. - félévkor és év végén rövid értékelést ad a hozzá tartozó szaktárgyak eredményeiről a nevelőtestületi, értekezleten. - Fentieken kívül ellátja mindazon feladatokat, melyekkel az igazgató megbízza. Nagykálló,2009. 08.31. ……………………………… igazgató A munkaköri kötelezettségemet megértettem, és felelősségem teljes tudatában magamra nézve kötelező érvényűnek fogadom el, munkám során ennek megfelelően járok el. Nagykálló, …………………………. ……………… dolgozó
A dolgozó neve: Munkaköri besorolása: Beosztása: OSZTÁLYFŐNÖK Heti kötelező munkaideje:
Az osztályfőnököt az intézményvezető jelöli ki. Közvetlen munkahelyi felettese, irányítója az intézményvezetője. Szakmai munkájának irányítója az osztályfőnöki munkaközösség vezető. Osztálya közösségének felelős vezetője. Nevelő munkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv. A gyermekek nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek között a türelmesség elve alapján végzi. Az osztályfőnök kötelezettségei, feladatai: - Alaposan ismernie kell tanítványi személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. - Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. - Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével. a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. ifjúságvédelmi felelős, szabadidő szervező, stb.) - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Az osztályfőnök dicséretet is adhat, fegyelmező intézkedést hozhat. - Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart. Tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, valamint a fogadó órájának időpontjáról. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.). - Mint osztályfőnök saját hatáskörben az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3-szor 1-2 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, ösztöndíj elnyerésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve.) - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. - Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. - Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. - Tanulmányi kirándulást szervezhet. - Foglalkoztatási tervet készít (tanmenet). Nagykálló,2009. 08.31. ………………………………. osztályfőnök
………………………………………….. igazgató
4. sz.függelék
A minőségi kereset-kiegészítésének odaítélésének szempontjai
A minőségbiztosításban való aktív részvétel. Átlagon felüli munkateljesítményt nyújtson a pedagógus, kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végezzen. Az előző nevelési évben eltöltött aktív keresőképes állapot figyelembevétele: az előző tanítási évben a tanítási napok 50%-ának meg kell lenni. Meghirdetett pályázatok figyelése és azokon való sikeres részvétel. A szabadidő terhére kulturális rendezvények szervezése, a tanítványokkal közös (mozi, színház, múzeum, hangverseny) látogatása, tanulmányi kirándulás, túrázás, táborozás és országjáráson való részvétel. A tehetséggondozás területén a tanulók felkészítése a városi, területi, megyei és országos tanulmányi, szavaló és sportversenyekre. Gyermekszeretet, a gyermekért érzett felelősségtudat, következetesség. Az igazgatói óralátogatások szakvéleményei. A tanterem és a környezete rendjének igényes kialakítása és fenntartása. Akinek figyelmeztetés (írásbeli) vagy fegyelmi megrovása van, nem kaphat minőségi pótlékot. A szóbeli figyelmeztetést is írásba kell foglalni. Szakképesítést szerzett osztályok osztályfőnökei, ha a szakképesítő vizsga eredménye az elvárásoknak megfelelő; ha az eredménytelen vizsgázók száma nem haladja meg a 10 %-ot.
Nagykálló, 200….. ……………………………
4. sz.függelék
VEZETŐI FELADATOKAT ELLÁTÓK, TOVÁBBÁ PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOLGALKOZTATOTTAK TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE 2. változat
Érvényes: 2009. április 16-tól (A Közoktatási törvény 40. §. (11) bekezdésének módosítása alapján, mely megjelent az Oktatási Közlöny 2008. december 18-i számában)
A vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelése I. Az értékelési rendszer alapvonásai A közoktatási törvény, 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (11) bekezdésének módosítása alapján, az alábbi módon kidolgozást nyert az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelésének szempontjai és az értékelés rendje. A teljesítmény-értékelés az intézményi sajátosságok figyelembevételével létrehozott sokrétű követelményrendszerre épül, végső formáját a tantestület aktív közreműködésével nyerte el. Kizárólag a tantestület jóváhagyásával alkalmazható. Alapja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, a Pedagógiai Program, a munkaköri leírások, a pedagógus munkakör különböző szerepszintjei és az ezeknek megfelelő
4. sz.függelék képességeket, készségeket átfogó, közmegegyezésen alapuló kritériumrendszer, valamint az értékelési ciklus végén született sikeres területeket és fejlesztési célokat tartalmazó megállapítások.
II. A teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei. 1.
Az intézményi önértékelés periódusa A teljes körű intézményi önértékelés több tanévre vonatkozó, összegző értékelés. A teljes körű intézményi önértékelést ötévente végezzük el.
2.
Az intézményi önértékelés célja, módszerei o
o
o
o
Az intézményi önértékelés célja, hogy az intézmény felmérje adottságait és elért eredményeit, majd ezek felhasználásával: Kijelölje a működésen belüli legfontosabb területeket. Meghatározza a továbbfejlődés irányát. Intézményi önértékelés elkészítésével kell értékelni az intézményben folyó oktató-nevelő munkát ötévente. Az eltelt időszakra visszamenően kell vizsgálni: A fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában az intézmény számára meghatározott feladatok teljesülését. A pedagógusok körében végzett mérések eredményeit (a pedagógusok elégedettségének mérése). A szülők és tanulók körében végzett igény- és elégedettség mérések eredményeit. Az intézmény egyes területeire jellemző adatokat. Az intézményi önértékelés során feltárt adatok vizsgálata értékelésénél meg kell állapítani, hogy az intézmény működésében: Melyek az erősségek? Hol jelentkeznek problémák? Melyek a fejlesztendő területek? Az intézményi önértékelés során feltárt problémák megoldására és a szükséges fejlesztések megvalósítására intézkedési tervet kell készíteni.
III. A vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelése 1. A teljesítmény-értékelés (minősítés) céljai és jellege A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá szakmai fejlődés elősegítése. Ezen túl: a.
Az intézményben az oktatás–nevelés szakmai színvonalának folyamatos emelése. Segítségnyújtás abban, hogy a pedagógus egy, a tantestület által elfogadott teljesítmény-kritériumsor alapján képet kaphasson teljesítményének külső megítéléséről. Az egyéni fejlődésnek és teljesítménynek az elismerése és megbecsülése.
4. sz.függelék A pedagógus szakmai továbbfejlődésének elősegítése tanácsadással, egyéni célok kitűzésével. A ciklus végén az összegyűlt tapasztalatok alapján új célok, változtatások kitűzése, amik az intézmény egész rendszerére fejlesztően hatnak. b.
Az intézmény vezetési színvonalának folyamatos fejlesztése, mely hozzájárul: Az intézmény pedagógiai, személyi, vezetési és tárgyi feltételeivel összefüggő nehézségek azonosításához és megoldási módok kimunkálásához. Az egyéni szükségletek, igények és a továbbképzések összehangolásához. A pedagógusok és a vezetés közötti kommunikáció hatékonyabbá tételéhez. A feladatok arányosabb elosztásához A Pedagógia Program folyamatos fejlesztéséhez.
A teljesítmény-értékelési rendszer alapelvei és az ezekből következő elvárások: A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. Fejlesztő szándék elve és az ehhez kapcsolódó elvárások: A pedagógusok és a vezetés közötti információcsere, véleménycsere folyamatossá válása. A teljesítmény-értékelés segítségével a problémás területek beazonosítása, a fejlődés irányainak kijelölése. Az egyéni teljesítmény változásának követhetősége. Méltányosság elve és elvárások
Az értékelési rendszer jóváhagyása tantestületi megbeszélés és elfogadás után történik. Az egyénre vonatkozó minden adat bizalmas. A pedagógus számára valamennyi rá vonatkozó adat hozzáférhető.
Véleménynyilvánítási lehetőség biztosítása az egyénnek a róla összegyűjtött adatokkal kapcsolatban. Segítse a kiválasztásában.
pedagógus
önálló
döntéshozatalát
a
fejlődési
út
A lehető legteljesebb objektivitásra való törekvés. Az értékelési folyamatban törekedni szükséges az esetleges feszültségek oldására. Sokoldalúság elve és elvárások
A teljesítmény-értékelés a pedagógiai tevékenység összetettsége miatt figyelembe veszi a tantárgyak oktatásával, az önálló életre való felkészítéssel összefüggő
4. sz.függelék nevelési-oktatási tevékenységeket és az intézményi élet megszervezésével kapcsolatos tevékenységeket. A különböző intézményrészeknek legyen lehetőségük a mérőeszközök pontosítására és kiegészítésére.
A pedagógusok és vezetők értékelésének területei, követelményei és módszerei A teljesítmény-értékelés az alapelvek és célok figyelembevételével kialakított, a tantestület által elfogadott minőségi munka jellemzőit tükröző sokrétű követelményrendszeren alapul. Az adatok hozzáférhetősége és a fejlesztő jelleg elsődlegessége miatt a teljesítményértékelés a következő kritériumok alapján történik: 1. 2. 3. 4.
A pedagógus oktató-nevelő munkájának értékelése A pedagógus képzettségének és felkészültségének értékelése A pedagógus munkafegyelmének értékelése A tudatosan kialakított sajátos intézményi kultúra képviselete
A követelményrendszer a részletesen kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg, melyek a pedagógusi munkához tartozó különböző szerepszinteket, a megfelelő képességeket és készségeket átfogó kritériumrendszert, a munkaköri leírásban foglaltakat és az előző mérési ciklusban megfogalmazott fejlesztési célokat tartalmazza. A teljesítmény-értékelés az alábbi eszközök segítségével gyűjti össze az információkat: a) Pedagógusok esetében 1. 2. 3. 4.
Óra-megfigyelési lap Teljesítmény-értékelő lap Önértékelő lap Minősítési lap
b) Vezetők esetében 1. Vezetők önértékelő lapja 2. Vezetőt értékelő lap 3. Minősítési lap
3.
Az értékelés részletes kritériumrendszere és az értékelés elvégzésének eljárásrendje
A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.
4.1. A teljesítmény-értékelés periódusa
4. sz.függelék Az intézmény vezetőinek és pedagógusainak teljesítmény-értékelését 2 évente értékeljük. 4.2. Óra-megfigyelési lap A kétéves ciklus során a pedagógust a teljesítmény-értékelő csoport tagja, ill. az igazgató/helyettes ciklusonként legalább kétszer meglátogatja, és a megadott kritériumok alapján értékeli a látott tanórát/foglalkozást, melyet megbeszélés követ. Ha az értékelő csoport tagja úgy ítéli meg, hogy az adott alkalom nem nyújtott elegendő információt a lap megalapozott kitöltéséhez, újra látogathat, legfeljebb még kétszer. Az értékelő csoport tagja dönti el, hogy mely osztályt/csoportot látogatja meg, de a tervezett látogatás előtt legalább egy héttel egyeztetnie kell az érintett pedagógussal. Ha a pedagógus úgy ítéli meg, hogy a látogatott óra bármilyen ok miatt nem volt sikeres, kérheti az óralátogatás megismétlését. A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: a, kiemelkedő 3 pont b, megfelelő 2 pont c, kevéssé megfelelő 1 pont d, nem megfelelő minősítés 0 pont X nincs elegendő információ ennek megítéléséhez Minden esetben beírható „X = nincs elegendő információ ennek megítéléséhez” érték is. Ha ezek aránya meghaladja a kritériumok 25 %-át, újabb látogatás szükséges. A minősítő beszélgetés előtt a ciklus összes óralátogatásának laponkénti átlagpontszámaiból újabb átlagot számítanak, ami rákerül a minősítő lapra. A látogatás után két munkanapon belül a pedagógus megkapja az igazgatóhelyettestől a kitöltött óra-megfigyelési lap másolatát, ahol szükséges, indokolással. Ennek alapján beszélik meg a következtetéseket, majd rögzítik a sikeres és a fejlesztést igénylő területeket.
4.3. Teljesítmény-értékelő lap A teljesítmény-értékelő lap kitöltését a teljesítmény-értékelő csoport folyamatosan végzi, s a teljesítmény-értékelő beszélgetés előtt összegzi az önértékelő lap információit is felhasználva. 4.4. Önértékelő lap
4. sz.függelék a) Pedagógus esetében Célja az elért eredmények dokumentálása és annak felmérése, hogy az órai/foglalkozási tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai, az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket végzett a pedagógus, illetve milyen pedagógusi hozzáállást tart értékesnek. Az önértékelő lapot ciklusonként egyszer, a ciklus lezárása előtt (márciusáprilisban), tölti ki a pedagógus. Az értékelő csoport az összegzés során megegyezik abban, hogy a pedagógus teljesítménye az adott kritériumban a tantestület átlagához képest kiemelkedően sikeres (+), az átlagnak megfelelő (√) vagy elmarad az átlagtól (). Ezután rögzítik a minősítő lapon a kiemelkedően sikeres és a fejlesztést kívánó területeket. b) Vezető esetében Minden vezető saját munkájáról ciklusonként egy alkalommal tölti ki a vezetők önértékelő lapját. Az eljárás a fentiekkel azonos, de az értékelést az igazgató/igazgató helyettes és a minőségirányítási team vezető végzi. 4.5. Minősítő lap A ciklus végén, április-májusban kerül sor a ciklus tapasztalatait összegző minősítő beszélgetésre. Ekkor az összes adat birtokában az érintett tanár és az értékelő csoport kijelölt tagjai, teljesítmény-értékelő beszélgetésen beszélik meg a tapasztaltakat és jelölik ki az egyéni célokat, melyekről minősítő lapot állítanak ki. A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevésbé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a, 80-100% - kiválóan alkalmas b, 60-79%- alkalmas c, 30-59% - kevéssé alkalmas d, 30% alatt- alkalmatlan minősítést kap a pedagógus.
A pedagógussal a minősítés eredményét ismertetni kell, annak egy példányát meg kell kapnia. A megismerés tényét aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.
4. sz.függelék A minősítési lap egy példányát a pedagógus alapnyilvántartás tartalmazza. A beszélgetés résztvevői : az igazgató/igazgatóhelyettes és a munkaközösség/minőségirányítási team vezető a pedagógusok esetében az igazgató és az értékelő csoport legalább egy tagja, egyéb részlegeknél az igazgató/igazgatóhelyettes és az értékelő csoport legalább egy tagja.
Napirendje: Áttekintik, megvitatják és konszenzust alakítanak ki: Az előző ciklusban kijelölt egyéni célok megvalósulásáról. A teljesítmény-értékelő lapok alapján született eredményekről, figyelve a sikeres, illetve problémás területek tekintetében az előző ciklushoz képest bekövetkezett változásokra. Az önértékelő lap szerinti teljesítményekről, figyelve a sikeres, illetve problémás területek tekintetében az előző ciklushoz képest bekövetkezett változásokra. Megvitatják a véleménykérő lap alapján felvetődő kérdéseket. Megegyeznek az új egyéni célok tekintetében, és konkrétan megfogalmazzák azokat. Összefoglalják a fejlesztésre szoruló területekkel kapcsolatos tennivalókat. Mindezeket rögzítik az minősítő lapon, melyet mind az érintett, mind a beszélgetésen résztvevő valamennyi tag aláírásával hitelesít.
4.7. Vezetőt értékelő lap A pedagógusok évente egyszer töltenek ki értékelő lapot vezetőjükről. Az értékelő lapot elektronikusan is kitölthetik, majd név nélkül az iskolatitkárnál található dobozba dobják. Ezek kiértékelését az igazgató és a minőségirányítási team vezető végzi és visszajelzést ad az adott vezetőnek. Évente az igazgató és a minőségirányítási team vezető az értékelési beszélgetésen vitatja meg a felmerült kérdéseket a vezetőkkel, majd konszenzust kialakítva a megfelelő tennivalókat rögzítik a vezetői minősítő lapon.
5.
Az értékelés elvégzésének eljárásrendje
5.1. Az intézményvezető
Feladatai: A teljesítmény-értékelés működési kereteinek biztosítása, a minőségirányítási csoport kijelölése. A teljesítmény-értékelő beszélgetések lebonyolítása a vezetőkkel és a tagozatokon.
5.2. Minőségirányítási csoport A minőségirányítási csoport 3 tagú. Kijelöléséért az igazgató felel. Feladatai: A teljesítmény-értékelés ütemtervének elkészítése.
4. sz.függelék Az értékelés tartalmáról, folyamatáról információ szolgáltatása a tantestületnek. Az értékelő csoportok választásának lebonyolítása. Az értékelő csoportok munkájának koordinálása. Az értékelés egységességének biztosítása. A ciklust követő szeptemberben tájékoztató értekezlet lebonyolítása, ahol a minőségirányítási team-vezető beszámol az összesített átlagokról, összegzi a pedagógiai programmal kapcsolatos tanulságokat, előterjeszti a vezetőség javaslatait, intézkedési tervét. Az értekezletre rövid, összefoglaló feljegyzést is készít. Az értékelési folyamat egész tartama során tanácsadással szolgál valamennyi érintett számára az információkat bizalmasan kezelve. 5.3. Teljesítmény-értékelő csoport
A teljesítmény-értékelő csoport delegált tagjainak kiválasztása az adott részleg tantestületének titkos szavazásával történik. A választást a minőségirányítási csoport bonyolítja le. Delegáltnak olyan pedagógus választható, aki minimum munkaviszonnyal rendelkezik az intézményben az adott területen.
3
éves
A teljesítmény-értékelő csoport mandátuma egy értékelési ciklusra szól. Tagjaik titoktartási kötelezettséget vállalnak, amelyet írásbeli nyilatkozatban rögzítenek. A szavazás menete: A szavazást megelőzően a választható pedagógusok listáját a minőségirányítási csoport kifüggeszti. A szavazás akkor érvényes, ha az adott testület 90 %-a megjelenik. A titkos szavazás alkalmával a pedagógusok a delegálhatók létszámának megfelelően 1-3 főt jelölnek a listán. Összeszámlálást követően a legtöbb szavazatot elérők nyilatkoznak a vállalásról. Amennyiben az első szavazás alkalmával, ha valamelyik jelölt nem szerezte meg az érvényes szavazatok legalább 20 %-át, a szavazást meg kell ismételni. Feladatai és jogai: Évenként, pedagógusonként legalább egy óralátogatás és a megbeszélés lebonyolítása, a meglátogatandó osztály/csoport kiválasztása. Az értékelt pedagógus teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtése, összesítése. Az értékelési beszélgetés előkészítése, lebonyolítása. Az minősítő lap véglegesítése, hitelesítése.
5.4. Iskolatitkár
4. sz.függelék Feladata: A vezetőt értékelő lapok összegyűjtése.
5.5. Az érintett pedagógus/vezető: Feladata és jogai: Fogadja az értékelő csoport tagjait a vele egyeztetett időpontokban. Az óralátogatás után óramegbeszélésen vesz részt, majd két munkanapon belül megkapja a kitöltött óralátogatási lap másolatát. Önértékelő lapon tájékoztatást nyújt a tanórai/foglalkozási munkájáról, és a tanórán/foglalkozáson túli tevékenységéről is. A teljesítmény-értékelési, minősítő beszélgetésen véleményét elmondja, tanácsot, segítséget kérhet, valamint részt vesz az egyéni, a következő ciklusra vonatkozó céljai kijelölésében. A ciklus végén minősítő lapot kap, melyen rögzítik az értékelés eredményeit, tanulságait, a következő ciklusra vonatkozó célokat. A lap megjegyzés rovatában véleményt nyilváníthat. Panaszt tehet a minőségirányítási csoport tagjainál az eljárás bármely körülményével kapcsolatban, amit kötelesek az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni.
5.6. A tantestület Feladata és jogai: A rendszer bevezetése előtt véleményezi, majd többségi szavazással dönt a teljesítmény-értékelési rendszer egyes elemeiről és elfogadja az intézmény teljesítmény-értékelési rendszerét. A ciklus lezárása után szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az összesített átlagokról, a pedagógiai programmal kapcsolatos tanulságokról, a vezetőség javaslatairól, intézkedési tervéről. A ciklust követő szeptemberben a tantestület bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra. Ebben az esetben új szavazás szükséges a következő ciklus előtt.
6.
A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása
6.1. Az adatok dokumentálása
Az adatok bizalmas és biztonságos kezeléséről gondoskodni kell. Az érintett pedagógus az óramegbeszélések után a kitöltött óralátogatási ívek másolatát megkapja, az önértékelő lapokat saját maga tölti ki. Az minősítő lap megírása után a fent említett a dokumentumok a lap mellékleteként megőrzendők a következő ciklusig. Ezek biztonságos tárolása a minőségirányítási team-vezető kötelessége. A hozzáférés rajta kívül csak az igazgatónak, a helyetteseknek és az érintettnek engedélyezett. Az minősítő lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a pedagógus az intézményben dolgozik. Munkaviszonya megszűnése esetén azt kérésére át kell adni neki, ha
4. sz.függelék azonban nem kéri, meg kell semmisíteni (az iratkezelési szabályzatnak megfelelően), mert más munkáltatónak nem adható át. 6.2. Az adatok felhasználása Az érintett pedagógus/vezető: o o o
Megismerhet minden róla gyűjtött információt, betekinthet a dokumentumokba. Segítséget kérhet az igazgatótól, a közvetlen felettesétől a feltárt problémák megoldásához. Referenciák írásakor kérheti az igazgatót az értékelésből származó információk felhasználására.
Az igazgató, az igazgatóhelyettes: • • • • • •
Felhasználhatják az információkat az intézmény vezetői gyakorlatának fejlesztésére, a továbbképzési terv elkészítésére. Az igazgató bármikor hozzáférhet minden pedagógus minősítő lapjához. Az igazgatóhelyettes bármikor hozzáférhetnek az irányításuk alá tartozó területen dolgozó pedagógusok minősítő lapjához. A szerzett információkat az igazgató felhasználhatja a beosztást érintő döntéseknél, a bérezéssel, elismeréssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalakor egyeztetve az igazgatóhelyettessel, illetve az érintett munkaközösség-, minőségirányítási teamvezetőkkel (vezetőségi kör). Az igazgató az összesített intézményi adatokat felhasználhatja marketing és PR célokra. Az igazgató a pedagógus kérésére köteles segítséget nyújtani a feltárt problémák megoldásában.
Az igazgató NEM használhatja fel a név szerinti személyes adatokat, információkat: • • • •
Az évenként a vezetőségi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására. Fegyelmi eljárás kezdeményezésére, vagy egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a döntés befolyásolására. Elbocsátás kezdeményezésére. Információ-szolgáltatási célból sem intézményen belül, sem kívül, kivéve a pedagógus kifejezett kérésére referencia adásához.
7.
Eljárási szabályok
•
Első ízben a 2008/2009-es tanév értékelése történik, majd kétévente ismétlődik.
•
Az értékelés az intézményben egy éven túli munkaviszonnyal rendelkező pedagógus munkakörben dolgozókat és a vezetőket érinti. A kinevezett, illetve megbízott vezetőket a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetőt megbízása lejárta előtt legalább három hónappal kell minősíteni.
•
A teljesítmény-értékelési rendszer a tantestület által elfogadott értékelési szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik.
4. sz.függelék Nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat, amely: az értékelt által nem ismert forrásból vagy nem az adatgyűjtésből származik, a pedagógus tudta nélkül keletkezett, nem a pedagógusmunkájával kapcsolatos, valamint amelyről nem kap a pedagógus az értékelő beszélgetés előtt tájékoztatást. •
Az értékelési szabályzatot annak bevezetése előtt a tantestület tagjai egy, erre a célra összehívott teljesítmény-értékelési értekezleten többségi szavazással érvényesítik.
•
A szabályzat bármely részletének módosítása kétévente, a következő ciklus előtti szeptemberben megtartandó teljesítmény-értékelési értekezleten kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által. Minden módosítás többségi szavazással lép érvénybe.
•
A teljesítmény-értékelő csoport tagjai egyszemélyes véleményt csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatban alkotnak. Kedvezőtlen ítéletüket konkrétumokkal kell indokolniuk. Az összes többi kritérium esetében az értékelési beszélgetés során az értékelő csoport tagjainak és az érintettnek konszenzusra kell jutnia. Amennyiben ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevőjének többségi szavazásával kell a kérdést eldönteni. Szavazategyenlőség esetén az érintett pedagógus szavazata a döntő.
•
Az adatok kezelése a fent leírtak szerint történik. Minden adat bizalmasan kezelendő. A minőségirányítási team vezető által, az egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül, semmilyen más lista nem készül. Az adatok egészéhez a minőségirányítási teamvezetőn, az igazgatón és helyettesein kívül senki sem férhet hozzá.
Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy az adatokat titokként kezeli, azokról senkivel sem beszél. Ez alól csak az igazgató és helyettesei kapnak felmentést, de kizárólag szakmai szempontok felmerülése esetén vezetői körben. •
A pedagógus, az értékelési összesítő aláírása előtt – bármikor írásbeli panasszal élhet az értékelés bármely részletével kapcsolatban. A minőségirányítási team vezetőnek a panasz kivizsgálására egy bizottságot kell felállítania, melynek tagjai: a minőségirányítási team vezető egy, a panaszos által megnevezett tantestületi tag, a tantestület egy, sorsolással kiválasztott tagja.
A bizottság bizalmasan tárgyal, majd titkos többségi szavazással dönt a panaszról. A szavazás során a tartózkodás tilos. 8.
A fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolata Intézményünk önértékelése szoros kapcsolatban van a fenntartói minőségirányítási rendszerben megfogalmazottakkal. A kapcsolat kétirányú:
• •
A fenntartó minőségirányítási programja /ÖMIP/ határozza meg azokat a főbb elvárásokat, melyek alapul szolgálnak az önértékelés szempontrendszerének kialakításához. Ezért az önértékelés eredményét összevetjük a fenntartói elvárásokkal és ennek alapján határozzuk meg a további feladatainkat. A fenntartó az intézményi önértékelés, valamint az országos mérésekben elért eredményeknek a birtokában az aktuális helyzetnek megfelelő új célokat, követelményeket fogalmaz meg intézményünk felé.
4. sz.függelék
9.
Mérés, értékelés eljárásrendje
Önértékelésünkhöz szorosan hozzátartozik, hogy figyelemmel kísérjük tanulóink fejlődését összevetve az országos átlagokkal. Ezért az országos mérések rendszeréhez kapcsolódva adaptáljuk az előző évi feladatokat, s az országos mérésekkel azonos időben intézményünk is méri a tanulók teljesítményét. 1.
A mérés lebonyolításával kapcsolatos feladatok
o o o o
Előző évi mérés feladatainak adaptálása A feladatok kiosztása a célzott osztályoknak A feladatok megoldása Feldolgozás, kiértékelés
2.
A mérést követő feladatok
A kiértékelésből adódó feladatok összesítése, a szükséges meghatározása, intézkedési terv készítése a következő tanévre.
intézkedések
IV. Záradék: A szabályzat hatálya A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola, Nagykálló, Kossuth út 8. intézménynél pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítmény-értékelésének szabályzata. Ezen szabályzat: • • •
A Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. Törvény; A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet; A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet; rendelkezésein alapul.
4. sz.függelék A szabályzat hatálya kiterjed a Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola intézményre, valamint az intézménynél foglalkoztatott pedagógusokra.
Hatályba lépés A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Kelt: Nagykálló, 2010.06.30..
Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató
A tantestület 2010. 06. 30-án tartott ülésén a szabályzatot megvitatta és egybehangzó szavazattal elfogadásra javasolta.
Kelt: Nagykálló, 2010. 06. 30. Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató
ÓRA/FOGLALKOZÁS-MEGFIGYELÉSI LAP Pedagógus:
Osztály:
3 =kiemelkedő minősítés
Értékelő:
2 = megfelelő minősítés
Dátum:
4. sz.függelék 1 = kevéssé megfelelő minősítés
0= nem megfelelő minősítés
Indoklás SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK 1. A tanításhoz, a tantárgyhoz /foglalkozásokhoz való hozzáállás 2. A pedagógus megjelenése, hangneme, stílusa 3. Kapcsolata a tanulókkal, a gyermekkel való bánásmód minősége 4. A figyelem, fegyelem fenntartásának képessége ÓRA/FOGLALKOZÁS TERVEZÉS MINŐSÉGE 5 Rugalmasan alkalmazkodik a gyermekek egyéni sajátosságaihoz, terhelhetőségéhez. 6. Szemléltetés sokoldalúsága, eszközök változatossága, előkészítettsége/a foglalkozás előkészítettsége, sokoldalúsága. 7. Megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése/egyéni foglalkozások biztosítása 8. A feladattípusok és munkaformák változatossága, egyensúlya/az önálló életre felkészítés feladatainak változatossága, egyensúlya 9. A feladatok/az önálló életre való felkészítés formáinak kidolgozottsága, előkészítettsége 10. Új pedagógiai módszerek tervezése 11. Időbeosztás 12. Balesetmentes környezet biztosítása A TANÍTÁS/FOGLALKOZÁS MINŐSÉGE 12. Óravezetés, a foglalkozás munka szervezése, az óra/foglalkozás dinamikája 13. A feladat-meghatározás, instrukció, ill. a magyarázatok egyértelműsége 14. A tanulók hibázásának kezelése 15. A tanulók munkájának értékelése 16. A váratlan helyzetek, konfliktusok kezelése 17. Az óra hangulata, légköre 18. Egyénre szabott fejlesztés alkalmazása 19. Korszerű módszerek, eszközök alkalmazása/önálló tanulásra való képesség fejlesztésének módszerei ADMINISZTRÁCIÓS FELADATOK 20. Dokumentáció vezetése 21. A tanmenet/ fejlesztési terv szerinti haladás, eltérés jelölése. Önértékelés 22. Saját teljesítmény objektív értékelésének képessége
4. sz.függelék
TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELŐ LAP
3= kiemelkedő minősítés Értékelő 2 = megfelelő minősítés Dátum: 1 = kevéssé megfelelő minősítés 0= nem megfelelő minősítés X= nincs elegendő információ ennek megítéléséhez Indokolás 2 és 1 esetén MUNKAFEGYELEM 1. Pontos munkakezdés, órák/foglalkozások megtartása 2. Részvétel és aktivitás az értekezleteken, szakmai megbeszéléseken 3. Házirend, napirend betartása és betartatása 4. Határidők betartása és betartatása SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉG 5. Megfelelő szaktudás, a szakma általános és specifikus szintű ismerete 6. Folyamatos szakmai önképzés, új módszerekre való nyitittság 7. A megszerzett tudás alkalmazása és továbbadása kollégáknak 8. Innovációra és adaptációra való képesség (eszközök, módszerek, programok, tananyagok megújítása)/ (új módszerek, programok felhasználása a foglalkozások során)
4. sz.függelék TUDATOSAN KIALAKÍTOTT SAJÁTOS INTÉZMÉNYI KULTÚRA KÉPVISELETE 9. Fogadókészség, nyitottság a belső és külső látogatók felé. 10. Kapcsolattartás a szülőkkel, kollégákkal, külső partnerekkel 11. Intézményi szintű feladatokban való részvétel IPR, (ünnepélyek, rendezvények, versenyek) 12. Az „ad hoc” munkákban segítőkész hozzáállás 13. „Gazdaszemlélet” – az intézmény iránt felelősségtudattal rendelkező 14. Külső és belső partnerek panaszainak kezelése 15. Az intézmény jó hírnevének képviselete (PR és IPR munka, médiaszereplés, nemzetközi és hazai rendezvények, kiállítások) MEGJEGYZÉSEK:
Pontszám átlag:
ÖNÉRTÉKEL
LAP
Név: Dátum: Ennek az Önértékel lapnak egyrészt az a célja, hogy a benne foglalt kérdésekkel dokumentáld, hogy a konkrét tanórai tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket, és általában milyen tanári hozzáállást tartasz értékesnek és fontosnak, másrészt pedig az, hogy rögzítsd az ezeken a területeken elért eredményeidet.
1. Részt vettél-e valamilyen képzésen, tanfolyamon az elmúlt két évben?
4. sz.függelék . . 2. Milyen külön bérezéssel/kedvezménnyel nem járó, nem órarendi, iskolai szint feladatokat láttál el az elmúlt két év során? (Iskolai szint ünnepélyek/rendezvények szervezése, iskolai dokumentumok készítése, órarendkészítés, pályázatírás, stb.)
..
3. Milyen külön, nem órarendi, iskolai szint feladatokat láttál el az elmúlt két év során? (Osztályf nökség, szakkörök vezetése, munkaközösség-vezetés, iskolai szint ünnepélyek/rendezvények szervezése, érdekképviseleti tevékenység, stb.)
. 4. Milyen külön bérezéssel/kedvezménnyel nem járó, nem órarendi, osztály/csoportszint tevékenységeket végeztél az elmúlt két év során? (Ünnepélyek rendezése, extra kirándulások, színház-/mozi-/múzeum-látogatások, kiállítások szervezése és lebonyolítása, egyéb.)
5. Részt vettél-e bármilyen iskolán belüli vagy iskolán kívüli szervezés , nem tanórai jelleg szakmai tevékenységben az elmúlt két év során? (Tananyagírás, vizsgáztatás, el adás tartása, publikáció, továbbképzés vagy továbbképzés tartása, bemutató óra tartása, szakmai látogatófogadása és tájékoztatása, stb.)
4. sz.függelék 6. Részt vett-e olyan tanuló az iskolai/küls versenyen az elmúlt két évben, akit az adott tárgyból tanítottál? (Add meg a tanuló nevét, a helyezést és az évet.)
7. Megítélésed szerint egyénileg milyen területeken fejl dtél a legtöbbet az utóbbi évben? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................
VEZETŐK ÖNÉRTÉKELŐ LAPJA 1.
Részt vett-e valamilyen képzésen, tanfolyamon az elmúlt két évben?
………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 2.
Sikerült-e betartani és betartatni a határidőket? Milyen esetben volt nehézsége, s mit gondol, miért?……………………………………………………………………
4. sz.függelék ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 3.
A fenntartóval, érdekképviseleti szervekkel, szakmai munkaközösségekkel való együttműködése jó szintű-e? Milyen esetek igényeltek együttműködést?
…………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 4.
Milyen iskolai szintű feladatokat látott el az elmúlt két évben? (iskolai dokumentumok készítése, szakmai látogatók fogadása és tájékoztatása, vizsgáztatás, előadások tartása, publikáció, továbbképzések tartása, pályázatírás, stb.)
………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 5.
Milyen, a napi rutintól eltérő természetű belső és külső problémákat, panaszokat kezelt?
……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 6.
Az intézmény jó hírnevének képviseletét hogyan látta el? (PR munka, hagyományok ápolása,médiaszereplés, nemzetközi és hazai rendezvényeken, kiállításokon való részvétel, stb.)
………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 7.
A szülőkkel, látogatókkal hogyan szervezte meg a kapcsolattartást?
4. sz.függelék ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 8.
Milyennek tartja a kollégákkal való kapcsolatodat, hogyan oldja meg velük a kapcsolattartást?
……………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………….... ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 9. Milyen megoldatlan problémákat lát szakmai és vezetői munkájában? ………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. 10. Mely munkaközösségek, egyéb csoportok összejövetelén/esetmegbeszélésén vett részt az elmúlt két évben, hogyan követi ezek munkáját? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 11. Hány órát látogatott meg a ciklus során?
………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ……………… ………………………………………………………………………… 12. Milyen sikereket ért el szakmai munkája során?
4. sz.függelék ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………
VEZETŐT ÉRTÉKELŐ LAP 3 =kiemelkedő minősítés
Értékelő:
2 = megfelelő minősítés
Dátum:
1 = kevéssé megfelelő minősítés megítéléséhez
A vezető neve:
0= nem megfelelő minősítés
X= nincs elegendő információ ennek
4. sz.függelék SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK 1. Elfogadja és vezető szerepével azonosul. 2. Magabiztos, önálló személyiség. 3. Céltudatos és elkötelezett intézménye iránt. 4. Belátja tévedéseit, képes az önkritikára. 5. Tevékenységközpontú, erős késztetése van teljesíteni és eredményt elérni. 6. Kialakult értékrend vezeti, tisztességes, korrekt személyiség. 7. Kész a kiállásra, még ha népszerűtlen dologról is van szó. 8. Döntésre képes személyiség. 9. Folyamatosan tanul, fejlődik. 10. Tettei és szavai összhangban vannak. 11. Szakmailag felkészült. A VEZETŐ MINT VÁLTOZTATÓ 12. Képes koncepciót váltani. 13. A dolgok megtörténését kiváltó személyiség. 14. Képes az emberek és az erőforrások mozgósítására az új dolgok kezdeményezése és megvalósítása céljából. 15. Tevékenyen bevonja embereit a változás tervezésébe. 16. A változást támogató magatartást elismeri. 17. Keresi és elfogadja elgondolásainak kritikáját. AZ ELKÉPZELÉS MEGALKOTÁSA 18. Jól látja az egysége működésének lényegét és haladásának módját. 19. Képes a kritikus jelentőségű kérdésekre összpontosítani. 20. Képes az egysége részére új irányt jelölni. 21. Meghatározza azt az átfogó célt, amely összefogja intézményegysége erejét. A CSAPAT KIALAKÍTÁSA 22. Eléri, hogy a csapattagok a csoport céljai iránt elkötelezetté váljanak. 23. Tevékenyen bevonja a csapattagokat a munkájukat befolyásoló döntésekbe. 24. Tanácsért, konzultációért folyamodik a csapattagokhoz. 25. Tevékenyen bevonja a csapattagokat a csoportteljesítmény értékelésébe és a korrekciós lépésekről való döntésbe. A HELYZETMEGHATÁROZÁS 26. Jól érzékeli az intézményre ható külső körülményeket. 27. Jól érzékeli a partnerek elvárásait és igényeit. 28. Jól érzékeli az intézmény erősségeit és gyengeségeit. 29. Megállapítja a fő fejlesztési irányokat és azokra összpontosít. 30. Kidolgozza a célokat, a cselekvési sorrendet és az erőforrásokat összefogó éves tervet. 31. Bevonja a kollégáit a tervek kidolgozásába. 32. A váratlanra is terveket dolgoz ki. 33. A terveket időszakonként felülvizsgálja és kellőképpen módosítja. A KOMMUNIKÁLÁS 34. Mindenkivel megtalálja a megfelelő hangot. 35. Jó hallgató, mások problémája iránt empatikus. 36. Hatásos, jó előadó. 37. Hatékony és eredményes értekezletet tart. 38. Jól fogalmaz írásban. 39. Tudatja a kollégáival merre tart a szervezet, hogyan tervezi, hogy oda eljusson és mit jelent mindez számára.
4. sz.függelék 40. Tudatja a kollégáival állásfoglalását a kulcskérdésekkel kapcsolatban. 41. A kollégáit ellátja pontos és teljes információval. A KÉPESSÉ TÉTEL 42. Az emberekhez (kollégák, szülők, diákok) méltósággal és megbecsüléssel viszonyul. 43. Őszinte érdeklődést tanúsít a kollégái, mint személyiségek iránt. 44. Képes megérteni kollégái igényeit. Empatikus. 45. Nyilvánvaló elkötelezettséget tanúsít a minőségi munka iránt. 46. Másokat motivál lelkesedésével és optimizmusával. 47. Képes az emberekből a legjobbat kihozni. A FELKÉSZÍTÉS 48. Eleget foglalkozik az emberekkel, időt szentel rá, hogy személyes kapcsolatot létesítsen velük. 49. Figyelemmel kíséri a csoport valamennyi tagjának szakmai fejlődését. 50. Egyenes, őszinte visszajelzést ad kellő időben. 51. Elősegíti, hogy beosztottjai erősségeiknek, érdeklődésüknek megfelelően többletfeladatokat kapjanak, és azokban megmérhessék magukat. 52. Ösztönöz az önképzésre, továbbképzésre. A MÉRÉS 53. Folyamatosan értékeli a tervhez viszonyított haladást, ha szükséges, módosít. 54. A problémákkal fontosságukkal arányosan foglalkozik.
1. sz. melléklet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényhez Készült a „2008. évi LXI. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény módosításáról” alapján Minősítési lap
4. sz.függelék
1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): .......................................................................................................................................... Anyja neve: ......................................................................................................................................................... Születési hely, idő: ............................................................................................................................................... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ............................................................................................................... A közalkalmazott besorolása: ............................................................................................................................. A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: ........................................................................................ A minősítés indoka: ........................................................................................................................................... 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas- Nem megfelelő Szöveges indoklás:……………………………………………………………………………………………… 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:……………………………………………………………………………………………. 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:…………………………………………………………………………………………… 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:……………………………………………………………………………………………
4. sz.függelék
3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:…………………………………………………………………………………………. 3.6. Szóbeli kifejezőkészség (ha a munkakör ellátásához jelentőséggel bír) Kiemelkedő Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:…………………………………………………………………………………………… 4. Vezetői beosztáshoz/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:……………………………………………………………………………………………. 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:…………………………………………………………………………………………… 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, javasolt kevéssé alkalmas területek, célkitűzések: …………………………………………………………………………………………………………… …. 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) – alkalmas (60-79%) – kevéssé alkalmas (30-59%) – alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel:…………………………………………………....
Nagykálló, ……………………………. A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.
4. sz.függelék
................................................... a minősítést végző aláírása, beosztása
A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem, a minősítés egy példányát átveszem. ….................................................... a minősített aláírása
6. melléklet
A NEM PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA
4. sz.függelék
Az adminisztratív feladatokat ellátó foglalkoztatottak teljesítmény-értékelése Felelős: az igazgató Hatóköre: • Iskolatitkár Az értékelés periódusa: kétévente egy alkalommal az adott év június 30-áig.
Kapcsolódó intézményi dokumentumok • • • • • • •
Érintett személy munkaköri leírása SZMSZ Közalkalmazotti szabályzat Továbbképzési program Pedagógiai program Munkaterv IMIP
A szabályozás részét képező formanyomtatványok: 1. 2. 3.
Iskolatitkár önértékelő lapja Iskolatitkár munkáját értékelő lap Iskolatitkár teljesítményének összesítő lapja
1. A teljesítmény-értékelés célja: A teljesítményértékelés célja, hogy az intézmény adminisztratív feladatait ellátó személyek teljesítménye fokozatosan - különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével- javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. A cél megvalósítása érdekében szükség van a
4. sz.függelék • • •
a nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélésére, nyomon-követésére visszajelzés az értékelt személy számára munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölésére
2. Alapelvek, elvárások • • • •
A fejlesztő szándék elve: Az értékelés legyen alkalmas a munkasikerek, eredmények kimutatására, a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére. A sokoldalúság elve: Az értékelés térjen ki a tevékenységben realizálódó teljesítményekre is, követve a tényleges munkavégzés szerinti arányokat. Az értékelés területeit és módszereit az igazgató az érintettek javaslatainak figyelembe vételével határozza meg. A méltányosság elve: Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, az érintett számára minden róla felvett adat legyen hozzáférhető. Törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre. A kivitelezhetőség elve: Az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre állóerőforrásokat, törekedni kell az idővel, pénzzel és munkaerővel valótakarékos gazdálkodásra.
Elvárások az értékelők felé: • tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát, • vegyék figyelembe a munkamegosztásból eredő egyéni sajátosságokat, • adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét, • tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat. Elvárások az értékeltek felé: • működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést, • fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát, • őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban.
3. Az értékelés szempontrendszere Az értékelés szempontrendszerének alapja az egyénre szabott munkaterv és az SZMSZ: • • • • • • • • • •
•
•
A Munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátása Szakmai felkészültség, fejlődés: elvárt ismeretek megléte, mélysége Szükséges képességek Személyes tulajdonságok Felelősségi kör betartása Vagyonbiztonság, titoktartás betartása A munka hatékonysága Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség Éves munkatervekben a személyre szóló feladatok teljesítése Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés
Emberimberi kapcsolatok, kommunikáció Helyzetfelismerés, kreativitás
4. sz.függelék
4. A folyamat szabályozása, az információgyűjtés eszközei, használatának módja Az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének folyamata megegyezik a pedagógusok teljesítmény értékelésének módjával, azzal együtt, egy időben zajlik. Felelőse az Értékelési felelős. Az eljárásrendben csak az eltérés szabályait, folyamatát határozzuk meg. Ahol szükséges, ott hivatkozunk a pedagógusok teljesítmény értékelésének eljárásrendjére.
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményét értékelő dokumentumok: 1. Iskolatitkár önértékelő lapja: a megfelelő kérdőívet az értékelt személy (önértékelés) tölti ki. 2. Iskolatitkár munkáját értékelő lap: az értékelt személy felettese(i), vele egyenrangú partnere(i) és beosztottjai azonos időszakban, de egymástól függetlenül töltik ki. 3. Iskolatitkár teljesítményének összesítő lapja: a minőségirányítási vezető tölti ki. Az összegzés tartalmazza az erősségek, fejlesztendő területek és célkitűzések meghatározását a munkaköri feladatokra, elvárt ismeretekre, szükséges képességekre, személyes tulajdonságokra vonatkozóan.
Értékelési skála A lapokat kitöltők egy ötös skála alapján értékelik az egyes kritériumokban mutatott teljesítményt. Erre az egymást követő ciklusok közötti teljesítmény-különbségek szemléletessé tételéhez van szükség. A kapott pontszámokból átlagot kell számítani.
3 =kiemelkedő minősítés 2 = megfelelő minősítés 1 = kevéssé megfelelő minősítés 0= nem megfelelő minősítés X= nincs elegendő információ ennek megítéléséhez
Az összesített teljesítményértékelő lap egy példányát az érintettnek át kell adni, a azon szereplő megállapításokhoz a dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet.
4. sz.függelék
Záradék 1. 2. 3. 4.
A teljesítmény-értékelés során keletkezett dokumentumok – mivel személyiségi jogokat tartalmaznak – szigorúan bizalmasak! A dokumentumokat a személyi anyag őrzésére vonatkozóan kell az intézménynek őrizni! A kitöltött kérdőívek 5 év után selejtezhetők. Az értékelő és összesítő lap nem selejtezhető, a személyi anyagra vonatkozó selejtezési szabály érvényes rá.
1.sz. melléklet
4. sz.függelék
Iskolatitkár munkáját értékelő lap Értékelt személy neve:………………………………………………………. Értékelést vezető: ………………………... Idő: ………………………………………
S.sz.
Kompetenciák
1.
A Munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátása
2.
Szakmai felkészültség: elvárt ismeretek megléte, mélysége
3.
Jogszabályok, belső szabályozások ismerete
4.
9.
A munka hatékonysága Szükséges képességek megléte: Helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság Személyes tulajdonságok: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság Vagyonbiztonság, intézményi titoktartás, munkavédelmi szabályok betartása Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, vezetői utasítások elvégzése, elkötelezettség Emberi kapcsolatok, kommunikáció
10.
Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés
11.
Túlmunka végzése
5. 6. 7. 8.
Minősítési átlag (az értékelési skála alapján)
2.sz. melléklet
Iskolatitkár önértékelő lap Név: ……………………………………………………….
Értékelési skála 3
2
1
0
X
4. sz.függelék Idő: ………………………………………
S.sz.
Kompetenciák
1.
A Munkaköri leírásban szereplő feladataim ellátása
2.
Szakmai felkészültségem: elvárt ismeretek megléte, mélysége
3.
Jogszabályok, belső szabályozások ismerete
4.
8.
A munkám hatékonysága Szükséges képességek megléte: Helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság Személyes tulajdonságaim: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság Vagyonbiztonság, intézményi titoktartás, munkavédelmi szabályok betartása Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, vezetői utasítások elvégzése, elkötelezettség Emberi kapcsolatok, kommunikáció
9.
Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés
10.
Túlmunka végzése
5. 5. 6. 7.
Értékelési skála 3
2
1
Minősítési átlag (az értékelési skála alapján)
3.sz. melléklet
Iskolatitkár teljesítményének összesítő értékelése Név: …………………………………… Értékelést vezető: ………………………............. Időpont: ……………………………………………………………………………………..
0
X
4. sz.függelék
1.
A kompetencia területeinek értékelési átlaga: ___________________
2.
A dolgozó szakmai felkészültségének: Erősségei
Fejlesztendő területei
_____________________________________
_________________________________
_____________________________________
_________________________________
_____________________________________
_________________________________
_____________________________________
_________________________________
_____________________________________
_________________________________
_____________________________________
_________________________________
3.
A dolgozó további kompetenciáinak: Erősségei
Fejlesztendő területei
_____________________________________
_________________________________
_____________________________________
_________________________________
_____________________________________
_________________________________
_____________________________________
_________________________________
_____________________________________
_________________________________
_____________________________________
_________________________________
4. Kiváló területei: 5.Az értékelő indokai az értékelésről:
6. A dolgozó észrevételei, megjegyzései:
4. sz.függelék
7. Javasolt képzések, továbbképzések:
Határidő
Nagykálló, ……………………………………………. ………………………………. Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató
…………………………….. Garainé Uri Ilona iskolatitkár
1 5.sz.függelék A túlmunka elszámolásának rendje Érvényes: 2004. 01. 01.-től A Munka törvénykönyve (1992 évi XXII.tv.), a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény (1992 évi XXXIII. tv.) és a 138/1992(X.8.) Kormányrendelet alapján. A túlmunka óradíja az alapbér és a rendkívüli munkaidőben ellátott pedagógus munkakörre megállapított kötelező óraszámból képzett osztószám hányadosa. Az alapbérhez a jogszabályban meghatározott pótlékokat hozzá kell számolni. Az iskolai túlóradíj osztószáma a középiskolában a közismereti és szakmai elméleti tantárgyak tanítása esetén: 20 x 4.33= 86.66 túlóradíj = alapbér / 86.66 Az iskolai túlóradíj osztószáma a középiskolában a szakmai gyakorlati tantárgyak tanítása esetén: 25 x 4.33= 108.25 túlóradíj= alapbér / 108.25
1. Ha a pedagógus túlmunkában más pedagógus osztályát, tanulócsoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját 30%-al meg kell növelni. túlórában összevonás óradíja = túlóradíj x 1.3 2. Ha a pedagógus a kötelező óraszámának keretében más pedagógus osztályát, tanulócsoportját a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg. A helyettesítési díj összege az óradíj 50%-a. 3. Ha a pedagógus elrendelés alapján, a heti pihenőnapján tanít (szombat, vasárnap) és - kap másik pihenőnapot, az óradíját 50%-al, - ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíját 100%-al meg kell növelni. 4. Az ügyelet a., fogalma: A munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állás. b., díjazása - munkanapon: 14.00 órától másnap reggel 06.00 óráig (mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) az óradíj 50%-a reggel 06.00 órától 14 óráig (nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) az óradíj 60%-a
2 - heti pihenő napon és munkaszüneti napon: este 22.00 órától másnap reggel 06.00 óráig (mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) az óradíj 60%-a reggel 06.00 órától este 22.00 óráig (nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) -ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj 100%-a -ha a közalkalmazott nem kap másik pihenőnapot, az óradíj 150%-a 5. a. Tanulmányi versenyen, írásbeli vizsgákon (felvételi, pót, érettségi, szakvizsga stb.) a tanár ügyeletet teljesít. (tantermi, folyosói, tartalék) b. Ha a pedagógus a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vesz részt, ügyeletet teljesít. A tanulmányi kirándulással kapcsolatban elszámolható ügyelet maximális mértéke tanítási évenként osztályonként 2 tanítási nap és 1 szabadnap. Egy pedagógus részére tanítási évenként tanulmányi kirándulás címén legfeljebb 2 alkalommal számolható el ügyelet. c. Külföldi iskolai kapcsolatok esetén ( pályázattal összefüggő együttműködés, szakmai képzéshez kapcsolódó partnerkapcsolat, stb.) osztályonként a képzési ciklus alatt egy alkalommal számolható el ügyelet, a ténylegesen eltöltött időtartamra, de maximum 14 napra. A külföldi partnerkapcsolat minősítése az igazgató hatásköre. Az ügyeletek díjazása a 4. pont szerint. 6. Iskolán kívüli programon, részvétel esetén a tanulócsoport kisérése (színház látogatás, tanulmányi verseny, nyílt nap, kiállítás, kulturális és sportesemény stb.) nem mérhető időtartamú ügyeletnek minősül. A tanulócsoportot kísérők létszáma: a. 20 fő alatt 1 kísérő b. 20 fő felett 30 tanulónként további 1 kísérő Tanulmányi kirándulás esetén 20 fő alatt is kötelező 2 kísérő. A megadott létszámkeretektől igazgatói engedéllyel el lehet térni. 7. A szakmai vizsgákon a vizsgabizottságot, kérdező tanárt, felügyelőtanárt, ügyeletes tanárt, jegyzőt megillető díjakról a …………………..számú rendelet intézkedik. 8. A szakmai képzéshez kapcsolódó köztes vizsgák és minden egyéb vizsga esetén az alábbiak érvényesek: Írásbeli dolgozatok javítása: 6 dolgozat = 1 óradíj Szóbeli feleletek: 4 szóbeli = 1 óradíj
3
9. A készenlét a. fogalma: A munkavállaló által meghatározott helyen történő rendelkezésre állás. b. díjazása: -munkanapon: az óradíj 20%-a -heti pihenőnapon és munkaszüneti napon: az óradíj 30%-a 10. Ha az ügyeletet, készenlétet nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott látja el, az óradíját 30 órával számolva kell meghatározni. 11. A mérhető időtartalmú munkavégzéssel járó ügyelet és a készenlét idejéből, a rendkívüli munkavégzésbe be kell számítani az ez idő alatt végzett tényleges munkavégzést. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Balogh Imre Bogárné Péter Csilla Czérnáné Vass Mónika Dávida János Farkasné Jécsák Zsuzsanna Ferencz Katalin Ferencziné Kerezsi Eleonóra Gyurjánné Kertész Timea Hegedüsné Somogyi Judit Illés Barbara Iván Sándor Kaplanyi Anett Katona Éva
14. Kissné Kiss Valéria 15. Magyarné Gyarmati Judit 16. Markócziné Cseh Anna 17. Máté Tünde
1975.12.31 1998.06.20
2007. 06.
1978.02.09.
2007.06.
Szakvizsgát tett
1992.12.301997.12.30.k.új
1990.12.30. el.sz.al.dip.
További diplomák
Név
Alapdiploma
s.sz
Szül. idő
A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola 2010. évi pedagógus továbbképzés terve
50. életévét betölti
Teljesített továbbképzés Magasépítő techn.
2014.09.1 2021 2028
2025.12.31.
2014.09.1 2021 2028
2028.02.29.
2004.09.1 2011 2018
2025.04.05. 120 pont teljesítve
2013.09.1 2020 2027
2028.09.28.
2004.09.1 2011 2018
2024.10.31.
Tanul-második diploma
2006.09.1
2012.04.11.
Teljesítve
2007.09.1
2006.03.16
120 pont teljesítve mentes
1976.02.27. 1999.06.19.
2006.09.1 2013 2020
2026.02.27.
120 pont teljesítve
1975.02.25. 1998.06.20.
2005.09.1 2012 2019
2025.02.25.
90 pont teljesítve (GYES)
1975.02.17. 1999.06.19. 2007.06.30 1950.11.08. 1971.03.17. 1988.08.21. 2008.06.19.
2014.09.1 2021
2025.02.17.
1984.01.17. 2006.06.24.
2013.09.1 2020
1971.02.12. 2000.06.24. 2009.06.28
2016.09.1
2021.02.12
2009.06.28 .
2014.09.1
2018.08.16.
2000. 06.
x
Az első továbbk. Továbbképzési ciklusok ciklus (….. év szeptember 01-től) kezdő 1. 2. 3. 4. 5. éve
1975.04.05. 1997.06.12. 2003.06.16 1978.09.28. 2001.06.13.
x
2006.06.
1974.10.31. 1997.07.21. 2003.06. 2008.01.15 1997.01.31 1956.03.16 1980.06.23 2000.06. 1962.04.11 1992.01.24
1968.08.16. 2007.06.30.
x x
x
x
2015.09.1
Mentes Főiskolán tanul Tovább tanul – 2034.01.17. második diploma
120 pont teljesítve
1976.03.15.
1998.06.
2005.09.1 2012
2026.03.15.
1982.01.28.
2008.
2015.09.1 2022
2032.01.28. Tanúsítvány –
.
18. Molnárné Katona Ilona 19. Móricz Istvánné 20. MuraciFenyőfalvi Mónika 21. Nagy Csaba Jánosné 22. Orha Szabina 23. Pámerné Erdélyi Andrea 24. Papp Istvánné 25. Pintye András
26. Pótorné Sőrés Ágnes 27. Sándorné Amróczy Csilla 28. Seres István 29. Szalkó Mihály 30. Szuhi Lászlóné 31. Tóth Lászlóné 32. Tóth Tamás
1972.02.12 2000.06.24 2008.01.15
2007.09.1 2014 2021
1956.10.11 2003.06.12.
2010.09.1
1974.07.02 1996.06.14
2003.06
x
2003.09.1 2010 2017
nyelvvizsga hiányzik Állam vizsgázott 2022.02.12 (Tanúsítvány – nyelvvizsga hiányzik ) 2006.10.11. Mentes 120 pont teljesítve 2010-től 2024.07.02. továbbképzésre kötelezett.
1979.11.21. 2006.06.12.
2013.09.1 2020
2029.11.21.
1983.04.21. 2008.08.25.
2015.09.1 2022 2029
2033.04.21.
2006.09.1 2013 2020
2021.04.25.
2011.09.1 2018
2018.03.16.
2008.09.1 2015 2022
2026.09.07.
2014.09.1 2021 2028
2032.12.26.
1971. 04. 25.
1999. 06.03
1968.03.16.
2004.06. Felső fokú és 1976.09.07. technikusi végzettség 1982.12.26. 2007.06.13.
2010.06.30 .
1959.03.26. 1980.07.15.
1987.
1971.07.21. 2001.06.15.
1994 2001 2008
1945.05.20. 1971.05.20.
2006.06. 1968 Diplomás ápoló 2007.07.
1985 Szakoktató
X
X
Továbbtanulásra kötelezett
2009.03.26. Mentes
2008.09.1 2015
2021.07.21.
2013.09.1 2020
2021.04.13.
1944.09.15. 1978.04.20. 1971.04.13.
Továbbképzésre kötelezett
Továbbképzésre kötelezett Mentes Nyugdíjas foglalkoztatott Mentes Nyugdíjas foglalkoztatott
X 2014.09.1 2021
2021.05.20.
Magasépítő technikus
Nagykálló, 2010. 06. 30. Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató
7. sz. függelék AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSPITÉSE
Munkaköri hierarchia IGAZGATÓ FERENCZINÉ KEREZSI ELEONÓRA Iskolatitkár – Garainé Uri Ilona GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ
IGAZGATÓ HELYETTES
Gyermek és Ifj. véd. Felelős- Farkasné Jécsák Zsuzsanna
ORHA SZABINA
közismereti és osztályfőnöki munkaközösség vezetők
közismereti tanárok Dávida János Osztályfőnökök: Molnárné Katona Ilona
VASS MÓNIKA
szakmai munkaközösség vezetők
szaktanárok és szakoktatók Építészek: Balogh Imre Egyéb szakmai munkaközösség: Markóczyné Cseh Anna
8.sz.függelék
Együttműködési megállapodások A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola együttműködési megállapodás alapján biztosítja a tanulók gyakorlati képzését az - ápolási asszisztens, - szociális gondozó és ápoló szakmán. Az alábbi költségvetésből gazdálkodó szerveknél vesznek részt tanulóink gyakorlati képzésen: -
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat „Jósa András” Oktató Kórház Módszertani Ápoló-Gondozó Otthon, Szakoly Dél-Nyírségi Szociális és Gyermekjóléti Központ Nagykállói Intézményegysége Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Pszichiátriai Szakkórháza Nagykálló TISZK Központi Gyakorlóhely Nyíregyháza
9. sz. függelék
A magatartás és szorgalom elbírálásának elvei
A magatartás értékelésének szempontjai: Példás: - Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi; - Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti; - A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat; - Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó; megértő, együttműködő és jóindulatú; - Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben; - Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes; - Megnyilvánulásaiban őszinte, - Nincs igazolatlan hiányzása. Jó: - Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra; - Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi; - A házirendet igyekszik betartani; - Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek; - Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés; - 1-2 óra igazolatlan hiányzás. Változó: - Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása; - Viselkedésével szemben kifogás merül fel; - Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen; - Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész; - Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó; - Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés; - Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés; - 3-10 óra igazolatlan hiányzás Rossz: - Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek; - A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja; - A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik; - Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói megrovás; - 10-től több igazolatlan hiányzás.
1
A szorgalom értékelésének szempontjai Példás: - Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik; - Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre; - Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el; - Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő; - Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülire is kiterjed. Jó: - A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik; - Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát; - Általában felkészül, de különösen érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű; - Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó: - Annak a tanulónak a szorgalma, aki munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást; - Önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát; - Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt; - Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag: - A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el; - Képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan; - Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz; - Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.
A szorgalom és magatartás értékelése: -
A tanulók szorgalmának és magatartásának félévi és év végi értékeléséhez a tantestület felé az osztályfőnök tesz javaslatot a tantestületi osztályozó értekezleteken. - Az osztályfőnök a javaslattétel előtt kikéri az osztályközösség és az osztályban tanító tanárok véleményét. A tanulók szorgalmának és magatartásának értéskelését (érdemjegyét) a tantestület hagyja jóvá. Vitás esetekben a tantestület szótöbbséggel határoz. A jutalmazó és fegyelmező intézkedésekről a szülőt értesíteni kell.
2
1 10. sz. függelék
A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata Készült a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 120. §-a alapján A Nagykállói Szakiskola diákközösségeinek szövetsége a Nagykállói Szakiskola diákönkormányzata. Felépítését tekintve az iskolai diákéletben részt vállaló diákcsoportok önkéntes tömörülése. A közösségi-közéleti tevékenység lehetőségét megteremtő, a diákok öntevékenységére épülő közösség, illetve ilyen közösségek koordináló-képviseleti szövetsége, a diákok érdekképviseleti szerve. Feladatköre: - Minden lehetséges módon segíteni a tagcsoportok munkáját, - Kialakítani és képviselni a tagcsoportok közös álláspontját, - Segíteni a kapcsolatteremtést a tagcsoportok között, - Segíteni a tagcsoportok érdekvédelmét, - Támogatni, segíteni új diák csoportok létrejöttét.
Célja: Lehetőséget biztosítani, hogy a benne részt vevő diákközösségek sokszínű diákéletet, iskolaközösséget alakíthassanak ki. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. Működési elvek: - A diákönkormányzat működésének kereteit a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. - A diákönkormányzat a tagcsoportok belső működését, tevékenységét, álláspontját nem korlátozhatja, önállóságát meg nem sértheti. - A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.
1
2
Tagjai: Tagjai lehet bármely közösség képviselője, amelynek tagjai a Nagykállói Szakiskolában tanuló diákok. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében. A tanulóközösségek maguk választják meg képviselőiket, akik az iskolai diákbizottságot alkotják. A tanulóközösségek az iskolán belül egyenlő jogokkal rendelkeznek. A tanulóközösségek mindegyike jogosult arra, hogy képviseltesse magát a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat felépítése, tisztségviselői: Az iskola diákjai munkájukat elsődlegesen osztályokban végzik. Operatív feladatokat az osztály-diákbizottság lát el, amelynek vezetőit az osztály tagjai választják. Az osztályokat az ODB-vezetők képviselik az iskola vezetésének képviselőjével való megbeszélésen. Az ODB-vezetők iskolai diákbizottságot alkotnak. Az iskolai diákbizottság vezetősége 6 tagú. Az iskolai diákbizottság élén az IDB elnöke áll. Az IDB havonta egy alkalommal ülésezik, az ülések nyilvánosak. Az IDB tisztségviselőit minden tanév első IDB ülésén választja meg titkos szavazással, egyszerű többséggel. A diákönkormányzat munkáját segíti a diákmozgalmat segítő tanár. Feladata, kapcsolattartás a felsőbb szervekkel és segítség az önkormányzati munka feltételeinek megteremtésében. Személyét az IDB javaslatára az iskola igazgatója bízza meg. A diákönkormányzat felkérhet bármilyen más nagykorú személyt (szülőt, tanárt vagy bárki mást) arra, hogy munkáját segítse, illetve hogy a diákönkormányzatot képviselje. Közgyűlés: A Nagykállói Szakiskola Diákönkormányzata minden tanítási évben egy alkalommal köteles diákközgyűlést tartani. - a közgyűlésre az osztályok két-két tanulót delegálhatnak - a közgyűlés napirendjét a közgyűlést megelőző 15 nappal nyilvánosságra kell hozni A közgyűlés nyilvános, azon bárki jelen lehet, felszólalhat, véleményt nyilváníthat, de szavazati joggal csak az osztályok delegáltjai bírnak. Jogai, kötelezettségei, tevékenysége: A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
2
3
d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
vezetője
A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. 1. A diákönkormányzat döntési hatáskörei: - Diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerről döntés. - diákönkormányzatot segítő nagykorú személy felkérése, megbízása a diákönkormányzat képviseletével. - iskolai tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió) szerkesztősége tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról döntés. - saját működésének kérdéseiről, hatáskörei gyakorlásáról és a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról döntés. - tanítás nélküli egy munkanap programjáról döntés. 2. A diákönkormányzat a döntéséhez köteles mástól véleményt kérni. Nevelőtestülettől a diákönkormányzat döntési hatáskörébe tartozó ügyekben. 3. A diákönkormányzatnak egyetértési joga van: - első tanítási órának legfeljebb 45 perccel korábban történő elkezdésének igazgatói bevezetéséhez. - ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök igazgatói vagy nevelőtestületi felhasználásakor. - iskolai Házirend elfogadásakor és módosításakor. - iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásával és módosításával kapcsolatban. Ezek a részek a következők: - diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölése, használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása, - diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői kapcsolattartás rendje,
3
4
-
diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása, fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei,
-
-
mindennapi testedzés formái, szociális ösztöndíj és támogatás megállapításának, felosztásának elvei, tanulói jogviszonyok, kollégiumi tagsági viszonyok összefüggő bármely egyéb kérdés szabályozásakor, - tanulói véleménynyilvánítás rendszere, - tanulók jutalmazásának elvei és formái, - tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái, - ünnepélyek rendje és hagyományápolás. tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédkönyvek tankönyvrendelésbe felvételről szóló igazgatói döntéshez. tanulói szociális juttatások elosztásának elvei nevelőtestületi meghatározásakor.
4. A diákönkormányzat kezdeményezési joga: Hat napos tanítási hét kezdeményezésének joga. 5. Kötelező a diákönkormányzat véleményét kikérni: - iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. - iskolai költségvetés fenntartói meghatározása és módosítása előtt. - iskolavezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. - könyvtár és sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. - kollégiumi felvétel elveinek meghatározásakor. - tanév helyi rendjének nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő programok tekintetében. - tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt. - tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához. - tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során a diákönkormányzattól. - tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez. - tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítéséhez és elfogadásához. - tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalához. A diákönkormányzat feladata, hogy irányítsa saját munkáját meghatározva a teendőket, programokat és azokat végrehajtsa. Ezen kívül feladata a jogait és kötelességeit érintő kérdésekben való állásfoglalás és döntéshozatal. A diákönkormányzat bizonyos feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes megbízottakat nevezhet ki, akik munkájukról beszámolót kötelesek tartani. Egyéb tevékenységek: A diákönkormányzat programokat szervezhet az iskola diákjai számára, amennyiben azok az iskolai munkát nem zavarják vagy akadályozzák. Ezen rendezvények céljaira a diákönkormányzat igénybe veheti az iskola eszközeit, termeit stb. A diákönkormányzat bármilyen programot megszervezhet, amelyet az iskola diákjai igényelnek, és amelyet az IDB ülésen megszavaz, akarata ellenére azonban a
4
5
diákönkormányzat kötelezhető.
semmilyen
rendezvény,
iskolai
ünnepség
megszervezésére
sem
Nyilvánosság: A diákönkormányzat ülései mindenki számára nyilvánosak, ezekről az iskola bármely tanulójának joga van tájékoztatást kérni. Semmiféle információ nem tartható vissza vagy hallgatható el. Tájékoztatás: A diákönkormányzat munkájáról főként az osztályok által kijelölt képviselők kötelesek tájékoztatást adni, de mindemellett az iskolarádió is köteles ezt a célt szolgálni. Ezen kívül lehetőség van a faliújságon történő információ továbbítására.
A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását elfogadta és jóváhagyta:
A nevelőtestület …………………..szavazati aránnyal. Nagykálló, 2013…………..
Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató
A választó tanulóközösség ………………………….szavazati aránnyal.
Nagykálló, 2013………
……………………………… DÖK vezetőségi tag
5
4320 Nagykálló, Kossuth út 8. Telefon/fax: 42/263-435 Elektronikus levélcím:szakiskola@kallai-nagykallo.sulinet.hu
27. sz. függelék Az iskolai könyvtár működési szabályzata 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.
A könyvtár célja és feladata: A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola Könyvtára elősegíti az intézményben folyó oktatónevelő munka hatékonyságát. Sajátos eszközeivel hozzájárul a tanulók ismeretanyagának elsajátításához, olvasóvá neveléséhez. Segíti a szaktanárok felkészülését az órai a munkákra. Rendszeresen tart a tárgyak igényéhez igazodva könyvtári foglalkozásokat. Tervszerű fejlesztéssel biztosítja a tárgyak szakirodalmi ellátottságát. Rendszeresen feltárja és hozzáférhetővé teszi a könyvtári dokumentumokat, valamint tájékozatja az olvasókat a könyvtár állományáról. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,
d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő Ratkó József Könyvtárral. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.
2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el: • előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt • közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, • megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására, • folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, • követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, • követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, • az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, • a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.
kérdéseit
meghatározó
rendelkezéseit
4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása • • •
az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni
A könyvtár szolgáltatásai a következők • szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), • tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, • információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, • lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, • tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. • más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása
• könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása • nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése • tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.
1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai:
Ismeretközlő irodalom Teljességgel gyűjtjük a szakképesítő vizsgák követelmény rendszerének irodalmi anyagait Biztosítjuk legalább egy tanulócsoportnyi mennyiségben a közismereti és szaktárgyak tanulásánál használt kötelező és ajánlott irodalmat. Tematikus gyűjtőkörei az egyes tárgyak igényéhez igazodva beszerzik az alap dokumentumokat és a határtudományok legfontosabb adathordozóit. Kiemelten gyűjtjük Pedagógiai gyűjteményekben -
pedagógiai és pszichológiai szaklexikonokat fogalomgyűjteményeket, szakszótárakat nevelésioktatási célok megvalósításával összefüggő valamennyi dokumentumokat módszertani kiadványokat, az egyes szakterületekhez (tárgyakhoz) kapcsolódó segédleteket, segédkönyveket az oktatási intézmények tájékoztatóit intézményekre vonatkozó statisztikai adathordozóit
Könyvtári szakirodalom köréből -
a könyvtárakkal foglalkozó segédleteket, szabályzatokat a könyvtártani összefoglalókat a könyvtárak használattani módszertani segédleteit az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványaikat
-
módszertani folyóiratokat
Szépirodalom Gyűjtjük a magyar és világirodalom kiemelkedő alkotásait. Az irodalom tárgy igényeihez igazodva legalább egy tanulócsoportnak elegendő mennyiségű kötelező olvasmányt szereznek be. Az ajánlott olvasmányokat, pedig legalább öt- öt példányban biztosítják. Gyűjtjük a magyar és világirodalom szöveggyűjteményeit, antológiákat, írók életmű sorozatát, irodalomkritikákat, életrajzokat és műelemzéseket Folyóiratok Gyűjtjük a pedagógiai munka hatékonyságát elősegítő módszertani kiadványokat, a szaktárgyi szinteket is. Válogatva gyűjtik a természettudományos és humán tudományok ismeretterjesztő lapjait. Napilapok közül legalább egy országos és egy helyi lapot biztosítanak az olvasók tájékozódásához. Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: • A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) az elmúlt időszakban jelentős mennyiségűt köttettünk be. Ennek ellenére - amint az a nemrég elkészült felmérésből kiderül - még bőven van pótolnivaló elsősorban az ajánlott olvasmányokból, különös tekintettel az emelt szintű érettségire készülő, fakultációs és a hatosztályos gimnáziumi tanulók újonnan jelentkező igényeire. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen. • Egyre több szakkönyv beszerzését tesz szükségessé a reál tagozatos diákok körében folyamatosan felmerülő igények kielégítése (például: a biológia tantárgyból, de más tárgyakból is).
• A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények). • Iskolánkban az utóbbi években célkitűzéssé vált, hogy minden érettségizett tanulónk rendelkezzen a középfokú, állami nyelvvizsgával az első idegen nyelvből, és lehetőleg minél több tanuló tegyen ilyen vizsgát második idegen nyelvből is. (A 2011 szeptemberében nyilvánosságra került, új oktatási stratégia tartalmazza azt a tervezetet, hogy a felsőoktatási felvételi alapkövetelménye lesz a nyelvvizsga. ) A felkészüléshez szükséges segédletek viszont sok tanuló által nem vagy csak nagyon nehezen fizethetők meg. Ezért a korábbinál még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az ő felkészülésüket segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, tesztkönyvek, idegen nyelvű folyóiratok, CD-ROM-ok stb.). • Az emelt szintű informatika oktatás bevezetésének köszönhetően folyamatosan növekszik a számítástechnikával középfokon ismerkedők számaránya is. Számukra igen nagy segítség, ha az iskolai könyvtár rendelkezik az ő tanulásukat elősegítő szakkönyvekkel, tankönyvekkel és CD-ROM-okkal. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk középfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben szakképzés folyik. 3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola városunk központjában található, a Városi Könyvtárral egy épületben. Könyvtárunk biztosítja tehát a közelben elérhető könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét. 3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve a szakmai vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével az anyanyelvi kompetenciák tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
lírai, prózai, drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák szakmai könyvek, szakkönyvek az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek a szakiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok, kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek, az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei
Mellék gyűjtőkör: • a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre • audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). 4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok • könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv • periodikumok: folyóiratok • térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók • képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) • hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez)
c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok: • pedagógiai program • pályázatok • oktatócsomagok 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével: • lírai, prózai és drámai antológiák • klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei • klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei • közép- és felsőszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez, és a szakiskolai kerettantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek • a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok • a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok • az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok • a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek • a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek • a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok • az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások • családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei • az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei • a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve): • nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) • tematikus antológiák • életrajzok, történelmi regények • ifjúsági regények • általános lexikonok • enciklopédiák • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek • Szabolcs-Szatmár - Bereg megyére és Nagykállóra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok • az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások
• pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana • napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok • kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek) • audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők, szaktanárok, szakoktatók szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.
2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez
Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: • • • • •
név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, személyi igazolvány vagy útlevél száma.
Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai • • • •
helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat
2.1 Helyben használat
Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • a kézikönyvtári állományrész, • a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: • • • •
az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.
2.2 Kölcsönzés o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. o A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó, illetőleg a végzős tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza.
Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje hétfő kedd szerda csütörtök péntek
14.00 – 15.00 14.00 – 15.00 14.00 – 15.00 14.00 – 15.00 13.00 – 14.00
2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai • • • • • •
információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)
3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez
Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: • raktári jelzet • bibliográfiai és besorolási adatokat • ETO szakjelzeteket • tárgyszavakat 1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: • • • • •
főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám • megjegyzések • kötés: ár • ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) • cím szerinti melléktétel • közreműködői melléktétel
• tárgyi melléktétel
1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével
4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez
Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: • •
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen.
II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: • Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.
• •
2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.
Sorszám
Aláírás
osztály
A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: • az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) • a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) • összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) • összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) • listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) • listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: • az első év végére legfeljebb 25 %-os • a második év végére legfeljebb 50 %-os • a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os • a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára
Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.
5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez
Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára A Nagykállói Szakiskolában 1 fő részmunkaidős (10 tanítási óra) státusz van. A könyvtáros az iskolai könyvtár vezetője. 1.
SZAKMAI FELADATAI
Könyvtáros feladata:1.
tervszerűen fejleszti és védi a könyvtár állományát
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
rendszeresen gondozza a nyilvántartást feldolgozza és az olvasók számára hozzáférhetővé teszi a dokumentumokat feltárja az olvasók igényeit tájékoztatja az olvasókat biztosítja a kölcsönzések és egyéb szolgáltatások zavartalan menetét rendszeresen vezet könyvtári órákat a tárgyak igényeihez igazodva. segítse az iskola oktató-nevelő munkáját, a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásával. 9. Fokozottan ügyeljen a pedagógusok szakirodalmi ellátására. 1.1.
Állománygondozás 1.1.1
Állománygyarapítás A megjelenő kiadványokról tájékozódik. Szükség esetén egyedi beszerzéseket is végez.
1.1.2. Állományba vétel A beszerzett dokumentumokat a könyvtárba érkezés után azonnal a könyvtári szabályzatban meghatározott módon nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásokat naprakész állapotban tartja. Rendszeresen (évenként) állománygyarapítást végez. A felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult műveket a rendeleti előírásoknak megfelelően törli az állományból. 1.1.3 Állományvédelem A könyvtáros tanár felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért. Állományellenőrzési rendeleti előírás szerint, az általános igazgató utasítására előkészíti a leltározást, (raktári rend, raktári katalógus ellenőrzése, leltározási ütemterv elkészítése), valamint részt vesz a leltározás lebonyolításában. Tervszerűen fejleszti és védi a könyvtár állományát Pontosan vezeti a kölcsönzési nyilvántartást. A rábízott könyvtári állományért anyagi felelősséggel is tartozik.
1.2.
Szolgáltatások Kölcsönzés: a működési szabályzatban meghatározott módon. Könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, a 9. évfolyamos tanulók részére. Rendszeresen tájékoztatást ad a könyvtár új beszerzéseiről (pl. faliújság). feldolgozza és az olvasók számára hozzáférhetővé teszi a dokumentumokat. feltárja az olvasók igényeit •
2.
3.
Az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat - nevelési értekezlet, évfordulós események, tanulmányi verseny, vetélkedő, stb. ajánlójegyzék összeállításával segíti.
EGYÉB FELADATOK 2.1.
A könyvtáros kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a munkaközösség vezetőkkel, a szaktanárokkal.
2.2.
Szakmai kapcsolatot tart a helyi (közművelődési) könyvtárral.
2.3.
A könyvtárosok heti munkaideje és a könyvtárak nyitva tartása az SzMSz 11. sz. melléklete alapján.
2.4.
Nyitvatartási feladatok során ellátja a • kölcsönzés, • tájékoztatás, • könyvtárbemutató foglalkozások, • raktári rendezés ügyviteli teendőit.
2.5.
Belső munkálatok során elvégzi az alábbi feladatokat: • állománygyarapítás (leltárkönyvek vezetése) • katalógusszerkesztés, • bibliográfia készítése, • irodalomkutatás, • felkészülés a foglalkozásokra, • egyéni továbbképzés.
2.6.
Külső tevékenységei: • tájékozódás a könyvpiacon, • egyéni beszerzések, • továbbképzés, • tapasztalatcsere.
KÖNYVTÁRI MUNKÁN KÍVÜLI FELADATOK A könyvtári teendőkön kívül meg az alábbi feladatok ellátásáért is felelős: • kulturális szervezőmunka • versenyek szervezése, bonyolítása • előadások szervezése, bonyolítása • tanulók felkészítése, versenyeztetése
Nagykálló,2012. szeptember 3. …………………….. igazgató
…………………………….. dolgozó
Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint: a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval, az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb mint 2.000 kötet azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.) munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja, minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, kezeli a tanári kézikönyvtárat, elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,
kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.
4320 Nagykálló, Kossuth út 8. Telefon/fax: 42/263-435 Elektronikus levélcím:szakiskola@kallai-nagykallo.sulinet.hu 11. számú függelék
Ügyviteli és iratkezelési szabályzat Irányadó jogforrások ◉ 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről ◉ A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény ◉ A 20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Értelmező rendelkezések Irat Minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat – a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével, − amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagban, és bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett. Elektronikus irat: Számítástechnikai program felhasználásával − elektronikus formában rögzített − elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak. Számítástechnikai adathordozó: Számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló adathordozó, amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését biztosítja. Iktatás Az iratkezelésnek az érkeztetés és az ezt követő postabontás utáni fázisa, az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során a beadványt, illetve a helyben keletkezett iratot iktatószámmal látják el, és kitöltik az iktatókönyv, illetve az iktatóbélyegző lenyomat rovatait. Iktatókönyv Az intézmény rendeltetésszerű működése során keletkezett (beadványok, kiadmányok, belsőügyviteli iratok) ügyviteli iratok nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként hitelesítetten megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv, amely készülhet elektronikus adathordozón is. Iratkezelés
Az a tevékenység, amely az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását foglalja magában. Nevezetesen: –az intézménybe érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy a helyben keletkező iratok –átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása –a kiadványok és egyéb iratok tisztázása, (leírása, sokszorosítása), továbbítása, postára –adása, kézbesítése, –az irattározás, –irattári kezelés, –megőrzés, –a selejtezés és a levéltárnak való átadás. Elektronikus iratkezelés Elektronikus irattovábbítás esetén a számítógépes program tartalmazza a hozzáférési jogosultságokat, valamint a hitelesítés rendjét és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Irattári anyag Az intézmény és jogelődei működése során keletkezett, az intézmény irattárába tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek. Levéltári anyag Minden olyan gazdasági, társadalmi, politikai, jogi tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési, vagy egyéb irat, melyre az ügyvitelnek már nincs szüksége. Irattári terv Az iratok meghatározott rendszerezése alapján rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket, és az azokhoz kapcsolódó iratokat. Iratkezelési szabályzat Az iratok biztonságos átvételét, feldolgozását, kiadványozását, rendszerezését, nyilvántartását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozó intézményi dokumentum. Iratkapcsolás Az azonos szervezettől, személytől megegyező témakörben már érkezett irat korábbi időszakban nyilvántartott bejegyzésénél indokolt esetben feltüntetendő az újabb irat iktatószáma, illetve az iktatókönyvi bejegyzésénél jelölni kell a korábbi irat iktatószámát. Ügykör Az ügykör az intézmény hatáskörébe tartozó személyek vagy szervezetek érdekét érintő helyzetek, tényállások csoportja. Az ügykörbe tartozó ügyek megoldásáról az intézmény illetékes alkalmazottanak kell gondoskodni. Az intézmény főbb ügykörei: –vezetési és igazgatási ügykör
–nevelési és oktatási ügykör –gazdasági ügykör –közalkalmazotti személyi ügykör –tanulói ügykör –egészség- és gyermekvédelmi ügykör Ügyvitel Az ügyvitel (ügyintézés) az intézmény ügykörébe tartozó hivatalos ügyek intézésében kifejtett tevékenység. Az intézmény működésével kapcsolatos ügyvitelt a hatályos jogszabályok és az intézményi belső szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell ellátni. Az ügyvitel rendje Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása és felügyelete Az intézmény ügyviteli és iratkezelési feladatait az intézményvezető irányítja, s ellátja annak felügyeletét is. Az ügyvitelt és iratkezelést az intézményvezető megbízása szerint az iskolatitkár ellenőrzi. A tanuló-nyilvántartással kapcsolatos ügyvitel ellenőrzése a vezető feladatköre. Az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételeket és utasításokat dokumentálni kell. Az ügyvitellel kapcsolatos feladatok Az intézmény vezetőjének feladatai –elkészíti és kiadja az iskola ügyviteli és iratkezelési szabályzatát; –jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására; –jogosult kiadmányozni a hatáskörébe tartozó ügyekben; –irányítja és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját; –kijelöli az iratok ügyintézőit; –meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét. Az intézményvezető-helyettes feladatai –ellenőrzi, hogy az iskolában az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és a belső szabályzat előírásai szerint történjen; –figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak esetén kezdeményezi iratkezelési szabályzat módosítását, –az igazgató távollétében jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására; –az igazgató távollétében jogosult a kiadmányozásra hatáskörébe tartozó ügyekben; –az igazgató távollétében kijelöli az iratok ügyintézőit; –előkészíti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását. Az iskolatitkár, ügyiratkezelő feladatköre Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügy szervezése és végzése, valamint az ügyeket kísérő iratkezelés az iskolatitkár munkakörébe tartozik. Fontosabb feladatai alábbiak.
–a hivatali ügyek nyilvántartása, –az ügyiratok és a bélyegzők nyilvántartása, –a küldemények átvétele, felbontása, kezelése, –a hivatalos ügyek csoportosítása, rangsorolása –az iratok iktatása, előíratok csatolása, mutatózás, –a határidős ügyek nyilvántartása, –kiadmányozás előkészítése, a kiadmányok továbbítása, postai feladása, –az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése, –az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, –az irattár kezelése, rendezése, az irattári jegyzékek készítése, –az irattári anyag selejtezése. Elektronikus küldemények átvétele és elosztása Az elektronikus levelek felbontását, megnyitását az iskolavezetés tagjai végzik. Az elektronikus leveleket az igazgatói és helyettesi irodában található számítógépen kell felbontani. Az elektronikus levelek elolvasása után az igazgató illetve helyettese az iratkezelési szabályzat leírása alapján jár el. Az iktatást igénylő iratokat ki kell nyomtatni és kinyomtatott formában kerülnek a címzetthez, illetve az ügyviteli alkalmazotthoz iktatás céljából. Az ügyek és az ügyiratok nyilvántartása Az intézmény vezetője által szignált határidős és egyéb iratokat a nyilvántartó könyvbe kell bevezetni, és még a szignálás napján át kell adni az ügyintézőknek. Az ügyek határidejének betartásáért az iskolatitkár felel. Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembe vételével köteles elintézni. Az ügyintézés határideje: –a tanulókkal kapcsolatos ügyekben haladéktalanul, legkésőbb az iktatás napjától számított 15 munkanap, –az iskola működésével kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 15 munkanap, –Az intézménybe érkezett iratok általános elintézési határideje az iktatás napjától számított 15 munkanap, –Ha az ügy elintézésére az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, a szülői szervezet (közösség), a diákönkormányzat jogosult, döntését legkésőbb az iktatástól számított huszonkét munkanapot követő első ülésén köteles meghozni. Az intézményvezető szükség esetén meghosszabbíthatja a határidőt. Az engedélyt az ügyet kísérő iraton fel kell tüntetni.
Elektronikus küldemények nyilvántartása Az elektronikus levélként érkezett iktatandó iratokhoz ki kell nyomtatni és az adott irathoz hozzá kell csatolni az elektronikus levél fejlécét, amely tartalmazza az e-mail kézbesítési adatait: –feladó, –címzett, –elküldés ideje, –tárgy. A továbbiakban a kinyomtatott, és melléklettel ellátott iratot az iratkezelési szabályzatban a papíralapú iratokkal megegyező eljárás szerint kell kezelni. A papíralapon iktatott, elektronikus úton érkezett iratokat tartalmazó e-maileket a titkári irodában lévő számítógépen külön mappában is el kell menteni. A mappában összegyűlt elektronikus leveleket évente egyszer az iktatókönyv lezárásával egy időben elektronikus adathordozóra kell menteni, és az iktatókönyv mellékleteként az iktatókönyvvel együtt tárolni. Az intézményi bélyegzők nyilvántartása Az intézményvezető engedélye alapján készített hivatalos bélyegzőket az iskolatitkárnak kell nyilvántartani. A bélyegzők nyilvántartólapján fel kell tüntetni: • a bélyegző lenyomatát, • a bélyegzőt használó szervezeti egység nevét, • a bélyegző használatára jogosultak nevét és aláírását, • a bélyegző kiadásának dátumát, • a bélyegző őrzéséért felelős dolgozó nevét Az iskolatitkár gondoskodik – a bélyegzőt használók jelzése alapján – a sérült és elavult bélyegzők megsemmisítéséről, valamint az új bélyegzők beszerzéséről és a bélyegzők szétosztásáról. A bélyegző használója felelős a bélyegző biztonságos őrzéséért és a hivatali munkával kapcsolatos rendeltetésszerű és jogszerű bélyegzőhasználatért. A bélyegző eltűnése esetén a bélyegző felkutatására és az ügyben lefolytatott eljárásra, valamint szükség esetén a bélyegző érvénytelenítésére az intézményvezető intézkedik. Felvilágosítás hivatalos ügyekben Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző vagy vezető adhat. Tanulónak, valamint szülőjének (vagy a tanuló igazolt képviselőjének) a tanulóra vonatkozó iratokba való betekintést oly mértékben kell biztosítani, amennyire ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges – az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően. Hivatalos szerveknek (fenntartó, különböző hatóságok) a személyiségi jogokat nem sértő adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján lehet rendelkezésre bocsátani.
A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. A benyújtott irat és az igazolásul felhasznált másolat egyezőségéről az ügyiratkezelőnek meg kell győződni. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. Az ügyiratok kezelésének rendje Az ügyiratok védelmével kapcsolatos egyes szabályok Iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak az intézményvezető engedélyével lehet, ügyelve arra, hogy tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. A közalkalmazott az iskolatitkárnál, ügykezelőnél lévő iratba akkor tekinthet be, ha a munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása ezt szükségessé teszi. Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása Az intézmény ügyeinek iratairól másolatot az iskolatitkár vezetői engedéllyel adhat ki. A másolatot „A másolat hiteles” felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított egyes okmányokról (bizonyítványok, oklevelek, stb.) azok elveszése megsemmisülése esetén, a törzslap alapján. A küldemények átvétele és felbontása Az intézmény részére postán vagy kézbesítő útján érkező iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat és kérelmeket az iskolatitkár veszi át. A nyilvántartott küldeményeket (ajánlott, expressz-ajánlott, távirat, csomag, stb.) a posta szabályainak megfelelően kézbesítőkönyvvel kell átvenni. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani: ◉ a tévesen címzett küldeményeket, ◉ a névre szóló iratokat, amelyekről az iratkezelő megállapítja, hogy tartalmuk magánjellegű és ezért hivatalos elintézést nem igényelnek, ◉ a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezetek, a szakszervezet és más társadalmi szervezetek címére érkezett iratokat, ◉ továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát az intézményvezető fenntartotta magának. Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték (csomagolás) alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Így felbontandók azok a levelek is, amelyeken – az intézmény neve előtt vagy után – névre szóló címzés található, és feltételezhető, hogy a küldemény tartalma hivatalos jellegű. A névre szóló iratot − amennyiben az hivatalos elintézést igényel – a címzett a felbontást követően juttatja vissza az iratkezelőhöz iktatás céljából.
Amennyiben az iskolatitkár azt állapítja meg, hogy a küldemény által jelzett ügyben az intézménynek nincs hatásköre, akkor köteles a küldeményt a hatáskörrel ellátott intézményhez továbbítani. Ha az illetékes ismeretlen, a küldeményt – értesítés ellenében – vissza kell küldeni a feladónak. A küldemények feldolgozása A küldemény felbontásakor egyeztetni kell a feltüntetett tartalom meglétét, ellenőrizni kell a feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Jelezni kell továbbá, ha a boríték sérült, illetve a mellékletek között pénz, nemzetközi válaszbélyegszelvény, illetékbélyeg stb. található. Az esetlegesen felmerülő irathiány okát a küldő szervvel – lehetőleg rövid úton – tisztán kell, és ennek tényét az iraton rögzíteni kell. Soron kívül kell az igazgatóhoz továbbítani a fenntartótól érkezett megkereséseket, az intézményhez címzett idézéseket, meghívókat, továbbá a vezető nevére érkező küldeményeket, melyeket az ügyiratkezelő soron kívül továbbít a címzetthez. A borítékot akkor kell az irathoz csatolni és ezt az iraton a feltüntetni, ha a postára adás időpontjához jogkövetkezmény (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat stb.) fűződhet, valamint a feladó neve és pontos címe az iratból nem állapítható meg. Az ügyiratok iktatása Az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként eggyel kezdődő sorszámos rendszerben történik az iratok érkezésének sorrendjében. Minden naptári évben új iktatókönyvet kell nyitni és az év végén – az utolsó iktatás alatt – keltezéssel és névaláírással le kell zárni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, valamint ennek alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. Az iktatás sorszámozása az első iktatószámtól megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az iktatókönyven iktatószámot üresen hagyni nem szabad. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel nem szabad megszüntetni, vagy más módon eltüntetni (radírozás, ragasztás, kifestés, stb.). A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti (téves) bejegyzés olvasható maradjon, – és fölé kell írni a helyes szöveget. Iktatáskor az irat jobb felső sarkát el kell látni az iktatási bélyegző lenyomatával és ki kell tölteni annak rovatai. Az iktatás szabályai
Az ügyiratok minden mellékletére rá kell írni az irat iktatószámát. A visszaküldendő mellékleteket célszerű már az iktatáskor borítékba tenni és az iktatószámot, évszámot, valamint tételszámot azon feltüntetni. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. Egy iktatószámhoz legfeljebb három altétel rendelhető. Az összecsatolt, azonos ügyre vonatkozó egyedi iratokat az ügy intézése után is együtt kell tartani. Ha új iktatószám alatt korábbi iratra vonatkozó adatok érkeznek, akkor az új iratra zöld színű tollal rá kell írni a csatolt korábbi iratok számát. A korábbi iratokra ugyanígy rá kell vezetni a csatolás tényét. Az iktatókönyvben ugyanezen módszerrel az időrendi sorrendben legutolsónak keletkezett ügyiratszámmal kell kivezetni a korábbi ügyiratokat. Ezt a módszert kell alkalmazni az eltérő irattári tételszámú iratok esetében is. Nem kell iktatni a beérkező küldemények közül az alábbi iratokat: − a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket (meghívókat, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, prospektusokat, szaklapokat és folyóiratokat). A táviratok és telefaxok iktatása oly módon történik, hogy az értesítés szövegét a vonatkozó irathoz kell csatolni. Faxon érkezett irat esetén először gondoskodni kell az információkat tartósan őrző másolat készítéséről. A másolat hitelesítését a szervezeti egység ügykezelője végzi, záradékkal. Az egyéb iratkezelési feladatok az általános szabályokkal megegyezők. Ha az ügynek még nincs írásos előzménye, a távirati- vagy fax- szöveget előadóívhez kapcsoltan kell beiktatni. Elektronikus iratok esetén, ha az irat nem az iktatásra jogosult ügykezelőhöz érkezett,azt az illetékes ügykezelőhöz kell továbbítani. Az ügykezelő köteles az elektronikus iratot is szignálásra bemutatni az illetékes vezetőnek. Gyűjtőszámos iktatást kell alkalmazni akkor, amikor az időszakos jelentések, adatszolgáltatások nagy mennyisége ezt szükségessé teszi, különösen, ha együttesen történik az ügyek elintézése is. Gyűjtőszám (közös iktatószám) alatt iktathatók az egy személytől származó vagy a pályázati kiírásra beérkező jelentkezések, az azonos ügyre vonatkozó panasz-iratok, stb. Az ügyintézés és a kiadmányozás Az ügyintézők és a kiadmányozási jogkör Az ügyintézők az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembevételével kötelesek elintézni. A kiadmányozás az arra jogosult szakmai vezetőnek az ügy érdemi elintézésére vonatkozó rendelkezése. A kiadmányozási jog elsősorban a tervezetek jóváhagyásának, az érdemi döntésnek, az írásbeli intézkedésnek, az irat irattárba helyezésének stb. jogát foglalja magában. Az intézményben kiadmányozási joggal a KIK elnökének a kiadmányozásra vonatkozó utasításának megfelelően jogosult az iskola vezetője a hatáskörébe rendelt ügyekben.
◉ igazgató- a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében, ◉ igazgatóhelyettes- a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében. Az ügyintéző által benyújtott tervezetet a kiadmányozási joggal rendelkező dolgozó, a kiadmányozás engedélyezése esetén “K” jelzéssel, dátummal és aláírásával látja el, valamint rendelkezik a tisztázás módjáról. A kiadmány tartalma Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak (kiadmányoknak) az alábbiakat feltétlenül tartalmaznia kell: ◉ az intézmény nevét, székhelyét, ◉ az iktatószámot és a mellékletek számát, ◉ az ügyintéző nevét, ◉ az ügyintézés helyét és idejét, ◉ az irat aláírójának nevét és beosztását ◉ az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Amennyiben az irat szövege az elintézendő üggyel kapcsolatban hozott határozat, ezt minden esetben indoklással kell ellátni. A határozat felépítése: bevezető, és rendelkező rész, valamint indokolás. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást. Utalni kell arra, hogy az eljárással kapcsolatban jogorvoslatra nyílik lehetőség. Ha a határozat ellen a törvényben megállapított fellebbezési határidőn belül fellebbezéssel élnek – és az intézmény első fokú határozatát nem vonja vissza, illetve nem módosítja, − az intézmény 8 napon belül köteles felügyeleti szervének megküldeni az ügyben keletkezett összes eredeti iratot. Ebben az esetben az irattárba iratpótlóként az eredeti irat másolata kerül. A határozatokkal kapcsolatos iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen, az esetleges jogviták, illetve fellépő jogkövetkezmények tisztázása érdekében. A kiadmány alaki kellékei kiadmány alaki kellékekkel rendelkezik, melyeknek egy részét a kiadmány bal felső részén kell feltüntetni. Ezek az alábbiak: ◉ az intézmény jellemzői (név, cím, irányítószám, postafiók és távbeszélő száma), ◉ az irat iktatószáma, ◉ az ügyintéző neve. ◉ A kiadvány jobb felső részén a következőket kell feltüntetni: ◉ az irat tárgya, ◉ az esetleges hivatkozási szám, ◉ a mellékletek száma.
◉ A fentieket követi a címzés, majd a kiadmány szövege. Az elintézett ügyekkel kapcsolatos kiadmányokat eredeti aláírással lehet elküldeni. A kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Bélyegzőlenyomat (körbélyegző) csak az elküldött eredeti iratanyagon szerepel. A boríték címzése és a kiadványok továbbítása A borítékokat a kiadmányon feltüntetett címzettek részére az iskolatitkár készíti el. A borítékon fel kell tüntetni a kiadmány iktatószámát, postai irányítószámot és a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (expressz, ajánlott stb.) is. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni. A küldeményeket közönséges, ajánlott, expressz, ajánlott-expressz, tértivevényes, ajánlott-tértivevényes levélként, csomagban, illetve táviraton vagy telefaxon, elektronikus adatátvitel esetén interneten lehet elküldeni vagy továbbítani. Az elküldés módjára – ha az nem közönséges levélként történik – az ügyintéző köteles az iraton utalást adni. Expressz levélként; táviratként csak a soron kívüli postai kézbesítést igénylő küldeményeket, illetve értesítéseket szabad továbbítani. Ajánlott levélben csak fontos vagy nehezen pótolható iratokat (okmányokat, bizonyítványokat stb.) szabad küldeni. Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha átvételének időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie. A kézbesítés a kézbesítő vagy a vezető által kijelölt alkalmazott feladata. Az elektronikus iratok továbbítása, postázása Elektronikus levél küldése az intézményből bármelyik számítógépről lehetséges. Amennyiben iktatást igénylő irat küldése történik – bármelyik számítógépről – úgy azt az iratkezelés papíralapú irataira vonatkozó szabályok szerint a fogadott elektronikus postákkal megegyező módon iktatni szükséges. Bármely számítógépről küldött iktatás igénylő irat e-mailjét az titkáriban lévő számítógépen lévő, külön erre a célra létrehozott mappában kell elhelyezni. A mappában összegyűlt elektronikus leveleket évente egyszer az iktatókönyv lezárásával egy időben elektronikus adathordozóra kell menteni és az iktatókönyv mellékleteként az iktatókönyvvel együtt tárolni.
Az irattározás rendje Az iratok irattárba helyezése Az elintézett ügyek iratait az alábbi záradékkal kell ellátni: „További intézkedést nem igényel, ezért irattárba helyezhető”, dátum, intézményvezető aláírása. Csak olyan iratot szabad az irattárba elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek és határidős kezelést már nem igényel. Az irattárba helyezés előtt az iskolatitkár köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincs-e benne idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában aláírással, a hónap és a nap feltüntetésével kell feljegyezni.
A kézi irattár Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni az évek, (ezen belül az iktatószámok) sorrendjében, jól zárható szekrényben. Minden tárgykört külön dossziéban, a dossziékat pedig dobozokban kell tárolni. A kézi irattár helye az intézmény titkári szoba helyisége. Az irattári őrzés Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Az irattár helye az intézmény folyosói szekrényei. Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönözési füzetbe bejegyezve, és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat helyére kell tenni. Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadványozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az irattári anyag selejtezésének rendje Az irattári anyagnak azt a részét, amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint kell selejtezni. Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje lejárt. Az iratok selejtezését az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. Az intézménynél keletkezett, de nem iktatott iratokat az intézményvezető által megállapított őrzési idő után szabályos selejtezési eljárással − az iratok egyenkénti elbírálásával – kell selejtezni. Az iratselejtezési jegyzőkönyv Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdhető meg. A selejtezésre szánt iratokról három példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: ◉ ◉ ◉ ◉ ◉ ◉
az intézmény nevét, a selejtezett irattári tételeket, az iratok irattárba helyezésének évét, az iratok mennyiségét, az iratselejtezést végző személyek nevét, a selejtezést ellenőrző személy nevét.
A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak a levéltárnak a visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. A ki nem selejtezhető iratokat ötven év után az illetékes levéltárnak kell átadni. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással megszűnik, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, az intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik az iratok elhelyezésével kapcsolatban.
A tanügyi nyomtatványok, nyilvántartások iratkezelési szabályai Naplók Beírási napló Az iskolába, a kollégiumba felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt − nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott − alkalmazott vezeti. A gyermeket, a tanulót akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetőleg a kollégiumi tagsági viszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. Ha iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó, a szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. Az iskola minden év június 30-áig megküldi az illetékes nevelési tanácsadó, illetve szakértői és rehabilitációs bizottság részére azon gyermekek, tanulók nevét - a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvélemény számával együtt –, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. A beírási napló kitöltésére vonatkozó sajátos szabályok pl. A felvett tanulókat a beiratkozás alkalmával névsor szerint kell beírni a a beírási naplóba. Az iskolából kimaradt tanulót a beírási naplóból törölni kell. A kimaradás okát és idejét a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni. Az osztályismétlésre utasított tanuló nevét törölni kell az eredeti beírási naplóból és az új osztálynak megfelelő naplóba kell átvezetni. Az iskola tanulólétszámát az iskola valamennyi évfolyamáról kiállított beírási naplók összesített létszáma adja. Az iskola tanulólétszámát naprakészen az utolsó éves beírási napló külívén kell a nyomtatvány útmutatójában megállapított módon vezetni. A foglalkozási napló Az tanórai, a tanórán kívüli foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus-foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót stb.) vezet. A foglalkozási naplót az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni.
A foglalkozási napló kitöltésére vonatkozó sajátos szabályok pl. A haladási napló rész a tanítási anyagot, az óra sorszámát, a hiányzókat tartalmazza. Pontos, naprakész vezetése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Az osztályozó napló rész a tanulók adatait, az írásbeli, szóbeli és gyakorlati teljesítményüket értékelő érdemjegyeket, az esetleges dicséreteket, jutalmakat, büntetéseket, valamint a félévi és az év végi osztályzatokat tartalmazza. Az órák és érdemjegyek naprakész beírása a foglalkozást tartó pedagógus feladata. A bejegyzésnek tartalmaznia kell: ◉ az óra számát, ◉ a tanóra anyagát, a fejlesztési területet, IPR elemeket ◉ a mulasztó tanulók felsorolását, ◉ a tanár aláírását. A téves bejegyzések javítása áthúzással történhet, olyan módon, hogy a téves bejegyzés is látható maradjon. A hibás bejegyzéseket aláírással, keltezéssel, és az iskola körbélyegzőjével kell hitelesíteni. Az értékelési naplóban a pedagógus az érdemjegyeket, osztályzatokat, megjegyzéseket tintával köteles bejegyezni. A naplók vezetéséért az osztályfőnök a felelős. Nyilvántartási lap, törzslap Az iskola és a kollégium a tanulókról − a tanévkezdést követő harminc n apon belül − nyilvántartási lapot (iskolában törzslapot, kollégiumban törzskönyvet) állít ki. A nyilvántartási lapon fel kell tüntetni az iskola, illetve a kollégium nevét, címét, OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. A nyilvántartási lap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni a tanuló év végi szöveges minősítéseit, osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. Ha az iskolai nevelés és oktatás nyelve a nemzeti és etnikai kisebbség nyelve, a törzslapot magyar nyelven és az oktatás nyelvén is vezetni kell. Amennyiben a két szöveg között eltérés van, és nem állapítható meg, hogy melyik a helyes szöveg, a magyar nyelvi bejegyzést kell elfogadni. Abban az esetben, ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelésétoktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett − a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján − póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot a fentiekben foglaltak szerint kell kiállítani. A törzslap kitöltésével kapcsolatos sajátos szabályok A tanulók személyi adatait, tanév végi osztályzatait, mulasztásait, a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a tankötelesek nyilvántartását tartalmazó törzslapot az osztályfőnök vezeti. A törzslapot október hó 1-jéig az osztályfőnök állítja ki, a tanulókat névsor szerinti bejegyzésével. Fenti időpontot követően tanulói jogviszonyt létesítő tanulók adatait a névsor végén, folytatólagosan kell bejegyezni. A törzslapra a tanuló személyi adatait a születési anyakönyvi kivonat adatai alapján, a tantárgyak osztályzatait betűvel és a mulasztott órákat
számmal az osztálynapló adatai alapján, a továbbhaladási és egyéb záradékot az előírt szöveggel kell bevezetni. A törzslap személyi és tanév végi adatainak az osztálynapló és a bizonyítványok adataival való egyeztetését két összeolvasó tanár közreműködésével az osztályfőnök végzi. Összeolvasás után az adatok megegyezését mindhárman aláírásukkal igazolják. Az adatok egyezőségéért az összeolvasók, az összeolvasás ellenőrzéséért az igazgató felelős. A hibás szöveget egyszeri áthúzással kell érvényteleníteni úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. Az érvénytelenített szó vagy szöveg közvetlen közelében, a legalkalmasabb helyre kell a helyes szót vagy szöveget beírni. A záradékot a javítást végző osztályfőnök és az igazgató írja alá, és az iskola körbélyegzőjével hitelesíti. A törzslap üresen maradt, felesleges rovatait az utolsó tanév lezárásakor az üresen maradt tartaléklapokat is át kell húzni. Az igazgató a törzslapot tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. A törzslapot az iskolatípus tanévei folyamán előreláthatólag szükségessé váló tartalék belívekkel együtt össze kell fűzni, és az utolsó tanév befejezése után be kell köttetni. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett a főváros, megye, megyei jogú város főjegyzőjéhez, jegyzőjéhez történt bejelentés után az igazgató a rendelkezésre álló értesítők, évkönyvek, felvételi iratok, osztálynaplók, továbbá más hivatalos iratok, feljegyzések adatai alapján pótanyakönyvet készít. A rovatok közül csak azokat szabad kitölteni, amelyeknek adatai hitelt érdemlően igazolhatók. A póttörzslap fedőlapját záradékkal kell ellátni, melyet a póttörzslap összeállításban közreműködő tanárok aláírásukkal hitelesítenek. Bizonyítvány A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. A bizonyítványban, záradék formájában, fel kell tüntetni az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és záróvizsga letételét. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról − kérelemre − a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján − kérelemre − pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló ◉ írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és ◉ nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. ◉ A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. Tantárgyfelosztás és az órarend Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához
tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója − a nevelőtestül et véleményének kikérésével − hagyja jóvá. A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. A jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. A Tanügyi nyilvántartások vezetése A tanügyi nyilvántartások megnyitása, érvényesítése A mulasztási naplót, foglalkozási naplót a tanév első tanítási napján az intézmény vezetője, és a naplót vezető pedagógus nyitja meg. Amennyiben év közben változás következik be a naplóért felelős pedagógus személyében, azt a napló első oldalán jelezni kell. A tanügyi nyilvántartások zárása, hitelesítése A tanévet záró osztályozó értekezletet követően az értékelési naplóban az osztályzatokat az osztályfőnök köteles haladéktalanul tintával átírni. A mulasztási és értékelési naplót az intézmény vezetője és a naplót vezető pedagógus zárja le a napló első oldalán. A mulasztási naplót az utolsó bejegyzett oldalon a naplót vezető pedagógus záradékkal zárja le. Az értékelési naplót az utolsó bejegyzett oldalon a naplót vezető pedagógus záradékkal zárja le A napló lezárását az intézményvezető, intézményvezető helyettes hitelesíti.
Alkalmazott záradékok Az iskolák által alkalmazott záradékok Záradékok 1. Felvéve (átvéve,.... számú határozattal áthelyezve) a(z) (iskola címe) ……………………………………………… iskolába 2. A ………………… számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) …… …… évfolyamon folytatja
Dokumentumok Bn,, N, TI.,B
Bn., TI.
3. Felvette a(z) (iskola címe) …………………………… iskola
Bn., TI., N
4. Tanulmányait, évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja.
Bn.,TI., N.
5. Az iskola látogatása alól az 19../... tanévre felmentve ……………… N,TI., B. miatt. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni. 5/a. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól …………tanévben felmentve ……………………………… miatt 6. Tanulmányait a szülő kérésére,(szakértői vélemény alapján) magán tanulóként folytatja. Mentesítve a(z) (a tantárgy(ak) neve) .........tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra '62e kell jegyezni a mentesítés okát is. 7. Mentesítve a(z){a tantárgy(ak) neve}………… tantárgy tanulása alól. 8. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ……………… évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. 9. A(zl) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. 10. A(z) ………… tantárgy óráinak látogatása alól felmentve …………… tól......ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 11. Mulasztása miatt osztályozó vizsgát köteles tenni.
N., TI., B. N., TI. N., TI., B.
N., TI., B. N.,TI
N.,, TI., B.
N.
N., TI.
12. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) …… évfolyamba lép, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait ……… évfolyamon folytatja.
N., TI., B.
13. A tanuló az ……… évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, ……… hónap alatt teljesítette. 14. A(z) …………………… tantárgyból javítóvizsgát köteles tenni. A javítóvizsgán ……………… tantárgyból ……… osztályzatot kapott …… évfolyamba lép.
N., TI.
15. Az évfolyamot ismételni köteles. Az évfolyamot saját kérésére megismételheti.
N., TI., B. TI., B.
N.,TI., B.
16. A javítóvizsgán ……………… tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles.
TI., B.
17. A(z) ……………… tantárgyból ……án osztályozó vizsgát tett.
N., TI.
18. Osztályozó vizsgát tett.
TI., B
19. A(z) ……………… tantárgy alól ……………… okból felmentve
TI., B
20. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító) vizsga letételére ……ig halasztást kapott.
TI., B.
21. Az osztályozó (javító) vizsgát engedéllyel a/z iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.
TI., B
22. A(z) …………………… szakképesítés …………… évfolyamán folytatja tanulmányait. 23. Tanulmányait ……………………… okból engedéllyel megszakította, a tanulói jogviszonya ……………………… ig szünetel. 24. A tanulói jogviszonya a) kimaradással, b) …… óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmatlanság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) …………………………… iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. 25. ……………………… fegyelmező intézkedésben részesült. 26. ……………………… fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása ………………… ……ig felfüggesztve. A büntetés hatálya ………………………………………
TI., B., N.
Bn., TI.
Bn.,TI.,N N. TI., N.
27. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén Bn., TI., N. a) A tanuló …… óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanulót ismételt …… óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. 28. Tankötelezettség megszűnt.
29. A ………………… szót (szavakat) osztályzato/kat/, szóra helyesbítettem.
Bn.
TI., B.
30. A ………………… szót (szavakat) osztályzato/kat/, ……………………-ra helyesbítettem.
TI., B.
31. A bizonyítvány ………………………… lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. 32. Ezt a póttörzslapot a(z) ......................... következtében elvezett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. 33. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti bizonyítvány helyett .................. kérelmére állítottam ki. A másodlat a törzslap (póttörzslap) adataival megegyezik.
B.
Pót. TI.
B., másodlat, TI.
34. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ……………………… anyja neve ……………………… ……………………… a(z) ………………………t. ... iskola ……………………… szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ……………………… évfolyamát az ……/…… tanévben eredményesen elvégezte. Pót. B. 35. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelő záradékot alakíthat ki. 36. Beírtam a ………………………………..iskola első osztályába. 37. Ezt a haladási naplót ………..tanítási nappal (órával) lezártam
N.
38. Ezt az osztályozó naplót ………… azaz …………………… (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam.
N.
Alkalmazott rövidítések: Beírási napló Osztálynapló Törzslap Bizonyítvány
Bn. N. TI B
A bizonyítvány nyomtatványok kezelése Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti.
Az iskola nyilvántartást vezet ◉ az üres bizonyítvány-nyomtatványokról, ◉ a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról, ◉ az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról. Az iskola az elveszett (megsemmisült) üres bizonyítvány-nyomtatvány érvénytelenségéről szóló közlemény közzétételét kezdeményezi az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában, megjelölve az adott bizonyítvány-nyomtatvány egyedi azonosításához szükséges adatokat és az érvénytelenség időpontját. A tanügyi nyilvántartások irattározásának rendje Irattári Őrzési idő tételszám Ügyköri megnevezés (év) ______________________________________________________________________ Vezetési, igazgatási és személyi ügyek l. Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés nem selejtezhető 2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető 3. Személyzeti, bér- és munkaügy 50 4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyv 10 5. Fenntartói irányítás 10 6. Szakmai ellenőrzés 10 7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10 8. Belső szabályzatok 10 9. Polgári védelem 10 10. Munkatervek, jelentések, statisztikák 5 1l. Panaszügyek ............................................................................................................................................. Nevelési-oktatási ügyek 12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10 13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhető 14. Felvétel, átvétel 20 15. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 5 16. Naplók 5 17. Diákönkormányzat szervezése, működése 5 18. Pedagógiai szakszolgáltatás 5 19. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 5 20. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 5 21. Vizsgajegyzőkönyvek 5 22. Tantárgyfelosztás 5
23. Gyermek- és ifjúságvédelem 3 24. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1 ............................................................................................................................................. Gazdasági ügyek 25. Ingatlan nyilvántartás, kezelés, fenntartás, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek határidő nélküli 26. Leltár, tárgyi és állóeszköz vagyonnyilvántartás, selejtezések 27. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 28. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak
épülettervrajzok, nyilvántartás,
Az intézményben kezelt tanügyi nyomtatványok listája 1. Beírási napló 3. Bizonyítvány 5. Diákigazolvány 6. Ellenőrző 7. Órarend 8. Összesítés a vizsgát tett tanulókról 9. Osztálynapló (csoportnapló) 10. Osztályozóív a vizsgához 11. Osztályozóvizsga jegyzőkönyv 12. Szakköri napló 13. Tantárgyfelosztás 14. Törzslap külív 15. Javítóvizsga jegyzőkönyv 16. Jegyzőkönyv a vizsgához Záró rendelkezések A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más foglalkoztatottjára. Jelen igazgatói utasítás 2013. szeptember 1 napjával lép hatályba és ezzel egyidejűleg minden korábbi e tárgykörben kiadott belső utasítás hatályát veszti. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az igazgató köteles ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számra a titkáriban és a tanári szobában. Az igazgatónak gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új, módosuló jogszabályok hatályba lépése miatt szükséges.
Nagykálló, 2013…………..
…………………………. Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató
13.sz. függelék
A tanulók egészségügyi ellátásának rendje A tanulók egészségügyi ellátása szervezetten történik. Az iskolaorvosi és védőnői hálózat éves munkaterv alapján dolgozik. A hét meghatározott napjain a védőnő és az iskolaorvos az iskola orvosi szobájában megtalálható. Panaszaikkal, gondjaikkal felkereshetik őket a tanulók. Az iskolaorvos meghatározott ütemben végzi a tanulók vizsgálatát, szükség esetén továbbküldi őket a szakrendelésekre. A szakmai alkalmassági vizsgálatokat időben és alapos körültekintéssel végzi az iskolaorvos. Csak azok a tanulók kerülnek be a szakképző évfolyamokra, akik valóban megfelelnek az előírásoknak. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatok elvégzése is megtörténik időben. Egyéb orvosi ellátás: - évente legalább egyszer fogászati szűrés minden tanuló esetében -
felvilágosító tevékenység:- előadások, bemutatók, vetélkedők, versenyek az egészség témakörben A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok
1. A gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése, az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtásának ellenőrzése.,a külön jogszabály szerinti 16 éves kori záró állapotvizsgálat elvégzése az iskolai védőnővel együttműködve. 2. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése a) Szakmai alkalmassági vizsgálatok elvégzése, pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak elvégzése. b) A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása. 3. Közegészségügyi és járványügyi feladatok a) Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása. b)A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetének értesítése. c) A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése. d) Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetének értesítése. 4. Elsősegélynyújtás Az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása. 5. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében
a) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. b) Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal. c) Önvizsgálati alapismeretek tanítása. 6. Környezet-egészségügyi feladatok a) Az intézményi környezet - tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek - ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele. b) A tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel kísérése. 7. Az ellátott gyermekekről nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése, valamint az elvégzett vizsgálatok, oltások dokumentálása külön jogszabály szerint az Egészségügyi Könyvben
A nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok 1. Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelésioktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével. 2. A tanulók védőnői vizsgálata kétévenként (kivéve a színlátás vizsgálata): a) a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése, b) a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása, c) érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) d)mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerincrendellenességekre, e) vérnyomásmérés, f)pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 3.A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése. 4. Elsősegélynyújtás. 5. Az orvosi vizsgálatok előkészítése. 6. A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. 7. A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. 8. Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban: a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), b) családtervezés, fogamzásgátlás, c) szülői szerep, csecsemőgondozás, d) önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek, e) szenvedélybetegségek megelőzése. 9. Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.
10. Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás). 11. Pályaválasztás segítése. 12. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, Egészségügyi Könyv, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.).
Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai 1. A körzetéhez tartozó gyermekeket - egyénileg és csoportosan - fogászati gondozásban részesíti, a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végzi. 2. Tervezi és szervezi a csoportos és egyéni kezelések rendjét. 3. Évente két alkalommal a rendelőben elvégzi a tanulók csoportos fogászati vizsgálatát és kezelését. A további kezelésre szorulókat visszarendeli. Szakellátásra (pl. fogszabályozó kezelésre) irányítja a rászorulókat. 4. Elvégzi az óvodások szűrővizsgálatát az óvodában, évente legalább egyszer. A rászorulókat - egyénileg vagy csoportosan - kezelésre berendeli. 5. Évente legalább egy alkalommal meglátogatja a körzetéhez tartozó nevelési-oktatási intézményeket, az intézmények vezetőivel rendszeres kapcsolatot tart. 6. Az iskolafogászati osztálynévsorokat és az aktuális tájékoztató nyomtatványokat a tanév elején eljuttatja az oktatási intézménybe. 7. Kiemelt gondozásban részesíti a veszélyeztetett gyermekeket. Ellátásukat a háziorvossal, iskolaorvossal egyeztetett módon végzi. 8. Egészségügyi felvilágosító és nevelő tevékenységet folytat, részt vesz a nevelésioktatási intézményben folyó egészséges életmódra nevelésben, az egészségtan oktatásban. 9. Szervezi és irányítja a komplex fogászati megelőző programot. MUNKATERV SZEPTEMBER A 9. osztályos tanulók törzslapjainak megkérése és elrendezése. Testnevelési csoportbeosztás elkészítése. Iskolaszemle. OKTÓBER A 9. osztályos tanulók biometria vizsgálata. Státuszvizsgálatának előkészítése, lebonyolítása, dokumentálása. Előadások tartása a 11. osztályokban: Rákmegelőzésről
Felvilágosító előadások tartása a 9. osztályokban a serdülőkorról. NOVEMBEN Felvilágosító előadások tartása a 9. osztályokban: Fogamzásgátlásról. Előadások tartása a 11. osztályokban: Rákmegelőzésről A 9. osztályos tanulók biometriai-, és státuszvizsgálatának folytatása. Élelmezéshigiéne. A leletek begyűjtése. DECEMBER Felvilágosító előadások, programok megtartása: AIDS Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából. A 11. osztályos tanulók biometriai vizsgálata, státuszvizsgálatának (alkalmassági vizsgálatának) megszervezése, lebonyolítása, dokumentálása. Dokumentációk elvégzése. JANUÁR A 11. osztályos tanulók biometriai vizsgálata, státuszvizsgálatának (alkalmassági vizsgálatának) megszervezése, lebonyolítása, dokumentálása. Szakrendelésre irányítás, leletek begyűjtése. Dokumentációk elvégzése. FEBRUÁR A 10. osztályos tanulók alkalmassági vizsgálatának megszervezése, lebonyolítása, dokumentálása. Hallásvizsgálatok elvégzése a 11. osztályokban. A 9. osztályokban felvilágosító ára tartása. Nemi úton terjedő betegségekről. MÁRCIUS A 11. osztályos tanulók hallásvizsgálatának folytatása. A 10. osztályos tanulók alkalmassági vizsgálatának megszervezése, lebonyolítása, dokumentálása. Az elmaradt vizsgálatok elvégzése. Fogászati szűrés megszervezésének segítése. ÁPRILIS Az elmaradt vizsgálatok pótlása. Gondozottak ellenőrzése. Környezethigiéne ellenőrzése. MÁJUS Testnevelési csoportbeosztás elkészítése. A 9-11. évfolyam vizeletvizsgálatának megszervezése, lebonyolítása.
Leletek bekérése. Dokumentáció vezetése. JÚNIUS Gondozottak ellenőrzése. Elmaradt vizeletvizsgálatok pótlása, illetve pozitivitás esetén ismétlése. Éves iskola-egészségügyi jelentés elkészítése. A tanév folyamán a szűrővizsgálatok során kiszűrt tanulók folyamatos gondozása, az iskola igénye szerint tisztasági vizsgálatok elvégzése, felvilágosító előadások megtartása.
Nagykálló, 2013………………….
Dr. Major György iskolaorvos
Ferencziné Kerezsi Eleonóra tagintézmény-vezető
ISKOLA EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDELÉSI IDŐ Dr. Major György Iskola orvos
Hétfő
1100 - 1400-ig
Kitka Bernadett védőnő
Hétfő
800 – 1400-ig
Kitka Bernadett védőnő
4320 Nagykálló, Kossuth út 8. Telefon/fax: 42/263-435 Elektronikus levélcím:szakiskola@kallai-nagykallo.sulinet.hu
A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola házirendje
Készítette:
Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató
2009. Módosítva: 2012.03.26.
1
A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola házirendje 1. Minden tanár és tanuló az iskola teljes jogú polgára, jogaik és kötelességeik vannak. 2. A házirend a Szakiskola valamennyi tanulójára, az intézmény valamennyi alkalmazottjára vonatkozik, aki az intézmény területén tartózkodik, aki iskolai rendezvényen vesz részt, aki bárhol, bármilyen minőségben az intézményt képviseli. (pl. színházban, orvosi rendelőben, iskolába utazás esetén stb.). 3. A házirend előírásai kötelező érvényűek minden egyéb személyre, aki az intézmény területén tartózkodik. (vendégek, egyéb látogatók - iskolahasználók, más munkáltatók alkalmazottjai) A Kossuth út. 8. szám területéhez tartozik (a járda vonaláig): az épület előtti parkoló, és a bejárat előtti rész is.
TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSA 4. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja. 5. A szociális támogatáshoz való jogok, a különböző részvételi és választási jogok, csak az első tanév megkezdését követően illetik meg a tanulót.
A tanuló joga különösen, hogy 6. Kollégiumi, tanulószobai ellátásban részesüljön 7. Igénybe vegye az iskolaeszközeit, létesί tményeit 8. A szakiskola tanulói a választható két idegen nyelven kívül más tantárgyat nem választhatnak. 9. Rendszeresegészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön • • • • •
A kötelező orvosi vizsgálatok csak az igazgató által előre engedélyezett időpontokban és módon történhetnek. A körzeti védőnő közreműködésével – az előzetesen jelzett időpontban – tanévenként igény szerint az intézmények titkársága megszervezi a szűrővizsgálatokat. Évente egy alkalommal fogászati szűrésre mennek a diákok. (10 főtől tanári kísérettel) Egyéb orvosi kezelésekre csak az iskolai foglalkozások után mehetnek a tanulók. A tanuló közegészségügyi, egészségügyi okból eltiltható az iskola látogatásától, a jogi előírások betartásával (pl.: fertőző beteg, fertőzést hordozó). Ebben az esetben a kollégista tanulótól megvonható a hazautazás lehetősége vagy éppen kötelezhető a hazautazásra.
10. Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogaikról Knt. 45-46§. •
A 9. évfolyamon tanulók szülei beiratkozáskor a házirend 1 példányát átveszik, az
2
•
osztályfőnökök minden évfolyamon a tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókkal ismertetik a házirendet. A tájékoztatás tényét az érintettek aláírásukkal igazolják. A házirend teljes szövege és más jogi források az iskolai könyvtárakban és az iskolai titkárságokon mindenki számára hozzáférhetőek.
Részt vegyen a diákkörök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 36. § 12. A tanulónak joga van az iskola működéséről véleményét nyilvánítani 11.
• A tanuló joga, hogy szervezett formában véleményt mondjon az őt oktató pedagógus munkájáról, a személyét és tanulmányait érintő lényeges kérdésekben. • A diákok kérdéseiket közvetlenül az évente megrendezendő diák-parlamenten tehetik fel, ezen túl, képviselőik által a diákönkormányzathoz fordulhatnak, amely a működési rendjében meghatározott módon jár el. • Minden évben legalább egyszer kötelező diákközgyűlést tartani. • A tartalmi előkészítésért, megszervezésért a diákönkormányzat és a diákmozgalmat segítő tanár a felelős. • Írásos megkeresés esetén köteles a megkérdezett 30 munkanapon belül válaszolni. • A diákság rendelkezik egy tanítási nélküli munkanap programjáról, amelyről a nevelőtestület véleményt nyilvánít.
13. Vallás és világnézeti jogát tiszteletben tartsák • A vallásoktatáson részvétel önkéntes. • Az intézmény igény szerint termet biztosít a tanórai foglalkozások után.
14. Személyesen vagy képviselő útján részt vegyen az őt érintő kérdések meghozatalában
• Az intézményi tanuló létszám 75 %-át érintő döntések hozatalánál, illetve egy adott közösség (tagozat, évfolyam) minimum 75 %-át érintő ügyben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.
15. Kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatától 66. § • Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt tehet. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. • A tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig, a 20.§ (6.) meghatározott esetben az engedély megadását követő 3 napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítási céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tárgyból kíván vizsgát tenni. • A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával – a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. •
Az osztályozó vizsga követelménye valamennyi évfolyamon és tantárgy esetén az
3
•
érintett pedagógusok által meghatározott éves tananyag. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét az iskola Pedagógiai programja rögzíti.
16. Kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön A Közoktatási törvény 121§. 14. pontja szerint: Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: • az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; • e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; •
• • •
A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (Knt. 2011. évi CXC. törvény 46. §.) Amennyiben a 16.1 pontban foglaltakra az intézmény költségvetése nem ad lehetőséget, akkor az iskola értesíti a lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzőjét. A szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerinti juttatásokat, kedvezményeket igénybe vegye. A szociális hátrányok kompenzálására a HHH tanulók esetében az IPR program ad lehetőséget.
4
A tanuló kötelessége különösen, hogy 17. Részt vegyen a kötelező és a szabadon választott foglalkozásokon • • • • • • • • • • • • •
• •
• •
•
Az intézményvezető a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ha a tanuló az intézmény kötelező foglalkozásairól távol marad, mulasztását 8 munkanapon belül igazolnia kell. Az orvosi igazolás 18 éves korig csak a szülő aláírásával, ellenjegyzésével érvényes. A szülő tanévenként háromszor egy tanítási napról távolmaradást igazolhat. A tanuló betegsége esetén a szülő 24 órán belül étesíti az iskolát. A tanuló számára az előzetes távolmaradási engedélyt, a távolmaradás megkezdése előtt, a szülő írásban kérheti az ellenőrzőben. Az engedély megadásáról tanévenként háromszor 1-2 napról az osztályfőnök, ezen túl az intézményvezető dönt. Az osztályfőnök két tanítási napról, az intézményvezető ettől többről is elengedheti a tanulót előzetes írásbeli kérelem (pl. kikérő) alapján. Az intézményvezető engedélyét a tanuló a hiányzás előtt köteles az osztályfőnöknek bemutatni. A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszony annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt. az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. a tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, valamint az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. az iskola a szülőt, valamint a kollégiumot értesíti a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, az iskola a nem tanköteles kiskorú tanuló 10 óra igazolatlan mulasztása esetén értesíti a szülőt, valamint a kollégiumot. az értesítésben az iskola felhívja a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat - és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 50 órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. o Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az Nkt. 5. § (1) bekezdés b) - c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a 250 tanítási órát, a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a NAT-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti -elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20 százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
5
•
•
Az osztályozó vizsga iránti kérelmet az osztályozó rész tantestületi értekezlet előtt írásban, a tanuló és a szülő aláírásával ellátva lehet a rész tantestület felé beterjeszteni. Amennyiben a tanuló egy tantárgy témazáró dolgozatainak felét vagy többet nem írt meg, szaktanára szintén osztályozó vizsgára kötelezheti. A témazárók számát a szaktanár a tanév elején közli. Az osztályozó vizsgára kötelezésről a szülőt írásban, a tanulót szóban értesíti az osztályfőnök. A tanítási órákon ezután is kötelező a tanuló részvétele. A nevelőtestület megtagadhatja az osztályozóvizsga letételét, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról A szabadon választott foglalkozásokra a jelentkezés egy évre szól, ezeken a részvétel kötelező, évközben visszalépni nem lehet. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Bármilyen más tanórán kívüli tevékenység csak úgy folytatható, ha nem ütközik a kötelező iskolai elfoglaltságokkal (tanítási óra, ünnepély, stb.) és nem akadályozza az iskolai munkát, a tanulmányi feladatok elvégzését. Iskolai elfoglaltság alól felmentést - szülő kérésére vagy kikérőre - az osztályfőnök ad. A kikérőt a kérdéses időpont előtt három tanítási nappal kell bemutatni (pl. hétfő előtt szerda). Kikérőt csak hivatalos szervezet (sportegyesület, oktatási intézmény stb.) adhat. A kikérőn szerepeljen a tanuló neve, az hogy melyik intézmény, milyen időpontra, milyen esemény alkalmából kéri a felmentést, milyen minőségben vesz részt az eseményen a tanuló. (Csak eredeti pecséttel és aláírással ellátott kikérő fogadható el, fénymásolat nem!) Az iskola intézmény vezetőjének és a szülőnek az engedélye is szükséges.
18. Eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek • • •
A tanórákon felkészülten jelenjen meg, magatartása fegyelmezett legyen. Ha a tanórára a tanuló felszerelés nélkül vagy hiányos felszereléssel érkezik, és emiatt nem tud bekapcsolódni a munkába szaktanári figyelmeztetést kaphat. A tanórai munka megtagadásáért fegyelmező intézkedés kezdeményezhető. Az ellenőrző könyvet a tanulók kötelesek tanítási időben maguknál tartani, a kapott érdemjegyet abba külön felszólítás nélkül beírni, és azt szüleikkel a hónap végéig aláíratni. Amennyiben a fentieknek nem tesz eleget, az osztályfőnök köteles fegyelmező intézkedést hozni. Az ellenőrző vezetését az osztályfőnök, illetve a szaktanár alkalomszerűen ellenőrzi.
19. Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az intézmény helyiségei és az intézményhez tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait o o o
Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztáson alapuló órarend alapján, a pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben történik. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják, a tantermeket zárva kell tartani tanítási óra előtt és után. Vagyonvédelmi okok miatt az intézmény területén idegen személy csak engedéllyel
6
o • • • • o o o o o
tartózkodhat Az intézmény minden dolgozója és tanulója, az épületek valamennyi használója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért; az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért; a takarékos energiafelhasználásért; a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Az intézmény könyvtárai tanítási napokon, a bejáratuknál kifüggesztett nyitvatartási rend szerint állnak a tanulók rendelkezésére. Az intézmény minden 9. évfolyamos tanulója beiratkozik a könyvtárba és könyvtári szabályzat szerint kölcsönözhet. A megrongált vagy az elveszett könyvet pótolni kell! Ha ez végképp nem lehetséges, úgy azok jelenkori új árát kell megtéríteni. Az intézmény szaktantermei tanári felügyelet mellett látogathatók. A tornatermek csak szaktanári felügyelettel használhatók. A testnevelésóra előtt a csoport az öltözőben köteles várni a tanárt. A tornatermekbe kizárólag tiszta tornacipőben szabad belépni.
20. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot tevékenységet, ill. baleset észlel A balesetvédelmi, tűzrendészeti és KRESZ-szabályok betartása az intézmény minden tanulójának, dolgozójának, vendégének kötelessége. Az osztályfőnök a tanév első osztályfőnöki óráján ismerteti a balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályokat és ezt a tanulók aláírásukkal igazolják. A fizika, kémia, biológia, informatika, testnevelés, és szakmai gyakorlati órákon szeptember első hetében balesetvédelmi oktatást kell tartani. Valamennyi tanulónak és felnőtt dolgozónak kötelessége haladéktalanul értesíteni az igazgatót, ha bárhol az épületben, a tantermekben balesetet vagy balesetveszélyes és/vagy rendellenes helyzetet észlel. Ha a baleset az intézmény területén kívül történik, akkor azt 24 órán belül jelenteni kell az intézmény vezetőnek. (osztálykirándulás, stb.)
21. Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az intézmény létesítményeit, felszereléseit Az intézmény épületeinek, felszerelésének védelme és tisztaságának megőrzése minden tanuló kötelessége. Minden tanuló köteles padját tisztán tartani, az utolsó óra után székét a takarítás megkönnyítése érdekében a padjára feltenni. Minden osztály felelős tanterméért, annak a közerkölcsöt nem sértő, ízléses díszítéséért, rendben tartásáért. Az intézmény minden tanulója anyagi felelősséggel tartozik az intézmény épületeiért és felszereléséért. Ha károkozás történik, a kárt az Oktatási Törvényben meghatározott módon meg kell téríteni • A testnevelés órák alatt az öltözőket a szaktanár bezárja. • Értéktárgyaikat a tanulók átadhatják megőrzésre a testnevelő tanárnak.
7
• • • • • • • • •
Az intézmény az értéktárgyakért egyébként felelősséget nem vállal. A talált tárgyakat a portákon kérjük leadni. A lopáson ért és a szándékos rongálást elkövető tanuló ellen fegyelmi eljárás indul. Az intézménybe csak az oktató-nevelő munkához szükséges eszközök, tárgyak hozhatók be. A behozott értéktárgyakért, ékszerekért és készpénzért az intézmény felelősséget nem vállal. Tilos az iskolai foglalkozásokon a mobiltelefont bekapcsolt állapotban tartani. Mobiltelefont bárki, csak saját felelősségére hozhat az intézménybe. Használatával nem zavarhat másokat. Mobiltelefonnal semmilyen felvétel nem készíthető engedély nélkül, sem képi, sem hangi. Engedély nélkül készített felvételért, annak nyilvánosságra hozataláért a tanuló felelősségre vonható. Írásbeli és szóbeli vizsgák, dolgozatok, számonkérések alkalmával a vizsgázóknál a vizsgahelyiségben mobiltelefon nem lehet.
22. Az intézmény tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 23. Az a diák, aki kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben (írásbeli; szaktanári,; osztályfőnöki,; igazgatói figyelmeztetés, megrovás, kedvezmények megvonása, áthelyezés másik osztályba, iskolába, nem tanköteles tanuló esetén eltiltás vagy kizárás) részesíthető.
8
Az iskola munkarendje: 24. Az intézmény 7 órától 17 óráig tart nyitva. A nyitva tartás ideje alatt minden esetben tartózkodik az intézményben vezető és ügyeletes tanár. Rendkívüli esetekben a nyitva tartás eltérhet az általánostól. Az első tanítási óra 7.50-kor kezdődik, a hetedik tanítási óra 14. 00-kor fejeződik be. A NAGYKÁLLÓI KÁLLAY RUDOLF SZAKISKOLA tanítási órák csengetési rendje: A tanítási órák rendje: 1.óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra 9. óra 10. óra
7.50 - 8,35 8.45 – 9.30 9.40 – 10.25 10.35 - 11.20 11.30 - 12.15 12.25 - 13.10 13.15 - 14.00 14.05 - 14.45 14.55 - 15.35 15.40 - 16.20
Rövidített csengetési rend 1.óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra
7.50.-8.30 8.35.-9.15 9.20.-10.00 10.05.-10.45 10.50.-11.30 11.35.-12.15 12.20.-13.00
A NYÍRVIDÉK TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT tanítási órák csengetési rendje: A tanítási órák rendje: 0. óra 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra
7.05 – 7.50 8.00 – 8.45 8.55 – 9.40 9.55 – 10.40 10.50 – 11.35 11.45 – 12.30 12.40 – 13.25 13.30 – 14.10
8. óra 9. óra 10. óra 11. óra 12. óra 13. óra 14. óra
14.15 – 14.55 15.00 – 15.40 15.45 – 16.25 16.30 – 17.10 17.15 – 17.55 18.00 – 18.40 18.45 – 19.25
A tanítási órák időtartama 45 perc, rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat rendelhet el. Az óraközi szünetek időtartama 10 perc. Tanítási idő alatt a tanuló az intézmény területét csak engedéllyel hagyhatja el. Az órarendben előírt első foglalkozás előtt, legkésőbb 5 perccel kell az iskolába megérkezni. A nevelőtestület minden második csütörtökön (vagy minden csütörtökön) 14.15-től megbeszélést tart
25. Az ebédidő 12.00 órától 14.45-ig tart. Azok a tanulók, akiknek nyolcadik órája is van, tanárukkal való megegyezés alapján ebédelhetnek meg.
26. A hetesek feladatai: • jelentik a titkárságon, ha 10 perccel becsengetés után még nem
9
• • • •
ment be a szaktanár az órára, felelnek az osztály rendjéért és tisztaságáért, számon tartják a hiányzókat és jelentik a tanárnak, letisztítják a táblát, gondoskodnak krétáról.
A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki. A hetesek kijelölése névsor szerint történik. Ha mindkét hetes beteg, akkor a névsorban következő két ember a hetes. Csoportbontás esetén a csoportnévsor alapján történik a kijelölés. Amennyiben a hetesek nem megfelelően látják el feladatukat, azt az osztályfőnök a magatartás minősítésekor figyelembe veszi.
27. A tanulók adminisztrációs ügyeikkel munkanapokon 13.00 és 15.00 óra között fordulhatnak az intézmények titkárságaihoz. 28. Ünnepélyeken kötelező az alkalomhoz illő viselet. Iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken: • Lányoknak: sötét szoknya, fehér blúz. • Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing és nyakkendő. A tanuló kötelezhető az iskolai – kollégiumi ünnepélyeken részvételre, ekkor az igazgató a rendezvény idejére hazautazási tilalmat rendelhet el. 29. A dohányzás intézményi szabályai Az intézményben és az iskolai rendezvényeken (zenés rendezvények, kirándulás, színház-, mozi látogatás stb.) tilos a dohányzás, szeszesital és bármilyen más, egészségre káros szer fogyasztása. Ezen szerek hatása alatt tilos az intézményt és rendezvényeit látogatni, valamint tilos ezeknek a szereknek az intézménybe való behozása, birtoklása. A felsorolt szerek használata mások egészségét és biztonságát súlyosan veszélyezteti, ezért ennek a szabálynak már az első alkalommal megszegése is szigorú fegyelmi eljárást von maga után. Tilos a dohányzás az iskola teljes területén - beleértve a zárt és nyílt légtereket is - , valamint a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül (az 1999. évi XLII. Törvény 2.§ (2) és 4.§ (1) alapján), a főbejárat szerinti utcai frontot érintő járdán, az azt szegélyező növényzettel borított zöldsávban. Az egészségvédelmi bírság összege a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft.
Az itt felsoroltakat megszegőkkel szemben az iskola szigorú szankciókat alkalmaz a Házirend 23. pontjában megfogalmazottak szerint. A Nemdohányzók védelmében született törvény megszegőivel szemben kiszabott bírságot az intézmény minden esetben továbbhárítja az érintett tanulók és szüleik felé. 30. A térítési díjak befizetési rendje Az esedékes térítési díjat minden hónap 15-ig kell befizetni. Annak, aki a határidőig nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a szolgáltatásból való kizárást vonja maga után.
31. A tankönyvek rendelésének rendje: A tankönyvfelelős, a következő tanévre vonatkozóan a tankönyvekről listát ad ki. A tanuló és a szülő a lista alapján dönt, hogy mely tankönyvekre tart igényt, majd a kiadott nyomtatványon a rendelést leadja. A tanulói igények alapján, a tankönyvfelelős megrendeli a tankönyveket. Azokat a tankönyveket, melyeket a tanuló megrendelt, köteles megvásárolni, illetve azokat,
10
amelyeket nem rendelt meg, az nem köteles biztosítani számára. A tankönyvellátás további szabályai a szervezeti és működési szabályzat mellékletében találhatók.
32. A tanuló által előállított vagyoni jogok A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Knt. 2011. évi CXC törvény 46. §. (9) bek.
33. A tanítási órát figyelmeztetés ellenére is zavaró diákot – azt, aki diáktársait akadályozza a tanuláshoz való joguk érvényesítésében – a szaktanár az ügyeletes vezetőhöz küldheti, és fegyelmező intézkedést kezdeményezhet. 34. A tanórákról való rendszeres indokolatlan késésért a tanulóval szemben általános intézkedésként fegyelmező intézkedés kezdeményezhető. 35. Tanítási idő alatt a tanulók csak engedéllyel hagyhatják el az intézmények területét. A tanuló érdekében rendészeti okból is megvonható az intézmény elhagyása és a hazautazás (katasztrófa, rendkívüli helyzet). Az intézmény elhagyását a vezető, annak helyettese, valamint az osztályfőnök engedélyezheti. Csoportos és időszakos engedélykiadását az osztályfőnök készíti el, valamely vezető ellen jegyzi, majd a portán kerül elhelyezésre. 36. A tanuló köteles diákigazolványát magánál tartani és szükség esetén azzal tanulói jogviszonyát igazolni. Diákigazolvány hiányában az intézménybe belépése megtagadható. 37. Bármilyen szülői, iskolai dokumentum, aláírás hamisítása esetén az osztályfőnök köteles a tanulóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményezni. 38. Kirándulás, diákrendezvények Az osztályok tanulmányi kirándulást szervezhetnek a tanév rendjében megadott időpontban, valamint indokolt esetben előzetes vezetői engedély alapján egyeztetett időpontban. A tanulmányi kirándulás szervezhető az osztályok részére önállóan, valamint több osztály összefogásával. Hiányzás esetén a Házirend pontjai szerint kell eljárni. A Házirendet a kiránduláson és a rendezvényeken is be kell tartani. Klubdélután rendezését az osztályfőnökkel történt előzetes egyeztetés alapján a intézményvezető engedélyezi.
39. A fegyelmező intézkedések és alkalmazásuk A fegyelmező intézkedések, formái és annak alkalmazásának elvei a Knt. 2011. évi CXC törvény, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51. §- 63. § alapján kerülnek lefolytatásra intézményünkben. A hivatkozott rendelet 5. melléklete szabja meg az eljárási szabályokat.
11
40. A tanulók dicsérete és a jutalmazás elvei és formái
• • •
•
Iskolánk ismeri és alkalmazza a szaktanári, tantárgyi, osztályfőnöki, igazgatói dicséretet. Az intézmény legmagasabb rangú elismerése a nevelőtestületi dicséret. E mellett alkalmazzuk a tárgyi jutalmazást, az alapítványi ösztöndíjat jelentő jutalmazást is. Dicséretben részesíthető, illetve jutalmazható az a tanuló, aki tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének kialakításához, annak megőrzéséhez, öregbítéséhez. A dicséretek formái: szaktanári dicséretet az a tanuló kaphat, aki valamelyik tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtott; osztályfőnöki dicséretben azt a tanulót részesítjük, aki az osztályközösségért végzett munkáját közmegelégedéssel végzi; igazgatói dicséretet kimagasló tanulmányi munkáért, az iskola közösségéért végzett lelkes tevékenységért, az iskola képviseletét magas színvonalon ellátó munkáért és kiváló sportteljesítményért adható; nevelőtestületi dicséretet kiemelkedő tanulmányi munkáért (legalább jónál rosszabb osztályzatot nem tartalmazó jeles tanulmányi eredmény példás magaviselet és szorgalom), elismerésre méltó közösségi munkáért, szorgalomért lehet adni. A jutalmazásban részesítjük a házi, területi, országos tanulmányi versenyen történő részvételt, eredményes szereplést; kiemelkedő művészeti és sport tevékenységet; kiemelkedő tanulmányi eredményt; az iskola hírnevét öregbítő cselekvés, magatartás; tisztelettudó, példamutató magatartás, szorgalom, közösségi munka; pályázatokon való részvétel, projektmunka A jutalmazás formái: könyvjutalom, Kállay Kristóf díj (SzMSz) Ilosvay Ferenc díj (SzMSz) a kiemelkedő csoportmunkát csoportos jutalomban részesítjük.
A házirend elfogadásával lép hatályba és határozatlan időtartammal. Felülvizsgálatára és módosítására, ha jogszabály mást nem ír elő tanévenként egy-egy alkalommal van lehetőség, az igazgató, az intézményv ez et ők , a nevelőtestület, szülői szervezet vagy az iskolai diákbizottság kezdeményezésére.
12
A TANMŰHELYEK HÁZIRENDJE A tanműhelyrend az iskolai házirend kiegészítése, a tanműhelyekre vonatkozó speciális szabályokat, elvárásokat tartalmazza. Az iskolai házirend általános előírásaival együtt érvényes. 1. A tanműhely területén illetéktelenek csak megfelelő engedéllyel tartózkodhatnak. A tanműhely termelőüzem jellege miatt fokozott óvatossággal kell közlekedni, ill. fegyelmezett magatartást tanúsítani. 2. A csoport csak a szakoktató jelenlétében mehet be a műhelybe. 3. A tanműhelyben a munkakezdés legkorábbi időpontja 7 óra 50 perc, a legkésőbbi befejezés 17 óra. A gyakorlati oktatás ideje alatt egy alkalommal 20 perc szünetet kell tartani étkezés céljából. A szünet időpontját a munkafolyamat alapján a szakoktató határozza meg. 4. A tanuló a gyakorlatot csak úgy kezdheti meg, ha nem áll alkohol vagy kábítószer hatása alatt. 5. Munkakezdés előtt a tanulók a kijelölt öltözőkben öltözködhetnek, és azt a szünetekben és a munka befejezése után csak tisztálkodás céljára használhatják. Az öltözők és az iskolai öltözőszekrények saját kulccsal záródnak, melyet a tanuló a gyakorlat előtt a portán vehet fel, és a munka végeztével ott köteles leadni. 6. A tanműhely területére nagyobb értékű tárgyat behozni tilos, mivel felelősséget nem tudunk vállalni érte. A tanulók a műhelyekbe csak a foglalkozáshoz szükséges felszerelést vihetik be. 7. A tanműhely gépeivel, technológiai berendezéseivel a tanulók csak felügyelet mellett, az utasítások alapján végezhetik munkájukat. A gépek, villamos berendezések bekapcsolásához, üzembe helyezéséhez a szakoktató engedélye szükséges. 8. Baleset, sérülés esetén a segítségnyújtáshoz szükséges eszközök a műhelyben elhelyezett elsősegélynyújtó dobozban állnak rendelkezésre. 9. Munkavédelmi okból a tanulók kötelesek: a) rendszeres munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson részt venni, az ott elhangzottakat elsajátítani, a szabályokat betartani (gyűrű, nyaklánc, karkötő viselése tilos) b) az egyes műveletek gyakorlása során előírt védőfelszereléseket használni (A védőfelszerelés és a védőruházat elégtelenségét a szakoktatónak azonnal jelenteni kell.) c) a tűzrendészeti felszerelések helyét, kezelését ismerni, hogy szükség esetén azokat szakszerűen használni tudja d) a legkisebb sérülést is azonnal jelenteni a szakoktatónak
10. A műhelyben a tanuló munkát csak a szakoktató engedélyével és felügyelete mellett végezhet. 11. Az oktatás ideje alatt mobiltelefon használata tilos! 12. A tanműhelyben a gépek és berendezések karbantartását csak az erre feljogosított személyek végezhetik el! 13. A tanműhelyi munkanaplót, illetve vázlatfüzetet a szakoktató útmutatásai alapján minden tanuló naprakészen köteles vezetni!
13
14. A rábízott szerszámokért, munkaeszközökért a tanuló anyagilag felelős. A szándékos károkozás kártérítési kötelezettséggel jár, és fegyelmi eljárást von maga után. 15. A csoport szakoktatója havonta egy alkalommal leltározza az eszközöket, szerszámokat, meggyőződik azok használhatóságáról műszaki és balesetvédelmi szempontból. 16. Ha a tanuló szerszáma, munkaeszköze elveszett vagy megrongálódott, azt köteles azonnal bejelenteni szakoktatójának, aki megállapítja, hogy milyen mértékben terheli felelősség a tanulót, és gondoskodik a szerszám pótlásáról, illetve megjavításáról. 17. A szakoktató köteles a tanulókkal a műhelyeket és öltözőket rendben és tisztán tartani, a gyakorlati műhelyeket a tanulók takarítják a szakoktató irányításával. 18. A tanműhelyen kívül vállalt munkák (szolgáltatások) elvégzése céljából munkaterületekre fegyelmezetten, a szakoktató kíséretével mehetnek a tanulók.
a
19. Az iskolai tanműhely házirendje a külső munkákon dolgozókra is vonatkozik.
14
Nyírvidék TISZK - KÖZPONTI KÉPZŐHELY A képzőhely neve: Nyírvidék TISZK, KÖZPONTI KÉPZŐHELY Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. A Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft. Központi Képzőhely 2010.október 29-én elfogadott Házirendjének egyes pontjai nem igazodnak az elfogadástól-időpontjától bekövetkezett törvényi változásokhoz, különösen a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényi szabályokhoz. A fenti okokat figyelembe véve szükséges a Házirend módosítása az alábbiak szerint. 1. A házirend jogi alapja: § a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény; § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény; § a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; § a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, § a Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft. Minőségirányitási Kézikönyv 2. 2.1. 2.2. 2.3.
Személyi hatálya a képzőhelyet használó tanulókra, tanárokra, szakoktatókra, felnőttképzési résztvevőkre, a képzőhely dolgozóira, és minden, a Központi Képzőhelyre belépőre terjed ki. A Házirend 1. számú módosítása az aláírás napján lép hatályba, amely visszavonásig érvényes.
(3)-(4) 5. 5.1.
A képzőhely épülete szorgalmi időben hétköznaponként reggel 6 óra 30 perctől este 18 óra 20 percig tart nyitva.
(5.2)-(5.11.) 5.12. 5.13.
Tanítási idő és a szünetek alatt a tanulók nem hagyhatják el az intézmény épületét csak a szakoktató írásos engedélyével. Az engedélyt a portán be kell mutatni. A társaság ügyvezetőjének 2012. január 12-én kiadott Szabályzata „a nemdohányzók védelméről szóló törvény végrehajtásáról a Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft. Központi Képzőhelyén” alapján a dohányzás a Központi Képzőhelyen és az Inczédy György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium teljes területén TILOS. A Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft. saját munkavállalóiból külső és belső ügyeleti rendszert szervez a Központi Képzőhelyen a rend és fegyelem, valamint a dohányzási szabályok betartása érdekében. Az ügyeletes jogosult a dohányzó tanulót felszólítani tevékenysége beszüntetésére, adatokat kérni személyének és iskolájának beazonosítására. A társaság ügyvezetője jogosult értesíteni az ügyről a dohányzás szabályait be nem tartó tanuló iskolájának igazgatóját.
(6) (7)
15
7.1.
A képzőhely tanműhelyei és laborjai szorgalmi időben hétköznaponként reggel 7 óra 05 perctől este 18.00-ig vehetők igénybe.
(7.2)-(7.9.) 7.10.
Az adott osztály utolsó óráját követően a tanuló csak akkor tartózkodhat a képzőhely épületében, ha várakoznia kell az iskolabuszra. Egyéb esetekben a házirend 5.16. és 5.17. pontjai szerint köteles eljárni. A szakoktató, gyakorlati oktató köteles az adott osztály utolsó óráját követően az osztályát kikísérni az Inczédy György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Kórház utcai teherportájáig.
(8) (9) (9.1.)-(9.5.) 9.6. Az oktató köteles a saját gyakorlati oktatásvezetőjén keresztül a TISZK oktatási, szakmai vezetőnek 1 hónappal előre leadni az oktatáshoz szükséges anyagigényt, majd egyeztetni annak a realitásáról is. Aki számára megoldható, akár félévig ütemezve is leadhatja egyszerre az anyagigényét. A Nyírvidék TISZK a leadástól számított 1 héten belül visszajelzést ad az anyagbeszerzés megvalósíthatóságáról. (10) (10.1)-(10.6.) 10.7. A tanuló a gyakorlati foglalkozásokon, munkahelyen alkoholt, drogot nem fogyaszthat, nem dohányozhat. 10.8. Étkezni csak az aulában és a belső udvaron lehet. 10.9. Törölve!
A Házirend jelen módosítással nem érintett pontjai változatlanul érvényesek.
16
Készült: -
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, A köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendeletek, törvények alapján. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 22/2013 (III.22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.
Nagykálló, 2013……………………..
ph.
___________________________ Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató
MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK HATÁLYBA LÉPÉSE
A Házirend módosításának ideje: 2013. 03. 22. Hatálybalépés időpontja: 2013.09.01.
Nagykálló, 2013. 03.22.
Ferencziné Kerezsi Eleonóra
17
igazgató
A házirend módosításával, javításával és aktualizálásával egyetért:
NEVELŐTESTÜLET: Jóváhagyva egybehangzó szavazati aránnyal. Nagykálló, 2013. 03.22.
Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató
DIÁKÖNKORMÁNYZAT: Jóváhagyva egybehangzó szavazati aránnyal. Nagykálló, 2013. 03.26. DÖK vezető
SZÜLŐI SZERVEZET: Jóváhagyva egybehangzó szavazati aránnyal. Nagykálló, 2013. 03.26.
Barta Mihályné SZMK vezetőségi tag
18
15. sz.függelék
A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola ifjúságvédelmi programja
- Rendszeres feltáró, figyelemmel kísérő s nyilvántartó tevékenység az osztályfőnöki munkában, beszélgetések a kölcsönös bizalom és tapintat alapján. - Megelőző tevékenység az egészségkárosító szokások ellen, mielőtt még szenvedéllyé válnak. Ennek alkalmai: - az osztályfőnöki órák, diákelőadókkal - az iskolaorvos és a védőnő segítsége - külső egészségügyi szervek (ÁNTSZ, Drogambulancia) segítségének igénybevétele - felvilágosító előadások a szülők számára - különböző ismeretterjesztő anyagok (hang és videokazetta) felhasználása Feladatok részletezése: 1. A veszélyeztetett tanulók felmérése. Határidő: szeptember - október 15-ig Felelős: ifjúságvédelmi megbízott és osztályfőnök 2. Nyilvántartási lapok elkészítése és vezetése. Határidő: szeptember - október és folyamatos Felelős: ifjúságvédelmi megbízott és osztályfőnökök Az osztályfőnök folyamatosan kísérje figyelemmel az osztályába járó problémás gyermekeket, az igazolatlanul hiányzókat. Igyekezzen megismerni minden tanulóját, ezek képességeit, érdeklődési körét, jellemét, családi hátterét, pályaválasztási terveit stb. A gyermekkel kapcsolatos minden változásról értesítse az ifjúságvédelmi felelőst. 3. A kedvezményes étkezés és tankönyvsegélyek elbírálása. Határidő: szeptember - október és folyamatos 4. A veszélyeztetett tanulók névsorának elkészítése, elküldése. Határidő: október 15 - december 1-jéig Felelős: ifjúságvédelmi megbízott 5. A veszélyeztetett tanulók sorsának figyelemmel kísérése, elbeszélgetés a gyerekkel, problémák feltárása. Határidő: folyamatos Felelős: ifjúságvédelmi megbízott és osztályfőnök 6. Segítség nyújtása, intézkedés, családlátogatás. A szülő és a gyermek közelítése érzelmileg egymáshoz. Határidő: folyamatos Felelős: ifjúságvédelmi megbízott 7. Anyagi veszélyeztetettség esetén felhívni a figyelmet az igényelhető gyermekvédelmi támogatásra. szükség esetén ennek az iskolába irányítása. Határidő: folyamatos Felelős: ifjúságvédelmi felelős
8. A Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyámügy Osztállyal szoros együttműködés segítség kérése a nehezebb esetekben, legvégső esetben javaslat a gyermek kiemeléséről a családból. Határidő: folyamatos Felelős: ifjúságvédelmi megbízott és osztályfőnök 9. Igazolatlan mulasztás esetén 10 óráig felszólítást küldeni a szülőnek, azon túl a város jegyzőjének. Határidő: folyamatos Felelős: ifjúságvédelmi megbízott és osztályfőnök 10. Kapcsolattartás külső szervekkel: Városi Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő és Kríziskezelő Központ Önkormányzat Szociális Osztály Nevelési Tanácsadó Rendőrség Határidő: folyamatos Felelős: ifjúságvédelmi megbízott
16.sz. függelék
MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT
Vonatkozik: Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola Nagykálló, Kossuth út 8.
Érvényes: 2005. 01. 03-tól visszavonásig.
MUNKABIZTONSÁGI SZABÁLYZAT /MBK/
A munkavédelemről szóló többször módosított 1993 évi XCIII.tv 2§ 3. bekezdésében és a 12§-ban foglaltak alapján, ill. a 2004 évi XI. törvény módosítása szerint az alábbi szabályzatot adom ki. 1./ az MBSZ hatálya: •
Az MBSZ területi hatálya kiterjed a szakiskola egész területére.
Az MBSZ személyi hatálya kiterjed: •
Az iskola valamennyi állományában lévő dolgozójára.
•
Az intézmény területén szerződéses vagy egyéb jogviszony alapján munkát végzőkre.
•
Az MBSZ előírásainak megszegése ill. annak nyomán bekövetkezett esemény súlyától és jelegétől függően fegyelmi, ill. büntető eljárást vonhat maga után.
•
Az intézményvezetőnek ill. a biztonsági megbízottnak gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók a rájuk vonatkozó munkavédelmi előírásokat megismerjék, és azokat a munkavégzés során maradéktalanul betartsák.
2./ Munkabiztonsági ügyrend: •
Mindazon munkakörökben, ahol munkaköri leírás készítése kötelező, ott a munkabiztonsági feladatokat, a Munkabiztonsági Ügyrend szerint kell beépíteni a munkaköri leírásba, ill. a munkaszerződésbe. Az intézményvezető egy személyben felelős az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért.
Az intézményvezető és helyettesének feladatai: Biztosítja: • Az intézmények igazgatója által kiadott munkavédelmi előírások maradéktalan betartását • A Munka Törvénykönyvben, a Munkavédelmi Törvényben és annak végrehajtási utasításaiban előírtakat • Minisztériumok és főhatóságok által kiadott, a munkavédelemre vonatkozó országos hatályú rendeletekben, utasításokban meghatározottakat • A hatályos szabványokban előírtak teljesítését, ill. megvalósulásuk szervezeti, személyi, anyagi, technikai feltételeit az intézmények területén. • Biztosítja az intézmény működési területén belül dolgozók számára a szükséges egyéni védőeszközöket, ill. intézkedik azok cseréjére. • Mindezen feladatokat az intézményvezető távollétében a helyettes látja el.
3./ BIZTONSÁGI MEGBIZOTT FELADATAI:
Elvégzi az intézményben a szükséges munkavédelmi oktatásokat: • • • • • • • • • • •
• • •
A dolgozók munkába állásakor Évente az MBSZ előírásainak megfelelően minden dolgozó részére ismétlődő oktatást tart. A tartós távollétről /min. 3 hónap./ visszatérő dolgozót munkahelyi balesetet követően azonos munkakörben dolgozók részre ismétlődő oktatást tart. A munkavédelmi oktatásokat a tűzvédelmi oktatással közösen tanév kezdetekor kell megtartani az intézmény dolgozói számára. Az intézmény területén ellenőrzi az MBSZ foglaltak végrehatását. Figyelemmel kíséri a dolgozók munkaképes állapotát, szükség esetén alkoholszondás ellenőrzést végez. Ittas dolgozót az intézmény területéről köteles eltávolíttatni, a dolgozó munkahelyi vezetőjével közösen. A bekövetezett balesetek vizsgálatát elvégzi, a szükséges jelentéseket jegyzőkönyveket elkészíti, és javaslatot tesz felém, a hasonló balesetek megelőzésre. Figyelemmel kíséri az érintésvédelmi mérések határidejének lejártát, intézkedik az ismételt mérések megrendelésére a velem történt egyeztetés alapján. A mérések során feltárt hiányosságok megszüntetésére javaslatot tesz felém. Ellenőrzi, hogy az iskola területén betartják-e az egészséges és balesetmentes munkavégzés szabályait. Üzembe helyezési engedély köteles gépek, berendezések üzembe helyezésére vonatkozóan intézkedik a szükséges mérések elvégzésére, megfelelő szakhatósági hozzájárulások megszerzésére, majd ezt követően kiállítja az üzembe helyezés okmányait. Ellenőrzi, hogy az üzembe helyezés során ill. ezt követő üzemeltetés során betartják-e az engedélyben rögzített feltételeket. Havonta átfogó ellenőrzést tart az iskola területén, intézkedik az azonnal megszüntetést igénylő hiányosságok felszámolására, ill. felém haladéktalanul köteles jelezni a feltárt rendellenességeket. Figyelemmel kíséri az intézmény területén az érintésvédelmi mérések határidejének lejártát, és velem való egyeztetést követően intézkedik a szükséges mérések elvégzésére, ill. ellenőrzi a mérés során feltárt hiányosságok megszüntetését. a feltát hiányosságokról folyamatosan köteles tájékoztatni.
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ FELADATAI: • • •
• •
Megválasztása 5 év időtartamra történik. Feladatait munkája mellett társadalmi megbízatásként végzi. Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézményben folyó tevékenysége, a hiányosságok feltárásában és megszüntetésében folyamatosan közreműködik. a hiányosságok felszámolására vonatkozóan folyamatosan tájékoztatja az intézmény vezetőjét, ill. a biztonsági megbízottat, akivel munkája végzése során együttműködik. Munkavédelmi képviselőt 10% munkaidő kedvezmény illet meg, ill. a munkavédelemmel összefüggő ügyek intézése során a munkáltató köteles az ehhez szükséges szabadidőt biztosítani. A munkavédelmi képviselő a munkavédelemmel kapcsolatos ügyekben az intézmény kollektíváját képviseli.
4./ AZ ALKALMAZÁS EGÉSZSÉGÜGYI FELTÉTELEI:
•
A közalkalmazott csak abban az esetben alkalmazható, ha a munkaköri alkalmassági vizsgálaton megfelelt.
Orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje: • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Munkaviszony létesítése előtt 3 hónapnál hosszabb ideig tartó távollét /betegség stb. miatt/ Évente egy alkalommal ismétlődő állapotfeltáró vizsgálaton. Az orvosi vizsgálatokat az intézménnyel szerződéses viszonyba álló foglalkozás egészségügyi szolgálat orvosa végzi, a szükséges tüdőszűrő, ill. laboratóriumi vizsgálatok eredményeire támaszkodva. A laboratóriumi, ill. tüdőszűrő vizsgálatok eredményeinek beszerzésére a dolgozó feladata. A közalkalmazott csak abban az esetben foglalkoztatható, ha a munkaköri alkalmassági vizsgálton megfelelt. Az előzetes vizsgálaton részt vett dolgozók alkalmassági kartonját a munkaszerződésekkel együttesen kell tárolni. Az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatra küldés új felvételes dolgozók esetén a munkaügyekkel foglalkozó dolgozó feladata. Az időszakos orvosi vizsgálatok végezhetők munkaidő alatt- és után is. A munkaidő alatt végzett vizsgálatok időtartamára a dolgozót átlagbér illeti meg. Amennyiben a dolgozó saját hibájából nem vesz részt a vizsgálaton, a további munkavégzéstől a vizsgálaton való megjelenésig el kell tiltani, a kiesett munkaidőre munkabér nem adható. Az időszakos orvosi vizsgálat megállapításait a dolgozó egészségügyi törzslapján rögzíteni kell, melyet az üzemorvos tárol. Amennyiben a vizsgálat alapján a dolgozó munkakörének betöltésére nem alkalmas úgy az orvos az e célra rendszeresített nyomtatványon köteles értesíteni a dolgozót, ill. engem. Ebben az esetben az adott munkakörben a dolgozó tovább nem foglalkoztatható. Abban az esetben ha a dolgozó nem ért egyet az elsőfokú orvosi véleménnyel, a Rendelőintézet szak főorvosához fordulhat kérelemmel, a közléstől számított 15 napon belül. Az időszakos orvosi vizsgálatra kötelezett munkakörök jegyzékét a Népjóléti Miniszter rendelete tartalmazza, megjelölve a szükséges gyakoriságot. Időszakos orvosi vizsgálatok a rendeletben előírtaknál gyakrabban is elvégezhetők, amennyiben ezt a munkakörülmények szükségessé teszik. Ezen vizsgálatra kötelezheti a dolgozót a munkáltató, ill. az üzemorvos egyaránt.
5./ MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE: 1./ Általános előírások: •
Biztosítani kel a biztonsági megbízott útján, hogy minden dolgozó megismerje a munkaköréből eredő munkavédelmi előírásokat, azokat elsajátítva tevékenysége során alkalmazni tudja.
A munkavédelmi oktatások:
Előzetes, ismétlődő és rendkívüli oktatásokból állnak. • • • • •
Az oktatott anyagot és annak elsajátítását a biztonsági megbízott köteles visszakérdezni. Azt a dolgozót, aki az oktatáson nem vett részt, vagy az oktatott anyagot nem kellően sajátította el, azt egy héten belül ismételt oktatásban kell részesíteni. Amennyiben ezt követően sem sajátította el a munkavédelmi ismereteket, a további munkavégzéstől el kell tiltani. Mindhárom oktatási formában biztosítani kell, hogy a dolgozók az elméleti és gyakorlati részt egyaránt elsajátíthassák, és felkészüljenek a veszélyhelyzetekben tanúsítandó magatartásra. a munkahelyi vezető és a biztonsági megbízott közösen köteles ellenőrizni, hogy a dolgozó megfelelő módon sajátította el a gyakorlati ismereteket.
6./ ELŐZETES OKTATÁS Előzetes oktatásban kell részesíteni: • • • •
Az újonnan belépő dolgozót. Szerződéses jogviszonyban lévő dolgozót. A szakiskola minden tanulóját tanév kezdetekor. A tanulók oktatását az éves tantervbe be kell iktatni.
Az oktatás elméleti és gyakorlati részből áll. • • •
Az elméleti oktatás során ismertetni kell a munkába állás feltételeit, a munkaképes állapot fogalmát, oktató eszközök használatát, baleset esetén tanúsítandó magatartást, elsősegélynyújtás szablyait, és a jelentési kötelezettségeket. Az elméleti oktatást követően visszakérdezéssel kiell meggyőződni, hogy a dolgozó megértette-e az elhangzottakat. Az oktatás résztvevői részére oktatási naplót kell vezetni, és azt minden dolgozóval alá kell íratni.
7./ ISMÉTLŐDŐ OKTATÁS Az iskola dolgozói részére legalább évente egy alkalommal ismétlődő oktatást kell tartani. Oktatás során ismertetni kell: • • • • •
A munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi jogszabályokban előírt kötelességeket, ill. a dolgozó számára biztosított jogokat. Az MBSZ vonatkozó rendelkezéseit. A munkavégzésből adódó veszélyeket, ártalmakat, azok elhárításának módját, a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartást. A biztonságos és egészséges munkavégzéssel kapcsolatos közlekedésbiztonsági egészségügyi és környezetvédelmi előírásokat, valamint elsősegély nyújtási ismereteket. Korábbi balesetek megelőzésének ismertetése.
• •
Az oktatásokról oktatási naplót kell vezetni, melyet minden esetben a dolgozóval alá kell íratni. Az oktatások terjedjenek ki az intézményen kívüli szervezett rendezvények bonyolítása során betartandó munkavédelmi előírásokra. ill. a fellépő veszélyforrásokra.
8./ RENDKÍVÜLI MUNKAVÉDELMI OKTATÁS •
•
Munkabalesetet szenvedett dolgozókat ill. vele adott munkakörben dolgozó munkavállalókat rendkívüli oktatásban kell részesíteni ha a munkabaleseti jegyzőkönyv intézkedési rovatában újraoktatást írt elő a belesetet vizsgáló munkavédelmi megbízott. Ezen oktatást a „rendkívüli oktatás” címszó alatt kell rögzíteni és a dolgozókkal aláírattatni.
9./ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, JUTTATÁSÁNAK RENDJE:
TISZTÁLKODÁSI
ESZKÖZÖK,
ÉS
SZEREK
1./ Egyéni védőeszközök juttatása. • • • • • • • • • •
Az intézmény védőöltözettel és egyéni védőfelszereléssel köteles ellátni a dolgozót, ha munkakörében egészségét vagy testi épségét károsító hatás lép fel, vagy közegészségügyi érdek indokolja. Az intézmény az egyéni védőfelszerelés helyett pénzbeli megváltást nem adhat. A védőeszközök beszerzéséről, nyilvántartásáról az intézményvezető, vagy az általa megbízott személy gondoskodik. A II:1995. (01.06) MüM. Rendelet alapján csak minősítő bizonyítvánnyal ellátott védőeszköz szerezhető be. A védőeszköz az intézmény tulajdona, melyet a munkába lépés napján ki kell adni a dolgozónak, munkaviszony megszűnésekor a védőeszközt a dolgozónak vissza kell adni. Amennyiben a dolgozó nem tud elszámolni a kiadott eszközzel, úgy kártérítésre kötelezhető. Az egyéni védőeszköz személyre kötött, kihordási ideje nincs. Elhasználódása esetén az intézményvezető köteles a cseréről gondoskodni. A védőeszköz munka közbeni használata kötelező. Amennyiben a dolgozó nem használja védőeszközét, a munkavégzéstől el kell tiltani.
2./ Tisztálkodó szerek juttatása: • • • • •
Dolgozók tisztálkodási szerekkel való ellátását a vonatkozó rendelet alapján a 2.sz. melléklet tartalmazza munkakörönként. A tisztálkodó szerek, eszközök, beszereztetése az intézmény vezető által megbízott személy feladata. A vizes blokkokban a kézmosókhoz kézmosószert, és kéztörlési lehetőséget a takarítónők útján folyamatosan kell biztosítani. Az intézmény illemhelyein egészségügyi papírt kell folyamatosan biztosítani. Az egyéni védőeszközök szakszerű tisztításáról, fertőtlenítéséről az intézményvezető által megbízott személy köteles gondoskodni.
•
Elosztásukról listát kell vezetni, melyet a dolgozókkal átvételkor alá kell íratni.
10./ MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK: a,/ Általános magatartási szabályok: • •
Az intézmény dolgozói csak olyan munkát végezhetnek, melynek biztonságos végzéséhez a szükséges szakmai és munkavédelmi ismeretekkel rendelkeznek és a munka végzésére a munkahelyi vezetőtől megbízást kaptak. Vezetői megbízás hiányában végzett tevékenység „engedély nélkül végzett” munkának minősül.
Ez alól kivétel:- Elsősegélynyújtás - Balesetek közvetlen megelőzése /pl. kiszabadítás, mentés/ érdekében végzett tevékenység - Jelentős kár elhárítása. •
Az intézmény területén az intézményvezető,m valamint helyettese közösen gondoskodnak a személyi és tárgyi feltételekről, melynek ellenőrzésére a biztonsági megbízott rendszeresen bekapcsolódik.
Az intézményvezető, és helyettese a tevékenység végzése során folyamatosan kötelesek ellenőrizni: • • • • • • •
A dolgozók használják-e rendeltetés-szerűen az egyéni védőfelszereléseket. Munkaruhájuk alkalmas-e munkavégzésre. Személyileg megfelelő állapotban van a dolgozó /ittasság, gyógyszerhatás/ Használják-e a munkavégzéshez szükséges eszközöket és segédeszközöket. Betartják-e a kezelési- karbantartási utasításban előírtakat. TILOS az intézmény területére alkohol hatása alatt álló dolgozót beengedni, munkába állítani. Ittas dolgozót az intézmény területéről az intézményvezető, vagy helyettese köteles haladéktalanul eltávolítani.
11./SZEMÉLYI ÉS SZERVEZÉSI INTÉZKEDÉSEK: • • • • • •
Mindazon munkák végzése során amikor a biztonságos munkavégzés műszaki feltételei nem kellőképpen szervezettek, személyi és szervezési intézkedések megtételt szükséges, az intézményvezető ill. általa a biztonsági megbízott részéről. Mindennemű tevékenység melynek végzéséhez legalább 2 fő szükséges, ott közülük az egyik főt meg kell bízni a vezetői feladatok ellátásával. Ezen személy felelős a munkavégzés során a munkavédelmi szabályok és előírások betartásáért, és betartatásáért, felel mindkettőjük személyi biztonságáért. Az intézmény területén, minden oktatási területén tilos a dohányzás, dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. Az intézmény területén lévő kijelölt közlekedési utakon, folyosókon mindennemű tárolás TILOS! – Ezen utasítás megtartásáért az intézményvezető a felelős. Intézmény területén a vészkijárati ajtókat tanítási idő alatt ameddig az épületekben emberek ill. tanulók tartózkodnak még átmenetileg is TILOS lezárni. Amennyiben
•
mégis indokolt az ajtó zárva tartása, úgy a nyitására szolgáló kulcsot az ajtó mellett beütő üveges dobozban kell tárolni, és a beütéshez fém beütőt kell biztosítani. A kulcs helyét felirattal kell jelezni. A varrodában lévő varrógépek biztonságos működtetését a szakoktató köteles folyamatosan ellenőrizni. az ellenőrzés során kiemelt figyelmet fordítani az ujjvédelemre, ill. az ékszíjhajtások megfelelő burkolattal történő ellátására.
12./ MÁS GAZDÁLKODÓ SZ6ERVEZETEK ÁLTAL VÉGZETT MUNKÁK: • • • • • • • • • • •
Más gazdálkodó szervezet dolgozói által végzett tevékenységnek minősülnek, a beruházással, eszközfelújítással végzett tevékenységek, melyet külső vállalkozók végeznek megbízásom alapján. A beruházási munkák biztonságos előkészítéséért, a kivitelező céggel való kapcsolat tartásáért az intézményvezető az egyszemélyi felelős. a kivitelező cégek és az iskola között kötendő szerződéseknek magukba kell foglalni a munkavédelemmel kapcsolatos mindkét fél felé irányuló elvárásokat is. A szerződéskötéseknél figyelembe kell venni a munkavédelmi törvény ide vonatkozó fejezeteit. A szerződések tartalmi követelményeinek megvalósításáért az intézmény vezetője a felelős. A beruházási tevékenység szervezése során egyértelműen meg kell határozni a munkavégzésből adódó munkavédelmi feladatokat, és ki kell jelölni egyértelműen a betartásáért felelős személyeket. Amennyiben az intézmény területén több gazdálkodó szervezet dolgozói végeznek munkát, úgy ebben az esetben a biztonsági megbízott köteles az iskola részéről a munkavégzést munkavédelmi szempontból koordinálni. Ilyen esetekben a szerződésekben rögzíteni kell az irányítói, felügyeleti és ellenőrzési feladatokat. A munkaterületeket szükség szerint el kell határolni az oktatási területektől és a vállalkozók mozgási területét szükség esetén korlátozni kell. Ilyen jellegű beruházások végzése során elsősegélynyújtó helyet és felszerelést az iskola biztosít. A munkabalesetek kivizsgálását és jegyzőkönyvezését az iskola biztonsági megbízottja köteles elvégezni.
13./ EGYSZEMÉLYES MUNKAVÉGZÉS KORLÁTOZÁSAI: • •
Feszültség alatt dolgozó villanyszerelőt egyedül foglalkoztatni TILOS! Ebben az esetben az intézményvezető a karbantartó útján köteles felügyeltről gondoskodni.
14./ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS: • • •
Az iskola területén elsősegélynyújtó hely: titkárság, nevelői szoba, varroda. Munkaidőben és munkaidőn túl ezen helyiségekben rendelkezésre áll a feltöltött mentőláda. A mentőládák feltöltetéséért az iskola titkára a felelős.
• •
A balesetet szenvedett személy szükség esetén azonnali elsősegélynyújtásban kell részesíteni és telefonon értesíteni kell az ügyeletes háziorvost, ill. súlyosabb esetekben a 104-es telefonszámon azonnal mentőt kell hívni. Az elsősegélynyújtó helyeket táblával kell jelölni.
15./ A DOLGOZÓK MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖTELESSÉGEI: a./ A dolgozó köteles: • • • • • •
Munkahelyén biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és ott munkát végezni. /Alkohol és gyógyszermentes/ Tevékenyen részt venni a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésében munkaköréhez szükséges szakmai és gyakorlati ismereteket, valamint a munkavédelmi ismereteket elsajátítani, munkája során alkalmazni. A munkakör betöltéséhez szükséges előzetes és időszakos orvosi vizsgálaton részt venni. Számára az adott munkakörben előírt és rendelkezésre bocsátott védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni. Munkaterületén a fegyelmet a rendet és tisztaságot megtartani. Munkavégzés közben észlelt veszélyt ill. rendellenességet köteles megszüntetni, ill. az intézményvezető felé azonnal jelenteni.
16./ KORLÁTOZÁS ALÁ ESŐ MUNKATERÜLET: Kazánház • •
Korlátozás alá eső helyiség bejáratán táblával kell jelölni a fenti korlátozást. A tábla kihelyezése a karbantartó feladata.
17./ MUNKAVÉDELMI ÜZEMBEHELYEZÉSEK RENDJE: •
A létesítmények, gépek, berendezések használatba vétele és üzembe helyezése.
Az intézmény területén üzembe helyezési eljárást kell folytatni az alábbi esetekben: • • • •
• •
Épületek, építmények létesítése, felújítása után gépek, berendezések telepítését követően. Nem kell üzembe helyezni a sorozatgyártásból kereskedelemben beszerezhető gépeket, készülékeket, műszereket, irodagépeket. Használatba vételi ill. üzembe helyezési engedély kiadására az intézményvezető jogosult. Az üzembe helyezési, használatbavételi eljárás előtt el kell végeztetni a szükséges érintésvédelmi és szabványossági méréseket szakemberrel, ill. be kell szerezni a szükséges kivitelezői nyilatkozatokat, amennyiben külső munkavállaló végezte a telepítést. Üzembe helyezési eljárás nem azonos a műszaki átadás-átvétellel, melynek bonyolítása a vállalkozó ill. kivitelező közös feladata. Az üzembe helyezési engedélyt az erre a célra rendszeresített jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.
Üzembe helyezési engedély kiadható: • • • • • • • • • • • • •
Próbaüzemi jelleggel max. 180 napi időtartamra. Ideiglenes jelleggel max. 30 napra. Véglegesen. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az üzembe helyezés tárgyát, pontos megnevezését, gyári számát, leltári számát, a szükséges érintésvédelmi, zaj, világítás stb. mérésének eredményét. Oktatási intézményekben fényerősség mérését kötelezően el kell végezni. Tervezői, kivitelezői, karbantartói, gyártói, munkavédelmi nyilatkozatot ill. munkabiztonsági megbízott állásfoglalását. A magyar nyelvű gépkönyv és technológiai dokumentumok meglétét. Az eljárás során tapasztalt hiányosságát, azok megszűntetésének határidejét és felelősét, az engedély érvényességének határidejét, az engedélyező nevét, és aláírását. A jegyzőkönyv elkészítéséért a biztonsági megbízott a felelős. A kiadott engedélyt a munkavédelmi okmányok között kell tartani / eredeti példányt/ a hozzá tartozó dokumentumokkal együtt. Az üzembe helyezési eljáráshoz szükséges mérések megrendelése a biztonsági megbízott feladata a velem történt egyeztetés után. A beruházásokkal kapcsolatos munkavédelmi előírások maradéktalan betartása a létesítésben közreműködő tervezők ill. kivitelezők feladata. A fentiek létesítésében közreműködő beruházók kötelesek a beruházás befejeztét követően nyilatkozni, hogy betartották-e a vonatkozó szabványokat és technológiai előírásokat.
18./ FOGLALKOZÁSI BALESETEK, KIVIZSGÁLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA: • •
MEGBETEGEDÉSEK
BEJELENTÉSE,
A balesetek fogalmára bejelentésére, nyilvántartására vonatkozóan a 1993. évi XCIII. Törvény előírásai az irányadók. A munkabalesetek, valamint tanulókat ért balesetek kapcsán a bejelentési, kivizsgálási8, valamint nyilvántartási feladatokat az V/1993 (XII.26) MüM. számú rendelet részletes eljárási szabályai szerint kell végezni.
Munkabaleset: • •
•
Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezést, anyagmozgatást, tisztálkodást, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, valamint a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során ér. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról menet közben éri, ill. munkából hazamenet, kivéve ha a beleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történik.
• • • • • • • • • • • •
Nem munkabaleset az ittasság miatt bekövetkezett, öncsonkítás vagy öngyilkosság, valamint a sport- és kulturális rendezvény során bekövetkezett baleset, amennyiben az intézmény dolgozója nem munkaköri feladatának végzése közben szenved balesetet. A dolgozó a munkaidő alatt bekövetkezett őt ért mindennemű sérülést köteles haladéktalanul jelenteni az intézményvezetőnek vagy helyettesének. A bekövetkezett balesetről haladéktalanul értesíteni kell a biztonsági megbízottat, aki feladatát a megbízási szerződés alapján végzi. Ezzel egy időben az intézmények igazgatóját is értesíteni kell a bekövetkezett eseményről. Az elsősegélynyújtást követően amennyiben szükséges az intézményvezető vagy helyettese intézkedik az orvoshoz, ill. kórházba törtnő szállításról. A dolgozó 24 órán belül köteles állapotától függően az intézményvezető felé visszajelezni, hogy a balesetből eredően táppénzes állományba került. Az intézményvezető köteles időpontot egyeztetni a sérült dolgozóval, hogy mely időpontban tud az iskola területén megjelenni, a meghallgatási jegyzőkönyv felvétele céljából. A sérült járóképtelen állapota esetén az intézményvezető vagy helyettese a biztonsági megbízottal közösen köteles 48 órán belül a sérült tartózkodási helyén a meghallgatási jegyzőkönyvet köteles felvenni. A meghallgatási jegyzőkönyv elkészítése a munkavédelmi megbízott feladata a szükséges jelentések elkészítésével együtt. Tárgy hóban bekövetkező baleseteket az adott hónap 30. napjáig kell kivizsgálni és a szükséges okmányokkal együtt az intézményvezetőnek átadni postázás céljából. Amennyiben a sérült dolgozó nem hajlandó a jegyzőkönyv felvételére, úgy ellene az intézményvezető fegyelmi eljárást köteles kezdeményezni. A felvett jegyzőkönyvekből a dolgozó részére 2-2 példányt kell adni, melyből egy példányt a dolgozó köteles háziorvosának eljuttatni. Minden balesetet a titkárságon rendszeresített munkahelyi baleseti naplóba a balesetet szenvedett dolgozó munkahelyi vezetője köteles bejegyezni a baleset napján, és lehetőség szerint a sérült dolgozóval alá kell íratni a bejegyzést.
ZÁRÓRENDELKEZÉS
A jelen szabályzatban foglaltakat minden dolgozóra nézve kötelezően be kell tartani, ill. tartatni. A szabályzatban foglalt előírások nem vagy nem megfelelő végrehajtása esetén a mulasztókkal szemben felelősségre vonást kezdeményezek. Jelen szabályzat érvényes: 2005. 01. 03-tól visszavonásig.
Ferencziné Kerezsi Eleonóra Intézményvezető
I. számú melléklet Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola Nagykálló, Kossuth út 8
AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ JUTTATÁS BELSŐ RENDJE AZ 1993. ÉVI CXIII. TÖRVÉNY ALAPJÁN Szakoktató: Mechnaikai védelem: védőköpeny Klimatikus védelem: védőkabát Szemvédelem: védőszemüveg Iskolatitkár: Klimatikus védelem: védőkabát Mechnaikai védelem: védőköpeny Egyéni védőeszközök megrendelése, beszerzése, kiadása az igazgatóval történt egyeztetés alapján az intézményvezető feladata. Egyéni védőeszközök használatát minden munkavédelmi oktatás alkalmával a dolgozókkal ismertetni kell. Külső munkavállalók esetében a dolgozó munkahelyi vezetője köteles egyéni védőeszközt biztosítani. Egyéni védőeszközöknek kihordási ideje nincs, elhasznált védőeszközt az intézményvezető helyettese köteles kicserélni a leadott védőeszköz alapján. Amennyiben a dolgozó felmondással távozik, köteles az egyéni védőeszközt az intézményvezető helyettesének leadni. Amennyiben nincs meg a kiadott védőeszköz, úgy köteles beszerzési árát megtéríteni. A kiadott védőeszközökről és azok átvételéről a vezető helyettes köteles nyilvántartást vezettetni. Azon dolgozót, aki egyéni védőeszközét nem használja, a munkavégzéstől el kell tiltani, számára ezen időszakra munkabér nem fizethető. Csak érvényes munkavédelmi minősítéssel rendelkező eszköz megvásárlását engedélyezem. Az egyéni védőeszközök karbantartását csak a gyártó által meghatározott utasítás alapján lehet elvégezni.
II. számú melléklet Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola
TISZTÁLKODÓ SZEREK JUTTATÁSÁNAK RENDJE: Az intézmény területén kialakított kézmosókhoz folyamatosan biztosítani kell 1 db. szappant, ill. folyamatosan kéztörlési lehetőséget. Ezen eszközök folyamatos kihelyezése a takarítók napi feladatát képezi.
17. sz. függelék
NAGYKÁLLÓI KÁLLAI RUDOLF SZAKISKOLA
SZÜLŐI SZERVEZET Szervezeti és Működési Szabályzata
A működés általános szabályai Jogszabályi felhatalmazás, célkitűzések:
Készült a Nkt. 73.§. (6) alapján Általános rendelkezések A Nemzeti Köznevelési törvény 73. § rendelkezései alapján a Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskolában, a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére szülői szervezet alakult. Az iskolai szülői szervezetének neve Kállay Rudolf Szakiskola Szülői Munkaközössége. (KRSZ SZMK). Székhelye: Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola 4320 Nagykálló, Kossuth út 8 A Szakiskola Szülői Szervezete figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. Kezdeményezheti iskolaszék létrehozását, s dönt arról, ki lássa el abban a szülők képviseletét.
A szülő kötelességei és jogai Nkt. 72. § (1) A szülő kötelessége, hogy a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. (2) A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen - tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.
(3) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon. (4) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon.
Az iskola szülői szervezetének alapvető feladata 1)Az oktató-nevelő munkát együttműködésükkel segítő szülők összefogása. 2)A szülők tájékoztatása és véleményük kikérése a gyermekük oktatásával kapcsolatos kérdésekben. 3) Az iskola szülői szervezete által megválasztott iskolaszéki szülőik segítése véleményük kialakításában, és beszámoltatásuk az iskolaszék döntéseiről. 4) A szülők közötti kapcsolattartás megszervezése
• • • •
szülő és iskola, szülők és iskolaszéki tagok, szülők és szülői szervezet, szülők és szülők.
5)A kapcsolattartás kialakításában való részvétel • • • •
a szülői értekezlet rendje és tartalma, a fogadó órák időpontja, a nyílt napok lebonyolítása, levelezés a szülők és a szülői szervezet között,
6)Szülői képviseletben való részvétel az iskolán kívüli helyi és országos szülői egyesületekben. 7) A szülők figyelmének felhívása jogaikra és kötelességeikre. Az iskola szülői szervezetének jogosítványai Dönt • • • • • •
saját működési rendjének és munkaprogramjának elfogadásáról; tisztségviselőinek megválasztásáról; az iskolaszékben a szülők képviseletét ellátó személyekről; a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának módjáról; a szülők körében megszervezendő, iskolát segítő munkáról. Az iskolai szülői szervezet eljárhat, intézkedhet a közoktatási törvényben meghatározott szülői jogok érvényesítése és szülői kötelességek teljesítése érdekében.
Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. A szülői szervezet a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülői szervezet választmánya kezdeményezheti rendkívüli nevelőtestületi értekezletet összehívását. Az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülői szervezet kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását. Az iskolai szülői szervezet jogosult iskolaszékbe szülői képviselőket delegálni és megbízni iskolaszéki munkával, de a megfelelő szabályok betartásával kezdeményezheti azok visszahívását is.
A szülői szervezet a választmányi üléseken megtárgyalja a szülőket érintő kérdéseket, fontos ügyekben kialakítja a közös álláspontot, amit azután az iskolaszékbe választott szülők rugalmasan, konszenzusra készen vagy éppen határozottan képviselnek. A szülői szervezet köteles beszámoltatni munkájukról az iskolaszéki szülőket. A szülői szervezet választmánya kezdeményezheti rendkívüli iskolaszéki ülés összehívását. A szülői szervezet kérdéseket tehet fel az iskola vezetőinek az intézmény működését érintő valamennyi kérdésben. A szülői szervezet választmánya köteles az iskolába járó összes gyerek szülejét képviselni, ezért a kisebbségi véleményt is meg kell jelenítenie. A szülői szervezet választmánya köteles a szülők írásba foglalt véleményét és kérdéseit az iskola vezetése felé továbbítani, ha az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érinti. A szülői szervezet választmánya felveszi a kapcsolatot az iskolán kívüli helyi és országos szülői egyesületekkel, és lehetőségeihez mérten részt vesz azok munkájában. Ha a tanulók felkérik, akkor segíti a diákönkormányzat munkáját. A szülői szervezet és az iskolavezetés közti kapcsolattartás formáját az iskola szervezeti és működési szabályzata rögzíti. A szülői szervezet működési feltételeiről az iskola vezetője gondoskodik, az iskola szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon. A szülői szervezet részére vagy tagjai részére érkező postai küldeményeket, az iskola köteles iktatni, és felbontatlanul a legrövidebb időn belül eljuttatni a címzettekhez pl. a gyerekek révén A közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a szülői szervezet javaslatára harminc napon belül érdemi választ köteles adni A szülői szervezet jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be Az iskola szervezeti és működési szabályzata, a szülői szervezet részére, további jogokat állapíthat meg. Ha jogszabály a szülői szervezet részére további jogosítványokat állapít meg, az akkor is kötelező érvényű, ha a fenti felsorolásban nem szerepel. A Szülői Szervezet működési rendje: A Szülői Szervezetet, annak Küldöttgyűlését a Szülői Szervezet elnöke (helyettese), az osztályfőnökök által tartott szülői értekezleten közzétett, vagy a tanulók útján a szülőkhöz
írásban eljuttatott felhívás útján hívhatja össze, a napirend, a hely és az időpont megjelölésével.
A Szülői Szervezetet a megválasztott vezetősége képviseli. A Szülői Szervezet vezetősége a Szakiskola valamennyi osztályából delegált szülőkből alakult Küldöttgyűlésen kerül megválasztásra. A vezetőség létszáma 5 fő. A vezetőség megbízatásának ideje 3 tanév. A vezetőség megbízatása megszűnik: - a megbízatás idejének lejártával - a tagok egyharmadának lemondása esetén A vezetőség névsorát a melléklet tartalmazza. A vezetőség - tagjai közül - tisztségviselőket választ:, elnököt, elnök-helyettest, gazdasági vezetőt. A Szülői Szervezet vezetősége szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Üléseire - tanácskozási joggal - meg kell hívni a fenntartó képviselőjét, a Szakiskola igazgatóját . A Szülői Szervezet vezetőségének tagjait megbízhatja a képviselt tagintézményük önálló ügyeinek esetenkénti intézésével. A Szülői Szervezet tervezett tevékenységéről éves munkatervet készít. A Szülői Szervezet ülését az elnök (távollétében az elnök-helyettes) - a Szakiskola fenntartójának - a szülők legalább 20 százalékának - a Szakiskola igazgatójának - a nevelőtestület legalább20 százalékának - az osztályfőnökök legalább 20 százalékának - illetve a vezetőség tagjai legalább felének kezdeményezésére hívja össze. Döntéseit nyilvános ülésen, nyílt szavazással, egyszerű szavazat-többséggel hozza meg. A döntéshez legalább 3 (három) egyetértő szavazat szükséges, függetlenül az ülésen megjelentek létszámától. A vezetőség akkor határozatképes, ha tagjai közül legalább 3 fő jelen van. Az ülések helyét a Szakiskola igazgatója biztosítja. A Szülői Szervezet vezetősége az alábbi kérdésekben jogosult véleményt alkotni:
- a Szakiskola - megszüntetése, átszervezése, feladatának változása - nevének megállapítása, költségvetésének meghatározása és módosítása - vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása - szervezeti és működési szabályzatának elfogadása - házirendjének elfogadása - vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározása - a fenntartó illetve a Szakiskola által felvetett kérdések - a szülők által jelzett problémák, felvetések A vezetőség döntését, véleményét írásba foglalja, azt a választott tisztségviselők aláírásukkal látják el. A Szülői Szervezet és a Szakiskola kapcsolattartásának rendje
A Szakiskola igazgatója és a Szülői Szervezet elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként a Szakiskola nevelési és pedagógiai programja illetve a Szülői Szervezet munkaterve egyeztetésével állapítja meg. A kapcsolattartás a feladatok függvényében folyamatos.
A Szakiskola a Szülői Szervezet működését a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések - előzetes egyeztetés utáni - rendelkezésre bocsátásával, önköltséges áron, támogatja. A Szakiskola igazgatója vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatja a Szülői Szervezetet az intézmény működésének aktuális kérdéseiről. A Szülői Szervezet elnöke tanévenként két alkalommal tájékoztatja a vezetőség tevékenységéről a nevelőtestületet. A kapcsolattartás formái és módja • közös értekezletek tartása • intézményi rendezvények látogatása • közös ünnepélyek rendezése, szervezése
Iratkezelés
A Szülői Szervezet ülésein, tanácskozásain emlékeztetőt készít. Az elkészült emlékeztetőt iktatószámmal ellátva külön iktatókönyvben a vezetőség ezzel megbízott tagja tartja nyilván. Ugyanott kell nyilvántartani az üléseken készült egyéb dokumentumokat és a beérkező iratokat. A Szülői Szervezet levelezési címe:
4320. Nagykálló, Kossuth út 8.
Nagykálló, 2013. ………………………
Záró rendelkezések
A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola szülői szervezetének Szervezeti Működési Szabályzatát a szülői szervezet tagjai ………………………arányban elfogadták.
………………………………… SZMK elnök
Nagykálló, 2013………………………….
………………………………….. SZMK tag
17. sz. függelék NAGYKÁLLÓI KÁLLAI RUDOLF SZAKISKOLA
SZÜLŐI SZERVEZET Szervezeti és Működési Szabályzata
A működés általános szabályai Jogszabályi felhatalmazás, célkitűzések: A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 59.§ (1) bekezdése alapján az iskolában a szülők - jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében - szülői szervezetet hozhatnak létre. A Szülői Szervezet a korábban összevont középiskolák szétválása után létrejött Nagykállói Szakiskola szervezeti keretein belül képviseli a Közoktatási törvény 14. §.-ban rögzített szülői jogokat. A Szakiskola Szülői Szervezete figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. Kezdeményezheti iskolaszék létrehozását, s dönt arról, ki lássa el abban a szülők képviseletét.
A Szülői Szervezet működési rendje: A Szülői Szervezetet, annak Küldöttgyűlését a Szülői Szervezet elnöke (helyettese), az osztályfőnökök által tartott szülői értekezleten közzétett, vagy a tanulók útján a szülőkhöz írásban eljuttatott felhívás útján hívhatja össze, a napirend, a hely és az időpont megjelölésével. A Szülői Szervezetet a megválasztott vezetősége képviseli. A Szülői Szervezet vezetősége a Szakiskola valamennyi osztályából delegált szülőkből alakult Küldöttgyűlésen kerül megválasztásra. A vezetőség létszáma 5 fő. A vezetőség megbízatásának ideje 3 tanév. A vezetőség megbízatása megszűnik: - a megbízatás idejének lejártával - a tagok egyharmadának lemondása esetén
A vezetőség névsorát a melléklet tartalmazza. A vezetőség - tagjai közül - tisztségviselőket választ:, elnököt, elnök-helyettest, gazdasági vezetőt. A Szülői Szervezet vezetősége szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Üléseire - tanácskozási joggal - meg kell hívni a fenntartó képviselőjét, a Szakiskola igazgatóját . A Szülői Szervezet vezetőségének tagjait megbízhatja a képviselt tagintézményük önálló ügyeinek esetenkénti intézésével. A Szülői Szervezet tervezett tevékenységéről éves munkatervet készít. A Szülői Szervezet ülését az elnök (távollétében az elnök-helyettes) - a Szakiskola fenntartójának - a szülők legalább 20 százalékának - a Szakiskola igazgatójának - a nevelőtestület legalább20 százalékának - az osztályfőnökök legalább 20 százalékának - illetve a vezetőség tagjai legalább felének kezdeményezésére hívja össze. Döntéseit nyilvános ülésen, nyílt szavazással, egyszerű szavazat-többséggel hozza meg. A döntéshez legalább 3 (három) egyetértő szavazat szükséges, függetlenül az ülésen megjelentek létszámától. A vezetőség akkor határozatképes, ha tagjai közül legalább 3 fő jelen van. Az ülések helyét a Szakiskola igazgatója biztosítja. A Szülői Szervezet vezetősége az alábbi kérdésekben jogosult véleményt alkotni: - a Szakiskola - megszüntetése, átszervezése, feladatának változása - nevének megállapítása, költségvetésének meghatározása és módosítása - vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása - szervezeti és működési szabályzatának elfogadása - házirendjének elfogadása - vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározása - a fenntartó illetve a Szakiskola által felvetett kérdések - a szülők által jelzett problémák, felvetések A vezetőség döntését, véleményét írásba foglalja, azt a választott tisztségviselők aláírásukkal látják el.
A Szülői Szervezet és a Szakiskola kapcsolattartásának rendje
A Szakiskola igazgatója és a Szülői Szervezet elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként a Szakiskola nevelési és pedagógiai programja illetve a Szülői Szervezet munkaterve egyeztetésével állapítja meg. A kapcsolattartás a feladatok függvényében folyamatos. A Szakiskola a Szülői Szervezet működését a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések - előzetes egyeztetés utáni - rendelkezésre bocsátásával, önköltséges áron, támogatja. A Szakiskola igazgatója vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatja a Szülői Szervezetet az intézmény működésének aktuális kérdéseiről. A Szülői Szervezet elnöke tanévenként két alkalommal tájékoztatja a vezetőség tevékenységéről a nevelőtestületet. A kapcsolattartás formái és módja • közös értekezletek tartása • intézményi rendezvények látogatása • közös ünnepélyek rendezése, szervezése
Nevelőtestület által átruházott jogok:
A Szakiskola szervezeti és működési szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a Szülői közösség számára:
Pénzeszközök kezelése, aláírási és kiadmányozási jog, bélyegző használata: A Szülői Szervezet saját bevételeivel önállóan gazdálkodik, pénzeszközeit külön folyószámlán tartja. A bevételekről és kiadásokról a gazdasági vezető egyszerűsített könyvelést vezet. Készpénz-felvételt az elnök és az elnök-helyettes által aláírt esetenkénti meghatalmazás birtokában eszközölhet. A pénzeszközök felhasználásáról a vezetőség dönt. A gazdasági vezető évente köteles beszámolni a vezetőségnek a Szülői Szervezet pénzügyi helyzetéről. A Szülői Szervezetet érintő ügyek intézésében, levelezésében aláírási joggal a három megválasztott tisztségviselő rendelkezik. Egy elkészített dokumentum akkor hiteles, ha legalább két tisztségviselő aláírja, és bélyegzővel látja el. A körbélyegző felirata: Nagykállói Szakiskola Szülői Szervezete
Iratkezelés
A Szülői Szervezet ülésein, tanácskozásain emlékeztetőt készít. Az elkészült emlékeztetőt iktatószámmal ellátva külön iktatókönyvben a vezetőség ezzel megbízott tagja tartja nyilván. Ugyanott kell nyilvántartani az üléseken készült egyéb dokumentumokat és a beérkező iratokat. A Szülői Szervezet levelezési címe:
4320. Nagykálló, Kossuth út 8.
Nagykálló, 2007. szeptember Szülői Szervezet vezetősége
18.sz. függelék
Az intézmény címerének leírása
Dr. Kállay Rudolfról készült korabeli, ovális alakú fénykép, amely alatt félkör ívben a Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola felirat található monotype corsiva betűtípusban.
19. sz. függelék NAGYKÁLLÓI KÁLLAY RUDOLF SZAKISKOLA
A postai küldemények átvételének rendje
A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskolába érkező postai küldemények átvételére jogosult személyek: - Ferencziné Kerezsi Eleonóra - Balogh Imre - Garainé Uri Ilona
igazgató gyakorlati-oktatásvezető iskolatitkár
Akadályoztatásuk esetén az SzMSz- ben szereplő helyettesítési rend érvényes. Az átvevő köteles az igazgatóhoz, vagy helyetteséhez hiánytalanul eljuttatni az átvett küldeményeket. Az intézmény címére érkezett levelek felbontására, a névre szóló levelek kivételével, a vezető jogosult. Akadályoztatása esetén a megbízott helyettese bontja a postát. A kimenő küldeményeket az iskolatitkár juttatja el a postára. Akadályoztatása esetén helyettesítéséről az iskolavezetés gondoskodik.
Nagykálló, 2007. október 15. Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató
20. sz. függelék NAGYKÁLLÓI KÁLLAY RUDOLF SZAKISKOLA
Az intézményben alkalmazott térítési díjak meghatározásának rendje
A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskolában, az intézmény vezetője, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102.§-a és 117.§-a, valamint a Nagykálló Város Önkormányzata 34/2007. (VIII.31.) Önk. rendelete alapján térítési díj fizetésre kötelezett tanulók részére, térítési díj fizetési határozatot hoz, mely tartalmazza a fizetendő összeget, a kedvezmény mértékét és indokát.
Nagykálló, 2007. október 1. Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató
20. sz. Függelék
A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola tankönyvellátásának rendje, a tankönyvrendelés szabályai
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő kolléga saját hatáskörben intézkedik arról, hogy az oktatási miniszter által évente kiadott tankönyvjegyzék a pedagógusok rendelkezésére álljon. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket a szülői szervezet és a DÖK is megismerje és elfogadja. A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyvválasztását követően lehet összeállítani. A pedagógus az iskola helyi tantervének előírásai alapján és a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az igazgató beszerzi az érintett szervek véleményét. Észrevétel esetén a szakmai munkaközösség bevonásával érdemi tárgyalásokat folytatnak, s csak ezt követően történik a tankönyvrendelés véglegesítése. 1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az adott tantárgyhoz tankönyvet a tárgyat tanító pedagógus választ az alábbi szempontok figyelembevételével: • • •
kapcsolódjon az elfogadott tantervhez az adott tárgyban érvényesüljön a folyamatosság, az egymásra épülés felmenő rendszerben elfogadható árfekvésű legyen.
A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével lehet felvenni. A tankönyvrendelés alapján a nevelőtestület határozza meg, hogy a tartós tankönyv, segédkönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv, segédkönyv vásárlására fordítsuk. A tartós tankönyveket, segédkönyveket az iskolai könyvtár díjmentesen kölcsönzi a tanulók részére. Törvény határozza meg azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a tanulókat térítésmentesen illeti meg a tankönyv. A térítésmentesség fedezetéül szolgáló normatívákat az adott költségvetést meghatározó törvény szabja meg. Azokon az évfolyamokon, ahol a tankönyvcsomag ára meghaladja a törvény által biztosított normatívát, a különbözet összegét a szülőkkel egyeztetni kell. A szülők írásos beleegyezése után kérhető csak a különbözet szülőkre terhelése.
2. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések
a. A tankönyvkölcsönzés Tankönyvet (beleértve a szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt) az iskola tankönyvkölcsönzés útján is adhatja a normatív kedvezményre jogosult tanulónak. Azt, hogy a normatív kedvezményre jogosult tanuló tankönyvkölcsönzés útján jut e a tankönyvhöz, az adott évben normatív kedvezményre, illetve egyéb kedvezményre jogosult tanulók száma és a rendelkezésre álló anyagi források alapján a nevelőtestület minden év december 15-éig dönt. A tankönyvkölcsönzési jogosultság, ezzel a tankönyv-használat joga a tanulói jogviszony fennállás alatt addig tart, amíg a tanuló felkészítését az adott tantárgyból a helyi tanterv szerint végezni kell, illetve amíg adott tantárgyból vizsgát tehet. A kölcsönözhető tankönyvek jegyzéke minden év június 10-éig közzétételre kerülnek. (A közzététel módja: az iskolai faliújságon, honlapon való hirdetmény kifüggesztése.) A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik. Kölcsönzött tankönyvenként a tankönyvkölcsönzés tényéről, a kölcsönzés időtartamáról, a könyv visszaadásának feltételeiről az iskola könyvtárosa dokumentumot készít, melynek egy példányát a tanuló, illetve a szülő részére átad. b. A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítése A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője a tankönyv kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával az iskolának okozott kár megtérítésére köteles. A könyv elvesztése esetében a kártérítés összege- nem lehet kevesebb az adott tankönyv tényleges beszerzési árának 50 %-ánál, és- nem lehet több a tényleges beszerzési áránál. A könyv megrongálódása esetében vizsgálni kell azt, hogy a könyvet továbbra is lehet-e még rendeltetésszerűen használni, vagy sem. Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra még alkalmas, illetve alkalmassá tehető, kártérítésként a könyv beszerzési árának maximum 50 %-át lehet a tanulótól, illetve a tanuló szülőjétől követelni. Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, illetve arra nem lehet alkalmassá tenni, a könyv elvesztésénél leírt kártérítési összeget lehet kérni. A tankönyv állapotát, használatra való alkalmassá tételének megítélését, valamint a kártérítési összegre javaslatot az iskolai könyvtáros teszi írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá. 3. A kártérítési kötelezettség mérséklése, illetve elengedése A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. Különösen indokolt eltekinteni a
kártérítési kötelezettségtől, ha a tankönyv megrongálódásával, illetve elvesztésével kapcsolatban nem feltételezhető, illetve nem igazolható a tanuló szándékossága. A gondatlanságból okozott károkozás esetén az előző cím alatti tételek- 50 %-kal mérsékelhetők, illetve- elengedhetőek. Az elengedésről, illetve a mérséklésről az igazgató az iskolai könyvtáros javaslatára dönt. E rendelet visszavonásáig a tankönyvrendelést és a tankönyvek terjesztését Orha Szabina (továbbiakban: tankönyvfelelős) végzi el.
A tankönyvfelelős feladatai:
− Minden év decemberének végéig – a közoktatási tankönyvjegyzék megjelenésének függvényében – a szakmai munkaközösségek, ennek hiánya esetén a tantárgyat tanító pedagógusok képviselőjének részére átadja a hivatalos tankönyvjegyzéket az intézményben a következő tanévben alkalmazandó tankönyvek kiválasztására. − Január 15-ig begyűjti a megbízott pedagógusoktól az egyes tantárgyak számára igényelt tankönyvek kiadóját, raktári számát, címét, szerzőjét. − Osztályonként listát készít az egyes tantárgyakhoz tartozó tankönyvekről, azt átadja az osztályok megbízottjainak. − Január 31-ig begyűjti a tanulói igényeket az egyes tankönyvek példányszámairól. − Február 15-ig a tanulói igények és a belépő osztályok becsült létszámának figyelembe vételével elkészíti a tankönyvrendelést. − Február 22-ig előkészíti a tankönyvforgalmazókkal kötendő tankönyvellátási szerződést, azt a nevelési igazgatóhelyettes útján eljuttatja a szülői munkaközösséghez véleményezésre − A mindenkori tanév rendjében a középiskolába felvettek kiértesítésére meghatározott időig, lehetőség szerint a felvételi értesítésekkel együtt megküldi a felvetteknek a tankönyvlistát. − A beiratkozás napján begyűjti a beiratkozott tanulóktól a tankönyvigényeket. − Június 30-ig az igények figyelembe vételével módosítja a tankönyvrendelést. − Az éves munkatervben meghatározott rend szerint a szakképző osztályokba felvételt nyert tanulók kiértesítésekor a felvett tanulóknak megküldi a tankönyvlistát. − A szakképző osztályokba felvett tanulók beiratkozásakor begyűjti a tankönyvigényeket. − Augusztus 27-ig előkészíti az iskolai könyvtáros részére bevételezésre azokat a tankönyveket, melyekhez könyvtári kölcsönzéssel juthatnak a tanulók. − Az első tanítási napon kiosztja a tanulóknak a tankönyveket − Az első tanítási napot követő hét hétfőjén beszedi a szakképző osztályok tankönyveinek árát, majd elkészíti a tankönyvrendelésüket. − Szeptember 10-ig beszedi a tankönyvek vételárát.
− A tankönyvellátási szerződésben meghatározottak szerint a beszedett vételárral elszámol a tankönyvforgalmazónak. Az egész tanév során biztosítja az alkalmazott tankönyv beszerzésének lehetőségét. 4. A tankönyvfelelőst munkájáért díjazás illeti meg. A díjazást a tankönyvforgalmazótól az iskola részére fizetett díjból fizeti az intézmény úgy, hogy az iskola a tankönyvforgalmazótól átvett összeget egyenlő részben elosztja a tankönyvfelelősök között. Az így számított díj tartalmazza a társadalombiztosítási és munkaadói járulékot is. 5. Az iskola a tanulói részére tankönyvtámogatást biztosít. 6. A tankönyvtámogatás módjai a következők lehetnek: Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három- vagy többgyermekes családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.” A felsorolt esetekben a tanulók iskolai könyvtári kölcsönzéssel ingyenesen juthatnak tankönyvhöz. A tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. b.) Azok a tanulók, akik nem jogosultak normatív kedvezményre, de szociális helyzetük alapján rászorulók, az alábbi kedvezményeket kérelmezhetik: a tankönyveket az iskolai könyvtárból szeretné kikölcsönözni a tankönyvcsomag árának fele értékében megvásárolná a tankönyveket, a többi könyvet az iskolai könyvtárból kölcsönözné. A
kérelmek
elbírálása
rászorultság
alapján
történik.
7. A pedagógus a tankönyvválasztási jogával élve, a hivatalos tankönyvjegyzék megjelenését követően január 15-ig kiválasztja az alkalmazandó tankönyveket. A tankönyvválasztást
követően újabb tankönyv megrendelésére már nincs lehetőség. A tankönyv kiválasztásakor vegye figyelembe az alábbi ajánlásokat: • A munkaközösségek megállapodása értelmében az egy évfolyamon és egy képzési formában tanulók ugyanazt a tankönyvet kapják. • A kiválasztott tankönyvcsaládot felmenő rendszerben végig alkalmazzák.
23. sz. függelék Az intézményi védõ-óvó elõírások, eljárások rendje Az iskola minden dolgozójának alapvetõ feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megõrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 11.1. A gyermek - és tanulóbaleset megelõzésének feladatai • Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tûzvédelmi utasítás a tûzriadó és a bombariadó terv rendelkezéseit. • Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. • A nevelõk a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott idõben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelõzési szabályokat a tanulókkal betartani. • Az osztályfõnököknek az osztályfõnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elõírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfõnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelõzését szolgáló szabályokkal a következõ esetekben: • A tanév megkezdésekor az elsõ osztályfõnöki órán, melynek során ismertetni kell: • az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, • a házirend balesetvédelmi elõírásait, • a rendkívüli esemény (baleset, tûzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendõket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelõzésével kapcsolatban. • Az osztályfõnöknek, illetve az illetékes szaktanárnak, pedagógusnak fel kell hívni a tanulók figyelmét a tanórán kívüli foglalkozások balesetveszélyes helyzeteire, ezek megelõzésének szabályaira nevezetesen: • tanulmányi kirándulások, túrák, táborok, erdei iskolák elõtt, • közhasznú munkavégzés megkezdése elõtt, • rendkívüli események után. • Az osztályfõnököknek a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulói figyelmét. • A nevelõknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegû feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program elõtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezõ viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendõ magatartásra. • A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés idõpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelõnek visszakérdezéssel meg kell gyõzõdnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.
• A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezetõ nevelõk baleset-megelõzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 11.2. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenõrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenõrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti idõpontját, a szemlék rendjét és az ellenõrzésbe bevont dolgozókat az SZMSZ mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 11.3. A baleset esetén teendõ intézkedések rendje • Ha a tanulót a tanórán vagy más iskola által szervezett foglalkozáson sérülés baleset éri, vagy feltételezhetõ, hogy a tanuló beteg, a foglalkozást tartó pedagógusnak azonnal, haladéktalanul intézkednie kell a gyermek szakszerû orvosi ellátásáról. • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tõle telhetõ módon meg kell szüntetnie, • E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévõ többi nevelõnek is részt kell tennie. • A balesetet szenvedett tanulót elsõsegélynyújtásban részesíthetõ dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. • A szakszerû orvosi ellátás megérkezéséig a pedagógusnak minden tõle telhetõt meg kell tenni annak érdekében, hogy a sérült, beteg gyermek állapota ne a lehetõségekhez képest ne romoljon. • A baleset tényét a felügyeletet biztosító pedagógus azonnal jelzi az iskola igazgatójának és a szülõnek. • A három napon túl gyógyuló és 3 napnál nagyobb munkakiesést okozó balesetekrõl az e célra központilag elõállított és forgalomba hozott nyomtatványon baleseti jegyzõkönyvet kell felvenni és a baleset okait azonnal ki kell vizsgálni. • A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelõzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. • A jegyzõkönyv felvétele annak a pedagógusnak a feladata, akinek a felügyelete alatt a baleset bekövetkezett. • A baleset körülményeinek kivizsgálása az iskola balesetvédelmi felelõsének a feladata. A balesetvédelmi felelõst az iskola igazgatója bízza meg. • A baleseti jegyzõkönyv egy-egy példányát, a tárgyhót követõ hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, továbbá át kell adni a tanulónak, illetõleg a szülõnek. Egy példányát az iskolának kell megõriznie. • A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezõ személyt kell bevonni. • Az iskola igény esetén biztosítja a szülõi szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselõjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
• Az iskolai nevelõ és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelõzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.
24. sz. függelék RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a .,természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) b., tűz c., robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató helyettes munkavédelmi-tűzvédelmi felelős A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját tűz esetén a tűzoltóságot robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget személyi sérülés esetén a mentőket egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket tűzjelző csengővel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: -Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell.
-A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. -A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. -A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: -a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, -a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, -a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, -az elsősegélynyújtás megszervezéséről, -a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: -a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, -a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, -az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), -a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, -az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, -az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.
25. sz. függelék Tűz- és bombariadó terv
•
A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskolában a tűzriadót személyes közlés alapján rendelheti el az igazgató vagy annak távollétében az intézkedésre jogosult további felelős vezetők (l.: SzMSz).
•
A tanulókat az udvarra, majd az utcára kísérik az órát tartó oktatók. Megszervezik, hogy a mozgásban, cselekvésben korlátozott tanulók is elhagyják az épületet. Az oktató a létszámellenőrzéshez szükséges naplót, névsort a kiürítés során magával viszi.
•
A tanterem elhagyása előtt a tanulók a székeket a helyükre teszik, ezzel is segítik társaiknak a helyiség elhagyását. Fegyelmezetten követi az oktató utasításait, szükség esetén segíti társit.
•
A tűzoltóság vagy az egyéb segítségnyújtó szervek értesítéséről az intézkedésre jogosult felelős vezető gondoskodik. Az értesítés az irodai vagy mobil telefonon lehetséges.
•
A tanulók kimenekítését követően az oktató biztonságos helyen (az udvaron vagy az utcán) létszámellenőrzést tart, majd az eredményéről értesíti a felelős vezetőt.
•
A felelős vezető a kollégák közül felelőst nevez ki, akit arra utasít, hogy ellenőrizze a tantermeken kívüli összes helyiséget (WC, raktár stb.), hogy nincs-e bent tartózkodó személy. Szólítsa fel a bent tartózkodókat az épület elhagyására!
•
A munkavédelmi felelős vagy távollétében az intézményvezető kihozza az épületből az elsősegélynyújtó ládákat és ellenőrzi a közművezetékek (gáz, víz, villany) elzáró egységének a hozzáférhetőségét.
•
A menekülési útvonal biztosítása a vezető feladata. Intézkedik az ajtók, kapuk nyitvatartásáról.
•
Az áramszolgáltatás megszüntetése és a segítségnyújtó szervek értesítése a vezető, az adminisztratív feladatot ellátó személy, ill. az oktatók feladata.
•
A felelős vezető fogadja a tűzoltóság vagy az egyéb segítségnyújtó szervek munkatársait és tájékoztatást ad az eseményekről, az esetleges bent maradottakról, a végrehajtott intézkedésről, a közműcsapok helyéről. Segíti a segítő szervek munkáját.
Nagykálló, 2009. Jóváhagyta
Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató
4320 Nagykálló, Kossuth út 8. Telefon/fax: 42/263-435 Elektronikus levélcím:szakiskola@kallai-nagykallo.sulinet.hu
26. számú függelék Felvételi eljárási rend A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, képzési kínálatot biztosítunk. Tanulóinkat olyan elméleti és gyakorlati ismeretek birtokába juttatjuk, amelyek segítségével képesek lesznek szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik, készségeik megfelelnek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Összehangolt osztályfőnöki, szakszerű gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint prevenciós munkával törekszünk a különböző hátrányok kompenzálására, a szakmaszerzési, továbbtanulási esély növelésére. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, sikeres emberekké váljanak. •
•
•
Nagy hangsúlyt fektetünk névadónk munkásságának, személyének, életútjának megismertetésére, mivel alkotásaikból példát nyerünk kulturális környezetünk alakításához és természeti kincseink megőrzéséhez. Tanulóink személyiségének formálása során arra törekszünk, hogy javuljon tanulóink fegyelme, szeressék a tisztaságot és a rendet, fejlődjön a kreativitásuk, fejlesszük az érdekérvényesítő képességüket és óvakodjanak a káros szenvedélyektől. Törekszünk arra, hogy tanulóink rendszeresen és eredményesen sportoljanak, megteremtjük a mindennapos testedzés feltételrendszerét, színvonalas diáksport lehetőséget biztosítunk
Tanulók felvétele 9. évfolyamra: Általános, felvételi eljárás keretében: a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető. Felvételi: Az iskola igazgatója az általános iskolában elért eredmények alapján felvételi rangsort készít. A nevelőtestület véleményének kikérése után meghatározza a felvételre javasolt és az elutasított tanulók névsorát. A fenti eljárás végén a Felvételi Központ az iskolának megküldi a felvehető tanulók névsorát. Az iskola határozatban értesíti a tanulókat és az általános iskolát a felvételről vagy az elutasításról.
Rendkívüli felvételi eljárás a következő tanév első napjáig tart. A felvételi kérelem alapján a rendkívüli felvételi eljárásban az igazgató dönt a tanulók év végi bizonyítványa, és a férőhelyek alapján. Tanulók átvétele: Tanulók átvételéről az igazgató dönt. A Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a megengedett létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja.
SZAKMAKÍNÁLATUNK
Szakiskolai osztályok 3 éves szakképzés Szakma megnevezése
Szakma száma
bádogos kőműves és hidegburkoló női szabó pincér szakács
34 582 02 34 582 08 34 542 06 34 811 03 34 811 04
szociális gondozó és ápoló
34 762 01
felvételi követelmény
Képzési idő
8. osztály elvégzését igazoló dokumentum, valamint a szakmához szükséges orvosi alkalmasság.
3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év
Felvehető létszám 15 fő 30 fő 15 fő 15 fő 15 fő 30 fő összlétszám:
Kollégium: Igény szerint kollégiumi férőhelyet biztosítunk. 120 fő Nyílt tanítási nap ideje: november Felvételi vizsga sajátos feltétele: A képzés három éves. A gyakorlati oktatás az első évben az iskolában történik. A felvétel feltétele a szakmához szükséges orvosi alkalmasság. Felvételi vizsgát nem tartunk, a felvehető tanulói létszámot a tanulmányi eredmény alapján rangsoroljuk.
Szakiskolai osztályok 10. osztályra épülő hagyományos OKJ szerinti képzéseink Szakma neve
OKJ szakmaszám
felvételi követelmény
Épület- és építménybádogos kőműves női szabó pincér szociális gondozó és ápoló
31 582 07 0010 31 01 31 582 15 1000 00 00 33 542 05 0010 33 03 33 811 02 1000 00 00 33 762 01 0010 33 02
10. osztály elvégzését igazoló dokumentum, valamint a szakmához szükséges orvosi alkalmasság.
Képzési idő 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év
Felvehető létszám 15 fő 30 fő 15 fő 15 fő 30 fő összlétszám:
Kollégium: Igény szerint kollégiumi férőhelyet biztosítunk. Nyílt tanítási nap ideje: november
120 fő
Pótfelvételi eljárás: Az intézménybe pótfelvételi eljárást nem tervezünk, amennyiben az osztálylétszámokat a rendes felvételi eljárás keretében nem sikerül feltölteni, az iskola pótfelvételit hirdet. Fellebbezési lehetőség, jogorvoslati eljárás: Azon tanulók esetében, ahol a tanuló a felvételi rangsorban elutasításra került, a tanulónak jogszabály biztosította lehetősége van a fellebbezésre. A fellebbezést az intézménynél kell benyújtani, de a KIK Járási Tankerülete Igazgatójának kell címezni. Rendkívüli felvétel, átvétel, áthelyezés: A tanév folyamán az iskolába történő tanulók felvételéről, átvételéről, más osztályba történő áthelyezésről az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség, a pályaalkalmasság, a szakmai alkalmasság, és az egészségügyi követelmények figyelembevételével az igazgató dönt. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. A tanuló áthelyezésére más oktatási intézménybe, a nevelőtestületi jogkört gyakorló fegyelmi tanács határozathozatal útján jogosult. Az intézmény beiskolázási körzete: Az iskolába városi és vidéki, bejáró és kollégista tanulók a hozott pontjaik alapján azonos feltételekkel kerülnek felvételre. Az intézmény beiskolázási körzete elsősorban a kistérség, valamint a megye, de távolabbi településekről is szívesen látunk tanulókat. Az iskolához közel minden tanulót el tudunk helyezni kollégiumba. A sikeresen felvettek listája: A beküldést megelőzően iskolánk kifüggeszti az ideiglenes rangsort az intézmény bejáratánál. Az elutasítottakat és a véglegesen felvételt nyerteket írásban kiértesítjük és a névsort az iskola honlapjára feltesszük.
Szülő/gondviselő által írásban benyújtott kérelemre biztosítjuk a tanuló anonimitását. A jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő kérheti, hogy az általuk megadott egyéni adat (pl. jelige) felhasználásával tegyük közzé az elért eredményeket. Biztosítjuk a személyi adatok védelmét, az iskola tanulókra vonatkozó adatbázisát harmadik személynek/cégnek nem adjuk ki.
Nyíltnapok az iskolában: A nyolcadik osztályos tanulók és szüleik részére iskolai nyílt napokat rendezünk, ahol tájékoztatást adunk az intézményben folyó oktató-nevelő munkáról és bemutatjuk az iskolában folyó közismereti és szakmai képzéseket. A nyíltnapok a novemberi hónapban kerülnek megrendezésre a Kállay emlékhét programjainak keretén belül. Egészségügyi alkalmasság: A szakképző iskolába felvett tanulók időszakosan egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Amennyiben a felvett tanuló (megváltozott) egészségügyi állapota a szakorvosi vélemény alapján nem felel meg az előírt szakmai egészségügyi követelményeknek, az iskola fenntartja a jogot a tanuló átirányítására más képzésre. Az intézmény felvételi marketingje: A sikeres beiskolázás érdekében rendszeresen részt veszünk a megye pályaválasztási kiállításain, bemutatjuk az induló iskolarendszerű képzéseinket, a megszerezhető képesítéseket. A felvételi és továbbtanulási tájékoztatókban ismertetjük az intézményünkben történő továbbtanulási, beiskolázási lehetőségeket. Elsősorban megyei kiadványokban, újságokban rendszeresen tájékoztatjuk a tanulni szándékozókat iskolánkról, képzései lehetőségeinkről. Nyílt tanítási napokat, szakmabemutató foglalkozásokat szervezünk az iskolánkban a diákok és a szülők tájékoztatása céljából. Iskolánk képviselői, tanárai, diákjai felkeresik a megye általános iskoláit, tájékoztatót tartanak az intézmény oktatói, nevelői munkájáról, beiskolázási lehetőségeiről. Az általános iskolák felé tájékoztatást adunk a felvett tanulók által elért eredményekről, ezzel inspirálva az adott intézményből a további tanulók iskolánkba történő jelentkezését.
4320 Nagykálló, Kossuth út 8. Telefon/fax: 42/263-435 Elektronikus levélcím:szakiskola@kallai-nagykallo.sulinet.hu
28. számú függelék
A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola Adatkezelési szabályzata
Készült a Knt. 43 (1) és 26. §-a szerint
43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. (2) Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. (3) A 41-43. §-ban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 26. §. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését. Intézményi adatok
Intézmény neve:Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola Intézmény székhelye, címe:4320Nagykálló, Kossuth út 8. Intézmény OM-azonosítója:200 943 Intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Intézmény vezetője:Ferencziné Kerezsi Eleonóra Intézményvezető-helyettes:Vass Mónika Gyakorlati oktatás vezető: Orha Szabina 1. Irányadó jogforrások − a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, − , Köznevelési törvény 43 (1), − a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, − a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 (VIII: 31.) EMMI rendelet 2. Fogalmak értelmezése − Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt − közvetlenül vagy közvetve − név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.
− Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat. − Bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. − Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. − Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. − Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok − teljes körű vagy egyes művelete kre kiterjedő − kezeléséhez; − Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri. − Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. − Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. − Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. − Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. − Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. − Adatzárolás: az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele. − Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése.
− Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. − Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatkezelő megbízásából − beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is − személyes adatok feldolgozását végzi. − Személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer): személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető. − Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. − Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. − személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy − törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben − helyi önkormányzat rendelete elrendeli. 3. Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai − A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása. − Az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése. − Azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart. − Az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése. − Az adatok továbbítási szabályainak rögzítése. − A nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása. − Az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése. 4. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola intézményre vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolja az iskola szülői munkaközössége és a diákönkormányzat, véleményezési jogát gyakorolja az intézmény közalkalmazotti tanácsa. Az adatkezelési szabályzatot a fenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nagykállói Tankerülete hagyja jóvá. Az adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola könyvtárában a könyvtár nyitva tartása alatt, valamint az igazgatói irodában. Tartalmáról a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.
5. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény vezetőjére, továbbá valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű. E szabályzat szerint kell ellátni a a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését valamint a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve a jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az adatkezelési szabályzatot, a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erre a közalkalmazott figyelmét fel kell hívni a jogviszony létrejöttét követő munkáltatói írásbeli tájékoztatóban.
6. Az adatkezelés technikai lebonyolítása, adatbiztonság Az intézményben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: nyomtatott irat elektronikus adat A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott • adatainak első alkalommal történő felvételekor, az adatok valódiságát az érintett közalkalmazottnak aláírásával kell igazolnia, • áthelyezéskor, • közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint • a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére, azon adatok tekintetében, amelyekre betekintési joga kiterjed. A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát − az áthelyezéshez − kivételével kiadni nem lehet. Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek.
Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja.
Az
6.1. Adatbiztonság Az adatbiztonsági rendszabályok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni mind a manuálisan kezelt, mind a számítógépen tárolt és feldolgozott személyes adatok biztonsága érdekében. Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, az informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik. 6.1.1 Számítógépen tárolt adatok A számítógépen, illetve hálózaton tárolt személyes adatok biztonsága érdekében, különösen az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: Tükrözés: A hálózati kiszolgáló gép (a továbbiakban szerver) a személyes adatok elvesztésének elkerülésére folyamatos tükrözéssel biztosítható egy tőle fizikailag különböző adathordozón. Biztonsági mentés: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok aktív adataiból rendszeresen − a bér- és munkaügyi nyilvántartás, valamint a személyzeti nyilvántartás anyagából kell külön adathordozóra biztonsági mentést készíteni. A biztonsági mentést tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. Archiválás: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok passzív hányadát − a további kezelést már nem igénylő, változatlanul maradó adatokat − el kell választani az aktív résztől, majd a passzív adatokat időtálló adathordozón kell rögzíteni. Az adatkezelések archiválását egyszer kell elvégezni. Az archivált adatokat tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. Tűzvédelem: Az adatokat és adatbázisokat tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezésekkel ellátott helyiségben kell elhelyezni. Vírusvédelem: A személyes adatokat kezelő ügyintézők, asztali számítógépein gondoskodni kell a vírusmentesítésről. Hozzáférés-védelem: Az adathozzáféréshez csak érvényes, személyre szóló, azonosítható jogosultsággal − legalább felhasználói névvel és jelszóval − lehet hozzáférni. Hálózati erőforrásokhoz csak érvényes felhasználói névvel és jelszóval lehet hozzáférni. A jelszavak cseréjéről rendszeresen gondoskodni kell.
Hálózati védelem: A mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy az adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhető szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen. 6.1.2 Manuális kezelésű adatok A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: Tűz- és vagyonvédelem: Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni. Hozzáférés-védelem: A folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá. A személyzeti valamint a bér- és munkaügyi iratokat lemezszekrényben különálló, zárható helyiségben, zárható iratszekrényekben kell őrizni. Archiválás: Az adatkezelések iratainak archiválását évente egyszer el kell végezni. Az archivált iratokat az intézmény iratkezelési és selejtezési szabályzatának valamint az irattári terveknek megfelelően kell szétválogatni és irattári kezelésbe venni. 6.2 Ellenőrzés Az adatvédelemmel kapcsolatos előírások betartását az iskola igazgatója és helyettese folyamatosan ellenőrzik. Az intézmény vezetője az irat- és adatkezeléssel kapcsolatos szabályzat megalkotásával, jegyzőkönyvek és a nyilvántartás áttekintésével gondoskodik az adatkezelés törvényes rendjének megtartásáról. Törvénysértés esetén a jogsértés megszüntetésére szólítja fel az adatkezelőt. Különösen súlyos törvénysértés esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi az adatkezelő ellen. Az adatbiztonsági rendszabályok és intézkedések megtartását az intézményvezető által megbízott közalkalmazott ellenőrzi. Az egyes adatkezelések ellenőrzését szükség szerint, de legalább kétévente el kell végezni. Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrzés lebonyolításával megbízottak beszámolási kötelezettséggel tartoznak az intézményvezető felé. I. Nyilvántartható adatok 1. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 2. A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. 3. . A közalkalmazotti alapnyilvántartás
− − − − − − − −
A közalkalmazott I. neve (leánykori neve) születési helye, ideje anyja neve taj-száma, adóazonosító jele lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma családi állapota gyermekeinek születési ideje egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete II. − legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) − szakképzettsége(i) − iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai − tudományos fokozata − idegennyelv-ismerete III. − a korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, − a munkahely megnevezése, − a megszűnés módja, időpontja IV. − a közalkalmazotti jogviszony kezdete − állampolgársága − a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte − a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok V. − a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele − e szervnél a jogviszony kezdete − a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma − címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai − a minősítések időpontja és tartalma − hatályos fegyelmi büntetése VI. − személyi juttatások VII. − a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama VIII. − a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai IX.
− A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [41. § (1)-(2) bek.]. A nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival. Fenti adatkörben nem szereplő körben − törvény eltérő rendelkezésének hiányában − adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet. Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A munkáltató közalkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze. A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba − az érintetten kívül − a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából: a közalkalmazott felettese, a minősítést végző vezető, feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. 4. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: • felvételivel kapcsolatos adatok, • az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, • jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,
• • • • • • • • • • • • • •
tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai.
5. Adatok továbbítása 1. A 2–3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók o a fenntartónak, o a kifizetőhelynek, o a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, o a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, o a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, o a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 2.A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közre-működők részére továbbítható. 3. A tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához,
c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehetõ állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. 4. A tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 5. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
6. Titoktartási kötelezettség 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 7. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei A közalkalmazott tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve − a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével − törlését. A közalkalmazott kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. A valóságnak meg nem felelő személyes adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. A helyesbítésről és a törlésről a közalkalmazottat, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 3 munkanapon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolaigazgatót, aki köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 8 Személyi irat Személyi iratnak tekinthető minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a jogviszony időtartama alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak: a személyi anyag iratai, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok,
A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: • a közokirat vagy a közalkalmazotti írásbeli nyilatkozata, • a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, • bíróság vagy más hatóság döntése, • jogszabályi rendelkezés. Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 8.1 Személyi irat kezelése Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése az iskolatitkár feladata. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű. A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé. Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, − ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul − hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti. A munkáltató a jogszabályban meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a közalkalmazott azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A megismert személyes adatokat a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy − közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén − a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell. A személyi anyag tartalma pl.: • a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai, • a pályázat vagy szakmai önéletrajz, • az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél/oklevelek másolata,
• • • • • • • • • •
a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítványok, tanúsítványok másolata, a kinevezés és annak módosítása, átsorolások, a vezetői megbízás és annak visszavonása, a címadományozás, kitüntetésre felterjesztés, a teljesítményértékelés, minősítés, a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját az intézkedés végrehajtójának aláírásával kell hitelesíteni. A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben foglaltak szerint meg kell őrizni. 9. A pedagógus igazolvány A pedagógus igazolvány szabályozott kedvezmények igénybevételére való jogosultság igazolására szolgáló közokirat. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógus igazolvány − a közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon kívül − tartalmazza: a kiállítás évét, az érvényesítés lehetőségét, nyugdíjas esetén azt, hogy az igazolvány határozatlan ideig érvényes, a sorszámot, azt a tájékoztatást, hogy a pedagógus igazolvány tulajdonosa jogosult jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított kedvezmények igénybevételére, figyelmeztetést arra, hogy az igazolvány a személyi igazolvány felmutatása mellett érvényes. A munkáltató a pedagógus igazolványt a közoktatási információs rendszeren keresztül igényli meg a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/D. §-ban meghatározott jelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vagy azt követően. A pedagógus igazolvány kezelésére vonatkozó intézményi szabályok:
10. A tanulók adatainak nyilvántartása Nyilvántartott adatok: − gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; − szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; − a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; − a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok felvételivel kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanuló azonosító száma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, a többi adat az érintett hozzájárulásával.
11 A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámával összefüggő nyilvántartási kötelezettség A jegyző az adott év május 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év május 31-ig és október 15-ig − elektronikus formában − megküldi a KIR-en keresztül az Oktatási Hivatal részére a településen élő összes hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló létszámát, külön megadva az óvodás korú gyermekek, az alapfokú és középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók létszámát, az óvoda és az általános iskola felvételi körzetében élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekek és tanköteles tanulók létszámát feladat-ellátási helyenként. A jegyző a szülő írásbeli hozzájárulása esetén a nyilatkozatot másolatban öt munkanapon belül megküldi a nevelési-oktatási intézménynek. Az intézményvezető − a szülő hozzájárulása esetén − a felvételi naplóban, a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, tanuló hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozatot a tanulói jogviszony megszűnését követő öt évig jogosult kezelni.
12. A tanuló fejlődésének nyomon követése Az intézmény és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus − jogszabályban meghatározottak szerint − köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. A közoktatási törvény 99. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait − beleértve a mérési azonosítót is − a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi. A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók − a középiskola, illetve a szakiskola első két évf olyamán − a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el.
A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 13 A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás A szakiskola és a szakközépiskola a szakmai vizsga letételéről jelentést küld a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, tanulói azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók, nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított öt évig tárolhatók. 14. A diákigazolvány Az intézmény a tanuló részére − kérelemre − diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további − nem személyes adatok − is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a közoktatási információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában. A diákigazolvány kezelésére vonatkozó intézményi szabályok:
15. A köznevelés információs rendszere 1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. 2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza. 6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából
megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a)nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. 9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. 10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át.
12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
16. Záró rendelkezések Az Adatkezelési szabályzat módosításának kötelező esetei: jogszabályváltozás A szabályzat módosítására az elfogadásra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Jelen Adatkezelési szabályzatot, mely az SZMSZ …………………számú mellékletét képezi a nevelőtestület …………………………………………………………………….(dátum) nevelőtestületi értekezletén elfogadta. Kelt: …………………………………………….. PH. ……………………………………………… intézményvezető
Jegyzőkönyv A nevelőtestületi értekezlet helye: Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola 4320 Nagykálló, Kossuth út 8. A nevelőtestületi értekezlet ideje: 2013. ……………………………………. A nevelőtestületi értekezlet napirendje: Adatkezelési szabályzat elfogadása A nevelőtestület határozatképességéhez szükséges létszám:…………………………..fő Jelen vannak: ……………………………………….fő Igazoltan távol van:…………………………………fő A szavazás eredménye: Elfogadta:………………………………………… fő Nem fogadta el:…………………………………….fő Tartózkodott: ………………………………………fő
Határozat A nevelőtestület az SZMSZ 28.számú mellékletét képező Adatkezelési szabályzatot elfogadta. . Nagykálló, 2013. ………………
……………………………. Garainé Uri Ilona jegyzőkönyvvezető
………………………………… Ferencziné Kerezsi Eleonóra Intézményvezető
PH.
A közalkalmazotti tanács az SZMSZ 28. számú mellékletét képező Adatkezelési szabályzat tekintetében véleménynyilvánítási jogát gyakorolta, az Adatkezelési szabályzatban rögzítettek elfogadását javasolja. Nagykálló, 2013. ……………… Balogh Imre a KAT elnöke A szülői közösség az SZMSZ 28.számú mellékletét képező Adatkezelési szabályzat tekintetében egyetértési jogot gyakorolt. A jogszabályban hatáskörébe utalt kérdések tekintetében egyetért az Adatkezelési szabályzatban foglaltakkal. Nagykálló, 2013. ………………
……………………………………… a szülői közösség képviselője
A diákönkormányzat az SZMSZ 28. számú mellékletét képező Adatkezelési szabályzat tekintetében egyetértési jogot gyakorolt. A jogszabályban hatáskörébe utalt kérdések tekintetében egyetért az Adatkezelési szabályzatban foglaltakkal. Nagykálló, 2013. ………………
……………………………………… a diákönkormányzat képviselője
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint fenntartó az SZMSZ 28.számú mellékletét képező Adatkezelési szabályzatot ………………………………………..számú határozatával jóváhagyta. Nagykálló, 2013. ………………
…………………………………………… tankerületi igazgató
.. számú függelék
A tanulók ellenőrzése, értékelése Ellenőrzés során tényeket állapítunk meg, megvizsgáljuk a tanuló tudásának bizonyos részeit, hogyan mutatkozik meg a tudás /képesség, ismeret, készség / a feladatmegoldás során. Értékelésen az ellenőrzéskor megállapított adatokon alapuló következtetést értjük. Értékeléshez szükséges: - Legyenek jól érthető, világosan körvonalazott viszonyítási alapok /Tantervi követelmény/ Mindenkor ez az alapja az értékelésnek. -
Pontos eligazítást adjon, hogy milyen vonatkozásban vagyunk elégedettek, miben várunk fejlődést tanulóink teljesítményében.
-
Feladatunk a tanulók önellenőrző képességének kialakítása.
-
Ellenőrzés során szerezzük meg a tanulók teljesítményéről, képességeiről azokat az adatokat, amelyeket az értékelés során valamihez viszonyítunk.
-
Az ösztönző - formáló ellenőrzések magasabb arányát alkalmazzuk a minősítő - szelektáló ellenőrzéssel szemben. Értékelés funkciói szerint: - diagnosztizáló - formatív vagy segítő - leíró, minősítő Értékelés formái: - írásbeli - szóbeli - egyéb produktumok / rajz, éneklés, sport, technika.../ Elsősorban értékelhető tevékenységből lemérhető viselkedés: ismeretek nagysága együttműködési képesség érdeklődés rendezettség eszközhasználat szabálytisztelet
-
felelősségvállalás kreativitás feladatvégző képesség
-
tanulók egyéni munkájának megfigyelése az órán a tanulók egyéni otthoni munkájának értékelése csoportban végzett munka megfigyelése az osztályban nagyobb lélegzetű egyéni illetve csoportban végzett projekt feladatok irányítása és értékelése
Feladatunk: Minden iskolai tevékenység értékelése, ellenőrzése / teszt, felmérő dolgozat, témazáró/ A tanulók számonkérésének tartalmi és formai követelményei -
A helyi tantervben évfolyamonként meghatározott követelményeknek megfelelően értékelünk. A minősítést elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez.
-
Figyelembe vesszük, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak / fejlődtek-e vagy hanyatlottak / az előző értékelés óta.
-
Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli feladata, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
-
A tanulók munkáját egy-egy témakörön belül lehetőség szerint szóban is ellenőrizzük a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében.
-
Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma anyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
-
Ének, rajz, testnevelés tárgyak követelményeinek elsajátítását gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük a következő szempontok alapján: - mennyit fejlődtek a tanuló képességei az előző értékelés óta? - milyen a tanuló szorgalma, aktivitása a tantárgy tanulása során? - a tanév végén a követelményeknek milyen mértékben felelt meg?
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében 4. évfolyam félévéig szövegesen értékelünk minden tantárgyból. A tanulónak megfelelő számú érdemjegyet kell szereznie. Heti 1 órás tantárgynál félévente minimum 3, 2 órás tárgynál minimum 4, heti 3 vagy ennél több órás tárgynál félévente minimum 5 érdemjegyet kell szerezni! A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítőkönyvön keresztül. Az értesítőkönyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Bukásra álló, gyengén teljesítő tanuló szülője értesítendő legkésőbb december elején illetve április közepén.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítménytpontozás érdemjegyekre történő átváltását a munkaközösségek által meghatározott arányok alapján végzik. Értékelés a szakképző évfolyamokon A szakmai tananyagok moduláris felépítésűek (tananyagelem, tananyagegység, modul). Minden tananyagegység befejezésekor a tanulók osztályzatot kapnak. Ez az osztályzat a tananyagelemekre kapott osztályzatok átlaga. A modul értékelése a tananyagelemek értékelése alapján történik, oly módon, hogy az adott modul elmélet – gyakorlat arányának megfelelő súllyal számítjuk be az elméleti és gyakorlati jegyeket. Amennyiben az egy tananyagegységen belüli gyakorlat 20%-át a tanuló nem teljesítette, elégtelen osztályzatot kap. Ha a tanév végén egy vagy két tananyagegységet zár elégtelen osztályzattal a tanuló, javítóvizsgát tehet. Három vagy annál több elégtelen osztályzattal záruló tananyagegység esetén a tanuló az évfolyamot megismételheti. 10.2. 1. 2. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elve Az otthoni feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy egy átlagos képességű tanuló képes legyen megfelelni az iskolai elvárásoknak oly módon, hogy két tanítási nap között pihenésre és kikapcsolódásra is legyen módja. 10.2. 1. 3. Értékelési rendszerünk A közoktatási törvény módosítása szerint az alsó tagozaton szöveges értékelést vezetünk be. Ennek részletes kidolgozása a 2. sz. mellékletben található. Az alsó tagozatot kivéve a tanulók teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben 5 fokozatú érdemjeggyel értékeljük, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az érdemjegyek megkülönböztetése céljából a naplóban egységes színnel jelöljük az osztályzatban különböző súllyal szereplő érdemjegyeket. piros kék zöld -
témazáró felelet, gyakorlat, rajz gyűjtőmunka, verseny, szereplés, kiselőadás
Az osztályzatot a témazáró jegyek nagymértékben meghatározzák.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles /5/ jó /4/ közepes /3/ elégséges /2/ elégtelen /1/ Ha a tanuló az első évfolyam végén első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon.
Mérési rendszerünk Az országosan előírt kötelező méréseket elvégezzük. A tanév-előkészítő értekezleten meghatározzuk, az éves munkatervben rögzítjük az adott évben évfolyamonként elvégzendő méréseket. Magatartás értékelés A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1. - 10. évfolyamon a példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/ érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk, az alsó tagozaton szöveges értékelést használunk. A félévi értesítőben (ellenőrzőben) érdemjegyet, az év végi bizonyítványban szöveges értékelést írunk (példás, jó, változó, rossz). Az 5. - 10. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden második hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. - Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a/ Példás /5/ az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály- és az iskolaközösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, - nincs írásbeli figyelmeztetése.
b/ Jó /4/ az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c/ Változó /3/ az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, - feladatait nem teljesíti minden esetben, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulaszt, - osztályfőnöki intője van. d/ Rossz /2/ az a tanuló, aki: - házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. 10.2. 1. 6. Szorgalom értékelés A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 2. - 10. évfolyamon a példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/ érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk. /Félévi értesítésben érdemjegyet írunk, az év végi bizonyítványba szöveges értékelés kerül /példás,jó,változó, hanyag /. A tanulók szorgalmát a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztály- zattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden 2. hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a/ Példás /5/ az a tanuló aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - a taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b/ Jó /4/ az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek. c/ Változó /3/ az a tanuló, akinek: - tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d/ Hanyag /2/ az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait folyamatosan nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül. - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. 10.2. 1. 7. Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy pályázati anyagot készít, - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.
Az iskolai jutalmazás formái: a/ Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári, szakoktatói dicséret, DÖK vezetői dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret (három előző fokozatú után a negyedik az igazgatói dicséret) - nevelőtestületi dicséret (három igazgatói után, vagy év végén) b/ Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért, dicséretben részesíthetők. c/ Az egyes tanévek végén a 4, 6, 8, illetve 10 éven át kiemelkedő eredményt elért tanulók oklevelet és jutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d/ Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet kap. e/ Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki, szaktanári vagy igazgatói dicséretben részesülnek a verseny nehézségi fokának és az elért eredménynek megfelelően. f) A diákönkormányzat kirándulással jutalmazza azokat a legalább jó magaviseletű tanulókat, akik a tanév során eredményesen képviselik iskolánkat. Az énekkarok az alapítvány jóvoltából kirándulhatnak. Elmarasztalások Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Fokozatok: - szaktanári figyelmeztetés, - napközis nevelői figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás
- tantestületi figyelmeztetés, - tantestületi intés, - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt eset- ben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A pedagógiai programban megfogalmazottaktól a szakiskola tantestülete eltérhet, ha a szakiskola sajátos céljai, feladatai a tanulók érdekében ezt megkívánják.
4320 Nagykálló, Kossuth út 8. Telefon/fax: 42/263-435 Elektronikus levélcím: szakiskola@kallai-nagykallo.sulinet.hu
INTÉZMÉNYVEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE 2012/2013-as tanév II. félév FERENCZINÉ KEREZSI ELEONÓRA igazgató (kötelező óraszám 4) VASS MÓNIKA igazgató helyettes (kötelező óraszám 6) ORHA SZABINA gyakorlati oktatás vezető (kötelező óraszám 11)
HÉTFŐ
KEDD
SZERDA
CSÜTÖRTÖK
PÉNTEK
8ó – 16ó
8ó – 17ó
7ó – 12ó
8ó – 17ó
7ó – 16ó
7ó – 17ó
8ó – 14ó
8ó – 15ó
8ó – 16ó
8ó – 12ó
9ó – 15ó
7ó – 14ó
8ó – 17ó
7ó – 16ó
8ó – 12ó
A tanulók számára az iskola minden tanítási napon 7 órától 17 óráig tart nyitva. Iskolai rendezvények idején meghosszabbított vezetői ügyeletet tartunk.
Nagykálló, 2013.02.25.
Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató