1
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
RUDOLF STEINER A TÁPLÁLKOZÁSRÓL Második, átdolgozott kiadás
Új Mani-fest Kiadó 2007
2
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Összeállította: Rita Leroi-von May
Fordította: Scherak Mari
Lektorálta: dr. Tasnádi Kriszta
A második kiadást átdolgozta: Szabó Attila
Felelős Kiadó: Új Mani-fest Kiadó Telefon: 06-70-271-0041 E-mail:
[email protected] Web: www.antropozofia.hu
© Minden jog fenntartva! ISBN 963 86578 3 9
3
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Tartalomjegyzék Bevezetés Húsétel, növényi étel Hal A vegetarianizmus veszélyei A jövő táplálkozása Az aludttej vize Mandulatej Fehérje Tojás Zsírok Szénhidrátok, cukor A cukor és a temperamentumok Nád- és répacukor Déligyümölcs-cukor Méz A világ alapösszefüggései — méz, bor, olaj Só Növényi táplálék Gyökér Sárgarépa Cékla Retek Gyökér, nyersétel Gomba, hagyma, póréhagyma Burgonya Paradicsom Levelek Virágok Gyümölcs, termés, virág Gyümölcsök Dinnye Pillangósok Élvezeti cikkek Kávé Tea Kakaó
5 8 12 13 14 16 17 17 20 20 23 24 25 25 27 28 29 30 31 32 33 33 34 34 34 39 40 41 42 43 44 44 45 45 47 48
4
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról Csokoládé Nikotin Alkohol Víz Nyers koszt Szociális szempontok Az undor legyőzése Diéta Lépmasszázs Böjtölés Összefoglalás
49 49 49 51 51 53 53 54 55 56 59
5
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Bevezetés Tekintettel a már meglévő antropozófiai táplálkozási irodalomra, bővebb elméleti fejtegetésekre nincs szükség e témában. A következőben leírtaknak csupán az a célja, hogy Rudolf Steinernek a táplálkozásra vonatkozó különféle utalásait összefoglaljuk, majd pedig alkalmazzuk a gyakorlati tumor-terápiában. Dr. Steiner az ember táplálkozási folyamatában két alapvető szakaszt különböztet meg, amelyeket egy titokzatos közbülső tag kapcsol össze. Az első szakasz leépítő és romboló jellegű, amelynek folyamán a felvett táplálék az emésztési nedvek közreműködésével „teljesen elveszíti eredetét, a külvilágban található alakjának minden nyomát", és egészen az ásványi építőelemekig lebomlik. A bélből a nyirok- és vérerekbe való átmenetnél van egy pillanat, amelynek jelentőségét majd csak a jövőben lehet teljesen megragadni. Az ásványivá átalakult ételpép maradványai térbelileg eltűnnek, „elvirágoznak" - ahogyan ezt dr. R. Hauschka táplálkozástanában olyan képszerűen mondja -, hogy azután a bélfal másik oldalán egy nagyszerű teremtési aktusban újra megjelenjenek. E nézettel vonja kétségbe Rudolf Steiner az anyag megmaradásának elvét. Ekkor a táplálék teljesen szellemivé válik, és felveheti a magasabb szellemi hierarchiák befolyását. Miközben „visszakeményedik a fizikaiba", beépül az egyes szerveink alapjába. Látjuk tehát, hogy a táplálékkal csupán „serkentést", „ösztönzést" kapunk. A felvett anyag szétbontása, teljes átalakítása során teremtjük
6
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
meg magunkban azokat az erőket, amelyek testiségünk felépítéséhez szükségesek. 1923. 12. 23. - Az anyagcserénél tulajdonképpen csak az anyagok felvételéről és kiválasztásáról van szó... Magának a tápláléknak a mivolta alapjában véve egyáltalán nem érdekli az anyagcserét, csak az anyag leküzdésével és metamorfózisával foglalkozik a szervezet. A közönséges anyagcsere anyagilag, szubsztanciálisan csak az idegrendszert, az idegrendszer építőköveit építi fel. Majd a kozmikus környezetből - az érzékszervi-idegi rendszer tevékenysége révén és a légzéssel összefüggésben - a szervezet olyan anyagokat vesz fel rendkívül finoman elosztott állapotban, amelyek az érzékszervi-idegi rendszer segítségével betagozódnak a szervezetbe, és anyagilag most helyébe lépnek mindannak, ami elbomlott. Az emberi organizmus sohasem közvetlenül a táplálékból épül fel. A táplálék csak a tevékenységet váltja ki, aminek léteznie kell, hogy az idegrendszer működhessen. A lényegi felépítés tulajdonképpen a kozmosz irányából történik... De azért egyáltalán nem közömbös, hogy a táplálékkal történő serkentés honnan származik, melyik természeti világból és annak melyik részéből. 1909. 12.12. - A táplálékkal nemcsak azt vesszük fel, amit fizikailag érzékelünk, hanem azt is, ami szellemileg van mögötte. A táplálkozással egyik vagy másik fizikai szubsztrátum közvetítése útján ilyen vagy olyan szellemiséggel is kapcsolatba kerülünk. Ha figyelembe vesszük azokat az utalásokat, amelyeket Rudolf Steiner adott a különböző táplálékok jellemzőiről, akkor az egyes betegségi állapotok diétájának irányvonalait is megállapíthatjuk.
7
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Előre kell bocsátanom azt, hogy dr. Steiner sohasem agitált egy bizonyos táplálkozási rend érdekében. A kérdéses táplálékok hatásait teljes objektivitással, szellemtudományos kutatásai alapján ismertette, és az egyén belátására bízta, hogy kiválassza a neki megfelelő táplálékot. Hogy mindjárt a közepébe vágjunk, kezdjük a növényi és az állati táplálkozás nagy problémájával. Az állati szubsztanciával való táplálkozásnál elsősorban az előbb említett első szakasz jön tekintetbe, vagyis a felvett anyagok szétrombolása egészen az ásványiság szintjéig. Ez a romboló jellegű munka az állati élelem esetében sokkal erőteljesebb, mint a növényinél. A táplálék lebontásakor tanuljuk meg annak újjáépítését a szellemiben, ahogyan egy óra szétszerelésekor az összerakását, ezért a húsfogyasztásnál a második, teremtő felépítési szakaszra csak sokkal kisebb hangsúly kerül, mivel a felépítő szakaszt nem tanulhatjuk meg az állati táplálék lebontásakor, és ilyenkor a táplálékot nekünk csupán az emberi fokig kell saját teremtő erőnkből felemelni. A húsevésnél tehát olyan teremtő erők maradnak parlagon, amelyeket a növényi ételnél és még inkább az ásványi anyagok felvételénél viszont nagyon erősen igénybe veszünk. A szervezet jó egészsége azonban abban áll, „hogy összes erőit működtesse". - Ezzel szemben a túlnyomóan növényi táplálkozáskor csak kevés romboló erőt működtetünk magunkban. Ilyenkor gondoskodnunk kell arról, hogy ezek az erők ne tévedjenek hamis utakra, hanem szellemivé váljanak.
8
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Húsétel, növényi étel 1920. 03. 30. - Azt a folyamatot, amit a növény csak egy bizonyos pontig vezet el, az állat továbbviszi, úgyhogy a tápláléknak az állat által végzett feldolgozási folyamata eddig tart, míg a növénynél csak addig. Ezért aki húst eszik, az nem dolgozik azon a folyamaton, amin az állat, mivel ezt az állat már elvégezte helyette. Ő tehát nem fejleszt ki magában erőket, amiket viszont működtetnie kell akkor, amikor növényi élelmet vesz fel, amelyet tovább kell vinnie annál, ahogy azt a növény feldolgozta. Ez azt jelenti, hogy a szervezetnek egészen más erőket kell a belsejéből aktivizálnia növényevőként, mint húsevőként. Ezek az erők azonban jelen vannak bennünk, a növénytől az állatig vezető úton kell igénybe vennünk őket. Ha ezeket nem használjuk, akkor bizonyos mértékig visszakerülnek a szervezetbe, és abban maguktól működni kezdenek, de úgy, hogy az emberre igen kifárasztóan és zavaróan hatnak. Ezért újra meg újra kifejezetten hangsúlyoznunk kell, hogy a vegetáriánus diéta következményeként egészen biztosan a fáradtság csökkenését fogjuk tapasztalni, így az ember munkaképesebb lesz, mivel megszokja, hogy bizonyos erőket hozzon fel bensejéből. Ha viszont húst eszik, ezeket nem hozza fel magából, hanem ellenkezőleg, a szervezetét zavaró erőkké változnak benne. 1913. 03. 13. - Mindaz, ami az emberi szervezetben tétlenségre van ítélve, egyúttal azt is előidézi, hogy az érintett szervek, amelyek egyébként működőképesek, parlagon hevernek, megbénulnak, megkeményednek. Úgyhogy az ember megöli szervezetének egy részét, vagy legalábbis megbénítja, ha húsélvező. Szervezetének azt a részét, amit az ember így megkeményít magában, egész életén keresztül idegen testként hordozza magával.
9
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
1913. 03. 21. - Amikor az ember a saját szervezetében feldolgozza a növényi táplálékot, akkor olyan erőket mozgat meg magában, amelyek a Naprendszer egészében találhatók; ezáltal az ember a fizikai testében részese lesz a Naprendszer erőinek, tehát nem idegenedik el ezektől, nem szakítja ki magát belőlük. Minden olyan lélek, aki az antropozófiában vagy ezoterikusan fejlődik, lassanként átélheti magában azt, hogy a növényi táplálékkal nem a nehéz földi erőket veszi fel magába, hanem a Nappal, vagyis az egész bolygórendszerrel kapcsolatos erőket. A szervezet könnyűsége, amiben része lesz a növényi táplálék hatására, túlemeli a földi nehézségi erőn, ez pedig fokozatosan egyfajta benső - mondhatnám - ízlelési érzékelésben kifejeződő átélő képességet hoz létre benne: az ilyen szervezet valóban úgy érzi, mintha bizonyos értelemben a növényekhez hasonlóan élvezné a napfényt, ami a növényekben munkálkodik. ... A hústáplálék speciálisan a Földhöz láncolja az embert, földi teremtménnyé teszi, olyannyira, hogy azt mondhatjuk: amilyen mértékben áthatja valaki a szervezetét a hústáplálék hatásaival, olyan mértékben csökkenti magában azokat az erőket, amelyek segítségével egyáltalán el tudna szakadni a Földtől. Elsősorban a hústáplálék következtében köti össze magát az ember a Föld-bolygóval. Míg a tejjel való táplálkozással képessé teszi magát arra, hogy a Földhöz, mint létezésének ehhez az átmeneti helyéhez tartozzon, addig a húsfogyasztás arra ítéli az embert, hogy - ha közben valami más nem emeli fel - a földi létét állandónak érezze, amihez teljesen hozzáidomul... Húst enni akarni azt jelenti: a földi léthez annyira ragaszkodom, hogy az égről is lemondok, és legszívesebben teljesen feloldódnék a földi lét állapotában. 1908. 12. 17. - Amit az ember így magába befogad, abban tovább dolgozik az, ami az állat asztráltestében történt. Ezt az embernek
10
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
először is le kell győznie. Ám mivel az állat asztrálteste úgy működik, ahogy egy tudatos lényben játszódik le valamely folyamat, így olyasmi jut az ember szervezetébe, ami hatással van az idegrendszerére. Ez az alapvető különbség a növényvilágból és az állatvilágból származó táplálék között: az állatvilágból eredő táplálék egészen sajátosan hat rá az ember idegrendszerére és ezzel az asztráltestére. A növényi tápláléknál viszont az idegrendszer érintetlen marad az ilyen külső behatást tekintve. Ha az ember saját maga építi fel idegrendszerét, akkor teljesen befogadó mindazzal szemben, ami a szellemi világgal kapcsolatos. Az ember a növényi tápláléknak köszönheti, hogy fel tud tekinteni a dolgok nagy összefüggéseire, amelyek túlemelik a saját, személyes létéből fakadó előítéletek szűk határain. Amikor az ember szabadon és gondtalanul, magasabb szempontok alapján akarja vezetni életét és gondolkodását, azt megkönnyíti számára a növényvilágból való táplálék felvétele. Az állati táplálék okozza azt, amikor haragtól, antipátiától, előítéletektől ragadtatjuk el magunkat. Minden, ami az embert személyes érdekeihez taszítja oda, az állati táplálékkal függ össze. Hogy azonban az ember mégsem záródik be teljesen a személyes érdekeibe, vagyis hogy általánosabb érdeklődése is van, azt a táplálkozás tekintetében a növényvilággal való kapcsolatának is köszönheti. (Az inkább szellemi adottságokkal rendelkező népek főleg növényi táplálékot fogyasztanak; az állati táplálékkal élő népek harciasak, bátrak, vakmerőek.) 1913. 03. 21. - Tapasztalati tény, hogy fizikai burokrendszerünk sokkal többet cipel magával az állati, mint a növényi táplálékból. Tegnap hangsúlyoztam azt, hogy fejlődése folyamán a fizikai test mintegy
11
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
összezsugorodik, kioldódik a magasabb rendű szellemi részeinkből. Ha ekkor állati táplálékot fogyasztunk, akkor ezt az állati táplálékot mint valami idegen testet éljük meg emberi organizmusunkban, amit olyannak érzünk - ha szabad erős kifejezést használnom -, mint a húsunkba fúródó tüskét. Ebben a vonatkozásban ezoterikus előrehaladásunk során sokkal inkább átéljük az állati táplálék nehézkedési erejét, mint egyébként, és mindenekelőtt azzal a ténnyel szembesülünk, hogy az állati táplálék az ösztönös akarati életünket tüzeli fel. Az akarati életet, amely többnyire öntudatlanul zajlik, és amely legtöbbször indulatokban és szenvedélyekben nyilvánul meg ezt szítja fel az állati táplálék. Mindenképpen helyes az a megfigyelés, hogy a harcos népek inkább az állati táplálékot kedvelik, szemben a békésebb népességgel. Ezzel azonban semmiképpen sem szeretném azt a hiedelmet kelteni, mintha a növényi táplálkozás minden bátorságtól és tetterőtől megfosztaná az embert. Látjuk majd, hogy amit az ilyen táplálkozású ember az állati táplálék megvonásakor ösztönökben, agresszív szenvedélyekben és indulatokban elveszít amit még megbeszélünk az asztráltest leírásakor azt belülről, már a lelki élete alapján fogja pótolni. 1908. 12. 17. - A hústáplálék hatására a vörösvértestek mindig nehezebbek, sötétebbek. A vér hajlamos lesz az alvadásra. Kis mértékben sók, foszfátok csapódnak ki. A főképp növényi táplálkozásnál ellenben a vérsejtek süllyedése sokkal kisebb mértékű. A vérnek nem lesz a „legsötétebb színezete". Ezáltal az ember képes „énjéből uralkodni gondolatainak rendszerén", míg a nehéz vér annak kifejeződése, hogy az ember rabszolga módjára átadja magát annak, ami az állati táplálék hatására beépült asztráltestébe.
12
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
... A növényvilághoz való kapcsolata folytán az ember belülről erősebb lesz. A hústáplálékkal olyasmit vesz magába, ami fokról-fokra valódi idegen testté válik benne, és önálló utakon jár. ... Ha az anyagok önálló módon működnek testünkben, akkor olyan erőket keltenek életre, amelyek hisztérikus, epilepsziás állapotot eredményeznek. Mivel az idegrendszer ezt az átitatást kívülről kapja, a legkülönfélébb idegbetegségeknek esik áldozatul. 1905. 04. 27. - Az állatiság a régi Holdon keletkezett, így visszafejlődést jelent, míg minden, ami a Napon keletkezett, előmozdítja a haladást. Ezért a növényi táplálék előre visz, az állati táplálékban ezzel szemben gátló Hold-erő van. Ezzel az ember saját magát húzza vissza. 1907. 10. 12. - A hús sorvasztóan hat, mert a hús bomlástermék. Aki disznóhúst eszik, a disznó jellegéből élvez valamit, ezáltal a disznó mivoltot is eszi. 1905. 04. 27. - A melegvérű állatoknál a káma (érzéki vágy) belülről kifelé hat, a meleg vér hozza elő a szenvedélyt. Az alacsonyabb rendű állatoknál viszont a káma kívülről hat rájuk, éppígy a hő is. Ha az ember egy darab húst eszik, az egész állatot eszi. Az állat kámája osztatlanul benne van egyetlen darab húsban.
Hal Egyetlen halban is kifejeződik az egész világkáma. Ha halat eszik az ember, vele együtt az egész világkámát is eszi. Ha az ember halat eszik, alapjában véve a fejlődés ellen dolgozik, mert olyankor a kívülről ható kámához kötődik, így olyasmivel kerül kapcsolatba, ami igencsak visszahúzó számára.
13
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
1907.10.12. - Ha halat eszünk, az egész állatvilágot esszük. 1909. 09. 11. - ... Ezért durvítja el ma a haltáplálkozás a legfinomabb és legszubtilisebb szervet az emberben.
A vegetarianizmus veszélyei 1924. 07. 31. - Ha az ember a marha, a disznó vagy hasonló állatok zsírját fogyasztja, akkor ez beépül a testébe, ami éppúgy élvezetet okoz neki, ahogy a cukor nyalogatása a gyermeknek, csak más módon elégíti ki. ... Húst főképpen akkor eszünk, ha a test szereti a húst. De ebben a vonatkozásban sem szabad fanatikusnak lennünk. Vannak emberek, akik létezni sem tudnának húsevés nélkül. Ha azonban valaki nélkülözni tudja a húst, az a hústáplálékról áttérve a vegetáriánus táplálkozásra, erősebbnek érzi magát, mint korábban. 1906.10. 22. - Ha valaki vegetáriánus lesz, akkor bizonyos erői materiálisból szellemivé alakulnak át. Ha azonban ezeket az erőket nem használja fel, akkor hátrányosan fognak hatni rá, sőt, szét is rombolhatják az agyát. A vegetáriánusnak egyidejűleg szellemi megismerést is kell végeznie, különben maradjon inkább húsevő. 1907. 10.12. - Egészen jó, ha az ember így él (vegetáriánus módon), de ez csak szükségmegoldás. Igazi okkult értelemben csak egy oka lehet a vegetáriánus életmódnak, mégpedig az, hogy valaki nem képes húst enni. Van egy pontja az okkult tudásnak, amikor az ember a hússá válás természetét már ismeri, és már nem tud enni belőle, undorodik tőle, mert felismeri, hogy mi a hús. A romlatlan ízlelő érzéken múlik a dolog. Az állatban ez még megvan, az embernek azonban újra el kell
14
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
sajátítania. Élvezetet és elégedettséget kellene keltenie benne mindannak, ami egészséges, undort, ami ártalmas számára. Az ember meg fogja tanulni, hogy mire van szüksége.
A jövő táplálkozása 1905. 11. 04. - A hatodik kultúrkorszakban állati táplálékot már nem fognak fogyasztani. Addigra lehetővé válik a harmadik táplálkozási forma, a tisztán ásványi táplálék megjelenése. Az ember akkor majd maga állítja elő a táplálékát. Először azt ette, amit az istenek készítettek számára; de amikor később magasabb fokra emelkedik, ő maga fogja a laboratóriumban elkészíteni azt, amire a tápanyagok közül szüksége van. 1906. 10. 22. - A jövőben lesznek olyan laboratóriumok, ahol majd teozófusok munkálkodnak kémiailag az alakuló - nem pedig a már meglevő - természettel összhangban. Az emberiségnek egyre inkább át kell térnie a tudatos táplálkozásra. Ebben azonban nem egyszerűen követnünk kell a természetet, hanem inkább folytatnunk kell a természet munkáját. Akkor adjuk az embereknek a helyes táplálékot, ha evolúciójának szempontjából nézzük az embert. A szervek akkor megfelelően átalakulnak (például a húsevést felváltja a növényi táplálék). Egy kérdésre adott válasz: az állati táplálék és a növényi táplálék között a tej mintegy a középső helyet foglalja el.
Tej
15
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
1905.11. 04. - A tej régi „Hold-táplálék". A Hold kiválása előtt a tej „az egész Föld általános vére volt"; a környezetéből vette fel az ember. Ez volt az első formája a tápláléknak, a régi „istenek eledele". Keleti gyógyítók, akik csak tejen élnek, újra felveszik „az ősi erőket, amelyek akkor voltak a Földön, amikor a tej patakokban folyt. Ezek az erők hívták a létbe az embert." 1908. 12. 17. - A fejlődés abban áll, hogy - amennyiben a fehérjeszükséglet kielégítése nem magában az emberben történik - az állati táplálkozás arra fog korlátozódni, amit még nem tüzesített át az állat szenvedélye: ilyen például a tej... Vaj, sajt, tej olyan termékek, „amelyek előállításában főként az állat éterteste vesz részt." 1905. 04. 27. - Mindaz, ami az állatnál magával az élettel függ össze, ami az állat életfolyamataihoz tartozik - előrevisz, például a tej és mindaz, amit belőle készítenek. 1908. 12. 17. - Ha az ember idősebb korban főleg - vagy kizárólag tejet fogyaszt, akkor étertestében különleges erőket képes kifejleszteni, amelyek gyógyító hatást gyakorolhatnak embertársaira. Olyan gyógyítók, akik gyógyítóan akarnak hatni az emberekre, különleges segédeszközt kapnak a tej kizárólagos fogyasztásával. 1913. 03. 21. - A tej sajátosan földi valami. Más bolygókon az élőlények egészen mást termelnek, mint a földi tej. Minden bolygórendszer élőlényének megvan a saját teje. Mindaz, ami a tejtáplálékon keresztül az emberi szervezetbe jut, arra készíti fel az embert, hogy földi teremtménnyé váljon, mert hozzáhangolja őt a Föld viszonyaihoz, de eközben mégsem bilincseli a
16
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Földhöz. Földi polgárrá teszi, de nem akadályozza meg abban, hogy az egész Naprendszer polgára is legyen. Értsék meg jól, hogy alapjában véve az a helyes, ha az antropozófiára törekvő ember nem válik fanatikus szellemi rajongóvá azáltal, hogy különféle nehézségeket támaszt a fizikai teste számára, amikor ezt a fizikai testet el akarja szakítani minden evilági kapcsolatától. Hogy ne legyünk a szellemi fejlődésre egyoldalúan törekvő különcök, hogy ne idegenedjünk el az emberi érzésektől, az emberi munkálkodástól a Földön, jól tesszük, ha földi vándorlásunkon a tej és tejtermékek fogyasztását nem mellőzzük, és engedjük ezeket hatni magunkra. 1922. 01. 06. - ...leginkább az anyatej, de a tej és a tejtermékek általában úgy hatnak az emberre, hogy egyenletes módon az egész emberre terjesztik ki befolyásukat. Valamennyi szerv harmonikusan jut jogaihoz a tej és tejtermékek fogyasztásakor.
Az aludttej vize Egy 50 éves páciensnek, aki cholecystektomia utáni tüdőgyulladásból és nephritisből nem tudott kilábolni, mondta dr. Steiner az alábbiakat. (Cholecystektomia = epehólyag műtéti eltávolítása. Epehólyag műtétet követően a máj epetermelése nem áll le, miközben az epehólyag tartályfunkciója már megszűnt. így folyamatos az epecsorgás a bélbe. A fordító megjegyzése.) 1923.12.12. - A probléma enyhülhetne, ha megkísérelnék a savanyú tejből kivonni a vizet (nem a tejsavót), és ebből minden nap egy teáskanállal beadnának. Ennek a víznek az a tulajdonsága, hogy a májat erősen serkenti, és ezzel sok mindent pótolhatunk, ami hiányzik
17
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
azáltal, hogy az epe nincs meg. A követő betegségek, tüdőgyulladás stb. abból erednek, hogy a szervezet nélkülözi az epét. A savanyú tej vize a máj serkentésével pótolja az eltávolított epét.
Mandulatej 1910.11. 21. - A mandulatej teljes értékű helyettesítője a tehéntejnek. A hústáplálék, növényi táplálék és a tej tárgyalásáról most áttérünk a fehérje szerepének kérdésére.
Fehérje 1923. 09. 22. - Tulajdonképpen a fehérje építi fel és fejleszti az embert; ez az őseredeti, amin minden alapszik. Aki a fehérjét egyáltalán nem tudná megemészteni, az meghalna. 1913. 03. 21. - A fehérje felismerése az emberben ehhez a kijelentéshez vezet: „ebből tevődünk össze, ez adja a testünk felépítését,... itt érezzük a fehérjeszubsztanciát magunkban."
„Alapvető tanulságok" 1925 IX. K. - A fehérje az élő test szubsztanciája, amit a test képzőerői a legsokoldalúbb módon átalakítanak, úgy, hogy ami az átalakított fehérjeszubsztanciában létrejön, az az egyes szervekben és az egész szervezetben is megjelenik. Hogy ilyen módon felhasználható legyen, a fehérjének rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy bármely formáját, ami természetének materiális részét alkotja, abban a
18
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
pillanatban levesse, amikor a szervezet felszólítja, hogy egy általa kívánt hatást szolgáljon. A korábbi előadásokban dr. Steiner a fehérjét alakító-anyagnak nevezi. 1906. 10. 22. - Az emésztési folyamaton belül a fehérjeanyagok ugyanazt jelentik, mint a saját gondolataink létrehozása. Ugyanolyan az a tevékenység, ami a gondolkodásban az alkotóerőt előidézi, mint ami megformálja az alsó organizmusban az alakító anyagokat. Ha ehhez nem a helyes mértékben kapja az anyagot, akkor az alsó testi tevékenység túlműködése következik be. Ennek a felső régióban a képzetek túlburjánzása felel meg. De az ember legyen egyre inkább képzeteinek ura, és tudatosan irányított képzettevékenysége legyen. Ennek érdekében a fehérjeanyagok adagolásának bizonyos határok között kell maradnia. Különben egy olyan túlzott képzettevékenység is magával ragadná az embert, amitől már meg kellene szabadulnia. 1924. 01. 23. - A fehérje az a táplálék, amit a belekben, az altestben feltétlenül fel kell dolgozni, és magának az alsó testnek kell a saját erejével ezt a fehérjét feldolgoznia... Minden fehérje félig folyékony. Az ember éterteste minden félig cseppfolyós anyaghoz hozzá tud férni... A fehérjét az étertestnek, méghozzá az altestben, teljesen fel kell dolgoznia... Már abból is láthatjuk, hogy a fehérje tulajdonképpen nem munkálkodhat erősen az emberen, mivel a szervezet a fehérjét az ember alsó testében dolgozza fel, vagyis ekkor egyáltalán nem kell felhatolnia a mellkasig, főképpen pedig az ember fejéig. Ebből kiderül, hogy a fehérje nem szolgál olyan tápanyagként, amit mint legfontosabbat kell figyelembe vennünk. Valójában nem fordulhat elő, hogy az ember túl kevés fehérjéhez jut, mert az altestében mindjárt ott van minden, amit eszik, így a szervezetnek nem kell sokat dolgoznia.
19
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Az étertest azért van, hogy a romlottat, a bűzt legyőzze és eltávolítsa. Az ember úgy van megalkotva, hogy az étertest harcol a rothadás ellen, és azt mindenkor vissza is szorítja. 1924. 07. 31. - A fehérjét át is lehet alakítani, amennyiben az ember képes arra, hogy amikor növényi fehérjeként felveszi, a bélrendszerben megsemmisítse. Ekkor az ember erőket kap. De amint a belek legyengülnek, akkor már kívülről kell biztosítani a fehérje helyes felvételét. Ilyen például az állati fehérje, hiszen a tyúkok, amelyek a tojást adják, állatok. Az állatiból eredő fehérje a bélrendszeren túlmegy, ez látja el a testet, mert az állati fehérje szétterjed. Az orvosoknak a következőket mondja dr. Steiner: - A fehérje felépítésében részt vesz: 1920. 04. 01. - A négy szervrendszer, a veserendszer (húgyhólyag), a májrendszer, a tüdőrendszer, és ezekhez csatlakozik a szívrendszer. Ez a négy szervrendszer alakítja az emberi fehérje struktúráját. Ezeket kell tanulmányoznunk, a fehérje belső felépítését pedig egy olyan eredőnek felfognunk, amelyen e négy szervrendszer dolgozik. A fehérje alakítása során teljesen együttműködik ez a négy szervrendszerünk. - A munkásoknak dr. Steiner ugyanezt a folyamatot írja le egy másik nézőpontból: 1924. 08. 02. - Nos, az a helyzet, hogy az ember valami nagyon-nagyon bonyolult dolgot művel, amikor a saját fehérjéjét hozza létre. Ugyanis először szétszedi azt a fehérjét, amit megeszik; ezáltal a testében mindenütt szén keletkezik. Ezzel a szénnel egyesíti a belélegzett oxigént. A nitrogént, a hidrogént, a ként is a levegőből veszi, ami saját fehérjéjének felépítéséhez szintén szükséges. Abból a fehérjéből, amit megeszünk, csupán a szenet tartjuk meg.
20
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Tojás A tojásfogyasztásról nem sok adatot találtunk. A teozófiai időkből csak ezt a részt: 1905. 04. 27. - A halhoz hasonló a tojás fogyasztása. Az általános káma alakította ki őket. Az általános kámát szívjuk fel általuk. Később dr. Steiner ezt mondja a munkásoknak: 1923. 09. 22. - Az ember tulajdonképpen sokféle terméket fogyaszt, például fehérjét, amit valamennyi tápanyaggal felvesz, és amit igen jellegzetes, különösen figyelemreméltó formában tartalmaz a tyúktojás, de számtalan más táplálékban is benne van. Tehát ez az első, a fehérje. A következő három a zsírok, a szénhidrátok, valamint a sók.
Zsírok 1924. 07. 31. - A zsírok - a fehérjékhez hasonlóan - a bélrendszerben semmisülnek meg, csakhogy az állati zsír és a hús nem semmisül meg teljesen, hanem beépül az emberbe. Az embernek nagyon erősnek kell lennie, ha csak növényi zsiradékkal akar táplálkozni. Ha állati zsírt eszünk, tulajdonképpen azt mondjuk: „a világ adja nekem a saját szalonnámat", míg a vegetáriánus így szól: „a saját szalonnámat akarom".
21
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
„Alapvető tanulságok" 1925 X. K. - A zsír a szervezetnek az a szubsztanciája, amelyet kívülről veszünk fel ugyan, de a legkevésbé bizonyul számunkra idegen anyagnak. A zsír a legkönnyebben megy át abból a minőségből, amit a táplálékfelvételkor magával hoz, az emberi szervezet minőségébe. A zsírnak ez a viselkedése azáltal lehetséges, hogy az idegen szervezet természetéből (például annak éteri erőiből) a lehető legkevesebbet viszi át az emberibe. Ezért az ember könnyen be tudja tagolni saját hatáskörébe. A zsír olyan szubsztanciának mutatkozik, amely csak kitölti a testet, magán hordozza a test, és egyedül csak a meleget fejlesztő folyamatok miatt fontos a tevékeny szervezet számára. Az a zsír, amit egy állati organizmusból nyerünk, csupán meleget termelő képességét hozza át az emberi organizmusba. Túlzott zsírfelvételnél bizonyos mértékig parazita hő-gócpontok jönnek létre. Ezek magukban hordozzák a gyulladásos állapotok lehetőségét. E gócok keletkezését abban kell keresnünk, hogy a testben több zsír létrehozására fejlődik ki hajlam, mint amire az én-organizációnak a belső melegben való éléshez szüksége van. Ha viszont az állati erők túl kevés zsírt hoznak az én-organizációba, akkor az én-organizációban hő- éhség lép fel. Ekkor a szükséges hőt a szervek tevékenységéből kell elvonnia. Ezáltal a szervek bizonyos fokig törékennyé, merevebbekké válnak. A szükséges folyamatok csak nehézkesen mennek végbe. 09. 22. - Előfordulhat természetesen az is, hogy az ember nem képes a zsírt rendesen elraktározni, vagyis beteg... A zsír tulajdonképpen az az anyag, amit a testbe belehelyezünk. Mi történik azzal az emberrel, aki éhezik, vagy az emésztőrendszere olyan, hogy nem tudja a zsírt
22
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
elraktározni, hanem az a bélsárral együtt távozik? Az ilyen ember egyre szellemibbé válik, akinek alig van anyag a testében. De ilyen módon válni szellemivé, ezt mégsem viseli el az ember. Ekkor a szelleme is elég. Tehát nemcsak egyre soványabb lesz, hanem olyan képzelődések is elhatalmasodnak rajta, amelyek rögeszmékbe és ehhez hasonlókba kergetik, majd az az állapot lép fel nála, ami az éhezésnél úgynevezett éhségőrületként jelent-kezik. Mindig a szellem szétrombolásáról is szó van, amikor az ember nem egészséges. így tehát ha az ember túl kevés zsiradékot kap, akkor sorvadni kezd, és azt mondhatjuk, hogy lassan elenyészik, elfogy. 01. 23. - Az ember a saját zsírjától állandóan avasat böfögne fel, belülről saját magát avasnak ízlelné, ha az asztrálteste ezt az avasodást nem küzdené le állandóan. Egészséges állapotban az ember nem avasodhat meg. Csak akkor avasodik meg, ha túl sok zsírt eszik, amivel az asztrálteste nem tud megbirkózni, vagy ha valamilyen okból túl sok zsír termelődik benne. Ha az embernél erős avasodás, vagyis az asztráltest csekélyebb működése mutatkozik, akkor kellemetlen szájíze van. Ez a rossz szájíz azután visszahat a gyomorra. Ezen a kerülő úton kaphat az ember a saját magában levő avas zsírtól gyomor- és bélbetegségeket. 09. 22. - Míg a szénhidrátoknak az a céljuk, hogy „a puszta vázunkat megalkossák", a zsírok kitöltenek. A zsíroknak köszönhető, hogy ott, ahol a szénhidrátok a formát kidolgozzák és mintegy belerajzolják az alaprajzot a térbe, anyag kerüljön abba... A zsír lerakódik a fizikai testben; de a legfontosabb, hogy ez a lerakódott zsír eleven maradjon, mert élő, eleven zsírnak kell bennünk lennie. Ezen dolgozik az étertestünk. Amikor az ember ébren van, és az asztráltest az étertestben dolgozik, akkor a zsírt állandóan feldolgozza. Ekkor a zsír mindent „megken" a testben. Amikor az ember alszik, tehát az
23
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
asztráltest kívül van a fizikai testen, akkor a zsírt nem dolgozza fel, és a zsír lerakódik. Mindkettőre szükségünk van, a lerakódott zsírra és az olyanra is, ami a testet „megkeni". 01. 23. - A zsírok átmennek a beleken és az ember középső testére, a mellkasra hatnak erősen. Úgyhogy az embernek mindenképpen fogyasztania kell zsíros anyagokat, testének középső része, a szív és mellkas stb. helyes táplálása érdekében. 1913. 03. 21. - Amikor azt érezzük, hogy valami közömbössé tesz belső lezártságunk irányában, és mintegy túlemel a saját formánkon, belső emberi érzésvilágunkkal szemben pedig flegmává tesz, ez az érzés a fizikai testben levő zsírszubsztancia hatásából ered.
Szénhidrátok, cukor 1923. 09. 22. - A szénhidrátok „különösen ahhoz járulnak hozzá, hogy mint emberek emberi formát kapjunk. Ha nem ennénk szénhidrátokat, akkor mindenféle torzulás következne be az emberi alakban. Az történne, hogy például az orrunk vagy a fülünk nem tudna rendesen kifejlődni. A szénhidrátok eredményezik, hogy kívülről embernek látszunk... Ha valaki nem tudja a szénhidrátokat az agyába bejuttatni, hanem azok megrekednek a belekben és a gyomorban, akkor az az ember széthullik; akkor megfigyelhetjük, hogy az ember összeomlik, úgymond rosszul néz ki, legyengül, és nem képes az alakját fenntartani... A szénhidrátok az alakért dolgoznak, tulajdonképpen az a feladatuk, hogy a puszta formánkat alkossák meg. A szénhidrátok főleg az agy hátsó részére hatnak. Hamar kiderülhet valakiről, hogy túl kevés szénhidrátot képes megemészteni, és az
24
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
agynak ebbe a részébe nem tudja azt belevinni, mert állandóan rekedt a hangja, nem tud tisztán és világosan beszélni. Ha tehát egy olyan ember áll előttünk, aki azelőtt rendesen tudott beszélni és most egyik napról a másikra rekedt lett a hangja, megállapíthatjuk róla, hogy ennek az embernek nincs rendben az emésztése. Nem képes a szénhidrátokat helyesen megemészteni. A szénhidrátok nem jutnak el az agy megfelelő helyeire; ezáltal nincs rendben a lélegzése és így a beszéde sem. A szénhidrátok a beszédre is kihatnak és mindarra, ami a beszéddel összefügg.
„Alapvető tanulságok" 1925 VIII. K. - Ahol cukor van, ott jelen van az én- organizáció; ahol cukor keletkezik, ott fellép az én- organizáció, hogy az ember alatti (vegetatív, animális) testiséget az emberihez irányítsa. 1924. 01. 23. - Az emberi organizmusban a keményítő és a cukor elsősorban erjedni akar. Ez ellen mindenekelőtt a fej harcol. De a fej erői segítségével tulajdonképpen az én akadályozza meg az erjedéseket az érzékfelettiből.
A cukor és a temperamentumok 1922. 01. 06. - Az abnormálisan melankolikus gyermeknél nagyobb adag cukorbevitellel úgy hatunk a májra, hogy ennek tevékenysége némileg lecsökken, ugyanis a cukor bizonyos fokig átveszi a máj tevékenységét. Ezzel a gyermek melankolikus hajlamát (ez vérszegénységre való hajlamként is megjelenhet), ami bizonyos esetekben a gyermek
25
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
májtevékenységében gyökerezik, megfelelő táplálkozással valamennyire vissza lehet szorítani. A túlzottan szangvinikus gyermeknél pedig a cukorfogyasztást kell mérsékelni, hogy ezáltal felszólítsuk a májat az élénkebb tevékenységre. Ezzel a gyermeket arra ösztönözzük, hogy az énjét erősebben serkentse, és legyőzze azt, ami a szangvinikus temperamentumban fizikai következményként lép fel. 1924. 07. 23. - A szangvinikus gyermeknek kevesebb cukrot kell kapnia. A cukorcsökkentés lassanként orvosolja azt az abnormitást, amely ennél a gyermeknél is a nem megfelelő májműködésből ered (mivelhogy az epekiválasztás nem megfelelő), mert helyreállítja ezt az abnormális epekiválasztást, amit alig lehet észrevenni.
Nád- és répacukor 1909. 01. 09. - Olyan emberek számára van jelentőségük, akiknek nincs lehetőségük egy bizonyos, az étertestre ható erőt magukhoz venni. Robusztus felépítésűek számára nem ajánlatos.
Déligyümölcs-cukor 1903. 01. 09. - Manapság egy olyan emberi természettel van dolgunk, amely vagy morálisan, vagy fizikai-testi értelemben gyenge. Ha az ilyen természetnek választási lehetősége van, hogy cukorfogyasztási hajlamát vagy közvetlenül a cukorral, vagy ennek valamilyen másik formájával elégítse ki, akkor az ilyen gyengécske természetnek jót tesz, ha inkább déligyümölcs formájában jut cukorhoz. De a keményítőlisztből származó cukor előállításának munkájában is van
26
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
valami, ami a gyengébb természetűeknek jól jön, mert így legalább megtakaríthatnak valamit abból a fáradságos munkából, amit a saját cukruk előállítása jelent. Előnyös számukra sok cukortartalmú étel fogyasztása. - Ezzel szemben éppen a robusztus alkatúaknál, akikből az erő kissé ellenszenves módon tör fel, és akik azért fogyasztanak tésztafélét, kenyeret stb., hogy erőtöbblethez jussanak és hogy önhitten, gőgösen viselkedjenek, ezek számára hasznos lehet, ha a tésztaféléktől stb. tartózkodnak, és inkább gyümölcsöt esznek. 1913. 03. 21. - Amikor a lélek fejlődésen megy keresztül, akkor mindazt, amit az ember cukorszubsztanciában felvesz, vagy ami már benne van, úgy éli meg, mint ami belső szilárdságot ad számára, belülről megerősíti, és bizonyos fokig valamiféle természetes egoizmussal tölti fel. Különösen az, aki lelkileg fejlődik, gyakran tapasztalja, hogy szüksége van cukorfelvételre, hiszen a lelki fejlődés arra irányul, hogy egyre önzetlenebbek legyünk: a lélek az elmélyült antropozófiai fejlődési úton egyre önzetlenebb lesz. Ezért az ember, aki fizikai testét illetően egyszer már teljesítette földi misszióját, hogy ne veszítse el én-organizmusának összefüggését a Földdel, nagyon jól teszi, ha a fizikaiság területén bizonyos ellensúlyt teremt ott, ahol az egoitásnak nincs akkora jelentősége, mint a moralitás terén. A cukorfogyasztással ugyanis egyfajta ártatlan egoizmus keletkezik bennünk, ami ellensúlyozza a morálisszellemi területen kialakított önzetlenségünket. Bizonyos cukormennyiség bevitelének hiányakor fennáll az a veszély, hogy az ember álmodozóvá, fantasztává válik, és elveszíti a földi viszonyok egészséges megítélésének képességét. Azt mondhatjuk: a cukorélvezet fizikailag növeli az ember személyiségjellegét.
27
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Méz 1923. 02. 03. - Mit tesz a méz? Abban a pillanatban, amikor mézet eszünk, éppen a helyes arányban mozgósítja bennünk a levegőszerűt és a folyadékszerűt. Nincs jobb az ember számára, mint hogy ételeibe a helyes mértékben tegyen mézet. 1923.11.10. - Ha idősebb emberként fogyasztjuk, akkor a méz megadja nekünk azt, amit alakító erőként most inkább kívülről kell kapnunk; ez ugyanaz a hatalom és erő, amit gyermekkorban a tej nyújt a fejnek. Amíg gyermekek vagyunk, a fejből segítjük a formaképző erőket a tejfogyasztás által. Ha idősebb korban szükségünk van formaképző erőkre, akkor mézet kell ennünk, de nem nagy mennyiségben, mert csak arról van szó, hogy erőket kapjunk tőle. 1923. 11. 26. - Ha túl sok mézet eszünk, ha nemcsak kiegészítésként fogyasztjuk, akkor formaképző erőink túlsúlyba kerülnek. Ilyenkor a forma merevvé válik, és mindenféle betegséget kap az ember... A méz tartalmaz olyan erőket, amelyek az embernek formát, szilárdságot adnak. Ezekről az összefüggésekről mindenképpen tudnunk kell. 1923. 12. 10. - Ha jobban lehetne befolyásolni az egész egészségügyet, rendkívül hasznos lenne elérni, hogy az emberek már az eljegyzés idején mézet egyenek megelőzés céljából. Akkor ugyanis nem lennének angolkóros gyermekeik, mivel a mézben van egy olyan erő, amely az emberben tovább feldolgozva, képes a szaporodási erőkre hatni és a gyermeknek majd megfelelő formát adni. A gyermek csontfelépítésére hatással van a szülők, nevezetesen az anya mézfogyasztása.
28
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
1923.12. 05. - Azok az emberek, akik nem tudják a mézet elviselni, rendszerint olyanok, akik igen korán hajlanak a szklerózisra, az egész test megkeményedésére, mert a testben az anyag körforgása csak lassan megy végbe. Emiatt nem tudják a mézet elviselni, ami éppen az anyagcsere meggyorsítását célozza. Mivel túl lassú az anyagcseréjük, a méz pedig fel akarja azt gyorsítani, ezért a méz ellentétbe kerül az anyagcseréjükkel, és ekkor jönnek a gyomorpanaszok. Némi mézet persze mindenkinek kell fogyasztania, de itt nemcsak a fogyasztásról van szó, mert ehhez meg kell lennie a belső képességünknek is.
A világ alapösszefüggései — méz, bor, olaj 1920. 04. 05. - Ezzel kapcsolatban elmondanám, hogy hasznos lehet az ember számára, ha tudatosítja a világ alapösszefüggéseit. Érdekes, hogy ez a módszer, a világ alapösszefüggéseinek tudatosítása azokban az időkben játszott nagy szerepet, amikor még a misztériumhelyeken gyakorolták a gyógyítást. Akkor nem elméletileg fejezték ki a dolgokat, hanem lényegében a világ alapösszefüggéseibe ágyazták őket. Például ilyesmit mondtak: „Ha magadba fogadod a mézet vagy a bort, akkor belülről megerősíted azokat az erőket, amelyek a kozmoszból hatnak rád." Azt is lehetne mondani: akkor a tulajdonkép-peni én-erőket erősíted meg magadban, mert ez ugyanazt jelenti... így a dolgokat jól áttekinthetővé tették. „Ha pedig olajszerű anyaggal dörzsölöd be a testedet, akkor legyengíted a Föld-erők káros hatásait", tehát azokét az erőkét, amelyek a szervezetben az én-hatás ellen dolgoznak. „Ha megtaláljuk a helyes mértéket aközött, hogy a cukorszerű által a belső megerősödjön és az olajszerű által a külső hatás mérséklődjön, akkor megfelelően haladunk az öregkor felé" -
29
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
mondták a régi orvosok. „Segítsd elő, hogy az olajnak az organizmusodra tett hatása révén a káros Föld-erőktől megszabadulj, amikor bedörzsölöd magad olajjal; és ha az organizmusodban nem vagy hozzá túl gyenge, engedd, hogy a bor vagy a méz megerősítse az én-erőidet, mert ezzel megerősíted magadban azokat az erőket is, amelyek elvezetnek az öregkorba".
Só 1923. 09. 23. - Azért sózzuk meg ételeinket, hogy egyáltalán gondolkodni tudjunk. A sónak, mint tápláléknak egészen az agyig kell eljutnia. Különösen elöl hat az agyra. A só először a szájban, azután a gyomorban és bélben egyre finomabbá oldódik. Azzal, amit az ember így a sóval tesz, a só már átszellemiesített állapotban kerül az agyba. Ha például valaki a táplálékban levő minden sót a gyomrában vagy a beleiben elraktározza, nem pedig az agyba küldi a vérárammal, akkor gyengeelméjű, buta lesz. Aki nem képes a só hatását az agyban tartani, elbutul. 1924. 07. 31. - Ha megsózzák a levesüket, akkor az a só, amit beletesznek, szinte teljesen változatlan formában megy fel a fejükbe. Sót az ember nem képes saját maga előállítani magában. Néhány előadást összefoglalva következőket mondhatjuk:
a
táplálkozás
építőköveiről
a
A fehérjét az altestben az étertest erői dolgozzák fel. (Az étertest akadályozza meg a rothadást. A fizikai test létezése a fehérjéhez kötődik.)
30
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
A zsírokat a test középső részében az asztráltest erői dolgozzák fel. (Az asztráltest akadályozza meg az avasodást. Az étertest területe a zsírokban van.) A szénhidrátokat a fejben az én-erők dolgozzák fel. (Az én-erők akadályozzák meg az erjedést. Az asztráltest területe a szénhidrátokban van.) A sók szinte változatlanul jutnak a fejbe. (Az én területe a sókban van.) A növényi táplálkozásról és az ember különböző részeire tett hatásáról dr. Steiner a következőket mondja:
Növényi táplálék 1923. 11. 10. - Ha az ember növényi táplálékot fogyaszt, akkor lehetőséget ad a növénynek arra, hogy azt, amit kint a természetben megkezdett, helyesen folytassa tovább: nem a kozmosz fényvilágába, hanem a kozmosz szellemi messzeségeibe való visszatérést. Ezért van az, hogy a növényit a levegőszerűig, a gázszerűig kell továbbvinnünk, hogy a növényi a szellemi lényekhez emelkedhessen, ahová vágyik. A növényszerűt nemcsak felvesszük magunkba, hanem teljesen át is szellemiesítjük. A világ úgy van kialakítva, hogy a legalsó a legfelső felé és a legfelső a legalsó felé törekszik. Nagyobb átalakulást el sem lehetne képzelnünk! Az ember is azonnal beteg lesz, ha a legalsó nem fordul felfelé, a legfelső pedig lefelé. 1924. 06. 07. - A növények, mint elsőrendű élelmek olyanok, amelyek úgy fejlődnek, hogy bennük a szubsztanciák tápanyagokká
31
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
formálódjanak az állat és az ember számára; ebben a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz ereje működik a kovaszerű szubsztancia kerülőútján.
Gyökér 1924. 06. 10. - A piros virágban megláthatjuk a Marsot, a fehér, a sárga virágban a Jupitert, a kék virágban a Szaturnuszt. A zöld levélben pedig tulajdonképpen a Napot fedezhetjük fel. Ami azonban a növény színeiként jelenik meg, az mint erő éppúgy belehat a gyökérbe is. Mert ez a távoli bolygókon élő erő ismét visszasugárzik a Földre. A földszerű viszont, amely a gyökérben él, és nagy erővel a gyökérbe árad, a formát alakítja ki. Mert a növények formája onnan származik, ami csak a földi tartományban tud létrejönni. Az, ami a formában elénk tárul, földi. Amikor a gyökér szétválik, elágazik, vagyis igazi gyökér lesz belőle, akkor, ahogy a színben a kozmikusság felülről hat, a földiség alulról hat a gyökérre. így kozmikus gyökeret látunk az olyan gyökérben, ami tömbszerűen alakul ki. Ezzel szemben a szétágazott gyökérben a földiség működését tapasztaljuk a talajban, ahogyan a színekben a kozmikusság behatását figyelhetjük meg a virágban. E kettő között pedig ott találjuk a napszerűt. A napszerű legfőképp a zöld levélben fejti ki hatását, illetve a virág és a gyökér kölcsönhatásában jelenik meg, mindabban tehát, ami ezek között helyezkedik el. 1922. 10. 28. - Legerősebb az életerő a gyökérben. És az életerő fokozatosan csökken alulról felfelé haladva. 1912. 01. 01. - Mindaz, amit a növény gyökere tartalmaz, bizonyos fokig az emberi agynak és a hozzá csatlakozó idegrendszernek felel meg. Ez odáig megy, hogy annak élvezete, amit a növény gyökere tartalmaz, valóban bizonyos rokonságot mutat azokkal a
32
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
folyamatokkal, amelyek az agyban és az idegrendszerben játszódnak le. Úgyhogy ha az ember valamilyen módon agyát és idegrendszerét mint a szellemi élet fizikai eszközét - fizikailag akarja befolyásolni, akkor olyat kell a táplálékkal magába fogadnia, ami erőként a gyökérben található. Akkor bizonyos értelemben mindaz, amit magába felvesz, gondolkodni fog benne, szellemi munkát fog végezni. Ha viszont az ember kevésbé veszi igénybe a gyökérszerűnek ezt a hatását, akkor az ő saját szellemiségét kell az agyának és idegrendszerének felhasználnia. Láthatjuk ebből, hogy a lelki-szellemi átélés vonatkozásában a túlzott gyökérfogyasztás az embert önállótlanná teszi, mert ilyenkor inkább a tárgyszerű, a külső dolgozik benne, és az agy meg az idegrendszer úgyszólván önállósítja magát. Ha tehát az ember magasabb szinten saját maga akar lenni, vagyis azt akarja mozgósítani magában, ami belőle fakad, akkor korlátoznia kell a gyökérfogyasztást. 09. 22. - Ha főzetet készítünk a gyökérből, és teaként adjuk, akkor az a fejre hat gyógyítóan. Ha gyökeret eszünk, az a fejre van befolyással, mégpedig úgy, hogy materiálisán hat rá. 06. 16. - Gyökértáplálékot ott kell alkalmaznunk, ahol arra van szükség, hogy a fejnek szubsztanciát, materiális anyagokat adjunk, hogy a fejen át ható kozmikus erők megtalálják a megfelelő anyagot formaképző tevékenységükhöz.
Sárgarépa 1924. 07. 21. - A sárgarépától a fej legfelső részei erősödnek meg, tehát azok, amelyek azt okozzák, hogy az ember belsőleg erős, szilárd legyen, vagyis hogy ne legyen fásult, elpuhult.
33
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
A sárgarépa gyökérzete kiváltképpen alkalmas arra, hogy ellássa az emberi fej táplálását. Férgek akkor jelennek meg a belekben, ha a fejerők túlságosan gyengék, mert ekkor a fej nem hat le elég erősen a test többi részébe.
Cékla 1923. 07. 18. - Ha az ember céklát eszik, rendkívül nagy vágyat érez a sok gondolkodásra. Ha burgonyát eszik, akkor arra vágyik, hogy hamarosan újra egyen. A burgonyától gyorsan meg lehet éhezni, mert nem megy fel egészen a fejig. A céklától hamar jól lehet lakni, mert ami fontos benne, az egészen a fejig megy, amit a cékla teljesen áthat tevékenységgel, ha megfelelőképp feljut a fejbe. De persze igen kellemetlen az emberek számára, hogy gondolkodniuk kell, és ezért jobban kedvelik a burgonyát, mint a céklát, mert a burgonya nem serkent gondolkodásra. Az ember ellustul tőle. Ezzel szemben a cékla erősen serkenti a gondolkodást, mert igazi gyökér. Kifejezetten gondolkodásra késztet, ráadásul úgy, hogy maga az ember akar gondolkodni.
Retek 1923. 07. 18. - Ha serkenteni akarjuk a gondolkodást, akkor különösen a sós serkentésre, például retekre van szükségünk. Ha valakinek a feje nem eléggé élénk, akkor ez jót tesz neki, mert a gondolatait kissé mozgásba hozza, amikor retket eszik az ételeihez.
34
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
A retek beindítja a gondolkodást; az embernek ilyenkor nem is kell olyan nagyon tevékenynek lennie, mert a gondolatok maguktól jönnek, ha retket eszik, olyan erőteljes gondolatok, hogy hatalmas álmokat is előidézhetnek.
Gyökér, nyersétel 1921. 04. 14. - Olyan nyersételt fogyasztani, ami a növényben lent, a gyökér tájékán található, vagyis sohasem megfőzni a növényt, ennek bizonyos következménye van az emberi organizmusra. Ez ugyanis a szervezetben lassan a légző rendszer egészségét támadja meg. Ezt sokáig lehet ugyan folytatni, mert az emberi organizmus nem egykönnyen rom-bolható szét, de a nyersétel fanatikus fogyasztása észrevétlen módon rombolja az embert, és idővel valóban kifejezett fulladáshoz vagy ehhez hasonlóhoz fog vezetni az elvakult nyersételevés.
Gomba, hagyma, póréhagyma 1905. 04. 27. - Minden, ami a rothadó földben és a föld alatt terem, így a hagymafélék és a fokhagymafélék, kevésbé előnyösek az ezoterikus fejlődés szempontjából. A Hold-korszakban a hagymafélék szilárdan az élőben nőttek.
Burgonya
35
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
1905. 04. 27. - A burgonya sem tartozik a legelőnyösebb dolgokhoz. A burgonya egy földből kihajtó szár volt, egy régebbi növény hajtása, ami a föld fölött terjeszkedett. Csak a későbbi Föld-fejlődés során húzódott be a földbe. 1923. 09. 22. - A burgonyánál a gumót fogyasztjuk, ami nem igazi gyökér. A gumó minden növénynek az a része, amit a belek a legkevésbé dolgoznak fel. Megesszük tehát a burgonyát, belekerül a gyomorba, a belekbe. Itt nem történik meg azonnal a feldolgozása, hanem a vérben feldolgozatlanul megy tovább. Ahelyett, hogy felérkezve az agy megfelelő helyeihez, már finommá válna, mint a rozs vagy a búza, és rögtön visszaindulna a testbe, a feldolgozásnak az agyban kell megkezdődnie. A rozst és búzát már a belekben megemésztjük, így a fejnek csak a „testben való feldolgozásról" kell gondoskodnia. Ha ezzel szemben burgonyás kenyeret vagy burgonyát fogyasztunk, akkor először a fejnek kell a burgonya emésztésével foglalkoznia. Ilyenkor a fej nem tud rendesen gondolkodni sem, mert a gondolkodáshoz szabad erőkkel kell rendelkeznie, de ehhez az altestnek kell az emésztéshez szükséges erőit mozgósítania. Ezért ha az ember túl sok burgonyát fogyaszt, akkor a fejét egyre jobban kikapcsolja a gondolkodásból, és egyre inkább elveszíti a fej középső részével történő gondolkodás képességét, hogy azután már csak a fej elülső részével tudjon gondolkodik. De ez az elülső fejrésszel való gondolkodás, amely a sóktól függ, egyre inkább odavezet, hogy az ember materialista gondolkodású, puszta értelmi emberré válik. Az igazi szellemiséget a fej nem fogja tudni felfogni. 1924. 07. 23. - Amikor a burgonyát Európában meghonosították, akkor az emberek gyorsabbak lettek a fogalmak intellektuális használatában,
36
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
de az így szerzett tartalmak nem maradnak meg, nem hatolnak a bensőbe. Az intelligencia fejlődésének története párhuzamosan halad a burgonyaevés történetével. 1924. 08. 02. - Igen, ezt a sok gondolkodást, ami egyáltalán nem is szükséges, a burgonyafogyasztásnak is köszönhetjük. Mert aki burgonyát eszik, az állandó serkentést érez a gondolkodásra. Nem is tehet mást, minthogy gondolkodik. De ezáltal, a tüdeje és a szíve legyengül. A tüdővész akkor jött, amikor a burgonyafogyasztás megjelent. 1924. 07. 23. - Ha a burgonya anyagát mikroszkóp alatt megvizsgáljuk, akkor felfedezzük benne a szénhidrátok ismerős alakzatát. Ha egy olyan ember asztráltestét nézzük, aki túl sok burgonyát evett, akkor kiderül, hogy az agyban, kb. 3 cm-rel a homlok mögött a burgonyaszubsztanciához hasonló excentrikus körökben kezd mozogni. Az asztráltest mozgása burgonyaszubsztanciaszerű lesz, és az ember rendkívül intelligenssé válik. Túláradó lesz az intelligenciája. Ez azonban nem marad meg, rögtön el is múlik. A burgonya kiváltja a gyors gondolatok felvillanását, de azok azonnali eltűnését is. Ez a felvillanó gondolati burjánzás, ami gyermekeknél is előfordulhat, mindig együtt jár az emésztőrendszer aláásásával. 1923. 09. 22. - Az embert az egész környezete építi fel: „a Nap, a Hold és a csillagok teremtménye." Ha viszont burgonyát eszik, akkor fejének középső részét csak arra használja, hogy ezt a burgonyát megeméssze. Ekkor elzárkózik a kozmosztól. Az újabb korban tulajdonképpen a túlzott burgonyafogyasztás vezetett el a materializmushoz. 1324. 01. 23. - ... A középagyban van a négydombtest (Vierhügelkörper), a látódombok stb., úgyhogy a túlzott burgonyafogyasztás még a látást is gyengíti.
37
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Ez az ösztön (tudniillik érezni azt, hogy mikor ettünk eleget), ami inkább a középagyhoz kapcsolódik, megzavarodik a túlzott burgonyafogyasztástól. 1923. 07.18. - Amióta Európában a burgonyatáplálék mindinkább elterjedt, azóta az emberek feje munkaképtelenebb lett, mert a burgonya főleg a nyelvre és a torokra hat. Ha a burgonyanövénynél lefelé haladunk, akkor nem kell egészen a gyökérig mennünk. Ugyanígy van ez az embernél: nem megyünk fel egészen a fejig, hanem a nyelvnél és a toroknál maradunk; különösen ezek élénkülnek fel a burgonyától. Ezért olyan ízletes a burgonya, mint feltét vagy főétel az emberek számára, mert ez arra hat, ami a fej alatt van, és a fejet nem terheli meg. 1923. 09. 22. - A csupán burgonyatáplálék fogyasztásakor az erők fent a fejben ülnek meg, ami az embert kimeríti, gyengévé teszi, asztrálteste pedig nem képes rendesen működni. Úgyhogy éppen az ember szellemi része lesz bágyadt és egyre álmosabb, ha nem képes az őt átható szénhidrátokat feldolgozni. Az asztráltestnek, amely például a beszédben is szerepet játszik, nemcsak fent a fejben van szüksége a szénhidrátokra, hanem az egész testben. Az asztráltestnek a lábakat kell mozgatnia, a kezeket kell mozgatnia. Ha rozst vagy búzát adok szénhidrátként, akkor az erők az egész testben szétterjednek. A túlzott burgonyatáplálék következtében a női szaporodási szervek „petyhüdtek lesznek és lebénulnak". Az emberi magzat másképpen fejlődik ki, ha az apa és az anya túl sok burgonyát evett, mint ha helyesen táplálkozott volna. Az emberlény szellemi-lelkisége az anya testében főleg a fejen dolgozik. Ha most ez a szellemi-lelkiség a fejben azt találja, ami az anya táplálkozásában a rozsból vagy a búzából
38
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
származik, akkor a szellemi-lelkiség helyesen tud dolgozni a fejen. De más a helyzet, ha az anya testében egy olyan gyermekfejet talál, amelyet főként burgonyatáplálék alakít ki. Tudjuk, hogy a burgonya lent van a földön, sőt a föld be is fedi, ki kell ásni onnan, tehát a sötétségben növekszik, így nincs sok rokonsága a szellemivel. Az ember leérkezik a szellemi világból, és egy olyan fejre talál, amit tulajdonképpen a sötétség alakított ki. Ehhez nem tud hozzáférni a szellemi-lelkiség, aminek az a következménye lesz, hogy az embrió ilyenné formálódik (Steiner rajzol), kissé túlozva rajzolom; tehát egy óriási vízfej fejlődik ki. Mert amikor a növekedő fizikaihoz a szellemi nem tud hozzáférni, akkor a fizikai magában növekszik, és egy ilyen vízfej alakul ki. Ha a szellemi hozzá tud férkőzni a magzathoz, akkor elpárologtatja a vizet, mert a szellemi dolgozik az anyagiságban, és a fej rendesen ki is fejlődik. Úgyhogy azt mondhatjuk: ezek az óriási vízfejek, amelyek az embrióknál gyakran megfigyelhetők, a hiányos táplálkozásból erednek, kiváltképpen a burgonya miatt. És így Önök annak lehetnek tanúi, hogy az ember nemcsak eltorzul, hanem úgy születik meg, hogy szellemi-lelkisége nem tud megfelelően beleereszkedni a fizikai testbe. Ha tehát találkozunk egy olyan fejjel, amelynél a szellemi-lelkiség a burgonyatáplálék következtében nem tudott rendesen behatolni az anya testében levő ember fizikai testébe, akkor az arra is kihat, hogy milyen lesz 14-15 évesen ez a személy. Az ember akkor egész életét szinte úgy éli le, mintha nem is volna teste, mintha az csak petyhüdten lógna rajta. Tehát a burgonyatáplálék hatása alatt álló emberek nem születnek eléggé életrevalónak. 1924. 06. 16. - A paradicsommal bizonyos vonatkozásban rokon a burgonya a jelzett irányban. Ez is igen önállóan működik, olyannyira, hogy az egész emésztési rendszeren áthaladva behatol az agyba,
39
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
azután az agyat önállósítja, még a többi emberi szerv hatásától is elszakítja. A burgonyafogyasztásnak csak odáig lenne szabad mennie, hogy serkentse az agyszerűt, a fejszerűt bennünk. Ezután (belső összetartozásuk miatt) következzenek a paradicsomra vonatkozó utalások.
Paradicsom 1924. 06. 24. - A paradicsomfogyasztásnak nagy jelentősége van a szervezetben mindarra, ami elkülönül a szervezettől, és saját organizmust alakít ki a szervezeten belül. Ebből következik, hogy a paradicsom diétás anyagként bizonyos körülmények között kedvezően hat az emberi máj beteges hajlamaira. A máj ugyanis olyan szerv, amely a leginkább önállóan működik az emberi szervezetben, úgyhogy olyan májbetegségeket, amelyek az állati máj megbetegedései, általában éppen a paradicsommal lehetne gyógyítani. Ezért - ezt csak zárójelben mondom - annak, akinek rákos daganata van, tehát az emberi organizmusban, vagy az állatiban, már egy bizonyos területe önállósodott, a paradicsomfogyasztást azonnal meg kell tiltani. De most kérdezzük meg: hogyan lehet az, mivel függ össze, hogy a paradicsom kiváltképpen arra hat, ami önálló a szervezetben, ami elkülönül benne? Ez azzal függ össze, amit a paradicsom a létrejöttekor akar, és amire ott szüksége van. Kifejlődésekor, a paradicsom akkor érzi magát a legjobban, ha olyan trágyát kap, ami még megtartotta eredeti formáját, ahogy az állatból kivált, vagy máshonnan van. Ha a trágya
40
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
még nem dolgozódott bele hosszasan a természeti környezetbe, ha még egészen vad trágya, ha valahol csak úgy összedobálnak önök hulladékot, egy teljesen rendezetlen trágyadombot, hogy komposzthalmot kapjanak, amiben lehetőleg sok minden található, ahogy éppen odakerült, tehát még nincs feldolgozva és preparálva, ha tehát ide ültetik a paradicsomot, akkor meglátják, hogy ott a legszebb paradicsomok fognak nőni. De ha olyan komposzthalmot használnának, amely magából a paradicsomnövényből való, ha tehát a paradicsomot a saját trágyájában termesztik, akkor fejlődik csak igazán. Mert a paradicsom egyáltalán nem akar saját magából kilépni, nem akar a burjánzó élethez kötődni. A magáéban akar megmaradni. A paradicsom a legantiszociálisabb lény a növényvilágban. Semmit sem akar az idegenből átvenni magába. Főként azt utasítja el magától, ami trágyaként egyszer már átment egy folyamaton; ezt nem szereti. Ez függ össze azzal, hogy az emberi vagy állati szervezetben az önállósodó organizációkra hatni tud.
Levelek 1922.10. 27. - Lomblevélből készült tea megzavarja az ételpép éteri organizációvá történő átalakulását, ahogyan az a szív-tüdőrendszerben megy végbe. 1924. 07. 31. - Márpedig ez így van: ahol lágyszárú növényt fogyasztanak, ott jelen van az is, amit az ember, mégpedig zsír formájában, a növénytől kaphat. Minél zöldebb (a levél), annál több zsíros szubsztanciát ad. Az ember például - mondjuk - egy vízitormából több zsírt vesz fel, mintha kenyeret enne.
41
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
A levél, ha érni akar, a Nap felé törekszik. Ezért azt mondhatjuk: a levél főképp a tüdőre és a szívre hat; ha megesszük a levelet, ami főleg növényi zsírokat ad, akkor szívünket és tüdőnket erősítjük a középső emberben, a mellkas-emberben. Ha a tüdőre és a szívre akarok hatni, akkor salátát stb. készítek magamnak. Mivel azonban ezek a dolgok már a belekben megsemmisülnek, és csak az erők hatnak, nem kell túl sokáig főzni őket. 1912. 01. 01. - Amit a növény levelében találunk, az összefügg mindazzal, ami a tüdővel és a tüdőrendszerhez tartozókkal kapcsolatos. Itt már felfedezhetünk valamit, amiből kiindulva visszautalhatok arra az emberre, akinek a légzőrendszere örökölt hajlam vagy egyéb körülmények folytán túl erősen működik belülről. Ezt az embert le kell beszélni arról, hogy olyan táplálékot egyen, ami a növények leveléből áll. Annak azonban, akinek serkenteni akarjuk a légzőrendszerét, a tüdőrendszerét, jól tesszük, ha azt tanácsoljuk, hogy sok levélszerűt fogyasszon.
Virágok 1922. 10. 27. - Viráglevélből készült tea lényegében mindazt befolyásolja, ami az emésztési szakasszal függ össze. 1922. 10. 28. - ...és ha megnézzük a viráglevelet, mégpedig azokat a virágleveleket, amelyek erős éterikus olajokat tartalmaznak, akkor ezekben a növényekben is megtaláljuk a legerősebb életerő-elvonó folyamatot. Olyan folyamattal van dolgunk, amely igen gyakran például tényleges kénfeldolgozással jár együtt, ami anyagként benne van a
42
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
virág éteri olajában vagy legalábbis annak szomszédságában. Tulajdonképpen ez indítja meg azt a folyamatot, ami a növényt átvezeti az illékony szervetlen anyagba, abba a szervetlen anyagba, ami bizonyos fokig még hozzátapad a szerveshez, az élőhöz.
Gyümölcs, termés, virág 1905. 05. 04. - A gyümölcs és a virág „Naptáplálék", abból az időből származik, amikor a Nap még együtt volt a Földdel. A növény valamennyi termése és virága a Naphoz tartozik. 1905. 04. 27. - Kedvező az ezoterikus fejlődés számára minden olyan, ami közvetlenül a napon nő: a magvak, a gyümölcs stb. A virágokból vagy magvakból, a különösképpen a bélrendszerre hatnak.
termésből
készített
teák
1912. 01. 01. - A növények virága például a veserendszert segítő sok gyógyerőt tartalmaz, a növények magvai pedig inkább a szívre ható gyógyerőket; de a szív számára a mag erői csak akkor hasznosak, ha a szív, mondhatnám, túl erősen ellenáll a vérkeringésnek. 1924. 08. 02. - Ha némely mag termését megesszük, az a szívet és a tüdőt erősíti. Az embernek egészséges lesz a mellkasa és jól érzi magát. Nem áhítozik annyira a gondolkodásra, inkább a lélegzésre. 1924. 07. 31. - A gabonák (rozs, búza stb.) termése a legkedvezőbb szénhidrát-táplálkozási mód. A mezei termények szénhidrátjával, amelyből keményítőt és cukrot készítünk, olyan erőssé teheti magát az ember, amennyire csak lehet. Ha a durvább kenyeret meg tudjuk emészteni, akkor ez a legegészségesebb táplálék.
43
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
1912. 01. 01. - Ha a szív a vérkeringésnek túlságosan enged, akkor inkább a termésben, a már kiérlelt magokban lévő erőket kell felhasználnunk.
Gyümölcsök 1924. 07. 31. - Az emésztőszervek felépítéséhez az embernek fehérjére van szüksége, növényi fehérjére, ahogyan az a virágokban és magában a termésben megtalálható. ... Ami a gyümölcsben van, az „az altestet" táplálja. A gyümölcsöt csak akkor kell megfőznünk, ha gyenge a szervezetünk, amely nem képes a gyümölcsöt a bélben megsemmisíteni; ilyenkor kell megfőznünk, kompótot vagy ehhez hasonlót készítenünk. Tehát éppen akkor, amikor valakinek bélbetegségei vannak, kell gondoskodni arról, hogy a gyümölcsöt kompót vagy pép formájában kapja. De ha valakinek teljesen egészséges az emésztőrendszere, teljesen egészséges a bélrendszere, akkor a gyümölcs éppen arra való, hogy az altestet felépítse, mégpedig a benne lévő fehérje által. A növényi termés fehérjéje építi fel a gyomrot és mindazt, amit az ember altestében táplálkozási szervként találunk. 1924. 06.10. - Ha ízletes őszibarackot vagy szilvát eszünk, akkor ez a finom íz, éppúgy, mint a virágok színe, egészen a termésig elhatoló kozmikus íz. Az almában valóban a Jupitert, a szilvában a Szaturnuszt esszük.
44
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Dinnye Degenaar - 1922. 08.11. (100. o.) A dinnye főleg belülről hat, míg a nyírfalevél-tea erőszakosan hat. Ha lenne egy intézményem, akkor azoknak, akiket érelmeszesedés fenyeget, minden harmadik héten ebéd után egy szelet dinnyét adnék ráadásként. 1920. 03. 30. - A nyers gyümölcs és ehhez hasonlók például arra indítják a vért, hogy a perifériára küldje tápláló erőit.
Pillangósok 1924. 06. 11. - A pillangósvirágúaknak az a jellegzetességük, hogy a termést, ami más növényeknél felfelé törekszik, inkább a levélszerű alsóbb régiókban tartják. Mielőtt még virágoznának, a termést akarják kifejleszteni. A pillangósvirágúaknál mindenütt ezt látjuk. Ez abból ered, hogy ezek a növények a föld közelében hordozzák azt, aminek nitrogénre van szüksége. A nitrogénigényű termést tehát a földhöz közel hajolva tartják, míg a többi növénynél a termés a földtől nagyobb távolságban fejlődik ki. Azt is látjuk, hogy e növények termésénél bizonyos elsatnyulás következik be; ezeknek a növényeknek a magva csak rövid ideig termőképes, azután elveszítik termőképességüket. A pillangósvirágúak ugyanis úgy vannak organizálva, hogy különösen azt fejlesszék ki, amit a növényvilág a téltől kap, nem a nyártól. Ezért e növényekben megvan az a tendencia, hogy a télre várakozzanak, a télre várnak azzal, amit majd kisarjasztanak. Késleltetik a növekedésüket, amíg megtalálják azt, amire szükségük van: az
45
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
elegendő nitrogént a levegőben, amit a maguk módján lefelé szállítanak. 1923. 11. 10. - Az olyan növényeknél, amelyeket az asztralitás már erősen áthatott, például a hüvelyeseknél, már maga a termés is az alsó régiókban marad, nem megy fel a fejig. Ezáltal azonban az alvást és az ember fejét, amikor felébred, tompává teszik. A pitagoreusok tiszta gondolkodók akartak maradni, nem akarták az emésztéssel megzavarni a fej működését, ezért megtiltották a babevést. Most az élvezeti cikkekről szóló megállapítások következnek.
Élvezeti cikkek 1922. 01. 06. - Az élvezeti cikkek néha éppolyan fontosak a táplálkozásban, mint maguk a táplálékok.
Kávé 1913. 03.13. - A kávé úgy hat az emberi szervezetre, hogy a szervezet némileg kiemeli az étertestet a fizikai testből, de úgy, hogy a fizikai test az étertest szilárd alapja marad. A logikus, következetes gondolkodás nagyon függ a fizikai test állapotától. A kávé különös hatása, amely mintegy élesebbre fokozza a fizikai test fizikai állapotát, fizikailag segíti elő a logikus következetességet.
46
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
1913. 03. 21. - Lehetnek ugyan egészségügyi meggondolások a sok kávéivás ellen, azonban elmondhatjuk, hogy éppen azok számára, akik a szellemi élet magasabb régióiba akarnak emelkedni, nem is olyan helytelen szokás, sőt egész hasznos lehet a logikus következetességet időnként a kávé serkentésével kiváltani... A kávé növeli bennünk azt, hogy a dolgokat rendezetten akarjuk látni. 1906.10. 22. - A kávé ugyanazt okozza az emésztésben, mint amit a logikai műveletek jelentenek a gondolkodás számára. Amit a gyomorral tesz a kávé, ugyanazt tesszük a gondolkodással, amikor rendszerező logikai műveleteket hajtunk végre. Amikor kávét iszunk, olyankor felerősítjük magunkban a logikus következetességre való hajlamot. Ha az ember önállóvá akar válni ilyen téren, akkor szabaddá kell tennie magát attól, ami az alsó szervrendszerében hat, és átadnia magát egy olyan cselekvésnek, amely a saját lelkéből meríti a logikus gondolkodás erejét. Ekkor a rendezetlenségbe került gyomra is rendbe jöhet. (Hasznos kávét inni logikai műveletek végzése közben.) 1924. 07. 23. - A kávé az „újságírók itala"... Az újságíróknak tulajdonképpen szeretniük kellene a kávét. 1907.10.12. - A kávé rendszerint serkentőleg hat pillanatnyilag, hosszú távon azonban legyengíthet. Serkenti a logikus gondolkodást, amelyben veszünk egy gondolatot, egy másikat pedig logikusan hozzákapcsolunk. Egészen természetes például, hogy az újságíró felkeresi a kávéházakat, mert a kávé mellett valóban megjönnek a gondolatai. 1924. 01. 29. - Amikor feketekávét iszunk, akkor az történik, hogy mivel a növényekben mindig van egy kevés méreg, ami a testet sorvasztja, az étertestnek az asztráltestbe való behatolása során kilökjük az asztráltestből az ilyen mérget a feketekávé segítségével. A feketekávé
47
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
ivás tulajdonképpen azt is jelenti, hogy minden alkalommal, amikor az étkezésekkel olyasmit viszünk be a testbe, ami egészségtelen és túl erősen nyomul be az asztráltestbe, azt eltávolítjuk a testből. (Étkezések után feketekávét inni.) 1920. 04. 03. - A kávé ritmikus folyamatokat vált ki, amikor az ember lelkileg nem elég erős ahhoz, hogy bizonyos rendben szabályozza azokat. így az antimon által okozott mérgezési folyamatnak némi ellenszere lehet a kávé, mert helyreállítja a ritmust a belső szerves működés és a külső között. Ez is egy bizonyos ritmuson alapul. Kávét tulajdonképpen azért iszunk, hogy - a felvett táplálék vonatkozásában biztosítsuk a folyamatos ritmizálást belső szerveink és e szervek szomszédságában zajló történések között.
Tea 1912. 03. 21. - A tea egyfajta elkülönülést teremt a fizikai és az éteri természet között. De ilyenkor a fizikai test működése bizonyos fokig ki is kapcsolódik. Az étertest jobban érvényesíti mozgékony erejét. Ezért a teafogyasztás következtében a gondolatok szétszórtabbak lesznek, és alkalmatlanná válnak a tények összekapcsolására. A tea a fantáziát serkenti ugyan, ha nem is mindig szimpatikus módon, de az igazsághoz és az összefüggésekhez való szilárd ragaszkodást legyengíti bennünk, úgyhogy álmodozó fantazmagóriákat és bizonyos nemtörődömséget eredményez. A teafogyasztás olyan emberré tesz, aki kevéssé törődik a külső, szabályos élet követelményeivel. 1906.10. 22. - A tea ugyanazt a hatást gyakorolja az alsó szervezetre, mint amikor menekülünk a gondolkodástól a felső organizmusunkban.
48
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
1907. 10. 21. - A teafogyasztás következménye nem a gondolatok összekapcsolása, hanem az ugrálgatás közöttük; a tréfás embereket viccmesélésre ösztönzi. A tea a diplomaták itala. Hatása azonban különböző a különböző népeknél. Az orosz még fiatal nép, itt a tea másképpen hat, mint az öregebb népek körében. 1924. 07. 23. - A tea a diplomaták itala, csapongó gondolkodásra késztet. 1924. 01. 19. - A teát evés közben kellene inni, mert erősebben hat, mint a kávé, és az asztráltestet befolyásolja. Ha a teát evés közben isszák, akkor beavatkozik az emésztésbe, elősegíti azt, amennyiben az asztráltestet, amely az emésztéssel van elfoglalva, tehermentesíti. Ha azonban evés után isszuk a teát, akkor közvetlenül az asztráltestre hatunk, és túlságosan kavargóvá, túl erőteljessé tesszük a teával.
Kakaó 1909. 01. 09. - Bizonyos tulajdonságai alapján a kakaó a tea és a kávé között helyezkedik el. Azok számára, akiknek a következetes gondolkodása még támogatásra szorul, ad valamit, bár nem mindent, másrészt azok számára is jól jön, akik sziporkázóak. Szintén előnyös az olyan embernek is, akiben megvan az elegendő erő a szellemi tartásához, és éppen arra lenne szüksége, hogy erőit ne feszítse meg ál-landóan. Egyrészt fontos, hogy ne legyünk túl érzékenyek a kakaó hatására, másrészt, hogy ezt a hatást képesek legyünk valóban kibontakoztatni, és ne legyünk iránta teljesen érzéketlenek sem, különben súlyként nehezedik ránk, és sziklaként üli meg szervezetünket. A kakaó táplálóbb is, mint a kávé és a tea. Ha tehát arról van szó, hogy a három közül válasszunk, akkor a kakaót kellene
49
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
előnyben részesítenünk, amely bizonyos mértékig az emberi lény egyéb oldalait is serkenti.
Csokoládé 1913. 03. 21. - A csokoládé kedvez a nyárspolgáriságnak. A nyárspolgárok italának tekinthetjük, amelynek fogyasztásakor a fizikai test önmagában mozgékonyabbá válik.
Nikotin 1907. 10. 12. - A dohányzás meglehetősen közömbös az okkult iskolázás szempontjából. Sőt, a füst még segít is az elementáris lények elüldözésében. Az alkohol hatásáról gyakran beszélt dr. Steiner. Itt csak néhány jellegzetes helyet idézünk.
Alkohol 1905. 04. 27. - A bor azoknak az itala, akik nem akarnak a magasabb világokba bepillantani. Aki bort iszik, nem tudja asztráltestét úgy megtisztítani, hogy a manasz (szellemén) kifejlődhessen benne. 1907.11. 04. - A bor minden szellemiségtől elszakítja az embert. Aki rendszeresen bort iszik, semmit sem tudhat meg az atmanról, buddhiról és manaszról (szellemember, életszellem, szellemén).
50
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
1907.10.12. - Az alkohol méreg az okkult iskolázásban. 1913. 03. 20. - Az alkohol nemcsak teher az emberi szervezet számára, hanem kifejezetten ellentétes hatalomként lép fel azzal szemben, ami teremtő módon cselekszik az emberben. Az alkohollal ugyanis beengedünk valamit a szervezetünkbe, ami a másik oldalról úgy kezd működni, ahogyan az én hat a vérre. Ezt úgy értem, hogy az alkohol hatására egy ellen-én épül fel bennünk, egy olyan én, amely szellemi énünk tevékenységével szembefordul. Úgyhogy egy belső háború veszi kezdetét az emberben, és alapjában véve mindent, ami az énből indul ki, megbénítunk, amikor az alkohollal egy ilyen ellenharcost állítunk szembe az énnel. Degenaar XXXVII 1924. 09. 03. - 53 éves nő. Operálhatatlan méh- (portio) és hüvelycarcinoma. Dr. Steiner az egyre növekvő gyengeség ellen némi alkoholt ajánlott, legjobbnak a bort találta, mint például a „Lacrimae Christi"-t, kevés méz hozzáadásával, valamint lángon megolvasztott és belecsöpögtetett nyerscukorral; naponta fél deci borról volt szó.
51
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Víz 1905. 04. 27. - A víz valójában annak az itala, aki a magasabb világokba akar betekinteni. Milyen formában adjuk az embereknek a táplálékot?
Nyers koszt 1920. 03. 30. - Úgy tűnik számomra, a gyógyítási folyamatokban is rendkívüli fontosságú kérdés az elkészítési mód, vagyis hogy főtt ételt vagy nyers ételt együnk-e. Amikor az ember elfogyasztja mindennapi főtt ételét, amely erőit asszimilálja, olyankor rajta kívül történik meg az, amit annak a szervezetnek, amely nyers ételt kap, lényegében magának kell elvégeznie. A főzéssel mentesíti magát az ember attól, amit a nyers étel fogyasztásakor neki kellene megtennie. Arról van szó, hogy mi emberek úgy vagyunk felépítve, hogy perifériánkkal az egész természettel összefüggünk, de központunkban, amihez mindenekelőtt az emésztés is hozzátartozik, elválasztjuk magunkat a természettől, individualizáljuk magunkat. Ezért az már úgy van, hogy az ember makacsul ragaszkodik mindahhoz, ami összefügg az emésztés folyamatával. Ez a makacsság pedig a főzési ösztönében nyilvánul meg, abban az ösztönben, hogy amit a természet közvetlenül ad, azt átalakítsa. Mert ha csak úgy közvetlenül kerülne bele a táplálék, az ember - legalábbis az átlagember - túl gyenge lenne ahhoz, hogy ebben a természetes formában feldolgozza. Az evés, ha
52
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
paradox módon fejezhetem ki magam, állandóan gyógyítási folyamat is lenne, ha nem főznénk meg a táplálékunkat. Ezért a nyers étel fogyasztása sokkal inkább gyógyítási folyamat, mint a főtt ételeké, ami csupán táplálkozási folyamat. (Olyan esetekben, amikor silicea-val próbálnak gyógyítani, jót tesz a betegnek, ha egy ideig nyers ételt kap.) 1924. 07. 31. - Az egész nyerskosztolás csupán fantazmagória. Egy ideig lehetséges, mert ilyenkor a testnek nagy erőket kell bevetnie, mondhatni, fel kell korbácsolnia magát, ha csupán nyers ételt fogyaszt; de annál jobban kimerül azután. 1924. 06.16. - Ha valaki nyerskoszton él, és ilyen módon jár görbe úton a misztika felé, és ha már amúgy is legyengült a természete, akkor ebben az irányban nagy haladást fog elérni, mert egyre nehézkesebb lesz, azaz egyre misztikusabb. Hogyan jöttek rá az emberek a táplálék megfőzésére? Úgy, hogy lassanként észrevették: mindabban, ami a termésre hat, szerepet játszanak olyan folyamatok, amelyek a főzésben, az égési, a melegítési, a kiszárítási és a gőzölési folyamatban is megtalálhatók. Ugyanis ezek a folyamatok először is a virágszerűt, a magszerűt, de azután a növény egyéb részeit is, különösén a felül lévőket, alkalmassá teszik arra, hogy nagy intenzitással olyan erőket fejlesszenek ki, amelyek az állat anyagcsere-végtagrendszerében (Mezőgazdasági kurzus)
működnek.
Ami kevéssé hajlik a gazosodásra, és inkább a virágzásban és gyümölcstermésben burjánzik, azt meg kell főznünk. (Vö. ezt az 1924. 07. 31-i idézettel a Gyümölcs, termés, virág szakaszban)
53
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
1924. 07. 31. - De nézzünk csak fel a fákon termő szilvára, almára, gyümölcsökre. Látják, nem kell itt sokat főznünk, mert maga a Nap főzi őket egész nyáron. Ha a fejemre akarok hatást gyakorolni, akkor gyökér- vagy fűfélékből készítek magamnak táplálékot. De mindazt, aminek a fejre kell hatnia, ne salátaként készítsük el, hanem főzzük meg. Mindenekelőtt a főtt étel hat a fejre.
Szociális szempontok 1920. 04. 06. - Minél inkább arra vágyunk, hogy táplálkozásunkban valami különlegeset kapjunk - de érvényes ez általában a külvilág hatásaival kapcsolatban is -, annál inkább antiszociális lényekké válhatunk. Az Utolsó Vacsora jelentősége nem azon alapult, hogy Krisztus minden egyes tanítványnak külön adott valamit, hanem, hogy mindegyiknek ugyanazt adta. Annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy emberként együtt lehessünk másokkal evésben vagy ivásban, nagy szociális jelentőséggel bír. És mindent, ami arra irányul, hogy az embernek ezt a közösségi természetét megakadályozza, nagy óvatossággal kell kezelnünk.
Az undor legyőzése 1920. 04. 06. - Ha az ember odáig jut - ezt nem csupán az egyéni étvággyal kapcsolatban, hanem az ember egész konstitúciója alapján is mondom -, hogy azt, amit utál, megtanulja elviselni, ha tehát a legtágabb értelemben legyőz egy undort magában - ezt tehát a teljes
54
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
szervrendszerünkre kitágítva értem -, ha legyőzi az undorodást, akkor többet nyer az organizmusa számára, mintha azt, amire az undora vonatkozik, távol tartja magától. Annak legyőzésében, amit az ember nem visel el, és most nemcsak hasonlatszerűen beszélek, hanem teljesen konkrétan: mivelhogy a legyőzés tettében történik meg a leromboltból való teremtés - amennyiben az éteriségünkre tekintünk, még új szervek keletkezése is lehetségessé válik! A szervkialakító, képességteremtő erő ugyanis az undor legyőzésében van... így az étvágy szenvedélyének való hódolás egy ponton túl már nem szolgálja a szerveket, hanem túltengővé duzzasztja őket, elfajulnak, úgyhogy ha túlzásba visszük a szervezet iránti engedékenységünket, amely egyébként távol akarja tartani magát a károsodásoktól, akkor kárt okozunk a szervezetnek. Amikor azonban az ember megkísérli lassanként hozzászoktatni magát ahhoz, amit nem érez a maga számára megfelelőnek, akkor továbbalakítja az organizmusát. A szervképzés, az organizmus továbbalakítása az ellenszenvek legyőzéséből fakad; míg egy már meglévő szerv túlműködése a vonzódásoknak, az élvezetkeresésnek való behódolásnak köszönhető. A táplálkozásról szóló sokféle kijelentése mellett dr. Steiner fontosnak tartotta, hogy a diéta körülményeiről is szóljon.
Diéta Ha valakinek egy bizonyos diétára van szüksége, akkor nem mindegy, hogy ehhez a diétához saját próbálkozásai alapján jutott-e el, amit esetleg egy orvos útmutatásai szerint dolgozott ki, vagy egyszerűen csak az orvos rendelte el számára a diéta mikéntjét. Vagyis nem mindegy, hogy saját iniciatíváját is kifejleszti-e közben.
55
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Ennek szintén lehet valami következménye. Az orvos által felírt és az ember által csak passzívan betartott diéta használni fog ugyan, de előfordulhat az a káros hatás, hogy öregkorban könnyebben leépülünk, tehát hogy öregkori gyengeelméjűséghez vezethet, míg a diétában való aktív közreműködésünk - természetesen más tényezők is közrejátszanak ebben - szellemileg mozgékonyabbnak tart meg öregkorban is. A helyes táplálék kiválasztásának képességét elősegíti a lépmasszázs.
Lépmasszázs 1920. 04. 05. - Meggyőződhetnek arról, hogy gyengéd masszázs a lép tájékán kiegyensúlyozóan hat az ember ösztöntevékenységére. Az ember bizonyos értelemben jobb ösztönökre tesz szert, tehát könnyebben kiválasztja például a neki megfelelő táplálékokat, egészségesebb kapcsolatba kerül azzal, ami javára vagy kárára van a szervezetének, ha gyengéd masszázst alkalmaz a lép környékén. De ezt a lép környéki masszázst nem szabad túlzásba vinni: ha túl erős lesz, akkor az ösztöntevékenységet teljesen alá is áshatja. Úgyhogy itt a helyes mértékre különösen ügyelnünk kell. A gyengéd masszázst nem ajánlatos felerősíteni. Lépmasszázst azonban a következő is jelenthet. Ha például olyan emberrel van dolgunk, akinek e belső szerve nehezen működik, ami mérgezés következménye is lehet, akkor a lépnek ezt az abnormális állapotát úgy lehet befolyásolni, hogy azt mondjuk ennek az embernek: ne csak a főétkezések idején egyen, hanem fogyasszon lehetőleg keveset a főétkezéskor, de egyen gyakrabban, ossza be úgy az étkezését, hogy rövidebb időközökben egyen. Az étkezés ilyen
56
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
elosztása belső lépmasszázsnak felel meg, befolyásolja a lép tevékenységét. Miután oly sok szó esett az evésről, a következő idézetek a böjtölés jelentőségével foglalkoznak.
Böjtölés 1922. 10. 28. - Tulajdonképpen minden táplálékkal beviszünk valamit az emberi szervezetbe, amit ennek teljesen át kell alakítania. Alapjában véve tehát minden táplálkozás a mérgezés kezdete. Az emésztés további menete, mégpedig éppen a vese tevékenysége, teljesen a méregtelenítésnek felel meg. Úgyhogy egy enyhe mérgezési, illetve méregtelenítési ritmust végzünk mindig, amikor naponta táplálkozunk, és a táplálékot megemésztjük. Ehhez hozzá kell fűznünk azt, hogy dr. Steiner a túlzott böjtöléstől nagyon is óvott. Lényeges még az evés módja is, illetve az egyes táplálékok tudatos megízlelése. 1907.10.12. - Az ételeket befalni annyira okkultellenes, amihez foghatót nehezen lehet elképzelnünk. A táplálékokat élveznünk kell azzal a gondolattal kísérve, ahogyan a természetben kisarjadtak, ahogy eljutottak az érésig. Ilyenkor szellemileg eszünk. Nem arról van szó, hogy ennyi meg ennyi anyagot vigyünk a testbe. Az embernek a lelkével és szellemével kell ennie: a levelet és a zöldséget a Nap sütötte, a gyökér a földbe ereszkedett stb. Harmónia keletkezik bennünk, ha gondolatokkal telve étkezünk. Nem okkult az, ha az anyagot csak anyagként szemléljük. Hiszen az anyag megsűrűsödött szellem.
57
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
1914. 12. 13. - Nagyon fontos, hogy az evés során eleven kapcsolatot alakítsunk ki a különböző tápanyagokkal, a növényvilág sokféleségével. Amit az ember átél magában, mondjuk, a saláta és a spenót ízlelésekor, az a makrokozmosz és a mikrokozmosz eleven kapcsolata; az ilyen kapcsolatok folytatódnak a tudatalattiban, az asztráltestben, és az összes szervünket átjárják. (A húsételeknél a különbségek szélsőségesek; a vegetáriánus könnyebben tudja az egyes táplálékfajták különbségét ízlelni.) Ha az asztráltest az ízlelés szokásával szemben eltompul, akkor nem vált ki ingert az étertestben, és ezzel a fizikai testben sem. Akkor egyáltalán nincs lehetőség arra, hogy az asztráltest az étertestet ízlelő élményekkel, a fizikai testet élettörténésekkel járja át. Ilyesmiken alapul nagy része annak, amit öregedésnek nevezünk. Ha az egyes emberi szerv elveszíti az ízlelés eleven képességét - vagyis ha az asztráltest nem hatja át megfelelően -, akkor szervi betegségek jöhetnek létre.
Összefoglalás Ha az ember belemélyed ezeknek az utalásoknak a bőségébe, akkor felismeri, hogy milyen mérhetetlen tapintattal és finom érzékkel mérlegelte dr. Steiner a táplálékokat pro és kontra, a túlzások és a hiányosságok szempontjából. Dr. Steiner közléseinek felhasználásával most megkísérelünk irányelveket adni speciálisan a tumor-veszélyeztetettek és a már daganatos betegek ésszerű táplálkozása számára.
58
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
A rákmegelőzésnél ezeket az irányelveket természetesen nem kell olyan szigorúan alkalmazni, mint a már rákban szenvedőknél vagy a kiújulás veszélyében levőknél. Ezenkívül, figyelembe kell venni a beteg típusát, vagyis hogy egy aszténiásról vagy piknikusról van-e szó, és azt is, hogy milyen a fennálló tápláltsági állapota. Eltekintve az Iscador-terápiától, a rákot, mint korunk betegségét azáltal győzhetjük le, hogy egy olyan fejlődést tűzünk ki célul, ami a jövő impulzusát hordozza, azt az impulzust, ami az előrehaladó emberiség fejlődését szolgálja. így a rákbeteg táplálásában mindaz jó lesz, ami az egészséges embernél is helyes jövőbeli tendenciák segítségével mozdítja elő a fejlődést, míg a gátló Hold-befolyásokkal rendelkező és túlságosan a földi erőkhöz láncoló táplálékokat kerülni kell. Az alkoholt minden formában meg kell tiltani, mivel a rákbeteg énjének erősítésre van szüksége, hogy a testét harmonikusan besugározza. Ezzel nem szabad egy „ellen-ént" szembeállítani. A paradicsomot is kifejezetten megtiltja dr. Steiner, és abból a jellegéből, ahogyan minden olyasmire hat, ami az organizmustól elkülönül, ez teljesen érthető is. Hasonlóan, de nem ilyen erősen hat a burgonya, úgyhogy ezt csak korlátozott mértékben szabad fogyasztani. Ha a húsról való kijelentések közül különösen ezt a mondatot idézzük fel, „húst enni akarni azt jelenti: a földi léthez annyira ragaszkodom, hogy az égről is lemondok, és legszívesebben teljesen feloldódnék a földi lét állapotában", és ha arra gondolunk, hogy rákos daganat esetén az ember „túlságosan földivé lesz", akkor bizonyára a minimumra csökkentjük a hús fogyasztását.
59
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Az egész táplálkozás legyen fehérjeszegény, hogy ne következzen be „az alsó testi tevékenység túlsúlya" és az ember „ura maradjon képzeteinek". így a tojásból is csak annyit együnk, amennyi a minimális fehérjeszükséglet fedezésére szükséges. A zsírt mértékkel kell fogyasztani, se túl sokat, se túl keveset. A cukorról és mindenekelőtt a mézről minden közlésben dicshimnuszokat hallunk. A cukor fizikailag emeli az ember személyes jellegét, a méz pedig elősegíti (többek között) a levegőszerű és a folyékony közötti helyes kapcsolatot az emberben, és befolyásolja az ember belső formaképző erejét; mindezek a legfontosabb dolgok a rákbeteg számára, úgyhogy egyik sem hiányozhat a rák-diétából. Hasonló jókat mond dr. Steiner a tejről és harmonizáló hatásáról, úgyhogy a tej és tejtermékek lényeges részét képezhetik a diétának. Ez vonatkozik a magokra és a gyümölcs minden fajtájára, amelyek „a napon érlelődtek" egy elkövetkezendő fejlődés számára, míg a hagyma, a hagymaszerű főzelékek és a gombák, amelyek a rothadó földhöz tartoznak, kevéssé adhatók. A növényi étrendet természetesen a beteg típusához kell alkalmaznunk. így például a sovány, sápadt aszténiásnak ne adjunk túl sok gyökeret, ezzel szemben bőséges levélfőzeléket és gyümölcsöt, főleg megfőzve. A piknikus fejerőit a gyökér sójával erősíthetjük, és robusztusságát a nyers étel megemésztésében hagyjuk kiélni, míg altestét lehetőség szerint fehérjekorlátozással hozzuk nyugalomba. A konyhasó csak mértékkel fogyasztható, de teljesen nem hiányozhat, mivel gondolkodásra serkent. Ezzel szemben bőségesen kell használni gyógynövény-fűszereket, mert mind a külső, mind a belső ízlelést
60
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
segítik. Renyhe asztráltestnél dr. Steiner még borsot is ajánl az ételekbe. Ami az élvezeti cikkeket illeti, a kávé a legkedvezőbb, amely mindenekelőtt a logikus gondolkodást serkenti, míg a gondolkodástól való menekülésre buzdító feketetea és az esetleg túl nehézzé tevő csokoládé egyáltalán nem jó. (Az egyes táplálékok hatásának részletes leírását megtaláljuk dr. Hauschka: Táplálkozástan című könyvében). Nos, elég nehéz lesz egy „megrögzött" húsevőt és alkoholistát ilyen kosztra téríteni. Ebben az esetben a javasolt diétát kúraszerűen, például évente kétszer 4-6 hétig lehetne végezni, vagy a hét 2-3 napját lehetne erre a célra fenntartani. A legyengült kachektikusnál más okokból kell engedményeket tennünk. Hiszen nagyon gyakran kell kis ételmennyiségeket kapniuk, tulajdonképpen „serkentőket". Esetleg igény szerint még húst is adhatunk, hogy a betegről a lehető legtöbb munkát levegyük. Rövid, 1-2 napos böjtök, amikor csak gyümölcslevet vagy írót adunk, időnként minden betegnél beiktathatók, mivel a súlyos piknikust méregtelenítik, tisztítják, és az étvágytalan aszténiásnak meghozzák az étvágyát. (Túlzásoktól természetesen óvakodni kell.) Azonkívül, ragyogó akarati gyakorlat és morális megerősítés, ha az ember, még ha csak rövid időre is, uralkodik az ösztönei felett. Ne felejtsük el az ösztöntevékenység szabályozását a lépmasszázs segítségével, és az ellenszenvek legyőzésének gyakorlását. De fontos az is, hogy időnként engedjünk a beteg valamely egészen speciális táplálék vagy élvezeti cikk utáni erős vágyának, ami gyakran egy határozott szervi szükségletből fakad.
61
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Arra is figyelni kell, hogy a táplálkozás az évjárás tükre legyen, és a páciens ezt a ritmust mindig átélje. így például kevéssé ésszerű karácsonykor a mélyhűtött eper vagy a hüvelyesek nyáron. A tájegységet és az ott speciálisan termő tápanyagokat is figyelembe kell venni, hogy a páciens egészséges viszonyba kerüljön a földdel. Délen például nyugodtan főzhetünk olívaolajjal, északon inkább vajjal (eltekintve most a speciális javallatoktól). A tájegység gyógyfűszereit bőségesen használjuk, mert ezek ráirányítják a tudatot az ízlelésre. Élénkítésre természetesen lehet még egészen idegen tájegységi termékeket is alkalmaznunk. Valamennyi tápanyagot lehetőleg természetes formában és vegyi anyagok hozzáadása nélkül adjuk. Ezért tartozik a biodinamikus mezőgazdaság, ahogy azt dr. Steiner leírta, a rák elleni küzdelem legfontosabb segédeszközei közé. A konzerválás módját a táplálék jellegéhez és természetes tendenciájához kell igazítani, például a gyümölcsöt cukorlében eltenni vagy aszalni. A tejet altatni, a gyökeret elásni stb. Végül, minden táplálékot úgy kell a betegnek elkészítenünk és tálalnunk, hogy érzékeinek tudatosan örömet okozzon. A táplálkozásnak, ha valóban szolgálni akarja a test épülését, valamennyi érzékszervet egy kis ünnepségre kell serkentenie, és ez így van jól. Már messziről felpezsdül a szaglóérzékem, azután látom az élvezetes csodaművet. (Óvatosan lépek kölcsönhatásba a hővel, tapintom az állagot, hallom a folyadék csobbanását vagy az alma ropogását, és ízlelem az ízek minden árnyalatát.)
62
Rudolf Steiner - A Táplálkozásról
Végül átélem az ezt követő pihenési állapotban (rendkívül fontos tényező) az étkezés testi funkciómra gyakorolt élénkítő hatását. Az evés iránti természetes örömet kell a betegnél felkeltenünk, anélkül hogy ebből élvhajhászás vagy dőzsölés lenne. Ebben segít természetesen a közös étkezés, ami a különc rákbeteget a legkönnyebben kisegíti elszigeteltségéből. Az evéshez tartozó emberi hangulatot megteremtheti egy szép asztali ima. A táplálkozáshoz tartozik a kiválasztás is. Ez épp olyan fontos, mint a felépítés. Dr. Steiner azt mondja, hogy az az erő, ami a kiválasztáshoz szükséges, egy ellennyomást fejt ki belülről, ami nélkülözhetetlen a szervezet egészséges létezéséhez, így szükség esetén enyhe hashajtókkal, beöntéssel, vízhajtó szerekkel és a friss levegőn való mozgással a beleket, a vesetevékenységet és a légzés helyes áramlását támogatni lehet. Összefoglalva az előzőeket, elmondhatjuk: ha a rákot a mai kor betegségének tekintjük, akkor a rákbetegek táplálkozása nem lehet hosszabb időn át valamilyen speciálisan kiokoskodott, egyoldalú diéta, hanem inkább egy harmonikusan kiegyensúlyozott, áttekinthető táplálkozás legyen a jövőre irányuló fejlődéstendenciák figyelembevételével, ahogyan azt dr. Steiner megmutatta. A beteget egyre tudatosabb táplálkozási módhoz kell segíteni, anélkül hogy abban elveszítené önmagát. Olyan táplálkozásra van szükség, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy örömmel, azaz túlzott élvezet vagy undor nélkül serkentse a testét úgy, hogy az megfelelő eszköze lehessen a munkához és a szellemi tartalmak befogadásához.