27. Szakosodott iparok DE: továbbra is kézmőipari keretek között as évekbentejszövetkezeti

2010/10/27

Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet


Gazdasági szerkezet és növekedés 5. Elıadás

• Magyarország fejlett élelmiszeriparral és kiviteli hányaddal rendelkezı agrár országgá fejlıdött. • 1850.- gabonakereskedelem-Gyır • DE:pesti tızsde 1864-vezetı szerep Pesté. • A kereskedés standardizált minıségő kötési egységekben folyt (1000q). • Megjelentek a határidıs ügyletek. („papírosbúza”)

Az I. világháború hadigazdasága; Magyarország a két világháború között; válságok, infláció és gazdasági nehézségek elızményei

Papp Adrienn Egyetemi tanársegéd

1

2



Malomipar • Kiépülése a reformkor után a 1860-as évektıl vett nagyobb lendületet. • Részvénytársasági formában mőködtek. • Kiterjedt és kedvezı leszámítolási hiteleket vehettek igénybe - Osztrák Nemzeti Bank (1878-tól Osztrák- Magyar Bank) budapesti fıintézetétıl, ill. a budapesti nagybankoktól. • Nem volt ismeretlen számukra az innováció. • Lehetıségük nyílt kilépni a nemzetközi piacokra is.

Répacukorgyártás • 1850-es években indult fejlıdésnek. • 1888-as cukoradóról szóló törvény • A cukorkivitel a 90-es évek elejétıl kezdve rendszeresen meghaladta a cukorbehozatalt.

3

4



Állati eredető termékek

Gyári üzemméret kialakulása I. • A gızgép mint energiaforrás ugyanis erısen helyhez kötött . • 1884-ben alkalmazott gızgépek

• Szakosodott iparok DE: továbbra is kézmőipari keretek között. • 1880-as évekbentejszövetkezeti mozgalom.

– 58%-a az élelmiszeriparban, – 23,4%-a pedig a vasiparban.

• De: - új energiaforrás – elektromosság, robbanómotor – lehetıvé vált az új technológia kisipari és mezıgazdasági alkalmazása. 5

6

1

2010/10/27


Gyári üzemméret kialakulása II.


Gyári üzemméret kialakulása III. • Elsısorban a közlekedés, ill. saját részre állított elı gépeket.

• Az 1000 fı feletti óriásüzemekben-vas- és a gépgyártás . • Jellemzı - a részvénytársasági forma. • Csak az állami szektor tudott velük lépést tartani. • A Rimamurány Rimamurány-- Salgótarjáni Vasmő Rt Rt. • Állami Vasmővek. Vasmővek.

– közlekedési gépgyártás 63% – mezıgazdasági gépgyártás 9% – exportálásra 16%

• 1855. Ganz Ábrahám -kokilla (csésze) öntés • 1873. elsı hazai gyártású mozdonyok - Osztrák Államvasút Társaság, részben az Állami Gépgyár által. – szénbányászat századvégi gyorsulása –OK: közlekedés fejlıdése. – a szén ipari felhasználásának volt köszönhetı.

a

7

8



Hadigazdaság és állami beavatkozás I.

Ütem és ciklikusság Az OsztrákOsztrák-MagyarMagyar-Monarchia és Európa bruttó nemzeti terméke 18301830-1910 (1960 (1960--as millió dolláron)

Forrás: Honvári [2002] 302. oldal 9


Hadigazdaság és állami beavatkozás II.

• Költségvetésben a védelmi kiadások a nemzeti jövedelem 4%-ára tehetı. • Tıkepiaci forrásokhoz és nyersanyagokhoz nehézkes volt a hozzáférés- DE: háborús konjunktúra. • Mozgósítás. • 1914. július 29. elrendelték az értéktızsde bezárását Pesten. • 1914. augusztus 1. – fizetési moratórium bevezetése.

10


Élelmiszer ellátás • 1915-hatósági ármaximalizálás

• Monarchia- forráshiány- megoldás:

– Január- gabona ára 40 K/q, – Október- burgonya 9K/q, – December disznózsír 7 K/q.

– vagy a központi bank – vagy belsı kölcsönök .

• Bankóprés. • Hadikölcsön-kötvények

• 1915. júniusfelerészben állami részesedéssel- Haditermény Rt. • 1915 ısze- fontosabb termények zár alá helyezése. - DE: a kívánt eredmények elmaradtak. • 1916-1917 - hatósági rekvirálásokra.

– örökös tartományokban összesen 35 milliárd korona, – Magyarországon 18 milliárd korona. 11

12

2

2010/10/27


Jegyrendszer • • • •


Gyáripar I.

1916-bevezetése. Január- liszt, kenyér, November-zsír December-cukor

13


Gyáripar II.

• Ármaximalizálásra sosem került sor. • Hadimegrendelések hatalmas aránya. • 1914-1918. a mgyo-i gyáripar 48%-ban a hadimegrendeléseket elégítette ki. • DE: nehézségek - anyaggazdálkodásLebonyolítására bizottságok jöttek létre a minisztériumok és az érdekképviseletek bevonása mellett. • Állami részesedéső anyagközpontokat 14 hoztak létre Rt. formájában.


Gazdaság a két világháború között • 1920. június 4- aláírták a 14 pontból álló békeszerzıdést. • Ezt az Országgyőlés az 1921. évi XXXIII. törvénnyel szentesítette, a jogszabály 1921. július 26-án lépett hatályba. • Széthullott az Osztrák-Magyar Monarchia. • A 1920-as évek elejéig a lakásépítés szünetel4387 vagont lakás céljára használtak- 1922ben költségvetési forrásából 1922. novemberéig 3869 lakást építtetett.

• 1916. ipari készletgazdálkodás bevezetése. • DE: az intézkedések ellenére a háború végére a termelés általános visszaesése volt megfigyelhetı.

15

16



A gazdaság állapota a háború után I.

Magyar jóvátétel • Jóvátételi Bizottságeleinte csak természetbeni jóvátételt szabott meg. • Végleges összegének meghatározásáig lefoglalták Magyarország összes állami bevételét és minden vagyonát. • 1924. február 21.- a Jóvátétel végleges összegének megállapítása. • 1920-as évek végéig30 millió aranykoronányi jóvátétel kifizetése történt meg. 17

• Korlátozták az áru- és a tıkemozgást. • Központilag osztották szét a szőkösen rendelkezésre álló erıforrásokat. • Protekcionista politikával védték belsı piacukat. • Szabályozták az árakat és a béreket. • A háborús szükségintézkedéseket Ny-Euban 1919-20’ megszüntették DE: Mgy.-on 18 majd csak 1924-ben.

3

2010/10/27



A gazdaság állapota a háború után III.

A gazdaság állapota a háború után II. • Mezıgazdaság termelése jelentısen visszaesett- OK: munkaerıhiány. • A békeszerzıdés a hadseregre is kiterjedtmax. 35000 fı. • Megtiltották a hadianyag importot. • Lıszert, fegyvert csak ellenırzött állami hadianyaggyárban lehetett elıállítani. • A Dunai Flottillát és a légierıt le kellett 19 szerelni.

• A területi változásokból következett, hogy az új ország iparosodottabb lett. • 4241 gyárból 2075 (48,9%), a gyári lóerıbıl több mint 50%, a gyáripar összes termelési értékébıl 55, 1 % maradt az új határokon belül. • Magyarország külkereskedelemre utalt országgá vált!



A gazdaság állapota a háború után IV.

20

A gazdaság állapota a háború után V.

• A feldolgozóipar nyersanyag forrása jórészt az elcsatolt peremvidékeken található. • Elsısorban petróleumot vásároltak, DE: világítási célra használták. • 1922. Csehszlovákia hozzájárulása- a felvidéki vasércet Ózdra szállítsák -OK: – Szlovákiában nem mőködött kohászati üzem, – Csehországba túlságosan költséges lett volna az érc elszállítása. 21


A gazdaság állapota a háború után VI.

• Szén nagyobb mértékben maradt az ország területén: – feketeszén-72,8%-a – barnaszén- 71,2%-a.

• 1922. aug.- kötött devizagazdálkodás. • Engedélyezett kivitelnél és behozatalnál 11,5%-os vámkezelési illeték. 22


Az autonóm vámtarifa I.

• Egyensúlytalanság alakult ki iparág és a nyersanyag ellátás között. • Fiume elcsatolásával megszőnt a magyar tengerhajózás – A hajózható folyóhossz 6011 km-rıl 2128 km-re csökkent (35,4%).

• Vasúti gördülıanyag csökkenése: – mozdonyok-4949→1549-re csökkent (31,3%) – személykocsiké 8718→2284-re (26,2%) – vasúti teherkocsié 105837→18010-re csökkent (17%). 23

• Magyarországon a kormány 1919. ıszéig nem állított fel vámhatárt. • A háború utáni gazdasági problémák orvoslását Ausztriával és az utódállamokkal egységes vám- és valutaunióban látták. • 1925. szeptember 8-9. Mitteleuropäische Wirtschaftstagung: – „a közép európai gazdasági helyzet legfıbb baja kisállamok elszigetelési törekvése.” – „terjedelmesebb gazdasági egység teremtése révén a bajok nagy részét el lehetne hárítani”. 24

4

2010/10/27


Az autonóm vámtarifa II.

Malmok helyzete

• 1922. jan. 26-ig Kötelezettség: a gyıztes államok minden ide irányuló árucikkére egyoldalúan, viszonosság nélkül a háború elıtti legkedvezıbb szerzıdéses szerinti vámtételeket kell alkalmazni! • Az új autonóm vámtarifa kidolgozására csak 1922-ben, törvénybe iktatatására pedig 1924-ben kerülhetett sor. – Ferenczi László – Lengyel Géza


• A fıvárosi malmok kapacitásuknak: – 1921-27% – 1922-17%-os mőködött.

kapacitás

kihasználással

• Mindez a mezıgazdaság újjászervezésével javult, mégis továbbra is nehézségekkel küszködött.

25

26



Nagyatádi- Szabó István Nagyatádiföldreformja II.

Nagyatádi- Szabó István Nagyatádiföldreformja I. • Földosztás→a kisajátításoknál a nemzetiségi elv döntı szerepet játszott. • Cél: a nagybirtokok aránya a mővelt terület 30%-a alá csökkenjen. • 1,3 holdat vettek igénybe. A földért fizetett megváltást 1928-ban állapították meg. (1928. évi XLI. tv.) • Legsikeresebb akciója a házhelyosztás volt.

• Falusi Kislakásépítı Szövetkezet • Országos Nép- és Családvédelmi Alap • 1920-as évek –viszonylagos gazdasági fellendülés- OK: – világgazdasági konjunktúra, – a magyar mezıgazdasági termények kedvezı értékesítési lehetıségei, – nagy mennyiségben beáramló külföldi hitelek. 27

28



Forrás: Honvári János: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig, Aula Kiadó, Budapest, 2003

Köszönöm a figyelmet!

29

3 0

5

27. Szakosodott iparok DE: továbbra is kézmőipari keretek között as évekbentejszövetkezeti

Recommend Documents