24 Óra Egyetértő szövetségre lépők oldal - [ ]

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

24 Óra Egyetértő szövetségre lépők 2014.03.27 - 2. oldal - [6054478] A kormány, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által kiadott közös nyilatkozat jelentette az egyik apropóját a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (KEMKIK) esztergomi székházában tegnap tartott sajtótájékoztatónak. A megjelenteket elsőként dr. Kupcsok Lajos tájékoztatta. Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának tagja, a Magyar-Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara társelnöke elismerően szólt az Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, az MKIK elnöke által szignózott közös célokról. - A 2010 és "14-es esztendő között párhuzam fedezhető fel. A négy évvel ezelőtt hivatalba lépett kormány és a kamara között együttműködési megállapodás köttetett. A felek most is fölfedték lapjaikat, megfogalmazták vállalásaikat. A vállalkozóknak egyszerűen "leírható" igényeik vannak a döntéshozókkal szemben: pénz, piac, információ, tanulás - sorolta a gazdaság dinamizálásának, a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásának fontosságát hangsúlyozó politikus. Hozzátette: a munkahelyek többségét, a GDP, vagyis a bruttó hazai termék több mint felét az említett szektor állítja elő. Ezt követően Czunyiné dr. Bertalan Judit szólt az információ és az adminisztráció összefüggéseiről, lényegi elemeiről. - A közigazgatás alapfeladata a vállalkozások és az ügyfelek tájékoztatása. Éppen ezért a kormányhivatal és szakigazgatási szerveinek szakemberei a kamarai rendezvények és az ismeretátadást, -bővítést szolgáló fórumok mindegyikén képviseltetik magukat - fogalmazott a kormánymegbízott. Czunyiné dr. Bertalan Judit elmondása szerint a 2010-es évet megelőző időszak gyakorlatával szemben ezt "munkaköri kötelességként" teszik, továbbá, a közigazgatási reform révén immár hatékonyabban, az adminisztrációs kötelezettségek egyszerűsítése mellett segítik a gazdasági élet szereplőinek boldogulását. Dr. Völner Pál az elmondottakkal egyetértve kiemelte: "Egyik partner sem vetette fel, hogy a négy évvel ezelőtti megállapodásban foglaltak közül valami ne teljesült volna". - A kormányzat és a kamara együttműködése rendkívül harmonikus. Sok törvény kamarai kezdeményezésre született meg - mondta el az infrastruktúráért felelős államtitkár, aki szerint a többi között az elektronikus, használatarányos útdíj "nagyobb zökkenők nélküli bevezetése" is a fenti kijelentéseket támasztja alá. Záróakkordként Szerencsés László, a KEMKIK elnökségi tagja fejezte ki a programiroda megnyitása felett érzett örömét, elégedettségét. Fiókot nyitott Esztergomban a Széchenyi Programiroda A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara esztergomi székházában nyitott fiókot tegnap a Széchenyi Programiroda. - A királyvárosi az irodahálózatunk negyvenharmadik tagja, megnyitásával a Tatabánya és Vác közötti területen dolgozó vállalkozók könnyebben elérhetik térítésmentes szolgáltatásainkat - jelentette ki Schultz Gábor. A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. ügyvezetőjének elmondása szerint megyénkben 2011 és 2013 között a tatabányai irodát felkereső ügyfelek egyharmada az esztergom-dorogi térségéből érkezett, ami bizonyítja az új helyszín létjogosultságát. Czunyiné dr. Bertala n Judit arra emlékeztetett, hogy a kamara és a kormányhivatal együtt kezdeményezte az új iroda létrehozását a Miniszterelnökségnél. Zoltai Dániel , a KEMKIK titkárának szavaiból kiderült: kedvező bérleti díjért ajánlották fel a termet, hiszen a programiroda szolgáltatási kínálata illeszkedik a kamara tevékenységéhez, és segítséget nyújthat a térség ötezer regisztrált vállalkozójának. Dr. Völner Pál , az infrastruktúráért felelős államtitkár mindehhez hozzátette: a kormányzat célja a kisvállalkozók piacra jutásának támogatása, a pályázati forrásokhoz történő hozzáférés megkönnyítése.


Dr. Kupcsok Lajos, dr. Völner Pál, Czunyiné dr. Bertalan Judit, dr. Szerencsés László a kamara esztergomi székházában tartott sajtótájékoztatón *Barlangi Gergő

==***==


Új Dunántúli Napló Több mint 13 500 befogadott igénylés 2014.03.27 - 2. oldal - [6055628] Pécs Több mint 13 500 befogadott igénylés, 10 500 létrejött ügylet, 64 milliárd forintot meghaladó összegű kihelyezett hitel - ezek a számok tükrözik a 2002-ben országosan indított Széchenyi Kártya Program Baranyai megyei vállalkozások körében aratott sikerét, hangzott el a témában tegnap tartott kamarai fórumon. A program új lehetőségeit bemutató rendezvényen a kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságát hangsúlyozta dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. *(k)

==***==


MTV - Ma reggel Növekedési pályán a gazdaság - a versenyképesség kulcsa az erőforrások egyesítése 2014.03.26 - 07:36 (hossza: 6 perc) - [6054085] Gulyás István (műsorvezető): - A Ma reggel vendége Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Jó reggelt kívánok elnök úr! Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Jó reggelt! Műsorvezető: - Ön a gazdasági kamara évnyitóján azt mondta, egy meglepő összefüggést vetett föl. A világ 8 százaléka, tehát a világ lakosságának 8 százaléka az Európai Unióban él, a világ GDP-jének 25 százalékát itt állítják elő és a szociális kiadásoknak az 50 százaléka itt képződik. Ez azonban nem maradhat így, át kell rendezni ezt a rendszert és ez nagy lehetőséget, esélyt teremt Magyarországnak arra, hogy átrendezze ezt a lehetőségét. Kicsit bonyolult voltam. Mi ez a lehetőség? Parragh László: - Hát szerintem az könnyebben látható, hogy minden változás az pozíció átrendezés. Az azt jelenti, hogy aki a változásra jól reagál az sikeres lesz, aki rosszul reagál az veszít. És a világtörténelemben, a gazdaságtörténelemben számtalan ilyen helyzet volt, amikor megjelentek új technológiák, amikor megjelentek új lehetőségek, kihívások és voltak országok, akik ezt meg tudták ragadni. Ismerjük a japán csodát, a finn csodát, a dél-koreai csodát. Ezeket nem lehet lemásolni, azonban tanulni lehet belőle és ez mindig egy adott pillanatban volt, amikor volt egy technológiai környezet, volt egy kultúra, egy gazdasági gondolkodás és aki ezt jól csinálta az sikeres lett. Szerintem Magyarországnak most itt a lehetősége, hogyha ezt megragadjuk és összehangolunk minden erőforrást, akkor ennek a nyertesei lehetünk ennek a változásnak. Műsorvezető: - Tehát ön azt mondja, hogy ebben a pillanatban az elmúlt 2-3 évben Magyarország jól reagált ezekre a változásokra és ennek köszönhető az, hogy valamiféle gazdasági növekedés elindult és úgy tűnik, hogy ez fenntartható is. Ilyen rövidtávon történelmi pillanatot tekintve, ez történelmi pillanatban is rendkívül rövidtáv, megállapíthat-e ez, amit ön mondott? Parragh László: - A világ gyorsul, ilyen értelemben az idő egyre kisebb, egyre rövidebb és olyan új technológiák vannak, amelyekre nem is gondolunk ma még. Háromdimenziós nyomtató, robot autó, egészségügyben olyan változások, amelyeket korábban nem is gondoltunk volna és az, hogy ezeket mi hogyan fogjuk beépíteni az életünkbe az rajtunk fog múlni. Hogyha tegyük föl, a háromdimenziós nyomtatót elfogadjuk, mint egy új technológiát és el hisszük azt, hogy ebből egy ipari forradalom lesz, akkor nagy kérdés, hogy erre hogy reagálunk mi társadalmilag, hogyan fogjuk ehhez illeszteni a kutatásfejlesztésünket, az oktatási rendszerünket, sőt akár még a közigazgatást is. Műsorvezető: - Ezekhez a technológiai változtatásokhoz tudnak igazodni a magyar vállalkozások, megfelelően befogadóak és megfelelően innovatívak ebben az ügyben? Parragh László: - Én azt gondolom, hogy igen. Ezek most jelennek meg, tehát ebben új... Műsorvezető: - A gazdasági, politikai környezet elég innovatív, hogy ezt segítse is? Parragh László: - Szerintem az még nem. Szerintem az még nem. Műsorvezető: - Mit kellene tenni és azt hiszem, hogy itt érkeztünk el a lényegéhez. Mit kell tenni a gazdaságpolitikának ahhoz, hogy azt a fajta innovatív készséget, amely a magyar vállalkozásokba megvan azt támogassa? Parragh László: - Én azt gondolom, hogy vállalkozóbaráttá kell tenni a közigazgatást. Meg kell értse a közigazgatás, egyébként egy része már érti, de az egész közigazgatásnak meg kell értenie, hogy a gazdaság sikere nélkül egy ország nem lehet sikeres és ha egy ország sikeres akkor sikeres a bürokrácia és a közigazgatás is és a gazdaságpolitika irányító is.


Műsorvezető: - Mekkora bürokráciát bír el egy 10 milliós ország? Parragh László: - Hát azt cipeli a hátán, ami jelenleg megvan. Szerintünk kisebb kellene és sok ország van, ami nálunk kisebb bürokráciában működik. Műsorvezető: - Azt látjuk egyébként, ugorjunk egyet a bürokráciáról, ami ön szerint még egy picit nagy, vagy nem is picit. Azt látják azok az emberek, akik figyelnek valamennyire a gazdaságra, hogy a kis- és középvállalkozások egyre inkább megjelennek a külpiacokon. Ez egy jó irány, ebben megállapodhatunk? Parragh László: - Abszolút. Műsorvezető: - Hogyan lehet ezt segíteni, hogy ezek a kkv-k ne csupán ideiglenesen, vagy időlegesen legyenek ott, hanem hosszútávon is? Parragh László: - Külpiacon kétféle módon lehet megjelenni, egyrészt direkt módon, egyébként ez a gazdaság kisebbik részének adatik meg általában, a másik beszállítóként. Amikor olyan nagycégnek szállítok be, aki exportálja a terméket. Műsorvezető: - Tehát gyakorlatilag ki se kell menni a határon túlra, adjunk el a Mercedesnek. Parragh László: - Így van pontosan és majd a Mercedes kiviszi külföldre az autót, de hogyha az ablakemelő gombot én készítem, az én fröccsöntő üzemembe és én beszállító vagyok, akkor kiléptem a külpiacra. Ez a nagy kihívás a következő uniós forrásidőszakban, hogy föl tudunk-e építeni olyan beszállítói láncokat, amelyek a teljes magyar gazdaságot bekötik a világgazdaságba. Ma már a multik itt vannak, ott vannak a nemzetközi piacon, ők jelen vannak. A nagy problémánk jelenleg még az, hogy mi ezeknek kevéssé vagyunk beszállítói, ebben óriási lehetőségek vannak. Műsorvezető: - Keleti nyitás. Parragh László: - Hát a kamara talán 2002-ben csinált egy külgazdasági stratégiát, aminek az volt a lényege, vissza kell térni a keleti piacainkra, vissza kell térni az orosz piacra, a volt Szovjetunió piacaira, az arab világba, Kínába el kell menni, Indiába el kell menni és persze kelet alatt értjük ebben a logikában Brazíliát is és Latin-Amerikát is. Az, hogy a kormány ezt zászlóra tűzte és ez neki egy stratégiai cél azt a gazdaság maximálisan támogatja és azt gondoljuk, hogy ez így van rendjén, mert nagyon veszélyes az, és az idősebbek emlékeznek rá, hogyha egy gazdaság csak egy irányba exportál, a magyar gazdaság 80 százalékban az Európai Unió, Nyugat-Európa piacaira szállít. Mi van, hogyha ott baj van? Ezt érzékeltük az elmúlt években. Annak idején, amikor a KGST-nek voltunk a tagjai és oda szállítottunk és összeomlott, összeomlott a magyar gazdaság. Tehát ebben az egyensúly, a kiszámíthatóság, a partnerség másokkal is szerintünk nagyon fontos. Műsorvezető: - Nagyon szépen köszönöm elnök úr, hogy eljött hozzánk! Parragh László: - Köszönöm a lehetőséget!

==***==


bama.hu 2014.03.26 11:55.30 - [28341707] Egyedülálló lehetőség a hazai vállalkozások előtt

A Magyar Nemzeti Kereskedőház a Magyar Kereskedelmi és Ipar-kamarával együttműködve országos export-tanácsadási roadshow-t indított. (x) A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network pécsi irodája által, Pécsett szervezett fórumon a magyar vállalkozások első kézből kaphattak információkat a külpiacokról, az export nyújtotta lehetőségekről, sőt személyes konzultációra is lehetőség nyílt. A Magyar Nemzeti Kereskedőház tevékenységének köszönhetően a hazai vállalkozások számára egyedülálló lehetőség nyílik, termékeik, szolgáltatásaik számos, Európai Unión kívüli országba eljuthatnak, új piacok, új lehetőségek nyílnak meg előttük. Tavaly év végéig nyolc helyszínen nyílt viszonylati kereskedőház, az idei évre pedig újabbakat tervez a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH). A célországok között szerepel például Macedónia, Ukrajna, Algéria, Grúzia, Kuvait, Brazília, Ghána, Vietnam és Szingapúr is. Az MNKH célja, hogy 2018-ra a jelenlegi 25,5 százalék helyett a magyar export 33 százaléka jusson el az Európai Unión kívülre. A hazai vállalkozások számára ezért egy olyan export-tanácsadási roadshow-t indított el, ahol személyesen, első kézből tájékozódhatnak a lehetőségekről, a külpiacokról, és amelynek köszönhetően elősegítheti export-tevékenységük elindítását, így stabilizálva és teremtve új munkahelyeket is. Az rendezvényt az MNKH a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területi kamaráival összefogva szervezte. Lakics Péter, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy "a kamara legfőbb törekvése, hogy tagjainknak a legjobb szolgáltatásokat és szakmai tanácsokat nyújtva hozzájáruljon a város, a megye és régió felzárkózásához". Különösen fontos ez abban az időszakban, amikor Baranya megye gazdasága mélypontra süllyedt. Statisztikai mutatók alapján az 1 főre jutó ipari termelésben és az exportban is sereghajtóvá vált, a cégek többsége a helyi, szűkülő piacra termel, versenyképessége csökken. Tavaly a pécsi kamara Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának megbízása alapján a Pécsi Tudományegyetem exportpotenciál-felmérést készített, melynek eredményeként többek között beazonosításra kerültek a baranyai kkv-k jelenlegi exportpiacai. Ezek döntően Ausztria és Németország, valamint a környező országok (Horvátország, Románia, Szlovákia). Ezek a baranyai cégek exportpiacra lépésének első állomásai. Az uniós országok tekintetében az Enterprise Europe Network Hálózat pécsi irodája, valamint a Magyar-Horvát Tagozat aktívan segíti őket. Ezzel együtt a további terjeszkedés iránya viszont Kelet felé, illetve az Európai Unión kívülre mutat. Ezen országok többsége pedig nem csupán a földrajzi távolságot és méreteit tekintve áll távol megyénktől és Magyarországtól, hanem üzleti kultúrájában is.

-1-


E távolság áthidalására, megfelelő üzleti kapcsolatok és külkereskedelmi tapasztalatok átadására alkalmasak a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara viszonylati tagozatai. A Magyar Nemzeti Kereskedőház célja a kamarákhoz hasonlóan, hogy támogassa a magyar vállalkozások külpiacra lépését. A pécsi fórumon Szárszó Tibornak, a Magyar Nemzeti Kereskedőház ágazati vezetőjének előadásában az érdeklődők megismerkedhettek a cég tevékenységével, céljaival és az általa kínált lehetőségekkel, valamint az export nyújtotta előnyökkel. Ezt követően Magyar Kereskedelmi és Iparkamara török, orosz és kazah tagozata mutatkozott be, aminek köszönhetően üzleti tapasztalatokkal, gyakorlati tudnivalókkal gazdagodhattak a résztvevők. Az előadások után személyes konzultációra is lehetőség nyílt, és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Partner Programjába is regisztrálhattak a jelenlévők. Az MNKH októberben indította el az exportképes cégeket tömörítő Partner Programját, amelyhez már eddig is több százan csatlakoztak, de továbbra is várja a jelentkezőket elsősorban az élelmiszeripar, mezőgazdaság, vegyipar, környezetipar, egészségipar, gépipari és IT ágazatokból. Az MNKH partnerei számára komplex szolgáltatást nyújt az exportlehetőségek feltárásával, biztosításával, illetve közvetítéssel támogatja a magyar vállalkozásokat, és a külkereskedelmi ügyletek teljes körű lebonyolításában is segítséget nyújt. A rendszer bővítése a távlati célok között A Magyar Nemzeti Kereskedőház 2013-ban alakult meg, a szervezet működésének első esztendeje az alapok megteremtéséről szólt. Az idei év az, amikor - a további nyitások mellett - az ügyletek számának növelésére koncentrál. A tervek szerint az idei esztendő során 400 millió eurónyi ügyletben vesz részt az MNKH, 800-1000 közötti magyar partnerrel. További célok között szerepel, hogy három év alatt húsz országban működő kereskedőházi rendszert építsen ki.

mti.hu 2014.03.26 12:22.29 - [28342257] NGM: a turizmusban folytatódik a kedvező trend

Budapest, 2014. március 26., szerda (MTI) - A turizmusban az első két hónap adatai alapján folytatódik a kedvező trend; a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára különösen a belföldi turizmusnak a SZÉP-kártya költések összegét meghaladó, több mint 20 százalékos bővülését tartja örvendetesnek, mert azt mutatja, hogy nőtt az emberek elkölthető jövedelme. Horváth Viktória az MTI-nek elmondta: a turizmusban tavaly trendfordulót jelentett, hogy a belföldi turizmusból származó szállásdíj-bevételek - a beutazáshoz hasonlóan - közel 10 százalékkal növekedtek. A KSH januárban a kereskedelmi szálláshelyeken további 16 százalékos belföldi vendégéjszaka-szám növekedést mért. A belföldi turizmus bevétele januárban több mint 20 százalékkal bővült, meghaladta a SZÉP-kártya költést, ami azt jelenti,

-2-


hogy több forrás jutott pihenésre, egészségmegőrzésre. A szolgáltatók beszámolói szerint a februári adatok is hasonlóan jónak ígérkeznek - tette hozzá. A beutazó forgalom bővülésében jelentős szerepet játszott az orosz forgalom 34 százalékos emelkedése, bár tudni kell, hogy a január Oroszországban kiemelt szezonnak számít a pravoszláv karácsony miatt - mondta. A hétvégén megérkezett az első menetrend szerinti járat is Moszkvából Sármellékre. Az orosz piac nagyon ígéretesnek látszik, ha politikai események nem szólnak közbe - közölte. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az első két hónapban 17 százalékkal több pénzt töltöttek fel a munkáltatók a SZÉP-kártyákra, mint egy évvel korábban. Elmondta, az NGM már ősz óta szorgalmazza, hogy minél több kis- és közepes vállalkozó éljen a béren kívüli juttatások - ezen belül a SZÉP-kártya - nyújtásának lehetőségével. Az elmúlt hónapokban a tárca munkatársai számos megyei fórumon vettek részt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) együttműködve annak érdekében, hogy felhívják erre a vállalkozók figyelmét. A SZÉP-kártya program nemcsak gazdaságfejlesztési és ösztönzési eszköz, az egészségmegőrzés fontosságára is fel szerették volna hívni vele a figyelmet - fejtette ki a helyettes államtitkár. Kifejtette: az azért is fontos, mert csak az egészséges munkavállalók tudnak jól teljesíteni. Az a dolgozó, aki nem pihen, előbb-utóbb a munkahelyén piheni ki magát vagy megbetegszik a stressztől. Kellemes meglepetésnek nevezte, hogy a számok visszaigazolták a törekvéseiket. Úgy véli azonban, hogy a kkv szektorban e téren még van tartalék, mert sokan nem ismerik a béren kívüli juttatások rendszerét. Horváth Viktória kifejtette: a belföldi turizmus mindig jelzi a gazdaság állapotát. Biztatónak tartja, hogy most egy kicsit több jut a béren kívüli juttatásokra, mint korábban, ahogy azt is, hogy nem csak a SZÉP-kártya húzta a belföldi turizmust, a vendégeknek a cafeterián felül is volt forrásuk pihenésre, egészségmegőrzésre. A helyettes államtitkár felidézte, hogy a SZÉP-kártyára vonatkozó szabályozás tavaly kétszer is kedvezően módosult: a május 31. előtt fel nem használt összeget ezután visszautalják a munkáltatónak, s most már nem csak a szállást, hanem a fürdőbelépőket is fizetni lehet mindhárom zsebből. Az utóbbi azért fontos, mert a magyar turizmus egyik húzóereje a gyógyvizek és a gyógyvizekre épülő turizmus - mutatott rá. Az NGM az év hátralévő részében is az eddigi trend folytatódását várja, amit segít, hogy az elmúlt hét évben a közel 290 milliárd forint uniós forrásból Budapesten és országszerte sok új attrakció született. Az ágazat a következő ciklusban is hasonló összegű uniós forrásra számíthat, a cél a minőség fejlesztése és a versenyképesség növelése - ismertette a helyettes államtitkár. Nagyon fontos, hogy a szállodák a válság után visszanyerjék erejüket, mert a kereskedelmi szálláshelyek fontos motorjai a turizmusgazdaságnak - hangsúlyozta. "Az a szándékunk, hogy Magyarországot, mint turisztikai terméket tökéletesítsük a 2014-2020 közötti időszakban, hogy a minőségfejlesztésre és a versenyképesség javítására, a szezonalitás, az üzemeltetési költségek csökkentésére legyen forrás" - jelentette ki. A 2014-2020 közötti források tervezése a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepción (NTK) alapul, amely meghatározza a következő tíz év fejlesztési céljait. Az NTK szakmai vitája -3-


lezajlott, a kormány elfogadására vár, a turizmus törvény ezt követően kerülhet vissza a kormány, majd a parlament elé - ismertette a helyettes államtitkár. Horváth Viktória az NTK-ban rögzített célok közül kiemelte: szeretnék elérni, hogy a turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulása a jelenlegi 9-ről 10 százalék fölé emelkedjen, a turizmusban és a hozzá kapcsolódó területeken foglalkoztatottak száma pedig a másfélszeresére nőjön. Emellett cél az is, hogy a 2014-2020-as ciklusban legalább 5 nemzetközi gyógyhely és legalább 25 regionális jelentőségű gyógyhely és/vagy gyógyfürdő fejlesztésére kerüljön sor, és ezeken kívül legalább 10 új, nemzetközi jelentőségű turisztikai nagyprojekt valósuljon meg. Az összes turisztikai fejlesztés célja a munkahelyek számának növelése - mondta. Javítani szeretnék az adatszolgáltatás rendszerét is, a vendéglátásról ugyanis jelenleg nem rendelkeznek teljes körű adatokkal. A helyettes államtitkár a közelmúlt sikerei között említette, hogy megkezdődött a Kongresszusi Központ létrehozásának előkészítése, ami régi kívánsága volt a turisztikai szakmának. Az NGM koordinálásával elkészült a gyógyvíz-kutatási program is, amit ugyancsak régóta kért a balneológiai szakma. Az ehhez szükséges forrásokat is betervezték. A gyógyvíz-alapú egészségturizmus forgalma jelenleg évente mintegy 200 milliárd forintot tesz ki, a kutatások eredményeként új piacok nyílhatnak meg - mondta Horváth Viktória.

piacesprofit.hu 2014.03.26 13:04.28 - [28342154] Közeleg a határidő! A kasszához kérik a cégeket a kamarák

Március 31-éig kell befizetniük a hazai vállalkozásoknak a kötelező kamarai hozzájárulást. A fizetés elmulasztását az adóhatóság szigorúan szankcionálja, és adók módjára hajtja be az 5000 forintot. Mentesülnek ugyanakkor a befizetési kötelezettség alól azok az egyéni vállalkozók, akik szüneteltetik tevékenységüket.

Március végéig kell befizetnie a legtöbb magyar vállalkozásnak az 5000 forintos kamarai hozzájárulást a területileg illetékes kamaráknak. A kötelezettség alól csak az agrárgazdaságok és az egyéb, kötelező kamarai tagsággal működő szakmákban érdekelt vállalkozások jelentenek kivételt. Amennyiben a hozzájárulást befizető iparkamarai tag is, akkor a tagdíjba betudják a befizetett hozzájárulás összegét, tehát tagdíjat a hozzájárulással csökkentett összegben kell megfizetni. Az ötezer forintos költség ugyan nem komoly összeg, elmulasztása azonban komoly következményekkel járhat a cégek számára. A vállalkozók által befizetett kamarai hozzájárulás a területi kamarákhoz érkezik és a befolyt összegeket a befizetőknek nyújtott szolgáltatások működtetésére használják fel. A pénz 90 százalékát tanácsadásra fordítják a kamarák, a maradék 10 százalékból pedig a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara pályázatfigyelő- és kereskedelmi partnerkereső rendszereket működtet.

-4-


A kötelező kamarai regisztráció szabályairól itt olvashat részletesen! A nyilvántartásba vételi kötelezettséget és a hozzájárulás megfizetését egyaránt elmulasztók tekintetében a március 31-én lejáró idei fizetési határidőt mindenképpen megvárják a kamarák, ezután születik döntés a továbbiakról. Ezek a vállalkozások várhatóan értesítést kapnak a mulasztásról, ennek eredménytelensége esetén lehet szó a NAV által történő behajtásról. "A jogszabály nem enged számunkra méltányosságból történő kedvezmények biztosítását, így sajnos részletfizetési lehetőséget sem tudunk biztosítani a kamarai hozzájárulás megfizetésére" - hangsúlyozta a BKIK. Ráadásul amelyik céggel szemben az adóhatóság eljárást indít, az a hitelfelvételtől kezdve az uniós pályázatokon való részvételig sok mindenből kizárja magát. Hogyan fizessük? A kamarai hozzájárulást banki átutalással, az ügyfélszolgálaton igényelt postai csekken, vagy akár készpénzben is lehet fizetni. Az összeg átutalásánál a közlemény rovatba fel kell tüntetni a kérelmező adószámát, és a "kamarai hozzájárulás" szöveget. A nyilvántartásba vételről elektronikus értesítést kap a befizető vállalkozás, amely tartalmazza a cég kamarai regisztrációs számát, valamint a kamarai hozzájárulás kifizetéséről szóló igazolást. Ezen szerepel a befizető neve, címe, adószáma, a befizetett összeg, a kamarai nyilvántartási szám, valamint a befizetéssel érintett időszak. A hozzájárulást egyébként az ügyfélszolgálaton személyesen is be lehet fizetni. Kinek nem kell fizetni? A 2014. évi kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek 2014. január 1-én, illetve azt követően folyamatosan szünetelnek. Ha 2014. január 1-ét követően kezdi meg a tevékenység szüneteltetését, akkor a jogszabály értelmében az adott évre fizetési kötelezettsége van. Nem kell bejelentkeznie a kamarába a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző szervezeteknek és az őstermelőknek mondja Pósa Lívia könyvelő. URL: Eredeti oldal

-5-

24 Óra Egyetértő szövetségre lépők oldal - [ ]

Recommend Documents