22. Polgári ábrándok. 2. Választások május 27. A magyar nyelvû plakátok betiltása a magyarságot és az RMDSZ-t is diszkriminálja

2. 2008. május 27.

Szilágyság/22.

Választások

„Polgári” ábrándok „Erdély változást akar”, „az RMDSZ elveszítette a magyar szavazók bizalmát” – gyakran visszatérõ elemek ezek a Magyar Polgári Párt (MPP) és az alakulatot támogató Fidesz-vezetõk, valamint Tõkés László EPképviselõ felszólalásaiban. A helyhatósági választások elõtt másfél hónappal készült felmérés adatai ennek éppen az ellenkezõjét mutatják. Egyre több erdélyi magyarnak jó a közérzete – ez a legfontosabb következtetése annak a felmérésnek, amelyet a TransObjective Consulting Kft. készített tizenhat erdélyi megyében április 2. és 18. között. Az 1114 fõ megkérdezésével lezajlott közvélemény-kutatás szerint az elmúlt idõszakban folyamatosan javult a magyarok közérzete. A nyolc évvel korábbi adatokhoz képest csaknem 30 százalékkal többen vallották azt, hogy az országban szerintük jó irányba mennek a dolgok. Az említett mutató 2000. októberében tizenkét százalékos mélypontot ért, amiben valószínûleg szerepet játszott a konvenciós kormányzással kapcsolatos csalódottság. Négyévi koalíciós hercehurca után ugyanis az RMDSZ kormányzati szerepvállalása a „falak lebontásán” kívül nem sokat hozott. E tekintetben 2000. határkõ, amely a Szövetség vezetõi szerint a konkrét megvalósítások kezdetét jelzi. Ekkortól javul a magyarok közérzete is. A parlamentbõl támogatott szociáldemokrata kormányzás végén már a 2000. októberinél kétszer többen vélték úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak, s azóta a mutató csaknem még egyszer megduplázódott. A tendencia összefügghet az RMDSZ kormányzati jelenlétével, amelyet a megkérdezettek 85,6 százaléka most is fontosnak tart. „Wishful thinking” Az RMDSZ „sokkoló népszerûségcsökkenése” elõször április 18-án bukkant fel abban a levélben, amelyben az MPP elnöke válaszolt Markó Béla szövetségi elnök együttmûködési ajánlatára. Ebben Szász Jenõ párhuzamot von az 1990-es parlamenti választáson, illetve a tavaly novemberi EPválasztáson elért eredmények között, és megállapítja: „Az Ön pártja elveszítette szavazóinak 72%-át.” Azonban az MPP elnöke figyelmen kívül hagy két tényt: részint, hogy az 1990-es elsõ szabad voksoláson csaknem az összes szavazati joggal rendelkezõ polgár részt vett (köztük egymillió magyar); részint, hogy a tavalyi európai választásokon a részvétel nem érte el a 30 százalékot, ami egyébként megfelel a többi EU-tagországban jegyzett aránynak. Összehasonlítási alapként sokkal inkább a 2004-es választás használható. Akkor az RMDSZ szenátusi listájára 637 ezren voksoltak, miközben az érvényesen leadott voksok aránya alig haladta meg a szavazati joggal rendelkezõk 55 százalékát. Ebbõl arra következtetni, hogy az RMDSZ a román pártokhoz képest nagyobb arányban tudta urnához szólítani választótáborát. A TransObjective felmérése az MPP elnöke által emlegetettel pontosan ellentétes eredményt vetít elõre. Eszerint a magyarok 62 százaléka biztosan elmegy szavazni, 75 százalékuk pedig az RMDSZ jelöltjeire adja voksát. A polgári pártra a megyei tanácsok esetében várhatóan a magyarok 12 százaléka voksol majd – körülbelül annyian, mint a

román pártok jelöltjeire és a függetlenekre. Az MPP polgármester- és helyi tanácsosjelöltjei ennél 2,5 százalékkal rosszabb arányt érhetnek el. Hasonló a helyzet a parlamenti választásoknál: ha jövõ vasárnap tartanák az országos voksolást, az RMDSZ 75,7, az MPP 12,5 százalékra számíthat. Önáltatás? Szász Jenõ fent idézett „aggódását” április

el kudarcként az EP-választást. Ezzel utal arra, amit Szász Jenõék egyáltalán nem titkon remélnek: hogy tudniillik sikerül meggyõzniük a Tõkés-szavazókat. Azonban ez inkább amolyan „wishful thinking” – ábrándozás –, mint helyzetfelmérés. A közvélemény-kutatás adataiból ugyanis arra következtetni, hogy a független EP-jelöltre voksolók körülbelül fele

Ön szerint az országban a dolgok jó vagy rossz irányba haladnak? (100%-ig a különbséget a „nem tudom”, és a nem válaszolók aránya képezi) Forrás: RMDSZ

30-án elismételte Tõkés László abban a nyilatkozatban, amelyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke sajnálattal állapítja meg, hogy „az RMDSZ és az MPP közötti országos megállapodás a választásokon való együttmûködésrõl nem jött létre”. A levélben Tõkés, miután megvádolja az RMDSZ-t, hogy „tudatosan és szándékosan feladta a közösségi önrendelkezést”, afölött sajnálkozik, hogy a Szövetség nem könyvelte

Szilágy

szavaz majd az MPP jelöltjeire a június elsejei helyhatósági választáson. Arról nem is beszélve, hogy tavaly novemberben Tõkés eleve a potenciális szavazatok kevesebb mint harmadát szerezte meg mindössze. Ugyanakkor az elmúlt tizennyolc évre visszatekintve az RMDSZ 2004-ben ötvennel több polgármesteri széket szerzett meg, mint 1990-ben, amit aligha lehet a bizalom hiányaként értelmezni. (ÚMSZ)

A magyar nyelvû plakátok betiltása a magyarságot és az RMDSZ-t is diszkriminálja – Példa nélküli a Temes Megyei Választási Bizottság döntése, amely helyt adott az RMDSZ magyar nyelvû plakátjai elleni óvásnak. Ehhez hasonló sem ’90-ben, sem ’92-ben, sem ’96-ban nem történt, amikor a román-magyar kapcsolatokat sokkal erõteljesebb feszültség jellemezte – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szerdán, bukaresti sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, a bizottság az elmúlt hét végén többségi szavazattal helyt adott egy temesvári lakos óvásának, aki alkotmányellenesnek találta, hogy a Szövetség kampányanyagai magyar nyelvûek. Markó Béla elmondta, az RMDSZ a Központi Választási Irodánál (BEC) óvta meg a Temes megyei bizottság határozatát. A szövetségi elnök aggasztónak tartja, hogy ebben a kampányban ismét felütötte a fejét az ultranacionalizmus és a magyarellenesség, amelyet a temesvári eset –nem egyedüliként- is példáz. Véleménye szerint különösen veszélyes ez egy olyan megyében, amely eddig a nemzetiségek, a különbözõ közösségek békés együttélésének modelljeként szolgált. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ minden választás alkalmával készített magyar nyelvû plakátokat. Természetes, hogy választópolgárainkhoz saját anyanyelvükön szólunk, ezt egyébként bármelyik más párt is megteheti, ha közeledni akar egy adott nemzeti közösséghez – szögezte le, hozzátéve, a Szövetség Temes megyei szervezete immár hatnyelvû, a megye valamennyi nemzeti kisebbségének nyelvén feliratozott plakátokkal folytatja kampányát.

Szilágyság/22.

Választások

Hazát akarunk építeni (Folytatás az 1. oldalról) Az elõválasztásokon széleskörû részvételt jegyezhettünk. Volt olyan község, ahol akkora volt az érdeklõdés, a részvétel, mint a hivatalos választásokon. Ez is megerõsít minket abban, hogy e módszer használatában helyesen döntöttünk. Ez is jelzi, hogy a közösségek döntése számunkra szent. Bíztató számunkra az a tény, hogy falvainkban az emberek érdeklõdnek, és értékelik az eredményeket. Sok helyen szavaztak bizalmat azoknak, akik eddig is bizonyítottak, és fiatal, értelmes embereket is tisztségbe juttattak, hogy a frissítés, a felkészítés folyamatos legyen. – De ez nem mindenütt volt ilyen egyértelmû. – Mindez ugyan néhány helyen feszültséget keltett, elsõsorban az eredmények miatt. Néhányan megharagudtak a közösségre, mert hátrébb kerültek a rangsorolásban. Végül is a közösségek kell feldolgozzák és elsimítsák ezeket a feszültségeket. Mindenkiben tudatosodnia kellene annak a követelménynek, hogy az érdekképviseleti munkában a saját érdekénél fontosabb a közösség haladása. Egy kicsit fájó, hogy miután a pályázás során a jelöltek nyilatkoztak arról, hogy a közösségi megmérettetés eredményétõl teljesen függetlenül nem indulnak sem függetlenként vagy már pártok zászlója alatt az RMDSZ jelöltjei ellenében, és ezt saját aláírásukkal is szentesítették, néhányan nem tartották be a szavukat. Kérdés, hogy a választóiknak adott szavukat hogyan fogják majd betartani, ha ez a fogadalom semmire nem kötelezi õket? – Most van lehetõség a választásra, hiszen egy másik párt is jelentkezett. – Az elmúlt 18 év minden sikere egy „titkos” fegyver használatán alapszik: mindent az egységnek köszönhetünk. Ezt eddig egyetlen ellenségünknek sem sikerült széjjelverni. Nem hiába tömörültek most ellenünk a legkülönbözõbb ideológiájú politikai pártok azt hangoztatva, hogy a nép számára a legnagyobb veszély, ha magyarok fogják vezetni. Minden eszközt, a nacionalizmust is felhasználják azért, hogy minél jobban gyengítsék politikai súlyunkat, csökkentsék lehetõségeinket. De ez eddig még egyetlen ellenségünknek sem sikerült, és aki ezt akarja, az a magyarság ellenségeinek szolgája. Ezt az egységet kellene megtartani továbbra is, ha eredményesek akarunk maradni. Akik a választás lehetõségét lobogtatják, azok vállalhatták volna az elõválasztások alkalmával a közösségi megmérettetést a sebtében összekapkodott ellenlisták helyett, amelyek csak arra valók, hogy gyengítsék az érdekképviseletet, kiszolgálják azokat, akiknek ugyanez a céljuk. Ha annyit

hivatkoznak a demokráciára, akkor miért nem fogadják el a közösség döntését? Milyen hitelt érdemelnek a magyarok részérõl olyan emberek, akik román pártok programját felvállalva négy évvel ezelõtt saját közössége ellenében léptek fel. Nem azért, hogy feladatokat vállaljanak saját közösségük szolgálatában – hiszen erre semmi lehetõség nem volt az általuk választott román pártok programja és szabályzata szerint –, hanem azért, hogy ebben a szolgálatban másokat meggátoljanak. Az egység szükségessége nem szólam, nem demagógia, hanem kisebbségi helyzetünk, megmaradásunk és fejlõdésünk létfeltétele, alapigazsága! Akár tetszik ez egyeseknek, akár nem. Nem demagógia a népi bölcsesség sem, amely szerint „járt utat a járatlanért el ne hagyj”!. Ez sem demagógia, hanem sok évszázados tapasztalat tömör megfogalmazása.

tehát nem azért van, hogy beleüljünk, hanem azért, hogy szolgáljunk, hogy éljünk a lehetõségekkel. Az eredmény minden közösségen meglátszik. Bízom abban, hogy a szilágyságiak ismerik egymást, tudják ki mennyit ér, mennyit tett le a közösség asztalára, és azt is tudják, hogy csak szervezetten lehet valamit elérni, ha minél nagyobb súllyal vagyunk ott minden szinten. Mert egyetlen jelölt sem tudja majd betartani ígéreteit, ha nincs háttértámogatása, nem áll mögötte egy erõs szervezet. Közösségi vezetõként elszigetelõdve négy éves vergõdés, hátramaradás következhet. Ne higgyenek az alaptalan ígérgetéseknek. Mi nem tejjel-mézzel teli Kánaánt vagy akár kettõs állampolgárságot ígérgettünk, hanem azt, hogy teljes erõbedobással fogunk dolgozni választóink érdekében. – Mi a sikeres munkamódszer titka?

Ha jövõt akarunk építeni magunknak, akkor olyan súllyal kell részt vegyünk a különbözõ szintû döntéshozatalban, hogy megkerülhetetlenek legyünk. – Mit jelent ez? – Csak néhány nagyon beszédes számadatot sorolnék. 2002-2004 között az RMDSZ nem volt a hatalom részese. 2005. elejétõl viszont a kormánykoalíció tagjaként miniszterei, államtitkárai, vezérigazgatói lettek. 2002-2004 között csak az elõcsatlakozási pályázatokon (Sapard) 7 nyertes pályázatot jegyezhettek a szilágyságiak. 2005-2007 között – tehát alig két év alatt – 86 nyertes pályázatot tudhatunk magunkénak. Csak ennek az évnek az elsõ két hónapjában már 41 nyertes pályázatot finanszíroznak ezekbõl az alapokból Szilágy megyében, csak ezek értéke mintegy 26 millió euró. Ezekhez az eredményekhez tapasztalat és nagyon sok hozzáértés kell a politikai súly mellett. Ezért minden szinten megfelelõ emberek kezébe kell adni az eszközt, amellyel eredményesek lehetnek. A szék

– Az elmúlt négy évben minden közösség szintjén széleskörû konzultációval összeállítottuk a legfontosabb, megoldandó gondok jegyzékét. Az így megállapított prioritások függvényében dolgoztunk helyi, megyei és országos szinten. Jól átgondolt fejlesztési tervek készültek, mert sok beszédbõl, kesergésbõl nem lehet megélni, és fiataljaink számára is vonzó életteret kell kialakítsunk. Minden helyi szintrõl, a helyi lakosok igényeinek, véleményének figyelembe vételével alakítottuk stratégiánkat. Itt kezdõdik az autonómia, amikor azt tesszük, amit közösség kíván. A valós önkormányzatiság a közös felelõsségvállalást, az együttmûködést feltételezi. Az eredmények minden faluban kézzel foghatóak. Vagy elkészültek, vagy most építenek utakat, járdákat, javítanak iskolákat, óvodákat, kultúrotthonokat, építettünk, javítottunk. Sok helyen már elkészült az ivóvíz-hálózat, sok helyen most fektetik le a csöveket. Hasonló a helyzet a szennyvízelvezetõ hálózattal és a szennyvíztisztító állomásokkal is. Ne higgyék, hogy mindezt olyan könnyen elértük „bársonyszékbõl”. Rengeteg munka van mögötte, de ezt vállaltuk, ezt végezzük. Bízunk jelöltjeinkben, akik már bizonyítottak, és ezután is dolgozni fognak. Most a magyarságon múlik, hogy az elkövetkezõ négy évben úgy emlékezik meg rólunk a történelem, mint akik elpuskáztak egy lehetõséget, vagy pedig mi írjuk azt a történelmet! Az elmúlt 18 év alatt visszaszereztük anyanyelvünket, hagyományainkat táncainkkal és dalainkkal együtt. Történelmünknek emlékeket állítottunk, iskolákat, mûvelõdési házakat, intézményeket építettünk. Letettük az alapokat, de tovább akarjuk építeni a házat, hogy haza legyen belõle. Ezért van szükség arra, hogy minden magyar ember menjen el szavazni, és azoknak szavazzon bizalmat, akik továbbra is a közösségért akarnak dolgozni! Lejegyezte: Józsa László

3. 2008. május 27.

Tisztelt magyar Barátom! Ön és családja tudja: június 1- én helyi és megyei önkormányzatokat választanak a hazai szavazók. Felkérjük, június 1- én áldozzon kevés idõt, menjen el szavazni családtagjaival, rokonaival, szomszédjaival! A mi jelöltjeink a magyar emberek pártján állnak. Az RMDSZ eddig is bizonyította, hogy a magyar emberek a párbeszédre és nem a párt-beszédre kíváncsiak. Az RMDSZ közel két évtizedes tevékenysége nem a kudarcról, hanem lépésrõl – lépésre eredményeket nyújtott. Szabadon használhatjuk anyanyelvünket és nemzeti szimbólumainkat, visszaszereztük földjeinket, erdõinket, nagyobbára az elkobozott ingatlanainkat. Az elmúlt négy esztendõben több pénzt kaptak egyházaink, iskoláink, intézményeink a modernizációért, épületek felújításához, a kor igényeihez igazodva, mint az elõzõ 15 évben együttvéve. Eredményeink a választóknak köszönhetõek, akik szavazataikkal hozzájárultak, hogy magyar tanácsosok döntsenek a közösség ügyeiben. Polgármestereink, alpolgármestereink, helyi és megyei tanácsosaink folytatni fogják a megkezdett munkát. Az RMDSZ jelöltjei a munkára szövetkeztek, nem a hatalomra, a közösséget szolgálni fogják. Csak együtt, szervezetten valósíthatjuk meg, felépítve a közképviseleti rendszert: a helyi önkormányzattól a parlamenti törvényhozásig, hogy hallassuk szavunkat közös jövõnkért. Most vagy soha, itt az alaklom, sok év után, magyar ember álljon a megye élén! Jelszavunk: Válaszd a jövõt! Válaszd a biztonságot! Válaszd az RMDSZ - t! Akár egy szavazaton is múlhat egy megyei tanácselnök, egy polgármesteri vagy tanácsosi tisztség megszerzése. Felkérjük ezért: menjen el választani, és szavazzon az RMDSZ jelöltjeire! Seres Dénes parlamenti képviselõ az RMDSZ Szilágy megyei elnöke

4. 2008. május 27.

Szilágyság/22.

Polgármester- és tanácsosjelöltjeink Kraszna

Sarmaság

1.)

1.)

UNIUNEA DEMOCRATÃ MAGHIARÃ DIN ROMÂNIA


DOMBI ATTILA - IÁNOS

POP EMERIC VOTAT

VOTAT 1.)

1.)



1. OLAH NICOLAE 2. POP EMERIC VOTAT 3. KIRÁLY STEFAN 4. KISS ISTVÁN 5. OZSVÁTH ILONA 6. SZÕNYI LAIOS 7. TORMA ALEXANDRU 8. KISS LUDOVIC 9. SOLYOM GERGELY 10. SERES KLÁRA 11. DIMÉNY ALEXANDRU 12. CSEKE FRANCISC 13. BARTHA FRANCISC 14. SOLYOM ALEXANDRU-ªTEFAN 15. NYESTE ARPAD 16. BOROS VALENTIN 17. VERES LUDOVIC 18. BIRTALAN ATTILA 19. SÓLYOM LUCA

A község 6.433 lakosából 5.151 töltötte be a 18. életévét, tehát választhat. A lakosság 63,80 %-a magyar, tanácsa 15 tagú. A megye egyik legerõsebb magyar közössége, Pop Imre vezetése alatt (2000-tõl) látványosan fejlõdik. A rendszerváltozás óta most már a Kárpát-medence egyik leglátványosabb és legtöbb közönségét vonzó falunapokat tartanak. Kiterjedt testvértelepülési hálózatuk bekapcsolja õket Európa vérkeringésébe. Líceuma kitûnõ. A polgármester szándéka, hogy a térség központjává, várossá fejlessze a falut. Az európai és országos utak keresztezõdése erre minden lehetõséget megteremt. Már az iskolai kampuszprogram finanszírozása is végleges, a piactéren talált termálvíz táplálná a fedett uszodát. A fejlesztések rengeteg terve még csak ezután valósul meg.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

6.502 lakos szerepel a legfrissebb hivatalos nyilvántartásokban, tehát a tanács 15 tagú, teljesen az RMDSZ uralja (szavazati jogú lakosok száma 5.281). A magyar lakosság aránya községi szinten 78,93% (ide tartozik Lompért, Ady-emlékhelyeivel, és Ilosva – Ilosvai Selymes Péter szülõfaluja is). Líceumában tanulnak a környék diákjai. A község nagy gondokkal küszködik amióta bezárták a bányát. A hirtelen munkanélkülivé vált férfiak nagy része viszonylag hamar feltalálta magát. Kulturális egyesülete, a kastély felújítása és a befektetõk új munkahelyei, a kilátások is község fejlõdését jelenthetik. Lassan elfelejtik a bányászörökséget. De csak akkor, ha sikerül egységesen fellépni a közösség érdekében.

DARI TOMA LUCZA ISTVAN ATTILA BERKI EDITH BALOGH BÉLA KOVACS ZOLTAN SZABOLCS CSOBANKA ISTVAN ARPAD DEMJEN ALEXANDRU SERES CLARA CATALINA ERDEI ÁRVA BÕTI SANDOR CSABA ZSURZSÁN GÁBOR ZSOLT SZÕNYI LEVENTE GÉCZI ATTILA DULL IOSIF VOTAT KIS BÁLINT SZERI IOZSEF SZABÓ GYULA SPURIGAN GHEZA KERESZTES ATTILA

Szilágypercsen

Varsolc

1.)

1.)



BREDA LAJOS

BONCIDAI CSABA

VOTAT

VOTAT

1.)

1.)


Mindenki ismeri a községet szorgalmas kertészeirõl, a Guiness-rekordok könyvében is szereplõ hagymáiról. A hagymatermesztés különleges kultuszára hatméteres szobor emlékeztet az iskola udvarán. Erõs református egyházára, és Erdély második legerõsebb baptista gyülekezetére támaszkodhat a község magyarsága. Polgármesterük 1992-tõl élvezi a község bizalmát, minden alkalommal újraválasztották, most is õ az egyetlen jelöltjük. Ez is azt jelenti, hogy nem csalódtak benne, most is újra jelölték erre a tisztségre. A falu gazdasági fejlõdését azzal a a perecseni mondással lehetne jellemezni, amellyel a somlyóiakat szokták bosszantani: nemsokára Perecsenhez csatoljuk Szilágysomlyót is.

1.

BONCIDAI CSABA

2.

JÓZSA TIBOR

3.

VIG SZABÓ LEVENTE STEFAN

4.

BAGOLY ISTVAN

5.

GÁLLALEXNADRU

6.

JÓZSA SÁNDOR

7.

TÕTÕS PETER

8.

DEBRE SANDOR

9.

BÁKAI MARTON

VOTAT

10. JÓZSA CSABA 11. DARABONT ATTILA 12. BONCZIDAI JÁNOS 13. GALAZSI FRANCISC 14. SOITOS SANDOR 15. DEBRE ARPAD 16. DARABONT ISTVÁN 17. VIG SZABÓ ANDREA ERZSÉBET

BRÉDA LAJOS Polgármester-jelölt A község 2.390 lakosának 64,14 %-a magyar. Döntõ többségben Varsolcon, de Krasznarécsén is jelentõs számban élnek. Szavazati jogú állampolgáraik száma 1990, tanácsuk 11 tagú. 1990 óta van magyar polgármesterük, Bréda Lajos 1996 óta élvezi a közösség bizalmát. Az elõválasztásokon most elsöprõ fölénnyel lett az elsõ. A falu Varsa Kulturális Egyesülete híres régiós színtû rendezvények gazdája. A „Kányádi Sándor” Szavalóverseny és az immár hét erdélyi megyére kiterjedõ néptánc seregszemle élénk közösségi életet jelent, amelyben a legnagyobb szerepet a református egyházközség és a pedagógus gárda vállalta magára.


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

BREDA LAJOS BOROS NICOLAE FAZAKAS SANDOR NAGY ÉVA DENES STEFAN DENES ANDREI KÁSZA ANDREI BALINT BELLA VOTAT DÉNES STEFAN NAGY ROZALIA KADAR ANDREI PETER ANDREI PÉTER SÁNDOR BÁLINT ALEXANDRU

Szilágyság/22.

Polgármester- és tanácsosjelöltjeink

Zilah

Szilágysomlyó

1.)

1.)

5. 2008. május 27.



SOJKA ATILA-IOAN

VOTAT

HÁNIS GEZA VOTAT

1.)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Szilágy megye lakossága az elmúlt 13 év alatt mintegy 19.716 lélekkel csökkent. A megye lakossága jelenleg a legfrissebb hivatalos adatok szerint 243.157 személy. Tizenhárom év alatt eltûnt a megyébõl annyi ember, mint Zsibó és Szilágycseh lakossága együttvéve. A megyeközpontban a legújabb hivatalos adatok szerint 63.642 lakos él, a város tanácsa tehát 21 tagú az alpolgármesterrel együtt. Jelenleg ebben a testületben hárman képviselik a magyarságot az RMDSZ színeiben A lakosok közül 57.349 nagykorúak, tehát szavazhatnak. A város lakosságának 17,5 százaléka magyar (1992ben 20,01% volt), ha mindenki elmegy szavazni, akkor akár öt tanácsosunk is lehetne.

1.)

UNIUNEA DEMOCRATÃ MAGHIARÃ DIN ROMÂNIA SOJKA ATILA IOAN BOGDÁN ZSOLT MIKLÓS DEÁK FRANCISC SZILAGYI SANDOR SZILÁGYI RÓBERT ISTVÁN MATYI ªTEFAN VOTAT PÜSÖK ANDREI LUKA PETRU FRANCISC SZALAI ISTVÁN VERESS STEFAN VASILE KOVÁCS RUDOLF MAJOR EVA NAGY SANDOR KOVÁCS TÜNDE NAGY IMRE ISTVAN FAZAKAS NICOLAE GÖNCZI ERZSÉBET ILONA TÓTH EMMA CSIZSAR ALADAR PALI-KIS ISTVAN BEKÕ ÉVA ASZÓDI ERIKA VEGH MARIA ERZSEBET GAL ZOLTÁN SZÖLLÕSI ATTILA FODOR ªTEFAN PAPP MARGARETA


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

HÁNIS GÉZA Polgármester-jelölt A Magura alatti város közigazgatási egységként 16.548 lakost számlál, ebbõl 13.649 rendelkezik szavazati joggal. A város lakosságának 24,95%-a magyar (a 2002-es népszámlálási adatok szerint). Szilágysomlyó tanácsa 17 tagú. A város alpolgármestere Hánis Géza, most õt jelölte a polgármesteri tisztségre a Szövetség. Az elõzõ helyhatósági választásokon és most indult néhány ellenjelölt, akik nem vállalták a megmérettetést. Nem jutottak be, de elégedettek voltak: meggátolták, hogy az RMDSZ nagyobb erõvel képviselhesse a magyarság érdekeit. Ennek ellenére sikerült magyar iskolát létrehozni, és fejleszteni. Igaz, néhányan maguknak tulajdonítják mindezt a közösség minkája és az RMDSZ felsõbb tisztviselõi helyett, de a városban az emberek ismerik a valós helyzetet. Feltételezhetõen ennek megfelelõen fognak szavazni a városi és a megyei listákra is. Most megmérhetik azokat, akik nem vállalták az elõzetes nyílt megmérettetést.

18. 19. 20. 21. 22.

BEREK STEFAN HÁNIS GEZA SZABÓ STEFAN CAROL VIDA JANOS ANTAL NAGY SZABÓ FRANCISC SZEMAN PETER LADISLAU ACSÁDI ANNAMARIA RUSZ KUN VASILE KOVÁCS ATILA DEZIDERIU SZILAGYI NICOLAE LEOPOLD STEFAN HAJDU ATTILA FERENC VIDA IULIU VOTAT TÖTÖS ILDIKÓ JUDIT SZÕNYI JÓZSEF BÁLINT ENIKÕ FEKETE SZABÓ ANDRÁS LEVENTE SZIJGYÁRTÓ TIBOR KÖMÜVES IOAN VIDAANA MARGARETA SZABO ÖDÖN NAGY MIHAIL

Szilágycseh

Zsibó

1.)

1.)



SÁRKÖZI PAUL

VARGA ANDREI

VOTAT

VOTAT

1.)

1.)



A városhoz tartozik Völcsök, de emellett hozzácsatoltak még három román lakosságú falut, így a közigazgatási egységként kezelt Szilágycsehben a magyarok aránya 49,50% (2002-es adat). 1989 után sikerült magyar polgármestert állítani, ez a folyamat 2000ben megszakadt, remélhetõleg most sikerül összefogni és ismét magyar polgármestert állítani. A város mûvelõdési életét a „Tövishát Társaság” és a „Berekenye” néptáncegyüttes köré csoportosult emberek irányítják nagy sikerrel. Az évente sok esemény közül kiemelkedik a PADIF, a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivál, amelynek hírneve már Erdély határain kívûlre terjedt.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

DOMOKOS FRANCISC VARGAANDREI VOTAT VARI IULIU BARRA ZOLTAN BODEA ECATERINA VIDA GHEORGHE ALEXANDRU CHEREGI IOAN BÁLINT ERVIN VARGA DOBAI ISTVAN SZÖKE ALEXANDRU DOMOKOS EMERIC MONI MIHAI MATE ANGELA IRINA SZABÓ ARPAD SZÉKELY IOSIF SZABÓ SÁNDOR IOSIF LÁSZLÓ JENÖ ISTVÁN NAGY ELISABETA MÁLNÁSI FRANCISC

A város magyar lakossága a 2002-es adatok szerint 13,29%-ban magyar. A város környékén Zilahig vagy Szilágycsehig nincsen magyar falu. Zsibó lakossága 11.374 polgár (ebbõl 9.552 szavazati jogú állampolgár), tanácsa 17 tagú. A város magyarsága viszonylag csekély aránya ellenére igen intenzív szellemi életet él, és ápolja a Wesselényiek örökségét. Kötetet adtak ki „Torony Erdély kapujában” címmel, és a református templomuk kertjében új szobrot állítottak Wesselényi Miklósnak, az „árvízi hajósnak”, a reformkor egyik vezéralakjának. Kulturális egyesülete híven ápolja a Rákóczi-kor és az 1848-49-es események emlékét. A város magyarsága most elsõ ízben állít polgármesterjelöltet.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

SÁRKÖZI PAUL CSATLOS SÁNDOR VINCZE IOAN VOTAT FEKET PÉTER BODA ZOLTÁN DANIEL SÁRKÖZI ILEANA DEÁK SZABOLCS ZSOLT DEÁK HILDA SZENDE CZÉGÉNYI ECATERINA MOLNÁR SERES ÉVA ANDREA SZEKÉR ISTVÁN VIG JUDITH JULIANA HUNYADI ANAMARIA NAGY AGNES MAGDOLNA ROMOCEA IUDITA BGDAN ZSOFIA CSILLA BODA MARGIT MELINDA SZÉP PAL ATTILA SZABO JOZSEF BARNA SZÉKELY FRANCISC MÁTYUS JANOS LORAND KAIZER ALEXANDRU

6. 2008. május 27.


Szilágyság/22.

Szilágynagyfalu

Szilágybagos

1.)

1.)



MARINA IDA MAGDOLNA

DIÓSZEGI GYULA

VOTAT VOTAT

1.)

1.)


1. FAZAKAS VIOLA VOTAT 2. DIÓSZEGI GYULA 3. CSEKE LUDOVIC 4. FARNAS MIHAI 5. LÁSZLÓ ZOLTÁN 6. KATONA FARNAS ALEXANDRU 7. KÕTELES OTTO 8. HUEBER GHEORGHE 9. SZABÓ ISTVÁN 10. DEAK ZOLTAN 11. BENEDEK VASILE 12. FÓRIS CSABA 13. ANTAL JÁNOS TIBOR 14. TORKOS FERENC 15. BOER LÁSZLÓ 16. DIOSZEGI ATTILA FERENC 17. BIRTALAN ALEXANDRU

Valamikor innen költöztek Szalontára Arany János õsei, emlékét szobor õrzi a református templom mögötti parkban. Lakossága 3.757 fõ, ebbõl 75,68 % magyar. Szavazati jogú állampolgárainak száma 2.999, tanácsában 13-an vannak. A Berettyó-mente iskolaközpontja, jelentõs szellemi mûhely. Az utóbbi négy évben több külföldi befektetõ éredklõdött, néhány meg is telepedett a faluban, nemsokára a téglagyárat is újraindítják. A helyi vállalkozók is sikeresek, van tehát munkahely elég a faluban, és még sokkal több teremtõdik, ha megépül az autópálya leszálló ága a falu határában. Az elõválasztásokon újból Diószegi Gyulát jelölték, aki már 2004-tõl a község polgármestere volt. Ipari parkot szeretne kialakítani, ha befejezték a sportcsarnok építését.


VOTAT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Az ûj község Borzással együtt alig három éve vált külön Szilágynagyfalutól, de máris virágzó, jó hangulatú közösséggé varázsolta Marina Ida polgármester és a helyi RMDSZ szervezet köré tömörült lakosság, most sincs ellenjelöltje. Az együttmûködés álomszerû példáját tapasztalhatjuk a községben: mindenki kiveszi részét a munkából. Tudnak együtt örülni, mulatni és dolgozni. Ennek köszönhetõ, hogy a község a Berettyó-menti kistérségi társulást is létrehozta, és ennek központjává vált. Aki kíváncsi titkukra, látogasson el a faluba, legalább a már híres Bánffy-napok alkalmával. A község lakossága 1.892 lélek, mintegy 85 %-ban magyar. Szavazati jogú állampolgáraik száma 1.478, tanácsa 11 tagú.

BALLA FRANCISC BUDAI BARNA VINCZE ANDRÁS BERNÁTH ISTVÁN BUDAI ÁRPÁD KOVÁCS JÓZSEF KOVÁCS BÉLA HORVÁTH STEFAN BIRTALAN IOSIF BOGÁR ÁRPÁD SZABÓ LÁSZLÓ BIRTALAN FRANCISC DELI MÁRTA NAGY VINCZE

Ipp

Márkaszék

1.)

1.)



CSEPEI IULIANA

BORZASI IULIU

VOTAT

VOTAT

1.)

1.)



Sokat próbált közösség, magyarságára a második világháborús sajnálatos események után sokáig nagy súly nehezedett. Ez szinte lebénította a közösséget. A községhez tartozó Zovány pedig mintha külön életet élt volna. Polgármester-jelöltjükre elsõsorban a közösség összehangolásának, egyforma fejlesztésének feladata vár. Az ébredésnek már számos jele érzékelhetõ a községben, de még jócskán lenne helye többnek is. Ezt csak a két falu nagyobb közösségvállalásával, minden magyar bevonásával lehet elérni. Ez kell sikerüljön az új polgármesterüknek. Nem lesz könnyû, mert a községben négy magyar és négy román polgármesterjelölt közül kell választani. Lakossága: 3.847 fõ, ennek 50,20 %-a magyar, tehát nagy szükség lenne az összefogásra.

1. BERES VASILE 2. CSEPEI IULIANA 3. NAGY MIHAI 4. CSEPEI BARNA VOTAT 5. KISS MIKLOS 6. KOVACS EMILIA 7. ORBAN ATTILA 8. SZIGYARTO MIHALY 9. SZIGYARTO MIHALY NORBERT 10. CSEPEI GABRIELLA 11. BALLA FERENC TIBOR 12. CSEPEI CECILIA 13. CSEPEI SANDOR 14. CSEPEI JOZSEF 15. CSEPEI JUDIT 16. SZIGYARTO SZABOLCS 17. KOVACS ALEXANDRU VASILE

A Bihar megyével határos viszonylag keveset lehet olvasni, pedig az egyik legerõsebb magyar református közösség Lecsméren van. Most aszfaltozzák az ide vezetõ utat, épül kulturotthona is. Márkaszéknek már volt magyar alpolgármestere, most polgármester-jelöltet állított az RMDSZ. A község összlakossága 2.772 lélek, ennek 13,41 %-a magyar – többnyire Lecsméren. A községi nyilvántartásokban 2.248 szavazati jogú állampolgár szerepel, tanácsa 11 tagot számlál. Fiatal református lelkésze a Zilahi Református Wesselényi Kollégium eredményes iskolalelkésze is egyben.

1. ERDELYI BELA IULIU 2. BORZASI IULIU 3. SARKÖZI LEVENTE 4. BORZÁSI ELISABETA 5. ERDELYI EVA 6. DEAC IUDIT 7. BORZASI MARIANA 8. BORZASI MELINDA 9. DEAC GHEORGHE 10. SÁRKÖZI RITA 11. SARKÖZI ERZSÉBET VOTAT

Szilágyság/22. Kémer

Kárásztelek

1.)

1.)


FALUVÉGI FRANCISC-ªTEFAN VOTAT

VOTAT

1.)

1.)


SZABÓ LEVENTE GYÖRGY Polgármester-jelölt


VOTAT

1. LÕRINCZ ATTILA 2. OLAH ELEMÉR-ALEXANDRU 3. BORZASI VALENTIN 4. CSEPEI ATTILA 5. ZIMA ZOLTÁN 6. JÁNOS EMERIC 7. VARGA IULIU 8. GÁLL JÓZSEF 9. SZÕRÕS ILDIKÓ 10. KOVÁCS ATTILA-ANDRÁS 11. OLÁH PÁL 12. SZABÓ IULIU 13. BERECZKI ISTVÁN-BÉLA

FALUVÉGI FERENC ISTVÁN Polgármester-jelölt

VOTAT

Szoboszlai Attila „ikertestvére” továbbra is vállalta a közösségért való munkát. Tapasztalatával és körültekintésével Kémer fiatal polgármesterét is segíti. Eredményeikrõl csak annyit, hogy nincs többé sáros utca a faluban. El lehet tévedni benne, hiszen még a temetõbe vezetõ utat is leaszfaltozták. Az egyetlen tiszta római katolikus közösség Szilágy megyében. A vallási különbségek ellenére elválaszthatatlan a református Kémertõl. A kétévenként megrendezett falunapokat is együtt tartják a közös labdarúgó pálya és a közös víztartály melletti tisztáson, a Vízválasztónál. Lakossága 1.061 fõ (ebbõl 908-nak van szavazati joga), 90,12 %-ban magyarok.

1. NAGY TIBI 2. DOBAI SIGHISMUND-ANDREI 3. KOVÁCS LÁSZLÓ 4. KOVACS VILMOS 5. SZABÓ ZOLTÁN 6. BARTA BÉLA-TIBOR 7. SZABÓ FERENC 8. BÁLYOKI ISTVÁN-ZOLTÁN 9. SZABO ANDREI 10. SZABÓ ISTVÁN 11. SZABÓ GABRIEL 12. SZABÓ MELINDA

Szilágysámson

Oláhbaksa

1.)

1.)



KIS-IUHASZ CIABA

DEMIEN KATALIN VOTAT

VOTAT

1.)

1.)


KIS-JUHÁSZ CSABA Polgármester-jelölt A borairól híres falu elsõ, és egyben akkoriban a megye legfiatalabb polgármestere most megint bizalmat kapott az elõválasztásokon. A tanácsosjelöltek között is sok a fiatal. A községhez tartozó Mocsolyára is érvényes az a megállapítás, miszerint a falvak közösségi életét a mindenkit mozgósító, a közösséget összekovácsoló református lelkészek határozzák meg. Ezt erõsíti az általános iskola tanárainak hozzáállása. E feszültségmentes együttmûködés egyre eredményesebb. A mostanában elszaporodó pályázatok, kulturális események jelzik, hogy sem Sámson, sem Mocsolya nem érzi magát elszigetelt falunak. A községben 1.795 személy lakik. A nagy részben református magyarság a község lakosságának 89,58 %-át képezi.

2008. május 27.


SZABÓ LEVENTE-GYÖRGY

Kárásztelek ikertelepülésének vezetését Szoboszlai Attila nem vállalta tovább. Belefáradt a 18 évi polgármesteri küszködésbe. Szerinte ideje a kompetens, energikus és tettrekész, és ugyanakkor már tapasztalattal is rendelkezõ fiataloknak átadni a helyet. Kárásztelekkel együtt kezdeményezték a kistérségi társulást, amely az elsõ és a legeredményesebb volt a megyében. Megépítették a KárásztelekKémer-Bályok közötti utat, ezzel mindkét község kilépett a „zsákutca-falu” kategóriából. Az ivóvízellátást is közösen oldották meg: a Vízválasztón épített tartály mindkét falut ellátja vízzel. Kémer 1.761 lakosának 91,73 %-a magyar. Szavazati jogú állampolgárainak száma 1.413, tanácsa 11 tagú.

7.



VOTAT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

BANTO ZSIGA BONÉ SÁNDOR VERES GAVRIL FEKETE KAROLY KIS LEVENTE MÓRÉ MIHALY LEVENTE VERES IOANA IULIANA FEKETE GYULA TOLNAI ISTVÁN BODA LÁSZLÓ BOROS IULIU DOMOKOS ATTILA JÁNOS BALINT ILEANA TORDAI GÁBOR

A község legnagyobb faluja a magyarlakta Szilágyballa, mégis Oláhbaksa a községközpont. Lakossága 3.492 fõ, ebbõl 39,79 % vallotta magát magyarnak (2002-ben). Ez furcsa együttmûködésre kényszerítette a románokat és a magyarokat: mindenki számára világos volt, hogy az lesz a román polgármester, akire a magyarok is szavaznak, és az lesz a magyar alpolgármester, akit a románok is megválasztanak. Ez így mûködött Ballán. Az egymásrautaltság és Bóné Vilmos iskolaigazgató (és önkormányzati képviselõ) kitartó harca meglátszik a faluban, az iskolán is az utak állapotán. Most nagy esélye van Ballának arra, hogy megfelelõ választási részvétellel és szavazással többséget szerezzen az oláhbaksai községi tanácsban, sõt, magyar polgármestert állítson a község élére.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

BONÉ VILHEM DEMIEN KATALIN KIRALY BELA MATE LEVENTE BONÉ TIBOR BALLA BALÁZS CSIBI MARTA VOTAT KIRALY ERNÕ MATIS GÁBOR DEMIEN LUDOVIC KIRALY LUDOVIC KISS EMERICH MÁTIS IMRE BALLAI TÜNDE MELINDA KIRALY TIBERIU BALINT LUDOVIC BONE GYÖRGY

8. 2008. május 27.

Szilágyság/22.

Polgármester- és tanácsosjelöltjeink Cigányi

Debren

1.)

1.)



VOTAT

CSAPÓ CAROL

MAIOR ANDREI VOTAT

1.)

1.)



MAJOR ANDRÁS Polgármester

1. MAIOR ANDREI 2. DULL BENIAMIN 3. LUKA GHEIZA VOTAT 4. MAJOR ISTVÁN 5. KISS GHEORGHE 6. FAZAKAS IOSIF-IOAN 7. CZÉCZEI VASILE 8. FARKAS MELINDA 9. GÁL ISTVÁN 10. NOGY SAMUIL 11. LUKA KÁROLY 12. DENEª ZSOLT 13. CSÁKI ISTVÁN 14. VERSÉNYI LÁSZLÓ

Tulajdonképpen Szilágyfõkeresztúron és Görcsönben lakik a község magyarsága, Cigányiban alig harmincegynéhány magyar lakik, az RMDSZ segítségével mégis templomot építettek maguknak. A falu összlakossága 2.527 lélek, ebbõl 2077 szavazati jogú állampolgár. A tanács 11 tagú. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a község lakosságának 32,13%-a magyar, ennek ellenére 2000-tõl magyar polgármesterük van. Megfelelõ szavazási részvétellel megtarthatják magyar polgármesterüket. Görcsönben és Szilágyfõkeresztúron mûködnek magyar elemi osztályok, a középiskolás diákok már Zilahra ingáznak.

CSAPÓ KÁROLY Polgármester-jelölt

1. NAGY MIHAI 2. CSAPÓ CAROL 3. CSAPÓ IOAN 4. TOTH ALEXANDRU 5. MÓDI MIKLOS 6. CSAPÓ ELEMÉR 7. BALOGH ISTVAN VOTAT 8. VÉGH CSABA 9. SÜLE IULIU-ZSOLT 10. LADÁNYI MIKLOS 11. MEZEY ISTVÁN-GÁBOR 12. NAGY CAROL 13. FARNAS ERIKA 14. BODGÁN FERENC-ISTVÁN

A község az elaprózódottság miatt különösen nehéz helyzetben van, hiszen az összesen 1733 lakos hét faluban lakik (Nagymonban alig 90-en). Általános iskola csak a községközpontban mûködik, csak román nyelven, ide jár a magyar gyerekek nagy része is, mert néhány éve a magyar falvak közötti versengés miatt megszünt Dobán a magyar 5-8. osztály. A tanács 11 tagú, a községben 1386 szavazati jogú állampolgárt jegyeznek. A község lakosságának 74,90%-a magyar, ezért minden széthúzás ellenére 1992-tõl Csapó Károly tanár a polgármesterük, neki sikerült sok esetben egységes álláspontot kialakítani a falvakban.

Szilágyszeg

Haraklány

1.)

1.)



MOLNAR IOZSEF

DOBRAI FRANCISC VOTAT

VOTAT

1.)

1.)



MOLNÁR JÓZSEF Polgármester-jelölt A községhez tartozó Menyõbe hozták Tõkés Lászlót 1989 decemberében, itt õrizte a szekuritáté. A község összlakossága 3.038 lélek (ebbõl 2.399 szavazati jogú állampolgár), tanácsa 13 tagú. A 2002-es adatok szerint a lakosok 52,91%-a magyar. Legnagyobb magyarlakta települése a fazekasságáról híres Désháza (mintegy 1300 lakos), amelynek bekötõútját két éve aszfaltozták, most épül új iskolája, mert csak ebben a faluban mintegy 250 gyereknek kell biztosítani az óvódai ellátást és az iskolai oktatást. Jelenleg folyik a menyõi út korszerûsítése is. Polgármestere 1992-tõl magyar, újraválasztására nagy esély van, hiszen nincsen magyar ellenjelölt.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

NAGY ESZTERA VOTAT MOLNAR IOZSEF FAZAKAS LÕRINCZ PETKES ISTVAN ASZTALOS ALEXANDRU KISS STEFAN ANGI JÓZSEF MOLNAR VILHEM NAGY LUDOVIC BANYAI IOAN KISS AGNETA PETKES ANDREI HUNYADI BENIAMIN MOLNAR IOSIF SANDOR NAGYAGNETA MOLNAR IULIANA FAZAKAS IMOLA MATILDA

A község jelenlegi lakossága 3.596 lélek (tehát 13 tagú a tanács), a szavazati jogú állampolgárok száma 3.082. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 61,16 %-a magyar. Ez az arány máig sem változott számottevõen, ennek ellenére a községnek 1996-tól nincs magyar polgármestere. A magyarok döntõ többségben Painitban, Magyargoroszlón és Diósadon laknak, a három falu állandó versengése miatt 12 éve nem tudtak magyar polgármestert választani, nem csoda, ha a község magyar falvaiban az infrastrukturális befektetések messze a megyei átlag alatt maradtak. Ha most sikerül egységes álláspontot kialakítani, akkor õk is megkezdhetik a felzárkózást a többi magyar településekhez.

1. DOBRAI FRANCISC VOTAT 2. PÜSÖK JÓZSEF 3. PÜSÖK LUDOVIC 4. KULCSAR FRANCISC 5. ELEKES ZSIGMOND 6. BODA LUKÁCS 7. BÓNÉ CSABA 8. BODAANDRÁS 9. SZILÁGYI ISTVÁN 10. BACZÓ ANDREI 11. BODA FRANCISC 12. VADAS FERENC 13. VARGA MIHAI 14. ILYES VASILE 15. PÜSÖK MONIKA 16. PÜSÖK ERZSÉBET MÓNIKA 17. VINCZE ATTILA

Szilágyság/22.


Benedekfalva

Krasznahorvát

1.)

1.)


9. 2008. május 27.


GERGELY CIABA

BALLA IOAN

VOTAT

VOTAT

1.)

1.)



VOTAT

1. GERGELY CIABA 2. VARGA MIKLOS 3. VICSAI EDIT 4. VICSAI GHEZA VOTAT 5. SZABO PAUL 6. PETER KAROLY 7. VICSAI CSABA 8. VICSAI FRANCISC 9. VARGA STEFAN ADALBERT 10. VICSOI STEFAN 11. DEMETER ANGELA 12. IANOS IOAN 13. PUSPOKI AGNETA 14. ADI ENDRE IOAN

A község lélekszáma a legfrissebb adatok szerint 1626, ebbõl 28,50% magyar. A magyarok többsége Bõsházán lakik. A falut önkényesen csatolták Benedekfalvához, hiszen sokkal közelebb van Szilágycsehhez. Minden szálával ide kapcsolódik, a gyerekek is itt tanulnak tovább. De ha Szilágycsehhez csatolják, akkor a magyarok aránya jelentõsen megemelkedik a városban. A magyarság viszonylag csekély aránya ellenére a benedekfalvi önkormányzatban van alpolgármesterük, most polgármestert is jelöltek. A falu elszigeteltsége megszûnt az út aszfaltozásának megkezdésével, Szilágycsehbõl pedig a magyar iskola busza hozza be a gyerekeket az iskolába.

BALLA JÁNOS Polgármester-jelölt

1. BALLA IOAN 2. BALLA FRANCISC 3. MATOLCSY GEZA 4. BEKÕ IULIU 5. VINCZE TÜNDE 6. SZEKEI AMBROZIU 7. SZUHÁNYI ZSOLT AMBRUS 8. TODEA MATOLCSY ANA MARIA 9. BEKÕ VALENTIN 10. BEKÕ ATTILA 11. NAGY NICOLAE 12. BEKÕ VASILE 13. KARÁCSONYI NICOLAE 14. SZEGHEDI MIHALY

A község 2.735 lakosságának 13,17 %a magyar, mind Krasznahorvát faluban laknak. Az iskolában csak elemi osztály mûködik, az ötödikesek már Krasznára járnak iskolába. A tanács 11 tagú, a szavazati jogú állampolgárok száma 2.241. A magyarság viszonylag alacsony lélekszáma ellenére most elsõ alkalommal polgármesterjelöltet állított. Ez is a magyarság nagyobb választási részvételére ösztönözné a közösséget, ugyanakkor jelzi azt is, hogy Zsibóhoz hasonlóan magára talált a közösség, és elég önbizalma és helyzetfelismerõ képessége van ahhoz, hogy elismertesse magát és jogos igényeit mindenkivel.

Magyarkecel

Váralmás

1.)

1.)



VOTAT

UIVARI EUGEN

NAGY ERNESTIN

VOTAT

1.)

1.)



ÚJVÁRI JENÕ NAGY ERNÕ Polgármester-jelölt A község összlakossága 3.130 lélek, ebbõl 30,66 % magyar (a 2002-es népszámlálás adatai alapján). A községben 2.480 szavazati jugú állampolgár szerepel a nyilvántartásokban, önkormányzati tanácsa 13 tagú.. A magyarok zömmel Egrespatakon és Magyarkecelben laknak. A községben csak az elemi osztályokban van magyar oktatás, az ötödikes kisdiákok már Zilahra vagy Krasznára ingáznak. Egrespatak a legvirágzóbb közösség, hiszen határában találkozik az autópálya, az északi országút és Zilahot elkerülõ terelõút. Vonzáskörébe tartozik az utóbbi idõben látványos fejlõdésnek indult Magyarkecel is.

1. SERES ARPAD 2. NAGY ERNESTIN 3. SZEREDAI MELINDA 4. KUI LUCACI 5. KUI SANDOR 6. SALLAI IULIU TIBERIU 7. KUI IOAN VOTAT 8. KUI ANTON 9. SZALANSZKI JENO 10. KUI MATILD 11. NAGY DANIEL 12. FEHERVARI KLARA 13. KUI JENO 14. SZEREDAI ISTVAN CSABA 15. KUI GYORGY 16. SERES VALENTIN 17. SERES ILONKA

A Kalotaszeg észak-nyugati részét természetellenesen csatolták Szilágy megyéhez, hiszen ennek a résznek a központja a Kolozs megyéhez tartozó Bánffyhunyad. A község lakossága a legfrissebb adatok szerint 2.451 fõ, ebbõl 35,33% magyar. Ennek ellenére már régóta magyar polgármestere van a községnek, aki minden közösség elismerését kivívta. A községben 2.090 szavazati jogú állampolgár szerepel a választói jegyzékekben, tanácsa 11 tagú. Ez a legkiterjedtebb területû község a faluban, ha a legkeletibb falujából a legnyugatibba akarunk átmenni, akkor mintegy 70 km út vár ránk. A kalotaszegi falvak közüliIde tartozik Sztána, Zsobok, Ketesd, Kispetri, Farnas.

1. UIVARI EUGEN 2. GAL MATE ISTVAN 3. VARGA PAL FRANCISC 4. DEBRECZENI PAL 5. AGOSTON PALKO STEFAN 6. VARGA IMRE STEFAN 7. BARTA IOAN 8. AMBRUS FERENCZ IRINA 9. SZILAGYI PALKO MARGARETA 10. AMBRUS FERENCZ IRINA 11. SAFAR MARTIN 12. KATI PAVEL 13. VARGA IOAN 14. BARTA IOAN VOTAT

10. 2008. május 27.

Polgármester- és tanácsosjelöltjeink Kusaly

Szilágyság/22. Középlak

Alsófüld

1.)


VARGA BELA

VOTAT

1.)


1. BALAZS ZOLTAN 2. GAL ANTON VOTAT 3. GAL IOSIF 4. PÜSÖK KATALIN 5. VARGA BELA 6. BODA PAUL 7. SZANTO FRANCISC 8. VARGA ZOLTÁN 9. PÜSÖK VASILE 10. SZÁNTÓ BÁLINT-ATTILA 11. GAL IOSIF 12. NAGY CAROL

1.)

1.)


1. AMBRUS GHEORGHE CIABA 2. TAMAS STEFAN 3. CZONDI STEFAN TIBERIU 4. AMBRUS JUTKA 5. TAMAS ILDIKO SZEREN 6. KOZMA HAJNAL 7. BORBELY ATTILA 8. ANTAL STEFAN VOTAT 9. CZONDI STEFAN 10. KOVACS KINGA 11. KOVACS TIBERIU 12. KOVACS ANA


1. GALACZI ELLA 2. AGOSTON VAS IOSIF 3. VARGA FRANCISC 4. DOMOKOS STEFAN 5. FÁBIÁN MÁRTON 6. BOLDIZSAR NAGY ICU-ERZEBET 7. SZABÓ IOAN 8. TOPAI ªTEFAN IOAN VOTAT 9. NAGY ZOLTAN 10. BARTHA ELISABETA-RICUÞA 11. KOZMA ELISABETA-ENIKÕ 12. VALKI ªTEFAN 13. KISS ELISABETA 14. KALLO ªTEFAN A község 1815 lakosának 11, 47%-a magyar,

A község 1353 lakosának 21,22%-a Kusaly ferences kolostora a 16. nagyrészt Nagypetriben laknak. Tanácsa 11 magyar, többnyire Ketesden laknak. tagú, a szavazati jogú állampolgárok században a megye legerõsebb kulturális Szavazati jogú állampolgárainak száma 1138. jegyzékében 1547 személy szerepel. központjának számított. Itt született Csáti Demeter tollából a megyében az elsõ magyar nyelven írott vers. Jelenleg az összes 1266 lakosból a 1.) 1.) 2002-es népszámlálási adatok szerint UNIUNEA DEMOCRATÃ UNIUNEA DEMOCRATÃ 50,37%-ban magyar, többségük Erkeden MAGHIARÃ DIN ROMÂNIA MAGHIARÃ DIN ROMÂNIA lakik. Arányuk ellenére mindeddig nem VOTAT sikerült polgármestert állítani, ez most 1.) 1. MARKUS TIBOR ISTVAN UNIUNEA DEMOCRATÃ sikerülhet. 2. MARKUS VASILE MAGHIARÃ DIN ROMÂNIA 1. KONCZ IOSIF FRANCISC Erkeden a református egyházközség új VOTAT 3. PAPP FERENCZ 2. BALOG ALEXANDRU életre kelt, amióta mintegy tíz év után VOTAT 4. ECSEDI VASILE 1. BERNAT IOSIF 3. KUKTA ATTILA állandó lelkésze lett a falunak: ifj. Balázs 5. NAGY MARIA MARTA 4. BALÁZS FRANCISC BANDI Zoltán, aki a tavaly avatta fel a gyülekezeti központját és most épül ki az idõsek A 3.225 lakos alig 11,24%-a magyar, mind a A Sarmaság melleti község 2.597 lakosából A község összlakossága 3.283 fõ, ennek gondozásának hálózata. Az RMDSZ románkori stílusban épített templomáról híres 3,17%-a magyar. Szavazati jogú 5,6%-ban vallották magukat magyarnak a 2002segítségével megkezdõdik az erkedi út es népszámláláskor. Tanácsa 11 tagú, szavazati Somlyújlakon élnek. Tanácsa 13 tagú, szavazati állampolgárainak száma 2.510. aszfaltozása is. jogú állampolgáraik száma 2.752. jogú állampolgárainak száma 1.931.

Krasznahídvég

Alsóvalkó

emberekkel, felmérni és orvosolni gondjaikatbajaikat. Csak így lehet felállítani azt a prioritásrendszert, amely alapján ki lehet dolgozni hosszútávú fejlesztési terveinket. — Milyen irányú tervek esélyesek? — A nagyon elhanyagolt infrastruktúrával kezdeném. A megyében szinte utolsónak végre itt is elindult valami, kezdték kövezni az utakat, néhol a „kultúrnak” nevezett mûvelõdési ház javításához is hozzákezdtek. Ezen munkálatok befejezését kell megsürgetni, mert itt tartja a közösség az ünnepeit, lakodalmait, keresztelõit. Más helységekben már régen európai szintû körülmények között ünnepelnek, a mi körülményeinket nem kell részleteznem. Ugyanez vonatkozik az utak, a falvak utcáinak aszfaltozására, az ivóvízhálózat kiépítésének befejezésére és a szennyvízelvezetõ hálózat kiépítésére is. Igaz, amíg ezek nincsenek készen kár aszfaltozni az utcákat. Az infrastruktúra és a közösségi házak mellett a szociális ellátáson is sok javítanivaló van. Ez nem csak anyagi kérdés. Diósadra hetente kijár a községi családorvos, sajnos, az idõsek sokat panaszkodnak, hogy nem értik, mit mond, mert nem tud magyarul. Legalább egy magyar ápolónõ kellene mellé. Ugyanakkor hetente egyszer vele jöhetne a patikus is, aki a leggyakoribb alapgyógyszerekkel azonnal ki tudná szolgálni a betegeket, hogy ne kelljen Haraklányig vagy Zilahig utazniuk érte. Fontosnak tartom mindhárom magyar faluban a sportpályák kiépítését. Ez irányban alig történt valami, a polgármesteri támogatást akár el is felejtettük. Ezt sürgõsen meg szeretném oldani minden faluban, mert a fiatalok már nagyon hiányolják a megfelelõ mozgási, sportolási lehetõséget. De a fiatalok számára bizonyára vonzó

lenne a néptánccsoportok magalakítása. Más településeken ennek nagy sikere van, itt is lenne annyi fiatal, hogy ünnepeink alkalmával ne a szomszédból hívjunk vendégszereplõket. Sok még a munka, más községekhez képest rengeteg lemaradást kell behoznunk viszonylag rövid idõ alatt, amíg felszámoljuk sáros utcáinkat, civilizált ellátást és szórakozási körülményeket teremtünk a község lakói számára. De mindezt csak akkor tehetjük meg, ha a falvak magyarsága mellénk áll, és olyan helyzetbe juttatja az érdekképviseletet, hogy az eredményesen cselekedhessen. Csak megfelelõ eszközökkel lehet jobb körülményeket teremteni. Ezt az alapigazságot mindenki fel kellene ismerje. Ezt viszont csak a megfelelõ szavazással lehet biztosítani az érdekképviselet számára. Utána már beszélhetünk munkahelyteremtésrõl, befektetõk idecsalogatásáról, gazdasági fejlõdésrõl is. Lejegyezte: Józsa László

Kövesd

Egyetértés nélkül nincs haladás Hiába van közel a város, ez az egyik legelhanyagoltabb község a környéken. Az utakat évtizedekkel ezelõtt aszfaltozták, a mûvelõdési házakat is csak nemrégen kezdték javítani. Pedig Haraklány községben a magyarok aránya 61,16 %. Panit, Magyargoroszló és Diósad – a három magyarlakta település – nem tudott megegyezni egy közös jelölt személyében, 1996 óta nem volt magyar polgármestere a községnek. Most Dobrai Ferenc vállalta a polgármester-jelöltséggel járó áldatlan feladatot. — Nyolc éve vagyok a községi tanács tagja, Diósadon élek, és ismerem a község minden baját gondját. A gondjaink gyökere az, hogy ha az egyik falu jelölt polgármestert, akkor a másik nem szavazott rá, és ez fordítva is így történt. Megittuk a levét: a román polgármestert, ha kétszer láttuk Diósadon az eltelt négy év alatt. Sokan most sem ismerik fel szavazatuk következményét, de remélhetõen õk is ráébrednek arra, hogy döntéseiknek õk isszák meg a levét. Ha megválasztanak, akkor elsõ feladatomnak tartom a magyar közösségek közötti makacs vetélkedés tompítását, magszûntetését. Ennek hátrányait saját bõrünkön tapasztalhattuk, hiszen a környezõ magyarlakta falvakhoz képest jócskán lemaradtunk minden téren. Nem ismertük fel, hogy az egymással vetélkedés helyett sokkal többre vihettük volna az összefogással, egymás megsegítésével. Ideje lenne tanulni másoktól. Az ellentétek elsimításában nagyon számítok a lelkipásztorokra, akik a közösség lelki-szellemi

motorjai. Nagyon jó viszonyban vagyok velük, és segítségükkel remélem sikerül összhangot teremteni a három magyarlakta település között. Másképpen polgármesterként sem tehetnék

semmit, hiszen a közösségek együttmûködése nélkül minden erõfeszítés eredménytelen marad. — Hogyan kezdene munkához, ha polgármesternek választanák? — Szerintem a legfontosabb a polgármester és a tanácstagok közötti viszony javítása, elsõsorban a folyamatos és lényegbevágó információk akadálytalan áramoltatásával, a rendszeresített konzultációkkal, a döntések egyeztetésével. Hasonlóképpen fontos a lakossággal való kapcsolat javítása. Hetente kellene kijárni a község falvaiba, elbeszélgetni az

Dobrai Ferenc - 1968. május 24-én született Petrozsényben, itt járt elemi iskolába. - Családja hazaköltözött, az általános iskolába már Diósadon jár. - A szakiskolában mezõgazdasági gépészeti szakon végez, jelenleg református líceum esti tagozatán készül érettségizni. - 1986-90 között mezõgépész, majd 2000-ig hasonló tárgykörben vállalkozó, utána egy cég ügyvezetõje. - 2000-tõl Haraklány község tanácsosaként képviseli Diósad magyarságát. - 1993-ban nõsült, 14 éves fia és 11 éves lánya van.

Szilágyság/22.

Riport

Nem panaszkodunk, hanem dolgozunk Az elõválasztásokon 486 szavazatot adtak le a kárásztelkiek. 16 tanácsosjelöltet rangsoroltak, Faluvégi Ferencnek nem volt ellenjelöltje. — Kémerrel együtt ikerközségként együtt, és külön-külön is. Késõbb bevontuk a Szatmár megyei Csaholyt és a Bihar megyei ismerik a települést. Mi ennek az oka? — Közös volt a nyomor, az elhagyatottság. Bályokot is egy kisrégiós együttmûködési A központtól távol gyenge gazdasággal, minden egyesületbe. Pályázataink nagy része sikeres infrastruktúra nélkül zsákutcafaluként tengõdött volt, ennek köszönhetõen leköveztük a falvaink mindkét közösség. Szoboszlai Attilával pedig közötti utakat, most nemrégen tettük le az nagyon jól együtt lehetett mûködni, hiszen aszfaltozásukra is a pályázatot. Ha ezt is gyerekkorunkból ismertük egymást, és elfogadják, akkor bitumenes fedõréteget kap a megbíztunk egymásban. Rengeteget pályáztunk Kárásztelek-Kémer-Bályok út, mintegy 3 millió

Tempfli József megyés püspök a templom szentelésekor

“Folytassuk a már megkezdett úton…!” Kémer, Szilágy megye egyik legnagyobb kiterjedésû települése, határának nagysága 91,3 km2, közel 4300 ha területébõl 3700 ha mezõgazdasági, 630 ha pedig erdõvel borított terület. 1838 lakosának 87 %- a magyar, jól megférnek egymás mellett a különbözõ egyházi felekezetek, románok és rromák. Mindíg az volt az elvünk, hogy csakis összefogással lehet eredményeket felmutatni. Soha nem szerettük az egyes szám elsõ személyt, hiszen mindazok a megvalósítások amik történtek a településen az összefogásnak köszönhetõek. Visszaemlékszem az elsõ útkövezési pályázatunkra, amikor még nem értették meg az emberek, hogy csak akkor kaphatjuk meg a támogatást, ha mi is hozzátesszük saját kevéske önrészünket, nem azért, mert a finanszírozó nem tudott volna ennyivel többet adni, hanem azért, hogy megértesse az emberekkel, hogy amit csinálunk az a mienk, sajátunknak kell tekintenünk. Ezt a kémeri emberek megértették és immáron eljutottunk oda, hogy õk azok, akik kezdeményeznek és hajlandóak pénzzel vagy munkával hozzájárulni, csak épp fejlesszünk. Szerencsére ez az elmúlt években sikerült. A falu összefogásának, Szoboszlai Attila polgármesternek és a körülötte tevékenykedõ önkormányzati alkalmazottaknak köszönhetõen részben sikerült megváltoztatni településünk arculatát. Azért mondom, hogy részben, mert még rengeteg olyan tervünk van, amelyek megvalósításával sikerül még szebbé, még otthonosabbá tenni településünket. Nagyon nehéz valaki olyan

után tisztséget vállalni, aki rengeteget tett a közösségért, és az emberek meg voltak elégedve munkájával. Sokszor elbeszéltük, hogy elég lesz mindazt karban tartani, amiket már sikerült megvalósítani. Mégis vállalni kell és nem szabad letérni a megkezdett útról. Csak néhány dolgot szeretnék megemlíteni azon beruházásaink közül, melyek hiszem, hogy megváltoztatták az utóbbi években a kémeri emberek életfelfogását, és melyek által megkezdtük egy valamikor sárbaragadt, zsákutca település felvirágoztatását. Kémeren, pár hét múlva nem lesz olyan utca (pás sikátor kivételével), ahol ne tudnánk személyautóval közlekedni, nincs olyan közintézmény, ahol nem minõségi vezetékes víz folyna a csapokon és nem civilizált körülmények között lehetne bármilyen rendezvényt vagy találkozót tartani. Az utcai ártézikutakon kívül, már több mint százhúsz család csatlakozott rá a vezetékes ivóvízre, kébeltévé, internet, közösségi központ és megannyi álatalunk immár természetesnek tartott szolgáltatás mûködik, melyek nélkül már elképzelhetetlennek tartanánk mindennapjainkat. Sokan mondták is, hogy már Kémeren szinte minden megvan. Hát ez így egyáltalán nem igaz, hiszen a nemrég általunk elkészített stratégiai terben 53 pontban foglaltuk össze azokat a terveinket, amelyeknek egy része még csak vízió, egy része pedig már beindított beruházás. Nem szeretném untatni a kedves olvasót azzal, hogy felsorolom ezeket a pontokat, csupán a már beindított pályázataink közül szeretnék megemlíteni néhányat. Letettük a pályázatot

euró értékben. A községben már minden utcát leaszfaltoztunk, még a temetõ felé is. A sáros falusi utcát a gyerekek már csak szüleik meséibõl ismerhetik, amelyek rendszerint úgy kezdõdnek, hogy Hol volt, hol nem volt egyszer, régen… Igaz ennek hátránya az, hogy megnõtt a falun átmenõ forgalom, de gazdaságilag más lehetõségeink nyíltak. A vízhálózatot is közösen oldottuk meg: a Kémeren fúrt kutakból a vizet egy a Vízválasztón lévõ tartályba szivattyúzzuk, onnan mindkét település vízhálózatát kényelmesen el lehet látni. Ezenkívül minden rendezvényünket közösen tartjuk, mindent együtt ünnepelünk. A két község között nem létezik rivalizálás, együtt tudunk örülni egymás sikereinek. — Melyek az idõszerû terveik? — Most az idõsek napközi otthonára pályázunk a Phare-alapokból, most van a vidékfejlesztési alap elbírálása alatt. Egyébként átlag évente 8-10 pályázatot nyújtunk be különbözõ fórumokhoz, és elmondhatom, hogy átlag 60 %-os sikerrel. Most legutóbb nyertünk pénzt egy teljesen új autóbusz megvásárlására. Egy 33-37 személyes buszt akarunk venni, amelyet a polgármesteri hivatal rendszeres járatként mûködtessen az ingázó alkalmazottak részére, de ez szállítaná az iskolásokat is Szilágysomlyóra. Ezenkívül a falu népét is vinné kirándulásokra, testvértelepülésre, vagy ahova bérlik. Már 1997-tõl volt egy buszunk, de az már teljesen lerobbant. Most a pályázott pénzt még kipótoljuk vagy másfél milliárddal, és veszünk egy teljesen újat. Gondolom a siker titka az, hogy jól megtanultuk a leckét. Sikerült pályázatírásra két mozgékony fiatalt alkalmazni a nyáron, akiket

a Bükkmente kisrégió nevében a KárásztelekKémer-Bályok összekötõ út szélesítésére és aszfaltozására, valamint ugyanennek a pályázatnak részeként, egy szolgáltató részleg létrehozására és erõgépek beszerzésére. Mivel jó része a községnek elöregedett, szociális napközi otthonra pályáztunk, ahol civilizált körülmények között az idõsek elfogyaszthatnának egy ebédet, elbeszélgetnének és állandó szakképesített felügyelõk vigyáznának rájuk és egészségükre. Persze, Kémer már nem egy halálraítélt település, ugyanis jelenleg is 277 óvodás és iskolás gyerek jár a szépen felújított iskolákba, ezért arra gondoltunk, hogy egy meghosszabított programú óvoda sokat segítene az egyre jobban elfoglalt szülõk gyerekeinek a nevelésében. Ez ugyancsak egy integrált projekt, ami elbírálásra vár. Sajnos Kémeren nincs egy közszállítási vállalat sem, mely megoldaná a betegek, idõsek, személyautóval nem rendelkezõk valamint 3540 diáknak a szállítását, akik Szilágysomlyón vagy Zilahon végzik további tanulmányaikat. Eddig a Kémerért Alapítvány autóbuszával próbáltuk ezt a hiány pótolni, de a busz tehnikai állapota miatt sajnos ez tovább nem lehetséges. Az RMDSZ segítségével sikerült a kormánytól pénzt szerezni, hogy a Kémerért Alapítvány 26 éves autóbuszát egy újra cseréljük. A parkosítási projetünk a Környezetvédelmi Minisztérium asztalán elbírálásra vár, és ugyancsak ezzel a minisztériummal írtuk alá 2007-ben a szerzõdést 106 milliárd régi lejre a település csatornázására és egy új szennyvíztisztító állomás építésére. Ez csupán néhány a már megkezdett páyázatok közül. Hosszan sorolhatnánk sportterem építés, halottasház építés, óvoda

11. 2008. május 27.

kiképeztünk különbözõ tanfolyamokon, és folytatják majd ezt a munkát. — Hogyan áll a falu gazdasága? — A mezõgazdaságban rossz a helyzet. Az állatállomány mára az 1989-es létszám alig 10%ára csökkent. De mégsem panaszkodunk. Van a faluban is munkalehetõség intézményeknél, a kereskedelemben, a polietilén-újrafeldolgozó cégnél, egy mezõgazdasági vállalkozás mintegy 350 hektáron gazdálkodik, építkezési vállalkozások is mûködnek. Sokan ingáznak Sarmaságra, Mojádra, az autópálya építésén is dolgoznak, és külföldön munkát vállalnak az emberek. Igaz, egyre többen jönnek haza, ahogy itthon szaporodnak a kereseti lehetõségek elõnyösebb a család mellett élni. — Hogyan tud majd együtt mûködni Kémer új polgármesterével? — Régóta együtt dolgozunk, programjaink nagyon aktív tagja. Nincsenek közöttünk ilyen problémák. Meggyõzõdésem, hogy a kölcsönös segítség és együttmûködés töretlen marad. A két falu népe is ezt szokta meg. Józsa László

Faluvégi Ferenc - 1961. október 30-án született Kárásztelken, itt járt ki az iskola elsõ nyolc osztályát, majd Nagyváradon érettségizett. - 1986-ban a temesvári mûszaki egyetem gépészmérnöki diplomáját kapja. - 1986-1993 között a Nagykárolyban az „Unio” gépgyár részlegének mérnöke. - 1993-tól a kárásztelki iskolában tanít. - 1996-tól a község polgármestere. - 1984-ben nõsült, 20 éves fia és 18 éves lánya van.

rehabilitálás, falugondnoki szolgáltatás beindítása, kultúrotthon rehabilitálása, közvilágítás felújítása, árvízveszély elhárítása, stb. de én azt hiszem, hogy a tények önmagukért beszélnek és ezzel ismétlem nem magamat szeretném dícsérni, hanem azt a csapatot, aki ezeket megálmodta és a kémeri embereket akik társakként mellénk álltak. Megértették azt, hogy ez az út, amit elkezdtünk, ez a helyes irány. Ha nem így lenne, akkor biztos nem egyedül lennék Kémeren polgármester jelölt. Hiszem azt, hogy Kémer jövõje a dolgozni szeretõ, vállalkozni merõ, az itthon maradást vállaló kémeri emberek kezében van. Célom, hogy együtt jövõt teremtsünk gyermekeinknek Kémeren, magyar emberként, európai színvonalon. Szabó Levente-György

Szabó Levente - 1975. október 13-án született Kémeren, itt járt általános iskolába. - 1994-ben Szilágysomlyón a közgazdasági szakon érettségizett, egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen fejezte be levelezõi szakon 2006-ban. - 1997-tõl a polgármesteri hivatal alkalmazottja szociális munkásként, de az ifjúsággal is foglalkozik, a község kulturális alapítvány alelnökeként pedig általános szervezõi feladatot is ellát. - 2001-tõl vezeti a falu teleházát. - 2004-tõl alpolgármester. - 2007-ben nõsült.

22. Polgári ábrándok. 2. Választások május 27. A magyar nyelvû plakátok betiltása a magyarságot és az RMDSZ-t is diszkriminálja

Recommend Documents