22. napirendi pont
Megtárgyalja: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság
01/532/2008.
DOBORJÁNI FERENC EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM, GYERMEKOTTHON, UTÓGONDOZÓ OTTHON ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT IGAZGATÓJÁNAK BESZÁMOLÓJA AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉRŐL. TÁJÉKOZTATÓ AZ INTÉZMÉNYI ÉRDEKVÉDELEM HELYZETÉRŐL.
HATÁROZATI JAVASLAT Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése a Doborjáni Ferenc Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon, Utógondozó Otthon és Pedagógiai Szakszolgálat igazgatójának az intézmény tevékenységéről szóló beszámolóját elfogadja. Az intézményi érdekvédelem helyzetéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.
1
KÖZGYŰLÉSI ELŐTERJESZTÉS Tárgy: A Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ igazgatójának beszámolója az intézmény tevékenységéről és az intézményi érdekvédelem helyzetéről Előterjesztő: Csizovszki Sándor igazgató Közgyűlés időpontja: 2008. április 25. A cím, két egymástól jól elkülöníthető témakört jelöl meg, ezért az előterjesztés is két fejezetben tárgyalja azokat. Az intézmény tevékenységének bemutatását a „több célú” intézmény részterületeinek bemutatására fűzöm fel. I.
AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA
Intézményünk alapfeladata a sajátos nevelési igényű, enyhe és középfokban értelmileg sérült gyermekek általános iskolai, speciális szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatása, valamint kollégiumi és különleges gyermekotthoni ellátása, nevelése. 1. Az intézmény önmeghatározása, filozófiája Nevelési és oktatási elveinket alapvetően meghatározza intézményünk speciális jellege. Olyan többcélú intézmény vagyunk, melyet egy sajátos közegben az egymásrautaltság, az egymást segítés elemei alakítják egészen egyedivé. Valamiben sérült és ép emberek együttélése megkívánja annak az alapvető elvnek a megértését és tiszteletben tartását, hogy sajátos szimbiózisban felnőttek és gyermekek egymásért vagyunk. Elfogadjuk és tényként kezeljük a másságot. A sérült állapotot nem hiányosságból eredő fogyatékosságnak, hanem egy adott funkció sérültségének tekintjük. A sérültségen, másságon való sajnálkozás elutasítása mellett egymás és a tanulók megközelítésének, megértésének humánus szempontjait kívánjuk előtérbe állítani. Intézményünk minden területén, egy kultúrkörünkre jellemző, zsidó-keresztény hagyományokból származó és azon alapuló értékrendet kívánunk megvalósítani. Ennek az értékrendnek a csúcsán a gyakorlatban megvalósuló (vagy megvalósítandó) szeretet áll, még akkor is, ha ez a mérce mindig elérhetetlenül magasan van előttünk. Ennek a csúcsértéknek a különböző arculatai a következők: adás, szolgálat, senkit nem bántás, békességre törekvés. Az értékrendből az alábbi nevelési oktatási elvek következnek számunkra: tolerancia (mások elfogadására és mások tiszteletére nevelés) elve szabadságra nevelés elve igazságkeresésre nevelés elve közösségi életre nevelés elve örömre nevelés elve érzelmi nevelés fontossága önnevelés kialakításának elve egyénre szabott fejlesztés elve önálló életre nevelés elve gyakorlatiasságra nevelés elve
2
2. Hagyományaink Intézményünk 2000. október 5-én ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Törekedtünk arra, hogy az intézménytörténetünk rendezetlen szálait rendezzük. Méltó megemlékezést tartva felavattuk az iskolaalapító Doborjáni Ferenc és területet és Manninger-házat adományozó Dr. Manninger Vilmos bronz domborművét. A fenntartó önkormányzat jóváhagyásával erre az alkalomra nevelőtestületünk megalapította a „Doborjáni Ferenc Emlékérmet” az arra érdemesült pedagógusoknak. Az emlékérmet az intézményben folyó múlt, jelen- és jövőbeni példaértékű gyógypedagógiai munka elismeréseként hozta létre intézményünk nevelőtestülete. Az emlékérem odaítélhető minden intézetünkben gyógypedagógiai tevékenységet folytató személynek, aki a sérült gyermekek és fiatalok oktatásábannevelésében kiemelkedő, példaértékű munkát végzett/végez. Az emlékérmet, az azóta minden évben megtartott „Doborjáni-Ferenc-emléknapon” , eddig összesen 18 személynek adtuk át. Ezeken az emléknapokon 2006-tól sikerrel működtetjük azt a nyitott, városban szervezett és a város pedagógusainak is felkínált programot, amely egy nevesebb személyiséggel folytatott pódiumbeszélgetés. Vendégeink voltak dr. Jelenics István piarista szerzetes és Dr. Bagdy Emőke pszichológus-professzor. 3. Intézményi szintű minőségfejlesztés Iskolavezetésünk fontosnak tartotta, hogy intézményünk bekapcsolódjék egy minőségfejlesztési programba, ezért 2002. tavaszán a szombathelyi QUALIBER LH Minőségügyi és Informatikai Szervező Tervező Szolgáltató Kft. megkeresésére csoportos pályázatot nyújtottunk be az Oktatási Minisztérium által kiírt COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi Modell bevezetésére. A csoportos pályázat tagjai: Körmend Rum Szombathely Zalaegerszeg, melyek intézményünkhöz hasonló jellegűek, és segítőként a kőszegi Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény. A fenntartóval történt egyeztetés alapján sikeres pályázati programunkat 2002. június 1-én indítottuk. Tájékoztattuk a tanévzáró értekezleten a nevelőtestületet az aláírt szerződésekről, azok feltételeiről, és létrehoztunk egy - a program iránt elkötelezett - 7 főből álló támogató szervezetet, mely hivatott volt a másfél éves munka során a folyamatok koordinálására. A program keretében célul tűztünk ki egy olyan partnerközpontú szolgáltató működést, melynek fő hangsúlya az intézményünkben folyó oktató-nevelő munka minőségi fejlesztése. Ennek érdekében a támogató szervezet tagjai folyamatosan, intenzív felkészítésen vettek részt a segítő kőszegi intézményben, ahol módjukban állt kisebb teamekben konzultálni a COMENIUS 2000 munkaszakaszairól.
3
I. NYITOTT ÖNÉRTÉKELÉS: Különböző szempontok alapján méréseket végeztünk teljes alkalmazotti körben arról, hogy Ők hogy látják szülői és tanulói szemmel intézményünket SWOT analízis segítségével a pedagógusok körében feltérképeztük iskolánk: 1. erősségét 2. gyengeségét 3. lehetőségeit és a 4. veszélyeket. II. PARTNERAZONOSÍTÁS: Fontos volt meghatároznunk elsősorban KÖZVETLEN partnereinket, akik a tanulási-tanítási, illetve nevelési folyamat elsődleges szereplői: ilyenek a sajátos nevelési igényű tanulók és az őket oktató-nevelő pedagógusok, valamint a pedagógiai munkát segítő munkatársak e tanítási illetve nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak felénk. Ilyenek a szülők, illetve az intézmény működéséhez anyagi forrásokat biztosító fenntartó. másodsorban KÖZVETETT partnereinket, mindazokat a megrendelőinket, akik társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg, illetve közvetítenek az intézménybe /pl. jogalkotó szervek, Oktatási Minisztérium/ azok a szervezetek és közösségek, melyek elvárásokat fogalmaznak meg a nevelés folyamatával, eredményével szemben. /pl. szakmai szervezetek, kamarák/ azokat a partnereket, akik együttműködésükkel segítik az intézmény céljait, /pl. civil-, kulturális-, szociális-, gazdasági szervezetek, magánszemélyek, egyházak, sportintézmények…../ III. PARTNEREK IGÉNYFELMÉRÉSE: Miután azonosítottuk partnereinket, kérdőívekkel, illetve interjúlapokkal felkerestük Őket, hogy az intézmény életével kapcsolatban véleményt nyilváníthassanak, elmondják észrevételeiket, hogy megfogalmazzák elégedettségüket illetve elégedetlenségüket. IV. NYITOTT ÖNÉRTÉKELÉS ÖSSZEVETÉSE PARTNERI IGÉNYEKKEL: A nyitott önértékelés eredményeit összevetettük a partneri igényekkel. Ennek eredményeként megfogalmaztuk intézményünk erősségeit, igényeit, fejlesztésre váró területeit. A problémák feltárása után intézkedési terveket készítettünk, melyeket beépítettünk napi szakmai, pedagógiai munkánk folyamatába. Erősségeink: pedagógusok szakmai felkészültsége, gazdag programkínálat, tolerancia, intézményi menedzsment, jó kapcsolattartás a fenntartóval. Igények: 1. káros hatások megelőzése, elutasító magatartás kialakítása (dohányzás, drog, alkohol) 2. tanulók neveltségi szint javítása, emberi normák betartása, gyerekek kulturált viselkedésének intézményünkben egyre szélesebb körben való elterjedése. 3. szabadidő színesebbé, tartalmasabbá tétele. V. IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS
4
A COMENIUS 2000 I. Intézményi Modell – másfél éves tevékenység után – zárószakaszához érkezett. Ennek keretében a támogató szervezet ismét összegző értékelést készített az alkalmazotti körben, amelynek része volt a "klíma-teszt”. Ennek eredményeként kimagaslóan pozitív értékeket kapott az intézményi légkör és egyben az intézményvezetés is. Fókuszcsoportokat hoztunk létre, melyek a Közoktatás Minőségéért Díj /KMD/ kritériumrendszere alapján, gyors önértékelési módszerével az intézmény adottságait és eredményeit konszenzus alapján megfogalmazták. Ezek az eredmények folyamatosan alakítják mindennapi munkánkat, arra késztetve bennünket, hogy újra és újra átgondoljuk feladatainkat. Bár a célunk ugyanaz: lehető legtöbbet adni –szociálisan, értelmileg, érzelmileg-sérült tanulóinknak. Mégis a módszerek, stratégiai döntések, komoly átgondolást, széleskörű elemzést igényelnek. A felmerülő új lehetőségeket beépítettük az átdolgozott Pedagógiai Programunkba, munkaterveinkbe. 2007-ben elkészítettük az új Intézményi Minőségirányítási Programot (IMIP), mely azóta intézményünk irányításának szerves része. Segített munkánkat rendszerezettebbé és átláthatóbbá tenni. Az IMIP alapvetően a fenntartó minőségpolitikájából indul ki, mely számunkra az alábbi feladatokat tűzte ki:
„A fenntartó minőségpolitikája, feladatok meghatározása.
az
intézményekre
vonatkozó
A minőségirányítás lényege a tervezés, majd a végrehajtás ellenőrzése, továbbá az azt követő korrekciók után újabb tervezési ciklus elindítása. Ennek értelmében a tervezés kiinduló pontja a megyei közoktatási fejlesztési terv. 1.1. A Győr- Moson- Sopron Megyei Önkormányzat intézményekre vonatkozó fenntartói elvei, elvárásai 1.1.1.Az intézmények pedagógiai szolgáltatásával kapcsolatos általános fenntartói elvárások A társadalmi kihívásoknak való megfelelés, korszerű ismeretek nyújtása. Az egyes intézmények eredményességének, hatékonyságának növelése. Sokszínű közoktatási szolgáltatási intézményrendszer fenntartása. Az integrált nevelés elvének érvényesítése. Új módszerek bevezetésével támogatni a differenciált foglalkoztatást, az egyéni bánásmód megvalósítását. A nevelés és az egyéni képességfejlesztés kerüljön előtérbe minden intézményben. A helyi értékelési rendszer kialakítása és működtetése. A tehetségek gondozása. Visszajelző rendszer működtetése a gyermekek, tanulók helytállásáról.
5
1.1.2.Az intézmények pedagógiai szolgáltatásával kapcsolatos speciális fenntartói elvárások A hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek, tanulók, fiatalok esélyegyenlőségének növelésére vonatkozó elvárások: - Az önkormányzat a kötelező feladatokon túl, gondoskodik minden tanköteles ellátásáról. - Minél nagyobb arányban el kell érni, hogy a tanulók a megfelelő életkorban tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségüknek. - El kell érni, hogy a tanulók minél nagyobb számban fejezzék be tanulmányaikat. Képesek legyenek további önfejlesztésre, a társadalmi életbe való beilleszkedésre. 1.1.3. Az Intézményünkre vonatkozó elvárások Intézményünk többcélúsága megköveteli, hogy az egyes szakmai egységek az alapító okirat alapján a sajátos feladataik elvégzése érdekében feleljenek meg a fenntartói elvárásoknak. Specialitás: - A sajátos nevelési igényű tanulók önálló életre való felkészítésének megalapozása. Elvárás: - A tanulók speciális szükségleteinek kielégítése, a társadalmi beilleszkedés segítése. Teljesítménymutatók: - Tanulói, szülői elégedettségi mutatók - A tanulók életútjának után követése (önállósági fokozatok). Óvoda - Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekedjen. - A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, habilitációs, rehabilitációs valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását tegye lehetővé. Fejlesztő iskola - A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók TKV Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határozata alapján a 22/2006 (05.22) OM rendelet szerint – amely módosítja a 2/2005 (03.01) OM rendelet valamint a 14/1994 (06.24.) MKM rendeletet – heti 20 óra speciális terápiás oktatásban, fejlesztésben részesüljenek. - A tehetséggondozás és felzárkóztatás kapjon fontos hangsúlyt! Általános iskola - A diákok a képességeikhez mérten eredményesen fejezzék be az általános iskola 8. évfolyamát. - A diákok a speciális általános iskolában eredményesen fejezzék be a 10. évfolyamot. - Kapjon prioritást a tanítás tanulása. - Teremtse meg a város intézményei között az átjárhatóságot a diákok számára.
6
Speciális Szakiskola - A 9-10 osztályok pályaorientációs tevékenység révén alapozza meg a tanulók középiskolai továbbhaladását. - Teremtse meg a város intézményei között az átjárhatóságot a diákok számára. - Az egyes iskolai szakmai munkaközösségek egységes – a hatályos jogszabályokon alapuló, az egyes tanuló egyéni haladási ütemét figyelembe vevő - követelményrendszer kialakítására törekedjenek. - Képességeikhez mérten minél magasabb létszámban eredményesen szerezzenek OKJ-s végzettséget. Készségfejlesztő speciális szakiskola - A szakiskola tanulói egyszerű betanítást igénylő munkafolyamatok elsajátítására legyen képesek. - Legyenek felkészítve támogatott munkavégzésre Kollégium - Alapozza meg a diákok viselkedéskultúráját, egészséges életmódra nevelését. - Biztosítsa a nyugodt tanulás és a szabadidő hasznos eltöltésének feltételeit. - A megye területéről beiskolázott tanulók számára biztosítson megfelelő kulturált elhelyezést, nyugodt tanulási feltételeket, szabadidős tevékenységeket, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat. - A távollakó tanulók számára biztosítson hétvégi elhelyezést, felügyeletet, irányított, hasznos szabadidő eltöltéssel.
Gyermekotthon és Utógondozó Otthon A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 52. paragrafusa értelmében a gyermekvédelmi szakellátás keretein belül biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőttek utógondozói ellátását valamint a szakellátást más okból igénylő gyermekek teljes körű ellátását. - A Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslata alapján a különleges gyermekotthoni elhelyezést igénylő gyermekek és fiatalok részére biztosítson szükségleteikhez igazodva speciális gondozási és nevelési feltételeket. - A sajátos nevelési szükségletű gyermekek és utógondozást igénylő fiatalok nevelését-gondozását a 235/1997.(XII.17.) Korm. rendelet alapján, a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű nyilvántartási adatlaprendszer törvényi előírása alapján végezze. 1.2. A fenntartó elvárásai a pedagógusoktól
A hatályos jogszabályok, intézményi belső szabályzatok betartásával, kötelezettségeik teljesítésével járuljanak hozzá az oktató-nevelő munka hatékonyságának, minőségének javításához. A pedagógus önképzéseknél, továbbtanulásoknál helyezzék előtérbe az informatikai és idegen nyelvi képzéseket – a módszertani és személyiségfejlesztő képzések elhanyagolása nélkül.
7
Napi oktató-nevelő munkájuk elvégzéséhez vegyék igénybe az interneten elérhető szolgáltatásokat. Legyenek aktív résztvevői a város közéletének (publikációk, helytörténeti kutatómunka, stb.). Működjenek közre pályázatok, helyi fejlesztések, innovációk, projektek kidolgozásában. A fenntartó az intézményvezetőktől elvárja, hogy következetesen érvényesítsék az önkormányzati rendeletekben és határozatokban foglaltak teljesülését. Összefoglaló értékelés: Úgy gondolom, hogy intézményünk az itt meghatározott feladat-ellátási kötelezettségét az elmúlt időszakban magas szakmai színvonalon látta el. Nevelőtestületünk aktív és motivált. A nevelőtestület túlnyomó része aktív a külső pénzeszközök megszerzésében, mert közvetlenül munkaterületén tapasztalja annak eredményeit. A fenntartói elvárásokon kívül egyre nagyobb szerepet kap az iskolát igénybe vevő családok elvárása is. Igényeiket egyrészt megfogalmazzák, másrészt értékelik is a munkánkat. Az intézmény igyekszik megfelelni ezeknek az igényeknek is, s a visszajelzések alapján a szolgáltató iskolává válás útján nagy lépéseket tett előre. 4. Tárgyi-dologi feltételek Intézményünk Sopron belterületén, de közigazgatási határán kívül, a Brennbergi völgyben, védett természetvédelmi övezetben helyezkedik el. Az általános iskola 17, egyenként 20 m2-es tanterme tanulóink kiscsoportos fejlesztésére alkalmas. Ezekben a tantermekben folyik a délelőtti oktatás, a tanulók rehabilitációs fejlesztése, a délutáni tanórák egy része és a tanulók szabadidejére szervezett fakultációs foglalkozások. A tantermek kényelmesen 10, de maximum 12 tanuló elhelyezésére alkalmasak. A berendezés modern: mágneses táblából, két személyes tanulóasztalokból, különböző méretű székekből, tanári asztalból és szekrényekből áll. Ezek a szekrények biztosítanak helyet a tanulók felszerelésének, valamint az oktatás taneszközeinek. A közel 15 éves használatban főleg a tanulói asztalok és székek jelentősen amortizálódtak. Folyamatos cseréjük kívánatos lenne. A szertárból használatra kivételezhető írásvetítők, magnók, videó-felvevő és lejátszó készülék, diavetítők, episzkóp, valamint térképek és többnyire elhasználódott, évek óta cserére váró taneszköz-készlet áll az oktató-nevelő munkát végző pedagógusok rendelkezésére. Külön tanterem áll a technika oktatás, a fejlesztő pedagógiai munka, a logopédiai fejlesztés, a számítástechnika oktatásának rendelkezésére. A tágas, nyitott polcos rendszerű, fejlesztésre szoruló könyvtár a tanulók és a tanárok közös szellemi töltekezésének helye. Alkalmas tere ez a könyvtári órák szervezésének, valamint a zenehallgatásnak, filmek megtekintésének. A könyvtárban elhelyezett számítógép multimédiák lejátszására, internet-kapcsolatra és könyvtárak közötti kapcsolatra is alkalmas. A könyvtár fölött elhelyezkedő meditációs terem az elcsendesedés, a relaxáció, az autogén tréning, az ellazulás és a lelki töltekezés helye. Tanári szobánk mérete, berendezése az oktató-nevelő munkára való napi felkészülés, a kikapcsolódás és kisebb, nagyobb tárgyalások, tantestületi értekezletek alkalmas helyisége. Az itt elhelyezett számítógép a tanárok munkáját, az adminisztrációs tevékenységeket, a szellemi alkotó és kutatómunkát segíti. Az iskola oszlopos aulája az intézmény ünnepeinek megtartására alkalmas tér. Az iskola épületének vannak elhelyezve az iskola igazgatására, gazdasági és adminisztrációs tevékenységére szolgáló irodák, melyekben számítógép-hálózat és modern
8
irodatechnikai eszközök (fax, fénymásoló, lézernyomtató) segítik ezt a fontos háttértevékenységet. Az általános iskola jelentős átalakulási folyamatának lehettünk részesei az elmúlt négy évben. Ez egyrészt a tanulók összetételében, az általános iskolai létszám csökkenésében és a feladatok bővülésében, másrészt pedig az előbbi változásokat megelőző, vagy azokkal párhuzamos fejlesztésekben érhető tetten. Az enyhe fokban értelmileg sérültek mellett egyre nagyobb számban vannak jelen a középsúlyos értelmi sérültek, valamint a súlyosan sérült halmozottan fogyatékos tanulók is. 2006. szeptemberében speciális gyógypedagógiai óvodát indítottunk. Erre külső igény van, mert a szakértői bizottság ezen gyermekek számára nem javasolja a normál, integrációt is vállaló óvodai nevelést. Az óvoda létszáma 7 fő. Fejlesztő és egyben iskola-előkészítő feladatokat lát el. Elindítását megelőzően került sor az óvodai csoport termeinek kialakítására és speciális eszközrendszerének beszerzésére. Így ma elmondhatjuk, hogy egy ezt az ellátást korszerű, modern és a célra alkalmas körülmények között végezhetjük. Ugyanez mondható el a fejlesztő iskolára is, mely ugyancsak 2006. szeptemberében indult iskolánkban. A szakmai szempontból kiváló kezdeményezés két intézmény (Doborjáni Iskola és a soproni Fogyatékos Gyermekek Otthona) együttműködésén alapszik, s a gyermekotthonból naponta általunk szállított súlyosan, halmozottan sérült gyermekek számára, heti 20 órában fejlesztő iskolai ellátást biztosítunk. Új és érdekes színfolt ez iskolánk életében. Nagy kihívás és egyben a legszebb gyógypedagógiai feladat. A fejlesztő iskola beindítása előtt öt helyiség került átalakításra, melyet saját forrásból és külső bevételekből sikerült finanszírozni. Itt már megvalósult az akadálymentes közlekedés, a küszöbnélküliség, a széles ajtók, a megfelelő burkolat és bútorzat. Kialakításra került egy speciális vizesblokk, mely a megfelelő segédeszközökkel is rendelkezik (kapaszkodók, emelőszerkezetek, pelenkázó). Kialakítottunk egy érzékelő szobát is, mely hangok, színek, illatok érzékelésével és egy tökéletes nyugalmi helyzetet biztosító vízágy segítségével optimális fejlesztési lehetőséget nyújt. A fejlesztő iskola a legmodernebb gyógypedagógiai fejlesztőeszközökkel rendelkezik (golyófürdő, padozatba épített fény-játék a mozgásfejlesztésre), mágnes(BEMER) és fényterápia lehetőségét nyújtó eszközök alkalmazása napi fejlesztő munkánk részévé váltak. Az elmúlt években több sikeres, elsősorban eszközfejlesztési és szakmai, szabadidős programokat segítő pályázatunk volt. A külön épületben elhelyezett tornaterem nagyságával, berendezéseivel alkalmas a teljeskörű foglalkoztatásra (torna, atlétika, labdajátékok, mozgásterápia, szakkörök, sportfakultációk, vetélkedők). A tornatermet fejlesztésre szoruló szertár, öltözők és tanári szoba egészíti ki. A tornaterem mögött részben került kialakításra egy kondicionáló terem (pályázaton nyert eszközökkel felszerelve) és a speciális mozgásfejlesztést nyújtó Ayres-terápiás terem. Az új szakmai követelményeknek teljesen megfelelni nem tudó konyhához szervesen kapcsolódik az egyidejűleg 60 személy, önkiszolgáló rendszerű étkeztetésére alkalmas étterem. Ez a tágas terem más közösségi rendezvények szervezésére is alkalmas. A tanulók a kulturált étkezés mellett gyakorolhatják a megjelenés, a társas viselkedés, a kérés, a köszönetnyilvánítás összes formáját. Itt nem csak az intézmény dolgozóival, hanem vendégekkel, idegen személyekkel is találkozhatnak. A tornateremhez és ebédlőhöz szervesen kapcsolódó, kétszintes, kollégium épületében két irodán, betegszobán és két gyermekfelügyelő szobán kívül még 50 gyermek elhelyezésére alkalmas 4 ágyas szobák vannak. Kényelmes ágyak és egyénenként egy-egy szekrény szolgálja a tanulók kényelmét. A közös vizes
9
helyiségek nagyon szűkösen, de alkalmasak a megfelelő tisztálkodásra. Az elmúlt két évben fenntartói támogatással és szakképzési támogatások ráfordításával két ütemben felújítottuk (bútorzat cseréjét kivéve) a kollégium szobáit (belső nyílászárók cseréje, esztétikus és tartós burkolat kialakítása, zuhanyzók praktikus kialakítása, vízvezetékrendszer cseréje, vizesedés megszüntetése). A 7-10 osztályos bentlakó tanulók gyermekfelügyelői és nevelőtanári irányítás mellett itt a kollégiumban készülnek fel a másnapi tanórákra. Egy pályázati program keretében a kollégium épületéhez közvetlenül kapcsolódó nyitott teraszt beépítettük. Az itt kialakított, esztétikus MOZAIK-terem több funkciót is betölt. Alkalmas kollégiumi társalgónak, termékbemutató-teremnek valamint előadások, tanácskozások valamint továbbképzések megtartására is. A kollégium 1998-ban beépített tetőterében 8 szobából álló panzió került kialakításra, amely idegenforgalmi célokat szolgál, s ezzel összekapcsolva a szakiskolát már befejezett, utógondozásban részesülő fiatal felnőttjeink munkahelyteremtésével 2004-ig. A vendégfogadási tevékenységet az alapító okiratnak megfelelően végezzük, de a belső munkahelyteremtő programot megszüntettük, mert nagyon sérült fiatalok kerültek a programba, s velük nem volt működtethető, másrészt a fiatal felnőttek nagyobb része még speciális szakiskolai oktatásban vett részt. A Manninger-ház rekonstrukciója 2002. decemberében befejeződött. A munkát 2004. tavaszán folytattuk az épület körüli park helyreállításával, valamint az ingatlan körbevevő esztétikus és tájba illeszkedő kerítésrendszer kialakításával, a bejárati kapuk cseréjével. Ennek fedezetét körülbelül fele-fele arányban fenntartói támogatás és szakképzési támogatások biztosították. A Manninger-ház alsó és emeleti szintjén működő speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola jelenleg iskolánk legdinamikusabban működő egysége, ahol a 9-10. pályaorientáló osztály mellett jelenleg 3 OKJ-s szakma oktatása folyik sikerrel (parkgondozó, szőnyegszövő, faipari gépmunkás). A szakiskola eszközrendszerét az elmúlt években a szakképzési támogatások és elnyert pályázati pénzeszközök felhasználásával magas szintre fejlesztettük. A létszám növekedése fontossá és elengedhetetlenné teszi, hogy rugalmasabb és több piacképes szakmát nyújtó képzést folytassunk. A Maninger-ház 2001-ben átadott, újonnan kialakított tetőterében jelenleg a 20 fő egy csoportban való elhelyezésére alkalmas Utógondozó Otthon működik. Mivel a különleges gyermekotthon személyi és tárgyi feltételei a jogszabálynak nem felelnek meg, a szervezeti átalakítást a Nyugat-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának javaslatára meg kellett lépni. Szükséges, hogy a fenntartó az utógondozó otthonra vonatkozó törvényi előírásoktól eltérően a jelenleg meglévő személyi létszám alkalmazását továbbra is engedélyezze ebben az egységben, hiszen bár a jövőben más szervezeti formában működünk, a különleges ellátást igénylő fiatal felnőttek önállósági szintje nem változik meg. Számukra szükséges, hogy egy nagyobb csoport ellátását irányító 24 órás felügyelői szolgálat biztosított legyen. A 40 fő életterét és ellátását nyújtó Gyermekotthonunk két, egymástól külön álló, tágas, családias nevelésre alkalmas családi házban van elhelyezve. Az épületenként két tágas, nappali helyiség kiváló tere a közös tanulásnak, étkezésnek, szórakozásnak. A szobák berendezése a kollégiuméhoz hasonló. Minden szobához egy-egy fürdőszoba és WC is tartozik. Az elmúlt négy évben nagy változások zajlottak ebben az egységben. A személyi feltételek pozitív változásainak következtében kimondható, hogy a gyermekotthon mindenben megfelel a
10
gyermekvédelmi törvény előírásainak, így várhatóan nem lesz akadálya a végleges működési engedély megszerzésének. A gyermekotthon 4, egymástól független, 10 fős csoportokban működik. Az elmúlt évtől átálltunk arra a rendszerre, hogy a csoportok, nevelői irányítással maguk oldják meg élelmezésüket. Csoportonként szerzik be az élelmezési nyersanyagot és a főzést. Ez egyrészt családiasabb, életszerűbb ellátási formát biztosít, másrészt az eddigi tapasztalatok mindenki megelégedését tükrözik. A nyitott tágas udvar az egyéni és szervezett játék, sport, gyülekezés, levegőzés, környezeti nevelés, szabadidő alkalmas színtere. Az intézmény dologi feltételei az éves költségvetés függvénye. A költségvetés dologi része az intézmény oktató-nevelő munkájának csak minimális ellátására elegendők. A különleges gyermekotthonainkban élő tanulók ellátásának sokkal igényesebb szintjére lenne szükség. Az alábbiakban felsorolt fejlesztések halaszthatatlan fenntartói feladatok. Ezen fejlesztések és igényelt eszközök nélkül nem beszélhetünk speciális gyógypedagógiai fejlesztő munkáról! A pedagógiai munka fejlesztését pályázati programok megírásával s elnyerésük esetén megvalósításával is előre mozdítjuk. Költségvetést érintő elengedhetetlen fejlesztési igények: épületek teljeskörű akadálymentesítése iskolai szertár elhasználódott eszközeinek cseréje fejlesztő eszközök, játékok (Ayres-terápia eszközei, a térorientációt, egyensúlyérzéket, formaérzéket, analizálást, szintetizálást, szituációk átélését segítő eszközök) további beszerzése könyvtár folyamatos fejlesztése (szakkönyvek, videotéka kialakítása, multimédiák) informatika terem fejlesztése, felújítása természettudományos szaktanterem bővítése, eszközfejlesztése konyha korszerűsítése 5. Személyi feltételek Intézményünk személyi ellátottsága általában megfelelőnek mondható. Az alábbi területen azonban ellátottságunk nem felel meg a törvényekben elírtaknak: Oktatás: Hiányzó szakmai létszám: 7 fő gyógypedagógiai asszisztens ………………………………………………………………………………………………… Hiányzó létszámok összesen: 7 fő 2007-ben a költségvetési megszorítások a személyi létszám változásait is magával hozták. Ebben az évben 18 álláshellyel csökkent az intézményi létszám. Ezt belső átszervezést (konyha kapacitáscsökkentése, gyermekotthoni férőhelyek feltöltésének következtében egyik gyermekotthonunk szervezetileg is felére zsugorodott) követelt, melynek következtében részben üres álláshelyek szűntek meg, részben pedig nyugdíj mellett dolgozó kollégák elbocsátására került sor.
6. Az általános Iskola szakmai munkája
11
Az elmúlt időszakban oktató-nevelő munkánkat is áthatotta az a szemléletmód változás, mely a társadalom részéről a sérült személyek felé irányul. Így mi is célul tűztünk ki egy olyan pedagógiai diagnosztikai, fejlesztési stratégián alapuló, egész személyiséget átható komplex gyógypedagógiai fejlesztést, mely intézetünkben különleges gondozás keretében valósul meg. Ezért fontosnak tartjuk olyan korszerű ismeretek nyújtását, melyek a készség- és képesség jellegű fejlesztést helyezik előtérbe. Az általános iskolánkba a sajátos nevelési igényű, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek és tanulók elhelyezése a Győr-Moson-Sopron Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakmai véleménye alapján történik. Javaslatuk szerint tanulóinknál elsősorban a pszichikus és kognitív funkciók fejlesztése kerül előtérbe, mely differenciált tartalmakkal, módszerekkel, terápiás eljárásokkal történik. Ennek érdekében minden tanulónak pedagógiai szakaszonként személyre szabott egyéni fejlesztési terveket állítottunk össze, melyek tartalmazzák a sérült funkciókat és egyben megfogalmazzák a fejlesztés ütemét, dinamikáját és a fejlesztés várható eredményét. Jelenleg általános iskolánk tanulói létszáma (óvodával és fejlesztő iskolával együtt): 99 fő. A helyi tantervünk elkészítésénél a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának tantervi irányelveit vettük figyelembe, mely tartalmazza a tanórai foglalkozásokat, azok óraszámait, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat, mely a tanulók sajátos nevelési igényéből eredő hátrányaik csökkentését célozza meg. Ilyenek: logopédiai fejlesztés, Ayres-terápia, gyógyúszás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, autista fejlesztés. Megjelent az igény a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók belső integrációjára is, melynek ellátása külön csoportban biztosított. Napi fejlesztő pedagógiai szakmai munkánkat gyógypedagógiai asszisztensek segítik. Sajnos ezen a téren szakmai létszámunk jelentősen eltér a Közoktatási törvény által megszabott létszámtól (Jelenlegi asszisztensi státusz a speciális szakiskolával együtt: 5, törvény által előírt: 12 fő, hiányzik: 7 fő. ) Az elmúlt években növekedett a bejáró tanulói létszám (50 fő), ezért a tanórán kívüli foglalkozások keretében biztosítanunk kell számukra a napközis ellátást. Különböző fakultációs programkínálatként szakkörök keretében nyílik lehetőségünk a tehetséggondozásra és az egyéni érdeklődések figyelembevételével a szabadidő tartalmas, élményekben gazdag eltöltésére. (ORFF-zene, színjátszás, bőrözés, szövés, agyagozás, rajz, labdarúgás, röplabda, padló-hoki, aerobic) Intenzíven készülünk és szép sikereket érünk el helyi, megyei, regionális és országos tanulmányi, kulturális és sportversenyeken tanulóinkkal mely fontos motivációt jelent számukra. 2004. júniusában (minisztériumi felkérésre) iskolánk rendezhette meg a sajátos nevelési igényű általános iskolás tanulók XXIII. Országos Komplex tanulmányi versenyét. Azóta minden évben az Oktatási Hivatal felkérésére az Országos Komplex Tanulmányi Verseny Megyei Döntőjének szervezői vagyunk.
7. Speciális- és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola szakmai munkája
12
Jelenleg 75 fő nappali rendszerű oktatását végezzük, a következő csoportokban: Általánosan művelő, pályaorientációs, szakmai előkészítő és alapozó szakasz 2 év: készségfejlesztő speciális szakiskolai 9. osztály (fenntartói engedéllyel 2004. szeptemberétől működik) speciális szakiskolai osztályok: 9. – 10. osztályok Szakképző évfolyamok, OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő szakasz 2 – 4 év: Szőnyegszövő I – II. összevont osztály Gyengébb képességű tanulásban akadályozottak és értelmi akadályozottak részére Faipari gépmunkás I – II. összevont osztály Lehetőségekhez képest a legjobb tanulási képességekkel rendelkező fiúk részére Parkgondozó I-II osztály Tanulásban és értelmileg akadályozott leányok és fiúk részére Minden szakmánál a gyakorlatot belső iskolai tanműhelyekben oktatjuk, biztosítva ezzel a sérült fiataloknak az ideális körülményeket és személyi feltételeket a szakmai fogások elsajátításához. Objektív feltételeink jónak mondhatóak, a Manninger-ház több lépésben történt felújításával megújultak tanműhelyeink, és osztálytermeink, így a szakiskolás fiataljaink (helyileg is elkülönülve az általános iskolától) készülhetnek fel a szakmunkásvizsgára. Saját tanári szoba, szertár segíti munkánkat. Oktató – nevelő tevékenységünk gyakorlatorientált, és nevelés központú. Fő célunk az önálló életvitelre való felkészítés, a munkára nevelés a társadalmi integráció esélyének megteremtése. Továbbá a fiatalok sérültségi fokának figyelembevételével a meglévő tudásuk elmélyítése, gyakorlati praktikus ismeretté alakítása, jártasságok készségek kifejlesztése, a tanulás motivációjának erősítése. Hangsúlyt helyezünk az érzelmi nevelésre, valamint az etikai érzék kialakítására. Mindezt igyekszünk szeretetteljes empatikus légkörben, de ugyanakkor következetesen személyre szabottan, sajátos arculatot keresve megvalósítani. Kerettantervre épülő helyi tantervvel dolgozunk, illetve a szakképző évfolyamokon a központi programok alapján. Részt veszünk az iskolai közös rendezvényeken, de minden ünnepi és emléknapi alkalomnak igyekszünk a korosztálynak legmegfelelőbb hangsúlyt adni. Kapcsolatokat tartunk fenn hasonló iskolákkal, országos és regionális rendezvényeken veszünk részt (sport, kulturális, szakmai tanulmányi). Szakmánkénti tanulmány utakkal színesítjük az új ismeretek megszerzését. Diákjaink részt vesznek a délutáni fakultatív programokon, szakköri foglalkozásokon.
Előkészítő és alapozó szakasz 2 év: Készségfejlesztő speciális szakiskolai 9. osztály (fenntartói engedéllyel 2004. szeptembertől működik) Speciális szakiskolai osztályok 9. – 10. Szakképző évfolyamok, OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő
13
szakasz 2 – 4 év: Szőnyegszövő I – II. összevont osztály Gyengébb képességű tanulásban akadályozottak és értelmi akadályozottak részére Faipari gépmunkás I – II. összevont osztály Lehetőségekhez képest a legjobb tanulási képességekkel rendelkező fiúk részére Parkgondozó I osztály Tanulásban és értelmileg akadályozott leányok és fiúk részére 2005. tavaszán a Speciális Szakiskolák Országos Egyesületének felkérésére, mindenféle anyagi támogatás nélkül megszerveztük a speciális szakiskolák asztalos tanulmányi versenyének országos döntőjét. 2008. április 2-4. között pedig nagy sikerrel került megrendezésre intézményükben az NSZFI felkérésére és jelentős anyagi támogatásával az országos szőnyegszövő tanulmányi verseny döntője. 8. Kollégium szakmai munkája A szülői háttérrel rendelkező, hetente kéthetente családjukhoz hazautazó, sajátos nevelési igényű /enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, mozgásfogyatékos és autista/ gyermekek számára nyújt elhelyezést. 50 fő befogadását teszi lehetővé a két szinten kialakított 14 szoba. 2000.július 1-től önálló egységként működik, önálló vezetővel. A kollégiumba való bekerülés ugyanazon elvek szerint történik, mint az intézménybe való bekerülés. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állásfoglalása, a szülő kérése, vagy az illetékes gyámhatóság felkeresése alapján. A kollégiumban a megye területéről beiskolázott tanulók elhelyezését biztosítjuk. Ellátási díjat nem, csak a fenntartó által megállapított nyersanyagnormát kell a szülőknek térítési díjként befizetni. A Kollégium jelenlegi létszáma: 48 fő Korosztály: általános iskolás: 32 fő szakiskolás: 16 fő Személyi feltételek: pedagógiai képesítéssel rendelkező, oktató-nevelő munkát végző 3 fő oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak (gyermekfelügyelők, gondozók, ápolók) 6 fő Fejlesztések: Nagy segítség, hogy sikerült a kollégiumon belül tanulószobát kialakítanunk. Így a felsősök és szakiskolások helyben tanulnak. Az alsó tagozatosok visszajárnak az iskola épületébe tanulószoba idejére. A szabadidős tevékenységet segíti a pályázati pénzből kialakított kollégiumi kiskonyha használata. Új közösségi termünk a Mozaikterem is bővíti a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeit. Problémák: Nagyon felborítja a kialakult rendet az évközben más intézményből áthelyezett problémás tanulók „átvállalása”. Főleg gond amikor „csoportosan” érkeznek tanulók. Sajnos nehézséget jelent a dolgozók cserélődése is.
14
9. Gyermekotthon (különleges gyermekek és fiatal felnőttek csoportjaival) Gyermekotthonunk ideiglenes működési engedélye 2007. december 31–ig volt érvényes. A jelenleg -gyámhivatali javaslatra- történő szervezeti átalakulást (Különleges Gyermekotthonból Gyermekotthonná) követően várhatóan végleges működési engedélyt kapunk, mert ez az egységünk most már mindenben megfelel a gyermekvédelmi törvény előírásainak. Ez az alábbiakat jelenti: A törvényi előírások gyermekotthonunkra a következőkben hatottak: kialakult a 40 férőhelyes gyermekotthon (különleges csoportok működtetésével) a gyámi feladatokat a gyermekotthon vezető látja el személyi feltételek biztosítása család és utógondozói munkakör betöltése gyermek és ifjúságvédelmi. ügyintézői munkakör betöltése a szakmai munkát a gyermekcsoportban nevelő irányítja heti 10 óra pszichológus megsegítés a 10 fős csoportok önálló életének kialakítása megtörtént Teljes körű ellátás biztosítása: Gyermekotthonunk létszáma: 38 fő Átmeneti vagy tartós nevelésben: 38 fő Utógondozói ellátásban: 0 fő Szakmai Program: Gondozási – nevelési tevékenységünket a gyermekotthoni nevelőtestület által elfogadott szakmai programunk alapján végezzük. A gyermekvédelmi törvény életbe lépése óta már a harmadik szakmai programunkat készítettük el. Ennek oka a folytonos, szükséges hozzáigazodás a törvényi megfeleléshez. A nevelők bekerülésével a gyermekotthoni élet színesebb lehetett. A csoportok szakmai irányítása lehetővé tette a tanulás és szabadidő megfelelőbb és hasznosabb kitöltését. A család-és utógondozói munkakör betöltésével szakmai munkánk egyik legfontosabb feladatát - a kapcsolattartást a gyermekek vérszerinti családjukkal – már jobb eredménnyel végezzük. A szakemberek létszámának növekedése (nevelők, családgondozó, pszichológus) lehetővé tette a rendszeres esetmegbeszélések megszervezését. Célunk, hogy időben történjenek az események kiértékelése, a problémák megbeszélése, szakszerű feldolgozása, illetve a problémák, események várható következményeire való felkészüléssel növeljék a gyerekekkel foglalkozó szakemberek egyéni szakmai tudatosságukat, kaphassanak szakmai munkájukban megerősítést, formálják egységes stílusukat. Szakmai munka minőségének megsegítése: A 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet lehetőséget ad a személyes gondoskodást végző személyek szakmai továbbképzéséhez. Ennek keretében szupervíziós tanfolyamokat indítottunk az egy gyermekcsoportban dolgozó szakemberek részére. Az elmúlt évben több (8 fő) gyermekfelügyelő kolléga a MEPI szervezésű tanfolyamon szerezte meg a gyógypedagógiai asszisztens képzettséget. Jelenleg: Szociálpedagógus szakon tanul: 2fő Szociális szakvizsga: 1 fő
15
Egyéb képzés:
1 fő
10. Utógondozó Otthon szakmai munkája A 2007. évi átszervezések következtében otthonunk létszáma felére zsugorodott. Ezt követte a jelenleg zajló átalakulás, mely a korábbi szervezeti forma (Különleges Gyermekotthon) megváltozását jelenti. Ennek értelmében sor került a gyermekek átcsoportosítására is, s az utógondozó otthonba átkerült minden fiatal felnőtt is, aki eddig a másik Gyermekotthonunk lakója volt. Az utógondozott fiatal felnőttek utógondozó Otthonunkban: 19 fő; Szakmai létszámunk még így sem felel meg a törvényi előírásoknak, ezért várhatóan még mindig csak ideiglenes működési engedélyt fog megadni a gyámhivatal. Az Utógondozó Otthon a Manninger- ház tetőterében 2001. december 17-én átadott épületrészben van elhelyezve. 20 fiatal felnőttnek fiatalnak nyújt kényelmes, esztétikusan berendezett otthont. Az itt élők közül 16 fő speciális szakiskolás, 3 fő külső munkahelyen dolgozik a városban. Az egységben 2 fő nevelő irányítja, szervezi az otthonban élők életét 5 fő gyermekfelügyelővel / gondozóval /. Nagyon sokrétű, összetett ez a munkakör, jelentős irányító szereppel a ház életében. Nagyon nehéz az ilyen nagy létszámú csoport életét megszervezni akkor, amikor az alapvető törvényi előírások hiányoznak. Hiányzik a fiatalok megfelelő személyes élettere, az egyéni bánásmód, - ami elsődleges lenne a sérült gyermek testi, szellemi, erkölcsi fejlődése érdekében, - csak ritkán valósulhat meg. Sokféle, egymástól nagyon eltérő feladatot ill. nagy odafigyelést igényel az itt dolgozó felnőttektől. Az Utógondozó Otthon életének megszervezésében a „szakmai program” az irányadó, amit a különleges gyermekotthonoknak készült központi, un.”Módszertani levélben” meghatározott strukturális szabályokban és a szolgáltatás szabályaiban meghatározottak alapján készítettünk el. Fő célunk, hogy kellemes légkörben, egymást segítve, egymást elfogadva, otthont nyújtó ellátást biztosítsunk az otthonunkban élő gyermekeknek /baráti kapcsolatok erősítése, születésnapok, ünnepek, táborozás, kirándulások/. Szorgalmazzuk a szülőkkel, hozzátartozókkal az időszakos kapcsolattartást, ahol erre lehetőség van. Célunk, hogy az otthonban élő fiatalokat az intézményi ellátásból kifelé, az önállóság irányába segítsük. Ez részben a munkahelyekkel való kapcsolattartást követeli az utógondozó kollégától, részben pedig az otthonteremtésben való előrelépést. Folyamatos a dolgozók szakmai képzése (OKJ gyermekfelügyelői tanfolyam, szupervízió). Heti egyszer 4 órában pszichológus is segíti az otthonban dolgozók munkáját. Ez utóbbi napi rendszerességgel is fontos lenne. Komoly gondot jelent, amikor fiataljaink elérik a 24. életévet. Olyan fiataloknál, akik önálló életvezetésre nem képesek, a szociális intézményi elhelyezés nem biztosított /még ha időben kérelmezzük is/. A kikerülésnél a fokozatosság elvét tartjuk fontosnak. Saját lakás vásárlás csak néhány fiatalunknál sikerült. Utógondozott fiataljainkkal sokat küszködünk a pénz beosztás, a takarékoskodásra neveléssel. Hiányzik az a láncszem a sérült fiatalok társadalmi integrációjában, ami a lakhatásukat, a munkahelyek megtalálását elősegítené (lakóparkok, védett munkahelyek). 11. Gazdálkodás Az intézmény dologi költségvetése csak a legminimálisabb szinten tudja biztosítani a szakmai területek számára. Az előző években mind az iskolavezetés, mind a
16
nevelőtestület pályázatírási-aktivitása nem csökkent. A pályázati támogatásokból elnyert összegek az intézmény részterületeinek szakmai munkáját segítették. Ezenkívül jelentős szakmai fejlesztéseket tudtunk megvalósítani elsősorban a szakiskolai és gyermekotthoni szakterületeken. A pályázati programok megvalósulását jelentősen segítették az intézmény által elnyert szakképzési támogatások, melyek egy része az intézményi alapellátást, másik része pedig a fejlesztési programjainkat segítette (évente kb. 10-12 millió forint). Ennek eredményeként történhettek meg azok a szükséges fejlesztések (ld. fent) melyek a fenntartó számára finanszírozhatatlanok voltak.
II. TÁJÉKOZTATÁS AZ INTÉZMÉNYI ÉRDEKVÉDELEM HELYZETÉRŐL
Oktatási nevelési intézményünkben két érdekvédelmi szervezet működik. Mindkét szervezet más-más jog alapján szerveződik. Az országos és megyei hálózathoz kapcsolódó Pedagógus Szakszervezet (továbbiakban: PSZ) a gyülekezési jog alapján, a Közalkalmazotti Tanács (továbbiakban: KT) pedig a választási jog alapján. 1. Pedagógus Szakszervezet Tagság létszáma: összesen 14 fő A legutóbbi közalkalmazott tanácsválasztásokon a Kollektív Szerződés megkötésére jogosító reprezentativitást nem szerezte meg. A Közalkalmazotti Tanácsba két szakszervezeti jelölt bejutott. Titkár: Péntek Edit gyermekfelügyelő. A szakszervezetnek leírt éves programja nincs. Kapcsolódik a megyei és az országos ágazati szakszervezethez, az onnan kapott információkat a dolgozók felé továbbítja (faliújság!). 2. Közalkalmazotti Tanács A KT tagjainak megválasztására 2004 novemberében került sor. A személyi összetétel (5 fő) nyilvánosságra hozatala november 24-én megtörtént. A KT elnöke: Tátrai László gépkocsivezető. Tagja: Vassné Horváth Éva, Péntek Edit, Eszes Erika, Kaszner Lászlóné; 3. Az intézményvezetés és az érdekvédelmi szervezetek viszonya A KT tagjai, valamint a PSZ titkára megkapják a törvényekben előírt órakedvezményeket. Mindaddig, amíg a szervezetek tagjai működésüket munkaidejükön kívül helyezik és van kötött, éves programtervezetük, az együttműködésünk zavartalan. A dolgozókat többségét érintő kérdésekben véleményüket kérem, vagy ők kezdeményeznek tárgyalásokat. Kapcsolatunk korrekt, feszültségektől mentes. A szakszervezet súlya kisebb lett az előző évekhez viszonyítva. Pedagógus tagja alig van, bár a nevéből inkább ez következnék. Kollektív szerződés megkötésére nem jogosult. A következő közalkalmazotti tanácsi választásokra vonatkozó információim nincsenek.
17
A 2007. évi költségvetési megszorításokkal kapcsolatos létszám-leépítési stratégia tervét a KT-val való megállapodás előzte meg. A KT és az iskolavezetés együttműködése korrekt, kiegyensúlyozott.
Csizovszki Sándor igazgató Sopron, 2008. április 3.
