21 15:27 Page 1 Sportágak versenye

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 1

Sportágak versenye

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 2

Kiadja a Magyar Sporttudományi Társaság 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Felelôs kiadó: Tóth Miklós Szerkesztô: Sterbenz Tamás, Szôts Gábor Olvasószerkesztô: Bendiner Nóra, Szôts Gábor Mûszaki szerkesztô: Somogyi György Borítóterv: Czetô Zsolt

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 3

Sportágak versenye

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 4

Üdvözöljük a Magyar Sporttudományi Füzetek olvasóját! A most közreadott tanulmányok az egyéni és a csapatsportágak jelentôségével foglalkoznak, döntôen gazdasági szempontok alapján. Össztársadalmi szinten a mozgásgazdag életmód pozitív, és ennek ellentettjeként, a mozgásszegény életvitel negatív gazdasági hatásai egyértelmûek. A hazai sportélet leépülésének nemzetgazdasági hatásait jól érzékelhettük az elmúlt 20 évben. Ennek világosan nyomon követhetô következménye a hazai lakosság romló egészségi állapota, a nagy népbetegségek elôretörése, vagy nem kellô visszaszorulása, a sportos életmód csökkenésével párhuzamosan növekvô káros szenvedélybetegségek elôretörése, a családi kötelékek fellazulása és a korábbi években csökkenô gyermekvállalási kedv. Az elmúlt két évtizedben a hazai sportpiac nem kapott átlátható és hatékony szabályozási hátteret. A formálódó új sporttörvény reményeink szerint ezt a területet is hathatósan fogja szabályozni. Éppen a jelenlegi szabályozatlanság vezethetett oda, hogy míg számos iparilag fejlett országban a sport biztos megélhetést jelent, ez az itthoni helyzetre nem jellemzô. Hasonlóan a hazai egyetemi szférában dolgozókhoz, élsportolóink gyakran külföldön találnak megélhetésre, és nem itthon lesznek példaképei a feltörekvô ifjúságnak. A kötet szerzôi a téma legkiválóbb hazai ismerôi, olyan közgazdászok, jogászok, akik az élsportban is járatosak, versenyzôként, edzôként vagy éppen menedzserként. Biztos vagyok abban, hogy ez a kötet is egy értékes építô elem lehet a szabályozott hazai sportpiac megteremtésének útján. Tóth Miklós az MTA doktora az MSTT elnöke

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 5

Bevezetés 2011. január 25-én Dr. Nyerges Mihályra emlékezett a Magyar Sporttudományi Társaság és annak Sportmenedzsment Szakbizottsága. Az idôpont szomorú apropóját a váratlanul elhunyt szakbizottsági elnök 65. születésnapja jelentette. A TF-en már régóta tervezett Sportágak versenye címet viselô konferencia bevezetôjében Dr. Tóth Miklós MSTT elnök méltatta Nyerges Mihály tudományos tevékenységét, majd a zsúfolásig megtelt Hepp Ferenc terem hallgatósága nagy érdeklôdéssel figyelte az elôadásokat. Az elôadások sorát Laki László, Nyerges Mihály legközelebbi kutatótársa nyitotta meg a magyar sport társadalmi beágyazottságáról szóló vitaindítójával, majd következtek a sportágak képviselôi. A csapatsportágak specialistái a konferencia tematikája szerint a következô kérdésekre keresték a választ: • Mi határozza meg az adott sportág versenyképességét hazai, illetve nemzetközi szinten? • Milyen szerepe van az államnak, a piacnak és a non-profit szférának a sportág mûködésében? • Milyen sajátosságok jellemzik a versenyrendszert? • Milyen jellegzetességek léteznek a sportág gazdálkodásában és munkaerôpiacán? • Milyen együttmûködési lehetôségek vannak a különbözô sportágak között? Az elôadások összegzéseként Kynsburg Zoltán foglalta össze az általános tapasztalatokat és a sportágak elôtt álló stratégiai lehetôségeket. Az egységes tematika az eltérô helyrôl érkezô elôadók szemlélete miatt érdekes és változatos prezentációkat eredményezett, s ezért az MSTT a konferencia folytatásaként az egyéni sportágak képviselôinek részvételével megrendezte a második „félidôt" is. Az MSTT a „Magyar Sporttudományi Füzetek’’ sorozat jelen kötetében a két konferencián elhangzott, illetve a témához illô elôadások szerkesztett változatait adja közre, azzal a szándékkal, hogy az érdeklôdô olvasó szakmailag megalapozott, de ugyanakkor színes képet kaphasson a magyar sport versenyképességérôl és hozzájáruljunk annak javítása érdekében tett erôfeszítésekhez.

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 6

Elôszó Sport az újkapitalizmusban Laki László MTA Politikatudományi Intézet, Budapest E-mail: [email protected]

Tekintettel arra, hogy az elôadás témáját még Nyerges Mihály barátommal beszéltem meg, méghozzá a szokásos módon nagyon részletesen – ahogy ezt évtizedeken keresztül tettük, amikor a közös kutatásaink elôkészítése, feldolgozása és megírása, vagy az elôadásokra való felkészülések során a felmerülô összefüggések sorát egymás közt tisztázni igyekeztünk – így az elôadásnak ezt a vázlatát akár közösen is jegyezhetnénk. Ugyanis Misivel évtizedeken keresztül együtt dolgoztunk számos sportszociológiai vizsgálatot végezve, amelyekbôl a tanulmányok sorát publikáltuk, alkalmasint könyvet is. Ezek az évtizedek hazánkban a szociológia és így a sportszociológia hôskorának számítottak – hiszen tanulmányainkat a hetvenes évek elején újjászervezett magyar szociológiai képzés elsô évfolyamán kezdtük el az Eötvös Loránd Tudományegyetemen – és így rengeteg olyan problémával találtuk magunkat szembe, amelyekre csak mi adhattunk választ. Feltéve persze, ha komolyan vesszük a szociológiai kutatásokban rejlô valóságfeltárás lehetôségeit: tiszteljük a megismerni kívánt reálfolyamatokat, ezért felkészülünk a valóság „faggatására" és „értelmezésére" – melyek rengeteg munkával, vitával járnak – és ezt a „feldolgozott valóságot" szembesítjük az „eredeti társadalmi valósággal", melynek nem csupán a szakma, de a politika is része. Ez utóbbit azért hangsúlyoznánk, mert a szociológiai kutatások eredményeire a politika ebben az idôszakban is alkalmasint nagyon érzékenyen reagált, így az általunk jegyzett vizsgálatok egy részére is, hiszen Misit és engem is alapvetôen a sport társadalmi, gazdasági és politikai összefüggései – intézményi, érdekeltségi, finanszírozási, függôségi, felelôsségi stb. viszonyok – érdekeltek. És ez így maradt a legutóbbi, az 1989-90-es rendszerváltás után is, reménykedve addigi és a következô kutatásaink eredményeinek valamiféle „hasznosulásában", és kíváncsian várva, hogy az új politikai elit ígérte „piacgazdaságában" mit fog jelenteni a „piaci" alapú finanszírozás, mennyivel lesz ez hatékonyabb mint a korábbi „államközpontú". 6

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 7

Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a sport- és testedzés valóban a magyar lakosság döntô többségénél a napi tevékenységrendszer integráns részévé válik-e, mert ezt (ígért) növekvô jövedelmei, sportos-önkímélô életmódja és magas életminôsége lehetôvé teszi. Nos, a rendszerváltás után végzett kutatásaink alapján most egy, a politikai ígéretektôl és a lakossági várakozásoktól eltérô Magyarországot fogok bemutatni, a felkérésnek megfelelôen úgy, hogy Önök az újkapitalista „piacgazdaság" társadalmában és gazdaságában el tudják helyezni a sportot. Természetesen bevett gyakorlatunknak megfelelôen most is a reálfolyamatok valósággal adekvát leírására törekszünk, mert napjainkban is fontos nemzeti érdekek fûzôdnek a valóság reális ismeretéhez. (Ez az anyag a tézisszerû elôadás némileg bôvített variánsa.) A rendszerváltásról A 20. század utolsó harmadában új modernizációs irányzatok – a gazdasági paradigmaváltás és a globalizáció – váltak dominánssá, melyek nyomán a 80-as években gazdasági korszakváltásra került sor, átírva a második világháború utáni katonai-nagyhatalmi status quot is. A történelemben tehát háború nélkül véget ért egy korszak és kezdetét vette egy máig tartó átrendezôdési folyamat. E korszakváltás Közép-Kelet Európa, így hazánk számára is új helyzetet teremtett, mivel megszûnt a térségre kiterjedô szovjet befolyás, az érintett országok visszanyerték függetlenségüket, továbbá – a Szovjetuniót is ide értve – meg kívánták változtatni addigi gazdasági-társadalmi berendezkedésüket. Mégpedig azonnal és gyökeresen, vagyis a „szocializmusról" a „kapitalizmusra" akartak áttérni, mely elhatározás és folyamat a rendszerváltás nevet kapta. Az új politikai erôk annyira nyilvánvalónak tartották, hogy mi is értendô rendszerváltás alatt, és az milyen politikai, gazdasági, jogi stb. lépésekkel realizálható, hogy kétség sem férhetett felkészültségükhöz, elképzeléseik megalapozottságához és a végeredmény sikerességéhez. Úgy gondolták, hogy amennyiben a szocialista „köztulajdont" „magántulajdonba" adják, a „redisztribúciót" „piaccal" váltják fel, továbbá az egypártrendszerrôl áttérnek a többpártrendszerre – melyek automatikusan biztosítják a „diktatúra" felcserélését a „demokráciával" – akkor megtörténtnek tekinthetô az „ország minden bajáért felelôs és bûnös szocializmus" felváltása a "jó" és „megoldást" biztosító „kapitalizmussal". A rendszerváltás eme felfogása kísértetiesen hasonlít egy negyven évvel korábbi forgatókönyvre, amikor az „ország minden bajáért fele7

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 8

lôs és bûnös (feudál)kapitalizmust" gondolta a kommunista párt felváltani a „megoldást" biztosító és „jó" „szocializmussal", csak éppen ellentétes módon: akkor a „magántulajdont" „köztulajdonnal", a „piacot" „bürokratikus koordinációval", a többpártrendszert pedig egypártrendszerrel kívánták felcserélni. Fontos tény, hogy mindkét esetben a fennálló társadalmi-gazdasági újratermelôdési forma azonnali, radikális, totális, kompromisszumot nem ismerô, és minden reformot és átmenetet elutasító ideologikus eljárást alkalmazott a hatalmat megragadó új politikai elit. Mivel a „szocialista-kapitalista" rendszerváltások az elmúlt évszázadban ismétlôdtek, méghozzá nem csupán hazánkban, hanem más európai és ázsiai országokban is, felmerül a kérdés, hogy vajon mi áll ezek hátterében? Nos, a történelem tanúsága szerint a rendszerváltásokra minden esetben a világgazdasági korszakváltások, válságok és hatalmi-katonai átrendezôdések nyomán került sor: ilyen volt az elsô és a második világháború, továbbá a globálkapitalista átrendezôdés század végi idôszaka. Így az ismétlôdô rendszerváltásokat nem lehet a magyar fejlôdésbôl levezetni: a második világháború utáni államszocialista berendezkedést csakúgy nem a két világháború közti feudál-kapitalizmus termelte ki magából, mint ahogy az államszocialista fejlôdésnek sem szerves folytatása a kilencvenes évek rendszerváltása után máig kialakult „félperifériás" globálkapitalista berendezkedés-variáns. Tudjuk, hogy a magyar társadalom és gazdaság évszázadok óta „más" fejlôdési-fejlettségi pályán mozog, mint a modernizáció fô fejlôdési irányát és dinamizmusát meghatározó legfejlettebb kapitalista országok, melyet sokan (Széchenyi, Ady stb.) és sokféleképpen (pl. elmaradottság, megkésettség) írtak körül. Ez a probléma a világgazdasági korszakváltásokkor mindig „kettôs kihívásként" jelenik meg, hiszen egyfelôl a legfejlettebb kapitalista országok új modernizációs irányzatainak a kényszereire-lehetôségeire, másfelôl az ezektôl jelentôsen „elmaradó" hazai fejlettség-fejlôdés nem kevésbé súlyos gondjaira (kihívásaira) egyszerre kéne válaszolni. Vagyis a két különbözô problémahalmazt egyidejûleg kellene nemzeti szinten „harmonizálni" méghozzá úgy, hogy a mindig felmerülô „utolérés" évszázados gondjára is valamiféle választ adjon. A „kettôs kihívás" a legutóbbi rendszerváltáskor is fennállt, hiszen a globalizációs korszakváltás kihívásaival egy idôben kellett (volna) választ adni az extenzív iparosítás felemás modernizációján átesô, de válságba került Kádár-kori államszocializmus nem kevésbé súlyos gondjaira. Tény, hogy az új politikai elit nem a reálviszonyoknak 8

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 9

megfelelôen definiálta a korszakváltás történelmi léptékû kihívását, így annak kezelésére nem dolgozott ki távlatos „nemzeti" programot. Ehelyett a probléma önkényes és önkényesen változó felfogásával találkozunk, amikor a különbözô indíttatású politikai csoportok-pártok zömében zavaros ideológiákkal, inadekvát elképzelésekkel, revánsvággyal, hatalom és vagyonszerzô nyomulásokkal stb. közelítettek e korszakos kihíváshoz, ezzel a magyar társadalmat máig tartó sodródó pályára állítva. Mit is jelent az önkényes értelmezés? Például azt, hogy a politikai elit a „kettôs kihívásból" csak az egyiket ismeri fel – vagy ismeri el – és azt kizárólag a „bûnös" szocializmus felszámolásaként, elitje leváltásaként, az állami-szövetkezeti vagyon ötlet- és elégtételszerû szétosztásaként, hatalom- és vagyonszerzésként, klientúra-építésként stb. fogja fel, miközben mellékesnek tartja – netán „ördöginek" minôsíti – a globálkapitalista betagolódási kényszert (és lehetôséget). És fordítva: a globálkapitalista integráció nem jelentheti az eddigi hazai civilizációs eredmények, a „közjó", nemzeti érdek stb. feladását. Hasonlóképpen önkényes az „elmaradottságot" az államszocializmus nyakába varrni – mint jeleztük ez évszázados probléma – következésképpen abszurd úgy tenni, mintha egy „közepesen fejlett" ország államszocializmusából kizárólag a „piac bevezetésével" vagy a köztulajdon magánosításával egy csapásra „fejlett kapitalizmus" lenne. Ha tudott volt, hogy a „centrum", a „közepesen fejlett" és a „fejlôdô" országok közt aszimmetrikus gazdasági függôségi viszonyok vannak, akkor számítani lehetett arra is, hogy Magyarország függôsége a „kapitalizmusra" történô áttéréssel nem oldódik meg. És mivel nem volt titok az sem, hogy a világgazdaságot multinacionális cégek kontinenseket átívelô termelôi, bedolgozói, fejlesztési rendszerei és piaci világhálói uralják, aligha életszerû azt feltételezni, hogy hazánk néhány százezer vállalkozói és ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezô „magánzóval", alaptôke nélküli Bt.-vel, vagy néhány tízezer egymillió forintos tôkével bíró Kft.-vel versenyképesen tud integrálódni a globálkapitalizmus körülményei közé. Úgy tûnik tehát, hogy az új politikai elitnek – tisztelet a kivételnek – még adekvát kapitalizmus- és szocializmusképe sem volt. Ugyanis valamiféle meghatározatlan „szocializmusból" valamiféle idôtlen „piacgazdaságra" való átmenetrôl szónokolt, jóllehet a történelembôl tudjuk, hogy többféle társadalom és gazdaságszervezôdési formája létezett mind a kapitalizmusnak (pl. szabadversenyes, állam-, jóléti és globálkapitalizmus) mind a szocializmusnak (pl. totalitárius, gulyáskommunizmus). A legutóbbi rendszerváltásunkkor így az lett 9

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 10

volna a reálviszonyokkal adekvát kérdésfeltevés, hogy vajon miként lehetne az extenzív iparosítás átstrukturálta és modernizálta, de kifulladt szocialista gazdaságot és társadalmat a lehetô legkisebb megrázkódtatással, modernizációs teljesítményeit felhasználva, versenyképességét javítva stb. átvezetni a globálkapitalizmus világába? Ebben alapozhatott volna a Kádár-korszak gulyáskommunizmusában kiépült termelési-értékesítési stb. potenciálokra, hálózatokra és piacokra. A politikai elit azonban úgy döntött, hogy – pl. Kínával ellentétben – nem kíván építeni az államszocializmus modernizációs teljesítményeire, így az ott felhalmozott termelési, felvásárlási, kutatási, piaci stb. potenciálok „osztogatásába-fosztogatásába" kezdett úgy, hogy közben a globálkapitalizmussal adekvát és versenyképes gazdasági-hálózati struktúrák nem épültek ki. (Felfogásunk szerint a kapitalizmus a piacok feletti uralmat jelenti: már pedig az új politikai garnitúra nem csupán a magyar gulyásszocializmus szocialista piacait „adta át" új kapitalista szövetségeseinek, hanem saját belsô piacait is. Röviden: piacok nélküli kapitalizmus nincs). Sokféle oka van annak, hogy mindez miért történhetett így, itt csupán két összefüggését jeleznénk. Egyfelôl azt, hogy a fôként ideológiai-politikai indíttatású rendszerváltásaink gazdaságilag és társadalmilag megalapozatlanok voltak, vagyis a „fejletlen" államszocializmus rapid és totális „kapitalista" lecserélésével nem jön létre automatikusan „fejlett" piacgazdaság. Másfelôl hatalmi vákuum keretei között került sor a rendszerváltásokra, hiszen az új politikai eliteknek nem kellett senkivel sem egyezkednie a hatalomban – nem volt (és ma sincs) hatékony társadalmi-gazdasági kontrollja – így a mindenkor kormányra kerülô párt-elitek dönthették el, hogy mit is értenek rendszerváltáson, ezt milyen gyakorlati lépésekkel realizálják, ôk oszthatták szét az állami-szövetkezeti vagyont, vagyis „nevezhették ki" az újkapitalizmust „hordozó" személyeket-csoportokat. (A politikai osztály eme „kivételezettsége" az uniós belépéssel megszûnt, mivel az Unió a 2006-os választások után – élve jogaival – egyértelmûvé tette, hogy a pártok olyan ígérvény-programokkal nyernek, amilyeneket a választók még elhisznek, azonban a kormányprogramok már nem térhetnek el a gazdasági-pénzügyi realitásoktól, illetve a távlatos uniós és nemzeti programoktól. Ez a követelmény nem csupán a 2006-os új kormányra bizonyult igaznak, de a 2010-ben nyertesre is). Az újkapitalizmus mûködésmódjáról Mint jeleztük, hazánk a legfejlettebb országokétól eltérô fejlôdési-fejlettségi pályán haladván folyamatos modernizációs kényszerben volt, 10

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 11

így a társadalomtudósok – itt Ránki György gondolatmenetét követjük – külön modernizációs korszaknak tekintik az 1867 és az 1913, az 1919 és az 1945, továbbá az 1948 és az 1989 közötti idôszakot, melybe legújabb rendszerváltásunk illeszkedik. A kérdés tehát az, hogy a jelenlegi modernizációs korszak sikeresebb-e mint az eddigiek? Andorka Rudolf 1996-ban ebben a felfogásban fogalmazta meg elképzeléseit a kialakítandó „modern társadalomról", amely: „(1) hatékony piacgazdaságon alapul, (2) általános jólét jellemzi, azaz viszonylag magas az átlagos jövedelem és nincsenek tartósan szegény tömegek, mert a jóléti rendszer elejét veszi annak, hogy a társadalom egy része leszakadjon a többségtôl, (3) a politikai rendszer demokratikus, (4) a társadalom integrált modern közösséget alkot, vagyis senki sincs kirekesztve abból, (5) a modern gondolkodásmód és kultúra érvényesül, a társadalom tagjainak nagy többsége elfogadja a modern értékeket és viselkedési szabályokat" (Andorka, 1996.). Nos, a rendszerváltást egyfelôl egy súlyos gazdasági válság kísérte: a GDP pár év alatt az ötödével esett vissza, a vállalatok sokasága ment csôdbe, több mint másfél millió munkahely szûnt meg tömeges és tartós munkanélküliséget okozva, az infláció megugrott, az életszínvonal visszaesett, az elszegényedés és a lecsúszás szintén tömegeket érintett. „Ha a KSH által 1982-tôl 1994-ig számított létminimumot vesszük szegénységi küszöbnek, akkor azt lehet mondani, hogy az 1980-as években körülbelül a lakosság 10 százaléka, 1995-ben 30-35 százaléka volt szegény. Nem szükséges indokolni, hogy ez igen súlyos akut társadalmi probléma. Még nagyobb azonban azoknak az aránya, akik nem csúsztak ugyan a szegénységi küszöb alá, de „elszegényedtek" abban az értelemben, hogy egy fôre jutó reáljövedelmük kisebb, mint a rendszerváltás elôtt volt" (Andorka 1996.). Másfelôl az országban megjelentek a külföldi beruházók új munkahelyeket teremtve, új technológiákat, új szervezeti- és tudás-felhasználási formákat telepítve, vagyis növekvô követelményeket és igényeket támasztva a munkaerôvel szemben, melyek modernizáló és dinamizáló hatásai aligha kérdésesek. Bár idôközben a gazdaság gyors növekedést is produkált és a GDP az ezredfordulóra ismét elérte a rendszerváltás elôtti szintet, a bérek és a fizetések is emelkedtek, az infláció csökkent stb., az ország mindezek ellenére nem az ígért és vágyott „jóléti kapitalizmus", hanem a globálkapitalizmus „félperifériás" állapotokkal jellemezhetô irányába mozdult el. Ezt jelzi, hogy Ferge Zsuzsa tíz évvel késôbb a szegénység elmélyülésérôl szól: „A szegénységben és peremén vagy árnyékában élôk együtt (becslésem szerint) a népesség mintegy 40 százalékát teszik ki" (Ferge 2006.). 11

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 12

A továbbiakban utalnánk a „félperifériás" állapotok néhány jellemzôjére. A szakemberek a magyar gazdaságot változatlanul dezintegrált gazdaságként írják le, melynek van egy dinamikusan fejlôdô és nemzetközileg versenyképes része, kizárólag külföldi tulajdonban, és van egy vegyes, hazai és külföldi kézben lévô része, amely ehhez képest kevéssé versenyképes, minimális növekedést mutat, tôkeszegény és elaprózott. A két rész között nem alakult ki szerves gazdasági kapcsolat. A Reformszövetség 2009-ben hangsúlyozza, hogy a versenyképes multinacionális cégeket és beszállítóikat megjelenítô szektor nagyon is konjunktúra-érzékeny – ez már a pénzügyi és világgazdasági válság ideje – illetve, hogy a hazai kis- és középvállalkozói szektor továbbra is versenyképtelen. A piaci szektor eme „dualitása" mellett van egy számottevô „szürke" (fekete) szegmens is, továbbá az alacsony foglalkoztatottság, az alacsony bérek stb. miatt a lakosság tömegei vidéken és a falvakban rákényszerülnek arra, hogy kiterjedt naturális önellátást folytassanak. Az ország területileg is fragmentált állapotokat mutat, ami a fejlôdô országokra jellemzô „szigetszerû" beruházási gyakorlattal kapcsolatos, hiszen a külföldi tôke kizárólag az úgynevezett „kapuvárosokat" – pl. Budapest, Gyôr, Székesfehérvár – keresi fel, ahol a legkedvezôbb beruházási feltételeket kínálják számára, ezzel szemben „elkerüli" az ország más városait és régióit. Így, amíg a beruházások által elért városokban és körzeteikben gazdasági fellendülés következett be, addig a beruházásokat nélkülözô megyékben, térségekben és településeken a gazdaság stagnálása, rosszabb esetben a leépülés állandósulása figyelhetô meg. E folyamatok következményei jól lemérhetôk a területi különbségekben. Kovács Katalin kutatásai szerint az ország területének alig több mint egytizede (13%) tartozik a „kiugróan fejlôdô" térségek közé és itt él a lakosság hatoda (17%), míg az ország területének csaknem kétötöde (38%) „krízishelyzetben" van ahol a népesség közel egynegyede (23%) él. Ez utóbbin belül elkülöníthetô egy közel 600 ezernyi népesség, amely már napjainkban is „gettósodó" falusi településeken lakik. A világgazdasági és pénzügyi válság nyomán az elmúlt években a területi különbségek növekedtek (Kovács 2005.). A rendszerváltást követôen a munkaerôpiac drámaian összezsugorodott és szegmentálódott. A „kapuvárosok" körzetében a fellendülô piacgazdaság kereslete, igényessé váló képzettségi és munkakultúrabeli követelményei, növekvô bérei stb. szervezik a munkaerôpiacokat, míg a stagnáló körzetekben a „minimális dinamikát" mutató gazdaság már kevéssé közvetít ilyen kihívásokat. A „krízishelyzet12

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 13

ben" lévô kistérségekben aztán a munkanélküliek „túlsúlya" miatt a munkaerôpiac már kimondottan a minimálbér körül szervezôdik, így a hivatalos munkaerôpiacon alkalmazottak is olyan rosszul keresnek, hogy abból nem képesek magukat és családjukat – nemhogy európai – de „társadalmilag elfogadható" szinten sem eltartani, és a szegénységbôl kitörni. Nem meglepô, hogy e térségekben és településeken élôk a hivatalos munkavállalást nem tekintik minden körülmények között „megoldásnak" megélhetési gondjaik kezelésében. A tömeges és tartós munkanélküliség szükségessé teszi, hogy az állam a „hivatalos" munkaerôpiac mellett mûködtessen egy „másodlagos" munkaerôpiacot is (pl. közmunka, közhasznú munka), ami azonban ebben a formájában képtelen arra, hogy a tartós munkanélkülieket felkészítse-visszavezesse a „hivatalos" munkaerôpiacra. Mindent egybevéve hazánkban rendkívül alacsony a foglalkoztatottság szintje: amíg Németországban a 15-64 éves népesség 71, Ausztriában 72, Szlovéniában 67, Csehországban 65 százaléka volt foglalkoztatott 2009-ben, addig hazánkban mindössze 55 százaléka, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban (Fazekas-Molnár 2010.). Napjaink társadalmát a szociológia polarizált társadalomként írja le. A népesség 5-7 százaléka a hazai erôforrások jelentôs része felett rendelkezvén sikeresen tudott integrálódni a globálkapitalizmus világába, mely csoportokat „kiegészít" egy 10-15 százaléknyi „felsô-középosztálybeli" réteg. Ôk együttesen jelenítik meg a rendszerváltás „nyerteseit". Alattuk egy 30-35 százaléknyi népesség található, melynek helyzete részben javult, részben romlott, alapvetôen azonban nem változott. Legalul pedig durván a lakosság felét magában foglaló depriváltak és szegények szintén differenciált világa – a „nyomorban élôké", az „átmenetileg szegényeké", a „lecsúszással fenyegetett szûkölködôké" stb. – található. E rétegek-csoportok részben vagy teljesen kiszorultak a társadalomból, közülük sokan napi megélhetési gondokkal küszködnek, gyerekeik versenyképes iskoláztatásáról képtelenek gondoskodni, munkakultúrájuk erodálódott, megélhetésüket pedig döntôen a munkanélküli járadék, a közmunka, az alkalmi munka és a segélyezés köré szervezik. Ôk írott jogaikat sem képesek érvényesíteni, nemhogy aktuális vagy távlatos érdekeiket megfogalmazni és megjeleníteni. A fentiek ismeretében nyilvánvaló, hogy a hazánkban kialakult újkapitalizmus szélsôségesen polarizált – kevés jómódúból és sok-sok szegénybôl álló – társadalma alapvetôen eltér a fejlett nyugat-európai országok széles és jómódú „közép-rétegeket" magában foglaló társadalmaitól. E folyamatok ugyanis nem a „középrétegek megerô13

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 14

södésére" és egy vékony, de a társadalomról nem leszakadó „alsó réteg" kialakulására utalnak. „Ezzel szemben olyan tendenciák mutatkoznak, amelyek a „latin-amerikai" társadalmi szerkezetet látszanak leképezni: kis és igen gazdag hatalmi és gazdasági elit, gyenge középrétegek és nagy tömegû szegénység" (Andorka 1996.). Az újkapitalizmus mûködésének fontos jellemzôje, hogy a munkahely elvesztésének, az elszegényedés-lecsúszás megszenvedésének, az elhelyezkedés bizonytalanságának, az állam-szocialista „alkalmazotti lét" kiszámítható megélhetést biztosító világa megszûnésének, a marginalizálódás-kirekesztôdés esélyének stb. a tömegfolyamatai társadalmi méretekben elkeseredettséget és rossz közérzetet szültek. Sokatmondó adat, hogy a rendszerváltást követôen a 16 éven felüli népesség körében ugrásszerûen megnôtt – az 1988. évi 24,3 százalékról 1995-re 30,5 százalékra – a depressziós tünetekrôl (tehetetlenség, reménytelenség, jövônélküliség, kilátástalanság stb.) panaszkodók aránya (Kopp-Skrabski-Lôke-Szedmák, 1996.). Az azóta elvégzett kutatások eme irányzat tartós fennmaradásáról tanúskodnak: például amíg 2002-ben a megkérdezettek 52 százaléka gondolta úgy, hogy mivel egyik napról a másikra él „nincs értelme elôre tervezni", addig 2006-ban már a kérdezettek 69 százaléka vélekedett így (Kopp-Skrabski 2008.). Hazánkban anarchikus állapotok alakultak ki, nem utolsó sorban azért, mert az államot a társadalom szinte minden területérôl ki akarta ûzni a politikai elit, elvéve tôle olyan feladatokat is, amelyeket más intézmények nem képesek és/vagy nem a „közérdek" szempontjaitól vezérelve szolgáltatni a társadalomnak. Az állami feladatokat tehát úgy osztották más intézményekre (pl. önkormányzatok, oktatási-képzési rendszer, család), hogy az ellátásukhoz szükséges erôforrásokat nem rendelték hozzájuk, aminek a „normális" társadalmi reprodukciót veszélyeztetô intézményi válság lett a következménye. A rendszerben anarchikus állapotok alakultak ki: általánossá vált a szolgáltatások színvonalának csökkentése-megszüntetése, a feladat- és felelôsségáthárítás, a mások rovására történô erôforrásszerzés és a bûnbakképzés, továbbá a mindenkire érvényes szabályok helyébe a kijáráskapcsolatok, az egyéni elbírálás, az ügyeskedés, az agresszivitás és az erôszak stb. eljárásai léptek. Mindenesetre jól érzékelhetô, hogy a társadalmi újratermelôdést biztosítani hivatott intézményrendszer a válság jeleit mutatja, gondoljunk az oktatási-képzési rendszerre, az egészségügyre, a sportra vagy a települési önkormányzatokra. Az új politikai elit körében polgárjogot nyert a „zsákmányelv", ami a szakbürokráciát, annak követelményrendszerét, kiszámíthatósá14

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 15

gát és mûködését ismét maga alá gyûrte-gyûri, hiszen a politikai megbízhatóság lett újra az egyetlen követelmény. Ugyanis a pártok jogot formálnak arra, hogy gyôzelem esetén klientúrájukat (pl. párttársak, támogatók, ismerôsök, üzlettársak, barátok) olyan állami-önkormányzati állásokba ültessék, ahol a döntések születnek, és a privatizáció, a beruházások, a támogatások, a pályázatok stb. ügyletei bonyolódnak. És persze, ahol jól lehet keresni, ami ilyen ínséges – munkahely-hiányos és rosszul fizetett – idôszakban igencsak elônyös a klienseknek, legalább ennyire jó a politikusoknak, akik ezáltal egy ôket és a gazdasági klientúrát engedelmesen kiszolgáló, üzleteléseik felett szemet hunyó, megbízható bürokráciára tesznek szert, mivel sem a szakmaiság, sem a „közjó" megjelenítése nem követelmény. Mindezek jelzik a magyar demokrácia határait, hiszen a „zsákmányelv" alapján kormányváltásonként szinte teljesen kicserélt bürokrácia nem a „köztársaságot", hanem az aktuálisan uralmi helyzetben lévô pártokat szolgálja. Mindenesetre az anarchia jelének tekintjük, ha egy társadalomban a „zsákmányelv", a „magántulajdon", a „piac" stb. ideologikus szentségei kiirtanak-felülírnak minden olyat, amit például a „közjó", az „államérdek" vagy a „nemzeti érdek" stb. fogalmai írnak körül. Hazánkban legitimációs válság van, hiszen a rendszerváltás óta kialakított-kialakult félperifériás újkapitalizmus az eddigi gazdasági, foglalkoztatási, jövedelmi, életminôségbeli, mobilitási, politikai stb. teljesítményével képtelen igazolni a rendszerváltás sikerességét, és alátámasztani azt, hogy az ezért hozott súlyos „áldozatok" egy versenyképes társadalom kiépülését és a „nemzet" érdekét szolgálták, mint ahogy a politikai elit „felkészültségét" sem tudja elhitetni. Így mindmáig nem alakult ki egy új nemzeti identitás, pedig egy ilyen történelmi léptékû váltás igényelné a nemzeti identitás siker jegyeivel ellátott újrafogalmazását. Ugyanis a sok „vesztest" és a kevés „nyertest" produkáló „latin-amerikai" típusú állapotok aligha alkalmasak arra, hogy azt sikeres „nemzeti" átalakulásként fel lehessen mutatni. A rendszerváltást követôen tehát egy dezintegrált, polarizált és fragmentált gazdaság és társadalom alakult ki Magyarországon, és máig az is kiderült, hogy a magyar újkapitalizmus csak ebben a dezintegrált, szétesett és polarizált formában képes önmagát újratermelni. Másként fogalmazva: nem eseti vagy átmeneti zavarokról van szó, hanem arról, hogy ez az újkapitalizmus rendszerspecifikus mûködésmódja, amely egyben a rendszerváltó politikai osztály közös teljesítménye, ugyanis ugyanazokat a „félperifériás" állapotokat épí15

Sportágak versenye

2011/09/21 15:27

Page 16

tették és reprodukálták mind a magukat konzervatívnak, mind a magukat szociálliberálisnak nevezô pártok-kormányok. Hol ebben a sport – kérdezhetnénk? Nos, az elôadás azt próbálta meg körüljárni, hogy egy félperifériás társadalom és gazdaság csakúgy kondicionálja sportja állapotát és teljesítményét, mint ahogy az iskolarendszere, az egészségügye vagy az önkormányzatai mûködését. Ha egy országnak nincs konszenzusos és hosszú távú „nemzeti programja" melyet minden kormányra kerülô párt betartani köteles, akkor távlatos társadalom- és gazdaságpolitikája sincs, és persze távlatos sportpolitikája sem lehet, mert ezek helyét a négy-nyolc évenként gyôztes pártok alkalmi programjai veszik át, amelyek választásonként akár gyökeresen is megváltozhatnak. Aztán ha egy önkormányzatnak nincs pénze óvodára, az iskola is éppen hogy mûködik, a lakosság jelentôs része munkanélküli és segélyekbôl él, az orvos elköltözni készül, akkor a helyi iskolai, szabadidô- és versenysport állapota sem lehet sokkal jobb ennél. Hiába tudja egy nagyváros polgármestere, hogy milyen nagy jelentôsége lenne a helyi imázs kialakításában, és így a település vonzerejének a növelésében a nemzetközi szintû versenysportnak, ha az állami elosztásból erre nem jut, a helyi kis- és középvállalkozások tôkeszegények, piacok hiányában éppen hogy megélnek, nemzetközi nagyvállalat nincs a környéken vagy nem érdekelt egy ilyen klub mûködtetésében. Ha mindezek ellenére mégis kitart elhatározása mellett, akkor „olcsó" sportágat kell választania, bele kell nyúlnia a város zsebébe, továbbá a helyi vállalkozókat is „ösztönöznie" kell ugyanerre, és ha mindezek összejönnek még egyáltalán nem biztos, hogy lesz „elég" szurkoló. Egyszóval ezen problémák mentén lehet és érdemes a sport mai állapotán töprengeni. Jegyzetek-irodalom Andorka Rudolf (1996): A társadalmi integráció gyenge kötései–rendszerátalakulás Magyarországon, Századvég, 1996/1. sz. 6, 12-13. o. (nyár). Bibó István ((1948): Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem, in. Bibó István válogatott tanulmányok 1945-1949, Magvetô Kiadó, Budapest, 1986. Bihari Mihály (2005): A magyar politika 1944-2004, Politikai és hatalmi viszonyok, Osiris Kiadó, Budapest. Fazekas Károly-Molnár György (2010): Munkaerô-piaci tükör 323. o. 2010, MTA Közgazdaságtudományi Intézet-Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest. 16

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 17

Ferge Zsuzsa (2006): Struktúra és szegénység, In. Kovách Imre szerk. Társadalmi metszetek, Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlôtlenségek a mai Magyarországon, 497. o. Budapest, Napvilág Kiadó. Gazsó Ferenc–Laki László–Pitti Zoltán (2008): Társadalmi zárványok, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest. Kornai János (2007): Mit jelent a „rendszerváltás"? Kísérlet a fogalom tisztázására. Közgazdasági Szemle, LVI. Évf. 2007. április. Kopp Mária-Skrabski Árpád-Lôke János-Szedmák Sándor (1996): Magyar lelkiállapot az átalakuló társadalomban, Századvég, 1996 ôsz. Kopp Mária-Skrabski Árpád (2008): Hogyan teremthetô politikai közösség egy individualista társadalomban? Századvég, 2008. 4. sz. Új évfolyam, 50. sz. Kovács Katalin (2005): Polarizálódás és falutípusok a vidéki Magyarországon, in. (Bognár László-Csizmady Adrienne-Tamás Pál-Tibori Timea szerk.) Nemzetfelfogások-Falupolitikák, UMK—MTA SZKI, Budapest, 141-152. o. Kulcsár Kálmán (1981): Modernizáció – a fogalom és a valóság, Magyar Tudomány, 1981/6. sz. Laki László (2009): A rendszerváltás, avagy a „nagy átalakulás", Napvilág Kiadó, Budapest. Papp Zsolt (1987): Merre tart a modernizáció? Világosság, 1987/ 10. sz. Polányi Károly (1946): A nagy átalakulás (Korunk gazdasági és politikai gyökerei), Napvilág Kiadó, Budapest, 2004. (Reprint Kiadás) Ránki György (1987): A magyarországi modernizáció történetéhez, Világosság, 1987/10. Századvég Gazdaságkutató Zrt. (2010): Elvesztegetett évek (Elemzés a magyar gazdaság állapotáról), Nemzeti Érdek, IV. évf. 1. sz. (2010. tavasz) Szelényi Iván (2004): Kapitalizmusok, szocializmusok után, Egyenlítô, 2004/4.

17

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 18

A hivatásos labdarúgás mûködési modellje András Krisztina Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest E-mail: [email protected]

Az alábbi tanulmány a 2011. január 25-én a Magyar Sporttudományi Társaság Sportmenedzsment Szakbizottsága által rendezett Sportágak versenye I. konferencián elhangzottak írott változata. Szó esik benne a hivatásos labdarúgás mûködésérôl, annak sajátosságairól, piacairól. A XX. század domináns koordinációs mechanizmusa a piac lett. Mindez kihat a társadalom olyan alrendszereire is, amelyek a gazdaságétól eltérô logikával, de ezzel kapcsolatban vagy ebbe ágyazottan mûködnek. Napjaink hivatásos sportja sok helyütt a szórakoztatóipar részévé vált, ennek minden elônyével és hátrányával együtt. A kialakulását tekintve civil, magánjellegû sport mostanra kénytelen ismerni, érteni, beszélni az üzlet nyelvét, logikáját. Versenyben van a fogyasztókért, akik arról döntenek, hogy a rendelkezésre álló szabadidejükben passzív módon hogyan költsék el reziduális jövedelmüket. Az üzleti szféra és a hivatásos sport kapcsolatának szorossága különbözô mértékû lehet. Az egyszerû szerzôdéses viszonytól (pl. szponzori kapcsolatok) egészen a tôkebefektetés jellegû kapcsolatokig. A hivatásos labdarúgás látványsportág, azaz minden elemében megfelel a médiaképesség elvárt öt feltételének (András, 2003). Ráadásul globális sportág, azaz Chikán (2001) alapján a benne szereplôk döntéseiknél, amikor potenciális befektetéseikrôl, fogyasztóikról, erôforrás-beszerzési lehetôségeikrôl gondolkodnak, az egész világon adódó lehetôségeket mérlegelik. A világ egyik legnépszerûbb sportága, akár az igazolt labdarúgók számát, akár a nézettséget tükrözô adatokat nézzük. Mûködését tekintve akár történetileg, akár a jelent nézve láthatunk példát az üzleti elven és a non-profit jelleggel való mûködtetésre is. Az üzletszerû mûködésnél a valós tulajdonosnak azonosítható befektetôi szándéka van, akár sportszakmai, akár gazdasági teljesítménnyel mérhetô jelleggel. A hivatásos labdarúgás abban is egyedülálló, hogy példát mutat a sportvállalattal közvetlenül összekapcsolódó nyereséges mûködéssel. 18

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 19

1. táblázat. A három mûködési modell összevetése (András, 2009.) Non-profit Állami Üzleti Tulajdonos tagsági jellegû képviseleti valós tulajdonos A sport tevékenység legitimál, szolgáltatás presztízs Fogyasztó mellékes mellékes a legfôbb Forma civil szervezet vegyes gazdasági társaság Jellemzô cél tranzakciós ktg. társadalmi cél értékteremtés csökkenése Érdekesek azok a klubok, amelyek szervezeti formája, tulajdonosi háttere valamiféle tagsági jellegen, jellemzôen szurkolói tulajdonláson alapul. Itt egyértelmû a sportszakmai cél dominanciája, a mûködés üzletszerûen nehezebben értelmezhetô. A piacra lépés akár a csapatokat mûködtetô társaságokat, akár a nemzeti sportági szakszövetségek által menedzselt válogatottakat nézzük, a különbözô versenysorozatokban való indulás elnyerésével történik meg. Márpedig egyelôre a kluboknak kiírt nemzetközi sorozatokban nincsen korlátozás arra nézve, hogy csak gazdasági társaságok által mûködtetett csapatok indulhatnak, így jelentôs különbségek mutatkoznak a csapatok mûködési hátterében. 2. táblázat. A labdarúgás két mûködési modelljének összevetése (András, 2003.) Állami modell Üzleti modell Finanszírozás forrása Állami bevételek Üzleti bevételek Költségvetési Puha Kemény korlát szerepe költségvetési korlát költségvetési korlát Tulajdonos jellemzôje Nincs valós tulajdonos Valós tulajdonos megléte Mûködési kerete Non-profit: társadalmi Üzleti: gazdasági egyesületi forma társasági forma Labdarúgás Politikai rendszer Szolgáltatás jellemzô szerepe legitimálása, közhangulat a szórakoztató iparág javítása részterületeként Jellemzô példák Kelet-európai országok, Anglia Szocialista rendszer Egy gazdasági társaság inkább hangolja a mûködési bevételeit és kiadásait. Bár a labdarúgásban komoly problémát jelent a kiadási oldal, jellemzôen sportolói bérek miatti megnövekedése, bevételektôl 19

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 20

való elszakadása. Amennyiben ránézünk a legnagyobb adósságú nemzetközi klubok listájára jól látható, hogy sok esetben nem az árbevétel elégtelensége, hanem az adósságot halmozó mûködés a legfôbb magyarázó tényezô. A versengés nemcsak a fogyasztókért zajlik. Egy gazdasági válsággal jellemezhetô globális gazdaságban, ahol majd mindenkit az „egészségesre" zsugorodás jellemez komoly kihívást jelent elnyerni az üzleti szféra figyelmét. Az üzleti szféra jellemzôen valamilyen marketing céllal közeledik a hivatásos labdarúgáshoz. A szponzoráció, a hirdetés és a reklám mögött végsô soron mindig a célcsoport hatékony, szórakozás általi, „kellemes csomagolású" elérése áll. Erre is kiválóan alkalmas a hivatásos labdarúgás, amennyiben figyel a sportágról kialakult imázsra, megfelelô közösségi kapcsolatokat ápol, folyamatosan márkát épít. 3. táblázat. A versengés értelmezése (András, 2003.) A verseny Kikkel verseng középpontjában: a hivatásos labdarúgás? Üzleti a fogyasztó áll a szórakoztatóipar szempontból más termékeivel Állami az állami források más sportágakkal szempontból megszerzése áll

Hol versenyez? piacokon költségvetési és más törvényekben

Éles versengés figyelhetô meg a különbözô állami támogatásokért. A Magyarországon 2010 nyarán elfogadott, majd az Európai Unió háromlépcsôs engedélyezésén átesett, és 2011 júniusában hatályba lépett társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása szerint lehetségessé válik a nyereséges cégek társasági adójának 70 százalékos átengedése az ún. öt kiemelt sportág, közöttük a labdarúgás különbözô szervezetei és megjelölt területei számára. A törvényalkotók kommunikált célja közt szerepelt e sportágak egymás közti versenyre késztetése. A szórakoztatóipar legfôbb részeit a média, a hivatásos sport és a kultúra (zene, irodalom, tudományok) jelenti. Érdemes összevetni a hivatásos labdarúgást a szórakoztatóipar egyéb részeivel, melynek során egyaránt találkozhatunk hasonlóságokkal és különbségekkel.

20

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 21

4. táblázat. A hivatásos labdarúgás és a szórakoztatóipar közös jellemzôi (Kassay, 2003 alapján1 András) Színház, koncert, mozi Cirkusz, revü, show Hivatásos labdarúgás Ismert az elôadó társulat, Ismert az elôadó társulat, Ismertek a csapatok együttes együttes Ismertek a szereplôk Ismertek a szereplôk Ismertek a játékosok Ismert a helyszín Ismert a helyszín Ismert a helyszín Tapasztalatra, „hírnévre" alapul a minôséggel kapcsolatos várakozás „jelen idôben" szórakoztat „tömegélmény" Üzleti szempontok Kassay (2003) szerint a szórakoztatóipar legfôbb egységeit a színház, koncert, mozi, cirkusz, revü, show és a hivatásos sport jelenti. Mindhárom esetben ismertek a helyszínek és többnyire az „elôadók" mint „csapatok" és mint egyének is. Közös pontot jelent, hogy a szolgáltatást igénybe vevôk várakozása általában valamiféle hírnéven, imázson alapul. A szórakoztatás akár a helyszínen, akár a médián, mint tömegkommunikációs eszközön keresztül jelen idôben, adott pillanatban zajlik. Fontos tényezô a szolgáltatás minôsége szempontjából a tömeg pszichózisnak2, mint pozitív externáliának a varázsa. Érdekes az üzleti szempontnak a megjelenése. Míg az elsô két oszlop esetében nincs megkérdôjelezve ennek jelentôsége, a hivatásos sportban gyakran ellenérzések követik az üzleti szempontok megjelenését, figyelembe vételét. 5. táblázat. A hivatásos labdarúgás és a szórakoztatóipar különbségei (Kassay, 2003 alapján3 András) Színház, koncert, mozi Cirkusz, revü, show Hivatásos labdarúgás Ismert lehet a darab, Ismert lehet a darab, Bizonytalan történet, zene történet, zene a kimenet Részben ismételhetô esemény (kivételekkel) Ismételhetetlen esemény Évad: ismételt elôadások Versenyszezon: új mérkôzések Kassay (2003) szerint a hasonlóságok mellett fontos különbségek is azonosíthatók. Míg az elsô két oszlop esetében az események bizonyos kivételektôl eltekintve megismételhetôk, addig a hivatásos sportban nincs két egyforma sportesemény. Ebbôl következôen, míg a darabok, történetek kimenete ismert lehet, addig a sport felé 21

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 22

megnyilvánuló kereslet alapját (Dénes, 1998.) a bizonytalan kimenetel adja. Az elmondott összevetéssel azonos eredményre jutunk, ha úgy vizsgálódunk tovább, hogy a szórakoztatóiparnak csak a televíziós mûfajaira koncentrálunk. Ekkor azonban az igazán izgalmas kérdést a szórakoztatóipar és a látványsport összevetése jelenti, hisz a szórakoztatóiparnak inkább azok a hivatásos sportok tudtak a részévé válni, melyek médiaképességük miatt látványsportnak is tekinthetôk. Whannel (1995) alapján jól bemutathatók a szórakoztatóipari 1. ábra) (Az ábrában szereplô infószóratermékek televíziós mûfajai (1 koztatás (infotainment) arra a jelenségre utal, mely a tömegkommunikáció szokásosan megkülönböztetett négy funkciója (információs, szórakoztató, rábeszélô és kultúraközvetítô, Gálik (1998) alapján) körében zajlik le napjainkban. A médiaiparban mind uralkodóbb pozíciókra tesz szert a szórakoztató funkció. Egyrészt olyan produkciók kerete, mely alapvetôen a többi funkcióhoz kötôdik, másrészt a tisztán szórakoztató produkciók is hatásosan betöltik a többi funkciót.) Whannel csoportosítása szerint a televíziózás gyakorlatát – általában véve – három alapvetô értékrend alakítja: a zsurnalizmus/ újságírás, a szórakoztatás és a dráma értékei (Misovicz, 1997.). A sportmûsorokat korábban kizárólag az újságírói realizmussal, míg az 1980-as évek elejére már a másik két pólus felé történô elmozdulással jellemezhetjük. A televíziós mûfajok vizsgálatában találunk két újabb fontos, egymással összefüggô különbséget, mely némileg magyarázatot ad arra a jelenségre, mely sokáig a közvetítési jogok piacát jellemezte. Az egyik fontos különbséget az jelenti, hogy míg a sporton kívüli televíziós mûfajok reprodukálhatók, addig a sport nem reprodukálható4. Ebbôl adódóan, míg a sporton kívüli televíziós mûfajok viszonylag könnyen helyettesíthetôk, a piacukat a túlkínálat jellemzi, addig a látványsportok esetében a helyettesíthetôség nehezebb, a kínálat szûkösebb5. Misovicz (1998) szerint a televíziós szórakoztatóiparban a legnépszerûbb látványsportok mûsorai napjainkra fajlagosan a legdrágábban elôállítható áruvá váltak. Mindez további polarizációhoz vezethet, mert a vonzerô, a jogdíjak és a mûsorkészítés közvetlen költségeinek eltérése létrehozta a televízió számára kívánatos és kevésbé kívánatos sportágak csoportját.

22

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 23

1. ábra. A televíziós mûfajok sematikus ábrázolása (Whannel, 1995 alapján, András) Értékek a hivatásos labdarúgásban Az érték chikáni (1997) értelemben nem más, mint valami olyan szolgáltatás vagy termék, melyért a fogyasztó vagy vevô hajlandó fizetni, mert valamilyen fogyasztói, vevôi igényét kielégíti. A hivatásos sport, így a labdarúgás központi termékét mára a különbözô sportesemények, rendezvények jelentik. Mind az egyedi, mind a rendezvénysorozat esetében létezik egy jogtulajdonos, aki jellemzôen az adott sportesemény kiírója, azaz a versenyrendszer meghatározója. A fôbb jogok, melyekkel rendelkezik: 1) a televíziós, rádiós közvetítések joga, 2) szponzorációs jogok, 3) merchandising-jogok. A jogtulajdonosok jellemzôen non-profit jellegû szervezetek: nemzeti, illetve nemzetközi sportági szövetségek. A jogok értékesítését általában nem maguk végzik, hanem tulajdonosi jogaikat különbözô sportügynökségeken keresztül, ügynöki megbízás kiadása által gyakorolják. A sportesemény üzleti értékesítéséhez az esemény mögött márkát kell felépíteni. Bayer (2002) szerint a labdarúgásban a márkaépítés csak hosszú távon és nehezen menedzselhetô, mert nagyon érzékeny a szolgáltatást elôállítók teljesítményére. A labdarúgásban meglevô jogok értékességét ugyanakkor az adott esemény által kiváltott fogyasztói érdeklôdés biztosítja. Az üzleti mûködés lényegi hordozója a helyszíni fogyasztó. A helyszíni sportfo23

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 24

gyasztók (nézôk, szurkolók) fontosságát nem elsôsorban a hozzájuk kapcsolódó közvetlen bevételek arányának nagyságrendje, hanem az adja, hogy az üzleti modell összes többi résztvevôje (média, vállalati szféra) az ô meglétükön és számosságukon nyugszik. Éppen ezért fontos az összes olyan tényezô, mely a labdarúgás fogyasztói piacán megjelenô vevôk keresletét befolyásolja. Számos szerzô foglalkozik a passzív sport iránti keresletet befolyásoló tényezôkkel. Dénes (1998/a) szerint a végsô passzív fogyasztók keresletét leginkább a sportteljesítmény, a kimenet bizonytalansága, a szurkolói hûség és az esemény egyedisége biztosítja. Ha megfelelô fogyasztói érdeklôdés kíséri az adott eseményt és a sportág maga médiaképes (András, 2002), kiváltja a média érdeklôdését. A jogok értékének egyfajta megteremtôje és biztosítója a média. Az, hogy – a médiaképességén túl – egy adott sportág vagy annak egy rendezvénye mitôl érdekes a média számára alapvetôen attól függ, hogy melyik médiumról (televízió, rádió, internetes portál) van szó, és ez milyen modell (közszolgálati vagy kereskedelmi) alapján mûködik. A labdarúgó-vállalatok értékteremtô tényezôinek egy részével közvetlenül, más részükkel csak közvetetten rendelkeznek. A közvetlen tényezôk legfôbb példáit a létesítményhez kapcsolódó jogosultságok, az adott versenysorozatban való indulási jog, az induláshoz szükséges licencel való rendelkezés, a szerzôdtetett játékosokkal kapcsolatos vagyoni jogok és a társaság goodwill, márkaértéke szolgáltatják. Ezek a jellemzôen jogokban megtestesülô értékteremtô tényezôk sok esetben ugyan nem átruházhatók, de fedezetül, biztosítékul szolgálhatnak egyéb gazdasági jellegû ügyletbeni. Látnunk kell, hogy a közvetlen értékteremtô tényezôk nagy részének alakulására a futballtársaságnak közvetett ráhatása van csupán. A legfôbb közvetett6 értékteremtô tényezôt a televíziós, rádiós közvetítések joga jelenti. Ennek alakulására már csak közvetett kihatása van a labdarúgó-vállalatnak. Ez alapvetôen behatárolt attól, hogy milyen szerzôdés születik a jogtulajdonos és a televíziós társaság közt. Továbbá meghatározza, hogy milyen elvek alapján történik a központi bevételek csapatok közti elosztása. A labdarúgók, mint munkavállalók önálló értékteremtô tényezôkkel bírnak. Ezek közül a legfontosabbak a játékjog feletti rendelkezési jog és a személyes imázs, márkaérték. Ahhoz, hogy egy labdarúgóvállalat vagy egy sportesemény tulajdonosa az értékesítés érdekében márkát építhessen ki, sztárokra van szükség. Olyan sztárjátékosra, aki képes a márkanév viselésére, képes ezzel azonosulva megnyilatkozni, viselkedni. Magyarországon gyakran találkozunk olyan jelen24

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 25

séggel, amikor – szabad véleménynyilvánítás jogára hivatkozva – a labdarúgó médianyilvánosság elôtt tesz munkáltatóját vagy sportági szakszövetségét, annak hivatásos tagozatát sértô kijelentést. Üzleti szempontból a legfôbb probléma ezzel kapcsolatban az, hogy rontva ezzel az esetleges márkát, imázst közvetlenül csökkentheti a labdarúgás fogyasztóinak, ügyfeleinek érdeklôdését. A hivatásos labdarúgás mûködési sajátosságai A hivatásos labdarúgásban az alapszolgáltatás egy szezonális szolgáltatás7. Mind a bajnoki, mind a nemzeti és nemzetközi kupasorozatok szezonokra, jellemzôen ôszi és tavaszi szezonra tevôdnek. Az európai futballtársaságokra vonatkozóan a fô meghatározó ebben az európai labdarúgó szövetség (UEFA), ami minden évben megküldi a nemzeti szövetségek számára a versenynaptárt, mely meghatározza azokat a napokat, amikor az általa kiírt események lesznek. A nemzeti szövetségek ezeket, illetve éghajlati jellemzôiket figyelembe véve alakítják ki versenyrendszereik szezonjait. Ennek a versenyrendszer dinamikájából adódó sajátosságnak azonban mûködésre kiható következményei is vannak, hiszen bizonyos – alapvetôen a mérkôzésekhez kapcsolódó – mûködési bevételek, kiadások alakulása idôszakfüggô. Éppen ezért gyakori jelenség, hogy – amennyiben a kettô eltérô – a labdarúgó-vállalatok nemcsak a gazdasági évhez igazodva, hanem labdarúgószezonhoz igazodva is elkészítik számviteli kimutatásaikat. A szezonok ezen túlmenôen kijelölik azt az idôszakot is, amikor a futballvállalatok számára lehetôség nyílik a labdarúgó, mint vagyonelemként és sikertényezôként legfôbb erôforrás (le/át)igazolására. Megfigyelhetô jelenség, hogy a szezonon kívüli idôszakban is megjelennek különbözô, alapvetôen felkészülést szolgáló (például barátságos, edzô-) mérkôzések, mérkôzés-sorozatok (pl. téli teremtornák) és szinte minden évben rendeznek valamilyen jelentôsebb kontinensbajnokságot8. Ennek egyik oka a szezonra való felkészülés, másik azonban a mûködési bevételének folyamatos biztosítása, mely ettôl eltérô esetben likviditási gondhoz vezethet. Ezeknek azonban az emberi teljesítôképesség, a labdarúgók túlterheltsége gátat szabhat9, így speciálisan lényeges kérdéssé válik az emberi erôforrással való gazdálkodás. Nem véletlen, hogy mára állandó konfliktus tárgyát képezi a labdarúgó-vállalatok oldaláról a játékosok válogatottba történô „ingyenes" elengedése. A labdarúgás mûködése gazdasági szempontból azáltal is speciális, hogy az egymástól elváló két sikerfogalom, sportszakmai és gaz25

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 26

dasági siker közt nem teremthetô egyértelmû kapcsolat. Angliában Szymanski – Kuypers (1999) által végzett empirikus vizsgálatok leírták azt a jelenséget, mely szerint egy adott bajnoki idény végén elért jobb bajnoki helyezés sem az adott, sem az azt követô évben nem vezetett feltétlenül nagyobb (adózás elôtti) eredményhez. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a klubok profitja nulla körül szóródott, néhány esetben a jó helyezés magasabb nyereséggel, de néhány esetben magasabb veszteséggel járt együtt. A hivatásos csapatsportágaknak, így a labdarúgásnak is sajátossága, hogy bizonyos értékkel bíró termékeit leginkább kartellszerû értékesítéssel tudja kiaknázni. Ennek következtében egy futballtársaság bevételeinek csak egy része realizálható közvetlenül, mások nagyságának alakulására a vállalatnak csak közvetett a befolyása. Ugyanakkor a központi, hazai és nemzetközi szövetségtôl/ligától érkezô bevételek jelentôs nagyságot képviselhetnek egy futballtársaság mûködési bevételi szerkezetében. Mindezen túl a futballtársaságok bevételi és kiadási oldalát azért is nehéz összhangba hozni, mert jellemzôen eltér azok idôdimenziója. A kiadások legjellemzôbb tételét a játékosokkal kapcsolatos juttatások jelentik, melyek esetében a társaságok igyekeznek minél hosszabb idôre elkötelezni magukat. Ugyanakkor a bevételi oldalon gyakran beterveznek olyan tételeket, melyek realizálása rövidebb távú és komoly problémákba ütközhet. Egyetlen egy csapat sem mehet biztosra például a nemzetközi kupákban való sikeres szereplést illetôen vagy nem tudhatja, hogy vajon a következô években is növekvô tételekre számíthat a közvetítési jogdíjakból. Ez utóbbira jó példát jelenthet a napjaink hivatásos labdarúgását fenyegetô pénzügyi csôd, mely a televíziós társaságok által túlértékelt közvetítési jogok nyereséges kitermelésének10 problémája kapcsán begyûrûzik a labdarúgásba. A futball – jogszabályi értelmezésben is – különleges helyzetben van, alkalmazandó szabályzatai nem mindig simulnak a hatályos törvényekhez, esetleg az Európai Unió (EU) jogszabályaihoz. A hivatásos labdarúgás fogyasztói piaca A labdarúgó-mérkôzés megtekintése a labdarúgás, mint sport ún. passzív formája. Az ember azért fizet, hogy mások sportolását megtekintse. Ezt a megtekintett sportolást mára hivatásos, professzionális sportolók végzik, és a kapott szolgáltatásba az alap- vagy magszolgáltatáson túl, a kiegészítô szolgáltatások is beletartoznak (András, 2002.). 26

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 27

A csere tárgya a szabadidô olyan eltöltésének formája, ahol a szolgáltatás igénybevétele jellemzôen valamilyen élménnyel, szórakozással párosul. A termék értékét mindezen túl mindenképp meghatározza az értékesítési csatorna minôsége. A helyszínen történô szolgáltatás-igénybevétel esetén ez elsôsorban a sportlétesítmény, stadion kínálta lehetôségeken, míg a médián keresztüli fogyasztás esetében a média, mint transzformáló tényezôn múlik. 6. táblázat. A hivatásos labdarúgás fogyasztói piacának jellemzôi (Chikán, 1995 alapján, András) A termék (a csere tárgya) Labdarúgó sportesemény vagy eseménysorozat megtekintésének lehetôsége A csere tárgyának Hozzákapcsolódó élmény, szórakozás legfôbb jellemzôje A termék értékére ható fôbb – sportteljesítmény minôsége, tényezôk (value driverek) – helyszínen nézve: kiegészítô szolgáltatások, létesítmény színvonala, helyszíni nézôk jellemzôi – médián keresztül fogyasztva: a közvetítéshez kapcsolódó szolgáltatások (háttérbeszélgetések, elemzések) A piac szereplôi Eladó – sportszolgáltatók Fogyasztó – sportfogyasztók: helyszínen (helyszíni fogyasztók: nézôk, szurkolók) vagy média által (médiafogyasztók) Közvetítô – médiafogyasztóknak a média Magatartást befolyásoló – a megtekintés közvetlen legfôbb tényezô és közvetett költségei A sportszolgáltatás magját ebben az esetben egy labdarúgó-mérkôzés és a hozzákapcsolódó szórakozás, izgalom jelenti, melynek értékét elsôsorban a sportteljesítmény minôsége adja. Az alapszolgáltatás tárgya megfoghatatlan, tapasztalati és szubjektív (élmény). További jellemzôje, hogy egyidejûleg történik az elôállítása és a fogyasztása. A média által lehetôvé válik (pl. videofelvételek, újságokban megjelent tudósítások által) a szolgáltatás élettartamának meghosszabbítása, de az elsôdleges termék ekkor is elillan. A hivatásos labdarúgás fogyasztói piaca esetében két fogyasztói csoportot különíthetünk el. A helyszíni fogyasztók belépôjegyet vagy bérletet váltva, a helyszínen közvetlenül élik át a sporteseménnyel 27

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 28

kapcsolatos élményt. A médiafogyasztók számára a szórakozást egy médium, jellemzôen a televízió közvetíti, mely Misovicz (1997) szerint napjainkra egyre inkább hozzáadott értékeket biztosít a televíziónézôk számára. A médiafogyasztás lehetôvé válásával a fogyasztók is megváltoztak. Korábban a sportesemények közönsége jórészt olyanokból állt, akik maguk is ûzték a nézett sportágat. Misovicz (1997) szerint a „szakértô" nézôk nagysága azonban jóval kisebb annál, mint ami a sport, ezen belül a labdarúgás és a média számára megélhetést jelentene. A cél tehát a laikus nézôk megnyerése volt, melyekért folyó verseny kiváltotta a sportmûsorok megváltoztatását: az egyszerû tényközlô, dokumentatív stílust a szórakoztató, drámai jelleg váltotta fel. A játék minôségének alapvetô hordozóját a labdarúgók szakmai tudása, képzettsége határozza meg. A szolgáltatás jellemzôje, hogy igénybevétele nyilvánosan, mások társaságában történik. Az egyén élvezetét mások élvezete erôsítheti vagy gyengítheti. Napjaink labdarúgásában még mindig sok helyütt megoldatlan a futballhuliganizmus jelensége, nagyon sok mérhetetlen és közvetlenül vagy csak közvetetten mérhetô kárt okozva a labdarúgás üzleti alapon történô mûködésének. Mind a helyszíni, mind a médián keresztüli fogyasztók csoportosításának egyik fontos szempontját a demográfiai összetétel jelenti. Mivel az alapszolgáltatást emberek hozzák létre, így a szolgáltatás maga inkonzisztens és változatos. A produktumot rengeteg tényezô befolyásolhatja és módosíthatja: idôjárás, játékosok sérülése, nézôk reagálása, pillanatnyi forma. Mindezek a tényezôk kihatnak a nézôk elégedettségének és azonosulásának mértékére is. A helyszíni fogyasztók számának alakulását a felsorolt tényezôkön túl a létesítmény maximális befogadóképessége is korlátozza. Továbbá fogyasztói döntésükre – mások mellett – kihat a jegyek árának alakulása, a többi helyszíni nézô viselkedése. Sirgy (1982) szerint a sportfogyasztók specialitása a nagyfokú személyes azonosulás, melynek következtében a fogyasztók gyakran egyszerûnek, könnyen mûvelhetônek találják a látottakat. Mind a helyszíni, mind a médián keresztüli fogyasztók esetében lényeges a nézettségi adatokon keresztül mérhetô nézôközönség relatív nagysága11, a fogyasztás gyakorisága, ezen túl az üzleti világ számára lényeges: a nézôi összetétel vizsgálata. A hirdetôknek, szponzoroknak a nézettség nagyságának alakulásán kívül, még lényegesebb a nézôközönség összetételének jellemzôje: a nézôk neme, kora, társadalmi státusza, jövedelmi helyzete. 28

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 29

Elemzések bizonyítják, hogy a labdarúgó-mérkôzések kiugróan magas televíziós nézettséget képesek elérni. A médiafogyasztók szempontjából kiemelkedik a hirdetési szempontból legértékesebb 18-49 év közti korosztály, melyek körében a nézettségeket általában külön is megvizsgálják. A hivatásos labdarúgás szolgáltatóit mára a társasági forma jellemzi. Társasági szerzôdéseikben céljaik meghatározásánál – többnyire – megtaláljuk a labdarúgócsapat mûködtetését, a találkozók megszervezését. Alaptevékenységüket az alapszolgáltatás nyújtása jellemzi, melytôl elvárás, hogy önfenntartó módon megteremtse a mûködés hátterét. A magatartást befolyásoló legfôbb tényezôk a megtekintés költségei. Ezek egy része közvetlenül kapcsolódik az eseményen való részvételhez. A helyszínen jelenlevô fogyasztók számára az alapszolgáltatáshoz kapcsolódó legfôbb kiadást a belépôjegy, illetve a bérlet megvásárlása jelenti. Ugyanakkor a helyszínen történô megtekintéshez egyéb, közvetett költségek is kapcsolódnak. A helyszínre történô kijutás, a parkolás, a helyszíni fogyasztás, a feláldozott haszon, hogy a szabadidôt nem máshol, esetleg munkával töltjük, mind-mind a sportesemény megtekintésének közvetett kiadásait jelentik. Ugyanez a médián keresztül fogyasztók számára attól függ, hogy milyen típusú televíziós társaság vásárolta meg az esemény közvetítési jogát. A hivatásos labdarúgás játékos-piaca A játékos-piac egy speciális munkaerôpiac, ahol a szerzôdés tárgya alapvetôen egy speciális vagyoni értékû személyi jog: a játékjog használatának meghatározott idôtartamra vonatkozó átruházása. Olyan személyhez kötôdô vagyoni értékû jog, mely a sportoló sporttevékenységéhez fûzôdô fizikai és szellemi képességeinek összességét fejezi ki. Mint ilyen át nem ruházható, el nem adható, de a licencszerzôdéshez hasonlóan a labdarúgó-vállalat számára a játékjog használati joga átruházható. Ez csak a szerzôdés idôtartamára történik, és ennek lejártát követôen a használati jog ellenérték nélkül visszaszáll a sportolóra. A játékjog használati jogát a sportvállalat ideiglenesen vagy véglegesen más sportvállalatra ruházhatja a sportoló hozzájárulásával. Ebben az esetben az átadó vállalat térítésre, átigazolási díjra tarthat igényt. A játékjog a szerzôdés alapján járó díjazás mellett külön jövedelemhez juttatja a sportolót: igazolási díjra (aláírási pénz) tarthat igényt. Manapság a labdarúgó-játékjog feletti rendelkezési jogon túl – jellemzôen további díj ellenében – gyakran a merchandising tevékeny29

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 30

ség keretén belül a futballista a személyiségi jogainak hasznosítását is átengedi a futballvállalat részére. A szerzôdése speciális elemeként jelenik meg a biztosításokkal kapcsolatos kikötés is, hisz ennek hiánya mindkét félnek komoly anyagi kárt okozhat. Vannak országok (pl. Németország), ahol a játékos nemcsak a futballvállalattal, hanem a nemzeti sportszövetséggel is szerzôdést köt, hogy elnyerje a hivatásos játékosi státust, ezzel szerezve jogot arra, hogy a profi liga egyik játékosaként részt vegyen a szövetség által szervezett versenyeken. Ebben az esetben a játékos külön és közvetlenül is aláveti magát a szövetség különbözô szabályzatainak. Egyéb esetekben a labdarúgónak közvetett a jogi kapcsolata az önszabályozókkal. Közvetlen jogi kapcsolat a sportoló és a sportvállalat közt van. A sportvállalat nevezése által vállalja, hogy elfogadja és betartja a szövetség, annak tagozata szabályzatait. Ezek a szabályzatok pedig elôírják a nemzetközi szövetség szabályzatainak elfogadását, betartását. 7. táblázat. A hivatásos labdarúgás játékos-piacának jellemzôi (Chikán, 1995 alapján András) A termék (a csere tárgya) Labdarúgó játékjog használatának átruházása A csere tárgyának legfôbb Kettôs ügylet: munkaerô-felvétel, jellemzôje vagyoni értékû jog vétel A termék értékére ható fôbb tényezôk – játékos eleve meghatározott (value driverek) jellemzôi (fizikai jellemzôk, szellemi adottságok, társadalmi helyzet), – jelenlegi szerzôdés (kivásárlási ár, szerzôdés hossza) – irányított, hozzáadott jellemzôk A piac szereplôi Eladó – 1) lejárt szerzôdés esetében: a hivatásos játékos, sportoló mint természetes személy, 2) érvényes szerzôdés esetében: átadó futballvállalat Fogyasztó – (átvevô) futballvállalat Közvetítô – játékos ügynökök, menedzserek, -megfigyelôk Magatartást befolyásoló legfôbb tényezô – átigazolási díj A csere tárgyának elméleti jellemzôje, hogy a játékos a jogot nem adja el teljesen. Fontosabb jellemzô azonban, hogy a játékosvásárlás 30

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 31

a futballtársaság szempontjából egy kettôs ügyletnek tekinthetô. Egyszerre jelenti a munkaerô felvételét, továbbá a vagyoni jog megvásárlása által egy olyan befektetést, mely többféle módon (kölcsönbeadás, eladás, marketingcélok) is hasznosítható. A játékos-piac idôben korlátozott piac: évente kétszer, nyáronii és télen nyit ki12. A piac terméke mögött megbújó labdarúgó egy speciális munkaerô, mely jellemzôen a következôkben nyilvánul meg: • A labdarúgással, mint hivatással eltöltött idô véges. • Kortól függôk a szerzôdési szabályok13. • Sztárok nehezen helyettesíthetô, korlátos munkaerôk. • Élô szerzôdés esetén fizetni kell a munkaerô távozása kapcsán. • Empirikus, regressziós elemzések bizonyítják, hogy hoszszabb távon megfelelô játékosállomány mellett lehet a legjobb bajnoki eredményt elérni (Szymanski – Kuypers, 1999). • Speciális munkakör: nehezen meghatározható a szerzôdés tárgya. • Speciális munkaidôiii. A labdarúgó játékos-piaci mozgása kapcsán átigazolásról beszélünk, amennyiben két sportszervezet egymással érvényes szerzôdés mellett köt egyezséget, átigazolási szerzôdést. Ekkor a legtöbb esetben14 az átvevô futballvállalat átigazolási díjat fizet kártalanítás jogcímen. Az átigazolási díjiv a sport egyik specialitása és kialakulása két dologgal magyarázható. Egyrészt azzal, hogy az utánpótlás-neveléssel foglalkozó – jellemzôen napjainkban is egyesületi formában mûködô – sportszervezetek ebbôl tudják magukat fenntartani, másrészt a nagyobb sportvállalatok is így tudják rentábilis befektetésnek tekinteni a játékosok adásvételét. Ez egy újabb specialitásra hívja fel a figyelmet, azaz a játékos vétele nem csupán egy „alkalmazott" felvételét, hanem komoly befektetési döntést is jelenthet. A futballesemények jellegénél fogva a futballisták munkaszüneti napokon, a „rendes" munkaidôn kívül is rendszeresen foglalkoztathatók. Hivatásos sportoló csak határozott idôre köthet szerzôdést és az érvényes munkaszerzôdés megkötésének feltétele, hogy a hivatásos sportoló hivatásos sportolói versenyengedéllyel rendelkezzen, melyet a sportági szakszövetség ad ki a nyilvántartásba vételt követôen. Speciális játékos-piaci kérdés a kirendelés intézménye. A játékos kirendelésére csak két esetben kerülhet sor – az érintett sportoló elôzetes hozzájárulásával – a futballvállalat szempontjából. Egyrészt a 31

Sportágak versenye

2011/09/21 19:17

Page 32

nemzeti válogatott keretben való szereplés céljából, másrészt más sportszervezetnek való kölcsönadás esetén. A hivatásos labdarúgás közvetítési15 jogainak piaca A nagy érdeklôdést kiváltó sportesemények gazdasági jelentôsége megteremtette mind nemzeti, mind nemzetközi vonatkozásban a közvetítési jogok piacát. Ezen a piacon a terméket egy-egy sportesemény vagy rendezvénysorozat közvetítésének lehetôsége jelenti. Ez a közvetítési lehetôség jelenti mára a sporttevékenységgel kapcsolatos immateriális javak legfontosabb részét. Lényege, hogy a mûsorszolgáltatónak engedélyezik, hogy egy konkrét – csak a nézôk számára belépôjegy fejében korlátozottan nyilvános – sporteseményrôl közvetítést adjon. Sárközy (2002) alapján a közvetítés engedélyezésének joga, egy vagyoni értékû átruházhatatlan személyes természetû jog, mely eladhatatlan, adásvételi szerzôdés tárgya nem lehet. A jogbirtokos licencszerzôdéshez hasonlóan szerzôdés által a közvetítésre vonatkozóan használati jogot adhat a mûsorszolgáltatónak, mely ezáltal az immateriális jogot hasznosíthatja. A csere tárgyának legfôbb gyakorlati, üzleti értéket hordozó jellemzôje, hogy reprodukálhatatlan, önmagában egyedi. A jog értékének alakulását alapvetôen az adott sportág népszerûsége és médiaképessége16 befolyásolja. A közvetítési jogok piacának eladói oldalán a sportesemények jogtulajdonosait találjuk. Nem forrott ki, hogy a közvetítések engedélyezési jogánál ki a jogtulajdonos. A nemzetközi sportszövetségek gyakorlata alapján az alapszabályukban foglalt, tagoktól származó felhatalmazások alapján a különbözô nemzetközi sporteseményekre maguk kötnek szerzôdést a televíziós társaságokkal jellemzôen csomagban és kizárólagossággal. Ugyanakkor az ebbôl származó bevételekbôl – közgyûlési határozatban foglalt arányokban – juttatnak tagszervezeteiknek, a nemzeti sportági szakszövetségeknek. A sportesemények jogtulajdonosai általában egyben a különbözô versenysorozatok kiírói17. Nyugat-Európában vagy eleve a nemzeti sportszövetség tulajdonában vannak a jogok, vagy általában a nemzeti sportszövetségek alapszabályukban vagy más szabályukban megszerzik tagjaik hozzájárulását ahhoz, hogy a teljes bajnokságra ôk kössenek szerzôdést. A labdarúgásban láthatunk példát a jog központi és egyedi értékesítésére egyaránt. Az egyedi értékesítés esetében is a jogtulajdonosok valamiféle kartellesedése figyelhetô meg. A szerzôdések lehetnek kizárólagosak vagy több televíziós társasággal megkö32

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 33

töttek egyaránt. A csomagban való értékesítés jellemzôen azt jelenti, hogy a szerzôdések tárgyát tekintve általában kiterjednek mind az élô, mind az ismétlô közvetítésekre, mind az összefoglalók sugárzására. A konkrét közvetítésre kerülô mérkôzések kiválasztása történhet a sportági szakszövetség vagy a televíziós társaság által. Központi értékesítés esetén a televíziós közvetítések engedélyezésének jogából származó bevételt a sportági szakszövetség vagy – származtatott jogtulajdonos esetében – annak hivatásos tagozata (liga) közgyûlési határozata alapján osztják fel. A bevétel jelentôs részét a tagok közt különbözô elvek18 alapján visszaosztják, a többi a sportági szakszövetségnél vagy annak tagozatánál maradva az utánpótlásra, alacsonyabb osztályú csapatok, válogatott keretek mûködésének támogatására, illetve adminisztratív kiadások fedezésére szolgál. Ezen a piacon is gyakori jelenség, hogy a jogok értékesítésével nem a jogtulajdonosok maguk, hanem ezzel megbízott sportügynökségek foglalkoznak. A gyakorlatban megszokott, hogy a szövetségek marketingcégeknek adott ügynöki megbízás által szerzôdnek a televíziós társaságokkal. A hivatásos labdarúgás közvetítési jogai piacának vevôjeként a különbözô televíziós mûsorszolgáltatók vannak jelen, akik kizárólagos jog megszerzésére törekednek. A sportközvetítések jövedelmezôsége a mûsorszolgáltatók számára alapvetôen három oknak köszönhetô. Egyrészt a sportadások a legnépszerûbb televíziós mûsorok közé tartoznak, másrészt a nagy sportesemények közvetítése alkalmas a televíziós társaság piaci pozíciójának erôsítésére, harmadrészt a reklámbevételek fontos bevételi forrást jelentenek a televíziós társaságok számára.

33

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 34

8. táblázat. A hivatásos labdarúgás közvetítési jogainak piaca (Chikán, 1995 alapján András) A termék (a csere tárgya) Sportesemény vagy eseménysorozat közvetítésének lehetôsége A csere tárgyának legfôbb Reprodukálhatatlan jellemzôje A termék értékére ható fôbb – adott sportág népszerûsége (magas tényezôk (value driverek) nézettség, kedvezô marketinglehetôségek), – adott sportág médiaképessége A piac szereplôi: Eladó – jogtulajdonos, származtatott jogtulajdonos (pl. Ligák) Fogyasztó – mûsorszolgáltató Közvetítô – sportügynökségek Magatartást befolyásoló – közvetítési jog ára legfôbb tényezô A hivatásos labdarúgás sportszponzori piaca A sportban a szponzorálás a felszerelési szerzôdések kapcsán jelent meg elôször, és az 1970-es években vált általánossá, igazán jelentôssé. Kassay (1998) szerint a sportszponzorálás gazdasági sikerek reményében megkötött, jogokat és kötelezettségeket jelentô, kétoldalú üzleti kapcsolat. A szponzorálás egyszerre képes szolgálni a vállalat reklámtevékenységét, illetve a sport eladását. Egy kétoldali üzleti kapcsolat, mely a sport egyik fontos bevételi forrását adja.

34

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 35

9. táblázat. A hivatásos labdarúgás sportszponzori piacának jellemzôi (Chikán, 1995 alapján András) A termék (a csere tárgya) Sporttal (sportoló, sportesemény, sportszervezet) kapcsolatos megjelenés, képzettársítás lehetôsége A csere tárgyának Hosszú távúság, kétoldalúság legfôbb jellemzôje A termék értékére ható fôbb – értékes célcsoport, tényezôk (value driverek) – médiajelenlét A piac szereplôi: Eladó – szponzorált – lehet: 1) sportoló, 2) sportszervezet, 3) sportszövetség, 4) sportesemény(-rendezô) Fogyasztó – szponzor – jellemzôen marketing céllal mûködô vállalat Közvetítô – sport(marketing)- és médiaügynökségek Magatartást befolyásoló – szponzorált reklámértéke, imázsa legfôbb tényezô A labdarúgás sportszponzori piacán a csere tárgyát többek között19 a sporttal, labdarúgással kapcsolatos képzettársítás lehetôsége jelenti. A labdarúgás sportszponzori piacán a szereplôk kapcsolatát a kétoldalúság és a hosszú távúság jellemzi. Óhatatlanul mind a szponzor, mind a szponzorált hat egymásra, a képzettársítás hatása hosszú távon is jelen lesz kapcsolatuk hatásaként. A szponzoráció gyakori jelensége a kizárólagosság. A szponzorációs szerzôdés érinthet mind szerzôi, mind immateriális jogokat. Általában a szponzorációs csomag részeként jelenik meg a televíziós közvetítések biztosítása, mely jelentôsen növelheti ennek a speciális terméknek a marketingértékét. Sajátos kötelezettségként megjelenhet a szponzorált sportoló megjelenési kötelessége, marketing-kampányokban való részvétele is. A szponzori piac jellemzô vevôi, az üzleti szféra vállalatai jelentôsen hozzájárulnak a szponzorációval a sport, a hivatásos labdarúgás gazdasági bázisához. A sport marketingkommunikációs eszközként való használatát mind a sport megváltozott jellemzôi, mind sporton kívüli tényezôk is biztosították. A sport akkor tud jó marketingkommunikációs eszköz lenni a vállalatok számára, ha biztosítható az üzleti szféra számára az értékes célcsoport elérése. Ehhez hozzájárulhat a nézettség megfelelô nagysága, illetve a nézôk megfelelô társadalmi összetételének megnyilvánulása. 35

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 36

A sportszponzori piac vevôi oldalán megjelenô vállalat a sport szponzorálása által más és más piac, fogyasztói csoport elérését célozhatja meg. Ennek megfelelôen, a piacok Chikán (1997) szerinti földrajzi kiterjedése alapján érdemes megkülönböztetni különbözô szponzori szinteket20. Beszélhetünk helyi szponzorokról, akik alapvetôen a helyszínre kilátogató nézôket, illetve a helyi médiumok sportfogyasztóit kívánják elérni. A helyi szponzorokkal jellemzôen az adott sportvállalat kerül üzleti kapcsolatba, így az ebbôl az üzletbôl származó szponzorálási díj a sportvállalathoz folyik be. A helyi szponzorok potenciális számát és gazdasági erejét alapvetôen befolyásolja a sportvállalat földrajzi elhelyezkedése. Nemzeti szponzorokról, akik alapvetôen nemzeti piacon való jelenlétük miatt ezt a fogyasztói réteget célozzák meg. Regionális szponzorokról, melyek egy-egy régióban, globális szponzorokról, melyek az egész világban gondolkodnak piacaik behatárolásakor, döntéseik meghozatalakor. Bármelyik szintrôl is beszélünk elengedhetetlen számukra a helyszíni fogyasztók megléte, illetve a média biztosította közvetítés megvalósulása. Míg a helyi szponzorokkal közvetlenül a sportvállalat, addig a nemzeti, regionális és a globális szponzorokkal a sportvállalat és a versenykiírója21 egyaránt közvetlen üzleti kapcsolatba kerülhet, hisz ez biztosíthatja a megcélzott piac elérését. Éppen ezért a sportág szponzorációban meglevô lehetôségeinek kiaknázásáért közvetlenül a sportvállalatok, valamint a sportági szakszövetségek egyaránt felelnek. A leírtak jól bizonyítják, hogy a média a szponzori piacra is közvetett befolyással van, mert a szponzorok számára azok a sportágak a legértékesebbek, melyek megfelelô médiajelenléttel bírnak. A szponzorálás elterjedésének azonban megvannak a televíziózástól független tényezôi is. Bizonyos termékek direkt reklámozásának tilalma, a hagyományos marketingcsatornák telítôdése, a multinacionális vállalatok globális marketingcsatorna keresése, más kommunikációs csatornán keresztül nehezen elérhetô célcsoportok elérésének lehetôsége, mind-mind kedvezôen járult hozzá a sportszponzorálás jelentôségének növekedéséhez. A szponzorálás létrejötte és eredményessége a szponzorált teljesítményén alapul: a sportsikereken, az adott sportágat jellemzô imázson, a közvetlenül és követetten elérhetô célcsoport nagyságán és összetételén. Bármelyik felsorolt tényezôben nem megfelelô a sport által nyújtott kínálat, megkérdôjelezôdik a szponzoráció üzleti hatékonysága. Azzal, hogy a szponzor vállalat hozzákapcsolja terméke, szolgáltatása kommunikációját a sporthoz, igen magas kockázatot vállal. 36

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 37

Szakértôk szerint a labdarúgás saját sportági jellemzôi alapján kiválóan alkalmas – többek között – termékbevezetés támogatására, termékpozícionálásra, közvetlen értékesítésre, fogyasztói hûség kialakítására, márkanév kialakításra, ismertté tételre. A szponzori piacra mindenütt a világon kihat a reklám-, illetve hirdetési piac alakulása, melyek erôsen függnek a televíziós iparág és a magazinkiadás aktivitásától. A hivatásos labdarúgás merchandising piaca A merchandising22 az amerikai filmvilágban alakult ki, s vált – leginkább – a hivatásos sporthoz fûzôdô részpiaccá. A merchandising lényegét tekintve arculatátvitelt jelent. Dénes (1998/b) szerint a futballvállalati védjegyek jogilag védett, engedélyezett forgalmazásáról van szó, mely logókkal, szimbólumokkal és megjelenésekkel (játékosok nevével, aláírásával, képével, stb.) ellátott termékek eladását foglalja magába. Végtelen válfajának tömeges és hatékony alkalmazására az 1980-90-es években került sor, jellemzôen az üzleti élet reklámigényes területein. Dénes (1998/b) szerint a merchandising vásárlásösztönzô eszközként való felhasználása nem sporttalálmány, de az utóbbi években ezen a területen fejlôdött a leglátványosabban. 10. táblázat. A hivatásos labdarúgás merchandising piaca (Chikán, 1995 alapján, András) A termék (a csere tárgya) Logóval, szimbólumokkal, megjelenésekkel ellátott termék A csere tárgyának legfôbb jellemzôje Alkalmas az elkötelezettség növelésére A termék értékére ható fôbb tényezôk Márkaérték (value driverek) A piac szereplôi: Eladó – logó, szimbólum tulajdonosa Fogyasztó – fogyasztók Közvetítô – értékesítéssel megbízott ügynökségek, kereskedelmi egységek Magatartást befolyásoló A termék árán túl erôsen befolyásolja legfôbb tényezô a szurkolói hûség A valóban üzleti alapon mûködô futballvállalatoknál a merchandising-bevételek komoly jövedelemforrást jelentenek. A merchandising tevékenység kiegészítô reklámtevékenységként erôsítheti a fogyasztói elkötelezettséget, fokozhatja a végsô fogyasztók keresletét. 37

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 38

Egy profi módon kialakított merchandising stratégiának ugyanakkor lehetnek a marketingtevékenységen túlmutató, egyéb funkciói is. Elôsegíti a vevôi igények felkeltését és keresletként való megjelenését. Segíti az áru, szolgáltatás értékesítését, a márkaépítést, a reklámtevékenység kiegészítéséül szolgálhat. Hatékony imázs-javító PR-eszköz, ezen túlmenôen a szolgáltatási csomag kiegészítô részeként javíthatja az alapszolgáltatás minôségét. Fontos szerepet játszik a szponzorokkal, támogatókkal kialakított kapcsolatrendszerben. Segítheti a szolgáltatások tárgyiasult formában való meg nem jelenésébôl adódó problémákat. A merchandising termékek jellemzô értékesítési csatornái lehetnek a különbözô kiskereskedelmi egységek, ajándékboltok, ezek franchiserendszere, illetve az interneten, katalógusok által történô eladások. Gyakran találkozhatunk merchandising termékeket népszerûsítô reklámokkal a televízióban is. A valóban üzletszerûen mûködô nyugateurópai, hivatásos labdarúgásban komoly szerepet játszik a merchandising tevékenység mind a labdarúgó-vállalatok, mind a ligák üzleti mûködésében. A hatékony merchandising tevékenység kiinduló pontját a jogi háttér biztosítása, azaz védjegyek oltalma jelenti. Jegyzetek A szerzô elôadásában versenysportról beszélt, melynek használata helyett a tanulmány megközelítése szempontjából helyesebb a hivatásos sport kifejezés használata. 2 A sok ember együttes jelenlétének meglehetnek a negatív externáliái is: huliganizmus, vandalizmus, tömegverekedés, stb. 3 A szerzô elôadásában az elsô különbséget nem jelenítette meg, sôt a közös pontoknál szerepeltette. 4 A látványsportok reprodukálhatósága csak annak megismétlésével valósítható meg, mely nem jelenti ugyanazt az élvezetet, mint annak elöszôri és – ha lehet – megvalósulása pillanatában történô megtekintése. 5 Itt kimondottan a nagy nézettséget produkáló minöségi sportesemények kôzvetítésére kell gondolni. 6 Természetesen mindez csak abban az esetben tekinthetô közvetettnek, amennyiben a jog értékesítését nem egyedileg a futballtársaságok, hanem a labdarúgó-szövetség, vagy azok hivatásos tagozata központilag végzi. 7 A sportág fejlôdésének kezdeti szakaszai óta így van ez. A mérkôzésekre heti rendszerességgel, ôszi és tavaszi idényben került sor. Errôl bôvebben például Dunning (1971). 1

38

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 39

8

Európa-bajnokság, Copa America, Afrikai Egységkupa, világbajnokság. 9 Nem véletlen, hogy manapság gyakori problémaként merül fel a túl sûrû versenyprogram kérdése. 10 Az általános gazdasági recesszió kihat a vállalatok mûködésére, melyek ebben az idôszakban egészségesre zsugorodnak, visszafogva a visszafogható kiadásaikat. Mindez érzékenyen kihat a hirdetési piacra, mely közvetlenül érinti a médiaipart. 11 A helyszíni nézôk esetében ezt a stadionkihasználtságán keresztül, míg a médiafogyasztók esetében különbözô televíziós nézettségi mérôszámok megállapításán keresztül tehetjük meg. 12 Ugyanakkor a nemzetközi szövetség szezon közben is lehetôvé teszi az átigazolást, amennyiben az átigazolási idôszakban a játékos önhibáján kívül nem talált csapatot magának. 13 Például Magyarországon 18 év alatt hivatásos labdarúgóként legfeljebb 3 évre szóló szerzôdést írhat alá, csak a törvényes képviselôjének aláírásával érvényes; 18 év felett legfeljebb 5 éves idôszakra. 14 Kivéve, ha a labdarúgó és a sportszervezet közt írásbeli megállapodás van az átigazolási díj lemondásáról. 15 Ezen alfejezetben közvetítés alatt jellemzôen a televíziós közvetítéseket értem. 16 András (2002) szerint a médiaképességet a következô 5 tényezô együttese határozza meg: megfelelô lebonyolítási mód, egyszerû szabályrendszer, látványosság, extra szakértelem, felszerelés nélküli közvetíthetôség, magas nézôi érdeklôdés. 17 A jogtulajdonos azonosításának kérdésében újabb kérdések merülnek fel 1) az egyéni sportágak, 2) a csapatsportágak esetében is. Ez utóbbi esetében a versenyben induló csapatot egy sportvállalat mûködteti, ugyanakkor a versenyt egy sportszövetség vagy annak tagozata írja ki. 18 Egyenlôségi vagy vegyes rendszer. 19 Hasonlóan fontosak a sporteseményhez kapcsolódóan elérhetô közvetlen (helyszíni) és közvetett (média-) fogyasztók. 20 A különbözô szakirodalmak szponzorálási szinteket alapvetôen a szolgáltatás jellege, illetve az ellentételezés nagysága alapján különítik el. Ezzel összhangban például beszélnek 1) név-, rendezôszponzorról, 2) hivatalos szponzorról, 3) hivatalos szállítóról és 4) helyi szponzorról. Az anyagi hozzájárulás alapján a szintek egy lehetséges felosztása 1) gyémánt szponzor, 2) arany szponzor, 3) ezüst szponzor, 4) bronzszponzor (Fazekas – Nagy, 2000.). 39

Sportágak versenye

21

2011/09/21 19:19

Page 40

Nemzeti bajnokság esetében az adott sportág nemzeti szakszövetsége, nemzetközi versenysorozat esetében a nemzetközi szakszövetség. 22 A gazdasági terminológia minden országban merchandisingként használja. Németországban a szó szinonimájaként a Vermarktung szakkifejezés terjedt el, mely jobban kifejezi a sport immateriális vagyoni értékeinek piacosítását. Teljes tartalmát kifejezô magyar megfelelôje nincsen, ezért a továbbiakban is merchandisingként használom. i Például hitel esetében. Jól illusztrálja mindezt, hogy a Bosmanszabály bevezetésekor egyes labdarúgóklubok körében riadalmat keltett az, hogy lejárt szerzôdésû labdarúgóik után nem kérhetnek díjat. Ugyanis a játékosok átigazolási jogát gyakran használták felvett kölcsönök biztosítékaként. Amennyiben a szerzôdés lejárta után az átigazolási jogok értéktelenné válnak, megszûnik a kölcsön biztosítéka és ezek visszafizetése azonnal esedékessé válik. ii A „végrehajtási utasítások a játékosok státuszával és átigazolásával kapcsolatos FIFA szabályzathoz" címû szabályzat szerint (i. Fejezet 2. Cikkely) a két átigazolási idôszak létrehozásáról minden nemzeti szövetség dönt évente, melyet közöl a FIFA-val. A döntés elvei a következôk: 1) az elsô átigazolási idôszak legkorábban a nemzeti bajnokság befejezôdése után kezdôdik és az új idény megkezdése elôtt ér véget, elvileg nem tart tovább 6 hétnél. 2) a második átigazolási idôszak a játékidény közepére esik, legfeljebb 4 hétig tart, és szigorúan sportbeli okokból végrehajtott igazolásokra korlátozódik. iii Ennek specialitására a nemrég Borussia Dortmund kapcsán kirobbant ügy hívta fel a figyelmet. A Borussia a játékosok jövedelmének egy részét éjszakai, illetve vasárnapi és ünnepnapi pótlékként fizette ki, kihasználva az ezen típusú pótlékokra vonatkozó adómentességet. Ezzel a társaság – Meier, klubmenedzser szerint – 1,5 millió eurót takarított meg. iv Jogászok szerint komoly alkotmányossági aggályt vet fel, hisz mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Nincs a gazdaságnak olyan területe, ahol a foglalkoztatottak csak abban az esetben válthatnak munkahelyet, ha mintegy kárpótlást fizetnek értük. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy itt vagyoni értékû jogról van szó. Sportspecifikus jellemzô, hogy a személyiségi jogok hasznosíthatók. Egy sztárjátékos leigazolása (pl. Figo, Zidane, Beckham) már akkor hasznot termelhet egy futballtársaságnak, ha még egyetlen mérkôzésen vagy edzésen sem 40

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 41

vett részt. A játékos puszta imázsa felhasználható a társaság bevételeinek növelésére. v A jövedelmezôség vizsgálata esetében meg kell nézni, hogy a televíziós társaság mibôl tudja a sportközvetítés kapcsán felmerülô kiadásait kitermelni. Mindez nagyban függ a televíziós modelltôl, mely Gálik (2000) szerint lehet klasszikus kereskedelmi, állami/közszolgálati, duális és sokcsatornás modell. Ezek a modellek alapvetôen eltérnek, mind a nézô fizetési kötelezettségének, mind a piac szerkezetének, mind a tulajdonlásnak tekintetében. Ha a televíziós-mûsorokat finanszírozás szerint csoportosítjuk (Gálik, 2000.), akkor a klasszikus nagyközönség számára, „ingyenes", a hirdetési bevételekbôl finanszírozott mûsorok mellett megtalálhatók az ún. fizetô televízió (pay-tv), azok a mûsorok, mûsorcsomagok (subscription television), mûsorszámok (pay-per-view), amelyekért a nézônek fizetnie kell. A televíziós társaságok csoportosítása esetében még további lényeges tényezô lehet a mûsorterjesztés módja is. Ebben a tekintetben beszélhetünk földi mûsorszórásról, kábel- mûholdas és am-mikro terjesztésrôl. Felhasznált irodalom András Krisztina (2002): Üzleti elemek a sportban, doktori (Ph.D.) értekezéstervezet, BKÁE Gazdálkodástani Ph.D Program. András Krisztina (2003): A sport és az üzlet kapcsolata – elméleti alapok, mûhelytanulmány, 34., BKÁE Vállalatgazdaságtan Tanszék, Budapest. András Krisztina (2009): Sport + üzlet = sportüzlet? Címû elôadása 2009. április 23-án A sport az innovációban – innováció a sportban címû konferencián. Bayer József (2002): Sportmarketing, BKÁE Sportüzlet és –menedzsment 2001/2002 II. félév 2002. április 17-i elôadása. Bird, P. (1982): The demand for league football. Applied economics, vol. 14, no. 6., pp. 637-649. Chikán Attila (1995): A vállalat társadalmi környezete, BKÁE, Vállalatgazdaságtan-elôadás, 1995/96 1. félév. Chikán Attila (1997): Vállalatgazdaságtan, Aula Kiadó, Budapest. Chikán Attila (2003): Vállalatgazdaságtan, Aula Kiadó, Budapest. Dénes Ferenc (1998/a): A futball eladásának közgazdasági alapjai, marketingmenedzsment 1998/3, 9-17. o. Dénes Ferenc (1998/b): A futball eladása a közönségnek, marketingmenedzsment 1998/5, 59-63. o. Dunning, E. (1971): The development of modern football. The sociology of sport. A selection of readings, Frank Cass & Co. Ltd. 41

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 42

Fazekas Ildikó – Nagy Alfréd (2000): Szponzorálás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Gálik Mihály (2000): Médiagazdaságtan, Aula Kiadó, Budapest. HGV, 2003. Október 18. Kassay Lili (1998): A szponzorok és reklámozók kiszolgálása. Marketing & Menedzsment. 3. szám. 25-27. o. Kassay Lili (2003): A sportmarketing alapjai címû elôadás, a sport üzleti kérdései c. tárgy, BKÁE 2002/2003. 2. félév, tárgyfelelôs: András Krisztina. Misovicz Tibor (1997): Mi megy a tévében? A sportmûsorok átváltozása, jel-kép 1997/1. szám, 23-33. o. Misovicz Tibor (1998): Szolgáltatásmenedzsment – használjuk a látványsportban! Kézirat BKE Vállalatgazdaságtan tanszék. Sárközy Tamás (2002): A sporttörvény magyarázata, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., I. rész. Sirgy, M.J. (1982): Self concept in consumer behavior: A critical review, Journal Consumer Behavior, 1, pp. 287-300. Szymanski, S. – Kuypers, T. (1999): Winners & Losers – The Business Strategy of Football, Viking. Whannel, G. (1995): Fields in Vision. Television and Cultural Transformation Rutledge, London. Itt a márka? Interjú Bayer Józseffel (1997), interjút készítette Dénes Ferenc, in: András Krisztina – Dénes Ferenc (szerk., 1997): Fociüzlet, replika 1997. szeptember, 27. szám, 161-164. o. „Végrehajtási utasítások a játékosok státuszával és átigazolásával kapcsolatos FIFA szabályzathoz" címû szabályzat.

42

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 43

Csapatsiker a vízben Gergely István Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest E-mail: [email protected]

A vízilabda hagyományait és eredményeit tekintve azt hiszem, egyértelmûen kijelenthetjük, hogy jelen pillanatban Magyarország legsikeresebb csapatsportja. Ezt a múltbeli eseményeknek, eredményeinek és a legutóbbi három olimpián elért sikereinek köszönheti. A történelmi, de egyben sportvonatkozású események között megemlíthetnénk az 1956-os melbourne-i olimpiai csapat történetét, amelyrôl két filmet is készítettek. Az ismertebb a „Szabadság, szerelem" amelyben az ’56-os forradalmi eseményeket mutatják be sportolói szemszögbôl. Ezen az Olimpián nem csak az aranyérmet szereztük meg, hanem jelképesen legyôztük a szovjet elnyomókat is. Ezzel a csapat és a sport is belopta magát az emberek szívébe. A film pedig, úgy gondolom, marketing szempontból tett jót a mostani vízilabdának. A siker képe természetesen nem lenne teljes, ha megfeledkeznénk azokról a játékosokról, akik nemcsak a vízilabdatudásukkal, hanem személyiségükkel is emelték a sportág hírnevét és megbecsülését. Itt említhetnénk Gyarmati Dezsôt, Kárpáti Györgyöt, Faragó Tamást, Csapó Gábort (Dudi) vagy a Szívós családot, akik közül többen még ma is aktívan jelen vannak a médiában, de a névsort természetesen folytathatnám, lenne még kit megemlíteni. A jelen idôszak sikerei a Sydney (2000) olimpiai gyôzelemmel kezdôdtek. Ez az olimpiai aranyérem új pályára állította a vízilabdát hazánkban. Nagyobb lett a sport iránti érdeklôdés és megsokszorozta a vízilabdára jelentkezô gyerekek számát. Az athéni (2004) és a pekingi (2008) gyôzelem, pedig egy kitörölhetetlen és szinte megismételhetetlen történelmi nyomot hagyott a sportágak történetében. A magyar csapat egymás utáni három olimpián lett aranyérmes. A sikerek mögött természetesen ismét megtalálhatók az egyéniségek, akik egy igazi csapatot alkotva bizonyították éveken keresztül, hogy „vízilabdában mi vagyunk a császárok". A nevek, mint pl. Benedek, Kiss, Molnár, Kásás, Szécsi, Biros, stb. nagyban hozzájárultak, hogy a sportág a tiszta, kemény, intelligens, szimpatikus és a sikeres jelzôket érdemelte ki hazánkban. A sport és a sportolók iránti bizalmat 43

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 44

mi sem tükrözi jobban, mint hogy 2009-ben Kemény Dénest, a vízilabda-válogatott szövetségi kapitányát, megválasztották az ország legmegbízhatóbb emberévé. Kik számítanak a vízilabdában? A vízilabdát szinte az egész világon ismerik és játsszák, de a sportág bölcsôje, a legerôsebb bajnokságok és válogatottak Európában találhatók. A bajnokságok státuszát tekintve országonként változók. Lehetnek amatôr, fél profi vagy profi bajnokságok1. Ez utóbbiak a horvát, szerb, montenegrói, olasz, spanyol, magyar bajnokságok2. Ezen országok láttán talán nem is olyan meglepô, hogy a vízilabdát balkán sportnak nevezik. Ez a jelzô a számunkra talán nem annyira szimpatikus, de mindenképpen igaz. Balkán sport vagy sem, itt játszanak a világ legjobb játékosai és itt tudják elérni a legmagasabb anyagi megbecsülést is. Ezen a téren kilóg a sorból a Pro Recco csapata, aki szinte saját kezében tartja a világ legjobb játékosait, biztosítva ezzel a folyamatos hazai és nemzetközi sikereket3. Ez szerintem rossz hatással van a sportra, mert kivételes játékosok nélkül romlik a többi bajnokság színvonala, és mert az olasz bajnokságban nem játszó légiósok4 fejlôdéséhez nem elegendô az évi 10-12 mérkôzés, de ezzel a szakmailag hátrányos helyzettel, nyilván szemben áll egy anyagi ellenérték. A pekingi Olimpia után a legboldogabb vízilabdázók a magyarok voltak, mert megnyerték azt. De nem telt el sok idô és mindenki arról kezdett el beszélni, hogy végre az amerikaiak is szép sikert értek el a sportban, ezüstérmesek lettek. Ennek mi is örültünk, és nem csak az arany birtokában, hanem mert azt reméltük most már talán Amerikában is beindul a vízilabda és talál egy kis rést a többi nagy sportág mellett. Talán mindenki azt várta, hogy az amerikaiak találják ki újra a vízilabdát és csinálnak belôle egy üzleti alapon is jól mûködô sportágat. Ez eddig nem történt meg, pedig az ottani piac méretét és a regisztrált versenyzôk számát5 tekintetbe véve azt hihetnénk, hogy egy ilyen siker6 elég ahhoz, hogy a sportág megítélése gyökeresen megváltozzon. Ebbôl a példából is látszik, hogy egy sportág üzletté válásához nem mindig elég "csak" sikeresnek lenni, hanem kell hozzá a háttérben mûködô megfelelô szakértelem és üzleti alapú gondolkodás is. Miért lenne ez másképp nálunk? Puskás Ferenc mondta még hajdanán „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci!" És szerintem ez igaz minden sportágra! De a nagypénzért le kell tudni tenni az eredményeket és el is kell tudni adni azokat. 44

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 45

Hol tartunk a többi csapatsporthoz képest? Ha csak határon belül maradunk, Magyarországon a vízilabda népszerû és nagy érdeklôdésnek örvend. Ez, véleményem szerint, az utóbbi évtized eredményeinek is nagyban köszönhetô. Természetesen vannak olyanok, akik a vízilabdát magáért a sportért szeretik, de vannak, akiket a sportág sikerei tették vízilabda rajongóvá, hogy elmondhassák „mi gyôztünk". Itt meghatározó, hogy az Olimpiai Játékokon sikerült háromszor egymás után aranyérmet szerezni és mivel a vízilabdadöntô lebonyolítására a játékok utolsó napján kerül sor, talán még izgalmasabb, mert ez egy utolsó esély az éremszerzésre. A siker ebbôl a szempontból sajnos kétélû fegyver. Valószínû, hogy a vízilabda örökké nem fogja tudni szállítani az olimpiai aranyérmeket. Ha ez bekövetkezik, elveszíthetjük a szimpatizánsok egy részét, mondván "már ebben sem vagyunk jók". Tehát arra kellene összpontosítanunk, hogy a vízilabdát próbáljuk meg megszerettetni minél több emberrel és ezáltal eladhatóbbá tenni. Természetesen a sikeresség is fontos a népszerûség szempontjából, de nem szabad csak ezen az egy lábon állni! Több sportággal ellentétben a vízilabda Budapest központú. Habár az utóbbi években pár vidéki város csapata is feljutott az OB1-be, véleményem szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a nem budapesti vízilabda fejlesztésére. Egyértelmû tény, hogy vidéken több a nézô mivel erôsebb a lokálpatriotizmus és talán kevesebb a magas színvonalú sportesemény, mint Budapesten. A vízilabda népszerûsítésében fontos szerepet játszik a válogatott mérkôzések vidékre történô szervezése. Az egyik nagyon jó példa erre a Volvo Kupa. Annak ellenére, hogy a bajnoki szezonok és a világliga menete közben, nehéz az igazán komoly válogatottakat meghívni (szerb, horvát, montenegrói, spanyol...), egy hétvége alkalmával a magyar válogatott minden mérkôzését telt ház elôtt játssza, rendezze is bármelyik vidéki város a tornát. Míg a budapesti csapatok a bajnoki mérkôzéseiket 200-400 ember elôtt játsszák, addig a debreceni csapat mérkôzésein nem meglepô, ha a nézôszám meghaladja a 2000 is. A helyi nézôk, mint bevételi forrás, pár kivételtôl eltekintve, nem számottevô. Ha ehhez még hozzávesszük a jegybeszerzési szokásokat, akkor a fizetô vendégek száma talán a tizede a lelátókon ülôknek. Sajnos nálunk a nézôk elvárják, hogy a kedvenc csapatuk ingyenjegyet biztosítson számukra, vagy el sem jönnek a mérkôzésre. Ezzel szemben a válogatott mérkôzéseire hajlandók kifizetni a jóval drágább jegyárat, nem beszélve egy esetleges NBA, NFL, NHL mérkôzésrôl ahol még az 50 dolláros jegyet is büszkén mutogatják, hogy hol voltak. Igen, más az élmény, de az 45

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 46

ára is. El kellene odáig jutnunk, hogy a szurkolók tudomásul vegyék, hogy az 1000 forintos jegyárral támogatják a csapatot és ez által részesei a sikereinek. Nagy segítség lenne ez a klubok nehézkes anyagi helyzetében.

Szponzori bevételek Média Alaptevékenységbôl származó bevételek Állami támogatás Pénzügyi mûveletek bevételei

MVLSZ 57,2% 7,4% 5,4% 30,0% 0,1%

Groupama Honvéd 97,0% 1,0% 1,0% 1,0%

1. ábra7. A sportág bevételi lehetôségei Az 1. ábra Groupama Honvéd vízilabda csapat és a Magyar Vízilabda Szövetség éves bevételek százalékos arányban történô megoszlását mutatja. Az alaptevékenységbôl származó bevételek közé soroltam a jegyár-bevételt a merchandisinget és a játékos átigazolásokból származó bevételt is. Ezeknek külön-külön is egy jelentôs összeget kellene alkotniuk, de mint ahogy az ábra mutatja, még az egyéb alaptevékenység bevételeivel együtt sem érik el a meghatározó szerepet. Továbbá jól látható a fizetôképes média hiánya és a szponzoroktól való nagyfokú függés. A sportág sajátosságai A sportág sajátossága, hogy egy idegen közegben zajlik. Ha valaki vízilabdázni szeretne, elôször meg kell tanulnia úszni, majd taposni (függôlegesen kiemelkedni a vízbôl) és a labdát kezelni. Ha ez mind megy, akkor már csak ezeket kell tudni összekombinálni, ami valljuk be nem egyszerû. Hobbiszinten vízilabdázni nem biztos, hogy egy laza idôtöltés, míg futballozni lényegesen hamarabb meg lehet tanulni és hamarabb aktívan élvezni lehet a játék adta sportolási örömöt. Az, hogy többnyire minden a víz takarásában történik, egyrészt kisebb élvezeti élményt nyújt, másrészt pedig a szabályok megértésében nagy gondot okoz. A szponzorok is szeretnék kihasználni a játékosokat, mint reklámfelületet, de a mérkôzés nagyobb részében csak a versenyzôk feje látszik ki a vízbôl. Ez jó esetben mindig látszik, de szárazföldön játszó csapatsportok sportfelszerelésén és pályáján8 nyújtotta megjelenési lehetôségekhez képest szinte elhanyagolhatóan kicsi. Jelenleg a másik megjelenési forma a fürdônadrág lehet, ami szinte csak akkor látszódik, amikor a játékos elhagyja a meden46

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 47

cét. Egy teljesen új dolog lehetne viszont a testfestés9. A játékosok testének a 90%-a fedetlen. A karok a hát a váll, kapusoknál a mellkas exkluzív megjelenési formák lehetnének. A nyomtatott és az elektronikus sajtóban is a szöveg mellé társított kép, valamilyen akciót ábrázol. Ezek általában közeli képek, amelyek vagy egy lövést, egy védést vagy egy olyan eseményt ábrázolnak, ahol jól kivehetôk a játékosok, vagyis a felsôtestük nagy része kint van a vízbôl. A másik hátrány az érthetôség. Talán ez a vízilabda fejlôdésének a legnagyobb akadálya. A játék nagy része a víz alatt zajlik. A bírók sokszor tapasztalatból ítélnek, vagyis nem látják, de tudják, mi történhet a víz alatt. Ezért viszont az ítéletek egy részét még a játékosok sem értik, hát még a nézôk. Ezen a területen a célnak mindenkép annak kellene, hogy legyen, hogy egy nézô se mondja azt a mérkôzés után, hogy jó volt, de nem értem mi történt igazából. Miért úszott oda ki, vagy miért nem adták meg a gólt ki és miért volt kiállítva. A nézônek nem kötelezô tudnia a szabályokat! A nézô élvezze a sporteseményt. Látvány és médiaképesség Ez minden modern kori sport eladhatóságának alapkövetelménye. Napjainkban a TV közvetítések olyan magas színvonalúak, hogy komoly konkurenciát jelentenek a sportesemény élôben történô megtekintésének. Itt valamilyen szinten szemben áll egymással a jegyárbevétel és a hozzá kapcsolódó helyben igénybe vehetô szolgáltatások és a TV közvetítésekbôl befolyó nyereség. Ez természetesen függ attól, hogy milyen elosztási csatornákon keresztül, mibôl mennyi jut el a csapatokhoz. A TV közvetítés növeli a sportág népszerûségét, de egyben a kényelmi és a látványossági szempontok miatt, elvonhatja a helyi nézôket és leültetheti ôket a TV készülékek elé. A másik párharc pedig a látvány és a csak helyben átélhetô versenyhangulat. Vannak sportesemények, amik különbözô okok miatt nem átláthatók vagy nem teljesen érthetôk. Gondolok itt pl. az autó és motorversenyekre és mondjuk a vízilabdára. Az autó és motorversenyek esetében a helyi nézôk számára nagyon nehezen, vagy szinte egyáltalán nem átlátható az egész pálya, ezáltal a verseny csak egy és ugyanazon szakaszát látják végig. Vagyis a pálya más szakaszain történt dolgokról nem kapnak információt vagy csak késve. A TV nézôk viszont semmirôl nem maradnak le és a jegyárak töredékéért követhetik a legjobb sporteseményeket. Rengeteg plusz információt kapnak a közvetítôktôl és szakkommentátoroktól a fontosabb pillanatokat pedig több kameraállásból is visszalassít47

Sportágak versenye

2011/09/21 19:19

Page 48

ják és elemzik. Élôben ez nincs. Aki lemaradt a gólról az majd csak otthon az összefoglalókban vagy az ismétlésben nézheti meg. Nézzük a vízilabdát. Közvetítési szempontból komoly akadályt jelent a víz. Az akciók nagy része a víz alatt zajlik, ahova a kamera nem lát be és a víz tükrözôdése miatt a fényviszonyokra is külön figyelmet kell fordítani pl. honnan világít a nap vagy a reflektorok, van-e egyáltalán elég fény a fedett uszodákban stb. A víz alatti kamerák ugyan megjelennek a nagyobb nemzetközi versenyek alkalmával, de sajnos az ezzel járó költségeket a hazai TV társaságok nem vállalják fel. Tehát a közvetítés bizonyos speciális felkészültséget igényel. Talán átgondolandó lenne, hogy egyes kamerákat a vízszint magasságába sülyesszék le. Ezáltal jobban érzékelhetô lenne a játékosok függôleges mozgása is, amely a szárazföldi sportok esetében egyértelmûen látszik a partvonalon elhelyezett fejmagasságban lévô kamerák segítségével. A vízilabda képernyôre kerülését viszont nem csak a szabályrendszere vagy a zárt uszodák sokszor nem megfelelô fényviszonya nehezíti, hanem a bajnokság versenynaptárának nem megfelelô összeállítása is.

2. ábra. Egyes sportágak bajnoki szezonjának alakulása10 A táblázatból egyértelmûen kitûnik, hogy az egyes csapatsportágak a versenynaptárak összeállításakor nem veszik figyelembe a többi Magyarországi csapatsport versenynaptár terveit. Tehát a szövetségek közötti kommunikáció nem mûködik. A kosárlabda, a kézilabda és a vízilabda szinte napra pontosan ugyanakkor tartja meg a rájátszását és a döntôket. Ide jön még a labdarúgó bajnokság utolsó 48

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 49

fordulója és a Forma 1, amit a TV szombat vasárnap közvetít. Ebben a közvetítésért zajló harcban nehéz érvényesülnie a vízilabdának, a saját nehezítô körülményeit a vállán cipelve. Ez két dolog miatt is elônytelen nem csak a vízilabda, hanem a többiek számára is. Választási lehetôséget ad a médiának, hogy melyik sportág mérkôzését közvetítse, és döntés elé állítja ugyanazon egyesület szurkolóit, hogy melyik mérkôzést nézzék akár élôben vagy a tévében. A honvédszurkoló az egész évben honvédszurkoló és nem feltétlenül csak vízilabda vagy kosárlabda függô. Ezt figyelembe véve a megfelelô versenynaptár megtervezésével viszonylag egyszerûen növelhetô lenne a nézôszám a különbözô sportágaknál egy azon egyesületen belül. Nem szabad megfeledkeznünk még egy nagyon fontos tényrôl. A sportesemény közvetítésekben nincsenek távolságok. A világ minden tájáról egyenes adásban követhetjük a különbözô nagy sporteseményeket és rangadókat. A nézôk több sportcsatorna kínálatából is válogathatnak és nem biztos, hogy a magyar csapatok hazai bajnoksága nyeri meg a tetszésüket. Ez részben a hazai bajnokságok idôzítésének kérdése (a magyar bajnokságokon belül, ha lehet, ne konkuráljanak egymással a sportágak), részben pedig egy médiaszabályozási kérdés is. Ahogy a rádióknál, úgy talán a sportközvetítések terén is kötelezôvé lehetne tenni egy bizonyos mennyiségû magyar sportesemény közvetítését is. Szabályváltoztatások és az idôzítés Az utóbbi idôben többször hallhattak még a nem vízilabda szeretôk is a vízilabda szabályváltoztatásának igényérôl. Ez ügyben már szerencsére történtek lépések és néhány módosítást már a gyakorlatban is leteszteltek. Tehát elindult valami, de egy fontos részlet kimaradt: a nézô. Egy terméket vagy szolgáltatást csak akkor lehet eladni, ha azzal kielégítünk egy igényt. Jelen esetben azt, hogy a változtatások milyen irányba menjenek, egy közvélemény-kutatással lehetne kideríteni. Ebbôl kiderülne mire is kíváncsi a nézô és mire nem. Nyilván lennének a lehetetlenség határát súroló igények is, de kiderülne mi a fô vonal. Az, ha csak a vízilabdások próbálják megváltoztatni a sportág szabályait, nem biztos, hogy a nézôk számára is látványosabbá és élvezhetôbbé válik ezáltal. Márpedig a cél ez lenne. A közvélemény-kutatás célpontjai lennének a médiások, vízlabda szurkolók, játékosok… Ebbôl véleményem szerint kiderülhetne sok érdekesség pl. célközönség, új szabályok és látványelemek… Az eredményt pedig szükségszerû lenne úgy összegezni, hogy a sportág fejlôdését garantálja, de maradjon meg a vízilabda karaktere is. 49

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 50

Minden változtatás közül a legegyszerûbbnek és a legkönnyebben megoldhatónak (nem kell hozzá nemzetközi engedély sem) a vízilabda bajnokság rájátszásának az 1. ábra szerinti piaci résbe való áthelyezését tartom. Az, hogy ez épp pont nyárra (június, július, augusztus) esik ez csak egy plusz, kedvezô faktor a vízilabda, mint nyári sport számára. Képzeljük el a jelen helyzetet. A bajnokság szeptembertôl május elejéig tart. A mérkôzések 99,99%-át fedett uszodákban rendezik. Gondoljunk csak bele, hogy lehet azonos komfortérzete az úszónadrágos sportolóknak és a télikabátos lelátón ülô nézôknek egy légtérben? Az uszodák nagy része nem rendelkezik ruhatárral és így szerintem az is csoda, hogy ilyen sok nézô felvállalja ezt a kellemetlen helyzetet. A nyári bajnokság egyik legjobb példája a máltai vízilabda bajnokság. Máltán úgy, mint sok helyen Európában, a labdarúgás a legnézettebb és legnépszerûbb sport. Az ottani vízilabda szövetség viszont nagyon ügyesen idôzítette a bajnokság rájátszását, amely a labdarúgó bajnokság végével kezdôdik. Így nincs konkuráló sportesemény és minden mérkôzést telt ház elôtt tudnak lejátszani. A nézôszám 24000 ember is lehet. És ez a nagy érdeklôdés lehetôvé teszi külföldi sztárok igazolását is. A máltai vízilabdához hozzátartozik, hogy a bajnokság színvonala messze elmarad a magyar OB1-tôl, de ott a piaci rést kihasználva mégis meghatározó sportesemény a vízilabda bajnoki rájátszás. Irány a nemzetközi porond Magyarország kis piac. Kevés a hazai potenciális szponzor. Azt hiszem, ezt nem csak a vízilabdában mondogatják és nem is csak a különbözô sportágakban. Ha kicsi, akkor miért nem lépünk ki a határokon túlra? Egy nemzetközi bajnokság, nem kieséses rendszerû, sokkal nagyobb nézôtábort érhetne el. Tavaly elsô alkalommal került megrendezésre az Interliga, amelyben szerepelt magyar, szerb, román és szlovák csapat is. Sajnos a csapatok nagy része az anyagi helyzetükre hivatkozva lemondta az idei indulást. Mi is szólhatna egy ilyen bajnokság sikeressége mellett? A környezô országok elit csapatai alkotnák a mezônyt, ezáltal a bajnokság színvonala magasabb lenne, mint az egyes bajnokságoké külön-külön. A szponzorkeresés is kitolódhatna a határokon kívülre. Itt elsôsorban olyan cégekre gondolok, akik az európai terjeszkedést fontolgatják vagy éppen több országban is jelen vannak már és ennek a nemzetközi bajnokságnak a segítségével, egy csapaton keresztül, de akár mint a bajnokság névadó támogatójaként szeretnének ismertebbé válni. 50

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 51

Mi vagyunk a legolcsóbbak Mint sportoló ennek nem örülök, de a tény az tény. Egy jó hazai vízilabda csapatot, amely a bajnoki címre is esélyes és már nemzetközi szinten is fajsúlyos (minden költséget figyelembe véve) évi 200250 millió forintból össze lehet állítani. Média megjelenések tekintetében (nyomtatott és elektronikus sajtó, TV közvetítések) a vízilabda és a vízilabdások frekventált, de nem elhasznált szereplôk. Az öt kiemelt sportág Az öt lávány csapatsportág tekintetében – a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás és a vízilabda – az adójogszabályok módosítása alapján a társasági adó 70 százalékának 100 százaléka utánpótlás-nevelésre, 80 százaléka sportcélú befektetésekre (létesítmény-beruházás, eszköz- és felszerelés-vásárlás), 50 százaléka a szövetségekben dolgozó sportszakemberek bérezésére fordítható11. Ez és az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás, nagy lehetôség ennek az öt sportágnak. Egy fontos feltétele a támogatásnak, hogy a cégek nem kaphatnak megjelenési felületet. Itt felmerül a kérdés, vajon hosszú távon mennyire változtatja meg ez a lehetôség a hazai szponzorációs szokásokat. Vajon e változás hatására érdekeltebbé válnak-e a cégek a sport támogatásában, vagy teljesen elhal a klasszikus értelemben vett szponzoráció fogalma? „A szponzoráció egy eseménnyel, egyénnel, csoporttal való képzettársítás megvásárlása és felhasználása marketing célokra."12 Egy biztos, az öt kiemelt sportág az adótörvény ezen módosításával a következô évek során több forráshoz juthat. A kérdés viszont az, hogy ezt mire fogják felhasználni. Figyelembe veszik-e az utánpótlásnevelés biztosítását és az infrastruktúrafejlesztést, vagy az azonnali eredménykényszer lesz a legerôsebb motivációs tényezô. Gondolok itt arra, hogy az így megszerzett pénzbôl a csapatok esetlegesen újabb külföldi erôsítésekben fognak gondolkozni. Sajnos, amíg arról beszélgetünk, hogy mit hozhat a jövô, addig a potenciális szponzorok várakozó álláspontot vettek fel. Várnak, amíg pont kerül az adótörvény módosításra, hogy eldönthessék, szponzorálnak vagy támogatnak a jövôben. Ez a helyzet természetesen nem elônyös a klubok számára, mert így az új szponzorok bevonása komoly nehézségeket okoz. Ezek a változások és az elmúlt években tapasztalt szponzorációs nehézségek elengedhetetlenül változásra kényszerítik a klubokat. Azok, akik hosszú távon is sikeresek szeretnének maradni, azoknak most már nem elég csak a sportpályák mellett szakembereket alkal51

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 52

mazni, hanem a csapat vezetôi stábját is a megfelelô szakértelemmel kell megtölteniük. Mint aktív sportoló mélyen tisztelem a múltban sikeres sportolókat, de számomra a sikeres sportoló nem jelent egyet a sikeres vezetôvel, menedzserrel, közgazdásszal vagy marketingessel. Sokan még az edzôi szakmába is belebuknak, pedig az azért közelebb áll a sporthoz, mint pl. a vezetéstudomány vagy a közgazdaságtan. Ezt a problémát a csapatsportágak közös terhének látom. A vezetôségek szakmai megújulása jó hatással lenne az egyes sportágakra és ez által az egész magyar sportra. Ennek megváltoztatása tehát egy közös igény, amelyet szintén tudatosan kellene építeni a sportágakon belül. Hol vannak a fiatal sportolni vágyók? A grund sport nem tûnt el, csak átalakult. A mai generáció neve lehetne akár Facebook- ,Twitter- vagy Iwiw-generáció is. Robbanásszerûen megnôtt az internet-felhasználók száma13 és természetesen a legelterjedtebb a fiatalok körében. Egyre több, látványos és izgalmas számítógépes játék kapható, amely egy virtuális világba repíti a felhasználóit és sajnos függôséghez is vezethet. Tehát a grund sport nem tûnt el, csak átalakult virtuális játékokká. Természetesen az egyénre gyakorolt fizikális hatása nem ugyanaz, de a versenyszellem, csapatépítés, a szocializáció a gyôzelemmel és a vereséggel járó mentális állapot nagyon hasonló. Egy valamiben azért nagyon-nagyon eltér: személytelen az egész. Tehát a mai generációt nem elítélni kell e miatt, hanem megérteni. Megtalálni, hogy hol és hogyan lehet ôket elérni és motiválni arra, hogy ne a virtuális sportokat részesítsék elônyben. A megoldás adott. Ott ahol a szabadidejük nagy részét szívesen töltik és információkra vadásznak: az internet. Itt szinte már mindenkit el lehet érni. A közösségi oldalak a reneszánszukat élik és az emberek információéhsége szinte kielégíthetetlen. A sport (klubok, egyesületek, sportesemények) komoly lemaradásban szenved ezen a területen. Az sporteredményekrôl és a sporteseményekrôl szinte csak a médiából, sajtóból értesülhetünk (online vagy offline) és ezek valljuk be, nem mindig csak a sportról szólnak. Az internet világában, véleményem szerint nem szabadna csak mások „tollára" hagyatkozni a sportesemények és eredmények közlése terén. Sokkal intenzívebb életet kellene élniük az egyesületek és klubok honlapjainak. Legtöbbször ezek csak alvó honlapok, frissítések és felügyelet nélkül. Jelen kellene lenni a közösségi oldalakon, napi hírekkel, eseményekkel és jövôbeli programokkal. Szinte egy külön 52

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 53

közösséget kellene kialakítani, ahol a tagok napi rendszerességgel részt vennének (kommentek, chat, szakmai értékelések, blog stb.). Összegzés Hazai viszonylatban nézve a vízilabda az eredményei miatt megbecsült sportág. Ezt kihasználva lépéseket kell tennie hazai és nemzetközi szinten is a sportág jövôbeni sikeres fejlôdése érdekében. Ez komoly úttörô munkával jár, de úgy gondolom, hogy a magyar vízilabda múltban kivívott pozitív hazai és nemzetközi megítélése, feljogosítja ennek kezdeményezésére. A magyarországi sportok közös ügye egy sportszeretô nemzet kialakítása. Ennek eléréséhez fontos a sportágak közötti kommunikáció és a nem szükséges versenyhelyzetek kerülése, a sporttudományban elért ismeretek és az ebben jártas szakemberek alkalmazása, a versenysportok „üzletiesebb" alapokra való helyezése, szem elôtt tartva az utánpótlásnevelés fontosságát, elengedhetetlen a kor elvárásainak megfelelôen az internet adta lehetôségek kihasználása, élô honlapok és aktív közösségi portálokon való részvétel formájában. Jegyzetek Magyarországon az OB1 a 2010/11 bajnokság ismét profi státuszú. Ez a változás a sportág EKHO (egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás) besorolása miatt történt. 2 Regisztrált versenyzôk száma összesen 2008/09: Magyarország 4.289, Olaszország 17.910, Horvátország 3.250, Spanyolország 16.015, Szerbia és Montenegró együtt 2.300, Hollandia 29.175, Görögország 32.000, Németország 34.000 (9.000), forrás LEN (egyes helyeken pl. Németországban a klubtagokat és pártolókat is regisztrált versenyzôknek veszik). 3 A 2010/11 bajnoki szezonban 10 külföldi játékosuk van, de az olasz bajnokságban csak 2 szerepelhet, vagyis 8 játékos csak évi 1012 mérkôzést játszik az Euroligában. Mindemellett van két fiókcsapata, ahol szintén tartalékol olyan külföldi játékosokat, akik a Pro Reccoba még nem fértek be. 4 A bajnokságban 2 légiós szerepelhet, míg a nemzetköziben nincs korlátozás. 5 Több mint 500.000 és csak egyetemi szinten mûködik, Magyarországon 4.516. 6 Olimpiai ezüst Peking 2008. 7 Saját forrás (Groupama Honvéd és a Magyar Vízilabda Szövetség adatai alapján 2009/10 évre). 1

53

Sportágak versenye

8

2011/09/21 19:23

Page 54

Egy kézilabdapályát fel lehet használni megjelenési felületként, de egy medencét sajnos egyelôre még nem. 9 A Groupama Honvéd a 2010/11 szezonban ezt egy alkalommal kipróbálta. Szinte mindenkinek elnyertük a tetszését, de a FINA szabályzatára (úszás és vízilabda együtt van) hivatkozva (az úszók nem használhatnak testfestést, gondolom a sikamlósság miatt), rájátszásra mégsem engedélyezte a MVLSZ. Talán jövôre. 10 Saját forrás (a szövetségek adatai alapján). 11 Elôzetes becslések szerint a cégek 10-20%-a élne ezzel a lehetôséggel. 12 Bauer András – Berács József : Marketing, Aula Kiadó Budapest 1996. 249. o. 13 2007 januárjában átlépte a 2 milliót, majd évenként stabilan félmilliót növekedve, idén meghaladta a 3,5 milliót, a webAUDIT 2010. január 11-én 3,53 millió egyedileg megkülönböztethetô belföldi látogatót mért a hazai weboldalakon. A havi látogatószámok aránya 57 százalékról 62-re emelkedett. Az átlag hazai netezô egyre gyakrabban és egyre több idôre keresi fel a világhálót Forrás: http://www.median.hu/object.04bd1782-15bf-4c98-839893b8600aee53.ivy

54

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 55

A jég hátán Géczi Gábor Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest E-mail: [email protected]

Gyorsuló világunkban a kemény küzdelem az életben maradás záloga. A globalizáció hozta magával ezt a kemény versenyt a sportban is, melyben akkor lehetünk sikeresek, ha a tudományos eredmények gyakorlatba való azonnali beépítését elvégezve elônyhöz jutunk, vagy csökkentjük a lemaradásunkat a világvezetô, sport nagyhatalmakhoz képest. A magyar jégkorongozás történetébôl kiderül, hogy ez a lemaradás igen jelentôssé vált a rendszerváltás elôtti évtizedek nem kedvezô politikai és gazdasági környezetében (Géczi, 2005.). A jégkorongozás hazánkban a rendszerváltás után komoly fejlôdésnek indult, amely mind utánpótlás, mind felnôtt szinten visszatükrözôdik az eredményekbôl. Amíg az 1990-es hazai rendezésû világbajnokságon a hazai csapat tagjaként sajnos én is (ha nem is tevékenyen) de rész vettem minden idôk legrosszabb helyezésének elérésében, ekkor a világ harmadik vonalát jelentô C csoport 7. helyezése volt, idén az elit csoportba, az „A" csoportba kerülésért rájátszásban kapott góllal az olasz válogatott múlta felül csapatunkat. Ez a fejlôdés már nemzetközileg is komoly elismerést kapott, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (International Ice Hockey Feredation, IIHF) az összes tagországot érintô auditálásánál kimagasló értéket ért el, és ezzel az IIHF fejlesztési segítségét is kiérdemeltük. A Magyar Jégkorong Szövetség utánpótlás-nevelô programjainak fô filozófiai mozgatóereje, hogy olyan játékosokat képezzünk, akik rendelkeznek a kellô képességekkel, készségekkel és tudással ahhoz, hogy a felnôtt csapatokban és a nemzeti válogatottban szerepeljenek. A jégkorong az egyik leggyorsabb és legösszetettebb csapatsport a világon, amely differenciált tulajdonságokat követel meg a játékosoktól (Vescovi és tsai, 2006.). A jégkorongra egyébként jellemzô a nagy intenzitású, rövid korcsolyázás, a gyors sebesség és irányváltás, valamint az állandó test-test elleni harc (Montgomery, 1988.). Ebben a kiváló sportban a siker nemcsak az egyéni hatékonyságon, hanem sokkal inkább a csapathatékonyságon, egymás megértésén, a kommunikáción, az együttmûködésen és az alázaton múlik (Feltz és Lirgg, 1998.). Sokévi kemény, komoly és célirányos edzésmunka 55

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 56

szükséges ahhoz, hogy mindezt el lehessen sajátítani. Az edzések, a játék, a táborok és a tornák öröme a pedagógiai eszköze annak, hogy az egyes játékosoknak megfelelô tudásanyagot adjunk át. Az alábbi idézet a Magyar Jégkorong Szövetség fejlesztési tervébôl (2009) megvilágítja a szövetség filozófiáját a sporttal kapcsolatban. „A célunk az, hogy nem jégkorongozót, hanem jégkorongozó embert neveljünk. A játékosok közül sajnos nem mindenkibôl lesz felnôtt játékos, a serdülôkor, az iskolai továbbtanulás, a párkapcsolatok vagy éppen egy sajnálatos sérülés mind-mind befolyásolják a pályafutást, így az edzôknek nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a játékos pályafutás befejezése ne okozzon törést az egyén életében. Akibôl nem lesz professzionális jégkorongozó, az elôtt megnyílhat a jégkorong-bírói vagy az edzôi pályafutás lehetôsége is. Tapasztalatból tudjuk, hogy tökéletesen lehet kombinálni a kiváló iskolai eredményeket a már fiatalon is magas szinten ûzött jégkorongozással. Tisztában kell lenni azzal, hogy mind az iskolában, mind a sportágban fegyelmezett és célirányos hozzáállásra van szükség ahhoz, hogy ezt valaki megvalósítsa. Aki érett az iskolai munkához, az általában érett arra, hogy a sportban is meghozza a felelôsségteljes döntéseket. A kezdô játékosok 5-10%-a lesz csak felnôtt játékos, akkor a minôségi nevelés többi résztvevôjének, a maradék 90-95% képzése akár feleslegesnek is mondható? Nem, a többi játékosból lesznek azok a sportbarátok, szülôk, akik a távoli jövôben jégkorongozni viszik le saját csemetéjüket, ôk lesznek a szponzorok, támogatók, akik nélkül a sportág sokkal nehezebb körülmények között dolgozna. Amennyiben a képzésünk magas színvonalú, a döntési szituációban lévô korosztályoknál (U16, U18, U20) a gyerekek saját szabad akaratuknak megfelelôen kell, döntsenek. Az edzésidônek a racionálisabb beosztása, a több életszerû játékszituációs gyakorlat, a mini game-ek (különbözô létszám és szabályok szerinti játék) hatékonyabbá és sokoldalúbbá fogják tenni az edzéseket és a játékosokat egyaránt. A szárazon történô folyamatos taktikai képzés és fizikai felkészítés, pedig szintén erôsen javítja majd a gyerekek képességeit, készségeit". Koordinációs mechanizmusok a jégkorongban Állami támogatás rendszere jégkorongban A jégkorong a korábbi években a meglehetôsen szerény nemzetközi eredményei miatt nem kapott nagy összegû állami támogatást, ami egyrészrôl sajnálatos, másrészrôl viszont a sportágban dolgozókat nem kényelmesítette el, azaz a dinamikus fejlôdéshez nem állami 56

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 57

forrásokat használtunk fel, hanem a helyi önkormányzatok, illetve a szponzorok segítségével fejlôdtünk. Komoly lépésnek számított, amikor a jégkorong bekerült a Héraklész Program sportágai közé 2004-ben. Az addigi szûkös pénzügyi keretek kiegészültek egy stabil állami támogatással, amely a rendszeres és tervszerû felkészülését szolgálta az utánpótlás elôször kettô (U16, U18), majd 2006-tól már három korosztályos válogatottjának (kiegészült a Csillag Programmal U20). További állami támogatásként sportágunk bekerült a Patrónus Programba, illetve 2009-ben a Parlament egy a sportágunk számára soha nem látott összeggel (170 mFt) támogatta az utánpótlás fejlesztését, amelyre a felnôtt válogatott ,,A’’ csoportba jutása adott okot. A támogatási összeg egy része, 86 mFt az egyesületek által benyújtott pályázatok komoly szakmai elbírálása és kontrollja után az Elnökség jóváhagyásával a klubokhoz került, amelyet mûködésre és fejlesztésre fordítottak. A fennmaradó rész a Szövetség központi programjainak finanszírozását tette lehetôvé. Ebbôl az összegbôl 2010-ben a Sport XXI Programra fordítottunk 20 mFt-ot, amely összegbôl sportágunkban az U14 Tehetséggondozó Programot és a szakmai fejlôdést segítô Metodikai Központ megépítését, illetve üzemeltetését fedeztük/fedezzük.

1. ábra. A 170 mFt megoszlása

57

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 58

2. ábra. Klubtámogatás a 170 mFt támogatásból, 87,5 mFt összértékben Ezekben a programokban az állami oldalról partnerünk a korábbi NUPI, mostani nevén Nemzeti Sport Intézet (NSI), Dr. Szabó Tamás fôigazgató vezetésével, valamint Tóth József Héraklész Igazgató, Juhász Erika gazdasági vezetô, Pignitzky Dorottya osztályvezetô, Dr. Géczi Mariann jogi osztályvezetô és Bárány Mariann Héraklész koordinátor az a szakmai stáb, akikkel együttmûködve valósítjuk meg utánpótlás programjainkat, és akiknek áldozatos munkájáért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. 2011-tôl sportágunk eddigi Héraklész edzôi Gerevich ösztöndíjban részesülnek, amelynek folyósítását a Magyar Olimpiai Bizottság végzi. Szintén komoly állami segítségnek számít az igen költséges jégpályák fenntartása, amelyek közül a Gyakorló Jégcsarnok, a Kisstadion, a Millenáris és az UTE jégpálya a Nemzeti Sport Központok (NSK) üzemeltetésében vannak. Az NSK által üzemeltetett jégpályákon a bérleti díj kifizethetôbb, mint az önkormányzati, vagy magánkézben lévô jégpályák óradíjai. Önkormányzati támogatások rendszere jégkorongban Mint azt már régóta tudjuk, az önkormányzatok nélkül a sport nem létezne a most ismert formájában, igaz ez a jégkorongra is. A legnagyobb támogatást a helyi önkormányzatok adják fôleg a vidéki 58

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 59

fellegváraknak a jégkorongban is. Megjegyzem, a fôvárosi kétszintû önkormányzatiság komoly gátja a fôvárosi sportélet megfelelô szintû támogatásának, hiszen a kerületeknél nem áll rendelkezésre elegendô pénz, míg a fôvárost igazán az elitsport támogatása nem foglalkoztatja. Ezek a finanszírozási és irányítástechnikai problémák azonban nem új keletûek, hiszen már megjelentek az 1934-es (1934. XII. tc.) és 1937-es novellákban is. Sportágunkban a létesítményeket (Debrecen, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár, Pesterzsébet) jellemzôen, szintén a helyhatóságok tartják fent. Szintén jelentôs helyi támogatásnak minôsül a sportiskolai (közoktatási és egyesületi típusok egyaránt) támogatása, amelyre Miskolcon, Székesfehérváron és Kaposváron van példa. Non-profit szervezetek jelenléte jégkorongban Mint azt más sportágakban is megfigyelhetjük, a sportszervezetek mellett sok alapítvány is mûködik, melyek feladata a sportágak támogatása. Klasszikusan a közhasznú és kiemelkedôen közhasznú szervezetekbe való befizetéssel próbálnak a sportszervezetek több mûködésre fordítható pénzt szerezni, ennek adótechnikai elônyeit kihasználni. Szövetségünk mellett is mûködik alapítvány, a neve Fejvédô alapítvány, amelynek mûködési célja a regisztrált játékosok részére kockázatközösségi rendszert biztosítani, azaz a sporttörvény elôírásának ilyen módon tesz eleget az MJSZ. A rendszer mûködési elve, hogy játékengedély kiváltásakor a játékosok befizetnek egy adott összeget, amelybôl a szezon során jégkorongozás közben megsérült játékosok az év végén súlyozottan meghatározott összeget kapnak meg. Sportágunkban szintén jellemzô, hogy agilis szülôk közremûködésével a Nemzeti Civil Alap, és egyéb pályázatokon próbálnak forrásokhoz jutni. Piaci viszonyok a jégkorongban Sportágunkban a piaci viszonyok igazán nem alakultak ki, a sportszervezetek mindegyike szûkös forrásokból gazdálkodik. Jellemzô a viszonyokra, hogy Magyarország elit klubja a székesfehérvári SAPA AV19 az osztrák bajnokság elsô osztályát jelentô EBEL (Erste Bank Eishockey Liga) klubcsapatai közül messze a legkisebb költségvetéssel dolgozik, hiszen az ~1,4 mEuro költségvetésû székesfehérvári csapat utolsó ezzel a számmal a ligában, az ôket megelôzô szlovén csapatok is minimum a duplájával tudnak gazdálkodni. A liga leggazdagabb klubja a Red Bull Salzburg együttese, 12 mEuro költségvetésû. 59

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 60

A hazai bajnokság kevés nézô elôtt zajlik, azonban a SAPA csapata az EBEL küzdelmei során szinte végig teltház mellett játszik. Merchandising szintén csak egy-két helyen segíti a költségvetést, itt nagy elôrelépést lehetne elérni. A hazai jégpályák helyzete szintén igen vegyes képet mutat, hiszen a jéghiány miatt igazából edzôcsarnoknak épült pályákon is rendeznek még felnôtt mérkôzéseket is. A nézôi szórakoztatás is elhanyagolt terület, a válogatott eseményeken, a szünetekben, illetve csak egy-két helyen van valamilyen program, ahol jobbára U8, U10 korú játékosok szórakoztatják a nagyérdemût. Ami jelenleg az egyik legnagyobb megoldásra váró feladat az a klubvezetôk képzése, továbbképzése, hiszen a sok áldozatos munka mind kárba vész, amikor nem üzlettársként, hanem ellenfélként, néha ellenségként kezelik egymást. A küzdelemnek a pályán van a helye, a menedzsment nem megfelelô hozzáállása néha komoly károkat okoz a sportág fejlôdésében. A jégkorong versenyképessége Magyarországon A 2011-es budapesti világbajnokság is megmutatta, hogy a sportág népszerû, hiszen a Papp László Aréna minden hazai mérkôzésen megtelt szurkolóval. Itt azonban egybôl megfigyelhetô egy komoly kontraszt is, hiszen a bajnoki mérkôzéseken is csak a rájátszás küzdelmei vonzanak megfelelô nézôszámot, az alapszakasz mérkôzéseit meglehetôsen kevesen nézik. A regisztrált versenyzôi létszámunk az elmúlt 5-7 évben megduplázódott, jelenleg ~2300 versenyzônk van. A létszám emelkedésének azonban vannak gátjai, döntôen a jégkorongozás költségessége, valamint ami a nagyobb probléma a jégfelületek relatív kicsi mértéke. Ugyan épülnek évrôl évre, úgynevezett mini jégpályák (14/16-28/30m), ahol a két alsó korosztályunk tud edzeni, azonban a szabvány méretû pályák száma korlátozott: számuk jelenleg 28 (1. táblázat). 1. táblázat. Magyarországi jégpályák száma (MJSZ honlap, 2011) Megnevezés Darab szám Összes jégpálya (beleértve a multifunkciós csarnokokat is) 41 Szabványméretû fedett pálya 17 Szabványméretû nyitott pálya 11 Nem szabványméretû fedett pálya 6 Nem szabványméretû nyitott pálya 7 Nemzetközi mérkôzés lebonyolítására alkalmas pálya 14 60

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 61

Jelenleg a válogatott csapatok nemzetközi helyezéseit figyelembe véve a felnôtt csapatunk a világranglista 17-18. helyén, U20 csapatunk a 23-24 helyén, míg az U18 válogatott a 14-15. helyén található. Ezeken a helyezéseken javítanunk kell, igaz az utánpótlás vb-k rendszere eltér felnôtt lebonyolítástól, hiszen míg a felnôtteknél 16 csapatos az elitosztály, addig az U20 és az U18 korosztályokban csak 10 együttes szerepel. Fogyasztók a jégkorongban Szerencsénkre a jégkorongban kialakult a kulturált szurkolói magatartás, amely lehetôvé teszi családok részére akár kisgyerekkel is a mérkôzések megtekintését. Szurkolói rendbontás abszolút nem jellemzô a nézôinkre, például Svájcban az „A" csoportos vb idején néhány más sportágban jeleskedô szurkoló megpróbált verekedést kezdeményezni a mérkôzés elôtt a szlovák szurkolókkal, de a hokifanok lefogták és meggyôzték ôket, hogy biztosan sportágat tévesztett, itt ez nem szokás. Jellemzôen fair szurkolók vannak jelen pályáinkon, ami igen nagy értéknek számít manapság. A válogatott programokon mindig komoly érdeklôdés figyelhetô meg, amit a MJSZ is segít azzal. hogy komoly ellenfeleket próbál lekötni, például a közeli múltból Finnország, Svédország, Oroszország és a Team Kanada is ellenfele volt a mieinknek. Most zajlanak a tárgyalások a New York Rangers, illetve egy KHL-es (Kontinentális Jégkorong Liga) orosz együttes budapesti vendégszereplésérôl. A sportágunk jellemzôje, hogy a jégkorongot elôször élôben kell megnézni ahhoz, hogy igazán késôbb a TV készülék elôtt is élvezhetô legyen, ez a jellemzôen sok sportszeretô szurkolónál okozza az „AHA" élményt, amikor elôször lát játékosokat, kapusokat a jégen játszani. Szponzorok a jégkorongban Sportágunkban jellemzôen sokszínû szponzorálás van jelen, a kisebb cégektôl a legnagyobbakig sokszínû a paletta. Az MJSZ szponzori köre inkább a nagyobbakból (Austrotherm, Telenor, Közgép, MasterCard), míg a kluboké jellemzôen a kisebb szponzorokból áll. A klubok szponzorációja két jól megkülönböztethetô elgondolásra bontható, az egy-két nagyobb szponzor által szponzorált, valamint a több kisebb szponzor által szponzoráltra. A kevés szponzor komoly veszélyt rejt magában, hiszen mint azt a Vasas esetében láthattuk, ha az egyik szponzor befejezi a szponzorálást, akár meg is szûnhet egy adott sportszervezet. A több, kisebb szponzor stabilabb, kevesebb hibát rejtô mûködést biztosíthat a sportszervezet számára (AV19). 61

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 62

Közvetítési jogok Sajnos a hazai sportmédia még nem túl biztos anyagi lehetôségekkel rendelkezik, emiatt sportágunkban a közvetítési jognak eddig még nem volt pénzben kifejezhetô értéke, bár elmozdulás már itt is mérhetô, hiszen öt évvel ezelôtt még a szövetségnek kellett fizetnie a közvetítésekért. Munkaerô-piaci sajátosságok • UP: a játékosok csak a U20 korosztálytól kapnak költségtérítést, szerelést, esetleg ösztöndíjat, addig mindent a szülôk fizetnek (tagdíj, szerelés, utazás, edzôtáborozás – évi 200.000 Ft-tól felfelé). • Felnôtt: Nagy a szórás MOL ligában játszók jellemzôen 100.000 - 4/500.000 Ft, míg az EBEL profik már több ezer Euro/hó díjazásban részesülnek. • Edzôk: Nem volunteerek, az elmúlt idôszakban a számlás alvállalkozás volt a legfôbb foglalkoztatási forma, alkalmazásban kevesen állnak. • Játékvezetôk: Kisebb korosztályokban U10-ig UP játékosok, feljebb már nem volunteerek, beszámláznak a klubok vagy a Szövetség felé. • Hivatalos személyek: Nem volunteerek, beszámláznak a klubok vagy a Szövetség felé. Versenyrendszerek Utánpótlásban jellemzôen a korosztály számára ideális mérkôzésszám közelében kiírt rendszerek mûködnek, az U8-U10 korosztályban játékerôt is figyelembe vevô tornarendszerû lebonyolítással. Az U12 korosztályban még eredményt nem számítva játszanak egymás ellen a csapatok, elkerülendô az eredménykényszer negatív hatásait, mind a játékosok, mind az edzôk részérôl. Az U14-tôl felfelé rájátszásos rendszerben mûködtetjük a bajnokságokat, azaz a megfelelô számú alapszakasz után, vagy egybôl rájátszás, vagy még egy középszakaszt is beszúrva kezdjük meg az egyenes kieséses rendszert oly módon, hogy a 3. helyért is játszani kell. Ezekben a korosztályokban már megjelennek külföldi csapatok is (Csíkszereda, Crvena Zvezda). Felnôtt szinten az élcsapatunk, az AV19 klub az osztrák az EBEL ligában játszik osztrák, szlovén és horvát csapatok ellen. Ez szintén rájátszásos rendszerû bajnokság. A hazai bajnokság egy érdekes újfajta kezdeményezés, a MOL liga küzdelemsorozatával együtt zajlik, december végéig a román és ha62

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 63

zai csapatok egy bajnokságban szerepelnek, ezután jön a MOL liga 4-es döntô, egyenes kieséses rendszerben, a 3. helyért nem játszanak mérkôzést. Az egymás elleni MOL liga meccsek egyben OB I mérkôzések is, azaz beleszámítanak a hazai bajnokság alapszakaszába. Ez a bajnokság is rájátszásos. Célként megfogalmazható egy erôs 1620 résztvevôs erôs liga kialakítása a régióban. Modernizáció Játékosok • Learn to Play Program U8 (klubok számára adunk szakmai anyagokat, útmutatást a megfelelô képzéshez) • MJSZ kapusedzések (minden héten versenyszezonban, nyári szünetben kapustáborok) • MJSZ hátvédedzések (heti rendszerességgel a versenyszezonban, nyári szünetben posztképzô tábor) • SPORT XXI Tehetséggondozó Program U14 (NSI által finanszírozott program, 100-120 játékos összetartásokon való monitoring tevékenységét jelenti december végéig, ebbôl a létszámból januártól 50 fôvel dolgozunk tovább, két csapatként) • Héraklész Bajnokprogram U16 és U18 (NSI által finanszírozott tehetséggondozó program, havi 2-3 nap összetartás és torna valamint vb lejátszásával) • Héraklész Csillagprogram U20 (U23 – B válogatott) U18 (NSI által finanszírozott tehetséggondozó program, havi 2-3 nap összetartás és torna, valamint vb lejátszásával. A tervek szerint a decemberi U20 vb után kibôvítve fiatal felnôtt játékosokkal rangos tornákon való részvétel) Képzés • LTP Asszisztens szint (1 nap – 1,5 óra jég, 6 óra elmélet +vizsga, ezt a szintet önállóan a Szövetség tartja az aktívabb szülôk bevonásával a szakmai munkába. Ezzel a végzettséggel az U8-U10 korosztályok tornáin szerepelhetnek az LTP Asszisztensek mint csapatedzôk) • OKJ Sportoktató (MJSZ C liszensz, U8-U10 korosztályoknál végezhet a végzettséggel rendelkezô edzôi tevékenységet) • OKJ Sportedzô (MJSZ B liszensz, az UP korosztályoknál korlátlanul, illetve jelenleg még felnôtt szinten is dolgozhatnak az edzôk ezzel a végzettséggel) 63

Sportágak versenye

2011/09/21 19:23

Page 64

• BSc-Szakedzô (MJSZ A liszensz, a válogatott csapatoknál illetve, felnôtt korosztályban edzôsködhet a végzettséggel rendelkezô személy, TF) • MSc (MJSZ A + liszensz, ezzel a végzettséggel még nem rendelkezik senki, TF) Sportágfejlesztés • Híd program (kisegyesületeknél fizikai megjelenés, szakmai segítségnyújtás, valamint nyári, ingyenes fejlesztô táborok) • Tematikus továbbképzések edzôknek, játékvezetôknek (minimálisan 2-3 alkalom/év) • Hokiosztályok pályázati segítése, a közoktatásban használható akkreditált jégkorong tanterv segítségével fejlesztett játékosok érdekében • Hokiakadémia rendszer bevezetése, az ifj. Ocskay Gábor Akadémia már mûködik, többen most szervezik • Hokimágia DVD sorozat 1-12 (tematikus anyagok korosztályi bontásban, valamint korcsolyázó technika, botkezelés, és taktikai DVD-k) • TF-es irányított szakdolgozatok a szakmai anyagok bôvítésének kiváló lehetôsége Metodikai központ • Parlament 170 mFt UP fejlesztési támogatásból megvalósított speciális fejlesztô központ, megnyitva 2010. 10. 14-én. • SKATE TREK korcsolyázógép a jobb korcsolyázó technika kialakítása érdekében, valamint a korcsolyázás közbeni korongvezetés, lövés elôsegítése érdekében. • Hokispecifikus eszközök (Kettlebell, TRX, TOGU labda, Flexi Bar, GymStick, Spinning, Hajókötél) ezek az eszközök a motoros képességek fejlesztésében fontosak, itt a játékosok a helyes technikai végrehajtást megtanulhatják a jól felkészült szakembergárdánk segítségével (2 fô PhD, 1 fô Vierumaki IIHF BSc, 2 fô OKJ Sportedzô, 1 fô Fizioterapeuta). A metodikai központ szerepe a hazai jégkorongban a valódi, használható tudásbázis kialakítása, egy szakmai könyv és DVD könyvtár ingyenesen a regisztrált edzôknek, tudományos publikációk kiadása gyakorlatorientált tartalommal, valamint egy Coaches corner üzemeltetése (közvetlen internetes kapcsolat) az edzôkkel problémamegoldásra. 64

Sportágak versenye

2011/09/21 19:28

Page 65

Összegzés A Magyar Jégkorong Szövetség nyitott az újdonságok átvételére, amely a sportágat segíti. Szeretnénk megosztani saját tapasztalatunkat, tudásunkat másokkal, illetve szeretnénk más sportágak legjobb gyakorlatát átvenni, adaptálni saját sportágunkra. Ezt a gondolatot tettük át gyakorlatba azzal, hogy az MJSZ Metodikai Központjában több más sportág versenyzôinek is biztosítunk helyet, így a mûkorcsolyázás, a rövidpályás gyorskorcsolyázás, a kézilabda, vízilabda sportág versenyzôinek biztosítunk ingyenes vagy jelképes térítés ellenében belépést, használatot. Javasoljuk a versenyrendszerek egymáshoz igazítását, természetesen ismerve ennek nehézségeit. A gazdasági együttmûködésre pedig komoly lehetôséget biztosít más sportágakkal együtt a tervezett látvány-csapatsportágak számára adókedvezményt biztosító törvénytervezet, hiszen a sportágaknak fel kell tudni használni az adóforintokat, és megfelelô módon el kell tudni számolni velük. Felhasznált irodalom Feltz D. L. and Lirgg C. D. (1998): Perceived Team and Player Efficacy in Hockey. Journal of Applied Psychology, Vol. 83/4, 557-564. Géczi G. (2005): A magyar jégkorongozás története 1946-ig. Kalokagathia. Vol.4. 112-124. Semmelweis University, Faculty of Physical Education and Sport Sciences, Budapest. Montgomery D. L. (1988): Physiology of ice-hockey. Sports Medicine, Vol. 5/2. 99-126. Vescovi J. D., Murray T. M. and VanHeest J. L. (2006): Positional performance profiling of elite ice-hockey players. International Journal of Sports Physiology and Performance. Vol. 1. 84-89. Magyar Jégkorong Szövetség, fejlesztési terv (2009). http://icehockey.hu/index.php?pg=menu_13 (2011-07-21).

65

Sportágak versenye

2011/09/21 19:28

Page 66

A kézilabda modernizációja Györfi János Magyar Kézilabda Szövetség E-mail: [email protected]

A Magyar Kézilabda Szövetség rendelkezik elfogadott hosszú távú sportágfejlesztési stratégiával (2009 – 2017), ami természetesen kimondja, hogy a stratégiát rendszeresen át kell tekinteni és pontosítani szükséges. Sportágunk az elmúlt évtizedekben egyre ismertebb és népszerûbb lett, új sportágfejlesztési irányok alakultak ki és erôsödtek meg (szivacskézilabda, strandkézilabda, senior kézilabda, kerekes székes kézilabda). Az európai sportról történô gondolkodást átformáló Fehér Könyv a sportról (Brüsszel 07.11.2007.) címû dokumentum megjelenése óta, éppen a magyar elnökség alatt új európai munkaterv jelent meg a sporttal kapcsolatban, amelyek rögzítik a sport új típusú európai felfogásának alapjait. EU elnökség 2011. május 20-án elfogadta az európai uniós sport munkatervet, amelynek fôbb prioritásai: • a sport integritása, különös tekintettel a dopping és a sportfogadási manipulációk elleni küzdelemre, valamint a hatékony és közösségi érdekeket szolgáló irányítás elômozdítására, • a sport társadalmi értéke, különös tekintettel az egészségre, a társadalmi befogadásra, az oktatásra és az önkéntességre, • a sport gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel az alulról szervezôdô sport fenntartható finanszírozására és a tapasztalaton alapuló szakpolitikai döntéshozatalra; Az átalakuló elvi, szellemi háttérre a kézilabdának az elsôk között kell reagálnia, hiszen napjaink társadalmi változásai kiemelkedôen fontossá tették, a sport hatékony eszközként történô felfogását és használatát, a társadalmi problémák megoldásában. Európai és hazai dokumentumok is megalapozzák (Európai Sport Charta és a sport etikai kódexe Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott ajánlások, 2001.V. 16., Edzôk Etikai Kódexe Dr. Cserháti László – Magyar Edzôk Társasága 2007) azt a törekvésünket, hogy a kézilabda, mint sportág mintaadó legyen a sportéletben, sportszakembereinkre pedig, emberi és szakmai szempontból is érdemes legyen felfigyelni. Sportágunk olyan jelentôs szerepet kíván elérni, hogy – versenysportban elért kiváló eredményei mellett – az életminôség66

Sportágak versenye

2011/09/21 19:28

Page 67

ben, az aktív szabadidô eltöltésben is a legismertebb és legkedveltebb sportággá, heti rendszerességgel gyakorolt tevékenységgé váljon. A Magyar Kézilabda Szövetség eredményeire, szervezettségére, ismertségére, népszerûségére üzleti élettel kialakított kapcsolataira, sok sportág mintaként tekint, erre a tiszteletre büszkék is vagyunk, de belülrôl átlátva folyamatainkat, pontosan tudjuk, hogy milyen jelentôs feladatok állnak elôttünk, hogy sportágunk eredményességét, sportolói létszámát, ismertségét, gazdasággal kialakított kapcsolatait fejleszteni tudjuk! A jövôben a nemzetközi sportéletben és Magyarországon egyaránt, további kiemelkedô elismertséget kívánunk kivívni a magyar kézilabda számára. Céljaink sikeréhez a létezô problémákra, és azok megoldásának XXI. századi modelljeinek tényleges megvalósítására kell koncentrálnunk. A Magyar Kézilabda Szövetség a bevitt és megosztott tudás mértékében és minôségében, az informatikai eszközök használatában, kapcsolatrendszerének kiépítésében, szervezettségében maximalizmusra törekszik, mivel sportágunkat kiemelt Nemzeti Sportággá kívánjuk fejleszteni. Biztosak vagyunk abban, hogy megújuló stratégiánkkal, egyértelmû, világos, átlátható, logikus lépéseinkkel, prioritásainkkal elnyerhetjük az üzleti világ fokozott érdeklôdését, de bízunk abban is, hogy az állami sportirányítás kiemelt bizalmat és támogatást biztosít sportágunknak, látva az egy idôben tett komplex lépéseinket, amelyek az állami stratégiai célkitûzéseket is szolgálják (igen jelentôs lépés a látványsportágakat érintô TAO módosításámak bevezetése). Mintaadó, kooperációkat fejlesztô Kiemelt Nemzeti Sportággá kívánunk válni, hasonlóan a dán példához. Sportágunk versenyképessége Sportágunk a nemzetközi versenyben – kisebb hullámzásoktól eltekintve – hosszú éveken keresztül versenyképessé vált, komoly szakmai minôséget, arculatot képvisel. Egy világszerte és Európában is dinamikusan fejlôdô sportág meghatározó tagjai vagyunk. Nemzetközi szövetségek taglétszáma, tagországok száma Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF): 1946-ban: 12 2005-ben: 156 2010-ben: 167 (20 millió fô) Európai Kézilabda Szövetség (EHF): 1991-ben: 29 2010-ben: 49 67

Sportágak versenye

2011/09/21 19:28

Page 68

A hazai szövetség tagegyesületeinek száma, a szövetség taglétszáma, sportágat ûzök becsült összlétszáma: A Magyar Kézilabda Szövetség tagegyesületeinek száma: 525 Az MKSZ kézilabda csapatainak száma: 938 Az MKSZ taglétszáma: 21.150 fô Kézilabdázók összlétszáma: MKSZ, diáksport (2191 csapat, 26.292 fô), gyermekkézilabda, szivacskézilabda, strandkézilabda (4008 fô), együttesen közel 56.000 fô Tendenciák: a strandkézilabdázás hazai térhódítása, gyermek és szivacskézilabdázás (1105 csapat) népszerûségének növekedése, a szenior (22 csapat) kézilabdázás iránti érdeklôdés növekedése. Kézilabda modernizálódási lehetôségei – Válaszok a MKSZ hosszú távú sportágfejlesztési stratégiájában (2009 – 2017)

68

2011/09/21 19:28

1. ábra. A Magyar Kézilabda Szövetség célrendszere

Sportágak versenye Page 69

69

2. ábra. A Magyar Kézilabda Szövetség prioritásai

Sportágak versenye

70

2011/09/21 19:28 Page 70

Sportágak versenye

2011/09/21 19:28

Page 71

Kézilabdás régió és szakmai központok, sportiskolák Sportágunk jelentôs regionális szakmai központokkal rendelkezik: • Tóth László régióközpont (Gyôr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye) • Csiszár László régióközpont (Fejér, Vas, Veszprém megye) • Zákányi Bálint régióközpont (Baranya, Somogy, Zala megye) • Cséfay Sándor régióközpont (Budapest) • Kovács László régióközpont (Pest, Nógrád megye) • Ambrus Péter régióközpont (Bács-Kiskun, Csongrád, Tolna megye) • Kulcsár Anita régióközpont (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) • Kelet-magyarországi régióközpont (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megye)

3. ábra. A kézilabda jelentôs regionális szakmai központjai

71

72 100 óra/4 kredit Oktatási Intézmény

200 óra/8 kredit Oktatási Intézmény

EHF Mesteredzô Legalább EHF PRO képesítésû oktató a szakismeretekhez és MSc / PhD végzettségû elôadók a Sporttudományos ismeretek oktatásához Gyakorlati, elméleti, nyelvvizsga,szakdolgozat, kutatómunka 800 óra/32 kredit Okt. Int./MKSZ/EHF

EHF PRO Legalább EHF PRO képesítésû oktató a szakismeretekhez és legalább MSc végzettségû elôadók a Sporttudományos ismeretek oktatásához Gyakorlati,elméleti, szakdolgozat 400 óra/16 kredit Okt. Int./MKSZ

EHF PRO Hosszú távú tervezô, gyakorlati végrehajtó, elemzô és megfigyelô edzôi tevékenység Szilárd és tartós edzôi gyakorlat min. 23 év Nemzeti A Egyetemi végzettség Legalább 1 év mint Nemzeti A edzô

Nemzeti A Tervezô, gyakorlati végrehajtó, elemzô és megfigyelô edzôi tevékenység Jelentôs edzôi gyakorlat min. 20 év Nemzeti B Közép isk. végzettség Legalább 1 év mint Nemzeti B edzô

2011/09/21 19:28

Óraszám/Kredit (25 óra=1 kredit) Ellenôrzés/Felügyelet

1. táblázat. Tervezett szakemberképzési struktúránk Kategóriák Nemzeti C Nemzeti B Fô tevékenységi terület Képzettebb edzô melletti Edzéstervezés, segítô munka, felügyelet edzésvezetés, melletti edzésrész vezetés edzéselemzés, mérkôzés Tapasztalat Nem létezô, vagy kevés Legalább segédedzôi edzôi gyakorlat gyakorlat Belépési küszöb min.18 év min.19 év Életkor Játékismeret Nemzeti C Tudásszint Ált. Isk. végzettség Ált. Isk. végzettség Iskolázottság Versenyszerûen játszott Legalább 1 év mint Nemzeti C edzô Szak. Tapasztalat Elôrelépési lehetôség Nemzeti B Nemzeti A Oktatók, Elôadók Legalább Nemzeti B Legalább Nemzeti A képesítésû oktató képesítésû oktató a szakismeretekhez és a szakismeretekhez legalább BSc végzettségû és legalább BSc elôadók végzettségû elôadók a Sporttudományos a Sporttudományos ismeretek oktatásához ismeretek oktatásához Számonkérés Gyakorlati Gyakorlati,elméleti

Sportágak versenye Page 72

Sportágak versenye

2011/09/21 19:28

Page 73

Rendszeres országos és regionális edzôtovábbképzések Évente egyszer elsô és másodosztályban dolgozó edzôink számára (180 fô) szakmai továbbképzést szervezünk, ezt egészíti ki 6 regionális továbbképzés. A képzés világszínvonalú, nem véletlen érkeznek külföldi érdeklôdôk, már nemcsak a határ menti országokból, hanem távoli országokból is pl. Törökország, Ciprus, Izrael. Játékvezetôink képzése is rendszeres, tervezett, magas színvonalú, minden játékvezetôre kiterjedô. Szakembereink képzettsége Szakembereink nemzetközi összehasonlításban is képzettek. Minden évben az edzôink számára egy országos és több regionális kötelezô edzôtovábbképzést tartunk. 2. táblázat. Szakembereink képzettsége Licenc kategória Képesítés A EHF mesteredzô MKSZ mesteredzô B Szakedzô C Középfokú edzô Sportedzô D Segédedzô Testnevelô Edzésvezetô

Létszám 7 7 115 55 468 139 50 18

Összesen 14 115 523 207

895 fô Sportdiplomácia helyzete Sportdiplomáciai erôfeszítéseink következtében nemzetközi jelenlétünk folyamatos és hatékony. A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF), illetve Európai Kézilabda Szövetség (EHF) testületeiben az alábbi magyar szakemberek folytatnak tevékenységet: IHF Andorka Sándor Játékszabályok és Játékvezetô Bizottság tagja (2005-), mint az EHF delegáltja Marczinka Zoltán az Edzôi és Módszertani Bizottság tagja (2009-) Rudas Eszter a PR és Promóciós Bizottság tagja (2009-) Siti Beáta a Játékos Bizottság tagja (2005-) EHF Sinka László a Végrehajtó Bizottság tagja (1996-), a Strandkézilabda Bizottság elnöke (2008-) Andorka Sándor a Versenybizottság tagja (2002-) Siti Beáta az EHF Marketing Klubbizottság tagja (2008-) 73

Sportágak versenye

2011/09/21 19:28

Page 74

Kézilabda és sportgazdaság kapcsolata Sportgazdaság egyik definíciója szerint a sportgazdaság: „A fizikai aktivitással összefüggésbe hozható szükségletek kielégítésére alkalmas javak és szolgáltatások elôállításának, fogyasztásának, szétosztásának mechanizmusát jelenti egy adott társadalomban." (Ács, 2011) A sportgazdaság globális szinten rendkívül jelentôssé vált, hiszen a szabadidô mennyisége megnövekedett, a nagyobb sportesemények televíziós közvetítése kiemelt fontosságúvá vált, rendkívül éles nemzetközi verseny indult a sportfogyasztókért, TV nézôkért, illetve a növekvô és terjedô információs és kommunikációs technológia alkalmazása általánossá vált, ami ahhoz vezetett, hogy a sporteseményekrôl az információk, képek a világon bárhol azonnal elérhetôk, ezeket a döntô változásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni! Magyarország nemzetközi összehasonlításban - még a szomszédos országokhoz képest is (Ausztria, Szlovénia) - jelentôsen elmarad a sportgazdaság fejlettségében (pl. a sportszektorban alkalmazottak száma, sportárucikkek skálája, sportszolgáltatások értéke (jegyeladás, belépôdíj, bérleti díjjak), sportturizmus jelentôsége (szállodai elhelyezés, szállítás, turista kiadások stb.) alacsony, háztartási sport kiadások (sporttermékek, sportszolgáltatások) mértéke, sportszektorok közötti értékek áramlása). A fejletlen magyarországi sportgazdasági helyzet nem jelenti azt, hogy a különbözô sportágaknak nem kell mindent megtenniük a megváltozó globális piac szabályaihoz történô alkalmazkodás érdekében. A Magyar Kézilabda Szövetség kapcsolata az üzleti szférával Az MKSZ folyamatos és aktív, kétirányú kapcsolatot tart a Szövetség aktuális szponzoraival, támogatóival. Alapként a heti rendszerességû MKSZ - Infóban kapnak tájékoztatást a sportág aktualitás híreirôl, érdekességeirôl, eredményeirôl. Az elektronikus hírlevél küldésével azoknak a vállalatoknak a vezetôivel, képviselôivel is ápoljuk a kapcsolatot, amelyek ha az adott idôszakban nem is, a korábban hosszabb-rövidebb ideig partnereink voltak, illetve azon személyekkel akik, aktuális támogatónktól más céghez kerültek át. Fontosnak tartjuk az évente két-három alkalommal megrendezésre kerülô MKSZ Szponzor Klub intézményét, melynek keretében személyesen, elsô kézbôl tájékoztatjuk partnereinket az elmúlt idôszak legfontosabb eseményeirôl és a következô periódus kiemelt feladatairól. A Szponzor Klub minden alkalommal más házigazdája saját elképzelése szerint mutathatja be cégét a többi vállalkozás képvi74

Sportágak versenye

2011/09/21 19:28

Page 75

selôi számára. A Szponzor Klub ugyancsak kitûnô lehetôséget nyújt a meghívottak közötti formális és informális kapcsolatfelvételre, építésre és - bôvítésre is. Minden jelentôs rendezvényünkre (válogatott mérkôzések, sajtótájékoztatók stb.) meghívjuk üzleti partnereinket, és kiemelt gondot fordítunk fogadásukra, VIP-ellátásukra, elhelyezésükre. Kiemelten kezeljük a szponzorok kiszolgálását. Szerzôdésben vállalt kötelezettségeink teljesítését részletesen dokumentáljuk, archiváljuk és azt nyomtatott és elektronikus formában is szponzoraink rendelkezésére bocsátjuk. Fôbb célok, feladatok • A meglévô szponzorok, üzleti partnerek kiszolgálásának további javítása, folyamatos igazodás és megfelelés az egyre • növekvô követelményrendszerhez, ezáltal hosszú távú kötôdés és partnerkapcsolat kialakítása, elmélyítése. • Újszerû kezdeményezésekkel, kreatív ötletekkel, a kapcsolati tôke felhasználásával és bôvítésével további szimpatizánsok, támogatók megnyerése. • A kézilabda társadalom különbözô szponzori, támogatói köreinek (szövetségi és klubszintû) integrálása, intézményesítése (Kézilabda Szponzor Klub), majd egységes fellépés a közös érdekérvényesítés érdekében. • A növekvô népszerûségû kézilabdázás üzleti értékének sokrétû bemutatása, a sportágba történô befektetés megtérülésének alátámasztása objektív kutatási adatokkal, az üzleti szférában megszokott struktúrában és tálalásban. Az MKSZ által a szponzorok számára biztosított reklámszolgáltatási lehetôségek típusai Helyszíni, illetve televíziós jelenlét a magyar nôi és férfi válogatott hazai mérkôzésein – a szponzor logójának megjelenítése: • Mezreklám (mez, nadrág) • Forgó reklámtábla (a fôkamerával szemközti oldalvonal mentén) • Reklámmolinó (a kapuk mögött vagy az oldalvonal mentén) Padlómatrica • Televíziós szponzor/interjúfal (mérkôzéseken, sajtótájékoztatókon) • Szórólap- és reklámtárgy-osztási lehetôség

75

Sportágak versenye

2011/09/21 19:28

Page 76

A szponzor logójának elhelyezése: • Az MKSZ központi nyomtatott kiadványaiban (bajnoki programfüzetek, versenykiírás, címjegyzék, levélpapír) • A nôi és férfi válogatott mérkôzésekre készülô nyomtatott kiadványokban (meghívó, mûsorfüzet, plakát) • Az MKSZ honlapján, átlinkelési lehetôséggel (www.handballnet.hu) Az MKSZ által a szponzorok számára biztosított reklámszolgáltatási lehetôségek típusai További reklám-megjelenési lehetôségek • Részvételi lehetôség az MKSZ Szponzor Klub rendezvényein • Válogatott játékosok részvétele a szponzor rendezvényén (elôre egyeztetett feltételekkel és létszámmal, évente egy alkalommal). • VIP belépô(k) a magyar férfi és nôi felnôtt válogatott hazai mérkôzéseire. • Negyedévente – elôzetesen egyeztetett formátumban – szponzor elektronikus reklámanyagának elhelyezése az MKSZ Infóban. • A szponzorral egyeztetett egyéb, egyedi megoldások. A Magyar Kézilabda Szövetség kommunikációja A Magyar Kézilabda Szövetség folyamatos és interaktív kapcsolatban áll a kézilabda társadalom tagjainak képviselôivel (megyei szövetségek, klubok stb.), a gazdasági, társadalmi és politikai szféra szereplôivel, valamint az írott és elektronikus médiával egyaránt. Az MKSZ két alapvetô és állandó kommunikációs csatornája a Szövetség honlapja (www.handballnet.hu) és heti rendszerességû elektronikus hírlevele (MKSZ-Infó). Ez utóbbi több ezer felhasználóhoz jut el, köztük döntéshozókhoz (parlamenti képviselôk, települési önkormányzatok), az országos és regionális média széles köréhez, az MKSZ-szel korábban, illetve jelenleg kapcsolatban álló üzleti, szponzori körökhöz, országos és megyei sportszervezetekhez (pl. Magyar Olimpiai Bizottság, megyei és városi sportigazgatóságok) és természetesen a kézilabda társadalom vertikumához (klubok az elsô osztálytól a megyei bajnokságokig, játékvezetôk, iskolák, szurkolói körök). A jelentôs, aktuális hírekrôl, soron kívül informáljuk a média képviselôit, a vezetô- és a szak-orgánumoknak pedig automatikusan továbbítjuk az Európai Kézilabda Szövetség hírlevelét, az EHF News-t 76

Sportágak versenye

2011/09/21 19:28

Page 77

is. Az újságírókkal folytatott rendszeres konzultációk tapasztalatait rendre beépítjük a hírinformációs rendszerünkbe. A fontosabb szövetségi eseményekhez, valamint a kiemelt válogatott- és klubrendezvényekhez (világverseny, bajnoki szezonkezdet, rájátszás, Magyar Kupa-döntô stb.) igazítva sajtótájékoztatókat tartunk, interjúalanyok biztosításával és informatív sajtóanyag készítésével is segítve az újságírók munkáját és annak hatékonyságát. Lehetôség szerint exkluzív médiaeseményeket is szervezünk, melyek különösen ráirányíthatják a figyelmet a sportágra. A folyamatos kommunikációnak és a sportág eredményességének köszönhetôen, a hazai viszonyok között a kézilabdázás média megjelenése mennyiségileg helyenként elfogadhatónak, illetve jónak, a televíziós közvetítések tekintetében kiemelkedônek tekinthetô, minôségileg pedig jellemzôen jóindulatú megközelítéssel, mindenképpen pozitív összképet sugároz a társadalom felé. Média - Kézilabda közvetítések 2010 2010-ben összesen 175 különbözô kézilabda mérkôzést/eseményt közvetített Magyarországon élôben a SportKlub, az RTL Klub, a Viasat3, valamint a Sport Televízió két csatornája (Sport1, Sport2). Az ismétlésekkel együtt összesen 404 kézilabda-közvetítés került képernyôre. A SportKlub hetenkénti egyórás Kézilabda Magazinját és egyéb összefoglalóit is figyelembe véve az összes kézilabdamûsor száma 229, az ismétlésekkel együtt: 530. Az élôben közvetített 229 eseményt 42 millió tévénézô választotta (RCH), a közvetítéseket folyamatosan pedig több, mint 16 millióan (AMR) nézték végig. A teljes, 530 közvetítésre vetítve 55,5 milliós (RCH), illetve 18,2 milliós (AMR) nézettségrôl beszélhetünk. A 229 különbözô esemény 333 órás közvetítési idôtartamot jelent, mely az ismétlésekkel együtt eléri a 785 órát. 2010-ben a magyar nôi és férfi felnôtt válogatott együtt összesen 31 mérkôzést (19 gyôzelem, 2 döntetlen, 10 vereség) játszott. Ezek közül 25 mérkôzést (14 nôi, 11 férfi) élôben közvetített a Sport Klub, az RTL Klub és a Sport Televízió. Az ismétlésekkel együtt összesen 86 magyar válogatott közvetítés került képernyôre. A 25 élô válogatott közvetítést közel 9 millió tévénézô választotta (RCH), a közvetítéseket folyamatosan több mint 3,6 millióan (AMR) nézték végig. A teljes, 86 közvetítésre vetítve 12,8 milliós (RCH), illetve 4,3 milliós (AMR) nézettségrôl beszélhetünk.*

77

Sportágak versenye

2011/09/21 19:28

Page 78

Kézilabda és más sportágak együttmûködési lehetôségei Sajnálatos módon, az elmúlt évtizedekben a forráshiányos helyzet hatására, a sportágak menedzsmentjei egymás ellen dolgoztak, pedig a sportcivil oldalon nagyobb egységre van szükség pl. a fenntartható mûködtetésû létesítményfejlesztés, a szakemberképzés és a komplex programok területén. A kiválasztási rendszereket tökéletesíteni szükséges, a gyermekekért folyó „harc" sokszor értelmetlen. A bemeneti – kimeneti feltételeket sokkal pontosabban meg kell határozni, a standardok kidolgozottságának sokkal magasabb szintet kell elérni. A kötelezô (remélhetôleg bevezetésre kerülô) fittségi méréseknek, össze kell függniük a sportági mérésekkel. A tehetség kiválasztás, tehetségirányítás kulcskérdés. Regionális tehetségkiválasztó szakmai központok kialakítása nem halasztható. A sport menedzsmenteknek modernizálódnia kell, sokkal több közös munkára van szükség a sport lobby erejének növelése érdekében! Sajnálatos módon a sport lobby ereje, még a kulturális, mûvészeti terület lobby erejét sem éri el a belsô egymással történô versengés következtében. Egy új együttmûködési szisztémát kell kialakítani, ahol a versenytársakkal való együttmûködést „coopetition"-nek (együtt versengés) nevezzük, amely az együttmûködés (cooperation) és a verseny (competition) szavak összevonása és azt jelenti, hogy bár versenytársak vagyunk, mégis együtt tudunk mûködni. Zárszó A Magyar Kézilabda Szövetség az elmúlt években rendkívül komoly értékeket teremtett. Az elért eredményeket, a folyamatosan változó körülmények között azonban újból és újból stabilizálni szükséges, ezért új innovatív megoldásokra és rendkívül szigorú fegyelmezett munkára van szükség. Csíkszentmihályi Mihály megállapításaival maximálisan egyetértünk (Csíkszentmihályi, 2009) miszerint a feladatok nehézségi fokát képességeinknek megfelelôen kell választanunk, maximális koncentrációt, és erôfeszítést igénylô célokat szükséges kitûznünk! Korábbi munkánkkal rendkívül magasra emeltük a mércét, az egyre élesedô nemzetközi mezônyben, minden lépés, sportágunk egész hálózatának szoros együttmûködését igényli. A céloknak sikerélményt okozóknak, elérhetôknek kell lenniük! Már egészen kicsi kortól kezdve, egy új „sikerélmény kultúrát" kell felépítenünk! Világos célok, egyértelmû visszajelzési rendszerek, hatékony irányítás szinergiájában rejlik tökéletesedésünk útja, s így nem maradhat el sikerünk! 78

Sportágak versenye

2011/09/21 19:28

Page 79

Reméljük stratégiai céljaink megvalósulását, nem gátolja sok nem tervezhetô zavaró körülmény. A gazdasági szférához való viszony szorosabbá válása komoly menedzsment feladat, remélhetôleg a sportgazdaság fejlôdése, mint makro feltétel támogatni fogja erôfeszítéseinket. Jelenünk fontos történelmi pillanat, létezik politikai akarat arra, hogy a sport területe méltó helyére kerüljön, és a sport ágazat végre „stratégiai ágazattá" emelkedjen. Felhasznált szakirodalom Fehér Könyv a sportról (Brüsszel 11.07.2007.). Kistérségi sport és szabadidôs stratégia, ÖTM Sport Szakállamtitkárság 2008. Európai Sport Charta és a sport etikai kódexe. Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott ajánlások, 2001.V. 16. Edzôk Etikai Kódexe Készítette: Dr. Cserháti László – Magyar Edzôk Társasága 2007. Kulturális alapú városfejlesztés 2006 Összefoglaló értékelô tanulmány Budapest, 2006. HKM – NSIR projekt – Budo Kulturális Fórum Közhasznú Egyesület 2008. Szabadidô és sport az EU tagállamokban, BruxInfo Európai Elemzô Iroda 2007. Földesiné – Gál – Dóczi: Társadalmi riport a sportról Budapest, 2008. Sportolási Szokások „Évszakok" kutatássorozat 2006. I. hullám Kutatási jelentés. Iskoláskorú fiatalok sporttal kapcsolatos attitûdjei 2004. Készítette: Dankó Adrienn, Kovács Szilvia, Mádler Miklós, Pillók Péter. A Magyar Testnevelô Tanárok Országos Egyesületének munkája – Tájékoztató 2007. Az iskolai testnevelés helyzete és az ifjúság egészségének állapota. Olivier Zara: Collective Intelligence Management. Forrás: www.axiople.com/pdf/Managing_collective_intelligence.pdf. Európai Unió sporthoz kapcsolódó dokumentumai Az Európai Unióról szóló szerzôdés és az Európai Közösséget létrehozó szerzôdés módosításáról szóló lisszaboni szerzôdés kihirdetésérôl szóló 2007. évi CLXVIII. törvény. A Sportról szóló Fehér Könyv (White Paper on Sports). Az Európai Bizottság elfogadta 2007. július 11. napján. Ács Pongrác–Borsos Anita–Rétsági Erzsébet (2011): Gyorsjelentés a magyar társadalom életminôségét befolyásoló fizikai aktivitással kap79

Sportágak versenye

2011/09/21 19:28

Page 80

csolatos attitûdjeirôl. Magyar Sporttudományi Füzetek – I. Budapest, 70. o. Csíkszentmihályi, H. (2009): Az öröm mûvészete. Budapest, Nyitott Könyvmûhely. Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai (Physical Activity Guidelines). Ajánlások az egészségjavító testmozgás támogatására irányuló politikai intézkedésekre. Jóváhagyta az EU "Sport és Egészség" munkacsoportja 2008. szeptember 25. napján. Special Eurobarometer 34, Eurobarometer 72.3. Sport and Physical Activity. Publikálva: 2010. március. Elérhetôség: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs_334_en.pdf. A Tanács következtetései (2010. november 18.) a sportról mint az aktív társadalmi befogadás eszközérôl és ösztönzôjérôl (2010/C 326/04). A sport európai dimenziójának fejlesztése - Brüsszel, 2011.1. 18. Jegyzet (Forrás: Sport Klub TV, RTL Klub TV, Viasat3 TV, Sport TV – az AGB Nielsen Médiakutató Kft. adatai alapján. A Sport TV (Sport1, Sport2) esetében konkrét RCH adatok hiányában a korábbi évek számarányainak megfelelô, AMR adatokból számított RCH értékek szerepelnek.) *

80

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 81

Miért nem gömbölyû? A kosárlabdázás versenyképessége Sterbenz Tamás Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest E-mail: [email protected]

A kosárlabdázás a világ egyik legnépszerûbb sportágaként hazánkban is meghatározó szerepet tölt be, de eredményessége elmarad attól, amit a sportág szereplôi és a sportszeretô laikusok várnának. Ez az elemzés arra tesz kísérletet, hogy ennek okait, törvényszerûségeit felvázolja és azonosítsa azokat a lehetôségeket melyek megvalósításával a magyar kosárlabdázás is a nemzetközi trendek szerint fejlôdhet. Az elemzés alapvetôen közgazdasági szemléletû, és ennek megfelelôen feltételezi, hogy a szereplôk szándékaik szerint racionálisak (de behatárolt kognitív képességeik, illetve a környezet komplex mivolta miatt korlátozottan racionálisak), és önérdekkövetô döntéseket hoznak. Ezen döntések megértésével és elemzésével a rendszerváltozás óta kialakult sportági modell intézményi kereteit tartja kiemelt fontosságúnak. A magyar sportban, és azon belül a kosárlabdázásban legtöbbször az alábbi jelenségeket tartják a sportág gyengébb szereplésének okainak: • finanszírozás hiánya • az egyéni sportok dominanciája • a látványsportok piacának kialakulatlansága • szakmai/morális válság • az együttmûködés hiánya • az elmaradt rendszerváltás A fentiekkel szemben jelen elemzés arra kíván rámutatni, hogy az utóbbi 2 évtizedben kialakult modell nem adott releváns választ a felmerülô kihívásokra, és a sportág fejlôdése nem az esetleges rossz döntések, nem csak a fenti valóban létezô, de nem a gyengébb mûködést okozó jelenségek miatt, hanem a kialakult struktúra miatt marad el a várt teljesítménytôl. A kosárlabdázás versenyképessége A kosárlabdázás a világ talán legelterjedtebb sportága. Minden földrészen több száz millióan játsszák, nôk és férfiak, fiatalok és idô81

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 82

sek, épek és fogyatékkal élôk. A sportágat a legkülönfélébb formában ûzik az 1:1 elleni játéktól a 3:3-on át az 5:5 versenykosárlabdázásig. A mérkôzések zajlanak teremben és szabadtéren, de a sportág elemeit gyakorolják a falra, garázsra kiakasztott kosarakra is a világ minden pontján, hiszen egyetlen labda és gyûrû már lehetôséget ad a játékra. A fiatalok a valódi sportolás mellett a számítógépes kosárlabda programok használatával is kifejezik a sportág iránti elkötelezettségüket. Amíg a hazai versenyben a kosárlabdázásnak a többi sportággal (bôvebben tekintve a szabadidôs tevékenységekkel) szemben kell eredményesen szerepelnie az elérhetô erôforrásokért, sportolókért és a média figyelméért, addig a nemzetközi versenyben a többi ország kosárlabda játékosaival, csapataival kell felvenni a küzdelmet. Sajnos, a kosárlabdázás utóbbi éveit, évtizedeit elemezve azt állapíthatjuk meg, hogy a sportág versenyképessége minden területen fokozatosan romlott. Helyzetkép • a sportágban résztvevô játékosok és csapatok száma csökken, a 26 ezer regisztrált versenyzô egy része nem szerepel rendszeresen mérkôzéseken; • a felnôtt válogatott csapatok nem játszanak meghatározó szerepet a nemzetközi versenyeken, az elérhetô cél ma mindkét szakágban az Eb döntôben való szereplés; • az utánpótlás válogatottak eredményei az Európa-bajnokságokon évrôl-évre csökkenô tendenciát mutatnak, az élmezônyt jelentô A divízióban csak egy-egy csapat szerepel; • a klubcsapatok közül csak a nôi csapatok vesznek részt az európai élmezônynek kiírt nemzetközi kupasorozatokban, a férfiak évekig távol maradtak az európai versenysorozatoktól; • a hazai professzionális munkaerôpiacon a külföldi játékosok a meghatározók, a csapatok magyar bajnoki szereplése nagymértékben a játékos-import függvénye; • a globális piacon elvétve kerül sor magyar játékos vagy szakember szerzôdtetésére, hiányoznak a fiatalok elé állítható példaképek; • a sportág szakmai fejlôdését jelentô szakmai programok finanszírozásához nem áll rendelkezésre megfelelô szintû forrás; • nem biztosítottak a játékosok, szakemberek, csapatok felkészítését lehetôvé tevô infrastrukturális feltételek; 82

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 83

• a pályákon, mérkôzéséken eluralkodó hangulat nem segíti, hogy a sportág betöltse a fiatalok nevelésében és a kulturált szórakozásban elfoglalható szerepét; • a köz- és felsôoktatási rendszerbôl hiányzik a kosárlabdázás tömegeit megteremtô versenyrendszer; • a sportág szereplôi közötti napi csatározások miatt stratégia és erô hiányában nem sikerült egységes irányban elômozdítani a magyar kosárlabdázást. A globális sportág A kosárlabdázás azon kevés sportágak közé tartozik, melynek ismerjük születési körülményeit. Az 1891-ben James Naismith által kitalált játék Springfieldbôl indult világot meghódító útjára, s az azóta eltelt idôben a játék struktúrájával, változó szabályrendszerével a legnépszerûbb csapatsportágak közé került. Az ezredforduló globális gazdaságának egyik legismertebb amerikai exporttermékét olyan márkák jellemzik, melyeket minden sportszeretô ismer: • Harlem Globetrotters • NBA • NIKE • Michael Jordan • Dream Team… A technológiai fejlôdés vezette globalizáció a kosárlabdázást az amerikai kultúra olyan szimbólumává emelte, amely más sportágak esetében elképzelhetetlen. Az Egyesült Államok hatása az egész sportágban domináns, nemcsak az üzleti szempontból legerôsebb liga, az NBA uralja a világ kosárlabdázását, hanem a munkaerôpiacon is példátlan az amerikai játékosok aránya. Az amerikai hegemónia annak ellenére kikezdhetetlennek tûnik, hogy a barcelonai olimpiát követôen már nem emelkednek ki a világversenyekre küldött amerikai válogatottak, illetve az NBA is emelkedô mértékben szerzôdtet más kontinensen nevelkedett játékosokat. Hazai pálya A kosárlabdázás Magyarországon, a labdarúgáshoz hasonlóan, az 1950-es években élte aranykorát. A férfi válogatott 1955-ös Eb gyôzelme kimagasló eredménye a sportágnak, az azóta eltelt évtizedekben a nemzeti csapat egyre nehezebb küzdelmet vív a döntô 16-24 résztvevôje közé kerülésért. A nôi válogatott az 1980-as olimpiai részvétel és az azt követô Európa-bajnoki bronzérmek megszerzése óta hasonló utat járt be, s az utóbbi években nem sikerült számottevô sikert elérnie. 83

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 84

A romló eredmények megértéshez tanulságos lehet a sportág utóbbi évtizedeinek stratégiai irányait röviden összefoglalni: 1980-as évek: egészpályás letámadás 1990-es évek: szabad játék 2000-es évek: irányító nélkül A kosárlabdázásból kölcsönvett kifejezések azt kívánják szemléletessé tenni, hogy az 1970-es évekig Budapest-centrikus sportág az utóbbi 30 évben az egész országban elterjedt és népszerû lett, de az egyébként helyes irány mégsem vezetett jobb teljesítményre. Ahogy a kosárlabdázás stratégiájában az egészpályás letámadás akkor lehet hatékony fegyver, ha a megfelelô feltételek (a pályán fôleg kondicionális képességek) rendelkezésre állnak, úgy a terjeszkedéssel egyidejûleg a sportág stratégiájában elmaradt a szakmai színvonalat biztosító intézkedések sora. A rendszerváltás után a sportág, mint egy irányító nélküli kosárlabda csapat, a benne szereplôk rövid távú érdekei szerint mûködött, sem a pályákon, sem a mûködésben résztvevô szervezetekben nem volt meg a világos célok eléréséhez szükséges rend és koordináció. A napjainkra kialakult helyzet fôbb okai A magyar kosárlabda sportágban kialakult rendszer a globális sportág követelményeivel szemben az utóbbi évtizedekben olyan pályán indult el, ami nem tette lehetôvé a nemzetközi versenybe való eredményes bekapcsolódást. Ez a pálya feltételezte, hogy a látványsportok Magyarországon is képesek piaci koordináció szerint, a résztvevôk önérdekkövetô döntéseinek eredményeképp hatékonyan fejlôdni, de ma már megállapítható, hogy a létrejött felemás rendszer nem képes a sportág fejlôdését segíteni. A rendszerváltást követôen létrejövô magyar sportfinanszírozási rendszer azt eredményezte a kosárlabdázásban, hogy a sportág csak minimális szinten képes központi állami forrásokhoz jutni (elsôsorban az utánpótlás válogatott programokra), s a közösségi finanszírozást a helyi önkormányzatok direkt, vagy indirekt támogatásai jelentik. Ezek a források természetük szerint elsôsorban a helyi csapatok mûködtetését segítik, kialakítva egy lokális érdekeken nyugvó, hazai szinten izgalmas, de a nemzetközi szinttôl elmaradó bajnoki rendszert. Az ebben résztvevô csapatok piacon maradásuk érdekében kénytelenek a napi sikerekre koncentrálni, s a jövôt jelentô beruházásokat (utánpótlás nevelése, létesítmények fejlesztése) elhalasztani. Mivel a lokális verseny elsôsorban a helyi vállalkozások érdeklôdését kelti fel, a piaci források szinte kizárólag a helyi gazdaság erejé84

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 85

nek megfelelô mértékben vonhatók be a sportágba. A nemzetközi verseny résztvevôi ezzel szemben képesek akár központi állami segítséggel, akár gazdasági erejükkel olyan mértékû forrásokat mozgósítani, amelyek nagyságrendekkel haladják meg a magyar kosárlabdázásét. Nem elhanyagolható mértékû a piaci finanszírozás forrásai közül a háztartások hozzájárulása sem, hiszen az utánpótlás csapatok mûködtetése nagymértékben függ a szülôk támogatásától is. Ennek az önmagában üdvözlendô folyamatnak a következménye azonban már jól látható az utánpótlás-nevelés színvonalán. A tendenciák elemzése után kimondható, hogy a szakmai színvonal emelése, az egységes nevelés megteremtése nem függhet a befizetett tagdíjaktól, és egy csapatsportág fejlôdését meghatározott szakmai követelmények szerint, központi irányítással, hosszú távra kell tervezni és finanszírozni. Spontán koordináció A rendszerváltás után kialakult magyar társadalmi és sportmodell szerint a kosárlabdában folyamatos liberalizáció indult meg. A bajnokságokban induló sportegyesületek, késôbb vállalkozások korábbi biztos bázisaikat elvesztve próbáltak saját lábukra állni, és a túlélési kényszer, illetve az azt lehetôvé tevô napi sikerek hajszolása miatt folyamatosan lazították, gyengítették a hatékony mûködést garantáló szabályokat. A 2000-es években az élvonalbeli klubok kialakították és mûködtették az országos szövetség irányítása alól kikerülô bajnokságokat (Hivatásos Liga, illetve Tagozat néven), melyet a sikeres nemzetközi példák alapján üzleti alapra kívántak helyezni. A pénz- és munkaerô-piaci döntések csapatok általi meghozatala különösen veszélyezteti a „sikereket bármi áron" szemlélettel mûködô klubokat, s a szocialista idôkre emlékezetô puha költségvetési korlát fenntarthatóságát ígérte a benne résztvevôknek. 2011-re a globális gazdasági válság által felerôsítve kiderült, hogy a sportban sem lehet veszélyeztetni a fenntartható mûködést és elindult a racionális gazdálkodáshoz való igazodás. A modell kétarcúságát jellemzi a sportág finanszírozásban kialakult aránytalanság, az üzleti hasznosság paradigmája alapján szervezett bajnokságokban a klubok finanszírozása döntô mértékben a helyi önkormányzatok támogatásától függött1. Ez az ellentmondás lehetetlenné tette a piaci és hierarchikus (állami) koordináció hatékony egymás mellett létezését, s ahelyett, hogy segítette volna a tisztán üzleti modell szerint mûködô vállalkozások kifejlôdését, közösségi forrásokat vont el a hosszabb távú versenyképességet megalapozó utánpótlás neveléstôl. 85

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 86

Vállalat, szponzor Háztartás Önkormányzat Központi

50% 10% 35% 5%

1. ábra. A sportágban kialakult finanszírozási források aránya (becslés, MKOSZ adatok alapján) A munkaerôpiac A liberalizált munkaerôpiac adta lehetôségek kihasználásával a magyar klubok a 90-es évektôl fokozódó mértékben szerzôdtettek külföldi játékosokat. A szabályozás hiánya miatt a 2000-es évek közepén gyakori jelenségként a férfi bajnokság mérkôzésein egy-egy csapat kezdô ötösében csak külföldi játékos szerepelt, miközben a klubok távol maradtak a nemzetközi kupáktól. Az utánpótlásra fordított kevés figyelem hosszabb távon a hazai játékos kínálatot olyan alacsony szintre csökkentette, hogy a külföldi (elsôsorban amerikai) játékosok ára az ottani túlkínálat miatt jóval alacsonyabb lett a gyengébb tudású hazai munkaerônél.

2. ábra. Idegenlégiósok számának alakulása a férfi élvonalban Az ábrán látható tendencia részben az évtized végén bevezetett „2 magyar a pályán’’2 elv eredményeképp szerencsésen megfordult, de az adminisztratív eszközök helyett természetesen a megfelelô színvonalú magyar utánpótlás jelenthetne csak megnyugtató megoldást. Magyarország a játékos importtal párhuzamosan szinte teljesen kiszorult a nemzetközi játékos piacról, exportáló országként gyakorlatilag 1-1 játékos kivételével (pl. Dávid Kornél) nem vett részt a globális szintû versenyben. 86

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 87

A versenyrendszer A sportversenyek formátuma mindig emberi, racionális döntések eredményeképp alakul ki. A sportgazdaság hipotézise szerint egy verseny akkor hatékony, amennyiben a sportesemények kimenete bizonytalan. Ennek a bizonytalanságnak 3 szinten kell teljesülnie: • mérkôzések bizonytalansága • bajnoki szezon bizonytalansága • hosszú távú bizonytalanság3 Az amerikai „major" ligák struktúráit ennek a bizonytalanságnak az állandó fenntartása szerint szervezik és az évek alatt létrehozták azokat az intézményeket, amelyek a verseny intenzitását és ezzel a nézôi, illetve médiaérdeklôdést fenntartják. A kosárlabdázás (az NBA) ebben a folyamatban mindig innovatív magatartást tanúsított és többek között bevezette a fizetési sapkát, draftot, play off-ot4. Az amerikai zárt liga struktúrától eltérôen, a tradicionálisan nyílt rendszerû európai modellben a csapatok bajnoki részvételét elsôsorban a sportbeli eredményességük határozza meg, s a hierarchikusan egymásra épülô bajnokságok a kiesés-feljutás rendszerét alkalmazzák. Ebben a hazánkban is mûködô rendszerben a gazdasági mûködés kevésbé szabályozott, az iparág önszabályozó mechanizmusai nem alakultak ki. A Magyarországhoz hasonló méretû országok többféleképp próbálják meg versenyrendszerüket a kihívásoknak megfeleltetni. Az itthoni bajnokságok a férfiak és nôk esetében is eltérô struktúrához vezettek, s ma még nem dôlt el, hogy hatékony-e valamelyik, vagy más struktúrát érdemes alkalmazni. A férfi bajnokság fontosabb jellemzôi: • bizonytalan kimenet teljesülése • magas helyszíni nézôszám • alacsony médiaérdeklôdés • külföldi játékosok magas száma • eredménytelenség a nemzetközi kupákban

87

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 88

3. ábra. A férfi NB I/A csoportos sportszervezetek 2010/2011-es bevételei A nôi • • • • •

bajnokság jellemzôi: bizonytalanság csökkenése erôforrások koncentrációja csökkenô nézôszám megfelelô színvonalú játékosok számának csökkenése eredményes nemzetközi kupacsapatok

4. ábra. A nôi NB I/A csoportos sportszervezetek 2010/2011-es bevételei A versenyrendszer sajátos kihívása a nemzetközi rendszerbe való integráció. Az ábrákból is látható, hogy amíg a nôi bajnokságban olyan koncentráció történt, ami segíti a nemzetközi eredményessé88

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 89

get, de veszélyezteti a hazai bajnokságot, addig a férfiaknál a koncentráció eddigi hiánya a nemzetközi porondtól való távolodást, a hazai piacra szorulást jelentette. Közép-, illetve hosszú távon a professzionális bajnokságok várhatóan átlépik az országhatárokat és azzal a nemzeti bajnokságok a mai ellentmondásoktól megszabadulhatnak. Új pályán? A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 2010-ben határozott úgy, hogy lezárja az évtizedek óta tartó folyamatokat és új irányba tereli a sportág fejlôdését. A Küldöttgyûlés által elfogadott Új pályán program a Szövetség elnökségét hozta döntési helyzetbe, felismerve azt, hogy a sportban a szabad piac logikája szerint mûködô modell semmiképp, különösen egy Magyarország fejlettségû országban nem vezethet sikerekhez. A Szövetség ebben a programban két célt tûzött ki: • egyen a sportág Magyarország legnépszerûbb teremsportága a játékosok, illetve nézôk száma alapján • javuljon a magyar csapatok nemzetközi versenyképessége A célok eléréshez a Szövetség 10 éves programot állít össze, s ebben a sportági struktúra megváltoztatása, az utánpótlás-nevelés reformja, a nemzeti válogatottak szerepe és a versenyrendszer hatékonyságának növelése együttesen eredményezheti a korábbi évtizedek romló tendenciáinak megváltoztatását. Jegyzetek Az üzleti és társadalmi hasznosság paradigmáiról ld. Kozma-Nagy cikkét. 2 Az MKOSZ által bevezetett szabály szerint az élvonalbeli mérkôzéseken állandóan legalább 2 magyar játékosnak kell játszania. 3 Bôvebben Szymansky 47.o. 4 ld. Sterbenz 2003. 1

Felhasznált irodalom Lafaber, Walter [1999]: Michael Jordan and the New Global Competition, Norton, New York. Kozma Miklós – Nagy Tamás [2003]: Nagy pénz-kis foci, Vezetéstudomány 6. sz. 31-40. Mandelbaum, Michael [2004]: The meaning of Sports, Public Affairs, New York. 89

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 90

Smith, Aaron – Westerbeek, Hans [2004]: The Sport Business Future Palgrave, Houndmills. Sterbenz Tamás [2003]: Sportmenedzseri döntések, Vezetéstudomány, 6. 23-30. o. Sterbenz Tamás [2005]: Válogatott menedzsmentproblémák: Stratégia a magyar nôi kosárlabda válogatottnál, Vezetéstudomány, 7-8., 66-69. o. Sterbenz Tamás [2007]: Teljesítményértékelés a professzionális kosárlabdában Vezetéstudomány 1. 35-41. o. Szymanski, Stefan [2009]: Playbooks and Checkbooks, Princeton, New Jersey. Új pályán: A magyar kosárlabdázás megújításának stratégiai koncepciója (MKOSZ, 2010).

90

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 91

Fiatal csapatsportágak mûködési lehetôségei Magyarországon Onyestyák Nikoletta, Czeglédi Orsolya Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest E-mail: [email protected]; [email protected]

A rendszerváltozás új gazdasági és politikai környezetet teremtett, mely a sport területén is erôteljesen kifejtette hatását: egyrészt új szervezôdési kereteket adott a már létezô sportágaknak, másrészt pedig lehetôség nyílt arra, hogy új sportágak is megjelenjenek Magyarországon. Mindez azonban nem jelenti feltétlenül a sport helyzetének egyszerûsödését: amennyire csökkent az állam korlátozó hatalma a sport felett, legalább annyira csökkent segítô támogatása is. A fiatal csapatsportok szemszögébôl ez azt jelenti, hogy nyitott piacra kerültek, lehetôségük van bármire, amire más piaci szereplôknek is, azonban saját erejükbôl kell megállniuk a lábukon, állami támogatásra nem, vagy csak minimális mértékben számíthatnak. További problémát jelent, hogy bár egyre többféle sport kipróbálására és ûzésére van lehetôsége a magyar lakosságnak, annak az aktív sportolást illetô érdeklôdése gyakorlati szempontból nem sokban változott a rendszerváltás elôtti állapotokhoz képest. A többféle elérhetô sporthoz, vagyis a megnövekedett kínálathoz, tehát nem párosul megnövekedett fogyasztói bázis – kereslet. Vizsgálatunk fókuszába öt olyan csapatsportág került – baseball/softball, floorball, korfball, rögbi, tamburello –, melyek szakszövetségei rövid múltra tekintenek vissza hazánkban, és mivel nincsenek hagyományaik, Magyarországon kevéssé ismertek, így korlátozottak a piaci lehetôségeik. Célunk azt bemutatni, hogy milyen közös és egyéni kihívásokkal állnak szemben, és milyen eszközökkel, módszerekkel van esélyük arra, hogy mûködésüket fenntartsák, sportágukat népszerûsítsék és fejlesszék. Munkánk során interjút készítettünk a fent említett sportágak szövetségi- és a nemzeti sportszövetség vezetôivel, valamint kiértékeltük költségvetéseiket és stratégiai terveiket, valamint egyéb dokumentumaikat: alapszabály, szervezeti és mûködési szabályzat, versenyszabályzat. A vezetôkkel folytatott beszélgetések alapján PESTEL és SWOT analízist alkalmazva hasonlítottuk össze a sportágak és szövetségeik külsô és belsô környezetét, valamint Porter öttényezôs mo91

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 92

delljével a piaci környezet kihívásait elemeztük. A pénzügyi és stratégiai dokumentumok, beszámolók alapján a szövetségek bevételi és kiadási struktúráját vetettük össze, emellett a nemzeti sportszövetségen keresztül érkezô állami támogatások mértéke és az NSSZ feladatvállalása is vizsgálat alá került. A Magyarországon a közelmúltban szervezôdött csapatsportágak esetén a külsô környezet jellemzôi nagymértékben behatárolják a szervezetek mûködését és lehetôségeit. A PESTEL analízissel a politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, természeti és jogszabályi környezetet vizsgáltuk. A politikai környezetben végbemenô legnagyobb változás az 1989-es rendszerváltozás volt, melynek hatására jelentôsen csökkentek az elérhetô állami támogatások, valamint megváltozott a forrás-elosztás rendszere. A gazdasági környezetrôl elmondható, hogy néhány évvel a bankszektorból kiinduló világgazdasági válság után a magyarországi helyzet a fiatal csapatsportok számára kilátástalannak tûnik. Ennek oka elsôsorban az, hogy a nehéz pénzügyi helyzetben a lakosság kiadásait legkönnyebben a luxuscikkeken és szabadidôs kiadásokon tudja lefaragni, így a vizsgált sportok egyébként is igen szûk fogyasztói bázisa tovább soványod(hat)ott a válság hatására. Ami a társadalmi környezetet illeti, a magyar lakosság lassan elöregszik, és növekszik a civilizációs és egyéb megbetegedések száma. Éppen ezért a kis csapatsportágak népszerûsítési kampányaikon keresztül is részt kell, hogy vállaljanak a társadalom mozgás és sport iránti attitûdjének formálásában. A kiválasztott sportágak esetében a technológiai kérdésnek nincsen kiemelt szerepe, azonban a sportágak népszerûsítésében jól kiaknázható (lenne) a technikai és információs újdongásokban rejlô potenciál. A vizsgált sportágak közül a baseball és a rögbi esetén kiemelkedô a megfelelô természetes környezet megléte (úgymint megfelelô méretû, sík, akadályoktól mentes pálya, megfelelô idôjárás). A jogszabályi környezet elsôsorban a mûködô sportszervezetekre van hatással, így a szövetségekre, az egyesületekre, a válogatott keretekre, az akadémiákra és bármely más, kapcsolódó sportvállalkozásra. Az akadémiai szervezôdések a baseball, a korfball és a rögbi sportágakban jöttek létre, alapvetô céljuk a népszerûsítés és a játékos-képzés. A külsô környezet egy kiragadott, és igen fontos része a piaci környezet, így a Michael Porter által kialakított, a vállalat pozicionálását lehetôvé tevô öttényezôs keretrendszerbe igyekeztünk behelyezni a vizsgált öt fiatal csapatsportágat. Az elemzés kiemelt jelentôsége abban rejlik, hogy a szervezeteket körülvevô iparági struktúrák szerkezete hatással lesz azok mûködésére, elsôsorban pedig stratégiájára. 92

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 93

Porter rendszerének elsô tényezôje az iparágon belüli versenyre esetünkben a „vállalatok" közötti verseny a sportági szövetségek közötti versennyel azonosítható. Ezen szervezetek ugyanis hasonló, a szabadidô aktív eltöltéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat állítanak elô. Kiemelt versenytársak lehetnek természetesen a labdás sportágak szövetségei. A vizsgálatba bevont szövetségek erejüket és annak növekedését a tagszervezetek és az igazolt, valamint az utánpótlás rendszerben versenyzô játékosok számával mérik. Bázisukat alapvetôen két csatornán keresztül tudják erôsíteni: az iskolákon keresztül fiatalok bevonásával, illetve a más sportágakban nevelkedô sportolók átcsábításával. Meglátásunk szerint versenyelôny, melyet a SWOT analízis belsô környezeti vizsgálata keretében is kimutattunk, a baseball, a floorball és a rögbi esetében, a marketing elemekre épülhet. A rögbinél az olimpiai programba való bekerülésre alapozható leghatékonyabban, a baseballnál az amerikai baseball liga televíziós közvetítése, valamint az amerikai és brit baseball ereje, a floorball esetében pedig, úgy tûnik, hogy az általában erre a sportra nyitottnak bizonyuló iskolák megnyerése lehet célravezetô. A korfball esetében versenyelônyt jelenthet, hogy a sportág számos változatban elérhetô – teremben, szabadtéren, vízben, homokos pályán – így sok helyre elvihetô és gyakorolható. A tamburellónál a felszerelés alacsony beszerzési ára lehet vonzó, elônyös tényezô.

Erôsségek – strengths

1. táblázat. Az öt fiatal csapatsportág erôsségeinek összesítése Baseball Floorball Korfball Tamburello Rögbi Jól közvetíthetô Társadalmi hovatartozás lehetôsége Kuriózum jelleg Gyors lehetôség a sportsikerre, válogatottságra Tagok magasan képzettek Komoly Újdonság Egyszerû felszerelés hagyományok Siker lehetôség Európai Jégkorongra, Családi Újdonság, Olimpiai terjedés gyeplabdára Koedukált Kis csapat Hagyományok alternatíva HelyszínSaját szponzor Látványos, lehetôségek Erôt sugall gyors 3 fajta A porter-i rendszerben a szállítók hatalmaként megnevezett második tényezô, a vizsgált sportágak esetében két beszállítói kapcsolatot érdemes tanulmányozni: egyrészt a létesítményigényhez kötôdô 93

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 94

partnerkapcsolatokat, illetve a tárgyi „erôforrások", vagyis a felszerelések megvásárlásához szükséges beszállítói kapcsolatokat. A létesítmények tekintetében a korfball, a floorball és a tamburello is kézilabda méretû pályát használ, viszont sajnos az ilyen méretû csarnokok száma kicsi, ezek nehezen elérhetôk, és jellemzôk a magas bérleti díjak. Ennél még nehezebb helyzetben van a baseball és a rögbi a szabadtéri pályaigényük kapcsán, mivel számos esetben a labdarúgó pályákat nem szívesen adják kölcsön erre a célra, – ami egyébként nem is jelent tökéletes megoldást számukra. A felszerelés tekintetében komolyabb probléma a floorball palánk-kerítések és a korfball állványok esetében merülnek fel, nem minden felszerelés esetében megoldott még a hazai gyártás, a külföldi felszerelés árak viszont igen magasak, amit tovább tetéz a szállítási költség. A helyettesítô termékek és szolgáltatások közül kiemelkednek a különféle labdás sportágak, hiszen ezek lehetnek a legszorosabb helyettesítôk, bár sok esetben éppen a népszerû csapatsportágakat feladó sportolókból kerülnek ki a vizsgált sportágak legtehetségesebb játékosai. Igen nagy kihívást jelent továbbá a komoly népszerûségnek örvendô aerobic sportág új ágazatainak megjelenése, a küzdôsportok terjedése, valamint a sportvállalkozások számára igen nagy veszélyt jelentô televízió, mozi vonzereje, csakúgy, mint a kulturális rendezvények, bevásárlóközpontok nyújtotta lehetôségek. Véleményünk szerint a vizsgált sportágakba már bevont tagok esetében a vásárlók hatalma nem érvényesül erôteljesen, hiszen a szövetséghez tartozó tagok mind a sportág iránti elkötelezettségük miatt választják annak szolgáltatásait. A vásárlók tehát esetünkben egyszerre tagok is, hatalmuk csupán a véleményalkotás szintjén tud érvényesülni, mely esetleg bizonyos stratégiai döntések kialakítására hatással lehet, illetve befolyásolhatja a mûködést, de non-profit szervezet lévén nem beszélhetünk a nyereség elvételérôl. Az új belépôk fenyegetése igen erôs, gyakorlatilag ezek a sportági szövetségek is új belépôk. A már mûködô sportági szövetségek önmagukban pedig nem igazán tudnak korlátokat állítani az újak belépése elôtt, ráadásul az NSSZ sem kíván korlátozó tényezôként fellépni, hanem inkább üdvözli a sportági paletta bôvülését. A vizsgált sportági szövetségek (a tamburello még a szervezôdés fázisában van) költségvetésének elemzése igen sok információt ad a mûködésrôl, a nehézségekrôl, a dilemmákról és a megoldási ötletekrôl. A négy szakszövetségi keretek között mûködô sportág igen eltérô költségvetéssel gazdálkodik. A rögbi esetében az olimpiai programba 94

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 95

való bekerülés hatására megjelent egy erôteljes szponzori háttér és nôtt a nemzetközi támogatásból érkezô forrás mértéke, ráadásul a szövetség állami támogatása is jelentôsebb, mint a többi szövetségénél. Ezeknél a szponzori támogatás csupán valamely nemzetközi sportesemény megszervezése esetén jelenik meg. A kis szövetségek legfôbb bevétele a nevezési díjakból származik, melyet általában a bajnokságok lebonyolítására használnak fel. A floorballban, korfballban és a baseballban is jellemzô, hogy a nevezési díj megfizetésén túl a csapatokra hárul a hazai mérkôzések hátterének finanszírozása, ráadásul a floorball mérkôzéseken a játékvezetôket is a hazai csapatoknak kell fizetniük. A csapatokra külön terhet ró a szövetségi tagdíj-fizetési kötelezettség. 2. táblázat. Az ismertetett csapatsportágak fôbb bevételi Bevételek (ezer Ft) Baseball Floorball Korfball Nevezés, licence 1 525 6 375 1 165 Tagdíjak 120 440 511 Állami tám. 2 500 3 700 1 500 Pályázatok 400 500 838 Szponzorok 800 500 Eseményszerv. 400 1 809 Nemzetközi tám. Egyéb 2 423 1 654 2 000 Összesen 8 168 14 978 5 176

forrásai Rögbi 4 500 1 150 6 873 2 000 19 050 25 400 4 527 63 500

A kiadási oldalon a mûködési költségek jelentôs eltéréseit az adja, hogy egyes szövetségeknél nem fizetnek külön irodabérletet (korfball) vagy fôtitkárt (baseball); az összegek többi részét a szokásos irodai eszközökre, szolgáltatásokra fordítják. A bajnokságok, kupák lebonyolításán több szövetség is igyekszik spórolni, és elsôsorban a felnôtt bajnokságokat önköltségessé tenni. Szövetségenként változó módon igyekeznek a tagokat bevonni a versenyrendszer mûködtetésébe. Az NB 1-es csapatoknak jellemzôen kötelezô utánpótlás csapatot is mûködtetni; a korfballban a bajnoki fordulókat a csapatok rendezik, csakúgy, mint a floorballban, ahol a csapatok bérlik a termet, biztosítják a felszereléseket és fizetik a bírói díjakat. A rögbiben külön díjat szednek a versenyrendezésre és a játékvezetôk kifizetésére. A válogatottak nemzetközi szereplését a baseballosoknál, a floorballosoknál és a korfballosoknál a szövetség csak korlátozott mértékben tudja támogatni, ezért a válogatottság igaz megtisztelô feladat, de komoly kiadásokkal is együtt jár. A képzés és fejlesztés kiemelt kérdé95

Sportágak versenye

2011/09/21 19:39

Page 96

seire sajnálatos módon már alig marad a szövetségek költségvetésébôl, jellemzô a külföldi szakértôk segítsége, illetve a képzések más eseményekkel való egybevonása. 3. táblázat. Az ismertetett csapatsportágak fôbb Kiadások (ezer Ft) Baseball Floorball Mûködés 528 3 464 Bajnokság, kupa 1 110 2 364 Utánpótlás 650 Iskolai sport 300 Nemzetközi sp.diplomácia 395 462,5 Felnôtt válogatott 2 196 2 183 Utánpótlás vál. 1 909 1 588 Fejlesztés, képzés 274 450 Egyéb 1 738 3 515 Összesen 8 153 14 978

kiadásai. Korfball 1 348 785 980 300 190 2 000 75 5 378

Rögbi 9 000 5 500 9 000 3 000 1 600 8 000 11 000 4 000 12 500 63 600

A szövetségek mûködésének fenntartásához rengeteg önkéntes munkára van szükség, az elnökség, a bizottsági tagok, a válogatott szövetségi kapitányok és edzôk ingyen, önkéntes alapon, a sportág iránti elkötelezettségük miatt áldoznak idôt, energiát és sokszor pénzt is a feladatok elvégzésére. Az önkéntesek toborzása komoly kihívás, ezért a szövetségek sajátos önkéntes rendszereket építettek ki. A korfball szövetség például kidolgozott egy pontérték táblázatot, melyben „beárazta" az önkéntes szövetségi feladatokat, melyek ezután a hivatalos felnôtt bajnoki mérkôzéseken pályára lépett játékosok száma alapján kiszámított csapattagdíj jóváírásra jogosítják a klubokat. A floorballban egy hasonló elgondolás mûködik, ugyanis ott a szövetségi munkában részt vállaló játékosok általában a saját csapatukban kapnak tagdíjkedvezményt. A vizsgált fiatal csapatsportágak közös jellemzôje, hogy méretükbôl adódóan korlátozottak a hozzáférési lehetôségeik az állami forrásokhoz, a népszerûsítést pedig akadályozza, hogy a fiatalokat nem tudják az iskolákon keresztül elérni, ráadásul a mûködés fenntartása érdekében egyre komolyabb terheket kényszerülnek a csapatok és a játékosok viselni. A szövetségek eseményszervezéssel, különféle ösztönzô módszerek kidolgozásával és az önkéntes rendszerek mûködtetésével próbálják fellendíteni, illetve életben tartani sportágaikat. Az említett kis csapatsportágak a nyílt piaci rendszer kihívásaival néznek szembe, külsô segítséget szinte egyáltalán nem tudnak igénybe venni, így elsôsorban saját leleményességük lehet sikerük kulcsa. 96

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 97

Felhasznált irodalom Bakonyi, T. (2007): Állam, civil társadalom, sport. Kossuth Kiadó Zrt., Budapest. Czene. A.: A sport, mint az integráció eszköze, az EU-s sport fórumon 2011. március 3-án Gödöllôn tartott elôadása. Dénes, F. – Keserû, Cs. (2007): A magyar sportfinanszírozás helyzete. Forrás: http://www.scribd.com/doc/46317543/A-magyarsportfinanszirozas-helyzete. Fazekas, A. (2011): A sportfinanszírozás közvetett állami támogatásának új modellje. 2011. február 16. Jogi fórumon elhangzott elôadás. Földesiné Szabó, Gy. - Gáldiné Gál, A. (2008): Válaszút elôtt a sportpolitika. Magyar Sporttudományi Szemle 9. évfolyam, 34. szám. Neulinger, Á. (2007): Társas környezet és sportfogyasztás. A folyamatos megerôsítést igénylô tanult fogyasztás. PhD. értekezés, Corvinus Egyetem Budapest. Porter, M.E. (2008): The Five Competitive Forces That Shape Strategy Harvard Business Review, January 2008, pp. 79-93. Rózsás, T. (2007): Tartósan magas hozzáadott értékû gazdasági tevékenységek: a gazdaságpolitika alkímiája. Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet, Polgári Szemle. 2007. 3. évf. 10. szám. Váczi János (2010): Az állami sportfinanszírozás új útjai . PhD értekezés, Semmelweis Egyetem TSK, Budapest.

97

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 98

Az atlétika versenye Farkas Györgyi Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest E-mail: [email protected]

Az atlétika a sportágak királynôje, az olimpiák egyik kiemelkedô eseménye, a körülbelül 300 aranyérembôl, amit kiosztanak a sportolóknak 47-et az atléták vihetnek haza. Tanulmányom során megvizsgálom az atlétika mûködését leginkább befolyásoló tényezôket. Bemutatom a hazai koordinációs mechanizmusokat, a Magyar Atlétikai Szövetség és az egyik legnagyobb klub a Budapesti Honvéd Atlétika Szakosztályának helyzetét. Megkísérlem feltárni a fogyasztókért folyó verseny tényezôit, valamint az atlétika piacait hazai és nemzetközi szinten, valamint a magyar munkaerôpiacot egy kicsit kiemelten kezelve. A sportág modernizációs lehetôségeinek vizsgálata után, pedig zárásként a jövô irányvonalait vázolom fel. Koordinációs mechanizmusok Ebben a fejezetben az atlétikát hazai szinten befolyásoló koordinációs mechanizmusokat mutatom be. Állam Állami támogatás a MOB-on és az NSI-n keresztül történik, ugyanúgy, mint más olimpiai sportágban. Egy elég kusza és átláthatatlan rendszer látja el ezt a feladatot, melynek jelenleg folyik az egycsatornássá alakítása. Önkormányzat Az önkormányzatok támogatása változó mértékû az atlétikában. Sajnos általában nem jelentôs maga az összeg más sportágakhoz viszonyítva, a klubok mégis eléggé függnek tôle. Az önkormányzatoknak már nem érdeke annyira a sporttal foglalkozni, és sokszor nem is teszik, de vannak üdítô kivételek. Fôleg vidéken jellemzô, de Budapesten is akad egy-két atlétabarát kerületi vezetôség. Inkább a helyi sportklubokat segítik, nem pedig az egyes sportágakat külön, ezért az egyesület vezetôségén múlik, hogy a szakosztályok között, hogy oszlik meg az összeg. Általában sajnos nem az atlétikának kedvezôen. 98

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 99

Piac A piaci koordinációban a háztartások és a vállalatok játszanak szerepet. A háztartások kiadásai közül fôként a tagdíj számít ide, hiszen a közvetlen sportfogyasztás az atlétikában nem elterjedt, ebbôl kifolyólag jegyár-bevétellel sem lehet kalkulálni. A vállalatok a szponzoráción keresztül koordinálnak, de sajnos manapság sportágunkban ez is egyre kevésbé jellemzô, szinte nem is lehet példát találni rá magyar vonatkozásban. Non-profit szféra A Gyulai István és Zsivotzky Gyula Magyar Atlétikáért Alapítvány a fiatal, rossz anyagi helyzetben lévô tehetségeket segíti. Az alapítvány rendezvénye (és egyik jelentôs bevételi forrása) az atlétabál, amit hosszú kihagyás után 2009-tôl újra megrendeznek igen sikeresen és színvonalasan, és aminek nyeresége az atlétákat támogatja. A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány a másik szervezet, ami fontos szerepet játszik az atlétikában. Az eredményes sportolók anyagi biztonságának megteremtéséhez járul hozzá, amit majd a munkaerôpiaccal foglalkozó fejezetben láthatunk. Bizonyos pályázatoknak is fontos szerepük van. A szövetségek és sportklubok életében a létesítményfejlesztéshez Európai Uniós pályázatok vehetôk igénybe, a sportolók esetében pedig a pénzügyi helyzetük javítására (jó tanuló-jó sportoló), vagy felkészülési támogatás eszköz vagy felszerelés vásárlásra, valamint utazásra (mol pályázat). Utóbbiak kisebb jelentôséggel bírnak, de egyre inkább meg kell becsülni ezeket a lehetôségeket is. A sportág pénzügyi helyzete Az atlétika pénzügyi helyzetének ismertetésére a nemzeti szakszövetség és az egyik legnagyobb magyar klub esetét választottam. Csak hozzávetôleges arányok szerepelnek a táblázatokban, melyek célja hogy mutassa be a kiadásszerkezetet, hiszen nem egy év költségvetését szeretném ismertetni, hanem az egyes bevételek és kiadások nagyságrendjeit szemléltetni. Az egyes tételek évrôl évre változnak valamennyit, ezért koncentrálok az arányokra és nem a konkrét számokra, valamint megpróbálok rávilágítani, hogy min áll vagy bukik ennek a két szervezetnek a mûködése. Elsôként a Magyar Atlétikai Szövetség költségvetésébôl emeltem ki mind a bevételi, mind a kiadási oldalon az öt legjelentôsebb tételt, ami az 1. táblázatban látható. A mérleg fôösszege 180 millió forint körül mozog. 99

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 100

1. táblázat. A Magyar Atlétikai Szövetség költségvetésének jelentôsebb tételei százalékos arányban hozzávetôlegesen (a MASZ adatai alapján) Bevételek ≈% Kiadások ≈% Állam 50 Személyi kifizetés 25 IAAF 5 Versenyrendezés 20 EAA 2 Felnôtt szakmai program 10 Pályázat 6 Up szakmai program 20 Alapítvány 5 Mûködési költség 10 Megfigyelhetô, hogy az államtól érkezô támogatás milyen jelentôs a szövetség életében, a bevételek mintegy 50 százalékát teszi ki. Ezen kívül a két legfontosabb nemzetközi szövetség, az IAAF és az EAA hozzájárulása képez még jelentôs bevételt. A pályázatok útján szerzett összegek és az elsô fejezetben említett Gyulai István és Zsivotzky Gyula a Magyar Atlétikáért Alapítvány által rendelkezésre bocsátott segítség meghatározója még a büdzsének. Ebben az igen szûk és gondosan elosztott költségvetésben nagy gondot tud okozni ha valamelyik tétel nem érkezik meg idôben a kasszába, vagy nem éri el az elôzô évek szintjét, hiszen nem nagyon van hely, ahonnan pótolni lehetne az elmaradásokat. A kiadási oldalt a személyi kifizetések és a mûködési költségek, valamint a versenyrendezés terheli meg. A szakmai programokra a rendelkezésre álló összegek csupán 30 százaléka jut. A nemzeti szakszövetség után az egyik legjelentôsebb magyar klub atlétikai szakosztályának helyzetét láthatjuk, a Budapesti Honvéd Sportegyesületét, ami az utóbbi két esztendôben is gyôzedelmeskedett az egyesületek közötti pontversenyben. A Honvéd mûködéséhez minimálisan körülbelül 30 millió forintra van szükség egy évben, ami csak a legalapvetôbb kiadásokat tartalmazza. Még így is igen nehéz elôteremteni ezt az összeget, és a bevételeket feltornázni az összes felmerülô költség fedezésére. 2. táblázat. A Budapesti Honvéd Sportegyesület Atlétika szakosztályának költségvetésének jelentôsebb tételei százalékban hozzávetôlegesen (a BHSE adatai alapján) Bevételek ≈% Kiadások ≈% Tagdíjak 25 Személyi kifizetés 70 HM 25 Versenyeztetés 6 Sport XXI. 6 Felszerelés 3 Pályabérlet 6 Pályafelújítás 6 100

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 101

Látható, hogy nem csak a szövetség számára, hanem egy atlétika szakosztály esetében is milyen nagy terhet jelentenek a személyi kifizetések. Ez olyan napi problémát okoz, hogy a fejlesztés és elôrelépés csak igen merész gondolatként merül fel. Emellett a pálya állapotának megôrzésére is törekedni kell, mely egyre nehezebb, nem csak a pénzhiány, de a tulajdoni helyzet miatt is. A versenyzôknek a felszerelés biztosítása is csak a minimális szintet éri el. A bevételi oldalon igen jelentôs arányt, 25 százalékot tesz ki a Honvédelmi Minisztérium támogatása. Néhány klub büszkélkedhet csak azzal, hogy egy ilyen erôs szervezet segíti, így látható, milyen kritikus a helyzet támogatók nélkül. A másik nagy bevételi forrás a tagdíj, ami a bevételek egynegyedét biztosítja. Emellett a MASZ-on keresztül némi állami támogatásban is részesül a szakosztály. A BHSE a sok nehézség ellenére is az egyik legjobb helyzetben lévô sportklub Magyarországon, mivel rendelkezik fedett pályás létesítménnyel. A megyeszékhelyek klubjainak szakosztályai esetenként tudnak fejlôdni is, gondolva itt a létesítményfejlesztésre, de ez igen erôs korrelációt mutat az önkormányzati támogatással. Megállapítható azonban, hogy a legnagyobb problémának pénzügyileg a humán erôforrás menedzsment tûnik az atlétikai szakosztályok életében. Verseny az atlétika piacain Az atlétikát piacain keresztül is vizsgálom. A fogyasztói, a szponzori, a közvetítési jogok piacait hasonlítom össze hazai és nemzetközi szinten. A játékos piacra a munkapiac címû fejezetben térek ki bôvebben. A teljesség kedvéért a merchandising piacot is tárgyalom ebben a fejezetben, de csak érintôlegesen, mert nem túl nagy a jelentôsége. Fogyasztói piac A fogyasztói piacot Magyarországon az atlétika sajnos nem nagyon mozgatja meg. A csak hazai versenyzôket felsorakoztató események belépôjegy megvásárlása nélkül megtekinthetôk. Ez az igen szolid keresletnek köszönhetô, így a hangulatra a családias szó igazán találó.

101

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 102

3. táblázat. Az atlétika fogyasztói piacának jellemzése Termék (csere tárgya) Atlétikai verseny megtekintése Fôbb jellemzôje Élmény, szórakozás Értékelés tényezôi Teljesítmény minôsége, helyszíni és közvetítéshez kapcsolódó szolgáltatások Piaci szereplôk Eladó Sportszolgáltatók, -vállalatok, szövetség Fogyasztó Helyszíni és médiafogyasztók Közvetítô Létesítmény és média Magatartást befolyásoló tényezôk Megtekintés közvetett és közvetlen költségei A teljesítményre sok esetben nem is lehetne panasz, hiszen vannak nemzetközileg sikeres atlétáink, akik a hazai versenyeken is rajthoz állnak és világszínvonalú teljesítményt nyújtanak, de a létesítményi helyzet egyre elkeserítôbb, ami a szolgáltatás színvonalát jelentôsen csökkenti. Nemzetközi szintû verseny megrendezésére egyre nehezebb helyszínt találni. Így ez a piac igen leszûkült hazánkban, egy-két nemzetközi verseny megrendezése esetén beszélhetünk róla (például Csapat Európa Bajnokság 2010). A közvetett fogyasztásra pedig egyre kevesebb a lehetôség. Ha akad, az esetleg plusz költséget von maga után (internetes televízió), ami eltántorítja a kevésbé megszállottakat. Külföldön szerencsésebb a helyzet. Modern, nagy tömegeket is kiszolgálni képes létesítményekben több világsztár indul el egy megmérettetésen, mely a keresletet is jobban feltornázza. A megtekintés költsége nagy skálán mozog, ami a verseny típusától is függ, de még a legszínvonalasabb versenyek is mindenki számára elérhetôk. Szponzori piac A szponzorációt tekintve nagy különbség mutatkozik a hazai és a külföldi atlétika között. Magyarországon nehéz szponzort találni, hiszen a gazdasági szférából hiányzik az a réteg, aki a szponzor szerepét betölthetné. Ha esetleg mégis akad olyan vállalat, aki hajlandó ezt megtenni, akkor nem használják ki a szponzoráció adta lehetôségeket, és nem kommunikálják megfelelôen az imázst. Az atlétika hazánkban ráadásul már nem is tartozik a sportoknak abba a kis körébe, amit hajlandók szponzorálni, a fogyasztói piac kapcsán említett problémák miatt.

102

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 103

4. táblázat. Az atlétika szponzori piacának jellemzése Termék (csere tárgya) Képzettársítás, atlétikával kapcsolatos megjelenés lehetôsége Fôbb jellemzôje Hosszú távúság, kétoldalúság Értékelés tényezôi Célcsoport, médiajelenlét Piaci szereplôk Eladó Atléta, sportszervezet, versenyszervezôk Fogyasztó Szponzor Közvetítô Ügynökségek, menedzserek Magatartást befolyásoló tényezôk Reklámérték, imázs Külföldön sokkal kötetlenebb a hozzáállás és szélesebb a támogatás skálája is. A szponzor is aktívan részt vesz, rendezvényeket szervez, ahol a szponzoráltakat is szerepelteti, így a kétoldalúság jobban érvényesül. Közvetítési jogok Az atlétika egy igen látványos és jól közvetíthetô sportág, mely világszerte nagyon népszerû. Az utóbbi Magyarországon azonban már nem mondható el. A közvetítési jogok piacán is nagyon elválik a magyar és külföldi tendencia. Hazai versenyek esetében jelenleg már annak is örülünk, ha képernyôre kerülünk. A közvetítési jogokat a hazai piacon eladni nem lehet. A világversenyeket a Magyar Televízió régebben nagyrészt élôben közvetítette, mostanság kisebb kábelcsatornák sugároznak mûsorukban, és inkább csak részleteket és összefoglalókat. 5. táblázat. Az atlétika közvetítési jogok piacának jellemzése Termék (csere tárgya) Világverseny, Diamond League, GP, EK, OB Fôbb jellemzôje Reprodukálhatatlan Értékelés tényezôi Világon népszerû, jól közvetíthetô Piaci szereplôk Eladó IAAF, versenyszervezôk, sportvállalat (dl: IAAF 25%) Televíziós társaságok Fogyasztó Ügynökségek (Dentsu, régiók szerint EU-ban IEC) Közvetítô Magatartást befolyásoló tényezôk Közvetítési jog ára

103

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 104

Külföldön a közvetítési díjak nagyon magasak. Ebben az évben probléma is volt belôle a fedett pályás Európa-bajnokság kapcsán, mert annyira megemelték az árakat, hogy televíziós társaságok nem akarták kifizetni. A legnagyobb európai sportcsatorna is többnyire csak pár órás összefoglalót sugárzott a majdnem egész napot betöltô programról. Az atlétika legelôkelôbb mezônyeit felmutató versenyeket régebben fôleg Európában rendezték. A tavaszi idényben a legjobb atléták az öreg földrészen „turnéztak". Ez 2010-tôl megváltozott, mert az IAAF legrangosabb versenye a Golden League Diamond League-gé (DL) alakult, ami nem csak egy névváltoztatásból állt, hanem a versenysorozat kilépett a nagyvilágba és Amerikában és Ázsiában is testközelbôl elérhetôvé vált a fogyasztók számára. Az IAAF azonban már csak 25 százalékban birtokolja a versenysorozatot. A DL közvetítetési jogokkal, mint minden média joggal a nemzetközi szövetség marketing partnere, a Dentsu vállalat foglalkozik és értékesít, de csak Európán kívül, és akivel 2019-ig szerzôdés szerint együttmûködnek. Általánosságban a versenyek közvetítési jogainak értékesítése regionálisan történik, Európában az IEC nevezetû társaság teszi ezt. A Diamond League mellett az aktuális világverseny, Európa Kupák, Grand Prix-k és egyes nemzetek országos bajnokságai keltik fel a televíziós társaságok érdeklôdését. Merchandising A merchandising a legkevésbé jelentôs piac az atlétikában. A labdajátékoktól eltérôen inkább eseményekhez kapcsolódik, egyes esetekben versenyzôkhöz. Pedig sok lehetôség rejlik benne az elkötelezettség növelése miatt. Az atlétika azonban fôleg egyéni versenyszámként funkcionál (bár vannak csapatversenyek, ahol jobban ki is lehet használni a lehetôségeket), ezért nehezebb ezt a piacot kiterjeszteni. A NeH Svenska AB sport merchandisinggal foglalkozó vállalat intézi az európai atlétikai szövetséggel kötött rendezvényekkel kapcsolatos megállapodást. Amerikában vannak sztárok, akik már olyan imázst képviselnek, hogy arra márkát is lehetett építeni. A 100 méteres gátfutó Lolo Jones a közönség nagy kedvence, és interneten vele kapcsolatos ajándéktárgyakat lehet vásárolni. Ez kivételes esetekben fordul csak elô, nem jellemzô az ilyen fajta piaci irányultság.

104

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 105

6. táblázat. Az atlétika merchandising piacának elemzése Termék (csere tárgya) Fôleg sportruházat, inkább atlétához, klubokhoz, vagy versenyhez kapcsolódóan Fôbb jellemzôje Elkötelezettség növelés Értékelés tényezôi Márkaérték Piaci szereplôk Eladó Logo, szimbólum tulajdonosa Fogyasztó Fogyasztók Közvetítô Kereskedelmi egységek, ügynökségek, partnerek (NeH Svenska AB) Magatartást befolyásoló tényezôk Ár, szurkolói hûség Munkapiac Az atlétika munkaerôpiacát két részre oszthatjuk: versenyzôk és a felkészüléshez kapcsolódó szakemberek (edzôk, fizioterapeuta). Ebben a fejezetben a magyar helyzetre koncentrálva mutatom be az egyes szereplôket. Az utóbbi tíz évet tekintve versenyzôk száma egyre csökken. Már az atletizálni kezdôk létszámánál is megfigyelhetô a visszaesés, és a lemorzsolódás is megmaradt, sôt az egyre romló hazai lehetôségeknek köszönhetôen talán még fokozódott is. Az utóbbi pár évben talán lassulni látszik ez a folyamat, kisebb fajta éledezés mutatkozik az igazolt atléták számában. A legkritikusabb idôszak a sportolók fejlôdésében az érettségi utáni szakasz mivel a jelenlegi magyar felsôoktatási rendszer nem mondható sportot támogató környezetnek, ráadásul az atlétikában ekkor következik be a legnagyobb ugrás a korcsoportok között, mert a juniorok (18-19 évesek) felnôttek lesznek. Létezik ugyan az utánpótlás kategória 3 évig a junior után, de ez nem általánosan elterjedt, amit az is mutat, hogy az IAAF nem tart számon ranglistát és világversenyt sem rendez ebben a kategóriában. A junior és felnôtt eredmények között azonban természetesen nagy különbség van, és ha a környezet (iskola) és a körülmények (családi háttér) nem járulnak hozzá a sportoláshoz a lemorzsolódás elkerülhetetlen. Sok a nemzetközi szint küszöbén álló versenyzô kényszerül szögre akasztani a cipôt, mert napi megélhetését nem tudja biztosítani a sport és az egyetem mellett. Így nagy hátrányba kerülünk a külföldi ellenfelekkel szemben.

105

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 106

7. táblázat. Az atlétika sportolói piacának jellemzése Termék (csere tárgya) Atléta versenyengedély (MASZ) Fôbb jellemzôje Munkaerô és vagyoni értékû jog Értékelés tényezôi Atléta jellemzôi, szerzôdés megléte, hozzáadott érték Piaci szereplôk Eladó Atléta, klub (Mo., EU), vállalat (Amerika) Fogyasztó Másik klub vagy vállalat Közvetítô Menedzserek Magatartást befolyásoló tényezôk Átigazolási díj A válogatottságig jutott atléták között kevés a profi szerzôdéssel rendelkezôk száma (2-3 klubnál), és a válogatottak fizetése 100-200 ezer forint között található havonta. Ezért nagyon fontos számukra a szövetségi támogatás vagy ösztöndíj (Wesselényi Miklós Sportközalapítvány). Ezekkel a bevételi forrásokkal kapcsolatban azonban felmerül a probléma, hogy nem képeznek nyugdíj- és társadalombiztosítási alapot, ami a jövôre nézve nem elônyös. Egy nemzetközi szintû felkészülés manapság már bármely sportágban igen költséges, így sokan hagyják abba, mert nem képesek ezt fedezni. Vannak, akik ezért a pénzdíjas versenyek felé fordítják figyelmüket (pl. utcai futóversenyek), ami viszont nem feltétlenül tesz jót sem a pályaatlétikának sem pedig a világversenyeken való szereplésnek. A szakemberekre nagyrészt jellemzô, hogy másodállásban vagy nyugdíjasként foglalkoznak az atlétikával. Igen kevés fôállású edzô található jelenleg Magyarországon, inkább a tanári pálya vagy személyi edzôi elfoglaltság mellett ûzik a tevékenységet. Az edzôk anyagi megbecsülése sem megfelelô, többnyire minimálbért kapnak vagy költségtérítést. Ez nem túl vonzó perspektíva a pályaválasztók számára, fôleg újabban, amikor a jövedelmezôség kiemelt prioritás lett. Így kevesen döntenek úgy, hogy atlétikával foglalkozzanak. Emiatt az edzôi gárda elöregszik, ami sem a fejlôdésnek, sem az utánpótlásnak nem kedvez. A fizioterapeuták általában vállalkozóként, vagy szolgáltatóként kerülnek kapcsolatba az atlétákkal. Kereslet igen nagy lenne irántuk, de az anyagi lehetôségek korlátozzák az igénybevételt, így általában nem maradnak sokáig a sportág közelében, ami a sportolók felkészülését veszélyezteti. Sajnos mind az edzôk mind a fizioterapeuták köre szûkül. Verseny a fogyasztókért A fogyasztókért való küzdelemben két dimenzióban vizsgálom meg a befolyásoló tényezôket. Az egyik dimenzió a helyszín (hazai vagy 106

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 107

külföldi piac) a másik pedig a különbözô versenytársak (többi versenysport, szabadidô eltöltésére irányuló egyéb tevékenységek). A fogyasztókért való küzdelem vizsgálatához fontos meghatározni a sportág kompetenciáit: • Alapsportág: az atlétika legfontosabb jellemzôje. Az atletikus képességeket a többi sportágban kamatoztatni lehet. • Egyik legtöbb tagországgal rendelkezô nemzetközi szövetsége van (világszerte elismert). • Kiemelkedési lehetôség sok országban (sokszor az egyetlen). • Ennyi embert ilyen sok idôre egy helyen más nem tud lekötni (passzív fogyasztás esetén nagyon fontos). • Olyan teljesítményt láthatunk, amire eddig másnak megtekinteni még nem volt lehetôsége (presztízst teremt, világcsúcsok számon tartása). • Nem mindig helyszínfüggô (utcai futás). • Egyes szakágai viszonylag olcsón ûzhetôk más sportágakhoz képest (felszerelés, tagdíj). A következô táblázat azt mutatja, hogy az atlétika aktív vagy passzív fogyasztásában a fent említett kompetenciák, mely dimenzióban érvényesülnek vagy szorulnak háttérbe: 8. táblázat. Az atlétika fogyasztókért való versenyének faktorai Sportágak között Civil szabadidôs tevékenységek Itthon Kicsi kereslet Kicsi kereslet Nem elismert Olcsóság Olcsóság Utcai futás Külföldön Alapsportág (nagyobb kereslet) Nagyobb kereslet (több szabadidô+pénz) Elismert Presztízs Presztízs Utcai futás Kiemelkedési lehetôség Magyarországon kicsi a kereslet, ez annak is köszönhetô, hogy nem ismerik el a sportágat, mint a labdajátékokat vagy a hagyományos magyar sikersportokat. A fogyasztók igen árérzékenyek, ezért jelenleg az utcai futás a legnépszerûbb atlétikával kapcsolatos fogyasztás itthon. Sok szülô pedig azért járatja atletizálni gyermekét, mert a tagdíj alacsonyabb, mint máshol. Külföldön nagy népszerûségnek örvend az atlétika, érvényesül az alapsportág jellege. Nagyobb a kereslet is mind aktív, mind passzív téren. A sportág megítélése is más, az atléták elismert igazi sztárok, 107

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 108

és nem csak a fejlett vagy nagyon szegény országokban, ahol ez az egyetlen felemelkedési lehetôség, hanem a Magyarországhoz hasonlóakban is. Az emberek jobban tudják értékelni az abszolút teljesítményre való törekvést, és nem csak a világversenyek érmeseit tartják kiemelkedô sportolónak. Magyarországon az atlétika jelenleg nem versenyképes, külföldön azonban igen. Modernizációs lehetôségek Az elmúlt idôszakban az atlétika hazai szinten veszített népszerûségébôl, ezért negatív tendencia figyelhetô meg a sport helyzetét befolyásoló tényezôk esetében. A változtatás nagyon fontos. A Magyar Atlétikai Szövetség új stratégiába kezdett 2008-ban, melyben a sportág marketingje, és média megjelenésének erôsítése kiemelt szerepet kap, annak érdekében, hogy a sportág megcsorbult közkedveltségét helyreállítsák, és fontosságára felhívják az emberek figyelmét. Kiemelt célként jelenik meg egy saját fedett pályás létesítmény felépítése, hiszen a régi olimpiai csarnokot, mely biztos pont volt, lebontották, és a Syma Csarnok vált az atléták téli bázisává. Ez a helyzet azonban minden évben sok fejfájást okoz, mert igen költséges és nem biztosított az egész szezon alatt, ráadásul elég sok korlátozással jár. A folyamatos felkészüléshez azonban ilyen jellegû problémákat mindenképpen orvosolni kell, ezért nélkülözhetetlen. Létesítmény téren kritikus kérdés számunkra még a Puskás Ferenc Stadion jelenleg szóba került felújítása, mivel egy atlétika pálya mentes terv is az asztalon maradt. Sportágunk számára ez végzetes lenne, hiszen a modernizációs tervek egyike a nemzetközi versenyek hazai rendezése, de ennek igen szigorú feltételei vannak. Ha azonban az a bizonyos terv megvalósul, akkor eltûnik az egyetlen helyszín Magyarországon, ahol ez megvalósulhat, mivel hazánkban nincs szükség két ilyen nagyméretû stadionra és az anyagi források sem adnak lehetôséget ilyen irányú reményekhez. Vannak azért olyan területei az atlétikának, amelyekhez nem szükséges stadion. Itt fontos lépéseket tettünk és egy pályázatot már el is nyertünk, hiszen 2012-ben a szentendrei skanzen területén rendezhetjük meg a Mezei futó Európa-bajnokságot. A következô terv a 2017-es világbajnokságra való pályázat benyújtása ehhez azonban már elengedhetetlen egy modern stadion. Addig is egy kisebb, de számunkra annál fontosabb esemény megrendezését sikerült tetô alá hozni. Idén júliusban a Gyulai István Memorial Atlétikai Nagydíj 2011 keretein belül világsztárokkal találkozhatott a magyar közönség. 108

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 109

A kommunikációban az atlétika egészségmegôrzô funkciója kap majd nagyobb hangsúlyt. Ez szorosan összefügg a tömegsporttal, mely sajnos kikerült a szövetség hatáskörébôl, de a hatékony mûködés érdekében meg kell találni újra a közös utat a szabadidôsporttal, és veteránsporttal. Ez a lépés a széleskörû bázis megteremtése miatt kiemelkedô, melynek hosszú távon közvetlenül a mûködésben és az utánpótlásban van szerepe. 2010 vége felé a MASZ egy a következô évre vonatkozó naptárral népszerûsítette a sportágat és sikeres atlétáit, melynek bevételébôl a vörös iszap katasztrófa károsultjai is részesedtek. Nem csak az atlétika, hanem maga a sport is háttérbe szorult manapság Magyarországon. Ennek megfordítására és a sport presztízsének újra építésére a különbözô sportágaknak össze kellene fogni, mert a helyzet ezt kívánja és ahelyett, hogy egymás ellen harcolnak egymás mellett a sportért szálljanak ringbe. Valószínûleg sok kompromisszumkötést von maga után az összetartás, de hosszabb távon mindenki számára hasznot hozhat. Ez az együttmûködés megvalósulhatna marketingben vagy vidék és létesítményfejlesztésben. Együtt el lehetne érni, hogy a sport újból „menô" legyen, az igazi teljesítmény elérése pedig dicsôség. A létesítményfejlesztésben pedig a költségcsökkentés és kihasználtság javítás fô szempontok. A sportágak kis csoportokban is célokat tûzhetnek ki maguk elé. Az atlétika az úszással és a tornával, mint másik két alapsportággal összefogva elérhetné, hogy minden gyermek végigjárja az úszás-torna-atlétika láncot, így a szó klasszikus értelemben vett atletikus és sokoldalú képzettséggel rendelkeznének a sportolók, ami a test fejlôdése szempontjából is fontos. Ez a többi sportág számára elsôre nem hangozhat pozitívan, de késôbb profitálhatnak belôle (sérülések megelôzésével, jobb „alapanyag" nyerésével). Az atlétika népszerûsítéséhez a közvetítéseket közérthetôbbé lehetne tenni a teljesítmények hátterének bôvebb kifejtésével, így a nézôközönség szakértôbb szemmel figyelhetné az adásokat és jobban tudná értékelni a látottakat. Ez azért lenne fontos, mert sok ember nincs tisztában vele, hogy egyes versenyszámokban a méterek, centiméterek, századmásodpercek mit is jelentenek. Ezáltal a figyelem is nagyobb mértékben fordulhatna a sportág felé. Összegzés Negatív tendencia volt jellemzô a magyar atlétikában az ezredforduló óta az utánpótlás-nevelésben és a pénzügyi helyzetben egyaránt, mely nagyon megnehezíti a sportág versenyhelyzetét. 109

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 110

A társadalmi és gazdasági körülmények (kevés szabadidô és fizetôképes kereslet) nem kedveznek a magyar sportnak, és ezen belül az atlétikának sem. A pénzügyi helyzet, mint azt az atlétika két meghatározó szereplôjének példáján láttuk, kritikus és nagyban függ a külsô tényezôktôl. A piacokat vizsgálva is megállapítható, hogy sajnos a magyar gyakorlat igencsak eltér a nemzetközitôl. A sportág egyelôre hazánkban nem igazán piaci alapokon mûködik. A változtatás elengedhetetlen, de kérdés, hogy milyen áron, és hogy egy ilyen kis piacon mit lehet tenni, vagy hogy lehet a piacot megfelelô méretûre növelni. Magyarországon egy sportág életképességét nagyban befolyásolja a nemzetközi eredményessége. Az atlétikának ami a szépsége az ebben az esetben a hátránya is, mert nagy a nemzetközi konkurencia és az abszolút teljesítménymérés miatt nehezebb mindig jónak lenni, fôleg úgy ha nem hasonló körülmények között történik a felkészülés. Éppen ezért egyesekben felmerül, hogy egyáltalán érdemes-e foglalkozni vele, de ez egy alapsportág esetében nem is lehet kérdés. Az atlétika a sportok királynôje, bár helyzete mostanában sajnos nem tükrözi ezt. A modernizációs törekvésekkel azonban jó irányba kezdett fordulni a sportág és remélhetôleg ez hamarosan a felemelkedéséhez is vezet. A dolgozat nem terjed ki minden részletre, de megpróbált egy összefoglaló képet festeni mindazoknak, akik messzebb állnak ettôl a gyönyörû sportágtól.

110

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 111

A triatlon versenyképessége Gôsi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest E-mail: [email protected]

A cikkben bemutatásra kerül a jelenlegi magyar triatlon sport versenyképessége. A sportág versenyképességét nagymértékben meghatározza, hogy egy „fiatal" sportágról van szó, amely nagyon rövid alatt rendkívüli népszerûségre tett szert a világban, és talán kicsit kisebb népszerûségre Magyarországon. A triatlonnak, mint sportágnak legnagyobb lehetôsége abból adódik, hogy versenysportként és szabadidôsportként is versenyképes lehet. A triatlon története A triatlon sorrendben: úszásból, kerékpározásból és futásból álló, állóképességi sportág. A három versenyszámot egymás után, pihenés nélkül kell teljesíteni, és a versenyidôbe a két szám közötti átöltözés ideje (az úgynevezett depóidô) is beleszámít. A triatlon alapvetôen egyéni sport, de rendeznek rendkívül izgalmas váltó versenyeket is. A triatlon történetének kezdete Scott Tinley triatlon történész szerint az 1920-as évek Franciaországának versenysorozatához nyúlik vissza, melynek akkori elnevezése "Les trois sports" vagy "La Course des Débrouillards". A versenyt a mai napig megrendezik Joinville-le-Pont közelében, Meulan-ban, valamint Poissy városában. Írásos feljegyzések bizonyítják, hogy rendeztek úszásból, kerékpározásból és futásból álló versenyeket 1920-ban, 1921-ben, 1945-ben és az 1960-as években. 1920-ban a "L´Auto" nevû francia újság számolt be egy versenyrôl, melynek résztvevôi 3 km futás és 12 km kerékpározás után átúszták a Marne-csatornát, mindezt szünet és pihenô nélkül. Több (1921, 1927) újságcikk támasztja alá, hogy Marseille-ben kerékpározás-futás-úszás sorrendben rendeztek „triatlon" versenyt. A triatlon látványos bevonulását a sportágak közé az 1978 februárjában rendezett Hawaii-i versenynek köszönheti, amely 3,8 km úszásból 180 km kerékpározásból és a maratoni táv teljesítésébôl állt. Magyarországon elôször 1984-ben rendeztek versenyt Szombathelyen Vasi Vasember néven. A triatlon jellegzetessége, hogy számtalan távon rendeznek versenyt kezdve a sprint távtól (750 m úszás, 20 km kerékpár, 5 km futás), a többszörös, akár tízszeres Ironman távig. 111

Sportágak versenye

2011/09/21 19:43

Page 112

1. táblázat. A Magyar Triatlon Szövetség hivatalos távjai felnôtt versenyzôk számára (valamennyi táv kilométerben értendô) Megnevezés Triatlon Duatlon Aquatlon úszás-kerékpározás- futás-kerékpározás- futás-úszás-futás futás futás Sprinttáv 0,75 - 20 - 5 5 - 20 - 2,5 2,5 - 1 - 2,5 Rövid táv 1,5 - 40 - 10 10 - 40 - 5 nincs Középtáv 2,5 - 80 - 20 nincs nincs Hosszú táv 3,8 - 180 - 42,195 nincs nincs A triatlon szervezet rendszerének kialakulása, nemzetközi versenyek 1989 augusztusában alakult meg a Nemzetközi Triatlon Szövetség (International Triathlon Union) 30 tagországgal, elsô elnöke Les McDonald. Jelenlegi székhelye Vancouverben van, tagországainak száma meghaladja a 120-at. 1989. augusztus 6-án rendezték az elsô triatlon világbajnokságot, 600 résztvevôvel, olimpiai távon. 2000-ben debütált a sportág az olimpiai játékokon Sydneyben, 48 nôi és 52 férfi indulóval. A szervezet világbajnokságot és világkupát rendez olimpiai távon, világbajnokságot középtávon, emellett a duatlon és a téli triatlon sportágat is szervezi. A triatlonon belül elsôsorban az olimpiai távú versenyekkel foglalkozik. Az ITU által rendezett „hosszú távú" versenyek valójában középtávúak. Az ITU mellett meg kell még említeni két nemzetközi szervezetet • World Triathlon Corporation (WTC): a nemzetközi sportágiszövetségi rendszertôl független üzleti vállalkozás, az Ironman és Ironman 70.3 versenyek irányítója és jogtulajdonosa, valamint az Ironman márkájú sporttermékek forgalmazója • Nemzetközi Ultratriatlon-szövetség (International Ultra Triathlon Association, IUTA): a nemzetközi ultratriatlon-versenyrendszer irányítója. Az ún. többszörös ironman versenyeket fogja össze. Magyar triatlon története A hazai triatlon fejlôdésében fontos állomás volt 1986 decemberében a Triatlon Koordinációs Bizottság (a MTSZ jogelôdje) megalakulása, amely 1987-ben versenyszabályzatot és országos versenynaptárt bocsátott ki. A versenynaptár 8 rövidtávú ranglista-versenyt és ezek mellett megrendezett sprinttávú versenyt tartalmazott! Ez a kezdeményezés évekre biztosította a résztvevôk számának emelkedé112

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 113

sét, hiszen a kialakuló „elit" versenyzôk mellett országszerte biztosította a helybéli amatôrök számára a versenyzési lehetôséget. A népes, jó hangulatú, látványos rendezvények hatására számos - a versenynek otthont adó településen alakult már mûködô sportegyesületen belül triatlon szakosztály, illetve önálló triatlon klub. 1989. november 11-én megalakult a Magyar Triatlon Szövetség, melynek elnöke Maracskó Tibor, alelnöke dr. Dombóvári Ottó és Kocsis Árpád, fôtitkára Czencz Péter. Jelenlegi elnöke: Lányi András, alelnöke Kropkó Péter, fôtitkára Czencz Péter. A Magyar Triatlon Szövetség különlegessége, hogy az országos szövetség székhelye mind a mai napig Szekszárdon található. Versenyek - Versenyzôk A sportág különlegessége, hogy versenyei nyíltak, versenyengedély nélkül is lehet nevezni. 2011-ben az egyesülethez nem tartozó sportolók ún. regisztrált sportolóként tudnak részt venni az eseményeken. A három sportág ciklikus, egészséges környezetben, szabad levegôn ûzhetô, és az emberek természetes mozgásaira épül. Sajátosságainál fogva mindhárom sportág alkalmas arra, hogy valamely, vagy akár mindhárom sportágát egész fiatal (5-6 év) kortól aggastyán korukig mûveljék az emberek. A triatlon és annak részsportágai nem csak élsportként, hanem szabadidôsportként is mûvelhetô. A kezdeteknél fontos, hogy 6-10 éves korig a gyermekek tanuljanak meg úszni és sajátítsák el a versenyúszás korszerû technikáját. A legtöbben mind a mai napig a különbözô utánpótlás és diákolimpiai versenyeken vesznek részt. Ezeket három sportágban, triatlon, aquatlon (úszás, futás) és duatlonban (kerékpár, futás) rendezik meg. Triatlonban és duatlonban külön értékelésre kerülnek a versenyengedéllyel rendelkezô és nem rendelkezô sportolók. Az elmúlt években folyamatosan emelkedik a versenyzôk száma az utánpótlás versenyeken. Kiemelkedô itt is az újonc korosztályban a versenyzôi létszám növekedése. Az utánpótlás-nevelés új alapokra helyezésében nagy jelentôsége volt két államilag finanszírozott programnak: a 2003-ban indult Heraklész- és a 2006-ban létrehozott Sport XXI programnak, amelyeken keresztül jelentôs források nyíltak meg a sportág minôségi utánpótlás-nevelô tevékenysége elôtt.

113

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 114

2. táblázat. Triatlon Diákolimpiákon résztvevôk számának alakulása 1997 és 2008 között1

A felnôtt versenyeken mintegy 1000 fô indul, amelyeken 5 éves korcsoportbontásban kerülnek értékelésre és díjazásra a résztvevôk. A profi sportolók mellett az amatôr sportolók korosztályos világversenyeken Age-Group futamokban is indulhatnak, ahol a felsô életkori kategória 80 év. A triatlon és részsportágai azon kevés sportágak közé tartoznak, ahol a hobbyból, amatôrként induló sportolók létszáma és megbecsülése szinte egyenértékû az élsportolókéval. Az egyik probléma a versenyekkel azonban az, hogy jellemzôen kis településeken kerülnek megrendezésre, így viszonylag kevés nézô elôtt, amely sajnos nem erôsíti a marketing lehetôségeket. Néhány számadat: jelenleg 100 körüli magyarországi klub 1500 körüli igazolt versenyzôvel rendelkezik. 2009-ben a következô megoszlásban voltak versenyengedéllyel rendelkezô sportolók: 302 újonc, 192 gyermek, 181 serdülô, 130 ifjúsági, 80 junior és 394 felnôtt korosztályú. Az idôsebb korosztályt 261 szenior és 32 veterán korú versenyzô képviselte. Legnépszerûbb versenyek Magyarországon • eXtremeMan – Hosszútávú Triatlon OB: Magyarország egyetlen rendszeres ironmantávú versenye. 1990 óta rendezik meg minden évben Nagyatádon, 1991 óta a sportág országos bajnokságaként. (Balaton Super Triatlon: egy alkalommal, 1989-ben megrendezett verseny, amely az ironmannél hosszabb távú volt, ugyanis a kerékpározás egy 198 km-es Balaton-kerülésbôl állt. Jelentôsége abban áll, hogy ez a verseny indította el Magyarországon az ironmanmozgalmat.) 114

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 115

• Vasi Vasember: a legnagyobb hagyományú magyar triatlonverseny, amelyet évente rendeznek Szombathelyen. Bár a verseny neve az ironman tükörfordítása, de ez a verseny rövid (olimpiai) távú. Az elsô Vasembert 1984-ben Lovasi András, a KISZ Vas Megyei Bizottságának sportfelelôse kezdeményezte a hawaii Ironmanrôl készült dokumentumfilm hatására. (Akkor még 1,1 km úszás, 50 km kerékpározás és 10 km futás volt a táv.) Ez volt az elsô magyar triatlonverseny, és 2000 kivételével azóta is megrendezik. • Fadd-Dombori rendszeres helyszíne a sprint távú triatlon országos bajnokság, valamint az utánpótlás országos bajnokság. Idén már a XXVII. Sportolna triatlon fesztivál kerül majd megrendezésre. • Triatlon Nagyhét: Tiszaújvárosban évente megtartott összejövetel, amelynek során különbözô versenyeket, köztük világkupa-futamot is rendeznek. Általában felnôtt és junior futam is megrendezésre kerül. Az esemény különlegessége, hogy különbözô programokkal rövid sportversenyekkel, illetve kulturális rendezvényekkel bevonják a város teljes lakosságát. 3. táblázat. Néhány hagyományos hazai verseny indulólétszámának alakulása2

Nemzetközi eredmények – élsporttámogatás Nemzetközi eredmények tekintetében a triatlon rendkívül vegyes képet mutat. A hosszú távú, illetve korosztályos versenyen több érmet, illetve számottevô nemzetközi eredményt tudnak felmutatni a magyar versenyzôk. A probléma, hogy a felnôtt olimpia távú versenyeken, már nem sikerül ilyen eredményesnek lenni a sportolóknak. 115

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 116

Felnôtt világversenyen eddig Csomor Erika, Kropkó Péter és Lehmann Tibor nyert érmet. Csomor Erika 2007-ben tizediként, 2008-ban pedig negyedikként ért célba Hawaiin a világ legrangosabb Ironman versenyén. Emellett hosszú távú duatlon világbajnok. Kropkó Péter szintén kiemelkedô eredményt ért el Hawaiin kétszer lett hetedik, emellett több nemzetközi Ironman versenyt is nyert. A különbözô korosztályos világ- és Európa-bajnokságokon több, mint 50 arany- ezüst- illetve bronzérmet nyertek sportolóink. A legfrissebb eredmények közül néhány: 2011-ben a Triatlon Európa-bajnokságon junior lányok versenyén egy ezüst és egy bronz érem. Szintén junior lányoknál 2011-ben a duatlon Európa-bajnokságon aranyérem. A férfiaknál talán egyik legkiemelkedôbb eredmény 2009-ben született egy bronzérem a Triatlon világbajnokság junior mezônyében. A triatlon rendkívül gyorsan bekerült az olimpia mûsorára, és 2000-ben Sydney-ben sikerrel be is mutatkozott. Az olimpián négy magyar versenyzô képviselte hazánkat: Edöcsény Nóra 19., Molnár Erika 23., Góg Anikó a 39., Kuttor Csaba pedig a 30. helyen végzett. Az athéni játékokon egy, (Molnár 31. hely), a pekingi olimpián 2 versenyzôvel vettünk részt, (Kuttor 47. és Szabó Zita 38.hely). Elmondhatjuk, hogy magyar szempontból a legsikeresebb eddig az elsô olimpia szereplés volt. A magyar triatlon sport a többi sportághoz hasonlóan a 2012-es londoni olimpiára készül. Az elmúlt években nôtt a Gerevich-ösztöndíjban részesülô sportolók és edzôk száma. Remélhetôleg ez az olimpiai szereplésben is tükrözôdni fog. Bár sajnos a kvóta szerzés érdekében számos világkupán kell/kellene szerepelni, amely rendkívüli terheket ró a sportolókra, az egyesületekre, illetve a szövetségre. 4. táblázat. Magyar Triatlon Szövetség – Gerevich-ösztöndíjasok3 Év Sportolók Ösztöndíj Edzôk Ösztöndíj Ösztöndíjasok Megítélt létszáma összege összege ösztöndíj 2008 7 2 020 000 1 140 000 8 2 160 000 2009 8 3 600 000 1 600 000 9 4 200 000 2010 10 3 750 000 3 2 000 000 13 5 750 000 Kapcsolata más sportágakkal A Magyar Triatlon Szövetség számára szinte természetesen adódna, hogy több más szövetséggel pl. a Magyar Kerékpáros Szövetséggel vagy a Magyar Atlétikai Szövetséggel alakítson ki együttmûködést. Értve ez alatt a versenynaptárak összehangolását vagy az után116

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 117

pótláskorú gyermekek közös bevonását a sportéletbe. A szövetségek ilyen jellegû kapcsolatával sajnos nem találkozhatunk. Ami inkább jellemzô, hogy a sportolók rendelkeznek többszörös igazolással. Jó néhány triatlonos sportoló mind utánpótlás korban, illetve felnôtt korban rendelkezik más szövetségeknél versenyengedéllyel. Atlétikában helyezéseket a sportág jellegébôl adódóan hosszú távú futásokon, illetve mezei futó versenyeken érnek el. A kerékpár sportok közül pedig jellemzôen a triatlonosok az országúti kerékpárban lehetnek érdekeltek. Itt viszont nem egyszer megtörtént, hogy az utánpótlás országos bajnokság országúti kerékpárban, illetve triatlonban, azonos hétvégén került megrendezésre. Triatlon Világbajnokság 2010 Sportdiplomáciai sikerként könyvelhetjük el azt, hogy 1993-ban Szombathelyen a Senior Triatlon Eb-t, 1994-ben Kaposváron az Ifjúsági és Junior Triatlon Eb-t, 1995-ben Veszprémben az ifi, junior, felnôtt, senior korosztály részére Duatlon Eb-t és a sorozat zárásaként 1996-ban szintén minden korosztály számára Szombathelyen Triatlon Eb-t rendezett a Szövetség. A versenyeket jó szervezés jellemezte, melynek eredményeként 1997-tôl napjainkig Tiszaújvárosban 12 világkupa, Csapat vb, Fôiskolás vb, Klubcsapat Eb házigazdái lehettünk. Az 1998. és az 1999. években, Gyôrben világranglista pontszerzô-versenyt, 2002-ben Felnôtt Eb, 2007-ben Duatlon vb-t, Debrecenben 2006-ban duatlon Eb-t rendezhettünk. Illetve 2010-ben Triatlon világbajnokságot rendezett a Szövetség Budapesten. A budapesti nagy döntô a ITU által létrehozott a hét állomásból álló Dextro Energy Triathlon világbajnoki sorozat nagydöntôjeként került megrendezésre. A sorozat állomásai: Sydney, Szöul, Madrid, Hamburg, London, Kitzbühel és Budapest. A becslések szerint a helyszíneken élôben 728 ezer ember nézte a versenyt. A rendezés 2010. szeptember 8-12. között történt mostoha idôjárási körülmények között. A kezdeti tervekkel ellentétben (Városligeti tó) az úszás lebonyolítására a Lágymányosi Öbölben került sor. Így ún. kétdepós verseny került megrendezésre, amely a televízió közvetítés szempontjából akár elônyös is lehetett, hiszen képernyôn folyamatosan látható volt a Duna-part, a Lánchíd és Budapest egyéb nevezetessége is. A helyszíni nézôk szempontjából azonban ez nem a legideálisabb, hiszen dönteni kell, hogy az úszást követik figyelemmel vagy a futást. A Dextro Energy Triahthlon sorozatban a profi versenyzôk mellett, 21 ezer amatôr versenyzô állt rajthoz, melybôl Budapesten kö117

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 118

zel 3000 amatôr versenyzô indult el. A paratriatlon tekintetében Budapest rekordot döntött, 15 ország 85 nevezôje állt rajthoz a 15 fokos vízben. Magyarország szempontjából a legkiemelkedôbb eredmény itt született Boronkay Péter révén, aki megnyerte a világbajnoki címet. Mint minden nemzetközi eseménynek a triatlon világbajnokságnak is nem kis gazdasági hozadéka volt. Az alábbi táblázatban látható, hogy az ide látogató versenyzôk milyen összeget fordítottak a különbözô tételekre. 5. táblázat. Költés/látogató a Triatlon vb ideje alatt Ft/Fô

Összegzés A triatlon, mint sportág számos versenyelônnyel rendelkezik jó néhány sportággal szemben. Ezen elônyök közé sorolható a versenytávok változatossága, a profik és amatôrök „keveredése" a versenyeken, lehetôség más sportágakkal való kapcsolatra. A feladatok, amelyeket a Magyar Triatlon Szövetségnek meg kellene oldania: • Az ifi és junior korú eredményes versenyzôk lemorzsolódása. • A korosztályos nemzetközi sikerek mellett/helyett felnôtt sikerek elérése. • A versenyrendszer átgondolása – az amatôrök és utánpótláskorúak számára elegendô versenyzési lehetôség. Felnôtt/profi versenyzôk esetén maximális összhang a nemzetközi versenynaptárral.

118

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 119

Jegyzetek Zakariás Géza: A Magyar Triatlon Szövetség szakmai irányelvei és programja. 2 Zakariás Géza: A Magyar Triatlon Szövetség szakmai irányelvei és programja. 3 Wesselényi Sportközalapítvány 2008, 2009, 2010-es éves beszámolója. 1

Felhasznált irodalom www.triatlon.hu – a Magyar Triatlon Szövetség hivatalos honlapja. http://hu.wikipedia.org/wiki/Triatlon//www.wesselenyikozalapitvany.hu/. Zakariás Géza: A Magyar Triatlon Szövetség szakmai irányelvei és programja. Triatlon VB 2010 – beszámoló.

119

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 120

Tenisz – külföldön dübörög, itthon toporog Szurdi István Nemzeti Sport, Ringier Kiadó Kft., Budapest E-mail: [email protected]

A tenisz évszázados hagyománnyal rendelkezô sportág, amelynek sok „versenytársához" hasonlóan a profizmus kialakulása, és az információs technológia elképesztô huszadik századi fejlôdése adott óriási lökést. A tenisz történetének legfontosabb évszáma 1968, amikor a kereskedelmi nyomás, és a legnagyobb versenyekrôl kizárt korábban profivá váló játékosok ellenállásának hatására bevezették az Open Erát. Ez annyit jelentett, hogy attól kezdve mindenki indulhatott a legnagyobb versenyeken, végre a Grand Slam-tornákról sem zárták ki a profi játékosokat, ami óriási lendületet adott a sportág fejlôdésének. Az addig az amatôrök között elôre „leboltolt" meccsek szerepét átvette a színtiszta magas szintû versengés, ami értelemszerûen egyre többeket kezdett érdekelni. Az 1970-es évek elején megalakult a férfi és nôi teniszezôk nemzetközi szervezete is (ATP és WTA), amely évrôl-évre egyre több versenyt hozott tetô alá, a világ összes tájára eljuttatta a sportágat, és idôközben egyre több szponzort vonzott be. Közben a tv-közvetítéseknek köszönhetôen egyre nôtt a sportág népszerûsége, amelynek az is jó tett, hogy a huszadik század második felére egyre erôsebbé váló emancipációs törekvések egyik színtere lett. A nôi játékosoknak ugyanis hamar sikerült elérniük a férfiakéhoz hasonló pénzdíjak bevezetését, illetve azt, hogy semmilyen téren se szenvedjenek hátrányt. Ennek a törekvésnek egyik élharcosa a legendás Billie Jean King volt, aki 1973-ban egy szimbolikus eseményen próbálta bizonyítani a nôk egyenjogúságát azzal, hogy három szettben legyôzte Bobby Riggs-t a „Nemek csatája"-ként elhíresült meccsen Houstonban. Versenyképesség itthon és külföldön A tenisz azóta is az egyik legdinamikusabban fejlôdô sportág, kialakult versenynaptárral, évrôl évre növekvô rajongótáborral és egyre népszerûbb játékosokkal. 120

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 121

Persze a sportág hatalmasai mindent meg is tesznek a népszerûségért, hiszen az év tizenegy hónapjában láthat az ember rangos versenyeket, igazi sztárokkal, ami egyedülálló az egyéni sportágak között. Vagyis minden héten legalább egy, de olykor három-négy versenyt is tartanak párhuzamosan a világ több különbözô pontján. Természetesen a sportban presztízs és a növekvô reklámérték miatt is egyre nagyobb szerepet vállaló multinacionális cégek is felismerték a teniszben rejlô potenciált, és évrôl évre egyre több pénzt nyomnak bele. Ennek megfelelôen a pénzdíjak is egyre növekednek, ami további lehetôségeket biztosít a fejlôdésre. Vagyis a sportág nemzetközi szinten is egyértelmûen a legnépszerûbbek közé tartozik, nem véletlen, hogy 1988-ban, 60 év távollét után visszakerült az olimpiai játékok mûsorára, mert a csúcseseményre igyekvô sportágak versenyében az egyik legfontosabb szempont a nézettség. Természetesen azóta szóba sem került a levétele az olimpiai programról, és a játékosok is egyre komolyabban veszik. Míg eleinte az egyébként is sûrû versenynaptár miatt egyfajta nyûgként fogták fel az újabb versenyt, addig a 2008 pekingi játékokon Rafael Nadal sírva ünnepelte bajnoki címét, Roger Federer pedig szokásától eltérôen mindent feltett a páros szereplésre, amely végül aranyat hozott neki, Stanislas Wawrinkának és Svájcnak. A jövô évi londoni olimpia pedig több játékos pályafutásában is jelentôs mérföldkô lehet, hiszen Federer és Kim Clijsters is kijelentette, hogy addig biztosan folytatja a versenyszerû teniszt, utána azonban nem biztos. Mindeközben meg kell jegyezni, hogy a sportág sajátos helyzetben van. Nemcsak hazánkban, sehol sem alapozhat különösebben az állam támogatására. Elvileg nincs is szüksége rá, hiszen normális gazdasági környezetben, népszerûsége, reklámértéke, nézettsége alapján tisztán piaci alapon is nyereségessé lehet tenni. Mecenatúra és szponzoráció terén fejlett országokban, a teniszhez közvetlenül kapcsolható felszereléseket, ruházati termékeket forgalmazó cégek mellett egyre több, csak közvetetten kapcsolható vállalat használja ki a sportágban rejlô értékeket saját népszerûségének növelésére. Magyarországon viszont a sport többi területéhez hasonlóan itt sem elég az anyagi szükségletek kielégítésére a szponzorok befektetése, és az állami támogatás sem olyan mértékû, amely kiegészítené ezt az összeget. Rengeteg múlik a gyermekek anyagi hátterén, ugyanis csak saját erôvel lehet elindulni a pályán, és nemcsak fizikai, hanem anyagi szempontból is óriási kitartást igényel a fiatal játékosoktól és családjaiktól, hogy eljussanak a profik közé. 121

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 122

A klubok szûkös anyagi lehetôségeik miatt még az edzôk, vagy pályák ingyenessé tételével sem tudják támogatni a gyermekeket (bár ebbe az irányba nincs is túl nagy erôfeszítés). Már kis kortól legalább havi 100 ezer forintot igényel a családoktól a heti néhány edzés, így sokszor nem a legtehetségesebbek jutnak el végül a legmagasabb szintre, hanem akiknek a legtöbb pénzük van. Egyéni szponzorok hiánya Egy-egy szerencsés kivétel van, mint például Szávay Ágnes, akit 14-15 éves korában felfedeztek, és a GDF nevû francia cég elkezdte szponzorálni, azonban általában a magyar fiataloknak nemzetközi szinten is le kell tenniük valamit ahhoz az asztalra, hogy felfigyeljenek rájuk a teniszt anyagilag is támogató nemzetközi cégek. Csakhogy sok tehetség a nemzetközi terepre sem jut el, hanem inkább a megélhetést elôtérbe helyezve edzônek áll. Az anyagi hátrány komoly hendikepet okoz, hiszen míg a nagyobb teniszkultúrájú országok fiataljai már tizenöt, tizenhat évesen rendszeresen eljutnak nemzetközi felnôtt versenyekre, addig a magyar játékosok általában csak 18-19 éves korukban szagolhatnak bele a világ teniszének légkörébe, és ez a 3-4 évnyi hátrány késôbb is inkább csak nô, mint csökken. Hiába tehetséges valaki. Érdemes összehasonlítani a legtehetségesebb magyar férfi teniszezô, Fucsovics Márton és a vele egykorú kanadai Milos Raonic eddigi karrierjét. A 2010-ben egyesben a juniorok között Wimbledont nyerô magyar fiú csak január óta jár rendszeresen felnôtt tornákra, és hiába tehetséges, egy-két év szinte biztosan kell neki ahhoz, hogy szerencsés esetben betörjön az élmezônybe. És ô még a magyarok között is szerencsés helyzetben van, hiszen van egy mecénása, aki évek óta finanszírozza a pályafutását, segített neki abban, hogy az infrastrukturális és szakemberek szempontjából is „szegényes" magyar valóságot maga mögött hagyva egy stuttgarti teniszakadémiára kerülhessen, és ott fejlôdhessen. Eközben Raonic 2008 óta folyamatosan járja a világot, rutint szerez, ami idei eredményein már egyértelmûen látszik. A teniszt nem napi szinten figyelôk számára a kanadai fiatal január óta tartó szárnyalása váratlannak és hirtelennek tûnhet, pedig egy hosszú, összehangolt munka gyakorlatilag elôre predesztinálható eredménye, hogy a világranglista 156. helyérôl öt hónap alatt eljutott a 25.-ig. Persze ehhez nagyban hozzájárult a kanadai teniszszövetség, amely évi tízmillió dollárt pumpál a sportágba, egyértelmûen azzal a céllal, hogy végre a világ élmezônyébe delegálhasson fiatalokat. 122

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 123

Ehhez képest a Magyar Tenisz Szövetség éves költségvetése 127 950 000 forint 2011-re, amelynek jelentôs részét teszi ki a Davisés Federation-kupa válogatottak edzéslehetôségeinek és külföldi utazásainak fizetése, vagyis nagyon kevés marad az utánpótlás támogatására, a jövô nemzedékének segítésére. Hazai versenyek hiánya Eközben az egyetlen nívós nemzetközi tornánk, a budapesti Római Teniszakadémián 1995 óta minden évben megrendezésre kerülô WTA-viadal, is évrôl évre a túlélésért küzd, pedig fiatal nôi teniszezôink számára az egyetlen kitörési lehetôséget jelentette. Lehetôséget nyújtott azoknak a tehetségeknek, akik nem tudtak már fiatal korukban rendszeresen külföldi versenyekre járni. Például Szávay Ágnes, vagy Babos Tímea is a Római-parton játszott elôször felnôtt fôtáblás meccset ilyen rangos tornán. És akkor még a kisebb összdíjazású nemzetközi versenyekrôl nem is beszéltünk, amelyekbôl már csak egy-egy hazait találunk a versenynaptárban, miközben a környezô (és jobb lehetôségekkel korántsem rendelkezô) országok, mint Bosznia-Hercegovina, Szerbia, vagy Románia sorra rendezik a 10, 15, 25 ezer dolláros tornákat. Pedig ezek fontosabbak, mint gondolnánk, hiszen a korosztályukban legjobb magyar fiatalok számára az ilyen viadalok remek lehetôséget kínálnak arra, hogy végre az egy-két hazai rivális „megunása" után külföldi játékosokkal is összemérhessék erejüket és új impulzusokat kapjanak. Mert a spanyol, francia, cseh teniszpalántákkal ellentétben itthon nincs meg a lehetôség arra, hogy a gyerekeknek rendszeresen külföldi edzôtáborokat szervezzenek. Pedig nem kellene hozzá sok befektetés, és óriási eredményeket lehetne elérni egy-egy osztrák, cseh, német túrával, ahol valószínûleg tárt karokkal fogadnák a magyar gyerekeket. Nemzeti teniszcentrum Vagyis hiába az elképesztô népszerûség külföldön, úgy tûnik, mintha nem mindenhol ismernék fel a sportágban rejlô lehetôségeket. Például hazánkban is rengeteg problémával küzdenek a játékosok, edzôk, a szövetség vezetôi az állami támogatás hiánya és a szponzorok mérsékelt jelenléte miatt. Sajnos a gazdaság és a sport több területéhez hasonlóan Magyarország a teniszben rejlô potenciál kiaknázásában is évekkel (évtizedekkel) le van maradva, nemcsak a nyugat-európai, hanem néhány környezô országhoz képest is. 123

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 124

Például nézzük meg a 2011-es wimbledoni verseny férfi és nôi gyôztesei honnan jöttek. A szerb Novak Djokovics és a cseh Petra Kvitová nyert a tenisz szentélyében, két kelet-közép-európai teniszezô, és véletlenül sem beszélhetünk kicsúszott eredményrôl – ilyen erôs mezônyben nem is érdemes –, hiszen mindkét siker hosszú évek tudatos munkájának eredménye. Mindkét országban felismerték, hogy némi tudatossággal, állami segítséggel, megfelelô anyagi és szakmai háttérrel akár a csúcsra is fel lehet érni, és olyan kiemelkedô nemzetek versenyzôit is meg lehet elôzni, mint az amerikaiak, oroszok, vagy a franciák. Természetesen amint az állam megteremtette a lehetôséget a nemzeti és regionális teniszcentrumok felállításához, megjelentek a szponzorok is átvállalva az egyébként óriási költségvetés elôteremtését. A nemzeti teniszközpont felállításának gondolata hazánkban is évrôl évre felvetôdik, azonban a különbözô érdekellentétek, a pénzhiány miatt egyelôre nem valósult meg. Vagyis a magyar játékosoknak és a családjuknak továbbra is önmaguknak kell megteremteniük az élsport követelményeinek megfelelô hátteret. A szerencsésebbekre már fiatal korban rátalál egy szponzor, amely legalább a havi többszázezres teher egy részét átvállalja. Szávay Ágnesben például már tizenöt-tizenhat éves korában meglátták a lehetôséget, így ô több magyar cég és a francia GDF támogatásával egészen a világranglista 13. helyéig jutott, és nemzetközi ismertségre tett szert. Másik top százas játékosunk, Arn Gréta azonban például kénytelen volt teljesen saját erejébôl felküzdeni magát a legjobbak közé. A pályafutása legjobb eredményeit harminc éves kora után elérô teniszezô azon kevesek közé tartozik, akik bizonyították, hogy rengeteg munkával és kitartással oda lehet érni a legjobbak közé, azonban a modern sportban az ô története inkább tündérmeseként fogható fel. Az egyik legnagyobb magyar tehetség, Babos Tímea esete is sajátos, ugyanis ô egy modernkori mecénás segítségével indulhatott el a profik közé vezetô úton, amelyen remélhetôleg a következô években sem áll meg. Ez azonban csak egy-két szerencsés kivétel, míg Csehország vagy Szerbia folyamatosan 5-10 férfi- és nôi játékost delegál a legjobbak közé. Miközben a magyar játékosok alternatív útvonalakat kénytelenek keresni, Csehországban például több regionális centrum is mûködik állami pénzbôl, magas színvonalon. A leghíresebb mind közül a prostejovi, amely hosszú évtizedek alatt sztárok sorát nevelte ki. Az évi 680-700 millió forintnak megfelelô eurós költségvetésbôl mûködtetett komplexumban minden adott a fejlôdéshez. A játékosok kedvük124

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 125

re gyakorolhatnak kemény, vagy salakos pályán, kiválóan képzett edzôkkel, miközben teljes ellátást kapnak és az anyagi háttérrel egyáltalán nem kell foglalkozniuk. A helyi szponzorok és a cseh tenisz szövetség által elôteremtett, itthon elképzelhetetlenül magas összeg mellett sincsenek rákényszerítve a profitorientált mûködésre, hiszen hosszú távon gondolkodnak, tudják, hogy a játékosok által megkeresett pénzdíjakból évek múlva megtérül a befektetés. Itthon éppen a rövid távú, és profitorientált gondolkodás jelenti a problémát, amelyre a mûködési feltételek elôteremtése miatt érthetôen szükségük van az akadémiáknak. Leegyszerûsítve ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül a legtehetségesebb gyermekek kapják a legtöbb figyelmet, hanem akik a legtöbb pénzt hozzák. A jelenlegi, sport iránt a korábbiaknál valamivel jobban elkötelezett kormány sem tudott egyelôre jelentôs változásokat elérni a sportágban. A valamelyest növekvô támogatás sem elég a jelentôs infrastrukturális fejlesztésre, és az annyit emlegetett teniszcentrum megvalósítására, így egyelôre csak abban lehet bízni, hogy a közeli jövôben elkészülô konkrét tervek felkeltik egy nagy befektetô érdeklôdését. Állam és a piac szerepe a finanszírozásban A korábban említettek alapján egyértelmûsíthetô, hogy normális gazdasági környezetben a tenisz kiválóan mûködtethetô piaci alapon. Az éljátékosok az egyéni szponzorok és a pénzdíjak összegyûjtésével bôven fedezni tudják az összes kiadásukat, és rengetegen támogatnak szülôhazájukban pallérozódó tehetségeket. Az állam szerepe inkább az utánpótlásképzésben jelentôs, hogy a késôbb az ország hírnevét öregbítô és szép sikereket elérô fiataloknak csak a teniszre kelljen koncentrálniuk és edzôiknek se kelljen a közös munka rovására felesleges magánórákat vállalniuk megélhetésük érdekében. A központi irányítás megteremtése azért is lenne fontos hazánkban, mert az önmagukat finanszírozó teniszezôknek túlságosan nagy „szabadságuk" van, mivel ôk fizetik az edzôket, a pályát, a felszerelést, joggal mondhatják, hogy senki se szabja meg számukra az elvégzendô edzésmunka mennyiségét és minôségét, sokszor csak korlátozott beleszólást engednek az önmaguknak elképzelt karriertervbe, ami általában rossz. A külsô kontroll elveszítésével könnyen kiengedhetnek a nehezebb idôszakokban, amikor kevésbé motiváltak, ami ezen a szinten óriási hiba és fényévnyi lemaradást eredményez. Ha nem maguknak teremtenék meg a feltételeket, azonnal rá lenné125

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 126

nek kényszerítve a magasabb szintû munkára, hiszen eredményközpontú elvárások mellett nem kényelmesedhetnének el, más mérce alapján kellene teljesíteniük. A versenyrendszer sajátosságai Ahogy már korábban is említettem, a sportág egyedülálló olyan szempontból, hogy 11 hónapos a szezon, és a maradék egy hónapban is rendeznek kisebb versenyeket. Természetesen a pénzközpontú világban próbálják a lehetô legtöbbször megmutatni a legnagyobb sztárokat, akik így viszont sokszor rá vannak kényszerítve, hogy akkor is vállalják a versenyeket (és a tôlük elvárt magas szinten teljesítsenek), amikor már fizikai és mentális értelemben is teljesen kimerültek. A világ legjobb 50 teniszezôje számára kötelezô az indulás a négy Grand Slam-versenyen (Australian Open, Roland Garros, Wimbledon és US Open), az év végi világbajnokságon és a kilenc legrangosabb kategóriába tartozó viadalon. Ezek a versenyek gyakorlatilag le is fedik az egész esztendôt, ami a nézôk és a szponzorok elvárásait teljesen kielégíti, a játékosokat azonban teljesen kiszipolyozza. Éppen ezért a legnagyobb sztárok között szinte nincs is olyan, aki ne bajlódna kisebb-nagyobb idôközönként valamilyen sérüléssel. Az utóbbi idôben azonban a férfi játékosok egyre többször emelik fel a hangjukat a versenyszezon megrövidítése érdekében, amelyet természetesen az ATP hierarchiájában jelentôs szerepet betöltô tanácsukon keresztül is megpróbálnak érvényesíteni. Az utóbbi idôben például Rafael Nadal fakadt ki többször is, mondván, egyszerûen képtelenség, hogy egész évben egy hetet sem tud mallorcai otthonában tölteni, és, hogy lassan a korábban számára akkora szenvedélyt jelentô tenisz, már munkahellyé válik, ahova iszonyú kínokat jelent bejárni. Természetesen az ATP vezetôi már korábban elgondolkodtak a szezon megkurtításán, és a 2012-es idény már két héttel rövidebb lesz, azonban úgy tûnik ez csak tüneti kezelést jelent, és semmiképpen sem jelent jó reklámot amikor a világranglista második helyezettje 25 évesen kijelenti, hogy ha így folytatódik, elmegy a kedve az egésztôl. Persze közben a férfi teniszezôk csúcsszervezetét a másik oldalról is „szorongatják", hiszen világszerte egyre több helyszín szeretne bekerülni a versenynaptárba, amelyet az összes igény kielégítésére valószínûleg 12 hónaposra kellene bôvíteni, ami értelemszerûen a jelenlegi keretek között nem megoldható. Ráadásul még nem ejtettünk szót a Davis-kupáról, az óriási, majd’ száz éves hagyományokkal bíró válogatottak közötti versengésrôl, 126

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 127

amelynek még a sûrû versenynaptárban, az ATP-tornák között kell valahogy helyet szorítani. A hosszú évekig presztízsébôl folyamatosan veszítô sorozat úgy tûnik, újra régi fényében pompázhat, ugyanis a játékosoknak egyre nagyobb igényük van arra, hogy hazájuk színeiben (ami a nemzetközi versenyek közben ez nem annyira hangsúlyos) is nagyot alkossanak. Nadal, Novak Djokovics, Roger Federer és Andy Murray is egyre többször választja az egy hét pihenô helyett a szereplést a válogatottak versengésében. Pedig ebben a sorozatban szó sincs semmilyen pénzdíjról, legfeljebb a nemzeti szövetségek biztosítanak valamilyen, a sztárok átlagkeresetéhez képest elhanyagolható, fellépti díjat. A hölgyeknél is hasonló a helyzet, hiszen a legjobbak ugyanúgy 14 kötelezô fellépésnek kénytelenek eleget tenni, és emellett kisebb versenyeken gyûjtögetni a pontokat, ugyanis teniszben minden más sportágnál nagyobb jelentôsége van a világranglistának. Hisz ez a legfontosabb mérce. A hölgyeknél és az uraknál is a mögöttük hagyott egy év legjobb 16 versenyén szerzett pontok alapján alakul ki a sorrend, amely hetente változik és meghatározza, hogy egy-egy tornán ki milyen kiemelési számot kap a sorsolásnál. A férfiak csúcsszervezete, az ATP égisze alatt összesen 62 versenyt rendeznek egy idényben, míg a hölgyeké, a WTA 53 eseményhez adja a nevét. Ezek mellett a világranglista hátsó részébe tartozók kisebb összdíjazású, a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) szervezésében megrendezésre kerülô future- és challengertornákon gyûjthetik a pontokat. Gazdálkodás és munkaerôpiac Mindenképpen sajátosság, hogy a legjobb játékosok nem egy klubtól, vagy hazájuk szövetségétôl kapják a fizetésüket, hanem önmaguknak kénytelenek kigazdálkodni a pénzdíjakból, szponzori támogatásokból, az utazások költségét, a felszereléseket, és finanszírozni a velük utazó edzôi stábot. Ebben egy-két extrém esettôl eltekintve (mint az összes ügyét egyedül intézô Arn Grétáé) komoly, olykor többtagú menedzseri stáb is segítségükre van, amely az utazásokat, sajtómegjelenéseket szervezi jutalék, vagy fizetés fejében. Mivel a teniszezôk kis túlzással minden héten más földrészen bukkannak fel, sokszor lakóhelyüket is inkább olyan országba teszik át, ahol jobbak az adózási feltételek. Így bevett szokás, hogy a legnagyobb európai sztárok neve mellett rezidenciaként Monaco, vagy az Egyesült Államok van megjelölve. 127

Sportágak versenye

2011/09/21 19:52

Page 128

A tenisz egyéni sportág lévén lényegesen kisebb szeletet szakít ki a világ munkaerôpiacából, mint bármelyik csapatsportág, hiszen csak a legjobb százötven-kétszáz játékos képes megélni a sportágból, és eltartani a körülötte dolgozó stábot. Együttmûködési lehetôségek Bár több sportág alapszabályai is hasonlítanak a teniszhez, egyelôre nem túl kiforrott az együttmûködés más sportágakkal. Persze érthetô, hiszen az asztalitenisz, a fallabda és a tollaslabda népszerûsége is jóval kisebb, így a tenisz, mint sportág nem feltétlenül lenne népszerûbb az együttmûködéstôl. Viszont egyre gyakrabban tûnnek fel más, rendkívül népszerû sportág világsztárjai teniszmérkôzéseken. Legutóbb például a wimbledoni teniszbajnokságon a Formula1-es sztár, Sebastian Vettel, vagy napjaink egyik legjobb labdarúgója, Cristiano Ronaldo is feltûnt. A teniszezôk sûrû programjukból adódóan értelemszerûen ritkán viszonozzák a látogatást, bár emlékezhetünk arra, amikor Nadal együtt ünnepelt a 2010-ben labdarúgó világbajnokságot nyerô spanyol válogatott tagjaival. Azonban reklámfilmekben gyakran megmutatják magukat, olykor más sportolókkal együtt. Roger Federer például az angol labdarúgó-válogatott legjobbjával, Wayne Rooney-val vállalt asztalitenisz-mérkôzést egy reklám erejéig, de Nadal és Kevin Spacey is összemérte erejét a tavaly év végi Laureus-díjátadó gálán.

128

Sportágak versenye

2011/09/21 19:55

Page 129

Csapatsportágak versenye a fogyasztókért Kassay Lili Business Group Kft., Budapest E-mail: [email protected]

A csapatsportágak a szórakoztatóipari verseny szereplôjeként a szurkolók szabadidejéért, pénztárcájáért, és nem utolsó sorban érzelmi elkötelezôdéséért valóságos show-t produkálnak mind a pályán, mind a pályán kívül Észak-Amerikában, egyes esetekben Nyugat-Európában. A közép-európai régió, így Magyarország sportszeretôi számára ez a szórakoztató élmény többnyire a televízión keresztül, az amerikai „Major" ligák, az európai labdarúgás, valamint a labdajátékok nemzetközi klubszintû összecsapásainak közvetítéseibôl válik valósággá. A nézô csodálja a teljesítményt, örömmel megbeszéli a részleteket a barátaival, rajong a legjobbakért és keresi a hazai rajongásainak tárgyát. Jelen írás egy még nem véglegesített formájú modellre alapozva kísérli meg leírni a csapatsportágak fogyasztókért folytatott versenyét. A modell a csapatsportok értékteremtési folyamatának egyes pontjain felmerülô versenyt értelmezi. A modell értékteremtési szakaszokat különböztet meg, mely szakaszok egy fejlôdési logika szerint követik egymást.

1. ábra. A csapatsportok értékteremtési folyamatának fázisai-modell (Kassay 2001.). 129

Sportágak versenye

2011/09/21 19:55

Page 130

A modell értelmezése szerint klub-szintû, többek között üzleti eredményekben is megmutatkozó márkaépítés és márkagondozás visszahat a sportbeli értékteremtési folyamat fôbb állomásaira és szereplôire.

2. ábra. Nettó játékos-transzfer egyenleg és a pályán mutatott eredményesség összefüggése. (A.T. Kearney 2010.) I. Szakasz: az alapszolgáltatás kialakítása Verseny a játékosokért A játékosokért folyó gyakran irracionális, a gyerekkori álmot megvalósítani akaró, dicsôséget keresô, politikai tôkét építô tulajdonosi magatartást találóan jellemzi a „Pénz gólt lô, de a gólok nem nyereségesek" hasonlat1. Az amerikai ligák munkaerô-piaci szabályozásától2 alapvetôen eltérô európai rendszerben a játékosok magas fizetésének nincsenek rendszerszintû korlátai, az 1995-ös Bosman-szabály életbe léptetése óta jelentôs a játékosok mozgástere és alkuereje. A globalizálódó játékos-piac erôsen megrostálja a nemzetközi sztárokért, illetve a nemzeti bajnokságokban meghatározó játékosokért folyó versenyt. A legfejlettebb öt európai labdarúgó piac 2010-es játékosállományának értéke 11,2 milliárd3 Euró, ami erôsen befolyásolja a létrehozott termék minôségét. Az A.T.Kearney-elemzés szerint4 erôs korreláció mutatható ki a nettó játékos-transzfer egyenleg (játékos értékesítés – játékosokra költött összeg) és a pályán mutatott eredményesség között. Noha a franciák akadémiai képzésre alapozott üzleti modellje pozitív transzfereredményt produkált, erôsen veszélyeztette a sportbeli versenyképességet. 130

Sportágak versenye

2011/09/21 19:55

Page 131

Az európai kiesô-feljutó versenyrendszerben és üzleti modellben a játékosokra fordítható összegeknek nincs a piaci bevételekhez igazított, szisztematikusan érvényesített felsô korlátja. A professzionális csapatokat mûködtetô klubok és a „normál üzleti vállalkozások"5 profittermelô képessége között hatalmas a profitabilitási szakadék. Németországban az eszközarányos megtérülési ráta 2%, Franciaországban 1%, Angliában (-)5%, Spanyolországban (-)7%, Olaszországban (-12)%!6 Az üzleti életben általánosan használt standardokra alapozott számítások szerint a ligák két év alatt csôdbe mennének. Amennyiben gyengül az átigazolási piac, csökken a klubok legfôbb eszközállományának piaci értéke, amit az exportra „termelôk" azonnal megéreznek. Egy esetleges erôteljes visszaesés akár az egész modell összeomlásához is vezethet. Az üzleti teljesítmény és a pályán mutatott eredményesség között nem mutatható ki kapcsolat.7 Verseny az alapszolgáltatás elôállításához szükséges erôforrásokért A pályán mutatott teljesítmény létrehozásához a megfelelô játékoskeret biztosítása elengedhetetlen. A szurkolói elvárások a nemzetközi klubverseny nyújtotta élményhez igazodnak, megoldhatatlannak tûnô feladat elé állítva a közép-, kicsi-, valamint a mikro piacok klubtulajdonosait. Az európai labdarúgó bajnokságok klubjainak kétharmada a generált bevételeknek csupán töredékét tudja realizálni. A közvetítési bevételeknek csupán 0,6%-át, a reklám- és szponzori bevételeknek a 6%-át a jegybevételeknek a 2,1%-át, az egyéb kereskedelmi bevételeknek a 14,4%-át könyvelhetik el.8 Az összbevételt tekintve a klubok kétharmada a bevételeknek csak a 4,5%-án osztozik. A nemzeti bajnokságokban a klubok közötti – a sportpályán nyújtott – lokális verseny a szurkolói elvárások alatti színvonalon hozható létre. A helyi piac kiszolgálásához a sportszolgáltatás minôsége nem generál fogyasztói keresletet. A szurkolói közvetlen (jegybevétel, catering, merchandising) és közvetett (reklám, szponzoráció, közvetítés) bevételek elégtelenek a nemzetközi versenybe való belépéshez – miközben a mûködtetést biztosító bevételek az említett piacok klubcsapatai számára csak nemzetközi szinten biztosíthatók.

131

Sportágak versenye

2011/09/21 19:56

Page 132

3. ábra. A csapatsportok értékteremtési folyamatának fázisai-modell (Kassay 2001.). Menedzsment Az alapszolgáltatás létrehozásához nem elegendô a pályán nyújtott teljesítmény feltételeit biztosítani. A látványsportok egyértelmûen a szórakoztatóipar részét jelentik, a fogyasztók idejéért, pénztárcájáért a többi versenytárs által nyújtott kiszolgálást, kényelmet, biztonságot és élményt kell nyújtani. Ebben komoly szerepe van az infrastruktúrának, valamint a sportvállalkozást vezetô menedzsment szakmai és vezetôi ismereteinek, képességeinek. Amennyiben a sportbeli értékteremtés I. szakasza a majdan a fogyasztói piacon márkává érô, versenyezni képes termék létrehozásáról szól. Ha a sportvállalkozás erôforrások hiányában nem tudja biztosítani a – nemzetközi standardot megközelítô minôségû – alapszolgáltatás-mixet, kínálata kiszámíthatatlan, hullámzó.

4. ábra. A csapatsportok értékteremtési folyamatának fázisai-modell (Kassay 2001.). 132

Sportágak versenye

2011/09/21 19:56

Page 133

A feltételek létrehozásában a sportvállalkozás menedzsmentjének kiemelkedô szerepe van, amennyiben az anyagi feltételek rendelkezésre állnak, illetve az erôforrások a menedzsment munkája alapján megszerezhetôk. A német Bundesliga klubjainak üzleti teljesítményét befolyásoló tényezôk közül többek között a menedzsment munkáját értékelte egy 13 fôs szakmai testület.9 Noha az eredmények egy közel 5 évvel ezelôtti állapotot tükröznek, azt mindenképpen jelzik, hogy a napjainkban az üzleti rendszerét már kontrollálni képes Bundesliga a szemléletváltásában komoly szerepet játszott a menedzsment minôségjavulása.

5. ábra. A Bundesliga-klubok menedzsmentjének teljesítményértékelése (Horizont Sportbusiness 2006/4.). Az értékek jelzik, hogy az üzleti eredményességet befolyásoló vezetôi teljesítményt a piac az esetek túlnyomó többségében igen alacsonyra értékeli. A 18 klubból csupán kettô esetében gondolkodna el egy fejvadász a munkatársak más ágazatba való csábításán. 11 klub esetében az értékelt teljesítmény nem érte el a 60%-ot! Az eltelt 5 év azonban nem telt el nyomtalanul, ugyanis a legnagyobb labdarúgó piacok teljesítményének összehasonlításából – mely összehasonlítás ugyanazokat a szempontokat vette figyelembe, mint az egyéb gazda133

Sportágak versenye

2011/09/21 19:56

Page 134

sági ágazatok teljesítményének a számbavételekor – a Bundesliga összességében és az üzleti, valamint a környezeti10 dimenziókat tekintve is egyértelmûen vezetô szerepû. 1. táblázat. A Bundesliga az általános kategória-vezetô (A.T. Kearney 2010.). Total Sport Üzleti Társadalmi Bundesliga 1. 3. 1. 2. Premier League 2. 1. 3. 1. Ligue 1 3. 5. 2. 4. Primera Division 4. 2. 5. 4. Serie A 5. 4. 4. 3.

Környezeti 1. 3. 2. 4. 5.

Infrastruktúra Az infrastruktúra létrehozása, fejlesztése és mûködtetése valamennyi csapatsportág esetében megkerülhetetlen tényezôje a sportüzleti rendszernek. A csapatsportoknak otthont adó létesítmény valamennyi fázis esetében olyan mértékû invesztíciót igényel, a létesítmény az adott közösség életében olyan meghatározó szerepet játszik, hogy a közösségi – állami, önkormányzati/városi – szerepvállalás kérdése megkerülhetetlen. Ugyanakkor egészen eltérô módon merül fel a kérdés Észak-Amerikában, a szerves fejlôdést és az ezredforduló körül közvetítési jogdíjbevételi boomot megélô nyugat-európai piacokon, valamint a közép-európai országokban. A Major ligákban a tulajdonosi és piaci koordináció mûködési elve alapján csak akkor jöhet létre új franchise, ha azt a liga tagjai jóváhagyják, és a bôvülés az egész liga fogyasztói piacának bôvülésével jár.11 Egy városban – ritka és engedélyezett kivételektôl eltekintve – az adott csapatsportágnak csak egy franchise-csapata mûködhet, és azon városok köre is szûk, ahol egyszerre több sportág csapataira lehetnek büszkék a lakosok. Mivel a franchise-tagság a belépést követôen állandó (a ligák versenyrendszere eltér az európai feljutó-kiesô rendszertôl). A városok igyekeznek kihasználni a ritka új belépôk adta lehetôséget egy franchise letelepítésére, illetve igyekeznek megakadályozni azok esetleges elköltözését. A stadion vagy multifunkcionális csarnok építését számtalan eszközzel támogatják, de nem elvont társadalmi célok mentén, a létesítménynek komoly szerepet szánnak egy-egy városrész revitalizációjában és reorganizációjában. Ugyanakkor az NBA 1998-99-es szezont érintô lockoutja rávilágított arra, hogy a létesítményekkel kapcsolatban nem elegendô a sportversenyek generálta kapacitáskihasználtságban, hatékony mûködtetésben, valamint a 134

Sportágak versenye

2011/09/21 19:56

Page 135

környék lakosságának sportéletbe való bekapcsolásában gondolkozni. A létesítménynek és környékének a városrészek mindennapi életébe szervesen kell illeszkednie (szórakoztató és vendéglátó intézményeken keresztül). Így kivédhetô a sportrendezvények hiányából fakadó közönségvesztés, továbbá a sportrendezvények idôszakosságán túlmutató forgalom generálható. Ezt a kiterjesztett tartalmú partneri megközelítést képviselik az európai létesítményfejlesztések is – ám eltérô tulajdonosi szerkezettel a szigetországban és a kontinensen.12 Intermezzo a sportbeli értékteremtés I. szakaszában Ezen a ponton – a sportbeli értékteremtés folyamatának fájdalmasan korai, még az I. szakasz alapszolgáltatást létrehozó fázisában – az értékteremtés útjai erôteljesen eltérô irányban vezetnek tovább. A nyugat-európai szerves fejlôdéssel ellentétben Közép-Európában a rendszerváltást követôen az állami forrásokra és koordinációra alapuló modell megszûnt,13 ámde új, részben-egészében piaci koordinációra és forrásokra építô új mûködési modell nem jött létre. A gazdasági társasági formában mûködô sportvállalkozások csakúgy, mint az egyesületek alulfinanszírozottak, az alapszolgáltatás létrehozását befolyásoló elemek (játékosállomány, edzôk, orvoslás, menedzsment, infrastruktúra) újratermelése, létrehozása vagy megszerzése az anyagi erô hiányában megoldhatatlanná vált.

6. ábra. A csapatsportok értékteremtési folyamatának fázisai-modell (Kassay 2001.). 135

Sportágak versenye

2011/09/21 19:56

Page 136

Az egyes sportágak teljes vertikumának újratermelését, fenntartását és mûködtetését érintô általános és tendenciózus visszaesés következett be – a gazdasági társasági forma bevezetése, a tulajdonosi szerep és szereplôk megjelenése ellenére. A globalizálódott versenysport (és a globalizálódott média) olyan ágazati standardokat, szurkolói élményeket és elvárásokat, valamint szolgáltatói környezetet alakított ki – melynek a létrehozásában és mûködtetésében (elsôsorban a játékospiac generálta versenyben) a tulajdonosok az erejükön felüli invesztíció mellett is elsôsorban veszteséget termelnek.14 Még mindig az alapszolgáltatást létrehozó és újratermelô fázisban a gazdasági társaságok és egyesületek az állam, az önkormányzatok és a vállalati szponzorok felé fordulnak a mûködtetést lehetôvé tevô invesztícióért. Utóbbiak, a vállalati szponzorok számára azonban a leépülô, egyre kevesebb helyszíni és/vagy televíziónézôt vonzó produktumok egyre kevésbé jelentenek megfelelô együttmûködési alapot a saját piaci és kommunikációs céljaik elérésére. A szponzorok már meglévô, és széles szurkolói bázissal rendelkezô, szeretett, megbecsült és elismert sportszervezeteket keresnek, nem céljuk és feladatuk egy másik vállalkozás, szervezet termékének létrehozásában szerepet vállalni.

7. ábra. A csapatsportok értékteremtési folyamatának fázisai-modell (Kassay 2001.). 136

Sportágak versenye

2011/09/21 19:56

Page 137

Ez az amortizálódó környezet ugyanakkor nem csupán az üzleti alapú partnereket riasztja vissza, de az alacsony nézôi és sportolói szám, valamint a közösségi értékteremtés hiánya miatt egyre inkább kérdésessé teszi az önkormányzati szerepvállalást. A sportbeli értékteremtés I. szakaszában azonban közel reménytelen vállalkozás – Közép-Európában – marketing eszközöket bevetni a nézôszám érdemleges emelésére, ugyanis a leépülés évtizedei során kialakult generációs szakadék következtében a szurkolóvá válás egyik legfontosabb indikátora (a rendszeresen mérkôzésre járással nagyapáról, apáról fiúra/lányra száll egy-egy klub szeretete) szûnt meg. A fogyasztói piacot építô fordulat megvalósítása a klubok számára majd a sportbeli értékteremtés III. szakaszában válik feladattá, mikor is a klub nevének, hagyományainak, értékeinek újraértelmezésére alapozva a klubok a terméket márkává építik. A sportbeli értékteremtés I. szakaszának versenystratégiái Magyarország csapatsportjai 2011-ben a sportbeli értékteremtés folyamatában még az I. szakasz szereplôi. A 2011. július 1-én hatályba lépett, a látvány-csapatsportok támogatását elôsegítô társasági adóról szóló törvény (Tao.15) az alapszolgáltatások létrehozását és a szolgáltatások színvonalának stabilizálását lehetôvé tevô finanszírozási hátteret biztosít. A csapatsportágak klubjai megfelelô sportszakmai és üzleti tervezés, következetes megvalósítás esetén stabilizálhatják az értékteremtési folyamat I. szakaszának elemeit. A túlélés és a fejlesztés, fejlôdés rövid távú esélyének kihasználásával egyidejûleg a (a Tao. utáni) jövôt építve érdemes két kulcskérdés megválaszolását is fontolóra venni. Az egyik kérdéskör a Tao.-nyújtotta lehetôségek kihasználásának irányát, tehát a követendô versenystratégia megfogalmazását érinti16. A másik kérdéskör a fogyasztói piacon való helytállás irányát és lehetôségeit gondolja végig – és ennek keretén belül mit lehet, érdemes és szükséges megtenni az értékteremtés folyamatának I. szakaszában.

137

Sportágak versenye

2011/09/21 19:56

Page 138

Sportbeli eredményesség

8. ábra. Sportbeli eredményesség (fejlesztési szakaszok) (A.T. Kearney 2004.) Az üzletté válás különbözô szakaszait konkrét példán keresztül érzékeltetô modell három különbözô szintet különböztet meg, közöttük két átmeneti szakasszal. Mivel rendkívül nagy összegeket kell a játékosokra fordítani, az infrastruktúra fejlesztésébe invesztálni, és az üzleti fejlesztést folyamatosan összhangba kell hozni a pályán mutatott teljesítménnyel, nagyon nehéz az egyik fejlôdési szakaszról továbblépni a következô állomásra.17 Ha a sportszervezet megfelelô bevételt tud biztosítani (akár külsô finanszírozásból, akár az organikus növekedésbôl), akkor esély van a következô fejlôdési szint elérésére. Ám ha ez az elôzetes nagy befektetés nem tart elég hosszú ideig – a befektetô nem tudja kivárni a sikert, a klub nem tudja kitermelni a szükséges bevételt – akkor nagy a valószínûsége az elôzô fejlôdési szintre való visszaesésnek. Sôt, gyakran még az azt megelôzô szintre való lecsúszásnak! Az adott klub számára a stratégiai irány kijelölésében nagyon fontos szerepet játszik a klub piaci- és versenypozíciójának reális felmérése, a piacméret és a piac struktúra valósághoz közeli becslése, körvonalazása. Az európai labdarúgó piacokon18 a szurkolótáborok összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a klubok túlnyomó részét a helyi szurkolótábor támogatja, országonként csak néhány olyan csapat mûködik, amelyeknek országos (és ebbôl adódóan lényegesen nagyobb méretû) a tábora. A képet árnyalják azok a sztárcsapatok, 138

Sportágak versenye

2011/09/21 19:56

Page 139

amelyek az országos piacról kilépve az amerikai és az ázsiai piac meghódítását és kiaknázását is megcélozták.

9. ábra. Chelsea és a Manchester United támogatottsága Észak- és Közép-Angliában (TNN Sport Scope Sport Business International 2007.1.) Az ezredfordulón már országos támogatottságú ManU a hátországában a vizsgált idôszak alatt folyamatosan stabil, 20% körüli tábort tud maga mögött. A Chelsea-szurkolókat alig lehet megtalálni a térképen. Az Abramovics-éra agresszív játékospolitikája, Mourinho bevetése és a két bajnoki cím azonban a helyi közegben azonnal megduplázta a szurkolótábor méretét, és érzékelhetôvé tette az észak-angliai területen a „kékeknek" szorítók bôvülô közösségét. A versenytárs szimpatizánsainak gyarapodása a Manchester Unitedelkötelezetteket nem érintette, ugyanakkor a Chelsea számára a saját piac „megdolgozását", illetve a természetes keretek közül kilépve, egy érintetlenebb közeg megnyerését jelölte meg feladatul. A nemzeti, majd nemzetközi szintet megcélzó terjeszkedés hosszú éveken át tartó, a versenytársakhoz képest kiemelkedô nagyságrendû transzfer-invesztíciót igényel a sportszakmai csúcsok megcélzására, és az ezen a „sportbeli menetelésen" alapuló piacépítésre. II. Szakasz: A sporttermék létrehozása Ezen a cél- és stratégia megjelölési ponton a következô évek törekvései, az invesztíció mértéke (és hiánya), valamint a sporteredmények és a fenntartható mûködés összhangjának esélye eldôl. Az európai versenyrendszer és a klubszintû piaci bevétel-generálás ugyanis az 5 top piac19 (az európai elsô osztályú labdarúgó klubok 13,4%-a) és a 15 nagy piac (klubok 31%-a) esetében jelent valódi be-vételt. A 12-12 közepes (21,5%) és kicsi (19,9%), valamint a 9 mikro (14,2%) piac esetében a számok már nem a bevételt, hanem a büdzsét tükrözik. Magyar139

Sportágak versenye

2011/09/21 19:56

Page 140

ország összességében a közepes piacot képviseli 1,4 millió eurós átlagos klubbüdzsével. Ez az átlag az említett kategóriának az 1 millió euró összegû alsó határát közelíti. Mivel a magyar elsô osztályú csapatok összetételét tekintve csupán a negyede sorolható a büdzsé (és nem a bevétel) alapján a közepes kategóriába, az alapszolgáltatás létrehozásának és termékké formálásának meghatározó, kikerülhetetlen dimenziója a közvetlen helyi piac méretének, erejének, eltartó képességének ismerete. Errôl a helyi piacról „megugrani" a nemzetközi versenyképességet jelentô szintet – hogy a nemzetközi versenyrendszerbôl és kapcsolódó piaci bevételekbôl számottevô és azonnali bevételt lehessen realizálni – önerôbôl, állami, önkormányzati és vállalati támogatás nélkül egyik magyarországi csapatsportág számára sem lehet. A sportbeli értékteremtés I. szakaszának vegetálást megélô ágáról az adott csapatsport a helyi piacának dimenzióit ismerve, kiinduló (sportszakmai) céljait ezekhez a dimenziókhoz és méretekhez igazítva visszakanyarodhat a szerves fejlôdési ágra – ahol egyébként a közösségbe való beágyazottság és nem „csupán" az eredményesség alapján a II. világháború óta nem volt. A Tao.-nyújtotta utánpótlásképzési és létesítményfejlesztési lehetôségekre építve, a versenysport és a klubok ismét részesei és meghatározó építôkövei lehetnek a közösségek életének. A közösséghez, és ezen keresztül a helyi piachoz való kapcsolódás mélysége, szorossága és jellege kijelöli az adott klub fenntarthatóságának szintjét. Noha az amerikai ligák piaci jelenlétet és a piac kiaknázását maximalizálni akaró üzleti rendszerét Európa a vágyak kategóriájába sorolja, a modellt legalább két tényezôt tekintve érdemes végiggondolni és adaptálni. • Valamennyi klub mûködése a helyi piacba ágyazottságon alapul. A klubok üzemi eredménye – a piacméretbôl és a rájátszás többletmérkôzéseinek többletbevételébôl fakadó eltéréseket az üzemi eredmény értékelésébôl kiemelve – gyakorlatilag azonos teljesítményt mutat!20 A verseny értelmezésébôl fakadóan a ligák szereplôi a pályán versenyeznek, a pályán kívül szorosan együttmûködnek, liga szinten koordináltan menedzsment és marketing programokat, megoldásokat osztanak meg, illetve a liga szinten koordinált szabályzókhoz igazítják az üzletvitelüket. • Az eltérô piacméretekbôl és piaci erôbôl fakadó aránytalanságokat – a verseny egyensúlyának fenntartására – belsô kompenzációs mechanizmussal, valamint a munkaerôpiac (játékosok) egyébként árfelhajtó erejét tompító szabályozó rend140

Sportágak versenye

2011/09/21 19:56

Page 141

szerrel biztosítják a fenntarthatóságot. A verseny egyensúlyának fenntartása kulcsfontosságú a szurkolói és fogyasztói piac létrehozása szempontjából. Ahol a versenyeredmény kiszámíthatatlanságának szintje magas, ott a nézôszám és a szurkolói érzelmi elkötelezôdés „adottság", amire a sportbeli értékteremtés III. szakaszának márkaépítô, bevételt generáló, a széles értelemben vett, szabadidôs szórakozást kiszolgáló marketing és kommunikációs tevékenység építhetô. A sportbeli értékteremtés egyes szakaszai egymásba csúszhatnak, óhatatlanul kialakulnak átfedések, ámde a szakaszok sorrendje nem felcserélhetô, az egyes szakaszokon létrehozott teljesítmények egymásra épülnek. Jegyzetek A.T: Kearney: Is European Football Too Popular to Fail? EU Football Sustainability Study 2010, 4. oldal: „Money scores goals, but goals are not profitable". 2 Kassay Lili: Draft rendszer az észak-amerikai profi ligákban, 2001, ISM-tanulmány. 3 A.T. Kearney: Is European Football Too Popular to Fail? EU Football Sustainability Study 2010. 4 A.T. Kearney: Is European Football Too Popular to Fail? EU Football Sustainability Study 2010. 5 A.T. Kearney: Is European Football Too Popular to Fail? EU Football Sustainability Study 2010. 6 A.T. Kearney: Is European Football Too Popular to Fail? EU Football Sustainability Study 2010, 2. sz. ábra. 7 A.T. Kearney: Is European Football Too Popular to Fail? EU Football Sustainability Study 2010, 5. sz. ábra. 8 UEFA Benchmark Study 2008. 9 A 13 fôs testület médiaelemzôbôl, sportüzlet-kutatóból, sportközgazdászból, nemzetközi tanácsadó cégek németországi képviseleti vezetôjébôl, szponzorációs és sportmarketing tanácsadókból, valamint multinacionális cégek sportmarketing és szponzorációs döntéshozóiból álltak. Az adható maximális pontszám 10 pont, összesen 130 pont minden egyes tényezô jellemzésére. Forrás: Horizont Sportbusiness 2006/4. 10 A környezeti dimenzió elsôsorban a labdarúgást körbevevô pozitív hangulat kialakításáról és állandósításáról, az erôforrások biztosításáról, a biztonságról, valamint az erôforrások minél hatékonyabb felhasználásáról szól. A.T. Kearney: Is European Football Too Popular to Fail? EU Football Sustainability Study 2010, 1

141

Sportágak versenye

2011/09/21 19:56

Page 142

11

Kassay Lili: Major League csapatok és a befogadó város kapcsolata az Amerikai Egyesült Államokban, ISM 2001. 12 Sportmarketing Hírlevél 2006/5, 2006/11. 13 Mihály Nyerges-László Laki: Changing of political system and role of sport – competitive sport – in Hungary, Kalokagathia XLIV. 2006. 1-2.sz. 13-27. o. 14 Sportgazdasági Nagyító, Nemzeti Sport 2011. július 8. 15 2011. évi LXXXII. törvény a sport támogatásával összefüggô egyes törvények módosításáról, valamint a Kormány 107/2011. számú (VI.30.) Kormányrendelete, Magyar Közlöny 2011. évi 74. szám. 16 A.T.Kearney: Playing for Profits. Winning strategies for Football in Europe and Around the Globe, 2004. 17 T.Kearney: Playing for Profits. Winning strategies for Football in Europe and Around the Globe, 2004. 18 Sport+Markt: International Monitoring. 19 UEFA Benchmark study 2008. 20 Arthur Levitt Jr.: Independent Review of the Combined Financial Results of the National Hockey League 2002-2003 (2004). Felhasznált irodalom A Bundesliga-klubok menedzsmentjének teljesítményértékelése, Horizont Sportbusiness 2006/4. Arthur Levitt Jr.: Independent Review of the Combined Financial Results of the National Hockey League 2002-2003 (2004). A.T: Kearney: Playing for Profits. Winning strategies for Football in Europe and Around the Globe, 2004. A.T: Kearney: Is European Football Too Popular to Fail? EU Football Sustainability Study 2010. Kassay Lili: Draft rendszer az észak-amerikai profi ligákban, 2001, ISM-tanulmány. Kassay Lili: Major League csapatok és a befogadó város kapcsolata az Amerikai Egyesült Államokban, 2001, ISM-tanulmány. Mihály Nyerges – László Laki: Changing of political system and role of sport – competitive sport – in Hungary, Kalokagathia XLIV. 2006. 1-2.sz. 13-27. pp. Sportmarketing Hírlevél, Business Group 2006/5, 2006/11. Sportgazdasági Nagyító, Nemzeti Sport 2011. július 8. Sport+Markt: International Monitoring. TNNSport Scope Sport Business International 2007. 1. sz. UEFA Benchmark Study 2008.

142

Sportágak versenye

2011/09/21 19:56

Page 143

A sportszféra komplex kihívása: rövid távú sikeresség, hosszú távú versenyképesség Kynsburg Zoltán Corvinus Egyetem, Sportgazdaságtani Kutatóközpont. Budapest E-mail: [email protected]

A sportszervezetek1 gazdálkodása kapcsán gyakran hangoztatott sajátosság a sportbeli és gazdasági sikeresség kettôs célrendszere, és állandó vita – sôt sok esetben tyúk-tojás dilemma – tárgya, hogy melyiknek kell elsôbbséget élveznie, elsôdleges célként szerepelnie. Meggyôzôdésem, hogy a gyakorlatban ennél jóval egyszerûbb az erre a kérdésre adható válasz: kevés kivételtôl eltekintve a sportszervezetek költséghelyeknek (cost centre) tekinthetôk, és céljuk a rendelkezésre álló erôforrások maximális hatékonysággal történô felhasználása a lehetô legjobb sportbeli eredmény eléréséhez. Milyen sportszervezeteket értünk a kevés számú kivétel alatt? Elsôsorban a tôzsdén jegyzett, jellemzôen angliai labdarúgó klubok folytatnak profitorientált gazdálkodást, illetve elméletileg azon kluboknál kínálkozhatna lehetôség mûködési nyereség realizálására, melyek a maguk területén olyan dominanciát alakítanak ki, ami megengedhetné számukra azt a luxust, hogy a bevételük egy részét ne a sportteljesítmény további javítására, hanem a nyereség képzésére használják fel. Miután azokról a látványsportokról van szó, melyek iránt a legjelentôsebb kereslet nyilvánul meg, ezekben a sportágakban olyan intenzív versenyhelyzet áll fenn, hogy a gyakorlatban valószínûtlen annak a helyzetnek a kialakulása, hogy egy klub akkor is tartósan fenn tudja tartatni a dominanciáját, ha profit formájában erôforrásokat von ki a mûködésébôl. Mindezek alapján kiindulhatunk abból, hogy a sportszervezetek számunkra releváns köre a bevételeit azért igyekszik növelni, hogy minél sikeresebben szerepeljen a sportbeli versenyben, azaz minél jobban megvalósíthassa elsôdleges célját, a sportbeli eredményességet. A feladat komplexitását az adja, hogy egyszerre kell rövidtávon kitörési pontokat találniuk (exit strategies), illetve megalapozniuk a közép- és 143

Sportágak versenye

2011/09/21 19:56

Page 144

hosszú távú versenyképességünket (competitiveness-enhancing efforts) – ráadásul jelenleg mindezt olyan gazdasági környezetben, mely egyre szûkösebb gazdasági potenciált biztosít a sport számára. Kitörési pontok keresése A 2009-es recesszió kegyetlenül éreztette a hatását a sportszervezetek bevételi oldalán: a vállalatok a válság hatására igyekeztek leépíteni azokat a költségtételeket, melyek nem álltak közvetlen kapcsolatban a termeléssel, így a szponzorációs és hirdetési kiadások az elsô között estek a takarékossági intézkedések áldozatául. Ezek a tendenciák akár tisztulási folyamatot is hozhattak volna a sportba – például a sportszervezetek gazdálkodásának egyik legfenyegetôbb kockázati tényezôjénél, az elszaladt játékos bérek által felduzzasztott állandó költségek kirívóan magas arányánál. Azonban a várt bérkorrekció nem követte a bevételek visszaesését. Az öt kiemelt látványsportág szinte valamennyi magyarországi sportszervezete szembesült ezzel a helyzettel: elapadó szponzori források, de továbbra is rövidtávú (sportbeli) eredménykényszer, illetve csekély lehetôség a költségek csökkentésére. A kluboknak erre a kihívásra adott válaszai között alapvetôen két irányt különböztethetünk meg. Kamikaze stratégia: ez tulajdonképpen az elôre menekülés stratégiája, melynek célja a sportbeli sikeresség révén „prémium" szegmensbe tartozó, nagy publicitást kapó és széles társadalmi támogatottsággal rendelkezô csapat kialakítása, illetve ennek a szintnek a fenntartása. Az így „érinthetetlenné" váló sikerklub támogatása és megmentése politikai kérdéssé válik – a helyi önkormányzat és annak egyik politikusa sem hagyhatja, hogy egy ilyen „érték" a nagy nyilvánosság elôtt veszendôbe menjen. Ez a stratégia a környezeti tényezôk ellenére is növekvô kiadásaihoz igyekszik igazítani a bevételeit2. A piaci környezetében rejlô szponzorációs potenciál ellenére tovább erôsíti (vagy szinten tartja) játékosállományát, bízva abban, hogy a költségvetésében keletkezô lyukat a sikerei hatására új szponzorokkal (szépen hangzó, azonban tisztán piaci értelemben csekély mértékben realizálható elgondolás), de leginkább az önkormányzat mentôakciójával vagy más nem piaci forrással tudják majd betömni. A túlköltekezés okozta költségvetési feszültséget tehát a politikai „nyomásgyakorlással" enyhíti ez a stratégia. Discounting: a másik lehetséges kitörési pont a szûkös erôforrások okozta szorításból a kiadásoknak a csökkenô bevételekhez igazítása – ami elsôsorban a kiadások jellemzôen 65-75%-át kitevô bérkeret csökkentését jelenti. 144

Sportágak versenye

2011/09/21 20:02

Page 145

Ez a megoldás racionálisabb, lényegesen felelôsebb gazdálkodási magatartást jelent, azonban jelentôs kockázatot rejt magában, mivel nagyon keskeny az a mezsgye, melyen megvalósítható az „egy apró lépés hátra, majd kettô elôre" elv, ráadásul a társadalmi-gazdasági környezet egyáltalán nem jutalmazza a felelôsségteljes gondolkodást. Az intenzív versenyhelyzetben már a játékosállomány kisebb mértékû gyengülése is jelentôs visszaesést okozhat az eredményességben, hiszen párhuzamosan mások elôre menekülnek, vagy a szabályozók gyengeségét kihasználva bátran túlköltekeznek. Ilyen körülmények között a költségracionalizáló stratégia egyrészt a szolgáltatás minôségében azonnal érezteti a hatását, másrészt jellemzôen a bevételeknek a kiadásoknál lényegesen erôteljesebb apadását vonhatja maga után. A recesszió és a puha szabályozó rendszer – beleértve többek között a nem kellôen szigorú szakszövetségi versenyszabályzatokat, valamint a személyi juttatásoknak az ekho kötelezôvé tételét megelôzô „kreatív" és ezáltal követhetetlen megoldásait – együttese sajátosan szerencsétlen irányba tereli a sportszervezetek gazdálkodását. Ilyenkor drasztikusan visszaesik a szponzoráció mértéke, és tovább növekszik a nem piaci bevételek (jellemzôen önkormányzati támogatások) aránya. A nem piaci források elosztása többnyire politikai kérdés, a döntéshozó rövid távú személyes ambícióihoz köthetôk. Ezek az ambíciók viszont konzerválják az aránytalanságokat, mert a versenyképesség szempontjából kontraproduktív gazdálkodói magatartást jutalmaznak, hiszen a „kamikaze" klubok az ebben a környezetben elsôdleges sikerkritériummá váló politikai érdekérvényesítés során jelentôs elônyt élveznek. Ugyanez, a felelôs gazdálkodást versenyhátránnyá tévô logika érhetô tetten az 1992-es „köztartozás kezelésében", amikor a sportszervezetek, jellemzôen a futballszakosztályok mintegy 900 millió forintos köztartozás-állományát az állam törölte3. A sportszervezetek jelenlegi exit-stratégiájában kiemelt helyen szerepel az új sportfinanszírozási törvény. A nem állami tulajdonú vállalatok társasági adója sportcélú felhasználásának lehetôsége jelenleg talán az egyedüli olyan tényezô, melytôl úgy várható rövidtávon kedvezô változás, hogy a sportszervezetek gazdálkodását nem kényszeríti közép- és hosszú távon a versenyképesség ellen ható irányba. Az indirekt állami támogatás felhasználásának ígért szigorú ellenôrzési rendszere, valamint annak a lehetôsége, hogy ez által az önkormányzati támogatások rendszere fokozatosan visszaszoruljon, megoldást jelenthet a fent említett ellentmondásokra. 145

Sportágak versenye

2011/09/21 20:02

Page 146

A versenyképességére ható fontosabb tényezôk A magyar sport számára a legkomplexebb kihívást az jelenti, hogy a forráshiányos mûködés napi szintû gondjainak megoldása mellett a hosszabb távú versenyképességét is fenntartsa. A sportban a versenyképesség fogalmát több szinten értelmezhetjük: jelen van a sportszervezetek szintjén, a sportágak közötti versenyben és általánosan a magyar sport nemzetközi versenyképességét illetôen is. E három szint mindegyikét érintették a mai elôadások, melyeken a versenyképességet befolyásoló tényezôk széles spektrumát ismerhették meg a hallgatók. Ezeknek a tényezôknek csoportját alapvetôen három csoportba sorolhatjuk: Sportágspecifikus szempontok, melyek mentén az egyes sportágak kerülhetnek jobb versenyhelyzetbe egymással szemben. Egy tízmilliós piacon szûkösek azok az erôforrások, hogy minden sportág ki tudjon alakítani akkora aktív sportolói és szurkolói keresletet, mellyel jelentôs tényezôvé tud válni a magyar sportéletben és nemzetközi szinten is sikeressé válhat. A versenynek törvényszerûen lesznek vesztesei és nyertesei. De ki dönti el, hogy ki legyen ennek a versenynek a gyôztese vagy vesztese? A „piac", ami kíméletlenül figyelmen kívül hagy tradíciókat és nemzeti sajátosságokat, ami könnyen befolyásolható és manipulálható a média által, és ami nem vesz figyelembe tágabb nemzeti értékeket (például egészségesebb társadalom, nemzeti identitás erôsítése)? Vagy a sportirányításra kell bízni a szelektálás hálátlan feladatát – ha igen, akkor milyen szempontok alapján dôljön el, hogy melyek legyenek a leszakadó és kedvezményezett sportágak? Hogyan érhetô el a sportfejlesztési koncepciókban a nemzetközi tendenciák és a helyi hagyományok, jellegzetességek összhangja, illetve az, hogy sportágak átmeneti kisiklásai, a sportbeli eredményesség természetes hullámzásai miatt ne váljanak a politikai érdekérvényesítés áldozatává? Általános sportszférán belüli tényezôk, melyek erôsítésére a sportágakon átívelô együttmûködésre és problémamegoldásra van ahhoz szükség, hogy hazánk sportbeli versenyképessége javuljon. Ide tartozik például a szakemberképzés kérdése vagy a létesítményhelyzet; a szakszövetségek és a sportirányítás szervezetei közös kampányokkal és programokkal, illetve a sportágak jelentôs részében megjelenô problémakörök együttes megoldásával – mint például a valamennyi látvány-csapatsportágban felmerülô válogatott kontra klubérdek feszültségének rendezésével – nagyban hozzájárulhatnak az értékeink védéséhez és teremtéséhez. 146

Sportágak versenye

2011/09/21 20:02

Page 147

A sportot körülvevô társadalmi, technológiai, gazdasági és jogi-politikai (STEP4) környezete behatárolja a sport fejlôdési lehetôségeit, illetve lehetôséget ad annak kibontakozására. A sportmédia színvonala, a nemzeti tanterv tendenciái, a társadalomban uralkodó értékrend (például a hazaszeretet fogalma, a munkával elért eredmény becsülete), a sportorvosi és rehabilitációs háttér (lásd a sportkórház helyzete) vagy a sportfinanszírozás rendszere mind olyan tényezôk, melyek hatnak a sport népszerûségére, a sportolási hajlandóságra és a nemzet sportbeli eredményességére. A sportban jelen vannak azok a szigetek, melyek a környezetükbôl kiemelkedve világszínvonalat képviselnek. De ezeknek a szigeteknek a partját folyamatosan erodálják az említett, a környezetük által determinált, korlátozó, sôt sok esetben visszahúzó tényezôk. A sportágak versenyképességét és modernizációs lehetôségeit a három terület együttesen alakítja. A sportági szereplôknek törekedniük kell a sportáguk versenyképességének javítására és az együttmûködési lehetôségek keresésére; a sportirányításnak a sportágakon átívelô kérdések megoldására és a sport infrastruktúrájának javítására! Mindemellett a sport versenyképessége nem választható el az ország versenyképességének kérdésérôl, melynek alakulásában különösen a gazdasági tendenciák és a társadalomban uralkodó értékrend hatása meghatározó jelentôségû. Jegyzetek A sportszervezetek alatt a látvány-csapatsportágak klubjait értjük – függetlenül attól, hogy egyesületi vagy vállalati formában mûködnek. Mivel a konferencia elôadásai a 2010-ben és 2011-ben az Országgyûlés elé került, a sport támogatásával összefüggô törvények hatálya alá esô öt sportágról (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda) szóltak, írásomban is ezekre a sportágakra kívánok fókuszálni. 2 Hasonló elven lépnek fel „újgazdag" klubok is, melyek egy-egy tôkeerôs magánszemély hirtelen ambícióján keresztül jelennek meg a piacon. 3 Dr. András Krisztina (2004): Üzleti alapon mûködik-e napjainkban a magyar hivatásos labdarúgás? Századvég 4. , 95. o. 4 A STEP az angol Social, Technological, Economic és Political szavak kezdôbetüibôl alkotott mozaik szó. 1

147

Sportágak versenye

2011/09/21 20:02

Page 148

Tartalom Köszöntô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Tóth Miklós Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Elôszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Laki László A hivatásos labdarúgás mûködési modellje . . . . . . . . . . . . . . . 18 András Krisztina Csapatsiker a vízben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Gergely István A jég hátán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Géczi Gábor A kézilabda modernizációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Györfi János Miért nem gömbölyû? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 Sterbenz Tamás Fiatal csapatsportágak mûködési lehetôségei Magyarországon . . . 91 Onyestyák Nikoletta, Czeglédi Orsolya Az atlétika versenye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Farkas Györgyi A triatlon versenyképessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 Gôsi Zsuzsanna Tenisz – külföldön dübörög, itthon toporog . . . . . . . . . . . . . . 120 Szurdi István Csapatsportágak versenye a fogyasztókért . . . . . . . . . . . . . . . 129 Kassay Lili A sportszféra komplex kihívása: rövid távú sikeresség, hosszú távú versenyképesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 Kynsburg Zoltán

Sportágak versenye

2011/09/21 20:02

Page 149

Sportágak versenye

2011/09/21 20:02

Page 150

Sportágak versenye

2011/09/21 20:02

Page 151

Sportágak versenye

2011/09/21 20:02

Page 152

Nyomás: Realszisztéma Dabasi nyomda Zrt. Felelôs vezetô: Vágó Magdolna ISBN 978-963-87701-9-6 ISSN 2062-9559 Terjedelem: 9.5 (B/5) ív