2071 Páty, Munkás tér 20-22. Telefon:+36 309 407 349; +36 30 2038777 +36 23 399 245 E-mail:
[email protected];
[email protected]
Fenntartója: EURO-DIASTER NONPROFIT KFT.
SZAKMAI PROGRAM
Ellenőrizte és jóváhagyta : dr. Gurin Ferenc, ügyvezető Készült: 2015.07.06. Módosítva: 2017.04.24-én Hatályos: 2020.04.24-ig
2015 MINŐSÉGPOLITIKÁNK Páty község lakosainak igényeihez igazodó jó színvonalú napközbeni kisgyermekellátás biztosítása, bölcsődei kereteken belül; az alapellátás és szolgáltatások nyújtásával. Családbarát intézményként biztosítani szeretnénk a gyermekek számára az életkoruknak, fejlettségüknek, egyéni szükségleteiknek megfelelő érzelmi, értelmi, mozgásfejlődést, biztonságos környezetet, és lehetőséget adni új tapasztalatok gyűjtésére, felfedezésére, más gyermekekkel való kapcsolatteremtésre, örömteli játékra.
MISSZIÓS NYILATKOZATUNK Szeretnénk megvalósítani Páty Község Bölcsődéjének 28 férőhelyén, olyan jó színvonalú bölcsődei ellátást, mely a bölcsődei gondozás - nevelés alapelveinek, feladatainak, és a bölcsődei élet megszervezése elveinek figyelembe vételével történik: - korszerű táplálkozás biztosítását, - tanácsadások tartását szülők részére, - játszócsoport, időszakos gyermekfelügyelet, és hosszított nyitva tartás, mint szolgáltatás beindítását, működtetését. - a jó színvonalú ellátáshoz a megfelelő személyi, tárgyi feltételeket, és jó munkahelyi légkör megteremtését, - az új feladatokra, elvárásokra a munkatársakat megfelelően felkészíteni; biztosítani a folyamatos képzést, továbbképzést, önképzést.
Bölcsődei ellátás szükségessége
A napközbeni gyermekellátásra egyre nagyobb igény mutatkozik országszerte, különösen így van ez településünkön. A bölcsődés korú gyermeket nevelő családok közül többen szociálisan nehéz helyzetben vannak és igénylik, a bölcsődei ellátást. Az Euro-Diaster Nonprofit Kft az évek óta jelentkező igények miatt úgy döntött, hogy pályázati támogatással 35 férőhelyes Bölcsődét épít. A bölcsőde szintén pályázati támogatással épült Naplemente Idősek Otthona szomszédságában található. A Kikelet Bölcsődében nyújtott szolgáltatás célja a településen található intézményi férőhelyek számának növelése, ezen keresztül a gyermekjóléti alapellátáshoz való hozzáférés javítása a településen élő valamennyi kisgyermeket nevelő család részére. A Pátyi bölcsődés korú gyermekek csupán 18%-ának áll rendelkezésére gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményi férőhely, ami nagyon alacsonynak tekinthető. A megépült bölcsőde összesen 28 férőhellyel rendelkezik, a kisgyermekes családok 0-3 éves korú gyermekeik részére. Kölcsönös intézménylátogatásokat és szakmai (eset) megbeszéléseket fogunk szervezni a dolgozók folyamatos képzése érdekében. A sajátos nevelési igényű és/ vagy fogyatékkal élő gyermekek ellátásához, fejlesztéséhez „utazó” szakemberekkel, illetve a Biatorbágyon működő Vass Miklós Alapítvány Korai Fejlesztő Központtal fogunk együttműködni. A Kikelet Bölcsőde kihasználtságát a 0-3 éves korosztály folyamatosan emelkedő számadatai, valamint a településen található intézményi férőhely hiány garantálják. A bölcsőde 2 szintes, energiatakarékos, környezetbarát, teljes egészében akadálymentesített megoldásokkal kerül megépítésre. A gyermekek gondozása-nevelése a földszinten 1 különálló egységben 2 csoportban történik, egységhez kerti játékeszközökkel homokozóval, vízpermetezővel ellátott játszókert is tartozik. Az egységtől részben elkülönítetten került kialakításra a kiszolgáló egység, amelyben tálaló,- és tejkonyha is megtalálható, az emeleten pedig a gazdasági helyiségek találhatók. Az földszinten szintén akadálymentesen megközelíthető egy játszószoba is, ami az otthon lévő kisgyermekes szülőknek ad lehetőséget arra, hogy gyermekükkel
kedvező
körülmények
között,
kisgyermeknevelői
segítségnyújtás
mellett
játszhassanak, illetve időszakos gyermekfelügyeletet vehessenek igénybe. Mivel a településen eddig nem működött bölcsőde, a gyermekek felvételét nagyon körültekintően, megfontoltan kell elbírálni a rászorultság, veszélyeztetettség tükrében. Mindezt csak egy olyan együttműködő szakemberekből álló csoport tudja megtenni, aki a családokkal kapcsolatban van. (gyermekorvos, védőnők, gyermekvédelemben dolgozó munkatársak). A jó színvonalú alapellátás mellett szülőket segítő tanácsadásokat szervez, ezen felül pedig játszócsoport, időszakos gyermekfelügyelet, és hosszított nyitva tartás szolgáltatásával is segíti a településen élő kisgyermekes családokat.
A BÖLCSŐDEI NEVELÉSÜNK-GONDOZÁSUNK Az új bölcsődénk a nevelési-gondozási programja összeállításában figyelembe vette „A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja” mint a szakmai szabályozás legmagasabb szintű dokumentumát, valamint igazodott a községben élő családok helyi igényeihez és a fenntartó elvárásaihoz. A bölcsődei gondozásunk- nevelésünk célja a családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának megteremtésével, odaforduló szeretettel, elfogadással, a gyermek kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával segíteni a harmonikus fejlődést. Célkitűzéseink - Egészséges életmódra nevelés, a megfelelő táplálkozás és mozgás fontossága. - A természet szépségeinek felfedezésében segítés, figyelemfelkeltés mikrokörnyezetünk szépségeire, növény –és állatvilágukra. - Hagyományőrzés megteremtése, ápolása bölcsődénkben, a Pátyi hagyományok felelevenítése, ünnepekre hangolódás. Ezekkel a legfontosabb témákkal szeretnénk a kisgyermekek bölcsődei életét hangulatosabbá, színesebbé, tartalmasabbá tenni, hogy nyitottak és fogékonyak legyenek a külvilág szépségeire, vidám, boldog és tartalmas gyermekkoruk legyen.
A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS ALAPELVEINEK MEGVALÓSÍTÁSA: A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZAKMAI ALAPPROGRAMJA: - az általános emberi, etikai alapelvek, - az ENSZ "Egyezmény a gyermek jogairól" c. dokumentumban rögzítettek, - a 3 év alatti korosztály ellátására és nevelésére-gondozására vonatkozó jogszabályokban foglaltak, - a pszichológiai és a pedagógiai kutatások eredményei, - a 0-3 éves életszakasz meghatározó szerepének elismerése,
- a bölcsődei gondozás-nevelés története alatt felhalmozódott értékek, - a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata; - a legújabb koragyermekkori kutatások eredményeinek figyelembe vételével határozza meg a bölcsődékben folyó gondozó-nevelő munka szakmai alapelveit, melyek érvényesek a speciális csoportokra és a szolgáltatásokra is, a sajátosságaiknak megfelelő kiegészítésekkel. Ezeknek az elveknek az elfogadása és a gyakorlatban való érvényesítése a bölcsőde gondozó-nevelő munkájának minimum követelménye. A bölcsődei nevelés középpontjában a kisgyermek és közvetett módon a kisgyermeket nevelő családok állnak. Az Alapprogram a családra, mint komplex rendszerre tekint, melynek értelmében nem csak a kisgyermek nevelését-gondozását, hanem az egész család támogatását célozza meg.
A./ ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. A bölcsődei gondozás- nevelés alapelvei: 1/1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, a bölcsődénk ennek tiszteletben tartásával, erősítésével, segítésével vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében. 1/2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A bölcsődei nevelésünk-gondozásunk értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. 1/3. A kora-gyermekkori intervenciós szemlélet befogadása A ~ magában foglal minden olyan tevékenységet, amely a kisgyermek sajátos szükségleteinek meghatározását és figyelembevételét szolgálja. A kisgyermeknevelő feladatai közé tartozik az esetleges fejlődésbeli lemaradások, megtorpanások felismerése és jelzése. 1/4. A gondozás és nevelés egységének elve A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. A fiziológiás szükségletek kielégítése megteremti a magasabb rendű szükségletek kielégítésének feltételeit. A professzionális gondozás, hozzájárul a személyes kapcsolatok pozitív alakulásához és a nevelési feladatok megvalósulásának egyik kiemelt színtere. 1/5. Az egységes nevelő hatások elve; a kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. A gyermekkel foglalkozó felnőttek - a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával - a gyermek elfogadásában,
öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. A kisgyermeknevelő személyiségén keresztül hat a gyermekre és a családra. A feladatok színvonalas megvalósítására megfelelő szakmai kompetenciával, kellő önismerettel és magas szintű társas készségekkel bíró szakemberekre van szükség, így fontos a szakmai továbbképzés. 1/6. Az egyéni bánásmód elve A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. A bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. A kisgyermeknevelő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, etnikai stb. hovatartozását és a lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását, fejlődését, valamint segíti a saját és a más kultúrák, hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. A gyermek fejlődéséhez alapvető a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. 1/7. Az állandóság, biztonság és stabilitás megteremtésének fontossága, a fokozatosság elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága ("saját" kisgyermeknevelő-rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a jó szokások kialakulását. Az ismétlődés, tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. 1/8. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A gondozónő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást.
2. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai: A bölcsődei gondozás-nevelés feladata a gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. 2/1. A családok támogatása, annak erősségeire építve a szülői kompetencia fejlesztése A kisgyermeknevelő, mint szakember, szaktudására, tapasztalataira építve, a szülők igényeihez igazodva közvetíti a kora gyermekkori fejlődéssel, neveléssel kapcsolatos ismereteket, módszereket. 2/2. Az egészséges testi fejlődés elősegítése, az egészségvédelem - a fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, - a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése, - egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúr-higiénés szokások kialakulásának segítése. 2/3. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése - derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése az átélt nehézségeinek feldolgozásában, - a kisgyermeknevelő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése, - az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetben, az éntudat fejlődésének segítése,
egészséges
- a társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése, - lehetőségteremtés a kisgyermeknevelővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére. 2/4. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése - a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása, - az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása, - ismeretnyújtás, - a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, - gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és megoldási minták nyújtása.
3. A bölcsődei élet megszervezésének elvei A családok támogatásának módszerei, lehetőségei:
helyzet-
3/1. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás-nevelés kialakításában, és a családokat is segíti gyermekük nevelésében. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük: - beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor, - szülői értekezletek: - hagyományos értekezletek, - szülőcsoportos beszélgetések - hirdetőtábla, az intézmény honlapja, közösségi oldalon való megjelenés - üzenő füzet, - írásos tájékoztatás, napló, - nyílt napok, - időpont-egyeztetés után egyéni beszélgetés, - szervezett programok.
3/2. Családlátogatás Célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése. Az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A kisgyermeknevelő: - ismerje a családlátogatás jelentőségét, - a családlátogatáson hivatásának megfelelően viselkedjen, - a szülők felé hitelesen képviselje azt, hogy a családlátogatás előnyös a gyermek szempontjából
3/3. Beszoktatás (adaptáció) - szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének bevezetése, a bölcsődei gondozó-nevelő munka egyik fontos feladatát, a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei
közösségbe, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket (pl. étvágytalanság, súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, alvászavar, stb.). A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei: -
a bölcsődevezető és a kisgyermeknevelő korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit
-
a szülő részéről a módszer elfogadása, és együttműködő részvétele
-
a beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése érdekében legalább hét legyen
-
a beszoktatás első hetében az anyával /szülővel/ együtt, a második héten már az anya /szülő/ állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idővel történjen
-
a beszoktatás első hetében úgy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya, a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse és a kisgyermeknevelő ezeket megfigyelhesse
-
a gyermek együttműködésétől függően a kisgyermeknevelő az első napokban is kísérletet tehet egy-egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében /kínálás, orrtörlés/
-
a harmadik-negyedik naptól a kisgyermeknevelő fokozatosan veszi át az anyától a gondozási műveleteket
-
a gyermek ébrenléti ideje alatt az anya rövidebb-hosszabb ideig távozhat a csoportszobából
-
az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget, ezért az anya még a második hét végéig is tartózkodjon a bölcsődében az elaltatás ideje alatt, illetve az ébredés várható időpontjában
-
célszerű beszoktatási terv készítése, hogy a csoportban dolgozó kisgyermeknevelők összehangolhassák a beszoktatás sorrendjét és a gyermekek által ott töltött időt
-
egy kisgyermeknevelőhöz egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra, hogy az adott gyermekkel tudjon foglalkozni
-
a gyermek bölcsődei életének kialakításánál, a szakmai elvek megszabta kereteken belül, figyelembe kell venni az otthoni szokásokat
-
a beszoktatás során a kisgyermeknevelőnek az egész családot, nem "csak" a gyermeket kell segítenie.
2
3/4. "Saját kisgyermeknevelő" - rendszer A "saját kisgyermeknevelő" - rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik a bölcsődei csoportban. A csoport gyermekeinek egy része /5-6 gyermek/ tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A gondozás-nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat.
A kisgyermeknevelő az ún. ölelkezési időben - az az időszak, amikor mindkét kisgyermeknevelő jelen van - idejét elsősorban a "saját" gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A "saját kisgyermeknevelő" szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermeknevelője, (felmenőrendszer). A "saját kisgyermeknevelő"-rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a "saját" kisgyermeknevelő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. 3/5. Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszáma jogszabály által meghatározott. (2 év felett max. 14 fő/csoport; 2 évesnél kisebb korú gyermekek esetén maximum 12 fő/csoport, indokolt esetben még kevesebb). A magasabb létszám szakmailag nem fogadható el, hiszen nem csupán ellátási problémát jelent a kisgyermeknevelőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. Egy kisgyermeknevelő maximum 6-7 "saját" gyermeket láthat el. A csak fogyatékos kisgyermekeket gondozó speciális csoport létszáma maximálisan 6 gyermek lehet. Ha sérült gyermeket egészséges bölcsődei csoportban, (integráltan) helyezünk el, ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon. 3/6. Tárgyi feltételek A kisgyermeket körülvevő tárgyi környezetet, az épületet, a játszóudvart és egyéb helységeket a jogszabályi és szakmai előírások, illetve a csoportba járó kisgyermekek létszáma, életkora, igényei alapján úgy kell kialakítani, hogy az biztonságos legyen és a bölcsődei nevelés megvalósítását szolgálja. 3/6. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit, úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg - s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozó-
rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A kisgyermeknevelők munkarendje a gyermekek napirendjének alapján készül el. 4. A bölcsődei gondozás- nevelés főbb helyzetei: 4/1. Tanulás A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát következőképpen értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamat, tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás tevékenység, illetve tevékenységbe ágyazottan történik. Folyamatjellegéből következik, hogy az előzetes tapasztalatoknak, az előzetes tudásnak döntő befolyása van arra, hogy mi az, amit a gyermek megtanulni képes. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. Az azonos időben zajló tanulási folyamatok intenzitása különböző. A fejlődés, a tanulás folyamatos, időkorlátok nélküli, egyéni ütemnek megfelelő. A gyermekek között érdeklődés, tanulási stratégia, tanulási típus tekintetében megmutatkozó különbségek léte természetes. A tanulás folyamat, melyben vannak megtorpanások, stagnálások, sőt visszaesések is. A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye, ugyanis nem a fejlettebb szint gyors elérése a cél, hanem az, hogy minden gyermek örömteli tevékenységek során jusson előbbre. Az önálló gondolkodás, a véleményalkotás és a döntésképesség kibontakozásának segítése a tanulás fontos céljai. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a gondozónő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A gondozónő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során módszerében figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. 4/2. Gondozás Bensőséges interakciós helyzet kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem kap elmarasztalást. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. 4/3. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez,
szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. 4/4. Mozgás Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. Csecsemőknek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, de elegendő hely áll rendelkezésre, pl.: hempergő, elkerített szobasarok. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget. 4/5. Mondóka, ének A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére. 4/6. Vers, mese A vers, a mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyekre más helyzetekben nincs lehetősége. Fejődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. 4/7. Alkotó tevékenységek Az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás – nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti
az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését. 4/8. Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, a környezet aktív megismeréséhez és az egymásról való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcssaláta előkészítése, karácsonyi díszek készítése stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az egymásra épülő elemekből álló műveletsorhoz igazodással próbálkozás, az együttműködés és a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát. B./ SÉRÜLT GYERMEK GONDOZÁSA, FEJLESZTÉSE Megfelelő személyi és tárgyi feltételek esetén bölcsődei felvételt nyerhetnek mindazon 0-6 éves korú gyermekek, akik veleszületett vagy szerzett károsodás következtében valamilyen fogyatékossággal élnek, vagy fejlődésükben oly mértékben elmaradottak, hogy emiatt speciális bánásmódot, több figyelmet igényelnek, és nem veszélyeztetik sem maguk, sem társaik testi épségét. Ha sérült gyermek felvételét vállalja a bölcsőde, az alábbi feltételeket teljesíteni kell, csak ilyen esetben igényelhető az állami költségvetésből a "különleges gondozás keretében nyújtott ellátás" normatív támogatás. 1. A felvétel rendje - Szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (továbbiakban szakértői bizottság) javaslata. Amennyiben a szülő nem rendelkezik a szakértői bizottság javaslatával, a bölcsődének a szülővel történő megbeszélés után kezdeményeznie kell a vizsgálatot. - A szülőkkel történő beszélgetés alkalmával a bölcsődében orvosi és gyógypedagógiai anamnézis felvétel készül. - A gyermek állapotának felmérését - megfigyelés és az anamnézis alapján - dokumentálni kell. 2. A sérült gyermekek elhelyezési módjai a bölcsődében Teljes integráció: egészséges bölcsődei csoportban egy vagy két sérült gyermek helyezhető el. A sérült gyermek ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg, így a csoportlétszám maximum 8 fő. Részleges integráció: a gondozási egység (két csoportszoba) részeként kell kialakítani. Ebben az esetben a gondozási egységen belül az egyik szobában az egészséges gyermekek, a másik szobában pedig a sérült gyermekek vannak. Szükséges, hogy a napirend meghatározott részében a két gyermekcsoport együtt legyen. Kisgyermeknevelő-gyermek arány: az ép csoportban egy kisgyermeknevelőhöz öt gyermek tartozik, a másik szobában egy kisgyermeknevelő három sérült gyermek gondozását és fejlesztését végzi. 3. Személyi feltételek 3/1. Teljes integrációban
Kisgyermeknevelő
szakképzett csecsemő- és kisgyermeknevelő, illetve szakgondozónő, a csoportlétszámnak megfelelő számban.
Gyógypedagógus
Olygophren vagy a sérülésnek megfelelő szakos, konzulensként -végzi a korai fejlesztés gyakorlati feladatait.
Gyermekgyógyász vagy orvos háziorvosi szakvizsgával
részállásban
3/2. Részleges integrációban Kisgyermeknevelő
szakképzett csecsemőszakgondozónő.
és
Gyógypedagógus (Olygophren szakos)
„utazó” szükséges óraszámban.
kisgyermeknevelő,
Utazó gyógypedagógiai A gyermekek sérülésének megfelelően tanár (szakértői bizottságok havonta a feladatnak megfelelő óraszámban. alkalmazásában)
illetve
konzulensként
Gyógytornász vagy szomatopedagógus vagy konduk- konzulensként tor Gyermekgyógyász (gyermekgyógyász szakv.)
A bölcsődeorvosi tevékenységen felül, részállásban plusz heti 2 óra.
pszichológus
Konzulensként
4. Tárgyi feltételek 4/1. Teljes ill. részleges integráció Az ép bölcsődei csoport mozgás- és játékfejlettségi szintje határozza meg. A sérült gyermek számára a sérülésének megfelelő fejlesztő eszközöket, játékokat kell biztosítani. Ezeket az eszközöket, játékokat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne okozzanak konfliktushelyzetet, és az egészséges gyermekek is játszhassanak azokkal. 4/2. Csoport Nagymozgást fejlesztő- és segédeszközök: Fair play szett; különböző méretű labdák; tornapad; Bobath v. terápiás labda; tornaszőnyeg Finommotorikát fejlesztő eszközök:
Festékek (alapszínek: piros, sárga, kék); ceruzák; filctoll; zsírkréta; gyurma; Montessori-torony; kosarak, tálak; játszókendők; berakótáblák; fakockák (különböző méretűek); flakonok kupakkal Hallás-, ritmusfejlesztő eszközök: Csörgő, csengő; csörgő labdák; cintányér; triangulum; dob A helyváltoztatást, önellátást, önkiszolgálást segítő eszközök kiválasztása a gyógypedagógus (konduktor) feladata az egyes gyermek állapotának, szükségletének megfelelően. 5. Gondozás - nevelés - fejlesztés A sérült kisgyermekek bölcsődei gondozása lehetővé teszi, hogy minél fiatalabb életkortól kezdve fejlesztő programmal segítsék a gyermek optimális személyiségfejlődését, biztosítsák a szülőkkel való együttműködést. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülők figyelemmel kísérhessék gyermekük bölcsődei fejlődését, fejlesztését, választ kaphassanak kérdéseikre, igény szerint írásos fejlesztő programot kérhessenek otthonra. Fontos, hogy a kisgyermeknevelő a sérült gyermeket önálló személyiségként fogadja el, gondozását-nevelését a gyermek egyéni igényének figyelembevételével végezze. A kisgyermeknevelő a sérült gyermekekkel való foglalkozás során módszerében figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A sérült gyermek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. A kisgyermeknevelő több elemből álló habilitációs munkát végez: - gondoz - napirendbe illesztve végzi az egyéni és csoportos foglalkozásokat a gyógypedagógus irányítása alapján. 5/1. Egyéni foglalkozás 1. A gyógypedagógus felméri és írásban rögzíti a gyermek fejlettségi szintjét. 2. A látottak alapján részletes, írásbeli tervet készít, a fejlődés területeit külön-külön számba véve. 3. A fejlesztési terv fő törekvéseit és az oda vezető apró lépéseket is megbeszéli a gyermek kisgyermeknevelőjével. 4. Bemutatja a gyakorlatban. 5. Utazó gyógypedagógus esetén ezután a kisgyermeknevelő a megbeszéltek szerint a napi gyakorlatban végzi a fejlesztést. 6. A gyógypedagógus folyamatosan együttműködik a kisgyermeknevelővel, konzultál a szakvizsgálatot végző orvosokkal, utazó gyógypedagógussal, pszichológussal, más szakemberekkel, szükség esetén változtat a módszerekben, a programban és a fejlesztő eszközökben.
7. A gyógypedagógus meghatározott időközönként (2-3 havonta) újra felméri a gyermek állapotát, és ehhez igazítja a programot. 5/2. Csoportos foglalkozás Teljes integrációban az egyéni foglalkozás, a gondozásba épített fejlesztés és az ép társakkal való együttlét biztosítja a sérült gyermek harmonikus fejlődését. A részleges integrációban működő csoportokban a napirend része. A gyógypedagógus tervezi és napi rendszerességgel vezeti. A csoport kisgyermeknevelőjével megbeszéli a foglalkozással elérni kívánt hosszútávú célkitűzéseket és az ahhoz vezető apró lépéseket is. Előzetes megbeszélés alapján a kisgyermeknevelő előkészíti a napi foglalkozáshoz szükséges eszközöket. 6. Dokumentáció A kisgyermeknevelő által vezetett dokumentáció: - "Bölcsődei gyermekegészségügyi törzslap" kisgyermeknevelői bejegyzése (három havonta összefoglaló a gyermek fejlődéséről), - üzenőfüzet a szülőknek a napi jelentősebb eseményekről, - kisgyermeknevelői jellemzés a szakértői bizottsági, illetve egyéb szakvizsgálatokhoz. A gyógypedagógus által vezetett dokumentáció: - egyéni fejlesztési terv, amely a fejlődést követve változhat, - csoportos foglalkozás tervezete, - gyógypedagógiai felmérés készítése évente legalább 2 alkalommal a csoportokról és egyénekről, gyógypedagógiai szakvélemény készítése szakértői bizottsági és szakvizsgálatokhoz
DOKUMENTÁCIÓ: A bölcsődénk a gyermek fejlődésének nyomon követése, a fejlődési folyamat alakulásáról való tájékozódás céljából az egyes módszertani javaslatokban megfogalmazott módon dokumentációt vezet. A dokumentáció vezetése, az abban szereplő adatok, információk felhasználása a gyermekről való lehető legmagasabb színvonalú gondoskodás biztosítása, a gyermek fejlődésének segítése, a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítése érdekében történik. A dokumentáció semmiféleképpen sem a gyermekek minősítését szolgálja.
A dokumentációnk vezetésénél fontos szempontok: a tárgyszerűség (objektivitás), az érvényesség (a szempontok, kategóriák, kritériumok stb. alkalmasak annak a helyzetnek, folyamatnak a jellemzésére, amelyre használják őket), a hitelesség, az árnyaltság, a rendszeresség, illetve a folyamatosság. A dokumentációnk készítéséhez alkalmazott módszerek és eszközök kiválasztásánál különösképpen tekintettel leszünk a kisgyermekek fokozott biztonságigényére (személyi- és tárgyi környezet állandósága, az adott helyzetnek a kisgyermek megszokott, számára elfogadott élethelyzetekhez való hasonlósága). A dokumentációnk vezetéséhez kérjük a szülők hozzájárulását, a rögzítetteket kérésre a szülőknek megmutatjuk. A dokumentációnk vezetésénél és őrzésénél a személyiségi jogokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vesszük. ÉLELMEZÉS A modern táplálkozás-tudományi elvek szem előtt tartásával, szigorúan ellenőrzött minőségi követelményeknek (HACCP) megfelelően történik. A bölcsődei élelmezés során az alábbiakra fordítunk figyelmet:
Az étel mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű legyen
A higiénés követelményeknek megfelelő legyen.
Megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen.
Új ételek, receptek kipróbálása, mely alkalmazkodik a gyermek egészséges életmódra nevelési programunkhoz.
Táplálkozás: Az étrend tervezésekor figyelembe vesszük, hogy a kisgyermek bölcsődei élelmezésében minimum háromszori étkezés esetén az ajánlott napi energia- és tápanyagtartalom 65%-át biztosítsuk. Az étrendünk változatos, mindig idényszerű, ízében összehangolt, valamint mindig szem előtt tartjuk, hogy az önálló étkezésre való nevelés szempontjából is megfelelő legyen. A bölcsődei élelmezésünk során a korszerű csecsemő- és kisgyermek táplálkozási elveket és normatívákat vesszük figyelembe úgy, hogy a táplálék: - mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, - a higiénés követelményeknek megfelelő, - megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített, - élvezhető legyen. Jelenleg az Levendula Senior Ház Kft. Közétkeztető segítségével oldjuk meg a gyermekek ebéd ellátását. Garantált minőségű ételeket állítanak elő naponta, minőségi alapanyagok felhasználásával,
modern konyhatechnológiai eljárások alkalmazásával, a szigorú konyhatechnológiai előírásokat betartva. Az egészséges táplálkozást szem előtt tartva, egyénre szabott étkeztetést is vállalnak (pl: tejmentes, cukormentes étrend szerint). Étlapunkat dietetikus állítja össze, mely alapján a Metro Áruházból kerülnek beszerzésre a reggeli, tízórai és az uzsonna alapanyagai és a tejkonyhában dajkáink készítik elő az előírásoknak megfelelően. Intézményünkben a korszerű táplálkozás feltételeinek tárgyi, személyi feltételei adottak.
Tárgyi feltételek Az új intézményben, az esztétikus, szép, korszerű épületben kialakított helységek a megfelelő berendezési, felszerelési tárgyak biztosításával, a jól felszerelt játszókert kialakításával megteremti a magas színvonalú napközbeni ellátás feltételeit.
Személyi feltételek 28 férőhelyes Bölcsőde + -időszakos gyermekfelügyelet külön csoportban - 1 fő bölcsődevezető - 1 fő intézményvezető-helyettes (4 órában) - 6 fő kisgyermeknevelő - 2 fő technikai dolgozó/bölcsődei dajka (1 fő bölcsődeorvos – szerződéssel) (1 fő dietetikus megbízással) Szakemberek felkészítése tervszerűen, az előírásoknak megfelelően történik. Ötévenként a kötelező továbbképzések teljesítésével, szakmai napokon, konferenciákon, tapasztalatcseréken való részvétel biztosításával, szakmai folyóiratok hozzáférhetővé tételével és havonta tartott szakmai megbeszélés tartásával. Érdekvédelem A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltaknak megfelelően a szülő, törvényes képviselő a házirendben foglaltak szerint panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez vagy az érdekképviseleti fórumhoz az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén, a gyermekkel kapcsolatos iratokba való betekintés megtagadása esetén. Az intézmény vezetője, illetve a szülői fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz
fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. Kapcsolattartás: A szakmai munka fejlődését, a tudásmegosztást, a jó gyakorlatok elterjedését biztosítja a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatók egymás közötti együttműködése. Intézményen belül - mivel új közösség - nagy gondot fordítunk arra, hogy a munkatársak minél hamarabb megismerjék egymás munkáját és összehangolják azt a jó ellátás érdekében. Intézményen kívül: Szoros kapcsolatot szeretnénk kiépíteni a helyi társintézményekkel, a jelzőrendszer tagjaival, civil szervezetekkel. (helyi óvoda, környező bölcsődék, korai fejlesztő központ, BDE tagság és regionális találkozókon való részvétel stb.)
Évszakokra bontva tervezzük meg programunkat: TAVASZ Az ébredő természet köszöntése: ismerkedés a tavaszi virágokkal, rügyező fákkal. Tavaszi hangulat megjelenése a dekorációkban, a kreatív játékokban – festés, gyurmázás, ragasztás, stb. Évszakoknak megfelelő mondókák, dalok, mesék, versek megismertetése. Virágok a csoportban. Gyümölcsök, zöldségek a csoportban. Húsvéti készülődés, tojásfestés, papírlapon tojásfestés, ragasztás, stb. a gyermekekkel. Mese, mondóka, vers. Alkalomhoz illő díszítés. Ünnepvárás. Anyák napi készülődés. Ajándék készítése a gyermekekkel, virágok festése, ragasztása, gyurma szárazvirággal, termésekkel történő díszítése. Vers, mondóka, ének. NYÁR Gyermeknapi családi délutánra készülődés. Díszítés. Ajándékkészítés a gyermekeknek. Mese, mondóka, ének kapcsolódása. Zöldség, gyümölcsök a csoportban. Óvodalátogatás. Nyári játék a kertben reggel, délelőtt délután. Pancsolás. ŐSZ Ismerkedés a természettel, környezettel, az őszi gyümölcsökkel. Játék az őszi termésekkel, falevélgyőjtés, ujjfestés, falevélpréselés, levélfestés az őszi színekkel. Só-liszt gyurmadíszítés termésekkel. Vers, mondóka, ének, mese. Őszi hangulat megjelenítése a dekorációban, felhasználva a gyermekek alkotásait. Gyümölcsök a csoportban. TÉL Várjuk a Mikulást, dekoráció készítése az alkalomnak megfelelően, gyermek mikulás ruhák készítése, téli versek, mondókák dalok, ünnepvárás. Festés ujjal, ecsettel Mikulás zsákja, csizmája kifestése közösen a gyermekekkel nagy és kisméretű papíron.
Adventi készülődés, díszítés a szülők, nagyszülők bevonásával ünnepvárás. Díszek készítése, mézeskalácssütés. Ének, vers, mese, mondóka, zene alkalomhoz illően. Játék a téli, havas kertben, ismerkedés a hóval, hóember, hógolyókészítés, stb. Hópelyhek festése parafa dugóval, stb. Dekoráció készítése. Madarak etetése. Madáretető készítése. Készülődés a farsangra, papírhajtogatás, álarc-festés, ragasztás, stb. dekorációkészítés. Délelőtt farsangi mulatság. Gyümölcsök, zöldségek a csoportban
ÜNNEPEINK: Születésnapok – egyéni megemlékezés, apró ajándék Egyéb ünnepek - eseménynaptár szerint
A program működésének, ellenőrzésének rendszere Belső ellenőrzés A hatékony működés nyomon követése érdekében havonta munkaértekezletet tartunk, értékeljük saját munkánkat. Külső ellenőrzés A bölcsődei ellátásban az elégedettség mérése a szülők, a fenntartó, a jelzőrendszeri tagok, a szakmai felügyeleti szervek megállapításai alapján történhet. Az összegyűjtött adatokat, információkat elemezzük, és értékeljük. Az ellenőrzés megállapításainak ismeretében, az esetleges hibák kijavítása és a szükséges korrekciók elvégzése a bölcsődevezető alapvető feladata. Szakmai programunk megvalósításában arra törekszünk, hogy a bölcsődei alapelvek érvényesülése mellett kibontakozhasson egy olyan helyi sajátosságokkal rendelkező bölcsődei gyakorlat, mely az életkori sajátosságokat figyelembe véve biztosítja a gyermekek sokoldalú fejlődését. A bölcsőde, mint intézmény meg tudja őrizni a korosztálynak megfelelő elvi és módszertani sajátosságokat, gyermekközpontú szemléletét, a mértékletességet.
NAPIRENDÜNK 6:00 – 8:00 - Folyamatos érkezés, szükség szerinti fürdőszoba használat, játék 8:00 – 8:30 - Reggeli 8:30 – 10:00 - Játék
10:00-10:10 - Tízórai 10:10 – 11:45 – Játék (jó idő esetén az udvaron), fürdőszoba használat 11:45 – 12:15 - Ebéd 12:15 – 14:45 - Alvás, ébredés után fürdőszoba használat 14:45 – 15:00 - Uzsonna 15:00 – 18:00 - Játék, folyamatos hazaadás
Étkezések alatt a gyermekek nyugodt étkezése érdekében a gyermekekért érkező hozzátartozók az átadóban várakoznak.
Bölcsőde szervezeti ábrája
Tájékoztató Az intézményekben a fenntartó határozza meg a térítési díjak összegét, illetve a bölcsődei ellátás igénybevételének szabályairól rendelkezik. A bölcsődei ellátást az alábbiak szerint lehet igénybe venni: A bölcsődei ellátás keretében elsősorban Pátyon az állandó lakóhellyel rendelkező gyermekek elhelyezéséről kell gondoskodni. A felvételi kérelmek elbírálásánál a gyermekvédelmi törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ezen szabályozás szerint a gyermekek napközbeni ellátását különösen azoknak a gyermeknek kell biztosítani, - akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, - akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, - akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek - akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A bölcsődei ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani. Amennyiben az intézményvezető az igénybevételről dönt, úgy az ellátás megkezdésekor a kérelmezővel, illetve törvényes képviselővel megállapodást köt. A szolgáltatás igénybevételéért térítési díjat kell fizetni. térítési díja bruttó ?Ft/nap. A személyi térítési díjat - amit a szülő fizet – a fenntartó határozza meg a szerint, hogy a gyermek jogosult-e valamilyen kedvezményre. Ha a szülő, illetve törvényes képviselő döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Fenntartóhoz fordulhat. Amennyiben a szülő, törvényes képviselő térítési díj vonatkozásában kedvezményt szeretne igénybe venni, jogosultságát az arra vonatkozó dokumentumokkal igazolnia kell. A térítési díjat a jogosult havonta előre, a hónap 10-ig köteles az intézménynek megfizetni. Az intézmény alaptevékenységen túli kiegészítő tevékenysége, szolgáltatásai: VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK: Igénybe vehető előzetes telefonos bejelentkezés szerint. Időszakos gyermekfelügyelet: fél vagy egész napos ellátással (7:30-15:30 között)
Mellékletek: 1. számú melléklet: MEGÁLLAPODÁS
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt) 32. § (5) bekezdés a) pontja értelmében a gyermekjóléti alapellátások igénybevételének a megkezdése előtt, állami fenntartású intézmény esetén az intézményvezető, a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. Felvételi könyv száma: MEGÁLLAPODÁS mely létrejött egyrészről a Páty Kikelet Bölcsőde (fenntartó : Euro-Diaster Nonprofit Kft ), Székhelye: 2071 Páty, Munkás tér 20-22. adószám: 22306067 – 1 – 41 Fenntartó képviselője: Gurin Zsófia Valéria, intézményvezető, mint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást – gyermekek napközbeni ellátását (a továbbiakban: bölcsődei ellátást) – biztosító intézmény (a továbbiakban: Intézmény), másrészről Kérelmező (a továbbiakban: gyermek) törvényes képviselő: Születési név: születési hely,ideje: Állampolgársága: anyja neve: lakóhelye: tartózkodási helye: mint bölcsődei ellátást igénylő gyermek törvényes képviselője (a továbbiakban: Képviselő) 1.
Felek jelen megállapodást a Gyvt, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (NM rend.)alapján kötik meg. 2. Képviselő a bölcsődei ellátást az alábbi kiskorú gyermekre igényli: Gyermek neve: születési neve: születési helye, ideje állampolgársága: anyja neve lakóhelye tartózkodási helye: TAJ szám:
3. Az NM rend. 36. § (1) bekezdése alapján bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, illetve annak az évnek a december 31-éig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévét betölti. 4. A Gyvt 32. § (7) bekezdése szerint jelen megállapodás az alábbiakra terjed ki:
a bölcsődei ellátás kezdetének időpontja: 201………………………………..
a megállapodás határozott időtartamú: minden év március 31. napjáig tart.
A gyermek számára nyújtott szolgáltatások és ellátások tartalma, módja:
szakszerű gondozás-nevelés, testi-lelki szükségletek kielégítése, a fejlődés és a szocializáció segítése,
napi négyszeri (orvos által ellenőrzött, az életkornak megfelelő) étkezés,
a fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet,
egészségvédelem-egészségnevelés, kultúr-higiénés szokások kialakulásának segítése,
állandóság (saját kisgyermeknevelő rendszer), egyéni bánásmód,
időjárástól függően napi lehetőség a szabad levegőn való játékra,
az egyéni ruhanemű kivételével, a textíliával történő ellátás,
személyes higiéné feltételeinek biztosítása,
korcsoportnak megfelelő játékeszközök használatának biztosítása,
rendszeres orvosi felügyelet,
óvodai életre való felkészítés.
A megállapodásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek! A felülvizsgálat eredményének alapján az intézményvezető dönt az ellátás további igénybevételének lehetőségéről és a megállapodás meghosszabbításáról. 5. A Gyvt 146. § (1) bekezdése értelmében a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért személyi térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: kötelezett) az Intézménynek fizeti meg. 6. A Gyvt 42. § (1) bekezdése szerint a bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. 7. A bölcsődei ellátás megszűnésének esetei:
a bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a 3. évét betöltötte, ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, és a gyermek háziorvosa ezt igazolja a bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.
8. A bölcsődei ellátás megszüntetésének esetei:
ha a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetve magatartása veszélyezteti a többi gyermek egészségét.
a Gyvt. 37/A. § (2) bekezdése értelmében az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti ellátás megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.
A Gyvt. 37/A. § (3) bekezdése szerint az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn.
Amennyiben a gyermek bölcsődei ellátását több alkalommal és legalább egybefüggő 10 napig indokolatlanul nem veszik igénybe, az a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának (bölcsődei ellátás) megszűntetését vonhatja maga után. Az ismételt indokolatlan hiányzás a házirend súlyos megsértésének minősül! Indokolatlan hiányzás esetén a szülő, törvényes képviselő részére levélben felszólítás kerül kiküldésre, hogy igazolja a gyermek távollétét. Amennyiben erre a levél kézhezvételétől számított 5 napon belül nem kerül sor, a gyermek bölcsődei jogviszonya megszüntetésre kerül.
A Gyvt. 37/A. § (4) bekezdése alapján az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti ellátás megszüntetéséről, illetve az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult, illetve törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Fenntartó Euro-Diaster Nonprofit Kft (cím: 1024 Budapest Buday László utca 5.c.ép.) 9. A bölcsőde a Gyvt. 35-36. §-a alapján Érdekképviseleti Fórumot működtet, melynek munkájában a szülők, a dolgozók és a fenntartó képviselői vesznek részt. Az Érdekképviseleti Fórum dönt az elé terjesztett intézményi panaszokról, intézkedéseket kezdeményez az fenntartónál. Az Érdekképviseleti Fórumnak címzett panaszt az Intézményvezetőnél kell benyújtani. 10. A Gyvt 33. § (1), (2) bekezdésében foglaltak értelmében a személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor, ellátás esetén az ellátás megkezdésekor tájékoztatni kell az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor a gyermek ellátását biztosító intézmény az alábbiakról tájékoztatja a törvényes képviselőt: a) az ellátás tartamáról és feltételeiről, b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról
c) az ellátásra jogosult gyermek és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, különösen a távozás és a visszatérés rendjéről d) az érték- és vagyonmegőrzés módjáról, e) az intézmény házirendjéről, f) panaszjoga gyakorlásának módjáról, g) a fizetendő térítési díjról, h) a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdekképviseleti fórumról. 11. Képviselő jelen megállapodás aláírásával igazolja, hogy a megállapodás egy eredeti példányát, valamint a személyes gondoskodás feltételeiről szóló szóbeli tájékoztatást a tagintézményben megkapta. Képviselő jelen megállapodás aláírásával tudomásul veszi a tagintézményben folyó gondozó-nevelő munkáról és a 10. pont „a-h” pontjaiban felsoroltakról szóló szóbeli tájékoztatást. Páty, 201…………………
……………………………………….. fenntartó
………………………………………………. gyermek törvényes képviselője
Erről értesülnek: 1. Törvényes képviselő 2. Fenntartó; intézményvezető 2. számú melléklet: SZMSZ
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KIKELET BÖLCSŐDE 2015 Készítette: Szászné Csobánki Szilvia Módosította: Gurin Zsófia Valéria, intézményvezető Törvényességi szempontból jóváhagyta: dr. Gurin Ferenc, ügyvezető
A Szervezeti és Működési Szabályzat az Euro-Diaster Nonprofit Kft Kikelet Bölcsődéjének, mint
intézménynek
(a
továbbiakban:
intézmény)
az
irányítására,
működésére,
gazdálkodására vonatkozó szabályok összessége. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) megalkotásának célja, hogy meghatározza a pátyi Kikelet Bölcsőde, mint intézmény jogállását, szervezeti felépítését, a jogszabályokban foglalt feladatok szervezeti egységekre történő lebontását, a szervezeti egységek, a vezetők és munkatársak feladatait, egymáshoz való viszonyát, a szervezet működésének rendjét, szervezeti felépítését, külső kapcsolatai fenntartásának és fejlesztésének szabályait. Alapkövetelmény, hogy az intézmény mindenkor és minden helyzetben alkalmas legyen az Alapító Okiratban rögzített célok és feladatok magas színvonalon történő megvalósítására. Az SZMSZ szervezeti és személyi hatálya kiterjed az intézmény szervezetére, szervezeti egységeire, valamit az intézmény munkavállalóira. 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI A létrehozásról rendelkező határozat száma: 2/2015 Az intézmény neve: Kikelet Bölcsőde Az intézmény székhelye és címe: 2071 Páty, Munkás tér 20-22 Az intézmény alapítója és fenntartója: Euro-Diaster Nonprofit Kft Az intézmény gazdálkodási jogköre: önálló Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az intézmény vezetőjét a fenntartó nevezi ki. Az intézmény működési területe: Magyarország, Budakeszi járás Az intézmény alaptevékenysége: Gyermekek napközbeni ellátása - Szakágazat száma: 889110 - Szakágazat megnevezése: Bölcsődei ellátás - Szakfeladat száma: 889101, 889109, 562917 - Szakfeladat megnevezése: Bölcsődei ellátás - Az engedélyezett férőhelyszám: 28 fő Az Intézmény körbélyegzője: Kikelet Bölcsőde, Páty 2071 Páty Munkás tér 20-22. szövegű körfelirattal. A hivatalos bélyegző lenyomatát csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával, illetve
neve mellett „h” jelzéssel, az arra felhatalmazott személy aláírásával ellátott kiadmányon lehet alkalmazni. 3. AZ INTÉZMÉNY FELADATA ÉS ILLETÉKESSÉGI KÖRE Feladatkörében a gyermekek napközbeni ellátását végzi - a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41-42.§-ában foglaltak szerinti gyermekjóléti alapellátásként - bölcsődei ellátási formában. A bölcsőde feladata: „42. § (1) A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. (2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében a Kt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. (3) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel,
gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő
szolgáltatásokkal segítheti a családokat.” Az intézmény alaptevékenységen túli kiegészítő tevékenysége, szolgáltatásai: Időszakos gyermekfelügyelet Gyermekfelügyelet Tanácsadás 4. A BÖLCSŐDE MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ ELŐÍRÁSOK Működési alapelvek A Bölcsőde feladatait a mindenkori hatályos jogszabályok, a bölcsőde szakmai programja, a szervezeti és működési szabályzat, és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCSSZI) szakmai – és szervezési irányelvei alapján köteles végezni. Törvényi és egyéb szabályozások ENSZ Emberi jogok nyilatkozata, ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól,
Európa Tanács Miniszterek Bizottsága Rec. (2002) 8-as ajánlása a tagállamok számára a napközbeni gyermekellátásról Törvények 2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről Rendeletek
- 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti
alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 259/2002.
(XII.
18.)
Korm.
rendelet
a
gyermekjóléti
és
gyermekvédelmi
szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 235/1997.(XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 78/1993. (V.12.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 4/2010. (I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról18/1998.(VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és Működésük feltételeiről. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet előírása szerint a bölcsődei nevelés-gondozás a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által kidolgozott Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja és a Bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai alapján folyik. 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30) NM rendelet módosításáról Az intézmény szakmai felügyelete: - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság – Módszertani Főosztály - Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala - PMKH Érdi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete - Érdi Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala 5. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA Intézmény típus szerinti besorolása tevékenység jellege alapján: Nonprofit gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmény. Az intézmény gazdasági feladatainak ellátása: Önálló gazdálkodást folytató, államilag támogatott intézmény. A feladatellátást szolgáló vagyon: Kikelet Bölcsőde, Páty (épület, felszerelés) Vagyon feletti rendelkezés joga: -
Euro-Diaster Nonprofit Kft.
A tevékenység forrásai: -
Magyar Államkincstár normatív támogatás
-
Térítési díjak
6. A BÖLCSŐDE SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
Az intézmény munkarendje és nyitva tartása Bölcsőde hétfőtől-péntekig 6.00-18-ig, napi 12 órában tart nyitva. A kisgyermeknevelők munkaidejét a 257/2000.(XII.26.) Korm. Rendelet szabályozza. Eszerint „a teljes napi munkaidőből 7 órát kell a munkahelyen eltölteni.” A dolgozók munkaidő-beosztása sávosan kerül meghatározásra. A dolgozók munkarendjének kialakítása rugalmasan kerül meghatározásra, figyelembe veszi az dolgozók egyéni szempontjait. (kisgyermekes, továbbtanuló, …stb.) A bölcsődei dolgozók jogviszonya A bölcsődében minden dolgozó alkalmazotti jogviszonyban áll (a közalkalmazotti besorolás szerint). A bölcsőde vezető feladatai, hatásköre, jogköre, felelősségi köre - A bölcsőde vezetője felelős az intézmény működéséért. - Ellátja a munkáltatói feladatokat a bölcsődei dolgozók tekintetében. - Ellátja a bölcsődei nevelési –gondozási munka szervezését, összehangolását. - Gondoskodik a kisgyermekek életkorának megfelelő testi, lelki, értelmi fejlődésének feltételeiről. - Gondoskodik a dolgozók oktatási és továbbképzési tervének elkészítéséről végrehajtásáról. - Elkészíti a munkáltatói jogkörébe tartozó dolgozók munkaköri leírását. - Elkészíti a dolgozók munkarendjét és munkaidő beosztásukat. - Elkészíti az éves szabadságolás ütemtervét, engedélyezi a távollétet, a nyilvántartást vezeti. - Vezeti fentieken túl az előírt nyilvántartásokat, elkészíti a napi létszámjelentést. - Összehangolja, irányítja és ellenőrzi a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók munkáját. - Folyamatosságra törekszik óvoda-bölcsőde kapcsolatában. - Szervezi és levezeti a munkatársi értekezleteket és szülői értekezleteket. - Felügyeli a bölcsőde épületének, felszerelésének műszaki állapotát, a javítási igényeket jelzi az Fenntartónak. - Közreműködik a felújítási és karbantartási munkák előkészítésében. - Kapcsolatot tart a fenntartóval, szakmai felügyeleti szervekkel, érdekképviseleti szervekkel, társintézményekkel, a szociális jelzőrendszer egyéb tagjaival, valamint a társadalmi és civilszervezetekkel - Ellátja az intézmény képviseletét a felettes szervek, és a társszervek irányában. - Elkészíti az intézmény SZMSZ-t és egyéb szabályzatait.
- Elkészíti az intézmény működésével kapcsolatos beszámolókat. - Segíti a munkatársait a szülőkkel, családokkal való kapcsolattartásban, a gyermekek érdekeinek fokozott figyelemmel, kísérésével. - Folyamatosan ellenőrzi a szakmai dokumentációt. - Gondoskodik a bölcsőde működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról - Fokozott figyelmet fordít a bölcsődei ellátásra vonatkozó törvényi, rendeleti és szakmai szabályok betartására, és betartatására. A bölcsődevezető köteles követni a szakmai és jogszabályi változásokat, és munkájában. A bölcsődevezető közvetlenül irányítja és felügyeli a a) kisgyermeknevelőket, b) bölcsődei dajkákat/technikai dolgozókat (takarító, karbantartó) A helyettesítés rendszere Bölcsőde vezetőt az intézményvezető-helyettes helyettesíti. A kisgyermeknevelők, és technikai dolgozók/bölcsődei dajkák szükség szerint egymást helyettesítik, hosszabb hiányzás esetén a bölcsődevezető gondoskodik a hiányzó helyettesítéséről. A bölcsődei kisgyermeknevelők feladatai: - A 3 éven aluli gyermekek gondozása-nevelése, a harmonikus testi és mentális szükségleteinek kielégítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. - Konstruktív kapcsolat kialakítása a szülőkkel, gondviselőkkel az egységes nevelési célkitűzések megvalósítása érdekében. - Tevékenységüket a vonatkozó gyermeki és szülői jogok és kötelességek figyelembe vételével végzik. A kisgyermeknevelők munkáját bölcsődei dajkák segítik. Az élelmezési feladatok A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek, illetve a bölcsődei – beszállító által biztosított. - Az élelmezésvezetői, dietetikusi feladatokat képesítéssel rendelkező szakember látja el szolgáltatási szerződés alapján. Az orvosi ellátás Bölcsőde orvosi feladatait szolgáltatási szerződéssel foglalkoztatott háziorvos látja el, havi 4 órában alkalommal, illetve szükség szerint telefonon hívható.
Karbantartói feladatok Az intézmény karbantartását a Fenntartó vállalkozóval kötött szerződéses jogviszony alapján biztosítja. 7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE A képviseleti jogkör gyakorlása A bölcsődevezető képviseleti jogköre: A Kikelet Bölcsőde nem önálló jogi személy, amelynek képviseletére a munkaköri leírás szerinti jogkörökben a bölcsődevezető jogosult. 8. A KIADMÁNYOZÁSI JOG ÉS A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS SZABÁLYAI A bölcsőde feladat –és hatáskörébe tartozó ügyekben keletkezett iratot a fenntartó képviselője jogosult aláírni. A kiadmányozás részletes szabályait az Iratkezelési Szabályzat határozza meg. A körbélyegzőt csak az aláírási joggal rendelkező vezető aláírásával ellátott iraton lehet használni. A kötelezettségvállalás részletes szabályait a „Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés szabályzata” tartalmazza. AZ UTASÍTÁSI JOGKÖR GYAKORLÁSA A bölcsődén belül meghatározott feladatokat, és azok végrehajtási módját utasítások határozzák meg. Az utasítások fajtái: a) A munkaköri leírás: Egy adott munkakör feladatait és az ahhoz kapcsolódó jogokat, kötelezettségeket és hatásköröket határozza meg. A munkaköri leírást a bölcsődevezető készíti el és hagyja jóvá. b) A bölcsődevezetői utasítások: Írott formában megjelenítő, és az intézmény szervezetére vonatkozó utasítás, melyet a bölcsődevezető adhat ki, az Iratkezelési Szabályzat előírásainak megfelelően. c) Szabályzatok: A kötelező jelleggel kiadni rendelt szabályzatokat melléklet tartalmazza. d) Munkatervek: a cselekvési programok, intézkedési tervek. e) Szóbeli utasítás: operatív jellegű utasítások. 9. AZ ELLENŐRZÉSI JOG GYAKORLÁSA
A bölcsőde minden a munkaköri leírásban irányítással megbízott munkatársát ellenőrzési jog illeti meg a részére meghatározott feladatkör keretein belül. Minden irányítással megbízott munkatársat, a közvetlen vezető felé azonnali bejelentési kötelezettség terheli mindazon esetekben, amikor az általuk irányított munka végzésében a tervezetthez képest, a feladat teljesítését veszélyeztető, vagy akadályozó változás következik be. Az ellenőrzés rendszere: a) vezetői ellenőrzés b) munkafolyamatba épített ellenőrzés c) függetlenített belső ellenőrzés d) külső ellenőrzés Az ellenőrzés megállapításainak ismeretében, a hibák kijavítása és a szükséges korrekciók elvégzése a bölcsődevezető alapvető feladata. A belső ellenőrzést a Fenntartó végzi. 10. A KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYAI A belső kapcsolattartás szabályai a) Minden munkatársnak alapvető kötelezettsége a bölcsőde szervezeti egységeivel történő aktív munkakapcsolat kialakítása, a horizontális koordináció és információcsere folyamatos biztosítása. b) Minden munkatárs kötelezettsége, hogy az intézmény eredményes munkáját akadályozó tényekről, körülményekről a szolgálati út betartásával tájékoztassa az intézkedésre jogosult és kötelezett vezetőt. c) A bölcsőde minden munkatársától saját szakterületén elvárható az önálló és kezdeményező munkavégzés. A külső kapcsolattartás szabályai a) A bölcsőde működésének eredményességéhez, kedvező megítéléséhez nélkülözhetetlen, hogy a vezetők és munkatársak egymás tevékenységét segítő, jól működő kapcsolatokat építsenek ki az intézményekkel együttműködő szervezetekkel, és személyekkel. b) A külső kapcsolattartás rendje megfelel a képviseleti jog gyakorlásának rendjével. A külső kapcsolatokban csak ellenőrzött információkat lehet felhasználni. c) Az írott és elektronikus sajtóval való kapcsolattartás szervezése és irányítása elsődlegesen a fenntartó feladata. A fenntartó, a kapcsolattartással és a
nyilatkozatok megtételével bölcsődevezetőt és munkatársait is megbízhatja. A bölcsődevezető előzetes engedélye nélkül a munkatársak a sajtónak nem nyilatkozhatnak. A szolgálati út betartásának szabályai Minden munkatárs kötelezettsége, hogy a munkavégzés helyzetéről, a feladatok tervszerű végrehajtásáról, a munkavégzés zavarairól, akadályairól, a tervtől való eltérésről, a vezetői beavatkozást igénylő eseményekről szóló jelentéseket, információkat vezetője részére adja meg. 11. A HELYETTESÍTÉS ÉS A MUNKAKÖR ÁTADÁS –ÁTVÉTEL RENDJE 1. A helyettesítés rendjének meghatározásával biztosítani kell a feladatok végrehajtása valamint az irányító munka folyamatosságát. 2. A bölcsődén belül a helyettesítés rendjének kialakítása a bölcsőde vezetőjének kötelessége, aki az operatív jellegű, sürgős eseti helyettesítést szóban is elrendelheti. 3. A jogszabályokban meghatározott helyettesítési megbízás kiadására a bölcsődevezető jogosult. A munkakörök átadás –átvételét az egyes munkakörökben bekövetkező személyi változások valamint tartós távollét esetén kell végrehajtani. A munkakör, vagy munkaköri feladat átadását jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza: a) az átadásra kerülő munkakör szakmai feladatait, munkaköri leírását, b) a feladatok felsorolását, azok végrehajtásának állapotát, c) az átadásra kerülő dokumentumok jegyzékét, d) az átadó és átvevő dolgozók esetleges észrevételeit. 12. A VEZETŐI FÓRUMRENDSZER A vezetői fórumrendszer működtetésének célja, hogy a bölcsődevezetője és munkatársai megfelelő információkkal rendelkezzenek feladataik ellátásához, valamint számot adjanak a részükre meghatározott feladatok teljesítéséről. A vezetői fórumrendszer fontosabb elemei: a) Éves értékelő munkaértekezlet az intézmény teljes állományának részvételével. Az értékelést a bölcsődevezető tartja. b) Csoportvezetői értekezlet, amelyet a bölcsődevezető tart a helyettese, és a téma szerint meghívott munkatársak részére, havi egy alkalommal.
13. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ –t jóváhagyás követően a bölcsőde valamennyi dolgozójával ismertetni kell. 2. A jelen SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően kell elkészíteni a bölcsőde szabályzatait, és a munkaköri leírásokat. 3. Ezen Szervezeti és Működési Szabályzatot,- az időközben változások kiegészítése mellett – öt évente felül kell vizsgálni, arról jegyzőkönyvet készíteni és mellékletként tartani. Egyéb mellékletek: 1. számú mellékelt: Alapító Okirat másolata 2. számú melléklet: A kötelezően kiadni rendelt szabályzatok felsorolása 2. sz. mellékelt Kötelezően kiadni rendelt szabályzatok Házirend Leltározási Szabályzat Iratkezelési Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Esélyegyenlőségi Szabályzat Páty, 2017.04.24. Ellenőrizte és jóváhagyta : dr. Gurin Ferenc, Euro-Diaster Nonprofit Kft, ügyvezető
