FÜGG ETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Thököly út 172. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil: 06-70/ 775-17-73 BM: 39-530 E-mail cím:
[email protected] Szám:
FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET FŐTITKÁRÁNAK 1/2017. (I. 17.) számú TÁJÉKOZTATÓJA a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2017. 01. 16-ai üléséről A RÉT 2017. január 16-án megtartott soros ülésén megvitatott kérdésekről az alábbiak szerint tájékoztatom tagságunkat. A tanácskozást Kovács István r. vezérőrnagy úr, az ORFK gazdasági főigazgatója vezette. Az ülésen munkáltatói részről részt vettek továbbá Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok, rendőrségi főtanácsos úr az ORFK személyügyi főigazgatója, Dr. Boros Gábor r. ezredes úr, az ORFK Hivatal Jogi Főosztály vezetője, Dr. Bak Sándor r. ezredes úr, az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálatának vezetője, valamint Zsifkó Zita asszony az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Gazdálkodási Főosztály vezetője. Szakszervezetünket az ülésen Pongó Géza főtitkár úr és Dávid Tibor főtitkár-helyettes úr képviselték. (A munkáltatói oldal által adott írásbeli válaszokat a szövegben dőlt betűvel jelöljük.) Minimálbér/garantált bérminimum emelkedése 2017-ben 2017-ben a minimálbér összege 15 %-kal, a garantált bérminimumé pedig 25 %-kal emelkedik. Ezzel összefüggésben tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy miként tervezi a rendőrség vezetése a kötelező emelés végrehajtását: ismételten a munkáltatói döntés – már akinek van még – rovására, így tényleges emelést csak azok fognak kapni, akiknek már nincs vagy a %-os emelésnél kisebb összegű munkáltatói döntésű illetményrésze. Amennyiben a fentiek szerint kerül sor a kötelező béremelésre, úgy azt több szempontból is aggályosnak tartjuk: nem csak az alsó, illetve a középfokú besorolásban foglalkoztatottak bérezése fog egymásra csúszni, de a középfokú besorolásban lévők közti bérezési különbségek is elmosódnak. Ez utóbbi pedig azt fogja eredményezni, hogy a hosszabb köz- és rendőrségi szolgálati idővel rendelkezők illetményében nem fog megmutatkozni a munkáltatói elismerés (munkáltatói döntésű illetményrész). Szinte azonos bérezése lesz, illetve van már jelenleg is a pályakezdőknek és a „régi” dolgozóknak. Természetesen nem a fiatalok illetményét tartjuk indokolatlanul magasnak, hanem a hosszabb közszolgálati/rendvédelmi múlttal rendelkezőkét megalázóan alacsonynak.
2
Kezdeményeztük, hogy a rendőrségnél/rendvédelemnél eltöltött idő az érintett kollégák bérezésében kerüljön elismerésre (pl. munkáltatói döntésű illetményrész „hűségidő” hosszával arányos megemelése). Az ORFK képviselői részéről az ülésen elhangzott tájékoztatás szerint a garantált bérminimum/minimálbér emelés végrehajtásával kapcsolatban pénteken a Belügyminisztérium illetékeseivel egyeztetésre került sor. Tekintettel arra, hogy pénzügyi fedezet csak a jogszabályi kötelező bérbeállás végrehajtására biztosított, így a munkáltatói döntés változatlanságát a rendőrség nem tudja biztosítani. Ehhez kb. 2,5 milliárd Ft költségvetési forrás kellene. Béremelésre tehát ténylegesen csak azok esetében kerül sor, akiknek az illetménye a 161.000 Ft-os garantált bérminimum, illetve a 127.500 Ft-os minimálbér alatt van – ez az elhangzott tájékoztatás szerint kb. 4.500 fő, azaz a közalkalmazotti állomány fele – valamint a fizetési fokozatban lépők a kollektív szerződésben rögzített pár ezer Ft-os emelést kaphatják meg, amihez azonban a Kúria álláspontjára figyelemmel legalább alkalmas minősítéssel kell hogy rendelkezzenek. Az előzőekhez kapcsolódón kijelenthetjük, hogy a nem hivatásos állomány több mint fele a jogszabályi bérminimumon van foglalkoztatva, mivel az 50 %-os közalkalmazotti érintettségen felül mondhatni, hogy a teljes munkavállalói állomány érintett a kötelező minimálbér/bérminimum emelésben. Ugyancsak az ORFK képviselőinek az ülésen elhangzott tájékoztatása szerint a garantált illetmény különbözeti igények rendezésének is a pénzügyi fedezet hiány az akadálya. Ahhoz, a korábbi RÉT ülésen elhangzottak szerint kb. 3,5 milliárd Ft forrásra lenne szükség. A 2017. évi minimálbér/garantált bérminimum emeléssel összefüggésben a rendőrségi köztisztviselők stagnáló béreinek problémájára is felhívtuk a figyelmet az ülésen. Az említett személyi körbe tartozók bére is már közel egy évtizede be van fagyasztva, és a 2017es emeléssel még inkább el fog értéktelenedni a bérük, és az ígért életpálya sincs még sehol. Azon túl, hogy a minimálbér/garantált bérminimum emeléssel a közalkalmazottak bére szinte beéri az övékét, de a hivatásos állományhoz viszonyítva is fennáll a bérfeszültség: a rendőrségi kormánytisztviselők feladatai a hivatásosokéval sok esetben összekapcsolódik, egymás mellett dolgoznak, nagyjából azonos feladatokat látnak el, de a bérezés, főleg a hivatásos életpálya bevezetése óta egyre fokozódik. Országosan kb. 300 fős állományról beszélünk, tehát nem igényelne komoly pénzügyi ráfordítást a bérrendezésük, viszont az erkölcsi hozadéka megtérülne. Az ülésen kezdeményeztük az említett személyi körbe tartozók bérrendezését is. Munkavállalók illetményrendezése, közalkalmazott-munkavállaló FBŐ bérfeszültség Tervezi-e az ORFK a munkavállalók illetményének megemelését, elsősorban az FBŐ-sökét. Egyre nagyobb a létszámgond, az elmenők helyére nem igazán érkeznek, főként az alacsony bérezés miatt. Hasonló a helyzet a HIK (ESR) állomány létszámával, pl. operátori állománynál a hiány lassan 50 %-os. A kérdéssel összefüggésben ismételten felhívtuk a figyelmet a fegyveres biztonsági őri feladatokat munkajogviszonyban illetve közalkalmazotti jogviszonyban ellátók között fennálló bérfeszültségre, melyet a 2017. évi minimálbér/garantált bérminimum emelés
3
jelentősen eltérő %-os mértéke tovább generál, indokolatlan megkülönböztetést eredményezve a két foglalkoztatotti réteg között a munkavállalók hátrányára. Mindkét vonatkozásban azonnali intézkedések megtételét kezdeményeztük. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a kormányzati szándék elsősorban a hivatásos állományúak bérrendezését és az új életpálya modell bevezetését, valamint a közalkalmazottak rendvédelmi ágazati pótlékának bevezetését tartotta szem előtt, más bérrendezésre többletforrást a Kormány nem különített el. A Kormány ezen intézkedéseinél a Rendőrség, mint végrehajtó szerv szerepel, többletforrást csak és kizárólag a hivatásos és közalkalmazotti állományúak bérrendezésére kaptunk. A sokadjára elővezetett problémafelvetésre ismételten ugyanaz a válasz hangzott el a rendőrség vezetése részéről, ezért újfent a Belügyminisztériumhoz fordulunk. Hivatásos állomány újabb béremelési üteme Az ülésen tájékoztatást kértünk a hivatás állomány 2017. 01. 01-től időszerű újabb 5 %-os illetmény emelési ütemének számszaki adatairól: hány fő részesült 5 %, 1-5 % közötti emelésben, és főként hány fő az, akik már nem kapnak semmit a bérük már beállt az új besorolás szerinti illetmény szintre. Ezen kérdések munkáltatói megválaszolására a következő RÉT ülésen kerül sor. Életpálya lakáspillér Az ülésen rákérdeztünk, hogy változott-e valamit a helyzet a tekintetben, hogy a hivatásos életpályával összefüggésben ígért lakástámogatási többletforrást a rendőrség megkapta-e. Mint ismeretes a biztosítási konstrukció helyett 2017- januártól bevezetésre kerül(t) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék jogintézménye (=kötelező foglalkoztatás), míg az ígért új lakástámogatási formák helyett végül arra hangzott el ígéret, hogy az igényelhető munkáltatói kölcsön összege fog emelkedni, melyhez a szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani fogják. A hitelösszeg valóban 5 millió Ft/főre emelkedett, viszont ilyen célra mindösszesen 106 millió Ft szerepelt a rendőrség költségvetésében, ami kb. 20 fő hiteligényének kielégítésére elegendő. Az OFK képviselőinek elmondása szerint a fedezeti Ft összeg továbbra sem változott. A lakáspillér tehát ismét, vagy pontosabban továbbra is inog, ha egyáltalán még áll. 2017. évi cafetéria Az ülésen rákérdeztünk az állomány 217. évi cafetéria juttatásának helyzetére, egyben sürgettük a jogszabályváltozások folytán készpénzkifizetésre és SZÉP kártya feltöltésre leszűkült konstrukciók mielőbbi kiutalását (kifizetés, feltöltés). Az ORFK képviselőinek tájékoztatása szerint a hivatásos állomány vonatkozásában a jogszabályok kogensen meghatározzák a lehetséges juttatásokat (évi bruttó 200.000 Ft keret terhére nettó 100.000 Ft készpénz + SZÉP kártya feltöltési lehetőség), melyek vonatkozásában a nyilatkozattételt még e hónapban kell a hivatásosoknak megtenniük. A nem hivatásos jogviszonyban állók vonatkozásában nem kaptunk egyértelmű választ, ezért e tekintetben soron kívüli megkereséssel fordulunk az ORFK vezetéséhez.
4
Szegedi Rendészeti Szakközépiskola logisztikai problémái Tisztségviselőink az alábbi problémákat jelezték a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola (SZRSZKI) kettős funkciójával kapcsolatban. Az iskola a tanulói valamint a Készenléti Rendőrség határrendészeti feladatokat ellátó állománya elhelyezését és kiszolgálását is biztosítja. A legégetőbb probléma az étkeztetés lebonyolítása. A mellékelt dokumentáció szerint az étkezőt a tanulók nem használhatják, mivel az kizárólagosan a KR határrendészei számára van fenntartva. Ebből adódóan a tanulók a folyosón állva kénytelenek elfogyasztani az ebédjüket. Ugyanakkor az étkező sok esetben kong az ürességtől, mivel a határrendészek ebédeltetése jellemzően a kinti állomáshelyeken történik. A kialakult helyzet egyrészt rossz szájízt generál a jövő határrendészeinek: miután elvégezték az iskolát azokkal a kollégákkal fognak együtt dolgozni, akik most nem ülnek velük egy asztalhoz. Másrészt az SZRSZKI konyhájának kapacitása (személyzet, eszközök) is kérdéses, hogy elegendő, illetve megfelelő-e ekkora igénybevételre (tanulók + határrendészeti feladatokat ellátók együttes kiszolgálása). Az SZRSZKI logisztikai helyzetéhez kapcsolódik a következő probléma is. Az SZRSZKI a határrendészeti feladatokat ellátók elhelyezése miatt a tanulók csak egy részének tud szállást biztosítani. Az iskolások egy része Szeged városon belül, többeknek viszont csak más településeken tudnak elhelyezést biztosítani, ami a napi bejárás időtartamát növeli, és ezzel a pihenés és felkészülés idejét rövidíti. Kértük az ORFK közbenjárását a probléma rendezésében. A Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóság válasza szerint az étkező helyiségek használati rendjének kialakítása a KR MŰIG igazgatójának és az Országos Rendőr-főkapitányság Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat vezetőjének egyeztetésével történt. A kiszolgáló térben található étkező részt a határrendészeti feladatokat ellátó állomány veszi igénybe, azonban ha már csak ott van hely, akkor a tanulók is leülnek oda. A többi étkezőt a tanulók és határrendészeti feladatokat ellátók közösen veszik igénybe. Ebédidőben előfordul, hogy 5-10 percig sorban kell állni. Azonban azt, hogy tanuló vagy bárki más állva étkezzen egyszer sem tapasztaltam, sem én, sem a Szegedi Logisztikai Törzsben dolgozók. A KR állománya a tömeg elkerülése érdekében alkalmazkodik a tanulók ebédidejéhez. A mellékelt fényképfelvételen az látszik, hogy a kiszolgáló tér és az egyik étkező közötti folyosó részen állnak sorban. Álláspontom szerint vagy éppen az étkezőbe készülnek leülni, vagy éppen viszik vissza a tálcát. A meleg étkezés ellátásban egyszer sem tapasztaltunk fennakadást. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola (a továbbiakban: SZRSZKI) konyhában dolgozó állománya magas színvonalon látja el a feladatát, és alkalmazkodik a kialakult helyzethez. Munkájuk segítése érdekében a KR nagyobb összeget költött a konyha korszerűsítésére, illetve konyhatechnológiai eszközök beszerzésére. Téves azon információ, amely szerint a KR határrendészeti feladatot ellátó állományának étkeztetése külső állomáshelyen történik. A meleg élelem elfogyasztása a SZRSZKI-ban történik, a hideg élelem elfogyasztása pedig a szolgálatteljesítési vagy pihenő helyen zajlik. Szolgálatteljesítéstől függően a napi egyszeri, vagy kétszeri meleg étkezés biztosított a határrendészeti feladatot ellátó állomány számára.
5
A migrációs feladatok ellátásában résztvevő állomány elhelyezésére parancsnoki jóváhagyással az SZRSZKI épülete került kijelölésre, ezért a hallgatói állomány elhelyezése csak Szegeden vagy más településen biztosítható. Határszolgálat: élelmezés, szállás, ruházat Tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy: a)
a téli időjárás beköszöntével a határrendészeti feladatokat ellátók vonatkozásában a munkavédelmi, munkaegészségügyi elírások mindenhol teljesülnek-e: meghatározott időszakonkénti pihentetés, melegedés lehetősége, stb. A Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóság válasza szerint a KR munkavédelmi előadója és az Országos Rendőr-főkapitányság munkavédelmi felügyelője, folyamatosan ellenőrzik, hogy a munkaegészségügyi előírások teljesülnek-e. A pihentetés és a melegedés a szolgálatos állomány részére a Honvédség által biztosított pihenősátrakban történik, amelyek koordinálását a helyszínen lévő szektorparancsnokok felügyelik.
b) Az élelmezés terén a mennyiség mellett az egészséges és változatos étkezés iránti igények kielégítésére is hangsúlyt fordítanak-e: sok kolléga kéthetente megy a határra szolgálatba, így az egészség szempontjából sem szerencsés, hogy az ellátás javarészt szénhidrátgazdag termékekből tevődik össze, amit a mellé adott gyümölcs mennyisége nem tud kompenzálni. A Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóság válasza szerint az étkezés változatosságának biztosítása érdekében 3 féle, hetente változó forgó étlap szerint főznek az SZRSZKI konyháján. Az elfogadott étlap alapján próbálják biztosítani az ellátást a Bács-Kiskun és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságok területén, külső szálláshelyen elhelyezett, határrendészeti feladatot ellátó állomány vonatkozásában. Az étlap felülvizsgálata és megújítása jelenleg folyamatban van. Az állomány napi 3800 kalória értékű étkeztetésben részesül, melynek szénhidrát tartalma az átlagos szintnek felel meg. c)
A szállásokon – ugyancsak a határra rendszeresen vezényeltek miatt – a komfortérzet növelésére is több figyelmet lehetne fordítani: szabad Wi-fi használat bővítése, TV a szobákba, vagy az ilyen felszereltségű közös helyiségek számának növelése. A Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóság válasza szerint szabad Wi-fi a SZRSZKI minden épületében biztosított, az mindenki számára elérhető. Külső szálláshelyek vonatkozásában a Wi-fi használata korlátozott lehet, mert a szálláshelyeknél eltérőek az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások. Az SZRSZKI szálló épülete korlátozott adottságokkal rendelkezik, jelenleg TV-vel felszerelt további közösségi helyiség kialakítására nincs lehetőség.
d) Ruházat: a hideg időben szükségessé váló felszerelések (thermo kesztyű, zokni, téli sapka, aláöltözet, stb.) biztosítottak-e, illetve a szolgálatellátást könnyítő egyéb felszerelések is elegendő mennyiségben rendelkezésre állnak-e: pl. málha mellény,
6
karabinerek, különböző tartók. Hallani azt is, hogy az említett felszereléseket saját pénzükből szerzik be maguknak a kollégák. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság, Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóság válasza szerint a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10) BM rendelet alapján (a továbbiakban: rendelet) a KR hivatásos állománya alapellátásként rendelkezik az alábbi téli ruházati termékekkel: • szolgálati garbó, sötétkék • bőrkesztyű, fekete • szolgálati téli sapka, fekete Alsóruházati költségtérítésként 10 000 Ft került kifizetésre, mely az általuk vásárolt alábbi ruházati termékeket tartalmazza: téli ing, téli alsó, 2 pár téli zokni, 2 pár nyári zokni. A hivatkozott rendelet alapján a ruházati utánpótlási ellátmány terhére kell az elhasználódott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket pótolni. Az említett málhamellény (taktikai mellény) a Rendőrségnél nem rendszeresített termék, az csak meghatározott feladatellátáshoz kerül biztosításra. A migrációs helyzet kezelésében résztvevő állományt (9 236 fő) az alapellátási normán felül elláttuk további egy rend gyakorló öltözettel, valamint a Rendőrség plusz 8 000 forintot biztosított részükre még egy garnitúra téli alsó és téli ing beszerzésére, illetve intézkedtünk a teljes egyenruhás állomány kötött sapkával történő ellátása érdekében. Valamennyi szervet utasítottuk, hogy lássa el az érintett állományt (személyenként) az alábbi összetételű egységcsomaggal: • 2-4 db kb. 10X10 cm-es zárt rendszerű, hőképzéssel járó (exoterm) kézmelegítő tasak, • 1 db sí maszk, • 1 db 750 ml-es hőszigetelt kulacs, amely 3 rétegű hőszigeteléssel, BPA mentes alapanyagból készült. A csapadék elleni védelem fokozása érdekében 2017. április elejéig a teljes rendőri egyenruhás állományt ellátjuk korszerű, világszínvonalat képviselő 16M Csapadék ellen védő öltözettel. e)
A ruházati felvetéssel összefüggésben ismételten indítványoztuk, hogy az évenkénti ruhapénz visszatartás keretét szolgálati áganként eltérő ruházati termékekkel történő ellátásra fordítsák: eltérő a ruházati igénye pl. a közlekedésrendészeti vagy pl. a határrendészeti feladatot ellátóknak. Ugyancsak visszatérő probléma a méretezésbeli eltérés: a kiosztásra kerülő ruházati cikkek gyakorta hordhatatlanok, mert a látszólag egyforma méretnagyság a valóságban nagyságrendekkel eltér. Legutóbb a bakancs tekintetében állt fenn az említett probléma: a több számmal nagyobb méreteket talpbetétek kiosztásával próbálták ellensúlyozni, bár ezt nem tartjuk elfogadható megoldásnak, lévén, hogy jellemzően 12 órás szolgálatot, ráadásul terepviszonyok között kell a lábbelikben teljesíteni! A méretbeli differenciákat az is felerősíti, hogy a méretfelvétel/leadás hónapokkal korábban történik meg, így az esetleges testsúlyváltozások miatt is több a csereigény, és a cserék sajnos időben hosszú átfutással valósulnak meg. Összegezve: a ruházati ellátás terén hatékony reformokra lenne szükség, figyelemmel a leírt – évek óta visszatérő –problémákra.
7
Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a természetbeni ruházati ellátás módját, és az azon belül biztosítandó termékek cikkösszetételét a belügyminiszter határozza meg. Az egyenruházati termékek méretállásait az érintett állomány felmérése alapján a szervek adták meg, ettől függetlenül az ORFK a meglévő létszámon felül 25 % tartalékkészletet is biztosított részükre. Az esetlegesen fennmaradó méretcserék rendezése érdekében 2016. december 6-án országos felmérést rendeltem el, amelynek határideje december 20-a volt. A beérkezett adatok összesítése után a méretcsere rendezése érdekében intézkedni fogok. FBŐ-sök saját mobiltelefon használata Választ kértünk arra, hogy mi indokolja, hogy általánosságban tiltva van az FBŐ-söknek a saját mobiltelefon magánál tartása a szolgálat közben. Pedig pl. kapus szolgálatban nem veszélyezteti a szolgálat ellátását, főként hétvégeken vagy éjszaka. Az ülésen ígértet kaptunk az ORFK képviselőitől a probléma kivizsgálására és megválaszolására. 50 év felettiek heti 2 óra munkaidőkedvezménye Az előző RÉT ülésen a nem hivatásos állomány vonatkozásában kértük az ORFK megerősítését a heti 2 óra sportcélú munkaidőkedvezmény biztosítottságát illetően. Most az 50 év feletti hivatásos állományt érintően kérdeztük, hogy azt a fizikai felmérésre már nem kötelezett életkorú állomány is igénybe veheti-e. Információink szerint ugyanis vannak szolgálati helyek, ahol az az álláspont, hogy az említett személyeknek a kedvezmény nem jár, mivel a fizikai felmérő elvégzésére sem kötelezettek. A témához kapcsolódóan az ülésen jeleztük azt a problémát is, hogy a fizikai felmérés során az életkor kitolódására is figyelemmel jobban kellene sávozni a fizikai felmérési szinteket/elvárásokat: ugyanaz az elvárás egy 45 évessel és 55 évessel szemben is, amit már csak az életkori sajátosságokra is figyelemmel méltánytalannak tartunk. A probléma annál is égetőbb, mivel egy év végi jogszabály módosítás (57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendeletet módosító 55/2016. (XII. 22.) BM rendelet) 50 évről 56 évre megnövelte a fizikai felmérésen való részvételi kötelezettség életkori határát. Ezt önmagában is eltúlzottnak tartjuk, és természetesen kezdeményezni fogjuk a Belügyminisztériumnál annak lecsökkentését! Határszolgálat problémák Szakszervezetünkhöz érkezett jelzés szerint eltérő bánásmódban részesül a déli határ mentén szolgálatot teljesítő állomány. Az Ibh és Gyoda mellett odavezényelt állománynak (Rendőr, Honvéd) kap könnyítést a rendkívüli hidegben. Emelt szintű ellátásban részesülnek. Egyszeri 8.000,- Ft ruházati pótlást is kapnak. A helyi állománynak ugyanakkor pl. csak 30 perces egyszeri munkaközi szünet jár. A helyi állomány pl. gépkocsizó, okmányoló, gyalogos járőrszolgálatot is ellát, sőt a migránsok elfogását is végzi, van, amikor több órás gyaloglás árán.
8
Intézkedést kértünk a jelzett különbségtétel megszüntetésére. Az ülés keretében megválaszolására.
ígéretet
kaptunk
az
írásban
megküldött
problémafelvetésünk
A határszolgálatot ellátók helyzetének javítása érdekében kezdeményeztük a magasfigyelőnek nevezett, de valójában vadászlesek zártabbá tételét az időjárás viszontagságai ellen. Hiába a műanyag "áruházi raktárak" bejáratainál található" szalagfüggönyök, és plexi lapok, amikor az oldal deszkákon "befütyül" a szél. RSZKI-ról kinevezettek utazási, előmeneteli problémák A rendészeti szakközépiskolákról hivatásos állományba kinevezettek vonatkozásában gyakori probléma, hogy az első szolgálati hely meghatározása sok esetben nem igazodik az érintettek lakóhelyéhez, ami jelentős utazási többletidőt, illetve többletköltséget jelent az érintett fiataloknak. Az utazási nehézségek, illetve kiadások pedig hosszabb távon az állományban maradásra is negatív hatással lehetnek. Ismételten kértük, hogy a szolgálati helyek kijelölése során a személyi körülmények súlyozottan kerüljenek figyelembevételre. Ugyancsak visszatérő aggály, hogy a határrendész szakirányon végző rendészeti szakközépiskolások hosszú távú előmenetele biztosított lesz-e a későbbiekben. Ismételten központi választ, illetve megerősítést kértünk arra vonatkozóan, hogy az érintett kollégák később tovább fognak tudni lépni, vagy megrekednek a határrendészeti szakterületen. Az ülés keretében megválaszolására.
ígéretet
kaptunk
az
írásban
megküldött
problémafelvetéseink
Jubileumi jutalmak kifizetési gyakorlata az új Hszt. óta Tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy a 2015. évi XLII. törvény (új Hszt.) hatálybalépése óta hogyan történik a jubileumi jutalmak elszámolása. Elsősorban a január 1.jei jogosultsági időponttól számított jubileumi jutalmak vonatkozásában kérjük a kérdés megválaszolását. Információink szerint ugyanis ez esetben a december 31-én érvényes díjazást alapul véve kerül sor a számfejtésre és kifizetésre, ezáltal a január 1-jei illetményemelés a jubileumi jutalom összegében nem jelenik meg. Tájékoztatást kértünk az országos jubileumi jutalom kifizetési gyakorlatról. Az ORFK képviselőinek egyöntetű álláspontja szerint a 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet alapján a december 31-ei illetmény alapulvételével kerülhet sor a január 1-jei induló időpontú jubileumi jutalmak kifizetésére. Álláspontunk szerint az ORFK álláspontja a Hszt. határidő számítási alapelveivel nincsenek összhangban.
9
Ruha, ruhapénz Ugyancsak örökzöld probléma a ruházat, egészen pontosan a méretproblémák. A gyakorlat az, hogy a felmérés úgy zajlik, hogy a kollégáknak kell megadniuk, hogy milyen méretre van szükségük. Egyrészt gyakori probléma, hogy a hivatalos mérettábla méretek és az egyenruházatban azon a számozáson/megnevezésen futó méretek között eleve nem kis különbség mutatkozik, de egyéb gondok is felmerülnek. A méretigény leadása és a tényleges ellátás között annyi idő telik el, hogy a kollégák alkata jelentősen megváltozik (fogyás, hízás). Az ilyen változások esetében a cégnek jó lenne biztosítania, hogy a ruházatot cseréljék. Információink szerint azonban a hozzáállás a gyakorlatban sajnos az, hogy "ezt rendelted, ezt kapod". Legalább olyan lehetőség lenne, hogy ha csökkentett áron is, de a csere megoldható lenne a ruházati boltban. Zsifkó Zita asszony az ülésen elmondta, hogy az ORFK távlati elképzelése is az, hogy a pontos méretigény meghatározásához egy teljes méretszortimentet hozzanak létre, és az állomány az egyes ruházati cikkeket felpróbálva tudja leadni/megadni az igényeit. A ruhapénz és elszámolás tekintetében indítványoztuk – annak reményében, hogy egyszer végre nem kerül sor újabb és újabb egyenruhacserére/ellátásra – hogy a ruhapénz terhére pl. mosószer, illetve ruházati átalakítás számlák is elfogadásra kerüljenek: az előbbi a ruházat tisztántartása, az utóbbi pedig a már említett ruházat átalakítás szükségessége miatt indokolt. Kezdeményeztük, hogy a nyári és téli bevetési ruhával alapellátásként és központi forrásból kerüljön ellátásra az érintett állomány, azt ne a ruhapénze terhére kellejen beszereznie, ha nem akar megfagyni vagy megsülni a szolgálati feladatok ellátása során. Indítványoztuk továbbá ugyancsak a ruházattal kapcsolatosan, hogy a RUSZ-t akként módosítsák, hogy extrém időjárási körülmények között közterületi .szolgálatot bevetési ruhában kelljen ellátni, mivel a normál szolgálati öltözet ilyen időben rettentően hideg. Gépkocsi költségtérítés Az ülésen rákérdeztünk, hogy a rendőrség 2017. januártól hány Ft/km összegben fogja téríteni a gépjármű használatot, tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti mérték 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedett. A magasabb elszámolás a munkáltató mérlegelési körébe tartozik, vagyis álláspontunk szerint csak a rendőrségen múlik, hogy végre elmozdul-e a több éve 9 Ft/km-en stagnáló mértékről. Az ORFK képviselőinek tájékoztatása szerint a gépkocsi használat költségtérítési mértékének egységesen 15 Ft/km összegre történő megemeléséről rendelkező belső norma már kiadás alatt van. Természetesen a gazdaságosság mint folyósítási kritérium változatlanul fennáll, azaz a költséghatékonyság szerint dönthet a munkáltató a támogatás formájáról: bérletet vagy benzinpénzt fizet, viszont ha az utóbbira kerül sor, úgy annak összege mérlegelés nélkül 15 Ft/km. Az ORFK képviselőinek tájékoztatása szerint a munkába járási költségtérítés vonatkozásában jogszabálymódosulás miatt még korrekcióra van szükség (gyermek oktatási intézménybe vitelével összefüggő gépjárműhasználat), melyben ugyancsak megtették a szükséges intézkedéseket.
10
Határvadász képzés Az ülésen tájékoztatást kértünk a határvadász képzés helyzetéről, nevezetesen, hogy az ígért 3.000 fő határvadász rendszerbe állítása hol tart. Az ORFK képviselőinek elmondása szerint 532 fő tett esküt a közelmúltban, azaz kerültek hivatásos állományba munkavállalóból. Még további 4 hónapig tart a képzésük (3 hónap után őr-járőrtárs képesítés, amire még további 1 hónap alatt idegenrendészeti, stb. ismereteket fognak elsajátítani), így kb. április végére állhatnak majd szolgálatba. Még további kb. 480 fő vesz részt határvadász képzésben, azaz mindösszesen 1.015 fő. Véleményünk szerint a fenti számszaki adatok alapján messze elmarad a célkitűzésként megjelölt 3.000 fős létszámtól, azaz a rendőrök gyakori átrendelésének mérséklésére a közeljövőben nem lehet számítani.
Pongó Géza főtitkár
