„Polgári peres és nemperes eljárások” tantárgyi tematika 2015/2016. tanév őszi szemeszter [Igazságügyi igazgatás alapszak]
A polgári eljárás fogalma és fajai. A polgári ügyekben eljáró bíróságok. Joghatóság, hatáskör és illetékesség. A peres felek. A per egyéb alanyai. A perköltség. A költségkedvezmények. A polgári per szakaszai. Az egyes eljárási cselekmények. A határozatok. A perorvoslatok. A különleges perek köre. A polgári nemperes eljárások jogi természete és osztályozása. A vagyonjogi polgári nemperes eljárások. A fontosabb egyéb bírói polgári nemperes eljárások. Az alternatív vitarendezés alapjai.
Polgári peres és nemperes eljárások elhatárolása Polgári per bíróság ellenérdekű felek kereset kontradiktórius tárgyalás bizonyítás szabad/teljes ítélet (anyagi jogerőhatás)
Polgári nemperes eljárás bíróság/közjegyző/végrehajtó hiányozhat indítvány/kifogás/kérelem/más hiányozhat a kölcsönös meghallgatás nincs/meghallgatás nincs/korlátozott végzés (nincs res iudicata)
Polgári nemperes eljárás • a bíróságnak vagy valamely ahhoz tartozó, illetőleg meghatározott szempontból azzal azonosnak minősülő személyeknek, valamint az eljárásban részvételre jogosult más személyeknek, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények, illetve jogok tanúsítása, elismertetése érdekében, sajátos (a polgári perre előírtaknál általában egyszerűbb) eljárási formában végzett, törvényileg meghatározott, egymást követő cselekményei és az azokhoz kapcsolódó eljárási jogviszonyok.
Funkcionális hatály [amikor a polgári perjogi szabályt nem polgári peres, hanem másféle eljárás során alkalmazzuk] viszonylagos
részleges másodlagos kisegítő
Polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályok [a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában hozott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet]
A nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályok • egyesbíró [Ppék. 13. § (1) bek.] A házassági bontópert előkészítő, a lakásbért megállapító, továbbá a személyes használati tárgyak kiadására, a tartásra, valamint a családjogi jogszabályon alapuló egyéb ideiglenes intézkedésre irányuló nemperes eljárásban a bíróság összetételére a Pp. 11. §-a irányadó, a többi polgári nemperes eljárásokban azonban a bíróság ülnökök közreműködése nélkül jár el. Az első fokon eljáró bíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró). Törvényben meghatározott esetben az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik [Pp. 11. § (1) és (2) bek.]. • a Pp. végzés elleni fellebbezés szabályainak alkalmazása [Ppék. 13. § (2) bek.] A polgári nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint az elsőfokú bíróság határozata ellen előterjeszthető felfolyamodás helyett fellebbezésnek van helye; a fellebbezésre a Pp. XII. fejezetének a végzések elleni fellebbezést szabályozó rendelkezései irányadók. • Pp. funkcionális hatálya [Ppék. 13. § (3) bek.] Egyebekben - amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik - a nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Polgári ügyekben eljáró bíróságok [Alaptörvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.), Pp.]
Kúria Ítélőtábla Törvényszék Járásbíróság ****** közigazgatási és munkaügyi bíróság
Kúria (legfőbb bírói szerv) Jogegység biztosítása • bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz • joggyakorlat- elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, amely keretében vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát. Egyfokú fórumként elsőfokon eljárva • felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek törvényességét • megállapítja a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztását. Jogorvoslati fórumként másodfokon eljárva elbírálja • a törvényszék elsőfokú határozata ellen előterjesztett fellebbezést (ugró fellebbezés!), illetve • az ítélőtábla, mint másodfokon eljáró bíróság eljárása során hozott olyan végzés elleni fellebbezést, amely ellen az elsőfokú eljárás szabályai szerint is fellebbezésnek lenne helye. harmadfokon eljárva elbírálja • a felülvizsgálati kérelmet.
Ítélőtábla • elsőfokon nem jár el • kizárólag másodfokon jár el, így elbírálja a törvényben meghatározott esetekben, a járásbíróság, illetve a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot. • regionálisan szervezettek az ítélőtáblák, így - Fővárosi Ítélőtábla (Budapest): Budapestre, Fejér, Heves, Nógrád és Pest megyékre terjed ki - Szegedi Ítélőtábla: Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyékre terjed ki - Pécsi Ítélőtábla: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyékre terjed ki
- Debreceni Ítélőtábla: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-NagykunSzolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre terjed ki - Győri Ítélőtábla: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megyékre terjed ki
Törvényszék Elsőfokon jár el a törvényben meghatározott ügyekben Másodfokon elbírálja a járásbíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.
Járásbíróság (kerületi bíróság) Elsőfokon ítélkezik.
Közigazgatási és munkaügyi bíróság Elsőfokon ítélkeznek különbíróságként működnek elsőfokú határozatai ellen előterjesztett fellebbezések elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik működési területe egy megyére terjed ki elnevezésük általában a megyeszékhelyhez igazodik, Budapesten a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működik.
A bíróságok összetétele Elsőfokon eljáró bíróság általános szabályként: egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró) kivételes szabályként: - törvényben meghatározott esetekben egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik (munkaügyi per). - ha az ügy különös bonyolultsága indokolja 3 hivatásos bíróból álló tanácsban (közigazgatási per). - ülnökök közreműködésével jár el a bíróság, ha az egy keresetben, illetőleg az egyesített perekben érvényesített valamelyik igény vagy a viszontkereset, illetőleg a beszámítási kifogás elbírálása tekintetében a törvény szerint ülnökök közreműködése szükséges. - 3 hivatásos bíróból álló tanácsban (Fővárosi Törvényszék előtti iparjogvédelmi per).
Másodfokon eljáró bíróság általános szabályként: három hivatásos bíróból álló tanács
Harmadfokon eljáró Kúria általános szabályként: a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. kivételes szabályként: - ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Törvény indokolt esetben az eljáró bíróság összetételét az (1)-(5) bekezdésekben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja. fél kérelmére beszerzi a bizonyítékul szolgáló iratokat. [Pp. 141. § (5) bek.];
Bírák kizárása A bírói függetlenség garanciája, az ítélkezés tárgyilagosságát, pártatlanságát szolgálja. Ha az ügy elbírálásában mégis olyan bíró vesz részt, akivel szemben kizárási ok áll fenn, az ún. abszolút hatályon kívül helyezési oknak minősül, azaz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kell helyeznie. A bíróság arra ügyel, hogy az eljárásban ne vegyen részt kizárt bíró, illetve a kizárási okot a fél bejelentheti.
Az egyes kizárási okok 1./ Abszolút kizárási okok (a bírót feltétlenül kizártnak kell tekinteni) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet a fentiek képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt a fenti két esetkörbe tartozó személynek a hozzátartozója vagy volt házastársa Hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. •
az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte
2./ Relatív kizárási ok (mindig mérlegelés tárgya) az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). A bíróság pénzbírságot szabhat ki az ismételten alaptalan indítványt előterjesztő féllel szemben.
Kompetenciák 1. Joghatóság a külföldi elemet tartalmazó ügyek megosztása a különböző államok között 2. Hatáskör ügyek megosztása a különböző szintű bíróságok között
3. Illetékesség ügyek megosztása az azonos szintű bíróságok között
Joghatóság milyen ügyekben járhatnak el magyar, illetve külföldi bíróságok vagy más hatóságok [A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet] -
általános joghatóság • alperes lakóhelye, illetve székhelye • a felek állampolgársága nem játszik szerepet, az alperes lakóhelye vagy székhelye a döntő • alperes védelmét szolgáló szabályok Magyar bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van, hacsak joghatóságát e törvényerejű rendelet ki nem zárja.
-
különös joghatóság • felperes részére kedvező, felperest illeti meg a választás joga, melyik állam bíróságához kívánja a keresetlevelét benyújtani. • a tényállások jogértelmezés útján nem bővíthetők pl. szerződéssel összefüggő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van, vagy olyan alperes ellen indított vagyonjogi perben, aki belföldön lakóhellyel nem rendelkezik, a magyar bíróság eljárhat, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van.
-
kizárólagos joghatóság • egyes követelésekre, illetve bizonyos ügycsoportokra nézve • csakis a magyar bíróság ítélkezhet pl. belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban, magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban, belföldi végrehajtást érintő eljárásban, magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban.
-
kizárt joghatóság • nem járhat el magyar bíróság vagy más hatóság pl. külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban, nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban, külföldi végrehajtást érintő eljárásban.
-
felek által kikötött joghatóság (joghatóságról való megállapodás) • vagyonjogi ügyek tekintetében • felmerült vagy jövőbeli jogvitájuk esetére • valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát • rugalmas alaki szabályok
Hatáskör valamely bírósági útra tartozó jogvita elbírálása elsőfokon járásbíróság, avagy törvényszék elé tartozik-e A hatásköri szabályok megsértése olyan lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, amely maga után vonja az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. 1. A per tárgya szempontjából Járásbíróság hatáskörébe tartoznak: - minden olyan per, amelyet törvény nem utal törvényszéki hatáskörbe. Közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak: - közigazgatási perek, - munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek 2. A pertárgy értéke szempontjából A pertárgyérték meghatározása vagyonjogi perekben a hatáskör megállapításának előfeltétele. - pénzben kifejezhető követelés esetén - célszerűségi okokból kivételek 3. A hatáskör vizsgálata - hivatalból - bíróság hatáskörének megállapításánál, a per tárgyának értékére a keresetlevél beadásának időpontja az irányadó - ha éppen a pertárgy értékében bekövetkezett változás alapozza meg az adott bíróság hatáskörét (pl. a járásbíróság előtt indult perben utóbb kiderül, hogy a pertárgy értéke valójában a kereset beadásakor meghaladta a 30 millió Ft-ot, de utóbb ez az érték lecsökkent). Ebben az esetben ugyanis az eljáró bíróság a hatásköre hiányát nem állapíthatja meg - kereseti követelés felemelése, illetve leszállítása esetén
Illetékesség [ha hatáskörrel rendelkező bíróságok közül, melyik jár el?] Fajai • kizárólagos (törvényi) • felek által kikötött (alávetéses) • általános • vagylagos/versengő
Az illetékesség vizsgálata • hivatalból • keresetlevél beadásának időpontja az irányadó
Perképesség 1. perbeli jogképesség 2. perbeli cselekvőképesség
Perbeli jogképesség • azt a képességet jelenti, hogy valaki a perben fél lehet • hiánya perakadály
Perbeli cselekvőképesség • azt a képességet jelenti, hogy valaki a perben, mint fél személyesen vagy meghatalmazott útján eljárhat • természetes személy félhez kötődik
• hiánya miatt a perbeli cselekmények hatálytalanok
Pertársaság • Több felperes/több alperes • Felperes döntésén vagy jogszabályi rendelkezésen alapulva jön létre • Fajtái: egységes és egyszerű – egységes: függőség elve – egyszerű: függetlenség elve
Beavatkozás • Fentieken kívül álló harmadik személy • Önkéntes és perbehívásos
Változás a felek személyében • jogutódlás • más ok: – pertárgy igénylése – elődmegnevezés – helytelen alperes perlése – perbelépés a pertárs jogán
Perbeli képviselet • fél helyett és érdekében való közreműködés a per vitelében • törvényes – meghatalmazotti – ügygondnoki képviselet
Törvényes képviselet • Természetes személy/jogi személy esetén • Permegszűntetés/eljárás félbeszakadása
Meghatalmazotti (ügyeleti) képviselet • meghatalmazottak köre • meghatalmazás
Ügygondnoki képviselet • bíróság rendeli ki • cselekvőképtelen természetes személy és jogi személy félnek nincs törvényes képviselője • ismeretlen helyen tartózkodó félnek nincs meghatalmazottja
Perbeli képviselet fogalma • más személy helyett és érdekében közreműködés a per vitelében • közvetlen képviselet
Perbeli képviselet fajtái • törvényes képviselet [Pp. 49. §] • meghatalmazotti képviselet [Pp. 66. § (1) bek.] • ügygondnoki képviselet [Pp. 74. §]
Törvényes képviselet [jogszabályi rendelkezés/szervezeti szabályzat] • természetes személy szülő/gyám/eseti gyám/gondnok/eseti gondnok [Ptk. 6:19. § (1) bek., Gyer. 132. § (2) bek., 6:20. §] • jogi személy vezető tisztségviselő [Ptk. 3:29. § (1) és (2) bek.] *** • hiányának jogkövetkezményei Ha a fél törvényes képviselője hal meg, és a törvényes képviselőnek a per vitelére nem volt meghatalmazottja, az eljárás mindaddig félbeszakad, míg a fél részére kirendelt új törvényes képviselő személyét be nem jelentik. Ugyanez áll akkor is, ha a fél törvényes képviselőjének ez a jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy az általa képviselt fél cselekvőképessé vált volna[Pp. 111. § (3) bek.]. A bíróság a pert megszünteti: ha a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták [Pp. 157. § b) pont].
Meghatalmazotti képviselet [fél/törvényes képviselő egyoldalú címzett jognyilatkozata] • személyi kör ki lehet/ki nem lehet? [Pp. 67. § (1) bek.] kötelező jogi képviselet [Pp. 73/A. §] (esetei, hiányának jogkövetkezményei) • meghatalmazás alakiság (aláírás) tartalma általános meghatalmazás • képviseleti jogosultság vizsgálata perakadály kizárás
Ügygondnoki képviselet [bíróság kirendelő végzése] • kirendelés esetei általános [Pp. 74. §] különös kötelező (személyállapoti perek, eljárás félbeszakadása, hirdetményi úton keresetlevél) mérlegelhető (kiskorú meghallgatása) • ügygondnok jogállása • ügygondnok készkiadása és költsége
Ügyész részvétele a polgári perben [1/1194. (I.7.) AB határozat, 3/2012. (I.6.) LÜ. utasítás] • részvétel formái 1./ - felperesként - keresetindítási joga általános (jogvédelmi képtelenség) különös (külön jogszabályi rendelkezés) - felperesi pertársként - alperesként 2./ fellép per folyamán • jogállása fél jogállása, kivéve fél jogállása
• ügyész és az anyagi jogosult viszonya
A perköltség fogalma a célszerű és jóhiszemű pervitel
a költségek felmerülésének helye
A perköltség elemei - a bizonyítás körében felmerülő költségek tanú- és szakértői díj, szemle költsége - az eljárási illeték - a jogi képviseleti költség felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásai és munkadíja.
Képviselettel járó költségek - ügyvéd ügyvéd- ügyfél között: ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya bírósági eljárásban (megállapodás csatolása esetén/nincs díjmegállapodás) a pertárgy értékéhez és a ténylegesen elvégzett munkához kell igazodnia
- jogtanácsos (lsd. ügyvédek) - ügygondnok kifejtett munkával arányban állóan
- a felet jogi képviselőnek nem minősülő egyéb meghatalmazott képviseli munkadíjat nem, hanem útiköltség, keresetkiesés - támogató útiköltség, keresetkiesés - saját ügyükben eljáró ügyvéd - közvetítő költségeit és díját
A költségek előlegezése 1./
bizonyítási eljárással járó költségek (pl. tanú-, szakértői és tolmácsdíj) a bizonyító fél költségek felmerülésekor szakértői díj letétbe helyezés
2./
ügygondnok készkiadása és díja akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált. készkiadásokat esetenként, ügygondnoki díjat általában csak az eljárást befejező határozatban
A perköltség viselése 1./ miben dönt? általános szabály: ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt kivételes szabály: valamely perbeli cselekmény költségében tanút, szakértőt elmarasztal, úgy nyomban kötelez valamely perbeli cselekmény költsége a felek valamelyikét a per eldöntésére tekintet nélkül terheli. 2./ hogyan dönt? általános szabály: hivatalból
kivételes szabály: nem dönt csak közös kérelemre 3./ kit marasztal? általános szabály: pervesztest kivételes szabályok: ok nélküli pereskedés rosszhiszemű pervitel
A perköltség viselése 3./ kit marasztal? általános szabály: pervesztest kivételes szabályok: - ok nélküli pereskedés - rosszhiszemű pervitel - állam viseli: • ügyész pervesztes • tolmács • bíróság érdekkörében felmerült ok - közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére pert indító fél - jogi személy gazdálkodó szervezet alperes nem tett eleget előzetes egyeztetési kötelezettségének - részleges pernyertesség - a per kártérítésre irányul, vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ - pertársaság - beavatkozó - jogutódlás
Perköltségbiztosíték az alperes kérésére külföldi felperes köteles adni a perrel felmerülő költségek fedezése céljából biztosíték összege
Kérdés: felperes székhelye Ausztriában van. Köteles perköltségbiztosítékot adni?
Kérdés: I.r. felperes külföldi, azonban a pertársa, a II.r. felperes belföldi jogi személy. Mentesül I.r. felperes a perköltség- biztosíték alól?
A polgári per szakaszai 1. elsőfokú eljárás szakasza [szükségképpeni szakasz] 1.1. keresetindítás felperes eljárási cselekménye bíróság köteles megvizsgálni 1.2. tárgyalás előkészítése cél a tárgyalás eredményességének biztosítása 1.3. tárgyalás tényállás felderítése cél az érdemi határozat meghozatala 2. másodfokú eljárás szakasza [esetleges szakasz] fellebbezés benyújtása cél: megvizsgálni az elsőfokú határozat megalapozottságát/jogszerűségét 3. felülvizsgálati szakasz [esetleges szakasz] cél: jogerős határozat vizsgálata 4. végrehajtási szakasz
Eljárási cselekmények cél:
a polgári eljárás megindítása,
lefolytatása és befejezése.
fajtái: alanya szerint • bíróság • felek • egyéb alany tartalma szerint • akarat-kijelentés • tudomás- kijelentés érvényesség/hatályosság szempontjából • érvényes és hatályos • hibás • érvénytelen és hatálytalan
1. Beadványok azon eljárási cselekmények, amelyek bírósághoz címzett információkat tartalmaznak - írásbeliség/szóbeliség - kezdőirat/utóirat - tartalmi elemek: • címzettként a bíróság • folyamatban lévő ügyben a bírósági ügyszám • azonosítás érdekében név és lakóhely • per tárgya • aláírás (nem ügyvéd/ügyvéd/kötelező jogi képviselet) - mellékletek - példányszám
2. Hiánypótlás amennyiben a beadvány nem felel meg az azzal szemben támasztott törvényi alaki vagy tartalmi követelményeknek és az abban foglaltakból a szükséges adatok nem állapíthatók meg, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével, a hiányok megjelölése mellett, pótlás végett a félnek - visszaadja, és egyben - figyelmezteti a jogkövetkezményekre.
2. Hiánypótlás elrendelése - bírói mérlegelésen alapul (olyan fogyatékosságban szenved-e, amely akadályozza az eljárás további menetét) - illetékköteles beadványt az illeték lerovása nélkül, vagy annak csak részben való teljesítésével terjesztették elő, úgy kötelező a hiánypótlás elrendelése
2. Hiánypótlás a keresetlevél hiányosságai miatt - a bíróság nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja - amennyiben a tárgyalás előkészítése keretében, az ellenféllel való közlést megelőzően a bíróság azt állapítja meg, hogy a keresetlevél akár alaki, akár tartalmi szempontból nem felel meg a törvényi követelményeknek, úgy a jogi képviselő nélkül eljáró felperest általában hiánypótlásra kell felhívnia - hiánypótlásra való felhívás mellőzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselő útján benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a törvényben tételesen felsorolt, minimálisan szükséges és elengedhetetlen, ekként kötelező tartalmi elemeket, illetve ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását vagy nem fizették meg az eljárási illetéket, vagy nem tett eleget az egyeztetési kötelezettségének
2. Hiánypótlás joghatásai 2.1. hiánypótlás teljesítése Ha a fél a beadvány hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, azt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be. 2.2. hiánypótlás elmulasztása - beadvány elutasítása [ha a beadvány hiányai olyan jellegűek, amelyek annak elbírálását egyáltalán nem teszik lehetővé] - annak a hiányos tartalma szerinti elbírálása [a késedelmes hiánypótlás joghatásai azonban igazolási kérelemmel elháríthatók]
3. Mulasztás Mulasztás akkor valósul meg, ha a fél, illetve egyéb perbeli résztvevő személy
- az arra megszabott határidőn belül, illetve határnapon nem végzi el az előírt eljárási cselekményt. [kivéve, ha az adott eljárási cselekmény elvégzésének akadálya köztudomású természeti esemény, illetve elháríthatatlan más akadály] Mulasztás következményei általában a törvény erejénél fogva, maguktól állnak be. [kivéve, ha ehhez előzetes figyelmeztetés szükséges vagy az ellenfél kérelmére alkalmazandóak]
4. Igazolási kérelem 4.1. célja vétlen (önhibán kívüli) mulasztás kimentésére szolgál [nincs helye igazolásnak azonban, ha azt a törvény kizárja]
4.2. kötelező tartalma elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítenie kell, határidő elmulasztása esetén pedig egyidejűleg az elmulasztott eljárási cselekményt is pótolni kell. 4.3. határidő - elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától 15 nap [a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét (szubjektív határidő)] - a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet (objektív határidő)
4. Igazolási kérelem elbírálása 4.1. elutasítás - érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani: ha az igazolást a törvény kizárja, vagy az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elő, vagy határidő elmulasztása esetében az igazolást kérő az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével együtt nem pótolta - érdemi vizsgálat eredményeként Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. 4.2. helyt adás - mintha a mulasztást el sem követték volna el - az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetőleg részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell Az igazolási kérelemnek helyt adó végzés külön fellebbezéssel nem támadható meg, és az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben támadható.
5. Határnap/határidő
5.1. fogalom határnap egy meghatározott konkrét időpont, amely alatt az eljárási cselekményt teljesíteni kell határidő meghatározott időszak
5. Határnap/határidő 5.2. számítás A napokban megállapított határidő: - kezdőnap nem számít - törvénykezési szünet A hónapokban vagy években megállapított határidő lejárta. *** Határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik.
Legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. 5.3. meghosszabbítás - esetei törvényi határidő, illetve bírói határidő - mértéke meghosszabbítással együtt, negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése
Idézés [felhívás a bíróság előtti megjelenésre] • • • • • • • • • • •
megjelenés kötelező mulasztás jogkövetkezményekkel jár idéző végzés kivételesen lakhelykutatás határnapról értesítés (új határnap tűzése a határozat kihirdetésére) idézés tartalma (tájékoztatás! idézés szabályszerűsége) idézés formái írásban szóban (tá. elhalasztása esetén) rövid úton (külön kézbesítő útján)
Kézbesítés [bíróság iratainak címzett részére történő dokumentált átadása] • • •
• • •
•
a címzett tudomást szerez a küldeményről joghatást csak akkor vált ki, ha szabályszerű kiváltott joghatás: – perindítás hatályának beállta – határidők kezdőnapja személyes megjelenésre/meghatalmazott részére a címzett a bejelentett címen ismeretlen kézbesítés módjai: – személyes átvétel – tárgyaláson – fax/elektronikus út – postai szolgáltató útján – (ajánlott/tértivevényes) kézbesítési vélelem [feltételezi a hivatalos irat közlését] cél: rosszhiszemű pervitel megakadályozása „átvételt megtagadja” „nem kereste” kézbesítési vélelem megdöntése
Kézbesítési vélelem megdöntése • hivatkozás alapja önhibán kívüliség kézbesítés szabálytalansága (csak erre, ha megtagadta az átvételt) • megdöntés iránti kérelem benyújtása ki? címzett ideje: tudomástól 15 nap (szubjektív) beálltától 6 hónap (objektív) helye: azon bíróságnál, amely eljárásában beállott helyt adás esetén a jogkövetkezmény: hatálytalanság és megismétlés
Kézbesítési megbízott • • •
külföldi felperes/külföldi alperes feladata: irat átvétele és továbbítása vélelem: átvételtől 15-dik napon megismerte a megbízó az irat tartalmát
Hirdetményi kézbesítés •
okok:
•
tartózkodási hely ismeretlen kézbesítési jogsegély nincs kézbesítési megbízott nincs elháríthatatlan akadály előre eredménytelen ismeretlen örökösök részére elrendelés: kérelem költségelőlegezés valószínűsítés megvalósítása: kifüggesztés joghatása: 15-dik napon kézbesített
•
•
Keresetindítás Keresetlevél- kereset keresetlevél: - a per megindításának eszköze - felperesi beadvány - kötelező tartalmi elemei eljáró bíróság megnevezése felek/képviselőik neve, lakóhelye, perbeli állása érvényesíteni kívánt jog, tények, bizonyítékok bíróság hatásköre és illetékessége kereset (!) és mellékletei okiratok meghatalmazás kereset: - a bíróság döntésére irányuló pontos és határozott kérelem - alperes az első tárgyaláson erre terjeszti elő védekezését
Keresetindítás A kereset elemei: alanya tárgya tartalma címzettje A kereset fajai: marasztalási megállapítási jogalakítási Marasztalási kereset (pl. pénzbeli marasztalás) követelés lejárt (kivéve) Megállapítási kereset (pl. elszámolási kötelezettség) együttes feltételek, így felperes jogvédelmi szükséghelyzetben és felperes teljesítést nem követelhet Jogalakítási kereset jogviszony létrehozása, módosítása, megszüntetése
Keresetindítás 2. Kötelezettség a jogvita peren kívüli elintézésének megkísérlésére - keresetlevél benyújtását megelőzően
- jogi személy gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitájában - perakadály
Keresetindítás 3. Keresetváltoztatás - eredeti helyébe lép - szigorú időhatárok 4. Keresetkiterjesztés - eredeti megmarad, de bővül
Alperes védekezésének eszközei ellenkérelem - alaki (per megszüntetését kéri) - érdemi (kereset elutasítását kéri) viszontkereset - felperes követelésével szemben a saját követelését érvényesíti - együttes elbírálás céljából, ugyanabban a perben beszámítási kifogás - egynemű és lejárt követelések egymással szembeni beszámítása - egyoldalú nyilatkozat - legfeljebb a kereseti követelés mértékéig
Akadályok az eljárás menetében [per folytatását időlegesen megszakító körülmények miatt] tárgyalás elhalasztása tárgyalás felfüggesztése eljárás szünetelése eljárás félbeszakadása
Akadályok az eljárás menetében A tárgyalás elhalasztása (új határnap kitűzése) tárgyaláson egyoldalú kérelemre és kötelező: alperes megfelelő védekezésre való felkészülése végett mérlegeléstől függően pl. képviseleti jog igazolása miatt vagy szükséges a bizonyítás kiegészítése hivatalból, bíróság érdekkörében felmerült okból tárgyalás előtt kötelező: felek indokoltan és közösen kérik, legkésőbb 8 nappal mérlegelhető (kivételesen fontos okból): felek közösen kérik, 8 napon belül
Akadályok az eljárás menetében A tárgyalás felfüggesztése 1. A per eldöntése előzetes kérdés elbírálásától függ kötelező: - közvetítői eljárás lefolytatásának időtartamára (szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben, kötelező határozat közlésétől 2 hónap elteltével folytatni kell) - ha a per eldöntése házasság létezésétől vagy érvényességétől, illetőleg gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, és ez iránt per van folyamatban (annak jogerős eldöntéséig) - ha a per eldöntése házasság érvényességétől függ, a tárgyalást akkor is fel kell függeszteni, ha az érvénytelenítési per még nincs folyamatban, de annak megindítására a felek valamelyike jogosult (megfelelő határidőt kell kitűzni, annak sikertelen letelte után azonban a felfüggesztett tárgyalást folytatni kell) mérlegelhető: - büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe (tartozik, ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig) - más polgári per vagy nemperes eljárás ás már folyamatban van
Akadályok az eljárás menetében A tárgyalás felfüggesztése 2. Más okból 2.1. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése bíróság a végzésben meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter részére is. 2.2. Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése bíróság az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütközik
2.3. A Kúria eljárásának kezdeményezése önkormányzati rendelet felülvizsgálata iránt bíróság hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó önkormányzati rendelet jogszabályba ütközik
Akadályok az eljárás menetében eljárás szünetelése Okok: - felek közös kérelmére akár az első tárgyalást megelőzően, akár az első fokú eljárás folyamán bármikor bejelentik - felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg - felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy - hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri A szünetelés a törvény erejénél fogva (ipso iure) áll be A szünetelés a határidők folyását nem érinti. Az eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a per megszűnik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Akadályok az eljárás menetében eljárás félbeszakadása Okok: - halál/megszűnés jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig, kivéve ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt de! megszűnt félnek nincs jogutódja! - per vitelére nincs meghatalmazottja, cselekvőképességét elveszti mindaddig, amíg a fél részére kirendelt törvényes képviselő személyét be nem jelentik - törvényes képviselője hal meg, és a törvényes képviselőnek a per vitelére nem volt meghatalmazottja/ a fél törvényes képviselőjének ez a jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy az általa képviselt fél cselekvőképessé vált volna mindaddig, amíg míg a fél részére kirendelt új törvényes képviselő személyét be nem jelentik - háború vagy valamely elháríthatatlan esemény miatt a bíróság működése szünetel, vagy a féllel ilyen okból nem lehet érintkezni az eljárás az akadály megszűnéséig félbeszakad
Bizonyítás alanyai (felperes/alperes/bíróság) tárgya (releváns tények, „egyszerűbben bizonyítandó tények”) bizonyítás lefolytatása (előzetes bizonyítás, indítványozás: bizonyítási kötelezettség- bizonyítási teher bizonyítás elrendelése bizonyítás foganatosítása) bizonyítási eszközök és bizonyítékok tanú (tanúzási képesség: pszichikai és fizikai alkalmasság tanú kötelezettségei - megjelenési kötelezettség - vallomás-tételi kötelezettség - okirat- felmutatási kötelezettség) szakértő okirat (magánokirat- közokirat) szemle
Határozat fajai ítélet (ügy érdemében) ítélet/részítélet/közbenső ítélet/kiegészítő ítélet
végzés (eljárásjogi kérdésben) eljárást befejező végzés/pervezető végzés joghatásai egyszerű kötőerő jogerő (alaki jogerő: fellebbezéssel nem támadható anyagi jogerő: ítélt dolog) végrehajthatóság (előzetes végrehajthatóság, teljesítési határidő) kijavítás/kiegészítés
