2016-os adóváltozások, valamint az áfa alkalmazása a gyakorlatban
Társasági adó – Növekedési adóhitel - 2015-ös adóévre is alkalmazható - meghatározott feltételek esetén az adóalany társasági adójának egy részére „részletfizetési” lehetőséget kap Feltételei: • legalább három korábbi adóév megléte; • az adózó nem volt részese 3 éven belül átalakulásnak, egyesülésnek, szétválásnak; • a feltöltés határidejéig beadott adóhatósági nyilatkozat a kedvezmény igénybevételének választásáról; • a tárgyévi AEE növekménye eléri vagy meghaladja a megelőző adóévi AEE abszolút értékének (azaz pozitív előjellel vett értékének) az ötszörösét.
Növekedési adóhitel Az adózás előtti eredmény számítása során: - a kapott (járó) osztalék, - a kapott (esedékes) kamat összegét, - az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét és - a térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá - az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.
Növekedési adóhitel Egyik fontos feltétel, hogy az adózó adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy igénybe kívánja venni a kedvezményt. E nyilatkozatát az adózó – függetlenül attól, hogy feltöltésre kötelezett, vagy nem kötelezett – az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig teheti meg. A nyilatkozattételt – első ízben, általános esetben 2015. december 20-áig – az adózó a következőképpen teljesítheti: - ha adóelőleg-kiegészítésre kötelezett, a 1501 jelű bevallásban, vagy - ha adóelőleg-kiegészítésre nem kötelezett – az adóhatóság által erre a célra rendszeresített – 15NAHI jelű bevallásban.
Növekedési adóhitel A nyilatkozattétel határidejéig az adózó megállapítja és bevallja a várható növekedési adóhitelre jutó adó összegét, amelynek 25%-át adóelőlegként két egyenlő részletben a tárgyévet követő adóév első két negyedévében (a negyedév 2. hónapjának 20. napjáig) fizeti meg. Az adózó a tárgyévi társasági adóbevallásában állapítja meg és vallja be a növekedési adóhitel összegére jutó adó végleges összegét. Az adót – a fentiek szerint megfizetett adóelőleget is figyelembe véve – az adózó hat egyenlő részletben fizeti meg, az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként (a negyedév második hónapjának 20. napjáig). Kedvezményezett beruházási érték, mint csökkentő tétel!
Fogalmi elemek változásai Elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely a) rendszeresen működik, b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák, c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt;
Fogalmi elemek változásai Előadó-művészeti szervezet: Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint nyilvántartásba vett olyan szervezet, amely nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott vállalkozásnak, és nem folytat a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet.
Fogalmi elemek változásai Előadó-művészeti szervezet jegybevétele: az előadó-művészeti szervezetnek a tárgyévet megelőző évben EGT tagállamban szerzett, a TESZOR 90.01. Előadó-művészet körébe sorolt tevékenységgel elért, általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele.
A Sztv. módosításának átvezetése a Tao szabályozásába - Bejelentett részesedés - Bejelentett, illetve jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág - Rendkívüli tételek Csökkentő tétel: A Tao tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja alapján a bírság, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, a korábbiakban növelő tételként figyelembe vett összeg (is) csökkenti az adóalapot.
Egyéb szervezetek adóalapjának meghatározása A 2016. évi cél szerinti (közhasznú) tevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység meghatározása során „új szabályként” a Civil tv. rendelkezéseit kell figyelembe venni, amely tevékenységi minősítés az adózás tekintetében is irányadó. A Tao. tv. szerint ugyanis a civil szervezet esetében a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét a Civil tv. rendelkezéseit figyelembe véve, a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani, azzal, hogy a Tao. tv. alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek a Civil tv. szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő – alapcél szerinti (közhasznú) – tevékenység.
Egyéb szervezetek adóalapjának meghatározása A Civil tv. meghatározása szerint gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve - az adomány (ajándék) elfogadását, - a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet), - a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését, - az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását. Ezen tevékenységek a Tao. tv. alkalmazásában sem minősülnek vállalkozási tevékenységnek.
Az egyéb szervezetek adóalapjának meghatározása Az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevétel az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételévé vált 2016-tól. Ily módon e bevétel nem képezi részét a „60 százalékos korlát”nak az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetkénti megítélésnél. E mellett azonban az ingatlan megszerzésével, használatának átengedésével, átruházásával kapcsolatos korrekciós tételeit külön kell alkalmazni.
Az egyéb szervezetek adóalapjának meghatározása - növelő tétel az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg [9. § (3) bekezdés c) pont], - csökkentő tétel az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeg [9. § (2) bekezdés f) pont második fordulata],
Az egyéb szervezetek adóalapjának meghatározása - növelő tétel az ingatlanhoz kapcsolódóan a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg [9. § (3) bekezdés d) pont], - csökkentő tétel az ingatlanhoz kapcsolódóan a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg [9. § (2) bekezdés f) pont első fordulata].
A javadalmazási MRP adóalapjának meghatározása Az MRP tv. módosításával lehetővé válik, hogy vállalkozások Javadalmazási MRP-t alapítsanak. Javadalmazási MRP-t egy jogi személy: - tulajdoni részesedést jelentő értékpapír, illetve - általa kibocsátott más értékpapír (például kötvény) vagy - az ezekre vonatkozó jog alapítói vagyonként történő rendelkezésre bocsátásával vagy - pénzeszköz átadással alapíthat. A pénzbeli hozzájárulás az alapszabály rendelkezése alapján részben alapítói vagyonként részben alapítói vagyonon felüli saját tőkeként mutatható ki.
A javadalmazási MRP adóalapjának meghatározása Javadalmazási MRP-t pénzügyi intézmények, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások is alapíthatnak, míg MRP-t nem. Kizárólag Javadalmazási MRP-t alapíthat az a vállalkozás, amelynek többségi befolyással rendelkező tagja részesedésének forgalmazását az Európai Unió szabályozott piacán engedélyezték. Meghatározható hogy kik lehetnek – vagy kiknek kötelező – a Javadalmazási MRP tagjaivá válni. Ezek – de legalább öt fő – jellemzően a vezető tisztségviselők, de lehetnek más munkavállalói csoportok is.
A javadalmazási MRP adóalapjának meghatározása Az adó alapja a tárgyévi eredmény Tao-ban előírt növelő és csökkentő tételekkel módosított összege. A módosító tételek egy része a Tao-ban más adózók részére is előírt tételekkel azonos, de az MRP-nél speciális módosító tételek is vannak. Sajátos növelő tétel • a Javadalmazási MRP-nél a javadalmazási politika keretében átvett értékpapír vagy értékpapírhoz kapcsolódó jog értékeléséből, pénzre történő átváltásából eredő adóévi ráfordítás, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő adóévi ráfordítás.
A javadalmazási MRP adóalapjának meghatározása Sajátos csökkentő tétel • a saját erő címén a résztvevők által befizetett összeg, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg, a résztvevők egyéb befizetései, valamint a más természetes és jogi személyek befizetései, a Javadalmazási MRP-nél azzal az eltéréssel, hogy a tagokat foglalkoztató jogi személy által a megalakulás, működés, megszűnés miatt felmerült költségek fedezetére átutalt összeg nem csökkentő tétel, • a Javadalmazási MRP-nél a javadalmazási politika keretében átvett értékpapír vagy értékpapírhoz kapcsolódó jog értékeléséből, pénzre történő átváltásából eredő adóévi bevétel, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő adóévi bevétel.
A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye Az előadó-művészeti szervezet támogatója az adókedvezményt az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv által kiállított támogatási igazolás alapján veheti igénybe. Az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan - a tárgyévre vonatkozóan kiadott támogatási igazolások, - a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, valamint - a Tao. tv. 24/A. § (18) bekezdése szerint kiállított igazolások együttes értéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet jegybevétele 80%-át, és az 1,5 milliárd forintnak megfelelő értéket.
Látvány-csapatsport támogatása - A támogatás és a kiegészítő támogatás megfizetését követő 8 napon belüli adóhatósági bejelentése elmulasztása esetén a jogkövetkezmények alól a 2015. adóévi adóbevallás esedékességéig, az adóhatóság részére benyújtott kérelem alapján mentesülhet az adózó, - a támogatás és a kiegészítő támogatás megfizetését 30 napon belül kell bejelenteni az adóhatóságnak, és elmulasztása nem jár a kedvezményekre való jogok elvesztésével. Természetesen késedelem vagy a bejelentés elmulasztása esetén, mulasztási bírság következménnyel ekkor is számolni kell. Az új előírást a 2016. január 1-jét követően benyújtott, 2015-2016-os támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben kell alkalmazni.
Progresszív mentesítés A progresszív mentesítés lényege, hogy a külföldön adóztatható jövedelmet az adózó a belföldön adóztatható jövedelmére eső adó adókulcsának kiszámítása során figyelembe veszi (és adott esetben átlépi a felső, 19%-os kulcs értékhatárát), azonban a külföldön adóztatható jövedelemre jutó társasági adót nem fizeti meg. Nem minden kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény ad lehetőséget a progresszív mentesítésre, de ha igen, akkor 2016. január 1-jétől a Magyarországra jutó, itt fizetendő adót ezen módszer szerint kell kiszámítani. A változás nem érinti azon adózókat: • amelyek csak Ausztráliából szereznek külföldi jövedelmet, • amelyek olyan jövedelmet szereznek, amelyre az érintett egyezmény alapján a beszámítás módszerét kell alkalmazni, • amelyek olyan államból szereznek jövedelmet, amellyel Magyarország nem kötött egyezményt.
Az IFRS-ekre történő áttérés – a halasztott adó A számviteli törvénnyel és az IFRS-ekkel való összhang biztosítása érdekében a Tao tv. kimondja, hogy az IFRS-ek szerinti adózónak a Tao tv-t az IFRS-ek rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmeznie, kivéve, ha a Tao tv. valamely rendelkezése kifejezetten utal a Sztv. valamely rendelkezésének az alkalmazására. A Sztv. 114/A. § 8. pontja definiálja az adózás előtti eredmény fogalmát, amelyet az IFRS-ek szerint beszámolót készítő adózónak adózás előtti eredményként kell figyelembe vennie a társaságiadó-alap számítása során, azzal, hogy a társasági adó alapját (növelő, csökkentő tételeket) a folytatódó és a megszűnt tevékenységek figyelembevételével kell meghatározni.
Az IFRS-ekre történő áttérés – a halasztott adó Az IFRS-ek szerint az eredményelszámolás technikája, terminológiája eltérhet a Sztv. szerinti bevétel és ráfordítás megközelítéstől, ezért a törvény rögzíti, hogy ahol a Tao tv. bevételként, illetve ráfordításként elszámolt összegekről rendelkezik, ott az IFRS-ek szerint beszámolót készítő adózó értelemszerűen az adózás előtti eredmény javára, illetve terhére elszámolt összegeket veszi figyelembe. Az IFRS-ek szerinti adózók társaságiadó-alapjának megállapítására az általános szabályok vonatkoznak, azzal, hogy a törvény külön fejezetben rögzíti a rájuk vonatkozó különös, az általános szabályokat kiegészítő vagy ahhoz képest új rendelkezéseket (II/A. fejezet).
Az IFRS-ekre történő áttérés – a halasztott adó A halaszott adó nem más, mint a jövőbeni társasági adóhatások beemelése a pénzügyi, számviteli kimutatásokba. Megjelenik ez a magyar társasági adózás és a számvitel relációjában is, csak a Sztv. alapján nem kezeljük; kizárólag a tárgyévben fizetendő adóban jelenik meg a hatásuk. Példa: Van egy tárgyi eszközünk, amelynek a bekerülési értéke 5000 E Ft, maradványértéke nincs. A számviteli törvény szerint 5 év alatt számoljuk el értékcsökkenésként, a Tao. tv. szerint 4 év az elszámolhatóság időtartama.
Az IFRS-ekre történő áttérés – a halasztott adó A magyar előírások alapján ezt úgy értelmezzük, hogy az adóalapot növeljük 1000 E Ft-tal és csökkentjük 1250 E Ft-tal, azaz a tárgyévben az adóalap-módosításokkal lekezeljük a számviteli törvény és az adótörvény eltérő előírásait. Első évben 250 E Ft-tal csökkentjük az adóalapunkat. Ez a kedvező helyzet egészen a 4. év végéig fennáll, amikor is már adótörvény szerinti értékcsökkenés nem lesz, ezzel szemben számviteli értékcsökkenés igen. A számviteli écs. adóalapot növel, így adófizetési kötelezettséget jelent (feltételezzük, hogy ez az egyetlen adóalapot módosító esemény). Azaz a kedvező helyzet visszafordul, és kedvezőtlenné válik az 5. évre, az eddig elszámolt „adóhasznokat” most kell visszafizetnünk.
Az IFRS-ekre történő áttérés – a halasztott adó Azaz összességében ma, amikor az eszközt megvásároltuk és az értékcsökkenéséről döntöttünk, tudjuk, hogy az 5. évben emiatt adót kell fizetnünk. A magyar számviteli szabályozás alapján ezt nem kell megjelenítenünk, az IFRS-ben viszont el kell számolni, jelen esetben halasztott adófizetési kötelezettségként.
Az IFRS-ekre történő áttérés – a halasztott adó A másik kérdés az, miért van szükség a halasztott adó kimutatására az IFRS-ben. Ha minden olyan adózási és számviteli szabályozásból eredő eltérést kiszűrünk az elszámolásokból, amelyek – mint az értékcsökkenés – visszafordulnak, akkor végeredménye az lesz, hogy a Sztv. szerinti AEE-re rászámolva az adókulcsot, az ennek megfelelő összeget fogjuk megkapni adóráfordításként. A magyar szabályozás miatt ez nem jön létre, hiszen az adóalapot módosító tételek eltérítik az adóráfordítás összegét.
Az IFRS-ekre történő áttérés – a halasztott adó A Tao tv. alapján nézzük meg, hogy melyek azok a legjellemzőbb adóalapot módosító tételek, amelyek halasztott adót eredményeznek: • értékcsökkenés, • maradványérték, • fejlesztési tartalék, • céltartalék, • vevőkövetelések értékvesztése, • előző évek áthozott vesztesége.
Az IFRS-ekre történő áttérés – a halasztott adó Értékcsökkenés: Mint az előbbi példában látható volt, amennyiben az adótörvény szerinti értékcsökkenés gyorsabb, rövidebb idejű, mint a számvitel szerinti értékcsökkenés, akkor ez halasztott adókötelezettséget fog eredményezni. Ha az adótörvény szerinti értékcsökkenés lassabb, hosszabb idejű, mint a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés, akkor ez halasztott adókövetelést fog jelenteni, nézzünk erre is példát.
Az IFRS-ekre történő áttérés – a halasztott adó Az ingatlanok értékcsökkenését a vállalkozás 2%-os kulccsal számolja a társasági adóban, míg a számvitelben 5%-ot számol el évente. Az ingatlanok bruttó értéke 100 000 E Ft. 1. év: Számviteli törvény szerinti könyv szerinti érték = 100 000 – 5 000 = 95 000 Adótörvény szerinti érték = 100 000 – 2000 = 98 000 Különbség: 3000, ez a halasztott adó alapja, amelyre a megfelelő – átlagos – adókulcsot alkalmazni kell. Mivel az adótörvény szerinti érték magasabb a számviteli törvény szerinti értéknél, így ez halasztott adókövetelést mutat.
Az IFRS-ekre történő áttérés – a halasztott adó A halasztott adót nem okozó tételek Felmerülhet a kérdés, hogy a kiemelt tételeken felüli egyéb tételek okoznak-e halasztott adót? Elmondható, hogy minden vállalkozás társaságiadó-bevallásában megjelennek például a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítások, bírságok, adóalapban el nem ismert adományok. A társasági adózásban ezekkel az összegekkel adóalapot növelünk. A halasztott adó szempontjából az lesz a kérdés, hogy ezek a tételek a jövőben visszafordulnak-e, azaz lesznek-e adóalapot csökkentő tételek. Megállapítható, hogy nem lesznek adóalapot csökkentő tételek a jövőben, és így ebből az következik, hogy nem keletkeztetnek halasztott adót. Ezek az ún. állandó különbségek.
Az IFRS-ekre történő áttérés – a halasztott adó Az is előfordulhat, hogy társasági adó szempontjából az esemény „semleges”. Például a kapott támogatások. A Sztv. szerint elszámolt bevétel halasztott bevételként jelenik meg, azaz eredményhatása nincs. A későbbiekben feloldott elhatárolást az értékcsökkenés ellensúlyozza, így eredményhatás továbbra sincs. Természetesen a támogatás összegén felüli beruházási értéknek már van eredményhatása értékcsökkenés ágon, de ezt a tárgyi eszközöknél kezeljük. Így összességében a támogatás eredménysemleges.
Az IFRS-ekre történő áttérés – a halasztott adó Az IFRS-re történő átforgatás hatásai A halasztott adókötelezettségek elszámolása alapvetően kötelező. A halasztott adókövetelés elszámolását, annak érvényesíthetőségét a standard feltételekhez köti. A halasztott adókövetelés akkor számolható el, ha valószínű, hogy a jövőben a vállalkozás olyan összegű adóköteles eredményt ér el, amellyel szemben érvényesíthető a levonható átmeneti különbség összege, azaz a jövőbeni eredmény fedezi a levonható átmeneti különbség összegét.
Az IFRS-ekre történő áttérés – a halasztott adó Minden fordulónapra vonatkozóan ellenőrizni kell a halasztott adókövetelés átvitt összegét. Csökkenteni kell a halasztott adókövetelés összegét, ha nem valószínű, hogy elegendő adóköteles eredmény keletkezik, amellyel szemben a halasztott adókövetelés egy része vagy egésze felhasználható. Ha a körülmények megváltoznak, akkor a halasztott adókövetelés csökkentését vissza kell vezetni.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések Garanciális rendelkezések A Tao tv. előírja, hogy az IFRS-ek alkalmazása első két évében a fizetendő adó, adóelőleg nem lehet kevesebb, mint az IFRS-ekre való áttérést megelőző év adója, adóelőlege (minimumadó, adóelőleg-minimum). A minimumadó alól csak abban az esetben lehet mentesülni, ha az adózó egyértelműen bizonyítani tudja, hogy a számviteli törvény szerinti elszámolás alapján számított adója kevesebb lenne, mint a minimumadó, mert ez esetben a kisebbik összeget köteles megfizetni.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések Minimumadó Amennyiben egy adózó áttér az IFRS-ek alkalmazására és fizetendő adója az IFRS-ek szerinti beszámolóban szereplő eredményből számított adóalap szerint kevesebb lenne, mint az áttérés előtti utolsó adóévben ténylegesen fizetendő társasági adója, akkor az áttérés adóévében és az azt követő adóévben az adófizetési kötelezettsége az áttérést megelőző adóév fizetendő adójával egyenlő. Az előbbi szabály alól az adózó kimentheti magát, ugyanis az erre irányuló, adóévenként, az adóbevallással egyidejűleg előterjesztett kérelmében lehetősége lesz bizonyítani, hogy az IFRS-ek figyelmen kívül hagyásával, vagyis az Szt. III. fejezete alapján kiszámolt adóévi fizetendő adója kevesebb, mint a minimumadója. Ez esetben az adóhatóság elfogadhatja az előbbi, kisebb összeget az adóév fizetendő adójaként.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések Adóelőleg-minimum Az adóelőleg-minimumra vonatkozó szabály szerint, ha az áttérés adóévéről szóló adóbevallásban meghatározott adóelőleg összege nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adóját, akkor az előlegeket a megelőző adóév fizetendő adója alapján kell meghatározni. Ha a megelőző adóév a 12 hónapot nem éri el, akkor a naptári napokkal számítottan arányosítani kell. Ezen szabálytól eltérően a Tao tv. kizárja az adóelőleg csökkentésének kérelmezését az áttérés adóéve során esedékessé váló és az áttérés adóévét követő adóév első hat hónapja során esedékessé váló társaságiadó-előlegekre vonatkozóan.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések ADATSZOLGÁLTATÁS Az IFRS-ek szerint beszámolót készítő adózó az áttérés adóévét megelőző adóévi társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban (illetve külön nyomtatványon) feltünteti az áttérési különbözet várható összegét, valamint az IFRS-ek szerinti saját tőke és a számviteli törvény szerinti saját tőke várható összegét. A Sztv. átmeneti rendelkezése alkalmazásával a 2016-tól áttérők (naptári éves üzleti évet feltételezve) ezen kötelezettségüknek nem 2015. december 20-áig tesznek eleget, hanem az áttérés napját követő 15. napig.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések Áttérési különbözet Csökkentő tételként kell figyelembe venni az áttérés következtében az áttérés adóéve első napján fennálló, a Sztv. szerinti saját tőke és az IFRS-ek szerinti saját tőke eltérése és a mérlegtételek közötti átsorolás miatt megjelenő egyedi mérlegtételek veszteségjellegű különbözetének összegéből azon részt, amely az áttérés adóévében vagy az azt követő adóévekben az AEE növekedéseként kerül – vagy amennyiben az adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóra nem tért volna át, az AEEvcsökkenéseként került volna – elszámolásra, kivéve azon tételeket, amelyeket az adózó a Tao tv. más rendelkezése alapján az adóalap megállapítása során figyelembe vesz.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések A korrigált adózás előtti eredményt növeli az áttérés következtében az áttérés adóéve első napján fennálló, a Sztv. szerinti saját tőke és az IFRS-ek szerinti saját tőke eltérése és a mérlegtételek közötti átsorolás miatt megjelenő egyedi mérlegtételek nyereségjellegű különbözetének összegéből azon rész, amely az áttérés adóévében vagy az azt követő adóévekben az AEE csökkentéseként kerül – vagy amennyiben az adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át, az AEE növeléseként került volna – elszámolásra, kivéve azon tételeket, amelyeket az adózó a Tao tv. más rendelkezése alapján az adóalap megállapítása során figyelembe vesz.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések Összevonás (egyenleg) Az adóalapot csökkentő és növelő tételeket, az előjeleket értelemszerűen figyelembe véve össze kell vonni, és amennyiben az egyenleg negatív, akkor azt az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben három egyenlő részletben – az AEE csökkentése révén – kell érvényesíteni az adóalapban. Amennyiben az egyenleg pozitív, akkor az adózónak választási lehetősége van a különbözet adózásának időzítésében. Az egyenleget - az áttérés adóévében egy összegben, vagy - az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben három egyenlő részletben kell érvényesíteni az adóalapban.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések Adóalap meghatározás, fogalmi korrekciók Az adóalap megállapítására vonatkozó szabályok alapvetően két fő csoportba sorolhatóak: - adózás előtti eredmény szintjén módosítást igénylő tételek (ezeket tartalmazza a Tao tv. 18/B. §-a), - adóalap-módosító, illetve egyéb tételek szintjét érintő tételek (ezeket tartalmazza a Tao tv. 18/C. §-a). Korrigált adózás előtti eredmény A Tao tv. az IFRS-eket alkalmazó adózóknál külön kiigazításokat ír elő annak érdekében, hogy az adóalap kiindulásául szolgáló adózás előtti eredményben a két számviteli rendszer közötti különbözőségek a társasági adóhoz igazított módon kiegyenlítődjenek, úgy, hogy ezzel ne keletkezzen indokolatlan pótlólagos adminisztrációs kötelezettség.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek Csökkentő tételek: • a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék nyereségadó ráfordításként ténylegesen elszámolt összege, mivel nem része az eredménynek, • a filmgyártási, az előadó-művészeti és a látványcsapatsport támogatás nyereségadó ráfordításként elszámolt összege, mivel nem része az eredménynek, • az adózás előtti eredmény javára elszámolt fejlesztési adókedvezmény, mivel része az eredménynek,
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • a számviteli politika változása esetén az előző éveket érintő módosítások hatása nem a tárgyévi eredményben jelenik meg (mint ahogyan a Sztv. szerint), hanem az eredménytartalékot módosítja. Az adósemlegesség érdekében az IFRS-ek szerint beszámolót készítő adózó adózás előtti eredményében meg nem jelenő összeget az adóalapban meg kell jeleníteni a változás adóévében.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • a saját részvény, a saját üzletrész értékesítésének, nem pénzbeli hozzájárulásként történő átadásának az eredményét közvetlenül a saját tőkében és nem az eredménykimutatás részeként kell bemutatni. - Az AEE-t csökkenti az ilyen jogügylet során közvetlenül a saját tőke adóévi csökkenéseként elszámolt veszteség, illetve - az AEE-t növeli a közvetlenül a saját tőke adóévi növekedéseként elszámolt nyereség.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • a kamatozó részvényre, a visszaváltható részvényre, az elsőbbségi részvényre tekintettel kifizetett összeg kamatráfordításként és nem osztalékként kerül elszámolásra. - Az adóalapot növelni kell az adóévi kamatráfordításként elszámolt összeggel. - Ugyanakkor a későbbi adóévekben a korábban az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összegből az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összeget csökkentésként kell figyelembe venni.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • A mezőgazdasági támogatásokat az erre vonatkozó külön jogszabály alapján a tőketartalékkal szemben kell elszámolni, azonban az IFRS-ek szerint ezt a tételt eredménynövelő tételként kell kimutatni. - A kiegyenlítés érdekében az adóalapban csökkentő tételként kell figyelembe venni a mezőgazdasági támogatásoknak az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összegét, amennyiben a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg más jogszabály a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékét más adózó esetében a tőketartalék növekedéseként rendeli elszámolni. - Ezen elszámolt összegre tekintettel későbbiek során az AEE terhére elszámolt adóévi összeg az adóalapot növeli.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • A munkavállalói részvényprogramok esetén az IFRS-ek szerint folyamatosan az évek alatt elszámolható költség a saját tőkével szemben a részvényben nyújtandó juttatás kezdeti valós értékének arányos részeként jelenik meg, a Sztv. szerint ilyen esetben nem kerül kimutatásra ráfordítás. - Adóalap-növelő tételként veszi figyelembe a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az AEE terhére elszámolt adóévi összeget, illetve - csökkentő tételként veszi figyelembe a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az AEE javára elszámolt adóévi összeget.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • Az összetett pénzügyi instrumentumokat, például átváltoztatható kötvényeket részben tőkében, részben kötelezettségként számolják el. Az elszámolás technikájából fakadóan, külön korrekció nélkül az IFRS-ek szerinti adózó AEE állandó jelleggel kevesebb lenne, mint a Sztv. szerinti elszámolás esetén. - Emiatt növelő tételként kell figyelembe venni a kibocsátónál az összetett pénzügyi instrumentum kötelezettség komponenséhez kapcsolódóan, az adózás előtti eredmény terhére az instrumentum névleges kamatát meghaladóan elszámolt összeget.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • a (belföldi) tulajdonos társaságnak történő ingyenes juttatásokat a juttató nem az AEE csökkenéseként számolja el, de a törvény megteremti az adóalap-csökkentés lehetőségét ez esetben is a Tao tv. 3. számú melléklet A) rész 13. pontjával analóg módon. Az adóalap-csökkentés feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a juttatásban részesülő azon tartalmú nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az adózás előtti eredményében bevételként elszámolta, és az adózás előtti eredménye e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • A Sztv. bekerülési értékre vonatkozó előírásaitól eltérően az IFRSek szerint a leszerelési költség az eszköz bekerülési értékének része, amely többlet az értékcsökkenésen keresztül az adózás előtti eredményt csökkentő hatásként jelentkezne. - A Tao tv. kimondja, hogy a tárgyi eszköz társasági adó szerinti bekerülési értékét a jövőbeni leszerelési költségekre tekintettel megállapított összeg figyelembevétele nélkül kell megállapítani, tehát az adóalapban a mellékletek szerint elismert értékcsökkenés összegét úgy kell megállapítani, mint a nem IFRS szerint beszámolót készítő adózóknál. - Az adózó ezen eszközök bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét (adó szerinti értékét) elkülönítetten tartja nyilván.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • Az IFRS-ek szerint az átértékelési modell és a valósérték-modell alkalmazásával értékelt eszközök esetében az átértékelt összeg lesz az eszköz értékcsökkenésének az alapja, míg a magyar számviteli szabályok szerint az analóg tétel (elszámolt értékhelyesbítés) nem módosítja az eszköz számviteli szabályok szerinti bekerülési értékét. - A tárgyi eszközök és immateriális javak, illetve a valósértékmodellben elszámolt befektetési célú ingatlanok, biológiai eszközök és mezőgazdasági termékek bekerülési értékét (vagyis azt az értéket, amelyre a társasági adó szerinti értékcsökkenés az adóalapban figyelembe vehető) a valósérték változásaiból fakadó módosítások figyelembevétele nélkül kell megállapítani. - Az adózó ezen eszközök bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét elkülönítetten tartja nyilván.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • A valósérték-modell alapján történő értékelése alapján az IFRS-ek szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, míg a valós érték változásából adódó különbözet az IFRS-ek szerinti AEE-t módosítja. - Annak érdekében, hogy a társasági adó szerinti értékcsökkenés legyen érvényesíthető, a valósérték növekedése miatt az AEE javára az adóévben elszámolt összeg csökkentő tétel, - a valósérték csökkenése miatt az AEE terhére az adóévben elszámolt összeg pedig növelő tétel.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • Az értékcsökkenés miatti korrekciók alkalmazásában az IFRSek szerinti adózónál a „forgóeszközök közé való átsorolásnak” kell tekinteni a tartalmában annak megfeleltethető tétel, azaz az eszköz értékesítésre tartott eszközzé történő minősítését. • Az IFRS-ek szerint az apportként kapott eszköz a létesítő okiratban meghatározott érték helyett (magasabb) piaci értéken is felvehető, a Tao tv. ez esetben is az apport létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értékét tekinti bekerülési értéknek.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • A terven felüli értékcsökkenés miatti korrekciók alkalmazásában az IFRS-ek szerinti adózónál a terven felüli értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tartalmában annak megfeleltethető értékvesztés összegét. • Az IFRS-ek és a Sztv. között a céltartalékok tárgyát, elszámolási technikáját illetően számos különbség áll fenn, melyekre vonatkozóan az adósemlegesség érdekében speciális rendelkezések beiktatására kerül sor. - növelő tételként kell figyelembe venni a beruházási szerződésekből várható veszteségekkel, egyes meghatározott munkavállalói juttatások miatt kimutatott kötelezettségekkel, a Tao tv. szerinti céltartalékokkal és a készpénzben teljesített részvényalapú kifizetési ügyletek miatt kimutatott kötelezettségekkel kapcsolatban az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt ráfordítást.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek - Csökkenti az AEE-t a növelő tételnél felsorolt kötelezettségnek az adóévben bekövetkező csökkenése és bármely olyan céltartalék összegének a tárgyidőszaki csökkenése, amelyből származó ráfordítás eszköz bekerülési értékét képezte, ha a céltartalék tárgyidőszaki csökkenése a kötelezettség kiegyenlítése miatt következett be, és nem az adott eszköz bekerülési értékének csökkenéseként került elszámolásra.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • A Tao tv. rögzíti, hogy a társaságiadó-alap megállapítása során az eredménytartalékot és a lekötött tartalékot az Szt. 114/B. § (4) bekezdés e) és h) pontja figyelembevételével kell meghatározni. • Az alultőkésítési szabály alkalmazása során a saját tőke napi átlagos állományát az Szt. 114/B. §-a szerinti fogalmak figyelembevételével kell meghatározni. Az alultőkésítés kapcsán a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében külön rendelkezés írja elő, hogy az összetett pénzügyi instrumentumok esetében adóalap-növelőként már figyelembe vett kamatösszeget és a mögöttes tőke/kötelezettségállományt az alultőkésítés miatti növelő tétel számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • A törvény kimondja, hogy az IFRS-eket alkalmazó adózó a kísérleti fejlesztés aktivált értékének az Szt. III. fejezete szerinti beszámolóról az IFRS-ek szerinti beszámolóra történő áttérés miatti kivezetése ellenére jogosult a Tao tv. 7. § (1) bekezdés t) pontjában és a Tao tv. 7. § (17)–(18) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket alkalmazni olyan módon, mintha az áttérés nem történt volna meg; ezzel tehát a kivezetés ellenére is biztosított, hogy a K+F adóalap-kedvezményt igénybe vehesse, úgy, mintha nem tért volna át.
Az IFRS-ek szerinti társasági adóalapot Korrekciós tételek • Az adózó nem jogosult a K+F adóalap-kedvezményre (csökkentésre) az áttérés következtében (kizárólag az áttérés miatt) elszámolt alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, vagy az áttérés következtében (kizárólag az áttérés miatt) nyilvántartásba vett kísérleti fejlesztés aktivált értékével (szellemi termékkel). Ez azt jelenti, hogy egy K+F teljesítmény vonatkozásában az adóalapkedvezmény nem érvényesíthető az olyan, az áttérést megelőző időszakhoz tartozó költségre, amely az áttérést megelőzően nem minősült saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek (és nem jogosított a K+F adóalap-kedvezményre), de az IFRS-ek szerinti előírások alapján K+F kategóriába sorolják át, és az áttérés „visszamenőlegessége” nyomán már eleve ekként jelenítődik meg.
Helyi adók - mentességek A Htv. 39/C. §-a jelenleg is lehetővé teszi a települési önkormányzat számára, hogy a helyi iparűzési adóban akár teljes adómentességet biztosítson a 2,5 millió forintnál kisebb adóalapú vállalkozások számára. 2016. január 1-jétől bővül a települési önkormányzat iparűzési adó-előny nyújtási lehetősége (ami vonatkozhat akár teljes mentességre vagy meghatározott adókedvezményre) – de minimis támogatásnak minősül! Az önkormányzat az ún. háziorvos, védőnő vállalkozó számára biztosíthat adóelőnyt, feltéve, hogy a kedvezményezett körbe tartozó vállalkozó vállalkozási szintű iparűzési adóalapja nem haladja meg a 20 millió forintot, továbbá nettó árbevételének legalább 80 százaléka az e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik.
Helyi adók - kedvezmények A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően levonható az adóalany által - a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, - a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, - megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a.
Helyi adók - mentességek Az önkormányzat – valamennyi vállalkozóra egységesen – rendeletet alkothat arról, hogy a vállalkozó a számított adóját az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti. Az adóalanynak nem kell az iparűzési adóról adóbevallást benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz, ha az adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján adófizetési kötelezettség nem terheli.
Mentesülés az adóbevallás benyújtása alól Nem kell adóbevallást benyújtania annak az adóalanynak, akit az adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján az adóévre adófizetési kötelezettség nem terhel. Ezen adóalanyi körbe a vállalkozó háziorvos és védőnő, valamint a legfeljebb 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalappal rendelkező egyéb jogalany tartozhat, ide sorolandók még a tételes adóalap-megállapítást alkalmazó kata-alanyok is, feltéve, hogy csak székhellyel rendelkeznek, továbbá a K + F közvetlen költsége 10 százalékának megfelelő adócsökkentést igénybe vevők.
A tételes adóalap-megállapítás választásának határideje 2016-tól az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választásáról a kata-alany a kata-alannyá válásától számított 45. napig vagy az adóév február 15-éig tehet változás-bejelentést az adóhatósághoz (a korábbi január 15-ei határnaphoz képest). Építményadó A korábbi szabályok alapján – főszabály szerint – az építményadókötelezettség az épületre kiadott használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedését követő év január 1-jével keletkezik. Azon épület esetében, amelynél 2016 során történik meg a használatbavétel tudomásulvétele, a követő év első napjától, azaz 2017-től áll be az építményadó-kötelezettség.
Adatleválogatás a helyiadó-adatbázisból A 2015-ös szabályozás alapján a Magyar Államkincstár a hozzá beérkezett – a helyi adó mértékére, a rendeleti adókedvezmény és -mentesség tartalmára vonatkozó – adatokat és az önkormányzati adóhatóság elérhetőségi információit települések (a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat) szerinti bontásban teszi közzé honlapján (www.hakka.allamkincstar.gov.hu). 2016-tól a kincstár az említett adatokat úgy publikálja, hogy az adózó azokat – igénye szerint – elektronikus úton letölthesse, csoportosíthassa, rendezhesse.
Adóbevallás benyújtása a NAV-hoz Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét a PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványon a NAV-hoz az Ányk program alkalmazásával is teljesítheti 2017. január 1-től. A NAV a hozzá beérkezett adóbevallást – tartalmi és formai vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadásával – az adóalany által a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul elektronikus úton, illetve, ha az önkormányzati adóhatóság az elektronikus úton történő adatfogadás technikai feltételeit nem biztosítja, akkor 5 munkanapon belül postai szolgáltató útján megküldi. Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő vállalkozó a helyi adótörvény szabályait: - a nettó árbevétel, - az eladott áruk beszerzési értéke, - az anyagköltség, a - közvetített szolgáltatások értéke, - alvállalkozói teljesítések értéke megállapítása során köteles a törvényben megfogalmazott eltéréseket alkalmazni.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések A nettó árbevétel: - az IAS 11 „Beruházási szerződések” című standard szerinti beruházási szerződés alapján elszámolt árbevétel, valamint - az áru értékesítése, szolgáltatás nyújtása, jogdíjra való jogosultság alapján az IAS 18 „Bevételek” című standard szerint, bevételként (árbevételként) elszámolt összege, továbbá - minden olyan bevételt, melyet más standardok az IAS 18 szerinti bevételként rendelnek elszámolni, - függetlenül attól, hogy a bevétel (árbevétel) folytatódó vagy megszűnt tevékenységből származik.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések A bevételnövelő tételek közé sorolható: - a nem szokásos tevékenység keretében, illetve a csereszerződéssel eladott termékek, nyújtott szolgáltatások árbevétele, - az az összeg, amit halasztott fizetés esetén az eladó kamatbevételként számol el, - ha az adóalany a Htv. szerinti közvetített szolgáltatásnak megfelelő ügyletet folytat, vagy saját nevében, de megbízója javára kötött adásvételi szerződéssel terméket (legyen az ingó vagy ingatlan) értékesít, és nem számol el az IAS 18 alapján bevételt (árbevételt), mert az ügylet az IFRS-ek fogalmi rendjében ügynöki értékesítésnek minősül. Tekintettel arra, hogy ilyenkor az IFRS-ek szerint csak a jutalékot kell az árbevételbe számítani, az így értékesített termék vagy szolgáltatás bekerülési értéke bevételnövelő tételként jelentkezik.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések - a standard hatálya nem terjed ki a lízingszerződésből származó bevételekre, e tételek szintén bevételnövelő tételként jelennek meg a szabályozásban, - az üzletág-átruházás esetén az eszközöknek a kötelezettségekkel csökkentett piaci értékét meghaladó vételár növeli az IFRS-ek szerinti bevételt. Ezt ugyanis a magyar számviteli szabályok – az IFRS-ekkel ellentétben – árbevételként rendelik elszámolni. A kétszeres adóztatást kizáró garanciális szabályként a Htv. 40/C. § (2) bekezdése azt is rögzíti, hogy a bevételnövelő előírásokat csak abban az esetben kell alkalmazni, ha az adott tételt a vállalkozó nem mutatta ki a Htv. 40/C. § (1) bekezdése szerinti bevételként.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések Bevételt csökkentő tételek: - a saját célú és használatú ingatlan eladásából származó bevétel, valamint a Htv. 40/C. § (1) bekezdésében megjelölt bevételt keletkeztető tevékenységekhez kapcsolódó fedezeti ügyletekből származó, bevételként megjelenő összeg. - a jogdíj, a felszolgálási díj, valamint a regisztrációs adó és az energiaadó. A hitelintézetekre, pénzügyi vállalkozásokra és befektetési vállalkozásokra, valamint a biztosítókra – a magyar számvitelt alkalmazó vállalkozókra vonatkozó előírásokkal azonos módon – speciális nettó árbevétel-meghatározási szabályok vonatkoznak, melyeket a Htv. 40/C–E. §-ai rögzítenek.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések Nettó árbevételt csökkentő tételek A helyi iparűzési adó alapjának meghatározása során a nettó árbevétel összege csökkenthető • az anyagköltséggel, • az eladott áruk beszerzési értékével, • az alvállalkozói teljesítések értékével, • a közvetített szolgáltatások értékével, továbbá • a K+F tevékenység közvetlen költségével. E szabály az IFRS-eket alkalmazó adóalanyok esetében is automatikusan érvényesül, hiszen a Htv. IFRS-ekre vonatkozó speciális rendelkezései e tekintetben sem fogalmaznak meg eltérést.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések Áttérési különbözet Egy adott ügylet adóterhe az IFRS-t alkalmazók esetén előbb vagy később keletkezik, mintha könyveiket a magyar számvitel szerint vezetnék. Emiatt pedig előfordulhatna, hogy az IFRS-ek alkalmazására való áttérés miatt valamely tétel egy alkalommal sem minősülne adóköteles bevételnek, mert a magyar számvitel szerint csak az áttérést követően kellene bevételként elszámolni, az IFRS-ek szerint viszont már az előző adóévek valamelyikében bevétel lett volna, így az áttérés adóévében vagy azt követően bevételként már nem jelenik meg. E jelenség kiküszöbölésére a Htv. 40/J. §-a megteremti az áttérési különbözet jogintézményét, melynek célja a fenti különbségek összegzése és az áttérés adóévében – előjeltől függően – adóalapot növelő vagy csökkentő tételként való figyelembevétele.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések Minimum-adóalap és -adóelőleg Az áttérés adóévének adóalapja és az áttérés adóévét követő adóév adóalapja nem lehet kisebb, mint az áttérés évét megelőző adóév adóalapja. E szabály alkalmazása alól abban az esetben mentesülhet az adózó, ha bizonyítani tudja, hogy a magyar számviteli szabályok alapján kiszámított adóévi adóalap kevesebb lenne, mint az áttérés évét megelőző évben bevallott helyi iparűzési adó összegének megfelelő minimum-adóalap. Ez esetben ugyanis – az adóalany kérésére – az adóhatóság a számviteli törvény szerinti adólapot fogadja el az adó alapjaként a minimum-adóalap helyett. Az adóalaphoz hasonlóan az áttérés adóévét követő évben kezdődő előlegfizetési időszakban fizetendő adóelőleg sem lehet kisebb, mint az áttérés évében kezdődő előlegfizetési időszak adóelőlege, azzal, hogy az IFRSek alkalmazásnak első két adóévében az adózó nem élhet az adóelőlegmérséklés lehetőségével sem.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót összeállító adózóra vonatkozó rendelkezések Adatszolgáltatási kötelezettség Az áttérés adóévét megelőző adóévről szóló társaságiadóbevallásbenyújtással egyidejűleg speciális adatszolgáltatást kell teljesíteniük. Ebben meg kell jelölni az áttérés adóévét megelőző adóévben bevallott: • vállalkozási szintű nettó árbevétel összetevőinek összegét, • a nettó árbevételt csökkentő költségek és ráfordítások jogcímenkénti összegét, valamint • az áttérés adóévét megelőző adóév adatai alapján a Htv-nek az IFRS-eket alkalmazó vállalkozókra vonatkozó speciális szabályainak alkalmazásával kiszámított nettó árbevétel összetevőinek összegét és a nettó árbevétel-csökkentő költségek, ráfordítások összegét. Az adatszolgáltatást a NAV-hoz kell benyújtani, mégpedig elektronikus úton, az állami adóhatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon.
Szja - 2016 Az adó mértékének változása 2016. január 1-jétől 16%-ról 15%-ra csökken a személyi jövedelemadó általános mértéke. Az adókulcs csökkentésével 2016-ban ezer forintonként tíz forinttal kevesebb lesz az adó.
Családi kedvezmény Az Országgyűlés már 2014-ben törvénybe iktatta, hogy 2016-tól kezdődően négy év alatt a duplájára növeli a családjukban két eltartottat nevelő magánszemélyeket kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként megillető családi kedvezményt. Az adókulcs csökkentésével összefüggésben a módosítás valorizálja a családi kedvezmény mértékeit is, annak érdekében, hogy változatlanul érvényre jusson az a 2014-ben elfogadott szabály, mely szerint a két eltartottat nevelő családok által jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére – 10 ezer forintról 20 ezer forintra – növekszik.
Családi kedvezmény A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy eltartott esetén 66 670 forint, b) kettő eltartott esetén ba) 2016-ban 83 330 forint, bb) 2017-ben 100 000 forint, bc) 2018-ban 116 670 forint, bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint, a) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
Az adóazonosító jel kötelező használata Az adóazonosító jelet csak a 2016. évről 2017-ben elkészítendő adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban, valamint a 2017. évben adott adóelőleg nyilatkozatokban kell majd kötelezően feltüntetni. Az Art. alapján a NAV 2016. július 1-jéig köteles hivatalból megképezni azon 25 év alatti állampolgárok adóazonosító jelét, akik még nem rendelkeznek azzal, és 2016. november 30-áig az ezt tanúsító adóigazolványt (adókártyát) is eljuttatja az érintetteknek. Főszabály szerint az adóazonosító jelet a magánszemély az állami adóhatósághoz benyújtott ’T34 jelű nyomtatványon igényelheti.
Első házasok kedvezménye A 2016. évi változás valorizálja az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét is, így az jogosultsági hónaponként továbbra is 5000 forint adóban kifejezett kedvezményt jelent majd. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint. A kedvezmény adóban kifejezett összege továbbra is 5000 forint, és az egyéb szabályok is változatlanok.
Szorzók változása a külön adózó jövedelmeknél Az Szja tv. egyes külön adózó jövedelmek esetében az adóalap megállapításához szorzók alkalmazását rendeli. Az Szja általános mértékének csökkenésével összefüggésben ezek a szorzók is módosulnak 2016. január 1-jétől: - a kifizető által ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,19-szerese helyett 1,18, - abban az esetben, amikor a megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény vagy az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapjának meghatározásához a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,19-szerese helyett 1,18, vagy – ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli – 1,28szoros szorzó helyett 1,27-es szorzót kell alkalmazni,
Szorzók változása a külön adózó jövedelmeknél - a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál a kifizető által fizetendő adó alapja a kamatkedvezményként megállapított összeg 1,18 - a Szrtv-ben meghatározott, engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó, nem pénzben, hanem más vagyoni érték formájában adott nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.
Szorzók változása a külön adózó jövedelmeknél Az adócsökkentés mellett a kifizetői adóterhelés melletti juttatások adóalap-kiegészítése nem változik, ennek ellenére, még ha csekély mértékben is, de csökken a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások adóterhelése: - A béren kívüli juttatásoknál a jelenlegi 35,7%-os adóterhelés helyett 34,51% (1,19 szeres szorzó után 15% Szja és 14% EHO), míg - az egyes meghatározott juttatások esetén a jelenlegi 51,17%-os adóterhelés helyett 49,98% (1,19 szeres szorzó után 15% Szja és 27% EHO) lesz. Erzsébet utalvány – plasztik kártya bevezetése.
Átmeneti szabály a kamatjövedelmeknél Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2016. január 1-jével kezdődő időszakra esik, a 15%-os mértéket csak a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni. Ezt a kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes tartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.
A tb-nyugdíjrendszerbe visszalépők kedvezményei A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) a 2010. évet követően két alkalommal, 2011-ben és 2012-ben biztosított lehetőséget a magán-nyugdíjpénztári tagok részére, hogy visszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe. Ezen kívül az Mpt. kizárólag a magánnyugdíjpénztár végelszámolása vagy felszámolása esetére engedélyezte a magánszemély részére a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést.
A tb-nyugdíjrendszerbe visszalépők kedvezményei A visszalépők kedvezménye: - a magánszemély részére járó ún. visszalépő tagi kifizetés nem minősül a magánszemély bevételének, - ezen összeg önkéntes nyugdíjpénztárba történő utalása esetén az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 ezer forint adó-visszatérítésről rendelkezhet a visszalépő magánszemély.
Átmeneti rendelkezés alapján már a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.
Adómentes jogcímek - a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj (2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet azt alkalmazni), - egyéb indokkal szintén adómentes a magyarországi Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó kezdeményezések támogatását célzó Civil Alap – 2014. pályázati program keretében magánszemély részére pályázat alapján elnyert támogatások, függetlenül a kifizetés időpontjától,
„Brókercsődök” miatti változások A pénzügyi intézmény felszámolása nem hozhatja a magánszemélyt olyan helyzetbe, miszerint ez a rajta kívül álló okból bekövetkező esemény adófizetési kötelezettséget eredményezzen számára, illetve a jogszerűen igénybe vett kedvezményt (adó feletti rendelkezési jogosultságot) vissza kelljen fizetnie. Az Szja tv. 7. §-ának kiegészítése biztosítja, hogy a magánszemély részére lényegében soha ne eredményezzen adókötelezettséget az a körülmény, ha a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya a pénzügyi intézmény felszámolása miatt szűnik meg, ideértve az adó feletti rendelkezés esetére meghatározott visszafizetési kötelezettséget is.
Nem keletkezik adófizetési kötelezettség továbbá a kárrendezés során kifizetett kártérítés után sem.
„Brókercsődök” miatti változások Nem kerülhet hátrányos helyzetbe a magánszemély akkor sem, ha még az érintett pénzügyi intézmény felszámolásának bejelentése előtt a nyugdíj-előtakarékossági számlájára befizetett összegek alapján jogszerűen tett adója felett rendelkező nyilatkozatot (rendelkezik az intézmény igazolásával az általa befizetett összegről), de az adóhatóság a nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető pénzügyi intézmény felszámolása miatt már nem tudja a számlavezetőhöz utalni a magánszemély rendelkező nyilatkozatában feltüntetett összeget. Ilyen esetben a nyilatkozatban megjelölt összeget a magánszemély kérelmére az általa megjelölt lakcímre vagy bankszámlára kell kiutalni
Adósságrendezés során keletkező egyes kötelezettségek adómentessége 2015. szeptember 1-jétől adómentesnek minősülnek a természetes személyek adósságrendezési eljárásában keletkező következő kötelezettségek: • az adóssal, adóstárssal a bíróságon kívüli adósságrendezés során kötött megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezségkötés, valamint az egyezség módosítása során elengedett követelés; • az a követelés, amelyet az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárásban az adósságtörlesztési határozat, az adósságtörlesztési határozat módosítása, valamint a mentesítő határozat alapján nem kell megfizetnie; • az adós számára meghatározott adósságrendezési kötelezettség teljesítése érdekében települési önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás vagy adomány, ha annak egy naptári évben, egy adományozótól juttatott összege havi átlagban nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét.
Adómentes jogcímek Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi CXLV. törvény alapján 2015. október 5-étől adómentes az e törvény végrehajtásával összefüggésben megszűnt kötelezettség. Egyéb indokkal adómentes a korábbi szabályozás értelmében a pénzügyi intézmény által elengedett, pénzkölcsön nyújtásából származó követelés feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával kerül sor. 2016-tól adómentesnek minősül a pénzügyi lízingszerződésből származó elengedett követelés is.
Új típusú MRP-szervezetben részt vevő magánszemélyek adózása Nem szerez bevételt a magánszemély a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet résztvevőjeként az MRP-szervezet tagi részesedésének és a szervezet által kezelt pénzügyi eszköz megszerzésével összefüggő kedvezmény révén. A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet vagyonából a résztvevő által tagi részesedése bevonása következtében, arra tekintettel megszerzett bevétel a résztvevő vállalkozásból kivont jövedelmének minősül.
Új típusú MRP-szervezetben részt vevő magánszemélyek adózása Mivel az MRP-szervezet társas vállalkozásnak minősül, az adózott eredménye terhére a tagoknak kifizetett összeg osztaléknak minősül, az adókötelezettséget az Szja tv. 66. §-ában foglaltak szerint kell teljesíteni. Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet résztvevőjeként szerezte.
Az MRP-szervezet az adóévet követő év január 31-éig résztvevőnként adatot szolgáltat az adóhatóság részére a résztvevőnek a tagi részesedése bevonása következtében, arra tekintettel átadott összes részvénynek az átadásuk napjára megállapított együttes szokásos piaci értékéről, valamint a részvények ellenértékének a résztvevő által már megfizetett összegéről.
Online kaszinójátékból és a külföldi jackpotrendszerből származó nyeremény Az Szja tv. adóköteles nyereményekre vonatkozó rendelkezése kiegészül azzal, hogy az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot-rendszerből származó nyeremény címén kapott bevétel egészét is jövedelemnek kell tekinteni. Az online kaszinójátékból származó nyeremény nem számít jövedelemnek, ez azonban nem vonatkozik az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot-rendszerből származó nyereményre. Az online kaszinójáték esetében a szerencsejáték szervezőjét játékadó-fizetési kötelezettség terheli, ezért az online kaszinójátékból származó nyeremény a magánszemély (játékos) vonatkozásában nem számít jövedelemnek.
Igazolás nélkül elszámolható költségek A munkába járás költségtérítésének szabályait a 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet tartalmazza. A napi munkába járás a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás, a hazautazás pedig a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.
Igazolás nélkül elszámolható költségek A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet azokat a feltételeket rögzíti, amelyek megléte esetén a munkáltató az MT-nek előírásaiból eredő kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat. A kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a munkáltató köteles a munkába járással kapcsolatos költségeket a kormányrendeletben előírt módon és legalább az előírt mértékben a munkavállaló részére megtéríteni. Az Szja tv. 25. §-a pedig a munkába járás jogcímen (akár kötelezően, akár nem kötelezően) kifizetett költségtérítés adókötelezettségéről rendelkezik.
Igazolás nélkül elszámolható költségek 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-a szerinti térítés A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló bérlet vagy menetjegy árának 86 %-át mind a napi munkába járásnál, mind a hazautazásnál, azonban a hazautazás esetén felső korlát meghatározással, aminek mértéke 2016-ban legfeljebb havi 35 200 Ft. A hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi. A bérlettel vagy menetjeggyel el kell számolni a munkáltató felé.
Igazolás nélkül elszámolható költségek A munkába járás megvalósítható akár közösségi közlekedéssel, akár saját gépjárművel, illetve bármilyen más módon. Ezért az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontja alapján lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesüljön akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe.
Igazolás nélkül elszámolható költségek 2015. augusztus 1-jétől az utazási költségtérítésre való jogosultság új esettel egészült ki. Azoknak is lehetősége van a közösségi közlekedés helyett gépkocsival munkába járni, akiknek óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van. A munkáltató saját döntésében a munkába járás mellett meghatározott esetekben a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősítse. Ilyen esetek: - a munkavállaló súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, vagy új szabályként - a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.
Igazolás nélkül elszámolható költségek Ha az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermek szülője a munkahelye közigazgatási határán kívülről nem közösségi közlekedéssel, hanem jellemzően gépjárművel jár dolgozni, úgy megilleti őt a 9 Ft/km költségtérítés a lakóhely és a munkahely közötti távolságra. A térítést nem befolyásolja, hogy a gyermek óvodája vagy bölcsődéje hol található, és a költségtérítés mindkét szülőnek jár, azaz ezt a költségtérítést a munkáltató köteles az érintett dolgozóknak biztosítani.
Igazolás nélkül elszámolható költségek Változik 2016. január 1-jétől a fuvarozók, árukísérők belföldi és külföldi kiküldetésére tekintettel kapott bevételéből igazolás nélkül elszámolható költség mértéke. Az Mt. nem írja elő kötelezően kiküldetési napidíj fizetését, azonban úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A kiküldetési napidíj fő szabályként adóköteles bevétel, azonban az Szja tv. szerint, ha a magánszemély a napidíjat a kiküldetési költségek fedezésére (költségtérítésként ún. ellátmányként) kapja, az adókötelezettség megállapítására egyéb rendelkezések irányadóak.
Igazolás nélkül elszámolható költségek Külföldi kiküldetés esetén a Szja törvény 3. számú mellékletének II./7. pontja értelmében a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) kormányrendelet szerint igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül: A nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás területén foglalkoztatottként, egyéni vállalkozóként tevékenységet folytató gépjárművezető, árukísérő magánszemély kizárólag a külföldi munkavégzésére tekintettel napidíj címén kapott bevételéből - 2016. január 1-jétől napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg, ha a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolásán kívül más költség elszámolására nem jogosult.
Igazolás nélkül elszámolható költségek Egyéb tevékenységek esetén a külföldi kiküldetési napidíjból 30 százalék, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le. Ez vonatkozik a fuvarozókra, árukísérőkre is, ha a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolásán kívül más költséget is elszámolnak.
Igazolás nélkül elszámolható költségek Belföldi kiküldetés esetén a napidíj mértékére a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet kötelező előírást tartalmaz. Ennek értelmében a kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalóra. A napidíj (egyszerűsített) számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el.
Igazolás nélkül elszámolható költségek Átalányként a munkavállalót legalább napi 500 Ft napidíj illeti meg. Nem számolható el napidíj, - ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el, - ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja. Új előírás, hogy a 6 órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére az 500 Ft napidíj-átalány helyett adható napidíj-átalány 3000 Ft, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad.
Igazolás nélkül elszámolható költségek A nem pénzben kapott juttatások közül továbbra is adómentes a munkavállalónak ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei szolgáltatás, illetve családi napközi – a munkáltató pedig a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként, ráfordításként számolhatja el. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja c) alpontjaiban foglaltak alapján. Az adómentesség a juttatott bevétel nem pénzbeli formájára vonatkozik. Pl. a munkáltató a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében téríti meg a munkavállaló által megelőlegezett összeget.
Mezőgazdasági őstermelői termékek köre Mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék is. A rendelkezés 2016. január 1-jétől hatályos, de átmeneti rendelkezés alapján már a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet azt alkalmazni.
A magánszemély adóbevallása A magánszemély – ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra, adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja vagy nem tett bevallási nyilatkozatot – az Art. szerint előírt módon és határidőben önadózóként - az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást, vagy - az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallást nyújt be az adóhatósághoz. Az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás utoljára a 2015. évre vonatkozóan nyújtható be.
Bevallási nyilatkozat Feltételei: a) az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet, ide nem értve aa) a kamatjövedelmet, ab) az osztalékból származó jövedelmet, ac) az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, ad) a vállalkozásból kivont jövedelmet ae) az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, ha annak összege az egymillió forintot meghaladja, af) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt;
Bevallási nyilatkozat b)
c)
d)
e)
tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot – kivéve a 10 százalék költséghányadot – nem számol el, és az adóelőleg megállapítása során sem számolt el; a jövedelemből adóalap-kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesít, és az adóelőleg megállapítása során sem érvényesített; az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad; más okból nem köteles adóhatósági közreműködés nélküli bevallást benyújtani.
Bevallási nyilatkozat Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély az adóévben - a közterhek teljesítéséhez az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetésről jogszerűen tett nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltatónak, - egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó jövedelmet szerzett, - a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó bevételt szerzett.
Bevallási nyilatkozat Fontos megjegyezni, hogy nem minősül adóelőleget megállapító munkáltatónak az a társas vállalkozás, amellyel a magánszemély tagi jogviszonyban áll, és e jogviszonya alapján a magánszemély a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre köteles. A bevallási nyilatkozat első alkalommal a 2015. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában nyújtható be.
Adóbevallási tervezet Az Art. 26/B. §-a értelmében a magánszemély részére az állami adóhatóság a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít. Az adóbevallási tervezetet az állami adóhatóság első alkalommal a 2016. évi jövedelmekről készít, 2017. március 15-éig annak a magánszemélynek, aki rendelkezik ügyfélkapuval. A bevallási nyilatkozat, valamint az adóbevallási tervezet eljárási rendjével kapcsolatos szabályokat az Art. tartalmazza.
A munkáltató, a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége A családi kedvezmény helyes érvényesítéséhez így az alábbi adatok közlése is szükséges: - a kedvezmény közös érvényesítésének ténye, annak aránya, - a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) neve, adóazonosító jele, ennek hiányában természetes személyazonosító adatai, lakcíme, - annak közlése, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e, - a családi kedvezmény érvényesítésének jogcíme, - a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jele.
A munkáltató, a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége Az első házasokat megillető kedvezmény érvényesítéséhez pedig a következő információk szükségesek: - a házastárs neve, adóazonosító jele, valamint - a kedvezmény igénybevételének módjára (egyedül vagy megosztással) vonatkozó döntés.
Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem A vadon gyűjtött termék, termény (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) magánszemély által – nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként – felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel 25%-a számít jövedelemnek. Az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az Art-ban előírt módon és határidőre – a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – vallja be és fizeti meg.
Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki – feltüntetve azon: - a magánszemély nevét, - adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), - a felvásárolt termék, termény megnevezését, - mennyiségét, ellenértékét, - a levont adót – amelynek egy példányát átadja a magánszemélynek, másik példányát az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi.
Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem Fenti jövedelemmel összefüggésben a felvásárlót, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli. Az Szja mértékének csökkenése miatt, csökken az ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelmek adómentessége is: - nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét.
Az adóról való rendelkezés Bővül a rendelkező nyilatkozat adóhatósághoz történő leadásának módja. A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély 2016-tól az alábbi két módon is eljuttathatja: - munkáltatói adómegállapítás, vagy bevallási nyilatkozat esetén a munkáltatója útján, - egyszerűsített bevallás, bevallási nyilatkozat esetén az egyszerűsített bevallási lehetőség, illetve a bevallási nyilatkozat választására vonatkozó bejelentéssel egyidőben, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton.
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban Az adóügyi illetőség meghatározása A kettős adóztatás lehetőségének vizsgálata akkor merül fel, amikor egy magyar magánszemélynek külföldről származik jövedelme. Az illetőség mutatja meg, hogy az adott magánszemélynek melyik állammal áll fenn olyan szoros kapcsolata, ami a jövedelmeinek adott állam általi adóztathatóságát alátámasztja. Az Szja tv. rendelkezéseiből kiindulva egy magánszemély összes jövedelme ott adóztatható, ahol belföldi adóügyi illetőséggel bír.
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban Az Szja tv. 3. § 2. pontjának rendelkezései alapján belföldön bír adóügyi illetőséggel az a magánszemély, aki: - magyar állampolgár (kivéve azt a kettős állampolgárt, akinek nincs Magyarországon bejelentett lakóhelye); továbbá az a magánszemély, - aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény rendelkezései alapján a szabad tartózkodás jogát egy naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; illetve - az előző pontba nem tartozó, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezései alapján letelepedett jogállással rendelkező magánszemély, továbbá - a hontalan személy.
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban Az előzőekben fel nem sorolt magánszemély akkor bír hazánkban belföldi illetőséggel, ha - kizárólag Magyarországon van állandó lakóhelye; - vagy akkor, ha a magánszemély létérdekeinek központja Magyarország (azaz a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok Magyarországhoz fűzik) abban az esetben, ha a magánszemélynek egyáltalán nincs, illetve, ha Magyarországon és más államban is van állandó lakóhelye; - vagy a szokásos tartózkodási helye Magyarországon van, ha az előzőek alapján az illetősége nem állapítható meg.
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban Az illetőségütközés Az egyezmények vonatkozó cikkének rendelkezései jellemzően a következő fontossági sorrendet követik az illetőségütközés feloldása során: - állandó lakóhely, - a létérdekek vagy más néven az életvitel központja, - a szokásos tartózkodás hely, illetve az állampolgárság. Amennyiben ezek alapján sem lehet egyértelmű döntésre jutni, akkor az államok illetékes hatóságainak kell egyeztetés útján megállapodniuk.
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban Illetőségváltás Egy adott évben a magánszemély belföldi illetősége akár változhat is. Egyezmények a kettős adóztatás elkerüléséről Az adóegyezmények három csoportra osztva rendezik az egyes jövedelmek adóztatási jogait: - vannak, amelyek csak abban az országban adóztathatók ahol a jövedelmet szerző belföldi illetőségű, - vannak, amelyek csak a jövedelem forrásának országában, és - vannak olyanok, amelyeknél az adóztatás joga megosztott.
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban A kettős adóztatás elkerülésének adóegyezményben megjelenő módszerei: - a mentesítés és - a beszámítás. Mentesítés alapján, amennyiben az egyik államban belföldi illetőségű személy olyan jövedelmet élvez, vagy olyan vagyona van, amely az egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható a másik államban, akkor az elsőként említett állam mentesíti az ilyen jövedelmet vagy vagyont az adóztatás alól. Ez a módszer jelenik meg az Szja tv. 7. § (1) bekezdés m) pontjában, miszerint „a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani.”
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban A beszámítás módszere szerint az egyik államban belföldi illetőségű személy olyan jövedelemtételeket élvez, amelyek az egyezmény meghatározott rendelkezései (jellemzően az osztalékra, kamatra és a jogdíjra vonatkozók) szerint megadóztathatók a másik államban, az elsőként említett állam megengedi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét terhelő adóból azon összeg levonását, amely megegyezik a másik államban megfizetett adóval. Ez tükröződik az Szja tv. 8. § (2) bekezdésében, miszerint: „Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó”.
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban A beszámítás megjelenik az Szja tv. 32. § (1) bekezdésében is, ami úgy rendelkezik, hogy „ha az adóévi összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, – ha nemzetközi szerződésből más nem következik – a számított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó.”
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban Ingatlanvagyon hasznosításából származó jövedelem Önálló tevékenységből származó jövedelem: - a vállalkozási nyereség, valamint a szabad foglalkozás E jövedelmek főszabály szerint a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható. A tevékenység végzésének országában is megadóztatható, amennyiben a magánszemély a tevékenységét részben vagy egészben egy ott lévő telephelyen vagy állandó bázison keresztül fejti ki. Ebben az esetben a telephelynek, illetve állandó bázisnak betudható jövedelem csak ott adóztatható.
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban Nem önálló tevékenység jövedelme A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények főszabálya szerint egy magyar magánszemély külföldön végzett, nem önálló tevékenységből (munkaviszonyból) származó jövedelme külföldön adóztatható.
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban A főszabálytól eltérő rendelkezések vonatkoznak a munkavégzés alábbi esetére, mivel a következő három feltétel együttes fennállása esetén a munkaviszonyból származó jövedelem Magyarországon (az illetőség államában) lesz adóztatható, annak ellenére, hogy a munkát külföldön végzik: a) A külföldi államban történő tartózkodás időtartama nem haladja meg a 183 napot bármely adóévben/naptári évben/12 hónapos időszakban (a vonatkozó egyezmény rendelkezései függvényében); és b) a munkavállaló díjazását olyan munkáltató fizeti (vagy olyan munkáltató nevében fizetik), ami nem bír illetőséggel a munkavégzés helye szerinti államban; és c) a díjazás költségét nem a munkáltatónak a munkavégzés helye szerinti államban lévő telephelye viseli.
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban Nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajók, légi járművek A munkavégzésre vonatkozó speciális szabályok - az igazgatói tiszteletdíjak, - a művészek és sportolók által kapott díjazás, valamint - bizonyos esetben a tanulók, tanárok és kutatók egyes jövedelmei. Osztalék- és kamatjövedelmek Jogdíj Nyugdíj Közszolgálat Egyéb jövedelmek
A kettős adóztatás elkerülése adóegyezmény hiányában Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek Az összevont adóalapba tartozó jövedelem esetén az Szja tv. 32. § (1) bekezdése alapján, ha az adóévi összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett. A magyarországi számított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb az e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó.
A kettős adóztatás elkerülése adóegyezmény hiányában Az Szja tv. 28. § (12)–(13) bekezdései alapján, az általános rendelkezésektől eltérően az összevont adóalapba tartozó jövedelem kategóriába sorolható: - az alacsony adókulcsú államban bejegyzett ellenőrzött külföldi társaság által vagy annak megbízásából fizetett kamat és osztalék, - az ilyen társaság értékpapírjainak árfolyamnyeresége, illetve a társaságból bármilyen formában (jegyzett tőke leszállításával történő tőkekivonással, jogutód nélküli megszűnés esetén) kivont jövedelem is. Az Szja tv. 32. §-a alapján nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
A kettős adóztatás elkerülése adóegyezmény hiányában Külön adózó jövedelmek A külön adózó jövedelmek esetében az Szja tv. 8. § (2) bekezdése alapján, a külföldön megfizetett adó beszámításának általános szabálya szerint a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó, de a fizetendő adó ilyen esetben sem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
A kettős adóztatás elkerülése adóegyezmény hiányában Eljárási szabályok Amennyiben egy magyar magánszemély külföldről jövedelmet kap, akkor előfordulhat, hogy az nem a hazai adószabályok által meghatározott „kifizetőtől” fog származni. Ebben az esetben a magánszemély köteles a jövedelmei után az adót önállóan megállapítani és megfizetni. Az olyan jövedelmek esetében, amelyek adóját adóelőlegként kell megfizetni (ilyenek például az összevont adóalapba tartozó jövedelmek), a magánszemélynek – kifizető hiányában – adóelőlegmegállapítási és -fizetési kötelezettsége is keletkezik. Ezt a kötelezettséget az Szja tv. 46. §-a alapján a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell teljesíteni, azonban nem kell adóelőleget fizetni mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 000 forintot.
A kettős adóztatás elkerülése adóegyezmény hiányában Nem kell bevallani a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet az Szja tv. 11. § (3) bekezdés a) pontja szerint, amelyet egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani, ha a magánszemély más okból nem köteles az szjabevallási kötelezettség teljesítésére. Az Szja tv. 46. § (2) bekezdés e) pontja alapján nem kell adóelőleget fizetni abban az esetben, ha a magánszemélynek olyan országból származik összevont adóalapba tartozó jövedelme, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. Az ilyen jövedelmek adóját a magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül készülő adóbevallásában állapítja meg és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.
Külföldi pénznemben szerzett jövedelmek átváltása Az Szja tv. 5–6. §-ai alapján a külföldi pénznemben keletkezett jövedelmet (illetve kiadást) a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának, illetve olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. A magánszemély – választása szerint – az adó megállapításához a külföldi pénznemben keletkezett bevétel átszámítására a bevételszerzés napján (kiadás esetén a teljesítés napján) vagy adóelőleg számítása esetén a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15-én érvényes MNB-árfolyamot alkalmazhatja.
Külföldi pénznemben szerzett jövedelmek átváltása Az Szja tv. a dolog, a pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, a vásárolt követelés, értékpapír és egyéb pénzügyi eszköz értékének átszámítására különös rendelkezéseket tartalmaz. Speciális szabály vonatkozik a külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelem és az osztalékból származó jövedelem átszámítására is, ugyanis az ilyen jövedelmek adóját ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes MNB-árfolyamon átszámítva kell megfizetni. A magánszemély – választása alapján – a külföldi pénznemben megfizetett adót vagy a teljesítés (adóbefizetés) napján vagy az adóév utolsó napján érvényes MNBárfolyamon számíthatja át az éves bevallása során.
Külföldiek Magyarországon Az Szja tv. 2. § (4) bekezdésének rendelkezései alapján a Magyarországon külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki, ez az ún. korlátozott adókötelezettség elve. Ha egy külföldi illetőségű személynek kizárólag külföldről származik jövedelme, akkor arra az szja tv. hatálya nem terjed ki, így Magyarországnak nincs adóztatási joga.
Külföldiek Magyarországon A külföldiek belföldről származó jövedelmei esetén vizsgálni kell az alkalmazandó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit. Ha az adott egyezmény kizárólag Magyarországnak biztosítja az adóztatás jogát, akkor a külföldi illetőségű személynek itt kell teljesítenie az adókötelezettségét, a magyar szabályok szerint. Például, ha egy luxemburgi illetőségű személynek a Magyarországon lévő ingatlanja bérbeadásából jövedelme származik, akkor az kizárólag az ingatlan fekvése szerinti országban, azaz Magyarországon adóztatható.
Külföldiek Magyarországon Az Szja tv-ben meghatározott egyes jövedelmek (például a kamatjövedelem) esetén a kifizető kötelezett a külföldi illetőségű személynek kifizetett összegből az adóelőleget és az adót megállapítani, levonni és befizetni a kifizetést követő hónap 12-éig. Az adóegyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély a megfelelő igazolásokat (illetőségigazolást) és nyilatkozatokat bemutatta.
Párhuzamos tevékenység az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban Az uniós szabályok alapján a több tagállamban tevékenységet folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Időtartam A két vagy több tagállamban párhuzamosan (egyszerre vagy váltakozva) tevékenységet folytató személy magyarországi biztosítási kötelezettség esetén addig marad a magyar társadalombiztosítási szabályok hatálya alatt, amíg párhuzamos tevékenységét változatlan körülmények között folytatja.
Párhuzamos tevékenység az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban Igazolás A magyarországi foglalkoztató székhelye vagy a biztosított lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv az A1 jelű igazolást legfeljebb egyszerre 24 hónapos érvényességgel adja ki, amely azonban kérelemre ismételten hosszabbítható a körülmények megváltozásáig vagy a tevékenység végéig. Az A1 igazolás az erre rendszeresített - a www.oep.hu honlapon elérhető - nyomtatványon, illetve a szükséges adatokat és nyilatkozatokat tartalmazó kérelemmel igényelhető.
Párhuzamos tevékenység az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban A biztosítási kötelezettség elbírálása A lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak alkalmazása: - a jelentős tevékenység A munkáltató székhelye szerinti tagállam jogának alkalmazása
Párhuzamos tevékenység az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban Munkaviszony az egyik és önálló tevékenység a másik államban Amennyiben egy adott személy az egyik tagállamban munkaviszony keretében végez munkát, egy másik tagállamban önálló tevékenységet folytat, a biztosítási kötelezettsége mindig a munkavégzés helye szerinti államban áll fenn – függetlenül a két tevékenység egymáshoz viszonyított arányától. Amennyiben a munkaviszony alapján a munkavégzés egyszerre több tagállamban is fennáll, a párhuzamos munkavégzésre irányadó szabályokat kell alkalmazni.
Párhuzamos tevékenység az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban Amennyiben a munkavállalót kizárólag egy munkáltató foglalkoztatja egyszerre vagy váltakozva több tagállamban, az A1 jelű igazolást a munkáltató is igényelheti. A munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről szóló szerződést, az önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot. Az egészségbiztosítási szerv a foglalkoztató kérelmét a kérelem benyújtását követő 30 napon belül bírálja el. Amennyiben a kérelemnek helyt ad, A1 jelű nyomtatványt ad ki, a kérelem elutasítása esetén határozatot hoz, mellyel szemben jogorvoslatnak van helye.
Párhuzamos tevékenység az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban Biztosítási kötelezettség ideiglenes megállapítása A magyar szabályok szerinti biztosítási kötelezettség ideiglenes megállapítása esetén a foglalkoztatás helye vagy a biztosított lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv A1 jelű nyomtatványt ad ki 6 hónapos érvényességgel, melyen feltünteti, hogy a biztosítási kötelezettség megállapítása ideiglenes jellegű. Az egészségbiztosítási szerv az A1 jelű nyomtatvány egy példányát megküldi azon tagállam intézményének, amelynek területén a biztosított szintén végez kereső tevékenységet. Amennyiben a másik tagállam szerve az ideiglenes döntés kézhezvételtől számított 2 hónapon belül kifogással nem él, a biztosítási kötelezettség meghatározása véglegessé válik.
Párhuzamos tevékenység az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban Kiküldetés Amennyiben egy munkáltató munkavállalóját egy másik tagállam területére munkavégzés céljából kiküldi, akkor a másik tagállamban történő munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint marad biztosított. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött személyt úgy tekinteni, mintha kiküldetésének ideje alatt továbbra is a kiküldő államban foglalkoztatnák. A kiküldetés időtartama maximum 24 hónap lehet.
Párhuzamos tevékenység az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban Önálló vállalkozók esetében alkalmazandó szabály Önálló vállalkozó – a koordinációs rendeletekre tekintettel –: az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, és a külföldi jog szerint annak megfelelő személy. Önálló vállalkozóként egy tagállamban – nem kiküldetés keretében – tevékenységet folytató személyek azon állam jogszabályai alá tartoznak, ahol a kereső tevékenységüket végzik. Az a személy, aki különböző tagállamokban munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi.
Párhuzamos tevékenység az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban Külföldi munkáltató magyarországi képviselete A külföldi foglalkoztató – aki Magyarországon nincs bejegyezve –, Magyarországon foglalkoztatott biztosított járulékalapot képező jövedelme után nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le. A külföldi vállalkozás a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.
Párhuzamos tevékenység az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel, és a fenti bejelentkezést elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott személynek kell teljesíteni. Ez esetben a foglalkoztatott személy viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket is, kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot. A biztosítási jogviszonyt a xxT1041INT adatlapon kell bejelenteni. A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton az erre a célra rendszeresített xx08INT jelű bevallásban kell teljesíteni.
ÁFA változások 2016.
Fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja FŐSZABÁLY: Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. *2014. évi CLXXIV. tv.
Fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja ELTÉRŐ SZABÁLY: Számla vagy nyugta kibocsátás időpontja, ha • az ellenérték megtérítésének esedékessége és • a számla (nyugta) kibocsátásának időpontja megelőzi az időszak utolsó napját.
Esedékesség időpontja, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 60. nap, ha az ellenérték megtérítésének esedékessége az érintett időszak utolsó napját követő időszakra esik. Hatályba lépés: 2016. január 01.
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre A felek 2015. 07.01-jétől 2016. 12.31-éig tartó keretszerződést kötöttek, melynek keretében naptári hónaponként számolnak el egymással a tanácsadási szolgáltatásról. A szerződés szerint a fizetés esedékessége a tárgyhót követő hónap 15. napja, a számlát pedig legkésőbb a tárgyhót követő 5. napig bocsátja ki a szolgáltatást nyújtó. Ez esetben a 2015. december időszak tekintetében a számlát 2016. január 5-én bocsátják ki, a fizetés esedékessége pedig 2016. január 15-e. Tekintettel azonban arra, hogy az elszámolási időszak 2015-re esik, még a régi szabályokat kell alkalmazni, így a teljesítés időpontja: 2016. január 15-én keletkezik. 2016. január időszak tekintetében a számlát 2016. február 5-én bocsátják ki, a fizetés esedékessége pedig 2016. február 15-e. Tekintettel arra, hogy az elszámolási időszak kezdete, a számla kibocsátása és a fizetés esedékessége is 2015. december 31-ét követi, ezen időszak vonatkozásában már az új szabályokat kell alkalmazni.
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre A felek szintén 2015. július 1-jétől 2016. december 31-éig tartó keretszerződést kötnek, melynek keretében naptári hónaponként számolnak el egymással a karbantartási szolgáltatásról. A felek átalánydíj fizetésében állapodnak meg, így a fizetés a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig esedékes, a számla kibocsátása pedig a tárgyhónapot megelőző hónap 15. napjáig. A felek 2015. december 15-éig kibocsátják a számlát, és a fizetés esedékessége 2015. december 20-a. Tekintettel arra, hogy a számla kibocsátása és a fizetés esedékessége is 2016. január 1-jét megelőző időpontra esik, 2016. január hónap tekintetében az adófizetési kötelezettség keletkezésére még a régi szabály az irányadó, melynek értelmében a fizetés esedékességének időpontjában (2015. december 20-án) keletkezik az adófizetési kötelezettség. 2016. február hónap tekintetében a számlát 2016. január 15-én bocsátják ki, 2016. január 20-ai fizetési esedékességgel. 2016. február tekintetében így már az új szabályokat kell alkalmazni, melynek értelmében az adófizetési kötelezettség keletkezése a számla kibocsátásának időpontja (2016. január 15-e), mivel ez esetben mind a számla kibocsátása, mind a fizetés esedékessége megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját.
Időszakos elszámolású ügyletek Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése értelmében e § rendelkezései alkalmazandóak abban az esetben, ha a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg. Az Áfa tv. 58. §-át kell alkalmazni abban az esetben is, ha a felek csak egyetlen egy meghatározott időszak tekintetében számolnak el.
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre Áramszolgáltatás történik előrefizetős mérő alapján, azaz a fogyasztó előre fizet meghatározott összeget az áramszolgáltatás igénybevételéért. Az igénybevevő azon időszakban veszi igénybe az áramszolgáltatást, amennyire a feltöltött összeg fedezetet nyújt. Ez esetben is időszakra vonatkozó fizetésről beszélhetünk, annak ellenére, hogy az időszak tartama előre nem határozható meg, hiszen az a fogyasztás mértékétől függ. Mit kell elszámolással érintett időszaknak tekinteni abban az esetben, ha a szolgáltatásnyújtó az adott fogyasztási hely tekintetében 11 hónapon keresztül (az előző évi fogyasztási adatok alapján) átalánydíjról részszámlát bocsát ki, a 12. hónapban pedig ún. elszámoló számla állít ki, amely lényegében a tényleges 12 havi (éves) fogyasztásnak megfelelően tartalmazza a még megfizetendő vagy visszatérítendő (esetleg következő 12 hónapi fogyasztásba beszámítandó) összeget, úgy hogy tartalmazza a 12. hónapra eső részszámla adatait, illetve a 12 hónapra eső tényleges fogyasztás és a 12 részszámlában szereplő adatok közötti különbözetet.
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre 11 hónapon keresztül átalány fizetés, elszámolás a 12. hónapban • 11 esetben az adott hónap utolsó napjához képest vizsgálandó a fizetési határidő és ha az időszak utolsó napjához képest – előbb kell fizetni, teljesítés időpontja a számla kelte – később kell fizetni, teljesítés időpontja a fizetési határidő (vagy a 60. nap)
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre • a 12. havi elszámolás, ha - az utolsó „részlet” elszámolását úgy is lehet tekinteni, hogy annak során a teljes 12 hónapról számolnak el; végeredményben azonban nem lesz különbség, hiszen akár az utolsó havi, akár a 12 hónapos időszakot vesszük alapul, az időszak vége azonos lesz. - Ha a szolgáltatónak visszafizetési kötelezettsége keletkezik számla(ák) módosítás(a) válik szükségessé!
Időszakos elszámolású ügyletek A közüzemi szolgáltatások esetén az is előfordul, hogy az időszakos elszámolás alá eső szolgáltatást igénybevevő fogyasztó több telephellyel/fogyasztási hellyel rendelkezik, és az egyes telephelyek fogyasztási adatait különböző időpontokban olvassa le a szolgáltató. Az egyes telephelyek/fogyasztási helyek tekintetében történő elszámolásokat ebben az esetben külön-külön elszámolási időszakként kell értelmezni, vagy más gyakorlat is elfogadható. Ez esetben elfogadható az a gyakorlat, hogy elszámolási időszakként az adott fogyasztó vonatkozásában ezen fogyasztó különböző telephelyeihez/fogyasztási helyeihez tartozó egyes fogyasztási időszakok közül a legkorábbi, illetve legkésőbbi időpontot veszik a felek figyelembe az elszámolási időszak kezdő és befejező időpontjaként. A több fogyasztási hely fogyasztásáról ilyen esetekben jellemzően egy konszolidált számlát bocsát ki a szolgáltató.
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre A gázszolgáltatást igénybe vevő, 3 telephellyel/fogyasztási hellyel rendelkező fogyasztónál a gázszolgáltató az egyes fogyasztási helyek tekintetében felmerülő alábbi fogyasztási időszakok tekintetében számláz díjat: – A telephely: 2016. január 3–2016. január 30. – B telephely: 2016. január 15–2016. február 16. – C telephely: 2016. január 12–2016. február 14. A számlát 2016. március 12-én bocsátja ki a szolgáltató 2016. március 21-ei fizetési határidővel. Ebben az esetben nem kifogásolható, ha az ügylet elszámolási időszakának a 2016. január 3. és 2016. február 16. közötti időszakot tekintik a felek. Mivel a fizetési határidő időpontja későbbi időpontra esik, mint az elszámolással érintett időszak utolsó napja, de az időszak végétől számított 60 napon belül van, a teljesítés időpontja a fizetési esedékesség (2016. március 21-e) lesz.
Időszakos elszámolású ügyletek Ha egy adott elszámolási időszakban a felek több eltérő időszak tényleges teljesítése tekintetében is elszámolnak egymással, akkor mit kell elszámolási időszaknak tekinteni. Például a közüzemi és bérleti szolgáltatások esetében, ahol a szolgáltatásért fizetendő ellenérték több díjtételből áll össze, azonban az egyes elszámolási időszakokban eltérő időszakokra vonatkozó díjak elszámolása történik. Általános rendező elvként elmondható, hogy amennyiben az ügylet fő- és – az ahhoz járulékosan kapcsolódó – mellékszolgáltatásból áll, akkor az elszámolási időszak megállapítása tekintetében is igaz lesz az, hogy a mellékszolgáltatás osztja a főszolgáltatás adójogi megítélését, tehát a főszolgáltatás elszámolási időszaka lesz az irányadó azon járulékos szolgáltatásra is, amelynek a díját az adott időszaki főszolgáltatással együtt számolják el a felek, függetlenül attól, hogy a mellékszolgáltatás díja mely időszak vonatkozásában merült fel.
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre Ingatlan bérbeadása esetén a felek naptári havi elszámolásban állapodnak meg, továbbá rögzítik, hogy a tárgyhavi bérleti díjjal együtt kell a megelőző 2. hónap rezsiköltségét is megfizetnie a bérbevevőnek. Így a bérbevevő a 2016. márciusi bérleti díjjal együtt fizeti meg a 2016. januári közüzemi díjakat. Ebben az esetben a felek a 2016. márciusi időszakban számolnak el a márciusi bérleti díjról és a januári közüzemi költségekről. A főszolgáltatás ez esetben a bérbeadás, a mellékszolgáltatás pedig a közüzemi szolgáltatás. Tehát ezen díjak tekintetében az elszámolási időszak 2016. márciusa, a 2016. márciusi bérleti díjról és a 2016. januári közüzemi költségekről egy darab számla is kiállítható.
Időszakos elszámolású ügyletek A gyakorlatban a felek úgy is megállapodhatnak, hogy egy adott elszámolási időszak tekintetében több fizetési esedékességet határoznak meg, és mindegyikhez kapcsolódóan külön számlát bocsát ki a teljesítésre kötelezett. Kérdés, hogy ez esetben mi tekintendő teljesítési időpontnak, illetve, hogy adott esetben értelmezhető-e az előleg. Az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés b) pontja értelmében a fizetési esedékesség – amennyiben az követi az elszámolási időszak végét, de az attól számított 60. napon belül marad – teljesítési időpontnak minősül. Amennyiben a fizetési esedékesség túlnyúlik a 60 napos időszakon, a teljesítés a 60. nap. Így az időszak végét követően ugyanazon elszámolási időszakra megállapított fizetési esedékességek esetében nem értelmezhető az előleg.
Időszakos elszámolású ügyletek Abban az esetben, ha a felek kifejezetten előlegfizetésben állapodtak meg, és az ehhez kapcsolódó fizetési esedékesség megelőzi a teljesítési időpontnak minősülő elszámolási időszak utolsó napját vagy a bizonylat kibocsátásának időpontját, úgy előlegfizetés jogcímén adófizetési kötelezettség keletkezik. Nem tekinthető ugyanakkor előlegnek az az eset, ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő saját elhatározásából hamarabb fizeti meg az adott összeget, mint a megállapított fizetési határidő: ez esetben nem előleg, hanem előrefizetés történik, mely tényleges fizetési időpont önmagában nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.
Adóalap korrekciója és az időszakos elszámolás Az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés c) pontja értelmében az adó alapja csökken abban az esetben is, ha az Áfa tv. 58. §-a szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket. Az adóalap csökkentéséhez ez esetben – az Áfa tv. 78. § (1) bekezdés b)pontja alapján – szükséges a számla módosítása, amennyiben az ügyletről számlát kellett kibocsátani. Az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, amennyiben az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy fizetendő adó csökken, az adóalany a különbözetet, ha az a fizetendő adót érinti, a fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll.
Adóalap korrekciója és az időszakos elszámolás Amennyiben az adó alapja utólag nő, úgy a következőket kell figyelembe venni. Az adóalap utólagos növekedéséhez a felek nyilvánvalóan pótlólagos fizetési kötelezettséget támasztanak, pótlólagos fizetési határidővel, ami racionálisan az elszámolási időszakot követő időszakra esik, és amelyről új számlát állítanak ki. A 2016. január 1-jétől hatályos Áfa tv. 58. §-a értelmében, amennyiben az elszámolási időszakot követi az adott időszak vonatkozásában a fizetés esedékessége, úgy minden fizetési esedékesség teljesítési időpontnak minősül, feltéve, hogy az az időszak végétől számított 60. napon belül van. Így az adóalap növekedése miatt nem kell az adóalap utólagos növekedése miatt az „eredeti” teljesítési időpontot magában foglaló adómegállapítási időszakot önellenőrizni.
Időszakos elszámolás és az árfolyam alkalmazása A számla kibocsátás időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni devizás tételek esetén. Ha módosító bizonylat van, akkor az eredeti számla kibocsátásának kelte szerinti árfolyam.
Adómérték változása A lakásépítés áfája 5%-ra csökkent 2016-tól 2019-ig. 5% az áfája a következőknek: • olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert. • olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.
Milyen definíciót tartalmaz a 86.§ (1) j pont ja és jb? ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év;
Adómérték változása A lakóingatlan fogalmát az Áfa tv. értelmező rendelkezései tartalmazzák. Lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlannyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.
Adómérték változása Az új 5%-os adómérték a már megépült lakásokra is vonatkozhat. Ez azért lehetséges, mert az Áfa tv. rendelkezései szerint újnak akkor tekintik az ingatlant, ha annak használatbavételi engedély jogerőre emelkedése még nem történt meg, illetve a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év. Ezek alapján pl. egy olyan társasházi lakás, amely már 2015-ben megépült, de csak 2016-ban, vagy esetleg 2017ben kérik meg rá a használatbavételi engedélyt, esetleg akkor értékesítik, újnak minősül. Vagyis annak ellenére 5%os áfát kell utána befizetni, hogy már 2015-ben (sőt, extrém esetben akár 2014-ben) megépült.
Adómérték változása Mikortól alkalmazható az új, kedvező adómérték? Az új szabályt azokra az esetekre kell először alkalmazni, amikor a teljesítés időpontja (azaz a birtokbaadás), illetve az előleg 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik. Amennyiben a teljesítés időpontja 2016-ra esik, akkor már a kedvezőbb adómértéket lehet alkalmazni, kivéve azokat az előlegeket, amelyeket még 2015-ben fizették ki (az előlegre még a 27%-os adókulcsot kell alkalmazni).
Adómérték változása Fontos vizsgálni, hogy nettó módon (100 millió forint +áfa) vagy bruttó módon (összesen 127 millió forint) állapodnak meg a felek még 2015-ben: A változásnak köszönhetően az adóalap és az adókötelezettség számítása annak megfelelően alakul, hogy a felek nettó, vagy bruttó módon történő elszámolásban állapodtak meg. Amennyiben a felek nettó módon történő elszámolásban állapodnak meg és az ügylet áfa szempontjából 2016. január 1 után teljesül, úgy az ügyletről kibocsátott számlán az új adómértéket és az annak megfelelő adóösszeget kell feltűntetni. Ebben az esetben a lakóingatlan beszerzőjét illeti meg az adókulcs csökkenéséből eredő előnyt. A vevőnek ugyanis 2016-ban összesen 105 millió forintot kell fizetnie és nem 127 millió forintot.
Adómérték változása A bruttó módon történő elszámolás esetén a számlán az előzetesen megállapított, adót is tartalmazó ellenértéket kell feltűntetni, ez lesz a számla bruttó értéke. Mivel a bruttó összeg alapján számítandó az új adóalap és az adó összege, az elszámolás következtében nő az adóalap. Ebben az esetben a vevőnek 127 millió forintot kell megfizetnie az eladó részére. Az eladó azonban a 127 millió forintnak csak az 4,76 százalékát köteles befizetni áfaként, tehát az értékesítőt illeti meg az adókulcs változásával járó előnyök (5%-os adókulcs esetén a bruttó összegből nettó összegre történő átkonvertálása esetén a „fentről számított” 4,76 százalékos adókulcsot kell alkalmazni). Ez azonban változhat, ha a felek közös megegyezéssel módosítják a szerződést és utólag a vételárat megváltoztatják például 105 millió forint összegre.
Adómérték változása 2015-ben átadott/átvett előleg: Az Áfa tv. értelmezésében, amennyiben a felek előlegben állapodnak meg, azzal kapcsolatban az értékesítő köteles a fizetendő adót megállapítani, annak kézhezvételekor. Amennyiben az előleg fizetésére 2016. január 1-ét megelőzően kerül sor, azonban a végszámlát azt követően állítják ki, annak függvényében alakul a teljes adóalap és az adófizetési kötelezettség, hogy a felek nettó vagy bruttó módon történő elszámolásban állapodtak meg.
Adómérték változása Amennyiben a felek nettó elszámolásban állapodtak meg és a vevő előleget fizet úgy, hogy az ügylet 2015. december 31-ét követően teljesül, az arról kibocsátott végszámlán a felek által megállapított nettó összegből kell kiindulni és meghatározni a még rendezendő részt (adóalap és adó). Az ahhoz kapcsolódó adókötelezettséget az új adókulcs segítségével kell megállapítani. Az elszámolás következtében – adóalap változatlan – a vevő részben megkapja az adómérték csökkenésével járó előnyöket, hiszen a vevőnek összesen 109,4 millió forintot kell fizetni (ha az egész ügylet 2015-ben teljesült volna, akkor 127 millió forintot kellett volna fizetni).
Adómérték változása Bruttó elszámolás esetén a végszámla kibocsátásakor az értékesítő az ügylet bruttó értékéből köteles kiindulni és kiszámítani, hogy az előleg beszámításával mekkora a vevő részéről pénzügyileg teljesítendő, fennmaradó összeg. A magasabb adókulcs segítségével megállapított ellenérték és előleg következtében nő az előzetesen kalkulált adóalap, vagyis az értékesítő megkapja az adómérték csökkenésével járó előnyt. A vevőnek ugyanígy 127 millió forintot kell fizetni az eladónak, de az eladó nem 27 millió forint áfát fizet az adóhatóság részére, hanem csak 10,88 millió forintot (5,4 + 6,0452), azaz az adómérték csökkenéséből eredő előnyből az eladó profitálhat.
Vállalkozási szerződés keretében épített és átadott lakóingatlanok Amennyiben a fővállalkozó a megrendelőnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzendő lakóingatlant ad át az építésiszerelési munka eredményeképpen, akkor az az Áfa tv. értelmében lakóingatlan-értékesítésnek minősül, mely az egyéb feltételek teljesítése esetén 5 százalékos adómértékkel adózik. Az Áfa tv. 10. § d) pontja hatálya alá tartozik az az eset is, vagyis termékértékesítésnek és nem szolgáltatásnyújtásnak minősül, amikor - az építtető a tulajdonában lévő telken építteti fel a lakóingatlant, és az az eset is, ha - az építtető a fővállalkozónak saját maga biztosítja a lakóingatlan felépítéséhez szükséges építési anyagokat.
Vállalkozási szerződés keretében épített és átadott lakóingatlanok Abban az esetben, ha a lakóingatlan építését, építtetését nem fővállalkozóval végezteti el a magánszemély nem áfaalany építtető (tehát nem az Áfa tv. 10. § d) pontja alá eső ügyletről van szó), hanem saját maga külön-külön adóalanyoktól vásárolja meg az építőanyagokat, illetve veszi igénybe az építési szolgáltatásokat, akkor a beszerzett építőanyagokról és az építéshez igénybevett szolgáltatásokról kiállított számlában megfizetett áfa tekintetében 5 millió forintig adó-visszatérítési támogatásban részesülhet, meghatározott feltételek mellett.
Vállalkozási szerződés keretében épített és átadott lakóingatlanok Az adó-visszatérítési támogatás igénybevételének feltételeit és szabályait azonban nem az Áfa tv., hanem a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 6/A. fejezete szabályozza, amelyet az Otthonteremtési Program kiterjesztésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 455/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet iktatott be 2016. január 1-jétől. A dupla támogatás elkerülése érdekében a lakásépítési támogatásokról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 8/A. § (3) bekezdése értelmében nem igényelhető az adó-visszatérítési támogatás az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre.
A telek és a felépítmény együttes vagy különálló értékesítése Amennyiben az ügylet beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet együttes értékesítését takarja, azonban a szerződésben a vételárat megbontották, és külön tüntetik fel a telek (telekhányad) és a felépítmény ellenértékét, ez esetben mind a telekre, mind a felépítményre az 5 százalékos adómérték vonatkozik a feltételek fennállása esetén, hiszen ez esetben nem külön-külön értékesítésekről van szó, hanem egy egységes ügyletről, mely lakóingatlan értékesítését takarja. Ettől eltérő a helyzet, ha a vevő az egyik adóalanytól megvásárolja az építési telket, majd megbíz egy másik adóalanyt, hogy azon építse fel a lakóingatlant. Ez esetben az építési telek értékesítését mint különálló értékesítést, 27 százalékos áfa terheli, míg a lakóingatlan Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti értékesítése, amennyiben az megfelel a feltételeknek, 5 százalékos adómértékkel adózik.
A telek és a felépítmény együttes vagy különálló értékesítése Kevésbé egyértelmű a helyzet abban az esetben, ha a vevő épülő lakóingatlan megvételére szerződik, úgy, hogy mind a telket, mind a felépítményt ugyanazon adóalanytól veszi meg, ugyanis a megítélés függ a szerződés tartalmától. Amennyiben a szerződés lakóingatlan értékesítését célozza, és a vevő azonos időpontban szerez tulajdont a felépítményen és a hozzá tartozó földrészleten, önmagában az a tény, hogy a telek és a felépítmény ellenértéke megbontva jelentik meg, vagy szakaszosan kell fizetni az ellenértéket, még nem jelenti azt, hogy külön ügyletek történtek volna.
A telek és a felépítmény együttes vagy különálló értékesítése Amennyiben a szerződés a lakóingatlan értékesítését célozza ugyan, de ennek első lépéseként a vevő tulajdonába kerül a telek (telekhányad), és csak időben később a felépítmény (vagy annak része), vagyis időben elválik egymástól az építési telek és a felépítmény értékesítése, az ügyleteket külön-külön kell megítélni. A megítélés egyebekben független attól, hogy a telek/telekhányad és a felépítmény (vagy annak része) értékesítéséről egy vagy különálló szerződésben rendelkeztek. Összefoglalva: azt, hogy két külön megítélendő ügylet vagy egy egységes ügylet történik-e, az eset összes körülményének figyelembevétele mellett dönthető el egyértelműen.
Adómérték változása 2. 2016. január 1-jétől a 0203 vámtarifaszám alá tartozó házi sertéshús (frissen, hűtve vagy fagyasztva) a kedvezményes, 5%-os adómérték alá tartozik (ide nem értve a 0203 1110, 0203 2110 vámtarifaszám alá tartozó húsok, ezen tarifaszámok alá sorolandó termékek ugyanis a már jelenleg is kedvezményes kulccsal adózó élő-, egész- és félsertések). Fontos, hogy a fűszerezett (belsejében vagy felületén fűszerrel kezelt), sózott, sós lében tartósított húsok, a belsőségek, illetve a feldolgozott húskészítmények (pl. kolbász) a vámtarifarendszerben más árucsoportba tartoznak, így azok nem fognak kedvezményes kulccsal adózni! Hatály: 2016. január 1. Átmeneti rendelkezés: Áfa tv. 84.§ szerint Főszabály: A fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. A teljesítés időpontja az Áfa tv. 55-58.§-ai szerint határozandó meg.
A közcélú adományok áfa mentességének kiegészítése 2016-tól az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfa mentes lesz. Oktatási intézmény • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben, • a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben és • a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. Törvényben szereplő intézmény.
Számlázó programokkal szembeni követelmény A számlázó programnak olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető • a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve • a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra. Adatexport: az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a 2. számú melléklet szerint és a 3. számú mellékletben meghatározott adatszerkezetben.
Csoportos adóalanyisággal kapcsolatos változás A 8.§ alkalmazásában nem kell együttesen kapcsolt vállalkozásoknak tekinteni azokat az adóalanyokat, akik (amelyek) kizárólag azért minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, mert a Magyar Állam vagy helyi önkormányzat a Ptk. megfelelő alkalmazásával harmadik személyként közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik bennük. A 8.§ alkalmazásában nem lehet együttesen kapcsolt vállalkozásnak tekinteni a helyi önkormányzatot és azt a vállalkozást, amelyben a helyi önkormányzat a Ptk. megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.
Levonási jog gyakorlása A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adót csökkentheti - az ugyanezen adómegállapítási időszakban keletkezett levonható adóval, - az ugyanezen adómegállapítási időszakban vagy ezt megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adóval.
Levonási jog gyakorlása Amennyiben az adóalanyok a megállapított fizetendő adójuk összegét a fenti határidőn belül, azaz legkésőbb a levonható előzetesen felszámított adó keletkezésével érintett naptári évet követő év utolsó adómegállapítási időszakában nem csökkentik, úgy az adólevonási jogukat az Art-ban meghatározott elévülési időn belül kizárólag az adólevonási jog keletkezésével érintett adómegállapítási időszakra benyújtott áfa bevallásuk önellenőrzése útján áll módjukban érvényesíteni. Hatálybalépés: 2016. január 1. Átmeneti rendelkezés: Azon ügyletek esetében kell alkalmazni, amikor a levonási jog 2016. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.
Számlázási szabályok Az adóalany mentesül a számlakibocsátás alól, ha légi személyszállítási szolgáltatást nyújt és az a 105.§ szerint adómentes, feltéve, hogy gondoskodik olyan az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely Számviteli tv. szerinti bizonylatnak minősül. Kötelező a számla, ha az igénybevevő kéri. Hatályba lépés: 2016. január 1. Átmeneti rendelkezés: Azon ügyletek esetében kell alkalmazni, amelynek teljesítési időpontja 2016. január 1. vagy azt követő időpont
Számlázási szabályok Mentesül a 45/A.§ szerinti szolgáltatásnyújtás tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel és aki (amely) a 45/A.§ szerinti nem adóalanyok részére távolról nyújtható szolgáltatás utáni adófizetési kötelezettséget azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358369k. cikkében foglaltaknak. Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás A számla és a devizás megállapodás kapcsolata Míg a nyugta csak magyar nyelven állítható ki, addig az Áfa tv. megengedő szabályt tartalmaz, amikor az Áfa tv. 178. § (2) bekezdésében úgy szabályoz, hogy a számla magyar vagy bármely élő idegen nyelven kiállítható. Az Áfa tv. 172. §-a szerint az áthárított adót forintban akkor is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek. Figyelemmel arra, hogy mind az áfabevallást, mind a közösségi ügyleti kapcsolatokról benyújtandó összesítő nyilatkozatot (A60) forintban kell kitölteni, ezért a devizás megállapodások esetén a számlán kötelezően feltüntetendő, áthárított adóra vonatkozó forintértéken túl meg kell határozni az adóalapösszegeket is.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás Melyik bank árfolyama alkalmazható? Melyik nap árfolyamán kell számolni? Előleg árfolyama Gyűjtőszámlázás árfolyama
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás Adómentes Közösségen belüli értékesítés esetén azon a napon érvényes árfolyam alkalmazásával kell meghatározni, amelyen az eladónak fizetési kötelezettsége keletkezik. Az Áfa tv. 60. § (4) bekezdése alapján: - a számla keltének napja, de - nem későbbi, mint a teljesítést követő hónap 15. napja. Ha az adókötelezettség a számla kibocsátásának napján keletkezik, a forintosítást is az ezen a napon érvényes árfolyam alapján kell elvégezni, ha azonban az adott értékesítés után az adókötelezettség, azaz a bevallásban történő szerepeltetés a teljesítést követő hónap 15-éhez igazodik, a forintosításnál is az ezen a napon érvényes árfolyam az irányadó.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás A fordított adózás alá tartozó gazdasági események: - a Közösségen belüli termékbeszerzés, - a külfölditől igénybe vett szolgáltatás és az - ún. belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletek, - a külföldi adóalanytól történő fordítottan adózó termékek beszerzése, továbbá - a termékimport esetén a fizetendő adó megállapításakor is az Áfa tv. 80. §-ának árfolyamszabályát kell alkalmazni. Ezen ügyletek devizában meghatározott ellenértékét az adófizetési kötelezettség keletkezési időpontjában érvényes árfolyamon kell forintosítani.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás Termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adóalap forintra történő átszámítása során a fizetendő adó megállapításakor érvényes árfolyamot kell alapul venni (Áfa tv. 80. § (1) bekezdés a) pont). Közösségen belüli termékbeszerzés esetén a fizetendő adót: - az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de - legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás Külfölditől igénybe vett szolgáltatás után, ha a szolgáltatásnyújtónak a szolgáltatással összefüggésben nincs belföldön letelepedési helye, a belföldi igénybe vevő adóalanynak kell az adót megfizetnie. A fizetendő adó megállapításának időpontja eltérő, attól függően, hogy a szolgáltatás teljesítési helyét az általános (ún. főszabály) vagy a kivételes szabályok szerint kell megállapítani. Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében az adót az általános, az Áfa tv. 55–59. §-ában meghatározott szabályok szerint megállapított teljesítési időpontban kell az adóalanynak megállapítania, azaz, amikor az ügylet ténylegesen tényállásszerűen megvalósul.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás A főszabálytól eltérő szolgáltatások(Áfa tv. 39., 40., 44. és 45. §-ai). Ezen szolgáltatások esetében, ha azok teljesítési helye belföldre esik, és a szolgáltatást nyújtó adóalany a nyújtott szolgáltatással összefüggésben belföldön nincs letelepedve; ha az(oka)t adóalanynak nyújtják, a fizetendő áfát a szolgáltatást igénybe vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti (Áfa tv. 140. § b) pont). A fizetendő adót azon időpontban kell megállapítani, amely időpont a következőkben felsoroltak közül leghamarabb bekövetkezik (Áfa tv. 60. §): • az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvétele; • az ellenérték megtérítésének napja; • a teljesítést követő hónap 15. napja.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás Külföldi termékértékesítése belföldön Belföldön nem letelepedett adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés esetén az Áfa tv. alapján négy eset lehetséges, amikor az eladó külföldi adóalanynak nem keletkezik belföldön adóalanykénti bejelentkezési kötelezettsége, és a vevőnek kell fordított adózással megfizetnie az áfát. Ezen esetek a következők: - az Áfa tv. 32. §-ában említett fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítés; - az Áfa tv. 34–35. §-aiban szabályozott ún. vezetékhálózaton keresztül szállított egyes energiatermékek értékesítése energiakereskedő vagy adóalany felhasználó részére; - az ún. háromszögügylet [Áfa tv. 91. § (2) bekezdés]; - az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti építési munkával létrehozott ingatlan átadása a jogosultnak, ha az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás Az Áfa tv. 139. §-a alapján, ha az értékesítő belföldön nem letelepedett adóalany, akkor a belföldi teljesítési helyű ilyen termékértékesítés után a vevőnek kell az adót megfizetnie. Ezen fordított adózás alá tartozó ügyletek esetében is az Áfa tv. 60. § (1)–(3) bekezdéseinek szabályát alkalmazva kell a fizetendő adó megállapításának időpontját meghatározni, tehát - a számla kézhezvétele, - az ellenérték megfizetése (a kettő közül a korábbi időpont), de - legkésőbb a teljesítést követő hónap 15-én érvényes árfolyam alkalmazandó.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás Termék importja esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amelyet a vámérték megállapításánál kell alkalmazni (Áfa tv. 81. §). A vámértéket és annak forintban kifejezett összegét – a vámkezelés kérésének napján érvényes árfolyam alkalmazásával – a vámhatóság állapítja meg és közli az importálóval. Ha a termékimport utáni fizetendő adót az importáló önadózással állapítja meg – feltéve, hogy erre az Áfa tv. 156– 157. §-ai szerint vámhatósági engedéllyel rendelkezik –, akkor a vámérték megállapításánál alkalmazott, és egyébként a vámhatóság által közölt határozat alapján ismert árfolyam alapulvételével kell a fizetendő adót forintban meghatározni.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás Szolgáltatásimportra fizetett előleg után a főszabály szerinti teljesítési helyű szolgáltatások esetében áfa fizetési kötelezettség keletkezik, mely kötelezettséget az Áfa tv. 59. §-a tartalmazza. Az előlegként fizetett összeg az áfát nem tartalmazza, azonban az importszolgáltatásra fizetett előleg esetében is az előleg átvétele, jóváírása időpontjában kell a fizetendő adót megállapítani. Az összeg átvételének, jóváírásának pontos időpontját csak az előleget átvevő külföldi adóalany ismerheti, ezért nem kifogásolható, ha az előleget fizető belföldi adóalany az előleg után fizetendő adót azon a napon állapítja meg, amely napon a kérdéses összeggel a bankszámláját a pénzintézet megterhelte.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás Belföldi teljesítési helyű fordítottan adózó ügyletekre fizetett előleg kapcsán, amely után az áfát a vevőnek kell megfizetnie, főszabály szerint előleg jogcímén nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Ugyanez igaz a Közösségen belüli termékbeszerzésre fizetett előlegre is. Ez alól a szabály alól csak a főszabály szerinti teljesítési helyű importszolgáltatás a kivétel.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás A devizás számla korrekciója Amennyiben a kibocsátott számla a későbbiekben bármilyen ok miatt módosításra szorul, vagy érvénytelenítésének szükségessége merül fel, az adóalany a korrekciót olyan bizonylattal végezheti el, amely megfelel az Áfa tv. 170. §-ában meghatározott minimális adattartalomnak, mely a következőket foglalja magában: - a kibocsátás kelte; - a bizonylat sorszáma, amely ezen okiratot (módosító számlát) azonosítja; - hivatkozás arra a számlára, amelynek adatát az okirat módosítja; - a számla azon adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete és számszerű hatása, ha van ilyen.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás Az eredeti és a korrekciós számlában alkalmazott árfolyamnak minden esetben meg kell egyeznie. Devizás számla korrekciója esetén az eredeti és a korrekciós számla közötti árfolyamkülönbözetből adódó eltérés csak akkor merülhet fel, ha a számla teljesítési időpontja és/vagy az alkalmazott árfolyam téves volt, és emiatt kell a korrekciót elvégezni. A külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalap- és adóösszeget tartalmazó számla utólagos korrekciója esetében is igaz, hogy az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdése alapján főszabály szerint az adóalap- vagy/és adócsökkenést eredményező korrekciós számlát a módosító számla vevő részére történő átadása időszakában számolhatja el az adóalany.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás Nyugta esetén alkalmazott árfolyam Nem adóalany vevő készpénzfizetése esetén, ha a vevő nem kér számlát, az eladó nyugtát köteles kibocsátani, amelyet meghatározott körben pénztárgéppel kell készíteni. Külföldi fizetőeszköz használata ebben a körben is megengedett, ha a felek úgy állapodnak meg. Áfa szempontjából a nyugta kibocsátására és a fizetésre a teljesítés (vagyis a fizetési kötelezettség keletkezése) napján kerül sor, amely időpontban érvényes árfolyam alkalmazásával kell a nyugtán az összeget forintban feltüntetni.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás A számviteli és az áfatörvény árfolyamszabályainak kapcsolata A számviteli törvény is előírja a forintosítást, azonban az alkalmazandó árfolyam nem szükségszerűen esik egybe az áfatörvény szerinti árfolyammal. A számviteli törvény ugyanis a külföldi pénzértékre szóló követelést, illetve kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken rendeli a könyvekbe felvenni, a gazdálkodó által választott és a számviteli politikában rögzített árfolyamon.
Devizás ügyletek kezelése – az átszámítás A Sztv. 60. §-sa szerint azon értékesítéseknél, amelyeknél az ellenértéket külföldi pénzértékben határozzák meg, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az áfatörvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. A Sztv. tehát választást enged, és ha a gazdálkodó a számvitel szempontjából is az áfában kötelezően előírt árfolyamot választja, akkor csak egy árfolyamot kell figyelnie. Ha ezt nem teszi, akkor más árfolyam szerint kell a számvitelben könyvelnie és az áfát bevallania.
Számla kötelező tartalmi elemei A számla kötelező tartalmi elemei Esetfüggő kötelező tartalmi elemek Opcionálisan feltüntethető adatok Számlázás szabályai
Számlázás szabályai Kiknek és mikor kell számlát kibocsátaniuk? Számlát alapvetően a belföldön és külföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kell kiállítani az adózónak a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére. A számla kiállításához az Áfa törvényben meghatározott teljesítési időpont minden esetben az irányadó. A számlát kibocsátó feladata a számlának az átadása, eljuttatása a vevő részére.
Számlázás szabályai Számlaadás előleg esetén Ha az adózó előleget kap (készpénzben átvesz vagy a számláján jóváírásra kerül), akkor erről az összegről is számlát kell kiállítani fő szabály szerint. Az előlegről szóló számlán annak a terméknek vagy szolgáltatásnak az adatait is fel kell tüntetni, amire előleget fizetnek. Előlegről két esetben nem kell számlát kiállítani: - ha nem adóalany fizeti, az összeg 900.000 Ft alatti és az előleget fizető nem kér számlát, - ha az előleget fordított adózású ügylethez, valamint adómentes közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódóan fizetik.
Számlázás szabályai Mentesülés a számlaadási kötelezettség alól A nem adóalany által fizetett 900.000 Ft összeget el nem érő előleg esetében nem kötelező számlát kiállítani. Az adózó továbbá akkor is mentesül a számlaadási kötelezettség alól, ha a 900.000 Ft érték alatti terméket megvásárló, szolgáltatást igénybevevő személy nem adóalany (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket) az ellenértéket – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és egyben számla kibocsátását nem kéri. Minden ilyen esetben nyugtát kell kiállítani számla helyett.
Számlázás szabályai Számla kiállításának időpontja A számlát fő szabályként a teljesítés időpontjáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül kell kiállítani. Főszabályként: - készpénzes fizetés vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetés esetében haladéktalanul, - ha az ellenérték megtérítése nem a fentiek szerint történik és a számla áthárított adót tartalmaz, akkor a számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül ki kell bocsátani.
Számlázás szabályai • Devizás számlázás esetén kötelező feltüntetni az ÁFA értékét forintban átszámolva, valamint az átszámításhoz alkalmazott árfolyamot. A teljesítés időpontja, az adófizetési kötelezettség keletkezése: Főszabály szerint: az adóztatandó ügylet tényállásszerű megvalósulásakor keletkezik adófizetési kötelezettség = teljesítés időpontja!
Teljesítés időpontja Normál termékértékesítés Részletfizetés Bizományi értékesítés Zálogjog érvényesítése kapcsán történő értékesítés A kivitelezési szerződés alapján történő ingatlanátadás Részteljesítés Bíróság vagy más hatóság által hozott határozat A halasztás
Teljesítés időpontja Előleg Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. 2015-től az adófizetési kötelezettség előleg fizetése esetén nem csak a pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben juttatott előleg esetén, hanem más formában juttatott előleg (csereügylet) esetén is beáll.
Teljesítés időpontja Főszabályként előlegfizetés címén adókötelezettség csak abban az esetben keletkezhet, ha az adó fizetésére a teljesítésre kötelezett adóalany köteles. Kivételek: - fordított adózásos konstrukcióknál – például a belföldi fordított adózás alá eső ügylet, illetve Közösségen belüli termékbeszerzés esetén – előlegfizetéskor adókötelezettség nem keletkezik, - a külföldről igénybe vett szolgáltatás után fizetett előleg, mely adófizetési kötelezettséget keletkeztet, amennyiben az igénybe vett szolgáltatás az Áfatörvény 37. §-a alá tartozik. Ebben az esetben az átvett előleget nettó összegnek kell tekinteni, tehát nem tartalmazza a fizetendő adó összegét.
Teljesítés időpontja - a közösségi adómentes termékértékesítés kapcsán átvett előleg nem keletkeztet adó-megállapítási és fizetési kötelezettséget, előlegszámlát tehát nem kell kiállítani, ugyanakkor a pénzmozgás számviteli bizonylatolása szükséges. CSAK abban az esetben beszélünk előlegről, ha a beszerző vagy igénybe vevő adóalanynak szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést megelőzően az ellenérték egy meghatározott részét, esetleg egészét megfizetni. Amennyiben a szerződő fél a saját döntése alapján fizet korábban, mint a teljesítés napja, az ügylet az általános szabályok szerinti teljesítési időpont alapján lesz adóköteles.
Fordított adózás Az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel Áfá-t, vagyis nettó áron értékesítés, az áfát pedig a vevő fizeti be. A fordított ÁFA alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen. Fordított adózású számla tartalma: - Mind a vevő, mind pedig a szállítónak az adószáma. - A számlán áthárított adó, adómérték, százalékérték nem szerepelhet. - A számlán fel kell tüntetni a „fordított adózás” kifejezést. - A kötelező adatszolgáltatáshoz célszerű a számlán feltüntetni a VTSZ számot, a mennyiséget kilogrammban!
Fordított adózás Teljesítés időpontja: Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. Fordított adózás esetén a fizetendő adó megállapításának időpontja eltér az ügylet teljesítése időpontjától. A felsorolt időpontok közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.
Fordított adózás Fordított adózás alá tartozó termékértékesítés előlege Amennyiben a fordított adózás alá eső termékértékesítéshez előleg is kapcsolódik, akkor a teljesítési időpont az előleg átvételének, illetve az előleg jóváírásának az időpontja az eladó bankszámláján. Az adóalany köteles a termékértékesítésről a vevő részére számla kibocsátásáról gondoskodni, ha részére egy másik Áfa alany vagy nem Áfa alany jogi személy előleget fizet. A fordított adózás alá eső ügyletekről is kell előlegszámlát kiállítani. A fordított adózás miatt áfát nem tartalmaz az előleg, az eladó adófizetésre nem kötelezett. az Áfa bevallásban a fordított Áfá-s ügyletre kapott és fizetett előleget nem kell feltüntetni.
A vagyonáthelyezés A vagyonáthelyezés (más néven: saját vagyon mozgatása) fikcionális ügylet, amelynek az a lényege, hogy amennyiben egy közösségi adóalany saját termékét – értékesítés nélkül – egyik tagállamból átviszi/átviteti egy másik tagállamba, akkor ezt – bizonyos kivételekkel – úgy kell lekezelnie, mintha - a termék indulásának a tagállamában történne egy közösségi értékesítés, amely adómentes, valamint ezzel együtt pedig - a termék rendeltetési helyének tagállamában történne egy Közösségen belüli termékbeszerzés, amely már a termékre irányadó áfa mérték szerint adóköteles.
A vagyonáthelyezés A vagyonáthelyezés nem önálló tényállás, ugyanis a 2006/112/EK irányelv és ennek nyomán a magyar Áfa tv. a vagyonáthelyezést a közösségi ügyletek alatt szabályozzák, ami azt jelenti, hogy - az indítás tagállamának szabályai alapján a vagyonáthelyezést normál adómentes közösségi értékesítésként kell bevallani (tulajdonképpen úgy minősül, mintha az adóalany egy másik közösségi gazdálkodó felé értékesítette volna a termékét), - a rendeltetési tagállamban pedig normál közösségi termékbeszerzésként kell kezelni (itt pedig úgy kezeljük az ügyletet, mintha az adóalany egy másik közösségi adóalanytól szerezte volna be a rendeltetés tagállamába bejuttatott terméket).
A vagyonáthelyezés A vagyonáthelyezés értékesítési oldala A vagyonáthelyezés beszerzési oldala Kivételek a vagyonáthelyezés alól
A termékimport Speciális vámeljárások alatt álló termékek importja A teljesítés a termék ilyen jellegű vámjogi helyzetének megszűnése, illetőleg a termék ott meghatározott eljárások hatálya alóli kikerülése. Az Áfa tv. 54. §-ában határozza meg azokat a speciális vámeljárásokat, amelyek alá vont termék még nem minősül szabad forgalomba bocsátottnak, melyek a következők: • vám elé állítás során átmeneti megőrzés, • vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolás, • vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozás-felfüggesztő eljárás, • teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás, • külső közösségi árutovábbítási eljárás.
A termékimport Vámköteles termék importja Ha az importált termék vámköteles, illetőleg mezőgazdasági lefölözés vagy más, a közösségi politika keretében meghatározott kötelező jellegű befizetés hatálya alá tartozik, a teljesítésre és a fizetendő adó megállapítására az előzőekben említett kötelező jellegű befizetésekre e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni. A vámjogszabályok alapján a vám megállapítása a vámhatóság által hozott határozattal történik. A termékimport utáni adófizetés – fő szabályként – vámhatóság általi kivetéssel történik. Ilyen esetekben az import áfát a vámhatározatban megjelölt módon és határidővel kell megfizetni, ugyanakkor az áfa bevallásba – nem önadózásos konstrukcióról lévén szó – beállítani nem kell.
A termékimport Vámmentes termék importja Abban az esetben, ha az importált termék semmilyen kötelező jellegű befizetés hatálya alá sem tartozik, a teljesítésre és a fizetendő adó megállapítására a vámra e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni. A vámjogszabályok szerint a mentesség tényének megállapításáról is határozatot kell hozni. Ebben az esetben ezért a vámhatározat közlését kell az adófizetési kötelezettség keletkezésének tekinteni.
Közösségi ügyletek áfa szabályai Adóalanyiság vizsgálata – közösségi adószám Kötelező: - ha más tagállamban illetőséggel bíró, közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak vagy adófizetésre kötelezett jogi személynek Közösségen belüli termékértékesítést teljesít, illetve ha terméket ilyen adózótól szerez be; - ha más tagállambeli adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetve ha más tagállambeli adóalanytól szolgáltatást vesz igénybe, valamint - ha jövedéki termék közösségen belülről történő beszerzése miatt belföldön keletkezik általános forgalmiadó-fizetési kötelezettsége.
Adóalanyiság vizsgálata – közösségi adószám Kell kérni: - a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak, - a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanynak, - az áfa adóalanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személynek, - az alanyi adómentességet választó adóalanynak, - az EVA alanynak, ha a tárgyévben az általa az EU más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a 10.000 eurót meghaladja, azon közösségi beszerzést megelőzően, amellyel ezt az értékhatárt meghaladja.
Adóalanyiság vizsgálata – közösségi adószám A 10.000 eurós értékhatár számításnál figyelmen kívül kell hagyni: - az új közlekedési eszköz, illetve - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó termék adó nélkül számított ellenértékét. Az Áfa tv. 256. §-ának (1) bekezdése értelmében az euróban meghatározott értéket a forintra történő átszámítás során, az MNB által közzétett (EU-hoz történő csatlakozáskor) hivatalos forint/euró devizaárfolyamot kell alkalmazni (252,19 Ft/EUR), figyelemmel az ugyanezen bekezdésben meghatározott kerekítési szabályokra is.
Adóalanyiság vizsgálata – közösségi adószám Kell kérnie továbbá: - a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak, - az alanyi adómentességet választó adóalanynak, - a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanynak, előzetesen, ha az EU más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetőleg tőle szolgáltatást vesz igénybe.
Adóalanyiság vizsgálata – közösségi adószám Kell kérnie: - Az EVA alanynak, ha az EU más tagállamában terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, vagy tőle szolgáltatást vesz igénybe, az értékesítést valamint a szolgáltatásnyújtást illetve a szolgáltatás igénybevételét megelőzően köteles közösségi adószámot kérni. A közösségi adószám képezésével nem veszíti el eva alanyiságát. - Az alanyi adómentességet választó adóalany ha az EU más tagállamában új közlekedési eszközt értékesít. Az olyan termék értékesítéseire, amelyet alanyi adómentes minőségében teljesít, nem kell közösségi adószámot kérnie, mert azok nem minősülnek Közösségen belüli értékesítésnek.
Adóalanyiság vizsgálata – közösségi adószám Köteles kérni: - A kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, ha az EU-ban terméket értékesít (ha az értékesítés belföldi teljesítése esetén adóköteles lenne), vagy az EU más tagállamában szolgáltatást nyújt, vagy tőle igénybe vesz. - Új közlekedési eszköz értékesítése miatt áfa alannyá váló személy vagy szervezet is köteles közösségi adószámot igényelni, függetlenül attól, hogy a vevő a másik tagállamban adóalany-e vagy magánszemély.
A közösségi termékügyletekről általában A közösségi termékügyletek esetén a célország szerinti adóztatás elve érvényesül. Amennyiben a közösségi áfa alanyok egymással termékforgalmat bonyolítanak, akkor a termék utáni áfa megfizetésére a beszerzési országban kerül sor, feltéve, hogy az ügylet megfelel a közösségi termékügyletekre előírt 2006/112/EK Héa-irányelvi rendelkezéseknek. A közösségi termékügyletekenél két jogcímen történik adóztatás: - Egy közösségi termékügylet esetén ugyanis adóztatható tényállás keletkezik az értékesítői oldalon (amely az Áfa tv. 89. §-a szerint adómentes), továbbá - ugyanezen ügyletet adóztatják a beszerzői oldalon is, mint Közösségen belüli termékbeszerzés (amely viszont jellemzően tényleges adófizetést von maga után).
Közösségen belüli értékesítés Fogalma (gyakorlatban): – közösségen belüli (más tagállami) adóalanyok közötti termékértékesítés – amelynek következményeként a terméket másik tagállam területére szállítják
• Kellékei – Közösségi adószám – A termék igazoltan elhagyja Mo. területét és végleges rendeltetéssel megérkezik egy másik EU-s tagállamba. – Ennek bizonyítása az eladó felelőssége! – Ha nem tudja bizonyítani, akkor az értékesítés nem adómentes!
Az ügylet szereplői a) A Közösségi adómentes értékesítés egyik leggyakoribb esete, amikor egymással szemben két, normál áfa alany áll. b) Amennyiben a magyar normál áfa alany olyan adóalanynak értékesít, aki (amely) az illetősége szerinti tagállam szabályai alapján - alanyi adómentességnek megfelelő mentességben részesül, vagy - kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző adóalany, vagy - mezőgazdasági különös adózási módban adózó adóalany vagy - nem adóalany jogi személy, akkor nem biztos, hogy az adott értékesítés a közösségi adómentes értékesítés szabályai szerint minősül.
Az adómentesség feltételei -
-
-
A két fél egymástól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett, közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen. Nem feltétel azonban, hogy az adóalanyok a nyilvántartás tagállamában székhellyel is rendelkezzenek. Pl. két magyar székhelyű vállalkozás között is létrejöhet közösségi termékügylet, ha a vevő egy másik tagállambeli közösségi adószámmal rendelkezik, és az ügylet során ezt az adószámot adja meg. A termék feladása belföldről más tagállamba kerüljön. Nem követelmény azonban, hogy a termék abba a tagállamba kerüljön, ahol a termék beszerzőjének illetősége van. Nem teljesül a feltétel, ha a szállítás harmadik országba történik. A kiszállítás igazoltan történjen. A hitelt érdemlő igazoláshoz a felektől és/vagy harmadik személytől származó, a szállítás megtörténtét igazoló hiteles dokumentum szükséges. A hiteles dokumentumokról taxatív felsorolás nem található, legelterjedtebb a CMR fuvarokmány. A fuvarokmányon kívüli más igazolás elsősorban akkor igazolja hitelt érdemlően a kiszállítás tényét, ha a felektől eltérő személytől származik, pl. külföldi hatóság, raktározó cég, stb.
Az adómentesség feltételei Nem adómentes a termékértékesítés, hanem belföldi adómértéket kell felszámítani akkor, ha - a vevő nem rendelkezik más tagállami közösségi adószámmal - a vevő rendelkezik közösségi adószámmal, de a termék nem kerül ki az országból. Ugyancsak adómentes termékértékesítésnek minősülnek a következő speciális ügyletek: - Új közlekedési eszköz közösségen belüli értékesítése, akkor is, ha a vevő nem adóalany (pl. magánszemély) - Jövedéki termék értékesítése, abban az esetben is, ha az eladó kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző adóalany (korábban „tárgyi adómentes”), kizárólag mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany, illetve nem adóalany jogi személy.
Távolsági értékesítés A vevő nem adóalany, vagy adómentes, vagy különleges jogállású mezőgazdasági termelő, aki nem rendelkezik közösségi adószámmal. Ezen termékértékesítések után az eladó a saját tagállamában a belföldi adómértéknek megfelelő adót fizeti, ezt azonban csak az átvevő tagállam által meghatározott értékhatárig (legtöbb tagállamban 35 ezer EUR) alkalmazhatja. Ha meghaladja ezt az összeghatárt, akkor az eladó köteles adóalanyként bejelentkezni a célországban. Ezt 15 napon belül a magyar adóhatósághoz is be kell jelenteni.
Közösségi ügyletek mentességi feltételei Közösségi adószám és számlázás Az áru kiszállítása A kiszállítás igazolása CMR A vevő saját fuvareszközével történő szállítás Mi történik, ha az adómentesség feltételeinek bármelyike hiányzik, vagy nem bizonyított? Alanyi adómentes adóalany értékesítése más tagállamba A kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző adóalany közösségi értékesítése Eva alany értékesítése más tagállamba
A láncügyletek Láncügyletek alatt a termékértékesítések olyan sorozatát értjük, amikor ugyanazt a terméket egymást követően többször értékesítik, azonban ezen termékértékesítések sorozatában a terméket pusztán egyszer fuvarozzák el a láncban lévő első értékesítőtől a láncban lévő utolsó beszerző részére. Nem bír jelentőséggel, hogy a termék fuvarozása saját fuvareszközzel történik, vagy az értékesítő, illetve a beszerző harmadik személyt bíz meg a fuvarozással. Láncügyletekről beszélünk abban az esetben is, ha a termék küldeménykénti feladása, elfuvarozása belföldről külföldre történik. Ezzel szemben háromszögügyletről az olyan láncértékesítések során beszélünk, amikor a termék küldeménykénti feladása, elfuvarozása az Európai Unió egy másik tagállamából belföldre történik.
A láncügyletek Meg kell állapítani, hogy a láncügyletben melyik a fuvarozással érintett termékértékesítés, a többi termékértékesítés teljesítési helyére vonatkozóan az Áfa tv. 27. § (3) bekezdése az alábbi szabályokat tartalmazza: - azon termékértékesítés/termékértékesítések teljesítési helye, mely(ek) megelőzi(k) a fuvarozással érintett termékértékesítést, az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van; - azon termékértékesítés/termékértékesítések teljesítési helye, mely(ek) követi(k) a fuvarozással érintett termékértékesítést, az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.
A láncügyletek - példa A terméket A magyar cég értékesíti B magyar cégnek, B magyar cég C osztrák cégnek, majd C osztrák cég D szlovák cégnek. A terméket A magyar cégtől közvetlenül D szlovák cég részére fuvarozzák el, amelynek következtében a termék Magyarországról közvetlenül Szlovákiába kerül.
Háromszögügyletek A háromszögügyletekre vonatkozó szabályokat az Áfa tv. 91. § (2) bekezdése és 141. §-a tartalmazza. A háromszögügylet lényegében egy egyszerűsítési szabály, és mint ahogy a nevében is szerepel, alapvetően három szereplőre alkalmazható, bármilyen hosszú is legyen az értékesítési lánc. Amennyiben fennáll egy termékértékesítési lánc, és a Közösségen belüli termékbeszerzést egy olyan, az EU valamely más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany teljesíti belföldön, aki (amely) belföldön nem telepedett le, és ezt a terméket belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére értékesíti tovább úgy, hogy a terméket közvetlenül a belföldi adóalany beszerző részére fuvarozzák el.
Háromszögügyletek A német adóalany németországi feladással értékesíti a terméket B osztrák adóalany részére, aki (amely) C magyar adóalanynak értékesíti azt tovább. A termék Németországból A adóalanytól közvetlenül Magyarországra, C adóalanyhoz kerül. Tegyük fel, hogy a Közösségen belüli termékbeszerzést B osztrák adóalany teljesíti belföldön.
A Közösségen belüli termékbeszerzés A Közösségen belüli termékbeszerzés alaptényállása szerint minden olyan termék után közösségi beszerzés címén kell adót fizetni, amelyet a belföldi áfa alany, vagy belföldi – áfa alanynak nem minősülő – jogi személy más tagállamból szerez be egy másik tagállambeli áfa alanytól úgy, hogy a termék a beszerzés okán másik tagállamból belföldre kerül. Fontos: a közösségi beszerzésnél nem lényeges, hogy a termék ugyanabból a tagállamból érkezzen, mint ahol az értékesítőnek adószáma van; a magyar beszerző szempontjából csupán az a lényeg, hogy a terméket egy Magyarországtól eltérő tagállambeli adóalanytól szerezze be úgy, hogy a termék a beszerzés eredményeként egy másik tagállamból belföldre kerüljön be.
Kivételek a Közösségen belüli termékbeszerzés alól Másik tagállambeli alanyi adómentestől történő beszerzés Fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék beszerzése Másik tagállambeli, különbözeti adó alá eső kereskedőtől használt ingóság beszerzése Egyes sajátos adózói körök közösségi ügyletei
A Közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó áfa kötelezettségek Az Áfa tv. 63. § (1) bekezdése értelmében a termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adót - az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de - legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. A beszerző a közösségi beszerzés címén megállapított fizetendő áfát abban az esetben helyezheti levonásba, ha a közösségi terméket adólevonásra jogosító tevékenységéhez szerezte be úgy, hogy a termékre az Áfa tv. nem tartalmaz tételes levonási tilalmat sem, és ezen túl a beszerző rendelkezik a másik tagállambeli adóalany által kibocsátott számlával is.
Mi a teendő, ha a másik tagállambeli értékesítőnek nincsen közösségi adószáma? Ha az értékesítőnek nincs közösségi adószáma, az általa kibocsátott számla mennyiben jogosítja a magyar beszerzőt áfa levonásra? A hivatalos álláspont szerint ezekben az esetekben, ha az értékesítő a termékről kiállítja a számlát, és annak csupán az a hiányossága, hogy azon értékesítői közösségi adószám nem szerepel, a számla az adólevonási jog gyakorlásához elfogadható. Természetesen feltéve, hogy a beszerző adólevonásra jogosító tevékenységhez szerezte be az adott terméket, és arra tételes levonási tilalom sem vonatkozik.
Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Általános szabály (37. §): Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében (B2B) • a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője: - gazdasági céllal letelepedett, - gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van (fordított adózás).
Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében (B2C): • a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, • gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Speciális teljesítési helyek B2B és B2C esetén (fizikailag ahol teljesül): - Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások - Személyszállítás - Közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása - Közlekedési eszközök hosszú távú bérbeadása - Éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások - A belépésre jogosító szolgáltatások
Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás teljesítési helye – nem adóalany részére Ahol a szolgáltatást igénybe vevő lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye van: • szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok időleges vagy végleges átengedése; • reklámszolgáltatások; • tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, adatok feldolgozása és információk közlése; • banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet; • munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása; stb.
Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás teljesítési helye – nem adóalany részére A távolról is nyújtható szolgáltatások • A 1042/2013/EU végrehajtási rendelet alapján a távolról is nyújtható szolgáltatásokra: - távközlési szolgáltatás, - műsorszolgáltatás, - elektronikus szolgáltatás. • A változás a B2C esetet érinti (egyszerűsítés) • Teljesítési hely megmarad az igénybe vevő lakóhelye, szokásos tartózkodási helye.
Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás - előleg EU-s szolgáltatás igénybevétele esetén: • amennyiben előleg fizetésére kerül sor, • az előleg megfizetéséhez kapcsolódóan adófizetési kötelezettség keletkezik. Összesítő nyilatkozatot is kell készíteni! Fizetendő adó megállapítása • Amikor az adó megfizetésére a szolgáltatást igénybe vevő kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy • az ellenérték megtérítésekor, vagy • a teljesítést követő hónap 15. napján Amelyik hamarabb!
Az adózás rendje 2016
Adózói minősítés A NAV valamennyi céget negyedévente minősíti, a minősítésről elektronikus úton értesíti az adózót. Az adózók minősítését első alkalommal 2016. első negyedévét követően kell alkalmazni. Az első minősítésről az adóhatóság értesítést küld az adózónak. Amennyiben a minősítés nem változik, akkor a további értesítést mellőzik. A minősítések lekérdezésére első alkalommal 2016 második negyedévet követően lesz lehetőségük az adózóknak az ügyfélkapun keresztül. Amennyiben az adózó nem ért egyet a minősítésével, kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz.
Megbízható adózó Cégjegyzékbe bejegyzett adó és Áfa regisztrált Feltételek: • 3 éve működik • tárgyévben és azt megelőző öt évben adóteljesítménye 3%-át meg nem haladó adókülönbözet • tárgyévben és azt megelőző öt évben nem indítottak ellene vh-t (kiv: átvezetés, visszatartás) • tárgyévben és azt megelőző öt évben nem áll/állt felszámolás, csődeljárás és kényszertörlés alatt • 500 ezer Ft-ot meg nem haladó adótartozás • tárgyévben és azt megelőző öt évben nem áll/állt 24/A. § (1) bek. adószám-felfüggesztés alatt (365 nap)
Megbízható adózó • tárgyévben és azt megelőző öt évben nem áll/állt adószám törlés alatt • tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság nem haladta meg az adóteljesítményének 1 %-a az összeghatár) • tárgyévben és azt megelőző öt évben nem áll/állt fokozott adóhatósági felügyelet alatt • nem minősül kockázatosnak
Megbízható adózó Kedvezmények: • 180 napos ellenőrzési határidő (kivéve: együttműködési kötelezettségét megszegi) • mulasztási bírság moratórium és 50 %-os határ • adóbírság felső határ 50 %-a • automatikus részlet 12 hónapra: 10ezer-500ezer között (kivéve levont szja és járulék) • negyedévente elektronikus ajánlat a részletfizetési lehetőségről • Áfa kiutalás főszabályként 45 nap (2017-től), majd 30 nap (2018-tól)
Kockázatos adózók Ugyanaz az alanyi kör! (nem áll felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt) Feltételek: • Adóhiányos listán szerepel • Adótartozásos listán szerepel • Be nem jelentett alkalmazottas listán szerepel • Egy éven belül ismételt üzletlezárás 1 évig áll fenn DE első két esetben mentesülési ok! Következő negyedéves minősítéskor.
Kockázatos adózók Következmények: • Áfa kiutalás 75 nap • +60 ellenőrzési határidő hosszabbodás • Ötszörös késedelmi pótlék • Nincs későbbi esedékesség pótlékszámításnál • Adóbírság és mulasztási bírság legkisebb összege az általános 50 %-a • Mulasztási bírság felső határa az általános 150 %-a
Adóregisztrációs eljárás Adóregisztrációs eljárás Az Art. 2012. január 1-jétől rendelkezik arról, hogy a cégbejegyzésre kötelezett adózóknak az állami adó- és vámhatóság csak az adóregisztrációs eljárás lefolytatását követően adhat ki adószámot. • Adótartozásra vonatkozó új összeghatárok csökkennek 5/10 millió (15/30 helyett), • 180 nap helyett 360 nap a figyelési időszak, • cégvezetőkre is kiterjed a vizsgálat, • ha nincs 50 % feletti szavazati hányad, abban az esetben is van eljárás, valamennyi tagot vizsgálata megtörténik, • vezetői tisztségviselői pozíciótól vagy foglalkozástól eltiltás új kizáró ok a vizsgálat során.
Egyéb változás Munkáltatói, kifizetői adóbevallás adattartalma Köztartozásmentes adózói adatbázis Jövedéki ügyintéző képviseletre vonatkozó szabálya Egységes folyószámla Adóhatósági hatáskörök A kötelező ellenőrzések köre Jegyzőkönyv mellőzése EKÁER ellenőrzés során Végső ellenőrzési határidő Az eljárás felfüggesztése Kézbesítés a NAV által A fizetési könnyítés Adóbírság és késedelmi pótlék Mulasztási bírság helyett felhívás
Adatszolgáltatási kötelezettség • A NAV megkeresésre tájékoztatja az adótitokról a tv. felsorolásában szereplő intézményeken kívül az online pénztárgép forgalmazót, a mobil szolgáltatót, ha a tájékoztatás az online pénztárgép és NAV szervere közötti kommunikáció fenntartásával, a pénztárgép által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges. • A NAV az adóazonosító jelet megkeresésre, elektronikus úton átadja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnek az E-SZIG igazolványhoz.
Az adóigazolásra vonatkozó szabályok A NAV az adóigazolást 2016-tól az adó- és vámtartozásra vonatkozóan állítja ki, az adóigazolásban pedig szerepel a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokra vonatkozó információ is, ennek következtében az együttes adóigazolás, mint külön igazolástípus megszűnik. A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan nem együttes adóigazolás, hanem adóigazolás kiállítására kerül sor. Ahol jogszabály együttes igazolást említ, ott az adóigazolásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
TB változások 2016
Minimálbér változás A Kormány 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől - havibér alkalmazása esetén 111 000 forint, - hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint, - napibér alkalmazása esetén 5110 forint, - órabér alkalmazása esetén 639 forint. Garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1jétől: - havibér alkalmazása esetén 129 000 forint, - hetibér alkalmazása esetén 29 690 forint, - napibér alkalmazása esetén 5 940 forint, - órabér alkalmazása esetén 742 forint.
Családi járulékkedvezmény A magánszemélyt megillető, de az Szja-ból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén.
Egészségügyi szolgáltatási járulék Az egészségügyi szolgáltatási járulék az inflációt követő mértékben emelkedik, a korábbi havi 6.930 (napi 231) forintról havi 7.050 (napi 235) forint.
CSED, GYED 2016 Csecsemőgondozási díj (CSED) - naptári napi alap 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) a) pont), illetve a naptári napi jövedelem 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) b) pont), - a gyermek születésének napjától 24 héten keresztül (168 nap), - akik a szülést megelőző 2 évben legalább 365 napnyi munkaviszonnyal rendelkeznek, - Az így megállapított összeg személyi jövedelemadó köteles bruttó összeg, a megjelölt adókedvezmények figyelembe vételével a személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja. - A csecsemőgondozási díj után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.
CSED, GYED 2016 Gyermekgondozási díj (GYED) - a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2016-ban 155.400,- Ft/hó), - akik terhességük előtt 2 évben legalább 365 napot dolgoztak, - a számítás alapja az igénylést megelőző 3. hónap utolsó napjától visszaszámított 180 nap átlagbére, - munkanélküli esetén az álláskeresési járadék alatt igényelhető mindkettő, fel kell függeszteni a járadékot, - ha már nem kap járadékot, akkor igénybevételre nem jogosult.
GYED extra 2016 - a gyermek 6 hónapos korától igényelhető, munkába visszatérés esetén, - a folyósítás mellett a szülő újra munkát vállalhat, és nem veszíti el, - testvér születése esetén 2 gyermek után jár kétszeres mértékű GYES vagy GYED, 3 gyermek esetén pedig háromszoros, - diplomás GYED: a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán legalább 2 aktív félévvel rendelkező kismama ellátása, - 365 napig jár a gyermek születését követően, - mértéke felsőfokú alapképzés esetén a minimálbér 70%-a, mesterképzés esetén a garantált bérminimum 70%-a.
KATA 2016 Biztosítási jogviszony vizsgálata - Továbbra is egy természetes személy tagot kell bejelenteni a KATA hatálya alá. - A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, az egészségbiztosításiés munkaerő-piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a KATA törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni. - A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.
Szoc.ho kedvezmény bővülése 2016 Mezőgazdasági munkakörben – (FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú munkakörben – foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény: - a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető az adó.
Szakképzési hozzájárulás A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szervet 2016-tól lehetőség, hogy gyakorlati képzőként teljesítse szakképzési hozzájárulás kötelezettségét. Ennek feltétele, hogy az adóhatóságnak bejelentse, hogy a szakképzési hozzájárulást tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével teljesíti. A bejelentés megtételére a ’T201TSZ (törzskönyvi szervek), ’T201CSZ (civil szervezetek), és a T201 számú nyomtatványok szolgálnak.A bejelentést megtevő egyéb szerv, szervezet a bejelentkezést követő hónap első napjától minősül a szakképzési hozzájárulás alanyának, ekkor nyílik meg a normatív alapú támogatás igénylésének lehetősége.
Szakképzési hozzájárulás Az említett egyéb szervezetek a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva 100%- ával (453 000 forint/fő/év) csökkenthetik bruttó kötelezettségük mértékét, illetve ezt az összeget igényelhetik vissza. Az előleg bevallásokban az éves összeg 1/12-ed része érvényesíthető. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel kizárólag az éves elszámolás keretében vehető figyelembe.
Szakképzési hozzájárulás Új - kötelezettség csökkentő tételek - Beruházási kiegészítő csökkentő tétel éves összege Ezzel a tétellel az a hozzájárulásra kötelezett számolhat, amely kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre. A kiegészítő kötelezettség csökkentő tétel a beruházás aktiválásának évében számolható el. A beruházási kiegészítő tétel mértéke: évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alap normatíva összege - 1-10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ának, - 11-50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának, - 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ának a szorzata.
Szakképzési hozzájárulás Az elszámolt csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás - a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett - összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel az előleg bevallásokban nem érvényesíthető. Oktatói kiegészítő csökkentő tétel éves összege Ezen a jogcímen a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató KKV-nak minősülő hozzájárulásra kötelezett csökkentheti bruttó kötelezettségét. Az oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alap normatíva összegének 21%-a.
Szakképzési hozzájárulás Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel éves összege A kötelezettség csökkentő tételt a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, ha a gyakorlati képzést a 9. évfolyamon tanulószerződéses tanulók tekintetében kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi. A tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alap normatíva összegének 25%-a.
Szakképzési hozzájárulás Saját munkavállaló képzése A saját munkavállaló képzésével történő kötelezettség teljesítés csak abban az esetben jöhet szóba, ha a hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét. A 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésére vonatkozó feltétel 2016. január 1-jétől cégcsoportban - a kapcsolódó és partnervállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés összeszámításával – is teljesíthető.
Szakképzési hozzájárulás A kötelezettség elszámolása és visszaigénylése Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben tanulószerződés keretében szervezett gyakorlati képzéssel vagy a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel teljesíti, és az alap-, és kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, - KKV-nak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget, - nem KKV-nak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb a tanulószerződés, és a duális képzéssel összefüggésben elszámolt alapcsökkentő tételt igényelheti vissza az állami adóhatóságtól.
Szakképzési hozzájárulás A visszaigénylési jogosultság korlátozása A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés. A nonprofit gazdasági társaság hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés, ha az árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után az Szht. 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének 400%-át.
Illetéktörvény A magáncsőd bevezetésével összefüggő változások A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény hatálybalépésével 2015. szeptember 1-jétől a magyar jogrendszer is bevezette a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásának jogintézményét, vagyis köznapi elnevezése szerint az ún. magáncsődöt. Az új eljárás célja az adósságcsapdába került magánszemély adósok fizetőképességének helyreállítása, mégpedig úgy, hogy a reorganizációs folyamatba a hitelezőiket is be kell vonni.
Illetéktörvény Vagyonszerzési illeték – telekmentesség A magáncsőd bevezetése kapcsán bővült az ajándékozási illetékmentességgel preferált ingyenes vagyonszerzések köre. 2015. szeptember 1-jétől összeghatártól függetlenül illetékmentes - egyrészt a bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezési eljárásban az adós javára elengedett követelés, - másrészt minden olyan, az adósságtörlesztési határozatban és a mentesítési határozatban megjelölt összeg, amelyet nem kell az adósnak a hitelezők számára megfizetnie.
Illetéktörvény Eljárási illeték: A magáncsőddel összefüggésben kezdeményezett eljárások illetékkötelesek. A fizetendő eljárási illeték a kérelem típusától függ. a) 30 ezer forint b) 15 ezer forint c) 10 ezer forint.
Illetéktörvény A forintosítással összefüggő változások A követelés elengedése, megszűnése révén vagyongyarapodás főszabály szerint illetékköteles.
bekövetkező
2015. október 5-étől nem keletkezik ajándékozási illetékfizetési kötelezettség akkor, ha a követelés az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintosításával kapcsolatban szűnik meg. A korábbi adóst az állami adóhatóság felé bejelentési kötelezettség terheli.
Illetéktörvény
Környezetkímélő gépkocsik A Jedlik Ányos terv középpontjában a magyarországi elektromobilizáció elősegítése, ennek keretében pedig a villamosenergia-tárolást lehetővé tévő környezetkímélő gépjárművek elterjesztése áll. 2016. január 1-jétől a kizárólag elektromos meghajtású járműveken kívül az egyéb környezetkímélő gépkocsik visszterhes megszerzése, illetve az ilyen gépjárművekre vonatkozó vagyoni értékű jog alapítása is mentessé válik a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. De minimis támogatásnak minősül!
Illetéktörvény Haszonjárművek 2016. január 1-jétől visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet biztosít a tv. a gazdálkodó szervezetek autóbusz-, nyerges vontató- és tehergépjármű-vásárlására. Kizárólag az említett járművek tulajdonjogának visszterhes megszerzése esetén alkalmazható, ha a vagyonszerző az Itv. szerinti gazdálkodó szervezetnek minősül. A természetes személyek haszongépjármű-vásárlása után az általános szabályok szerint kell a visszterhes vagyonátruházási illetéket megállapítani. A kedvező illetékszabály az ingyenes haszongépjármű-szerzések esetén nem alkalmazható.
Illetéktörvény A hiteladósok helyzetét könnyítő új illetékmentességek Bérleményként használt korábbi lakástulajdon visszavásárlása 2016. január 1-jétől visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet vehetnek igénybe azok a magánszemélyek, akik a bérleményként használt korábbi lakástulajdonukat visszavásárolják. Az illetékmentességnek nem feltétele, hogy a magánszemély hiteladósnak minősüljön. A visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet a magánszemély örökösök is alkalmazhatják.
Illetéktörvény Bérleti jogot biztosító vevő feltételes mentessége Illetékmentességet vehetnek igénybe azok a lakásvásárlók, akik az eladóik számára legalább 5 évre szóló határozott idejű lakásbérleti jogot biztosítanak. Az illetékmentesség alkalmazásának több feltétele van: - az éves bérleti díj összege nem lehet magasabb a vételár 7%ánál, - a kiszabott, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket az adóhatóság csak akkor törli, ha a korábbi eladó (jelenlegi bérlő) vagy magánszemély örököse az adásvételi szerződés hatályosulásától számított 5 éven belül a lakást (korábbi tulajdoni hányadának megfelelő arányban) visszavásárolja, mégpedig maximum a bérbeadó által fizetett vételár 105 %-a ellenében.
Illetéktörvény A műemlékekhez kapcsolódó kedvező illetékszabály Egyszerűsítés természeti katasztrófa károsultjának lakásvásárlásakor Az idegen telkekre emelt építmények illetékmentessége Az utalással történő illetékfizetés új szabályai Bírósági eljárási illetékek - Új illetékfeljegyzési jog Cégiratokkal kapcsolatos illetékmentességek
Illetéktörvény Új illetékmentességek - 2016. január 1-jétől mentes az eljárási illeték alól: - az apa adatait is tartalmazó születési anyakönyvi kivonat első alkalommal történő kiállítása, ha a gyermek születését eredetileg az apa adatai nélkül anyakönyvezték, így az apa adatait csak utólag jegyezték be, - azok az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások, amelyet az ügyfélnek kizárólag a hatóság korábbi jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kell kezdeményeznie, - a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente 4 alkalommal, - a vállalkozói igazolvánnyal, az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás stb.
Gépjárműadó Környezetkímélő gépkocsi Bevezetésre került a környezetkímélő gépkocsi fogalma a gépjárműadóról szóló tv-be, ami elektromos gépkocsit, illetve a nulla emissziós, azaz nem légszennyező gépkocsit takar. Környezetkímélőnek minősülő gépkocsira tekintettel az alábbi mentességek érhetők el a Gjt, és az Itv. módosítása révén: • mentesség a gépjárműadó fizetési kötelezettség alól, • mentesség a cégautóadó fizetési kötelezettség alól, • mentesség a regisztrációs adó alól, • mentesség a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, azzal, hogy az így biztosított mentességek csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülnek.
Jövedéki adó Magánfőzés Az előállított magánfőzött párlatra vonatkozó adó mértéke: 700 forint értékű párlat adójegy került bevezetésre. Párlat adójegy igénylésére csak a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság által regisztrált magánfőző jogosult. Egy párlat adójegy egy liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlat előállítására jogosít fel. A magánfőzőnek tárgyévi első párlat előállítása előtt, legalább 5 darab 700 forint értékű párlat adójegyet kötelező igényelnie. A magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő.
Jövedéki adó Párlat adójegyet csak az a magánfőző igényelhet, aki a desztillálóberendezés megszerzését a tulajdonszerzéstől számított 15 napon belül előzetesen bejelentette a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére, amely a bejelentésről a teljesítést követő hónap 15. napjáig értesíti az illetékes megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóságot. Párlat adójegyeket a vámhatóság kizárólag az önkormányzati adóhatóság értesítését követően tudja kiadni a magánfőző részére. Aki már 2016. január 1. előtt regisztrálta (bejelentette) a desztillálóberendezését az önkormányzati adóhatóságnál annak nem kell azt megismételnie.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet