2015

Sióagárdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi 7171 Sióagárd, Kossuth u. 57/A. Tel: 74/437-079 e-mail: [email protected] OM: 202415

Munkaterv 2014/2015.

2014. augusztus 19.

A nevelési év fontos feladatainak meghatározása a munkatervben kerül kidolgozásra. Az elkészítésnél figyelembe kell venni:  2011. évi CXC. Törvény  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet  35/2014. (VI. 30.) EMMI rendelet  326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet

Kölesdi Mesevár Tagóvoda Nyitva tartás: 630 -17 óra

Sióagárdi Közös Óvoda Nyitva tartás: 630 -17 óra

I. Az intézmény helyzetképe Intézményünk a Sióagárdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi 2013. július 1-én jött létre, melynek fenntartója a Sióagárdi Közös Óvodafenntartó Társulás. Tagintézményei: Kiscsoport és Családi Napközi: Óvodapedagógusok Nagy Istvánné, Bézsenyi Dóra Mónika óvodapedagógusok, családi napközi vezető Telkes Jánosné családi napközis dajka Nagy Istvánné dajka, konyhai kisegítő Középső és Nagycsoport: Lechner Péterné óvodapedagógus Horváth Andrea óvodapedagógus Dajka: Szegletesné Kiss Andrea Gyermekek adatai: Kiscsoport: 13 fő decemberig várunk még 3 gyermeket , egy gyermek SNI Családi Napközi 5 gyermek Középső és Nagycsoport: 23 gyermek ÖSSZESEN: 41 - 44 gyermekkel számolunk december 31-ig KISCSOPORT Évelején: 16 fő Év végén: 22 fő Óvodapedagógus: Kovács Béláné Pedagógiai asszisztens: Vajda-Gárdi Virág Dajka: Vajda Krisztina Az óvodapedagógus és a pedagógiai asszisztens állandó munkarend szerint dolgoznak VEGYES CSOPORT 19 fő Óvodapedagógus: Gárdi Szilvia, Régi Jánosné Dajka: Pestiné Bátai Izabella Az óvodapedagógusok kétheti váltásban dolgoznak. NAGYCSOPORT 21 fő (2 fő SNI) Óvodapedagógus: Lückl Georgina, Zentai Ágnes Dajka: Müller Franciska Az óvodapedagógusok kétheti váltásban dolgoznak. ÖSSZLÉTSZÁM: Évelején: 56 fő Év végén: 62 fő Manócska Családi Napközi 5 fő Napközi vezetője: Mészáros Melinda Állandó helyettes: Zentai Ágnes

2

Harci Tagóvoda Nyitva tartás: 630 -17 óra Kistormási Tagóvoda Nyitva tartás: 7-17 óra

Egységes bölcsőde és óvoda csoport 9 fő, majd 12 fő Nagy-középső csoport 20 fő Óvodapedagógusok: Szakálosné Marosi Ildikó Erdősné Aranyos Györgyi Faludiné Máté Mária Bölcsődei gondozónő: Staubné Andrási Csilla Dajkák: Müller Ferencné Dékány Jánosné Óvodapedagógusok: Takács-Szabó Edina Kiss Józsefné Görcs Andrea Dajka: Kovács Árpádné Nagycsoportos: 7 Középső csoportos: 4 Kiscsoportos: 3 Összesen: 14

A munkarendek, a heti rendek, az alapfeladaton túli ellátások rendje a helyi munkatervekben került kidolgozásra. Alapellátáson túli feladatok Sióagárd

Kölesd

Harc

Kistormás

Gyógypedagógiai rehabilitáció









Logopédia









Fejlesztő foglalkozás















Gyógytestnevelés Német nyelv





Néptánc





Hittan





U7 foci



Angol





A nevelési év kezdésével kapcsolatos feladatok: Feladat

Cél Éves munkaterv elfogadása, az év Nevelési évet nyitó nevelési megkezdésével kapcsolatos értekezlet - tagintézményenként feladatok megbeszélése Munkarend összeállítása Összehangolt munkavégzés tagintézményenként

3

Határidő 2014. szeptember 2014. szeptember 1.

A működéshez szükséges A törvényes működés nyomtatványok beszerzése, adminisztrálása előállítása - tagintézményenként A nagycsoportos korú és a Szintfelmérő vizsgálat problémás középsős gyermekek vizsgálata Minden arra javasolt gyermek a Logopédiai és gyógypedagógiai megfelelő foglalkoztatást kapja a fejlesztés megszervezése megfelelő szakembertől Igények felmérése – néptánc, Szülők nyilatkozata a gyermek hittan, Zymafluor+fogkrém, német ellátásával, alapfeladaton túli nyelvi foglalkozás, foci ellátásával kapcsolatban tagintézményenként Nyilatkozat a gyermeket érintő ellátással kapcsolatos Határozatok, igazolások benyújtása kedvezményekről Nyilatkozat a gyermeket átvevő Csak az írásban megjelölt személyekről – személyeknek adható ki a gyermek tagintézményenként, ha szükséges Életkori sajátosságoknak, a csoport Éves tervek elkészítése összetételének megfelelő tervek elkészítése Munkatervek elkészítése  Gyermekvédelmi Éves munka ütemezése feladatok,  IPR szakmai munkacsoportok határidők meghatározásával  Szakmai munkaközösség  Belső ellenőrzési Családokkal való szorosabb Családlátogatások kapcsolat alakítása Szülői Szervezet tájékoztatása a Legitimizálás nevelési év fő feladatairól Tűz, baleset, Munkavédelem, Egészségügyi felelősök Törvényi előírásnak való megválasztása, oktatáson való megfelelés részvétel, Tűzriadó lebonyolítás

2014. szeptember 1. 2014. szeptember 30. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30.

2014. szeptember 30. 2014. október 30. 2014. szeptember 30. 2014. szeptember 30.

II. A nevelési év rendje:  A nevelési év 2014. szeptember 1-2015.augusztus 31-ig tart, mely két részből áll o 2014. szeptember 1-2015. május 31-ig a nevelési időszak o 2015. június 1-augusztus 31-ig a nyári időszak tart.  A nyári leállást a fenntartóval, a társulás vezetőivel való egyeztetés alapján 2015. február 15-ig kell meghatározni, a szülőkkel tudatni.  Az óvodai beíratást 2015. április 20-május 20. között kell megszervezni. Nevelési év során várható iskolai szünetek: Őszi szünet Igényfelmérés készül

2014. október 27- 31.

4

Nyitás 2014. november 3-án hétfőn

Téli szünet Zárva tartunk Tavaszi szünet Igényfelmérés készül

2014. december 22-2015. január 02.

Nyitás 2015. január 05-én hétfőn

2015. április 2-7.

Nyitás 2015. április 8-án szerdán

III. Ünnepek, megemlékezések, rendezvények szervezési rendje Minden tagintézmény a saját munkatervében kidolgozta. IV. Nevelőtestület értekezletei A tagintézményekben a nevelőtestület az év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvodavezető hívja össze, melyek lehetnek: nevelési évet záró-nyitó értekezlet, és még 2 rendkívüli nevelési értekezlet. Vezetői megbeszélések, értekezletek A tagintézmények vezetői minden hónap végén összeülnek, átbeszélik a következő időszak fontosabb rendezvényeit, az aktuális feladatokat. Az elszámolásokra eső alkalmakat Sióagárdon tartjuk, a többi esetben más-más helyszínen – Harc, Kölesd, Kistormás – ülünk össze. Kéthavonta kerül sor az ellátmány elszámolására Sióagárdon a Polgármesteri Hivatalban. Nevelési évet nyitó és záró értekezletet tartunk, melyről jegyzőkönyv készül. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok: A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik; összehívható az óvoda lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül, melyeknek kötelező tartalmaznia:  dátumot,  helyszín pontos meghatározását,  napirendi pontok meghatározását,  jegyzőkönyvvezető megnevezését  részletese, napirendi pontoknak megfelelő hiteles szöveg,  jelenléti ív. A jegyzőkönyvet minden alkalommal aláírják:  óvodavezető  jegyzőkönyvvezető  két hitelesítő aláíró. A nevelőtestület határozatait és döntéseit – jogszabályokban meghatározott kivétellel – nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető dönt. A döntések és határozatok – az intézmény iktatott anyagába – irattárba kerülnek.

Nevelés nélküli munkanapok Továbbképzések, alkalmazotti értekezletek alkalmával szoktuk igénybe venni. Felhasználásuknál figyelembe vesszük:  jogszabályi kötelezettséget  az óvodába járó gyermekek szüleinek munkahelyi lehetőségeit. A nevelésnélküli munkanapok időpontjáról minimum 7 nappal korábban értesítjük:

5

 a szülőket  a fenntartót. A gyermekek elhelyezését igény szerint biztosítjuk az óvodában. Integrációs program – óvodai fejlesztő program megszervezése 2007/2008. nevelési évben dolgozta ki a Kölesdi Mesevár Tagóvoda a helyi Óvodai Integrációs Programot, a Kistormási Tagóvoda pedig a 2010/2011. nevelési évben, melyben részletesen megjelöltük a szükséges feladatokat, tevékenységeket, melyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét szolgálják.  A fejlesztő programba felvehető az a gyermek, aki halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül (az illetékes jegyző határozata alapján, melyet a szülőnek kell kérvényeznie), valamint annyi hátrányos helyzetű gyermek, hogy az összlétszám tizenöt százalékát ne haladja meg.  A fejlesztő program keretében az óvoda biztosítja a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodó pedagógiai feladatokat (az egyéni fejlesztési tervben rögzítenek az óvodapedagógusok), a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységeket, a fejlesztő programban résztvevő külső partnereket.  Háromhavonta értékelő megbeszélést tartunk az érintett szülőknek, melyre szükség szerint az érintett külső szakembereket is meghívjuk. 2013-ban sajnos a költségvetési törvény nem biztosítja az állami, önkormányzati fenntartású óvodáknak, köztünk a mi óvodánknak a lehetőséget a pályázatban való részvételét. A munkát végezzük annak reményében, hogy a 2014-es évben lesz lehetőségünk pályázatban való részvételre. Tehetséggondozás A tehetséges gyermekek fejlesztését a kolleganők differenciáltan, egyénileg és kiscsoportos formában végzik. A feltételek kialakításával, a tevékenységek szervezésével, de elsősorban a gyermekek saját aktív tevékenységén keresztül segítik a fejlődésüket. Mindezt úgy teszik, hogy a gyermekek számára ez örömforrás legyen, kreativitását, tehetségét ki tudja bontakoztatni és minden nap élményekkel gazdagon menjenek haza az óvodából. Hátrányos Helyzetű gyermekek A kiemelt feladatok között szerepel a hátrányos helyzetű és a problémás gyerekek fejlesztése, felzárkóztatása. Célunk a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének megalapozása, amelyet megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk folyamán érhetünk el. A hátrányos helyzetből származó lemaradásokat pedagógiai módszerekkel, valamint a szülőket partnerré téve, velük együttműködve sikeresen tudjuk ellensúlyozni. Lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára az intézmény szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáféréshez is. Külsős szakemberek segítségére számíthatunk, utazó gyógypedagógus, és logopédus látja el a fejlesztésre szoruló gyerekeket. Folyamatos kapcsolatban állunk a Pedagógiai Szakszolgálattal.

V. Gyermekvédelmi feladatok Az óvoda feladata a gyermekek védelme érdekében a negatív tényezők felismerése, a családok segítése feladataik ellátása érdekében. A kölcsönös tiszteleten és a tolerancián alapuló együttműködés jegyében kell az óvodának hatást gyakorolni a családi funkciók

6

megfelelő gyakorlására, elsősorban az önkéntesség és a személyiségi jogok tiszteletben tartásának elve alapján. Az óvodapedagógusok feladata:  a gyermekkel kapcsolatban meg kell ismerni: o a veszélyeztető körülményeket o a gyermek személyiségének jellemzőit o a szülő nevelési tevékenységét o a család szociális helyzetét o a már biztosított alapellátásokat o a szülő együttműködési készségét.  a gyermek elhanyagoltsági tüneteinek felismerése – ruházat, élelem, ellenőrzés hiánya, gondozatlanság, egészségügyi ellátás hiánya.  család által elhanyagolt gyermek lelki, fizikai, emocionális, egészségügyi, közösség, biztonság igénye kielégítése.  szülők formálása: probléma-felismerés, változások ösztönzése, negatív események feldolgozásában segítség.  veszélyeztetettségre utaló jelenséget azonnal jelezni az óvodavezető felé. 2013. szeptember 1-től megváltozott a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet megállapításának a rendje. Hátrányos helyzetű gyermeknek minősül az a gyermek, akinek a szülője rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és az alábbi pontok közül legalább egy az ő esetében fennáll:  a szülő legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú végzettség (8 általános),  a szülő 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,  a gyermek olyan elégtelen lakókörnyezetben nevelkedik, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű az a hátrányos helyzetű gyermek, akinél a fenti pontok közül legalább kettő fennáll. Az óvodavezető feladata, hogy az érintett gyermekek szüleinek figyelmét felhívja az ügyintézés jogszabályok által megváltozott rendjére, vagyis a közös hivatal igazgatási előadójához irányítja. Az óvodavezető intézkedik az ügyben, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek az ingyenes étkezést igénybe tudják venni. Az óvodavezető a nevelési év folyamán folyamatosan kapcsolatot tart a gyermekorvossal, a védőnővel, a családsegítővel, az élelmezésvezetővel, az igazgatási előadóval és különösen a SZÜLŐKKEL. A munka csak akkor hatékony, ha folyamatos odafigyeléssel, empatikusan kezeljük a helyzeteket. Elsődleges célunk, hogy minden körülmények között segítsünk! Az óvodai nevelőtestület megbeszéli a gyermekcsoportok listáit, javaslatot tesznek az óvodapedagógusok a kiegészítésekre – nem csak a szociális helyzet miatt lehet a gyermek hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett – nevelési és/vagy egyéb körülményei miatt is. 2014. november-december Folyamatos megfigyelés, kapcsolatfelvétel a szülővel, szükség szerint családlátogatás. 2015. január-február A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, gyermekekről értékelő megbeszélés. Konzultáció a nevelőtestületben, információk átadása. 2015. március – április - A kialakított kapcsolatok folyamatos fenntartása, információk 2014. szeptember-október

7

május

gyűjtése. Segítségnyújtás a rászorultaknak. Az óvodába újonnan bekerültek helyzetének átbeszélése.

VI. Belső ellenőrzés rendje, ellenőrzési ütemterv Az ellenőrzési ütemterv alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli az alkalmazottak munkáját. A belső ellenőrzés rendszere átfogja az óvodai nevelő-fejlesztő munka egészét. Egyrészt biztosítja a minőségi munkavégzést, azzal, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténhet, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában megvalósuló pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzés havi tervezését minden tagintézmény munkatervében került kidolgozásra, melyet a nevelőtestület és a szülői szervezet is megismert. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az óvodavezető is és a szülői szervezet is. Az ellenőrzés kiterjedhet:  a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére  munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzés területei:  pedagógiai, szervezési, tanügy igazgatási feladatok ellenőrzések időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések  foglalkozások, írásos dokumentumok, foglalkozáson kívüli tevékenységek ellenőrzése  program megvalósulásának szintje a csoportokban és az óvoda életében  gazdasági jellegű ellenőrzések (vagyonvédelem)  munka és tűzvédelmi ellenőrzések Az ellenőrzés formái:  tervszerű, előre megbeszélt szempontok alapján  spontán, alkalomszerű ellenőrzések Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki írásban észrevételt tehet. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell, megállapítva az eredményeket és az esetleges hiányosságok megszüntetésére tett, szükséges intézkedéseket. VII. A pedagógusok előmeneteli rendszer működésével kapcsolatos feladatok Folyamatosan figyelemmel kísérjük a pedagógusok szakmai éveinek számát, a szakképzettségre vonatkozó adatokat. Az oktatási hivatal által működtetett KIR rendszeren keresztül folyamatosan tájékozódunk a megjelenő aktuális feladatokról. A 2015. évi minősítésben résztvevő pedagógust segítjük a portfolió készítésével, feltöltésével kapcsolatos tevékenységben. A minősítési eljárás során a szervezési feladatokban az intézményvezető, a tagintézmény-vezető feladatait a 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet tartalmazza. A jelenlegi köznevelési rendszer elvárásainak megfelelően valamennyi pedagógusnak érdeke, hogy a folyamatos felkészülését, a szakmai fejlődését alátámasztó, tudatos, tervszerű munkáját bemutató dokumentációval rendelkezzen. VIII. Szakmai munkaközösség létrehozása Az Nkt. 7. § és az 20/2012. EMMI rendelet értelmében lehetőség van szakmai munkaközösség létrehozására az intézményben, amennyiben legalább öt fő azt kezdeményezi. Az előzetes vezetői vélemények alapján azt gondolom, hogy szükség van a szakmai munka

8

színvonalának emelése, a megújulás elősegítése, az egymástól való tanulás lehetőségének megteremtése érdekében eme fórum létrehozására. A szakmai munkaközösség  dönt a működési rendjéről és a munkaprogramjáról,  dönt a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,  véleményezi az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét,  javaslatot tesz a továbbfejlesztésre,  véleményezi a pedagógiai programot, továbbképzési programot,  javaslatot tesz, véleményezi az óvodai nevelést segítő szakkönyvek, eszközök kiválasztását. A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. Az intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat is megállapíthat. A munkát munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.

9